21I. FORRÁSOK

1. Bibliográfiák

Asbóth Miklós: Kalocsa és környéke vá-logatott bibliográfiája; In: Kalocsa tör-ténetéből – szerkesztette Koszta László; Kalocsa – Kalocsa Város Önkormányzata, 2000. 413–438. p.

A szabadkai kiadványok bibliográfiá-ja 1764–1869 (Szentgyörgyi István–Eva Bažant–Nevenka Bašić Palković); Monog-ráfia – Szabadka, 1988. 73 p.

A szabadkai kiadványok bibliográfiá-ja 1871–1918 (Szentgyörgyi István–Eva Bažant); Monográfia – Szabadka, 1993. 231 p. A szabadkai kiadványok bibliográfiája 1918–1944 (Kiss Gusztáv–Eva Bažant–Katarina Čeliković); Monográfia – Sza-badka, 2003. 423 p.

Baranya megye sajtóbibliográfiája, 1832–1984 (szerk. Surján Miklós); Pécs – Baranya Megyei Könyvtár, 1992. 488 p. (Pannónia könyvek) Bibliogr.: 8–10. p.

Beljanski, Milenko: Letopis Sombora od 1907. do 1914. godine; Sombor, 1983. 211 p. – Zombor bibliográfiája 189–209. p.

Bibliografija radova radnika Filozofskog Fakulteta u Novom Sadu; Novi Sad, 1984. 1015 p.

Bibliografija Rusnacoh u Jugoslaviï 1918–1980 – Bibliografija Rusina u Jugoslaviji – Ruszinok bibliográfiája Jugoszláviában – Bibliografija Rusinov v Jugoslávii – Bib-liografija rutenilor din Jugoszlávia (Glavni vodič red. Mirko Vuksanović); Novi Sad – Biblioteka Matice Srpske, 1990. 432 p.

Bibliográfiai Füzetek – Újvidék Pastyik László: A jugoszláviai magyar irodalom 1970. évi bibliográfiája 1971. 42 p.; Újvidék – a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 9. számának melléklete, 1971. 42 p. – További megje-lenések: 5. füzet: 1971. évi bibliográfia, 1974. 53 p.; 6. füzet: 1972. évi bibliográfia, 1974. 64 p.; 7. füzet: 1973. évi bibliográfia, 1975. 52 p.; 8. füzet: 1974. évi bibliográfia, 1975. 57 p.; 9. füzet: 1975. évi bibliográfia, 1977. 61 p.; 10. füzet: 1976. évi bibliográ-fia, 1978. 65 p.; 11. füzet: 1977. évi bib-liográfia, 1979. 59 p.; 12. füzet: 1978. évi bibliográfia, 1982. 70 p.; 13. füzet: 1979. évi bibliográfia, 1982. 76 p.; 14. füzet: 1980. évi bibliográfia, 1983. 60 p.; 15. fü-zet: 1981. évi bibliográfia, 1984. 63 p.; 16. füzet: 1982. évi bibliográfia, 1984. 74 p.; 17. füzet: 1983. évi bibliográfia, 1986. 154 p.; 18. füzet: 1984. évi bibliográfia, 1987. 102 p.; 19. füzet: 1985. évi bibliográfia, 1989. 102 p. Pohárkovics Elvira: A jugoszláviai magyar irodalom 1986. évi bibliográfiája – Bib-liográfiai Füzetek 20.; Újvidék – kiadja a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai

I. FORRÁSOK

22 1. BIBLIOGRÁFIÁK

Kutatások Intézete és a Forum Könyvkiadó, 1992. 171 p. – További megjelenések: 21. füzet: 1987. évi bibliográfia, 1990. 163 p.Csapó Julianna: A jugoszláviai magyar irodalom 1988. évi bibliográfiája – Bib-liográfiai Füzetek 22.; Újvidék – kiadja a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete és a Forum Könyvkiadó, 1993. 143 p. – További megjelenés: 23. fü-zet: 1989. évi bibliográfia, 1993. 151 p. Csapó Julianna: A jugoszláviai magyar irodalom 1990. évi bibliográfiája – Bib-liográfiai Füzetek 24.; Újvidék – kiadja a Magyar Tanszék és a Forum Könyvkiadó, 1994. 184 p. – További megjelenések: 25. füzet: 1991. évi bibliográfia, 1995. 151 p.; 26. füzet: 1992. évi bibliográfia, 1996. 134 p.; 27. füzet: 1993. évi bibliográfia, 1997. 155 p.; 28. füzet: 1994. évi bibliográfia, 1998. 186 p.; 29. füzet: 1995. évi bibliog-ráfia, 1999. 254 p. Ispánovics Csapó Julianna: A jugoszláviai magyar irodalom 1996. és 1997. évi bib-liográfiája – Bibliográfiai Füzetek 30–31.; Újvidék – kiadja a Magyar Tanszék és a Forum Könyvkiadó, 2002. 378 p. – Továb-bi megjelenések: 32–33. füzet: 1998–1999. évi bibliográfia, 2005. 359 p. Bikicki, Milana–Kaćanski, Ana: Bibliogra-fija novosadske štampe 1824–1918; Novi Sad, 1977. 172 p. Blažeković, Tatjana: Fluminensia Croati­ca – Bibliografija knjiga, časopisa i novina izdanih na hrvatskom ili srpskom jeziku na Rijeci; Zagreb – Jugoslovenska Akademija Znanosti i Umjetnosti, 1953. 172 [2] p. + XIII tábla; Uvod, 5–8. p.

Blazovich László: Szeged történetének válogatott bibliográfiája 237–272. p.; In: Szeged rövid története; Szeged, 2005. 317 p. – Dél-Alföldi Évszázadok 21.

Bodor Antal, dr.–Gazda István, dr.: Ma-gyarország honismereti irodalma 1527–

1944; Budapest – Könyvértékesítő Válla-lat, 1984. 483 p.

Brumen, Niki: Bibliografija Pomurske za-ložbe 1954–1978; Ljubljana, 1979. 238 p.

Csahók István (szerk.): Válogatott bibli-ográfia Magyarország népessége vallá-si és kisebbségi-etnikai megoszlásának tanulmányozásához; Budapest – KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1995. 108 p.

Csáky S. Piroska: A jugoszláviai ma-gyar könyv 1945–1970; Újvidék – Forum Könyvkiadó; 1973. 571 p.

Csáky S. Piroska: Vajdasági magyar könyvek 1918–1941; Újvidék – Forum Könyvkiadó, 1988. 197 p. Csáky S. Piroska: A Forum Könyvkiadó bibliográfiája 1957–1983; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 1984. 557 p.

Csáky S. Piroska: A Forum Könyvkiadó bibliográfiája 1984–1999; Újvidék – Fo-rum Könyvkiadó, 2000. 183 p. Csáky S. Piroska–Kókai Sándor: „Az írás szavai szerint” – Bibliográfia; Újvidék – Forum Könyvkiadó, Agapé, 2006. 305 p.

Csekey István: Baranya és Pécs bibliog-ráfiája – Könyvek és folyóiratcikkek. Saj-tó alá rendezte Vargha Károly; Pécs – Pécsi Tanács Művelődési Osztálya, 1965. 283 p.

Erdélyi István–Vojislav Janković: A zentai írók bibliográfiája; Senta – Narodna Bib-lioteka, 1968. 33 p. és pótfüzet 1969. 16 p.

Gerhard Seewmann und Péter Dippold: Bibliographisches Handbuch der eth-nischen Gruppen Südosteuropas I–II.; München – R. Oldenbourg Verlag, 1997. 1450 p.

23I. FORRÁSOK

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–VI. kötet; Budapest – A M. K. Vall. és Közokt. Minisztérium, az Orsz. Széchényi Könyvtár és a M. Tud. Akadémia támoga-tásával kiadja a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete; I. kötet, 1939.; II. kötet, 1940.; III. kötet, 1941.; IV. kötet, 1942.; V. kötet, 1943.; VI. kötet, 1944.

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, VII–XIX. kötet – Új sorozat; Budapest – kiadja az Argumentum Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1990–2002. Hirnök, Katarina – Kozar, Marija: Bib-liografija – Bibliográfia (1735–1945) [az Őrség és a magyarországi szlovének, vendek]; In: Etnografija slovencev na Madžarskem I., Budapest, 1997. 99–104. p.

Horvátok, szerbek, szlovének Magyar-országon – Bibliográfia 1945–1975; In: Nemzetiségek Magyarországon I–II. – Szerkesztette Käfer István; Budapest – Or-szágos Idegennyelvű Könyvtár, [é. n.] 689–1279. p. Hronec, Viťazoslav: Bibliografia sloven-skej knižnej tvorby v Jugosláviï 1918–1977; Nový Sad – Obzor, 1993. 238 p. I. Tóth Zoltán: Magyar történeti bibliog-ráfia 1825–1867 – I. kötet: Általános rész; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1950. 119 p.; II. kötet: Gazdaság, 1952. 260 p.; III. kötet: Politika, jog, oktatás-iskolák, tudo-mány, művészet, sajtó, vallás-egyházak, 1950. 407 p.

[Iványi István]: Bács-Bodrog vármegye történetének irodalma I–V.; BBVTT Év-könyve 1890. 46–48. p.; [Grosschmid Gá-bor] 81–81. p.; [Grosschmid Gábor] 189–192. p.; [Iványi István] BBVTT Évkönyve 1891. 89–96. p. és [Iványi István] BBVTT Évkönyve 1891. 189. p.

Krischan, Alexander: Bibliographische Beiträge zur Geschichte deutscher Sied-lungen im Banat; I. n.: Deutsche For-schung im Südosten; 1944. juni, 316–343. p.

Krischan, Alexander: Die deutsche perio-dische Literatur des Banats – Zeitungen, Zeitschriften, Kalender 1771–1971. Bib-liographie; München – Verl. des Südost-deutschen Kulturwerks, 1987. 142 p.

Krischan, Alexander: Dissertation über das Banat (1897–1967) – Bibliographie; In: Südostdeutsches Archiv XIII. Band, München – Verlag R. Oldenbourg, 1970. 203–221. p.

Kujundžić, Ivan: Bunjevačko­šokačka bibliografija – Prilog kulturnoj povijesti bunjevačko­šokačkih hrvata; Zagreb, 1969. 667–768. p. Lisztes László, szerk.: „Ezer írás az Al-földről” – Válogatott bibliográfia; Bé-késcsaba – a Nagyalföld Alapítvány kötetei 5., 1995. 167 p.

Margalits Ede: Horvát történelmi reper-tórium I–II.; Budapest, 1900. XXIV + 783 p. és 1902. LI + 864 p.

Marković, Marko: Slavonija – Povijest naselja i podrijetlo stanovništva; Zagreb – Golden marketing, 2002. 614 p. – Benne: Izvori; 577–580. p.; Literatura: 581–594. p.

Felix Milleker 1858–1942. Persönlichkeit und Werk des Archäologen, Polyhistors und Schöpfers des Städtischen Museums zu Werschetz (Banat) Anton Scherer; München – Verl. des Südostdeutschen Kulturwerkes, 1983. 199 p.

Nemzetiségi bibliográfia I–II.; Budapest – Országos Idegennyelvű Könyvtár, I. kö-tet: A nemzeti és etnikai kisebbségekre vo-

24 1. BIBLIOGRÁFIÁK

natkozó irodalom válogatott bibliográfiája, 1993. 352 p. és II. kötet: A határainkon túli magyarságra és a világ etnikai kisebbsége-ire vonatkozó irodalom válogatott bibliog-ráfiája, 1994. 895 p.

Nikolić Jelena: Bibliografija Matice Srpske; Novi Sad – Matica Srpska – I. knjiga: 1826–1949, 1976. 370 p.; II. knjiga: 1950–1965, 1973. 684 p.; III. knjiga: 1966–1970, 1974. 344 p.

Pal, Šandor dr.–Pál Sándor, dr.: Bečejska bibliografija – Becse bibliográfiája; Sveska I. Füzet 1805–1944; Gradski muzej i galerija – Városi Múzeum és Képtár, Bečej – Óbecse, 1989. 257 p.

Papp József: Magyar és kétnyelvű könyv-kiadások Muravidéken; In: Naptár ’84 – A szlovéniai magyarok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1983. 166–179. p.; Újabb bibliográfiai kiegészítések; In: Naptár 1988 – A szlovéniai magyarok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1987, 183–190. p.; Újabb könyvé-szeti kiegészítések III.; In: Naptár 1990 – A szlovéniai magyarok szemléje; Pomurska Založba – Murska Sobota, 1989. 91–99. p.; Szlovéniai magyar és kétnyelvű könyvek bibliográfiája 1993–1997; In: Naptár 1998; Lendva – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Magyar Nemzetiségi Tájékoztatá-si Intézet, 1997. 110–121. p.

Pastyik László: A jugoszláviai magyar művelődéstörténeti kutatások váloga-tott irodalma; In: Jugoszláviai magyar művelődéstörténet (Válogatta, az utószót írta és a névmutatót összeállította Hornyik Miklós); Újvidék – A Magyar Nyelv, Iro-dalom és Hungarológiai Kutatások Intéze-te, 1984. 297–308. p.

Pejin Attila: A zentai hírlapok történe-ti bibliográfiája (1875–1962); Zenta –

Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 2004. 101 p.

Petrik Géza: Magyarország bibliográfi-ája 1712–1860. Könyvészeti kimutatá-sa; Budapest – Kiadja Dobrovszky Ágost; I./1–2. kötet, 1888. 954 p.; II./1–2. kötet, 1890. 957 p.; III./1–2. kötet, 1891. 900 p.; IV. kötet, 1892. 347 p.

Petrik Géza: Magyar könyvészet 1860–1875; Budapest – kiadja a „Magyar Könyv-kereskedők Egylete”, 1885. 467 p.

[Kiszlingstein Sándor]: Magyar könyvészet 1876–1885; Budapest – A „Magyar Könyv-kereskedők egylete” kiadása, 1890. 555 p. Petrik Géza: Magyar könyvészet 1886–1900; Budapest – kiadja a Magyar Könyv-kereskedők Egyesülete; I./1–2. kötet, 1908. 1107 p.; II. kötet, 1913. 465 p. Petrik Géza: Magyar könyvészet 1901–1910, I. kötet; Budapest – Magyar Könyv-kereskedők Egyesülete, 1917. 757 p.

Petrik Géza és Barcza Imre: Magyar könyvészet 1901–1910, II./1–2.; Budapest – Magyar Könyvkiadók és Könyvkereske-dők Országos Egyesülete, 1917. 934 p.

Petrovich, S. Nic.: Ogled francuszke bib­liographije o szerbima i hrvatima 1544–1900 – Essai de bibliographie française; Beograd – Državna Štamparija, 1900. XIV, 314 p.

Kozocsa Sándor: Magyar könyvészet 1911–1920; Budapest – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. I. kötet, 1939. 538 p.; II. 1942. 558 p.

Réz Henrich: Bibliographie zur Volks-kunde der Donauschwaben; Budapest, 1935. 156 p.

25I. FORRÁSOK

Réz Henrich: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn von Beginn bis 1918; München – Verlag für Hochschul-kunde, 1935. 151 p.

Schmidt, Josef: Bibliographie zur do-nauschwäbischen Geschichte und zur deutschen Auswanderung nach dem Südosten – Mit einem Verzeichnis von Veröffenlichungen von Felix Milleker. An-hang: Genealogische Vereine; Sindelfingen – AKdFF, 1996. 41 p.

Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai; In: Zalai Gyűjte-mény 7. szám, Zalaegerszeg, 1977. 72 p. – Benne: Irodalom, 51–54. p.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. kötet; Budapest – kiadja Hornyánszky Viktor Akad. könyvkeres-kedése, 1891–1914.; – Hasonmás kiadás 1980–1981.

Thim József: A magyarországi 1848–49­iki szerb fölkelés bibliográfiája; In: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés története, I. kötet; Budapest – kiadja a Ma-gyar Történelmi Társulat, 1940. 429–481. p.

Tim, Josif: Bibliografija srpskog pokreta u Ugarskoj 1848–1849; Srem. Karlovci – Manastirska štamp. 1931. 145–174. p. – Klny. Glasnik istorijskog društva u Novom Sadu Todorović, Mara: Knjige o Banatu; Bibliotekarski godišnjak Vojvodine 73–74. Novi Sad, 1974. 160–227. p. bibliográfia Vékony László: A mai Jugoszlávia te-rületére vonatkozó cikkek jegyzéke az Archaeológiai Értesítőben; Újvidék – Hungarológiai Közlemények, 1983. 57. szám, 633–659. p.

Vékony László: A mai Jugoszlávia terü-letére vonatkozó cikkek jegyzéke a Te-mesvári Régészeti Társulat értesítőjében (1875–1917); Újvidék – Hungarológiai Közlemények, 1984. 58. szám, 791–802. p. Vékony László: A mai Jugoszlávia te-rületére vonatkozó cikkek jegyzéke az Antik Tanulmányokban; Újvidék – Hun-garológiai Közlemények, 1984. 61. szám, 1231–1236. p.

Vékony László: A mai Jugoszlávia te-rületére vonatkozó cikkek jegyzéke a Történelmi Szemlében; Újvidék – Hun-garológiai Közlemények, 1985. 62. szám, 141–146. p.

Živanov, Miodrag: Pančevačka bibliogra-fija 1835–1960; Beograd, 1985. 620 p.

2. Repertóriumok

A Baranyai helytörténetírás (1968–1989) és a Baranyai történetírás (1990–1993) repertóriuma (összeáll. Hernádi László Mihály); Pécs – Baranya Megyei Levéltár, 1995. 110 p.

Csanyiga Mónika: Kilátó repertórium (1961–2001) – I. Szépirodalom; Hungaro-lógiai Közlemények, 2002. 3. szám, 15–91. p.; II. Kritika 1. – 2002. 4. szám, 115–169. p.; III. Kritika 2. – 2003. 1. szám, 79–114. p.; IV. Nyelvtudomány – 2003. 2. szám, 140–175. p.

Csécs Teréz: A Tudományos Gyűjte-mény (1817–1841) repertóriuma; Győr – Xantus János Múzeum, Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár, Győri Levéltár, 1998. 240 p.

26 2. REPERTÓRIUMOK

Farkaš Brigitta: A „Naptár” repertóri-uma 1960–2000; Knjižnica Lendava – Könyvtár Lendva, 2000. 214 p. Hírünk a világban – Jugoszláviai ma-gyar exteriorika, 1945–1990 I. – Az or-szág határain kívül megjelent primer köz-lések s a jugoszláviai magyar szellemi élet külföldi recepciója 1989–1990. évi kötet; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődé-si Társaság, 1993. 213. p.

Hírünk a világban – Jugoszláviai ma-gyar exteriorika, 1945–1990 II. – Az or-szág határain kívül megjelent primer köz-lések s a jugoszláviai magyar szellemi élet külföldi recepciója 1987–1988. évi kötet; Újvidék – Jugoszláviai Magyar Művelődé-si Társaság, 1996. 180. p.

Hornyik Miklós: A Mi Irodalmunk re-pertóriuma (1930–1933); In: Hungaroló-giai Közlemények 68. szám; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1986. 205–282. p.

Kaza Magdolna: Magyar Kisebbség 1922–1942 (Repertórium); Szeged – Scriptum Kft.; I. kötet: Törzsanyag, 1993. 420 p.; II. kötet: Személy- és helynevek analitikus mutatója, 1993. 303 p.; III. kö-tet: Tárgymutató, 1994. 374 p.

Káich Katalin: Az intézeti kiadványok repertóriuma 1968–1983; Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1983. 98 p. Káich Katalin: A Bács-Bodrog Várme-gyei Történelmi Társulat évkönyveinek repertóriuma (1885–1918); Újvidék – A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1984. 100 p.

Kiss Gusztáv–Farkas Attila: Üzenet (1971–1997) bibliográfiája; Szabadka – Életjel 1998. 491 [7] p.

Kiss Gusztáv–Farkas Attila: A Híd reper-tóriuma (1976–2001); Újvidék – Forum Könyvkiadó, 2005. 638 p.

Maletin, Marko, dr.: Sadržaj Letopisa Matice Srpske – 1825–1950 (I–II.) és 1951–1960 (III.); Novi Sad, 1968. 498 p.; 1976. 207 p. és 1977. 501 p. Ménesi Lajos: Délvidéki Szemle – Reper-tórium 1942–1944; Szeged – 1977. 85 p.

Pamlényi Ervin (szerk.): A Századok re-pertóriuma 1867–1975; Budapest – Aka-démiai Kiadó, 1987. 763 p.

Pastyik László: A jugoszláviai magyar fo-lyóiratok és lapok 1968. évi magyar iro-dalomtörténeti repertóriuma; Újvidék – a Hungarológiai Intézet Tudományos Köz-leményei 2. számának melléklete, 1970. március, 31 p.

Pastyik László: A jugoszláviai magyar fo-lyóiratok és lapok 1968. évi magyar iro-dalomtörténeti repertóriuma; Újvidék – a Hungarológiai Intézet Tudományos Köz-leményei 2. számának melléklete, 1970. július, 31 p.

Pató Imre: A Híd repertóriuma (1931–1941); Újvidék – Hungarológiai Intézet, Forum Könyvkiadó, Híd, 1976. 270 p.

Pató Imre: A Hétről­Hétre repertóriu-ma; Újvidék–Szabadka. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete–Életjel, 1984. 145 p.

Tóth Róbert: A Baranyai Helytörténet-írás repertóriuma 1968–1984; Budapest – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1989. 47 p.

27I. FORRÁSOK

3. Helységnevek forrása, helynévtárak

A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913. – Szerkeszti és ki-adja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal; Budapest – Pesti Könyvnyomda-részvénytársaság, 1913. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914; Pécs – Talma Kiadó, 2001. 245 p.

Bács­Bodrogh vármegye helynevei – A m. kir. belügyminisztérium kérésére állí-totta össze egy társulati bizottság; BBVTT Évkönyve 1897. 34–44. p.

Bács-Bodrog vármegye községei és egyéb lakott helyei továbbá Baja törvényható-sági jogú város, Szabadka, Újvidék és Zombor sz. kir. városok egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke; Bu-dapest – Pesti Könyvnyomda-részvény-társaság, 1904. 13 p.

Bács­Bodrogh vármegye új helynévtára (Az 1904. január 11-i 124818/1903 számú rendelet alapján); BBVTT Évkönyve 1905. 158–168. p.

Bácska–Bánát uj helységnévtára; H. n. [Szabadka?], é. n. [1920 után], 24 p. Délvidék, Vajdaság, Vojvodina – Dráva-köz, Bácska, Bánát, Szerémség; A Dél-vidék teljes területével, magyar és német településnevekkel; 1:280.000, 2005.

Délvidéki, vajdasági magyar helység-nevek (A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság tanácskozása); Újvidék – Atlantis, 2000. 269 p.

Gyallai Mihály: Magyar igazgatástörté-neti helységnévlexikon 1718–1918 kö-zött; továbbá a későbbi államkeretekbe osztott területek részletes adataival ki-egészítve általában 1989­ig; Budapest, 1989. 905 p. + 62 térkép

Hivatalos magyar helységnevek; A Ma-gyar Nemzeti Tanács 2004. december 29-én kelt 19/2004 számú határozata; Ma-gyar Szó, 2005. január 4. Lelkes György: Magyar helységnév­azo-nosító szótár; Budapest – Balassi Kiadó, 1992. 628 p.

Lelkes György: Magyar helységnév­azo-nosító szótár; Baja – Talma Könyvkiadó, 1998. 930 p. + IV + 64 térkép

Lug, V.: Deutsch Ortsnamen in Ungarn; Reichenberg, 1917. 143 p.

Magyarország, Erdély, Horvát­Tótország, temesi bánság, szerb vajdaság helynév-tára; Budapest, 1854. 144 p. Magyarország helységnévtára 1944. Szerkeszti és kiadja a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal; Budapest – Hornyánszky Viktor R.-T. Nyomdai Műin-tézet, [1944]. 680 p.

Magyarország történeti helységnévtára – Bács megye (1773–1808); Budapest – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 2005. 215 p. Marković, Milica: Geografsko­istorijski imenik naselja Vojvodine; Novi Sad – Vojvodjanski muzej, 1966. 215 p.

Sebők László: Magyar neve? – Határo-kon túli helységnévszótár; Budapest – Arany Lapok Kiadó, 1990. 267 p.

28 4. FORRÁSMUNKÁK

Szarvady Kálmán és Mautner Dezső: Az utódállamok fennhatósága alá került városok és községek helységnévtára; Bu-dapest – Wodianer ny. é. n. 368 p.

Vajdasági történelmi­földrajzi helység-név­szótár – Összeállította Fodor István; Zenta, 1996. 18 p. – Jugoszláviai Magyar Helytörténeti Központ füzetei 2.

4. Forrásmunkák

1. Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez I. kötet; A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat meg-bízásából szerkeszti dr. Baróti La-jos; Temesvár – nyomatott a Csa-nád-egyházmegyei könyvsajtón – I. rész, 1893. 128 p.; II. rész, 1894. 129–296. p.; III. rész, 1895. 297–442. p.; IV. rész: 1896. 443–539. p. és Név- és tárgymutató XXXVII p.

2. Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez II. kötet; A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat meg-bízásából szerkeszti dr. Baróti La-jos; Temesvár – nyomatott a Csa-nád-egyházmegyei könyvsajtón – V. rész, 1900. 171 p.; VI. rész, 1901. 172–325. p., VII. rész, 1902. 326–446. p.; VIII. rész, 1903. 569. p.; IX. rész, 1904 [?]

3. A Délvidék településeinek nemze-tiségi (anyanyelvi) adatai (1880–1941); Budapest – Központi Sta-tisztikai Hivatal, 1998. 309 p.

4. A Délvidék településeinek vallási adatai (1880–1941); Budapest – Központi Statisztikai Hivatal, 1999. 223 p.

5. A magyar Szent Korona országai 1914 [a vármegyék címereivel]; Szarvas – Kárpátia – Szalay, é. n. [2006]. térkép 1:820.000

6. A magyar vizimunkálatok törté-nete 1867–1927; Budapest – Stádi-um sajtóvállalat részvénytársaság, 1929. 195 + III p.

7. A visszatért Délvidék – Szerkesz-tette Csuka Zoltán; Budapest – Ha-lász Irodalmi és Könyvkiadóvállalat, 1941. 537 + 73 p. – Bevezető, 3–4. p.; Szilágyi István: Visszatér a Dél-vidék, 5–22. p.; Katonai közigazga-tásunk munkája a felszabadult Dél-vidéken, 23–26. p., Deák Leó, dr.: Magyar iskolaügyünk a jugoszláv uralom alatt, 27–36. p.; Bácskai La-jos: A római katolikusok, 37–42. p., Kramer Gyula: A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség feladatai és munkája, 43–54. p.; Ágoston Sándor: A délvidéki református ke-resztények (sic!) öröme, hálája és szomorúsága, 55–62. p.; Reök An-dor, dr.: Délvidéki magyar gazda ki-sebbségi sorban, 63–66. p.; Prokopy Imre: A jugoszláviai magyar ki-sebbség védelmében a Népszövet-ségi Tanácshoz intézett panaszira-tok sorsa, 67–80. p., Völgyi János, dr.: A tegnapi és a mai Szabadka, 81–86. p.; Csuka János: Szabadka, 87–105. p.; Herceg János: A délvi-déki magyar irodalom kisebbségi évei, 107–123. p.; Szirmai Károly: Herceg János, 124. p.; Csuka Zol-tán: Újvidék, 125–146. p.; Gombos György: Bácska otthont adott a bu-kovinai székelyeknek, 147–156. p.; Kiss Lajos, dr.: A Délvidék zenei élete, 157–162. p.; Kührner Béla dr.: Zombor, 163–176. p.; Szirmai Károly: A folyóirat szerepe kisebb-

29I. FORRÁSOK

ségi sorsunkban, 177–184. p.; Ba-lázs G. Árpád: A Délvidék képző-művészete, 185–190. p.; Draskóczy Ede, dr.: Óbecse, 191–202. p.; Blazsek Ferenc: Huszonkét év a Balkánon, 203–206. p.; Batta Pé-ter: Magyarkanizsa, 207–218. p.; Cziráky Imre: De azért nevettünk is néha!, 219–226. p.; Fekete Lajos: A magyar sajtó, 227–238. p.; Garay Béla: A Délvidék magyar színját-szói, 239–250. p.; Kelemen János: A magyar ifjúság kisebbségi évei, 251–256. p.; Hegedűs László, dr.: A délvidéki magyar falvak kultúrája, 257–260. p.; Szentiványi Dezső: A mezőgazdaság, 261–266. p.; Zenta, 267–274. p.; Molnár István: A visz-szatért baranyai háromszög, 275–284. p.; Szabó Péter: A visszatért Muravidék és Muraköz, 285–292. p.; Nyigri Imre: A visszatért Délvi-dék nemzetiségi képe, 293–535. p.; Személyi adattár, 73 p.

8. Balázs-Arth Valéria: Délvidéki ma-gyar képzőművészeti lexikon; Bu-dapest – Timp Kiadó, 2007. 671 p.

9. Baranya multja és jelenje I. kö-tet – Szerkesztette és kiadta Várady Ferencz; A Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság nyomása, 1896. 694 p. – Kardos Kálmán: Előszó, 1–8. p.; Várady Ferencz: Baranya fekvése és kiter-jedése. Hegy- és vízrajzi áttekin-tés, 9–20. p.; Mattyasovszki Jakab: Baranya geológiája, 21–58. p.; Várady Ferencz: Éghajlati viszo-nyok, 59–62. p.; Várady Ferencz: Baranya flórája, 63–77. p.; Várady Ferencz: Baranya faunája, 78–100. p.; Baranya népei: Várady Ferencz–Jagics József: Néprajzi beveze-tés, 101–108. p.; Várady Ferencz:

Népviselet, 109–128. p.; Várady Ferencz–Somsich Sándor–Tarnai Ká roly: Népszokások, 129–163. p.; Nép mondák, népregék: 164–169. p.; Bodonyi Nándor: Ormánság, 170–218. p.; Kulcsár József: Hegy-hát, 219–269. p., Várady Ferencz–Sebestyén Ádám–Pencz János: Duna vidéke, 270–312. p.; Közmű-velődési rész: Sirisaka Andor: Bara-nya népoktatása, 313–363. p.; Ágh Timót: Középiskolák, 364–378. p.; Dr. Kopcsányi Károly: Főiskolák, 379–398. p.; Irodalom és művészet: Várady Ferencz: Baranyai írók élete és munkái, 399–431. p.; Ágh Timót: Zenei élet, 432–435. p.; Várady Ferencz: Festők és szobrászok, 436–444. p., Várady Ferencz: Színészet, 445–450. p.; Dr. Gerecze Péter: Építkezés Baranyában, 451–470. p.; Közhasznú intézetek: Schmidt An-tal: Kórházak, 471–483. p.; Várady Ferencz: Árvaházak, 484–485. p.; Társadalmi intézmények, 486–488. p.; Baranya közgazdasága: Kovács István: Mezőgazdaság, 491–577. p.; Kovács István: Ipar, 578–643. p.; Kovács István: Kereskedelem, 649–682. p.; Kovács István: Népes-ségi viszonyok, 683–694. p.

10. Baranya multja és jelenje II. kö-tet – Szerkesztette és kiadta Várady Ferencz; Pécsett – Telegdi Ármin könyvnyomdájában, 1897. 730 p. – Dr. Posta Béla: Baranya őskora a magyarok bejöveteléig, 1–208. p.; Németh Béla: Baranya Szent-Ist-vántól a jelenkorig, 211–730 p.

11. Barna János (szerk.): Makó és Csa­nád­Torontál vármegyei közsé-gek. Magyar Városok Monográfiá-ja; Budapest – Kiadja a Magyar Vá-rosok Monográfiája kiadóhivatala, 1929. 407 p.

30 4. FORRÁSMUNKÁK

12. Bács­Bodrog vármegye I.; Magyar-ország Vármegyéi és Városai – Az Országos Monográfia-Szerkesztő-Bi zottságának felügyelete alatt és a Bács-Bodrog vár megye helyi mun-katársainak köz reműködésével szer-kesztette. Dr. Borovszky Samu, Bu-dapest – Országos Monográfia Tár-saság, é. n., [1909]. 477 p. + térkép – Városy Gyula dr.: Előszó, I–VI. p.; Schwalm Amadé dr.: Természe-ti viszonyok (A növénytani részt Kovács-Huszka Ferencz), 1–24. p.; Iványi István–Virter Ferencz: Bács-Bodrog vármegye községei, 25–180. p.; Iványi István: Szabadka, 181–206. p.; Trencsény Károly: Zombor, 207–236. p., Érdujhelyi Menyhért–Marcekovich Imre–Profuma Ró-bert: Ujvidék, 237–272. p., Kalmár Simon: Zenta, 273–289. p.; Ma-gyarász Ferencz: Baja, 290–310. p.; Iványi István: Magyarkanizsa, 311–319. p.; Bács-Bodrog vármegye népe – I. Bellosics Bálint: Magya-rok, 320–354. p.; 2. Famler Gusztáv: Németek (svábok), 355–363. p.; 3. Móricz Zsigmond: Tótok, 364–367. p., 4. Hadzsics Antal: Szerbek, 368–386. p.; 5. Evetovics János: Sokaczok, 387–394. p.; 6. Bellosics Bálint: Bunyeváczok, 395–407. p.; 7. Móricz Zsigmond: Ruthének (Kis-oroszok), 408–411. p.; Argay Bálint: Közoktatásügy, 412–430. p.; Zsoldos Benő: Törvénykezés, 435–462. p.

13. Bács­Bodrog vármegye II.; Ma-gyarország Vármegyéi és Vá-rosai – Az Országos Monográfia-Szerkesztő-Bizottságának felügyele-te alatt és a Bács-Bodrog vármegye helyi munkatársainak közreműködé-sével szerkesztette. Dr. Borovszky Samu, Budapest – Országos Monog-ráfia Társaság, é. n., [1909]. 616 p.

– Gubitza Kálmán: Bács-Bodrog vármegye őskora, 1–27. p.; Reiszig Ede: Bács-Bodrog vármegye tör-ténete, 28–248. p.; Móricz Zsig-mond: A legújabb kor, 251–294. p.; Winkler Pál: A r. kath. egyház és a bácsi érsekség, 295–345. p.; Koz-ma László: A református egyház, 346–351. p.; Bierbrunner Gusztáv: Az ág. h. ev. egyház, 352–357. p.; Hadzsics Antal: A gör. kel. szerb egyház, 358–368. p.; Argay Bálint: Közoktatásügy, 369–371. p.; Heinz Albert: Vízszabályozás, 372–388. p.; Szobonya Bertalan–Günther Fe-renc: Mezőgazdaság és állattenyész-tés, 389–418. p.; Kallivoda Andor: Bács-Bodrog vármegye erdőgazda-sága, 419–429. p.; Bársony István: Vadászat, 430–435. p.; Haraszthy Lajos: Ipar, kereskedelem, hitel-ügy, közlekedés, 436–475. p.; Pataj Sándor–Grcsics János: Irodalom, tudomány, művészet (Az életraj-zokat összeállította és kiegészítette Dömötör Pál és Vértesi Károly. A szerb írókat ismerteti Grcsics Já-nos. A színészetet Pataj Sándor dr.), 416–558. p.; Reiszig Ede: A várme-gye nemes családai, 559–602. p.

Irodalom: Bács-Bodrog vármegye új monográfiája (szemelvények a Pesti Hírlapból, a Bácskából és Budapesti Hírlapból); BBVTT Év-könyve 1909, 38–43. p. és 101–102. p.; Ben Jonson: Bács-Bodrog vár-megye; Bácska, 1909. április 16., 2–4. p.

14. Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája I.; Hazánk ezeréves fennállásának ünnepe alkalmából – Kiadja Bács-Bodrogh vármegye kö-zönsége; Szerkesztette Dudás Gyu-la; Zombor – Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdája, 1896.

31I. FORRÁSOK

640 p. – Dudás Gyula: Előszó, I–IV. p.; Dudás Gyula: A honfoglalás előt-ti kor és emlékei, 1–76. p.; Dudás Gyula: A honfoglalástól a mohácsi vészig, 77–210. p.; Iványi István–Dudás Gyula: A török hódoltság kora, 211–318. p.; Iványi István–Dudás Gyula: A XVIII. század tör-ténete, 319–483. p.; Grosschmid Gábor: A vármegye története 1792-től 1848-ig, 484–518. p.; Thim Jó-zsef, dr.: Az 1848–49-ik évi esemé-nyek, 519–552. p.; Grosschmid Gá-bor: A szerb vajdaság (1849–1860), 553–607. p.; Grosschmid Gábor: Az alkotmányos élet 1861-ben, 608–621. p.; Grosschmid Gábor: A magyar provizorium (1861–1867), 622–630. p.; Grosschmid Gábor: Az alkotmányos aera 1867-től 1870-ig, 631–640. p.

15. Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája II.; Hazánk ezeréves fennállásának ünnepe alkalmából – Kiadja Bács-Bodrogh vármegye kö-zönsége; Szerkesztette Dudás Gyu-la; Zombor – Bittermann Nándor és fia könyv- és kőnyomdája, 1896. 613 p. + térkép – [Dudás Gyula]: Előszó a II-ik kötethez, III–IV. p.; I. rész: Dudás Gyula: Bács-Bodrogh vármegye neve, címere és pecsét-je, 1–7. p.; Halavács Gyula: Bács-Bodrogh vármegye földtani viszo-nyai, 8–46. p.; A vármegye földraj-za – I. Dudás Gyula: Bács-Bodrogh vármegye régi geographiája, II. Roediger Lajos: Bács-Bodrogh vár-megye földrajza, 47–71. p.; Koch József: Vízlecsapoló társulatok, 72–81. p.; Roediger Lajos: A vármegye éghajlata, 82–95. p.; Bács-Bodrogh vármegye állat- és növényvilága – I. Uhlmann Miklós: Bács-Bodrogh vármegye állatvilága – II. Kovács

János: Bács-Bodrogh vármegye növényvilága, 96–145. p.; II. rész: I. Vallásfelekezetek – Érdujhelyi Menyhért: Róm. kath. egyház, 146–196. p.; Kuzmiák Sándor: A görög kath. egyház, 197–203. p.; Érdujhelyi Menyhért: Örmény egy-ház, 204–208. p.; Csirics Milán: Gör. kel. szerb egyház, 209–223. p.; Kozma László: Az ev. reformátusok, 224–239. p.; Koch József: Az ágost. hitv. evangelikusok, 240–250. p.; Dudás Gyula: Az izraelita vallás-felekezet, 254–265. p., II. Tanügy – Frankl István: 1. Népiskolák, 2. Tanyai iskolák, 3. Magániskolák, 4. Kisdedóvó intézetek, 5. Közép-iskolák, 6. Szakiskolák, 7. Művészi iskolák, 8. Bács-Bodrogh vármegye tanítóinak egyesülete, 266–369. p.; III. rész: A vármegye népessége – Roediger Lajos: A népesség szám, nyelv és vallás szerint, 370–372. p.; Frankl István: Bács-Bodrogh me-gye néprajza. Magyarok. Németek. Szerbek. Bunyevácok, Ruthének. Tóthok. Cigányok; Jankó János, dr.: Sokacok, 373–425. p.; IV. rész: Me-zőgazdaság – Dudás Gyula: Mező-gazdaságunk a múltban – Roediger Lajos: Mezőgazdaságunk a jelen-ben, 426–441. p.; Ipar – Dudás Gyula: Régi iparunk és a céhek – Roediger Lajos: Iparunk a jelenben, 442–459. p.; Kereskedelem – Dudás Gyula: Kereskedelmünk a múlt-ban – Roediger Lajos: A jelenben, 453–460. p.; IV. Hitelügy. Pénzin-tézetek – Dudás Gyula: A múltban – Roediger Lajos: A jelenben, 461–463. p.; V. Közlekedés – Dudás Gyu-la: A múltban – Roediger Lajos: A jelenben, 464–473. p.; V. rész: Köz-igazgatás és törvénykezés – Iványi István–Dudás Gyula: A múltban – Roediger Lajos: A jelenben, 474–

32 4. FORRÁSMUNKÁK

511. p.; D. Gy.: A vármegye hely-névtára, 512–520. p.; VI. rész: Du-dás Gyula: Irodalom. Sajtó. Művé-szet, 521–539. p.; D. Gy.: Kulturális és humán intézmények, 540–558. p.; VII. rész: Iványi István–Dudás Gyula: Bács-Bodrogh vármegye fő- és alispánjai, 559–600. p.; Dudás Gyula: A vármegye nemes családai 1526–1848-ig, 601–613. p.

Irodalom: Érdujhelyi Menyhért: Bács­Bodrogh vármegye egyete­mes monográfiája; Századok, 1896. 927–931. p.

16. Bálint Sándor: A szögedi nemzet – A szegedi nagytáj népélete; Sze-ged, I. rész, 1976. 675 p., II. rész, 1977. 420 p. és III. rész, 1980. 952 p., valamint Mutató Bálint Sándor A szögedi nemzet című néprajzi munkájához, Szeged, 1983. 145 p.

16a. Bárth János: Kétvízközi népisme-ret – Tanulmányok a Duna–Tisza közéről; Kalocsa – Kalocsai Mú-zeumbarátok Köre, 2005. 1239 p. – Benne: Romsics Imre: Szerkesz-tői előszó, 5–6. p.; Tájak, népraj-zi csoportok – A Kalocsai Sárköz fogalma, 9–44. p.; A pota néprajzi csoport, 45–56. p.; A pota néprajzi csoport népművészeti szempontú körülhatárolása, 57–64. p.; A kalo-csai népművészet magyar jelképpé formálásának folyamata, 65–70. p.; Népcsoportok, néprajzi csoportok és történeti-néprajzi tájak a Duna–Tisza közén, 71–88. p.; Település-néprajz – A szállás fogalma és típu-sa Kalocsa környékén, 91–138. p.; Hanyik, 139–150. p.; Homoknyék puszta szendergése a XVIII–XIX. században, 151–180. p.; Szállások Bács mezőváros környékén a XVIII. század elején, 181–184. p.; Bácskai

megosztott települések, 185–208. p.; A keceli tanyák, 209–274. p.; Tanyai település és építkezés Lajosmizsén, 275–308. p.; Tanyák a változó időben, 309–314. p.; A szál-lás alakváltozatai, 315–324. p.; Né-pesedéstörténet, migráció, történeti demográfia – Migráció és kontinui-tás egy Duna melléki táj népesedés-történetében, 327–360. p.; Migráci-ós adatok a Duna–Tisza közi határ-perekben, 361–392. p.; A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején, 393–404. p.; Doroszló népessége a XVIII. század közepén, 405–462. p.; Csantavér újratelepedése, 463–500. p.; Migrációs irányok, vonu-latok halasi határpereken, 501–518. p.; Egy bácskai ruszin falu, Keresz-túr telepítése a XVIII. század köze-pén, 519–522. p.; Baja népessége a XVII. század végén és a XVIII. szá-zad elején, 523–532. p.; Jankováci rácok vallomásai, 533–538. p.; Az észak–déli népmozgás szerepe a Duna–Tisza köze XVIII. századi népesedéstörténetében, 539–546. p.; A magyar népesedéstörténeti kutatások lehetőségei és korlátai, 547–560. p.; Remény, szerencse és tudatosság a népesedéstörténeti ku-tatásban, 561–572. p.; Fajsz népes-sége a XVIII. század közepén, 573–612. p.; Egy magyarországi német falu (Nemesnádudvar) népessége 1857-ben, 613–622. p.; A választói névjegyzék, mint a népesedéstörté-net forrása, 623–636. p.; Történeti néprajz, életmódtörténet, a népélet történeti forrásai – Szeremlei val-lomások, 639–714. p.; Földműve-lés és állattartás a Bácska északi határvidékén a XVIII. században, 715–756. p.; Sorsokat láttató val-lomások, 757–764. p.; A Baja kör-

33I. FORRÁSOK

nyéki pásztorok nemzetisége 1803-ban, 765–784. p.; Pásztorfogadás és pásztortartás Kalocsa környékén a XVIII–XIX. század fordulóján, 785–794. p.; Pásztorokkal kötött uradalmi szerződések, 795–800. p.; A Kalocsa környéki árendás halászat néhány történeti emléke, 801–804. p.; A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kér-dése, 805–868. p.; XVIII. századi parasztábrázolás egy összeírás hát-lapján, 869–872. p.; Dézsmálási utasítások, 873–884. p.; Agrártörté-net – Az érsekcsanádi ártéri erdők égetéses irtásának néhány emléke, 887–894. p.; Kalocsa környéki árté-ri kertek a XVIII–XIX. században, 895–926. p.; A kalocsai egyházi uralmak 1848–1849-ben, 927–930. p.; Társadalomnéprajz – A paraszt-közösségek önszerveződésének né-hány formája Kalocsa környékén, 935–952. p.; A gépi cséplés paraszti munkaszervezete Dunaszekcsőn, 953–968. p.; Prostitúció a hajósi pincefaluban, 969–980. p.; Vallási néprajz – búcsú – Az illancsi ta-nyák népének hajósi búcsújárása, 983–1030. p.; A kalocsai búcsúsok egy laikus szokásáról, 1031–1040. p.; Adalékok a jugoszláviai ma-gyarság búcsújáró hagyományainak ismertetéséhez, 1041–1064. p.; Má-ria-kápolna és Mária-forrás Dusnok határában, 1065–1082. p.; Vallási alapismeretek oktatása a kalocsai érsekség területén a XVIII. század közepén, 1083–1097. p.; Népszo-kás, néphit – Lányok a napkeleti királyok képében, 1101–1114. p.; „Paradicsomkertbe ma virágzott ëgy fa…”, 1115–1122. p.; Virág Jutka, a táltos, 1123–1126. p.; Név-kutatás – A helynevek továbbélésé-nek titkai, 1129–1136. p.; A Szöllős

hegy típusú helynevekről, 1137–1142. p.; A kalocsai Vén családnév eredete, 1143–1146. p.; A kalocsai puszták földrajzi nevei 1769-ben, 1147–1150. p.; Helytörténet, táj-történet – Településtörténeti és né-pesedéstörténeti változások a Du-na–Tisza közén a magyar újjászü-letés századában (XVIII. század), 1153–1164. p.; A Duna–Tisza köze XX. századi települési és népességi változásainak vázlata, 1165–1170. p., Zsidó vállalkozók a kalocsai érseki uradalom területén a kései feudalizmus korában, 1171–1178. p.; Pataji zendülés 1766-ban, 1179–1182. p.; Vallomások Fülöpszállás hajdani templomáról, 1183–1188. p.; Két törökkori levél, 1189–1192. p.; Istvánmegye, 1193–1198. p.; Új-ságcikkek, közművelő írások – Ka-locsa lépéshátrányban, 1201–1203. p.; Kecel ma 250 éves, 1203–1204. p.; Keceli üzenet, 1205–1206. p., Uszód lakói az 1700-as évek elején, 1206–1208. p.; Uszódiak jobbágy-sorban, 1208–1210. p.; Uszód 1784-ben, 1210–1211. p.; Uszód község önkormányzata és alkalmazottai a feudalizmus korában, 1212–1214. p.; Hanyik és Pálföldje emlékezete, 1214–1216. p.; Egy műemlék szü-letése, 1216–1218. p.; „Én, Marics Pál…”, 1218–1219. p.; Bácsi vagy bácskai?, 1220. p.; Emmaus, 1221–1222. p.; A somorjai magya-rok múzeuma, 1222–1224. p.; 100 éve jelent meg az első kalocsai új-ság, 1225. p.; A kalocsai szállások, 1225–1226. p.; A kalocsai hímzés, 1227–1228. p.; A kalocsai pingá-lás, 1228–1229. p.; A pota néprajzi csoport, 1229–1230. p.; Bárth János munkássága, 1231–1235. p.; Bibli-ográfiák a tanulmányok után.

34 4. FORRÁSMUNKÁK

16b. Básthy József, Egyházas Básthi: Magyarok emléke a’ velek rokon ’s ezen egy kormány alatti nemze-tekével 1526 óta – I. kötet (A betű); Buda, ny. n. [1836]. VIII + 402 p.

17. [Boszniai vagy Diakovári és Sze-rémi Római Katolikus Egyházme-gye Schematismusa 1807-tő] 1807-től: Calendarium venerabilis cleri dioecesium Bosnensis seu Diako-variensis et Syrmiensis canonice unitarum pro anno (…) Budae – Typis Univ.; 1814-től: Catalogus venerabilis cleri almae dioecesis ecclesiarum Bosnensis seu Diako-variensis et Syrmiensis canonica unitarum pro anno (…), Pesthini – Typis Trattner de Petróza; 1818-tól: Schematismus venerabilis cleri dioecesium Bosnensis seu Diako-variensis et Syrmiensis canonice unitarum pro anno (…), Essekini – Typis Divaldanis C. R. Typogra-phi; 1890-től: Schematismus cleri dioecesium Bosnensis seu Diako-variensis et Syrmiensis canonice unitarum pro anno (…), Diacovae – Typis Dioecessana

18. Boross Mihály: Magyar krónika azaz a magyar nemzet történe-te a legrégibb időktől fogva, a legújabb időig, minden neveze-tes történeti esemény évszerinti előadásával; Pesten – Heckenast Gusztáv, 1868. 346 p.

19. Borovszky Samu: Csanád vár-

megye története 1715­ig. – I. A vármegye általános története; Budapest – Kiadja a Magyar Tu-dományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1896. 500 p. – Előszó, IX–XVIII. p.; I. Az ókor. 1–6. p.; II. Gellért, 7–35. p.; III. Az első száza-

dok, 36–48. p.; IV. A tizenharmadik század, 49–80. p.; V. A vármegye mint bíróság, 81–94. p.; VI. Nagy Lajos és Zsigmond kora, 95–112. p.; VII. A Hunyadiak, 113–138. p.; VIII. A parasztlázadás, 139–178. p.; IX. A Szapolyai-korszak, 159–179. p.; X. A pusztulás, 179–214. p., XI. Török világ, 215–248. p.; XII. A szabadulás, 249–270. p.; XIII. Makó és a reformáció, 271–322. p.; Mellékletek: Vármegye-fők, 327–345. p.; Egyház-fők, 346–451. p.

20. Borovszky Samu: Csanád várme-gye története 1715­ig. – II. A vár-megye részletes története térkép-melléklettel; Budapest – Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1897. 647 p. + térkép – Akács, 7–9. p.; Beb [Ó-Béba], 44–49. p.; Bocsár, 60–61. p.; Csanád, 72–103. p.; Csóka, 110–113. p.; Fejéregyház, 170–173. p.; Egyházas-kér, 164–165. p.; Eg-res, 158–164. p.; Harangod, 205–206. p.; Hódegyház, 212–214. p.; Homokrév, 243–246. p.; Kanizsa-Monostor, 255–257. p.; Királymo-nostor, 286–287. p.; Kis-Zenta, 299. p., Lukácsfalva, 337–338. p.; Orosz-lános, 459–463. p.; Padé, 470–472. p., Perjénes, 485–494. p.; Pordány, 498–500. p.; Rábé, 500–502. p.; Rév-Kanizsa, 512–517. p.; Szaján, 533–535. p.; Szanád, 535–537. p.; Szent-Iván; 554–556. p., Szent-Mi-hály, 567. p.; Valkány, 616–618. p.; [Kis]-Zombor, 631–635. p.; Terjén [Terján], 636. p.

21. Böhm Lénárt: Dél-Magyarország vagy az ugynevezett Bánság kü-lön történelme I–II.; Pest – Emich Gusztáv tulajdona, 1867. 314 + VII és 489 + VI p.

35I. FORRÁSOK

22. [Csanádi Római Katolikus Egyház-megye Schematismusa] 1793-tól: Catalogus venerabilis cleri dioecesis Csanadiensis; Temesvarini, 1793.; 1828-tól: Schematismus venerabilis cleri dioecesis Csanadiensis pro anno (…), Szegedini – Typis Grünn; 1852-től: Schematismus dioecesis Csanadiensis pro anno (…), Temes-varini, Typis Beichel – Typis Hazai; 1857-től: Schematismus cleri dio­ecesis Csanadiensis pro anno (…); Temesvarini – Typis Hazay

23. [Csaplovics János]: Topographisch­

statistisches Archiv des König-reich Ungarn – Herausgegeben von Jo hann v. Csaplovics I–II.; Wien – In Verlag bei Anton Doll, 1821. 435 p. és 480 p.

24. [Csánki Dezső]: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. – A Magyar Tudomá-nyos Akadémia Történelmi Bi-zottságának megbízásából írta Dr. Csánki Dezső; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1890. 790 p. – 1. Pilisvármegye, 3–19. p., 2. Pestvármegye, 20–49. p.; 3. Hevesvármegye, 50–86. p.; 4. Nógrádvármegye, 87–120. p.; 5. Gömörvármegye, 121–160. p.; 6. Borsodvármegye, 161–194. p.; 7. Abaujvármegye, 195–234. p.; 8. Tornavármegye, 235–244. p.; 9. Szepesvármegye, 245–277. p.; 10. Sárosvármegye, 278–329. p.; 11. Zemplénvármegye, 330–383. p.; 12. Ungvármegye, 384–408. p.; 13. Beregvármegye, 409–428. p.; 14. Ugocsavármegye, 429–442. p.; 15. Máramarosvármegye, 443–462. p.; 16. Szatmárvármegye, 463–502. p.; 17. Szabolcsvármegye, 503–544. p.; 18. Közép-Szolnokvármegye,

545–578. p.; 19. Krasznavármegye, 579–590. p.; 20. Biharvármegye, 591–644. p.; 21. Békésvármegye, 645–664. p.; 22. Külső-Szolnokvár-megye, 665–674. p.; 23. Cson g-rádvármegye, 675–687. p.; 24. Csa nádvármegye, 688–717. p.; 25. Zarándvármegye, 718–756. p.; 26. Aradvármegye, 757–788. p.

25. [Csánki Dezső]: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. – A Magyar Tudo-mányos Akadémia Történelmi Bi-zottságának megbízásából írta Dr. Csánki Dezső; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1894. 862 p. – 1. Temesvármegye, 1–92. p.; 2. Krassóvármegye, 93–113. p.; 3. Kevevármegye, 114–123. p.; 4. Torontálvármegye, 124–130. p.; 5. Bácsvármegye, 131–183. p.; 6. Bodrogvármegye, 184–227. p.; 7. Szerémvármegye, 228–262. p.; 8. Valkóvármegye, 263–384. p.; 9. Pozsegavármegye, 385–450. p.; 10. Baranyavármegye, 451–566. p.; 11. Somogyvármegye, 567–707. p.; 12. Vasvármegye, 708–860. p.

26. [Csánki Dezső]: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. – A Magyar Tudomá-nyos Akadémia Történelmi Bizottsá-gának megbízásából írta Dr. Csánki Dezső; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1897. 696 p. – 1. Zalavármegye, 1–200. p., 2. Veszprémvármegye, 201–294. p.; 3. Fejérvármegye, 295–396. p.; 4. Tolnavármegye, 397–481. p., 5. Komáromvármegye, 482–534. p.; 6. Győrvármegye, 535–580. p.; 7. Sopronvármegye, 581–668. p.; 8. Mosonyvármegye, 669–696. p.

36 4. FORRÁSMUNKÁK

27. [Fekete Nagy Antal]: Magyaror-szág történeti földrajza a Hu-nyadiak korában IV. Trencsény vármegye – A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságá-nak megbízásából írta Fekete Nagy Antal; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1941. 415 p.

28. [Csánki Dezső]: Magyarország tör-téneti földrajza a Hunyadiak ko-rában V. – A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságá-nak megbízásából írta Dr. Csánki Dezső; Budapest – kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 1913. 972 p. – 1. Hunyadvármegye, 3–249. p.; 2. Kolozsvármegye, 250–637. p.; 3. Tordavármegye, 638–838. p., 4. Küküllővármegye, 839–972. p.

29. Ördög Ferenc: Helynévmutató Csán­ki Dezső történelmi földrajzához; Akadémiai Kiadó, 2002. 957 p.

30. Cholnoky Jenő: Hazánk és népünk – A magyarság hajdan és most; Budapest – Somló Béla könyvki-adó, é. n., 213 p. + LXIII kép

31. Csoór Gáspár: A bácskai társada-lom; Budapest – Kiadja a József Kir. Herceg Szanatóriumi Egyesület, é. n., 463 p. – Keresztül a Bácskán, 5–7. p; Vértesi Károly: Zombor, 9–93. p.; Magyarász Ferenc: Baja, 95–151. p.; Dr. Havas Emil: Sza-badka, 153–199. p.; Gyegyói-Zaár-hegyi Veress Árpád: Zenta, 201–235. p.; Dr. P. S.: Ujvidék, 239–267. p.; Keresztény Gyula: Hódság, 269–285. p.; Léh Fülöpné: Temerin, 287–299. p.; Fárbás József: Óbecse, 301–362. p.; Piller György: Ada és Mohol, 363–382. p.; Rózsa Dezső: Társasélet Apatinban, 393–405. p.;

Magyarkanizsa, 409–429. p.; Szi-vác, 431–446. p.

32. Cholnoky Jenő: A Kárpátoktól az Adriáig – Nagy­Magyarország írás-ban és képben; Budapest – Somló Béla könyvkiadó, é. n., 276 p.

33. Csuka Zoltán és Ölvedi János (szerk.): Magyar föld – magyar nép; Budapest – Magyar Írás Iro-dalmi és Könyvkiadóvállalat, 1943. 480 p. – Vitéz Bonczos Miklós: Elő-szó, 7. p.; Cholnoky Jenő: A magyar Föld, 9–49. p.; Sinkovics István: A magyar mezőgazdaság története, 50–89. p.; Kerék Mihály, dr.: A ma-gyar földkérdés története, 90–170. p.; Dobovány László: A magyar föld sorsa a Felvidéken, 171–191. p.; Hegedűs István: A magyar föld sorsa a Délvidéken, 192–199. p.; Mészáros József: A magyar állatte-nyésztés, 200–219. p.; Jeszenszky Árpád, dr.: Kertgazdaságunk jelene és jövője, 220–235. p.; Földváry László: A magyar erdőgazdálkodás helyzete, 236–249. p.; Bartucz Lajos: A magyar fajta, 250–279. p.; Sza-bó István: Parasztságunk története, 280–320. p.; Erdei Ferenc: Paraszt-ságunk élete, 321–357. p.; Mészár Oszkár: Gazdatársadalmi szerveze-tek, 358–366. p.; Gyurits Vendel: A mezőgazdasági munkásvédelem fejlődése és problémái, 367–390. p.; Manga János: A magyar nép mű-vészete, 391–480. p.; II. A megna-gyobbodott Magyarország közsé-geinek adattára, 241 p.; Délvidék községeinek adattára, 242–255 p.; Személyi adattár, 110 p.; Személyi adattár II., 111–124. p.

34. De Sgardelli Caesar (szerk.): A Dél-vidék hadtörténete 1914–1918;

37I. FORRÁSOK

Budapest – kiadja a hadtörténe-ti kiadványok kiadóhivatala, é. n. [1941]. 320 p.; Bajtársak életrajzi és világháborús adatai, 483 hasáb; Bajtársak arcképcsarnoka 80 p.

35. Domanovszky Sándor (szerk.): Ta-nulmányok a magyar mezőgazda-ság történetéhez; Budapest, 1932.

36. Fényes Elek: Magyar országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományok-nak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I–III.; Pesten – Trattner–Károlyi tulajdona, I. kötet 1841. 498 p.; II. kötet 1843. 568 p.; III. kötet 1844. 455 p. Benne – Baranya vármegye I./1–55. p. és Bács­Bodrog egyesült vármegye II./27–71. p.

37. Fényes Elek: Magyarország geo-

graphiai szótára I–II.; Pesten – nyomtatott Kozma Vazulnál, 1851. 285 p. és 350 p.

38. Földes Béla: Magyarország sta-tisztikája összehasonlítva egyéb államokkal, különös tekintettel Ausztriára; Budapest – kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés, 1885. 404 p.

39. Friebeisz I.: Magyarország, a szerb vojvodina s Temesi bánság felosz-tása; Budapest, 1858. 152 p.

40. Fuxhoffer Damian: Monasteriolo-gie regni Hungariae; 1803.

41. Galgóczi Károly: Magyarország­, a Szerbvajdaság s Temesi Bán-ság mezőgazdasági statisticája hivatalos s magán­uton gyüjtött legujabb adatok nyomán; Pesten, 1855. 430 p.

42. Gerold László: Jugoszláviai ma-gyar irodalmi lexikon (1918–2000); Újvidék – Forum Könyvki-adó, 2001. 303 p.

Irodalom: Németh Ferenc: Egy régen hiányolt irodalmi tárház; Családi Kör, 2001. február 15., 20. p.; Tóth Lívia: Nálunk tudni bűn; Hét Nap, 2002. március 27., 7. p.; Tóth Lívia: „Nem politikusként, hanem értelmiségiként teszem a dolgomat” – Beszélgetés a Pallá-dium Díjas dr. Gerold László kriti-kussal, egyetemi tanárral; Hét Nap, 2005. május 18., 7. p.

42a. Gróf Hofmannsegg utazása Ma-gyarországon 1793–1794 – Né-metből fordította és bevezette Ber-keszi István; Budapest – Franklin Társulat Magyar Irod. Társulat és Könyvnyomda, 1887. 142 p. – újabb kiadás: Pannónia Könyvek, Pécs, 1988.

43. Gyetvai Péter: A tiszai korona-ke-rület településtörténete; Kalocsa, 1992. – I. könyv: A Tiszai korona-kerület története és újkori magyar népességének eredete, 1353 p.; II. könyv: A Tiszai korona-kerület ko-rai összeírásaiban szereplő magyar lakosok betűrendes névjegyzéke (Adattár), 667 p. és III. könyv: Egy péterrévei földműves család leszár-mazása (Függelék) 360 p. – Idézett irodalom, 331–359. p.

44. Gyetvai Péter: Egyházi szervezés

főleg az egykori déli magyar te-rületeken és a bácskai Tisza ke-rületén; München – Görres Gesell-schaft, 1987. 400 p.

45. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földraj-

38 4. FORRÁSMUNKÁK

za I. kötet; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1987. 910 p. + 15 térkép – Abaújvármegye, 39–159. Aradvár-megye, 163–188. p.; Árvavárme-gye, 191–198. p.; Bácsvármegye, 201–244. p.; Baranyavármegye, 247–409. p.; Barsvármegye, 413–489. p.; Békésvármegye, 493–515. p.; Beregvármegye, 519–550. p.; Besztercevidéke, Királyi és Radna, 553–565. p.; Biharvármegye, 569–692. p.; Bodrogvármegye, 695–732. p.; Borsodvármegye, 735–818. p.; Brassóvármegye (Barca), 821–832. p.; Csanádvármegye, 835–907. p.

46. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földraj-za II. kötet; Budapest – Akadémi-ai Kiadó, 1987. 643 p. + 7 térkép – Doboka vármegye, 43–94. p.; Erdélyi Fehérvármegye, 97–204. p.; Esztergomvármegye, 207–318. p.; Fejérvármegye, 321–443. p.; Fogarasföld (Blakföld), 447–453. p.; Gömörvármegye, 457–559. p.; Győrvármegye, 563–641. p.

47. Györffy György: Az Árpád-kori

Magyarország történeti földrajza III. kötet; Budapest – Akadémiai Kiadó, 1987. 568 p. + 9 térkép – Hevesvármegye, 39–146. p.; Hont-vármegye, 149–274. p.; Hunyadvár-megye, 277–301. p.; Kevevármegye, 305–321. p.; Kolozsvármegye, 325– 381. p.; Komáromvármegye, 385–465. p.; Krassóvármegye, 469–498. p.; Krasznavármegye, 501–522. p., Kunság, 525–532. p.; Küküllővár-megye, 535–564. p.

48. Györffy György: Az Árpád-ko-ri Magyarország történeti föld-rajza IV. kötet; Budapest – Aka-démiai Kiadó, 1998. 714 p. + 6

térkép – Liptóvármegye, 39–108. p.; Máramaros megye, 111–129. p.; Mosonvármegye, 133–185. p.; Nagyszigeti (Csepeli) ispánság, 189–206. p.; Nógrádvármegye, 209–322. p.; Nyitravármegye, 325–493. p.; Pest megye, 497–579. p.; Pilis megye, 583–714. p.

49. Haan Lajos: Békés vármegye haj-dana; Pest – Lauffer Vilmos tulajdo-na, 1870. – I. kötet: Történelmi rész 1. Történeti előzmények, 1–110. p.; 2. Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták, 110–327. p.; II. kötet: Oklevéltári rész, 309. p.

50. Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben; Pécsett. 1845. 374 p. – Hasonmás kiadás 1985.

51. Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Ma-gyar történet I–V.; Budapest – Kirá-lyi Magyar Egyetemi nyomda, 1936. – I. kötet: Az ősidőktől a XII. század végéig, 686 p.; II. kötet: XIII–XIV. század, XV. század, 694 p.; III. kötet: XVI. század, 645 p.; IV. kötet: XVII. század, 664 p.; V. kötet: XVIII. szá-zad, XIX. és XX. század, 690 p. + Tárgy- és névmutató 148 p.

52. Horányi Alexius: Memoria Hunga­

rorum et provincialium scriptis editis notorum […]; Viennae – pars I. et II., 1775. et 1776.; Posonii – pars III. 1777.

53. Horányi Alexius: Nova memoria Hungarorum et provincialium scriptis editis notorum […]; Po-sonii, 1792.

54. Horváth Mihály: Az ipar és keres-

kedés története Magyarország-

39I. FORRÁSOK

ban a három utolsó század alatt; Budán – a Magyar Kir. Egyetem betűivel, M.D.CCC.XL. [1840], 390 p. – Hasonmás kiadás 1984.

55. Horváth Mihály, dr.: Magyarország története I–V.; Pesten – Heckenast Gusztáv, – I. kötet: A magyar nem-zet Európába költözésétől 1301-ig, 1860. 501 p.; II. kötet: Az Árpádház kihalásától a mohácsi ütközetig, 1860. 736 p.; III. kötet: A mohácsi ütközettől a linczi békekötésig, 1861. 725 p.; IV. kötet: I. Leopold trónra lépésétől a szatmári béke-kötésig, 1862, 543. p., V. kötet: III. Károly trónra lépésétől II. József haláláig, 1863. 455 p.

56. Horváth Mihály: Huszonöt év Ma-gyarország történelméből 1823­tól 1848­ig I–II.; Genfben – nyo-matott Puky Miklósnál, 1864. 630 p. és 709 p.

57. Horvát­Szlavonország; Az Oszt-rák–Magyar Monarchia írásban és képben. XXI. kötet; Szent Ist-ván koronája országainak VIII. könyv; Budapest – A Magyar Ki-rályi Államnyomda kiadása, 1901. 574 p. – Kršnjavi Izidor: Beve-zetés, 3–14. p.; Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok története – Truhelka Cziril: Őstörténet és a ró-mai kor, 15–26. p.; Kršnjavi Izidor: A nemzeti uralkodók és az Árpádok kora, 27–56. p.; Bojničić Iván: Az Anjouktól az új-korig, 57–79. p.; Hadzsics Antal: A szerbek jogviszo-nyai, 80–88. p.; Népélet – Hefele Nándor: Ősvallás, családi élet, nép-jellem, háztáj, 89–97. p.; Iskra Ist-ván: Népviselet és háziipar, 98–104. p.; Kuhač Ferenc: A népzene, 105–120. p.; Szellemi élet – Andrić Mik-

lós: A horvát irodalom történetének kiegészítése, 121–143. p.; Hadzsics Antal: A szerb irodalom, 144–147. p.; Kršnjavi Izidor: Művészet, 148–167. p.; Miler Nándor: Zene, 168–169. p.; Kršnjavi Izidor: Közműve-lődési intézetek és iskolák, 170–204. p.; Horvát-Szlavonországok földraj-zi leírása –Žoričić Milán: Népesség és gazdasági állapotok, 205–232. p.; Kesterčanek Ferenc: Erdőgazdaság, vadászat, 233–239. p.; Hranilović Henrik: Zágráb és környéke, 240–266. p.; Pinter Róbert: Zágráb város története, 267–293. p.; Hirc Károly: A horvát tengerpart, 294–321. p.; Hirc Károly: Zengg, 322–330. p.; Hirc Károly: A hegyvidék, 331–383. p.; Kronberger Ernő–Orlić Döme: Líka és Krbava, 384–369. p.; Hirc Károly: A plitvicai tavak, 401–407. p.; Laszovski Emil: Turmező (Trpolje), 408–410. p.; Hirc Károly: Sichelberg (Žumberak), 411–419. p.; Hranilović Henrik: Zagorje, 420–438. p.; Šenoa Milán: A kálniki hegység, 439–445. p.; Hranilović Henrik: A Dráva-mellék (Podravina), 446–464. p.; Hranilović Henrik: A szlavoniai síkság, 465–487. p.; Hranilović Henrik: Pozsega és vidé-ke, 488–508. p.; Hirc Károly: Eszék, 509–524. p.; Hranilović Henrik: A maslovinai (monoszlai) gránit-hegység, 525–532. p.; Hranilović Henrik: A Száva-mellék (Posavina), 533–547. p.; Hadzsics Antal: Szerémmegye, 548–574. p.

58. Ipolyi Arnold: A középkori emlék-

szerű építészet Magyarországon; (talán 1862)

59. Iványi István: Bács-Bodrog vár-megye földrajzi és történelmi hely névtára; I. kötet: Szabadka –

40 4. FORRÁSMUNKÁK

Szabados Sándor könyvnyomdája, 1909. 146 p.; II. kötet: Szabadka – nyomatott Horváth István könyv-nyomdájában, 1909. 183 p.; III. kötet: Szabadka – Szabados Sándor könyvnyomdája, 1906. 161 p.; IV. kötet: Szabadka – Szabados Sándor könyvnyomdája, 1906. 164 p. és V. kötet: Szabadka – Szabados Sándor könyvnyomdája, 1907. 156 p. – Ha-sonmás kiadás: Szabadka, 1991. I–II. kötet és III–V. kötet.

Irodalom: ~~: Tárcák; 1. Gyűjte-ménygyarapodás a T. T. múzeu-mában, 2. Megyei monográfia, 3. Újvidék monográfiája, 4. Iványi Helynévtára; BBVTT Évkönyve 1894. 140–142. p.; Grosschmid Gá-bor: Bács­Bodrogh vármegye föld-rajzi és történelmi helynévtára. Írta: Iványi István; BBVTT Év-könyve 1895. 1–13. p.; Mák Ferenc: „Erkölcsi gyarapodásunkért”; 7 Nap, 1992. szeptember 4., 10. p.; Silling István: Százéves Iványi helynévtára; Magyar Szó – Kilátó; 1989. június 3., 25. szám, 16. p.

60. Jakšić, Ivan: Iz popisa stanovništva

Ugarske početkom XVIII. veka I–II.; Novi Sad – Vojvodjanski mu-zej, I. kötet 1966. 391. p. és II. kötet 1968. 421 p.

61. Juhász Kálmán: A csanádi püspök-ség története I–VIII.; Makó – ki-adja a Csanád vármegye közönsége – 1. kötet (1030–1242) 1930. 183 p.; 2. kötet (1243–1307) 1933. 152 p.; 3. kötet (1307–1386) 1946. 118 p.; 4. kötet (1386–1434) 1947. 143 p.; 5. kötet (1434–1500) 1947. 143 p.; 6. kötet (1500–1552) 1947. 160 p.; 7. kötet (1552–1608) 1935. 156 p. és 8. kötet (1608–1699) 1936. 176 p.

62. Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz I–III.; Újvidék – Forum Könyvki-adó, 2002. és 2003. 1135 p.

Irodalom: Soltis Gyula: A „lap-pangó néprajzos” ünneplése; Sza-bad Hét Nap, 2000. június 21., 7. p.; Krekity Olga: Ősök és alapkövek nyomában; Hét Nap, 2001. decem-ber 29., 7. p.

63. [Kalocsai Római Katolikus Főegy-házmegye Schematismusa 1824-től] Schematismus venerabilis cleri archi­dioecesis Colocensis et Bacsiensis pro anno 1824.; Pes-thini – Typis Trattner dr. Petró-za, 189 p. – 1845-től 1857-ig a Schematismus Szabadkán [M. The resiopoli] Bittermann Károly nyomtatásával jelent meg; 1941-től [Bácskai Római Katolikus Apostoli Adminisztratúra] Scehematismus cleri Administraturae Apostolicae Bachiensis ad annum Christi (…) Suboticae – Typis Globus.

63a. Keleti Károly: Magyarország né-pesedési mozgalma 1864–73­ban és a cholera; Budapest – Magyar Tudományos Akadémia, 1875. 56 p. – Értekezések a társadalmi tudo-mányok köréből, 3. kötet 3. sz.

63b. Keleti Károly: Magyarország né-

pességének szaporodása és fogyá-sa országrészek és nemzetiségek szerint; Budapest – Magyar Tu-dományos Akadémia, 1879. 30 p. – Értekezések a társadalmi tudomá-nyok köréből 5. kötet 5. sz.

63c. Keleti Károly: A nemzetiségi viszo-nyok Magyarországon az 1880. évi népszámlálás alapján; Buda-pest – Magyar Tudományos Aka-démia, 1882. 52 p. – Értekezések a

41I. FORRÁSOK

társadalmi tudományok köréből, 7. kötet 2. sz.

64. Kemény G. Gábor: A magyar nem-

zetiségi kérdés története I. rész – A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790–1918; Budapest – Gergely R. R.-T. kiadá-sa, 1947. 188 p.

65. Kemény G. Gábor: Iratok a nem-zetiségi kérdés történetéhez Ma-gyarországon a dualizmus korá-ban; Budapest – Tankönyvkiadó – I. kötet: 1867–1892, 1952. 919 p.; II. kötet: 1892–1900, 1956. 967 p.; III. kötet: 1900–1903, 1964. 714 p.; IV. kötet: 1903–1906, 1966. 749 p.; V. kötet: 1906–1913, 1971. XII + 739 p.; VI. kötet: 1913–1914, 1985. 341 p.; VII. kötet: 1914–1916, MTA Történettudományi Intézet, 1999. 810 p.

66. Kemény Gábor: A szomszéd né-pekkel való kapcsolataink törté-netéből; Budapest – Tankönyvki-adó, 1962. 1039 p.

67. Kisari Balla György: Marsigli tá-bornok térképei; Budapest, 2005. 540 p.

68. Kocsis Károly–Kocsisné Hodosi Eszter: Magyarok a határainkon túl – a Kárpát­medencében; Buda-pest – Tankönyvkiadó, 1992. 179 p.

69. Kocsis Károly szerk.: Délkelet-

Európa térképekben; Budapest – MTA Földrajztudományi Kutató-intézet, Kossuth Kiadó, 2005. 99 p.

70. Konek Sándor, dr.: Magyar biro-dalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára;

Budapest – Franklin-Társulat, 1875. 710 p.

71. Kovács Alajos: Magyarország népességi statisztikája 1910­ben; Budapest – M. Kir. Központi Sta-tisztikai Hivatal, 1920. 233 p.

72. Kristó Gyula: A vármegyék kiala-

kulása Magyarországon; Buda-pest – Magvető Könyvkiadó, 1988. 645 p.

73. Kulcsár Krisztina: II. József utazá-sai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi bánság-ban 1768–1773; Budapest – Gon-dolat, Magyar Országos Levéltár, 2004. 580 p.

74. Kummerer Ernő: Magyarorszá-gi török kincstári defterek I–II. (Fordította Lászlófalvi Velics An-tal); kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történész Bizottsága; Budapest – Athenaeum nyomda, 1886. és 1890.

75. Kunits, Michael: Topographische

Beschreibungen des Königreiches Ungarn; Pest, 1824.

76. [Lipszky János]: Repertorium Locorum Objectorumque in XII tablis mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae occurrentium Joannes Lipszky de Szedlicsna; Budae – Typis Regiae Universitatis Pestauae, 1808. 706 + 165 p.

77. Magda Pál: Magyar Országnak és a’ határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográfiai

42 4. FORRÁSMUNKÁK

leírása; Pesten – Trattner János be-tűivel ’s költségével, 1819. 586 p.

78. Magyarország az első világhá-borúban; Budapest – Petit Real Könyvkiadó, 2000. 848 p.

79. Magyarország melléktartomá-nyainak oklevéltára; I. kötet: Thallóczy Lajos és Hodinka Antal (szerk.): A horvát véghelyek ok-levéltára 1490–1525; Budapest, 1903. CVIII + 753 p. III. kötet: Thallóczy Lajos és Horváth Sándor (szerk.); Alsó­szlavoniai okmány-tár [Dubica, Orbász és Szana vármegyék] 1244–1710; Budapest, 1912. XXXI + 450 p.

80. Magyarország tiszti czím- és név-tára 1901. XX. évfolyam – A Keres-kedelemügyi M. Kir. miniszter ren-deletéből szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal; Budapest – Pesti Könyvnyomda-részvény-társaság, 1901. 1309 p.

81. Marczali Henrik (szerk.): A magyar történet kútfőinek kézikönyve; Budapest, 1901–1902. X + 967 p.

Irodalom: Dőry Ferenc: ~; Száza-dok, 1906. 643–655. p.

81a. Marsigli, Luigi Ferdinando: Az Oszmán Birodalom katonai ál-lapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Csákváry Ferenc és Domokos György; Budapest – Historiaantik Könyvesház Kiadó, 2007. 307 p.

82. Milleker Bódog: Délmagyarország középkori földrajza; Temesvár – Kiadja a Délmagyarországi Történel-mi és Régészeti Múzeum-Társulat,

Csanádegyházmegyei könyvnyom-da, 1913. 271 p. – Előszó, 3–4. p.; Torontál vármegye, 5–17. p.; Keve vármegye, 17–46. p.; Krassó várme-gye, 46–148. p.; Temes vármegye, 148–269. p.; Pótlék, 270–271. p.

83. Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi ál-lam korában I–II.; Budapest – Ki-adja a Magyar Történelmi Társulat, 1927. 641 és 576 p.

84. Monumenta Historica Zagrebiae – Povijesni spomenici slob. kralj. grada Zagreba priestolnice kra­ljevine Dalmatinsko­Hrvatsko­Slovenske (1093–1399) I. knjiga; Sabrao o troškom toga grada na svet izdao Ivan Krst. Tkaličić; Zagreb – Brzotiskom K. Albrechta. 1889. 519 p. + CCXIX p. – Ivan Krst. Tkaličić szerkesztésében a követ-kező kötetek jelentek meg: II. kötet (1400–1499), 1895. 587 p.; III. kötet (1500–1526), 1896. 368 p.; IV. kötet (1355–1365), 1897. 398 p.; V. kötet (1375–1391), 1898. 395 p.; VI. kö-tet (1412–1448), 1900. 538 p.; VII. kötet (1450–1480), 1902. 534 p.; VIII. kötet (1481–1526), 1902. 281 p.; IX. kötet (1334–1440), 1903. 387 p.; X. kötet (1441–1470), 1904. 309 p.; XI. kötet (1368–1521), 1905. 352 p.; A sorozat folytatódott: XII. kötet (1526–1564), 1929. 491 p.; XIII. kötet (1535–1560), 1931. 440 p.; XIV. kötet (1512–1608), 1932. 500 p.; XV. kötet (1564–1590), 1937. 425 p.; XVI. kötet (1591–1600), 1939. 372 p.; XVII. kötet (1601–1617), 1941. 455 p.; XVIII. kötet (1604–1700), 1949. 426 p.; A sorozat 1953-tól a XIX. kötettől továbbra is Emily Laszowski szer-kesztésében jelent meg, de a címe

43I. FORRÁSOK

Povjesni spomenici slob. kralj. grada Zagrebre változott.

85. Neueste statistisch­geographische Beschreibung des Königrechs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär­Grenze; Leipzig – Weygand’sche Buch-handlung, 1832. 522 p.

86. [Ortvay Tivadar]: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején – A pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve I–II. (Geographia Ecclesiastica Hungariae). A vatikáni Okirat-Bizottság rendeletére szer-kesztette Ortvay Tivadar; Budapest, 1891. 827 p. – Első rész: Az eszter-gomi érseki tartomány. 1. Az eszter-gomi érsekség (Ortvay Tivadar), 1–61. p.; 2. A nyitrai püspökség (Ortvay Tivadar), 62–100. p.; 3. A váci püspökség (Ortvay Tivadar), 101–113. p.; 4. Az egri püspökség (Balassy Ferencz), 114–213. p.; 5. A pécsi püspökség (Kammerer Ernő és Ortvay Tivadar), 214–282. p.; 6. A veszprémi püspökség (Nagy Imre), 283–308. p.; 7. A győri püs-pökség (Ortvay Tivadar), 309–326. p.; Második rész: 1. A kalocsai érse-ki tartomány (Városy Gyula és Ortvay Tivadar), 327–352. p.; 2. A csanádi püspökség (Ortvay Tiva-dar), 353–494. p.; 3. A váradi püs-pökség (Bunyitay Vincze műve alapján Ortvay Tivadar), 495–606. p.; 4. Az erdélyi püspökség (Beke Antal és Ortvay Tivadar), 607–669. p.; 5. A zágrábi püspökség (Ortvay Tivadar), 670–768. p.; Függelék: A tizedjegyzékekben nem említett, de a XIV. században mégis létezett egyházas helyek (Ortvay Tivadar), 769–827. p.; Névmutató (készítette Fésűs György).

87. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII­ik század vé-géig I–II.; Budapest – A Magyar Tudományos Akadémiai könyvki-adó hivatala, 1882. 464 p. + 544 p.

88. [Palugyay Imre]: Megye rendszer hajdan és most – Törvény­, tör-ténet­ s egyéb rokon kútfők után írta Palugyai Imre I–II.; Pest – Heckenast nyomda. I. kötet: Me-gye-alkotmány, 1844. 224 p.; II. kö-tet: Megye-hivatalok, 1844. 216 p.; Megye rendszer hajdan és most – Törvény­, történet­ s egyéb ro-kon kútfők után írta Palugyai Imre III–IV.; Pest – Geibel Károly nyomdája; III. kötet: Megye kiadási rendszer s megye statistika, 1847. 198 p. – Benne: Csanád, 141–145. p.; Csongrád, 145–152. p.; Krassó, 154–157. p.; Temes, 157–184. p.; Torontál, 184–187. p.; IV. kötet: Megye kiadási rendszer s megye statistika, 1848. 311 p. – Benne: Bács (Bodrogh t. e.), 9–24. p.; Ba-ranya, 146–149. p.; Szerém, 191–194. p.; Horvát országi megyék (Körös, Varasd, Zágráb) 217–233. p.; Turmező (Turpolye, 235–255. p.; [Turmező] Oklevelei, 235–255. p.; Magyar tenger mellék, Fiume, 304–316. p.

89. Palugyay Imre: Magyarország tör-téneti, földirati s állami legújabb leírása I–IV. kötet; IV. kötet: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vár-megyék leírása; Pest – Heckenast Gusztáv sajtója, 1855. 828 p. + a három megye térképe – I. Békés s ezzel egyesített Csanád várme-gye leírása, 1–371 p.; II. Csongrád vármegye leírása, 373–535. p.; III. Honth vármegye leírása, 537–805. p.; Helyek nevei, 809–828. p.

44 4. FORRÁSMUNKÁK

90. Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története I.; Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága; Budapest – a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala, 1877. 483 p. – Előszó, III–VI. p.; Általános történet, 1–244. p.; Kor-mány és közigazgatás, 245–329. p.; Egyházi történet, 330–380. p.; Alkotmánytörténet, 381–432. p.; Szörényvármegye mint Erdély ré-sze, 433–441. p.; Kereskedés, 442–450. p.; A Szörény megyei családok, 451–477. p.; Czímerek, 478–482. p.

91. Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története II.; Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága; Budapest – a Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala, 1878. 579 p. – [Települések] (…) Mehadia, 309–366. p.; (…) Orsova, 389–428. p.

92. Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság

és Szörény vármegye története III. Oklevelek; Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága; Budapest – a Magyar Tudományos Akadémia könyvki-adó hivatala, 1878. 426 p.

93. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vár-megyék I. – A Magyar Tudomá-nyos Akadémia Történelmi Bizott-sága; Budapest – A M. T. Akadémia könyvkiadó hivatala, 1880. 434 p. (hasonmás kiadás 1988) – Beveze-tés, 3–58. p.; Pilis, 59–67. p.; Solt, 68–74. p.; Csepel, 75–83. p.; Szol-nok, 84–118. p.; Kemej, 119–127. p.; Nyír, 128–130. p.; Szilágy, 131–136. p.; Erdőd, 137–138. p.; Pa-tak, Szerencs, Zemplén, 139–147.

p.; Pata, Ujvár, Heves, 148–190. p.; Borsva, 191–200. p.; Bakony, 201–212. p.; Segösd, 213–218. p.; Bodrog, 219–253. p.; Valkó, 254–368. p.; Keve, 369–410. p.; Horom, 411–424. p.; Somlyó, 425–427. p., Utószó, 428–430. p.

94. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vár-megyék II. – A Magyar Tudomá-nyos Akadémia Történelmi Bizott-sága; Budapest – A M. T. Akadémia könyvkiadó hivatala, 1880. 548 p. (hasonmás kiadás 1988) – Király-hágón túli részek (Erdély) 1–142. p.: Szeben, 92–108. p.; Besztercze, 108–125. p.; Brassó, 125–142. p.; Dráván túli részek (helytelenül Slavonia és Croatia), 143–318. p; Slavoniának eredetéről, 145–164. p.; A görög birtoklás a két folyó közt, 164–166. p.; Az első püspökségek határai Görögország felé, 166–172. p.; A Dunán-túli vármegyék részei a Dráva-Száva közén, 172–176. p.; A Slavonia név eredetileg nem a Dráva-Száva közére vonatkozik, 176–182. p.; Mikor kapta a Kulpa és Száva, továbbá a Száva és Dráva közti vidék: Zágráb, Zagoria, Varasd és Körös vármegye a Slavonia ne-vezetet, 182–183. p; Az ország har-madrésze, mint a királyi herczegek kormányzási kerülete, 183–212. p.; A zágrábi püspök hűbérúri állása, 212–215. p.; A mai állapotok szü-lemlése, 215–222. p.; A földirati korszakok áttekintése, 222–316. p.; Megye-leírások: Csázma, Dombró, Dubicza, Garics, Gerzencze, Gora, Goricza, Gordova, Hraschina, Iva-nics, Kemlek, Marócza, Podgoria, Rovische, Sziszek, Ugra, Vaska, Zagoria, 319–499. p.; Száván-tú-li részek (Bosznia, Horvátország, Dalmatia) – Bosznia és Ráma

45I. FORRÁSOK

neve, 321–324. p.; Bosznia fekvé-se, 324–325. p.; A boszniai czímer, 325–327. p.; A királyi czím, 327–332. p.; Bosznia általános földrajza, 329–332. p.; Zentha, 332–333. p.; Herczegovina. 333–348. p.; Fiume, 348–363. p.; A zsupánságok intéz-ménye, 363–370. p.; Horvátország, 370. p.; Dalmáczia, 370. p.; Megye-leírások: Bocsácz, Brebir, Busán, Csaszin, Cetina, Corbavia, Dreznik, Drid, Gecske, Glas, Hlevno, Hotusa, Imota, Klisza, Lapacz, Lika, Luka, Modrus, Mosor, Mren, Nina, Nona, Odorja, Orbász, Ozora, Pesenta, Plas, Pleva, Podgoria, Poljicze, Primorje, Pset, Rab, Rasztocza, Sebenico, Sidraga, Tinnin, Vinodol, Zagoria, Zana, Zeng, 372–499. p.; Visszapillantás, 500–501. p.

95. Réső Ensel Sándor, ifj.: A helyne-vek magyarázója; Pest – nyoma-tott Emich Gusztáv magyar akadé-miai nyomdásznál, 1862. 271 p., 1–2. füzet (A-B) + C füzet 36 p. + D füzet 36 p.

96. Rónai András, dr. (szerk.): Közép-Európai Atlasz; Balatonfüred – Budapest, 1945. 411 p. – Hasonmás kiadás; Budapest – Kiadja a Szent István Társulat – Püski Kiadó, 1993.

97. Rupp Jakab: Magyarország hely-rajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre, vagyis a ne-vezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve – Első kötet: Az esztergomi egyház­tartomány a hozzá tartozó püs-pökmegyékkel együtt. Kiadta a M. Tud. Akad. Történelmi Bizottsága; Budapest – A Magyar Tudományos

Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1870. 807 p. – Előszó III–XVIII. p.; I. Az esztergomi fő-egyházme-gye, 1–211. p.; II. Székesfehérvári (hajdani veszprémi) egyházmegye, 215–256. p.; III. Veszprémi egyház-megye, 259–352. p.; IV. Pécsi egy-házmegye, 353–417. p.; V. Győri püspökség, 418–535. p.; VI. Szom-bathelyi egyházmegye, 536–584. p.; VII. Nyitra püspökmegye, 585–643. p.; VIII. Beszterczebányai egy-házmegye, 644–683. p.; IX. Váczi püspökmegye, 684–732. p.; Név- és tárgy-mutató, 733–807. p.

98. Rupp Jakab: Magyarország hely-rajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre, vagyis a ne-vezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intéze-tek, püspökmegyék szerint ren-dezve – Második kötet: Az egri érsek­egyház­tartomány. Kiadta a M. Tud. Akad. Történelmi Bizottsá-ga; Budapest – A Magyar Tudomá-nyos Akadémia Könyvkiadó Hiva-tala, 1872. 471 p. – I. Az egri főegy-házmegye, 1–107. p.; II. Pozsonyi püspökmegye, 108–150. p.; III. Szepesi egyházmegye, 151–244. p.; IV. Kassai püspökmegye, 245–339. p.; V. Szathmári püspökmegye, 340–409. p.; Név- és tárgymutató, 411–471. p.

99. Rupp Jakab: Magyarország hely-rajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre, vagyis a ne-vezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intéze-tek, püspökmegyék szerint ren-dezve – Harmadik kötet: A bácsival törv. egyesített kalocsai főegyház­megye. Kiadta a M. Tud. Akad. Történelmi Bizottsága; Budapest –

46 4. FORRÁSMUNKÁK

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, 1876. 375 p. – Előszó, V–VII. p.; I. A Bácsival törv. egyesített kalocsai főegyház-megye, 1–44. p.; II. A csanádi püs-pökség, 45–97. p.; A nagyváradi L. sz. püspökség, 98–172. p.; Az erdé-lyi püspökség, 173–243. p.; Függe-lék: A milkói és argyasi püspökség, 244–252. p.; Toldalékok: Magyar- és Erdélyországban egykor és most létező helyek és kolostorok további történetére vonatkozó, felvilágosító toldalékok, 253–310. p.; Név- és tárgymutató, 311–375. p.

Irodalom: Dudás Ödön: ~ ; Száza-dok, 1876. 670–671. p.; Deák Farkas: ~ ; Századok, 1877. 439–445. p.

99a. [Schack Béla]: Kereskedelmi isko-láink és tanáraink a millennium esztendejében – A keresk. iskolai tanárok egyesülete megbízásából írta dr. Schack Béla; Budapest – Lampel Róbert (Wolfner F. és Fiai), 1896. LII + 197 p. – Benne: Alsó-Kubini Állami Felső Kereskedel-mi Iskola, 1–2. p.; Fiumei Állami Felső Kereskedelmi Iskola, 37–38. p.; Nagybecskereki Állami Felső Kereskedelmi Iskola (és polgári is-kola); 54–55. p.; Pancsovai Állami Felső Kereskedelmi Iskola (és pol-gári iskola), 61–63. p.; Temesvári Weiszner-féle Felső Kereskedelmi Iskola, 79–81. p.; Ujvidéki Állami Felső Kereskedelmi Iskola (és pol-gári iskola), 83–85. p.; Zombor sz. kir. város Felső Kereskedelmi Isko-lája, 90–92. p.

100. [Schwartner Márton]: Statistik des

Königrechs Ungarn. Ein Versuch von Martin v. Schwartner – zweyte vermehrte und verbesserte Ausgabe I–III. Band; Ofen – Bedruckt mit

Köhigl. Universitäts-Schriften. Erste Theil, 1809. 445 p.; Zweyter und Dritter Theil, 1811. 552 p.

101. Soós Elemér: Magyarország várai; OSZK Kézirattár. Fol. Hung. 3105/I–XL. k.

102. Széchenyi István: Napló [1814–1860]; Budapest – Gondolat, 1978. 1534 p.

103. Szita László–Gerhard Seewann: A karlócai béke és Európa 1698–1699; Pécs, 1999. 314 p.

104. T[eleki] D[omokos], g[róf]: Egyne-hány hazai utazások leírása Tót­ és Horvátországnak rövid es-mértetésével együtt; nyomtattatott Bécsben, MDCCXCVI; Új kiadás: Teleki Domokos: Egynehány ha-zai utazások leírása; Balassa Ki-adó, 1993. 199 p. – Első utazás: Egy erdélyi nemes ifjú hazafinak Ma-gyarország felső részeiben tett uta-zásának leírása, 9–38. p., Második utazás: Egy magyar nemes ifjúnak Erdély egy részében tett utazásának leírása, 39–60. p.; Harmadik utazás: Egy erdélyi magyar nemes ifjúnak Magyarország déli részeiben tett utazása, 61–93. p.; Negyedik uta-zás: Egy erdélyi nemes ifjúnak Ma-gyarország túl a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországon, a Magyar Littorálén és Triest városán keresz-tül 1795-ben tett utazása, 94–152. p.; Utószó, 153–158. p.; Jegyzetek, 159–197. p.

105. Temes vármegye. Magyarország

Vármegyéi és Városai; Az Orszá-gos Monográfia szerkesztő-bizott-ságának felügyelete alatt a Temes vármegyei helyi munkatársak köz-

47I. FORRÁSOK

reműködésével szerkesztette Bo-rovszky Samu dr. †; Budapest – Or-szágos Monográfia Társaság é. n., 468 p. – Joanovics Sándor: Előszó, I–IV. p.; Schwalm Amadé, dr.: Te-mes vármegye természeti viszonyai, 1–18. p.; Reiszig Ede, dr.: Temes vármegye községei, 21–128. p.; Alexics György–Czirbusz Géza: Temes vármegye népe, 129–150. p.; Szily Pongrász: A Temes- és Be-gavölgy vízszabályozása és ármen-tesítése, 151–160. p.; Ottlik Péter: Temes vármegye mezőgazdasága, 161–179. p.; Lendvai Jenő: Temes vármegye ipara, kereskedelme és pénzügye, 180–190. p.; Vértesy Gyula, dr.: Temes vármegye közok-tatásügye, 191–198. p.; Vende Ernő: Irodalom, tudomány, művészet, 199–224. p.; Szentkláray Jenő, dr.: Temes vármegye története, 225–392. p.; Reiszig Ede, dr.: Temes vármegye nemes családai, 395–422. p.; Rei-szig Ede, dr.: Fehértemplom, 423–432. p.; Milleker Bódog: Versecz, 433–448. p.; Betűsoros név- és tárgymutató, 452–463. p.

106. Torontál vármegye. Magyaror­

szág Vármegyéi és Városai – Szer-kesztette Borovszky Samu; Buda-pest – Országos Monográfia Társa-ság, é. n., XII + 632 p. – Jankó Ágoston: Előszó, VII–XII. p.; Schwalm Amadé: Torontál várme-gye természeti viszonyai, 1–13. p.; Reiszig Ede–Vende Aladár: Torontál vármegye községei, 14–138. p.; Streitmann Antal–Kaufmann Ist-ván–Czirbusz Géza: Torontál vár-megye népe, 141–168. p.; Jankó Ágoston: Vízszabályozás és árvíz-védelem, 171–203. p.; Marton An-dor: Mezőgazdaság, 204–234. p.; Haraszthy Lajos: Ipar, kereskede-

lem, hitelügy, forgalom, 235–255. p.; Grézlo János: Torontál várme-gye közoktatási ügye; 256–264. p.; Vende Ernő–Somfai János: Iroda-lom, tudomány és művészet, 265–303. p.; Kisléghi Nagy Gyula–Nagy Géza: Torontál vármegye őstörténe-te, 304–328. p.; Reiszig Ede: To-rontál vármegye története 1779-ig, 331–429. p.; Alexics Bogolyub: To-rontál vármegye története 1779-től 1867-ig, 430–476. p.; Haraszthy Lajos: Torontál vármegye története 1867-től a mai napig, 476–518. p.; Reiszig Ede: A vármegye nemes családai, 519–554. p.; Móricz Mik-lós: Nagybecskerek, 555–582. p.; Fekete Gyula: Nagykikinda, 583–596. p.; Fábián Imre: Pancsova, 597–612. p.

107. Történelmi adattár – Csanád­Egy­

házmegye hajdana és jelene. Havi folyóirat – A csanád-egyházmegyei papság közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Ortmayr Ti-vadar és Szentkláray Jenő; Temes-vár – Nyomatott Diemer Károly könyvnyomdájában. I. kötet 1871. 698 p. – Plébániák tára. I. Almás-Kamarás, 12–34. p.; II. Apácza, 35–59. p.; III. Apátfalva, 60–96. p.; IV. Arad (Ó), 97–192. p.; V. Arad (Új), 193–204. p.; VI. Bachovár, 205–212. p.; VII. Bárdány, 213–240. p.; VIII. Battonya, 241–245. p.; IX. Béba (Ó), 246–296. p.; X. Becse (Török, Új), 297–361. p.; XI. Becskerek (Kis), 362–392. p.; XII. Becskerek (Nagy), 393–588. p.; XIII. Becskerek (Német), 589–594. p.; XIV. Beodra, 595–607. p.; XV. Bessenyő (Ó), 608–626. p.; XVI. Bessenyő (Új), 627–668. p.

II. kötet 1872. 470 p. – Plébáni-ák tára. XVII. Történelmi adat-

48 4. FORRÁSMUNKÁK

tár [Szentkláray Jenő] 11–22. p.; XVIII. Blumenthal (Máslak), 23–28. p.; XIX. Bocsár, 29–31. p.; XX. Bogáros, 32–60. p.; XXI. Bogsán, 61–98. p.; XXII. Bóka (Horvát és Szerb), 99–108. p.; XXIII. Boros Jenő, 109–242. p.; XXIV. Borovics, 242–274. p.; XXV. Bresztovácz (Temes), 275–306. p.; XXVI. Bresz-továcz (Határvidéki), 307–312. p.; XXVII. Bruckenau (Piski), 313–338. p.; XXVIII. Bulcs, 339–402. p.; XXIX. Buttyin (Bököny), 403–407. p.; XXX. Buziás, 408–435. p.; XXXI. Carlsdorf, 435–441. p.; XXXII. Csákova (Csákvár), 441–465. p.

III. kötet 1873. 384 p. – Plébániák tára. XXXIII. Csanád, 7–384. p.

IV. kötet 1884. 192 p. – Plébáni-ák tára. XXXIV. Csatád, 7–32. p.; XXXV. Csávos, 33–41. p.; XXXVI. Csermő 42–64. p.; XXXVII. Csik-lova, 65–74. p.; XXXVIII. Csó-ka, 74–96. p.; XXXIX. Csősztelek (Csesztreg), 97–105. p.; XL. Czer-nya (Magyar), 105–128. p.; XLI. Czernya (Német és Rácz), 129–131.

p.; XLII. Daruvár, 132–139. p.; XLIII. Detta, 139–170. p.; XLIV. Deschánfalva, 171–192. p.

107a. Vályi András: Magyar Országnak Leírása; Budán, I. kötet 1796. II–III. kötet 1799. 704 p., 736 p. és 688 p. (hasonmás kiadás)

108. [Zágrábi Római Katolikus Egyház-megye Schematismusa 1808-tól] Schematismus cleri dioecesis Zag­rebiensis pro anno 1808.; Zagrebiae – Typis Novoszel

109. Zétényi Zsolt, dr.: Magyarok a Kárpát­medencében I–II.; [Buda-pest], 1990. 221 p. – I. rész: Be-vezetés 1–6. p.; A Kárpát-medence jelenlegi politikai határainak és ezen belül a magyar és más etniku-mok arányainak kialakulása, 7–33. p.; Burgenlandi magyarság, 34–51. p.; Jugoszláviai magyarság, 52–77. p.; Kárpátaljai magyarság, 78–103. p.; II. rész: Romániai magyarság, 104–151. p.; Szlovákiai magyarság, 152–206. p.; Utószó, 207–221. p.