2008.

Lenkes Ildikó

SZAKDOLGOZAT

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET EGYETEMTANÁRKÉPZŐ TANSZÉK

SZAKMÓDSZERTANI SZAKDOLGOZAT

Lenkes Ildikó

A hét főbűn ábrázolásának története és alkalmazása a vizuális nevelésben

Témavezető

Hantos Károly

Konzulens:

L. Menyhért László és

Nagy Imre

2008.

Tartalomjegyzék

Bevezetés (4. o.)I. A hét főbűn (5. o.) I.1. A bűnök fajtáji (5. o.) I.2. A hét főbűn eredete (8. o.) I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben (14. o.) I.3.a. Főbb alkotások időrendben (15. o.) I.3.b. Szimbólumrendszerek (25. o.)

2

I.3.c. Néhány kortárs változat (32. o.) I.4. Összefoglalás (38. o.)II. A hét főbűn témakör beépítése a vizuális nevelésbe (39. o.) II.1. Összetett oktatási célok (39. o.) II.2. A tanítási egység leírása (41. o.) II.3. A kiértékelés módja (45. o.) II.4. Az egység anyag-és helyigényei (46. o.)III. Mellékletek (47. o.) III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok) (47. o.) III.1.a. Az éves tanmenet vázlata (47. o.) III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása (50. o III.2. Irodalomjegyzék (56. o.) III.2. a. Felhasznált irodalom (56. o.)

III.2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus számára (56. o.) III.2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára (56.o.)

I. Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes alkotásaiban (57. o.) I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái (57. o.) I.2. A gesztusok megjelenítésének összefüggései (71. o.)II. Mellékletek (72. o.) II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja (71. o.) II.2. Irodalomjegyzék (72. o.) II.3. Képjegyzék (72. o.)

3

Bevezetés

Szakdolgozatom témaválasztása személyes élményhez kötődik.

2007. nyarán a lőcsei Szent Jakab templomba látogatva lenyűgözött Az

irgalom és a bűn tettei freskóciklus. A hétfőbűnt megelevenítő részek

rendhagyó ábrázolása juttatta eszembe az összehasonlítás gondolatát a

művészettörténet azonos témájú műveivel. Elgondolkodtatott, milyen

jelenségkörök vizsgálatát teszi lehetővé, illetve gimnáziumi oktatásba

emelve milyen feladatokat lehet e témára ráépíteni.

Úgy gondolom, a hét főbűn ábrázolásának klasszikus példáin

keresztül nem csak művészettörténet tanítható, hanem a diákok

személyes gondolataikat is kifejthetik vizuális problémákat felvetve. Azaz

a téma által – vagyis, hogy mit tartanak ők bűnnek a 21. század elején –

ösztönözést nyerhetnek aktív, önkifejező és önfejlesztő alkotásra.

Dolgozatom első részének főtémája a hét főbűn ábrázolásának

története. A téma megalapozásaként szükségesnek tartom tisztázni

magának a hét főbűnnek az eredetét, kialakulását. Így e rész jelentős

mértékben tartalmaz idézeteket. Ezek szó szerinti beemelését

szükségesnek érzem.

A következő részben több szempont szerint sorba veszem a

művészettörténet sodrából gyűjtött példákat. Elsőként röviden bemutatom

az egyes alkotásokat, majd ezt követően megvizsgálom az ábrázolásokon

szereplő szimbolikus állatokat, végül pedig a képeken látható tárgyakat.

A második nagyobb rész, a hét főbűn témájának oktatási közegbe

való helyezése.

A dolgozatot Puvis de Chavannes műveiben megelevenedő

gesztusok elemzésével zárom.

I. A hét főbűn

4

Az I.1. és az I.2. részek, gyűjtőmunka eredményeként, sok idézetet

tartalmaznak. Ezek a további részek értelmezéséül szolgálnak, így

szükségesnek tartottam a szó szerinti beemelésüket e dolgozatba.

I.1. A bűnök fajtái

„A bűn a vallási felfogás szerint olyan rossz cselekedet, amellyel az

ember áthágja az öröknek, természetfölötti (isteni eredetűeknek tartott

törvényeket. E törvényeket a természetfölötti lények hozzák

kinyilatkoztatások formájában az emberek tudomására. Így az egyiptomi

vallásban Thot, a zsidó vallásban Mózesen keresztül Jahve, az iráni

vallásban Zarathusztrán keresztül Ahura-Mazda, az iszlám Gábriel

közvetítésével Mohameden keresztül Allah közli a változtathatatlan és

megsérthetetlen örök törvényt, a kereszténység pedig közvetlenül a

megtestesült második isteni személyre, Jézus Krisztusra vezeti vissza

erkölcsi előírásait. … A kereszténység az egyes emberek személyes

bűnétől megkülönbözteti az emberi természet bűnét, az eredeti bűnt, a

személyes bűnöket pedig halálos és bocsánatos bűnök csoportra osztja.”1

A bűnök felsorolásszerű csoportosítása nem a Bibliában szerepel,

hanem a keresztény tanítások között, melyek a következők:

A hét "főbűn"

Önmagukban talán nem mindig nagy bűnök, de sok súlyos bűnnek

forrásává, "fejévé" lehetnek:

1. A kevélység.

2. A fösvénység.

3. A bujaság.

4. Az irigység.

5. A torkosság.

6. A harag.

7. A jóra való restség.

1 Vallástörténeti kislexikon, „bűn” címszóból

5

A Szentlélek elleni bűnök

Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik

kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen

veszélyesek:

1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.

2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.

3. A megismert igazság ellen tusakodni.

4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.

5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.

6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.

Égbekiáltó bűnök

A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó

bűnök" is. Az égbe kiáltanak:

Ábel vére (Ter 4,10),

a szodomaiak bűne (Ter 18,20; 19,13.),

az egyiptomiaktól elnyomott nép kiáltása (Kiv 3,7-10.);

a jövevények, özvegyek és árvák jajgatása (Kiv 22,20-22.);

a bérmunkással szemben elkövetett igazságtalanság (MTörv 24,14-15; Jak

5,4.).

Idegen bűnök

Melyekkel mások bűnét elősegítjük vagy okozzuk, s ezáltal bűntársak,

bűnrészesek leszünk:

1. Másnak bűnre tanácsot adni.

2. Másnak bűnös dolgot parancsolni.

3. Vétekben mással egyetérteni.

4. Mást bűnre ingerelni.

5. Másnak bűnös cselekedetét dicsérni.

6. Másnak bűnét elnézni vagy elhallgatni.

7. Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni. 2

2 A katolikus hit rövid összefoglalása az Éneklő Egyház c. imakönyvből.

6

I.2. A hét főbűn eredete

"Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken

bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: visszatérek

elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja.

Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét másik lelket, magánál is

gonoszabbat. Bemennek és ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most

rosszabb, mint előbb volt" Mt 12, 43-45.

Bár a Bibliában található e fenti idézet, ám itt a bűnökkel való

találkozás a hetes számnak csak szimbolikusnak tekinthető. (A hetes szám

gyakorisága a Bibliában nagyfokú, erre számos példát hoz Újvári Edit és

Pál József is Szimbólumtárukban.)

A hét főbűn mai felsorolása a történelem folyamán alakult ki és változott.

„A hét főbűn rendszere az ókori erényetikák örököse. Az erényetikák

középpontjában nem a tett, hanem a cselekvő személy áll. A hét főbűn

rendszerében a bűn ugyancsak lelkialkat, habitus, cselekvési diszpozíció.

Míg az ókori görögöknél a hybris, a gőg volt a legsúlyosabb vétek

(lásd a görög tragédiákat), az ószövetségi zsidóság a tízparancsolathoz

ragaszkodott, addig a kora keresztény évszázadokban Krisztus életének

követése és az életszentségre való törekvés újabb tételekkel bővítette a

bűnös szenvedélyek listáját. "Evagriosz Pontikosz (345k.-399) az első

szerző, aki szisztematikusan tárgyalja a nyolc "bűnös gondolat"

problémáját. Az isteni igazságok tanulmányozását lehetővé tevő,

szenvedélyektől mentes lelkiállapot megzavarásának forrását látja

bennük. A hét főbűn sémája nem tetteket rendszerez, hanem lelki

beállítódásokat, megrögzöttségeket, tulajdonságokat. Az irigység vagy a

fösvénység nem maga a bűnös tett, hanem csak a bűnös tett forrása. Így

válik lehetővé, hogy a hét főbűn egyszerre legyen az összes egyéb bűn

kategóriáinak és magyarázó elveinek rendszere: minden bűnös tett

ezekből a bűnös diszpozíciókból következik."3

3 Gecser: Kapisztrán Szt. János alapján

7

Evagrius Ponticus által felsorolt nyolc főbűn: a harag; a büszkeség; a

hiúság és dicsvágy; a búkomorság, önsajnálat és irigység; a kapzsiság; az

élvetegség; a restség és rosszkedvűség; melyeket végső soron a falánkság

gonosz szelleme "kebelez be".

I.Nagy Szent Gergely pápa (590-603-ig római pápa) a fenti listát

szűkítette le a Jób könyvéhez írt értelmezésében, Moralia in Iob (585 és

589 között), s vette fel a katolikus egyház katekizmusába.

Evagrius Ponticus általi felsorolást úgy változtatta meg, hogy a

büszkeségbe beolvasztotta a gőgöt, a restségbe a szomorúságot és

hozzátette az irigységet; s ezeket Isten szeretete elleni cselekvés alapján

rangsorolta.

A főbűnöket részletesen elemzi természetük, kialakulásuk,

orvoslásuk, gyakoriságuk szerint. Ezen jellemzések, leírások koronként

változtak. Hol szigorodott, hol enyhült megítélésük. A Katolikus lexikon így

írja le őket (részletek):

Kevélység (lat. superbia):

Önmagunk mások fölé emelése, az igazsággal és az alázattal ellentétes vícium. Az

önbecsülés túlzása, mellyel az ember bizonyos területeken legalább bizonyos embereknél

többnek tartja magát. Az önismeret hiányából v. téves voltából fakad. - 1. … A ~ a

→bűnbeesés és az angyalok bukásának oka.

A ~et Isten nem a hatalmával győzi le, hanem Fiának szelídségével és

engedelmességével.

2. … A ~ orvosságai: az őszinte vallásosságra törekvés, s az ellentétes erények,

igazságosság, alázatosság, egyszerűség, őszinteség; a megalázódás türelmes elviselése,

szerénységre törekvés testtartásunkban, öltözködésben, viselkedésben. - A ~ együtt jár a

hiúsággal, a köznyelv nem is mindig tesz köztük különbséget. Legsúlyosabb változata a

gőg, a főbűnök között a legrosszabb, mert a lélek Isten fölé is akarja helyezni magát. A ~

minden halálos bűn, főként az ateizmus forrása. 4

Fösvénység, zsugoriság (gör. filargüria, lat. avaritia):

4 Tanquerey 1932:530. - KL II:66. - BTSZ:755.

8

A megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás víciuma. - E

ragaszkodás megmutatkozhat a megszerzés rendetlen vágyában (kapzsiság) és a

megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás rendetlenségét jelzi, hogy a

fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét,

esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog. …

Mint a főbűnöket általában, a ~et is más víciumok kísérik: igazságtalanság,

irigység, hazugság, és szétszórtsághoz, a lelki dolgokban való eltompuláshoz vezet. A

mértéktelenül fölhalmozott javak ui. áttekinthetetlenné válnak, a lélek elveszti a tárgyi

dolgok fölötti uralkodás képességét. A ~ alapja az értékrend fölcserélése, a véges

dolgoknak Isten és a lélek dolgainál többre értékelése. - A ~ orvosságai: Istenre

hagyatkozás, kicsinyekre, szegényekre figyelés, az irgalmasság gyakorolása;

összeszedettségre törekedés, minden felesleges kerülése anyagiakban és lelkiekben

egyaránt.5

Bujaság (lat. luxuria):

A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. - A hét

főbűn egyike, a tisztaság elleni bűnök fő forrása. Cselekedetei a szándékosan

szemérmetlen gondolat, beszéd, tekintet, cselekedet. Orvossága mindezek kerülése,

rendszeresség és mértéktartás az étkezésben. Legyőzésében fontos a test kordában

tartása, a kísértések gyökerükben való elfojtása, Isten jelenlétének és az

istengyermekségnek a tudata, az emberi méltóság tisztelete önmagunkban és másokban,

a gyakori gyónás és áldozás. - A ker. ikgr-ban szimbóluma a béka, a nyúl, hátas állata a

bak és a disznó. A ~ra utal a 16-17. sz. fest-ében az aranyborjú.6

Irigység:

Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, mely önmagára nézve rossznak

látja a másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Forrása a kevélység. …

Az ~ rejtettebb megnyilvánulásai: az irigy ember nehezen viseli mások tudásban,

tiszteletben, világi javakban v. az életszentségben való gyarapodását. Elhúzódik a

szerencsés embertől, örül, ha bajba jut; szívesen hallgat megszóló és rágalmazó

beszédet; mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó

cselekedeteiket túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja; a másokat dicsérő

beszédet kedvetlenül hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a

tisztelet születését iránta; a jót elhallgatja, v. félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe

vonja. - Attrib-a a holló.7

5 Dezső 1929. - KL II:493. - BL:461.

6 Kirschbaum III:123

9

Harag (lat. ira):

A jelenlévő rossz által kiváltott szenvedély, az önvédelem eltévelyedése. - 1. Isten

haragja antropomorf kifejezés. - 2. Az ember ~ja. …

B) Az erkölcstanban a ~ a hét főbűn egyike. Erkölcsi súlyát a tárgya, ill.

megnyilvánulásának fokozata adja … . Halálos bűn, amennyiben szándékosan a szeretet

és az igazságosság ellen irányul, azaz van benne megfontoltság. Bocsánatos,

amennyiben gyengeségből, a test természetes adottságaiból (temperamentum) fakad.

Erkölcsileg közömbös, amíg az értelem legyőzi a belőle fakadó bosszúvágyat. Jogos

(szent), amennyiben tárgya igazságos, azaz az erkölcsi rend megzavarása váltja ki, ill.

annak helyreállítása hajtja. - A ~ oka az erkölcsi erő hiánya valamely nehézség v.

igazságtalanság elviselésére. Gyökerei visszamennek a kevélységig. …

A lelki életben a ~ burkolt formái: ingerültek leszünk az ima és más

kötelezettségünk miatt (főként lelki szárazság idején); bosszankodunk sokszor ismétlődő

tökéletlenségeink miatt, mert gyorsabban szeretnénk elérni a tökéletességet, mint Isten

azt adja. - A harc a ~ ellen: a ~ első jeleit nyomjuk el magunkban. … A gyakorlása, a

nehézségek és a Krisztus szenvedéseiben való részesedés utáni vágy erősítése.8

Lustaság, restség, tunyaság (lat. acedia):

1. tág értelemben vícium, mely által az ember minden feladatot és tevékenységet

elhárít magától, undorodik és viszolyog minden erőfeszítéstől, legszívesebben nem csinál

semmit. Van külső és belső, fizikai és szellemi ~. … Kísérői a szomorúság és az

önsajnálat, mely ismét ~ot gerjeszt. … Néprajz. A hagyományos falusi életben a tétlenség

az egyik legnagyobb bűnnek, minden rossz forrásának számított. Ezért téli időben, amikor

a föld nem adott elég munkát, az asszonyok-lányok kézimunkával, szövéssel, fonással,

varrással, a férfiak faragással s más kézműves tevékenységgel minden idejüket

kihasználták. A lányok hozományának mennyisége és minősége nem annyira anyagi

okokból volt fontos, mint inkább a lány erényeinek, gondosságának és szorgalmának

bizonyságaként (háztűznéző). - Az eredetmagyarázó néphagyomány szerint Isten a legyet

a tetűvel, a bolhával és a szúnyoggal együtt a ~ büntetésére teremtette. - 2. szoros

értelemben lelki restség.9

Hazugság (lat. mendacium):

Mások tudatos félrevezetése, a tények valóságnak nem megfelelő közlése,

meggyőződésünk ellen való beszéd, bűn a nyolcadik parancsolat ellen. - A ~ elsősorban a

7 KL II:370. - BL:696.

8 Dezső 1929. - KL II:493. - Palazzini II:805. - BL:560. - Schütz 1993:120. - KEK 1765, 1772, 1866, 2302,

9 Dezső 1929:91. - Schütz 1993:242.

10

beszéd adományával való visszaélés, de megnyilvánulhat cselekvésekben és

magatartásban is (képmutatás, színlelés). Lehet kényszer szülte és tréfálkozó is. - Az ÓSz-

ben a ~ főként a szó ürességére, tartalmatlan, ‘semmi’ voltára utal (Jób 35,13: hiú

kiáltás). …

A ~ büntetése a Szentírásban a lepra (vö. Elizeus szolgája tört.: 2Kir 5) és a halál

(Zafira tört.: ApCsel 5) - Az Egyh. tanítása szerint a ~ önmagában véve rossz, tehát

minden fajtája bűn: a kényszer~ is bűn, csak kisebb súlyú. Az egy-egy alkalommal,

kisebb jelentőségű dologban elkövetett ~ bocsánatos bűn, de gyakori ismétlődése

állapotszerű hamissághoz vezet. A ~ súlyos esete a rágalmazás, kapcsolatokat

tönkretevő formája a hízelgés. Az ártó ~ jóvátételt követel. - Az illetéktelen, tolakodó

kérdésekre adott kitérő v. (nagyon indokolt esetben és ritkán) kétértelmű válasz

megengedett: restrictio mentalis.10

Nem kívánok részletesen foglalkozni az egyház jelenlegi

álláspontjával e témával kapcsolatban. Érdekességként érdemes

megjegyezni, hogy az elmúlt hetekben kihirdették a hét újkori főbűnt a

Vatikán egyhetes gyónás-konferenciáján. Márciusban Gianfranco Girolatti

püspök, a szentszéki bíróság vezetőjének azt javasolta, hogy nevezzék

meg a modern világunk képébe jobban beilleszthető, új főbűnöket.

Az új listában az első helyen áll a drogkereskedelem és - használat,

ezt követi a gyermekek és fiatalok bántalmazása, harmadik a

környezetszennyezés, negyedik a prostitúció, ötödik az emberi

génmanipuláció, hatodik helyen szerepel mások szegénységbe taszítása, a

sort pedig a luxuscikkek vásárlása zárja. (Független Hírügynökség)

10 KL II:272. - Spirago II:201. - Schütz 1993:127. - KEK 2482-86.

11

I.3. A hét főbűn megjelenési formái a festészetben

A bűnök ábrázolása a képzőművészetben már az egész korai

időszakokban megjelent. Leggyakrabban előforduló formái az eredendő

bűn születése, azaz Ádám és Éva ábrázolások; az utolsó ítélet témán belül

megjelenített bűnök, vagy bibliai, mitológiai történeteken belül (pl.:

Zsuzsanna és a vének, Tékozló fiú története, Káin és Ábel, stb.); és a hét

főbűn.

Ez utóbbi gyakran jelenik meg az utolsó ítélet témán belül, vagy egy-egy

főbűn a bibliai ábrázolásokon keresztül, s van jó néhány olyan példa, ahol

leltárszerű felsorolással, sorozat formájában, vagy egy képen belül

elhelyezve ábrázolták a művészek. Hol szimbolikus állatokkal, tárgyakkal

párosítva, hol pedig a bűnös cselekedet, vagy lelki állapot bemutatásával.

Itt megjegyezném, hogy szinte elválaszthatatlan mind a téma

értelmezése tekintetében, mind az ábrázolások elemzésénél az erények és

azok ábrázolásainak említése. Ám ez olyan mély merítést kívánna, amely e

szakdolgozat határait túllépné – hisz így sem tudok a teljesség igényével

élni. Ezért az erény-ábrázolásokat csak egy-egy mondattal említem a

továbbiakban.

12

I.3.a. Főbb alkotások

Giotto: A hét főbűn, freskóciklus a Scrovegni kápolnábanban

(1302-5)

A padovai Cappella degli Scrovegni-ban látható Giotto az erényeket

és a hét főbűnt megelevenítő freskósorozatai. Egymással szemben

helyezkednek el: hét erény ábrázolása látható a hajó déli falának alsó

képsávjában, velük szemben, az északi falon pedig a hét főbűn

allegóriája található. Gyönyörű egységet képez e két képsáv, de külön-

külön is értelmezhetőek, teljesség érzetét keltik, miközben az egész

kápolna fő témáját, az Utolsó ítéletet erkölcsi tartamát támasztják alá.

A kápolna többi freskójával ellentétben, amelyeken Mária és Jézus

életének jelenetei láthatók, a bűnök és erények allegóriái nem

ékeskednek erős színekben. A grizájn technikára emlékeztető

festésmódba csak szolidan mutatkozik egy-egy szín, ahol a

jelentéstartalom megkívánja.

Az önmagukban ábrázolt allegorikus alakok festett kis fülkékben

helyezkednek el, ami még inkább a szoborszerűség képzetét keltik.

Jellegzetes tárgyakkal és testtarással, mozdulatokkal idézik az egyes

bűnöket.

13

Az irgalom és a bűn tettei a lőcsei Szent Jakab-

plébániatemplom freskóin (1380-1400)

A lőcsei Szent Jakab plébánián 1380-ban, a plébános megbízására

kezdték gazdagon freskókkal borítani a falakat. A prédikációk

legfontosabb gondolatait kiemelvén került szorosan egymás alá, hét-

hét négyzetbe komponálva az irgalom (felső sor) és a bűn (alsó sor)

tetteit ábrázoló freskóciklus.

Érdekes, hogy a hét főbűnnel szembeállítva, e templomban nem a

hét erény ábrázolásával találkozunk, hanem az irgalmasság hét

cselekedetével. Mindkét sorozaton lőcsei polgárok mutatják be az

egyes tetteket, azzal a különbséggel, hogy míg az irgalmasság tettei a

gótikus város falai közt zajlanak, a 7 bűnt megelevenítő polgárok már a

pokolban látszanak. Különbség még az is, hogy az irgalmasság

cselekedeteit véghez vivő házaspárok tagjai közül a jócselekedetet

mindig a férfi viszi véghez és a feleség csupán segédkezik. A pokolba

jutott emberpárok viszont együttesen bűnhődnek, s a bűneik is

közösek.

A hét főbűnt bemutató alsó sor talán még szuggesztívebb, mint az

erények gazdagon megfestett, jól komponált képei. Rendkívüli erőt és

mélységet sugároznak az egyes jelenetek külön-külön szemlélve is. A

házaspárok az egyes bűnre utaló állat hátán ülve utaznak a pokolban,

ahol ördögi lények fenyegetőn röpdösik körbe őket. Egy-egy lángnyelv

is felcsap a sötét háttérből, s a lustaság alakjai maga a sátánt

megelevenítő szörny szájába sétálnak bele.

A szörnyű bűnüktől szenvedő figurák arckifejezése és az olykor

fájdalmasan görnyedő testtartása közvetíti a nézőnek a bűnök

elkövetése következményeinek súlyosságát.

/ Sajnos, e rendkívül izgalmas freskókat a rossz megvilágítási

lehetőségeknek köszönhetően sem élőben, sem reprodukciókról nem

lehet alaposan szemügyre venni./

14

Hieronymus Bosch: A hét főbűn (1480 körül)

Bosch hét főbűnnel fogalakozó képének másik címe: A bölcsesség

asztala. Ez az „asztal” nem csak a hét főbűnt jeleníti meg, hanem

további értelmezésként elhelyezi „a négy végső dolog” (a halál, az

ítélet, a pokol és a menny) között. A kép középpontjában Jézus áll egy

kis körben, melyet fénycsóvaszerű sáv vesz körül. Ezen kívül, újabb

gyűrűként láthatjuk, a cikkelyekre bontott jeleneteket, ahol falusi és

polgári közegben láthatjuk a hét főbűn megelevenítését. Ezek a

jelenetek önmagukban nem fenyegetőek, inkább leíró jellegűek.

A tábla négy sarkán, egy-egy kisebb körben pedig azt az utat láthatjuk,

ami a halál kezdetével jön. A bal felső sarokban egy haldokló fekszik az

ágyán, körülötte papok, családtagok, egy angyal és egy ördögi lény.

A jobb felső sarokban az utolsó ítélet pillanatát láthatjuk. Bosch azonos

című képével hasonlóan az ítélkező Isten angyalok és s a mennybe

kerültek körében ítélkezik, ám az alsó szférában más a két jelenet. Míg

az Utolsó ítélet triptichon középső tábláján, a pokol bugyrai láthatók

ördögi lényeivel, addig A hét főbűn című kép alsó felén, süppedékeny

földből kikászálódni próbáló, meztelen embereket emberek

könyörögnek Istenhez. Ez a könyörgés még arra utal, hogy nem dőlt el

a sorsuk, de előre is mutat.

A két alsó sarokban elhelyezett körök, pedig a két végső állomást

mutatják: baloldalon a poklot, jobb oldalon a mennyet. A pokol jelenet

akár az Utolsó ítélet triptichon egy részlete is lehetne, míg a menny

jelenete a Gyönyörök kertje idillét idézik.

15

16

XV. századi francia illusztráció: Torkosság

XV. Századi francia könyvillusztráció címen találtam az alábbi képet.

Sajnos pontos adatait nem leltem meg, mégis érdekesnek tartom, és

helyénvalónak még a hiányos említését is e dolgozat keretei közt.

A tájkép és épületi elemek miatt arra lehet következtetni, hogy az

ábrázolt jelenet nem a pokolban, hanem még e világon zajlik. Mégis a

lakomaasztal környékét nem csak a jó falatokat „élvező” emberek töltik

meg, hanem az embereket kínzó ördögök hada is ott nyüzsög. Tömik a

torkosság bűnére hajló embereket – nem ételekkel, hanem apró, élő

állatokkal.

17

Id. Pieter Bruegel: A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozat

(1556-7 körül)

Külön érdekesség Bruegel sorozatát összehasonlítani Bosch azonos

témájú műveivel. Bruegel nem csak a hét főbűn témájára alkotta meg

sorozatát, hanem az ehhez a témához szinte elválaszthatatlanul

kapcsolódó és egyben kiegészítő Erények sorozatot.

Míg Giotto egy-egy allegorikus alakkal, Bosch leíró életképekkel

mutatta be a hét főbűn mindegyikét, addig Bruegel zsúfolt tájképet

hozott létre a bűnök bemutatására, grafikai sorozatban.

Mintha mesevilágban találnánk magunkat, ahol a kis öntörvényű lények

egyes csoportja egy- egy főbűnre hajlana. Például a hiúság ábrázolásán

takaros, gyümölcsszerű kis házak közt emberi és állati lények mind a

szépség csodálásával foglalkoznak, vagy épp csinosítgatják magukat.

A torkosság ábrázolásán már koránt sem olyan kellemes a helyszín.

Gyár- és malomszerű épületek közt az állatiasodott emberek

mértéktelenül fogyasztanak italokat, ételeket.

Superbia (Hiúság) Gola (Falánkság)

Maarten de Vos: Hét főbűn metszetsorozat

Maarten de Vos (1532-1603) antwerpeni, művészre nem csak Frans

Floris olykor Michelangelót idéző stílusa hatott, mint flamand

kortársaira, erős benyomásokat és tapasztalatokat szerzett olaszországi

útján, illetve a manieristák és Rubens műveinek megismerése is

rányomta bélyegét stílusára.

18

A hét főbűn témáját metszetsorozatban örökítette meg. Egy-egy alak

áll e művek előterében, valamely oldalra elcsúsztatva, gazadag

részletezéssel megmunkálva, lábuknál kis allegorikus figurával. A háttér

mindenhol beszédes. Hétköznapi jelenetek tűnnek fel a messzeségben,

akik az egyes kép főszereplő gyarlóságait ismétlik különböző formában.

A hiúság ábrázolásánál még felismerhető épületek is emelkednek a

háttérben, Bábel-tornya szerű épülettel kiegészítve.

Circulus 3 (Harag) Circulus 2 (Hiúság)

19

Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A hét főbűn

rézmetszetsorozat (XVI. sz. vége–XVII. sz. eleje, Bp., Szépm.

Múz.)

Hendrik Goltzius-Jacob Matham (1590k-1650) szintén antwerpeni

művész, akárcsak kortársa, Maarten de Vos. Ő is metszetsorozatban

elevenítette meg a főbűnök allegorikus alakjait. Ám ellentétben de Vos-

szall, jóval szerényebben díszített figurákat hozott létre. A hiúság

nőalakja díszesebb ruháját leszámítva, alakjai az antikvitást idézik

inkább.

Bár itt is táji háttér jelenik meg, de a főalak mindenhol középen

helyezkedik el az álló helyzetű felületen. Néhány egyezményes tárgyat,

vagy állatot helyez el csak a bűnt jelképező nők, férfiak körül, mégsem

hatnak szegényesebben ezek a metszetek az előzőekhez mérten.

Festőibb figurák jelennek meg itt.

Bujaság Tunyaság Harag

Kapzsiság

Torkosság Hiúság

20

Franz Weiss: Hét főbűn

Az 19. századi osztrák művész egyszerre volt festő, grafikus és

térképész. Így nem meglepő, hogy a hét főbűnt megelevenítő olajképén

roppant részletességgel egy mutatja be azokat. A reneszánsz udvart

idéző helyszínen valamiféle épületegyüttes udvarán láthatjuk a

történteket. Mintha egy Bellini képet látnánk.

Kissé díszletszerűen szerkesztett az egy iránypontos perspektívába zárt

jelenet. Leíró jellegű. A jelen levők kis csoportokat alkotva gyakorolják

bűnüket.

Hét főbűn Részlet

21

Otto Dix: Hét főbűn (1933)

A munkáscsaládból származó Otto Dix munkáira nagy hatással voltak a

régi mesterek, mint például Dürer, Cranach, Holbein és Botticelli,

jóllehet, a h háború alatt készült első kulcsművei erős futurista hatást

mutatnak. Művei kettősége abban rejlik, hogy az emelkedett, nagy

mesterekre jellemző technikával banális, proletár, olykor brutális, vagy

buja témával vegyíti. Technikailag tökéletes és nagyobbrészt

érzelemmentes, távolságtartó stílusával kissé ellentétes a hét főbűn

ábrázolása. Ezen a művén nem tud úgy kívül maradni a néző, mint

például a Metropolisz buja szórakozóhelyén, vagy a szülei Sylvia von

Hardenről készített portréján. E

furcsa lényeket szemlélve nem érezni a távolságot. Közel vannak, de

nem csak a kivágás milyensége által, hanem az erőteljesen

megjelenített túlvilági személyek mozgó, ingatag, billenékeny voltuk

miatt is. Mintha attól lehetne tartani, hogy a néző felé tartanak

bizarrságuk minden részletével.

Nem azonos karakterű, egyenrangú figurákként jeleníti meg Otto Dix a

főbűnök alakjait. A csoportkép egy lidérces háttér előtt jelenik meg,

mintha egy kupacba kényszerültek volna az egymáshoz nem illő

lények.

A mű hangulatában nem a bűnök következményétől való félelem van,

hanem inkább magának az egyes bűnöknek a förtelmes volta.

I.3.b. Szimbólumrendszerek

Szimbolikus állatok

Az I.3.a részben bemutatott alkotások között többen kap hangsúlyos

szerepet a szimbolikus állatok felsorakoztatása.

22

Bosch képeinek szimbólumrendszere az egyik legösszetettebb a

művészettörténet során. Megfestett jeleneteit különös lényekkel népesíti

be, melyek szimbolikus jelentését a korabeli ábrázolási szokásokra vagy

brabanti közmondásokra, beszédfordulatokra vezetik vissza. Vannak

megfejtetlen szereplői is képeinek. A hétfőbűnnel foglalkozó

képegyüttesét nem lepik el azok a furcsa állatok, mint az Utolsó ítélet,

vagy a Szent Antal megkísértése című képeit. A lustaság ábrázolásánál

jelen van egy szundikáló macska, a kapzsiságnál két kiéhezett kutya és

egy madarászölyv. Ám ezek nem azonosak Bosch által kitalált rútságokkal.

A körtől külön, a négy sarokban ábrázolt jeleneteken viszont elbújik egy-

egy furcsa lény. A haldokló ágyát ábrázoló jeleneten, az ágy háttámlája

mögött megbújik valaki, aki szemmel láthatólag nem a búcsúztató rokonok

közé, vagy az utolsó kenetet feladó papokhoz tartozik. Nincs állati külseje,

de embernek sem mondható. Jelenléte az angyaléval lesz érthető: kihez

tartozik majd-e lélek a halál után, hova kerül?

A bal alsó sarokban található a pokol - mint az előző kérdés egyik

lehetséges válasza. Itt már a démoni lények hadával találkozhatunk,

meghatározhatatlan csúszómászókként.

A XV. Századi francia illusztráción nem szerepel egy az adott

bűnnek tulajdonítható szimbolikus állat, viszont az ördögök által az

emberek szájába tuszkolt kis lények mégis plusz jelentéstartalmat

hordoznak. A békák, patkányok a tisztátalanság állatai.

Bruegel képein inkább furcsa, antropomorf lények vannak jelen,

mintsem valós állatok. E lények részei felismerhetően egy-egy létező

állatra utalnak, de csak bizarrságuk által támasztják alá a

többlettartalmukat, illetve cselekedeteikkel, s nem tekinthetők szimbolikus

lényeknek.

23

Maarten de Vos metszetein csak a kevélységnél jelenik meg egy

kis bárány, de itt nem a kevélység szimbolikus állataként, hanem a

pásztorjelent részeként.

A lőcsei Szent Jakab-plébániatemplom freskóin és Hendrik

Goltzius–Jacob Matham metszetsorozatán kiemelt szerepet kapnak a

hét főbűnt kísérő állatok. Megfigyelhető azonban hogy a freskóciklust

készítő mester és Hendrik Goltzius–Jacob Matham más-más állatokkal

párosítják az adott bűnöket.

A lőcsei freskókon: a tunyaságot a szamár, a haragot a medve, az

irigységet a kutya, a mértéktelenséget a róka, fukarságot a béka, a

kevélységet az oroszlán, a paráznaságot a disznó kísérik, illetve

hordozzák.

Ettől eltérően Matham metszetein: a tunyaság szintén a szamár,

akárcsak a kapzsiság a béka, de a harag a kutya medúzával kiegészítve,

és nem a medve, a torkosságot egy vaddisznó, a bujaságot a kos, a

hiúságot a páva szimbolizálja. Maguk a bűnök megnevezései sem

azonosak.

Szimbolikus tárgyak, attribútumok:

Akárcsak a szimbolikus állatoknál, a tárgyakat vizsgálva is levonható

az a következtetés, hogy nem azonos tárgyak váltakoznak. Vannak ahol

jelentősebb szerephez jutnak a tárgyak, s vannak, ahol inkább csak

kellékei a jelenetnek, nem hordoznak többlettartalmat.

Giotto egyszerű felüleietit szemlélve nem tűnnek kiemelkedőnek a

figurákhoz tartozó egy-egy eszköz, mint például a kapzsiság pénzes

zacskója. Giotto nem helyez minden alakja mellé kiegészítésül tárgyakat.

Ha az allegorikus alak mozdulata már önmagában kifejezi az adott bűnt,

nem társít mellé semmit.

A lőcsei freskók megalkotója nem csak a hatalmas állatokat

használta fel a tartalom megerősítésére, hanem jó néhány tárgyat is. Ezek

24

ahsználata olykor bizarrnak is hat: a szamár hátán ülő lusta pár gazdagon

hímzett párnákon nyugtatják fejüket. Téri helyzetüket nem is érteni

teljesen, ki, mi tartja meg, esetleg a felettük röpködő ördögök?

A harag eszköze egy karddal és egy szablyaszerű másik vágóeszközzel

követik el bűnüket. A férfi önmagát szúrja le, a nő saját gyermekét készül

megölni. Ezek inkább csak kellékek maradnak, akárcsak a torkosság

ábrázolásán a tál és a kanál.

Nem hordoz rejtett tartalmat a kapzsiság pénzes zacskója sem,

egyértelmű az utalás.

Bosch képein is inkább elmesélő jellegűek a tárgyak. Ezzel szemben

Bruegel metszetein a valós, illusztráló tárgyakon kívül (pl.: tükrök,

fegyverek, hordók, stb.) kitalált épületek eszközök is megjelennek,

amelyek a furcsa lények kiegészítői. Néhol az ember, az állat és a tárgyak

össze is mosódnak, mint például a Torkosságon, ahol a háttérben egy

emberarcú malom szájába tömik bele az őrölni való búzát. Ez nem csak

találó, de szellemes megoldás is.

Maarten de Vos metszetein a tárgyak valóságos halmával

találkozhatunk. Majdhogynem gyűjteményeknek mondhatók már e

kupacok. A haragot megtestesítő férfialak mögött egy egész fegyvertár

látható ágyúkkal és kézifegyverek tárházával.

Matham művein a tárgyak nem kapnak különösebb hangsúlyt.

Talán azért sem, mert a sorozat minden tagja a természetbe helyezve

mutatja szereplőjét. A kapzsiságnál és a hiúságnál végül csak megjelenik

egy-egy tárgy — ami talán elkerülhetetlen, hisz e kép bűn talán az

emberek tárgykészítésére vezethető vissza.

Franz Weiss művén, akárcsak a francia illusztráción a

tárgyaknak nincs szimbolikus jelentésük.

25

Otto Dix különös hangulatú festményén a legszembetűnőbb tárgy

egy kasza, de nem e legrendkívülibb. Sokkal furcsább a kaszás ember

ruhája, vagy a háttérben meghúzódó figurák maszkszerű fejei.

Rövid kitérő Cesare Ripa Ikonológia című művére:

Cesare Ripa Ikonologiájában részletes leírásokat találhatunk a

különböző bűnöket megtestesítő személyek kinézetére. Ripa aprólékosan

bemutatja a szerző korában és az előző korokban használatos ábrázolási

módokat. Ezek a barokktól kezdve számos művésznek lehetett segítségére

műveik formálásánál.

A leírásokat rendszerint magyarázattal támasztja alá a Cesare Ripa,

melyből kiderül, miért is indokolt az adott attribútum. Az egyes cikkekben

azonos tulajdonságot, vagy szimbólumot más-más módon is leír. Ez által

érthetőbbé válik mind a szimbolikus állatok, mind a tárgyak eltérő

ábrázolása az előzőekben elemzett képeken.

Példaképpen néhány részlet:

A kevélység:

„Szép és büszke nő, előkelő vörös viseletben, fején gyöngyökkel bőven díszített

aranykoronával. Jobbján pávát, baljában pedig tükröt tart, amellyel önmagát szemléli és

csodálja.

… hasonlít a pávára, amely saját külső tollazatában tetszelegve lenézi a többi madár

társaságát. …”

A kapzsiság:

1. „Sápadt, ösztövér és csúf nő, fekete hajjal és szolgálóruhában. Homlokán a

πλούτоσ szó, azaz Plutos neve olvasható, akit a gazdagság istenének hittek.

Aranylánc övezi, amelyet hosszan maga után húz a földön. Lássék tejtől feszülő

emlője; szorosan mellette pedig egy rongyokkal éppen eltakart, sovány testű

gyermek legyen, akit jobb kezével űz el magától, hogy ne kelljen tejet adnia neki

emlőjéből, amelyet szorosan eltakar bal kezével. …”

2. „Rosszul öltözött, zilált hajú és mezítlábas nő. Jobbjában varangyot, baljában

bezárt erszényt tartson. … Ezért adjuk jobbjába a varangyot, amely földdel

26

táplálkozik, és noha ennek hihetetlenül bővében van, mégis folyton attól fél, hogy

elfogy: s miközben megvonja a maga szájától, egyre többet kíván belőle.”

3. „Sápadt és sovány nő, gondterhelt és melankolikus külsővel, oldalán igen sovány

farkassal. Hasa akár a vízkórosé, mértéktelenül nagy legyen. Egyik kezét

fájdalmának kifejezésére hasán nyugtassa, míg a másikkal alaposan bekötözött

pénzeszacskót tartson, s árgus szemekkel figyelje azt. … A farkas… falánk és

vérengző állat, amely nemcsak nyíltan ragadja el a másét, de lesből és ármánnyal

is. …”

A bujaság:

1. „Szépséges, fehér arcú nő dús, göndör, fekete hajjal, amelyet feje tetején kibont. S

halántékán befon. Szemei nagyon, csillogók és buják, ami a vér bőségére vall,

minthogy ez az oka, ha a megfelelő hőmérsékletre jut, a bujaságbak. Orra kissé

felfelé álljon, ami ugyanennek a jele: példa rá a kecskebak, eme igen buja állat. …

Fején buján ékesített borostyánkoszorút viseljen, testén keresztbe leopárd bőrét,

mellette a földön pedig párduc legyen…”

2. „Kéjvágyó módon feldíszített nő, aki bal könyökére támaszkodva ül. Jobbjában

skorpiót tartson, s mellette buja vággyal gyúlt kecskebak legyen, valamit szőlőtő

néhány szőlőfürttel. …”

Az irigység:

1. „Öreg, sovány és csúf vényasszony ólomszürke arccal. Meztelen bal mellét köréje

tekeredő kígyó mardossa. Mellette hidra álljon, s kezét ezen nyugtassa. …”

2. „Csúf sápadt vénasszony. Teste aszott, szemei vakok, ruhája rozsdaszínű, lába

meztelen, hajába kígyók fonódnak; és mindehhez kezében tartott saját szívét eszi.

…”

3. „Vénasszony hitvány rozsdaszínű ruhában. Egyik kezét a szájára teszi, olyan

módon, mint az alacsony sorú dologtalan nők szokták. Görbe szemmel nézzen

oldalra, s mellette sovány kutya álljon. …”

A torkosság:

1. „ Rozsdaszínbe öltözött nő, hosszú nyakkal, akár a darué, és igen nagy hassal. …”

2. „Nő, aki disznón lovagol, mert a disznók, mint Pierio Valeriano mondja

Hieroglifáinak 9. könyvében, végtelenül torkos állatok. Baljában a hasonlóképpen

torkos szárcsát tartja, jobbjával pedig struccra támaszkodik …”

A harag:

1. „Fiatal nő, pirospozsgás testszínnel. … Páncélban ábrázoljuk, sisakdíszén

lángot és füstöt okádó medve fejével. Jobbjában meztelen kardot, baljában

pedig égő fáklyát tartson. Ruhájának színe vörös legyen. …”

27

2. „Vak nő feketével hímzett vörös ruhában, habzó szájjal. Fején díszként

rinocérosz fejét viselje, s melléje páviánt helyezzünk. … Az egyiptomiak,

amikor haragot akartak jegyezni, páviánt festettek, mivel ez minden más

állatnál lobbanékonyabb természetű. …”

A restség:

„ Földön fekvő nő, aki mellett szamár feküdjék. Az egyiptomiak ezzel az állattal jegyezték

az olyan gondolkodást, amely a szent és vallásos dolgoktól távol jár, s örökösen hitvány

dolgokkal és kárhozatos gondolatokkal foglalkozik. …”

28

I.3.c. Néhány kortárs változat

A kortárs művészet áttekintése nem áll módomban, így az alább felsorolt

néhány példa szubjektív módon kiválasztott művek, rövid bemutatása.

Fiona Hall: Seven deadly Sins (1985)

Fiona Hall egy rendkívül gazdag palettán dolgozó művész. Tanulmányit

nem csak festőszakon végezte, de fotózásból is doktorált Angliában.

A hét főbűnnel foglalkozó művein egyszerre érvényesül a fotós és a festő

látásmód. Műveivel nem történetet mesél el, hanem szimbolikus

értékekkel felruházott tárgyakat ültet forogrammjaira. Elrendezésükben az

absztrakt képszerkesztést idézik, s csak közelebbről szemlélve jöhet rá a

néző, hogy mik hozzák létre a látványt.

William S. Burroughs (1914-1997): Seven deadly sins (1990?)

William S. Burroughs keleties finomággal és rétegeltséggel nyúl a hét főbűn

témájához. A képek felületén pasztellesen visszafogott színrétegekkel

építkezik, ám a néhol már monokróm jelleg miatt mégis erős színélményt

hoz létre. Képeit nem nevezi meg konkrét címmel, csupán sorszámot ad

nekik. Például a 6-dikon jeleníti meg a haragot, amit lehet, hogy inkább

agresszivitásnak is hívhatnánk, hisz a kép középpontjában egy pisztolyt

láthatunk, amely a mellette lévő, felülnézetből látszó alakoz képest

aránytalanul nagynak látszik. De nem is kerülnek kontextusba ezek a talán

kitakarással létrehozott jelek, melyet az igényesen megmunkált alap

29

világosabb foltja fölé helyezett a művész. Egy-két pollock-ian csurgatott

vonal is jelen van, ám Pollockkal ellentétben is értelmet nyer a kissé

önkényesen vászonra kerülő festékcsík.

Seven deadly sins Nr.1 and Nr.6

Mario Donizetti: A hét főbűn (1999)

Mario Donizetti a reneszánsz és kora barokk technikákat idéző stílusában

főképp portrékat (pl.: II. János Pál Pápa portréja) és bibliai jeleneteket

elevenít meg.

A hét főbűnt ábrázoló sorozata Caravaggio stílusát idézik. Gyönyörű

nőalakjai, kiegyensúlyozott kompozíciói nyugalmat árasztanak. A szép

aktok kettesével jelennek meg. Férfialak csupán a bujaságon látható, de

személyiségtől, arctól megfosztva – a feje helyen hímvesszőjével

ábrázolva. A megjelenítés közege sehol nem túlzsúfolt, csak egy-egy faág,

vagy drapéria jelzi, hogy szabad ég alatt, belső térben helyezkednek el a

nőalakok. Egyedül a kevélység alakja látható épületek közt – de az is

csendes egyszerűségben.

30

Scott G. Brooks: Hét főnűn, grafikai sorozat (2003)

Az USA-ban élő és alkotó művész képein érzékelhető, hogy mesekönyvek

illusztrálásával foglalkozott pályája elején, egyetemi évei előtt.

A művein megjelenő roppant karakteres és egyedi arcokon, figurákon

keveredik egyfajta realista ábrázolásmód a mesei világgal. A képek

mondanivalója azonban messze nem mesei jellegű. Mind festményei és

grafikái középpontjába az amerikai társadalomkritikát helyezte, mely

mellett megjelenik egy-egy portré (erős jellemrajzzal), vagy a mai korra is

vonatkoztatott mitologikus jelenet.

A hét főbűn témájával kis, színes rajzsorozaton foglalkozott. A képeslap

méretű felületeken egy-egy férfit, vagy fiúcskát helyezett el - még a

hiúságot is egy parókás férfi jeleníti meg. Képeslapra való asszociáció

lehetőségét még erősíti a rajzok karikatúra jellege is.

Akárcsak festményeiben, ezeken a rajzokon is jelen van egyfajta pimasz

morbidság, mely a képek pikantériáját adja.

31

Kazuya Akimoto (2005)

Kazuya Akimoto nem következetesen egy stílusban dolgozik, inkább a

kísérleteső művész példája. Gyorsan alkot, így rendkívül nagyszámú

művet hoz létre, az impresszionizmustól a napjaink művészetéig

mindenféle stílusból merítve különböző technikákat és kifejezésmódokat

kipróbálva.

Érdekes módon a hét főbűnnel kis cellákra osztott, nonfiguratív

festményen foglalkozik. 4x4 téglalappal osztja fel a fel a felületet, melybe

absztrakt, ősi szimbólumokra emlékeztető jeleket helyez el. A hét főbűn

megjelenítése nem felismerhető.

Valerie Meijer: Seven Deadly Sins (2005)

A szintén amerikai művész, Valerie Meijer festményét furcsa, manószerű

lények alkotják. A figurák nincsenek egymással kapcsolatban, nem

kommunikálnak egymással, csak körvonalaik egymásba olvadása

kapcsolja őket össze. Nem riasztóak, inkább mesebeli tanulságok képzetét

keltik, ahol végül minden jóra fordul. Kissé estlegesnek tűnik a kép

alakulása.

32

Kazuya Akimoto Valerie Meijer David Goodrich

David Goodrich: The Seven Deadly Sins

A Kansas Cityben élő művész festményein bibliai, mitológiai jelenetekkel

találkozhatunk. A tanulságok és történetek sora, melyek képeit szemlélve

tárul elénk, az a bizarr hangulat fűzi összefüggő láncolattá, melyet a az

ecsetkezelés vibrálása ad. Talán Van Gogh lehetett egyik példaképe, ám

David Goodrich színpászmáinak göcsörtös útja Van Gogh-gal ellentétben

bizonytalanságot kelt, melyet démonivá fokoznak a színek és az általuk

létrehozott torz, nyershússzerű alakok.

David Goodrich képei megdöbbenést keltenek nyelvezetükkel és mély

vallomást nyújtanak arról, hogy gondolkozik, milyen személyes viszonyban

áll a művész képei témáival. Bár a hét főbűnt ábrázoló képének két

figurája (a hiúság nőalakja és a paráznaság kéjes férfi karaktere)

emlékeztetnek Otto Dix figuráira, mégis más jelleget árasztanak. Mind a

hét figura sajátosan riasztó és sajnálatosan kicsinyes – mintha a festő

nyolcadik bűnként mindegyikükre rávetítette volna az önzés,

önközpontúság vádját. Zárt elhelyezésük is azt sejteti, hogy mind a festő,

mind a nézők ezen a világon kívül állnak. Kívül kell álljanak.

Nancy Farmer: Seven Deadly Sins go Clubbing (2005); Seven

Sins at the Seaside (2006)

Nancy Farmerrel kapcsolatban kissé bizonytalan vagyok, hogy festőnek

nevezzem-e. Művészeti főiskolát, egyetemet nem végzett, és a róla talált

anyagokban nem, mint festményeit kínálja műveit a nézőknek, hanem az

azokról készült reprodukciókat képeslapnak, poszternek. Ettől eltekintve

33

megállapítható, hogy egyedi formanyelvet, világot tükröző munkákat

készít.

Akárcsak David Goodrich, Nancy Farmer is a hét főbűnt megtestesítő

figuráit a jelen korba illeszti, viszont csak nőalakokkal népesíti be képeit

(akárcsak más témájú munkáit). Egy év különbséggel két variációt

készített a hét főbűnre, a címben kis módosítással: A hét halálos bűn

szórakozni megy, illetve A hét halálos bűn a tengerparton.

Az első képen egy diszkóban láthatjuk a lányokat nemcsak hét főbűnt

megelevenítve, hanem a fogyasztói kultúra egyik szegmensének rendkívül

erős kritikájaként.

A második kép nem tesz többet a témához, legfeljebb humor tekintetében

– lányok fagylaltnyalogatás közben illusztrálják a bűnöket.

Sajnos a jó ötletek és sajátos felfogás ellenére mégis ezek a képek

szegényesek maradnak szakmai mércével mérve.

I.3. Összefoglalás

Különböző korokban különböző indíttatás miatt ábrázolták a hét

főbűn alakjait, miközben a hét főbűn fogalma is folyamatosan változott. Az

e témával foglalkozó művészek hol hasonlóan, hol merőben késképp

nyúltak az ábrázoláshoz. Voltak, akik aktualizálták, voltak, akik klasszikus

példákhoz nyúltak vissza.

A közös talán még is bennük az a cél, hogy a saját világukkal,

társadalmukkal szembe tükröt állítsanak, megfékezzék rossz irányba

haladó erkölcseiket, csiszolgassák gyengeségüket. Ez vallásos világképtől

függetlenül is megjelent s minden korban aktuális.

34

Számomra különösen érdekes az ábrázolások mikéntje is.

Alaposabban megfigyelve az egyes képeket, mélyebb bepillantást

nyerhettem az egyes művészek saját, a témához való viszonyáról, amely

mély moralizálásra ad lehetőséget a jelenben is.

35

II. A hét főbűn beépítése a vizuális nevelésbe

II.1. Összetett oktatási célok

A feladat és előadás sorozat célja többrétű. Az előadás és az állandó

kommunikáció a diákok és az oktató közt lehetővé teszik az állandó

kommunikációt, és a diákok aktív részvételét az elméleti oktatásban is,

miközben az ismeretanyag hatékonyan elmélyül. Ezt támasztják alá,

segítik a gyakorlati órák feladatai is.

Az elméleti rész művészet- és kultúrtörténeti ismereteket ad a

diákok számára. Nem időrendi művészettörténeti oktatásba illeszkedik,

hanem pl. egy olyan tanítási ritmusba, mint amilyet a Fazekas Mihály

Gimnáziumban alkalmaznak. Ott a diákok nem művészettörténeti

korszakokkal foglalkoznak, hanem jelenségekkel (pl.: a perspektíva

fejlődéstörténete pár órán belül feldolgozva, feladatokon keresztül

elmélyítve), melyeket érdekességük és jellegzetes megjelenési módjaikon

keresztül mutatnak be a diákoknak.

Művészettörténet oktatásban fakultáción részesülhetnek, amely részben

arra épül, amit a rajztanárok az előbb említett jelenségkörön keresztül

megalapoztak. Azaz vissza tudnak utalni a művészettörtént oktatás

közben olyan élményekre, amelyek nem csupán elméletiek, hanem

tapasztalatiak is.

Az alább leírt hat óra céljainak bemutatása:

A gyakorlati órákon kiadott feladatok nem igényelnek átlagon felüli

kézügyességet, vagy különösebb művészi érdeklődést, (de

képzőművészeti szakiskolákban is alkalmazhatóak. Ez utóbbi esetben az

elkészült munkák magasabb színvonalon várható, illetve dupla

óraszámban a gyakorlati részre magasabb hangsúly fektethető.)

36

A csoportos tevékenységek lehetőséget adnak együttgondolkozásra,

együttes problémamegoldásra, illetve a különböző képességű és hajlamú

diákok egymást segítve fejlődhetnek.

Ennek otthoni párja az egyéni munkára kiadott feladatok, ahol a diákok az

önállóan mélyedhetnek el az adott témakörben, s ez által az egyéni

képességeknek megfelelő munkákat hozhatnak létre.

A hat bemutatott órán többféle eszközökkel dolgoznak a diákok, ami

egyrészt a technikák megismerést segíthetik, másrészt a többirányú

gondolkodási lehetőséget. Ugyan azt a témát feldolgozzák két (rajz,

fénykép) és három dimenzióban (film) is.

Miközben vizuális problémát oldanak meg, a feladatok játékos

elemei inspirálják a munkára a diákokat. Illetve a mozgással egybekötött

tevékenység segítségével a megszerzett benyomások tartósabbak

lesznek, mintha csupán előadás jellegű órákon találkoznának a témával.

II.2. A tanítási egység leírása

Az alábbi hat óra tervét nem művészeti szakirányú iskolák számára

készítettem. Az órák menetét és a feladatok végzését átlagos képességű

középiskolások szintjére alakítottam ki.

Az általam elképzelt iskola, ahol ezt alkalmazzák, ideális

felszereltségű anyagok és eszközök tekintetében.

1. Az óra vetítésre és gyakorlati munkára is alkalmas teremben zajlik.

Az óra első részében az oktató a diákokkal beszélgetést kezdeményez a

témával (hét főbűn) kapcsolatosan, a diákok ismeretinek felmérésére.

Elsőként a bűn definiálására, egyéni vélemények elmondására irányul a

beszélgetés, majd konkrétan a hét főbűnről. Felsorolásszerűen, majd

kérdés formájában: milyen alkotásokat ismernek, ahol a bűnnel

37

foglalkozott az alkotó? Ezután következik a házi feladat kiadása:

gyűjtőmunka könyvtárban, interneten, keressenek ilyen alkotásokat.

A hátralévő időben rajzi munka készítése, A/4-es színes vagy fehér

kartonokra, ceruzával, szénnek vagy pasztellkrétával.

2. Az óra elején már használatra kész számítógéppel és projektorral

várja a diákokat a tanár. Az óra első pár percében a házi feladatként

kiadott gyűjtőmunkát a táblán összegzik, listaszerűen.

Ezután elkezdődik a vetítés, ahol a hét főbűn ábrázolásának

fejlődéstörténetét mutatja be a tanár. Képek vetítése közben zajlik az

előadás.

Az előadás alatt jegyzetelni kell címszavakban, de a leadott anyagot

rövid fénymásolt jegyzet formájában megkapják a diákok, amit óráról

órára gyűjtenek. (Ezen rövid összefoglalások képezhetik a félévi záró

dolgozatok anyagát. Lévén egy félév alatt max. három nagyobb témát

vehet ilyen ütemben az osztály, ez nem jelenthet túlzott megterhelést.)

Végül pedig az órán látott képek listáját összevetik a diákok által talált

művek listájával.

Házi feladat nincs.

3. Csoportos munka keretében zajlik az óra. A csoportok 5-8 fősök,

tehát min. 3, max 5 csoport jöhet létre. A feladat: az egyes csoportok a

hét főbűn minden egyes bűnére találjanak ki egy-egy jellegzetes

jelenetet, amelyet 1-1 fényképen rögzítenek. Vagy min. kettőt

kiválasztva az 3-3 képkockára, fázisra bontva megjeleníteni.

A képeken a csoport tagjai szerepelhetnek, a fényképezés helyszíne a

terem első felében ennek megfelelően kialakított rész.

A feladatok megoldására a diákoknak az egész óra rendelkezésükre áll,

az oktató technikai segítséget nyújt közben. Az elkészült fotókat az

oktató a számítógépen menti, rendszerezi.

Házi feladat nincs.

38

4. Ismét csoportos munka, más csoportbontással. A csoportok létszáma

szintén 5-8 fő, min. 3, max 5 csoport. A kiadott feladat hasonló az

előzőhöz. Lényege csoportonként egy-egy főbűnt választva témául, az

adott bűn feldolgozása pár perces kisfilmben.

Az óra első részében a csoportok megbeszélik és elpróbálják az adott

jeleneteket, majd az óra további részében a tanár segítségével

felveszik videóra. Ha az idő engedi egy csoport több kisfilmet is

készíthet.

A kisfilmeket a tanár a számítógépen rögzíti és rendszerezi.

Házi feladat nincs.

5. Az óra az elsőként készített rajzok kirakásával és megbeszélésével

kezdődik (max 10 perc), majd a hét főbűnre készített fotóváltozatokat

vetíti a tanár a projektorral és közben kommentálja, kérdezi a diákok

véleményét, hozzászólásaikat úgy irányítja, hogy abból nem élcelődés

legyen, hanem a tanulságok levonása technikai szemszögből is. (kb. 15

perc)

Végül pedig a kisfilmek levetítése következik, majd azok átbeszélése.

Ez kitölti a maradék időt.

Házi feladat: utánanézni mi a kollázs, montázs és asszamblázs közötti

különbség.

6. A házi feladat körében a diákoknak elvileg kell fogalmuk lennie mi a

kollázs és a montázs közötti különbség, mind a képzőművészetben,

mind más művészeti ágakban. Ebből kiindulva a tanár, néhány vetített

példán keresztül bemutatja ezeket a technikákat (főleg a dadaizmusból,

pop artból, és az absztrakt expresszionizmusból).

Majd megint újabb csoportokat alakít ki a diákokból, max 3-4

fősöket.

Az egyes csoportok a földön, vagy több összetolt asztalon dolgozik.

Munkaeszközeik alapvetően az előre odakészített nagy (50x70 vagy

70x100-as) karton; színes magazinok és az általuk készített fotók színes

39

és fekete-fehér nyomtatóval készített, kisebb-nagyobb változatai; olló,

ragasztó, papírvágó kés; különböző festékek (tempera, akril) és az ezek

felhordásához szükséges eszközök (ecset, spakli, szivacs, stb.).

Amennyiben a diákok az eszközök valamelyikével még nem

találkozott, röviden bemutatja a tanár a használatát.

Ezután kiadásra kerül a feladat: készítsenek az egyes csoportok a

hét főbűn témakörében – akár egyet kiválasztva, akár többet, vagy az

összeset – és ábrázolják az újonnan megismert technikával. Az osztály

által készített fotók közül legalább egyet be kell építsenek a kép

felületébe, de úgy hogy nem azt a bűnt ábrázolja, amilyen témakörben

az a kép született. (A képek hátteréül szolgálhatnak a lentebbi

táblázatba foglalt éves tanmenet 12. óráján készült fotók A64-es

printjeit választani.)

Fontos a csoportmunka! Viszonylag rövid 45 perc egy ilyen nagy

felület kitöltésére. Így a diákok egymást segítve, inspirálva kénytelenek

együtt működni. Fel kell osszák a felületet, vagy egymás keze alá

dolgozva kell olyan egészet létrehozni, hogy a különböző részek ne

essenek szét.

A tanár a feladat végrehajtása közben hol az egyik, hol egy másik

csoporthoz megy oda, s ha elakadást lát, vagy pl.: ötlettelenséget,

bátortalanságot, akkor segít a diákoknak, hogy miből tudjanak kiindulni.

Illetve bíztatja őket a minél több fajta felület létrehozására.

Ez a feladat kitölti az egész órát, sőt ha a tanmenet engedi, vagy ha

van szakköri lehetőség, akkor ott befejezhetők ezek, ha az órán nem

sikerült.

Házi feladat: A/4-es, vagy A/3-as méretű kartonra otthon elkészíteni

ennek saját változatát. Ha a diáknak rendelkezésére áll otthon olyan

ragasztó, amivel kisebb tárgyakat, textileket is módjában áll a felületre

ragasztani, akkor ezek használata is megengedett. Az asszamblázs

irányába is elvihető a feladatmegoldás.

II.3. A kiértékelés módja

40

Általában szóbeli. Értékelni külön a házi feladatokat lehet, illetve az

órán csoportosan elkészített anyagokat.

Az Órai feladatok kiértékelése részben a következő óra része. A kisfilmek

és fotók értékelése maga az a beszélgetés, csoportos véleménykifejtés,

amely a vetítéssel egybekötött órán szerepel. Így nem jegyek által

rendelődik alább, felébb az eredmény, egyfajta fiktív megfoghatatlan

értékként, hanem a diákok maguk látják a többiek munkájához viszonyítva

a saját eredményességüket. Azáltal, hogy a diákok és a tanár is kifejti a

véleményét az egyes munkákkal kapcsolatban, dupla visszajelzést kapnak

a készítők. A tanár ebben az esetben egy kontrollt képez, a beszélgetés

irányát moderálja. A diákok pedig egymás reakciójából is sikerélményt

szerezhet.

Amennyiben az ilyen csoportos „kreatív” feladatok ismétlődnek a

tanév során. Egyre kifinomultabb munkák várhatók, s a diákok jártasságot

szerezhetnek vizuális problémák megoldásában, illetve későbbiekben egy-

egy (akár kortárs) kiállításon rugalmasabban és könnyebben tudják a

látottakat befogadni azáltal, hogy nem csak klasszikus táblaképek

„nézésében” és készítésében járatosak. (Ez főleg nem szakirányú iskolák

növendékeinél fontos.)

Értékjegy szerű kiértékelésben csak akkor tennék különbségeket az

egyes diákok közt, ha valaki részéről, vagy csoportok esetében valamely

csoport részéről fokozott passzivitást éreznék. Ez esetben is az egyes

diákoknak egyéni igénye szerint plusz feladat fejében (otthoni

gyűjtőmunka egy adott témakörben) megadnám szintén a legjobb

osztályzatot.

II.4. Az egység anyag-és helyigényei

Az általam tervezett órák megvalósításhoz ideális felszereltségű

iskola szükséges, ahol a diákok nem csak az általuk hozott felszereléssel

dolgozhatnak, hanem az iskola kiegészíti azt. Azaz, saját rajzteremmel,

besötétítési és vetítési lehetőségekkel (projektor, számítógép) fotózáshoz

és filmezéshez szükséges eszközökkel rendelkezik az iskola. Továbbá

41

lehetőség nyílik beállítások készítésére (fa, papír, fém modellek, beállítási

tárgyak, rajzbakok, rajztáblák). Illetve olyan tanári eszközök is

szükségesek, mint táblai vonalzók.

42

III. Mellékletek

III.1. A tanítási egység időbeosztása (táblázatok)

III.1.a. Az éves tanmenet vázlata

óra Tanítási egység

Tananyag tartalma

eszközök megjegyzés

1. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata, kompozíció fogalma

Számítógép, projektor, tábla, kréta

Házi feladat: kedvenc műalkotás elemzése tőmondatokban, az új fogalmak alapján

2. Gyakorlat Geometrikus tárgyakból beállítás készítése (komponálás), majd azok síkidomokkal való leképzése

Fa geometrikus testek, ragasztó festék, olló, kartonlapok

3. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata II., Színkompozíció fogalma – klasszikus és modern festményeken keresztül

Számítógép, projektor, tábla, kréta

4. Gyakorlat A diákok számára ismeretlen képek fekete-fehér változatát áttenni színekbe, az előző óra tanulságai alapján

Fekte-fehér fénymásolt reprók, vízfesték, ecsetek, kartonlapok

5. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata III. A tér problémája a képeken, ábrázolásának fejlődéstörténete; új fogalom: horizont, rövidülés

Számítógép, projektor, tábla, kréta

Házi feladat: utána nézni a perspektíva fogalmának

6. Elmélet és gyakorlat

Az egy iránypontos perspektíva fogalma (vetítéses előadás), Néhány téglatest szerkesztése egy iránypontos perspektívával

Számítógép, projektor, tábla, kréta, vonalzók, ceruza A/4-es lapok

Házi feladat:Kiadott feladatlapokat tovább szerkeszteni (a feladatlapok közepén kicsinytett repró van elhelyezve, melyen az egy iránypontos perspektíva érvényesül. Ezt továbbszerkeszteni, rajzolni.

7. Gyakorlat Folyosó, vagy terem-, iskolarészlet megrajzolása

Rajzbakok, rajztáblák, A/2-es rajzlapok, ceruza, szén

8. Elmélet és gyakorlat

A két iránypontos perspektíva fogalma (vetítéses előadás), Egy egyszerű épület szerkesztése két iránypontos perspektívával egy lap bal oldalára

Számítógép, projektor, tábla, kréta, vonalzók, ceruza A/4-es lapok

Házi feladat: az órai szerkesztést kiegészíteni (a jobb oldalt)

9. Gyakorlat Fehérre befestett gyufás skatulyák és gyógyszeres dobozok szabadkézi rajza

Rajzbakok, rajztáblák, A/3-as rajzlapok, ceruza, szén

10. Elmélet A barokk álperspektíva fogalma és más látszattal foglalkozó művészeti példák

Számítógép, projektor, tábla, kréta

43

óra Tanítási egység

Tananyag tartalma

eszközök megjegyzés

11. Gyakorlat Csoportmunka: dobozba készített álperspektivikus tér tervezése és megvalósításának elkezdése

Kartonok, ragasztó, hurkapálcák, ceruza, olló, színes újságok

12. Gyakorlat Az előző órai feladat befejezése, a készült munkák be fotózása

Kartonok, ragasztó, hurkapálcák, ceruza, olló, színes újságok

13. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata IV., A kép témája. Új fogalmak: csendélet, portré, akt, tájkép, életkép

Számítógép, projektor, tábla, kréta

14. Elmélet és gyakorlat

Képelemzés lépéseinek vizsgálata V. A kép témája: Bibliai, mitológiai jelenetek. Feladat: kép készítése Dániel az oroszlánok közt címmel, szabadon választott technikával

Számítógép, projektor, tábla, kréta, ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap

Házi feladat: az órai képek befejezése szükség szerint

15. Elmélet Képelemzés lépéseinek vizsgálata VI. Rejtett tartalom. Új fogalom: szimbólum, attribútum

Számítógép, projektor, tábla, kréta

16. Elmélet és gyakorlat

Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése a hét főbűn témával kapcsolatban + rajz készítése

Színes papír, pasztellkréta, vagy ceruza

Házi feladat: gyűjtőmunka a hét főbűn témakörben

17. Elmélet Előadás a hét főbűn megjelenési formáiról a képzőművészetben.

Számítógép, projektor, tábla, kréta

Házi feladat: Gondolkozzatok, milyen egyszerű mozdulatsorral lehetne bemutatni a főbűnöket.

18. Gyakorlat Csoportfeladatok: hét főbűn témakörben fotók készítése

Digitális fényképezőgép, állvány, számítógép

19. Gyakorlat Csoportfeladatok: hét főbűn témakörben kisfilm készítése

Digitális kamera, számítógép

20. Elmélet Vetítés és beszélgetés az elkészült fényképek, kisfilmek alapján

Számítógép, projektor

Házi feladat: utána nézni, mi a kollázs és a montázs közötti különbség

21. Gyakorlat Csoportos: montázs készítése az elkészült fotókból, újságkivágásokból, és 12. órán készült fotókból

Újságok, ragasztó festék, színes ceruza, olló, kartonlapok, kinyomtatott fotók

Házi feladat: saját A/4-es változatot készíteni

22. Elmélet Képelemzés menetének felelevenítése, az előző órán készített munkák közös értékelése, elemzése az eddig megismert képelemzési szempontok alapján

Házi feladat: Az előző órán kiadott házi feladatként készített kép elemzése pár mondatban (írásbeli)

44

23. Elmélet és gyakorlat

A kép és a film viszonya, hogyan áll össze egy történet több képből? Feladat: a hétfőbűn egyikét 10 képkockában megeleveníteni. (köv. órán folyt.)

Számítógép, projektor, tábla, kréta, ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap

24. Gyakorlat Az előző feladat befejezése, készült munkák megbeszélése

Ceruza, szén, festék, A/4-es rajzlap

25. Elmélet Vetítéses előadás az animációról Számítógép, projektor, tábla, kréta

26. Elmélet Filmvetítés: Rövid animációs kisfilmek, különös tekintettel a gyurmafigurákat mozgatókra

Számítógép projektor Házi feladat: karakteres gyurmahős tervezése, készítése

27. Gyakorlat Csoportfeladat: A barokk álterek használatával, gyurmafigurákkal való rövid animáció tervezése és készítése

A diákok által készített barokk álterek, gyurma, digitális fényképezőgép

28. Gyakorlat Az előző órai feladat befejezése és power pointban való kis filmmé szerkesztése

A diákok által készített barokk álterek, gyurma, digitális fényképezőgép, számítógép

29. Gyakorlat A kisfilmek befejezése és azok levetítése

Számítógép, projektor

30. Elmélet és gyakorlat

Az év közös kiértékelése, tanulságok levonása, az éves anyagból kis kiállítás készítése

Karton, ragasztó, ollók

45

III.1.b. A tanítási egység részletes időbeosztása (Megjegyzés: az időbeosztásoknál nem térek ki az óra eleji jelentésekre és egyéb technikai jellegű időtöltésekre.)

III. évf. 16 –17 év 16.

CÍM A hét főbűn

CÉL Az új téma bevezetése, a diákok ismereteinek felmérése és bővítése

TÉMA Beszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése a hét főbűn témával kapcsolatban + rajz készítése

FELADAT Válassz ki a hét főbűn közül egyet, ami leginkább foglalkoztat, véleményed van róla. Ezt elevenítsd meg képben. A technika lehet grafit, szén, színes ceruza, vagy pasztellkréta. A rendelkezésre álló idő fél óra, úgy tervezd meg a kép készítésének a menetét.IDŐBEOSZTÁSBeszélgetés a diákokkal, előismeretek felmérése 15 perc.Rajz készítése 30 perc.

ÉRTÉKELÉS Szóbeli értékelés formájában a következő óra elején, az elkészült munkákat szemlélve. Szempontok: mennyire jellemzően ragadták meg az adott bűnt.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT gyűjtőmunka a hét főbűn témakörben

IRODALOM / TANÁR Gecse Gusztáv – Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975

IRODALOM / DIÁK Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás (albumok).

MELLÉKLETEK Nincs.

FELTÉTELEK Rajzra is alkalmas tanterem, színes papír, pasztellkréta, vagy ceruza

III. évf. 16 –17 év 17.

CÍM A hét főbűn II.

46

CÉL A diákok ismeretinek bővítése a hét főbűn ábrázolásának témakörében.

TÉMA Előadás a hét főbűn megjelenési formáiról a képzőművészetben.

FELADAT Az elődás figyelése, érdekességek lejegyzése, esetleges kérdések megvitatása.

IDŐBEOSZTÁS Házi feladatok együttes átbeszélése 10 perc. Vetítéses előadás 35 perc.

ÉRTÉKELÉS Házi feladat megbeszélése szóban.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Gondolkozzatok, milyen egyszerű mozdulatsorral lehetne bemuatatni a főbűnöket. IRODALOM / TANÁR

Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó, 1975 Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96

kiadó, Milánó 2002IRODALOM / DIÁK Konkrét ajánlott irodalom nincs. Az érdeklődőbb diákoknak egyéni ajánlás (albumok).

MELLÉKLETEK PowerPoint-os prezentáció

FELTÉTELEK Vetítésre és jegyzetelésre alkalmas terem, számítógép, projektor, tábla, kréta

47

III. évf. 16 –17 év 18.

CÍM A hét főbűn III.

CÉL Fotós szemlélettel klasszikus téma újraértelmezése. Térbeli helyzetek átgondolása, két dimenzióba való átrakhatóságának megtapasztalása.

TÉMA A hét főbűn témakörben fotók készítése. Csoportfeladat.

FELADAT Képezzetek 5-8 fős csoportokat. Gondoljátok végig közösen, milyen jelenettel, s azon belül milyen rögzített mozdulatokkal lehetne az egyes főbűnöket a legjobban jellemezni, megeleveníteni. Közben a fényképezőgépek segítségével az egyes kitalált mozdulatokat rögzítjük. Ebben segítek nektek. Választhatjátok azt a megoldást is, hogy nem az összes főbűnt dolgozzátok fel, hanem csak néhányat, de annak több mozzanatát. Az elkészült fotókat majd számítógépen összerendezzük.IDŐBEOSZTÁS Feladat kiadása 3 perc. Feladat megoldása 42 perc.

ÉRTÉKELÉSA 20. óra keretében.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Házi feladat nincs. Azoknak a diákoknak, akiknek technikai lehetőségük van, készíthetnek hasonló fotókat (Ezek értékelése is a 20. óra keretében.)

IRODALOM / TANÁR Nincs.

IRODALOM / DIÁK Nincs.

MELLÉKLETEK Nincs.

FELTÉTELEK A terem elején háttérként szolgáló fal, digitális fényképezőgép, állvány, reflektor.

III. évf. 16 –17 év 19.

48

CÍM A hét főbűn IV.

CÉL Térbeli helyzetek átgondolása, legegyszerűbb mozdulatok, töredékek filmen való rögzítése. A cél nem profi film létrehozása, hanem a filmbeli megjelenítés megízlelése – mint képalkotás.TÉMA Csoportfeladatként kisfilm készítése a hét főbűn témakörben.

FELADAT 5-8 fős csoportokat alkotva gondoljátok át az előző órai tapasztalatok alapján, hogy milyen mozdulatsorral lehetne a legjobban jellemezni a hét főbűn egyikét. Közösen tervezzetek meg egy pár perces kisfilmet. A film időtartama ne haladja meg a 3 percet. A tervezésre 20 percnél többet ne szánjatok. Közben próbálgassátok a jelenetet figyelembe véve azt, hogy 1 kamera szemszögéből mi látszana. Ezt követően rögzíteni fogjuk ezeket a jeleneteket. Ha nagyon gyorsan dolgoztok, több bűnt is megeleveníthettek. A kamerák kezelésében segítek.IDŐBEOSZTÁS Feledat kiadás 3 perc. Megvalósítás a maradék időben.

ÉRTÉKELÉS A 20. óra keretében.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Nincs.

IRODALOM / TANÁR Nincs.

IRODALOM / DIÁKNincs.

MELLÉKLETEK Nincs.

FELTÉTELEK Digitális kamerák, állványok.

III. évf. 16 –17 év 20.CÍM

A hét főbűn V.

CÉL Az előző két órán készült munkákból levonni a következtetéseket, rámutatni az eredményekre és összefüggésekre. Nevelési cél az is, hogy a diákok lássák, van eredménye annak, ha valamit végiggondolnak és komolyan vesznek.

49

TÉMA Vetítés és beszélgetés az előző két órán készült munkákból.

FELADAT Az óra folyamán áttekintjük az előzőekben készült munkákat. Megbeszéljük a tapasztalatokat. Ti is szóljatok hozzá egymás munkáját, mit miért tartotok jónak, vagy rossznak. Mit csinálnátok akár a saját munkáitokban máshogy.IDŐBEOSZTÁS A képek és kisfilmek áttekintése, beszélgetés tölti ki az egész óra hosszát.

ÉRTÉKELÉS Szóbeli értékelés az egész óra. A tanárnak koordináló szerepe van.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Utána nézni mi a kollázs és a montázs közötti különbség.

IRODALOM / TANÁR Nincs.

IRODALOM / DIÁK Nincs.

MELLÉKLETEK PowerPoint-os prezentáció

FELTÉTELEK Vetítésre alkalmas terem, számítógép, projektor

50

III. évf. 16 –17 év 21.

CÍM A hét főbűn VI.

CÉL A kollázs, a montázs és az asszamblázs műfajának a megismerése, kipróbálása.TÉMA Montázs készítése a hét főbűn témájában a 18. órán készült fotók felhasználásával.

FELADAT 3-4 fős csoportban dolgozzatok. Készítsetek montázst a rendelkezéstere álló anyagokból. Használjatok fel legalább egyet azokból a fénymásolatokból, printekből, amelyeken a hét főbűnt megelevenítő jelenetekről készített fotóitok láthatók. Az egyes fotókból kivágott figurákat igyekezzetek úgy elhelyezni, hogy más jelentést kapjon a figura az új környezetben.Mielőtt nekiálltok vágni, ragasztani, gyors tervezéssel foglaljátok össze, hogy milyen eredményt szeretnétek elérni.IDŐBEOSZTÁS Feladatkiadás 3 perc. Képkészítés 38 perc. Maradék pár percben a terem rendbehozatala.

ÉRTÉKELÉSA következő órán.

OTTHONI KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Az órai feladat saját, A/4-es változatának elkészítése. A házi feladat az asszamblázs irányába is elvihető.

IRODALOM / TANÁR Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.

IRODALOM / DIÁK Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004.

MELLÉKLETEK Nincs. (Legfeljebb az ajánlott könyv.)

FELTÉTELEK A teremben összetolt asztalok, amelyek alkalmasak a diákok együttes munkájára. Újságok, ragasztó festék, színes ceruza, olló, kartonlapok, kinyomtatott fotók. III.2. Irodalomjegyzék III. 2. a. Felhasznált irodalom

Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó,

1975

51

Natale Spineto – Szimbólumok az emberiség történetében, Officina ’96 kiadó, Milánó 2002

Biblia, Szent István Társulat, az apostoli szentszék könyvkiadója, Bp. 1979

Újvári Edit és Pál József – Szimbólumtár, Balassai Kiadó, Bp. 2005 Hoppál-Jankovics-Nagy-Szemadám – Jelképtár; Bp. 1995 H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince Kiadó 2004 André Chastel – Itália művészete, Corvina Kiadó, Bp. 1973 Michael Levey – A festészet rövid története, Corvina Kiadóm Bp.

1973

III. 2. b. A tanítási egységhez ajánlott irodalom a pedagógus számára

Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Gecse Gusztáv - Vallástörténeti kislexikon, Kossuth könyvkiadó,

1975 H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak, Bp. 1969 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004

III. 2. c. Ajánlott irodalom (források) a diákok számára

H. Wöflin – Művészettörténeti alapfogalmak; Bp. 1969 Cesare Ripa – Iconologia, Balassi Kiadó, Bp. 1997 Ingo F. Walther – Művészet a 20. században, Vince kiadó 2004. Lcia Corrain – Giotto, Ciceró 1996

52

KÖTELEZŐ KUTATÁSI TÉMA:

Gesztusok vizsgálata Puvis de Chavannes alkotásaiban

I.1. A gesztusok megjelenítésének jellemző példái

Puvis de Cahvannes művei átfogó bemutatása:

Puvis de Chavannes (1824. dec. 14. - 1898 okt. 24.) képei közül

választottam néhányat. Puvis de Chavannes, francia festő rendhagyónak

mondható saját korában. Sokáig nem értékelték műveit, hisz a kortársaival

ellentétben klasszikus hagyományokig nyúl vissza, főleg a képszerkesztés

módjában.

Rövidebb időszakokra egy-egy mester tanítványa volt ugyan, mégis

néhány művészettörténész az autodidakta jelzővel illeti, hisz egy

mesternél sem maradt túl soká és stílusukat sem vette át. Eleinte Scheffer

Henrik volt a mestere, később Olaszországban járt, ahol főleg a XV.

századbeli mesterek műveit tanulmányozta, majd hazatérve, egész rövid

ideig Delacroixnak és Couturenek volt tanítványa.

Korai művei a romantikus iskola jegyeit viselik magukon, így nem

keltett különösebb feltűnést. Első sikerét az 1861-ben kiállított két nagy

dekoratív jellegű képe a Háború és a Béke révén szerezte. Majd pedig

olyan művekkel véglegesítette, mint a Panteonba készített freskói.

Érett műveire jellemző a higgadt képszerkesztés. Általában képei

szereplő közt nincs szoros kapcsolat. A köztük lévő üres tér jelentős

szerepet játszik a mondanivaló kiegészítéshez. Az üresség ráirányítja a

néző tekintetét az egyes figurákra, azok jelentőségét, milyenségét növeli.

A figurák és a köztük lévő tér váltakozása ritmust alkot, illetve

festményeinek monumentális jelleget ad.

Színvilága rendkívül visszafogott. Gyönyörű pasztellszínei, szolid

eleganciát kölcsönöz képeinek. Nem kiabálva, inkább suttogva hívja fel a

figyelmet a megjelenítet esemény mély tartalmára.

53

Témáit tekintve jó néhány kortársával ellentétben nem a hátköznap

történéseit örökíti meg, hanem mitologikus és allegorikus jeleneteket

alkot. Azaz a szimbolizmus tág keretei által kerül rokonságba az amúgy

teljesen más kifejezésmódokkal élő kortársával, Gustave Moreau-val.

Mégis mintha teljesen egymás ellenpólusai lennének. Puvis a hit a festője.

Míg Moreau képzelődik és mágusnak tünteti fel magát, addig Puvis

kontemplál és tanít.

Hittel átitatott, finom és irreális fénybe mártott szimbólumai és allegóriái

egyszerűek és nagyhatásúak.

Puvis de Chavannes életével egy időben zajlottak le az impresszionizmus

utórezgése, élete végén nyílt rá a szimbolizmushoz kötődve szintetisták

szeme az új képalkotás lehetőségeire, felhasználva a szimbolisták

tapasztalait is.

Puvis de Chavannes-ra látszólag mégsem hatott kora. Klasszikus

eszközeivel teremtett meg egy igazán egyedi világot a művészettörténet

talán legsűrűbb korszakában.

10 gesztus kiemelése és leírása Puvis de Chavannes műveiből:

1. Keresztelő Szent János lefejezése – a katona alakja

2. Keresztelő Szent János lefejezése – Keresztelő Szent János alakja

3. Keresztelő Szent János lefejezése – Salome alakja

4. A remény

5. Magdolna

6. Fürdőzők – hátakt

7. Fürdőzők a tengerparton – bal oldali fekvő akt

8. A toalett

9. A galamb

10. Az álom

1-3. Keresztelő Szent János lefejezése:

54

1869-ben festette e három alakos kompozícióját Puvis de Chavannes.

Keresztelő Szent János lefejezése szokatlanul kerül bemutatásra. A kép

kompozíciója „V” alakú erővonalak mentén rendeződik.

A „V” két szárát az alakok közt húzódó tér adja és a kép hátterében lévő fa

ágai.

A „V” csúcsa a térdeplő, Krisztust idéző szent alakja. Mintha imára

nyíló kezei egyben önmegadást is szimbolizálna: Isten kezébe helyezi

magát. Krisztusra való asszociációt segíti a frontális, szimmetrikus

elhelyezés.

Arca nem tükröz szemrehányást, gőgöt, vagy félelmet. Tekintete szilárd.

Nem kérdez, hanem szilárd kijelentést hordoz magában. A képből kifelé

tekint, de nem a néző szemébe, inkább valahova mögénk, egy

elérhetetlen tájra, egy távoli lény felé.

Az arc higgadtságát dupla keretként öleli körül elsőként a haj és a szakáll,

majd ezzel kontrasztosan a glória. A glória fényerejét fokozza a háttérbe

álló fa sötét kérge.

A meztelen test vékony, sápatag. A két lefelé tartott, kifordított

tenyerű kar is erőt sugároz. Nem egyszerűen tartja karjait a szent.

Feszültség húzódik végig bennük.

A karok által megjelenik a teljes kompozíció ellenpárjaként még egy

háromszög. Ám mivel Szent János alakja nem lóg ki a kompozíciót uraló

nagyobból, és tenyerek árnyékolása tompítja a karok erőteljes vonalát,

nem csökkenti a „V”-vonal hangsúlyos szerepét, inkább kiegészíti azt.

55

A katona erőteljes mozdulata ellentétben áll a szent statikus

testtartásával. Épp a szablyát lendíti jobb kezével. A kar keresztezve a

megcsavarodott testet gyűjti azt a fizikai és lelki erőt, ami e fej

lecsapásához szükséges. A drámai pillanatot épp ez a feszítettség hegyezi

ki. Puvis de Chavannes az ismeretlen katona mozdulata által a bibliai

történet csúcsát ragadja meg. E mozdulatban előzményként benne

húzódik az út, ahogy Keresztelő Szent János ebbe a kertbe jutott, de még

nem zárja le a történetet. Mondhatni az utolsó előtti pillanatba engedi

belátni a nézőt.

A halált hozó kar kissé eltakarja a grimaszba torzult arcot. Homlokán

egy ránc és az egész arc megrángása fokozza a feszültség érzetét. Mintha

Szent János helyett benne sűrűsödne a halál misztériumának

felfoghatatlan volta.

A testét, akárcsak Keresztelő Szent Jánosnak egy állat bőre fedi, de míg a

szent ruháját egy kecske, vagy valamilyen más haszonállat bőre képzi,

addig a katonáét leopárdbőr. Vadállati, tisztátlan külsőt nem csak a két

figura ruhája közti ellentét mutatatja, hanem a testszínük is. Míg Szent

János teste, szinte nőiesen hófehér és tiszta, addig a katona napbarnított.

Az egész test kicsavart. Szinte barokkos pózba feszül. A lábak terpeszben,

az egyik szinte elemelkedik a talajtól, amelynek a vonalát

meghosszabbítja a gerinc csavarodó vonala, végül a fej. A szabadon

maradó kéz hátrafeszül, segítve lendületet venni az izmos testnek.

A kép szerkesztettségét az a kék drapéria is mutatja, ami látszólag

funkció nélkül hajlik át a katona bal karján: ez is a kép egyik erővonala.

Meghosszabbítva a szent ruházatának azonos ívű redőjéhez érkezünk.

A mű szerényebben meghúzódó alakja a kép jobb oldalán álló

nőalak. A történetből mégis tudjuk, hogy e figura szelídnek tűnő tekintete

nem másé, mint a valódi gyilkosé. Salome Máriát idéző kéken leomló

ruhájában várja a kivégzés végét. Nyakig burkolózik a nehéz esésű

56

kelmébe. Jelenlegi helyzete nem sugallja a táncot, melyért cserébe kapja a

kivégzést.

Mint jogos jussának előkészítve jobb kezében nagy fémtálcát lógat.

Balkezével köntösét szorongatja, mintha kezét tördelné izgalmába. Ám e

kéztartással ellentétben áll a nőalak egésze.

Testtartása kissé döntött, fejét elbillenti jobbra. Talán a fal támasztja meg

álló helyzetében. Tekintete nem nevet, mégis mintha egy halvány mosoly

húzódna meg a szája sarkaiban.

Nem olyan intenzív a kifejezésmódja Salome figurájának, mint akár a

katonáé vagy Keresztelő Szent Jánosé. Inkább találgatásokra ad

lehetőséget.

4. A remény (1894.) (ruhátlan változat):

Puvis de Chavannes allegorikus nőalakban örökítette meg a remény

figuráját. Két változatot készített e témára. Mindkettőn egy pubertás

korból kilépő, vagy tán még abban lévő fiatal lányt ábrázol. A leányok

testtarása azonos: nyújtott jobb karjukon megtámasztva ülnek, lábukat

enyhén elnyújtják, bal a kezükben egy szál virágot emelnek

vállmagasságba. A fejtartás nemes, tiszta, nyílt, akárcsak a tekintet.

A legszembeötlőbb különbség az öltözetben mutatkozik, holott maga

táj, amelybe a művész a hölgyalakokat helyezte sem azonos. A vakítóan

fehér ruhába öltöztetett leány egy rom szélén üldögél. A mögötte húzódó

tájba messzebbre ellátunk, s bár az ég felhősebb, mégis derűt sugall.

A meztelen leány talán pont azon a fehér ruhán ül, amely a másik képen a

testet díszítette, óvta, takarta. A test meztelensége ellenére nem túlfűtött

erotikát, inkább tiszta természetességet sugall. Hófehér, feszes bőre édeni

öltözet. Két térde enyhén egymás felé tart. Nem szorosan, de mégis

zártságot hordozva a mozdulatban. Ez a felruházott változaton is így van,

de a ruha redői elfedik ezt a finom mozdulatot. A hangsúlyt osztja meg a

szűz tekintete és teste között.

A meztelen lányka mögött is a táj lankái ismétlődnek ritmusosan, de a rom

kissé nagyobb hangsúlyt kap.

57

Érdekes megjegyezni, hogy a hasonló időben készült Edvard Munch

Pubertás kor című képe is egy meztelen gyermeklánnyal foglalkozik. Ám a

jelentéstartalom merőben más. Míg Puvis de Chavannes a remény

szimbólumává választotta a tiszta érintetlen, a még nem érett nő képét,

addig Munch egy szorongó képi közegbe helyezte műve szereplőjét.

Homályos szobában, az ágy szélén keresztbe tett karral és összeszorított

lábakkal ül a kissé ijedt arcú leány. A kiszolgáltatottság megtestesítőjévé

vált, semmi nemességnek, reményteljes jövőnek itt nyoma sincs.

5. Magdolna (1897):

Puvis de Chavannes Mária Magdolna életének azt a jelenetét

ábrázolt, mikor már elhagyatottan a sivatagban meditatív, önsanyargató

életet élt vezeklésképp. A festményen Magdolna magányos alakját látjuk.

Egy szikla szomszédságában áll, bal kezével a koponya jellegzetes

motívumával. Jobb kezével tartja a ruhaként szolgáló drapériát. A szinte

lehetetlenül hosszú haj egy-egy tincsét ruhájával együtt megemeli. Bal

melle kivillanása utal a bűnös múljára. Bordó lepel takarja a testet, ami

épp csak azt a finom mozdulatot engedi át, ahogy bal lábára helyezve a

testsúlyt kontraposztba merevedik az alak.

Finom, billenő fejtartása adja inkább a réveteg jelleget, semmint az

arc. A szem kissé felfelé néz, de ezt leszámítva az arcizmok szoborszerűen

mozdulatlanok.

58

E művén Puvis de Chavannes nem a precíz, kiegyensúlyozott

kompozícióval mutatja meg a klasszikus nagyoktól hozott tudást, hanem

az alapszínek finom összehangolásával. A haj aranyló sárgája és a

drapéria vöröse finoman, nem rikító kontrasztot adva simul bele a háttér

kék szövetébe.

Nem hordoz olyan intenzív gesztusokat, kifejező mozdulatokat vagy

arcjátékot Puvis de Chavannes Magdolnája, mint például El Grecó drámai

ábrázolása, mégis e kép találóan jellemzi a szent önként vállalt

száműzetésének nehézségét és imákban elmélyülő utolsó éveit.

6-7. Fürdőzők a tengerparton (1879):

A három nőalakot magába foglaló mű ismét szigorúan szerkesztett.

Egyensúlyt sugároz békés szereplőivel. A part és a horizont vízszintesei

szinte harmadolják az amúgy függőleges helyzetű képet. A középső nőalak

bal oldalának sziluettje a kép függőleges középvonalával esik egybe, s

ezzel egy időben e álló figurának a haja és a drapériájának, illetve balra

ejtett csípővonala átlót hoz létre a jobb felső sarokból, balra le. Erre az

átlóra válaszolva a szikla és az elnyúló másik két nőalak felel, ellentétes

erővonalat képezve a mű felületén.

A három nőalak, akár testvérek is lehetnének, igen hasonló a

megjelenésük. A tengerparton egy szikla rejtekében pihennek – vélhetőleg

a fürdőzés után. Mindegyikük testét csak részben takarja a csípőjük köré

lazán odakötött lepel. Ez a részleges takarás inkább még jobban felhívja a

59

figyelmet meztelen szép testükre, sem mint valóban takaró szerepet

nyújtanának. Antik istennőket idéznek megjelenésükkel.

Az álló nőalak érzéki hátát látjuk csak. Kecses kézmozdulattal

egészíti ki a kontraposzt pózát. Ez a kontraposzt koránt sem olyan

statikus, mint az előbbiekben elemzett képen Mária Magdolnáé. Lágy,

kecses mozdulattal ejti le csípőjét, hangsúlyozva elvékonyodó derekát. A

bár izmos kar is finoman nőies. A fésülködést idéző mozdulat valójában

nem tudjuk, mire szolgál. Fésű nincs a leány kezében. Érdekes viszont,

hogy a haj a komponálás érdekében aránytalanul hosszú lett. Ha

elengedné viselője, akkor majdnem bokáig érne.

Bár a helyszín és téma teljesen más, mégis a haj ilyenforma

kitartása és íve, a nőalak háttal fordítása meglepő módon emlékeztethet

Friedrich fésülködő hölgyére.

A baloldalon elnyúló alak szintén kecses, de nem oly érzéki, mint az

előző, szinte Vénusz születését idéző akt. Kicsit nehézkesebben

helyezkedik el, nem oly billenékeny, légies, mint társnője. Bordó

drapériára támaszkodva elmélázik. Jobb felkarján nyugtatja a fejét, kecses

kézfejével elgondolkodást sejtetve hajába túr, vagy épp önismétlődő

mozzanattal haját igazgatja. Arca is elmélázást mutat.

A három figura közt nincs kapcsolat. Mintha mindhárman saját

gondolataikkal lennének elfoglalva. A festő szabad teret enged

találgatásoknak, vajon merre járhatnak e szép leányok gondolatai.

A harmadik lány ugyan, csak részben látható, fejtartásából mégis

kisejlik, hogy ő is másfelé jár gondolataiban.

60

8. A toalett (1883):

Mária Magdolna és a tengerparti fürdőzők után festette meg A

toalett című képét Puvis de Chavannes. Színvilága és a kép

főszereplőjének félig mezítelen alakja rokon az előző nőalakokkal.

Akárcsak az, hogy itt is egy aránytalanul hosszú hajú szépség jelenik

meg, aranyló szőkeséggel. Lehetne akár ő is egy Vénusz, üde szépségével.

Ám őt belső térben látjuk, amint egy szolgálólány fésüli a hosszú tincseket.

A hátteret egyetlen tárgyegyüttes bontja meg: egy asztal

gyümölcskosárral. Ez akár termékenységre is utalhatna.

Tulajdonképpen nem is a fésült leány a kép cselekvője, hanem a

háttérben meghúzódó fésülő, akinek a jelentéktelenségét azzal is

hangsúlyozza az alkotó, hogy a kép szélével belevág a fejébe és a fésülő

karba.

Az előtérben ülő lány elszenvedője a jelenetnek. Kissé görbült háttal,

hátra csukló nyakkal hagyja a művelet végrehajtását. Karjait combjaira

fekteti – nem is igazán tudni, hogy csak nyugtatja kezeit ott, vagy kis súlyt

is helyez rájuk elnehezült felsőtestéből.

Kecses összefonódó kézfejeiből néhány szál virág lóg. Arca

szomorkás. Nyugalmat, belső bánatot vagy mély, messzire szálló

gondolatokat sugall.

A festő a virág és az arc elmélázásával, bánatával enged olyasfajta

következtetésekre, hogy talán kedvesére gondolhat e leány, vagy szerelmi

bánat hajlította meg szép testét.

61

9. Az álom (1883.) (alvó nőalak):

Puvis de Chavannes Az álom című művén vándorlásában megpihenő

nőalak fölé három allegorikus lény repül. Ők szórják az álmot a pihenő

szemére. Angyali alakjuk főleg színeikben légiesek és röppenő ruhájukban.

A kép főszereplője ezzel szemben nagyon is földi és kézzelfoghatónak

tűnik. A tengerparttól nem messze fekvő alak egy eltört száradó fa

tövében húzódik meg. Mellette botra kötözött csomagban a magával

hozott holmija nyugszik. Fekete leplet terített magára, talán a köntösét. A

kép címének sugallatával szemben nem nyugodt mozdulatot látunk az

alvón. Félig ülő pózban helyezkedik el a pihenni kívánó, bal lábát kicsit

felhúzza. Jobb kezével félig könyököl, így ez sem nyugalmat sejtet. Bal

kezével pedig szinte kifejezetten görcsösen szorítja magához takaróját.

Nem tudni, hogy a hideg vagy más ellen próbál védekezni e mozdulattal.

Feje kissé balra billen, szája kissé elnyílik. Már alszik, de nem

nyugodtan.

Nyugtalan kisugárzása e képnek és az alvón kívül megjelenő figurák

Goya Az ész álma szörnyeket szül (1799) és Füssli A rémálom (1782) című

képei jutnak eszembe. Ám nincs teljes hasonlóság, hisz míg Puvis de

Chavannes képén az allagorikus alakok nyugalmat, álmot hoznak, addig a

majd száz évvel korábban keletkezett két művön baljóslatúak a jelenlévő

figurák.

62

10. A galamb (1871.):

Puvis de Chavann munkái közül kettő rendkívül kilóg stílusával.

Párként értelmezhető a két fekete, sziluettszerű nőalak, A galamb és A

ballon című művel főszereplői.

Mindkét alkotás témájában és színvilágában is meglehetősen elüt

Puvis de Chavannes többi alkotásától. Egyik képen sem allegorikus vagy

bibliai alakot elevenít meg, hanem ugyan további jelentéstartalmat

hordozó mégis a hétköznapi életből vett jelenetet láthatunk. Míg A

ballonon katonai tábort láthatunk a nőalak mögött a völgyben, addig a

másikon Párizs látképe szolgál háttérül, felismerhető épületekkel.

A galamb című képen egy háztetőn láthatunk egy postagalamb

útnakindítását. A fekete ruhás hölgy még egy másik madarat tart a jobb

kezében, míg a másikkal az épp elengedett után int. Talán nem is int, csak

még nem eresztette le az elengedés mozdulat után a karját. Ez a mozdulat

határozza meg a távolodó galamb és ruha uszálya közti kapocsként a kép

átlós kompozícióját.

A fiatal hölgy kendővel keretezett arcán nem jelennek meg

érzelmeket sugalló vonások torzulások.

Annak ellenére, hogy a ballon után intő hölgy háttal áll nekünk,

tekinthetjük azonosnak a kézmozdulat által kifejtett gesztust.

63

I.2. A vizsgált gesztusok és megjelenítésük összefüggései

Puvis de Chavannes műveiben nem a kép szoláll a gesztusok

megerősítésére, hanem úgy éri el a művész képeinek szuggesztív hatását,

hogy a az ábrázolt gesztusokat állítja a kép szolgálatába.

A klasszikus példákból merítve építi festményei szerkezetét. A

szerkezetek tökéletes megmunkálásához, kiegyensúlyozásához idomítja az

emberi mozdulatot, de úgy hogy kifejező ereje nem csökken. Egy-egy

figurát leszámítva alakjai patetikussá válnak a finom színhasználattól, és a

higgadt póztól, melybe a művész merevítette. Mind a lábak és karok

nyugodt, kecses kifejezésmódja rávezeti a nézőt, a kép magasabb szférák

felé mutató taralmára.

A kívánt tartalom és a tökéletes képszerkesztés érdekében olyan

irrealitásokkal is élt az alkotó, mint például a haj képtelen

meghosszabbítása.

A művei figurákra szétbontva nem mondhatóak spontánnak,

inkább az előző korokból hozott egyezményesség az uralkodó. Mégis

együttesen olyasfajta újítást mutatnak, pont a klasszikus képalkotás

egyéni értelmezései által, ami feledhetetlenné és örökérvényűvé teszi e

műveket.

64

II. Mellékletek II.1. Az elemzett gesztusok grafikonja

spontaneitás

5

4 1. 2. 3 3. 8., 9. 6. 7. 4. 5. 2 10.

1

1 2 3 4 5 egyezményesség

II.2. Irodalomjegyzék Komlós Aladár – A szimbolizmus, Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1977

Képek:A képeket internetes portálokról gyűjtöttem Dr. Szabadi Judit

tanárnő előadásin elhangzottak alapján.

65