Nyugat-Magyarországi Egyetem

Savaria Egyetemi Központ

Bölcsésztudományi Kar

Könyvtár – és Információtudományi Tanszék

Az e-Learning rövid történeti áttekintése,

magyarországi viszonylatainak feltérképezése,

ismertetése webkalauz formájában

Konzulens: Czövek Zoltán Készítette: Subits Zsófia

Főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros

Szombathely

2011.

1

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS...............................................................................................................4

AZ E-LEARNING FOGALMA, KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSE.......................................6

Az e-Learning, mint fogalom meghatározása......................................................6

Az e-Learning gyökerei, kialakulása...................................................................8

Különböző igények megjelenése.......................................................................10

Az elektronikus tanulás elterjedése és a Cambridge-i Egyetem példája............11

Elengedhetetlen fogalmak: felnőttképzés, web 2.0............................................15

VIRTUÁLIS EGYETEMEK..........................................................................................17

Fogalommagyarázat...........................................................................................17

Virtuális egyetemek Magyarországon................................................................17

Szeged.............................................................................................................18

Egy kis érdekesség – Pécs..............................................................................18

További példák...................................................................................................19

Mindentudás Egyeteme..................................................................................19

Orákulum Virtuális Egyetem..........................................................................21

E-LEARNING ÉS TÁVOKTATÁS................................................................................22

Miért e-learning és nem távoktatás?..................................................................22

Alapvető különbségek az e-Learning és a távoktatás között.............................23

Mely területen alkalmazzuk manapság az e-Learninget?..................................24

AZ E-LEARNING KÉPZÉSI RENDSZEREK..................................................................26

A képzési rendszerek szükséges összetevői.......................................................28

A keretrendszerek kialakítása, tartalma.............................................................30

Moodle...........................................................................................................32

ILIAS..............................................................................................................33

WEBKALAUZOK ÉS A DELICIOUS...........................................................................34

A webkalauzokról..............................................................................................34

A Delicious-ről...................................................................................................36

2

WEBKALAUZOM KÉSZÍTÉSE - ELŐKÉSZÜLETEK......................................................38

Célcsoport meghatározása..................................................................................38

Anyaggyűjtés.....................................................................................................39

Egy link bekerülésének kritériumai...................................................................40

A WEBKALAUZ LÉTREHOZÁSA................................................................................41

Első lépések – A gyűjtemény feltöltése..............................................................41

Rendszerezés......................................................................................................43

A kész E-Learning webkalauz............................................................................46

ÖSSZEGZÉS.............................................................................................................48

IRODALOMJEGYZÉK:...............................................................................................49

3

BEVEZETÉS

Mikor tanulmányaim során elérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy

szakdolgozat-témát válasszak, nagyon sokat gondolkodtam, míg megtaláltam a

legmegfelelőbbet. Valami újat szerettem volna készíteni. Informatikus könyvtáros

képzésem során találkoztam először az e-Learning fogalmával. Kezdetben nem

nagyon érdeklődtem a téma iránt, de a későbbiekben egyre jobban felkeltette a

figyelmemet.

Sokáig úgy tartottuk, hogy tanulni iskoláskorban kell. Régen minden

életszakasznak megvolt a maga domináns tevékenysége: kisgyermekkorban a

játék, iskoláskorban a tanulás, felnőttkorban a munka. Napjainkra ez a „régi rend”

felbomlott: ma már egész életen át tartó tanulásról (lifelong learning) beszélünk.1

Manapság egyre jobban terjed a lifelong learning. Mára már hazánkban is ez az

angol kifejezés üres szólam helyett gyakorlattá, a középfokú oktatás általánossá, a

felsőfokú képzés tömegessé vált. A világban zajló folyamatok dinamikus

változásához való alkalmazkodás igénye mindenki számára megköveteli a

folyamatos tudásszerzést, gyakorlatilag valóban az életünk végéig – a folyamatos

önképzés mellett – a formalizált képzésekben is részt kell vennünk. A lifelong

learning a hagyományos tanulói szokások teljes megváltoztatását jelenti.2

Elsősorban ez áll az e-Learning kialakulásának hátterében. Mikor elkezdtem írni a

szakdolgozatom, egy webkalauz elkészítése volt a célom. Azonban amikor

mélyebben beleástam magam a témába, azt tapasztaltam, hogy ennél többre lesz

szükség. Az e-Learning még annyira modern téma, hogy muszáj beszélni a

kialakulásáról, az elterjedéséről, és ami a legfontosabb, elengedhetetlen tisztázni a

fogalmakat. Meg kell érteni, hogy miért e-Learningről beszélünk, és nem

távoktatásról. Nagyon sokan használják a két fogalmat szinonimaként, és úgy

gondolom, feltétlen el kell magyaráznom, hogy ez miért nem helyes. A fogalom

modernségét jelzi az a tény is, hogy a nyomtatott formában megjelent lexikonok,

enciklopédiák, gyűjtemények nem tartalmazzák ezt a kifejezést.

1 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap kiadó, 2007. 15. p.2 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.

4

Az e-Learning magyar viszonylatainak feltérképezése a célom.

Magyarországon még nem olyan elterjedt ez a képzési forma, de szerintem

nagyon jó lehetőség mind az intézmények, mind a tanulni vágyók számára. A mai

rohanó világunkban nagyon sok feladatunk van, és kevés a szabadidőnk. Így

feltétlenül szükséges megismerni egy olyan oktatási formát, mely időbeli

kötöttségek nélkül teszi lehetővé a továbbképzést, az életen át tartó tanulást. Ezért

fontos, hogy minél több ember megismerkedjen az e-Learning fogalmával.

Mikor nekiláttam a szakdolgozatom elkészítésének, úgy gondoltam, hogy

a legtöbb munkám a webkalauz elkészítésével, az oldalak összegyűjtésével lesz.

Ennek ellenére, mikor elkezdtem feltérképezni a témát, rájöttem, hogy a történeti

áttekintése éppoly nagy feladat, mint az oldalak összegyűjtése. Webkalauzomnál

legfőbb szempont volt, hogy az oldalakról minél több információt tudjak

szolgáltatni, s azokat megfelelően és hatékonyan tudjam rendszerezni. Ezért nem

egy önálló weboldal létrehozását választottam ennek megvalósítására. Legfőbb

célom nem az volt, hogy egy dekoratív oldalt hozzak létre, hanem sokkal inkább

egy jól működő gyűjteményt, ami nem túl bonyolult, könnyű az eligazodás rajta.

Elsődleges szempont volt még, hogy röviden be tudjam mutatni az oldalt,

értékelni tudjam azt.

5

AZ E-LEARNING FOGALMA, KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSE

Az e-Learning, mint fogalom meghatározása

Az e-Learning olyan oktatási rendszert jelent, amelyben az ismeretek

elsajátítása irányított formában, az idő és a helyszín hagyományos kötöttségeitől

valamilyen fokban független, tág határok között megválasztható egyéni tempóban

(ütemezésben) történik.3

Mikor az e-Learning bővebb jelentését szeretnénk megérteni, nem találunk

egységes meghatározást a fogalmat illetőleg. Nézzük csak meg, hogy napjainkban

milyen értelmezésekkel találkozhatunk.

A Magyar Virtuális Enciklopédia a következőket írja az e-Learningről: a

hagyományos és távoktatási, valamint az internet nyújtotta új lehetőségek együttes

alkalmazását jelentő új és hatékony tanulási eljárás. Még gyermekcipőben jár és

gyermekbetegségekkel küzd, de már ma is több, mint »kísérleti oktatási módszer«.

Előnye a rugalmasság, elérhetőség, kényelem, saját időbeosztás szerinti

előrehaladás a tananyagban. Az e-learning fejlődését az egyre kifinomultabb

internetes technológiák megjelenése tette lehetővé. (Például: HTML 4.0, Flash,

Java Script.) Kezdetben az e-learning webhelyek nem voltak egyebek, mint

egyszerű, statikus weboldalak gyűjteményei, amelyek valamilyen témában

jegyzetszerűen, esetleg tartalomjegyzékkel kiegészítve tartalmazzák a szükséges

információkat. Jelenleg is sok ilyen oktatási anyagot lehet találni különböző

magazinok CD-mellékletein, illetve az interneten keresve. Ezek az anyagok

általában kihasználják a HTML hyperlink lehetőségeit, tehát a tananyagban belső

és külső linkek egyaránt előfordulnak. Az e-learning internetes technológiák a

tartalomra és az adminisztrációra, a nyomon követésre és a rendszerszintű

áttekinthetőségre törekednek.4

3 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.4 E-learning. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.URL: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/elern.htm, [letöltve: 2011.02.25.]

6

A Wikipédián a következő meghatározás olvasható: olyan számítógépes

hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely

a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási,

tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-

tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert,

egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. E-

learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amikor a

tananyag feldolgozásához, bemutatásához; a szemléltetéshez vagy akár a

kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet)

használunk. Az e-learning szinonimájaként az online-tanulás, távtanulás,

számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú

tanulás stb. kifejezések is használatosak.5

A Wikipédiában található fogalommagyarázat tükrözi azt a tényt, hogy bár

átvettük az angol e-Learning kifejezést, mégsem tudjuk, hogy mit is jelent

valójában. Mert gyakori meghatározásként hallhatjuk/olvashatjuk még:

elektronikus eszközökkel történő tanítási-tanulási tevékenység,

folyamat,

elektronikus eszközökkel végzett tanítási/tanulási technológia,

számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technológiával

segített tanulás.

Napjainkban sokan egyenlőségjelet tesznek a távoktatás és az e-Learning

közé. Pedig az elektronikus tanulás fogalma sokkal tágabb, mint a távoktatás

fogalma. Kovács Ilma, e-Learning kutató a következő kifejezést használja:

„Minden elektronikus eszközzel működtetett távoktatás nevezhető e-

Learning-nek is, de nem minden e-Learning távoktatás.”

Összefoglalva tehát, amit leginkább az e-Learning fogalom takar, hogy az

elektronikus tanulás olyan új tanulási-tanítási forma, amely egyrészt alkalmas

szervezett oktatási rendszerbe történő beillesztésre, másrészt az új elektronikus

tanulási környezeti – a hagyományos eszközökkel megvalósított tanulási

5 E-learning. In: Wikipédia, a szabad enciklopédia.URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-Learning [letöltve: 2011.02.25.]

7

környezethez viszonyított – sajátossága révén egyéni igények kielégítését is

szolgálhatja. Ez utóbbit iskolarendszeren kívüli, önálló, egyéni, fölfedező

tanulásnak is szokták nevezni. Igen bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex

folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt

pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs

és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg.6 Fontos

jellemzője, hogy az elsajátított ismeretet nem tanóra, előadás vagy szeminárium

keretében adja át egyetlen ember a tanulónak. Nem egy ember tanít egy csoportot.

Nincs tanító, és nincs tanítás sem. A régi „tanítási”-nak nevezett munkálatok egy

részét az elektronikus eszközök veszik át. Az e-Learning elengedhetetlen feltétele

egy hálózat megléte.

Az e-Learning gyökerei, kialakulása

Ahhoz, hogy megismerhessük az e-Learning gyökereit, vissza kell

tekintenünk a hagyományos osztálytermi képzéstől eltérő, jellemzően a

’távoktatás’ szakszó alatt összefoglalható oktatás kezdeteire és fejlődésére. A

távoktatás múltjában ugyanis már a kezdetektől számos olyan műszaki lehetőség

megfigyelhető, amely a jelenlegi e-Learning irányába mutat.7

Az e-Learning kialakulásának több szakaszát különböztethetjük meg

aszerint, hogy milyen tömegkommunikációs eszköz segítségével helyettesítették a

hagyományos, tantermi körülmények között zajló, közvetlen tanár-diák viszonyra

építő oktatási formákat.

Az első szakasz a levelező oktatás elterjedése volt, melynek gyökerei

1840-re nyúlnak vissza. Ez a fajta oktatási módszer alkalmazása Isaac Pitman

nevéhez fűződik, aki ezzel a módszerrel kezdte el tanítani a gyorsírást Nagy-

Britanniában. Ahhoz, hogy 1840-et tekintjük a távoktatás megjelenésének a

kezdetének, hozzájárul az is, hogy ugyanebben az évben terjedt el a bélyeg

6 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 73-75.p.7 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [Kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15.p.

8

használata. Az Első Világháborúig sokfelé születnek levelező iskolák. Az első

levelező iskolát 1856-ban C.Toussaint hozza létre Berlinben. További levelező

iskolák születtek még Európában és Amerikában (Franciaország 1877, Amerika

1891, Svédország 1898).

A második szakasz a tananyag diákokhoz történő rádión keresztüli

eljuttatása volt. Ezt a módszert szintén Nagy-Britanniában kezdték alkalmazni,

azonban nem bizonyult olyan úttörőnek, mint a levelező oktatás. Inkább a

hagyományos képzési módszerekkel párhuzamosan, azok kiegészítésére

használták. Az első kísérletek 1927-re tehetők, amikor is a BBC kísérletet tett az

első, rádión keresztül sugárzott iskolarádiós műsorokra. Később ez a fajta

módszer megjelent más országokban is (Franciaország 1937, Amerikai Egyesült

Államok 1939, Ausztrália 1942). Az 1950-es években pedig rengeteg levelező

tagozatos képzés indult a volt szocialista országokban: a Szovjetunióban,

Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is.

Azonban sehol nem tett szert vezető szerepre az alternatív oktatási módszerek

között.

A következő, és egyben utolsó lépcső az 1980-as évekre tehető, amikor a

fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatás. Ez a fajta

oktatási mód új lehetőséget nyit meg az oktatás, képzés területén, azáltal, hogy

lehetővé teszi az eddig csak elszigetelten alkalmazható eljárások immár

együttesen történő felhasználását. Gondoljunk csak arra, hogy a levelező oktatás

csupán vizuális úton juttatta el a diákokhoz a tananyagot, más eszközöket nem

vett igénybe (azzal együtt, hogy ma már ez a fajta oktatási mód igyekszik a többi

érzékszervre is hatással lenni, például kazetta stb. alkalmazásával). A rádió útján

történő képzés ezzel szemben éppen, hogy auditív élményt nyújtott, csak a

hallásunkra összpontosított. A számítógép alkalmazásával lehetővé vált a több

érzékszervre történő együttes hatásgyakorlás anélkül, hogy ehhez különböző

eszközöket kelljen igénybe vennünk. A számítógép ugyanis lehetővé teszi az

audiovizuális eszközök egyszerre történő alkalmazását.8

8 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? : A távoktatás. OKKER : Budapest, 2005. 21-23.p.

9

Különböző igények megjelenése

A tömegkommunikációs eszközök fejlődése mellett az e-Learning

kialakulásának hátterében kétféle igény megjelenése is szerepet játszott: a

munkáltatói igény és a társadalmi igény.

Radácsi Imre és Dr. Benedek Andrásné kutatási zárótanulmányukban a

következőképpen szemléltetik az e-tanulás kialakulásának a folyamatát:

Az egyik oktatási kultúra alapja az a társadalmi igény, amely a 19. század

végétől kísérhető figyelemmel. Ez a társadalmi igény több szinten is

megfogalmazódott: egyrészről a munkavállalók, illetve a munkásmozgalom, a

szakszervezetek szintjén, másrészről állami szinten is. Ez összefügg azzal, hogy a

korszakban a megfigyelhető gazdasági átalakulás nyomán átértékelődött a

munkához való jutás, illetve a társadalmi felemelkedés szerepe és fontossága. Ez

10

az igény hívta életre az esti, és levelező iskolákat, valamint a korábban

megfigyelhető nyitott és távegyetemeket. Igény született a felnőttkori és

tanfolyami képzések hozzáférhetőségére.

Másik részről a munkáltatók felől érkezett igény, akiknek céljuk, hogy

nagyobb tömegeket gyorsan és rugalmasan tudjanak kiképezni, átképezni más

szakmákra. Ennek egyik ágaként jelent meg a programozott oktatás.

Ez a komplex oktatási forma, illetve oktatási formát kiszolgáló

eszközrendszer alakult át a későbbiekben elektronikus tanulássá, azaz e-

Learninggé.9

Az elektronikus tanulás elterjedése és a Cambridge-i Egyetem példája

Az 1990-es évek második felében az e-Learning a tömegessé váló

felsőoktatás első számú megújulási lehetőségének tűnt világszerte. A

kezdeményezések először az angolszász országokban – Kanada, Egyesült

Államok, Ausztrália, Egyesült Királyság - jelentek meg. Európa, Latin-Amerika

és Oroszország egyetemei csak 1994/1995 után követték az ő példájukat. Azonban

nem szabad megfeledkeznünk Japánról és Új-Zélandról sem. 2000-ben

Vancouverben tartották meg az első Oktatási Kiállítást és Vásárt (WEM). A sajtó

az Aurolag céget emelte ki, amely 1992 óta alkalmazta az internetet, és 1995-től

már nemzetközi szolgáltatásokat is nyújtott. 2002-2003-ban 2 millió embernek

biztosított off-line és on-line képzési szolgáltatást. 2000. április 27-én a francia

Libération című napilap a „tudás 6 óriásának neten való egyesülésé”-ről tesz

említést. Olyan amerikai és kulturális intézményekről van szó, amelyek fizetős és

ingyenes kurzusokat egyaránt ajánlanak az interneten (Université de Columbia

[ami mára már bezárta kapuit], British Library, New York Library, London

School of Economics, Cambridge University Press és a Muséum d’historie

Naturelle de Smithsonian Washington).

9 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány]. Budapest, 2005. 15-21.p.

11

Ebben a korszakban születtek meg a virtuális egyetemek – mint önálló

kategóriák – az e-Learningen belül. Néhány adat:

1996-ban még csak 7, 1999-ben már 33 virtuális egyetemet

számláltak a világon.

Ezek 49 százaléka az Egyesült Államokban, 17 százaléka

Európában (ebből 7 százalék Franciaországban, 3 százalék az Egyesült

Királyságban) működött.10

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján azonban mégsem hozott

forradalmi változást a felsőoktatásban, eddig csak részben váltotta be a hozzájuk

fűzött reményeket világszerte. A magyarországi e-Learning jelenleg a

kísérletezési fázisban van. Ez főként azért van, hogy a magyar e-Learning

programokban a mások által elkövetett hibákat ne ismételjék meg, másfelől az e-

Learning képzések működési nehézségei által feltárt általános fogyatékosságok a

magyar felsőoktatásban hatványozottan érvényesülnek.

Érdemes megismerni egy külföldi e-Learning képzés kialakítását, mely

megmutatja, milyen hibákkal jár egy új képzési forma bevezetése. Olvashatjuk,

hogy egy önálló, egyéni rendszer kialakítása nagyon költséges dolog, ezért is van

szükség egységes keretrendszer kialakítására.

A Cambridge-i Egyetem

Tom Davis (2003), a képzés egyik vezetője tanulmányában elemzi

tapasztalatait, s leírja az e-Learning képzések kialakításának lehetséges modelljét,

bár ez a magyar viszonyok közt csak korlátozottan alkalmazható.

A Cambridge-i Egyetemen az 1990-es évek második felében kezdték el az

e-Learning képzések kialakítását. Kezdetben alapvetően hibás módszert követtek,

már létező tíz egyetemi képzésük tananyagát digitalizálták (eleinte többnyire

hosszabb lélegzetű, szöveg alapú dokumentumként), és egy lineáris képzési forma

mentén tálalták a hallgatók elé. Az eredmény több szempontból is siralmasnak

10 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 111.p.

12

bizonyult. A működésképtelen képzés nemcsak a rossz e-Learning tananyagra,

hanem az egész egyetemi oktatás bizonyos alapkérdéseire is ráirányította a

figyelmüket.

Elsősorban a tanár-diák szerepek és az intézmény egyes működési

kérdéseinek tisztázása és újrafogalmazása tűnt égető feladatnak, bár az intézmény

jellege és hallgatói összetétele miatt – Cambridge a világ egyetemi elitjébe

tartozik – alapvető változások kezdeményezését nem tartották szükségesnek. A

megoldási alternatívák keresése során a képzés szervezőinek és fejlesztőinek

természetes törekvése volt, hogy a többi brit felsőoktatási intézménnyel

együttműködjenek. Az együttműködés azonban kezdetben nehezen haladt, az

egyes intézmények túlságosan a technikai kérdésekre koncentráltak, s lebecsülték

az e-Learning bevezetése kapcsán felmerült szervezeti és pedagógiai problémákat.

Egyes esetekben az intézmények közötti szórványos féltékenység és az egyéni

pozícióféltés is megjelent, de az aggályokat – az eredmények tükrében – többnyire

sikerült eloszlatni, olyannyira, hogy ma már az UCEL (Universities’

Collaboration in E-Learning) keretében koordinálják tevékenységüket.

Davis szerint a kurzus hatékony működésének legnagyobb akadályát a

hallgatói mentalitás és annak figyelmen kívül hagyása jelentette. A hallgatók

ugyanis a hagyományosan kialakult egyetemi tanulási ritmus, oktatási forma

(hagyományos előadások) és a megszokott „rítusok” nélkül destruktív módon

álltak a képzésekhez, lebecsülték a tárgyakat, gyakran csak a vizsga előtti órák

teltek tanulással. A hallgatókban ezért tudatosítani kellett a jól strukturált tanulás,

a kiscsoportos, szeminárium jellegű közös tananyag-értelmező órák, az online

kurzust kiegészítő könyvek, cikkek rendszeres feldolgozásának fontosságát. A

hallgatói tevékenység befolyásolása végül olyan pedagógiai technikák

alkalmazásához vezetett, hogy az e-Learning képzés alig különbözött a

hagyományostól. (Talán hangsúlyozni sem kell, hogy egy tisztán virtuális

egyetemen képtelenség lenne az ilyen köztes technikák alkalmazása.)

A kialakított tananyag használatát – a nyilvános dicséretek ellenére –

kezdetben a többi brit intézmény elhárította, bár Davis szerint az indokként

13

felhozott eltérő tanulási kontextus helyett inkább az új szemléletet és technológiát

érezhették fenyegetőnek.

Davis a rossz digitális tananyagokban is komoly akadályozó tényezőt lát.

A hosszú, digitalizált cikkek, könyvek az e-Learning képzésekben

használhatatlanoknak bizonyultak. A nagylélegzetű művek elolvasása a

továbbiakban is hagyományos módon történik. A cambridge-i képzések

tananyagai ezért egyre inkább látványos és szuggesztív multimédiás anyagokká

váltak. Érdekesség, hogy a cambridge-i képzések nem használnak általános

oktatási keretrendszert (LMS – Learning Management System). A valóban

professzionális tananyagok (látványos és áttekinthető navigációs sávok,

mozgóképek, dinamikus grafikonok, rajzok, filmfelvételek, szövegalámondás)

kialakítása nagy intellektuális kihívás, és igen költséges, hosszú munkafolyamat.

A cambridge-i képzésben egy fejlesztő szakember kétéves munkáját emészti fel

egy nyolcórás, színvonalas multimédia-tananyag. A magas költségek miatt a

látványos és minőségi multimédia-tananyag kialakítása még a bőséges forrásokkal

rendelkező brit egyetemek többségében is megoldhatatlan feladat.

A probléma feloldására az egyetemek között kibontakozó hálózatosodás

jelentette az egyetlen járható utat, s érdekes módon ezt a hasonló képzésekben

érdekelt összes intézmény előbb-utóbb felismerte. Az UCEL néven létrejött

egyetemi hálózat keretében a tananyagfejlesztést már az erőforrások hatékony

felhasználásával és megosztásával végezték. A lineáris tananyagból fakadó

problémák kiküszöbölésére a tananyagot learning objectekre osztották, így a

tananyag rugalmasabbá és többféleképpen feldolgozhatóvá vált. Bár a

konstruktivista tanuláselmélet hívei nem látnának lényeges különbséget az új és a

régi pedagógiai módszer között, az „angolszász” módon felépített, rövid és

látványos tananyagegységekből álló tananyag a színvonalas képzés érzetét kelti.11

A Cambridge-i Egyetem példája egyedülálló, de egy e-Learning képzés

megvalósítása során fontos szerepet játszik. Bár keretrendszer kialakítása nélkül

alakítottak ki egy elektronikus tanulási környezetet, de mégis előtérbe kerülnek

olyan szervezési problémák, melyek kiküszöbölése elengedhetetlen. Ezért van

11 Tóth Zsolt: Az üzleti alapon fejlődő e-learning korlátai. In: Új Pedagógiai Szemle 2007. március-április 200-207. p.

14

nagy fontossága annak, hogy megismerjük ezeket a példákat, melyek

rávilágítanak, hogy egy keretrendszer illetve egy e-Learning képzés kialakításánál

mely problémákat kell elkerülni, így kisebb az esély ugyanannak a hibának

ismételt elkövetésére.

Elengedhetetlen fogalmak: felnőttképzés, web 2.0

Az e-Learning ismertetése kapcsán fontos megemlítenünk két fogalmat:

felnőttképzés, web 2.0. A felnőttképzés az a terület, melyben legfőképp

megvalósul az elektronikus tanulás. Hisz az e-Learninget tulajdonképpen a

felnőttképzés egy ágának, egy speciális részének tekintjük. Ennek következtében

az e-Learningre minden megállapítást igaznak fogadunk el, amit a kutatások során

a felnőttképzésről kiderítettek. Az e-Learning szempontjából a felnőttképzés öt

ismérvét emeljük ki, melyek alkalmazása az e-tanulás szempontjából is kívánatos:

tanulóbarát környezetet biztosít

tekintettel van a személyiségre

épít a korábbi gyakorlatra

figyel a tanulók igényeire

megelégedéssel lehet befejezni.12

A web 2.0 megjelenésével technológiai újítások figyelhetők meg az e-

Learning területén is. A kettő pont nullás web megformálta a kommunikációra,

kooperációra, önkifejezésre épülő szabat teret. Szolgáltatások egész hada jelent

meg, melyek erre a technológiára épültek, közülük néhány: LinkedIn, Flickr,

del.icio.us, Facebook, Google Orkut. A dokumentum alapú web információ

alapúvá lett. A felhasználók többé már nem a régi információforrás után kutatnak,

inkább azokat az eszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően

képesek az információkat egységes egésszé szervezni. A kettő pont nullás

változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán, és ez alól az oktatás sem

képez kivételt. Az e-Learninget oktató keretrendszerek tekintetében is

12 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány]. Budapest, 2005. 21-24.p.

15

megfigyelhető a kettő pont nullás forradalom, változás. Az új szemlélet

központjában a tanuló áll, a tanár szerepe az információátadás helyett egyfajta

mentorévá lesz. Az új e-Learning trendek az intézmények zárt világát hivatottak

fellazítani.13

13 Kulcsár Zsolt: E-learning trendek kétezernyolcban. In: Korunk, 2008. (19.évf.) 4.sz. 122-124.p.

16

VIRTUÁLIS EGYETEMEK

Az e-Learning ismertetése során elengedhetetlen megemlítenünk a

virtuális egyetemeket. Az e-Learninges oktatási szervezetek közül kezdetben a

virtuális egyetemek váltak ismertté.

Fogalommagyarázat

„A virtuális egyetemnek nincsenek épületei, nincs helyhez kötött fizikai

valósága. Alapvető közege az internet, ami azt jelenti, hogy bár mind a tanárok,

mind a diákok nagyon is valóságos, hús-vér személyek, akiknek, ha kevésszer és

rövid időre is (például a vizsgák alkalmával), muszáj találkozniuk, az oktatás

mégis elsősorban virtuálisan, vagyis az elektronikus hálózaton keresztül történik

benne.”14 Tehát olyan oktatási szerveződés, amelyhez nem tartozik hagyományos

értelemben vett oktatást végző intézmény, mert kizárólag virtuális közegben

létezik.

Virtuális egyetemek Magyarországon

Az új tanulási lehetőség hozzánk a virtuális egyetem elnevezéssel együtt

érkezett, néhány év késéssel. Nyíri Kristóf és csapata szervezték meg az első

magyar virtuális egyetemet, UNIWORLD-projekt néven 1997-ben. Kezdetben

nagy problémát okozott a tanár-diák fizikai jelenléttel járó kapcsolatainak teljes

kizárása. Ez csak később, 2000-ben került a helyére. A virtuális egyetemeket és a

„kőegyetemek”-et nem egymást kizáró intézményeknek kell tekinteni, hanem a

kölcsönviszonyt kell hangsúlyozni, kiegészítik egymást. A virtuális egyetemek

szervezése – az idő múlásával – egyre erőteljesebb stratégiai jellemzőkkel bír.15

14 Nyíri Kristóf - Kovács Gábor: Virtuális egyetemek Magyarországon. TYPOTEX Budapest, 2003. 11.p.15 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 108-122.p.

17

Nyíri Kristófnak nem az UNIWORLD volt az egyetlen kezdeményezése.

Nevéhez fűződik az MTA Filozófiai Intézetének akadémiai-filozófiai Nyitott

Egyeteme16. A virtuális oktatás ingyenes, a problémája az, hogy még nem

kaphatnak képesítést érte a hallgatók. A honlapon megtalálhatják a tanfolyam

tudományos anyagát és kötelező olvasmányait, a diákok e-mailben tarthatnak

kapcsolatot az oktatókkal.17 Az intézményben 2006 óta működik virtuális

egyetemi képzés.

Szeged

A Szegedi Tudományegyetemen is megfigyelhető virtuális egyetemi

képzés, avagy e-Learning képzés. Az egyetem a külföldön tanuló, vagy

gyakorlatukat töltő diákok részére nyújt virtuális egyetemi oktatást. Célja, hogy

ezeknek a diákoknak ne kelljen félévet halasztaniuk. Részt vesznek az internetes

órákon, valamint megtartják kötelező beszámolóikat.18 Bizonyos tantárgyakból

interneten keresztül is vizsgázhatnak a diákok.

Egy kis érdekesség – Pécs

A Pécsi Tudományegyetem virtuális egyetemét azzal a céllal hozta létre,

hogy hallgatókat toborozzon intézményébe. Ez tulajdonképpen egy virtuális

játékon keresztül valósul meg, ahol a tanulók megismerkedhetnek a Pécsi

Tudományegyetemmel. Azok a diákok jelentkezhetnek, akik a középiskola 11-12.

évfolyamán tanulnak, vagy semmilyen felsőoktatási intézménybe nem járnak.

A tanulók virtuális szemeszterre jelentkeznek. Feltétele, hogy teljesíteni

kell az online felvételin, s ezután máris bepillantást nyerhetnek, hogy milyen lesz,

16 MTA Filozófiai Intézetének Nyitott Egyeteme.URL: http://www.phil-inst.hu/. [letöltve: 2011.március 2.]17 Thüringer Barbara: A jövő útja a virtuális egyetem.URL: http://www.rmki.kfki.hu/ujsag/virtegye.htm [letöltve: 2011. március 2.]18 Virtuális egyetem Szegeden. [letöltve: 2011. március 2.]URL: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/virtualis_egyetem_szegeden/2073600/

18

ha élesben vágnak neki az egyetemnek. Ugyanúgy van szorgalmi és

vizsgaidőszak, mint a normál képzésen.19 A képzés elkezdéséhez egy

regisztrációra van szükség, melyet a virtuális egyetem honlapján lehet megtenni,

Ezután máris el lehet kezdeni a szemesztert.20 Az érdeklődők valódi épületek és

helyszínek háromdimenziós modelljei között léphetnek be az egyetem virtuális

kapuin, ahol felvételijüket követően államilag finanszírozott szakon vagy

költségtérítéses képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Lehetnek kollégisták,

de akár albérletet is bérelhetnek. Dönthetnek, hogy a tanulás mellett milyen

szabadidős tevékenységet szeretnének folytatni. Választhatnak, hogy a szakmai

karrierjüket építik, vagy a hírnevüket ápolják, de akár a kapcsolati hálójuk

fejlesztésére is fordíthatják energiájukat. Felmérések szerint a regisztrált játékosok

77,5 százaléka rendszeresen játszik a virtuális egyetemen, amely egyébként valódi

rajongótáborral is rendelkezik a népszerű közösségi portálokon.21

További példák

A virtuális egyetemek tárgyalása során fontos megemlítenünk további két

portált.

Mindentudás Egyeteme

A Mindentudás Egyeteme a magyarországi tudományos ismeretterjesztés

legnépszerűbb programsorozata. Nem csupán hagyományos értelemben vett

egyetemi előadások sorozata. Olyan ismeretátadási kísérlet, amelynek elméleti

háttere és gyakorlati formája egyesíti a magyar tudományos ismeretterjesztés

hagyományait, a nemzetközi tudományos PR tapasztalatait és a legkorszerűbb

infokommunikációs médiumok alkalmazását. A korábban egyértelműen elhatárolt

19 Virtuális egyetem épült. URL: http://www.bama.hu/baranya/kozelet/virtualis-egyetem-epult-269488 [letöltve: 2011. március 2.]20 A Pécsi Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://uniface.hu/ [letöltve: 2011.március 2.]21 A pécsi virtuális egyetem egyre népszerűbb. URL: http://igazmondo.hu/site/a-pecsi-virtualis-egyetem-egyre-nepszerubb [letöltve: 2011. március 2.]

19

életszakaszokhoz, helyekhez és értékelésekhez kötött ismeretszerzés térben és

időben egyaránt kitágult – ezért az életen át tartó tanulás ismert kifejezésében a

life-long voltaképpen átértelmezi a learninget. A tanulás ma már nem stabil

tankönyvekhez, lényegében egyirányú kommunikációval és szigorú

számonkéréssel zárt társadalmi szerepekhez kötődő folyamat.

A Mindentudás Egyetemének első előadása 2002-ben hangzott el. A

legújabb program, a Mindentudás Egyeteme 2.0 négy éves szünet után 2011

januárjában indult újra. A jól bevált tantermi előadásokat televíziós felvételeken

közvetítik. Ezeket minden témánál egy-egy, az adott tudományos eredmény

különféle kutatás-fejlesztési aspektusait, gyakorlati hasznosulását bemutató

filmösszeállítás, illetve a téma társadalmi, erkölcsi vagy világnézeti

összefüggéseit boncolgató kerekasztal-beszélgetés felvétele kíséri. Az előadások

szerkesztett felvétele televíziós sugárzással kerül az érdeklődők elé, s ezzel egy

időben az interneten is elérhető. A témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat a

Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza. A leadott felvételeket ezután a

Mindentudás Egyetemének portálján22 utólag is meg lehet tekinteni. Az ME

honlapja egy jól definiált helyet hozott létre, egy virtuális campust.23 Az oldalon

valamennyi eseményről, előadásról tájékozódhat a közönség. A korábbi sorozat

több mint 170 előadása is megtalálható a honlapon. A portál lehetőséget ad, hogy

a témákhoz hozzászóljon, kérdezzen és vitatkozzon a hallgatóság. Ezen felül a

tudását az előadások alapján kidolgozott e-Learning tananyagok segítségével

fejlesztheti és tesztelheti is.24 Az előadások anyagai kötetben is megjelentek.

Mindeddig összesen hat kötet tartalmazza az elhangzottakat.

Orákulum Virtuális Egyetem

A portál a felsőoktatásban dolgozó oktatók éléskamrájaként indult 2005-

ben. Alapvetően egy tantárgygyűjtemény. Célja a BSC-MSC felé haladó

22 Mindentudás Egyetemének honlapja. URL: http://mindentudas.hu/. [letöltve: 2011. március 16.]23 Mindentudás Egyetem: első kötet. Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 323-327.p.24 Mindentudás Egyeteme 2.0 – újraindul a népszerű sorozat. URL: http://www.origo.hu/tudomany/20110114-mindentudas-egyeteme-20-ujraindul-a-nepszeru-sorozat.html. [letöltve: 2011. március 16.]

20

felsőoktatás egységesen magas színvonalú, átjárható képzésének magyar nyelvű

támogatása.25 A portálra tanárok tölthetnek fel tananyagot, először regisztrálni kell

a tantárgyakat, és ezután következhet a tananyagok megosztása. Az oldalt

elsősorban a pedagógiai hatékonyság érdekében hozták létre. Azonban sajnálattal

tapasztalom, hogy a tantárgyak listája igencsak csekély, pedig az elképzelés

nagyon jó. A portál különben nem tartalmaz semmi mást, csak a regisztrált

tantárgyakat és a hozzájuk tartozó tananyagokat, valamint e-mail címet, amelyen

keresztül kapcsolatot tarthatnak az adott tananyag szerkesztőjével.

25 Orakulum Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://www.logana.com/orakulum/01_OrakulumHonlap.html [letöltve: 2011. március 2.]

21

E-LEARNING ÉS TÁVOKTATÁS

Miért e-learning és nem távoktatás?

Mikor e-Learningről beszélünk, elengedhetetlen ismertetni, hogy mit takar

a távoktatás. E nélkül nem értjük meg, hogy miért nem használhatjuk rokon

értelmű kifejezésként e két fogalmat.

Először is fontos tudnunk, hogy az e-Learning és a távoktatás nem

egymást kizáró oktatási képzési formák. Nem minden e-Learninges képzés

távoktatás. Nem minden távoktatási szervezet képez elektronikus eszközökkel,

tehát tovább élnek a hagyományos távoktatási szervezetek is. Egyre sokszínűbb

lesz az e-Learninges képzések területe, belső határai elmosódnak, mert

napjainkban a hagyományos távoktatás is egyre nagyobb mértékben történik e-

technológiával.

Az e-Learning elsősorban technológia, és ahhoz kötött oktatási-tanulási

módszer, a távoktatás pedig mindenekelőtt a tanulási folyamat kialakításának és

támogatásának módszere, amelybe integrálhatók az e-Learning eszközei.26

A mai modern távoktatás olyan oktatási formát jelent, ahol: a tanuláshoz

szükséges személyes kontaktus bizonyos részét kommunikációs eszközök

használatával és speciális szerkezetű tananyagok segítségével helyettesítik, és az

önálló, individualizált tanulást helyezve előtérbe valósítják meg a tudástranszfert.

A távoktatás – a képzési céloknak megfelelően – fizikai jelenléttel járó tutor-diák

találkozásokat is magában foglal.27

26 Fodorné Tóth Krisztina – Haraszty Gábor: Távoktatás és e-learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.p.27 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 73-75.p.

22

Alapvető különbségek az e-Learning és a távoktatás között

Az összehasonlítás előtt fontos tisztáznunk azt a tényt, hogy nincs éles

határ az e-Learning és a távoktatás között. Ez elsősorban abból fakad, hogy azt a

távoktatást, mely elektronikus eszközökkel történik, e-Learning képzésnek

tekintjük. Viszont az e-Learning több mint egy egyszerű távoktatás.

Mindkét oktatási formának elsődleges célja a távolságok leküzdése.

Mindkét képzés figyelembe veszi a szabad időbeosztás iránti igény kiszélesedését.

A mai modern világban egyre több feladatot kell ellátni nap mint nap, egyre

kevesebb szabadidő marad, ennek következtében egyre kevesebb idő jut a

tanulásra. Azonban a távoktatás, majd az e-Learning megjelenésével mindenki

maga döntheti el, hogy mikor szeretne tanulni. Mindkét esetben döntő

fontosságúvá válik a tanulói önirányítás.

Lényeges különbségek

A távoktatás hátterében ott van az oktató, akitől lényegesen függ. A

távoktatás esetében bár a hagyományos képzéshez képest megritkulnak a tanulók

és tanárok közötti közvetlen kapcsolatok, de mégis folyamatosan tartják a

kapcsolatot, közvetett módon (pl. telefon, e-mail). Például az, hogy egy tanulási

szakaszt a tanuló eredményesen elvégezte, az oktató visszajelzéséből fog

kiderülni. Bár már a távoktatás során is „új szerepet” tölt be a tanító, továbbra is

pótolhatatlan. Az e-Learning során a távoktatással ellentétben nincs szükség

ebben az értelemben vett oktatói jelenlétre. Az elektronikus tanulás során a tanuló

a rendszerhez fordul, melynek hátterében természetesen áll egy oktató, de

mégsem ő az elsődleges kapcsolattartó. Egy keretrendszer esetében egy-egy

kurzust a tutorok vezetnek. A diákokkal valamilyen kommunikációs eszköz (e-

mail, IP telefon, üzenőszoftver, fórum) segítségével tartják a kapcsolatot. A tutor

sokkal szélesebb körű szerepekkel és funkciókkal szembesül, mint a tanteremben

oktató tanár. Figyelnie kell arra, hogyan jeleníti meg a kurzust, és hogyan teremti

23

meg az otthonosságot a virtuális tanulási környezetben. A hagyományos

magyarázó szerep itt háttérbe szorul, és az oktató értelmező, irányító, moderáló

funkciója válik hangsúlyossá.

A távoktatásnak nem feltétele egy hálózat megléte. Az oktatás közvetett

irányítás mellett a tanulóknál a közvetlenül jelen lévő ismerethordozók és a

tanulás irányítását megvalósító apparátus segítségével történik (mely lehet: rádió,

televízió, magnetofon, telefon, kábeltelevízió). Az e-Learningnek ezzel

ellentétben elengedhetetlen feltétele egy keretrendszer megléte. A tanuló a

rendszeren keresztül kapja az utasításokat, a tananyagot, segítségével tesztet ír,

vagy akár kapcsolatot tart más tanulókkal. Előnye, hogy a tesztek kijavítása

automatizált, így a tanuló egyből tudni fogja az eredményt. A tesztet akár egymás

után többször is megoldhatja.

A motiváció fenntartása céljából a távoktatás során továbbra is szerveznek

csoportos konzultációkat, amelyek során a tutor tart speciális foglalkozást

kiscsoportok számára. Ez a találkozás fizikai jelenléttel jár. Az e-Learning során

viszont nincs szükség fizikai találkozásra. Online csoportokat alakítanak ki, így

tudják tartani a kapcsolatot egymással, akár feladatokat is oldhatnak meg közösen.

A távoktatásban résztvevő tanulók mögött ott van egy materiálisan

jelenlévő épület, amely lehet egy távoktatási központ, vagy akár egy főiskola,

vagy egy egyetem. Az e-Learning ezzel szemben nem követeli meg egy épület

jelenlétét, anélkül is tud működni.28

Az elektronikus módszer egyik nagy előnye, hogy a tanulók saját

időbeosztással haladhatnak.

Mely területen alkalmazzuk manapság az e-Learninget?

A világban jelenleg a vállalati belső képzésekre használjuk legnagyobb

mértékben az e-tanulást. Ide tartoznak a továbbképzések, bevezető, alapozó

képzések. Nagyon alkalmas új eszközök, eljárások, belső rendszerek, szabályok

28 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? : a távoktatás. OKKER, Budapest, 2005. 34-58.p.

24

oktatására. A vállalati oktatáson kívül jól bevált a tanfolyami rövid ciklusú

továbbképzések esetén. Szintén sikeresnek mondható az a terület, ahol az e-

tanulás az oktatási intézmények, főleg felsőoktatási intézmények kínálatbővítésére

született.29 Az e-Learning legszélesebb körű használója a jövőben a felsőoktatás

lehet.30

29 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnõttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 29.p.30 E-learning milyen lesz a virtuális campus? URL: http://eduline.hu/felsooktatas/20090928_e_learning_online_oktatas.aspx [letöltve: 2011.március.19.]

25

AZ E-LEARNING KÉPZÉSI RENDSZEREK

Az elektronikus képzés során fontos szerepük van a képzésszervező

szoftvereknek, szinte elengedhetetlenek az e-Learning megvalósítása során.

Természetesen vannak kivételek, melyek keretrendszer nélkül is meg tudják

valósítani az oktatást, ahogy láttuk a Cambridge-i Egyetem példáját is. Ez mégis

kivételes esetnek tekinthető. A keretrendszerek hozzájárulnak a képzés

menedzsmentjéhez. A hagyományos oktatásnál ide tartoznak a korábban

kifejlesztett felsőoktatási, vagy felnőttképzési, iskolai adminisztrációs rendszerek.

Ezek egy része egy-egy adott képzési feladatra készített adatbázis-kezelő

rendszerek, mások szélesebb körben elterjedt adminisztrációs rendszerek, mint

például a felsőoktatásban elterjedt Neptun vagy az ETR. Szintén ide tartoznak a

szinkrón kommunikációs eszközöket, illetve lehetőségeket szolgáltató, belső,

vállalati képzési rendszerek, esetenként a régebbi videokonferencia. Végül ide

tartoznak a kifejezetten e-tanulási célokra kifejlesztett komplex képzési

rendszerek, az úgynevezett LMS (learning management system) rendszerek.

A képzésszervező szoftverek fejlesztésekor fontos szerepet játszanak a

képzési (segéd) eszközök. Ezek a termékek hagyományos módszertani értelemben

oktatási segédeszközök, az iskolarendszerű vagy nappali képzésben

felhasználható taneszközök. A multimédiát alkalmazó képzési eszközök széles

skálája is ide sorolható. Ilyenek az elektronikus könyvek (e-book), az elektronikus

vizsgáztató rendszerek, de ide tartoznak a különböző gyakoroltató, vagy

szimulációs programok. Egy másik terület, melyet fontos megemlítenünk, az

oktatószoftverek jelentik, angol nevükön, fajtájuk szerint Tutorial, CBT

(computer based training), vagy ugyanez a világhálón a WBT (web based

training). Ez az a tartalmi terület, ahol a nyitott képzési tartalmak legnagyobb

része született, mely a magját alkotja az önképzésnek, az önállóan feldolgozható

tananyagnak. Itt beszélünk a tanuló önirányításáról, vagy a tanulócsomag indirekt

irányításáról.

A keretrendszer nélküli oktatószoftverek az e-Learning előtt csak részleges

képzési megoldást tudtak adni a tekintetben, hogy műszaki okokból a tanuló az

26

egyedi munkaállomásán (a személyi számítógépén) a nyomtatott

tanulócsomaghoz hasonlóan magára hagyva tudta csak feldolgozni a tananyagot,

mindenféle kommunikációra és a képzés szervezésére hagyományos eszközök

álltak csak rendelkezésre. Ha az ipari megközelítést is figyelembe vesszük, akkor

az mondható el, hogy nem tekinthető e-Learningnek az az oldal, amely hasonlít a

standing package-hez, az önállóan eladható, tutori támogatás nélküli, teljesen

önállóan tanulandó tananyagok színvonalával.31

Minden e-Learning képzéshez szükség van egy keretrendszerre/platformra.

Napjainkban a piac még nem kínál egyetlen és egységes, univerzális platformot.

Persze minden keretrendszert úgy terveznek, hogy maximálisan megfeleljen

azoknak a kényszerítő elemeknek, amelyek segítségével jó minőségű szolgáltatást

lehet nyújtani. A platformokat LMS-nek (Learning Management System),

elektronikus oktatási keretrendszernek, vagy talán leggyakrabban

képzésmenedzsmentnek is nevezik,

ahol a tanuló hozzá kell, hogy férjen a pedagógiai forrásokhoz és

egyéniesített tanulásban kell részesülnie. Legjobb belátása szerint kell

kapcsolatot tartani a tutorával, akár szinkrón, akár aszinkrón eszközök

segítségével. Szükséges, hogy más tanulókkal kapcsolatban legyen akár

egyénileg, akár csoportosan, úgy, hogy ha kell társaival közös feladatokat

is elvégezhessen.

ahol a képző/oktató/tutor rendelkezésére kell állni minden

forrásanyagnak ahhoz, hogy képzési modulokat (egyéni vagy csoportos

képzéshez), képzési folyamatot tudjon létrehozni vagy módosítani.

Rendelkeznie kell mindazon eszközökkel, amelyekkel követni tudja a

tanulók tanulási munkáját, amelyek segítségével kapcsolatot tud

fenntartani a tanulókkal, képes velük kommunikálni egyénileg, vagy

csoportosan, akár szinkrón, akár aszinkrón módon.

ahol a képzés felelősének rendelkeznie kell mindazon

forrásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy valóban

képzésirányítást végezhessen: lógus, beiratkozás, folyamatábra, kurzusok

31 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnõttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15-28.p.

27

anyaga, tervek, a tanulók és a tanítók/képzők közötti kapcsolattartás, a

pedagógiai nyomon követés, az anyagi természetű dolgok.32

Az LMS keretrendszerek, vagy más szóval oktatásmenedzsment-

rendszerek a tanulási folyamatok megtervezésére, lefojtására és kiértékelésére

használatos alkalmazások. A tipikus oktatásmenedzsment-rendszer a tanítás és

tanulás valamennyi résztvevőjét támogatja munkájában. A HR szakértő

nyilvántarthatja a rendszerben az oktatási célra (is) használatos személyi és tárgyi

erőforrásokat, hogy azokat az oktatásszervező a képzésekhez rendelhesse. Az

LMS az oktató tartalom (tananyag) létrehozását és felhasználását, a hallgatók

haladásának nyomon követését és tudásuk értékelését is lehetővé teszi.

Az e-Learning rendszereknek a következő elemekre van szükségük:

számítógépek és számítógépes hálózat

megfelelő digitalizált (multimédiás) tananyag

a tananyag fejlesztését biztosító rendszer

a tananyag tartalmát kezelő rendszer (LCMS)

az oktatás tervezését, szervezését biztosító rendszer (LMS)

az oktatás eredményét értékelő rendszer.

A képzési rendszerek szükséges összetevői

Az e-Learning szoftvereknek egyik fő részük a kiszolgáló platform. Ebben

a rendszerrészben történik a digitális tananyagfejlesztés támogatása és itt

tárolódnak el az egyes tananyag-összetevők is, modul felépítésű struktúrában. A

jogosultságok alapján meghatározott hozzáférési lehetőségek hardver és

alapszoftver feltételeit szintén itt teremtik meg. Cél a minél szélesebb körű

hardver és alapszoftver platformfüggetlenség. Másik fő részük a tartalom és

tananyag. Az e-Learningben használt tartalmi elemek fő tipizálása jellemzően

abból indul ki, hogy milyen oktatási célt kell szolgálniuk. Ezek szerint az alábbi

főkategóriát különböztetjük meg: tananyagok, kiegészítő digitális anyagok,

32 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest, 2007. 67-70.p.

28

vizsgák, keretrendszer. Az oktatásmenedzsment-rendszer a jogosultságfüggő

hozzáférés szabályozása alapján biztosítja mindazon funkciókat, amely az

oktatásszervezéstől kezdődően a tanári munkálatok támogatásán át a tanulók

tananyaghoz való hozzáférését és akár a tantermi képzések időpont-menedzselését

biztosítják. Mindezekhez a szerepkörökhöz különböző más informatikai

alkalmazások lehetnek, amelyek az e-Learning területéhez egyes funkciókkal,

tevékenységeikkel közvetett módon kapcsolódnak. Ilyen alkalmazások például a

HR-szoftver, az Intranet portál, a pénzügyi és más vezetői irányítási rendszerek.33

A keretrendszerek összetevőit még az alapján is el szokták különíteni,

hogy az adott rész feladata technológiai, szervezeti/szervezési vagy pedagógiai.

1. Technológiai összetevő: amely magába integrálja és tömöríti a jó

működéshez szükséges eszközöket, legyenek azok fizikai eszközök vagy

számítástechnikai programok. Ezeknek az eszközöknek a gazdái, kezelői a

technikusok, az informatika mérnökei.

2. Szervezeti/szervezési összetevő: amely biztosítja, hogy a technikai

rendszer az elfogadott képzési stratégia szellemében működjék, s lehetővé teszi a

képzési szükségleteknek megfelelő tanulási módok megvalósulását (legyen az

egyéni vagy tömegoktatás, általános vagy szakképzés). Az itt tevékenykedők a

menedzserek.

3. Pedagógiai alkotóelem: amely biztosítja a tartalmakat, a

forgatókönyvet, a képzési folyamatot és az emberi közvetítést, a meditációt. Ezt a

réteget a „pedagógia mérnökei”, azaz az oktatótechnológusok képviselik.

E három elengedhetetlen összetevő azonban csak állandó egymás közötti

kommunikáció révén tudja működtetni a rendszert.34

A keretrendszerek kialakítása, tartalma

33 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai szemle, 2010 (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.34 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest, 2007. 67-68.p.

29

A keretrendszerek, illetve az e-Learning tananyagok tervezésekor az e-

tanulásra jellemző tanulási formák adhatnak ötletet. Az e-Learning formáinak

meghatározásánál megkülönböztetünk online és offline tanulási módszert,

valamint egyéni és csoportos tanulást. Az egyéni tanulás során a számítógép

mindig a tanulást segíti, csoportos kommunikáció során pedig a kommunikáció

létrejöttének feltétele.

Az e-Learning formáinak mind-mind sajátos jellemzői vannak:

Online tanulás valós idejű kommunikációval az egyéni tanulás

során: internetes keresések, weblapok használata információ gyűjtésére és

tanulásra.

Online tanulás valós idejű kommunikációval csoportos tanulás

során: a kommunikáció eszközei lehetnek: chat, IRC, fórumok,

elektronikus hirdetőfelületek, videokonferencia, stb.

Offline tanulás aszinkrón (időfüggetlen) kommunikációval az

egyéni tanulás során: azok a segédanyagok, programok tartoznak ide,

melyek különböző adathordozón találhatók, illetve ide sorolható az

internetről letöltött anyagok használata.

Offline tanulás aszinkrón (időfüggetlen) kommunikációval a

csoportos tanulás során: amikor a kommunikáció e-mailen keresztül, vagy

valamilyen tanulásmenedzsment–rendszer (LMS) segítségével valósul

meg.

Az e-Learning tananyag tanulási forgatókönyv, amely nemcsak

tartalmazza, hogy egy adott tárgykörben mit kell tudni, hanem annak optimális

elsajátításához is megad minden segítséget. A tananyagkészítők ennek

megfelelően szervezik rendszerbe azokat az információszerzési, interakciós-

konstrukciós lehetőségeket (választható alternatívákat is), amelyekről úgy

gondolják, hogy hozzájárulnak a személyes tudásszerzés folyamatának

optimalizálásához. 35

35 Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. In: Új Pedagógiai Szemle, 2004. november. URL: http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna [letöltve: 2011. március 19.]

30

Az e-Learning keretrendszerek kialakításánál fontos figyelembe venni,

hogy a rendszert több szerepkör szerint kell elkülöníteni, melyek általában az

adminisztrátori, tanári és tanulói szerepkörök, de esetenként menedzseri felülettel

is találkozhatunk. A rendszerek közül néhány lehetőséget ad a jogkörök

finomítására, szerkesztésére. Ebben az esetben az oktatók több szerepkörbe

vannak csoportosítva.

A keretrendszerek felkutatásánál, megismerésénél azt tapasztaltam, hogy a

legtöbb keretrendszernek van bemutató portálja. Ezáltal lehetőség van a

keretrendszer megismerésére anélkül, hogy letöltenénk az adott rendszert, vagy

regisztrálnánk az adott oldalra. Így aki a legjobb keretrendszert szeretné

kiválasztani e-Learning képzésének megvalósítására, az a megtekintett rendszerek

megismerése után könnyen ki tudja választani azt az oldalt, amelyik az igényeinek

legjobban megfelel.

Azon tapasztalataimat, hogy mit kell tartalmaznia egy keretrendszernek,

több rendszer megvizsgálásával derítettem ki. A keretrendszerek kiválasztásánál

alapul szolgált Papp Gyula és Vágvölgyi Csaba elemzése.36

Napjainkban már nagyon sok nyílt forráskódú e-Learning keretrendszerhez

lehet hozzáférni interneten keresztül. Ezek közül vannak olyan rendszerek,

melyek csak idegen nyelven érhetők el, például: OLAT, DoceboLMS, Claroline,

Dokeos, Ganesha. Azonban számos keretrendszernek van már magyar nyelvű

csomagja is, ezek közül néhány: Moodle 2.0, Ilias 3.10.1, aTutor 1.5.3, eFront

3.6.7. Ezekben az esetekben egy tartalomkezelő rendszert (cms) tölt le a használó,

és azt telepíti egy weboldalra. Vannak keretrendszerek, melyekhez nem szükséges

letölteni semmit, csupán regisztrálni kell az adott oldalra (például egy

intézményt), és ezután az oldal kínálta lehetőségeknek megfelelően lehet kezdeni

az e-Learning képzés szervezését. Ilyen rendszer például az EDU 2.0.

A legelterjedtebb keretrendszerek közül kettőt szeretnék részletesebben

tárgyalni.

36 Papp Gyula-Vágvölgyi Csaba: Szabad forráskódú e-learning keretrendszerek összehasonlító elemzése. URL: http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/B43.pdf [letöltve: 2011.március 21.]

31

Moodle

A Moodle e-Learning oktatási keretrendszer a legelterjedtebb világszerte.

A Moodle 62 nyelven elérhető. Előtérbe helyezi a könnyű használhatóságot a

telepítéstől a közösségi életig.

A Moodle-projekt középpontjában az oktatók tanítást kezelő és támogató

eszközökkel való ellátása áll. Egyformán használható akár több ezer tanuló

oktatására, akár egy általános iskolában, vagy akár a pedagógiát hobbiként űző

amatőr számítógépén. A programot számos intézményben működtetik, egyesek

teljesen online kurzusok megtartására, mások csak tantermi oktatás kiegészítésére.

Magyarországon is ma már több mint kétszáz regisztrált Moodle szerver működik.

Itthon a felsőoktatásban a Debreceni Tanítóképző Főiskola az egyik fő használója,

de alkalmazzák más egyetemeken, a közoktatásban, sőt a vállalati szektorban is.

A rendszer moduláris szerkezetű, az oldal elrendezése blokkrendszerű, így

az egyes tartalmak egyéni igény szerint szabadon átrendezhetők. A CMS

rendszerekben megszokott módon, eltérő szinteken szabályozhatók a felhasználói

szerepkörök, engedélyek. A Moodle nemcsak a tananyag tárolását és megosztását

teszi lehetővé, hanem mindazokat a közösségi funkciókat, amelyek a korszerű

távoktatásban elengedhetetlen fontosságúak. Különböző moduljai az ehhez

szükséges képességek fejlesztésében is hathatós segítséget nyújtanak. Rugalmasan

átjárható, számos külső, az e-Learninghez hasznosítható webes szolgáltatás

beágyazható. Választható, hogy a feltöltött tananyagokat milyen időszakos

bontásban jelenítse meg. A Moodle segítségével folyamatosan nyomon követhető

a hallgatók tevékenysége, folyamatosan rögzíthető az ő tevékenységük.

Számonkérési és időzíthető vizsgáztatási lehetőségek is rejlenek a rendszerben.

Beépített kommunikációs szolgáltatásai lehetővé teszik a folyamatos

kommunikációs aktivitást. A Moodle a személytelenség leküzdésére lehetőséget

biztosít a regisztrált felhasználók számára, hogy saját profilt hozzanak létre, ún.

címkézéssel pedig esélyt adhatnak a közös érdeklődés felfedezésére, ami

közösségerősítő, és ezáltal motiváló erő lehet. A rendszeren belül lehetőség van

feladatok feltöltésére, kérdőív-kitöltésére, teszt feltöltésére, a hallgatók egymás

32

feladatait is értékelhetik.37 Lehetőség van szótár-és fogalomépítésre. A lexikon-

szócikk formájában megadott alapfogalmak automatikusan hivatkozásként

viselkednek, és szómagyarázatként megjelennek a fórumbejegyzésekben és a

wiki-szócikkekben egyaránt. A rendszer működéséhez szükség van Apache- és

php-szerverre, valamint MySQL adatbázis-kezelőre.

ILIAS

Az ILIAS keretrendszer számos szolgáltatást nyújt az online tanulás és az

adminisztrációs feladatok megkönnyítéséhez. A felhasználók bejelentkezés után

privát felületre érkeznek, amelyet testreszabva kényelmessé tehetik a rendszer

használatát, és fokozhatják annak hatékonyságát. Az ILIAS keretrendszeren belül

a csoportok, a taneszközök hierarchikus struktúrába való rendezésével és a

jogosultságok megfelelő kezelésével egy olyan virtuális iskola alakítható ki,

amelyben a hallgatók akár a személyes jelenlét teljes mellőzésével folytathatják

tanulmányaikat. Az ILIAS azon túl, hogy egy saját, szabványos tananyag

formátumot alakított ki, számos taneszköz típus használatát teszi lehetővé, melyek

között akár bonyolult tanulási útvonalak is kialakíthatók.

Az ILIAS keretrendszer előnyt élvez még abból a szempontból, hogy

kialakításakor figyelembe vették, hogy más, már meglévő rendszerekhez is

integrálható legyen. Ennek köszönhetően a lehetőségek kiszélesednek, az e-

Learning rendszer minden előnyét ki lehet használni.38

37 Vida Andrea: E-learning 2.0?:Tapasztalatok a Moodle-rendszerben informatikai kurzusokon. In: Könyvtári Levelező/lap. 2009. (21.évf.) 7.sz. 3-9.p.38 ILIAS magyar nyelvű honlapja. URL: http://www.ilias.hu/ [letöltve: 2011.március 21.]

33

WEBKALAUZOK ÉS A DELICIOUS

A webkalauzokról

A webkalauzok olyan linkgyűjtemények, melyek a weboldalak

elérhetősége mellett valamilyen minőségi értékelést is tartalmaznak.

Hatékonyabbak, mint az egyszerű linkgyűjtemények, melyek csak az oldal címeit

tartalmazzák, bizonyos szempontok szerint csoportosítva. Könnyebb eligazodást

biztosítanak, és a leírások által megbízhatóbbá válnak. Az interneten elérhető

webkalauzok a nyomtatott formában megjelenő annotált bibliográfiákhoz

hasonlíthatók. Az annotált bibliográfia egy adott témához tartozó fontos

dokumentumok címeit tartalmazó jegyzék, mely a bibliográfiai adatok mellett

néhány mondatos tájékoztatást, értékelést ad az adott műről. A webkalauzok is

ugyanerre az elvre épülnek. Míg az annotált bibliográfia a nyomtatott forrásokat

gyűjti össze, azok jegyzékét tartalmazza, addig a webkalauz az interneten való

tájékozódást segíti. Adott témakörhöz tartozó weboldalakat gyűjt össze, közli

azok adatait, úgy, mint URL-cím, oldal címe, valamint pár mondatos leírást,

értékelést.

Az interneten különböző linkgyűjtemények érhetők el, melyek

megpróbálják összegyűjteni az adott témakörökbe tartozó oldalak címeit. A

legnépszerűbb oldal Magyarországon a Startlap.hu, mely több mint 9000

linkgyűjteményt tartalmaz számos témakörben. Webkalauzom elkészítésénél én is

kiindulópontként tekintettem a Startlap E-learning gyűjteményére. Azonban ezek

a linkgyűjtemények nem teljes körűek, sokszor már nem létező oldalakat, vagy

nem teljes mértékben a témához kapcsolódó honlapokat is tartalmaznak. Ezekben

az esetekben – mint ahogyan azt már korábban említettem – csak az oldalak

címei/linkjei vannak csoportosítva. Csak felsorolást tartalmaz, bármiféle leírás,

ismertetés nélkül.

34

Fontosabb linkgyűjtemények, forráskalauzok:

Magyar oldalak: Startlap

Ker.eso.hu – Vertikális web kereső

Külföldi oldalak: Yahoo Directory

InfoMine

BUBL Link

ERIC

A különböző linkgyűjtemények mellett fontos megemlíteni még a

különböző webcímtárakat. Ezek szintén hasonlítanak a webkalauzokra, de mégis

különböznek tőlük. A webcímtárak szintén témakörökre bomlanak. Az egyik

ismertebb webcímtár a Google webcímtár, mely a Google kifinomult keresési

technológiáját egyesíti az Open Directory oldalakkal, és így a webes információk

keresésére legjobban használható eszköz jön létre. A Google webcímtár az Open

Directory önkéntes szerkesztői által kiválasztott webhelyek gyűjteményével indul.

Ezután a Google fontosságuk alapján sorolja be a webhelyeket.39 A

linkgyűjteményektől eltérően az adott oldalaknál található leírás, de ezek nagyon

rövidek, általában egy-egy mondat olvasható. Természetesen az angol változat

jóval bővebb. A másik ilyen interneten elérhető webcímtár az Open Directory

Project, amely a legnagyobb és legátfogóbb kézzel szerkesztett webcímtár az

interneten. Több nyelven is elérhető, de sajnos magyar változata nincs.40 Egy

másik kezdeményezés a webcímtár.com oldal, mely szintén ugyanerre az elvre

épül. Azonban sajnos ez a gyűjtemény is csak lassan fejlődik, és szintén nincs

magyar felülete.

Miután láttam, hogy ezek a webcímtárak nem elégítik ki azokat az

igényeket, melyeket egy adott témában megfelelő mélységben és megfelelően

rendszerezve közvetítenek, tartom szükségesnek egy jól működő, könnyen

kereshető webkalauz készítését. A megvalósításkor különböző szempontokat

vettem figyelembe: egyszerűség, átláthatóság, könnyű kereshetőség,

39 Google Webcímtár. URL: http://www.google.com/intl/hu/dirhelp.html[letöltve: 2011. március 30.]40 Open Directory Project. URL: http://www.dmoz.org/ [letöltve: 2011. március 30.]

35

rendszerezhetőség. Egy olyan megoldást kellett keresnem, mely az előbb felsorolt

kritériumoknak megfelel. Először egy önálló weboldalt szerettem volna

létrehozni, de miután átgondoltam, hogy milyen funkciókkal bővített oldalt

tudnék kiakítani, rájöttem, hogy ez nem túl hatékony megoldás. Ha önállóan

hoztam volna létre weboldalt, kedvemnek megfelelően tudtam volna

csoportosítani a különböző linkeket, viszont nem tudtam volna valóban hatékony

keresést és átláthatóságot biztosítani az oldalon belül. Próbálkoztam azzal is, hogy

egy létrehozott weboldalba különböző bővítményeket integrálok. Azonban ez a

megoldás sem tűnt túl hatékonynak. Az egyik ilyen bővítmény egy delicious-

plugin volt. Valóban integrálta az oldalak címkéit, de az oldalon belül nem volt túl

átlátható, és csoportosítása is nehézkes volt. Így jutottam arra a döntésre, hogy egy

önálló, Delicious-gyűjteményt hozok létre. Itt elsősorban nem a megjelenés a

lényeg, nem a színek, hanem az átláthatóság és hatékonyság.

A Delicious-ről

A Delicious az egyik legnépszerűbb könyvjelző szolgáltatás. Lényege,

hogy különböző oldalak címkézését, mentését, kezelését és megosztását egy

helyen lehetővé teszi. Osztályozási rendszere nem hierarchikus. A felhasználók

minden könyvjelzőhöz szabadon választhatják meg az

indexkifejezéseket/címkéket. Sok funkció hozzájárul ahhoz, hogy a legnépszerűbb

oldalak közé soroljuk. Ezek között szerepel többek között az oldal egyszerű

felülete, az URL cím olvashatósága. A Delicious használata ingyenes.

Alapértelmezés szerint az összes könyvjelző nyilvánosan megtekinthető. A

használó beállíthatja azt is, hogy bizonyos könyvjelzők csak magán jellegűek

maradjanak. A címkék egy szót tartalmaznak, kicsit mások, mint a kulcsszavak.

Ezeket magam választom, s nem alkotnak hierarchiát. A címkéket bármikor

hozzáadhatom az adott oldalhoz, illetve törölhetem is őket. Tehát a címkézés

sokkal egyszerűbb és rugalmasabb, mintha előre meghatározott kategóriákból

kellene kiválasztani. A címkék egyetlen korlátozása, hogy nem tartalmazhatnak

szóközt. Lehetőség van rá, hogy eldöntsem, miként szeretném megjeleníteni az

36

általam alkalmazott címkéket. A címkék az oldal jobb oldalán jelennek meg,

választhatom, hogy szófelhőként, vagy felsorolásként jelenítse meg. Az egy

csoportba tartozó kifejezésekből köteget (bundle) lehet készíteni, ezáltal külön

csoportot tudok létrehozni például az e-Learning egyetemen és főiskolán végzett

oktatásáról, vagy külön csoportot tudok létrehozni, mely az e-Learning

keretrendszereket tartalmazza.

A Delicious-nek nagy előnye, hogy meg tudom nézni, hogy más

felhasználók milyen weboldalaknál alkalmaztál ugyanazt a kulcsszót, amit én is.

Ennek segítségével hatékonyan tudom bővíteni saját gyűjteményemet is.

Egyszerűen meg tudom nézni, hogy egyes címkéket milyen oldalakhoz társítottak

még. Ennek menete, hogy a böngészősávban az oldal URL címét kiegészítem

a /tag/[keresendő címke] összetétellel. Így a lista elején azokat az oldalakat

kapom, melyeket legfrissebben adtak hozzá, majd következnek a régebben

hozzáadott oldalak.

Amellett, hogy az oldal könnyű kereshetőséget biztosít azáltal, hogy saját

magam adom meg az indexkifejezéseket, rövid annotáció készítésére is van

lehetőségem. Leírásom akár ezer karakterből is állhat, melyben ismertethetem,

értékelhetem is az adott oldalt. Ezáltal jóval hatékonyabbá válik a gyűjteményem,

az érdeklődő könnyebben eldöntheti, hogy az adott oldal megfelel-e neki, vagy

sem.41

Úgy gondolom, hogy a weblap minden kritériumomnak megfelel.

Könnyen átlátható, könnyű rajta az eligazodás. Böngészni lehet az összes

könyvjelzőzött oldal között, de akár meg lehet tekinteni azt is, hogy az általam

adott egyes indexkifejezések alatt mely oldalak találhatók, valamint a különböző

kötegekbe/csoportokba mit találok.

41 Delicius oldala. URL: http://www.delicious.com/ [letöltve: 2011. február 10.]

37

WEBKALAUZOM KÉSZÍTÉSE - ELŐKÉSZÜLETEK

Célcsoport meghatározása

Egy gyűjtemény készítésekor első lépésként minden esetben meg kell

határozni, hogy mely közönségnek szánjuk kalauzunkat. Ez nálam sem történt

másképp. Miután mélyebben megismerkedtem az e-Learning történetével,

elterjedésével, jóval könnyebb volt meghatároznom, hogy melyek azok a

csoportok, akiknek segítséget tudok nyújtani gyűjteményem készítésével.

Célközönségem egyik részét azok a személyek alkotják, akik tanulni

szeretnének. Mivel az e-Learning elsősorban a felnőttképzésben jelenik meg, ezért

célcsoportom ezen részét a felnőttképzésben részt vevő személyek jelentik. Ezen

kívül azok, akik éppen nem vesznek részt semmilyen felnőttképzésben, de

szeretnének tanulmányokat folytatni. Azonban mindenképp olyan személyek

számára készül a webkalauzom, akik rendelkeznek középfokú végzetséggel, mert

a korábbi ismeretek, tapasztalatok elengedhetetlenek. Emellett, mivel önállóság

nélkül lehetetlen e-Learning képzésen részt venni, ez is előfeltételnek bizonyul.

Ebben a csoportban kiemelném azokat a személyeket, akik munka, illetve

gyermek mellett szeretnének tovább tanulni.

Célcsoportom másik részébe azok a személyek tartoznak, akik tanítani

szeretnének. Azok a személyek, illetve intézmények, vállalatok sorolhatók ide,

akik e-Learning képzést szeretnének megvalósítani. Közülük vannak, akik

önállóan szeretnének tananyagot fejleszteni, de emellett vannak olyanok is, akik a

tananyagfejlesztés terhét is le szeretnék venni a vállukról, így a teljes képzés

szervezését egy erre szakosodott cégre bízzák. Nekik van szükségük arra az

információra, hogy milyen keretrendszereken belül tudják megvalósítani az

oktatást.

38

Anyaggyűjtés

A webkalauzomban szereplő oldalak feltérképezését a világhálón elérhető

keresőmotorok használatával kezdtem. Az internetes keresőrobotok segítségével

próbáltam az adott témához tartozó információkat, weboldalakat feltérképezni.

Számos keresőrendszert segítségül hívtam (Alta Vizsla, Heuréka, Alta Vista,

Google, Lycos, Yahoo), de a leghatékonyabbnak a jól ismert Google bizonyult.

Az „e-learning” kulcsszó megadásával mindegyik keresőrobotnál első oldalon

szerepelt az e-learning.lap.hu. A Heuréka keresőrendszere volt az a kakukktojás,

mely egyetlen releváns találatot sem dobott ki. A külföldi keresőrendszerekkel

pedig az volt a problémám, hogy én a magyar e-Learning képzési rendszert

térképezem fel, s ezek a keresők erre nem alkalmasak. A Google keresője dobta

ki a legtöbb találatot. Nem csak hogy a legtöbb találat, de a legtöbb releváns

találat is az ő érdeme, így keresésemet a Google-keresővel folytattam tovább.

Igyekeztem olyan kulcsszavakat, illetve kereső kifejezéseket beilleszteni a kereső

mezőbe, amelyekkel a leghatékonyabban tudom megtalálni a számomra szükséges

oldalakat. Ezek voltak például: e-learning, távtanulás, elektronikus tanulás,

distance learning, virtuális tanulás, virtuális egyetem.

A keresőrobot segítségével jutottam el a különböző forráskalauzokhoz,

linkgyűjteményekhez is, melyek alapját szolgálják gyűjteményemnek. A

linkgyűjtemények közül a következők szolgáltak segítségül: E-learning.lap.hu,

Magyar e-learning kalauz, valamint a Lapozz.hu, mely nem csupán

linkgyűjtemény, hanem kereső is egyben.

A keresőrobotok és linkgyűjtemények mellett további haladást

biztosítottak a témában megjelent cikkek és könyvek. Ezekben utalás található a

különböző intézményekre, melyek e-Learning képzést nyújtanak, vagy éppen egy

adott keretrendszert alkalmaznak oktatásuk megvalósítására. A megjelent cikkek

között viszont nem egy olvasható, mely egy keretrendszer bemutatásával,

értékelésével foglalkozik. Így sikerült megtalálnom azokat az oldalakat, melyek a

magját képezik a gyűjteményemnek. Webkalauzom még nem lezárt, folyamatosan

39

szeretném bővíteni, és frissíteni, hogy mindig naprakész információt, segítséget

nyújthasson minden érdeklődőnek.

Egy link bekerülésének kritériumai

E-Learning kalauzomba kizárólag olyan linkek kerülhettek be, amelyek

valóban e-Learning képzéssel foglalkoznak. Nagyon sok oldal használja az e-

Learning kifejezést, holott semmi köze nincs az e-tanuláshoz. Sok oldal van, mely

a meglévő távoktatására ruházza rá az e-Learning elnevezést. Én ezeket az

oldalakat szeretném kiszűrni, és valóban e-Learning oktatással foglalkozó

weblapokat szeretnék felvenni gyűjteményembe. Úgyhogy tüzetesen át kellett

vizsgálnom, hogy mit nyújtanak az egyes honlapok. Főleg a képzéseket nyújtó

weboldalak tekintetében kellett jobban megvizsgálnom őket, mert ott nehezebb

eldönteni, hogy valóban e-Learning oktatásról van-e szó. A keretrendszerek

esetében nincs ilyen veszély, de azért ott is meg kellett vizsgálni, hogy mit nyújt

az adott oldal.

40

A WEBKALAUZ LÉTREHOZÁSA

Első lépések – A gyűjtemény feltöltése

Webkalauzom készítésekor első lépésem az volt, hogy eldöntöttem, milyen

címet adjak a gyűjteménynek. Mivel az e-Learninggel kapcsolatos képzéseket,

keretrendszereket és tananyagfejlesztőket gyűjtöm össze, ezért természetes, hogy

az e-Learning címet adtam neki. Ezután álltam neki a kalauz feltöltésének.

A Delicious gyűjteménybe a könyvjelzők felvétele űrlap segítségével

történik, mely egyszerűbbé teszi a linkek/oldalak bekerülését. Először az oldal

URL címét kell megadni. Az ehhez tartozó űrlap a következőképp jelenik meg az

oldal középső részén:

1. ábra Oldal felvétele - URL cím megadása

Az URL cím beírása után a ’Next’ gombra kattintással jutok el a

következő, s egyben utolsó űrlaphoz. Itt tudok további információt közölni az

oldalakról. Lehetőségem van megadni az oldal címét – ez fog megjelenni a

gyűjteményemben. Ha a könyvjelzőzni kívánt honlap rendelkezik címmel, akkor

az alapból megjelenik ezen az űrlapon. Azonban eldönthetem, hogy elfogadom a

41

felajánlott címet, vagy inkább újat adok neki. Emellett itt adom meg azokat az

indexkifejezéseket/címkéket, mellyel kereshetővé és csoportosíthatóvá válik az

adott oldal. Legvégül itt szerkesztem meg az annotációt az oldalról. Egy-egy

weboldalról hosszabb lélegzetű leírást és értékelést is adhatok, hiszen ezer

karakter áll rendelkezésemre, valamint lehetőségem van eldönteni, hogy az adott

könyvjelző magánjellegű, vagy publikus legyen.

A későbbiekben, mikor szerkeszteni szeretném a leírást, vagy

indexkifejezést akarok még hozzáadni, vagy éppen törölni, ugyanez az űrlap

jelenik meg, ezáltal könnyedén tudom szerkeszteni, még hatékonyabbá tenni.

2. ábra Oldal adatainak megadása

Ezzel a módszerrel járok el minden egyes könyvjelzőzni kívánt oldalnál.

Munkámat könnyíti, hogy minden címkét megjegyez a Delicious, melyet már

használtam, így nem kell minden egyes oldalnál újból beírnom. Elegendő, hogyha

42

beírom az első karaktert, ezután megjelenik egy lista, melyet azzal a betűvel

kezdődve használtam már. Én pedig könnyedén kiválasztom azt a szót, amelyiket

az adott honlap esetében éppen alkalmazni szeretnék.

3. ábra Indexkifejezés kiválasztása

Jól át kellett gondolnom, hogy milyen kifejezéseket alkalmazok az egyes

oldalaknál, mert ezek segítségével tudom csoportosítani őket.

Rendszerezés

Miután az előbb leírt módszerrel összegyűjtöttem azokat az oldalakat,

melyek részét képezik webkalauzomnak, el kellett döntenem, hogy milyen

kritérium szerint csoportosítom őket. Egy delicious gyűjtemény úgy jelenik meg,

hogy jobb oldalt találhatóak a címkék, melyeket az oldalaknál alkalmaztam. El

tudom dönteni, hogy milyen formában szeretném ezeket látni: felsorolásban, vagy

szófelhőként. Valamint azt is eldönthetem, hogy az összeset szeretném-e látni,

vagy csak a legnépszerűbbeket.

43

A címkék kétféle megjelenítési módja a következőképp néz ki:

4. ábra Címkék szófelhőben 5. ábra Címkék felsorolásban

Én a felsorolásban való megjelenítést választottam, valamint hogy az

összes indexkifejezés szerepeljen a listán. Minden címke után megtalálható, hogy

azt hány oldal esetében alkalmaztam. Így egyszerűen át tudom tekinteni, és

könnyen tudom rendszerezni a gyűjteményben szereplő honlapokat. Ezek a

beállítások azonban nem fixek, minden látogató testreszabhatja kívánsága szerint.

Az oldal első látogatásánál az alapbeállítás fog megjelenni. Egy oldalon 10

könyvjelzőzött oldalt jelenít meg. Jobb oldalon a címkék és a csoportok

felsorolásban jelennek meg. A 10 legnépszerűbb címkét jeleníti meg. Mindezt az

Opciók pontban könnyedén lehet változtatni.

Miután átnéztem az indexkifejezéseket, megfigyeltem, hogy alapvetően

három csoportra oszthatók a címkézett oldalak: e-Learning képzést kínáló oldalak,

e-Learning tananyagfejlesztést, képzésszervezést felajánló oldalak valamint

keretrendszerek. Az első csoportot osztom még tovább, aszerint, hogy milyen

típusú képzést kínálnak. Így a következő csoportokat alakítom még ki: főiskolai,

egyetemi képzést nyújtó oldalak, e-Learninggel irányított nyelvoktatás, valamint

OKJ-s és egyéb képzések.

44

A rendszerezés módja, mivel Delicious-gyűjteményt hoztam létre, adott

volt. Úgynevezett kötegek /bundles/ segítségével történik a csoportosítás. A

Beállítások /Settings/ menüben tudom létrehozni a csoportokat. Először a köteg

nevét kell megadnom, majd azokat a címkéket, amelyekkel könyvjelzőzött

oldalakat meg szeretnék jeleníteni az adott csoportban. Ezt beírhatom manuálisan

is, de lehetőségem van kiválasztani az oldal alján betűrendben, szófelhőként

megjelenő listából is. Ebben a listában sötét háttérrel jelenik meg az a címke,

melyet már kiválasztottam.

A rendszerezés formája a következőképp néz ki:

6. ábra Csoportok kialakítása

45

A kész E-Learning webkalauz

Az elkészült webkalauzom a http://www.delicious.com/subzsofi címen

érhető el. Szakdolgozatom befejezésének időpontjában a gyűjteményem 59

könyvjelzőzött oldalt tartalmaz. Folyamatosan szeretném bővíteni, frissíteni. Az

oldalak folyamatos figyelése nagyon fontos, mert nem szeretném, hogy elavult,

nem létező oldalak is szerepeljenek a linkek között. Az elkészült E-learning-

gyűjteményem a következőképp jelenik meg:

7. ábra A kész e-learning kalauz / 1.

46

8. ábra A kész e-learning kalauz / 2.

47

ÖSSZEGZÉS

Szakdolgozatom befejeztével úgy gondolom, hogy sikerült egy modern

témakört választanom, egy olyan témát, melyet meg kell ismertetni a köztudattal.

Kutatásaim során szerzett személyes tapasztalataim alapján

megerősíthetem, hogy az e-Learning – magyarországi viszonylatait tekintve is –

kezd kilépni a kísérletezési fázisból. Egyre több intézmény, vállalat vezeti be az e-

Learninget oktatási, továbbképzési célból. Ennek oka, hogy nemcsak

költséghatékony megoldás, de a tanulás egyéni időbeosztásának köszönhetően

munka mellett is megoldható a tanítás. A képzések és keretrendszerek

sokszínűsége azt mutatja, hogy az e-Learning rátért saját útjára, egyre nagyobb

teret hódít az egész világban.

Dolgozatom kezdeténél úgy gondoltam, hogy a legtöbb időmet a

gyűjtemény elkészítése fogja kitölteni, ennek ellenére ez nem így történt. Az

interneten elérhető keresőmotorok segítségemre voltak, így könnyebben el tudtam

igazodni az e-Learning képzést kínáló oldalak között. Írásom nehezebb részét az

elméleti áttekintés, a történeti feldolgozás jelentette. Hiszen a téma annyira friss,

hogy könyvek kevésbé jelentek meg róla. Így a folyóiratok átböngészésével

tudtam eljutni a számomra fontos információkhoz. Azonban úgy gondolom, mégis

sikerült megfelelő mértékű ismertetést nyújtanom az e-Learning fogalmáról,

múltjáról.

Legfőbb célom az, hogy minél több embernek, érdeklődőnek, tanulni

vágyónak segítséget nyújtsak a gyűjteményemmel. Folyamatos ellenőrzéssel,

frissítéssel kívánok naprakész információt nyújtani, és szeretném bővíteni a

meglévő kalauzomat, hogy az a leghatékonyabb eligazodást nyújthassa minden

ember számára.

48

IRODALOMJEGYZÉK:

1) A pécsi virtuális egyetem egyre népszerűbb. URL:

http://igazmondo.hu/site/a-pecsi-virtualis-egyetem-egyre-nepszerubb

[letöltve: 2011. március 2.]

2) A Pécsi Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://uniface.hu/

[letöltve: 2011. március 2.]

3) E-learning milyen lesz a virtuális campus?

URL:http://eduline.hu/felsooktatas/20090928_e_learning_online_okt

atas.aspx [letöltve: 2011.március.19.]

4) E-learning. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.

URL:http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/elern.htm

[letöltve: 2011.02.25.]

5) E-learning. In: Wikipédia, a szabad enciklopédia.

URL:http://hu.wikipedia.org/wiki/E-Learning [letöltve: 2011.02.25.]

6) FEJÉR TAMÁS: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In:

Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.

7) FODORNÉ TÓTH KRISZTINA – HARASZTY GÁBOR: Távoktatás és e-

learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.o.

8) Google Webcímtár.

URL:http://www.google.com/intl/hu/dirhelp.html [letöltve: 2011.

március 30.]

9) ILIAS magyar nyelvű honlapja. URL:http://www.ilias.hu/ [letöltve:

2011. március 21.]

10) KOMENCZI BERTALAN: Didaktika elektromagna? Az e-learning

virtuális valóságai. In: Új Pedagógiai Szemle, 2004. november.

URL:http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna [letöltve:

2011. március 19.]

49

11) KOVÁCS ILMA: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó : Budapest

2007. 111.p.

12) KOVÁCS ILMA: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest

2007. 274.p.

13) KOVÁCS ILMA: Új út az oktatásban? : A távoktatás. OKKER :

Busapest, 2005. 21-23.p.

14) KULCSÁR ZSOLT: E-learning trendek kétezernyolcban. In: Korunk,

2008. (19.évf.) 4.sz. 122-124.p.

15) Mindentudás Egyetem: első kötet. Kossuth Kiadó : Budapest, 2003.

320. p.

16) Mindentudás Egyeteme 2.0 – újraindul a népszerű sorozat.

URL:http://www.origo.hu/tudomany/20110114-mindentudas-

egyeteme-20-ujraindul-a-nepszeru-sorozat.html [letöltve: 2011.

március 16.]

17) Mindentudás Egyetemének honlapja. URL:http://mindentudas.hu/

[letöltve: 2011. március 16.]

18) MTA Filozófiai Intézetének Nyitott Egyeteme.

URL:http://www.phil-inst.hu/ [letöltve: 2011. március 2.]

19) NYÍRI KRISTÓF - KOVÁCS GÁBOR: Virtuális egyetemek

Magyarországon. TYPOTEX : Budapest, 2003. 546. p.

20) Open Directory Project. URL:http://www.dmoz.org/ [letöltve: 2011.

március 30.]

21) Orakulum Virtuális Egyetem honlapja.

URL:http://www.logana.com/orakulum/01_OrakulumHonlap.html

[letöltve: 2011. március 2.]

22) PAPP GYULA - VÁGVÖLGYI CSABA: Szabad forráskódú e-learning

keretrendszerek összehasonlító elemzése.

URL:http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/B43.pdf

[letöltve: 2011.március 21.]

50

23) RADÁCSI IMRE – DR. BENEDEK ANDRÁSNÉ: Az e-learning a

felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet)

[Kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15.p.

24) THÜRINGER BARBARA: A jövő útja a virtuális egyetem.

URL:http://www.rmki.kfki.hu/ujsag/virtegye.htm [letöltve: 2011.

március 2.]

25) TÓTH ZSOLT: Az üzleti alapon fejlődő e-learning korlátai. In: Új

Pedagógiai Szemle 2007. március-április 200-207. p.

26) VIDA ANDREA: E-learning 2.0?:Tapasztalatok a Moodle-rendszerben

informatikai kurzusokon. In: Könyvtári Levelező/lap. 2009. (21.évf.)

7.sz. 3-9.o.

27) Virtuális egyetem épült.

URL:http://www.bama.hu/baranya/kozelet/virtualis-egyetem-epult-

269488 [letöltve: 2011. március 2.]

28) Virtuális egyetem Szegeden.

URL:http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/virtualis_egyetem_sze

geden/2073600/ [letöltve: 2011. március 2.]

51