1

Közigazgatási szakvizsgaKözigazgatási szakvizsgaÁltalános közigazgatási ismeretekÁltalános közigazgatási ismeretek

2. témakör2. témakör

Jogalkotási és Jogalkotási és jogalkalmazásijogalkalmazási

ismeretekismeretekDiasor hatályosítva:Diasor hatályosítva:

2011. január2011. január

TartalomTartalom I. részI. rész

1.1. A jogalkotás tartalmi kérdéseiA jogalkotás tartalmi kérdései2.2. A magyar köztársaság jogforrási rendszereA magyar köztársaság jogforrási rendszere3.3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési

ismeretekismeretek

II. részII. rész

4.4. Általános jogalkalmazási ismeretekÁltalános jogalkalmazási ismeretek5.5. A közigazgatási eljárásA közigazgatási eljárás

2

3

1. rész1. rész

JogalkotáJogalkotáss

4

1.fejezetA jogalkotás tartalmi kérdései

A fejezettel elérni kívánt célokA fejezettel elérni kívánt célok

A köztisztviselő:A köztisztviselő:• Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét

a jogállam szervezeti és működési rendjének a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében.kialakításában és megerősítésében.

• Ismerje meg a társadalmi normák Ismerje meg a társadalmi normák

sajátosságait, a jog és az erkölcs sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.normarendszere összefüggéseit.

A társadalmi norma fogalma

A társadalmi normák olyan magatartás-A társadalmi normák olyan magatartás-

előírások:előírások:

• Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt,

• Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

5

A norma funkciói

• Közösségteremtő, integráló funkcióKözösségteremtő, integráló funkció

• Magatartásmintát nyújtMagatartásmintát nyújt

• Közreműködik a konfliktusok rendezésébenKözreműködik a konfliktusok rendezésében

• Értékelési alapot nyújt mások magatartásáhozÉrtékelési alapot nyújt mások magatartásához

• Kiszámíthatóvá teszi mások magatartásátKiszámíthatóvá teszi mások magatartását• Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának

következményeitkövetkezményeit

6

A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok magatartási szabályok

összessége:

• amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez állami, közhatalmi szervekhez kötődik,

• amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,

• amelyek érvényesülését az állami szervek végső végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

7

A jogalkotás fogalma

A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami állami

szervekszerveknek:

• az általános általános és absztrakt magatartásszabályabsztrakt magatartásszabályok

formájában megfogalmazódó,

• jogi normák létrehozására jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

8

A joggal szembeni követelmények

A jognak:A jognak:

• általánosnak,általánosnak,• közzétettnek,közzétettnek,• jövőbeni cselekvésre irányulónak,jövőbeni cselekvésre irányulónak,• világosnak,világosnak,• ellentmondás-mentesnek,ellentmondás-mentesnek,• lehetségest követelőnek lehetségest követelőnek

(reálisnak),(reálisnak),• stabilitással rendelkezőnekstabilitással rendelkezőnek

9

1. A jogalkotás tartalmi kérdései

• Jogi és társadalmi normák Jogi és társadalmi normák

• Jog és erkölcs viszonyaJog és erkölcs viszonya

Megismerendő Megismerendő fogalmak:fogalmak:

Társadalmi norma Társadalmi norma fogalmafogalma, funkciói, elemei, funkciói, elemeiErkölcsi és jogi normák Erkölcsi és jogi normák kapcsolatakapcsolata

A jogA jogi normai norma fogalma fogalma

10

1. fejezeti összefoglaló1. fejezeti összefoglaló

11

1. fejezet: A jogalkotás tartalmi

kérdéseiEllenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

• Melyek a társadalmi normák sajátosságai?Melyek a társadalmi normák sajátosságai?

• Melyek a társadalmi normák funkciói?Melyek a társadalmi normák funkciói?

• Ismertesse a jogi norma fogalmát!Ismertesse a jogi norma fogalmát!

• Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?normarendszere között?

12

2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási

rendszereA fejezettel elérni kívánt célokA fejezettel elérni kívánt célok

A köztisztviselő:A köztisztviselő:• Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási

rendszerétrendszerét• Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes

jogforrásokatjogforrásokat• Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső

koherenciáját biztosító követelmények koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásábanmegismerésében és alkalmazásában

• Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktőlszervezetszabályozó eszközöktől

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

A jogforrás fogalmaA jogforrás fogalmaA jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó

szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. tevékenységet is.

  Az arra feljogosított állami szerveknek:Az arra feljogosított állami szerveknek:

• az a szabályozó aktusa, szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

13

A jogforrások csoportosítása

14

Belső (anyagi) jogforrásBelső (anyagi) jogforrásKülső (alaki) jogforrásKülső (alaki) jogforrás

JogszabályokJogszabályok Közjogi Közjogi szervezet-szervezet-szabályozó szabályozó eszközökeszközök

Egyéb csoportosítási lehetőségek:Egyéb csoportosítási lehetőségek:Társadalmi Társadalmi

viszonyokhoz való viszonyokhoz való kapcsolódás módja kapcsolódás módja

szerintszerint

Területi hatály szerintTerületi hatály szerint

Autonóm (eredeti)Autonóm (eredeti)

Végrehajtási Végrehajtási (származékos)(származékos)OrszágosOrszágos

HelyiHelyi

A jogszabály érvényessége és hatályossága

15

ÉrvényességÉrvényesség HatályosságHatályosságA jogszabály keletkezéséhez kötődik.

Feltételei:Feltételei:•A jogszabályt megfelelő a

jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa

•A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába•Feleljen meg a megalkotásra

előírt speciális eljárási szabályoknak

•Megfelelően legyen kihirdetve

Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

• időbeli hatályidőbeli hatály• területi hatályterületi hatály• személyi hatályszemélyi hatály• szervi hatályszervi hatály• tárgyi hatálytárgyi hatály

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

• A jogforrási rendszer elemei A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása)

• Törvény, törvényerejű rendeletTörvény, törvényerejű rendelet

• RendeletekRendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete)

• Rendeletalkotás a minősített helyzetekben

• Közjogi szervezetszabályozó eszközök Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás)

16

2. fejezeti összefoglaló2. fejezeti összefoglaló

Megismerendő Megismerendő fogalmak:fogalmak:

Jogforrás fogalma (belső Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagiés külső, illetve anyagiés alaki)és alaki)

Horizontális és vertikálisHorizontális és vertikálisjogforrási hierarchiajogforrási hierarchia

Jogszabályok és a közjogi Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó szervezetszabályozó eszközök elhatárolásaeszközök elhatárolása

17

2. fejezet:A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

• Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket!szervezetszabályozó eszközöket!

• Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat!alkotmányos előírásokat!

• Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között?között?

• Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?

18

3. fejezetJogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési

ismeretekA fejezettel elérni kívánt célok A fejezettel elérni kívánt célok

A köztisztviselő:A köztisztviselő:• Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és

jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását szerkezeti elemeinek alkalmazását

• Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket elvárásokat és követelményeket

• Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat

• Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásábana jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában

• Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket vonatkozó rendelkezéseket

• Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról hibáiról

19

Kihirdetés, Kihirdetés, illetve illetve közzététel:közzététel:a jogszabály a jogszabály kibocsátójakibocsátója(Pl. törvény (Pl. törvény esetén a esetén a köztársasági köztársasági elnök)elnök)

A jogalkotás szakaszai

ElőkészítésElőkészítés KibocsátásKibocsátás KihirdetésKihirdetés

1.1. Kezdeményezés Kezdeményezés (jogalkotási (jogalkotási terv)terv)

2.2. Tervezet Tervezet elkészítéseelkészítése

3.3. Tervezetek Tervezetek véleményezésevéleményezése

4.4. Jogalkotó elé Jogalkotó elé terjesztésterjesztés

1.1. ElfogadásElfogadás2.2. AláírásAláírás

A jogszabály szerkezete

1.1. Preambulum (törvény esetében) Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet Bevezető rész (rendelet

esetében)esetében)

2.2. Általános rendelkezésekÁltalános rendelkezések3.3. Részletes rendelkezésekRészletes rendelkezések4.4. Záró rendelkezésekZáró rendelkezések

20

A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált,a) az elavult, szükségtelenné vált,b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,felváltható,d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagyvagy egyébként alkalmazhatatlan, vagye) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.jogszabályi rendelkezés.

21

Technikai és tartalmi deregulációTechnikai és tartalmi dereguláció

3. Dereguláció

3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési

ismeretek

• Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárásJogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás

• A jogszabály-tervezet szerkesztése, A jogszabály-tervezet szerkesztése,

szövegezéseszövegezése

• A jogszabály hatályosulásának vizsgálataA jogszabály hatályosulásának vizsgálata

• A jogszabályok kihirdetése és közzétételeA jogszabályok kihirdetése és közzététele

• A deregulációA dereguláció

• A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai

hibáihibái 22

3. fejezeti összefoglaló3. fejezeti összefoglaló

Megismerendő Megismerendő fogalmak:fogalmak:

• jogalkotási tervjogalkotási terv• társadalmi egyeztetéstársadalmi egyeztetés• jogszabály kihirdetésejogszabály kihirdetése• jogszabály közzétételejogszabály közzététele •preambulumpreambulum

23

3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-

szerkesztési ismeretekEllenőrző kérdésekEllenőrző kérdések• Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljétIsmertesse a jogalkotási folyamat modelljét• Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái?Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái?• Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására

irányuló előterjesztés szerkezete között?irányuló előterjesztés szerkezete között?• Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat!Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat!• Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak?Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak?• Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános

rendelkezései között?rendelkezései között?• Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések

megszövegezésénél?megszövegezésénél?• Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait!Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait!• Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok

deregulációjakor?deregulációjakor?• Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás

során?során?

24

2. rész2. részJogalkalmazásJogalkalmazás

25

A fejezettel elérni kívánt célok A fejezettel elérni kívánt célok

A köztisztviselő:A köztisztviselő:

• Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáitfogalmát, fajtáit

• Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatátÁtfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát

4. fejezetÁltalános jogalkalmazási

ismeretek

Hatósági jogalkalmazás fogalma

A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.alkalmazva döntenek.

26

Jogalkalmazó tevékenységek fajtái

• A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja.

• Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk:

• a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg• a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet.• A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi

jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés).

• Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység esetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

Jogalkalmazás szervei• ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL• Miniszter• Fővárosi,megyei kormányhivatalok• Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi

jogállású államigazgatási szervek• Területi államigazgatási szervek• Kormányhivatalok „járási kirendeltségei”• Helyi államigazgatási szervek

Fővárosi,megyei kormányhivatalok• A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. • területi igazságügyi hivatalok,• a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, • a földhivatalok, • a regionális egészségbiztosítási pénztárak, • a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, • a regionális munkaügyi központok, • a regionális munkaügyi felügyelőségek, • a regionális munkavédelmi felügyelőségek, • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei,• a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági

hatóságai, • a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, • valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

Jogalkalmazás szervei

• Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában

• Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem

• Jegyző- általános• Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető,

gyámhivatal

Jogalkalmazás szervei• Önkormányzati hatósági ügyekben:• Képviselő-testület• A képviselő-testület által átruházott hatáskörben:• Bizottság• Polgármester• Részönkormányzat testülete• Kisebbségi önkormányzat• Hatósági igazgatási társulás

Jogalkalmazás szervei

• Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre:

• KÉTÜSZ (kéményseprők)• Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők

ellátása)• Különböző Kamarák

A jogalkalmazás folyamata

33

Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Döntés meghozatala

Ellenőrzés Szankció, illetve

végrehajtás

Jogszabály értelmezéseBizonyítás

Döntés közlése

4. Általános jogalkalmazási ismeretek

• A jogalkalmazás fogalma, a A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzőihatósági jogalkalmazás jellemzői

• Hatósági jogalkalmazás szerveiHatósági jogalkalmazás szervei

• A hatósági jogalkalmazó A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái)tevékenység (formái)

• Hatósági cselekmények Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés)(csoportosítás, jellemzés)

• A jogalkalmazás folyamata A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés)tisztázása, döntés)

Megismerendő Megismerendő fogalmak:fogalmak:

Hatósági jogalkalmazásHatósági jogalkalmazásfogalmafogalma

Közigazgatási aktus Közigazgatási aktus fogalmafogalma

34

4. fejezeti összefoglaló4. fejezeti összefoglaló

35

4. fejezet:Általános jogalkalmazási

ismeretekEllenőrző kérdések Ellenőrző kérdések

• Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát!Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát!

• Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait!Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait!

• Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!

36

A fejezettel elérni kívánt célokA fejezettel elérni kívánt célokA köztisztviselő:A köztisztviselő:

• Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseitalapelveit, alapvető rendelkezéseit

• Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjaitcsomópontjait

• Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályaitismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait

• Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásrólNyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról

5. fejezetKözigazgatási hatósági eljárás

37

Eljárási alapelvek

A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek:

• a törvényesség elve• a rendeltetésszerű eljárás elve• a törvény előtti egyenlőség elve• a hivatalból való eljárás elve• az ügyféljogok• az ügyfél-kötelezettségek• a költségtakarékos eljárás elve• az e-ügyintézés ösztönzésének elve

38

A törvény hatálya

Területi hatályTerületi hatály

Időbeli hatályIdőbeli hatály

Személyi Személyi hatályhatály

Tárgyi hatályTárgyi hatály

Magyar Köztársaság Magyar Köztársaság teljes területe néhány teljes területe néhány

kivételt leszámítvakivételt leszámítvaNéhány kivétellel: 2005. Néhány kivétellel: 2005.

nov. nov. 1-jétől1-jétőlÜgyfél, egyéb érintettek, Ügyfél, egyéb érintettek,

közreműködők, hatóság, közreműködők, hatóság, szakhatóságszakhatóság

Közigazgatási hatósági ügyKözigazgatási hatósági ügy

39

Tárgyi hatály

Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintőérintő

Jog megállapításaJog megállapítása

Kötelezettség megállapításaKötelezettség megállapítása

Adat, tény vagy Adat, tény vagy jogosultság jogosultság igazolásaigazolása

Hatósági nyilvántartás vezetéseHatósági nyilvántartás vezetése

Hatósági ellenőrzés lefolytatásaHatósági ellenőrzés lefolytatása

Tevékenység/Tevékenység/foglalkozás foglalkozás

gyakorlásához gyakorlásához szükséges szükséges

nyilvántartásba vételnyilvántartásba vétel

4040

Személyi hatályÜgyfélÜgyfél HatóságHatóságEgyéb Egyéb

eljárási eljárási szereplőkszereplőkMás hatóságokMás hatóságok

Közreműködők:Közreműködők:• tanútanú• szakértőszakértő• tolmácstolmács• képviselőképviselő• szemletárgy birtokosaszemletárgy birtokosa• hatósági közvetítőhatósági közvetítő

Egyéb szereplők:Egyéb szereplők:• bejelentőbejelentő• jegyzőkönyvvezetjegyzőkönyvvezet

őő• végrehajtási végrehajtási

eljárásban eljárásban pénzügyi pénzügyi intézmény, intézmény, munkáltatómunkáltató

Államigazgatási Államigazgatási szervszerv

Önkormányzati Önkormányzati hatósághatóság

Jegyző, hatósági Jegyző, hatósági társulástársulás

Törvény, Törvény, kormányren-delet kormányren-delet által feljogosított által feljogosított nem közigazgatási nem közigazgatási szervszerv

Természetes Természetes személy,személy,Jogi személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel Jogi személyiséggel nem rendelkező nem rendelkező szervezetszervezetAkinek az ügy aAkinek az ügy a• jogát,jogát,• jogos érdekét érinti,jogos érdekét érinti,• akivel kapcsolatban akivel kapcsolatban

hatósági nyilvántartás hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,adatot tartalmaz,

• akit ellenőrzés alá vontak,akit ellenőrzés alá vontak,• hatásterületen élő hatásterületen élő

ingatlantulajdonos, ingatlantulajdonos, használó,használó,

• ügyféli jogokkal ügyféli jogokkal felruházott szervezetfelruházott szervezet

41

Joghatóság, hatáskör, illetékesség

A hatóság eljárási képességének feltételeiA hatóság eljárási képességének feltételei

IlletékességIlletékesség

Azt mutatja meg, Azt mutatja meg, hogy a konkrét hogy a konkrét ügy-ben milyen ügy-ben milyen típusú típusú közigazgatási szerv közigazgatási szerv járhat el, illetve járhat el, illetve me-lyik szint me-lyik szint jogosult el-járni.jogosult el-járni.

Arra ad választ, hogy Arra ad választ, hogy a több azonos a több azonos hatáskörű szerv hatáskörű szerv közül területi alapon közül területi alapon melyik az az egy melyik az az egy hatóság, amely a hatóság, amely a konk-rét ügyben konk-rét ügyben eljárhat eljárhat (illetékességi okok).(illetékességi okok).

Arra ad választ, hogy Arra ad választ, hogy a magyar a magyar hatóságnak van - e hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az joga eljárni, vagy az ügy más ország ügy más ország ható-ságára, vagy ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre nemzet-közi szervre tartozik (Európai tartozik (Európai unió).unió).

JoghatóságJoghatóság HatáskörHatáskör

42

5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezésekEllenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1.1. Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát!két alapelv tartalmát!

2.2. Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés)(tesztkérdés)

3.3. Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek?Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek?4.4. Ismertesse a nyelvhasználat szabályait!Ismertesse a nyelvhasználat szabályait!5.5. Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az

illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok?illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok?6.6. Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita

rendezése között?rendezése között?7.7. Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy

tartalma?tartalma?8.8. Milyen viszonyban állnak a KET-tel a különös eljárási Milyen viszonyban állnak a KET-tel a különös eljárási

szabályok?szabályok?9.9. Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek

ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga?ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga?10.10. Ismertesse a jogsegély tartalmát!Ismertesse a jogsegély tartalmát!

6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

• az elsőfokú eljárásaz elsőfokú eljárás• a hatósági ellenőrzésa hatósági ellenőrzés• a jogorvoslati eljárásoka jogorvoslati eljárások• a végrehajtási eljárása végrehajtási eljárás

44

A hatósági ellenőrzés

Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését

A jogszabályba

n foglalt rendelkezés

ek betartását

A hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés fogalmafogalma

A hatóságA hatóságellenőrziellenőrzi

45

Ellenőrzési eszközök

• belépési jogosultságbelépési jogosultság• irat-betekintési jog, irat-betekintési jog, • valamely tárgy vagy munkafolyamat valamely tárgy vagy munkafolyamat

megvizsgálásának joga;próbavásárlásmegvizsgálásának joga;próbavásárlás• ffelvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatáselvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás• kép- és hangfelvétel készítésének joga, kép- és hangfelvétel készítésének joga, • mintavételi (ellenminta-vételi) jog;mintavételi (ellenminta-vételi) jog;• lefoglalási jog, zárolás,kifizetések lefoglalási jog, zárolás,kifizetések

felfüggesztésefelfüggesztése

46

Az első fokú eljárásEljárás megindítása

Hivatalból (kötelező)

Kérelemre

Felügyeleti szerv Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezéseutasítása, bíróság kötelezése

Életveszéllyel vagy súlyos Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetkárral fenyegető helyzet

Joghatások:Joghatások:- jogok megszerzése, kötelezettségek jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;terhe;- ügyintézési határidő kezdete.ügyintézési határidő kezdete.

Jogszabály alapján Jogszabály alapján ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

Hivatalból (kötelező)

47

BEÉRKEZÉSBEÉRKEZÉS

ÁTTÉTELÁTTÉTEL

MÁS MÁS HATÓSÁGNÁL HATÓSÁGNÁL

INDUL ELJÁRÁSINDUL ELJÁRÁS

ÉRDEMI ÉRDEMI VIZSGÁLAT VIZSGÁLAT

NÉLKÜLI NÉLKÜLI ELUTASÍTÁSELUTASÍTÁS

Kérelem EllenőrzéseKérelem Ellenőrzése

ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE,MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E

HIÁNYPÓTLÁSHIÁNYPÓTLÁS

JOGHATÓSÁG, JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, HATÁSKÖR,

ILLETÉKESSÉG ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATAVIZSGÁLATA

ELJÁRÁS ELJÁRÁS

FELFÜG

GESZTÉSE

FELFÜG

GESZTÉSE

ELJÁRÁS ELJÁRÁS

MEG

SZÜN

TETÉSEM

EGSZÜ

NTETÉSE

ELJÁRÁS ELJÁRÁS

MEG

IND

ÍTÁSAM

EGIN

DÍTÁSA

48

Értesítés az eljárás megindításáról

Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kelleljárás esetében értesíteni kell::

Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)

49

A határidők

veszélyhelyzet elhárítása, kár

megelőzéseügy bonyolultsági foka

(külön jsz. alapján)

Határidő Határidő kezdete:kezdete:

kérelem beérkezését követő nap;

hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja;felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének

napja.Határidő meghosszabbítása: Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben,

legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

soronkívüliség

Ügyintézési határidők• A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1-jétől naptári napokban, és nem

munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket

• az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, • öt munkanapról nyolc napra, • nyolc munkanapról tíz napra,• tíz munkanapról tizenöt napra, • tizenöt munkanapról húsz napra, • huszonkét munkanapról harminc napra,• harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. • A 60 napos határidők helyett két hónap, • a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva • az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő

munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.

51

1.1. Kötelező Kötelező felfüggesztésfelfüggesztés

2. Felfüggesztés 2. Felfüggesztés mérlegelés alapjánmérlegelés alapján

Kapcsolódó kérdés előzetesKapcsolódó kérdés előzeteselbírálása, amelyben: elbírálása, amelyben: •az eljárás más szerv az eljárás más szerv

hatáskörébe tartozik; hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más ugyanazon hatóság más döntése;döntése;

•a közigazgatási ügyekben eljáró a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő terjesztettek elő

•a jogutód kiléte vitás a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)(kérelmező ügyfél esik ki)Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van

helye.helye.

•ha a jogutód kiléte vitás ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél (nem a kérelmező ügyfél esett ki);esett ki);

• ügyfél kérése;ügyfél kérése;•Hatósági közvetítő Hatósági közvetítő

kirendelésekirendelése

Az eljárás felfüggesztése

52

A hatósági közvetítő

FELADATAI

HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS

ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA

JOGAI

IRATBETEKINTÉS

HATÓSÁG RÉSZÉRŐLSEGÍTSÉG

53

Szakhatósági közreműködés

•A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttségill. megtagadása) való kötöttség

•A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján felhatalmazása alapján

•Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) közöttszakhatóság(ok) között

•A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

54

• A hatóság köteles a döntéshozatalhoz A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázniszükséges tényállást tisztázni

• Dönt az adatok alapján vagy szükség Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.esetén bizonyítási eljárást folytat le.

Jellemzői:Jellemzői:• hivatalból, vagy kérelemre indul;• szabad bizonyítás elve (és

korlátai);• lefoglalás jogintézménye.

Bizonyítás

Bizonyítékok különösen:Bizonyítékok különösen:• az ügyfél nyilatkozata;• az irat;• a tanú vallomása;• a szakértő véleménye, • szemléről készült jegyzőkönyv• hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv• tárgyi bizonyíték

55

• A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték

• Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfeletírásban és

szóban nyilatkozatot

tehet

a kérelmére indult eljárásban ha a

nyilatkozattételt megtagadja és

Az Az ügyfélügyfél

a hatóság reagál

a tényállás tisztázásakor

figyelembe veszi

a tényállást nem lehet teljeskörűen

tisztázniaz eljárást

megszüntetheti

rendelkezésre álló

bizonyítékok adatok

alapján dönt

IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

56

IratA leggyakrabban használt bizonyítási eszközA leggyakrabban használt bizonyítási eszköz

OKIRATOKIRAT MÁS IRATMÁS IRATállítást, tényt, jogot,

kötelezettséget igazol

MAGÁNOKIRATMAGÁNOKIRAT

KÖZOKIRATKÖZOKIRATA benne foglaltak A benne foglaltak

valódiságát valódiságát vélelmezni kell, de vélelmezni kell, de

van helye van helye ellenbizonyításnak,kellenbizonyításnak,k

ivéve ha jog nem ivéve ha jog nem enged enged

ellenbizonyítástellenbizonyítást

teljes bizonyító erejű egyszerű

A külföldön kiállított irat diplomáciai A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!felülhitelesítéssel érvényes!

nem papíralapú is lehet pl.

hangfelvétel, fénykép stb.

57

A tanúvallomás

A tanúként megidézett személyt A tanúként megidézett személyt • megjelenési• vallomástételi• igazmondási kötelezettség terheli.

VÉDETT TANÚ

58

HATÓSÁGI TANÚ

59

Szakértői vélemény

Szakértőként nem járhat el:Szakértőként nem járhat el:•Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,

•Aki tanúként nem hallgatható meg,•A tanúvallomást megtagadhatja.

Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem

szükséges, vagy jogszabály írja elő.

•Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.

• Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.

60

Eljárási bírság

Hatóság mérlegelési jogköre (5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint)

Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke

Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya

Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

61

Képviselet

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen

eljárni.

A képviselet fajtái:A képviselet fajtái:- Törvényes- Meghatalmazotti- Ügygondnok által ellátott

Képviselet

62

KizárásAbszolút Abszolút

kizárási okkizárási okRelatív Relatív

kizárási okkizárási ok

•Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;

•Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;

•Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása

•Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos

megítélése.

63

A döntés meghozatala

Az ügy érdemében hozott döntések:

hatósági határozathatósági határozatEljárási kérdésekben

hozott döntések: hatósági végzéshatósági végzés

A hatóság döntésének

speciális formája a hatósági szerződéshatósági szerződés

Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az

ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye.A határozat és a végzés egy dokumentumba

szerkeszthető!

64

A határozatA hatóság határozata négy fő részből tevődik A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze:össze:

Fejléc• A döntést kibocsátó hatóság

megnevezése,címe• Ügyirat száma• Az ügyirat tárgya• Ügyintéző neve, elérhetősége

Rendelkező rész• Végzés (nem érdemi döntés esetén)• Határozat ( érdemi döntés esetén)• A hatóság döntését• Az ügyintézésre fordított idő• Költségekről rendelkezés• Jogorvoslati jogokat, melyeket az

ügyfél(ügyfelek) igénybe vehetnek

67

Kérelemre indult ügyben, ha:Kérelemre indult ügyben, ha:- a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad;

- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia:Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;

- az indokolást.

Egyszerűsített határozat

Indoklási rész• Ki, miért kezdeményezte az eljárást• A jogi tények és a ténybeli tények bemutatása• A bizonyítási eszközök, elfogadott, el nem

fogadott bizonyítékok• A döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási

normák bemutatása• A költségekről való rendelkezés jogalapjának

megjelölése

Záró rész• A kiadmányozás dátuma

• A hatóság körbélyegzőjének lenyomata

• A hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

70

Egyezséget jóváhagyó határozat

71

Hatósági végzésFEJLÉC: FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóakRENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazzaRENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza

• a döntést;•Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési

határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést •a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést;

INDOKOLÁS:INDOKOLÁS:• a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek;•a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító

jogszabályhelyek.

ZÁRÓRÉSZ: ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

• szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;

72

• kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;• jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;• a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs

szerződési kényszer.Szerződésszegés következményeiSzerződésszegés következményei

Az ügyfél Az ügyfél oldalánoldalán

A hatóság A hatóság oldalánoldalán

A szerződés jogerős A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak végrehajtható határozatnak

minősülminősülA hatóság hivatalból A hatóság hivatalból végrehajtást rendel elvégrehajtást rendel el

Az ügyfél teljesítésre Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet irányuló kérelmet

juttat el a hatósághozjuttat el a hatósághoz

Bírói útBírói útA szerződés módosításaA szerződés módosítása

• az ügy szempontjából új tények merülnek fel;• a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen

megváltoztak.

Hatósági szerződés

73

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.A közlés módjai:A közlés módjai:

A döntés közlése

74

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1.1. Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát!Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát!2.2. Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát!Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát!3.3. Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet

és kell felfüggeszteni az eljárást?és kell felfüggeszteni az eljárást?4.4. Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze

azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az eljárást meg lehet, kell szüntetni!eljárást meg lehet, kell szüntetni!

5.5. Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó rendelkezéseket!rendelkezéseket!

6.6. Mik a következményei a határidő túllépésének?Mik a következményei a határidő túllépésének?7.7. Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény

között?között?8.8. Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés

elemeit!elemeit!9.9. Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait!Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait!10.10. Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek?Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek?11.11. Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a

bizonyítékokat?bizonyítékokat?12.12. Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá

nyilvánítani a határozatot?nyilvánítani a határozatot?

75

A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere

Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni.

76

A jogorvoslati formák

77

A fellebbezés

Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor.

Fellebbezés benyújtásának jogi hatásaFellebbezés benyújtásának jogi hatása

A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapjánA döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján

Fellebbezési eljárásFellebbezési eljárás

78

A bírósági felülvizsgálat

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!nincs halasztó hatálya!!

– végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül,, 8 napon belül8 napon belül dönt)– jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.

Előfeltétele:Előfeltétele:– fellebbezési jogot kimerítették– fellebbezés kizárt

79

A jogerős ítélet jogkövetkezményei:A jogerős ítélet jogkövetkezményei:• nincs helye új eljárásnak;• megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

A A bíróság döntései:bíróság döntései:• az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez;• a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi.

A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.

A bírósági felülvizsgálat

80

Az újrafelvételi eljárás

• ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye

• kérelem elbírálása: első fokon eljárt kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság

Feltételek:Feltételek:

• a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;

• a határozat meghozatala előtt meglevő az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt ,és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;

• kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

81

A kérelem benyújtásának • objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől

számított 6 hónap 6 hónap (jogvesztő)• szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől

számított 15 nap15 nap

A közigazgatási hatóság döntése:A közigazgatási hatóság döntése:• kérelmet elutasítja;kérelmet elutasítja;• jogerős határozatot módosítja;jogerős határozatot módosítja;• jogerős határozatot visszavonja;jogerős határozatot visszavonja;• új határozatot hoz.új határozatot hoz.

Az újrafelvételi eljárás

82

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha..vizsgálat nélkül elutasítja, ha..

határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték

jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak

bírósági felülvizsgálat van folyamatban

bíróság az ügyben határozatot hozott

jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt

újrafelvételt jogszabály kizárja

Az újrafelvételi eljárás

83

A felügyeleti eljárásFelügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:

•mulasztása esetén: eljárásra utasítás•felügyeleti jogkör alapján dönt

TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:

Felügyeleti szerv döntéseFelügyeleti szerv döntése:• megváltoztathat;• megsemmisíthet;• megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

84

Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata

alapjánKét esetben kerülhet sor az eljárásra:Két esetben kerülhet sor az eljárásra:

• alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak;

• jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.

85

Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján)

•3 éven belül jogi hatása korlátlan;

•5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat;

•5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg;

•Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező

Óvás benyújtásának Óvás benyújtásának feltételei:feltételei:

• jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat;

•bíróság még nem bírálta felül;

• döntés jogszabályt sért.

86

A semmisség

Semmisségi okok:Semmisségi okok:• magyar hatóság joghatósága kizárt;• nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy

illetékességébe (kiv. Ket. 22.§. (3) bek.)• szakhatóság megkeresése nélkül, vagy

állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;• döntést bűncselekmény befolyásolta;• döntést hozó testületi szerv nem volt

határozatképes;• a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság

ítéletében foglaltaktól.

87

Semmisségre vonatkozó szabályokSemmisségre vonatkozó szabályok

•hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni;

•nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;

•5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;

•időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

A semmisség

88

Hivatalbóli eljárásbanHivatalbóli eljárásban• hivatalból

Kérelemre indult eljárásbanKérelemre indult eljárásban• kérelemre

Az Az első fokú hatóság első fokú hatóság rendeli el.rendeli el.

Az első fokú hatóság, illetve – szerződés

alapján - korm.rend-ben megjelölt személy

vagy szerv, vagy önálló bírósági

végrehajtó

Végrehajtás

ElrendelésElrendelés FoganatosításFoganatosítás

89

Végrehajtási módok és foganatosításukVégrehajtási módok és foganatosításukPénzfizetési Pénzfizetési kötelezettsékötelezettsé

gg

Meghatározott Meghatározott tevékenységtevékenység

Ingó dolog kiadásaIngó dolog kiadása

•Azonnali beszedési megbízás,

•Letiltás,•Ingó,•Ingatlan végrehajtás.

Ösztönző eszköz Ösztönző eszköz eljárási bírságeljárási bírság

•Jogosított felhatalmazása,

•Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi

•Rendőrségi közreműködés

•Lefoglalás,•Rendőrségi

közreműködés

Végrehajtás

Jogorvoslat a végrehajtásban• a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási

eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. • A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos

érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

• A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.

• A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

Végrehajtás felfüggesztése

• A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi:

• - A kötelező felfüggesztés• ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már lefoglalták,

továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban.

• ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, • - A kérelmére történő felfüggesztés• A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor van lehetőség, ha a

kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

-

Végrehajtás megszüntetésének esetei

• A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha• a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül

helyezték,• b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,• c) a végrehajtáshoz való jog elévült,• d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri,• e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható,• f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra

vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette,

• g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította,

• h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy

• i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi

Végrehajthatóság elévülése• közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános

elévülési ideje öt év, • különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat.• Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely

eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik, vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik.

• A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

94

Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli és előlegezi meg

Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az

ügyfél viseli

Ellenérdekű felek nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a

hatóság, költség-megosztás közöttükKivételek

•Célszerűtlen, indokolatlan,

•Eljárás akadályozása miatt felmerült

A költség okozója viseli

Eljárási költségek

95

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1.1. Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszerének jellemzőit!rendszerének jellemzőit!

2.2. Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és ezek hogyan rendszerezhetők?ezek hogyan rendszerezhetők?

3.3. Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen önállóan lehet fellebbezést benyújtani!önállóan lehet fellebbezést benyújtani!

4.4. Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a fellebbezés beérkezését követően?fellebbezés beérkezését követően?

5.5. Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait!Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait!6.6. Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait!Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait!7.7. Ismertesse az ügyészi óvás szabályait!Ismertesse az ügyészi óvás szabályait!8.8. Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait!Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait!9.9. Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási

hatósági eljárás során?hatósági eljárás során?10.10.Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb

szabályok?szabályok?