INNOVÁCIÓK A KÖZLEKEDÉSBEN:

KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI TANULSÁGOK

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

Innováció és fenntartható felszíni közlekedésIFFK konferencia, Budapesti Műszaki Főiskola

Budapest, 2008 szeptember 3-5.

Az innováció kétféle értelmezése – definíció-féle Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai A nagy műszaki rendszerek sajátos tulajdonságai – a pályafüggőség Kockázat, fenntarthatóság és innováció Döntéshozatali szintek és innovációk

Innovációk a közlekedésben

(Szántó Borisz nyomán) Technológia és technológia-elemzési szakirodalom:

az innováció új tudás létrehozása (kutatás-fejlesztés) Közgazdasági- és menedzsment szakirodalom:

tudományos eredmények ipari alkalmazása, gazdasági hasznosítás folyamata (invenció és innováció megkülönböztetése)

„Az előbbi esetben pénzből új tudást hozunk létre, a második esetben viszont tudásból pénzt csinálunk” (Szemenyei István – mások nyomán)

OSLO-3 kézikönyv: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban”

Az innováció kétféle értelmezése

Az új ismeretek elterjedése nem csak a technológiai minőség függvénye: fontos a befogadó közeg szerepe

Innovációs hosszú hullámok, innovációs paradigmák Nyersanyag, energiahordozó, infrastruktúra-hálózat összecsiszolódása

‘wood-wind-water’ ‘szén-gőz-sín’ ‘szénhidrogén-b.é.motor-útpálya’ Természetesen nem mindig a közlekedés van a központban: 20 sz.

eleje: elektromos hálózatok, ma: informatikai hálózatok: ‘számítógép-félvezetőipar-internet’

Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai

This concept was first presented in “Catch the Wave,” The Economist, 18 February 1999; Figure courtesy of The Natural Edge Project, Australia, 30 October 2006.

Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai

A közlekedéstechnológiaihullámai

Eltolódás alágazatok között.Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

„A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét 40-50 %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek.”„A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol.”

Eltolódás alágazatok között.Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

A közlekedéstechnológiaihullámai

A közlekedés jellemző korszakai J.H. Ausubel, C. Marchetti, and P. Meyer (1998) “Toward green mobility: the evolution of transport”, European Review, Vol. 6, No. 2, pp. 137-156. nyomán saját kiegészítéssel

vasút

utak

légi

Maglev1836

1800 1850 1900 1950 2000 2050

1891 19462002

Canals

RailRoads

AirMaglev

1836

1800 1850 1900 1950 2000 20500%

1%

2%

3%

4%

1891 1946 2002

Δt= 30 years

Δt= 55 years Δt= 65 years Δt= 70 years

csatornák

Természetesen nem mindig a közlekedés van a központban: 20 sz. eleje: elektromos hálózatok, ma: informatikai hálózatok: ‘számítógép-félvezetőipar-internet’

Ma azok az ágazatok, alágazatok képesek megújulásra, amelyek fel tudják használni az infotechnológia által kínált lehetőségeket a saját területükön.

Fontos, hogy nem elég a korábbi feladatok megoldása korszerű eszközökkel:

az a lényeg, hogy felismerjük az új technológia által megnyitott új közlekedési lehetőségeket. (közlekedéspolitika, közlekedés szervezés, közlekedés finanszírozás is, tehát nemcsak közlekedés-technológia)

Közlekedésen belül: nincs domináns alágazat, minden korábbi vívmánynak tere lehet – ‘posztmodern’ paradigma

Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai

A közlekedés-hálózatokat, nagy technológiai rendszereket nem csak hosszú élettartam jellemzi, de a strukturális meghatározottság messze meghaladja az egyes létesítmények saját élettartamát (Hungária körút, hazai főút-hálózat, fővárosi csatorna-hálózat stb.)

Pályafüggőség: ha az évtizedekkel korábban elindított fejlesztés mára nem a legkorszerűbb megoldást jelenti, akkor is óriási a megkezdett irányok folytatására irányuló nyomás, a megindult folyamatok tehetetlensége. (financiális nyomás, intézményi érdekeltség, mentális csapda)

Pályafüggőség: pozitív szerepe: az infrastruktúra-hálózatok stabil kereteket biztosítanak a fejlődés számára. Ezért válhatnak innovációs paradigmák alapjaivá. Fontos azonban felismerni, hogy ezek a hosszú hullámok is véget érnek. (Nem mindegy, hogy csatornákat akarunk-e építeni, amikor info-hálózatokat kellene)

Pályafüggőség meghaladása: amikor új réteg épül ki a hálózaton (mobil kommunikáció, nagysebességű vasút, autópálya). Ilyenkor komoly mulasztás beleragadni a korábbi paradigmába

A nagy műszaki rendszerek sajátos tulajdonságai – a pályafüggőség

A fenntarthatóság és az innováció is a ‘jobb jövőre’ irányul A fenntarthatóság konzerválni akar, megőrizni a meglévő struktúrákat

és működésmódokat a jövő számára; ki akarja iktatni azokat a mecha-nizmusokat, amelyek ezt megakadályozzák (pl. fontos készletek fel-élését, a diverzitás (látszólag nem fontos készletek) lecsökkentését stb.

Az invenció és az innováció viszont éppen rombolja a meglévő struktúrákat és működésmódokat, újat akar létrehozni, ami a korábbinál jobban működik.

Amikor a fenntarthatóságot is és az innovativitást is elő akarjuk segíteni egyensúlyt kell teremtenünk e két törekvés között.

„A versenyképes gazdaságot kockázatvállalás és innovatívitás jellemzi” (Lippényi Tivadar) Ebben a mondatban a kockázatvállalás a berögzött-től, a meglévőtől való bátor elszakadást jelenti, továbbá pénz azaz mennyiségek kockáztatását minőségi nyereség lehetőségéért.

A fenntarthatóság külső feltételei esetében viszont pl. az erőforrások kimerítéséről van szó, kardinális (nem pótolható) értékek elveszítésé-nek a kockázatáról. Minőségi veszteség mennyiségi nyereségért

Innováció, fenntarthatóság, kockázat

A döntéshoza- tali szint integrációja

Az innovációalkalmazásának helye

Közlekedési alágazat Összközlekedési szempontok

Össztársadalmi meggondolásokból a közlekedésre irányuló („keresleti”) kihívások

Közlekedési eszközök és létesítmények technológiája

Hagyományos megközelítés: vasúti rendszer, közúti rendszer

Az egyes alágazatok integrációja, intermodalitás

A közlekedés felhasználóit kiszolgáló technológiák: pl. megállóból hívható jármű,

A technológia alkal-mazása a közlekedés szabályozását és szervezését érintő folyamatokban

Változtatható jelzésképű forgalmi táblák, rugalmas menetrend

Összehangolt, és hozzáférhető menetrend, intermodális személy-közlekedési információs központok, logisztikai információs bázisok,

Térségi közlekedési szövetség, vasútállomások települési ellátási funkciókkal bővülő szerepköre,

Innovációk a közle-kedést körülvevő in-tézmény-rendszer és döntéshozatal szintjén

A közlekedéspolitikai célok alapján koordi-nált intézkedések: pl. vállalat-átszervezések, új piaci résztvevők, privatizáció, hálózati racionalizálás,

A közlekedéspolitika társadalompolitikai céljaiból levezetett szakpolitikai célok teljesítése, pl. közfor-galmú közlekedés előnyben részesítése

Más ágazatpolitikákkal összehangolt közleke-déspolitika társada-lompolitikai célrend-szere, pl. elérhetőség értékelése

Döntéshozatali szintek és innovációk

INNOVÁCIÓK A KÖZLEKEDÉSBEN:

KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI TANULSÁGOK

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

Innováció és fenntartható felszíni közlekedésIFFK konferencia, Budapesti Műszaki FőiskolaBudapest, 2008 szeptember 3-5.

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET !