POI.JTII\.AI. KOZCAZDA··\CI

l i\ l_J (_) j\ 1 . . . .

Török Kálman prelútus (,urHJIJI!h l·' ., Husvéti lc':Jdulom.

Beökönyi Vidor f, >ld birt• ,k<Js l )f'\k; C· ., . miilcstennck·sn·,J.

Or. visontai Kovitch Lüszló f('.!J[,jJt"·' , Vt'tnlosg~iirk l'\i,zlerlwk r·s szarw

Soltt~sz Jud 'l1szuiüred · Lszt it'LÍII\ :·•;_,.

g) nr lt~n·le Lsztorszú•:hnl.

Kalmún Simdor d J\lügy<n \lezligm· '" súgi Ki\ !lelt lnkzd le\·clu.<>Jl' :\lu neh Gy umokskmwksünk. i·rt.·kesllt•st ,, . kuliiniis ll'kmtdlel dl: 1 !i. L:::. eszknd 1. ·.

'v l. Almu.

Vitéz dr. Tömösvúry .lúnos tusz"l;:ui ''' a he\ t•si júrits \ i.-;z, •n::- <~irul.

A hatvani kerüiet m·szúggyül,··si J., p­viselöjének iülo.zululú;,<t a rokkwt .. t •• i·rdt•kl·ben.

lJr. Hajdu Bi'ia on·us l;,,>IH'~'";: ;\i\ d' d­junk !\lidmlureden.

Vilt~z dr. Szirüky l\üroh· •i·~··,,·d. d !1. t· va lll Atkllk<~i Cl ul, ,•lnokt'Jl<'k ll) ,b l il·

Zél lu uz L' l.() t•súlt•l pr"grdllllliJitn>Í.

A l lal nm i Onkt•Jlks l' i iz• .It<> lL'sl• ;,., diszkiizgyúlésl'.

Az Egri Túrs<ululmi i·:~, t'suldt•k l>ill• :.1· súgJ HJzolbitgil mi,J!dit-lt•l>t'kt·l lt•lt•s, il

sZt>llo t's ~:) iimt>l('slernwl• ·s l' Í< ill o,-.[,.

tú::;Únt. A ",lac" uj sh:tndftird(iJ<'. (),·sz,•J,:..t··s, .. tl,

V árkonyi Súndor [uj(' I:\ z,'' el. Jungrcisz Múrton J, ildhitlukos :\pe ll ;·

.t.úsztilús dr lilii t) 1 Lúsl'.lu .. l',·t..,.l" J<iv•>w" c nidH·hez.

Fruler Benilius; ,.\ Szervildrcnd ltdsZc•;.­(·ves iirilrn(·ve.

Az egri kép,·isdutestLikt u burlo<.(ydszt..," ndu teljes eltiirlcsd kt;n a kurm<tJJ\ l i

A Cjyt)ngyi>si T:dwr,··lq>(·nzlúr b.(\ ,·s: ... ·i l~J:l:!. i'\1 mükiJd,•st'.

T(l\úhbit hirt'k. i><'S/i.llllt>lc•k sih. :t lll('"

llllll<len rl'sú•bt>l. ~

l ..... , ••••••• .... •1"--'-''. ·:l

ÉS T Á R SA D A L 1\11 V Á R M E G Y E l L A P

··<~.:.,;.)

'~·. '·' ~ ~-/

HATV A N. lll:U. ÁPRILIS IIÖ lS. IV. 1\'FOLYA\1 7. SZÁM.

Az egri kápviselötestUiet a borfogyasztási adó teljes eltört;sét kéri a kermánytól.

Eger város képviselötestülete április első. nap­ján tartotta rendes közgyülését, amelynek leglont?­sabb és leghosszabb vitái kiváltó program.mpontj~ a szólótermelók sérelmei és a borfogyasztasi ado volt. A gazdák régi sérelme, a borfogyasztási adó körül sok felszólalás hangzott el, a felszólalók ter­veket vetettek fel a sérelem orvoslására, a vita azonban mégis meddó maradt, mert törvényes alap hiányában a javaslatokat el ketlett vetni.

A közgyülésl T rak Géza polgármester nyito~ta meg, keK)'eletes szavakkal emlékezve meg Jankavics Dezső elhunyt volt polgármester érdemeiről. A pol­gármester után dr. Szabó Szilárd ügyvéd, mint a képviselőtestület régi tagjáról emlékezett meg az elhunytróL

Napirend előtt Frank Tivadar tanácsnok fel­olvasta az egri szociáldemokrata szervezet bead­ványát, amelyben ellenszolgáltatás nélki.lh inség­segelyt kérnek ed tiltakoznak az inségmunka ellen. A kérdésben a törvényhozás hivatott dönteni s Jgy az nem tartozik a közgyúlés elé.

Az épitóiparosok kérelmet terjesztettek elő a városhoz. védelmet kérve az idegen munkavállalók ellen. Az állandó választmány a varos közönségének jóérzésére hivatkozik, amellyel a városi épitőiparo­sokat előnybe fogja helyezni az idegenekkel szemben.

Dr. HeimJer Ede a szölómunkások védelmére ugyanezt kérte.

Sós Mihály törvényes védelmet sürgetett. Vida Ferenc a munkásokat is rubáztatta, mert nem teljesitik pontosan kötelességüket s igy a gazdái( Idegent tagadnak. Frank Tivadar tanácsnok a közgyulesi biZottság munkáját reterálta, amelynek a város és a bortermelök érdekeinek az összeegyeztetése volt a célja. Letárgyalták a felmerül! le rveket, de azok nem valo­sithatok meg. l:iejelentette, hogy Petro Kálmán dr. országgyülés1 képviselönek a borfogyasztási adó teljes eltörléséről benyujlotl indiiványál azonnal lel­terjeszti a város a kormányhoz.

A közgyülesnek Vida ferenc azt a javasiatol tette, hogy szabaditsák fel a bortorgalmat s a házi fogyasztáll kedvezményes adóju konlingenséi évi két hektoliterben állapitsák meg tejenként s ezenfelül a termelő minden liter borért J fillért faessttn. A javaa­lat intézkedései ellogadhatatlanok, mert kivül állanak a képviselötestület hatáskörén.

Vida Ferenc hivatkozással arra, hogy az állam átengedte a borfogyasztási adót a városnak s más több község holdankint fizeti boradóját, a kérdés rendezését s inditványa ellogadását sürgette.

Heller József dr. cáfolja a felszólaló állal fel­hozottakat.

Láng Nándor a költségvetés esetleges apasz­tásával remélné leszállitani a borfogyasztási adót.

Sós Mihály kikel az értékesdésnél mutatkozó protekció ellen. Helyteleniti, hogy a borfogyasztási adót mindig változóan állapitják meg. A mai ~:l ezer pengót is sokalja. Lipcsey Péter dr. a terme­lési adó bevezetését kivánta s ind1lványozta az· egri borvidéknek zárt területté való nyilváuitását.

Sós Mihály u pótilletmények és reprezentációs költsé~ek, Sch1ller János a lisztviselői iizetések csökkenlésétól várja a helyzel javulását.

Frank Tivadar zárta le a vitát. Kijelentette, hogy a város bármilyen intézk~dé~~et ~ehet, . a bor­logyasztási adót a kormány SZigoru u"!tezkedesekke~ hajtalja be, ez ellen nem lehet sem~1t .~er:n tenm az elhangzottak szerint, mert fegyelmi elJarast kap­na a vezetőség. Az adókezelések terén measzeme­nő engedékenységet igért.

Trak Géza polgármester is ei;Jbol a szemszög­ből látja a helyzetet. A kózgYütés ezután elvetette Vida rerenc inditványat.

Vida Ferenc interpellálni akart bizonyos kifize­tesek ügyeben. amelyekel a viiros Heller -~~~ef dr. ügyvéd Képviselótestuleti tag reszére eszkoz_?ll. . Az interpelláció! azonban megelozte Herler Joz~et ~r. lelszolaiása aki JShlertette a kapolt loU pengo tor­ténetét. A ~áros é11 az uzernek megblZÖsaból hosz­s;~;abb időn at ügyvcdl ténykedest végzett . peres ugyekben, amelyek keszloadásai _lejébe~ szit!"IIol~ lel a '/oU pengő!. UgyvédJ honoranumrol lehat szo sem lehetett.

Vida Ferenc eliogadta az ügyvéd magyarázatát. amelyhez még Irak l.Jéza polgármester is hozzáfüz­te azt a megallupitását. hogy az ügyvéd önzetlen munkája revén lJU.UUU pengő maradt benn a város kasKáJában, ezutan legalább is JU,UUU pengöt szá­molhatott volna lel dijazásképen, de egy bllért sem szamitolt, a város tehát még lekötelezettje is az ÜK)'védnek.

A tárgysorozat föbb pontjainak letárgyalása során a kozgyülés meg leszállitottu a villanyórák bérét, méraékelte a kém~nysepres1 dijakat, elnatároz­b:t az érsekkerti lahia Ktcserélésel, ezenkivül eiuta­sJtolta a Hevesmegyei Vitézi Széknek azt a kérel­mét, hogy az örkeny1 gazdasági iskolában a város aJtai letesitett alapiiványi helyeket az e~<:tsz megye gazda IlJai számára tegye elnyerhetové. A kö;~;gyu­lés az esti órákban ért véget.

Keviziós zászlók a közaétekben. A félárbocra ereszlett lobogó a gyász jelképe s ma minden magyar embernek van gyászolni valója. Szép gon­dolatot vaJositottak meg a trianoni nemzell gyász kifeJezésére a mezökövesd1 járás l\özségei, amikor Lsoltóy fuiimán janisi testnevelési telugyelő mdit­ványara elhatároztak a reviziós zászlók leláthtáslit. Nemcaak a magyar ember, de az idegenek elott is a közsegek loterén feltíllitott Iéiárbocra ereszlett nemzetiszinü lobogó annyira kifejező és mélyertelmü, hogy a gondolat megerdemli széles elterjedeset megyénk községeiben is. Mmden vasúr- és ünnep­nap hirdetne a lobogó, hogy nem nyugszunk bele mai sorsunkba és várjuk igazunk diadalát. A lobo­gók előtt a levenlék gyakorlatoZtisuk előtt <!S után lisztelegnek és a község lakossága is kalaplevevéssei hulad el előtte. A lobogó elóállitása nem jelent nagy megterhelést, naert az anyaga olcsó, a h1mzést pedig házilag elkeszithelik a lelkes zászlóanyák. A gyászszimbolum látása mindennap emlékünkbe Idézné magyar öntudatunkat s ez az egyazerü lalusi nép lelkél közvetlen és legérthetöbb kapcsolatba hozná a revizió gondolatával. A kezdeményezés a falu vezetöinek kezében van, az ó hazalias buzgal­mukat dicsérné, ha a gondolat minél több község­ben valóságialá válna.

IV. évfolyam 1933. iiprilis 15. 7. !\zám. -HEVESVARMEGYE ----------------~--~~--~--------------------~----p 0 L I T l K A l. K Ö Z G A Z D A ~A G 1 ÉS T A R S A D A L;\\ I V Á R ;\\ E G Y E I L .:.. P •\•1l•cl.i.I.I·.·IJ.\IK 11 ~!.~-\\~-~(J~\~T~,\~1\~L~.I~S/~.I~c~~-·1~-:1~.<--il .. ·l .. /~l-.~-ll~.s--·1·,~\~I<~A~K·:~l·cl .. i'•, ~L·\·K·E·I·l·I'·E;~i·G~Ö·.·I···L·l.·E·\··~·E·ti·I'·L··\·C·(•;.•\·L··t, •. Y.r.:I>·L··\··~·E·:l•i•'; •. :\•t•J,~ ., .......................... .

JltiSVéti fájdalom. lrta: TÖRÖK KÁLM,\N prPiútus kanonok.

Ilu"·,··! Ü!11H r(•n kin~ilik L ~Zi\· SU laHI~Z l···dií \ id:g{nnk ill;tl<t;.;,·.nt ú h ilu! bé! n úw~zt:u ki boi­dm: i>riimd ... i\ a boldog üriim u IPII1ekben el­lwlitlnwsodva diml<tlrnas allPiu/tzÚ~Htl. mint a hilla himnuszit szúrnY<d nz ~:g lek Az egy t'·rú·sbPn ii~z­szr·dohbun•·• szi\·Pknt•k P meghutti úhitatn elc\'Pn hi­IP il !Pititrn;tditsnitk. nwhl'l u h us\,~, isi<' ni llíist· il

lwlid<>n m; t! olt g\ , .. ,z .. lrn ,·., ... j m i ndiiriik r l' i gazolt. lJ,. Pnn•·k a g\iizPit•mnl'k uz ünnPt,l' nPmcsak

il \ nllús<·. lwrwrn iinrwpt· 1'1 Hdlüshúl mt•gnl'ml'süi­!Pn ki\ irin~zotl kultwitnuk is. Ez u kultum <IZ. tn<' h luiszlusi sz<'llPrnm•·l t<'lit.·t!P rnr·g il tudomi:n~ t. biilcsi·­szl'ld. irod;drnid. rmi\<'sZI'It'l. uz Pg\l··ni. I'SHlúdi. lúr­swlillrni ···s !!iV.dilS<Ü.:i t·l..t•·l. Ez 11 kultum nz. rnPly il sz< • r• ·It- t ,·.,_ iisszl'lil rit •l.i.l s ,··rz•·k·m· k ilf il n\ ~z ú ln ind Iiizlt- ,.,~, rni.sh""· il kuli•n lJ;·,,.,·; nr!Jfdjoknt ,·.~ 11z itlla­moluil lil!~IIZ<·,cloll ll<'II!Zt•kkPI <tzolwuk ug\· lwlsií.

mint ll<'IIlzl'll\i•zi poliid\i:i .. J .. kbt•n.

Ez 11 kri,.,zlusi szt·ll··mnwl ···s i!.:':lZSi·lg!-:'<d klikll ku::uril " kn•·~zl• rt\ ,·i\ d:zi.ci<·, nlindPn r•·sz!•st·ir.Pk jogokill l,izl11sil. d,· ki·l•·l•·ss<·'!.:'t•kd is kii\ etei.

\lit fil!JilSZ!,dunk t' jo•~IIK (•s ki>kiPSSt'lWk JliirüJ'? \li c: ilZl lidjul· .. ~'"'.!'- ,, h us\ <'l t!nnl'pl•'•sp il k··­

rt''-/h'!l\ , d.·:!.! ,·;dl,·,..,,, ... rr·ft·~t·in,•l\ t·!~·~t··Lt·n nz ünn:·:,

j<·l,·rd•is.-·:~··lr•·/. 1111'11" ··~ j,,J,·nwi<"·· idjd;.l"mnwl k<·ll l;q,;:sl.t.dnllllk. h11g\ J, r•:· ,.g,·IJ<'II il l:us\ • t hol <'fl'tkz<i kulturil t·s ilZ. ahhol lr•h" i"!.:'''k ···s k"it'l••s,·,··.•"k l!.· ditfil rnind''"' r•· sztik,·l.l• kt·n·kklwn ···n ,·.n,••siil. Fn­

rwk ,,,·dit~ il;'. ilZ .,Jw. """' il nwd··rn hdllnil kcsl·!­szolt •·wd•·ti idilpjÚrlll: 11 J..ri;;~.tusi iundu·1wnhmn••! s ,. J,.,·suszússul rnet.: sz;dl.:dozlilk iillll<:k ,·J..t.'Zi\'Ú f.!\ i>­

lv·wi. Ltuwk 11 sz<•llllll'll li1h ,·,11\ nilk szt·ml..i .. tl-n· JHi-

dul ki il J,•Jk .. rnhtíl il h us\ ···11 fújdulorn. \lt·rl igilZ UC:\illl. hog\ il luiszltl'<i hihallúsnuk

;;l\(Jrlnnliújúhttn a lt·lt•l\ it nlindl'n: ttzunbun <l k•·n·~zt•·n\ s•·c: hi\ ulúsún<lk n<l!.:'Y n··JkilliÚ'S!·il tagadn;·: meg az. aki n \'ullúsl a iiildi ,··J..t f,·lmlatuibúl Pl\'1'· natlwztalni akmnú. Siit ,. IPlaJatoknak bPtiiltí•se 'nl­lúsos kiih.J..sst'g. nw ly n1·k llll'!::\'illlllé.lk ll liildi elii­m<·i. dP iiriikí·rkkü julédma n l<'iPk jan'trH !'sik.

Az .. mlwris(·g ,~Jdrnek trugikunw cppen az:.

hogy kihugyju u szúmittisb<il nz lstl'nl. n l~lkd. az (·ll'! kiitPIPsst~geinek t's feladélininak tPljt•sllt'st•ben.

Pedig ez a s7{ mitti~ba\'i·td ;guzolnú nz:L hogy mél­t{m tmt ~l'i>mot a kultun mb1·riség ne,·ezeté>n.'.

~1ind átrogúbb. minél nag~obb körre terjed ki 1 nnek a s7imitá~baYételnek hiimya. annál üldatla­n• bbek <til nak kö,·Pikczmér.yei. TPkint~ünk el az egyPs embt•rtöl; nt> leg~ ük mér!l'gre a csaliteli és túr­'iCn'mi i-IP:nek c IPkinll'tbPn rszldhetéi \'isszússúgút •'•s mula~ztá~ail. nak a népek ~" nemzetek egymás­ki'zli 1'iett;rl' \'Ps~ünk full'• pillnntósl s már is látjuk, lw~yhn ntllthol. ugy enn<'k Hemli-letére ja_idu! ki a lelkekbiíl u - legm<'grimíbb hus\'l·ti lújdalom1

K.:·,,mu!alüs. küromlús. h<.zugsilg itt igazi kultu·­r<:r~·,j bnz(·'ni. !\li l~ cn \ :~~í'ali'~zitú l (J IZ ~zr'· l ú:-: a huneia fom:dalcm ml'gimúdott jt>lszm·a: Sznbnd~úg. •·g~ !'nléi~ég. te~tn'·m(·g 1 . • S rr.ig !'Z a hazug .iel:-:zó n·a is rr.i:moro~it;n 11z PmbPrekl'l s harci indulúk•;nt '' r.ciül a ti:mcgek ajknin. -- <:zalai! n lwhr"·kban ~islert'!:: u z Ú!::) ui':nt(·~hl z l ,j, ilszt(:tl 1'rc. Zu!-:nnk <·:; ; ulwtolm:k u h~:dig\ t'twk 1·zcrn\ i-<·zer gépei s kg~­\ l'rl. go!) lit. bcmb;-1j unlmwk. l·:i.>l<!i'm. j(', ld ulai!. li i ld ft-klt. vizen és \'iz alatt ll•ljt•,.: u budi kt:·szültst;g, hogv a borzalmas lcgyn·rt>k \'l'n·s munkúja r.wllPtt c:;':~;,:J. nH;H'!-:gPI 1's ,.:ziirn\ ii rl'!eu~t'gf•k héicilh.!"'linak Íl'rlí'>zii spn·gt'\ ,.j is pu~zli tsúk. i ,Jdöki.ljr~k <lZ embert.

Ez n kultum nem il h us, l-t islt•ni lllí~···,wk kul­turúj<l. rm·rt ez ih-t• n :, ,.~ .ke~ l n•·m ismer. ~··rn isnwr ;:l.lwr sem. mi i<in ezt>k a jogok 11 nacionalizmus ulmcitbun ~z( dt•ll'grwk s ;.z •·r<;s,·bh .i• Jgé·,n tünwd-

lli!k il !-:'~ öngt'rt·. Kriszlusnal< s \'l'IP u kPwszil'ny husn'tnak l'h·

!tt·z il vii<'Jgszl'lkmhez nincs ki'•zt•. Ez a \·ibgsz...l\·m a rnodern kulturúnuk ,>dt·s g~t·rmelH·. nH·I~ lwmclc­"nszl'nil'n \'Ültozlnljn szinl't ,~s mculntúl. \1,;!-'is iJ',J. isnll'rlwtli u bolse\·izrnus. il ommuni;mus l'>' ilWdikúlis szociúlc!t mokrúcin hmcnibnn s nt•m k&pPs magúl <'!-:'<··szer~ !iili~ml'rlwlf'lil'nn(· IPnni 11 szabadkíimivPsség t's ilZ imperialisztikus politika üllmnférfiainak imzö

iisszt'sziivetkt•zt'·seiben sem. ... Aki az emberist'!:: sorsú!. küzdl'lmt>il elfo-

gulatlunul szt•mldi s u naprúl-napm tornyosulri bajok oku it \'izsgálja. kt>nyt!'len megüllapitnni. hogy a kemény ~ors. a küzdt>lmes nflpok (•s nem szlinéí bajok jó részben okozataiként jelentkeznek az t•ltéw•lyedésnek.

2. HEVESVÁRMEGYE l 93:3. április 15.

amelybe a modern kulturából és világszemléletból táplákozó világszellem sodorta az emberiséget. Midőn e fölött husvéti fájdalommal szomorkodunk, vigasztaló az a reménykedés, hogy a keresztény világ jobbjainak Allelujájára előbb-utóbb feliigyel min­den jóakaratú ember s oda szegődik a krisztustalan gondolkozásból a husvéti Király zászlaja alá.

A világszellem nem ismeri a szerelelet és igaz­ságot. De a zászló alatt a szerelel és igazság össze­találkozik . . . És megcsókolják egymást.

Ez a csók szárítja fel a husvéti fájdalom könnyeit ...

Gyümölcstermelésröl. lrta: Beökönyi Victor.

Háboru előtt a buza képezte az őstermel~s alap­ját - ennek vége, a termelő. csak buza termelés mel­lett. tönkremeneteire van i tél ve. Próbátkozunk ezzel, próbátkozunk azzal. ill uti sikerrel, de azt a sok ezer hold földet, mely eddig a buzát termette. nem tudjuk felében ujonnan bevezetell növényekkel pótolni.

A gyümölcstermelés, ezen ujabban felkarolt ter­melési ág biztat azzal, hogy képes lesz a iöldböl élők sorsát megjavítani és egy jobb jövö felé vezetni.

A nagybani gyümölcstermelés, a szántói gyü­mölcstermelés uj dolog nálunk - nem uj a tengeren tul. Ezt részletesen ismertetni nem e cikk i !l adata. Kutassuk e keretben azt. hogy ha m:ir a gyümölcs­telepilés láza elárasztotta a mi kis országunkat is, mit kellene hgyelembe venni c munk':!. kereo.;ztülvi­telénel.

Minthogy hevesmc:>gyci vagyok és heve.~m~·qyei lap közli gondobiai ma!. igy e megye talaja. ,;ghuj · lala. gazdasági helyzete sugalliét mondnnivalúmat.

Gyümölcsfilink a szakitsos felsorolúsi n~ndbcm: alma. körte. cseresznye, meggy. kajszinb:uack. ií,;;-.i­barack. szilva. birsalma, m.mdula. dió. szelid gc~sz­tenyc, mogyorú. bogyósok: ribi.-.li. piszke (egrPs). m:"tlna, eper.

E sok kö.-.ül most múr mdyikk<•l ioglallw~wnk'! Biráijuk t>l a gyüm~ilcsnem;•ket éghajlat. tnbj t•s piac szemszögéből. Látni fogjuk mindjúrt. hDgy <'ZI mc•r­legelve kicsik a bogyós gyümiilc~üt,k egc;sz c~opor!ja. Miért? Mert ezek mcsszebbre nem sz'illithatc"J:, s igy vagy közeli nagyobb viÍ.ro.;! tdeleznt•k fl'! \·,tg\· p:~dig oly gyárat. mP!y fel tudnéi dolgozni p:Ü c·z~·r hold gyümölcsét.

Lissuk már. hogy az O:•ghajlut. mily többi g_vü­miilcsnem termclt·sét teszi ldtP!iivc:·. Núlunk termel­hető minden gyümiilcsfajta. Ez azonban nag~·ban, hasznothajtó termc:>lc;s szempon!Jitból ne:n Plc'·g. Nem fogunk versc~nyczni tudni pl. kajszinbarack term •ll•s­ben Kecskemét vidékc•vt~l. az ottani l' gyüm'ilcsnt•mrc kiváló ,;ghajlut c;s mt•gfelelö tulaj mialt. U gyun<•z ú ll Budapest vidékére az éiszi baruckra nc;zv,·. clt••kintvc attól. hogy itt a fön'tros közvetlen kiizels(•g,, l't•lette elősegíti e gyümölcs clhelyezc;sét. Ne ieled.iük el azt sem. hogy az őszibmack szakszPrü mc>lszc•st ,;s úl­landiJ gnndozitst kiván.

Szólnunk kell a cseresznyi·röl. mely dombos fekvési. melcget és meszes tulajt igényel. Nt•zetem szeríni ennek nagyban való termelése csak Eger vi­dékén volna megokolt. már azért is. mert szállítási szempontból eléggé kényes és miután csak rövid idt"ig tartható el, csak idénygyümölcsnek mondhatú.

A cseresznye különben is annyira elterjedt igényte­lensége folytán (aránylag kevés a kártevője, melszé!il majd semmit sem kiván), hogy máris tulter­melésról beszélhetünk. A cseresznye rokona tl meggy. Fája inkább hornokos talajra való, nem terem ren­desen, kevésbbé keresett, iagy!ól sokszor szenved. több gomb:~betegség támadja meg, Nagybani ter­melése igy Hevesvármegyében nem indokolt. A birs­alma nem kelendő. olcsó; a mandula könnyen el­fagy; a sz~lid gcszteny,! melcgebb hegyi fekvés! ki~án ; a moqyoró alig tudna megbirkó.lni a külföldi áruval, mely rend.•s viswnyok köz! olcsún jut be hozzánk.

A fentebb felsorolt gyümölcsfajtúkbúlmé!l' nem szóltunk az almáról. körlérőL s.-.ilváról, dióniL Vc•gyük elií a körtét. A körte szereti a meleget, mt>gkivúnja a jó talajt. elt~g sokúig eltarthatci. Eddig rendben volna. Rossz oldaia. igen rendszertelenül terem, sok állati és go•nbabetegség bántja. iugy iriint ér;-.ékeny és ami a legn:1gyobb baj. nem eléggé kcresc•tt. A kiváló példitnyokat júl megfizetik, de m~m liimegcikk s igy termelt-se csuk olyanoknak ajünlhatú, kik törpe vagy rácsos fákon különlegt~ss(•l.wl tudnak ét piuera hozni.

l gy szt>rintcm tiimL•gcs !Prmek·sre csak uz ul ma. szilva és dió marad.

Az alma mitr juliusban m">gjelenik minl friss gyümölcs a piucon C:•s ugyanakkor. ·n !gfc>ldü fnjltít és gondozást feltc•telt~zve. láthatunk el<íúí c;vi ulmiti is. Hogy ez muga m:t jc~lc~nt. azt nem ked bcivebbcn fejtcg~inem. H•J;{Y úllunk az,;_.{ njluttul. lalaj 1:tl? \bg­engedem azt. hogy Erdt;ly at. éi hüviisebb óghujla­tával kedv,~úibb lwlyzt~!ben vun. mint mi vctgy-unk de igenis ill is tudunk nlm:it term·~lni i~.~ p_~dig jú izü almitl. h11 a talajt r~nd,•sc•n müvdjük, ha a fül kclliíki~p;:>.~n go;1d·Jauk. Ilu p .. d1g enn~~k clel-!cl te· szünk. ugy e;.(y oly q_vümiilc~n:~k. m ·ly mr1.1dju:{ c.~C~k 6 húna()i~ elitiL io~unk Vt•v!it is talülni. ta!."t!ni kül­liildiin illi, kelici izlt•.~.·..; c~<~:n ·t•,:-o~h-; m"llc·tt. lia mct.id az al:n'l, u jú alm·1. ll'nt !~.;t. n-'tlunk le:1·',r h·1lh. u!l'Y bizo!lyÜrd kiiÚoi{ya~;-.t(p;a is t•nv!k,•dni fo,:, miutitn nyersen és p 'trulva, <!gc··szsC:•g<.!s. vitwnindus. ziild iö­zP.lék~t pótolc', éldmi cikk"! t tl;'tlunk b·~1w~. m ~ly.·t a legsulyns'-11/J bé~ll'g i . .; sziv.·s~~n fo . .{vdsd. Fdem 1it"m még az ahn•t':>~>rt is, m.•lyn·:k r.•v,•n 11 tcim:•gps !Pr· melésü alm .. t s ·kit,•seb;, w·;t.:· ,;ziak·n Prtt~!{·:siil t··s nyúron b·.~hülvt~ kelle:n:•s. ü:litcí. o!c~:·J itrtll s;-.olg;·.t­tat. Az uLn.'t•uk is Vd!lll::l 1\ •·lens;,:.~i. d· t•z •k r.~nd­szPres p;~rmc:t _•z[·s t• . .; talapn '.ivdt;s m •lhtt n:l'.{yobb kiirt n:~m iu.c::nuk ok•.Jzni. :\1.•1.;;-.,;_~, .. ttz HIHkiükrúl n·~m beszt>lve. nnqyobb k,;pzc•tls:'~l-!•'1 nc·m kivün. St.üw!t~ oly idiíre esik mikor ~ürg-;is g-azcb.;;'qi nwnk11 nc~m úllj11 cnrwk utjút, mint t .• ;z:·~n u l\iljs;-.inlnr,teknitl, mely az malríssnl c~sik l'gyb:~.

A. músi(, igPn f1gvelt·nm~ mdtc'J gyümiilcs a szilva. E<lhujluti igC:~ny tPkintdc'•lwn vúlmntlwtunk il

szilva küliinb:izíí fajtüilnn. N :•<h·,•sebb hiiv;isc•biJ helyre u beszt,~rcei valt·J. m1g il m"lt•!l és szüm.-. tu­lajt az iigeni kedveli. E.-.zel nt~m ttkm· 1m azt mon­dani, hogy a bcs.-.1·.-r:- ~i IV'm krt~mn<.~ szúmzabb he­lyen gyümölcsöt. hanem u terrnc;s n11gysúgu iog itt elmaradni a hüyiisebb, pürudus<~bb. harmatos fekvc;s· sei szemben. Altalában a szilva m<Ijd minden <'vben terem. A l{yümjlcs k·~re~ett. eltmtha!ti nyersen is hosszabb ideig dc hu igy nem adhatnúnk el lekvitrt. aszalv.inyt vagy púlinkéit kc•szithctünk bcléile. Müve· lése, gondozása nagyobb nPhéz~c'~gb.• nem ütközik. de télen koronu ritkitúst. !!;li. nyiiri pPrmetez<'sl meg kell adni neki.

1933. április 15. HEVESVÁRMEGYE 3.

Végül a dióról kell megemlékeznem. Azt hiszem annak az idt>je még nem érkezett el. hogy a diót mint zárt erdőt telepitsük. E hasznos s aránylag igénytelen fának jelenlegi szerepe az, hogy utak men­tén, legelőn, dombos helyeken álljon s ily fekvésbt>n járuljon hozzá ahoz. hogy birtokosa jobban megtud­jon küzdeni a gazdasági válsággaL Igaz azonb~n az is, hogy a diófa ültető nagycn későn élvr·zht·li csak fitrad~<itga gyümölcsét s ily szemponiból nem illik bele a mai nmerikaiszerü élet forgatagába.

Szerelnék megemlékezni n gyümölcsfa kérdés­sel kepcsolutban, a hulóság l'zerepéröl is.

Odvös dolognak tarlom a miniszlérium által n:ár pár éve folytalolt g~ ümölcs'a akciói, hiba van azon­ban az ciiPnÖrzésben. az eiüllelésnél és E' fák további gondozósimál. A hatósitqnak. legnlább t•gy t-vig utána k1•1lene nézni. hogy uz mily ápolí:sban ré!lzesül (az első <;vben öntözni. kapálni) Az egyes udvarokban ezt a közst;gi elöljéró~iwnuk. kint a hulárban. a közst;gi düWutukon a löszolgubirónak kt>llene a kellő ápolás­ról meggyé)ződni.

Összegezve a mondottakat. ültessünk almafát, ültessünk szilvafát. továbbá utak mellé, legelőn dió­fát. Ha a fák védelem nélkül állanak, ugy magas lörzsü fák, esetleg félmagas törzsüek, ültetése lesz indokolt, mig ha az ültelés bekeritett helyen történik, ugy bokor fáknak adható előny, A halóság e11y évig ellenőrizze az uj ültetési.

M.;g az volna kivánatos, ha a hatóság szor­galmazná egy gyümölcsfeldolgozó gyár létesitését. azért mondom a hatóság, mert ez esetben elesne a sok utánjárás, kilincselés. mt nálunk ily alapitások­nál elkerülhetellen r mi oly sok üdvös alapitásnak nyakát szegi. Maga a kész gyár már kereskedelmi alapon mükt;dne. Ha ily gyár lestet öltene- a gyár helyéül Kápolna-Kál ,·olna alkalmas - akkor meg­indulhatna nálunk a bogyós gyümölcsüek termelése elsősorban a málnáé, mit kivált a kisgazdák, a pe­pecselő szedés miatl, folytathatnának kecsegl~tő ki­látás mellett.

Adná ls!en. hogy az én kis elmefuttatásom is meghozná gyümölcsét.

Eözterhek és Szanálás. Irta : Dr. visontai Kovách László.

A nemzelg"zdasúglani vizsgák igPn gyakori nak a bevételi lételek is. de csak szemre. Akkor kérdése voll. hogy mi a küliinbség az állami költ- bizonyára nem reális a bevételi tételek megállapitása? ségv••lés. az itllamházlarlits és a magónháztarlás Hát bizony, mi lüré-s, tagadás a mai viszonyok közölt köziill. Csak a legjci!Pmzöbb különbséget akarom nem az, mert a mint a bevételi tételek kedvező megemliteni s ez az. hogy mig az állam húztartásnál gazdasági viszon\·ok mellett. - konjunkturára nem is a bevét<'lek nngysitgitt a szükséglet m1~rve állapitja akarok gondolni. -- sokszor hatalmasan meghalad;ák meg. vagyis a szüksi·gletnek megfelelöen irimyozzák az előirányzalol. addig a mai gazdasági válság eiéi a bt•vt;lt•leket. neldig a magánhitzlartásnál a közepelle alig lehetséges a bevételeket olyan ala­kiuditsoknak a bevélclek szerinl kell alakulni. miulim csony összegekben elöirimyozni. hogy ne marad­a bev(·tel redsz<'rinl bizonyos korlátok kiizöll mozog, janak az előirányzat alatt. \!iért? Merl a gazdasági több1• vagy kevésbé fix. lelsússzerinl nl'm fokozható élet rohamosan zsugorodik össze. hiszen jóformán s igy a ben~·tel nag~sága egyszer~mint r<'lsö halára teljesen magára nm hngyva szegény, ezzel szemben a kiudásoknak. a köztartozások és adók napról-napra emelkednek.

'vlit csinitl pzek ~<Zt>rinl az idlam ? Annyi bevé- Amil az őstermelés előállit és el tud adni, annak telt iritnvoz elő. smb meg. minl amennyire elöre- ára napról-napra kisebb és kisebb. anélkül azonban, láthatúlé;g szükség<' lf'sz. mig a magún~azdaság hogy az iparcikkek árai, melyekel beszerezni vagyunk ki•nytPIPn csak addig nyujltizni. ameddig a takarója ér. kénytelenek, errőltudomást vennének. áraikat leszál­

l log~ lt•hd hi1t éiZ. hé! a doloq i!ZY ül!. hogy ddicilríil. kiiltsc\!\'C'Ii':-;1 hic.lll\ re'. l bPszc:·liink : mi tiihb köllsi·.,wll;si hiúnYb<m dÓnk. pzzcf küzdünk é,; tegyük~ mindjéirt hc;zz/1. hogy hiithn. l ln I'Z igy üll. minl ahogv kr'·lsl;gtl'il'n. hogy kiillsi·qn·lt;si hiüny vltn. biz<;~vosan msszul nm az az úll<1mi köllst•g­veli·s összeftllitvo. mondnná u laikus. nwrl hn m•m eléu X rnilliri pléíiritn\ zúsa mint ! evt;lel. X : Y -l kell elö~imyozni. hiszt•n. nincs oly un megrnkoll szl•nús­szekó. n melyre mi·g pgy-kd villa ~zénn fül nP- férne.

A régebbi tapasztniatok nlnpjtin uzl is szok<Ís volt mondogalni. hogy kiizület. tehúl ttz állam is, nem nwhPt tönkre. mt•rt lwvélt•leit <'t szükst;gnek meg[eleléíen úllnpiljél nwq. vagyis annnk meglelt>l<it·n fokuzza azokat.

Az ulúbbi idiíbl'n rú kt>llell snjnos jönnünk. hogy c•zt>k 11 szabúlyok. bitr liinnúllnnak ma is. ml•gsc•m olvonok, hogy nt' lennének kivételek. söt talún ma t~ppen a kivételek az uralkodók.

Mi az oka tehát. hogy dacára annak. hogy a bevéte-l <;s kiadás. bár egymást kie!{yenlitik, mégsem érthel<i el valóban a zárszámadási egyensuly. Az előirányzoli kiadások mind fi~ !~telek, ill .te-hát csalódás nem érhet. Ugyancsak hx leteleknek latsza-

litani igyekeznének. söt ragaszkodnak a magas érakhoz. siil emelik is hilla n kartdlek áldásos tevékenységének. Ez c~z oka annak. h')gy a bevétel sokszor mélyen alatta marad az elöirányzalnak. akár Pgyenes. akár kiizp··t :~1 \d gy fogyasztási ad ú legyen i-. az.

Ebböl vilitgo~an látható. hogy bizony a be,·é· lt•lek előirányzásu sem olyan hólyag, amely a vég­letekig liigilható és bövilhető lenne, merl hiszen ennek is van halára s az ne-m más, mint az állam­polgitrok tdjesitö!u;pességének a határa, amhl hogy az scm igaz. ~ogy nincsen olyan szénásszekér, a melyr<> egy-kél villa sz•'na ni ne férne. merl ha igaz lt•nne nem !ittnéink soha letöriill szémisszel<erel, pPdig !{tlunk. Szint<> hallom az elle-nvelé~l: .. Hát akkor !!Yiinge a kocsi" Ez is lehetséges. Eppen igy lehelsé~w~<. hogy gyöngék az adózók és összeroppanak.

Haladjunk azonban még egy darabon tovább a párhuzam me-gvonásában állam 1áztarlás és, -most a változatosság ke-dvé~rl. - egy nyilvános számadásra kötelezett R. T. vagy cég között. Nézzük meg, hogy hogy néz ki az e1-n iknél a zárszámadás és a másiknál a mérleg. Mindkettő olyan, mint a viasz. mé~ pedig a puha viasz s igy emberi kéz majdnem ~ orlátlanul alakithalja. Az imént állapitot-

.J. HEVESVÁRMEGYE 1933. április 1:1.

tuk meg, hogy az adók nem eredményezik azt az összeget. amely a költségvetésben elő lett irányozva. miulán mélyen alatta marad a számításba vett összegnek. Nem folyik be pedig azért, mert vagy nem tudják teljes egészében megfizetni mint pl. ház, földadó és ennek pótlékai, vagy pedig az előirány­zott összegnél jóval alacsonyabb összeg folyik csak be. a minek okozója a gazdasági élet összezsugo­rodnsa. A kereskedő vagy R. T. is hasonlóan jár. Az előbbitől elviszik árucikkeit jórészt hitelbe, az R. T.-től. ha pl. az bank, a pénzt. Fizetni a legtöbb esetben sem a vá~árló, sem az adós nem tud, még szép szerencse, ha a kamatot fizeti. Ha azonban megnézzük a mérleget. azt találjuk, hogy egyik sem áll csehül. merl a kereskedő le1rja az eladott árul a leltárból. de viszont fölveszi minl kinnlevőségel, követelést. Ug~·anigy a bank is, a kölcsönadott effek­tiv pénz átváltozik követeléssé. Most már a mi be nem hajtható követelés, vagyis kétes, annak külön fejezete van. Ha azt vizsgáljuk egy mt;rlegnél (bilanc) hogy az e eim - .. kétes követelések" - alá sorolt tételek mih·enek tulajdonképpen, a legtöbb esetben arra jövünk rú, hogy ezek majdnem kiv&tel nélkül kétséget kizáróan be nem hajlható követelések. Ha azonban ezekkel Júthatóan esőkkentenők a mérleg­ben a vagyont. hiszen vallvonnak e be nem hajtható követelések igazán nem számithatók. sokszor a mérleg azt mutaln<i, hogy nini hiszC'n ill múr alig van vagyon.

Az úllam is e szerint a recept .szerinl dolgozik. Az elöirányzolt, de be nem folyt adókat egyszt,rüen a vagyonhoz csatolJa s azt az összeget, a mely az elöirányzott. de be nem folyt köztartozúsok kiiziitl mutatkozik. hitelmüvelettel fedezi. Igazu is volna n kincstárnak, ha azok a be nem folyt kiizturtoz<isok legalább CSélk nagyobb részben elöbb vagy utóbb befolynának, mert hiszen akkor Pzekkel az ndússúg-, ha nem is visszafizethető. de legalúbb is jón~szben törleszthet6 volna. igen alapos azonhun n gyunu, hogy ezek nem kinnlév6ségek. hunern behajthulut­lan követelések, amelyeket előbb vag-v utúbb töriilni log kelleni. EgyeleJre még nem törli!~. merl szt•pili a m<;rlegel. miulán az adóssúgnak megVlm az ellenléle a vagyon oldalán. csakhogy a mig az adósság nehéz mint a sár. a be nem folyt kiiztar­lozás könnyü, mint a pehelv.

Államkincstár és magá-ngazdasúg tehát adós­ságot csinált. Az adósságot a hitdezéj visszakéri, az adós fizetni nem tud. merl hi:-w•n twki sem fize!nt>k. Erw kc'nyszerrendszabillyok jiinnek. per P!'l több l"hhez hasonló kiváló élvezet, mindez azonban a szomoru helyzeten mit scm változtat. t•gyszerüen nem tud fizetni. Ezt az állupotol azelőtt ugy hivták .. fizetésképtelenség" ma ennek is máK nt~\'t~ van. merl ma ugy hivják .. meg-akadt".

Miulitn ll hitelezök búrmcnnvirf' is szerelnék viszontlátni l<iilcsönadott pénziike.t. sokszor mégis o~os emberek és azt ,\arlják: jobb ma t•gy veréb, mmt holnap egy tuzok . Igy alakult ki a kénvszer-eg-yE>zség. -

A lo~:ább.iakban a "kényszewgyf'zs(•ggel" fogunk f?gl.alkozn~. mmt az állam t>s magángazdaság szaná­lasuru talan egyedül alkalmas mc',dszerrel. ez alka­lommal egy pár helytelenségre szerelném fölhívni az olvasó figyelmét, a ml'ly adúrE>ndsz<.'rünkbPn t'•l,~>~­ködik. . ·~

A tö.bb lucalot számláici adónemek közölt van eg~. u metyet .. jövedelemadónak" neveznek, persze

nem azért, mintha lényleg a jóvedeimet adózlatná meg. merl bizony mai napsúg m{u a legtöbb es<.'l­ben ezzel az adóval a jó vidéken már nlig volna mit megadóztalni. annyira összezsugorodott a jövr·­delem. Ez az adónem háborus szülö:t és nugyon is helyénvaló volt. bár akkor, a mikor megszületett és igen g-yönge kis esemele volt. n~m vetlék v.tlami nagyon komolyan, mil egy pi·ldával kivánnék szem­léltetni. Egy várm ~g-ye i lútokosra kivelellék a jöve­delemadót, mdyet uz dk•tö meg-!elebbr'zett azzal. hogy k<lrám összeadúsi hiba folytim IH.OOO Kor. adóulappal li•vedtek. Az ügy az ad<i!elszúlamlitsi bi:wltság elé került, a melynPk Plnüke egy dreiga manyos öreg- ur (ma már), a kiivetkeziíkb:•n mon­dotta ki a verdiktet : .. A ft•lebbc•zé•st elutusilum. ll!U"­hogy az adóalap kisz:imiléÍséÍnúl ilsszPadúsi hiba törlónl, de t;n ismerem !IZ ndúzt~l. mt'!{ tudJa iizt'lni. húl h:tgy fizessen ...

VIa sem veszik komolyan. Leg-ul<ibb is erre vall az, hog-y olyan t's~tekb?n. mikor rn~·gmlúztalúsm alkalmas jövedelem nt!m mutatkuzik. -··- él mint ez a földbirtoknül manups<íq n<tpin•mkn vw1 és ug-y hivjúk .. deficit" -- az mondja 11 kincsl<"tr: .,illln\·i bdj leg-yen. vegyt~lek u lis;-. la \'d!(yon 2 c•zrell•kt•l. s e;r. fog jövcdel•.•madóul,tpul szokúlni... Van az u lit n rcit esel. hogy miután n tisztu vegyont va!-{yonnd.íval is szoktitk sujtani, stíl ezt a legutóbbi idiih.,n kd­szen•sc~r,• emr•ltt~k. ezt uz Pkkc"·nt m,~g-duplúzoll V dg\ on­ad<iulapol. va~yis a vag-yon 1 ezrell·kt'•l veszik jcive­delemulapul (:í:lOO l ~U2. sz. n·ndeiPt).

Sr-mmikl·ppr~n sem h~~lyPsPih:.-W djitr:t'<. hol-ly az azeltill ülJami feludutol ki·p·•zii ü g-.- P ket fokoza­losan itthúritjitk u kiizst>gdwn kt•n•-.;ztül az n:lcizcikra. Ez Í!ll ndút:'mPiés. búr burkolt ulnkbnn és nl':n 1s olyan csekc+r·. de u lúf:.;z;tt me~ van tivu, nwrt uz it Ital. hog-< h:zonyos adtikat 11 kiizs.~g<•krc•. v úrosokra úthúril, adót nem c•nwl. de vis::onl ezPkrc• az itthú­ritott terhekre !t:'dr•z·.'ld kell tulülni s hol tnlúlj(tk mPg azt. a kiizsi·gc•k. vúrosok, vugy vúrmt·•g-y(·k­pt'ltadújit alakj::íb:m. Sajno.~ mindnyüjan sujúl tnpHsz­téllatbúl tudjuk, hog-y mi az 11 pótadó. J)<' ha rnúr <IZ

itllnmi közv ·tiPn é·s közvPIPlt (fog-yélszl;ísi, forgalmi. lényúzési stb.) udóklwl is nuír torkig vagyunk. mit sz<iljunk él pútadúkhoz. amelyeit nemcsak uú·rt szaporodnak. mC'rl c•;r,eknek a k<,ziilelt•krwk is költ­ségesebb uz dele. hanem aú·rt is. nwrt az itiium is minden lelwtií l<•rhet úthitril s i!-{y a .~zegl•ny adúzci polgár két mnlomkií köz(· kt>rül. lsten csodúju lennt>, ha E>ZI ki is birn;í, merl az itllumi rnnlomk<i is mindig nií. nagyobb és nagyobb lt>~z. t~lwlvett, ho!-{y minl más rendes malomkií kopnu. f)p niiv~kszik il~ ·úthüri-loti terhek miatt is i.t músik, 11 púludú malomkiivl', a kopási p<•dig ütveszi nz adúli;r.díi és ugy jür minl ~ gabona. --- !öliirl6dik. Mit örül majd c•:t. a kt;l Impozánsan munkHk~pt•s kií. ha mujd uz adúzú d!ogyott. erre gondolni sem merünk.

Álljon itt egy púr jellc~gzdt•s pc~lda uz adMII­h~ri~.ásár!l .. Itt ~un ,~JI. il rokkanta<k' <;s a legkiilün­bozo~b In!legado. hzesst'n a gazdét ins<;gudcít. hololt s~egeny maga is inségben van. Majdnem olyan latszala \'an a do!ol{nak, mint mikor vak v<.'zc•l világtétléJnl. ·

~zel?ll az adé>szed!.'S úllumi föladat volt. ma musza1 mmden községben adóügyi jegyzönek lenni ~rsZf! a. község terhére. Alig hiszem, hoR>' legye~ ~ep~~erutl~.nebb alakja a közéletm•k. mint az adci­ugyJ Jegyzo, '!lert a kormányzat csak a lendihi kar, de az ostor vcg~. a m!"ly a:r. adc.,zó brírt'·l vügja ki az az adóügyi jegyzii. ~

1933. április 15. HEVESVÁRMEGYE 5. ---------------------------~

De menjünk tovább a tarlózás terén. Mi van a közoktatásügyi lerhekkel. beleszámilva az iskola­épitkezéseket is. Főleg ez utóbbiak adósságbu ker­gelték a községeket s azt nyögik keservesen nem is szólvu a mC'gduzzaszlott számu tansze~élyzet járandósúgairóL Ez alá a fejezet alá tartozik még az ut ügy. a vármegye megduzzadt költst'gvelésc s több ehlwz hasonló dolog.

Nem csodálkozhntik tehát senki azon. ho~y ma már az adtJZÓ a pótlékolható egyenes adók kettő és fél húromszorosát fizP!i pútadó alakjában. Ha tehát följajdul a nagy adr'Jk miatt. ezen csc!dálkozni igazán nem lehet. A 2·1-ik óritjn k•nne annak, ha egyszer már e kren rt'ndet leremlenének. Hallottunk már illiami tiszlviseliik létszám<Íné!k csiikkcnté~éről. B. listúról és igy tovúbb. de ki h :!ll ott mrúl. hogy rendet terem­lettek \·olna. mond.iuk a kiizsc'•!-(ek kt'lségtelenül tul­m<'wlcz<"ll szemi'lyi <'s ~zcméhzeti állományúban. Talún nr·m kn'dek. ha azt merem úllitani. hogy oh <tn or:< zúg vu g~ unk vnluhr,g~ .. hogy mind<:'nütt ott. a hnl egy li·lf'knél több \·an alkalmazva, belevette (··s bdPPlle magát a féíniik sziszkma. ugy is mond­hntnúm rúkkn<~je. merl ha csak két alkalmazott van is, ugy u mngidiís a fiínök. llisz(·n ez maga nem volna haj, nwrl mindPüt! kell n•zr([í <~s feld<ís szer­kesztö. A buj ott \<Iti. hm:y a fiíni!k. nwrl (~p pen föniik. TI"ITI d(JI!-(ozik. mr'gpecl!g mr'ggyiíziídt'sbííl s ez('n az eh-i idlúsponlon Csilk a halúl ,·últ(Jztal. omihiíl l•'rm<··szelp,;pn nPkünk nincs semmi hasznunk. mert ohan 'düt; m•;g n<'m \olt. h''"' l"'V [,·íniik helydt Ilii mPghalt \'ilg\ elml'nl. ~~·t,.,ik~-n<:' nött voln11. Igy m···g il gomba ·st·m n(í Psiis idiíjürúsbun. Ezl'n a dolgon nemcsak lehet. dt• kt·ll is segikni, mt•rt il hdlollt•n mit st•m st·git il rm:dikt.tCit·, <:s azon mit sr''Tl \'i'tllozlit( az <Jn·ossi:[[. nincs tnlún m('g h;ső t>s ukkor rnindt·nt~sdre jobb k<·sr.íhb. mint suha.

Sok emb•·r nzt rnondanü. hog\ c"iidl)(' kenil­tünk. fiz••ti·sk<·! J(t•lt·rwk \i! g\ unk s ltdcin rwm is mondilllil \'idr,tl,mt. ,··n nzonbitn jm itl!idallim or,fi· mislil \'W.!\ ok ,·., il i': l idlitpilom 11lt'>!. hog\ lllt'!.(étkad­lunk. Si!jnos •·z il nwg,.dlitpilt'ts 11<'111 r·n·ddi. mnt hisz•·n f'ZI mr'lr 11 k"rmún~ is nwgúlliipiloltil il mtknr a hil<'!ri,gzitt;st (trilnsft.rmomtoriurn) kimondotta. \ltt lenne ih Pn <'sPtbl'n <'!-iY okos kt·reskedii. aki d

mt•lldt htT>'ül<'it'S is., ~em :<okit! lr•!;e!nri<'tzn '· hil!lt'm pg\ szr·rÜPil 111inrJ..n kt·rlt l,;s n•·ll;i:l kr·J~\ s.~<'rt'C:' t'/.­St·~r·t kt·rnt• milgi! r·IJ..n. l·.zt IH'di'.! IHI okos. 11!\irn idiiprJntbc~n lenn(• tm·g. ,Jinikor Ili<''-( \'illi mit n~t·n­leni. nwrl kiJZtud(Jtllils sz•·rmt ,.~,i u:im mit St' :n :·r a kiirwnn·g-. l ln il k•·llri rrliip11nlot elrmdi!s;.': L s: !!·

kin"h a\ ilr'lgon n<'Ill haszr•<'tl. ·"''lll il [,i(t•lr·ziinPk. st•m saiúl milgÚnilk élZ itCkJsnak. m•·rt it!Td mt'·~-1 iH··Idn nt•m voll. hogy csiid r•sf'(•·n a hiit'lt•ziík csak meg­közPiiliileg is annyit lwplitk \'olnn. mint t>gy idejebPn, becs ü ]pft•sen v(•grPIHtJI< ri t h·nyszr•wgyt•zst·g csl'kn. Ezek alapjnn azt nwwm úllil<mi. hog~ nwgaki1Ciús esPir;n nz idejPiwn meginditott h·nvsz··n'gyezs,;!-(i t>ljitrús. becsüli'!Ps pmlwrl'kd és tiszta szú,ld<'kot föltél<,lezvf.'. egyenPs<"n t~rckkP a hiteleziJnek. Ez ugy vdem. annyira egyszenr és világos. hogy nem igt'n kell bizon~ i tan i.

Ha tPhüt egy okos kcreskedií abba helyzetbP kerül. mint a milyerr úllapotban az itiiam már leg­nap volt. kutyakötelessége menteni a mi még ment­hető és kényszeregyezség<:'l kérni, mielött késő volna, mert ezzel tartozik hiteleziiinek csakugy, minl saját jól fölfogott érdeki•nek. Ezek után fölvethetem már azt a kérdést. hogy mikor jön már végre az állam az orszitgos, mindenkire kiterjedő nagy kényszer-

egyezségéveL Mikor lesszük végre félre álszemér münket és valljuk be szegénységünket. sőt több vonjuk le belöle a következményeket. Közmondás tartja hogy: .. a szegénység nem szégyen". Ha nem szégyen szegénynek lenni, nem lehet szégyen azt be is vallani és nem lehet szégyen ebből a követ­kezményeket levonni. a jelen esetben a kényszer­egyezséget. Kizártnak tartom. hogy ez ártana az ország jó hirnevének, vagy hitel képességének. Vajjon ártott-e Ausztriának, hogy az utóbbi 110 évben majd egy féltucatszor került államcsödbe. Az eredmény legalább nem azt mutatja, mert hitele nemzetközi viszonylatban még a mai viszonyok közölt is. nagyobb mint a miénk. kik ugyan csődben nem voltunk, hanem oktal::mul, erőnkön felül tettünk és igyekezünk ez idő szerinl is. kötelezettségeinknek eleget tenni. Az üzleti életben az adott szónak csak addig van köteiPzö ereje, a mig n teljesitésnek megvan a lehetősége. De az utolsó lehelleiig való teljesiteni akarásnak márcsak azért sincs értelme. merl hiszen ugy sincs benne köszönet. de meg nem becsületbe­vágó dolog akkor nem fizetni. a mikor nincs miből. Hiába. az üzlet nem lovagias ügy és nem a ga\'al­lérság kérdése. tehát ezt ily"nnek tekinteni hibás gazdasági politika és csak arra vezethet. hogy a hitelezők mindent kipr(·selve. azután minl kifacsart citromol dobjanak el. Az természetes, hogy a hite­lezök mindenl el fognak követni arra. hogy köve­telési•ket az utolsó fill(·rig megkapják, hiszen ehhez bizonyos fokig joguk is van. csnkhogy vakon enge­delmrskedni mt;g az utolsó lehelleten is tul. már nemcsak az okossúg kérdt>se. hanem az elmulnsba, a halúlbu valú beleegyezés apatikus jele.

De nem is tudom m.'gt~rtcni. tehát helyeselni c7.l a giirc.~ös raguszk(•dúst a telwsilt;shez. Nem tu­dom megérk'ni. hogy rni•;rt éppen a ktilfiildi hitele­ziikk<·l búnunk ugy. min' himcs tojássaL miért csak ('bben a viszon v latban hinttkozunk örökiisPn az adott szó szent;t'·gén·. teljesilt~s iránti kornr,ly é.,; [~·r­fias dhatúrozúsüm. mikor a kormúnyzut cir:ikus kéz­mozduluttul siklott t•l olycm kötelPzellségek t••lie"itésc­nck megcsak a kisr~rlde iölött is. a mely peJig az orszúg erköl:si és br•csületbeli kötelezetlst·ge \olt. az a jelenben is. é~ lesz is. Ez pedig nem mús. mint a hadikiilc~iin ~ az ezzel Híllnlt kiitclezr!hég. Kds•·g<'i TI<"I11 c/l'n\·r·cl. hogy <:Z ,·,lium i rwnzü~~ ek mai lt-mmlott~úg;t nwl!r·tt •·rrc' PZ idio szerint m(·g­c,llk gondolni sé'm lehi'!. d'' nr'm is rJ!vun rt'·gen. a jobb gazdasági \;.;~.n\ uk rnPilé'lt ezt n kt;rd,;st r- :mcsak lehetett 'ol na: de kellett Yolnn i;; valami­bt'n formában rend•.'zni. Szinte t~rthf'ldicn. hogy mig a külföldi hiklczéík ked\éért hajlandók ,·agyunk tönkrPmenni, utolf;ó falatunkat a szájunkból elvonni. merl mi kifelé gm·alléroknak akarunk látszani. ezzel szemben befelé bclcru ~unk azokba, akik sokszor Pgt'sz vagyonukiif ólcloztúk föl hadi {Ölcsön alalljá­bnn. Nem lehd !"nnPk az országnak nagyobb soj]yl! Ps komolyabb khtPit'Z<:'llsége pgyP!Ien e~y külföldi hitelcz0i•;vel szcmb<'n sPm. mint a belföldiekk,•l a harlikölcsön ösjel(yz<íkkel szemben. A hadikölcsön­jegyzö:;ct legalúbbis egyenlő elbánásban kellett

·volna r's kell részesiten i. Sok szemrehányás hangzott el a miniszterelnök

részéről, azokknl szemben, akik a mai közállapotck­kal. vagy a kormány programmjávaL szóval vagy irásban loglalkoztak. El kell ismerni. hogy a birálat (kritika) bizony nem mindig kellemes, de mig egy­reszről annak. aki közpályán mozog, különösen ha e mellett még a kirakatban is van. számolni kell.

6. HEVESVÁRMEGYE l 93: t április lS.

másrészről azonban ha a birálat negativ is, vagyis a bajra nem jelöli meg azonnal az orvosságot. vagy az orvoslás módjál. mégis a .. több sze n többet lát" elvnél fogva fölhivja a figyelmct a tényleges vagy elképzelt hibákra. bajokra. Az államférfiak föladata volt mindenkor a bajokon segiteni, a nélkül. hogy tanúcsot vártak volna a közönségtöl. sőt H-~ ül­lamférfi igdzi képességének az a próbaköve. hogy korábban és jobban vegye észre a hibákat s már eliíre meglegye a szükséges intézkedések!'!. Dacúra annak, hogy nem érzem magam hivatva arr<t. hogy tanáccsal szolgáljak, mégis megkisérlern riivickn és nagy vonásokban papírra \dni. hog~· hogy képzel­ném el az ország nagy kényszeregyézségél Úg' ki­fPié valú viszonylatban, mint a határok köziill.

Minden kötvény. júrad,•k \·ag_, ztilog-l,~v!•l stb. tartozás. - hogy kölcsönös megegyezéssel-e. vagy a nélkül, -- uzon a magasságo.1 rög?.iltess:'k. ahogy azt a külföld vagy belföld érték·,•li. M1u!án a magyar értékek árfolyama a külföldön :5-J() ·• " közölt mo­zog, e; uton elérhető volna. hogy az tillam, kiiLüle­tek. magánosok. adússágaik maidn!'m :: -1 H'szétől szabadulmínak. Az ekk{·nt maradú összeg után nz adósok kamaiol is tudnúna\ fizetni. meg lörleszt(•st is. A belföldi hitelezők és adósok köziilt a k<·nyszc~r­egyezség lebonyolitásál az államnak. vag\ egy (~rre a célra alakitott ~zervnek kellt>ne úl\·enni. Minden bekebt>lezetl tartozás bizonyos fokowtok szerint. mt>g pedig azon uz alapon. az első. másod vagy stb. fo­ku bekebelezés, leszállíttatnék egy megfeiP!ii szintw s C'zt ittvenné az állam, mig ezzel o;zemben a hite­lező államköf\·ényt kapna. umely egyelört~ :i-fi " u-ot kamatozna az amor!izúcióval <'g-yütt. E;.:ek a kiitv(~­nyek Vflgy öZ(mnal. vagy egy bizonyos idii mulva szabad forgalom tárgyát kt~p,~zn;•k s igy meg volna a lehet:ist;ge amnk. ho~:y u hiteiC'zéí az t·kk<'n! megállapitott osszegnek pénz ahkjúban jusson bir­tokába. A szeh-ényeket az itllflm l!•nne kii!Ples bt•­váli<:mi. mil( iiZ adósoktt'JI ezt m: összegel kiizadúk módjára sz<"dné be. EzPk szPrint mindPnki meg­kapnil a rr·.Jdl·z(~-; utún az éit m,•gilletlí. búr Idoko­zott n•szt s ez embt•ri sziimilüs szerinl IPgilliibb biz­tos \·olna. 1\üliin osztúlyt kC:·pezni•n!~k il szPméh·i hitelek, ugyunigy az úruhitcl is.

Eg&szen külön osztúlyba hdlene a bet "viiket sorolni s ezek bizonyos fokig hdiin kedvez(í dbirú­lás túrgyát is ki·pezm•k. bár itt is könnyen Pl tudok kt"·pzelni egy szüksl•gnek megfclelö csiikkenlt"•st m:­zal. hogy ezek is bizonyos fokig kiilvényekkPI vol­nának k<írtalanitundók, de 111(~gis tulún azzal a hP-1\'esbitéssel. hogy azok útmenetileg vagy nem vol­nának kmnatkiitelesek. vagy csuk mC:·rsi·kelt kuma­!okat kapnának, amely kis kamatláb fokoZillosan 'ol na emelendéi e!-{y bizonyos eliire megállapitott lt>n· szennl. llogy a betevök is belevonassanak eb­be él ki> nyszeregyezsC:·gi eljárúsim az márcsak az<· rt is Im•ltünyos és igazsitgos volna. mert nem tudnúrn elk!;Jm•lni. miért kellene a hitelezök e kis csoportjúl men!esi!eni m!''g úlmPneli vesztl"st~gtéíl is. mikor mindl~ll rnú~ hill'I!~ZŐ "10- 70 •· c-ig k<;n~ telen lesz a mai helyzetnek megfeleliít•n PngPdmt;nyekd IC'nni.

Van mt'·g az emlitett kntt>!-{oriúkon ki\·ül. még egy csoportJa nz cmberist;gnek, aml'ly •'vjámdi~kot PIH·.z. umel~- vagy v~grendeleti inl(·zked!·sen vagy egyeb magunjogi egyezségen alapul. Termt;szelesen <'ZPkkl'l SC'm volna szabad kivetdt csinálni. múrcsak nzér! sem, mC'r! eJképzeJhefe!len \·olna, hogy minden C'mber JOvedelme úllandóan csökkentl'tik. nem v<;ve ki uz fillami tisz!viselöket. nyugdijusokut. vagy az

ehhez hasonlókat sem. Ezeknek is ki kellen<' vPnni u maguk részét a kényszeregy~zségből. de ffi(•gis azzal a h:>lyesbitéssel. ho~_,. m ~gleg_, . ..!ll arra u rt~­mény. hogy a gadas i:.{i hclyzd javulústival. n mos! lecsö1tkentett járadékuk vagy jövc•d(~lmlik ismt-~1 e.rn~lkedjen, siít régi szintjükd is elérhessélc l-la az ekké.'11 elk("pz~lt k~nyszerdgyezség lestet ölten·''· úgy ettől a követke~:ö eredm:•n1· volnu elvárható: Á'?. ül­Iam c.-;ökkenth ·!ln:' a kii.~'ilrtozások (adók) m :·rvt··t. u nu\{cÍn.{alda-;(tg tai:Jm dl,m:~. is·nc>t fo~;aszt(, es vás:írlók~·p:•s l ';ln\ ism~ rend.~s m •derb' k(~rülnP a gazdas.'I:c{i t; L·!. :-dl m .•:·.~m é'dlitani. kedvt•z{jé!n b:~­folyü~uln ·, a vüllalkozói l;t'dvd. új <·let jömw a vt~g'­elgyengült>s szt'lén úll<i g:ndus:ígi t"•lt>lbe. sÚJVéd ugy hatna et a niqy 1\c;"Iyszt>rc'JYPZs!•g. minl a v••n-,1-öm!eszté:..

lia egy h d<ii·Js b:·kg v<~·~·· h<thJ,,]d<> \'c;rúlii:n­leszt{·s,;c•l mc~gm:'ntlwt{j vagv m •ggyúc:_,·iihah. sz.tbaJ-,! sukó1g kt>slekcdni? .

A hatvani járás minden nagyobb köz­ségében müködni fog a Vöröskereszt

Egyesület. Dr. Kékessy Dezső júnisi főszolgabiró nyilatko­

zata a legközelebbi teendőkről.

A IJ,.,,~svúrmt·g~·,, nt··büny szúmitb:In foglill­ko?.!unk Ini"n a Viiriisk••n•szl Eg_, c•sületck \'i'nlllt'gy(·'nk­beni milkiid•'s(;VPI.

Az orsz,-:g minden lakúsa <'l!ílt kiiztudonli"tsú lt'ny az n nu-~yszerü telje:-:itrn!'ny. amely!~! <t Viir•is­k!•reszt E:(y:·súld a hc'tboru <tlittl v•·gzt'll. 1\ kii!t·k~s húlu <~s a jc.•z·m eléín·bttis p:trancsoltilug írja ('Iéi, hol{y mindt•nhol. ahol érz{í r•mbPri lelkPk \'Hrllliik. mPq k··ll sze. ,·ezni s az alvó <'gyPslil,•tekt•l ,·.l,.! rt,

kPII hinli. hrqy mindt·nrl' kl.'SZ<~ll ililva !<·ljr>sith,•sse il Viiriisk('r,·szt E~yesiill'l nag~sZ!'rÜ r<Iunkiijút. a sajgr'1 Pmbcri ,.,dwk ~yúg~ ilúsú'.

A halv11ni jitrús t>dd1g is llilgyszerüen tdjr•sitP!te kiitdcsst'·gi·l. l latvan (·s Púszl•' Viiriiskpn•szt Egyt>­slill'tP rPnwkü l mükiicl 1k.

Krike,;s_t/ /Je::.'<{i dr. il llill\'ani Jitrús [iiszol~<t­biritjil, akit <'Z ügy b., n f,·Jk,·n·sllin k il J,·~n<tg~ o bh szen~teltr·l nyilatkozott mr!·,J il k!.'SZSl'~!'S munk<'nc-,1, amellyel il klizcli jiiviilwn l'Z<'n szt·rinte is nngy hordt>rt•jü li~yr>t kezPini, t<'mwqatni ki\ únjH.

.. Mmden liireln:·~.,em u:: i!'s::. lw_<J.lf u hult>!llli

.iúrás mindl'n hc"i::séné/)('n u lr•cJrii!·id!'hiJ i!lc'in lwhi/

IIH'.<JU/aku/jon u Vúrii.sh!'l'l's:l /·:_,/t/('sii/t'l. ''''·'/!/ IIU.I.J.I-1 hicuf!ÍS!Íf 1!'/jl'.siflic•.<;s!' .1

Bizion remélr•m. lw.<l.tl o hii::.,t;.cwl~ lellu•s Pe::e­

lt"ii s o ftir.swlolom lll.'!J(;rlii n;/(•_.wi cílérc'::t't' u:: ii•Hl nem::eli fon/o.s.sÓiitÍ/, mind!'n !'IÚI'!'/ nó.s::lt•t•s::nl'h <1

nt 'lll< 'S iiy !1 It Í IIH>!JU/ tÍ stÍ i>u11 . ..

A j<ll'ús f<íszolgi!birúj1inak nyilutkozalúl •Íszirdt· ii~iim~_<'l re~i_sztrúljuk, - me~~yéiziídésünk. ho~y n•­vid Idon hPiul wlentlwtjük. hogy a hatvani j<ir/ts az <'!:Ósz ország min!ajitr<'Isa lesz il Viirüskereszt El(ve­siilt>t túr.u >!:ii!Üsúban.

193:3. április 15. HEVESVÁRMEGYE 7.

Eszt leány magyar levele Esztország ból. lrta: Soltész Juci

.. Még a nyár végén történt. hogy a debreceni nyun egyetem hetven küliöldi hallgatója Dr. Hankis Jeinos C'g~e~emi tan.ár v~zetésével három nagy autó­buszon kirandtilt T1szllfuredre egy kis liszai slrando­lásra, halpaprikásra.

Megelcizöleg Nyiregyháza-Miskolc-Lillafüred- Me­z~kövesden .voltak és nem győztek elég dicsérő jel­zol felsorolm a maqyar szi·:élyességről, a mezőkö­v~sdi . :.;~!ncs népviseletröl. a kitűnő görög és sárga dmnyekrol. ameh·PkC'I élZ északiak itt kóstoltak meg először i·s fökt•nt. utóljit~a. - de nem utolsóként a helyrt• magya~ niíkről. Es r.emcH:k a lobbanékony olaszok. - negy lemt)('ramenlumos feketére sült ná­polyi, dükön Enzo 8PIIavigna mérnökkel, - de a hüvöspbb v{·rm<··rsékiPtű svédek, finnek. esztek is a köteiPzii udvariftsságon túl IPikesedtt'k.

lvnr r>.1oberg S\'t;d földrajzlanúrnak régi vágya teljesült. amikor mngym koiiPgájával Dr. Mendöllel, a liildmjzi intézPt tanitritval eszmec~erél folytalhatott, akinPk wi<• hasonló elgondolú~ni vannuk tudományos ti·ren. RPndkivül mt'gkapla 61 a magym néplélek.

Mmtin KrPnC'kPr bPrlini jogéisz, a h<•idPibergi cgyP!em hallgatója n ni·m!'lorszúgi és magyarországi szell<"mi proll'lmiúlus kciziilli hasonlósúgol és küliinb­s(•gpf lnnulmimyozlu.

A l<·ghüst;l(PsPbb magymbmi,f azonbon a l'ZŐ­kP <'s kmcsu ···szaki virúg~zúl Ada Koi! E~ztlundból. a .. \'ubu \1na" (Sznbnd Ür~züg) cimü rPr.rlkivül nép­szt'rÜ t;s kNlvPII p:o:zl lop munkutilr.'él. é:ld milr har­mad:-:zcr ,·olt !\lngyarorl'ZéÍgon. Tökdl'l<'~<"n beszél magymul. ulig i·rzik éiZ idt•gpn kiej!t;s. Tanúra Dr. Virün) i EIPmi·r 111<1!-!Yilf lektor volt Tdrtuban.

Ada Koi! múr n··gphben <'rck•kléidrk Magyaror­szüg irúnl. l ~1:!1-i-han u budapt·:.:ti iinn-ugor kong­r<'sszu~on is n·~zl\ •·ll í•s ki; n) H· l nkm irni Magyar­orszc'lgrúl.

Ettiil ii hújo,.; l•·únylúl ,··rk<'Zt'll mosl len•l mPsszi hazüjübcil.

\ln g~ mul irju .. hogy tiibb siker!Pien kisérlet után. a nHpoldmn ,.,··gn• a .. V tdm :\1na ·· szf'rkesztő­s<'g<'h"n HZ ••Jk·li ,·uidd·mn io~lu il huc:iq.r:-:11 li:dió­itllomúsl t·:Jrwn mik<•r ,.~,ik cig<ll ~ bw~du üilédu :s­nll'l'l mug) il r notúlwt Ji.t~zoll. Vidi:m c~i.rdc'.s est n­dült i,.J nz t"-th<•r hullúm;1in til. llli!~d. ~··rlt~-hus hull­gaft',k kii\ PIIH·zt..l;. <1!111'1' t·k lwllnkmr n szíil~t· •·sz! IPc'my nwdmtotlsúgúhun sir\'11 l'tdwdt.

A sz .. rk<•szliist··~ lll<.!.ini ki'•r<·.:t• ll~ iill<-k <;s nt.gy i•rdt·kliíd<··s·l"l hallgul!<tk Adn K(l,\ diiw1úsút mrt:,l n litvol i orsú1grúl. n hol szi·rinlt• ol~ 1111 \olt nl' ki az olt liiitiill rH;h<.ln\ hd. minl szürkP ht;!l1iiznnpok ulim a dPriis. iinnt•t;lii \'ilsúrr.ap ...

Huliilozéls. \ 1i·lvs<'gt's m,•gdiiblwn<;._ <'s ig;rz ri· sz v d fol(udtJ ml'gy.ps;tt•rlt• il !~~úsz hiri. am d y ii:L:.

Pui~!J Mih/ú.~rré .~: TwJHÍ.~.ll Mdlia elhunytúl jt•lt•n­leltl'. A c:o:dvisPit;s ma·~a~ kort. 7!1 Pszkndíil jutlu­tolt Gyiing\'iis <' nagyasszonyúnuk. aki i<'•súgos lel­ki•réil (·s n<'ml's sziv<'riil volt kiizismert. Tcmel<'se L h <i 7 -<··n me nl w> gbe. Gyöngyös v ü ros oszlatlan lürsadulma kisérte a me!-(boldogultnl utolsci úljlÍ!a i·s b1•nsős<>ges n'szvéttd veli<' körül Dr. Puky Arpiid polgiirmeskrl. a mt>gboldogult mélyen sujtoll fiát és a gyilszolú csalúd minden tagját.

Száz gyermek részesül ellátásban az egri napközi otthonban. A dr. Böhm János kanonok nevéről elnevezett t>gri gyermekmenhelyen és nap­közi otthonban, amelyet az egri érsekfőpásztor a Böhm - féle alapitvány felhasználásával a mult év­ben áldozatos bőkezűséggel és nagy szociális ér­zékkel hivott életres a NépmüvelésiTestvérekgondozá­sára bizott, jótékonyan fejti ki szép müködését a földmüves és munkás családok gyermekeinek neve­lé~ével és felügyeletével. A legszegényebb lilrsadal­mi osztály gyermekei részesülnek itt ellátásban és szakszerü felügyeletben, addig amig a szülőK. nehéz munkájukat végzik. A gyermekek nemcsak állandó biztonságban vannak, hanem hasznos nevelést, sőt néhány fillérért bőséges táplálékot is kapnak. A mult nyár fol:ramán állandóan 50-60 gyermek, 6 hó­napos kortól egészen 6 éves korig vidám zajjal töl­tötte meg az otthon higiénikus helyiségeit és nap­sütötte udvarát, A mezei munka megindulásával ez a létszám 100 körül van, merl a szülők szivesen bizzák gyermekeiket a népmüvelési léslvérek szere­W gondjuira. A testvérek novembertől márdús vé­~-:éig nőnevelési tanfolyamot is rendeztek, amelyen fiatal löldmüves lányok és fiatal anyák részesültek oktalásl::án, emely felölelte a család, anya és gyer­mekvéddErn minden iigill. A lanfolyam zmounne­pt:•lly(•l üt \eget. amit l\'oL:ák Sándor apátkanonok, plébános ünnepi szavai vezettek be. A lanfolyam ré~z!Yevííi r.:edig a lanfolyamon szer2ell isrnereteik­líil Hi.moltak be.

Halálczás. CH1ltd;a. széleskörü rokonsága és p{,i)al{mai Ől'Zinle gyásszal kis<.'rték utolsó utjára iiprilis 2-án Dr. Rei.~ner Vilmo.~ egri érsekuradalmi léíl'ZéÍmve\·őt. akit tragikus hirtelenséggel 39-ik évében rugadott el a halál. Az elhunytban az egri társada­lom egyik megbecsült és köz!'zerelelnek örvendett lllg!ál vnztell<' t>l. aki nemcsak szaktudásávaL gaz­rlusügi i~merdei\'1·1 szerzt•'t elismert ne\·d. hanem szl'm<>lyi l'Zerelelr<'méltósúgilval. lt'kötelező úri mo­rl<ITÜ\ aJ is mir.denkit mq·h•',cLtotl. A háboru után !l peti a !lllzdm<· g i r.;iliyára a közgazdasúgj egyetem doktori oklewl<'vel. s ez e!!ri lökápta!an szolgálatá­bu illlott. 1931.-ben került az <'rseki umdulomhoz, minl föszitmve\'<'í s a gazdasági hivatal vezelöje s felettesPi mt'gelégC'déHért' liilia el hivatalát haláláig Szdt>s ismf'rl'lkörJ'I t>s tudását u szaklapokban is g\ i'rr.ö!nözlf'll<· a gazdal'úgi del jm<rra. Tt•melt's&t l'il<;: Suhih Kcíwly ap<Hkanonok \'(•gezk s azon mPg.idr nll'k az Pgri frontharcusok is testületileg. n kik hez me leg bajtársi kapcsolatok füzi ék u z el­hunytat.

Halálozás. F. hó 10-én ll'mették el ültalános részvél mellett Wt>isz Sámut>ll Hatvan közbecsülés­bC'n állott idős polgárál. Az elhunytban Szemt>re Sán­dorné tanitónő. Vadász Lipót. a Hatvani Népbank igazgatója és Fehér Jenő jószágfelügyelő édesapju­kat !-(yászolják.

8. HEVESVÁRMEGYE 1933. nprilis 15.

Gyümölcstermelésünk, értékesitésünk, különös tekintettel az 1932. esztendőre.

lrta : Kálmán Sándor. München. 1933. évi április hó.

VI. ALMA. Uj területek bekapc~!űlódása, évenként válta­

kozó terméshozamok. magának Németországnak, minl cg~·ik legkomolyabb lermelönek, lerm~sterülete emelésével fokozalosan növekvö. uj médszen~kkel seleclióval. szövetkezeti szervez:.'ssel. növényvédelmi intézkedésekkel minöségi lermeh~sre is törekdvi,n. hatalma~ tömegeivel való megjelenése elto!údásl eredményeztek e cikkben annyira. hogy még korai nyári rétesalmáink elhelyezési lehetősége is megne­hezült E nehézségeket m,;J cs:~k fokolia az elmult évbe1 kizárólag ellenünk életbelépletett növónyvé­delmi intézkedés is és igy arra vagyunk utalva. hogy e szigor megszünlelését fellélelezv~. addig is. mig e rendelkezések megkivánta áru\ al jöhetünk, a piacra. ne kergessünk utópisztikus itlm:)kal. minlha Ném.,l­or,.;zág almával \'aló cllúlása terén szerepel játsza­nánk, hanem oly fajták termelésérc igyekezzünk. me­lyE'ket Némelország egyelőre felvett és ame!lynck piac­képességi lehetősége eddig fennállott.

Eltekintve attól. hogy a pontos m~gfigyelií eléill nem is 11eretlen az. hogy különbözö fajtük ugyszálván divRI:mk vannak alávetve és egyik PVről a má~ikr:1 kimaradnak [ajták, mclycket elöziílcg kedveltek és vicé<Versa. azzal is kell sztimolnunk, hogy a különbö­zöképpen alakuló hozami esztenelök mindig más eshetiíségeket huznuk. Máskt'nl pl. T1rolnuk egy nó­hány rossz év után be kt>llcne szünlelnie iermelését, de mi1s vidék~knek is, viszont jó néhány kiváló esz­tendéi jiilwl fl lermelölm• aszerint. hogy milyen akúr eiéin• Iülolt a ·{ti r előre rwm Iátoii okból müs orszúg hozameredménye él vonatkozó eszlendiíbl'n.

A mi rélesulmcíink eddig ugyszölvún monopo­lisztikus helyzeleli·lveztek ... egész Némdorszúgbun. Rt'·gi bevezelellségük mellell ajúnlotlu öket rng-ysá­guk. szinük. izük, korai mc-g-jek'nésük (t·liiziileg- nem volt wlünk egyült meg-jelenií má~fu.ilu. mint friss tiizö ulma) valóssúggal fogalo:nmú vúltuk t'~s talán <'Z \·olt egyetlen cikkünk. amelyre .. , várlu/1. Az aml•fikai illetve ausztráliai L's ujz<•h:1di ulmu. búr nem fözc:íéllmák. múr pedig u mi n•t,~salmünk <•pen fiíziialmai kiválósúg-únúl fugvn ker,~sctt. m1•gis a mi almünk megjek•néséig- visszamumdvún, bcfolyúsolju kilátúsainkat. utúbbi idiiben pedig a vnlmnivel mh~ korúbban megjPlenc:í modenai n•tcsalm:t. nagy, mi­nüsél.(i inf<•riorilúsa dactim is. úrban alacsonvubb lévt'·n. ugyancsak mcg-nyirbúltu ri·lesalmúink kiirtnyü el he b ezt•si lchelőség<•t.

Mégsem /w/1 tarlanunk ul/rí/, hi/iinr·i.wn /w lc'i-11Wf)ll'mwlé.~ünk les:: e dkkhl'n, ·" amelleli ulm:ínk férf)e.~.~éyél é.~ lovul.LJ kifu.yá.<;o/1 infeclirí.icíl ellwriilhet· .iii/l. lwy.LJ '' cillllürrh ré.'li posilicí.icíl d nem fou/u/jc1.

A tiimeglNmei<'s nt'mcsuk uz úru !wlectionitléisi lehel!ís{·g-c. hunt>m lermé~lési költségei i<•sztillithutúsa rniatl is fontos \·ersenyk<•peségünk fokozúsúm.

Hatúrozottan szüks<'gesnek turtom ill a szigorú cllenörzést olyan ircínyban. hogy él különbiizii fajták ne k·~vertessPnek és ne keltsék fel a vevíi bizulmat­lanságúl. A lükiiralma legyen végig lelejél<il aljltig lükiiralma és nem BismarckkaL Alexanderrel kl•verl. Vannak nem kimondott tüköralmák. dc mindamdlett szép rdt>salmák (KPiebia . .Jánoshalma vidc;kérííl Ptc.)

legyen ez"knck küliin nevük, <;s ig_: hozzuk forgu­lomba. S::úual le;J.lJf'fl a: áru rnindiu eu.lJ.<;éges, emJ­fl!!rnü é . ., i.'l.lJ o~::lcíi.<Jo:v.l pon/o.~ névve>/ meuje/ö/1. Olyan el.~:ni <big-il\ elek, melyekre a figyelmet fd­hivni cs:tk a mi gyümölcsexportkereskedelmünkhPn szlik,;l>gc•s.

Külön jebntettem. hogy pl. tavaly él sú·p lükiir­almct m~gfeL•It. mig él vl'le együtt az úru útlagbt>vú­sárlüsi értékt'•l cökk~ntö c,;Jz:tltul berakott Al<•xfln­deralm:l ferliiziill volt.

A-,_ <iru tükriit.•.;s<;riil küliin szcilok <;s e nitlunk m ~;{szünc'i, itt Pg-y-sz'rÜen Helrumwk miniísill'!l r••nd­sz.~rl a lc.C~.~r~·l)·e~ ~b !-J formEiblln kiirtani kéren1.

Nyiiri almúink scmiban ll'hút n;lesHlm;'link ve­zetnek és ismdlem, hogv kt>lléi t>n•lv nwll,•tt. becsü­letes liirekvi•:-;sel <'l: uh~ 'in tik nincs 'verst•m·p, ~~··l<•s-ulmm•id~k.·ink u kiizdlwziík: ·

Kecskem:~l kim:mdott tükiirulmújüval. Na!.(yklí­rös. KécskP. Kl'lcbia. Sz:~g<•d. Szatymaz, Jünosh:~lnlil Csikl'ria, KiskunféL•g_vhc'tzn. Kiskunhalas Ziildhulom Czegi(~d. lzs:'tk. szóv:ll él Dull'l-lisznközi lvHnok

Fonlos sz .•re p ~l jütszik nlt··g-. hog-y frisse~ n sze­dett vag-y ho.-;szu. i<~g-liibbsziir rossz utainkon a lPr­ml•liíh:~lytiil lüvoleséí vidr;kriíl bt•ziityiiglell'll. kocsi­derékhun rúzotl. u surlúdEis folytün ide i!Zlún \,•kelr• esikokk~:~l (·rkr~úi ürurc'JI vun-e szci? Fonlos sZl'rl'pl•l jittszik étZ eddig még- nem szab:'dvot.olt szl'dt'·si kt'·r­dcs. elér h ~l.1ük-e valaha. houy ill;l~·lt lwsnrakhu IH·rJ l il gondosan szed:•tl úru. <tzlc'tn b:'•lelt Vil"v mj., u!on v<•ddt júrmüviin l1t>rül a piétcrét. ·'·

Az dsii kt-nl<;snt'·l sZPH'P"l jc'thzik piHC<tink cr~ntrüliz:ilú-;;1 szembr•n mind .. ·n nH'ts h·rm:•liíorsdtg­jc'Jzitll <'lwiv.·l. amin.·!!. ok:t féíleg- itbb:tn g-yiikPrt•zik. ho:.ly <'9.l/1'-~ oidr;/wk C''l'll'~ c/.r•/m,,.fl ll:11111 dl lús::ol· ~I!Íillllti(J (:s ig-y al<~rmelií kl•ölylelen m1gc:'mt ét pu-;zln leltev(:sre, ho~v m:is, n•~m <' kiziirc'Jictg monopoliszti­kus hdyzl'l<'l ~··lv.·z(j c(·gt•k umlta piucokon nHtg"a­

sabb <;rtr'·k<•sill;sr<• kPrül. úruja t~rtl-kr··nek, munka­ideje, fizikum:1 rovúsúra. i!,IÚo;:illatai llinzü.,üvr~l. cs;t­l<ídja oklHii!n ;n,mk 't1J:Ifrqjs''val :J.J.fi~J kilo:nr;t,•rt t••­VI;n m<'g. i1rujúl 11 s..:abad k.·n·skr~d:·k•mn·.·k jtJ~Jban V<;detl piacaim h ·ziit~·ií.l'l:•lni. Mun/w. érléhel~. minc'í­sé9. munkuirJ,·; Pe.~::nl'/~ <'i u ft•ul/i!JIJ iclén.<Jlwn és mir.dez uzérl, merl J(;[elmr'. !l!J!ICÍI!/11 .io.:}osu//.<;CÍ<JIÍI vu/ami /Ji;:lon i.<Ju:.o/ju. K<··n·m lt>hút ~~ kt'·rdr-.nc~k kPll{í figyelmi'! SZl'lllPJni.

llogy m.•nnyire .i<qosult <' m··gill{wl,··sL'ill. bi..::l­nyilja 11 kiiriilrw;n~·. hog.>' m:nrLtz m éh-uk. :n .•lyd1 ét ll'rmell'íhel.<J<'Il (;l,;ildlmlo:n. S wlym :~z. Kdt>bii! Pic.) !IZöl<ikhül gyüj!Pin<'k. id<' mind:·nkor frissen <··rk<'znek i·s becsérlt;kük m:'l{ il il'!l'llil\.11 o bh bais-.t~ idc•j<·~n is magas.

A ri!l<•salmú ·~ (!iíiPg tükiimlmúrc.)l szr'llok) ümla­kulúsn n't:<'bben mindig kedv,•zií volt <'s kb. ;)() p~c~nnigen mozg-oll. A-" Hn2 t'·\·bL•n nz ütlng1ir :3 1-:l'i plenn.!g· kc;siíbb <'~<'sz 2.-1 pfeni!{ig lanyhult, megjPgy­zendo azonban, hogy 1.1 koréin liimegekben jt>lenl­kez<i tiroli. ju~oszlúv nlmük ugyanui.kor münytalnn ul aluntusabb szinten nwzognnk

1933. április 15. HEVESVÁRMEGYE

Idényünk ill julius 15-én kezdődöfi és augusz­tus 16-án végződött. Mindkét időpontban kecsk~mt>ti áruval. Almaidényünk egyébként augusztus 23-án zárul egy zöldhalmi BismarckvagonnaL mely épen ernlitettem tulajdonságánál fogva kedvező fo~adta­litsra talál dacára a piac tulterhelésnek idegen áru­val. Hisz ekkor már ittlag 40 vagon olasz áru tran­sitál és jugoáru is naponta 6-7 vagon érkezik. Mégis t>lér a zöldhalmi áru 30 plennigel.

Rétesalmaidényünk egyébk,>nt sajnálatosan nem ulalmlt ezuttal normúlisan. A német kormány várat­lanul életbeléptette a teilünk és Ausztriéiból bejövő almáru n<'zve az amerikai. ausztrúliai etc. almitkra nézve t;rvényben volt paizstelürendeletet előzetes be­jPienlés ni•lkül. teljl•sen váratlanul és alkalmazta a mltr uton ll•vö itrukra is olyan szigorral, hogy hitrom vagon a hatúrra visszaküldetett i~s az exportköröket e rendelet kérlelhetelll'n szigora az almaexport be­szünl<'l<'sére készl<'ttP, nohu, abban uz időben még, ha nt>m lett volna mq~ n vissza~üldéstöli !élelem. üziPtlehetösL'g mulatkozott volm1. Erthetetlen módon a rendelet kizúrólug ellenünk irünyult. mert Ausztri­úval sz••mhcn e vizsgülatot a n{•met kormány akkor, mid<in Ausztria rendszeresen exportálni kezdett. mPgszüntelte.

Núlunk ellenben odüig vitte. hogy u növt·ny­védelmi vizsgillatot azutün múr nemcsak almára vagy az «'~Y vagonhu ruk<1tt mdlékrakományra, ha­nem mindcn gyümölcsre (sziíliirt', szilvára etc.) kiter­jeszteltP és tclcml"s viz~g<'•lati dijal tHiapiiván meg, eg~ ben u vizs!.!llliillill u pittem vu ló kellő időbeni érkezi•sl is hútrültuttu S<it azok u vagonok, meh•ek rendcllt>tl;si hl'ly•;n niín··nytuni intt·zcti kirendelt~ég nem \·olt (Stultgurl. Ulm ptc') illetve aml"lyekre m•m terje-;:t.lr>tt,.;k ki n b,!lfiildiin vak1 vizsgúlutot. itt fu­tottak Ül \·izsgú(at Cl;(júbúl, i díJ es költségtöbbJeltd.

l\1ost kiiit'ndii kl'rt'likPdPimi megúllapodúsaink kttpcsún n•nH··IIwtii. hogy Nl;mdorszúg c•z inlt•zkPd&st megsziinl<·ti. rnt~gunk n··szt;riil pPdig korekednünk kl'll. hol!~ lu·llii niivi·ny,·t'~d .. lmi Pljúrú~okkal, keliéi Üpolús-1-ö<tl elstisorlmn il pai/.sl<'tli inft>cliójltl kerüljük el. milsn··szl úr ú n~ f<or g •ss(•gt'•l ug\ uncsak hasonló vé­delmi inl<'·zkt•d,;st~kl\·'1 v(·g-w fojtsuk <'1. ITIPrt ft;lií. hogy ha pgyik n•11dPit'l ···n·,;nyd sikerül is visszn­von;Jt ni V<tgv lwrliJlozni. nt•m l\<'riil-P sor. jog!{ al. f(·­n·gn·ndPid~t·. l lisz t't.:Zl'l szúrnolnunk kell. mPrl világ­piHeokon mindt•n mús úllam szigoru. hntalmas arit­nvu kinúlHtol Prt·dmC•n)·<'zií szúllitúsaivHI szl'mbcn ni i rH•m l<'rl·mllwt.;;;l, nwg il k·rgt•sg} ümiilcs szidlitha­lúsi monopoliumúl <'S nlilgunlmt vessünk. ha H most rnúr i!.!t·~nyes t·xporlpiacok lliivdl'lmt'·nyl'il m•m rPs­pektúljuk.

S<tjnúlutos volna l••nJarddúsu:~k. rnert nagy. szi­nes, osz<ih ozolt n•ll'snlmúink t>lh<'lyt>zhPi<''sl', pittck<'­pesst•~wt f;·lldt>lt•zvt·. mh il \'illl.

A ri•teslllmün kivül kiin~lkl•zii nvitri t~lmáink jiinnek l<'kintdbt• A~zlra/~dn. diH·zt;si nlmn. mely az t>lmult icflonyhl•n ill igPn IH'tlVt·lt volt (·s hollandi re­k<'szbcn, döbb ·11-·lfi piPnniJ.:<'l. ki•söbb :3H-IO pft•n­nigl•l (•rt Pl. vagvis olvtm ;'trtll. mely akkor itt mint IP~mngusnbh v;Jit ism~·rl. N<•m étjánlatos asztmk~n ulmitt ömlesztv<' küldt>ni. ml'rl <' fajta érzt;keny cs idt'. ömlesztvt'. töriidiitt üllapolbt~n. hatalmtts romlási száznlékkul t;rkt'zik.

Tomhdc. igl'n kt•dwlt. kizitrólag sz<•ged':idéki nlmu. Tiiml'gt•s termdt•s eseti•n szinénél. izént;llog.nt dht>I}'Pú·sre szúmithat. Eddig mindig krs mellek­rtt kományok érkezlt'k csu pún.

Fahéja/ma, mely HaJas vidékéről jön és itt · mint Gravensteiner kerül forgalomba. Amennyiben valamivel előbb kerül ide. minl Tirol Gravensteinerje, árai il!'en rentabilisak. E cikk egész Németországban kedvelt, főpiaca Berlin. Ajánlatos volna nagyobb te­rületek telepitése. meglévő fajtánk nemesitése olyan irányban, hogy a valódi Gravensteiner tulajdonait erje el (nagyság, szag ... ).

Nyári pogácsaalma. E néven Kecskeméten is­merik, Kiskunfélegyházán eperalm 1. Kelebián, Csi­keriim karlonalma. Küldése nem ajánlatos, értéke­sitése nPm kedvező, m..!rl tetszetős külseje dacára is kockázatos a vele való foglalkozás. Gyorsan rom­lik. puhul. foltok nyomán megfeketedik és kásás (morsch) lesz.

Arunyparmaine, Kecs~emét. Kelebia. Kunbaja, l-la las, Mélykut vidékéróL V ulamikor ill igen kercselt almafaj ta- De annyira e férgesedet, hogy magyar áru­ról már senkisem akar tudni. annál kevésbbé. merl Tirolnak még a selectióból származó hulla.dékáruja is minöségileg és értékb~n magasabb. Altalában azonban az aranyparmaine, hogy ugy mondjam di­vulját mult almafujla és régi keresettségét elvesztette. Frunkfurl környéke, a Ruhrvidék (Düsseldorf Essen etc.) azelőtt állandó !elvevője volt az aranyparmain nek.

Édes u/ma ide sohasem jöhet.. mcrl a szájiz .. nek meg nem felelvén, eladhatlan. Edes almát, se:n a m ári, sem a téli idénybt'n ill eladni nE'm lehet, (hife csodaszép fehér áruja sl"m megy, mert édeses. Edes a:máink tehátlovithb csak gravitáljanak Wien be, Prúg-itba, ide kis mennyiség sem jöhet.

Kt's('i almáinkból a következő fajták számil­hatnak biztos P!hdyezésre illl"tve nert jöhetnek te­kin!Ptlw:

'/i)riill Rál:nl. melynek tudományos neve Rull­stettinf'r itteni nc·\·e Zwiebelupfel. Délmagyarországon jegesalma néven ismert. Ennek a fajtúnak tömeges termelésl'l;rl már több izb(:n emeltem szót, mert ki­mondotlan Bajororszá[l, München e legelsöbbrangú liiziíalmúl igen kl"dvdi t'•s kevés vidék van immár (Tirol itruja degencrálódvün) mely e lajln szúllitásii­núl lt>kintetbe jöhet.

Az ugynl"vezett védett területekről. a Tiszuhát­rt'•l ideszitllitott Krausz-Moskovits léle almaküldt•mény kPdveZ<i iogadtaiúsm talúlt, k·vt:·n ugy a litdás mint az öml< ·!<ztelt tiikl'IE'test•n fé-reg és hibamentes. szi­nPs. amerikai múdru calibritlt úru. Ha hiités nélkül ll'lt volna lúrolhatö még az eliirehaladott idt•nyben q!) ébké-nl isnwrt barna foltjait scm kapta volna mt•g.

Török Búlintot egyetöre KPcskemét, Kelebia, Júnosbalma vidt'kl;röl és a Tiszahittról ismerek.

Rosrnarin. E szines és nagy alma ugyancsak kedvez() logadtutúsra találna, ha sikerülne ill ugyan­csak 11 léregmcnll"sség tPkintetl'bcn vulamil elérnünk. Eddig Kecskt>mél és Kelebia vidékéről láttam E' !nj­túl. A mi almünk hutározotlan tisztább a stájernél.

1\rwncis:::minl'lle. Ha sikerülne normális nagy­súgu (nem tul kicsiny) szépen pettyezett fajlát ter­melnünk. e cikk itt ugyancsak kedvelt volna. Ked­n•ltségél tt•rrnészl"lesen a tavalyi hihetetlen nagy tö­megek itrainflk és felvevőképességének és hozzá az ·abnormis helyzetnek alapul vétele mellett ne!Tl bi­rúlhatom sem ennél. sem a többi fajtánáL En az eddigi benyomásokról szólok általában. Novembl"r hóban kedvező fogadtatásra talált.

Pogácsaalma, téli. Valamikor igen kedvelt főz6-alma. Itt Breitling névt>n ismert. Termésünk szerény volta, azonki\·ül az áru erős férgl"ssége lolytim e

10. HEVESVÁRMEGYE l 93: i. április l :i.

cikket itt már régen nem láttuk. Stájerország termése szerény, szine és ize nem is azonos a slájt>r árunak a miénkével. Csakis tömegtermelés oldhatná meg a további szállítás kérdését. Minthogy ez alma kará­csony táján érik be tulajdonképen, ide január, feb­ruár hónapban, mikor itt a helyi olcsó főzőalma már erősen fogyóban van, koweniálna. A tárolás akár itt, akár odahaza törlénhetnék.

Jonathán, Batoul. ill azért nem mehetnének, mert azt az előszereteti árat, melyet Budapest és Wien e két fajtáért fizet. itt m<"gközelitőleg sem le­hetne elérni egyré~zt. m3srészl a Jonathánra itt van az amerikai alma versenye, mely az itteni igényeket tö­kéletesen kielégiti, a Batoul pedig itt nem megy ne­mes alma számba minl nitlunk.

Belief/eur. Ugyancsak nem értékt>lik itt, mert nem szines, meg azután a stájer degenerált fajta is megfelel itt. H.9lott a mi Jellowaalmánk otthon nagy becsben áll. Omlesztve. ha tömegcikkünk volna is, bellefleur alig szállithutó, merl érzé·keny. Két éve Krimből ide is sok orosz bellefleur i•rkezetl, sa­jálos korcs áru, mely amellett igen szép volt. Ide nem konve:Iiált, főleg Hamburg felé megy. ahol ma is aukciókon értékesül egyéb orosz áruk mdlett. Itt alacsony árakat ért el.

Bo.~cop szépe, Kanadai rainelle. Baumonn rai­nette etc. E fajták ill ural.iák annak idején a piacol és áraik mindig a legmagasabbak a többi fajtákkal szemben. Ugyanez áll a Jagempfelrc. Hatalmas te­rületek ontják az árut a Bod<.>nsee \'idt'•kéről. illetv<' e vidék pendantjáróL Svüjc <;szaki részt;riil.

Ami a csomagolás! illeti. a mi almúink ide W­leg mint tömegáruk jöhetnek t;s igy más b<.>mkást. mint az ömlesztetteL nem is ajúnlhalnt'k különiisen azokban az időkben, amikor a \'Úmlé·tcl alacsony \·olta ezt szintc kötelezövé teszi. Ko-;ürcsomagolás ill nem megy. A ládáscsomagolásra nézve meg kPll jt•gyez­nem, hogy selecliónk. {uunk még nem úll azon él fokon. hogy ilyen csomagolássaL cltekinln~ bizonyos esetekliil, minl azt emlikltem liszahúli úru. rm·ly idt• amerikai ládús csomagolúsba,i jiilt t;s elismt·n··srt• talált (Prre i~ jobb ldl volra él hordcis csomagolús) e csomngolásl mPgérd<'m<'lné' sc vúm. sc osztúlvo­zás szemponljából. olyan piacokon, m<'lyt>k ig(·~yP ma már tlz amerikéli. ausztrúliai. tiroli. ujú·landi t•cl. almúk csomugolásúvul ~zPml){'n múr <'miÚetlem okok­nál fogva in kit bb j<'Jélkmulu mosolvra kt;szktik él \'t•vút. minl5iem vétclkedne csúbitjúk. -

\!ennyire jogosult lPhút éiZ u ki\·ünsügom. hngy épen ViSsZHmmado!ts<ÍgunknúJ rog\·a mt'•gis kt'li \'U­

Jamil nyujlanunk ···s jo!.(osan llivúnhalú me~. hogy ömleszlt'll almünk (·s egy(·b ömleszldl cikkPink be­csületes kt·reskedííre valló módon rakassnnnk be. Osztúlyozvu, nt•rn iPiül az t>lsíí tekinld m<'gl(~\'eszlé­s(·re szúnl nt~hüny sz(•p durub. nlul rnustnlma vagy hulladt;kuborku ... EnnPk immúr mPg k(·ll szünnie. E~ i·~ oly kérlelh<'lctlen szigorral kPII v~grehajtnni c mmd1g tudatos bemkúsl, minl mosl 11 tiibl::.i úllwnok rendelkezi•séhez legutóbb csnllakozoll rruncia rt•ndc­let. mely szeríni az ilyPn eljúrús mindig csnlüsnak minösilendö, indokok kerest'se n('lkül és a megfdPiií büntetőjogi cluusulában kikiiliill bünlek·s alú esik. Mindségi ellen6r::é.~ nélkül, büntefií hutá/!-Ju rl!nde/. ke::ések nélkül exportunk nem /e.~z sohasem u fiihbi e~portcíllamok nivójára hozha!!) é.~ épen a::ért nrncs fiíme11ünk. ninc.~ eg1-1nemü árunk. seh•ctionk. mert uz export a termeMre nevelőleg halni nem tu­dott és spekulatív árul kPresvén. n Pm bevezelettségel.

jövőt, alkalmazkodúst a kinti igényekhez. egyik fél­nek sem állott érdek<~ben, fiime.qbc'í{, <'Y.LJnemü úníhríl kiosztá/yozni cr külfüldre kiván/al. - Ilyen irányu exportfejlődés mellett nem kell csodi1lkoznunk, hogy lábunk alul még akkor is kicsuszik a tala!. a minden kívánságot teljesitö versenyállamoklwl szemben. ha még a most div<Í, kérlelhetlen autarchikus törekvések nem is állanának fenn.

--O-A versenyállamok ezidííszP.rint a következök:

0/us::orsz.á,q (Néipoly. Modena. Piemonte. Tirol). Jugo.~::lcíviu (Ré•gi Dds!újPr. Kmjna. Szerbia. ez utóbbi Budimka és Pogácsa alrmíjüval), SDujc:, Oros::.ors::tig (főleg Krim félsziget). Ronuíniu (Erdély. Bcsszarúbia), Amerika. Chile. Au.~::trcília, lJ.izélcrnd. a belfiildiin : Boden~ec vidéke. Pfalz, Bergstrasse etc.

A rélesalmimúl a múr emli!P.tt Modena vidt·ke először junius 27-(·n jdcnl meg hullüsalmúval, .J() pfennigel ól el. usztrakún hullúsulmili·rl ugyancsak :l() pfennigel. késííbb modPnai rt'•(psalrna (haragos­zöld. kemény áru) mür csak :32 p[<'nnig. lanyhuló irányzattal. asztrakéin pedig :~ti ·10 piennig.

Helyi áru. az id i• n n Pm lion~ n hozami esz!Pndö. kevt's. (mégis még mu is !urol hc·ki i1ru ill). de Tirol végig vulóság!-{al iinli relwrdiPrm•·~ ~ folylim az úrut. minden normúlis úr! ej líidé·sl g ú tol. ug~ anaz lesz a jugoszláv úru szerepe és az oszln-.k itrué. a táro­lásra az alacsor.y vüm !!'vl 2·· ) mf'llt'll lwhozoll alma alig t•rlt'kesül. u 20 pfennigt,s kikmkt;nli f1r hamar ültalünos. mé'g n Kalten·r Biihmcr t··s mús nemes fajtük is hih<"letlPn alnc:sonv úron kPint'k p( t;s rnint­hogy Tirol m(·g ma is küld. úrul nnpi <'rkcz<'·sre. re­kordtermésc kifogyhutatlan volta kii\·Ptkczk·ben. kt;r­dt;s. hogy n !Pbruürbnn nc•kiiPndüll lwrlvPzií irányt veli t'rl_t.•kesilés, mely mn slagnúl. rwrn hn!lyal·<' vissza a mi lriss ürunk t··rkt·zt'·sc··i!.(, bt>nnünk<•l zaV<m·ún, nagyobb kt··szletekP! nz l ~J: n. ,··y i idén ne kev{·~ re-mt;nyl nyujtva 7 .

Egyt;bké•nl szümszt'rüleg nH~g iiZ c·rnli!Pit ulwdúlv ducitra is köYdkezíi ml<tlnink \annak rnünclwni \.;_ szonylatbnn nz 19:32. (·vbPn:

Beérlw:::df :11 lwmp/t'l rnri).<Jtlll. Pbbíil sok ;)0 milzsiln kiüli,lovilbhü /!J II'U!J!Jtm1Jw1nwlléknrlwmcínr.~-kénl nlmn ulunti Ploszlúshan : ·

K!'cskPmt'•(riil 12 Wil!.(~on o r zsidu··,J :l Wil'~~() ll o

KiskunhHlnsról tj wuggon. Ljki·cski·riil 2 Wil!.!!.(on. Nagykíiriisríil :l. Lnkytc•lc•l;riil l. 1\ist,•l(•knil l. /.iild­halornrúl ;~ wag~on . . K .. cskPmdrííl 1·1 melll·km­kornúny. l lnlusrc·,J :~. N n~~ kiíriisriíl 2.

ll ogy a fPiveviík···pPsst··g PzidiíszPrinli heh Zl'le rnikt·nl mc·,dosul. ho!.{y il kc'sei ulmük (auszlrülit;i, uj­zdandi) m<'nnyib<'n nkmlid~ ozzúk tdrnünk ,;r!t'•k,.sik·­sl-1. hogy kPn•skedt·lrni lilrgyulúsnink miln·n t'red­m(·nyl hoznak a bt·hoziHltúsúg l•·kinlc•lt'·fJt'n (ukúr conlig<'ns. nkúr niiv{·n~ vc··di·lmi lwrlütoúlsok forrná­júbun) eltöl fogg függni Il'lt'sulmúnk (·s egy(·b nlrnúink Plht>lyezhelt;si lt>ht'liist··gp, d!t~kinlvP étllc'll. hogy ide­kn kdl jönnün '-t (·s lllt'!.(Piiizni <'~Y mosl ho~nmii·\·­nck vúrl belföldi lermt··s piucrujulúsúl.

Hol nyaraljun~ a nyáron? Muradjunk a \'ÜrmPgyt•ben ! Az nlkalmas hPiyek kiizll·sél, ismeriPié•s(o( jiivií sz<.1munk­h~~n folytatjuk !

· 1 g;J3. április l:>. HEVESVÁRMEGYE ll.

Internacionális lelki szövetseg. lrta : Hammersberg Elemérné Kovalik Ilona.

Az iluneretlenség, közöny és gyülölet reánk bo- tanulmányutra és bejárta összes hazai klinikáinkat rul<i sürü ködt~l ill-olt úlvilúgilju a nagyszerü kultu- és kórházainkaL rával t•s egymúsiránti szimpátiilval telitell emberi ko- Egy este a Hungáriában találkoztunk mindnyá­ponyn i•s sziv talúlkozásának örök reflektor sugara, jan. A tapasztalt nagyszerüségek. Magyari muzsikája, hogy mpgjelöljl' az utat u nehl'zen bontakozó jövend6 a tokaji bor feloldották a lelkeket s az egész drága felé. hangulatot élővé telte a vendégszerető magyar sziv

Egy habosfPhi·r éket vágolt az S. S ... Páris"' luktelésének megérzése s ebben az eleven lázban New-Yorkteil a Földközi tengerig az Oceánon. A ha- egy amerikai, finn. magyar lelki szövelség örömszinü jón egyetlen magyar volt. hazaléréi uram, a többi zászlója szaladt fel egy pillanatra a jövő hajójának umPrikui luxus-utas. Amikor olt tul. a nagy lehető- itrbócára. s(•g!'k viiiigúban ú!érezle igazún mindenben számot- Mielött széjjeloszlott az igy összeforrt társaság, tevií kicsiny hazünk gu:t.sbukiilötlst>gét, lelki energiújál nagy iogadkozások történtek. amik hangulatjátékok­arm koncPnlrúltH, hogy mindl'r.kiben, akiből kit'rezte nak tüntek fel, peclig késöbb bebizonyosodott. hogy a mug,,sabbrendü~t;gel, ldébresszt• az érd~klödésl és komoly valóságok lettek. mt•gt'rl<'•st Magymország iránt. Emerson dr. és Kallio dr. az előző est mámo-

Ki tudott Budt!peslriil vulamit? Csak Páris. Lon- ros hatása alatt másnap a Gellérthegyen sétálgaltak don. Bdin. Rtimu ki~pei vilúgilottak 11 liiini és tudni é . .; elhatározták, hogy t•gyütt fognak dolgozni St. Pa­vúgyók funlúziftjüban minl pozitiv lehetöségek Eu- ulban. Pedig Kallio igazún neves sebész Helsinki­rópúban. Tehill odtt mPnnt>k s étzutún visszn. ben. S ime beváltotta nz akkor tett igéretét, melyről

Algirban rnegpihPnl él lúrsaság. Elült a lenger egy hozzánk intézell meleg baráti levt'lben igy s~á­moruja. a huj,·l muzgásu s a csöndességben a lelki mol be kissé hibás némelségével : .. Sie können s1ch tekintetek és szivck jobban e!{ymásfelé fordulhattak vi!leicht erinnern class ich im Hotel Hungaria olimals a konvencionálisnak lütszó, de mégis nttg~·on mély- t>rwie-derlt>:.. ..Alle Freude ohne Alkohol ist unna­ről fukadó egymúsra kiváncsi t·mb(:'ri .. ki is lehl'!sz?" türlich" .. a n ll. ll. 1933 bcginne ich meine Reise nach kérdéssel. Ebben az Pgzotikus miliöben, él két szt~l- Amerika. Am 22. ll. 19:3:3. bin ich schon im New-York. s6ségcs Imitura lalúlkozúsának küszöbén, a .. Casino Hinter diesem Plan war nur ein bischen Tokay, Municipial"' lmlljúban liirlt;nl a fogadulom egypár Hotel Hungaria. ein schöner Abend, gute Stimmung, embt>r n's:t.é·riil. IFl!-:Y mPgvúltozlatják uliprogramm- u. s. w. und jelzi ist es schon eine Wirklichkeit .. .'" juknt s étZI a soks:r.or lelkükbt• duruzsolt Magyaror- Amikor ezt a levelet irta, egyben megküldte szilgol is lll<'!l'n•··zik. legujabb tudomitnyos könyvél is : .. D~e Knotenbild~~-

. Lt•velt•k: tdl'fonitlüsok. lülogulitsok gyorsan IP- gen dt>s Darm~>s". melynek előszavaban nagy hala­pt>regldt. ~1rs. WillHis és Mr. Willats llollywoodbúl. val emlékszik mt'g huzánk na_qyszerü sebt-szeiről: dr. Enwrson E. C. St. l'nulbúl b,•IPkeriiltek annak a VNebélvi. Winlt>rnilz. Hulli. Adám. Bakay. l·hittl. v<mizsnak büvkiiri-1:.~<·. tm•ly minclen idP!.(enl rabul P<ilva. Nt'uber. Vid~tkovich professzorokróL Ugyltn­Pjl, élki Pntwk fl nugy. rwmPs (·s müvi·szi lel- t•klt.or küldött több finn nyelvü beszámoló füzetei is k.iösszdl>tdü mHg\m bjnuk mngúbúl kiizzadott dritgu mPivPkben a magyélrországi klinikákról. kórhúzakról valtisúgúl. Hudilil'··sld it•lism •ri. A tudomúnyo~ it>j- t'~s kivülö orvosainkról ir nemzetének. ktts<;g,., n lti!inornodott mün;szPlelt. ét nemzell spe- WiiLalsék is valóm váltották akkor tett igéretü­ciulititsok •·gy ik úmuliltból a rnúsildm ejlt>llt'·k az ume· kPl. Elöadásokat tartottak hazánkról a rádióban. rikaiaknt. \lindPnt III<'!.(IH;zlt•k. Wtllatsi·ket küllinösen Uram ltt.'résére Lögrády Ottó főszerkesztő ur. magyar zt·n•;nk r:s n<_;pmüvöszeliink ru!.(Hdla mngúntl. Az ope- ci!.(itnyz,•m;s gramoionlemezeke_t és_ a . .Justice for rábun Kodüly . .Sú·k··ly fon••"-jitl d~Pzli·k n··gig lt•irh~~ Hun"arv" két pddányitt küldte k1 nek1k Holl}woodbu. tall11n gyiinyiirüs,··gg-•·1. l l .. Buw l'\ároly Iwm•·sverclu AzúDt ~ hollywoodi rúdióstudió hetenkint magyar .iúkkitn<Jk (•s \·lug~mi Inno• igaz mi•n•szetcrwk mtcr- cigiÍnyzenés estél kiizvclit hallgalóin~k. és_ Wi_llats prdülü~úlmn l'liindtotl lilii!-(\ m mPk•diúk is olyan ha- déiadásokat tart a trianoni békeszerzodes Jgazsagtn­lúsl vültotl;tk ki !J,•(íilük. hogy lll<'g"szümlúlhatutlnn l~tnságáról és a lovagias magyar nemzel ~eg n~'m koltúl virsúroltalt ,·.s ~~ylijliiltek ii";szt· mo:un igi·n·tt~·l. érdemelt sorsáról. Willats legutóbbi leveleben tob­hogy Hol h woodban d<iadúsok kL•wh;lwn bei~JiaiJélk bek közölt ezt ir,ja : .. Seveml persons have callt•d m<tjd Pnn .. k a kis m'·sPorszúgnak lell\1 kmcs<·tl. me by telephone to say that they wepl when the!

· Dr. Emt>rson, umm kiséwkiwn ,·(·giglütog~tlu heard this music because. it remincled lh'_"m o~· th~1r 11z iisszt•s budtipesti klinikúlwt i•s kúrhúzaknt. -~~re- childhood in llungary. l lind great sahsfachon m. dctiiPg Londonbn lti·sziilt L'!.lY uuu•rik<ti iiszliindiJJ<tl: di~>cribing the chivalry ol your people an~ tellmg f~.t hog~ 'tudomúnyos kutatúsokul ü·~t>ZZI'r~ .. uz ottam llw injustice done vou by the Ireaty ol Tnannn . sL•bt:·szdi klinikülwn. dt• Inikor Illi'!{~) "zod~•ll n_ nw- Kell· e ennél jobb propuganda. amikor a mn· "· •·,·tr tu-'t"t.~r,·ll. l.ondonl cs•·rlwn hu gy lu ('s .. nalu .. n_k b ('d'·· k .,y 0 ,, 1 gyar cigúnymuzsika bü ájos me o lal nemes~ az mumdt. Filmft>lvi•tdPket lu'szildl il nétgyszt•n• mu t'· idt•gen lelkekPt ragadják . mag~kkal. hanem .. rPg e_l-ll'ltriil, ll ülli profpsszorunk gyomor"\'drrúg(·pi·~. mt')'lvetle szakadt vérdnkben is. ak1k talan anyan~_clv':'.ket ma~ s t•lhatüroztu. hogy otthon. St1:1 Pnulr1111f Pl_oaclas;~~~: p( is iell'jlettt'k. felébresztik a hom bolcsorP vnlo fog Imiani n:r. itt lanultakrnl. 1 mPn. w oqJ~. mu visszaemlékezést'! a ·liitottukut 8 un·o"li munltitjúban f,•lhnsznaiJn u !{P· M .

A vőlegény Emerson míszutra . agy_morszagra nialis magyar se'-.ész tnlülmún' át. . . akm jönni. Akkor szerelné elmondam. mliyen na!-{y

llültl prolesszor nikuskc'lrhúzi sebeszell (h>~z~u- tudományos eliihaladásl köszönhel enm•k a nemzet· h ú n m,·~g l' !l\' idL•gt>nnPI. u fi n~ Kt~ll 111 ~r-ruKI . 11 .e sr:ln- n"k l\merika. S ha eselleg tm·ább jutolt ő is. a maga k h l ) h .. "(l k . lttTSfiSél" d 10 r r. ' k i-i 11e ''s:z iiorvos O\'U a rs .. :c· ~: : k tudiisút adja csl'rt'bl' mindPze ért. u maqynr kultuszkorm{my iis:t:limdiJiiVRI Joli hozzan

12. HEVESVÁRMEGYE 1933. április 15 ..

Mosl mindnyájan oda várnak bennünket. hogy ujra egymás mellé kerüljön az amerikai .. finn ~~ ma­gyar lélek s együtt. egymást erősil v e. ep ll se. es i~J­lessze azt az örök hidat. melyel a nagy Iudas. mel7 érzés és erős munka köveiből, ebből a soha szel nem rombolható anyagból rak az emberiség egy bol­dogabb jövendő lelé. ----Vitéz dr. Tömösváry János főszolgabiró

a hevesi járás viszonyairól. Fölkerestük hivatalában a hevesi jc'trás f{íszol­

gabirájál. hogy tőle iekiló[l'ositéisl nyerjünl< a júrás egy-kél ionh;abb ügyé rf' vonatkozólag.

Kérdéseinkre szives ,-olt az alábbinkban vála­szolni:

.. A nehéz gazdasági \'iszonyok lermészetszeriileg a hevesi járás lakossúgál is eréíscn próbára teszik.

A gazdasági élet gyö:wrét képezü gazdabai ill sokszorosan hezteli hatú~.ál a liibbi foglalkozási ágak nál.

A júrús hazufias {•rzésü. a nehi·z id<íket meg­értö komoly lakossüf:a luclatúban van annak. hogy e történelmi időben. u nemzet kft'ordeke. hogy higg dtan -- türelemmel. t'g)ensulyunkat megfariVél - egymús léÍmogatásával kell a szebb jii,·<í érde­kében dolgoznunk.

A legf{íbb k<~rdL;sünkben -- a munkássúgnnk munkünd vaiú cllútúsa üg,-,'lwn n mult ,-·dwz viszonvilva hatúrozoli jm·ulúst !idok.

Örn·ndc 1es knykl·nt iillapifom nwg hogv amig a mult ,~vben ugysztilvún eg\ l'lil'n munküs sem mehetett mús Ütrllll'gyl-klw dolgo;:ni. nwrl mindcn vúrmP"\'C' az önellütits itllúsponljt'tril h<·ly .. zkerlctt. az idL'7; Feh(•r !m•gyt'•bt• igt'n sok munkús szerzii­dött Ic. Roconúdnil pl d. 'l!.{\ szt',lvün mindrn mezei munküst eh-itl<'k

Az ins{•gmunk;ik foh omatbon \·anni!k. él Kis­kiiw-sz,•nlrniklr'Jsi ut nlur.kididnihoz " 11ilf)()khiln osztotlilk Ujctbb :lll ~lllmki1~L

A munküs szc·rzr'íd,·-~"k ~im;·m ~ll<'nkk. csupim egy hc·lycn ,-olt hs•.·bb zmm

A Kobur·~ ht•rc.-g;··k lw,···si birtohm liirk·nt­noqy a lnunkú~ok il rosszul hszi\ úrgoll lwlylL·Ien hirek utitn induh-a. hogy il t•·rükkket kis lwszon­bt>rekw fogjük iiii(Jszlani. nmul\tlrllctk az aratüsi szerz<ídPst nlúirni. -- ,\ i'<·ll<i kihilúgositús utün ez dZ ügy is elsimul!.

Legjr,bb mpggy(íziíd,>sem szerint úllitlwtom. hog) júrús<Jm kriilekn a dolgozni aLm<·, •'s !url,-, munkús-ki·z nem mmud a nyúron munka m;Jkül ...

Az ildúk hizom ill is n<'hezen folvmtk. d kiiz­~&gek helyzete n<'hé~, dc rcmdlwtií, hr;ll',. jú !t•rmés eselL'n az iísz ioly<~mün mégis be fo~ folyni annyi adti, hogy fl kiizst'gek húztmtúsúnnk l'R'YPnsulya biztositva lesz ...

A viiiigháboru frontharcosainak szervezt'sét magam is igen fontosnak i·s szükst~g<'snt>k tmtom. V alúsággal nemze•! i e ról kc~peznek t's ig v Rzoknak elhanyagolása bünös könnyelrnüség volna:

Járúsunk cgi•sz területén folyik a szervczc'si munka. Heve~en Dr. Bóna Aladúr ügyvéd lett, mint szervező tiszt megbizva.

\1indf'n reményem meg van arra nézve, hogy rövidesen sikerülni fog a szervezés nagy munkitját mindenhol eredménnyel elvégezni."

A hatvani kerület oszággyülési kép­viselöjének felszólalása a rokkantak

érdekében. A háboru befejezte óta a nemzet becsületbeli

adósságainak egyik legfontosabbika a világháboru rokkantjainak ügye. A kormány az orszúg adott szo­moru viszonyaihoz mérlen igyekszik a tiirvényhozús utján rendezni vagy mondjt..k inkúbb törleszteni a nemzel nagy adósságát. Dr Szinnyey-Merse Jenő a hatvani kerüiPt orszúggyül•'si képvist'liíje legutúbbi parlamenti felszólalásúban a rokkmilélk igélz ügy f' iritnti nagy szereldi•réil !Plt tanub:zony~úgol. !'VIegjegyzé­sPit 11z egész Ház osztutlan ligyelt>mmt:>l kisérte.

Nyaraljunk Mátrafüreden l lrta : Dr. Hajdu Béla.

Nem kdl azt magvmúznunk. hogy a nymulús. nem luxus dolog-, ,·1- nyurnlüs nt•m il gnzdagok privilt>giumn. A nyaritl:'ts HZ<Jk n•~z,··re is. ukik nem betegek. szink·n ,_ziiks,··,:••s ,-itlnmi. Kiknp­cso!r',rlni a mind(•nnapi ,-·letl,<il. 111its krirnyt•zrt. pihe­n<;s. pt'tr heti kiinnyü c~ldmr·,d. egy ,.g,··sz c'•ldre f,.het kihat1ÍssaL lli'uw Pmht·rnél jel··nt ilZ rt'ngelegef. hogy mt>gc•r<ísiidve. j<', t llc·nú!lt', kt-'pt'sst-·ggt•l ft'll,{•­szülve úll az t·ld hurcilivid szemlwn. J,, !t:,·c·t:r.í, pi­hent-·s. jú cllútús. ilzok a kr·ll<·k··k. <um•lyek egy nyaralilshoz szüks(·g,•sek.

Nt·m mindegy ilZ, hm:,- ki hovú megyen nyaml­ni. Nem mindt•nki birjil il nitpos melq.( fwlyekc•t. nem mindenki birju t• l u nwgus heg) t·l\t'l. A sub­alpin klima, amely :lilii m.-ltil 71 H) 111.-ig ft>rjPcl. i lZ a magussúg. anwh· nem okoz il s.'t·rv,.z..tben llilgyobb vúltozüst. 11.-lútritiürt•d ilZ<mki, tJ!, h"g\· ih-t~n sub­alpin. mt;g él knn,··szt'\tiil Ili! g~ sZ<'rti<:r; vt··dl'!t. mert cldfPI<; nvitoll. ,··sznk. k,·ll'!. ll' u•:,dn'd lwg-\ t•kkel zúrt. Tudjuk. lio~,- nyitron ,·.s k·lt·n is. il ck·II llitp az, Hmely­nck az insoli1ciojn él !t·~t'rli•kt•sebb. EstdciP él leg­nagyobb kúnikulúlmn is i<'hiil \L'IImiurt•dt·n il it've· g(i, Üg\, hogy iiZ t•sl<'·k mindig h ü\ iJst•l<: felirissitiik, nyugor'lt itbnot hozuic 1\it!JIJ:t! sr·m •·nk t•! \lillrafü­n·dcn u hiim(·r<ík azt il lllilgilssil!.{ll!. mint pt'·lditul Gyiingyiis<in. Itt mind1g l'illl <Üm•··k. :ít)t)l)() huld Pr­cki tisztil IPn•g(ijt•, bizto:<diil llH'<( il J, 1im:!lilws iürd,·;. helyt·k ellínyl'il. :'vlw:n \lútritltired Ti! l- ·1:!0 m. ma­gassúglwn il'kszik. Lt•g<dúbb :)()() _i<JI fr·lszt·relt úgy ü ll a nymnl,·,k rt·rHI,•Ikt·z(·st·rr·. :1-1 ,.J,_,,·iosztúh u pitn­ziúja van. wm·ly mindl'n Ig,··nyt kit·ll·git. Vtmnnk küliin kis villúk. olynn csnlúdok rt.'SZ<'rt'. ilkik nw­guk úhajtan::J.k hüztmtúst n·zPtni. Szi,, <d a csolúdi ellútás!<'JI q .ió szúllodai IJilll/iriig minden i~t-'11\ kiP­It'·gitlwtíi. Evréíl- ént·. IL·hitt az id,·n is lmlad n kiiz­mün·k kit;pik·sp \1(tfm[üreden. ugy. hogy 1\Z ick·n. mt'1r n !Piep tiszlnsügu, portnlanitúso biztositva lút­szik. A kiizl<'kedc's igPn kt'·nyPlnws volt múr I\H2. id,;ny·lwn is. u~v hulljuk hogy llH'g liihb júmt. ol­csóbb p{•nzf>rt fog kiizl<'kcdni. A turizmusnak. f\Mt­rufün·d igen k<·ny(•lmcs kiizpontja.

Mátmhüza 71.') mtr. magasan Htn c'•s 100-on felül vttn él kc~nyelmes jól fPiszC'relt szállodni tígyak száma. A mútrahúzai jó <'s kL~nn•lmes l'ilátás múr országoshirü. i·s ha m{·g 1-200 ágy úllanu Mátraházán a nyaralök rendPikczi•sére, a tupasztalatok szerint arra is mingig volna jelentkezö. Innen indulnak ki

1933. április l :l. HEVESVÁRMEGYE 13.

az összes 700 m.-en Felüli turahelyek uljai. Sz!. László Forrásból kapja hideg erdei vizét klimája és napsütéses ideje ideális. '

A ~~evesmegyeieknek egyenesen adva van a Mit~ra, _ma_nt !lyaralitsi le~etöség. Már a máshová valo u!Jkoltseg megtaknntá,áért ill néhéiny n . · nyugodtan lehet tartózkodni. tlptg

. !VIátm.füred _a gy~rmekek ré·szére különle-ges JO hatassul. btr. Az mflupnza utáni chylus mirigy mt•gn.agyobbodasok, anaPmiák, neoropátiák, rochÜi­kus cs ~}:eng-e !l"Y<'rme~ek, mintha kicserélődnénck. eszn~~· JOl alszunak, htznuk, reg-geltől estig az Ndií­ben ]als1.hatnak. Vun gyL•nm•k panzió is, ahol szak­szt·rii felügyeid l·s gondozüs mellett olcsón elhelvez­hetők n gyPrmPkek kis(·réí ni·lkül is. MátmFüretinek a. jó gyöngyösi f,lyümiilcs i·s ziildsr;glé'lék megad­ták. n ?iétús .. ir<t.nyt is .. V últozutos (·s elsőosztiti y~ léí­Zf'lek <'s g) Ulllolcskumkrn. ma már u jobb panziók bt•rt•ndezkt·dtPk.

.. Nymélljunk itthon!" !'vlél múr nt·m jelszó, h~:~­m•m pamncsoló szükst"•glet. Viszont a hazai fürdéík, kii~tük MútralürP.d is, igyPkeznek, mindenl nyujlémi, am1 a nyugodt l'S keff,•m•~s ll) aralilshoz szükséges:

Vitéz dr. Sziráky Karoly, a Hatvani Atlétikai Club elnökilnek nyilatkozata

az egyesület programmjáról Ft•lkt•rt'stük dr. vik·z Sziniky Károlyt, a Hatva­

ni Atldikui Club lüizdnélpokbun megvúlusztott eriís­kezü uj <~lniil~d. ki az pgypsiilt•t jiivííbeni ólekröl. s az uj tisztikm nugysznbüsu ler\"t~iriíl a kiivdkezií nyilatkozatot telte :

.. Prog-rammom rövid: dolgozni akarok. Nehéz Ft>ladutok \"Úrnilk lll<'~oldúsru. A IIAC kt'bdi~ben szt•­lnl~lyi hmcflk cJulnnk. Ezt·l~t>! rt•szb<'n rnúr megszün­lcltt•rn, részb•·n ITI\'~ fogom szüniPtni. Ahol él jó szó nl•m st'g-il. olt k···rl<'lhdl'tl•·n szi~omtl fog-ok felli·pni.

A liA C nw .. 1 \"i lll atlt"Jsmlvu Az ,·.,i kamétl­lt'rhek tiibb szitz IH'ngiíl kszrwk ki. 1\i~·mcsak u ku­mutokut. a léíki·t is tiirleszkni akarom.

A !ootbull csaputban csak lrutvuni fiukut t•ngP­d .. k jútszuni. LP~yt•n a ki,·i,·ott <'r<·dmt'ny szPn'­nye~b. de a mi fiaink i·rjt-k d Az idt•g-en tollukkul vulú ekt•skt•dés ll multlmn is ll11'f.llJOsszulln ll11:1~Úl i·s t'n l,;szt•m. ho~y a rni fiuinkbúl olyan jütt•koso­kt~t fog-unk nt•vt'lni. 11kik húrnwly \'iszonylutbnn rneg­éílljtik n lwlyüi<Pt. Azt u jitlt"·kosl. aki csak kisérletet lesz is mw. hogy jútékiit·rt közv•·lett v1:1gy közvet­l .. n e len~rt<•k..t lwpjon. 11z t'll"Y t'sületbiíl Plt<ivolitom.

Tenisz, utlt:•tikui. vivc·J, á•llii\<Í, uszú, usztali te­nisz. torna szakosztülvok lt•ll'silt'st'l vl'ttern tervbe. A szervezt's mür oly,;n t'ltirelmludott ülliipol ban van. hogy ig-en rii\·id idiin behil tn<'~.iPIPnhdünk Hatvan kiiziinsé~w <'liitl.

A hatvani vasutosok sport <'!-(yt•sül<'lt'n~l a liVSE-el a testvériség és megt•rtt•s jegyében akarok t•g-yültmüködni. Leg-\ en tt k···t t•~yesül('! t•gYrnúsnak nemes ellenFclt·. de. ~I'm ellensé !le.

()römmt•l lttpasztaltarn. hogy pfgondolüsaim Hutvun egt'sz társadulmimül 111l'gt'rtt'sn• tulitltuk. A kciz<'ld ~indt•n jelenhis cgyt:•niség(' - kivPI eddig SZ!'rt'ncl'l(•m volt e kérd(•sréíl tárgyalni kt•sz örilm­nwl csatlakozott hozzánk t's nemcsak erkölcsi. de u mui viszonyhoz mt'rl Hnyag-i ttimgoatiasl is kilütüsba ht>lyezetl.

~ K_ül?n. kell megemlékeznem báró Hatvany Endre ur omeltosaga nagylelküségéről. A Báró úr évente nagyon tekintélyes összeggel járul hozzá ahhoz. hogy a terveinket valóra válthassuk.

. . Minden meg van a•Jva tehát, hogy a HAC ré­lll ~.en.ykorát ujra elérje. En bizom Hatvan sportsze­relo hatalságában. bizom Fiatal. tettre kész munka­társaimban,

. Kérem a sajtcit és elsősorban Téged, kedves Bar~lom, kisérd mindig figyelemmel egyesületünk eletet és egészséges kritikáddal müködj közre ab­ban, hogy a kitűzött célok mennél tökéletesebben le­gyenek megval<isithatók."

A Hatvani Önkéntes Tüzoltó Testület diszközgyülése.

Ebben a nehéz gondokkal telitett életben való­sitg-gal a b~keévek nagyszerüsé,:rét varázsolta vissza u ~latvani Ünkénles Tüzoltó Testületnek folyó hó H~an megtartott lélekkel itiitalott családi ünnepe -­dtszkiizgyülé'se.

A diszközgyülést, Hiriing Gyula főparancsnok n~·itotta meg, szereleltel üdvözölve a megjelenteket Vtsszapillanlást vetett az egyesület mult évi ered­rn~n_Yl'S munk~jára, tovélbbi szeretetteljes együltmü­kodPsre hivta !öl a testület minden tagját.

Dr. Illés Gyula a testület főtitkára löltárla u leg­u_tóbbi gyülés jegyzőkönyv<'!, amelyen dr. Erdél}·i Ernő! a győri tüzoltötestület vilc:íghirü parancsnokát. lisztdetbeli paruncsnokká választották.

Vitéz dr. Lénárd Béla tb. járitsi tüzrendészeti ielügyclií, nagyhatásu beszédében, mély szavakkal köszüntötk a .id('nlévé5 dr. Erdt>lyi Ernő!, reámutalva kivúiti érdemt'ire.

Szőke Benedek, tb. vúrmeg-yei liizrendészeti fel­ügyelő dr. Erdélyi Ernü. Hiriing Gyula és dr. vitéz Lé-nárd Béla l'rdemeil méltatta. lelkes beszédben köszöntve öket.

Dr. Illés Gyula az Országos Tüzoltó Szövetség alelnökét dr. Manirovics Imre ny. tiliamtitkárt kii­sziintöllt• hatásos beszédében. mint az igazi sziv és ldPk emberét. ft becsületes lüzoltó inkarnációját HJliiSZfrofüfta.

Dr. Marinovich Imre kitünöen felépitett rend­kivül megragadó beszt'dében üdvözölte Hiriing Gyul« fiiparancsnokot. az Országos Tüzoltó Szövetség ne­' r' b t• n abbtil uz alkalomból. hogy n legnagyobb len­gyel kitünlelt'sl kaptu.

..Méltti vagy mindt'nképen e kitüntelésre, hiszen :ri éw önkt'nt hive vagy a nemes ideálokkal lelke­sen küzdő testülPtnek. Benned is felismertük azt n rokoní·rzésl. arnelv bennünket tüzoltókat összeforraszt. hogy mindcnt áldozzunk másokért. felebarátunkérl. lia a vészjel fölhangzik, elhagyunk mindenl ami kedves csaliidot is. - csak egy áll előttünk, hogy a lúzveszélybe jutott embertársal megsegilht>ssük.

A T e lelkt>s példaadásoddal hüséges munkás­nak bizonyultáL igazán méltó vagy a nagy kitünte­tésrc, amelyet bensciséges szereleltel nyujtok ál <t 3.5 éves szolgálati éremmel t•gyütt. amelyet Neked az Országos Tüzoltó Szüvelség igaz szivbeli üdvöz­lettel küld. . . .

. . . Örömmel és büszke önérzettel hozzátok is t~zólok tüzoltó bajtársaim, minl. liszte'etbeli parancs­nokotok.

14. HEVES\' ÁR~lEGYE w:n Úprilis 1.'1.

Nemcsak a lelkesen küzdéi bajtársa!. hanem az önzetlen magyar lestvert is kö!<zönlöm bennetek. Mi primus inter pares vagyunk - parancsnokok bár, - de mégis elsők a harcolók közöll.

A Ti munkátokban látjuk a bizalmat a szebb jövőben, merl Ti is részesei vagytok annak ~ nagy munkának, amely meghozza nekünk a nagy mleger Magyarországot."

Lévay Mihály v. püspök-prelátus Marinovich Imrét az ország lüzoltó mintaképél köszöntötte. ha­tásos, lelkes beszédében.

Dr. Szinnyey Mer;;e Jenií orszúggYülési kép\·is<:>l<>. a hatvani lüzoltó testület kitünlí szellemét példaké­pen ernlitelle föl. Elismer{} SZl;P szm·nkkul köszön­Iölte a parancsnokot és a testületet.

.. Itt a parancsnok <;s n !Pslüld iisszeforroll.egy nagyszerü önzetlen akmásban, - cselek\ t;sbf'n.

Dr. Erdélyi Ernő nagyhalilsu besz•:·de a disz­közgyülés fénypontja volt.

Ezt a kiváló, \·iltighirü lűzoltúl, u kit a brüsszeli egyelem a lüzoltás terén elért sikereiért diszdokiorrú avatott. - helyesen nposztrofálta vitéz dr. L<;nárdt Béla üdvözlő beszédében ·-- minclr>n swvából kiérzeit hogy igazán egész ember,-- a sziy é·s ldek embere!

.. 1200 lüzvé~znél n'zeltem cmbPwimel ö V<·sze­delemben lévők megmentésére. 12 szakkiinyVl'! meg­irtam. a viléghúboruban n;remm<:>l iinliizlem Galícia földj&! cselekedetem ulún sohusem szégyen­kezlem. de az ill halluti dics<;rPiek pirulüsra kt'·n~·· szeriletlek.

Én él köte!essé·gel leljesi!Pitc.m. l'Z<;rt legf<'Ut·bb egy mek•g kl·zszorilás júr. minden kitün!Piésnél. minden dicséretnéL büszk<;bbf'n fogom \·iselni az Önök kitünlelését. - hog,· li~zlf'lctb<•li pmnncsno· kukká választottak.

:'vli lüzoltók a szi\· katonÉli \'fl!.l\ unk. akiknPk kél erósségük \an. Az Pgyik az lslt~nhil. n mcisik a hazúhoz való rendithdellen rngnszkodcis.

Én nem hoztam kilünl•·té-sPkd, csuk il szivem soha cl nem muló szerelf'lt'•t. Ezzel u hüs,··ges sze­relettel kiisziinlöm il Ti kiniió (·rdPnws pmuncsno­kotokat Hiriing Gyulút t'·s uz <··11 ,·olt lanih-tinyomat, ,-itéz dr. U·núrd B&lúl nkil t'·n szit\'ttkkal nl'm tanitottam t'·s bPnn<'l<·k<'l lüzolf<', !l'sh ,·.r<'im is, akik· nPk azt rnondom. szt•rf'sst;l<'k il hilz<Íl. <~zz,•l il rwm­zellel lstennek is szolgólulol IPszlf'k. \'<;sst'·lek a lt•l­kf'lekhe, hogy u hnútl rwm !Phd szú\'id csak letlc·kkel szewlni."

Vúrktlll\ i Súndor fiii<'g\zií mek·g szm·nldwl <~m­lékezelt nwg ,·t lwh·ttni lüz~Jit(;süg úl!itl~l is l<'t!oll2t'·vtize­cles munllt'rssüg<inil. az Plisnwn··s ,;s u húln vircigúl ndtu út ilZ ünn .. pl'il parancsnoknak t'~s a lPslület min­den litgjúnall.

Domürl\ Ernt'í [iímt'·rniik rii\'id, dl' hutcisos bc­szt:ci,;b,·n ;l Í-latvuni Cukorg\·ür lüzoll<iinuk hüs(•ges szereldt·ll~s elismcn;st'-1 tolmúcsolta ll iriing G) u la fiípa· rancsnoknuk. ukinek nagvszerü munkiija eredmi·· nyezte azt. hogy u k<;l [Pslüll'l egy lett.

Dr. Ádler Vilmos fiímbbi uz ünnl'pelll'iíprrarlcs· nokot. minl il lélek és u sziv emberét kiisziinliill<•.

Stem Jakab a hutvani lüzoltó testületek h.r öregebb lagjúnak megkap<i, szép beszédt> ulün Hiriing Gyula l'ííparanc~Jlok meghalolt szm akbun mondott köszönetet. az Ot és a Testületet ért ünnPplésérl.

.. Az iíriim és a lelkesedés hatja itt n lelkeme: Az <mzágos Tüzolló Szövels<;g megliszll'lií megjele-

nése nemcsak külsií fényl. hanem bels{í értéket is adott ünnepélyünknek

Az én szivemhez a lüzoltósé.Íg úll legközelebb, a lényem is lüzoltó. Szivem egész mclegével kö~<zö­niim a meq nem érdemelt elismer() szavakat".

A diszköZ!{yüh;sl btmk<~ll követte.

Az Egri Társadalmi Egyesületek Gazdasági Bizottsága mintatelepeket

létesit a szölö és gyümölcstermelés előmozdítására.

A szt'íliígazdusú!.{ \·úlsúgn. <tnwk il piacok pun­!.{Úsúnak egyenes kiivdkeznH·ny<·. u liink szt>lt'·rL' jut­Ialla az Pgri bor\'irkk gnzdüit is. A v(·gstikig mPg­!Prhelt földbirtok hozama Pil·g:elt•n mt··g az adtiz;isra is s a hitddel slagnúlúsa lt•hct<'llenn<; lesz minden m<'gmozdult'tsl. A ~ziíl<jbirtokosok mindf'n lelwtc'íl p]­kiivelnek. hol.{ v ki u ln! l<tlúljnnak it mili kl·m szPrlwlv­ZPlbiíl, amelyb-P uz itltnlünos Yilú!.{ vúlst'1q l~én,·szPrlli öket. Eger orsdtg!.l) ük-si kt.•pvis<'l<'i.i<' dr. Pet n í Kálrncín volt az. nki azt u n··gi mPgisont·n··st. ho!.{y a bajok oku ilZ últnlünos h,·Jyz('l<'n ltd lokidis hitmyossúgok­ban is kf'wsht•lii. gyakori; d i t.·m· \ill!· s dZ Egri Tür­sadalmi Egyf'sülf'!Pk Gazdiisi1gi Bizottsúgúnak meg­alakilúsüvnl olyan ~Z<'r\ <'l hozolt i<'· ln•. arnc•k Pzek<'l a helyi okoknt kul;djit s mindPnl t·lkiiv<'l az~Jk mf'g­sziinlelt;s,;re. A Gazelitsúg i Bizo l ls;·, g mun kuprogrammjn feliiieli il sz{íl<i. ,··s ziil<!s ··glcrnwl<·srwk mindt•n prob­l&müjül, m<•ssz<'hakl cl·lkilüú·spi it li•rm,·k·srt• i•s c'·r­!t'kesik-sre és PZZl'l it giizdúk nyomitszlú úllnpol<'rnélk javulúsi1ra nyil uj lt•lt<~lt·ís<··.;-t•kt•l. A Bizoltsúg a ter­nwll·s t~s ,··rlt'·kPsilt'·s k···r<k•s,··IJl'n ll<'lllCsitk mlminiszt­mliv sZPrt'fH'I liilt lw nzzt~l. hog\ 11 lwzzc't!orduk,knilk szaklunúcsol ud iigy<'s·b<t.ios dolgitikhitn. hitnem t··lt•lrevakl gvakorlnli rn<.,<l.~z, n·k m<··~:srnertl'!c'·s{·\·<·1 is szolgülni kfvúnjit il l•·rnwltík t··rd<'k··it. A Bizoltsúg Plllal(troztn. IH!gv nz t•c:ri szlílltí •·s g\ iimiilrslt·rnw­k·s szitksz<'rÜ ir(tll\ ilúsúrr; minlitl<'lt·rH·kt'l lt;lf'sit. ab­bt.Jl a qnzdnsúqi ú g; tk l,.g),•jl"tt•·hh mti\ t•lt;s(•n•·k m,·,d­sz ·rPil. fogúsail t··s leglrnsznidhitk>hh megoldüs<1il iogjn mPgismerlt·lni.

A vúros hnlt'trúnnk n•'·g, lllilillthi,úí por~tjún \'Ú­lnszljúk ki n;.; itll\illnms l<'ru J, ·l"l s i ll mi n lilv.<íliikel <;s gy ümiilc.'<ösiikd 1•·1· ·p il< ·rwk. Ez ..ld J, ·n l' t t!.{Júk be­mulitlni a guzd;1kiiziín~l·grwk ,., \ 'tit·k•·n J,•gn•nlúbi­lisubbiin l<•ny<;súi súílií <'s g\ tnn•ilcsfiijlilkut. nz"k munkülntail t'·s kt·z<'lt'·si m,·,d j;il l >r Pt•lro Kitlmün ('f!'drm'ny<'s<'n inlt·r\<'niúlt il l•·n •·rd•·kt·lwn Kidlil'i \1iklús fiildmiwlt··sügy i mini~zl<•rnt··L

A debreceni Postaigazgatóság levele szerkesztöségünkhöz.

5. n. f':f w· n. m·u tipri/is l11í 1 :!. .. HevesvármegyP., politikai lap h-kintetes

Sz,•rkt•sztöst'g<;nek HATVAN.

1\tl'.~il<'m u le/,•. .'<::<'rhf's:: /t'is<il/< ·t. hon u u J le· lll'-"l'tÍ 1'11le!}IIL'.. fo/yt Í <;l 'i (j. ih .~::tÍ IIIIÍ/, .,;\ !U/<.iii!J.I}t.i .~i kt'rt'slu•d<'lmi csurnoh tin/eh•s ldit'l}<'.~zlé.~C'i'" cimii lu'i::ll'mén.tJnl'l~ i<ÍI'!HJ<IIiísu <i.~ c.~e!lc!I<'S inlé::k<'dé.~ \'!;·

.<w ff <I po.~iw 1e::ériuu ::.<1' Ii<í.~ó.<dH L: ft·ll<'l}t>.'<:: fellcm .

Dr. Nagy m. h1r. pq-..fuf,·iiguz~ut(1

1933. április 15. HEVESVÁRMEGYE 15.

Hozzászólás dr. lilinyi László "Pásztó jövője" cimü cikkéhez.

lrta: Jungreisz Márton.

Azt hiszem, velem együtt sokaknak ragadta meg a figyeimét dr. Illinyi László p<lszlói f6s~olga­biró cikksorozata. merl u benne felvetett téma, kü­lönüscn ma. hazánk megcsonkiloltságában, nagyon is aktuális.

Legelsősorban u legnagyobb elismeréssel kell adóznom a .. Pásztó jövéíje" írójának, amiért felve­lelte ezt a kérdi•sl.

A cikk irc'Jjúnuk teljesen ig-uzai adok abban, hogy a Mútra lc>gszehb n; sz Púszlúnál kezdő lik s hu a Mútrúbúl csonka hazünk T illráját akarjuk ki­fcjleszL•ni, - h•rm<'·:;ze!Psen Púsztú kell, hogy u Mi1lm Poprüdfclkúju IPgyen.

Hozzúszlililsom li·nyege az u javaslatom, hogy a ,.\1útrút;rl egyPsüljünk" jdig<'·vd log-junk össze, hogy t•gyPsült munkilr l< folytim nagyobb eredményt tudjunk ell·rni u :V1útm t'•s a kiirnyi•ke iejlesztése te­rén s vPgyt~ czt·n szi~p üsszdogc'J munkúnknak meg­szNn~ziost;l 11 h.>m11 fPiwtiíjt• dr. Illinyi fö~;zolgubiró kt•zt"•bP, folylassu ugy 11 vúrm<·gyi•re. minl az orszúgra né7.Vt' üdviis l•s nt·mPs propagandújúl. - kérje fel tiunogHiúul. vúrmt•gy<··nk rninden sz<'p<;rt és jóért lel­kPsedni tudú alispú11júl. Okolicsúnyi lmrd, illijon éi Pisiiül melk·nk ill<irwk klwtshl't;l mindnyújan is­merjük s aki a \'Úrm<·gyl' nt'•pt'•nPk hizalmál. szPre­leld t:•s lrs7.lelt'ld m•;~ g,·i'•ngyiisi szolgabiró l;S hat­nmi liíszolg-abirú kom ,·,la birjil.

Krsziltl'sst•n uz olispilll lwtmv.h·rt él \1útruh••gy­ség tulitjdonns<lin'•l. \·onjil b··!·· iikd a "\lúlrúc'rl t>g~ t•siiljiirrk" nt•tw·s ('szm,··j···bt•, csirrüljunk propngan­dúl u \liltriu'•rl. illijunk mdlt·· kljt•s szrvwl. lt;lekkel.

no !lll'" ll\ itoll zs,·bb:·l t•s lPI'l'!lllsük !ll('g él

Mútrúbúl 71zl, ;,min· hi\·ill\''1 \'1111: il l\liZ!'ifo·k\'ií Túlnil. :'Ilii'-{~ kitmlú-;1 Í'-{<'11~ l• í. hosszmlillnws munka

IPsz s lo•hel. h"!-:' mi nli·,r rwrn i." ···rjiill nll'g 11 i\l(llm dicst'is,··l!t.•l. d .. · l111 il dr. lllrn~ 1 cildl<;i>t·rl iogiullak szt·rinl mo"'l hoz; tfol!llllk az ;dilpok lemkilsúhoz. hizlns V<li-:\Ok lwrrrw. lw:.:y '~"·nrrt•kt•ink rnúr r(·gi sú•p Túlrimk m···lk• lo·sl\·,··ro··t iogjitk il \1ütrúbun m"·•l:tlidni. ii!JI••Iv n:·rrwsilk lll•"!. nvgcsonlliloll ha­zúniomll l•·sz n···l.kiil,,zlwtr-11.-n "P"li. ll~ilrill<i ~··s :.:yc'lgy­l•··m •·z•'íjt•, lwrwm ,··ppt·n n i"'·;ünshoz ,.,.J, i kiizel­si·C{·,. rniall a/. nj,lirs~:iilt•l•·rHit'í Ni!g\ nlilgyilror'<zilgbtm is m··~liditlja ll!il.:.: ldjogfi.~Uitsit<~ÚI.

;\ lllill!illll n··s/. ·ro'.!, tnrrrl hiiiT"" ki>zkillorw. bt•· it•l,·rrl•·rn otbatk• iúizr,·rrHil\licl.'-s•·!Jil'l s innPn hrvok il'l mind••nkit. hog\ \t•gy•·n n··s;~.l a .. \l<tlriu'•rl "g.ye­süljii!l\" i!IH·i 1.,lmn. 11~ 1"1"•1 ,·ild<.1sill k,;rvt•, haznnk <··s ·rr.-·piink jnvill szok<'ilú llt'lllt's munkú.iukm!

A gyt)ngyiisi vitorlüzú l't•püliik . magassági rt•km·Jin. E,"" ola il 1•·'-{s/i\ ,·,silhi>. krtmlo ll'll~t•s rnunlw' iol\ ik C\iillg\ i•s•ín il \ itorlim·, n·pült'•s h'J· lt•szksP lt:r(·n. \',d,·;s·úggal twldúll<lll iiZ il szorgii~Orr.t ,·.s az az i)nl .. lúldoz•'• rnunlw. nrnPIIyt•l il semrnrbol orszúgos. s<'il uzl mondlwtnúnk eun·,J.>UÍ ~·rl'~mf.'­nyl'kl'l produkirltuk. Enm•l1 u nu g~ sz•·n• -~~~rd~.'bnuk ldk"s munkújún'1l lapunk lt•gllozdt'bhr szarn<l an i k l l. ·t · ·t ··nl< a ll'gu-ogun n•sz t•ks<'n n· Pr<l nr. rno~ . t.' ... ·· . lúhhi nagyszt•rii !'redm(·nyl n•gisztruiJ~k. '.''":1~on hr.­rLil mljuk hogy il vitoriús rl'püliík pgyrk l~rv<\1'.! liÍlgJ<I Molnilr Arpúd (t'gutcibhi wpülést• ulkul_muvu 1~ ( dm. magassúgbél Prnl'lkt•tktl. aml'llyPI orszago~ rt' or ol állítoll iPI.

A hatvani tüzelőanyagkereskedők sérelme.

A vfirmegye többi helyein i!!, a tüzelőanyag kereske-dők sokat panaszkodnak a 11iatt, hogy a pi­acra nem öslermelöi i~azolvánnyal igen nagymeny­nyiségü tüzifa kerül.

A hatvani kereskedők kérvénnyel fordultak dr. Kékessy Dezsöhöz, a hntvani járás főszolgabirájához sérelmeik orvosiása végett.

Dr. Kékessy Dezső löszolgabiró közölte munka­lársunkkal, hogy ö a legnagyobb megértéssel kezeli a kereskedők sérelmezeit ügyét és kijelentette, hogy gondja lesz reá, hogy csak öslermelöi igazolvánnyal lehessen él hatvani piacol! lüzifát árulni.

A nógrádmegyei községek elöljáróságait meg fogja keresni aziránt, hogy a legnagyobb gondosság­gal járjanak el az iísiermel<íi igazolványok kiadásánáL

.. A jogos magánérdek megvéd,•se mellelt gon­dom lesz reá ·- rnondotta. - hogy a lakoséig ér­dekei a tüzifa árának helyes és méltányos megálla­pilüsúnál kellő figyelemben részesüljenek. amelyre nézve a kereskedők részéről kötelező igérel létele ll."

A hatvani járás féíszolgubirájának álláspontjál a kereskedők_ s a lakossúg is megnyugvússal veszik tudomásul.

A Hac. uj strandfürdöje. Beszélgett-sünk V árkonyi Sándor főjegyzőveL

llah·nn nem nagyon szerenesésnek mondható köz­cgC:·szs,;gügyi VISZonyainak egyik igen értékes meg)avitó !Pn\'ezüje lesz uz t.IZ uj stmndfurdéí. amely a Józscl-park mcllt•ll a Nógrád pa tuk és a Zagyva közölt fog létesül ni, A slrandfürdií eszmt'·ji'l V <:'1rkonyi Sándor Hatvan kiizs,;g agilis fökg>zÖj•~ n·telte fel s uz ií lelkes al­lwtni ukmó erejének lesz köszönhetö, hogy ezt·n rendkivül Ionlos kiizl'gt;szst··gügyi inlc;zm<•ny m;hilnY hd mulva a Hac lagjainak és az iskolák niívPn(I,;IIl'indl rencklkezt;sére log úllni.

:-.·1unkatúrsunknul' allwlmu volt Vúrlwnyi Sún· dor féíjt·l!~ ziívd u letesi l<;" szinhelyt'·n i.ll: ink·zrnc'ny ci·ljúr<il és jü,·iíit"riíl beszélni.

.. En az iljusúg ll-sli nt•vt'k•st;lll'k t's sporlszere­l<'!(·nck t•rnclt•sl' szL•mponl,it1ból is --- de külünösen cg(·szs(·gügyi szt•mponlból il{l'll rontos hiúnyi pc'!tlú­nilk lútom L'Zl'n slrandfürdií létesiksL'l. A Núgrúd pa­takot. mnelyben úlandúan viz folyik, elztiratjl}k·. a vizel rnPgduzzasztjuk t;s csalornán keresztül logJuk a tiszta ·lohú,·izt•l u nwdt>ncébe vezetni. umdyhiíl il IPil'slt•gl-s'. Pllwszúlt vizel úllnncló cirkuláció\'al \'Ísszm ,.;,l'ljük u 1\:úgrúd puluk lolytutúsúba. A viz­mt•d••nn• ml'll('tt u ll'gkiliiniíbb Za!!YHI hornok~a.~ liiitiill strandol kt•szilünl<. A medenc(' körül elterulo kiliinii füves terep nagyszerü eszköze lesz <~ sportnak és uz l'!l't'szsi·g idlt•sztl•sl'n('k. Hu a folyo 1;vi próbúk júl bt>válnnk. mindPn l'riívt>l mra fogunk tiirekl'dni, hogv llutnm t•gt;szs<;gére ezen nagyon t'riísen kiható. inlézrm;nyt u legnagyobb mértékhPn kiszdesilsük ...

Az elölizetési dijakat kérjük sürgősen bekül­deni! Ne csak olvassa, hanem terjessze is lapunkat. Eredményesen hirdethE-t a .. Hevesvármegyében".

l ö. HEVESVÁRMEGYE l Y:t1. április lS.

A SzPrvitarend Hétszázéves Öröméve. lrta : Frater Benitius.

Vármeg,·~nk hih•letén. c~endbcn. de lwkko­m on müköc'l~ek az egri szervitúk; Szeplt•mbt•ri Fái­dáimus Búcsújok leg.;lúbb tizenöt vúrmegyének a nt•pél gyüjti egybe; term(•szetes, hogy Ileves vúrmc­gyére a legtöbb jut belőle, de Bars. Gömör, Nógrád, Torna, Abauj, Zemplén ciszakitolt n;szciból is csa­palost<il zarándokolnak az ájtatoskodók u ma már közel kétszázéves. a török kivonulása utim heh·rcál­litolt valószinűleg ősrégi búcsújitróhelyre. A Kandro Kubos által szerkeszlelt Adatok az Egri Egyhúzme­gye Történetéhez cimü, időszaki folyóirul szerinl ugyanis a XVIII-ik század derekán (kegyoltúrok !745-ös évszámot visel) a szerviták az őshajdanban is fennállott szent ferencrendi apácák, röviden klorisz­szák monostorát kapták beköltözéskor, arnelvnek régi falait a főfolyosó egy törése ma is mutatja. Ezen klarissza kolostor pedig világhirű volt. A fő­benjáró bűnök alól ugyanis az egyház ft•gydmi sza­bályzala és az akkori biráskodási eljárás szerint csakis három helyen lehetell fölo:dozásl nyerni: Ró­mában, Compostellában (Spanyolország) l;S az Egri KlarisszáknáL A törökök a zárdát dzsámivá alaki­tották át; ennek nyomait viseli a mai egri szen·ita templom picit hosszukás, de széles hajója.

A szervita rendet 1233-ban a kor nyavalyája, a gőg, düh, kegyetlenség, vérbosszú, pártviszály szülte. mint a kór-méreg antitoxinját. Hét ilc"m•nci. eWkdó és gazdag nemes megutálva uz áldutlan guelf és gibellin viszályt. me!y kiirtássui fenycg<>lte Toscana hadviselő. nemes m;pt'•t. rt:'mt>le ru­hát öltött és a Firenze melletti MoniP St>nario zor­don fenyveseinek barlangjaiba húzódott. honn!·! alá­zatos, lehiggadt, békéltetö. holtszegt;ny mcidra nlnmizs­nát koldulni be;árlak azok közé, kikkeleliibb pujzsaikat döngették. szikrázó szemeiket, kardjaikul iisszemt•r­iék. (gy oltottá~ be a gőg szellemt;l s;::júl példús él.?tükkel. Még pedig csodás erPdrn!·nnyPI. NPviikPI egy kis !-:Yl'rektöl kaptak. ki n piacon rújok kiültolt: .. Nini! \llúria Szol!-(úi !" Vi·dö szentül a Dolorosill a Fájdalmas Miuiál válaszlottük.

Azóta !'Zitzudok tüntek k•. Benilius Füliip a hét alupitú korlürsa. liml.loló szónoki ki·pesst'•g<~\·<'1. lankadatlan buzg-almával UllYSzólvitn az eg(•sz vi­lágol bejúrla (•s a n•ndt>t elkrjeszldle. Szitz11kw megy sz<.>nljeik. boldogjaik. \ érlanuik (Brünn), héísi halült halt hiltériliíik száma. Hittudósaik a IPgszigo­rúbb. orthodox, katholikus hit- ,;s erkiiiesi l'lvek k<;p­viselöi; közülök ma Lt;pici<'r bibornok könyvPit (százakm me!,!y) olvastlaltam és búmultam, rnelyeket londoni tanár korában irt. Több érsek. püspök, apostoli helyniik (a missiókon) vt>sz rt;szl a vilitg eg-yház kormitnyzéllúban ma is. Zúrditik, telepeik az iil \'ilágrészben gyökereznek. A kalitor földön Afri­kában, Brazilitiban küzdenek a vad ni·pek meglt;ri­lesi·n és -tetemes földbirtokaik lé11i•n. -- kulturújitn. a brill lobogó oltolma alatt' Küzdenek a szó teljes ér­telmében, mert Braziliéiban u moszkihik csipésci ar­cukat egész a felismerhe!Pilenségig drúliljük; Sva­veland_ban pedig, a kalierek köz! szinle egy percük sem btzlos.

A szerviták nem tartoznak a rohamsisakos egyházbajnokok közi•. Zajtalan választékossággal, mondhatnám előkelííségge( a hét florenci, nemes pu­linája ma is meglátszik modorukon. Hig!{adtan, biz­l<?s lépésse!, áldott munkát végeznek Budapesten. Egerben. Máriaremetén csonka hazánkban

Rákosszenlmihitlyon. Budapest 1.-•gvesz, ·del nws•cbb demcinek árvahitzail látjé1k ,.j na~y íd!nmi i'tldozattul upácáik; Feldebn'ín pedi!-! e!-(y d,·mi islwlút ve­zetnek. Legjobhan Olaszországban vunnuk elterjed­ve. A Firenz<'lííl 20 kilom<;lerre esíi onust ösház. Monte Senarió oh•an fogalom Toscunúbun. mint Budapestnek Múrittbesnyíi VilllY MitriarPmete. Az angolok nagyon szivesPn kPrPsik liil t•s n~ndt>lik gem­ma (olvasd : dzsemmal nevü gyúgyitalukat.

Ez a rend kezdi ünnepelni l !J:>:3. lavas.dm fennállásának hdszitzt·ves örümünn<'P<~t.

Az ünnepl'! Senarion villanykiirti·ktiil lündiiklö óriási kereszt fiilitllititsitvul nyilottük meg a nttpok­ban, mely Firenzéböi is kitünöen lútható.

Rádió utján magé', Xl-ik Pius púpa gyújtotta meg e kereszt villanylámpitil.

Ugy vi·ltem. ez iiriimünncprííl l levesvúrmegy<;­nek is jó tudomással birni és tudni. milv patinits a koronázott. kék mezejű pajzsban lündiiklií aranyos M betű ; Mária neve.

A Frontharcosok Szövetségének egri föcsoportja,

mint elözö szümunkban már jPiezlük. ápri­lis hó 2-t'm mt>glmlolta a!akuló kiizgyülésd. Ez a mallas ni\'líju diszkiizg-yült'•s EgPr \·itros iinnepe lett. A közgy ülésl'n kt•pvisdll'ltt•k rrwguk11t 11z iisszt•s ha­tóságok <··s hazafias iritnyu ll'slülP!Pk. A Szt'kesfö­kitptulan tugjui Kris/on l:'mln• v. püspiil<. nagypré­posttul az élükön jPIPntek rnPg. a honvt•ds(·g küldiitt­ségél pedig Vdmos Hélo tübornok vt·zelte. Gyön­gyiisrííl C!Oi fronthmcos szakasz jelPnl mt•g Pinfér l?óberl czredl's kist'•relt;ben. A kiizg\·ük·sen a Szúza­tol a koszorus Egri Dalkiír inlonúll.<t. u ma!.{yar lit­szekegyel pPeiig az ünm'(H··Iyt>s fogadaloml(·tel után, a 1-1 honv,•dgyalol(<'Zred zenPkara júlszotla. A kiiz­gyüli•sl dr. Erlw·h Sándor. o szen·,:zii bizolisúg d­niikc vezetle be. Kijelenldlt>. hogy a szüvdsi·g po­litikitl nem üz, de t'•pt•n nzt•rt ozt st>m lüri pf. hogy vele üzzent>k politikút. A Sziin·ls<··g politikü.ia t's \'1.'!.(­

ct!lja : <1 lúr.~wiCIImi l>i::lori.~<ÍIJI)(Jn c;J,·i é.~ hi::életi /isz/osú9bun m.</.l/111/<Í inl<'!l<'r .\1omJw·"rs::cíu. Gnif Tukcíc.~-'l'olou.t/ ./cí::.~l'f altúbormtg\ nyilotta m<'g ez­utim 1.1 kiiz!.(yüll•st (•s Imiolt l"mppúns;tn lwtt'l bPszt•­det a frontharcos Pszmc;riil. Utünu Ui.~.~<Ínlli ./cí::.~l'f, u Pelíifi lúrsusúg tagja mondottn l'l gyujl<i hutúsu. mugus irodalmi nivún üllú ünm·pi beszt'·dét. Az uj alt~kulúst dr. Hedr11 [.,·;,.inc fiiispim. ma!-(tt is fronl­hmcos, - a magu és n korrnúnv rwn·ben, 0/wli· csánl/i Imr<' a!ispún Ht"/esvúrm<'iY<' kiiziinsi•gt•. Trall Gézu polgúrmesler Egt>r \'Úros n<'\'t'ht>n üdviizöltt•k. majd dr. P<'im Kúlmcín orsz. !-(yült'·si kt'·pviselii, l'i/é:: Jcivor Ernö 11 vilt'zi szék, dr Voi//1Í 1\cirol.tJ u ~yön­gyost föcsoporl rnt>gbizoltja szólaltuk fpl. A kiizgyü­lés ulitn az uj alakulat zeneszó mdlt·lt ét 60-us híi­siil< emli•kmüvt•h,,z vonult. rnply·d éiZ orsztigos elniik koszoruzott meg. A kiizgyült•s ulitn n Koronitbon i·s uz lpuroskörben bu.ilúrsi ebéd volt, melyrlil uz uj föcsoport a kormányzónak hcidolú túvimlot küldiitt, dt•lutim pedig gróf Takcic.~· 7iJ/t'ay altúbornagy veze­tésével testületileg részt vett a tragikus m<idon elhalt dr. Reisner Vilmos fronthurcos temelés(•n.

A frontharcos csoportok megalakulása vitrme· gyeszeric buzgón folyik.

A Gyöngyösi Takarékpénztár EgyesDlet 1933. évi mUködése.

Mult hó 30-én tartotta a Gyöngyösi Takarék­pénztár Egyesület e vármegyei vonatkozásban is az elsők közölt helyet foglaló pénzintézet 65.-ik évi ren­des közgyülését. Az intézet mult évi müködésének helyes képét tüntetik lel az igazgatósági jelentésben foglalt. alábbi sarok :

Üzleti tevékenységünk az elmult évben nehéz gazdasági viszonyok által szükre szabott keretek kö­:.t:ött mozgolt. Ennek dacára ügyfeleink jogos hitd­igényeit lehetőség szeríni kielégítettük és arányos új hitelek folyósításával rendelkezésükre álltunk, a ná· Junk kezelt betétekből pedig minden esetben a ki­kötött felmondási idő igénybevétele nélkül teljesi· tettünk kifizetéseket

Körzetünk mezőgazdáil ért súlyos és évenként ismétlődő elemi csapások és a mezőgazdasági ter­mények alacsony ára közrehatottak abban, hogy a gazdaadósok egy része nehé:.. anyagi helyzetbe ke­rült s kamadizetési kötelezetta~égének nem tudott pontosan eleget tenni. Mi ezen önhibájukon kivül bajba jutott jóhiszemü adósokkal szemben az elmult év folyamán is a legnagyobb kimélettel voltunk és követelésünk teljes jelzálogi biztonsága mellett bevár­juk ez uj termés eredményét, azon reményben, hogy hálralékban levő gazdáink csökkentell kamatlételek mellett az új termés hozadékából tartozásaikat ren­dezni fogják.

. Szivesen állapitjuk meg, hogy lisztviselökarunk az elmult évben is kifogástalanul müködött és elis­merésre méltó munkát teljesített.

Jelentjük. hogy személyi és dologi kiadásaink már a mult évben megkezdett és a mai csökkent kereseti lehetóségek által indokolt leépitését tovább folytatjuk és újabb mérséklésekkel megfelelő továb­bi megtakaritásokat óhajtunk elérni.

Mult évi üzleteredményünkre áltt~rve. a rendel­kezésünkre álló ar. P. ~0.065"68 nyereség mikénli felosztására nézve javasoljuk, hogy l. P 10'- n. é, részvényeink után aclas~t'k

o•ztalékul il P -·:10. 4!1.000 drb. után ar. P 2. Helyezteuék e rendes tartalékalapba :.1. InKatlan érlékc11ökkenéllére lordillaB8ék . ·1. Fobróazámla kihelyezéaból vnló leirásra . 5. VáltóazámJón való leirásra

IHO<J­:.1.000"-1.!1111"50 5.942"19 1.1115"-

600"-ti. Jótékonycélra adauék . . "l. Vitessék át a jövó év számlájárn . . 2.326"9~

ös~:r.csen : tu. P 30.005.68 A közgyülés hálás köszönettel adó~ol_t Sz~bó

Jágó vezérigazgatónak a nehéz időben kifeJtett ktvá­ló értékú munkájáérl s az intézet prosperitását, t~ vábbi eredményes müködését a:.t: ő széleskörü tuda­sával, szakismeretével biztositottnak látja.

Tisztuilló köziYúlés a hatvani ipartestületben. F. hó 2-án tartotta meg a Hatvan és Vidéke ipar­testület tisztujitó közgyülését. A közgyülés nagy lel­kesedéssel ujból Ring Gyulát választotta meg elnö· kévé, Hegedüs Bélát és Turi Jánosi alelnökökké, lialogh .Zoltánt pénztárossá, Kurunczy Lajost ellen­orré, es dr. tlraun l:Sertalanl ügyésszé. Az ipartes­tületi Szék elnökévé J:-lulinay János község1 pénz­tarnokot, alelnökévé pedig Nagy lgnácz kémeny­seprömestert választották.

A Hatvani Polgári Kör köziYü.lése. A hat­vani társaskörök egyik legélénkebb egyesülell eletet elö köre a Yolgári .1\.ör, amelynek a legutobb1 évek­ben történt lejlesztése és a kulturábs programmnak ma11rus szinvonalra való emelése Atzél tlela Jskola­lga.G!Itltó, u 1\ör elnöke érdeméül tudh:.dó be. A lo­lyu hó :.!·án megtartott ltsztujito közgyüles mély saj­nulattul vette tudomásul elnökének nagy eltoglaltsaga mu:1tt törteni lemondilstit s kiváló munkitssagát es erdemelt jegyzőkönyvileg örökitette meg. A távozó elnök helyébe a közgyülés egyhangulag régi, érde­mes tagját, 1lj. King Jozselet valasztotta meg. KoCSiS l'ereuc es l:.szcny1 László alelnökök, Nagy Lajos haznagy, Neumayer Uszkitr könyvtáros, Zury Janos és ilj. tleidrich János jegyzők, - - Puskás Janos pe­dig a kör gazdája lelt.

- -Eladó földbirtok.

liOll magyar hold nagysitgu löldbirtok, amely áll :i2U hold szántó, :.!UO hold e r d ö és mintegy 75 hold legelő ból, P A S Z T O környékén e l a d o.

Komoly érdeklődésre KI A 1.) Ú­H l V A T A L U N K a szükséges lelvilágosilást készsé!. gel megadja.

~.:.;,==--··--·-. .. ·- -

A szerkesztésben résztvesznek: &gerben: Dr. &rlacq $andor, 6pöng\)ösön: Dr. Katries 1\áiuuín, fiszafüreClen:Or. "eégq 9ózsef J(e"esen: Cfiglar 6éza. Pásztón: l'itéz ar.

Szilágpi $andor.

Felelős szerkesztö és kiadótulajdonos: ~ig '01lmos. J(at"an, 'l'elefon: SS.

Társszerkesztö: ~_aiogq ~st"án 6p.:lngpös.

Kéziratok, előfizetési és hirdetési dijak a kiadóhivatal eimére Hatv~_!la küldendök. Hirdelések díjszabás szerint.

A jó gazda tudja, mi kell ~ mindig kikell Magyar Magtenyésztési r~ t.

Budapest.".Jtfonor KÖZPONTJA : B U D A P ES T, IV. SZEP-U .. 1. S~RGÖNYCI~: ?RANÁRI~M. ,\JONORI MAGKERESKEDÉSE: B U D AP ES r, l V. K O S ~ U r ll L. U. J,

TELEFO~: AUT. 86-8-60. OSZI ÁRJEGYZÉK K 1 V Á N A T R A l N G Y E N ÉS B É R M E N T V E.

ünnepi .szám ára 50 fillér. OC>'~g,R!VAi;~~.4i.*il?:q~;<.>:.."tt'P.IY..&~~"'O

I.Bindf~ld ~árk. és fi~i Í t reszvenytarsasag :~ ~ épületfa kereskedő cégnél.~ l a legmodernebb kivitel ü~~ ~ cementárúk és mükövek t~ ~ beszerezhetők. ~ ~ Hatvan. Teleion 30. ti i§'Ae'A~ai!:t~.:!!!~~~-.;:~;.,:"4<>.Y."'ii'~&i Cr x. .. ~···x·~----~ ·:t.···~ ·'!L.·· .A. .. ~ ·A· A·. o ~ Blumenl.fjal Béla 1 ~ ~ épületfa- kereskedése és ~\

Minden városban és núnden faluban tudják, hogy milyen

kellemes és előnyös megszállni.

BIJDilPESTEN a

BRISTOL SZÁLLÓBAN. Előzékeny kis:t:qlgálás.

l,eJh.>mésen fütött szaba. •i1\.itönö ellátás. ~ cementJtyára. ~ Hatvan. Tedelon 29. ~

Naponkétit és személyen~ént 12. - -· P.-ért.

~~ ~~~=~::::::::::::::::::::::~ ~ ~ .. ~'f:,. • .:~r::.a: .. :::~t:-::1ö:.;Et:;;;;;!fiiJC.~ l lletl Miklós Elsörcndü cernentúrúk l

,. Mindennemü épilőanyug : >'i ,.. CCIIII!Ilt, tu~J;~ 1 ('.L:l~j', il .. \.~ o '.\'',i.'VI" ""t~1.•·. "'i ~ a legjobb rninőségben lwphat~- ,~ o;::.. ...... -. ..... r._ ... , _J. ... -.~.~ . ..r. .... -~ ..... ... J. "'~• • .,::.J..; ---,-·~··-~,_._...._ • .# __ 11" __

HOr Jon" e 1 s ó r e n d ii r á­dió készülékel

E~ucfjs Luj"os kerületi képviselő

üzletében kuphél­tók. T eleion l Oö.

._ ________ ..__._..... -=--

~------------·4-------Eiadó gyümölcsfa- l

oltványok KESL:RÜ BALl l\ T f<~i.<ko;•W:L .. lll. l· ... ,,,"_ munoslor, Szolnul\ r,j>:f.YL'. \..-\ \!;:gy~l;·

Ftti:-;koltli S.o:l:.vl~:sé;; id;..in.) .\.:m.:1, hDrll

:szilva, h.ajsz!. cscn.:•.:n:·(:, n~cg~:Y. dill. epedtt magról, \"t:Hii,i)J te é'"i 'udu!mu, l·.c: i-ves c.:scml't~·k. Vf'r.-:cnylu;.pt·s min,~;"'ié~~

és Arak. Ariet..;y-~t-·J{,._ t h.iv;tr:.•-dru h.i..ildUk LH.togutókn1 szh·<' .. :'-'!1 i(,g:J.(.lo:;". Td,·pf'!l1 közv<'tfenül 11 pus~h.1rnr,nostor! ..-usul~

HIJomús mdldt vnn.

ill.o.;:;.;aJ!j M~yuJ;, ucc:;t: 7?4.

Nagy és kisméretü ! géptégla, hornyoUcserép l

-.·:;o,l.t•iil ··L:J···I.;:~t

Olcsó aron,­n~s.:tr!lfízeté,.,rf!is l<npljaló!

~.;;..t~_'::;"_:'i:;.;c-:-~-·~ ~"··~" ..

-----·--------t e g l a e s cserép­gyára.

Al ;t l r a d e r e cs k e.

A gondos háziasszonyna!~

csütörtökön dslí iccnJüje, hogy felkeresse

HAJDU ÁRMIN :::':"'-::.::··-=-===== u z l e t e t '

•'"""'"""'-''"'"""~c ahol iriss pürkülésü elsőrendű

' d' --..,. - - t ~Standar ~~~~e ' , d' , k, . ·"l, k k ·• Ké.tfJ 1gen JUtanyos aron ! -- Dena­; ra 10. eszu e e ' turtilt .;..:esz l~a~yi.un és llicsiny-~ Illes Bél:_j 1 ben! --- V1dck1 .m~~grend~li·~e~<'t 1 mdiószé\1\lizletében. ; pontosw1 eszko:dok . SuJut er-l Eger. Telefon: 2:30. f dckc pmancsolJa, hogy egyszer

•"""""""'""""""""'"""• próbálja meg.

ll SBE STP A .Cll-É R T ÉKE SIT Ö K. F. T • .. ~.\l~Yb\T(\\···-t:Jl..\1\! · 1-.t;\'J>:l'L.T JP.\lC.ll"\1:~ l\ i". = ~lh,\o:.l·;:i 1:..., T.\:~~.\ .\~W·:.")rt·:-:\\1·.!\"IP.\1..\•.i\'.\H B. T.

PALAGY ÁRTM;\NYAlNAK I<ÖZPONTI i::LADÁSIII<ODÁJA: BuJupe.~t. V. Vilmos esitszúr-út :.J:!. :-..tirg.-.~.y~:m P.\!..\l\j l/.i·f •.\ l • .y;"u: !'l~i::\E~~ (1-: ... ..::..:n~·Jm ;,1 •

·---~--··------------A legjobb t"·s it·gbiztosubb tcliífcdőanyag, amely sr)hll juvitüst nem igényeL a tűz, fagy és vihart álló

"TERKENOL" és a * * * "UJLAKi" AöBESTCBMENTPALA ! l<0.riileti kl•pviselő HATVANBAN : Hlunu~ntlml Helu félkercsked6.

----- -·-··-·-- ~-:-::::-:':';.:::.:--...;::~-: .. :- ·-- ·------·· :.:.:::.'r ill~:,::_..:_::::--=.~::::::::::.:::===:-:::==-~-.~;::;:;:::::;~

N y Ö~\1- A ~l' o T T ·---,i-Tc~·-jJ I> E'/. s ö K ö N .;;\tNYo-~\1-i)..\-j-~\i-~·.\r-.;--···iJ A T V A N B A N