1

BP_17_1

A MODUL CÍME

„ A tokaji szőlőhegyen két szál vessző…”Híres magyar szőlővidékek

A modul felhasználási területe: 4. évfolyam Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekeknek legyen lehetőségük megízleni és megismerni gyümölcs- és borszőlőket. Ismereteket szerezhessenek Magyarország híres szőlővidékeiről, betekintést nyerjenek a bor történetébe, megismerhessenek borról szóló történeteket.Tartalmi fókusz: Szabadidőhöz köthető tevékenység.Fejlesztési fókuszok: Szociális és gazdasági nevelés, környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés.

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Őszi kirándulás, őszi gyümölcsökÉvfolyam: 4. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki rendelkezik kezdeményezőkészséggel, nyitottsággal. Szőlősgazda, aki ért a gyerekek nyelvén

1. Híres szőlővidékek 2. Kirándulás Ócsára 3. BorkészítésCélok: A gyerekeknek legyen módjuk a híres magyar szőlővidékek

sajátosságainak (éghajlat, szőlőfajták, helyi jellegzetességek)

megismerésére film, képek, térképek, kirándulás

segítségével.

Célok: A gyerekeknek legyen lehetőségük

ellátogatni egy különleges pincesorra, betekintést

nyerni az ottani szőlőművelésbe, borkészítésbe.

hagyományaiba.

Célok: A gyerekeknek legyen lehetőségük betekintést nyerni a

borkészítés hagyományaiba.

A bor szerepére a régi ember életében.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: gazdasági és anyanyelvi, kreativitás

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: gazdasági, munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák, kreativitás

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: gazdasági, munkavégzéshez kapcsolódó

Tartalmi egységek bemutatása

Tartalmi egységek bemutatása

Tartalmi egységek bemutatásaa, Miért ittak régen bort?

2

a, Dalok a szőlőrőla, Híres magyar szőlővidékek és sajátosságainak felfedezéseb, Bor készítése, tárolása (présház, pince, pincesor, pinceközség, szőlőhegy)c, Szőlőfürt készítése

a, Kirándulás megszervezése, szükséges előkészületek elvégzéseb, Kirándulás, szőlővidék felfedezésec, Játék és alkotás a szabadban

b, Borkészítés rövid menetec, Hordókészítés d, Anekdoták a borról

Részmodul időkerete5 óra

Részmodul időkerete8 óra

Részmodul időkerete3 óra

A modul összóraszáma: 16 óra

1. részmodul

Híres szőlővidékek3

A részmodul célja: A gyerekeknek lehetőségük legyen megismerkedni Magyarország híres szőlővidékeinek sajátosságaival. Lehetőségük legyen kirándulás keretében egy pincesort meglátogatni, beszélgetni a helyi szőlőművelőkkel, megkóstolni a helyi szőlőfajtákat. Megtekinteni a borospincéket, érdekességeket megtudni a borkészítésről.

Modulleírás

I. Tartalmi ráhangolódás csoportmunkában: DALOK A SZŐLŐRŐL

(Szükséges idő: 30 perc)

1. A gyerekek csoportba osztása

(Helyszín: Kisdíszterem /Egy nagy terem is megfelelő, ahol kellő hely biztosítható a csoportok zavartalan alkotásához/)

/Szükséges eszközök: csoportonként 1 db A4-es rajzlap,1 db rajztábla vagy mappa, tolltartó, 1 db kalap, valamint az osztály létszámának megfelelő zöld, lila, bordó, sárga, kék krepp-papírból készített golyók, minden színből annyi, hogy 4 fős csoportok alakuljanak ki. /Nagyobb gyerekeknél egy adott időintervallum (2 perc) lehet szabadon választott csoportba tömörülni, megtartva a csoportonkénti 4 fős szabályt/

1.1. Csoportkialakítás menete: Leülünk körben a szőnyegre, majd szépen sorban minden gyermek húzhat a kör közepén letakart kosárból. Minden csoport kap egy A4-es rajzlapot és egy rajztáblát.

Az lesz a feladat, hogy minden csoport ossza 4 egyenlő részre a rajzlapját, majd válasszon egy olyan dalt, amelyet a szőlőről tanultunk. /Az előző modul dalait is felhasználhatják, de lehet más ének is, az a fontos, hogy a csoport mind a

4

négy tagja ismerje./ Az óramutató járásával megegyezően a csoport minden egyes tagja rajzoljon egy-egy rövid, egyszerű rajzot az adott dalról.

Amikor minden csoport elkészült, a csoportból egy ember (csapatkapitány, aki pl. az adott csoportból keresztnevét tekintve a névsor utolsó tagja) kiáll a kör szélére, bemutatja az alkotásukat, majd a többi csoport megpróbálja kitalálni, melyik dalra gondoltak. Ha kitalálták a dalt, el is énekeljük, és el is játsszuk. /A játékok között szerepelhet a test különböző részein ütött egyenletes mérő, illetve ritmushangoztatás; párban közös tapsolás – saját tenyér összeütése negyed, társsal a két tenyér összeütése nyolcad hangoztatása a dal éneklése közben- ritmuskísérettel; körben állva a dalhoz kapcsolódó mutogatás kézzel és testtel stb./ Az a csoport, amelyik kitalálta, folytathatja a kört. A feladat addig folytatódik, amíg az összes dalt ki nem találták, el nem játszottuk. (1. sz. melléklet dalok szövegei, kottái)

II. A dalokban szereplő szőlővidékek (Badacsony, Tokaj) és Magyarország jelentősebb szőlővidékeinek megismerése (Szükséges idő: kb. 2 óra)

/Szükséges eszközök: Nagy falitérkép Magyarországról, korongok, blue-tack, projektor, laptop, tolltartó; csoportonként: 1 db kis földrajzi atlasz /az iskolai könyvtárból/, 1 db csomagolópapír, boríték, feldarabolt lapok szöveggel, képpel, valamint 1 db kendő és fejenként 1 db ülőpárna/

1. Csoportalakítás: Mivel öt csoportra lesz szükség, ezért számozással csoportra osztom a körben álló gyerekeket. (1,2,3,4,5,1,2, stb., a csapatkapitány az lesz, aki először hallja a csoportszámát).

2. Amint megvannak a csoportok, a csapatkapitány megkapja a borítékot és a csomagolópapírt. Minden csoport elhelyezkedik kényelmesen a teremben (Célszerű nem az osztályteremben, hanem egy nagyobb helyiségben tartani a

5

modult, mivel nagyobb térben egymástól függetlenebbül tudnak alkotni a gyerekek. Nálunk ez a hely a kisdíszterem.) majd nekilát a kapott borítékban rejlő feladatok megoldásához.

Borítékok tartalma: - felszabdalt szöveg az adott szőlővidékről, melyet össze kell illeszteni, majd elolvasni, (Az adott szőlővidékek: Badacsony, Tokaj, Eger, Kunság, Szekszárd szövegeit lásd 2-6. m.)

- felszabdalt képek az adott vidékről,

- kis földrajzi atlasz,

- 1 db korong

3. Amikor minden csoport elolvasta a szöveget, összeállította a képet és a térképet, a csapatkapitány által kiválasztott gyerek fölteszi a nagy térképre is az adott vidékhez a korongját.

/Minden csapat kap egy Magyar Értelmező Kéziszótárat, az ismeretlen szavak, kifejezések értelmezéséhez./

(Nagyobb gyerekeknél WIFI esetén okostelefon, laptop segítségével is megoldható ez a feladat)

4. Ezt követően minden csapat gondolati térkép segítségével a nagy csomagolópapíron ábrázolja a szövegből szerzett ismereteit, illetve egyéb, saját ismereteit.

5. Amikor minden gondolati térkép elkészült, sorban minden csapat felemeli, és röviden ismerteti a legfontosabb dolgokat, amelyeket az adott vidékről megtudott, majd a térképen meg is mutatja azt a helyet, amelyről beszélt.

6

6. Játék: Minden csapat húz a kalapból egy papírt, amelyen egy szőlővidék neve áll, (ha a sajátját húzza, az sem baj), majd egy bátor jelentkező a saját csapata útmutatása során bekötött szemmel odateszi a kezét, ahova a csapattársai irányítják (10 másodperc áll rendelkezésre), amikor letelt az idő, levesszük a kendőt. Az a csapat ellenőrzi a megoldást, akinek a szőlővidékét húzták, megnézzük, hogy jó helyre irányították-e a többiek bekötött szemű társukat. A játék addig folytatódik, még minden csapat sorra nem kerül.

7. Kóstolás: Minden csapat kóstolhat kétféle szőlőből, melyeket tálban kapnak meg. Ízlelés alapján kell eldönteni, melyik a borszőlő, melyik a csemegeszőlő. (A szőlőt otthonról hozzák, amennyiben lehetséges, ha nem, piacon vásárolok néhány fürtöt mindkét fajtából.)

III. Szőlőfürt készítése papírból (Szükséges idő: kb.1 óra) (Szőlőfürt 7. sz. melléklet)

Szükséges eszközök: vastagabb színes papírok (zöld, lila, bordó, kék, fehér), rafia, zöld gyűrt papír, olló, ragasztó, vonalzó, színes ceruza, zsírkréta.

1. Mintadarab megszemlélése után a munkafolyamat megbeszélése a gyerekekkel, felhelyezése szókártyákon a táblára (8. sz. melléklet)

Munkafolyamat:

- A színes papírokra előzetesen berajzolt 2 cm széles vonalak mentén mindenki annyi csíkot nyír, amekkora szőlőfürtöt készíteni szeretne (legkevesebb 27 guriga kell egy kisebb fürthöz, egy papírcsíkból maximum 4 guriga készíthető)

7

- A lenyírt csíkokat mindenki kettőbe, háromba vagy négybe hajtja, attól függően, hogy mekkora szőlőszemeket szeretne (Mivel az igazi szőlőfürtön is különböző méretűek és színűek a szőlőszemek, ezért bátran lehet variálni a színeket és a méretet is)

- Egyenként feltekeri a gurigákat egy vastagabb ceruzára, majd összeragasztja (A ceruza lehet vékonyabb is, attól függően, hogy milyen vastagságú hengereket szeretnénk kialakítani) /Kisebb gyerekeknél célszerűbb nagyobb szőlőszemeket és vastag ceruzát használni/

- A kapott hengereket egymás mellé tesszük, szépen elrendezzük a fürtöt, majd nekilátunk sorban egymáshoz ragasztani a kapott hengereket, azaz a szőlőszemeket

- Amíg a szőlőfürt szemei kötnek, addig a fürthöz arányos szőlőlevelet rajzolunk és nyírunk zöld gyűrtpapírból (Ha nincs gyűrtpapír, megfelelő egy sima írólap is, amit a nyírás után zsírkrétával zöldre színezünk)

- Az elkészült levelet a szőlőfürt hátuljához ragasztjuk a levélnyél részénél, majd az előzetese lenyírt rafiát (kb. 20 cm) átfűzzük a szőlőfürt felső részén az egyik középső szőlőszemnél

- Az elkészült szőlőfürtökkel feldíszítjük a termet

Értékelés: Együttműködés a csoportmunka során, kreatív ötletek a szőlőfürt készítésénél.

8

Modul várható eredménye: A gyerekek megismerhetik Magyarország jelentősebb szőlővidékeit, azok jellegzetességeit, különbséget tudnak tenni a borszőlő és csemegeszőlő között.

Gyerekek által létrehozott produktum: tablók, gondolati térkép, szőlőfürt papírból

2. részmodul

Kirándulás Ócsára

Részmodul célja:

A gyerekeknek lehetőségük legyen megismerkedni a pincefalu, pincesor, pinceközség fogalmával, kirándulás során bejárni az ócsai pincesort.

Modulleírás

I. Tartalmi ráhangolódás

9

Az előző alkalommal megismerkedhettünk hazánk néhány nagy szőlővidékével. A mai alkalommal felkeressük az egyik ilyen helyet, mely nem csak boráról, hanem –ahogy azt már láthattátok- érdekes pincesoráról is híres. (A vonaton az Ócsáról szóló szöveget /9. számú melléklet annyi példányban, hogy az előző részmodulban kialakított öt csoportnak jusson egy-egy/ olvashatják el a gyerekek olyan módon, hogy minden gyerek olvas egy mondatot, majd továbbadja a lapot. Mindenki figyel, majd a végén megpróbálják saját szavaikkal elmesélni, hogy miről olvastak. Ha még jut rá idő, felidézzük azokat az ismereteket, amelyeket az előző részmodulban előforduló híres szőlővidékekről megtudhattunk.)

1. Szükséges előkészületek

Előzetesen minden gyermek kap egy listát az aznapra szükséges dolgokról: esőkabát, zárt cipő, papírzsebkendő, törlőkendő, megfelelő mennyiségű étel és ital, játék, tolltartó, jegyzetfüzet, rajzlap, fonal

- Csoportos vonatjegy megvásárlása

- Találkozó időpontjának kijelölése (vonat indulása előtt 25 perccel)

2. Az előző részmodul ócsai csoportjának gondolati térképének megtekintése, beszélgetés az elhangzottakról

2. Csoportalakítás a vonaton (Mindenki kap egy képrészletet, az a feladat, hogy mindenki keresse azt a társát, akinél a kép másik részlete van) /Két darab képet osztok ki, valamint két db A4-es rajzlapot, amelyre rá lehet tenni a képrészleteket/ (10. sz. melléklet)

3. Megérkezés Ócsára

4. Séta a pincesorra (Az utat gyalogosan tesszük meg)

10

5. Csoportokban egy felnőtt vezetésével a pincesor bebarangolása, minél több pince összeszámolása, érdekességek megfigyelése

6. Helyi szőlősgazda vezetésével pince belsejének megtekintése (szőlőkóstolás)

7. Játék: verseny a dombtetőn (hátizsákokkal kijelölt pályán kell versenyt futni a pároknak összekötözött lábbal – „három lábon”- az ügyesebb csapat tapssal jutalmazza a kevésbé ügyest)

8. Ebéd a dombtetőn (mindenki saját „zsákjából” ebédel, ha hozott valaki megosztható dolgokat, azt kioszthatja)

9. Játék: Juss el A-ból B-be (Bizalomjáték: a gyerekek párba állnak, egy táskákkal előzetesen kijelölt területen, itt kell csukott szemmel közlekedni úgy, hogy a pár egyik tagja irányít. Ha végigmentek a pályán, akkor cserélnek, és visszafelé az a gyerek az vezető, akinek eddig csukva volt a szeme.)

10. A pincesor ábrázolása szabadon választott technikával (Mindenki kereshet magának egy kényelmes helyet, ahonnan kedvező kilátás nyílik a pincékre, majd lerajzolhatja a tájat)

11. Játék a domboldalon: Erre csörög a dió… (Szükséges eszközök: kendő)

( Idő esetén érdemes megnézni az ócsai református templomot, melyet egyedülálló technológiával építettek)

12. Séta a vasútállomásra

/Ha a gyerekek nagyon elfáradtak kés kevésbé van kedvük gyalogolni, akkor a következő játékkal lehet őket jobb kedvre deríteni: elkezdünk egyszerre lépni és a következőt mondjuk:

11

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10

egy gomb, egy kalap és egy esernyő és

előre, hátra, oldalt vissza (jobb lábunkkal) majd kezdjük az elejéről 1, 2, 3 stb./

13. Hazaérkezés

Tanulók által létrehozott produktum: tájkép az ócsai pincesorról

Modul várható eredménye: A gyerekek érzékszerveik által helyben ismereteket szerezhetnek az ócsai pincesorról, a környezetről, az emberekről, a szőlőről, megismerkedhetnek helyi szőlősgazdákkal, illetve a borkészítés eszközeivel, szabályaival.

12

3. részmodul

A bor

A részmodul célja: a gyereknek legyen lehetőségük néhány alapvető ismeretet szerezni a borról, felidézni az előző modulban megismert eljárásokat, irodalmi kincsekkel megismerkedni a szőlőhöz, borhoz kapcsolódó történetek kapcsán.

Modulleírás:

I. Tartalmi ráhangolódás

(Szükséges eszközök: írólapok, ceruza, firkapapír)

Leülünk körben a szőnyegre. Minden gyerek kap egy negyed írólapot, melyre egy szót, mondatot írhat arról, hogy mi jut eszébe a szőlőről, borról, ha ezt megtette, akkor bedobjuk a kör közepén lévő kosárba.

(Bármilyen tulajdonságot, érdekességet, egyéni benyomást, vagy szabad asszociációt is tartalmazhatnak a bedobott cédulák)

Játék: Dobókockával dob egy bátor jelentkező, ha páros számot dob, akkor rajzolni kell /firkapapírra/, ha páratlant, akkor körülírással kell meghatározni azt a szót, kifejezést, amelyet kihúzott a kosárból. Aki kitalálja, az dobhat és húzhat következőleg.

13

II. Szőlőből bor

Szükséges eszközök: kosár, számkártyák (1-6-ig ismétlődve, hogy egyenlő számú 6 csoport jöjjön létre), 6 db boríték szöveggel együtt, 6 db barna csomagolópapír, a csoport által választott technikához festék, tempera, színes papír, ragasztó, zsírkréta, színes ceruza, magok stb.

Csoportbeosztás:

Minden gyerek húzhat a kosárban lévő számkártyákból egyet, ha ez megvan, akkor az asztalon kikészített számozott borítékok közül elveszik a sajátjukat. A csapatkapitány személyéről Kő, papír, olló játékkal döntenek. A csapatkapitány koordinálja a feladatot. (11. sz. melléklet borítékban található szövegek)

Minden csoport elolvassa a borítékban található szöveget, majd plakátot készít hozzá. A plakáthoz bármilyen technika felhasználható. Fontos, hogy az elkészült plakátok jelenítsék meg a szöveg tartalmát, lényegét.

A gyerekekkel beszélgetés formájában összegyűjtjük azokat a tulajdonságokat, amelyek egy jó plakát jellemzői.

Plakát általános jellemzője: - kevés, lényeges, rövid tömör szöveget tartalmaz

- a rajzok és ábrák jól láthatóak, élénk színűek

- érdekes, figyelmet felkeltő, informatív jellegűek

14

Az elkészült plakátokat felhelyezzük a falra, majd minden csapat (egyes a kettesről, hármas a négyesről, ötös a hatosról és fordítva) megpróbálja a másik plakátja alapján összefoglalni, hogy mit olvashattak a társaik az általuk kapott szövegből. A plakátkészítők, ha szükséges, kiegészítik a mondottakat.

III. Történetek szőlőről, borról (Fejenként 1 db lap, ceruza)

/Szükséges idő: kb. 1 óra/

Leülünk a szőnyegre, mindenki kényelmesen miután mindenki kényelmesen elhelyezkedett, mesélek két történetet, melyek szőlőről, borról szólnak. Az első történet, anekdota a mádi zsidóról szól, amely történethez a mai napig használatos szólásunk is kapcsolódik.

„Itt történt az az eset is, melyből a magyar közkeletű szólás ered: „Ott tart, ahol a mádi zsidó”. A legenda szerint ugyanis az egykori zsidó kereskedő lovaskocsijával elindult üzleti útjára, közben elszundikált a bakon. A lova visszafordult, és mire felébredt, a saját háza előtt találta magát.“www.zsido.hu/utazas/Mo.htm

A történet teljes szövege különböző kiegészítésekkel a 12. sz. mellékletben megtalálható, a gyerekeknek fejből mesélem el történetet, annak lényegét kiemelve.

/Érdekesség gyanánt két képet is mellékeltem, amelyek a mádi Jesivát ábrázolják./

A második történetet (A róka és a savanyú szőlő) szintén elmesélem, elmondom a gyerekeknek, de nem fejezem be. Az lesz a feladatuk, hogy írjanak befejezést hozzá. (Mindenkinek lehetősége lesz a főszereplő –róka- bőrébe belebújni,

15

leírni a befejezésben azt is, hogy hogyan oldhatta meg a róka ezt a helyzetet, mit érezhetett a szőlő alatt, melyet nem tudott elérni, és mi lett ennek a vége…)

/A mese szerint volt egyszer egy róka, aki kitalálta, hogy felmegy a hegyre szőlőt enni. Útközben találkozott a farkassal, akinek el is dicsekedett, hogy ő milyen finom szőlőt fog enni. Igen ám, de a hegyen tapasztalta, hogy hiába nyújtózkodik, nem éri el a kívánt gyümölcsöt. Így hát lekullog a hegyről. Találkozik újfent a farkassal, aki megkérdezi, hogy na, milyen volt a szőlő. A róka nem ismeri be a kudarcot, így azt hazudja, hogy nagyon savanyú volt, így otthagyta. A mese teljes szövege a 13. sz. mellékletben található/

Miután mindenki befejezte a történetet meghallgatjuk azokat, majd ha kíváncsiak rá a gyerekek, elmondom a történet eredeti végét, megbeszéljük, hogy kinek mi a véleménye róla.

Értékelés: Plakátok kreatív elkészítése, együttműködés a csoportmunka során a feladatok megoldásánál, érdekes, izgalmas mesebefejezések létrehozása.

Tanulók által létrehozott produktum: plakátok

16

Mellékletek: 1. sz. melléklet

Ettem szőlőt, most érik, most érik

1. Ettem szőlőt, most érik, most érik, most érik.

Virág Erzsit most kérik, most kérik, most kérik.

Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe.

Hej, rica, rica, hej, Pista te!

 

2. Ez a szőlő hegyen nőtt, hegyen nőtt, hegyen nőtt,

Nálam van a keszkenőd, keszkenőd, keszkenőd.

17

Én azt vissza nem adom Virág Erzsi, angyalom.

Hej, rica, rica, hej, Pista te!

Érik a szőlő

 1.Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.

Két szegénylegény szántani menne, de nincsen kenyere.

2.Van vereshagyma a tarisznyába', keserű magába',

Szolgalegénynek, hej, a szegénynek de kevés vacsora.

3. Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán értem jönnek,

18

Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek.

4. Kocsira ládám, hegyibe párnám, magam is felülök,

Jaj, apám, anyám, kedves szülődajkám de hamar elvisznek.

5. Huncut a gazda, nem néz a napra, csak a szép asszonyra,

Huncut a vendég, mert mindig innék, ha vóna', ha vóna'.

19

Ősszel érik, babám 

20

1. Ősszel érik babám a fekete szőlő,

Te voltál az igazi szerető.

Bocsáss meg, ha valavalaha vétettem,

Ellenedre babám rosszat cselekedtem.

2. Jaj, de szépen zöldell a rimóci határ,

Közepibe legel egy kis bárány.

Közepibe gyöngyen legel egy kis bárány,

Jaj, de csinos, büszke a rimóci kislány.

 

3. Kinek varrod babám azt a hímzett kendőt?

21

Neked varrom, hogy legyél szeretőm.

Négy sarkába négy szál fehér rozmaringot.

Közepibe babám, hogy szeretőd vagyok.

2. sz. melléklet : Badacsony

Története

A területen már nagyon régen a római korban is termesztettek szőlőt. A szőlők később egyházi tulajdonba kerültek.

Franciaországból érkezett szerzetesek új szőlőfajtákat is betelepítettek, amelyből a Szürkebarát alakult ki.

A borvidék jellemzői

Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező körülmények alakultak ki csemegebor készítésére.

Termesztett szőlőfajták

A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba. Nagyobb termőterületen található meg a Szürkebarát, Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is. A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, tüzesek, zamatosak. Jellemző a tradicionális borkészítés, az ászokhordós érlelés.

22

Forrás: Wikipédia/Badacsonyi borvidék

23

24

forrás: www.badacsonyiborvidek.hu

3. számú melléklet: Tokaj

25

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta.

Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be olasz szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, az olasz vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb kultúrájukat. Bizonyított az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is latin, illetve olasz eredetű

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben.

26

A régió elhelyezkedése

A borvidék száraz, meleg éghajlata és vulkanikus kőzeten kialakult talaja, illetve a Bodrog, Tisza folyók közelsége kedvező a szőlő termesztésére. A szőlőbor közül a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő, a

27

kabar terem ezen a tájon. A világon egyedülálló nemes pincepenésznek (vulkanikus kőzetbe vájt pincerendszerben fellelhető) köszönhető az aszúsodás, mely a tokaji borokat viághírűvé tette.

Történelem

19. század-végi tokaji palackok

A tokaji borok

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek.

28

A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik. A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Herceg Windisch-Graetz Lajos bor hirdetése - 1902.

29

Tokaji bor plakát 1938-ból

www. wikipedia.hu

4. sz. melléklet: Eger30

Az Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon a Bükk hegység déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A borvidék névadója és központja Eger, amely mellett további 19 község tartozik hozzá. A borvidéki szőlő- és borkultúra közel 1000 éves múltra tekint vissza, alapvetően meghatározta és meghatározza ma is az itt élő emberek életét.

Története

A híres Nagy-Eged hegy, elsőrangú termőterület látképe

Eger városának alapítása kb. a 10. századra tehető, a szőlőtermesztés valószínűleg a 11. században honosodott meg a környéken, amelyben nagy szerepe lehetett az I. István által 1004-ben alapított egri püspökségnek.

A szőlőtermesztésnek és borkészítésnek nagy lendületet adott a tatárjárást követő időszakban betelepült vallonok megjelenése, ők honosították meg a szőlő francia művelési módját és a fahordó használatát. A környéken megtelepedett ciszterci szerzetesek a 13. században már Egerből fedezték borszükségletüket.

31

Mivel a katolikus egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor, az egri püspökök, illetve érsekek később is gondot fordítottak a bortermelésre. Az első pincéket az egri püspök birtokairól borban beszedett tizedet és az egyházmegyéből begyűjtött dézsma tárolására vájták a könnyen faragható riolittufába.

A borvidék területének legnagyobb részét vulkanikus kőzeten képződött barnaföld, illetve erdőtalaj jellemzi.

Eger pincéi

Tipikus tufába vájt pince az egri borvidéken

Egerben nem volt szokás a szőlőben borházat és pincét tartani, a szőlőt "kádra" szedték és hazavitték a városban található borházakba és pincékbe. A várban és a belváros területén található pincék egy része már a 15-16. században létezett, a külső területek (úgynevezett "hóstyák") pincéi a török hódoltság után a 18-19. században épültek.

32

Az ország egyik legaszályosabb (legszárazabb) és leghűvösebb éghajlatú borvidéke, amit észak felől a Bükk hegyvonulata véd a hideg légáramlatoktól. Viszonylag későn tavaszodik.

Szőlő- és borfajtái

A szőlőfajták tekintetében Eger egy rendkívül sokszínű borvidék. A leggyakrabban telepített, illetve a legjobb minőségű borokat adó szőlőfajták:

Fehérszőlő: olaszrizling, chardonnay, hárslevelű, leányka. Kékszőlő: kékfrankos, merlot, cabernet franc, pinot noir, portugieser, kadarka és cabernet sauvignon.

A borvidék leghíresebb bora a több vörösborszőlő borának házasításával készülő egri bikavér

forrás: wikipédia

5. számú melléklet: Kunsági borvidék

33

Légifotó egy tipikus a Kunsági borvidéket jellemző településről (Ceglédbercel).

A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.

A Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kiskunság talaja alapvetően homokos. A Kunsági borvidék Tiszaföldvár kivételével a Duna-Tisza közén, a kiskunsági területen helyezkedik el. Talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság déli nyúlványainak kötött talaja is megtalálható. A terület csapadékban szegény. A nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz. A borvidék nyolc körzetre tagozódik és összesen 96 település található a területén.

34

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái azarany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterület csaknem kétharmadát elfoglalják. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka. mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja.

Története

A Mohácsi csata előtti időkből nem kerültek elő bizonyítékok arra nézve, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén általános lett volna szőlőtermesztés. A borvidék területén folyó korai szőlőtermelés első írásos dokumentuma egyébként a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, mely megemlíti azt, hogy I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek-Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. Mindezek ellenére a mezőgazdasági hasznosítást korlátozó jelenség megállítása, vagyis a föld megkötése volt a kiinduló ok, amiért elsőnek szőlőtelepítéssel kezdtek kísérletezni ezen a vidéken.

A Kecskemétre települt Mathiász János a méltán világhírű szőlőnemesítő. Az ő szőlőnemesítéseinek köszönhetően alakultak ki a Cegléd szépe, az Erzsébet királyné emléke, az Ezeréves Magyarország emléke, a Kecskemét virága, a Mathiász Jánosné muskotály, a Szőlőskertek királynője és a Szauter Gusztávné muskotály nevet viselő szőlőfajták. A 19. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A 1960-as években tovább nőtt a szőlőterület. A borvidéken több jelentős borászat működik és rendszeresen szerepelnek különböző borversenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el.

Ezeknek köszönhetően a borvidék városai Cegléd, Izsák, Kecskemét, Kecel, Kiskunhalas, Kiskőrös, Soltvadkert méltán nevezhetőek a bor városainak.[2]

35

6. számú melléklet: Villányi borvidék

A régió elhelyezkedése

A Villányi borvidék (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez.

A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival.

36

Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Éghajlata mediterrán, mely kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal

Szőlőfajták

Kadarka, Oportó, Kékfrankos.

Történelem

Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Kékoportót, mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány (szőlőt elpusztító betegség) után a francia fajták is.

37

Villánykövesdi pincesor

www.villányiborvidék.hu

Hajós - Pincefalu 

38

Hajós Pincefalu több mint ezer pincével büszkélkedhet, csak a kacskaringós, zegzugos utcák száma több tucat a dimbes-dombos pincefaluban.

A régi hagyományok szerint a legelső lakók hajóval érkeztek. Azonban annyira magával ragadta őket az alföldi táj szépsége, a sík vidék, hogy nem is eveztek tovább, hanem lehorgonyoztak. Kipakolták szerény javaikat, és letelepedtek, hogy békés otthont teremthessenek maguknak. Ám közbeszólt a történelem, hazánkat megszállta a török sereg. Ahol megjelentek, mindenütt kárt okoztak, félelemben tartották az egész lakosságot. Az egykori letelepedőknek fedelet és egyben biztonságot nyújtó Hajós is a céltalan pusztítások, rombolások áldozatává vált. A törökök kiűzése után, a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be az elnéptelenedett faluba. Egy 1700-as évek elejéről származó okirat szerint az első években jelentős adókedvezménnyel ösztönözte az új lakókat a szőlőtermesztésre. A gondos munkának és a szorgalmas kezeknek köszönhetően alakult ki a kis község messze földön ismert szőlő- és borkultúrája, melynek napjainkban is nagy hagyománya van, melyet évszázadok óta nemzedékről-nemzedékre, apáról-fiúra örökítenek. A hosszú éveken át tartó kitartás végül meghozta gyümölcsét!

Forrás: www.hajosipincefalu.hu7.sz. melléklet

Papírból készült szőlő képe

39

8. sz. melléklet

Munkafolyamat:

1. nyírás2. papírcsíkok hajtogatása (kettő, három vagy négy részbe)

40

3. hengerek összeragasztása4. hengerek (szőlőszemek) egymáshoz ragasztása5. levél megrajzolás, körbenyírása6. rafia lenyírása7. levél rögzítése a fürthöz8. rafia felkötözése a szőlőfürtre

9. számú melléklet Ócsa

ELHELYEZKEDÉSE

Ócsa város Pest megyében, a fővárostól déli irányban 30 km-re helyezkedik el.Ócsát már az Árpád-kor óta folyamatosan lakták, nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven.A Szent Mária tiszteletére emelt premontrei kolostor is állt már ekkor, mely később a lakosság református hitre térése után református templom lett. Az öreghegy pincesorán mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, nádal fedett, hosszú hodógurító gádoron megközelíthető többágú pince. /www.wikipedia.hu 2014,03.17./

Pincefalu

„Pincefalunak minősül az a szőlő és bor feldolgozására alkalmas, présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi.

Ócsán a Kiss János úton haladva a falu végénél délre térve található az Öreghegy dűlő, mely csak nevében hordozza az égbe meredő ormok képzetét felidéző hegy szót. Valójában a mellette 8-10 méter szintkülönbséggel húzódó, ezred évekkel ezelőtt itt hömpölygő Duna „Alj” elnevezésű medervonulata teszi- az egyébként alföldi tájon- szemettévesztően kiemelkedetté.

41

A szőlőkultúra a középkori Magyarország e sík vidékén is megkapaszkodott. A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett. Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak.

A nádtetők, a századok emlékét hirdető pincék, menetesen lefelé haladó gádorait védik az idő viszontagságai ellen. Nyáron az eső áztató, télen a fagy szétszívó hatásától óvja a természetes falat alkotó üledékes kőzetet.Hogy e természeti lehetőséget hány száz év óta használja Ócsa város lakossága, az teljes pontossággal nem állapítható meg, építésük a XVIII. század végétől folyamatos.

A pincék tulajdonjoga apáról-fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt, s a birtoklás folyamatossága nem szűnt meg.Régi idők óta kellemes összejövetelek színtere volt. Itt beszélték meg a világ, az ország, főleg a helység eseményeit. Elmondták örömüket, bánatukat. A jó hangulat és a bizalmas légkör megnyitotta a szíveket, s a jó társalgásnak csak nehezen akart vége szakadni.” (Idézet: Magyar Sándor Öreghegyi Pincesor Ismeretterjesztő Füzet)

Forrás: www.ocsaipincesor.hu

10. sz. mellékletKépek az ócsai pincesorról

42

43

44

45

11. számú melléklet46

1. A szőlő édes kipréselt leve a must, melyből murci, majd bor lesz.

„…a magyar ember számára pedig különösen fontos volt, hiszen: „életében e világra fordulásától a koporsója rovásáig a bor mindenütt szerepelt. Hadas időkben és békességben, viadal előtt és után, győzelemkor és vereség után, böjtben és mátkázó hétben, menyegzői lakodalmakon és torokon, borszűréskor és takaráskor, a sokadalmakon és vásárokon, az unszolás és a szerződés előtt és után bort ittak és egymást borral becsülték” (Takáts Sándor történész WWW.ektf.hu 2014. 03.010.) Mivel az ivóvíz nem volt tiszta, ezért borral keverték, mivel az alkohol fertőtlenít.

2.A bor szőlőből, egyéb gyümölcsből, vagy mézből készülő, alkoholtartalmú ital. Mezopotámiából indult el világhódító útjára Európába, Afrikába, majd a XVI. században a spanyolok által Amerikába, majd végül Ausztráliába és Új-Zélandra. A szőlőszemekből kipréselt must alkoholos erjedésével készül. Az éves csapadékmennyiség határozza meg a szőlőtermés (és így a bor) mennyiségét, a napsütéses órák száma pedig a cukorfokot. A szőlőt általában szeptember végén szüretelik.

3.Története

A szőlőtermesztés és a borkészítés már több ezer évvel ezelőtt ismert volt Földünk kedvező éghajlati adottságú vidékein. Az ókori Görögország területéről Kr. e. 4200-ból is került elő olyan kerámiaedény, amelyben bor nyomát találták meg, míg Kína területéről ennél közel 3000 évvel idősebb lelet is előkerült már.

Magyarország területén már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt, így a honfoglalók fejlett szőlőtermesztő és borkultúrát találtak.

47

A pincerendszerek a tatárdúlás után épültek ki. Mátyás király idejében hazánk már Európa egyik leghíresebb szőlőtermesztő országa volt.

4. A bor készítését és előállításának legfontosabb szabályait a világ legtöbb országában törvényileg szabályozzák

A leszüretelt szőlőfürtöket összezúzzák, hogy a préselés minél könnyebb legyen. Ez korábban taposással történt. Újabban szőlődarálót vagy bogyózógépet használnak, főként a vörösbor előállításánál. A szőlő levét, a mustot, préseléssel választják el a szőlő szilárd részeitől. A mustot hordókba töltik, ahol élesztőgombák hatására alkohol erjedésnek indul. Az erjedés befejeztével a bort átfejtik tiszta hordókba, hogy a hordó alján leülepedett seprőtől elválasszák.

Bor összetevői: alkohol, cukor savak, víz, glicerin

Borok szín szerint: fehér: fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző méz árnyalatig

rosé: rózsaszín

vörös. kékszőlőből készül

5. Gyümölcsborok

A magyar bortörvény szerint a bor a szőlő gyümölcséből, erjesztés útján készül ital. A más gyümölcsökből, de ugyancsak erjesztéssel, és cukor hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezzük. A gyümölcsbor egyféle gyümölcsből készülő borital, amelyeknek nevében a gyümölcsöt is megnevezik. Pl.: almabor, málnabor, meggybor, ribizlibor. A gyümölcsbor csak annyiban különbözik az eredeti gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott

48

cukorból alkohol lesz. A gyümölcs íze és zamata csak kis mértékben csökken. Ugyanakkor vitamintartalma egyes esetekben a szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet.

6. Hordó

Általában folyadék (víz, olaj, alkohol ital) tárolására szolgál. Anyaga legtöbbször fa, fém vagy műanyag.

Boroshordó

A boroshordó egy abroncsok által összefogott, hajlított dongákból felépülő tartály, többnyire tölgyfából készül és a bornak nagyban való eltartására használatos. Hordó fajták: normál boros hordó: 50-100 l, ennél nagyobb hordók 225-500 literes, illetve 1000-5000 literes hordók is vannak.

Hordó készítése

A boroshordó anyaga kifogástalan tölgyfa, szelídgesztenyefa, eperfa és akácfa lehet. www.wikipedia.hu 2014.03.

GÖNCI

„ Tokaji hordótípus. Nevét Gönc községről kapta. A Tokaj-hegyaljai borvidékhez kapcsolódik. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez űrmértékkel szolgál. www.kislexikon.hu2014.0316.

12. számú melléklet Mádi zsidó története

49

Ott vagyok, ahol a mádi zsidó avagy Egy közmondás „igaz” története „… Abban az időben, amikor történetünk kezdődik, még nem száguldoztak autók Mád utcáin, kerékpár se igen volt még. Az asszonyok nagy része gyalog vitte eladni való portékáját a szerencsi piacra, s akinek messzebb volt elintéznivalója, a négy környékbeli város valamelyikében netán Kassán, azt Mezőzomborról és Mezőzomborig vitte a vonat. Nagy szerepe volt a lovas szekérnek, s becsülete a komoly, megbízható fuvarosnak. Sok gazdának volt lova is, szekere is, a szőlő- és földművelésben ezek voltak a gépek elődei.

Ilyen lovas, szekeres ember volt a mi hősünk is. Izraelita volt. Nem volt akkor ebben semmi különös, hiszen évszázadok óta együtt élt itt több felekezet. Az ország ezen északkeleti vidékén szinte minden településen volt zsinagóga, s legalább három, négy torony mutat az ég felé. Komoly történelmi okai vannak ennek a sokszínűségnek. Voltak hátrányai, előnyei. Összehozott, elválasztott embereket, családokat, sok megkülönböztetésnek, villongásnak lehetett oka. De az értékes embereket, jó szakmunkásokat nem eszerint osztályozták. Mindenki tudta, a hitbeli ellentéteken túl is, hogy ki a jó szakember, a megbízható munkatárs, kire lehet és érdemes számítani.

Így volt ez a fuvarosokkal is. A mádi zsidó fuvarosnak jó híre volt. Sokszor hívták hosszabb rövidebb utakra. Pontosan és hiba nélkül teljesítette a rábízottakat, lehetett vele komolyan beszélni, de lehetett tréfálkozni is. Ismerte Mádon mindenki, volt munkája bőven, s otthon vagy a fogadókban, ahová betért hosszabb utak során megpihenni, szívesen szót váltottak vele azok is, akik közelebbről nem ismerték.

A közmondássá változott történet egy késő novemberi napon esett meg. A község lakossága túl volt már a szüret nehezén, de még akadtak kisebb elintéznivalók a kádárnál, a különféle ügyfeleknél, egyszóval volt még egy csomó dolog, amit a tél beállta előtt el kellett intézni. A mi hősünk is kapott megbízatást. Talán Zomborra vagy Tarcalra kellett elmennie, nem tudható biztosan. Egy bizonyos csak, hogy nem Tállya felé készült indulni. Hajnalban kélt. Egy kis papramorgó és kevés harapnivaló után, elvégezve a ló és a szekér körüli tennivalókat, hóna alatt az ostorral, zsebében elmaradhatatlan pipájával útnak eredt.

Sötét volt még, alig járt ember az utcákon. Csípős hideg volt. Legjobb ilyenkor felvenni a jó meleg kabátot és beleburkolózni a kellemes pipafüstbe. Ismerte a lovát, tudta, hogy rábízhatja az utat, a tempót. Nem lesz semmi hiba. A község szélén köszöntötték egymást hasonló koránkelővel, aztán a Mezőzombor felé tartó egyenes úton elcsendesedett minden, elbóbiskolt a gazda is, s a lovacska csendes békességgel poroszkált.

Így értek el a zombori kettős csárdáig. Nevezetes hely volt ez a maga idejében. Sok minden megtörtént ott. Lehetett csendesen iszogatni, köttettek nagyüzletek, s mikor a vigyázók nem látták, gazdát cseréltek némi lopott holmik is. Néha

50

helyet adott a bujdosóknak, de, mint mondják, pincéjében nemcsak elbújni lehetett, hanem örökre elveszni is. Néhány évtizede még én is láttam romjait, mára már semmi nem utal rá a szépen gondozott tájon, csak a hírét őrzi az öregek emlékezete.

Ezen a mondott hajnalon vidám legények léptek ki éjszakai mulatozás után az ivóból. Azonnal észrevették a rájuk szembe jövő ismerős szekeret. Mikor az is nyilvánvalóvá lett előttük, hogy alszik a gazda, elcsendesedtek, s némi pusmogás után óvatosan megfordították a kordét. A gondos és precíz munka végeztével ellenőrizték, változatlan-e minden, alszik-e a gazda, nyugodt-e a ló, s miután mindent rendben találtak, elindították a szekeret Mád felé. Vissza. A lovacska továbbra is a megszokott tempóban lépegetett, egészen a neki olyan kedves kapuig, ami mögött várt rá a nyugalmas istálló. Itt aztán megállt, zökkentve egyet ezzel a megállással a szekeren.

Erre aztán felébredt a gazda és csodálkozva szétnézett. Eltűnt a félhomály, reggel lett, megélénkültek az utcák, egyre többen mentek el a fuvaros háza előtt is. Érdeklődéssel nézték, honnan jöhet ilyen korán a szomszéd, vajon mi volt a dolga és merre járt, aztán hamarosan kiderült, hogy dolgavégezetlenül került oda vissza, ahonnan hajnalban elindult.Természetesen gyorsan híre ment az esetnek. Mint az lenni szokott, minden mesélő a szája íze szerint adta tovább, ezért útjában sokat változott a történet. Volt olyan, aki szerint szó se volt itt csintalan fiatalokról, az öreg tehet az egészről, mert nehezen gyulladván meg a pipája, megfordította a szekeret, hogy jobban menjen a művelet. A sok küszködés végeztével aztán elfelejtette visszafordítani.

Jöttek a hosszú téli esték, társas összejöveteleken sok megtörtént esemény visszaidézése során ez az eset is újra és újra elmesélésre került, mindig újabb változatokkal kiegészítve.

Telt, múlt az idő, elhalványodott a történet. Meghaltak a csínytevők, akivel az eset történt, meg akik szemlélői voltak. De a mondás megmaradt. Bejárta az országot, s ez a bizonyos mádi ember mindenki ismerősévé lett.

Aki sok fáradságot szánt, sok időt fordított egy nagyon fontosnak vélt ügyére, ami végül nem sikerült, az eredményt ma is így összegzi: na, ott vagyok, ahol a mádi zsidó.

IDÉZET A TANULMÁNYOK, ADATOK ÉS ADALÉKOK MÁD TÖRTÉNETÉHEZ

51

Itt történt az az eset is, melyből a magyar közkeletű szólás ered: „Ott tart, ahol a mádi zsidó”. A legenda szerint ugyanis az egykori zsidó kereskedő lovaskocsijával elindult üzleti útjára, közben elszundikált a bakon. A lova visszafordult, és mire felébredt, a saját háza előtt találta magát.www.zsido.hu/utazas/Mo.htm

A mádi Jesiva

52

A mádi zsinagóga

53

13. számú melléklet:A róka és a szőlőfürt

Erdélyi tanmese

A róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes szőlőt is nagyon szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás, érett szőlőgerezdek csüngenek le róla.

– Ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok.

De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. Ágaskodott, kapaszkodott feléjük, mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-kapaszkodás; hiába

54

ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó pillanatban mindig visszabukott. A sok hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és dühösen ezt mondta:

– Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és csak összehúzza az ember száját. Inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon.

Akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta.

– A komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug.További dalok az énekléshez:

14. sz. melléklet

Megérik a szőlő

55

Megérik a szőlő, mert sok szél találja,

Megreped a szívem, mert sok bú rongálja,

Akit a bú rongál fiatal korába,

Ne is várjon az jót élte világába.

15. sz.

Leszedik a szőlőt nemsokára

56

1. Leszedik a szőlőt nemsokárá,

Árván marad a bokor magába.

Árván maradsz te is, kis angyalom,

Mert énnékem el kell masíroznom.

 2. Úgy elmegyek országot-világot,

Míg az égen egy csillagot látok.

Ott leszállok tulipán képibe,

Sűrű könnyem folydogál előmbe.

 

Egy szem szőlőt megehetnék

57

 1. Egy szem szőlőt megehetnék,

Mindjárt jobban beszéhetnék,

Ha a levéből ihatnám,

Ékesebben dalolhatnám!

 

2. Túl a Dunán egy nyárfásba

Találtam egy szép leányra

Hol a rubin, hol a gyémánt:

A két karja liliomszál.

 

3. Aszú szőlőből a nyaka,58

Nádmézből meg az ajaka,

A termete aranyótár,

Elébe térdelni nem kár.

Felhasznált irodalom:

Prohászka Ferenc: Szőlő és bor /Mezőgazdasági Kiadó Bp.1986./Varga Ferencné: Sző, fon, nem takács. Mi az? /Anno Kiadó Bp., 1998. 53. oldal/Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémia Kiadó Bp., 1986./Első Atlaszomwww.wikipedia.huwww.ocsaipincesor.huwww.magyarvagyok.com/www.hajosipincefalu.huwww.zsido.hu/utazas/Mo.htmwww.villányiborvidék.hu

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Tárgyi eszközök: Nagy falitérkép Magyarországról, Magyar Értelmező Kéziszótár, Első atlaszom (ahány csoport van annyi), kosár, kendő,

59

(Kiránduláshoz szükséges dolgokat mindenki otthonról hozza)Anyagigény: 2 csomag írólap, 12 db barna csomagolópapír, A4-es papírból fejenként 1 db, 10 db lila, zöld, kék színű A4-es vékonyabb karton, olló, ragasztó, színes ceruza, vízfesték, tempera, ecsetek, zsírkréta, krepp-papír, egy kisebb köteg rafia, egy gomoblyag fonal, korongok (csoportonként 1 db), 12 db kis boríték, néhány fürt szőlő

2000 Ft + vonatköltség

Egyéb, speciális igény: nagyobb terem (kisdíszterem)konyha,

60