.. i

POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI

'f A R ·1- A L () ~l: Kürti Menyht~rt dr <lz <'t.:ri ciszkrcila

rendi fűgymnúzium tiiil.(nz,~ulúju: Kiiú·p­islwlai reform.

Ring Gyula, a halvuni ipar!Psliild elni•k<' Besú~des szúmok.

Mi a valóság n Hatvuny uradalomi,nn dolgozó .,német mPnt,küit" zsidó nnm­kúsok ügyében, L·vay Md1úly :· J;>di

prclútus, püspiik t·s Vúrkon~i ~~,,:,d•n liijel{yzö nyil.::llkuzulw.

A Vorüskereszl t·rdelnt·rm!·vd ILiffl, 'll·k ki uz e~ri izr. hll··rcl.()it•l ulapilt'> ,., ,"k­nujc't.

Dr. Petro Kálmán LI.(Pr k<·pvisd<i:· n••k lelszólulúsu o parlamf'nlben.

Soltész Jud Tiszaíüred i.p IPsiben i·p lciPk.

Legúny Üdön n'; guzclasál.(i nkad, .niai tunür. a llulvan1 j\j;,V<'Il]IH'InCsll" 1<. l Vl'Z<'n~azl.(ulúju. A ll él l.( Y szúmzsú:: \ • sze­Jelrne.

Dr. vitéz Jávor Ernö úrvaszC:·k1 uin<>k Eger· :-.1i lesz ü;t. úrvuszckekkel .,

Gy"lll.i';<is a repi.dt·s kllzt'ppon!lúban Gömbös Gyula mlnlszlewlni,k az U:nk,•.

nwnt.:' id•·s•'n. T"m"ruJ,·sr•· ITdllyult'> ,,,. dllvan y a halv<.1111 t )mJ,,. le•:ul!)tJb• -.. ,. laszlmún} i l.(yiilt·~··n.

Szent-lvány Fercncz Apc A ha\' <l!li rnuzeurn.

HcvL•svúrnwgye közimst•gehl'z 1

A Gyümiilcslcrnwlt'ík Urszúgos E~yes:il• ·!o' hPVl'SilWI.()'Ci flokj:uwk kt l/.1.('; ltlt·st'

A slmndkt·rd,··s ieldt'dta b:c•r n~ uv.n!m;d hun!{ livuJur lanúcsnok t'S dr. ll··ll,·r J,·w;l'l nyilulkozatui.

Nagyecséri Kúnitz Dezsií löldbirl•dws l:!(er : l'utasztn'Mtlis lwlyzPlbl' kt~nd! a vid,··ki húztulujdon.

Balogh lstvún u llewsmegwi Cnzclus<'u.:i bncsiilel litkám t;} i>n1(\ i•s A gul;so•r.

Lútol{lllúsunk u z Urszil!~"s Stdúnia Sz," d­s<·'!{ Apci rt•ndcló;t•ben

Tovitbbú ltirck. bPszúmoluk il nll"f!'';l' 111111·1 den részé·böl.

I::S T A R SA D A L M I V A R M E G Y E l L A P

/~~-~\ ·, ~·· ,_. l

~·::' '\ ;:~·_;

HATVAN 19:n MA JUS HO 15. IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM.

A tiszafüredi járás főszolgabirája. 1375/1933. szám.

Pályázati hirdetmény. Hevesvármegye tiszafüredi járásához tartozó

Tiszaörs községben elhalálozás folytán megüresedett vezelőjegyzői állásra pályázatot hirdetek.

Az állás javadalma a 62.000:1926. B. M. sz. rendeletben megállapitott illetmény, továbbá termé­szetbeni lakás, 654 négyszögöl kert i's 9 katasztrá­lis hold szántóföld haszonélvezete.

Felhívom mindazokat. akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy személyi adataikat. előirt ki-pesilésü~ ket, erkölcsi és politikai megbizhatóságukat, katonLll szolgálatukat. valarnint az eddigi müködé:<ül(et iga­zoló okmányokkal felszerdt pályazoli kt>rv<~nyüket hoz?.ám 1933. évi május hó 21-ig nyujtsók be.

A később érkező kérvényeket nem veszem fi­gyelembe.

A választás határnapjál később fogom kitüzni. Tiszafüred, 1933. évi május hó 6-án.

Dr. Ficzere s. k. Iöszolga biró.

Csongrádvármegyei Általános Tanítóegyesület üdülöháza,

D y i l v á D o s étterme és szállodája Mátrafüred (Bene) Bérlő : WICKL PÁL Telefon: Mútrafüred 2.

Egész éven ál nyitva. Elsőrend ü szálloda, Ifj tágas, világos déli fek­vésü csendes szobá­val. Minden szobában folyó viz. Külön für· diíszobák. M i n d c n

igényl kielégilc'í kénye­lem. Modern t·tlcrcm. napozó. - l'cnzió. Di­<~lás kos;•!. Sziílííkura. S.:olid límk. Figydmes l(iszolgillús. Elü b; utrí­i<knyben engedmény.

2781· 1933.

Felhivás. A 14.000.' 1933. F. M. sz. rendelet folytán felhi­

vom a község területén lévő összes faislwla, kerlé­szeli telepek és gyümölcsösök tulajdonosail, illetve vezetőit, hogy a kaliforniai pujzslelü elleni v<•deke­zi•sl ugy a saját, mint pedig a köz és gyümölcster­mesztésünk megmentése (•s kivitelünk biztositása szempontjúból felh'llcnül és lell(iismerelescn hajtsák vi•gre, merl a f. i·v ü~>?.i·n telepcik a Miniszlérium szakközegei által felül fognak vízsgáltutni s akiknél mulaszlóst i·szlclnck. azok ellen a kihi1gási eljáró~ meginditása s a telepük mcgsemmisilóse c>s u ferlő­zött facgyedek kórterili-s nélküli kiirt.1su iránt fou hut!isági inlé·zkcd<•s lé-lelni. ·

A vonatkoz(, i•s részl<'tes rendelet a közs<'gi elöljárósá!-lnál a hivatalos órák ulatt az érdckliídük által mcgtekinthctő.

Hatvan, 1933. évi május hó 2-étn.

\.;..

Búzás s. k. ieiJYZÓ.

Megnyilt az egri várban .. Török-kert ven­déglő. Május 7-én egy igen életfévaló eszme meg­valósilásaként megnyilt az egri Vir Török-kert ven­déglője. A történelmi hel~~ létesült vendéglő szép berendezésével. elsőrangu kiszolgálásával és olcsó áraival bizonyára vonzani fogja . a várban elfáradt idegeneket.

V ármegyénk réazvc§tele a Nemzetközi V ósá­ron. Lassan-lassan kezd tért hóditaní vármegyénkben is a belátás, hogy a Nemzetk~zí Vásárokon való részvétel elengedhetetlen kelléke a propagandának. Vármegyé-nkben különösen Gyöngyös vette ki szépcn részél a kiálliláson, mig Eger és a többi községck erősen hátramaradtak. A kiállilással lapunk legkö­zelebbi számában fogunk részletesen foglalkozni.

Utazási kedvezmény a Szegedi Ipari Vásárra. A kereskedelemügyi mini11zler május 24-tól junius 7-ig utazási kedvezményt engedélyezell a május 27-én megnyiló ötödik Szegedi Ipari Vásár vidéki láto­gatói számára. A 3.111/o-os kedvezménnyel május 24-Iül junius 5-ig lehet Szegedre utazni és a kedvez­mény május 27-:ől junius 7-ig érvényes a visszau­tazásra. Az igazolványok ára darabonként 2 pengő és vásárbelépő jegyül is S<!lolgálnak. Az igazolványok a meneljegyirodákban kaphatók.

Az. Ibusz miskolci menetjegyirodájának értc­sitése szeríni junius 3-án .. Filléres gyors" vonatot szándékoznak inditani Miskolcról - Szegedre. A végleges mcnelrend még nincs megállapilva, de elií­reláthatrílug a következő lesz : Miskolcról indul ju­nius 3-án délután cea l órakor. Szegedre érkezik junius 3-án délulán cea 7 órakor. Szegedről indul junius !J-én dólután cea 7 órakor. Fel és leszállás V<'qctt a vonal többek közölt Hatvanban is megúll. A menetdij egysi-gesen személyenként oda-vissza li'20 P. Kivónsúgru elszállásolásról is lörf(•nik gon­doskodús szemdyenk~nl 2 pengőért Jelentkezése­k<.>! f. hó 23-i!-1 szivességbiíl továbbit a Magyar Olnsz Bank r.-1. hatvani fiókja, hol a jelentkezéssei togy­idejü)cg a mcnetdij, vagy annak egyrésze előlegké­pen kifizelendö.

Állami gépjtírómüvezetöképzö (soffőr) tanfo­lyam nyilik meg a m. kir. Technológiai és Anyag­vizsgáló Intézel kerelében május 22-én este fél 7 órakor, uz intézet Budapest. Vlll. Józsd-körut G sz. alatti helyiségi•ben. Beirás naponta délelőtt 9-l óra közölt az il{azgatósági irodában, ahol n felvé­telhez szükséi{CS ürlapok a hivatalos órák alatt elő­zelcsen beszerezhetők. Igazgatóság.

Siketnémák felvétele : A siketnémák heves­vármegyei áll. s. intézete Egerben a következő tan­évre több oly fi-10 éves gyermeket vesz fel, aki a sikelségen s az ebből folyó m;maságon kivül más (le.ili vagy szellemi) fogyatkozásban nem szenved. A felvétel iránti kérvények junius 15-ig küldendők be. Tájékozlulúsl és felvéleli nyomtatványokat kész­sél{ge) küld az intézet igazgatósága.

IV. évfolyam. 1933. május 15. 9 szám.

HEVESVARMEGYE --------------------------------------------~----p O L l T I K .-\ l, K 0 Z C A Z D .-\ S .-\ G I C S T A R S A D A L \\ I \. A R \\ E G Y E I L .-\ P ·M·I·:< .• ,J.I:I •. I ~L\\ l 1\T-\ KLTS/Lk. Ll.iiii/LTISI \f<,\K: u;y '.\ f<E !~ PE\ •. <.;< •. 1 •. ~~FIIi:Iil_i.:\ÍII,.'I•: •.;•!'IÍ!:IIÍI\IIÍII ,•, 11Í .• \.l:lllll;•)•i:alliiL•\•I\•I•llllilil'lll:\!!1( .. ;< l

.........................................

Középiskolai refornt. lrtil: KÜRTI MENYHÉRT dr.

Az<~:l dZ .lllkl·kn. illlWh·l·t il \ ;dlús- ,·., l\<iz­ok!dlú-;w.(\ i lllini.>l.ler ur il nw l t hll!ldpbitll <1 kl;z{·p· islwl.:i r.·Í• r fill IH.(\ ,··br·n iJsszr·hi\ 111!. d/. c~\ tk ,.Jlikt•lií hizllt\<H::i t:J~ i\Z lSk()Jili r,•f<Jrtll:llUilk;'Ji\ill. dt•rLiJ!st··~('\

kell\<'. flilszlt•r-munk,'tk .. ·lhlk 11<'\·,·zk .\ hils<llli<llot a Budc~i"'"l•·n 1"1' \<lll istJJ•·I[,-"J,; ,., J;,.JJ,•m<'IJ,·n flilsZ­It•rjil\ Jli'tsl<~l \··ll·. S1•·kll ilZ<~Ilililll klJ<'I:•nlt•nJ. h·•~Y wnih n<'lll lr·bz,i ··rzr·ss··l ii~\ ,·!Ir· ilil<~zel:nultbiln ilZ

<'l!~ tlll,t"f slír1Í11 ~'~''~·l(' k~·,/t·pisi\~~L·ti n·lorntqkal. 1n(·rt

t'~\n•·k-t··~\ll"k ki]Jri,IJ~·tt~·,s~tril llt'lll .\Utldt íiZ d n~u­

i.!<tlllll 1d11 ,\[Jl··!y 1\ ~~>id\(Jrld!i \,t!IIStÚd)d"l é_\ !11dgd

nh·<lrt:'lt~·k rn«''--!(-t'"'l·t~i-tr.t ~/uk~~··~t·~ \<1\t \<llntl. ~-·p<ll~

"r111llll'< l f"é.!il<II" <'llll<'k il :n"sl kr.•·z··lt r•·tortnllilk il hir··\. t'«l!il ,,~ 1'1:2 l. r·~ ]11:21i <'\i r,•f.,rmok ,·.J,·Ib<' nw~ n.·:n is l··;rl•·k I·IJ<'S<'Il 1·>1 " rdrJ!·Iirll\ t. 1. il

sztik~~·;__,! ki\.·11~1.1 d/ ,.,Jdt~i lt_;iL·t..,<Jk kiliiSZi.d)dfl él

r<•ndlo·r••:Jli"S!l•·k <'S hrhs~rr id<ir<' SZIIJtl r•Jwndt•zr.•,;· nt·k d .... /.~:k....:.~·--:~·r/_,·1<·

H."trrnd. ;s,·:r:.r:rsr:.,k \,·\,;;.i \1>!\ ·.~\itllis il 1\.J..­b,.J-.h,·n:: l·I·~<JIHI<.J.·"·'· il'll•·IJ,,.[ ,~fiu!,<.;· prsk"l:,k hú­r(Hn ti:~:t .... ~-~t it ~i:nn,-t/.illltl<JI. r<·('ti•..!Ít~trh·viurn~~t ~-. ...., rt~­

l.dt··d\,,1,-d rt~~··-!l··r~·:tJt,·llt· .: l.'ttl'.tlk r··;--;z,·r~~ ;lt•di!..!' ~zin­lc.·n h -lltilll j •• .;j\,JLti.qt ,1 l··:til~--~inltl.-t/.!tt:~l(JL J,·,\n\licc­

llllllrl ,•s 1,·,·111\ k«ll···::un11rl ";>:kik ki .1 '~' ilk«rlilli ,·!t·l t'lltH·k il/. ,·l•!tl~Hilll.·t~it,tk <"r·ls/t'!"ll~t·~,·t st~rn ,d­knltllit\!Jss\·1~ '-'t'íll t'rtt·k~·lt··_..; :·V.t'lllptltli_júhtd llt'll1 !~ll· zrdl;r \ irukn.1l «lLl l•·~..t<'ll h"'!' .r h.Jr:n.~tl•k !ipus il Tt'l'tJi~-Jul\it. liZ t'~t·sz \tlfldltl!l ....;{JI"\ddtJZ \d~Y JllÚT

t•! J,; ~••nildl ll<'IJSZ<'rtilll'tl~•·,,IJ,·Il. :1 J,•,Úl\l>kn;'rJ nw~ il J,•,úl\k"JI,.~itllll ·~l<>kl·r,·l s.·rn tudlr!l l'fl'>zkni

s " l\ll•·rm.·l"d' <ll killll Ji,···um "' Ir"' .r-t"' <thh ll'Úll\ · ~imn<~I.Jllllllll··, ilkilr , i..;,;zillll'llll's<'dni Fhlwn dZ ir\­\ ill!\ \i-;szd,tl<dwl."rsi f"l\illllilll> 111 r•·sztik \iln IH'fSZ<' i!Z <'~\<'lt'lll<'klh'k is. illllt'h<·k ml·~ d nHi•·~~<'ll'Jn is 1 1nkúhh t!nnnillllllll<>l. il hull1<ili"~liku-. llllÍ\l'l!s,··. gl'! kt•r,•sik 111. i!Jit>julwn kop<>~lillllkihd. 111inl dZ il~ en v il r:: Y ol\ dll s/i!kszeru l··s rwm últulúnos nHin·lts,;l(~l'l kip<;llt;nm •It k• >pon~ út. Ezl·rt lwhocsúJ\úsril ,•Js, i s• •r· ban il kd humnnisztikus tipusnak. il l(imnúziumnuk (•s rt•úkimnúziumnuk nii\·emlt;kC'i szúmilhuttctk. <'zek ki>ziitt is ler::elsúknc·k u l(irnnazistúk. mir:: a reúlisko­lúsok csak n hmrnadik sorba k<•rültek. hiúln1 yolt

:Jl<'l{ nekik is n teliesen .. l'\lY<'nlöjo~u" .~retts•.'c:i bi­zonyitninyuk. ll(y ilZ .~!l'l.

De uz {~It· t e~\ é· b. r!·szle~Ps nehl·zs,··'-!ekkel is t;d,ilkozik <l sok\,;j,. iskola uheszl<ijt-ben. mert nem­:·silk IZ n húrom isl,olcdipus nlll il fiuknúi. a:Jw!ynil ··ll">hh szt'Jlt;lm. hiln<'lll e~) ilm••k. il reHkimnúziumnilk, ma~únnk is húromk·J,. il~é!Zérla \'dll aszerint. h11~y frilnciút. nngolt ,.,1gy ,,Jaszt \Hnililnélk bt•nrw. llogy

:nit i••lc~nt l'Z u fiunuk i·s srüliinl•k. no meg nz itt-1'1'\ ,·; inkz"tnek. hi! ~imnúziumhríl n·úkimnúzJurnbu. ir<mnús r,•úkrimnirziumh<.,l ung"lo,;bu. i!hhr.J ,-n~) , hbiil olaszos bel. illl'l•ik·~ mt•dordil\ il l..,·. n, sn·rül\ \a­.~ ki ittlt~pni. t.·szl'm dZ l ,;zrileinek ,·Jtlwh t'Z<;st• kon·t-1-..(~zk·ben. azt csak u ~ze~t··ny tnn11k>. él?. dggsúgos

1\oti<'> sziilii i·s il .. sz·.'r<'!1Cs•'ltPiell .. i,.:k<~l<r tudj<r mt·~­

'11< •nd<mi. Sz(,,,d ujb,,J ,;ztd\st·~ \i\ll rt'Í<•rmm s lt•t,:\uk

:111ZZil, hogy ez d mos\ l<'r\·ezelt rdurm j11 ksz. Jó lt•sz iiZPrt. mert dZ i:n,··nl L·,;nk u~1· nu~\júban l··rin-1<-lt h;Jj<"Jkon se~ilt'ni fm:: dl' V• lesz ilZ•·rt is. tnt•rt hosszt] id(in kereszliilnl'lll lesz szr,k,;,·~ U\nhh .ilnsz­

tl ·r-~zt'< !t'·s ···T<'.

\li t' mosi<Ini rc•fnr!ll i<'· n\ <'~t·., P<llll~>khil -.z,•dn•

n, i \t kii\ etkPzik · l. A fiu- ,·., l··c'rll\ k· ,z,··;•i-.ko!,.,k \11nkn ,. - il

ll< ri f,;!t•k o.;njütos \ <lllc'ISéllndk Í iC:\ t•!t•mlw \ t'll·ll·\ c· l ,IZI)()OS lesz. Ez il iiuk ,., il'i.lll\ ,,J, j(,Iskrd.,i l:~nulmú­'1~ llinllk c··s kt~pesik'~c'l 1 t'k ttznnn~...;(·t~clh,,] tr_~rnlr'~zctc­

"l'll ki·,, l'\kPzik :.! A fiu-iskt~lúknúl a húrlllll tipus lwkdt llJIH

,·s.rk kd tipus lesz: ,.::imnúzium cs rl'úlisk"lil. d,, l'Z ,, kd iskoln is dZ ;ds<> lll;~,- . >sz til b h<m csdk <'[{\

ll·sz. mt··gpedig. nw rt il !;!\in ll\ ch minll 11 J WC:\ l r-;z· tirkhnn clnminúns !wi\ el ll\ •·r lwnni>k. IC:ilZiJi,iln ~lln­nirzium ksz. il nw h h<íl nz \. oszlit h l• ,[ hi!<\ ki <'~' uj ú~nzal il n•úliskt~ln

l. A gimnúziumbnn az V. "szkd' tol UJrd min· dl·nki tanulhatju n ~nrnc: ll\ c• ket. d t• jo~úb;m ú ll ht·lyette modcrn nyt•ket lnz iskoln wilegc szerinl fr;mciúf. ungolt. olw:zt tanulni: il reúliskolúbnn Yi­szont az V -tiíl csak modPrn ny ek fog szPrt'p!"lni. dc a lulin, mint rend ki\ ü li túrgy. itt is tanulhutú lesz.

2. HEVESVÁRMEGYE 1933. május 15.

4. A rendes tárgyak keretében szóhoz jut a Aki ezt ál tudja érteni. az helyeselni louja. hogy mai állami, ga::dasági és társadalmi életün~ ismer· a reform szerinl csak az V. osztálytól válik ketté tetése s a képzőművészeli alkotásokra oktatas. ame- az egytörzsű középislwla. amikor már annyira lejlett lyek az általánosan niüvelt lélekből nem hiányoz- a gyermek. hogy egyéni hajlama szerint inkább tud

hatnak. választani a ll'. imnázium és reál közötl. Aki ezt át S itt az általánosan müve/t lelken. mint közép-

E. k tudja érteni. az. hacsak nPm konok. mPg lo,{ja ér-iskolai végső célon van a hangsuly. rlsü meg va- . d k l h h k .. · · k 1 1 ka'r .. 1·mna' teni. hogy épen a .. malom alatti' pP agóguso tól a ára. ogy a ozPpls o a. egyen az a ., -

k 'l k 1 t' ·1 t k · k la"a halálra kárhoztatott htrn nyPiv mil·rl foglalja el ujra zium, a ár rea , nem a gya or a 1 e e ne IS o J ; nem az a hivatása. hogy a belöle kikerültek rögtön régi helyét a gimnáziumban. siit miPrl vonul be di-kenyeret kereshessenek, de még az sem eredeti lel- ada!mmwn u reáliskolába is. Persze. ezt akkor érlenÉ' adata. hogy ő készitsen elő. teszem azt. vasuti. pos- meg mindenki - azaz. hogy ekkor sem. mPrl a ta­tai. községi jegyzői. számvevőségi. adóhivatali stb. gadás szelleme örök ha itt kil('jthl'lníik a .. holt" állásokra. Hogy ma ennek a célnak is szolgálatá· nyelvben {•s holt nyelvi müvekben rejlíi pecJag<i~iai ban áll a középiskola. az csak a megfelelő elöké· é~tékcket. a szinte páratlan elme- (•s ll•lf'kk!·púí Préíl. szitö iskola hiányának és a szerencsétlen kvaliliká· vagy ha ezenft>!ül citfolhatallanul bP bizon~ ilánúk. ciós törvénynek a következménye. Értsék meg azok hogy müvelt t>mber jtíformún el{y lép(•sl !-Wrn tud az avatatlanok, akik a legjobb pedagógusoknak kép- tenni. egy kiínyv<·l, <''<Y ujsúgol n<•rn tud kézb<'n tur­zelik magukat - merl tudvalevőleg a pedagógia is. lani. hogy latin szúba Il<' litkiizú·k s hú<ik<'JH'n ha rnint a politika és orvostudomány. ma közprt>da. -. azt a tekinklyi ,··n·l'l. ho~y Nyugiilnuk liilim m(•gis hogy a középiskolának csak az a cf>lja. hogy az csak nutlyobb. lwtulmasab!J. l'ft.Ísf'bb ,~s okosabb egyeternnek és főiskoláknak szállitson megmunkált állammban ö .. holt·· n) ,•hPkt•l solwst•m ilt"·itf>k ha­lelkeket. akik képesek lesznek a legmagasabb szak- lálra. hanem koápiskolúikban mmdi~ ,:.Jetn• rwvdö tudományok: a teologia. jogtudomány. orvostudo·

tl>nyPziinek isrnerkk s Ilyenül lwcsültt•k nw~: a hi­mány. bölcsészettudomány. illetőleg a rnérniiki is-

tetlem•kkel t•gyt~nenki~nl tudnúk mt·~~··r!Pini ,··s ello­meretek lelvÉ'telére. Ezért igaztalan. sőt bosszantó is

gudtalni. Itt idtulúnu~sú~l>an nmk rn:"~~ annyrl cmli­az a szüntelen vád. hogy a középiskola nem az életnek nevel. Nem hál l A közl:.piskola eredeti hi- tünk meg. hol(y ,··pen étZ utols<"> nPl(yl·cn·i>l\·,•n esz-vatásánál fogva __ ismételjük _ csak az e~yetem· tendéint·k 11 szdlcmktl<id,>s t•s lt~l<'kt·nwlkt•dt"·s 1<-rt-n nek f>s főiskoláknak nevel. hol(y il pap. a jogász nem t'pl'n dicst·k,·ii litpilsz!Hlalil kivitnju vissza a (biró. ügyvi·d ~tb.). orvo!'. tanár. rni·rnök stb. a kö- leiolwzoll. ~ól innPn·onnm szitmtizi>tt .. humilnurn"·ot zépiskola nyujtotta általános mü1 diségre rárakott u ktiú-piskolúkba s t•zt•k ui.Jún it/. t•lt>llw S <'nnek legrna!!'asabb szakismeretek birlokúban a társudalom az uj kti/.<'iJÍskolui wformiHtk ,··rwn <'Z itZ t>gyik in-szellemi arisztokráciája legyen. ditúoku s <'Z lc·sz a lt·glonlosabb crt·drn<··nyt•.

~============~-

Beszédes szátnok • • lrta : Ring Gyula.

A kézrnüves iparosséig hitelü~yt>nck cllütiisa az Iparosok Orszúgos Központi Hitelsziivelkczt>le és a Budapesti Kisipari Hitelintl>zd l~ T. f,,ladntu. Az elöbbit a vidt-ki iparossúg hitPii'!t.'Il\<'in<•k kit>l<:.gik·· sére az állarn anyagi lümogHliÍs~\ r~:·llett a liírv,··ny­hozás. az utúbbit Budapest szi'kesfiivúros iparossilga n:.szére a liiváros áldozalkt:.szs(•gp lercmlt•lle rnr~g. Mindkét intt-zet felállitiisa srx·ciülisan u kt·zműves iparosság érdekt.•bcn liirl<~nt : e~vn··szl a l!'rrndéi- üru· i-s anyagbcszerz<~si sziívetkezetekbPn liirnijrlilt ipa· rosság. rnásn:.szl az <'gyénenk<:.nti hitdszükst',glel<'k kielégil<~sére.

A megcsonkitolt orszügban rnirkiidíí iinülk> ki·z­rnül·esiparosok számát pontos slaliszlikili adat nem támaszlju alú. dc u JH:.nzügyminiszl<•r egyik költst>~­velési 1·ita alkalmával :300.0011 kézrnűvesiparosrúl -~ bizonyosan adózó kézmüvcsipmosn·,j emli·kczell rnt>g a Házban. Ipartestületben liimörüllt•k száma 138.00(1. ebböl kereken :lO.OOil Hudapeslen t-1. Az ipurleslületi hálózal rnielííbbi kii·pilés!·nek szükséges· S<~gt-t a 108.000 vidi-ki (•s a p!·nzügvrniniszler által jelenlelt 270.000 (n budapesti :mötio lcvonúsávaD szám közölt mulatkozó l fi2.0()() iönyi különbst>g min­dennd kézzel foghatóbban indokolja különiisen ak­kor. ha tudjuk. hogy az Ipartestületek fcladatkön:.nek e~yik sarkalatos pontja. a kebel<;be tartozó iparosok

guzdusúgi erdekeinek dtil>brevrkle. lL•rrn~l<i<tnyag és úru sziivetkezetek ldesitl~se. Csak term<;szell's. hogy az iparlestült•l<•kt>n ki1·ül ,·.J,·i ipm.>~S,.I~ llt'ITI hir azzal ·IZ Ülüf(j l'S erelekeit JD<'gn~J(í l'fiÍ\·(~1, minf iiZ jogo· san mcgillelnt··. de m•1 rnt~g n ·m bircnkca ·luz iparlt>s· Iületek st•m ,··pppn a·ú·rl. m<'rl a 1\,~zmüipmossúg liibb minl f<'lt~ szdlitgoltitn. t·rd ·kkt'Jl\ Jst'lt·l nt··lkii!r lwly­zelht!ll. 11 IL"~küliinbti/.líhb u'<lkon k<'rt'si JO~,.~ ig(·· nyt'll<'l\ kit.J.'l{rkst·l Az l!Jl:.!. ,.,·j VIli l ,. c·s t'!lllt'k vt··grdliiJIÚsil túrgyúb:nl· ku1dotl kc•resk<'d ·ll'rnugyi rniniszlt!ri r<'mklel ,.,·.g,·l vc•! Pllllt'K ,,z id l;qnlnak azznl. holl\. az orszúg kt·zrniíi.<'SIJHtrosuil ri•úd idéin belül ipmlestületeklH' kt•nyswrili új ipmlt•shill'!t>k (,:.tn~hozús<íl·ill. n·szb ·n il m··glrl·ti ipmlt·stiilt>t.·k m[í­küdt"·si lt·rulPknd< lúb:ívclt>st'Vt•l. Budarwst iruross:·l:.(él 1\J iparlestiiletlwn Viln tiimiirill·t· szaknúk szl'rint. A vidékiek swkm:.~i rn"gkliliinbiizl!'lt·s nt'·lkül :~n irur­leslülelt•l alkottak. A budapt•sti,•k rnindnvÚJilll rrnr· testületi tagok. il viclt;k,•n l fi:!.IHHJ kézmtÍ\'t•siparos .. sznbadernber".

A Rudapesti Kisipmi llitelinll'zd il budapL·sli iparossúgnak kihilel·zell 8.2 millió pen~iil. uz Iparosok Országos Kiizponli llitelsziivt'lkezr>lf' n 1·idéki ipuros­ságnuk li.~ millió pf'ngií hitelt nyL•jlolt. Tehiit :m.ooo buclapPsli ipmos 8.2 rnilliú pengéit n 270.000 vidéki kézmlívesipmos ().2 rnillió peng(il elvezeti hitd alak-

1933. május l. HEVESVÁRMEGYE 3.

jában. Itt mindjárt hozzáteszem, hogy nem azért ennyit, mert nem akart többet nyujtani az IOKSz hanem azért, merl a rendelkezésre álló anyagi esz: közök többet nem leltek lehetövé. Ha a kihel-yezett tökét eloszljuk a jogos igénylök számával, azt találjuk, hogy a budapesti iparosokra fejenként 273 P. a vi· dékiekre iejenként 2:3 P. mond huszonhárom pengő esik.

Mi sem áll távolabb tölem mint azt álliturá hogy a budapestiek iejkvótája sok: nem. az is kevés. De hol van ettől a vidéki 2:3 P. Mondhatná ezen számokra valaki, itt nincs löltétlenül igazságtalanság, merl valószinülcg a budapesti hiteligénylök bizto­sabb bankszerü fedezeid tudtuk nyujtani, a vidékiek pedig kevésbbé feleltek meg a kikötött feltételeknek. Erre az a válaszom. hogy az intézetek felelős vezetői jelentették ki a leg utóbbi miniszteri ankéten, hogy nem u fedezetek me!>{ nem felelő volta, hanem a rendelkezésre éillö tökt·k csek<·lyséqe miatl nem le­hetett több kölcsönt fol) ,·,siluni.

A vidékiek hitdszervél az Iparosok Országos Hitelsziivetkezett>l az úllnm. ft Budapesti Kisip:ui Hitelintt>zetct Budapest szekcslőniros és az állam látja el ttz iparossúg hiit-Lq,··nyci kielégilést're szol­géillö tiíkt'•kkPI - részbt•n k···szp(•nzbPn. rét>zbcn vissz· leszámitolitsi leh<'l<ist•g m·ujlüsüval. A tényleg rendel· kezésn• bocsújlolt ö,;szegt•k ii~szt•hasonlitásánál egy­szerü uz 11 mC'gidlnpilás. hogy a vidé-k kilencszer ann~ i ipmosH kiiPncszer un n~ i hilt•liis~zegrc tarthat szitmo1. A hudnpt•sli :10.01)() K.2 millir'•jávul szemben kilencszt•r K.~ rnillili. kerekPn 72. millirírn. Semmi esetre sem li.~ millilim. am...!y 11z IOKSz utján ren· deikeú·sn~ bocsctjlctlotl.

Ilu ,·n:aho:. húl t>Zt'll szitmok láttüm kell elis­mernie mindPn júzctnul gondo!kozrí fiint•k uzt. hogy az t;rck•kkt;pvist.ft.li szPrv<'k lwlndi·kndküli teljes mt>gvulr'•sitüsúra Pit;riH•zt'll i!Z ulolsú r'mt. A vidéken élö kézrnliipmoss.",c: iisszesst'g,··nPk ipmlestuletekhe \'al<i ellwhl'zkt•clt'•sf> mu mür Plt·n~··dlwtetlen köve· ielnH'ny. l~ormün~znli progrnmm i~. clP u kt'·zmlives· Iparossúg ft• n n mmilri<'t~(tnilk el<íf,·lt(•lt'IP. A lúrsadalom­ban u jobbült nw~szt'rn•zt•tl csoporlokt·· u politikui befoh·üs és ••nnt·k kö\·d!H·zkbPn u 1~azdusúgi győ­zelem. Viszont jaj ~1zoknak. ukik a ~z,;llagoltsitgol. a ft•!.nTinwzdlst·g•·l szttbadsügmtl< min(ísit\e, Pgyen­kénl hnludnuk uzon az uton. um eh en csuk a zürt és iintudnlos liirn,•gt•knPk \'iln t'rc·~lrnt'·n~ rt• kilitlitsu.

:\lerPm üllilnni. hm:y a fiínírosi és u vidéki ipmosok hilt•lt>llúlúsúnéÍI mulutkoz<i ríriü:-:i Pltén;s ti

fíínírosiuk jm·;.'tru. iiss/!•husonlilhnlullanul jobb szt>r· vezt'lls<;gükrt• \'t'Zt'h•ndii ,·issza. A iéinirosbun nincs ipuros ipmtt·~tült+n ki\'lil. sríl t'Zt'll felül kitlinöen vezeldl sziin•lst;qekbl'n is hl'lyel luglal. Szuvuk van u fiivúros irünvil{tsübHn. hiszt•n él Rudapesti Kisipari Hitl'linkzt>l m~glt'wmlt··st> ,·.~ úld{tso~ munküja az ö iintudalos tevt•kf'nysc'gük It> nt>m lagadható ered­ményt'. ll ogy a féivúros megérkssel 'iseltetik irá­nyukban? (gen. merl eréit kt'·p\'ist•lnt>k 1

A kt'zmlívesipmossitg lermt-lési hitel elléitásának megolditsa uly kii/.t·rdt>lüi problt:·nw. umdy tovább halasztüst m•m llír. Nem lehet ugyun u francia és német nemzetek gazdasági helyzelét összehasonlita~i a mienkével nct•gts megemlitem. hogy a franc1a képviselőház. a francia kézmüves ipar speciális hi­teligényeinek kielégilésére 500 millió frankat boc~~i! rendelkezésre. - ami körülbelől 120-125 m1ll10 .pengöuek felel meg -, a némel pénzügyminis~t~~ pedig felhatalmazást kapolt arra. hogy JO mtllto

márkát adjon a kisipari hitelintézeteknek akkor, ami· kor már az előbbi Papen-kormány 50. millió, majd további negyven illetve 15 millió márka hitelhez juttatta a német kézmüves iparosságot. A német birodalmi bank uj elnöke pedig kijelentette. hogy a birodalmi bank hitelnyujlásaiban ezentul különös lekintettel lesz a kisebb üzemek. az ipari középosz­lály hileligényeire. Az öntudatos, érdekképviseleti szerveiben hatalmas erőt kifejező francia és német kézmüvesiparosság olyan vivmémyai a fenti hitel­összegek. hogy mi, a számarányunknak megfelelő összegről is legfeljebb csak ábrándozhatunk.

A kereskedelemügyi miniszlériumban tartott ankéten rámutattam arra, hogy miután a pénzinlé· zetek bankszerü fedezetek nyujtása eselén sem állanak a hitelkeresők rendezésére. - nem tartozik most ide az, hogy miérl. - az a szerencsétlen kéz· művesiparos elvállalt munkájához szükségelt 100-150 pengőnyi anyagbeszerzési hitelt sem kaphatván, kénytelen a vállalkozástól visszal&pni, a már meg­szerzett munkaalkalmat magától eldobni. Csoda-e aztán az. ha közterheil viselni nem tudja, ha kény­szeritve van inségsegc;lyt igénybevenni és végül elmt-rülni a mindnyájunk által e11yébkénl igen nagyra becsült kavicstörök és ulcaseprök sajnos ma arnugy is megszámlálhatatlan tömegében.

Termelési hitel nélkül a kézművesiparosság csekély munkaalkalma is kihasználatlanul marad és ezzel az ellátatlanok. a munkanélküliek. a közületek könyöradományaira szorulók száma ijesztő mérték­hen emelkedik és ami nem legul0lsó ~orban érde­mel figyelmet. megszünik mint adófizető alany.

Az OTI es MABI az utóbbi időben sok milliós házvásárlásokat eszkiizölt Budapesten. Ebben a sok millióbun bennfoglaltainak azok az összegek is, amelyeket a kézmlivesiparosság befizetéseiből larta­lékoltak. Miérl nem lehetcll l;s miért nem lehet ki­szakitani uzokból a tartalékokból nem sokat. csak 2 millió pengőnyi termelési hitelt a kézművesiparosság ré~zére. esetlt•g házvásárlás helyett is? Hiszen az Ipariestületek útján kihelyezell termelési hitel. -hangsulyazam termelé-si hitel - legalább annyira bizlositotl. mint egy budapesti ház jövedelmezösége. séíl az OTI érdekei szempontjából a biztonság mellett üzletszerübb is. mt•rl a termelési hitel révén uj já­radék fizetök keletkeznek és ezekből uj tartalékok. Nem engedi a lörn'ny. mondják.

A rossz lön·é-nyt azonnal meg kell változtaini és a mai idők parancsának m"gfelelöt kell alkotni. Termelési hitel néll<ül nincs lu;zmüvesiparosság. pe­dig lenni kell, mert egy csavar esetleges hiánya az egész gépezetet megállásra kényszerilL A rendkivüli i d cik sürgős és rendkivüli intézkedéseket követelnek: e nemzel pedig &Ini akar és élni fog !

Lévay Mihály püspök a munkanélküliekértl Csodálatra és a legnagyobb elismerésre mdtó

az a szivjösúg, amellyel Hatvan lelki vezére a szegé­nyek sorsa iránt viseltetik.

A közelmult napokban is nem törődve leromlott egészségével, fáradhatatlan buzg~tlommal járt-kelt. kapacitált, mig végre a miniszterelnöks&gi államtitkár és a belügyminiszlerrE>I folytatott megbeszélései után boldogan tért haza otthonába - ujból sikerült neki a halvani munkanélküliek részére segélyt kieszközölni, amelyböl néhány nap mulva ujból munkaalkalom lesz.

4. HEVESVÁRMEGYE 1933. május 19.

Mi a valóság a Hatvany uradalomban dolgozó ,,német menekült" zsidó munkások ügyében?

Lévay Mihály pápai prelátus, v. püspök és Várkonyi Sándor főjegyző nyilatkozatai. A mai ideges. nyugtalan világban kélszeres teljesítés~ alól azon.bt.m ~ftrú. H~tvanyék sin~~en~k ~i­

bűnt kövel el az. aki tendenciózus. r~sszakaratú be- véve. Az inlerpcllalo ~epv1selone~ az az dlii!~sa ts ·tt·t • kk 1 · t· k"' ·1 · 1 téves. hogy a cukorgyarbol munktt. sokat bocsnjlollak a taso a tzga)a a ozveemeny. · 'l 1 · ·· ··k 1 ..1··k 1 . . . . . • 1 k" vt>lna el. A \"iszon~ o.\ w tsmeroso uuJll . 1ogy

Remhtrek terwdte_k el ~rrol. hogy <~. nagy le~ ~ ilyenkor u g v úr nem j, ·v1; 11 üzembL•n. csiikkenletl uradalomban a Httler alta! ktkergelell nt•melorszagt 1 • 1 .1 . 1 d 1 ,1 :wuk dP az ·'tllundú 1111111 zsidók ~eszik el a magyar munkások kenyerét. ml .u.n k\ask ~~. s:-J:Iamn .. ~~~ br:;.~ .. ;J.tottak ;=i onm;n' sl'nkil s<·m~

E . h. ,. . .. . h • h . . \a so OZL ' . • < b . ~z a tev tr e JUtolt meg a torveny ozas aza- Mosolyogni ,·akl <.lz. az itilitlis is. ~O_!!Y il zsid_?

a 111· • .. .. . . . • napsz.lmosok lt'ljl's t>llutns ml'llctl han :lO p<'ngot Hogy a varrnegye kozonsegevel a hszlu valo~ kapnuic A ntlós(q.: az. ho!.(y Pllcítüsuk r"•s naponta

ságot megismerl~s~ük. f~lkereslü~ Hatvan .~ét .. v~ze~o SO fdlt;rjük v.m." férfiát. Lévay Mthaly papat prelatus. v. puspokot es Várkonyi Sándor főjegyző!. akik a legnagyobb odu­adással kezelik a munkanélküliek ügyét. - hogy tőlük. mint a helyzet legalaposabb ismeriiitől sze­rezzük be információinkat

Munkalársunk feltett kt•rdéseir<.> szivesck voltak az alábbiakban válaszolni :

Lévay Mihály v. püspök nyilatkozata: .. Szerkesztö úr kérdésén• szivesen válaszolok·

Kellő tájékozódásum van arról, hogy a Halvany ura­dalom minden alkalommal lehelőleg módol ád arra. hogy az illeni munkakeresők alkalmazást találjanak úgy a birtokon. minl a cukorgytírban. Mondhatni. hogy sok százra megy azoknak a szilmu. akik ri'­szinl állandó. részint időleges alkalmazásban vannak báró HalvanyéknáL

Mosl. hogv a képviseliíházban szúvú leltek Zl zsidó vallású magyar honosnak a hulv11ni birtokon való alkalmazását. némelyek li'vesen azt gondol.iúk. hogy ill zsidó telepiks van kelctkcziíben. A le!.(il;e­tékesebb forrásbúl tudom. hogy ilyesmire sc·nki se gondol. Az a néhány zsidrí munkús megtanulja a földmü,·elé~l. merl Palesztinúban akar letdt•pedni. Ezt talán nem is kellt•np szt'lvillenni. hiszen távo­zásukkal könnyitik az ill maradottak helyzt'li·l. Több kenyér marad a magyar munkásnak.

Hogy hus\·d ünm•pén ez a ni·hüny zsidú mun­kás kiment u birtokra dolgozni. t•z i!.(Pn sujnúlutos körülmény. De erriíl sem 11 birtokos nem tudott. sem a gazdasiig inl(·ziíje. akik 1wm l<ul<lzkodtak itthon. Ök maguk is helyll•IPnill'llt~k a hPbPhurgyasúgbúl származó tellel.

A báró HatvanY csulúd m·mcsak fi",lrlbirlokos llat\·anban. ilunem u. katolikus .. gyhúz kt>~yura is. Köteless(·gi'l minl kegyúr mindi!.! úldozuto' k,··szség­gel teljPsili. Ezt iirömmPI állapilom m<'g. \1úsik mi­nösé!.(t'ben pedig mindr•n aikéiimat fPihasznúl. hogy népünk segtlst>gl;rP IPgyen sokszor ig<•n l<~kintélyes áldozathozatallnl. Ezt d kell isnwrni mindPnkinek. Rki igazsilgos vr;Jt•m(·nvl akm alkotni t•rriíl a humil­nus lelkületű csalúdr<";l. llogy csak P!!VI'l t•mlilsek. az ellátatlanok gondozásúhoz szükst'gt·s iissz!'gnek tekintélyes rt>szél ök adják. KözisJnt•rl dolog éiZ is. hogy még a t<;Ji hónapokban mL•gszünl volna. p1;nz hiár.yában. a nélkülözők st~gr"•ly<'Zt;s<•. hogyha <'Zreivcl nem hosszabbítja meg az alimentúlilsl a bárói család.

Nemcsak a kiiznek. dP Pgyeseknek is sz{tmos esetben törekszik segilsi·gr•n• lenni a föliri csalúd. Ez lapasztalati lény.

Hogy most a gazdasági válság miatt ill is ki­sebb a napszám. ezt nem hallgathatom el. A birto· kosokra nehezedő nagyon sulyos kötelezellségek

V árkonyi Sándor fi)jegy:.-.ő nyilatkozata : ,.Amidíín a 11!'1~ i munkússú!.( r(·sú·riíl hírül adták

nekem. ho~> !\,~m~·torsúu~bríl kiutasi!otl zsitlr"•kal n•ll fel a l L.tu~nv Uriicliti<Jm. ···- mPnl!•n ,··rintk<·zt·sbe lépii'm é IZ iii!'Íckt•s kny<'ztild~<•l ,·.s lt'll\ k•~nl it liapi­toliam nw~. ho•F u:: urwl11 'om!.un 1'!/!lt'l/t•n NJml'l­ors::áiJbtíl lúri/u.~i/o;/ ''.<1!/1;11 .~int·.~ .1 Vak, tr>ny. hogy az uradalomban ~;j IJlét~\ ill" honos. zs i ck• \"étll{tsú munkús \'ilO. akik<'! <,l\ nt·n; 11 lll<'ZÍÍ!.(ét.t.rlasú~i lllllllkúk bizlosilúsa ,··rdl'k•·iH·n '··ll··k lt·l. m<'rl hisz,•n az urudalomnak sziiks<·~1·s tT<L ~ 10!1 munl<ú~il lll<Ü ><Zl'r­ziídl.'s t"rtjún bizilisthét ,.,,ji. han1•rn lol•b olcl.tlrúl ntló ki·n··srwk t'll!.(t'lh-t·. lll'"L~<·nc:r·dlt'k. lv >!!~ il Z Pmlilelt zsidó villlú~ú munl<iosok il m:•zli!.(azd.tsitt~i munkitk elsajútibsa \"t't!í'tl dokozhilssanak. hoc:~ <'Z<'II isme­rell•k m••!!,szt•rú•st· ut<'111 l'iiiPszllllitba nwht•ss<'lll'k.

Ez<'ll munkits·lk ftonyk,.di·s<' lt·hút ,.~,·pfl,•n munkitst ""'ll :<zorri kr az urmlalomb<.!

B<'! lll' t nk<'! lwl\ <l!ltid\itl ',·.,J,•I•·niil kellf'm<'ll•·nul <'rtlll•·lt iiZ orszitg~\ iil.·st'll ama igaztnlan 'it d. ho!.(\ il búr;·, t"lnl\·iin~ Vt'SZ r···szl il konslnrkti' 1111111kilbi.ln.

ktllfJSUil t"•s <·l h illl~zoll

csnlitd IH'm

:\1i. hnh·aniak. <tklknPk m,·,dullld,iin itll il csalúd munkújiil i!.{<tzún lll•'!.{isnu·rm. ,·tllilhit'.iuk. h"!!.Y lllin­den halvani it.olrkon~ lnunkúb;tn. '''C!\ ·n az !!,y<'f­mek Vt~d,•lt•m. 'il!!,~ munkúsi< ·lruiH.tzús. 'il!.!~ mst.'!.(I'S munkúsok túrnogutúsa. u csalúd szi\TPI. J,;IPkkcl ,;s hííkezii élll\"él~i SP!!,ilst··!!,nyujlússnl \"PSZ n··szt"

A Vörös Kereszt érdemérmével tün­tették ki az egri izr. Filléregylet

alapitó elnöknőjét A hintiHlos lup riivid hi~adúsn lüiziiltt•, ho!{y 11

Kormúnyzú t"i::r. Htílschi/d ,\rminnél. iiZ E!!,ri Izr. Filli•rt•!n IP l idétptk• l'lnolmo.id a .i<.,h.•konykodits l<'Wil vt~!{zetl hosszll t•s iinz!'\l,.n munkúlkodúsa "lisnwn··· si•ül a Vtiros 1\<'wsl'.l L·~~ l <'l •·rd,.mt·rnw\·t•l hintl'llt• ki.

A lllii!.(HS h!'lyníl .i<i\·,·; Plisnwri·s l~!!,<'f túrsmlnl­mában últ<tliinos iiriirn<'l kPitl'!l. lllPrt n H~ r"•vt•s iísz malrónúl nngy szl'rt'l<'l ii,·t·zi s n kihinll'lt"·s csak külséí lll,<'!.! ll~ ilatkozúsa \·olt <'lliH'k 11 sZ<'rl'lt•!Jwk. Htíl­.'o;chi/d 1\rminné l'!!,<'SZ pddamk• ,·.jl'lt~l a SZI'!.(t··nyek islápolúsúnak rwmes ,~s illlZI'll<'n !{tmdoluln irúndloltn s élz elhagyotlak irúnl ,··rzPII odnmlú szpn•lt•IP élO ma is erril ll<'ki, ho!{y hajlott lwrfll meghuzudtolú ener­giúvnl V<'ZPsse uz ültala Ti ,··vv<•l ezPiiíll niapitolt Izr. Fill,;rc~-tyletet. A" ,·,!.! kiiliiniis gondoskoditsából. ma H2 l•ve el11•n(•re is szcmr"·lyesen irimyilja a szt:>relet·

1933. május 15. HEVESVÁRMEGYE 5.

ebédek kioszlásál, amit a Filléregylet fderl.ezeli kü­lönbség nélkül cca. ·15 tanuló részére tesz lehetövé a téli inséges idő alatt pedig még külön -1.') személyi látott el élelemmel. A szereleiben végzett munka üdít - tartja a közmondás s jellemző, hogy az idős hölgy télen-nyáron megjelenik a nyilt uszodában.

A mai szociális nehézségek idején értékes példa­adás a kitüntetett elnöknö munkássága: hogyan le­het és kell az egyéni gondok félretolásával belekap­csolni minden emberi energiát abba a karitativ erö­áramba, amely nem ismer akadályokat és érdekeket. hanem fenntartás né!kül feloldódik az élet e parancsá­ban : szeresd felebarátodat!

Az igaz munka nem igényel elismerést: de a kitüntetés mögötl hallgató 35 év munkájának be kell világitania mindoda, ahová a szegények gondja és panasza a párnás ajtókon keresztül nem tud beha­tolni. Mert amint igazolva áll. becsületlel dolgozni egyszerű elvonultságban és tiszta odaadá.,ban is lehet.

A kitüntetést mitjus 1-1-én a Fdlérel(y!et jubi­leumi diszgyű lésé-n társadalmi ünnepség keretében adták át. Lapzárta miatl az ünnepségről a jövő szám­ban fogunk referálni.

Dr. Petro Kalmán, Eger képviselöjének felszólalása a parlamentben.

A parlament költségvetési vitájában f hó 9-én lelszólalt dr. Petro Kálmán, Eger képviselője is. Be­szédében rámutatoll az on;zág szomorú pénzügyi helyzel"re, amely súlyos kérdést úgy a külsö, minl a belső hitelezök is csak minden erőszaktól mentes, megértö kezeléssei gyógyithatnak. A hitelezőknek ér­deke, hogy az adós fizetöképes legyen. s hogy az le­hessen, segitségére kell sietni.

Kifogásolta, hogy az eladósodott gazdák bajait csak kapkodó. tüneti kezeléssei próbálják gyógyítani, s nem mélyreható intézkedésekkel igyekeznek segit­ségükre sietni.

A valláserkölcsi nevelés szempontjából óva in­tette a kultuszminiszterl azon tervek keresztülvitelé­tiíl. hogy a jogakadémiákat megszünteti.

A szölőtermelök érdekében határozali javaslatot nyujtott be a szeszlörvény módositásáról. hogy a jövőben a fogyasztási szeszl a legnagyobb részben borból készítsék !

Eger képviselöjének (·rtékes felszólalásál álta­lános figyelem kísérle.

Ép testben ép lélek ! lrta : Soltész Juci.

A magym rúdi<) műsorúban nagy jelentös(·ge van a lestnevelií f<.ítskola sorozatos előadásainak, amikor szakt•mberekt<íl hallható a jiivií reml'nységei­nek. a gyprmekek lesti éps(•gének mily módoni biz­tosítása. E sorozat kf'rPteben nehúny hd elölt dr. Horváth i\lihúly budapesti egyelemi tanitr. a kiváló orlhopéd. aki ~~vekkel ezel<ítt éiZ ország minde.1 ré­sú•bpn nt'pne\·eli·si ciiiadilsoka t turtot t. - beszélt a gyernwkek elft>rdülést;nt·k megeliízt'st;riíl. amikor is mm tunilo!lu az an-, ük nt. hogy m ind P n évben lf'g­alább egyszer. n szülf'li-snapjukon vizsg-ilitassák meg orvos ilital "\·ernwkeiket. ho"Y növésükben nem ta­láln<tk-e \ ul;·mi rendellencss~~el. a lest kt'·t fele kö­ziitt valami küliinbst;gel. Ez az (;\·enlf' megismdlődö vízsgidul IPiwi<.Í\ <·· k'nm;. hogy mindt•n elfPrdült;sl a fpjJiíd,~sük l•'!.!kPzdPit;n fpJismerhessenek <'s orvosol­hassnnak

Fe!keresiPm dr. Hon üt h i\lihúly lan ü rt. hogy a gyPrnwkPk lwlyt•s lesti nt'\ elési módszere tekinlt>lé­bf'n sznk\·l'IPmeny<;l kikt;rjem ebbPn az illtalános iordl'kü kl·rcksbt•n.

Dr. Hon·üth a tudós szer<;nys.:·gével. a nagyok nagyjait jell••mzií kiízvPIIens(·ggel állott rf'ndelkezé­semre ,··s \·úlaszolt feltett kt~rdéseimrf'.

Srniles ung-ol pedal(úgus széwail idt;zte. aki e!.!y Wle lanúcsol k<'rií asszonynak. aki Pgy t;vPs gyerml'· két bt'mulalvn azt kt;rdezil•. hoq\· milyPn ncon,lt>si rendszert kiivpsst•n. ·- azt felelte: .. Jó asszony. te t'PIH'n egy <;\·et kt;s!Pl en el a ki·rdessel. ..

De nemcsak az t;rtelem. hmwm il lt>sl nt'\ elt~­st'l ,·." fpjJt>sztésél sem szabad kt;söbbre halasztani. mPrl f'Z azt jelenti. hoqy tudétiosan mulaszlják el azt az idiíl. amikor a gyermek minden bPhatással szem­ben n IPdogékonyabb.

Amil a kis gyermekkorban Plt;rnek. az képezi a gyermek tovübbfejlödésének fundamenlumüt. mig a kis gyermek lt'sli nevelésében elkiivelell mulasz· tások &s hibák kiindulú pontjai a ki•söbbi hibits fej-

lődésnek. A korai felültetés. karra vevés. az idő előtti erőltetell állás és járás oly goromba hibák, amelyeknPk káros következményeivel. ha nem is azonnal. de éppen az iskoláztalá>~ ideje alatt. sőt még a későbbi életévekben is sokszor találkozunk, - mondja dr. Horvitth.

Az első hat év alatt a gyermek csont és izom­rendszere. labilis tartoisa nagy átalakuláson megy át és épen ezen átmeneli idö alatt érvényesül legjob­ban a testnevelés. A szülők szenl kötelessége, hogy jól és arányosan fejlett gyermekeket bizzanak az is­kola további gondozására. A játszás! sok szabad mozgással kell összekötni. hogy testileg jól fejlett gyermekek kerülienf'k szellemi kiképzésre.

- Milyen befolyással van a gyPrmek lesti és »zellemi fejlődésére a hat éves iskolás gyermek sza­badságának és szabad moz!.(ásának korlátozása') -kérdezem.

.. Az iskoláziéitás a gyermek él ·!rendjében nagy változüst jelent ,;s sza l·md mozgási ösztön d korlá­tozza ; tulzásaiban károson beiolyásolhatná a gyer­mek fejlödését, ennek teljes tudatában \·agyak. de ez a korlütozás helyesen alknlmaz\·a nem kerülhető el. a gyermek iskolai tunitása és neveli-se ezt a fe­gyPimel megkivünja. Jó pedagógus lassu ütmeneltel szoktalja a gyermekeket az alkalmazkodáshoz ...

-- Az iskolai padokban \aló hosszas ülés nem ártalmas·e a gy<'rnwk testi lejlödesere és iskoláink felszerelé~e megleiPI·e a hi~iénia köw•telményeinek'1-

..Sok olyan momenlum \·an még. mely a iest fejlt'ídt;sére káros hatást gyAkorol. lökeni az. hogy sok gyermek arélnylag hosszú ideig zárt levegöjü te­remben oly üléssei egybt>kötött munkára van kény­szerítve. mely öket kifárasztja.

A gyermek magasságához képest tul alacsony padban azért nem tud egyenesen ülni. merl ilyen tartás mellett a szem és az asztalra helyezell könyv vagy füzet közölti távolság harminc centiméternél

6- HEVESVÁRMEGYE 193:i. május l!i

minden esetre nagyobb lenne. Ez arra készleli a gyérmeket. hogy törzsét meghajlitsa. előre dúljön és a fejét közelebb vigye az asztalhoz. a szemük alig van tiz-tizenöl centiméternyire a füzeltől. me)y rossz szokás még fokozódik. ht~ a pad vagy asztal luisá­gosan alacsony. Az ilyen tartás nemcsak a kezek és hát rossz kifejlődésére hajlamos. hanem a szemel is közellátóvá teszi. ..

- Hogyan lehetne ez ellen védekezni?-,.Egy küliinféle magasságban beállllható hom­

loktámasszal. Ugy a túlalacsony, mint a lúlmagas, szóval nem a gyermek magasságához igazitott 11adok gyakori okozói a gerincelferdülésnek. A padok ará­nyositásának igen nagy jelentiisége volna. dc a je­lenlt!gi viszonyok mellett gyökeresen változiaini nem lehet. noha a közelmultbt~n épitett ötezer népiskola sokat javilott. A tulmagas padban a rendesen ülő gyermek lába nem éri el a földet. ezért annyira elöm csuszik. hogy nem támaszkodhat a pad vagy szék lámlányához &s ezért tartja görbl•n magát. A gyer­mekek otthon legtöbbször a felnöttek arányaihoz mére­tezett asztalokon irnak. Ezen ugy javithatunk. hogy a gyermek lt'!lm alá zsámolyt te~zünk.

A gyermekeket a legnagyobb következetesség­gel kell az egyenes tartásra szoktatni, mert az ülés, állás. de a járás is oly múvelet. amelyet mindenki automatikusan. tudat alatti mc·gszokásból végez.

Az orvosok általában a gyermek jó tartását vesz1k irimyadóul. a jó testfejliídé-s tekinlet&ben.

A vérszegény, petyhüdt izomzatú gyereket al­kati gyengesége képtelenné !eszi arra. hogy mngát egyenesen tartsa. A fáradt gyermek nem lustasitgból ül giirbén. hanem merl a kilitradcis gátolja az egye­nes üh•sben.

Az alkatilag nagyon gyenge gyermek nem valú iskolába és az iskoláztatás elhalasztása nem jelent vesztesége!. söl elleno{ez<ileg, m1·rl a megt•rősödött gyermek zavartalanul vehet részt az l'liíadüsc,kon ...

·- A gerille elferdülésf-nek okait sokan kizáró­lag az iskolázlatitssal hozzák cissze\üggl··sbe. u kerek hát kifejliidrsél pedig löként leányiskol/tkban a husz­szabb id!'ig tarlc'• ki-zimunkéiziisnak lulnjdonitják -megfelel-l• PZ a valóságnak 'l

.. Ezt határozotlan kimonduni nem lehet. mcrt sok gy•:mwk qerincgiirbük·sp uz t·l~éí hul i-v mulasz­tásaira n•zelhetö vissza. Ezé·rl m•m az iskola. hanem a szülíík fclclcisek. Az a gyermek. aki rossz tartás­sal <··s giirbe gerinccel kerül uz iskolúba. nagyon hajlamos n további rosszabbodásra.

Fonlos ek: Num.J fon/o.<;scíyo/ lwlllulu}doniluni u /lis elléré.">elmek. ho u nam.J l'luiirhiilé.'>l'kel el akar­iáll /w,·iilni.

A rossz tartás l··s leányiskolákban a sokszor kl-t órán ól tnrtó kc;zimunkúzós bii~i·ges alkuimat ad a kerek hát kifejlödésC:•re. ami nemcsak szép.">éghiba. Enm•k kiivelkeztr•bcn 11 l<•gzC:·s ml;lysiw· ,·itltozik. a tüdii n Pm szellöziídik p)l•ggi·. ami hujbmossú tesz a tubPrkulúzism. a vt'rkeringc··st zavarja t"·s fokozatosan csiikkPn o lest ellt>nitllc"• k<'pessi•ge is ...

-- Mi okozza a gerincoszlop oldalirányu elfer­dülés&!. mely a bordapuposságlwz vezet? -

.. Rendszerint angolkóros cson!gyen!wsl·g. korai ültetés. karra \'l~vé.o;. me)y az olihoni hibás testneve­lés következtc>hen fejlődik ki. ~··s .wm az iskola hi­hájn

A gerincelferdülés nemcsak rossz ülés. de rossz állás folytán is kifejlödhet. Iskolába járó ayermekek

közölt gyakori, hogy álláskor egyik lábukat előre te­szik vagy egyik térdet behujh!ják. Mi~dkettii el~e-~­jedt és felnőtteknél is megszokot.t. P~~•g ha a _feJlo: désben levő gyermek sokszor meg•sme:>th ezt a .. p1heno állást .. , amely a medence egyik felének sü)ypsz!ésé­vel jár. a gerinc könny1•n elft>rdül~el t:s _nem le~1e.! abban a !&\"hitben bizni. hogy .. maJd kmov1 1:wga!.

Ez a helytelen pihenií állás sok he)ypn a lor­naórákon ma is szokf1scs.

A tam•,· elején mi:1den iskolának orvossal kel­lene a gyerml'kt~kl•l m:·gvizsgáltatni.

Nem szabad múr sokúig dmmadni. de még sokúig késni sem annétk a wndt·lelnPk. mely az iisz­szes iskolúlua kimondja n kiilelt~zíi orvosi vizsgitla­tot. hogy u nugyon gyakori fenyt>gelii t>lferdüll·st esiritjúban e!fojlhassúk ...

----- l\1it tehet u lanitú éli: iskolúztöiÜssnl ji"m) ür­talmuk t>nyhiit·sére? ·-

J gen sokat tehet. hn 1.1 tanrend betarlúsában nem hng~·ju ligyPim,•n kinil él csiikkt•nt Pllt•núllú lu•­pessl•gü gyermL~kekl·l. akik sz<'IIPmill•g l'S le,.:til,•g )\i)nnyl·n fitmdnak. Szakitsa mt·~ riivid idc"ín~ a tilni­tásl !:'gy· iitpt•rn·s li~yes es lw,-zno:-; lorna~yilkorlétllnl és vigyitzzon. hol.(y 1 llt'f<YV<'!Hitp•~rces landús uliini tizenötperces szündl'l mmd.·nkor klfrissitií sznbad mozgéÍsw hasznúljük [p J.··

--- rvJih-Pn múnvfmn IIÍl\"t'kszik il g\·ernll'k icl-fol.(Ó kf"·pPS;í··gp ? ·-· . . .

..Ez a korml idiítnrtwnban io; nii\·,•kszik. uz l·lsö elemiben útlago~an husz. Jil'l"!"f(• !lohetii. A r,nudl l!~ l'r­mck IH'mcsuk rus:-;zul ul. dt· d Ltnitit~l s•·m lucljtt ligydPmm••l kisl'-rni ...

Az Pg) huz;unhiln 'ilk• til n i tüsi rt•ndszpr ki­vánéitosahL ·:agy Cl m.·,;uszlolt múdszPr '1

.. LPhc•. ht~g\· il p~:d t·-~(1'-!l"li ''ZPill JOillhúJ a ll!l'g­

oszloll u IJ.·h·<'s. llf\·11si sz.,m 1HHJibt.,l uzonilelll fon­tus, hog~ ha iJZ l:·dw:a iiZ ~··rklcm f,•Jlesztt'•st··re az egl'sz d!•IP!iítti•t l..to~:lnlju. il cklutún mamd.i• 111 il lest edz 'sl'fl' l·.z küli•ni•S•'Il az ··IPmi islwlil Plsii h·t osz­liiivéira \·onéitkozd,. ·

. A ft·r t t·lmowlottc~k nu·gszid.·lt·ndúk il magyar jövii biztosililsciril. h"!.!' i•p l•·stlwn (•p IPikii IP!!yen az uj gent'níciú .

Kéröszó a harctereket járt bajtársakhoz l

A bO-ik gyalogPzn•d hiisi lwloltai Pmk·kmiívi•nek lelepleZl·sekor kiadolt rendl\i,·iili ünrwpi sz<Ím11nkban egyszeri ki·n"í szm·unkm il hmct<'rPkd júrl lliljlitrsak egesz sokasúg-a küldiitf•• lw hozzimk il húb11rus ese­mények mq.dmh• L'pizodJnil.

Vnluhogy úgy <'rezzuk. h11gy m~m n··l.(zunk hu­szontulan munkút. u'nidt"ín mm IH~rjlik il ,·ilügh<'lhorú résztvevéíil, ho~y rnenls1'k m1•g uz utókornak a ma­gyar katona ,·ikzi en'nyPit lt•gszebhPn jPllemzií Ppi­zúdokul. l\1i szivt·sen vúrjuk ~··s iiriimnwl kiiziiljt.ik azokat.

A Lőrinci-i izr. hitközség tóra felavató ün· nepélye. Kürnvékünk lekinlt'•lves ~··s nemes szivéréíl közismert. jú!t•kony fl•rfiiinak. · Wohlstein Julwb jú­szágigazgatú. guzdasúgi lanúcsosnak nugv)elküsi·ge folytán a lörinci-i izr. hitkiiz~ég uj túrúhoz jutott. A hitközség elnöke által udomúnvozott tór{muk felszen­telési ünnep<'lye i. hó l H-án le.sz. amelyen a körny&k társadalmának számoth;víí h'nypz{íi felekezeti különb­ség nélkül megjelennek,

1933. május 15. HEVESVÁRMEGYE 7.

A nagy szárazság veszedelme. lrta : Legány Ödön.

Csonka hazánk éghajlata növénylermeszlésre nem kedvező. Időjárásunk szeszélyes, az átlagos me­leg nagyobb és csapadékunk kevesebb, minl a tőlünk Iekapcsolt részeké, vagy a nyugati államoké. De kü­lönösen sze~élyes és igen száraz résznek ismerjük Hevesvármegyének hatvani vidékét, ahol az iden az éltető tavasz növényfejlesztő melegével tulajdonképen csak április 29-én köszöntött be. Március közepétől április végéig állandó hideg és száriló szélviharok söpörték végi~ szántóföldeinket. melyek nemcsak kés­leltették az elvetcll mag kikelésél, hanem a korán velell táblák kikt>lt vetéseit (különösen a mákvelé­seket) alaposan meglépázták. Március közepe táján a nappali hőmérséklet felszökött. melvre nemcsak felöltőnket hagytuk otthon. hanem a télből elég eró­sen kikerüli őszi velések is erősebb fej)iídésnek in­dultak. Dt- ez u felmele!{edés nem volt tartós és még nem jelenlelte a várva várt tavaszt. Az április 3-tól ugyan-e hó 27-ig tartó éjszakai iagyok nemcsak gyü­mölcsöscinkben lettek nagy kúrt. a szépen nekilen­dült öszi vell·seket nemcsak vissznveiC'llék, hanem levélht>gyükd le is perzselték. Ezen -· különösen a büzánitl -- észlelhf'!ő IPvélhegybarnulásokat. elhalá­sokat egyes !{azdük lt;vesPn rovmkárnak lbuzapoloska) minösi!Plkk. holott ez nem \olt egyéb. mint az ápri­lisi fn!{yok kúrl<;lele.

A kikek•sbon és fejlöd(·sben elmmudt öszi és tantszi n·tl·sPk húrom héiC'n ill nö\·l'ked<··sükbC'n meg­álltak t;s eú·rt mn uz t'!-:t;sz hatúr növt··nyzete a visszwnmil(lotlsú!{ kt;pét mulalju Legszembei'•llöbben észli'IPm ezt dZ <'iszi buzánül ,;s a rozsmil. melyek­m;J il multbun múr nl'm is e!{yszpr mújus első he­téht•n lwlúszhüll\ ú st t•szlt•lll'm.

A nii\·(·nyzelnek eze' n \ isszammadt fejlődést>

annill inkúbb nt:gasz!<"l. nwrt legnagyobb \Üszjkség­letükJll•k idt"je h•stihbn• toi<JCiik ki. nkkorw. amikor núlunk n•ndszl'rinl szehaz napok uralkoonak. ~em volnit ••z h<tj. ha \·olmt a talajbon t•lt;g \·izk<;szlet a nii\·,;nyzd szúmúra. Azonban uz idt'•n n kli nedves­:.;(•!-( 'd y ijl'szhil'n kl'\'és volt t;s a tm· aszi hónapok annviru szúrnzak voltale hogy <'miatt n JPgnagyobb kHinszlrófúnnk nt.'zhPtünk elébe. hacsak a május Ps juniOJs húnap csupadt'kn némilPc: jobhrn nem billenti n talétj \·izkt'·sziPiének mérlegd. kaz. hoqy a nyári esiík OwvPs Psiik. züporok) nem pótdhutjúk a téli Csétp<tdt;kol. csuk fpJe unnyit t;rnPk a nii\'t;nyzel szá­müw. ml'rl il nyüri csnpadt'·knnk fpJe n•szendöbe me gy. Az nem tud beszi\ údni n talaj mt;Jyébl'. ha­nPm nugyrL;sze llyorsan elpúrolog, \·agy p)foh·ik. \lind­azonúltnl n 111újusi ,;s juniusi esök még sokut se!{it­hPint•k n b;1jon. J)p elmmmlftsuk eselén ~ t•s erw le~yünk Plkt;szüke -- a le!{na!{y<Jbb csalódások vár­nak rNink.

Lássuk tehút. hogy Hatvan vidékén (Na!{ytele­ken) mennyi volt a csapadék n tdi Ö hónapon át ~ november elejt;tiíl üprilis v~géig. - Feljegyzéseink­böl tüblrizntban összeftllitollam az utolsó 5 év téli hónapjainak (ft·léves) csapadékflt.

--l Csapadék miliméterekben - ---- -

Hónap 1928 2!1. 1929 30. 1!130 31. l 1931 32. 1932 33. ~

é v b e n

l : l

i November 63.6 -12.2 39.6 60.8 7.8 -- ---- ------- - ------ -·

Deeember 22.0 3-l2 58.0 1-U 16.1 -------- ----~--- ---- . ·- ----- ----·-

ltmutir 36.-l :36.9 3-1.5 :30.5 1-l.-l - ------- -·~ -- - - -· ----- ~-----

Február 48.0 68.7 55.-l -tO 19.2 -~----- --- ---- ---~-

Március 6.2 -l.t.3 .n.:3 3 UJ 25.-1 -- ------ -----

Április 63.7 10-1.8 65.9 38.9 18.0 .. . . l Oss:.es csa-1 •

:3:31.1 296.7 180.-l 100.9 pHdék fi hó-1 239.9 nnpon át l

Mit mutatnak ezek a számok? Először is azt. hogy már tavaly (1931 32. t'-vben) is kevés volt a téli csapt<dék. De az semmi sem ahhoz képest, amit az idén lemértünk. Több minl felére - sőt harmadára - csökkent a téli csapadPk. Lcgfelh.inőbb a csapa­dék csökkenése november és április havában. Előbbi az elraktározandó nedvességet. utóbbi a tavaszi ki­kelés és lejleszlés tényezőjél jelenti.

De mutatja ez u táblázat azt is, hogy nem lehet vitás, miszerinl a nagy szárazság, illetve talajaink csekély vizkészlele nem kis veszedelerr me l fenye­gel bennünket. Ezért a legfontosabb kérdés ma az, ho!-:Y miképen tudjuk leküzdeni. csökkenteni ezt a veszedelmet és hogy egyáltalában tudunk-e ellene némikt·p védekezni '1 Az a kedvelt mondás. hogy : .. Az idöjárás a .<,w::: du" nem eg&szen helytálló. l'vlert az igaz. hogy az időitirási irányitani nem tudjuk. az is igaz, hogy a termés nem kis mérlekben az időjá­rásun mulik, de az is igaz. hogy u szárazsággal való megküzdés nem is csekély arányban a yu:::da s:::ak­tudásálól és felszerelt;sdől függ. Nekünk gazdáknak ami száraz idójárúsunkhoz m&rlen k{'ll [(üzdálkodni. Lássuk tehát azokat oz eljárásokat. melyeknek be­tartásával ugy a jelenben. minl a jo\·öben csökkent­hetjük a szárazság \eszed eimet. Vissza kell mcnnem az őszi talajmunküra. ho!-(y már Ple\·t' elkö\·{'ssünk mindenl, hogy a szárazsúggal szemben sikerrel ve­hessük lel a küzdelmel.

Ezért legfontosabb teendiínk. hogy ősszel min­den talpalatnyi szúntúföldünkl'l kcllö mt;lyen felszánt­suk s ezzel a talajt. szin1cshoz hasonló. vizet ma­gába lelszivó állapotba hozzuk. :\!ert minden c~epp téli csapadékot el kell raktároznunk n nyitri hóna­pokra. Ezt pedig csak az őszi szántéissal erhetjük el.

Tavasszal talajforgaló eszkiizökkPI ne dolgoz­zunk. Értsük ezalatt elsösorban azt. hogy lavasszal ne szántsunk, merl ez a müvelet talajszárilússal jár. Kora tavasszal, -- amint a szúntóföldre rá lehet men­ni. - talajporhanyitókkal (lárcsával. gruberrnl. extir­pálorral, logassaL stb.) porhanyilsuk meg a talaj fe­lületél. hogy a talaj hajcsövességét megrontva. a vizpárolgást megakadályozzuk. Az őszi vetéseket, nemkülönben az évelök tábláit Oucernásokat) szintén rogasoljuk meg kora lavasszal hasonici célból.

8. HEVESVÁRMEGYE 19:33. május 15.

A korán bekövetkező szárazság miatt .vessünk lel.etőlt'g korán. A tavasszal velell táblákat csak ab­ban az est>lben hengt>rezzük. ha a mag kikeléséf siettetni akarjuk vele. De amint ezen célunkat ezzel elértük. azonnal lünlessük el a hengerezés nyomát. vaJyis boronával porhanyitsuk meg a talaj felső ré· !Pgél. hogy a vizelpárolgás a l ·hctőségig lecsökken­tessék.

Kapás növényeink talajfelületét állandóan por· hany0 állapotban tartsuk. Nem is hinnők. h'>gy milyen hathatós fegyver a szárazság ellen a kapa és borona. mcly eszközökkel a talaj tetején porhanyó rétegel te­remtünk s t'zzel az alsó rélegt>k elpúrokásál meg­akadályozzuk. Egyuttal a talajt a csapadék és levegő befogadására megnyil_juk. Az a r&gi mondás. hogy : ,.kopcíual öntöz a gazda" igen helytálló. Csakhogy ezt meg is kell lennünk.

Azon tulkev(·s csapödékoL m~lyben az idén ré­szünk volt. utolsú cseppig meg kell menlenünk a növenyzet számára. Ez legyen most a legfontosabb munkánk. Tehát a s?.ántöföldek feJszinél álland<ian porhanyó állapotban tartsuk. amil boronálással és kapálással érhetünk el. Ezzel sok gyomot is irlunk. miáltal azt a keves nedvessegeL ami a talajban van. csak a gazdasági nön"nyck számcha tartjuk ft>nn.

A magyar gazda a fogasboronál nem meri hasz­nálni a kike:t táblákon. Mt'·~r a júl meggyökeresedett kukorica és burgonyatábláinak sem mer nekimenni fogasboronávaL mert attól fél. hogy azzal kihuzza a nö\·ényzetel. PPdig ez a fogasburonálús felér egy sa­rabolássöl és ami fő. gyorsan haladunk vele. riividebb idD alatt hozhatjuk talajunkat ét kivánt porhanyó ál­lapotba. Hogy a boronálás kárt n•' okozzon. ,;Jesfogu könnyü boronúval kell u munkitt n'w·ztetni akkor. amikor il ni.in'nyl már nt•m l<;pi ki. A jú magúgy és a kt>llö mt;lven vetett vagv üllt'klt fi,Jd kúr nt'·lkül boronálható. a növE-nyzet .kikt•lése utún. mig a huntos lalajba velell növ&ny boroniduskor r<igöstül kifordul. Mélycbb \·etés eselén m~g a kikPlt cukorn;;>úl is kitr nt'·lkül megboronülhut.iuk. nmire szüks,··g leht'l főleg akkor. ha ninr~t·n r•lt;g k,;zieriink ntgy lúkapünk a megsaraboláshoz. Gyors. olcs<> és j(> smabolúst ,-é­gt'zhctünk a n··pa. mák. borsr·J. stb. velr'·sd\nt··l ét Sack-f&le .Rupid" vagy ehht•z has<mk• surubolc'J ka­pákka!. mt>llyel egy napszámos !200 - l 100 negysziig­öiPI is képes naponta mt•gsmaholnl. rnet;kapitlni.

Áltulánm;an tudott dolog. hm(\ minden horonú­Jási (•s kapálás! csak .. nuoeli;" idiiiJPn n·geztPssünk. Az t'ddig uralkodi> böjti sú·l. hideg. hgy nem volt alk,tlmas idéi a boronülftsra. Ann/t! nngyobb t•riívl'l kell ehhez mosl -- ilZ idr'í jantlüsú\ id hozzáfog­nunk.

Korán kezdve ,·,s ideJi•br·n \ •·gez\ l~ il kHpálú..;l. száraz idéiben nem is kell oly sok kupúlüs. mint azt a lcirtak alapján hisszük. Azonb11n meg kell azt is­mételnünk okvetl(•nül. ha il gaz uibúl wl<'ntkezik vagy ha az esií iisszt'n·rk lillajunkut. Esi> utún mieliíbb kardjuk be földünkd. hogy ,·issz<tlmt~uk mind job­ban t;s mini·l lovübh az r··g ezen itjúnrJ,•k/tl A ka­pitlitshoz lt'hút (·rlr~ni kPII, azt n<'m lt>hPt szúm. vagy naptúr szPrinl \'égezt..tni [gyps r··\·ekbt•n i·s Pgyes \'iszonyok közölt ek·g lesz a ri·pitnuk il húromszori karálús. mig múskor ::i-fi kapülfts szüksi·qes.

A jól el<ikészitett földet kevesPbb munkúval könnyebb porhanyó éliapolban tartani. mint a riigösrc szimtott talajt. Ezért (·s a gyors kikPJ,;s bizlositásá&rl is jól t>lők&szitf'lt talajt - magágyal -- kell adnunk nii\·&m·einknek.

Száraz időjárásunk megneheziti legbecsesebb

takarmánynövényünknek, a lucernának beállitását. Bizlosabbá tehetjük ezl.a védönii1·r··ny nélküli n1qy esetleg őszi vetésével. Üreg lucernásainkat késő (isz­szel mélyen járó forgússal hosszában-keresztb~n majdnem feketére júrassuk meg. Nyitron a kalászo­sok után a lucemások talaja rt'ndszerinl ilnn1·ira száraz és kemény. hogy a fogas nem sokat hc~sznál. Mindazonáltal minden kaszúlás 11!ún - dP kihajlás előtt - lucernásainkül próbúl.iuk megfogasolni es csak akkor ülliunk ,.J ··Ilii! a munkátril. ha azt Iéit­juk. hogy a talaj a fog:~:;! be nem veszi.

S?.áraz viszonyaink közölt kerülnünk kell u fel­tiiltii!-relést. m<~rt azzal nugyobb ft'lüif·tet adunk a ta­lajnak. nagyobb lesz a vizelpúrokás Csak a hurgo­nyánál nem kerülhetjük t>l a triltogt'lést. Elltil fufrg a burgonyaterm~··~- Ellenben 11 lengf'rin&l hagyjuk t•! ez! a munkál. r(·szesilsiik simamiivek·sb•·n t'.' kap<'dtas­suk azt ann 1·iszor. wnennyiszPr CS'tk leht>t. A tengeri sok vizel púrologtat el. ll·hút nagyon is rászorul a talaj vizkt'·szlet&rt>. Az ujnbb:tn kiizkt'dvt'lls<'grwk ,·.s elter_jedtst;gnek <irv,·ndií. l\<•s<íbbt•n ,··rrí lld'.!Yiil ni•\'Ú lóf>:{Ú lengeri fujtúk ebb•·n n l•·lwJI<-tb 'll m•·g- ig<;­nvesebbt'k. llogi 11 len'-(eri \·izszuks,··!~lt·t<'·t biztosit­hassuk. mindenl'kt•l>'ítt talaJúl lissn·l oln·Ptlenül a kell rí ml>!yen fel lwll szüntani. hogy il f, í ld szi\itCs­kénl a Ir; h c 'apad,>kot m:tw'tb:t szidwssil •'s •·lral\lú­rozhassu a ll'ngf'ri lt•nyi~szid:•wr<'. Nitgyon lli!g\· hiba. hogy a gazdúk -· kiiliiniis<"n ki.sgd~:dúk nwg min­dég nem szoktitk ln"g il t.·ngerifiil<hwk ,·,szi s~:ilntú­s;ít s nem lwgynnk fel a lc·k,··gi tr.i•!<áz;'tssnl s tavaszi szún~éÍssul. mt•ll~ <'i IPI<·nws liiiHjnl'lh ,~ss•'gel por:s&kolnuk d

Az~:al a kev•'s \ IZk<·szl.-11•·1. rn<·ly az id•·n a ta­lajbnn Viln. tuk<m·kosk"dnunk kt•ll. \lnu·IJolJiJdll meg kell azt fogni é·s lll<'g .. nzni ug1 il l••ng.•rr. 1nint u tiibbi lwpi1snii\'<.'ll\ l'lllk sziJillÚil. Ld Jll'dig ,.J,;rjúk u kapúlússal ,;s il toltrig••f••s itlkdm,·l,·ill A kockús It-n­geri l<'nnplf•s f,.Jl'l me!-( il mi id,·íjúrúsi 1 iszo;l) aink­nak !l'gJobhiln. 1111'11 ill il túblil h"sszithdn ,;s kc-r<•sztben iogah>s l':;zkrizi>kk,·l kultr-. ido:oldwl mPgrllUVI'JhPftí ITIIIHhdrlJg. illlllg CSilk <1 J(, ll t.-ngl'ri­Sorok ki>zii:t ktrnl tud. A tengPri l•·nn<·snu·n:l\ ist··g,;re kritikus 1dtí il JUlius hm·il nwrl •·hlw:1 il hc;nilpban ktit magot il IPng•·ri Ilii .iulru.siJdn IH'Ill !Psz ,.J ·gl'ndrí csapudt>k. hil lll''ll fog il J,,.Jj,·; lll<'llll\lst·gb,•n tulaj­rwdvPSS<'g a 1<-n~ ·n rPnd•·lk,·z•·s··n· idLun ukk.,r n•·m j, lesz ki..J, gi:<i teng<'r.termt··s i nl\ t·.~ sol, ll's/. il ll-od osztúlyu ''"''· .\1ini-l .iobf>iln ~>rizzük Illi.'<! a tal< !j illllugy is csek,;Jy vizk,;szlt-t.·t <·rr•· iiZ idr'íre. illllliti IOI)han lol! megb1rkozn1 <'ZZ<·I il ',.,z .. Jh ,.J.

Csuk \ úziHt<Jsdn \'ilii mrHiolllhan lll ISIIH'rl<'llli azokat az <'l.iúrúsokat. ln,·lyl'k fwtmliiiHiok. hil szem­bt~ ukmunk szúllni il tPnyt·g..tr'' vt•szt'!Jv,.J. il szmaz­sú~{gal. Ak1 (·lmulasziJii IHIUJÚnuk lelso n•lt•g,:·n az l --2 uj_jnyi vuslilg porhany,·, r•·szrwk idlil!ldú tmtú­sál. az magúra VPSs<'n. hil 1d•·i 1<-rm<·s" csilpÚs<>s Prt•dm:;nvl fo·~ muhllll. -li Blazsejovszky Ferenc l

Eger város osztatlan r&szv<;lh•l (•rlt>sült él gyitsz hirréíl. amely Blazspjrl\·szkv FPrPnc upútkanonok dhunylitl jPieniP!fto

Az Pgri sz&kesfiikúplétlan nagy halottja. n tiszta t;letű. fennkilit gondolkozúsú. páratinn jólt;konyszh·ü, igazi lelkipásztorok mintaképe volt.

Temeli-se L hó ll-1>n volt óriási n'szvél mellt•lt.

1933. május 15. HEVESVÁRMEGYE 9.

Mi lesz az árvaszékekkel ? lrta : vitéz dr. Jávor Ern6.

A legilletékesebb helyről: vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ajkáról hangzottak el a kö­vetkező kijelenlt'sek:

..... A músik reform. amellyel jönni akarok, az egész Y!lcímii~m reformju és pedig oh an elgon­dolás meiiPtl. ho!{y az összes gyermekvédclmi. kis­korúvt•delmi inlt':...mények. szervezetek és ügykörök egy kC:·zben és ·~gy szPrvezetben egyesitlessenek. Itt ős,..inlt"·n megmondom : azt nz utat. amelyen ill elin­dulhatok. u rnui !l'!Jtímhuttí.~cíuoll cíllurno.•>itásában lá­lom. A gyümhatúsügok ft>ladatkön'l ugyanis abszo­lutc nem tur:om imkormúnyzati feladatkörnek. utó­végre ezek a probk·múk illiami feladatol alkot nak."

A magym gyirmügyi i!{azgalás n'formji.ira -kl-tség!eiPnül ég('!ii szükség \éln. Hiszen mai gy(un~!::_~ i ig:IZ<(<IIÜsunk eg( sz rendszer c mi·g mindig az 1:'-IU. XX. t. c. pillén•in n~ugsz;k. Múr pedig az e li'• n 6 ny alkotüs{,fr',l szümitott ::fi t· v olérlt \·alösúg­gul fPnekPs!iil mt•gv..'rltozolt a vilüg képe. Az elmult fi·l i·\·sz{lzwl alatt u technika sz(•drtö iramu fejliidl-sc a mllzgús{lban a fi', kl Silrúft',( gé tolt c·mbPrl a leve­g(ilw riipi!elfto. Az embt·ri c··s úllali erő helyébe a mntoriiws t•ni ll~pP!t, nwly pillanatnyi megúllás nél­kiil foldon liildr·l. fokton zakatol. A XX. :<ztízad a nv.torikus •·riik szüza~lu. mely jpllt•g -· IPrmészele­sen a XX. szfizad t•mben··npk ll'lit's t• ld fol~ il~úra, -· ill~ il jogi·lt•! mindt·n úgúrn is. - ritü!iitlc· il magn b.~ h •·gd. ,\ki 11111 diliz~itnszon utazik. me~~Z!' elma­ruci <IZ t•ltirP l•iriP!iik ,-.. nwn~ .-.fwn. A jog:. le-l mai hullitrT Zi·t~ÜI. ,.:z,·,.:zi•lyPs kiin~ mgúsál t• z il jú öreg liin·!·ll\ n•·m h·pt•s immi1r kii\'Pini. S mig a n~ugali kullur:rll11nmk l•·gli'>bh.i•'•b!'n uj. modPrrt ,.:zc•llemü ~za­b<"•l~"zúsl nn·rl il <!)Ürniig~ i iguzg;llirs. Hddig milunk -- l1is• ·hb n··,.,zl. ·1-,.:zt~húh ozúsolwn ki\ ül - iguzr J l'· lt·nltis, donl··i ll'pt'•s u modt•rnizúlús. rdormúli1s !!'ll• nt•rn l!irlt'·nl. 'Lrgildha!t~lliln ug~ un. hogy il hozú:n­liil; n··sZt•r.-.1 múr u z l KK:!. ,.,·b,•n követ..!! re· form irit­nvúf>itll r:"lll , ... ,. ldst·rl!'! liirlt'·nl. •·zidt'i" uzonhun diinlli t•rt·dm,~n~~- nt;lkiil. E kist··rlt'lek kii;iilt u IPg-8ZÚmotl(•\ , .. ,bb. lt'gsul\ osithb 11z immür ke'-! ···v l ize de !l'ljt•st·n k,··sz polgúrf liin ,·n) ki'Hl) \··tt•n t•zt·lbt'n fog­lnildiile Ez il It' n ezPI aznnbnn ·- a dolog lermc•~zc­tc'·nt··l fog\él --- u g\·úmüg~ nek esek <lll)ngi rt-, zél iill'li fel. Ettcil w·dig- ·-· nt'-zl'!(•m szerint -- elnílaszt­hnlallan ilZ ul;rld ré:--z: éiZ eljirrilsi jogot s7.nbúlyozó kiiliin JOgszilhúly. A tiirü·nyftorH•zel indokoiMa nyo­llliltc'·kosnn hungsub ozzu. hogy .. a gyümüg~ i alt~ ki jog mt'gúllupil;ísúnnk nem ,-úg elébe. (gy annak ~('lll, hogy n gyümhntúsüg"l bin·>~Üg. ,-agy közigazgatási halt'>súg. --· üllarni. nrgy iinkornuínyzali közt'!Wk gya­koroljük-t• ?"

Pedig nz unyagi jog rpformja mellctt ezt a kt•r­désl tarlom 11 jih·ü gyúmügyi igotzgalás súlyponljitnak.

A gyakorlati kiizigazgatús berkei közölt is már­múr mlüságos száliciige lett, hogy a gyámü!lyi igaz­gatás lényegC:•ben nem önkormányzati. hanem állami feladat. Másn'szröl pedig a gyámügyi igazgatás bü­róiból is ki-kitör a jelszó: .. El a vármegyétől !" l'vlaga a gyámügyi szakirodalom is hosszú évek óta - eddig még eldöntetlenül - vivja e két kérdés körül a he­ves harcot.

Teljes tisztelet minden hiv meggyőződésnek l Engedtessék meg azonban nekem. hogy szerény né­zetemnek hangot adjak.

Amil az elvek harcában az államosilás hivei valóságos ultima rációként szegeznek mellünknek. hogy t. i. egyedül ~1agyarország az az állam, amely a gyámhatóság leladatainak végzését még ma is ki­záró/ag a közigazgatás szerveire bizza. - azt tar­lom én a mi legnagyobb erősségünknek. merl abban egy kilenc évszázados történeti fejlődés eredményét látom. Való igaz. hogy Ausztriában, Németországban, Dániában, Hollandiában. Svt;dországban. Norvégiá­ban. Finnországban. Svajc nagyrészében. c~·ehszlo­vitkiában, Romániában és Jugoszláviában a gyámsági ügyeket jó'ormán kizárólagosan birósági sze-rvezel látja el. Igaz az is. hogy a latin államokban: Fran­ciaországban. Belgiumban. Olaszországban. Portugá­liában, ahol a gyúmsitgi jog terén a család jálsza a löszerepel az u. n. családtanács intézményével, ennek üZ elnöke is birói ~zemc'ly s jelentős szerepe van a birói jóvúhagyásnak. Az is igaz. hogy ahol -- elvélve -közigazgatási ~zen:ek látják el a gyámhatóságol. minl Würlembergben. Mecklenburgban. Schweringben, Strelilzben és 1-lumburgban. még ott is irányitó be­fol~ á~u van e hatóságok döntései rt> a biróságnak, lévén ezeknek 1:1 szervezeteknek is vagy elnöke, vagy tagjai birói képesitéssel rendelkező egyének. Mind­ennek ellenére is teljes meggyőződéssel vallom, hogy csupán csak azért, mert idegen földön másképen van, - nagy kár volna a történelmi multat és történelmi alapol cserbenhagyni akkor. amikor e történelmi mult azt igazoljn. hogy a .~peciális ma!]yar 9.LJámhalósági inté:::mény u hazai talajon nagys;erüen betöltölte hi­vatását s - főkép ha megvan a remény arra, hogy a korszerüen kiépi!endö ma~ yar gyámhatóságok a vúrmPgyei keretek közölt is a közérdeknek teljesen megfelelcien tölthetik be hivatásukat. De meg ki·rdés is. hogy a külföldi gyitmügyi intézmények miként fe­lelnek meg rendt'ltclésüknt>k? Ausztriában pl. a já­rü~bircí~ágok kezében - állitóla~ - nem a legtöké­IPie!<ebben. Rábel Lás:::hi. jeles közigözgalási szakiró szerinl a magyar gyámhatóság jóval tökéletesebb bármelyik küHöldi mintánúl - s az él nézete. hogy il Z <ín·aszék a fn ámsági !Örvény cf>hzerii megrefor­múl{l~{,vul u magyar közigazgatás legszebb intézmé­nyén; fejle~zlhetö. De u mi rend1>zerünkkel nem is Higyunk lt>ljesen E"gyedülállr k ! Beidenben pl. él küz­·'éunt•k jelenlekeny b<>folyitHt ,·an a gyámügyekre. Lübecllben pedig a g~ timhalóság nagyban hasonlit a mi círl'Os:::ékeinkhe:::. A .~ní.fci hanionok rgy részé­ben is a kiiziga:tga!ás keretei közölt m(íködik a gyümhatóság. (gy pl. Zürichben is. !\lindamellett a rni m;ámhatcísúgunk teljesen eredeti. ki::áró/oy a u!Jcímiiggye/ /'og/alko::ó, speciáli.~ magyar joginléz­mény.

Egészen bizonyos, ho).(y - a gyámügyi igazga­tás jogi természetét tekintve - a biráskodéisl a köz­igazgatástól cihatároló jogbölcseleli definiciók a kér­dést eldönteni sohasem fogják. De nem is ezeken az elvi jelcnlőségü szakirodalmi kérdéseken van a fő­suly. hanem a joglöl'iéneli alapon, u jogfo/ytonos­ságon, a magyar nemzel jogalkotó géniuszából fa­kadó ezer éven át demokratikus irányban haladó fokozatos jogfejlődésen - egyrészt. - másrészt pe­dig a gyakorlati élet szükségletein. követelményein.

Jogtörténelmünk tanusága szerinl nálunk a gyám­ügy min.dig a közigazgatási hatóságok kezébe volt letéve. Osi jogunkban a magánjogi védelemre szoruló személyek fölött a család őrködött, megnevezelten a

10. HEVESVÁRMEGYE 19:n. május JS.

családfő. illetve ennek nemlétében a gyám. Akinek pedig ily oltalmazója nem volt, azt a király védel­mezte, gondoskodván javainak épségben tartásáról is. - minden valószinüség szeríni gyám kirendelése által. Természelesen ezt az államhatalmi védelmet és gondoskodást leginkáb'J közegei útján gvakorolta a király, és pedig a kormányzati szervek: a fő- és alispán, esetleg a szalgabirák idtal. A hatósági fel­ügyelet célja csupán az ellenőrzés volt. ez is a pri­mitiv társadalmi és gazdasági viszonyok köziitt elég lág mederben. Amidőn azonban ezef, u \'iszonyok tökéletesedtek, bonyolultabbak. összelettebbek lettek. a törvényhozás a felügyelt>tet mindinkább ~iterjesz­tette, s az árvák szeméh·i (•s vagyoni ügyei lc•kinte­té0en a megyékre és vóro~;okru mind tiibb l·'s több feladatot rótt. A fokozatos jogfejlödés J RJ>). ig oda ve­zetett. hogy a nemes árvák ügyei az alispún elnök­lele alatt a táblabirákbóL a központi szolgabirúból és esküdtekből alakitott s él t. ügvt'sz jelenk•lt'ben tartott árvaszékeken nvertek elint;';.c'sl. Eleinte csak időközönkint. később ·azonban a vúrmegyei kiiziin­ség árvaügyi választmánya üllandúan műkiidiitt. t··s­pedig olt. ilhol több ahspón volt. il mcísodu/i.~pán elnöklele alatt. A földesúri hatósúg megszünl!'·vel a jobbágyárvák is a megy<'i halósúg vl>dl'lm'~ alú ke­rültek. A városi polgürok ál'\·úi h·ldt 11 \'Úrosi ható­ság \'Olt az illetékes.

Az !868: LIV. l. c. a gyúmhLtit'Jsúgot kiizvdle­nül a megyei törvénys:::él?re ruhúztu. E·~. azoninn m•m jelenti azt. mintha a gyámü!.{yi igazgatüst tiin t'·nyk<'­zésnek minősilették volna. hisz,·n akkor llli'g a kiiz­igazgatás és birói hatóság nem \olt szdv;·dasztva. egy kézben volt: il tiirv,··nyhait'Jsilg kc•zr>lwn. S ami­kor a jogélet nagym,··rvü kicsiszoi,JdiiSil s/.liks,··gr•ss,·· tette az igazságszolgúftatúsnHk il kiiziL!azgatúskol Viilú cinifasztását (1869 · IV. t. eJ il L!,(llnhaf<Jsú~ ... il történelmi fejlődésnek ml~gll'leJ,·;,.n - u nemz"li tm­diciók értékel~se irúnti helves (·rz!;kk,~l. ü liiménu­halósóyok }o,qkiirc>hen h~gyatott illek<~ nz cíllun<hí kiizponli rin,a.~:::ékl'l m"L!SZt•n·r·úí J ,'{/l) XLI. t ,. r'•s

a későbbi gyámi törvények is az állam /'őy,llámlw­dási hivatásának ~makorlalót o k''i:::iyozyalcí.~i hotrí­súgokra ruhá:::la. S a törv(·nyhatósúg g\·ümhntó'júgitl gyakorló ,.árvástörvén:Js:::él/' és o .. Tekinlul<'s An,u­hiró Ur" benne él a maL!ynr nép jogl;rzc'>kc'·ben. kiiz­tudatúban.

Tény tehitl. hogy nilfunk az ún<'tk ~zenH··h i <'s vi.lgyoni ügy.·i felett a fpfügyclet mindiL! 11 lwlyhilt!Í­sági iinkormünyzat PL!\ ik - ekg hutalnws -- ÚL!a volt. T!;vesen i!él hüt uz. aki a gvómhnk•sÚL!<>f a vúrm<~;.(Y<' f,>szk,;lw lrJfJO:t lwkukto_ii·;snuk. mostoha­lestv~·rw~k. lbmupipiíkt•Jwk tartja. N,•m l Edc·sf,•st­vc're dZ il tiirv(·nyhnf/•scígnilk. Egy tiík,··n,•k il hiljfitsai <"í!>. együtt néíttek. kiliícltt·k .i,·,billl. rosszhilll. T,•sf\·,·ri s..-:er<'f<·tic•l kt·fl hót mgilszkodniok ''L!vmi1s!t"z Ilu pedig Vidaki il g\·ümlmkJsúgi mtlkii<lr'~s .i•·f,•Jllr'ist;L!,·,_ n<'k lt-kicsinyk•s(·n~ v:dlitlkozn,·k. ilkkor illlllill, Tiszil Kúlm,·m sZd\·ilil idr'·zem hg,drn<··b,•: .. Nmcs kfots,··g b{~nne, ho_!.{y n ~y{uns~·,g-i t's ~ondnoksúgi LJj .. !-yt·k hP­Iyes kez<•f,;sl' egyik<· t kr.'fJ<'ZI ilzon fonfos tr'· n\ r•zc'ík­nek. m ~fvt•k il Z ii:Jkor·m··m·.-zitiJ 1111r'-zm.·rJ\ r·lr·lr,·\ ill<'t-séÍ!.(Úf ft·ft·r·lt·fpzik" ~:Jlt.:·n·,.z,•rl rn:nt. lllt>JJrliiJ elv/trjn n fi)n·t··nyhit!c-,-.;Ú~ .. u> 1dc·,l. lltl.:..!~ 11 L!~i-IJn"'n~-!"1 ,··s gondnoksúgj ii!.(\·,.k inf···:!·s(·w ol\ t'!.{\t'll<'k..t 1 iddsZ­tanak. kik f<'filditlllknitk r·gr·sz od:lddi!ssill \ idt> lt·ll<'­sik•s(•[(' IH'!llCsid\ Jr'wkilriJtlitf. h:lll!'Jll kr.'fH'~-;,··c!t!r·l· is birnuk.

A helyhut<',.;,'t!..{i "n kor n,·tnvzcd jo~- l's lldli-ts:\c .. ,r<. i IZ id1ík fo h illnÚn J FIL!\ mr··rlr'·kiJt·n JJwgsztdudl. kidio­niispn il prJIL!i'n-1 ,·._, htJnlf'f,; i.Jrr.Ji hitffls<Ú.! t'll<>lli.ISil. de il b.·IE-!HZ~dtc'ts t'L{\_t··h iÚ~itZttL:tl (··]ert' h i"dlttlni

Vi.'grl'hiljfr't SZI'l'\'!'" i.tlll.f(l~il fflkfilll :\ lllt't!illdlildf fl<t­IÜskinhliZ d 111ill.(\.iH llt'lllZ•·f r·f<'!r·ll<'n "kil!l lt'JHiki­\·ldi fontossú~~~~ (:in/(unn Í!!q:uli <'/1· pttrdJ:c-.;szd\iÜil

~ilrcs~is!'ll ril•-!iiS!:kodru k(·!: 1\ ~~\·c:·t~nhr!ll.,s.t~-.:-cd t'ls(·Í

ro,\ULt·~ f<•/i._•-. itJU.·1(c·i,-J"ef !llil j.._. <t f,i/T(;ll_t/fltJIIÍ.~.ttÍ.tJcl/( gyakorolji1k r/IHI.,:!;t_.,.,/,. .dtdl. L·L!"I.".;""rh:!ll il ti•r· V!;nyflilfr'Jsitgoluwk ,.r,lc·kr• i'Zf iiZ !!.{<'ll J"lenlos kor­m(lnvz.tfi ft•rtrf•·ft·f iiZ <••tkrn:nilrt\Zitf lmtrd\itllr•JJli.lll\Ú-h<ln ·s··rl,·tJ,•ntJI 111·'•!.-ÍrÍ/ni. --.;cit !!\i!lll/lllilílfll .

Gyöngyös a repülés középpontjában. lrla:

l~:U junius 1-ike Gyiingy<I~Jlt'k. il magym rno­tornt-lküli repülésnek. a magyar il\ intikúnak !lilL!~ ünnepe lesz.

Ezen a napon fog elösziir n lev,'giib,· szúrnyalni az Plső magyar szerkeszlésü molornélküli r,•pül,ígt;p. mely minden izében gyöngyi>si munka .lttnka /.oll<ín gyöngyösi gépészmérniik tervezte t'·s gyongyiis1 ipa­

rosok épitették meg. Megel<íztük <'zze! az egész or­szágol. Pedig csak két esztendeje. hogy Idezik a gyöngyiisi repülőegy·esület. És howy rnpg is b,·csülték ennek a maroknyi egyesületnek munkúj{lf. [,>ny<'scn igazolja. hogy Anna kir. herrf'gasszony n>lt kc·gyes elvállalni e gep keresztanyai lisztjd. \ Mz dr. József Ferenc kir. herceg a diszvédniikségel t'·s Fabinyi Tihamér m. kir. kereskedelemügyi miniszter a fíí­védnökségel.

Ennek az alig két éve működií egyesületnek már multja van. Határállomásai az 1931. október 11-iki impozáns megnyitó repülőnap. az 1932 február 24-iki 2 óra 10 perc 26 másodperces idiítartamu re-

* * * kordrt'f>llir·s :IJT.! tililius l'" 1:.!-t·n l·.gt·rht·n Ili té!\ ~Z<'­rtÍ!'ll .~Jkt·nill('r"f>iiL!iiiHld rt•ptdrínil[t. ]'1:1:.! sZ<'f>lr-ndwr 1:.!-ikP ll.)idJ!J li rtril :1 ("'re Ll JllÚswlpr'IT<'S rdrílillfi!lll­rekord. mt·l\ il ll!'lllZ<'i<-k 'rsz<~n\l.ttitl>i!!l il llt'l~\t•dJk h,,f-,l'f ,,.f,·n!J r·s P/.,., l w n Jll<'l.(''fHdl il (;\t til':' t·~ .. dZ t•ls,í rll1t(~\ítr ~(··p

\1indr•tJ ll\OIJl(JfLÍ.~ill.(llllk. gilzdi!Si.IL!I dt'('ll't'S~Zif> vilúgv/tlsúg dil!'Úril "n1wf, i IZ ''L!Y<'sldt'frwk J Ilii :.!11.111 Hl pengéí r'·rfr·l\ll \·ilgyorm \il fl. i llllit liszt ú n Sil.li.tl <'I<'V·­bríl. fúril<lhilfutlilll. hilr!'os nlllnk<'l_ii'l, iti 1<-rt•mlt•lt r·l1í

Mi il titku t' lllitr<~kn~ i !'Sil (lill r·llll\ 1 c;Jlwrr·rJr•k 'l

A tPrrn<··szl'!i ilclottsúg. il f,.fiH•s, ki\ úlú 1 , • .,_,,r. a gondofilfnilk l.illlillikus fil.ÍOJlL!<.>i. hm!'os lúrildhitlit!Lm munküsni.

A krrrH··szet Gyiingyiisrwk ujúml!'·kozta il \lútrúl. Itt lrdúltúk me~ az urszúg jpgjobb vitorlúzú IPrt'fH··t. De lllP!.dillúltn az egyt•sül!'l a V<'zc'·rr'·l is dr. l'uky Árpüd polL!úrrncsler sz<'rn!'•lyl··ben. GyiinL!yii~ \·úros ujjái•pitííjp. il Mútra IPlk<'s bmi1lja. szúm<•s al­kotása ul ú n o repül és gondolatitnnk ld t fanatikus

i !J:33. május 15. HEVESVÁRMEGYE ll.

harcosa. mozgalója. Prkölcsi és anyagi támogatója. NPki kösziinhPti majd a város. ha hónapok. esetleg már hP!Pk mulva Gyöngyösön molorndküli repülő­itilomils lesz t;s belekapcsolódik a nemzetközi légi forgalomba.

És ha mindf'n \"Úrosnak olyan nagyvonalú pol­gúrmesiPrE' volna. aki minden t:•letképes. modern probll·rnúm sz<>izmogrúfszerű t'·rzi·kenységgel reagál. azt lc·lkmolja. kihmcolja. ukkor ma Mugymországon nPm \·c .Ina wpiiliiproblénw. a ma!.(yar aviatika virág· zúsu c··s !PrnH;kt·nysc··gc;vd a n<>mzel vr·rkeringf>s{•ben i<"•k·lwm c·wdm,··nyeket \·,·dtnna ki.

1!\t'll \TÚ·rnck lmwtikus. fúradhatatlan munka­túrsili. h<ncosni. ki'>zkillonúi is \'é!llnak.

Ug\ szC.In'rn il st•mmibiíl ncítl ki a Pipis-hegyen 11 lwn~ilr. il gc··tH'k nz t'H'dlnt;nyPk. A gyiingyiisi motor.1<'lkiili rc•ptdtíc•gy<·sirl<'l volt az Plsií az orszúg­bun. ahol il lit!.(ok <IZ utolsó szegig maguk épitetkk 11 l"'fllrl<í~<'IH'kt'l \·krniik. c•szlc•rgidyos. lakutns asz­tnic tS. ki1rpifllS. fps\(Í. fc'•nypzij t' g\ Ült fúradoz!ak azok 11-trt>h~>zilsillmn. Az <•rsdigbiln uz C'lsií propngunda wpii kín< If" >l <·z il Z <'>!\ c•sü Ic ·l r('ndc·zle. Az C'lsií ko­m"k rn<"n lll'lllZ<'Ikii;:i wlúcÍc>ban is szúmotlc~v(í c·rc•dm• ll\ l gl,<.>ngy<>si rc·piilc'í l••l.ic•silet!C'. 1-~s ill sziiiP-1<'11 m ·g iiZ t•ls<í. rnindc·n izdwn magym gép is.

l >r. l'uk\ ,\rpitd p•>b'trtnt•sl•·r :ltlll pc·mu'ís ado­mÚil\it. ln ! liil\'11111, Lndrc· :)1)1) w•ng(ís udomúnya ,·.s il g\, •'l'~' ,·,st litrsnd,tlom ndilk"zúsúhc.,l c··pilc•IIP nw g il/. <"g\ c·stdvl il gc·p,•l. l:.s il g\c.>Jlg\iisl lúrswlidom dr. ' uky 1\rpúd szuggt's>'.li\ h~tilsa <dall. rnúr barútja lc,ll 11 r• ·pi cl, ·srwk c'·s •·riís 11 h i Ili nk. ri·,,·irlc-sl'n il barútok­hc';J iitnillikus riljon~úk i<'sznc·k.

SziÜII\ ilkill \l ~~-' mmszúgnil\ l" Ezzel a jPii~c~­\·,·1 kti/d,•:J ·k. hilll'"lrlilk '"' ic!Jb il nwgkc·zclc•il ula-1\CJ:l il nt:tC!\ m il\ i;tlikú···rt ,··s u macryar m·mzPic'·rl

ti '.!~ iln!.!;yi,si rcplil<lk. ----Gömbös Gyula miniszterelnök az Omke.

nagygyüiésén. Tömöriilt··srt' irúny;.~ló indítvány a hatvani Omke.

lt~gutóbbi vúlasztmányi gyülésén.

·riiC!ildhtlliillan. ho~y 11 hihetetlenül nl'hc"·z gaz­di<s<'c!.!i lwlvzt'lrwk l•·gszomorúbb úldozata a kPws­kedcii oszt;dv. Ez 11 l,·rongyolcidotl. me~k'pC'II lúrsa­dal"m rwmcsuk m:c'>rl szeg<~ n v. me rt a iogyaszlú­kiizi>nsc-.g leromlúsa folytún eh-esziletle vúsúrlúi!'lu_k >-,ti , -<'.1 IHIIH'm küliiniisen nz{·rl mt>rl nyomorusuga­lmn ITH'!.! rugtúk. tnpostúk is c·s 11<'111 olyan hosszt:r id,·; lt'll c•l azúla. nmikor a kereskPdelem hi\illalos ul\, J<l. il k<·r<•skt>dPimi miniszler mcg~yuglató bC'sú­dt··lwn csupún addig mPnl. lwgy krJC).enletlc. ho~y .. (í nt'm ellen.~<'.<lt' ll kereskedelemnek!

Mrlven mús \'ilúgm ébwdt a kereskedelem. milyen ~uís t'·ld rC'm(•nyPi lehet.~ek enn~k a r~menyl \ eszldl loglalkozási úgnak, am1ola ~egerezl~ ~s meg­tudin ~lagymország miniszlerdnökt>nek aJk~rc_>l. _h~gy uj ból Pl \cm ismNVC fontos nemzetgaz?asagi, t>rle_k­nt'k. llogy a legfőbb hivatalos helyen ·~ tudJak. N· zik. PlismNik t~s hirdetik. hogy a becsutetes keres-

kedelem az ország legfontosabb szerve, kifelényúló idegrendszere, amely nélkül pez~dülö gazdasági élet el ~;em képzelhető.

Kalaplevéve, mély lisztelettel köszönti az or­szág kereskedői társadalma Gömbös Gyula m•msz­lerelnököt. hogy ujból lelemelte ől arra a helyre. amely megilleti. A miniszlerelnök e nemes, előrelátó és bölcs gesztusával sok ezer öntudatos embert nyert meg a nemzeti épilőmunkának.

Most m=ír joggul lehet remélni. hogy a keres­kedök kiver<>jlékezett pénzc•ből támogatott. különböző kedvezményekkel lelhizlalt konkurrensek megszün­nek azok lenni. Az avatlan kezekből avatott. kipró­búlt kC'zeilbe kerül a kereskedelem. Hiszen szomo­rúság nézni a kereskedők egymásutáni elsorvadásál. akiket a közelmull'>an megszületetl szövetkezetek. akik alsónadrágtól a fűszereken keresztül a nyug­Ú!.(yig és kopor..;óig minrlenl árulnak - miként te­szik liinkrc.

Az árak nivellálásáh'JZ nagyon elegendéi \·olt a kiiziinsc'·g j6llPiiogott érdC'kP;)en évtizedt>kkel ezelőtt m<·~szüldetl Hnngya.

* * A halvani 0\1KE IPgutúbbi gyülésén az el­

niiklií RlumC'nlhal Bc'·la egy aktuális esetböl kifolyó­ill~ szomorú k<~pel feslelt u kereskedők összelartá­s{mil t;s minden közfis ügy iránt érz<'lt nemlöriídöm­sc·gükriil.

Ezt n nemliirödöms(•!.(l'l mi éillnak a letargiának tudjuk bc•. wnc·lylwn n mC'gtl•pilzotl kPreskedeiC'm az <'~,··sz ors2i1gban c;l. Giimbös Gyula miniszkrelnök nii~Y.~zcrü m~·~n·. :lat'wzúsa bizonyáru ill i,; c'·rC'zlelni fogjn kitirn(í lwtúsúl.

Az iinlu<Lt\r,t c;hrPdl tisziC'SSl;g<'S. hivatúsukal kl.wsillí kc·r<"skt>rlök bi/Cmyúra meg fogjük c'·rteni az irlők szm·<íl c'•s tömörülni fognnk iogos c>rdekeik meg-' ni<'>sil{lsÚr;rl. l ln n<"m mPgi>rdemlik sorsukat.

Halálozás. G(ísptirdu G!-Julu. a Hen·smegyei Takarc~kpc'·nzlilr ny. \·ezériguzgalójn ti:Z (•vps koritba:t Plhunyl. Tl·mt'lc'·s<> a gyilszoló család. kiterjedt ro­konsúg c·,s nngys/:Úmu tiszl·~löjc• jelenlétc~bc>n li•rlénl mPg mit.ius 7-c··n Egc•rbcn.

Az egri frontharcosok bajtársi összejövetele. Az Orszú~os Fronth,Jrcos Sziivds(•g Egri Csoportja mújus ltú 1-(·n Inriotta szokúsos havi bajlúrsi ta­lidlwzúj<il. 111nelyen a csoporlot érinifi h·rdC:·seket tmgyultitk meg. A felszólalúk a frontharcos mozga­lom túrsadalrni jt'lenlós(·g<~riil. az iisszefogús és kö­ziis munku szüksC:•gessc'•gt;rlíl beszéltek. majd cgye­sül<'li k···rd,··sC'kd lilrgyaltnk. A késr'i c'sli órákig folyt nzutún u kc·dc'·l\,·<'s C'szmecsPn'.

Kitüntetés. Hedry Liírinc dr. Heves vármegye l<iispúnja mPleg ünnC'plés kC'rctt'bC'n nyujtolta út áp­rilis :m-án Szihalom kiizsc;g 1Mbúnosának. Sikor.~::ky Jcízsefnck a kormányzó által ajándékozott lll. osz­tályu magyar f>rdemkereszlel. A kiizségi képviselő­testület tanácstermében tartolt ünnepsc'gen megjelt>n­tek a kc">zdi földbirtokosok és hivatali dőkelősl~gek is. hogy üdvözöljék a plébánost megérdemelt kitün·

t~lé·se alkalmából.

12. HEVESVÁRMEGYE 1933. május 15.

A ha tv a-ni " muzeum. lrta: Szent-lvány Ferenc.

A napokban ériesilés érkezell a járás községeibe. a főszolgabirói hivataltóL amely tudatja a községe­kel, hogy a járás székhelyén, Hatvanban összegyüj· tésre kerül a járás területén talált. vagy a jövőben felszinre kerülü mindenkoru lelet, emlék.

Ennél üdvösebb kultur!elhivás riltkán hagyja el a hivatalok iróasztalát ! Nagyon ré!;li hián~ t van hi­vatva ez a felhivás pótolni, s hn az egész orszitgra kiterjedő a gondolat. vagyis cíltalános. ugy jPienlő­sége óriá~i.

Eddig ugyanis ezen a téren teljes nemtörődöm­ség. elhanyagoltság uralkodott u földböl eiéibukkanó emlékek szabad préda voltak. csak e!.{ypár lelkes amatör gyüjlő küzködölt a gyüjtés riigös utjain ultörő munkával. Az ilt·otl felbukkanó leletek 90" ••·a elkal­lódott. megsemmisült és csak nagyon elenyészö ke­vés az. ami ezekből a IPietekbííl a Iuclomúny szá­mára megmenekült.

\1ert mi a sorsa a földböl szúnlüs. ásüs, stb. utján elökerülö régist>geknú ? Lt'gtöbb esetbPn föld­müves ember akad rá. A tulnyomó r(·szl keramikai leleteket minl t:·rtelmctlen cserepel --- uni·lkül. hogy tudná mi van a kezében - félredobja. iisszPiöri, ha ugyan az eke. vagy az úsó t~pcn hagytn. De, ha mégis megragadja egy-egy szebb ornwm•ntikúju ·~dt~ny formássága, vagy az használható épségbPn \an. esct­leg hazaviszi és ha egyi·bre nem .ió. <lZ nlmürium telejél disziti. Dc ez a jobbik esel. Megtiirlt;nl ,·elem, hogy járásunk területén egy löldmivPs portán a kis­kacsák a leggyönyörübb bronzkori szilkt:·böl ittak. az udvaron, és nem volt hatalom, hogy a remek da­rabot megmenthessem, nem adta a gazdLl semmi pénzért mig egyszer a szénússzekér az uch-mon ke­resztül nem me nl rajta. megsPmmisih r• n pompús darabot. Az ércleletek sora szomorubb. Ugynni~. <lZ egyszerű nép minden t~rciPIPiel felHlen i<·gulúbbis aranynak minéísil. Szinfto csökönyiisen mguszkocbk ahhoz a !eltevéshez, hogy a n'gick minclenl muny­ból készítettek. Ha a lelet !ehül Pzüsl (um i igen ritka) vagy arany, akkor ilZ juvmt:·szl a szomsú·dos kis városok •'rcműveseih<'z. k<'reskcclóihPz kerül. onnan pedig az olvaszlóba. minl lórtfém. ll:~ azonb<m nem neme~lém. akkor hitnyúdtk ide-oele \(•le a nwglalú­lója. sokszor félre is dobju. fiíkt·pen hit nts. s nem tud érle ~ehol komoly összeget kapni. eseti(·~. leg­jobb eselben egy amatör g~ üjtű keúhe kt•riil. ter­mészetesl'n horribilis úron. lllt'rl iiZ *'g') sz<' r li t'mber minden eit'ie dolognak óriilsi ,··rléket tulajelonil t'·s nem akarja elhinni az Pllenkeziijél. Tt·rm<'szelcsen, ezek n - hogy mondjam - mt•gmenkll darabok is többnyire simlmas illiupolban mmadnuk meg. A leg­gyönyörübb palinák smirgliveL bicskúval lisziftra le­pucolva, lekapurva.

Ez tehát nugy útlagbnn a lelf.'!ek szomorü sorsa. De sok pompás. reme>k dolog. pótolhatutlan é'rlék. dokumentum. mf'gy igy veszendöbP' PN1ig ha valami. ugy ezek a dolgok bizonyúra soha tiibbt:· nem pó­tolhatók.

De nem sokkal jobb azoknak él leleteknek sem a sorsa, amelyek a földmüves megtalálótól, tegyük fel laikus intelligens ember kezébe kerülnek. Igaz. hogy ebben az esetben legalább lennmaradásuk egy többé-kevésbbé rövidebb időre bizlositott. - mig a szobaleány, vagy éppen a háziasszony takaritás köz­ben le nem ejti, - de a tudomány szempontjából

ezek is az elveszell leletek közL' szúmitanalc Ugyanis sajnos, a le1.(ritkúbb eset az. hogy az intelligencia nz igy hozzákerült túrgyul olt helyezm' el. ahol annak helye és érleime \·an. a múzPumokbnn. har.em csu­pán érthetellen zsugorisú1.(búl. Vél!:(Y vétkes kiinnyel­müségböl. nemliiriídömsL;gbíil legtöbb eselben a pad­lásan a lódaft>nt:·ken örzi. il többi lim-lom közötl. Sajnos még az inlelligt>nciünúl is mt'gvéln p<~lclüul az a rossz szokús, ho!:(y az igy ('lc'íkerülií (•rcp<'nzeket. ,··nnéket az iih·•ishc"iz ,·iszi olt fület forrasztul ní -ezzf'l leljesen l'!vt;n~n numizrnéllikai t~rlt'·kd t··s óralánnín hordjil. Nem is szóka az l'gyszt•rü nép ama szokúsúrúl. mikor az ,··rm•'•lwt PgyszerüPn útlurja, állyukasztju. r3i.~ony ezl'k szomorú rombolüsok.

Tt•rmt'·sz•·l•·st•n twm \·on<tlkozik a privúl gyüj­tes mPgro\ itsél il szaktuditss<d rPndl'ik<·zií kt>pzf.'!t magánrt.'!.{t'szt•k g) it.il•·m ·'ny ,··w. kik léilún mt;g a mú­zcumokmíl is hélsznosabh f<'ladatot löll••npk be és kl·tsé!:(leiPn. hogy iiZ ily<·n mugún!:(yüj!Pml'nyekben vannak a lt•g•·rtdws<·bh. l<'ghikll'SPbb lele!t>k EzPk­nek a sorsct. hu <t pri,·úl gy üjl,··s kerl'id tiinwgük sokasúgúnd lm· it bh foly liilitsri t lell('ll·lil·nnl- l<'szik, igy is. ugy i.~. d<ihh-uk>bb il rr.uzeum. Ezek u mu­zeumok lt>g•·rl<-k••st•hb. ll'ghiltolesl'bb dnmbjui min­clenkor. Azoniliill <'Zt•k il sz11kszerü magúng\lij!Pmé­nyek sajnos. kül<úl!>S<'Il 1!1itnitps<'tg fl'hi·r iwlk>k.

Júrüsunk terül•·lt· !>''dig il mindenk·lr· korb,·,j szúrmuz,·, n··gist'•gt·k rillw l>ii !Piiilwl~··· A Zagy\·a­\·iilgy a n~gi lt'IPpti!t'·s<·kh<'n r<'ndki\ ül !:(itzdul{ <··s alig akad kiizs<'g l lal\ illllt'>l f,.if,·k·. wn<'lynek halúrúbun minclunlulun ,.j,; n<' bukkilllnil \'Hiillni muzP<'tlis ,·.r­kkess(·gü dit rab. .~\ Zi tg'\\ il\ •il·~y rnindkd oldalún clhuzt'>Lk> dombok fiild.i•· 1<·1<' \i lll f<íkc'•pen a l1éí <··s bronzkor l'n.lt·k<'i\ ··1. <'l(\l'~ lwl\ <'kl' n Uobhúgyi)­n(·p,·ündorlúskw i. il\ <tr .. kt•llii stb. lllill'ilrkúnyr;km is talúlunk. Külonos•·IJ S/.ttrclcdqnispiiki. llal\·un. Apcz a IPggilzdilg<tlJb !,•Iti! wi y •·!1. Sctjnos rendsz<•r<'s. szak­szerli úsalú~ok •·z•·k•·n il lwl,,·k•·n rn.-·g csak elvdn~ liirlt'·ntek ,··s il lúiz••:iiiv•ib··n il Illili ,·iszom ok ki'>zi.>lt ez n<'l11 is n'trh;tlú. tiC(\· .. hog\ ebJJ,·il'il szpmp<;ntb<il n jú rüs területe .i<.>iurrnún nwg l<'rril Incognitil ,·.s csak sz,·>r­\Únvos. ,·(·i•·il,·n il'i<·lt-kw \'illl ulah·il.

- 1-:zPkn•·k il ~ztitYÚn\os l··leteknek u tuclomúnvos ,··rlekük p('(lt,: \itirni 11<'\~,··s. llisz<·n. a lel!'!ek lcg(on­losabb isnH··n·••. il szinnl<IZits. il talúlits kiirülm<··nvei stb. isnwr('llt•n<'k lllitrildnnk. \il'rl leg~ ük fl' l. hi<';ba kuporn kt.·zlt,·z itzl a p;Ü rozsdús ntscbmbol. ilnwly úllitúln1.1 L'g\ sirbim lalidialot l. ha 11<'111 kapok n talúliis kiirülm,;nyeirííl pontos ndiilt>l, vngy a l<·l•'s lwlyd 111Pg 11<'111 szl'mk·llwll'm. hozzún•l•'ik•gt•s mcgllii!Üro­zússal a Iuclomúny e púr \'ilsdambbal gazdagabb nem lett. EIIL·nb<'n. ha otl il lwbszirwn él kiirülrnényekbiíl megállapilhalom a kds,··glclen nt~pvimdorlús kora­beli lovassirl. ugy il tudomúny lenl(JIOJnának épilé­séh<'z Pgy l<'glú,·al hozzújúrultwn. Term<;szf.'tesen az ilyPn lelclmeghntúrozús il helyszin<'n is komoly sznk­tudúsl kivün ilnnúl is inkühb azonban. pgy ismPr~t­len lelet még csak hozzávcWieges meghatározása is.

Nem kevi•sbbt> gazdag lelöhe!ye a júrásnak a Tisza !ell• vezetö síkság, Hatvan!ól Miskolc felé. Csányrúl. pompás darabokat láttam. valamint a Hat­vant környező pusztákról és tanyákról is. Meglepő ezeknek a leleteknek rendkivüli épsége. ami nyilván a laza, homokos talaj erősebb konzerváló hatásának tudhaló be eg.'részt, másrészt. természetesen a föld-

19:n május 15. HEVESVARMEGYE 13.

böl való kiemelése is a talaj homokosságánál fogva Ha majd járásunk publikuma egy szépen ren­kevesebb óvatosságol igényel, mint egy kemény vá- dezett, bötárgyu muzeumot lát Hatvanban, hozzá lyo~iöldben, ahol még a szakember is csak a leg- fog szokni ahhoz. hogy oda a leleteket bevigye, an­nagyobb óvatossággal képes a tárgy megsértése nél- nál is inkább. merl saját szemével gyönyörködve kül a kiemelés! megejteni. Sajnos. azonban. erre megállapithatja, hogy ott vannak a legjobb helyen. ritklio kerül a sor. merl mire a lelet szakember ke- Hatvannak pedig elsősorban eminens érdeke zeibe kerül. toz már a szaké-rtelem nélkuli kiemelés minl járásunk székhelyének, hogy a muzeum ügyét következtében többnyire egy marék cseréplörmelékké a legmelegebb szereleltel karolja lel, dédelgesse. vált. Hiszen egy muzeum egy város intelligenciájának lok-

Föl sem becsülhetö tehát annak a jelentősége, mérője, ékes dokumentuma ! Ma mikor a modern ha az előkerülö lelt'!ek. melyek 99"/•-ban laikusok- jehzuvak elején az .. idegenforgalom" áll, különösen nak teliesen t'rléktelenek. söt forgalmi értékük is nagyjelentiíségü. Sokkal kedvezöbb benyomássa! tá­nulla. az arra hivatoll egyének alapos vizs~álata vm•ik Hatvanból az idegen. ha bármi más egyéb utim muzeumba kerülh(•lnek. Hiszen minden egyes szép dolog utár. egy s?akszerü. szép muzeumol is darab a szakériéi kezében képet nyujt, adalot szol- látott. r-.terl nemcsak a szakember gyönyörködhet gáltat. bizonyilekol ad. tudományt művt•l. kiegészil, a muzeumban a vidék sürilell archeologiai emlékei­~·agy meglepe!i•sl szokültat. Ezekből a leletmozai- ben. hanem minden müvelt ernbernek a muzeum kokból mködik össze lassan egy-egy vidék teljes igaz gyönyörűségére szolgálhat. Nem is kivánom ki­régt'szeti képe. melyel a tudomány elöl a föld mé- emelni az ifjuság nevelése szempontjából való fon­ly<> takm. mely kt'p kifürkészése u régészet tudo- losságál. hiszen az közismert mán,·imuk et'lju. Az P!fyes ember tehát biumennyire Mindezeken kivüi pedig Hatvan igy a rnuzeum gond c •san éirzi is él hozzákerült leletet. a tudomány révén ki log emelkedni a tudomány szempontjából a ~zpmpt.nljúbt.,l mé-gis kárllt>véí. hiszen a képnek la- szürke egyszerüst>gböl. hitvallást té-ve u magasabb lim u l<>donlo~abb darabját. rnozaik részét. nem bo- kulturitltságról. csú.ilja a tudomány rendelkt•ú·sére é-s igy meghiusilja Az áldozat, amil a járás közönsége, az egyt:-az egt~sz pontos iisszeitllitásál. sek. igy a köz érdekében hoznak. bPszolgáltatott le-

Eú·rl kell. Párt fontos a jimisonként ielállitandó leteikkeL szinte jelentéktelen. azonban az egyesilés muzvum. Lassun hozzá kell nPvelni nemcsak az révt'n ez az áldozal kiváló szolgálattá, megbecsül­Pgyszt·rü Pmht•rl uhhoz. ho~y a bronzkori szilkt:·böl hetetlen nagylelküségge. kulturáltsággá magasztosul. ne il k,1csftl itnssa. vagy OP dobja a szPmétdombra. Örömmel üdvözlöm tehát a Hatvanban lelálli­dP hozzú kt>ll szokni az inh•lligcnciának is ahhoz. h ou' Ilii nllumi ilyPn dolog a kezl•ht• akad. ne saj- landó uj őrheh él a tudománynak. erösen remélem, núli;>n ,.l'lt• u rnuzPumha ml•nni. ne lt·gyPn rest a ho~y ug\· a vi1ros. minl a járás lakossága egyönte­tudonH·myl hitrmilyPn csr:h·lységrwk lúlszc'> dologgéll tüen itlt'•rzi 111111Uk jelenlöségét és ionlosságál. sze­is g~ mapilani. \1erl ll'hd éiZ esellt·g a lt~~jelenl(•kt_e- rPIPI!Pi knrol.in fel ü nemes cd érdekében annak ll'nl'hb aprt'lsúg. ami talim urm (·rdemesnek st•m lat- ügyét. m,~gOL·csüllwtetlen szolgálatol téve ezzel a szik. lm uzonhan szakPmh ·r kl•úlw knül. KisülhPI. hol.( y a rn u z p um l eg t·· r tékPs•• bb ~c:,:lu:,:r.:;a::b:.i;:á::v:á=:v:;ú;:l i:k:. ====j::ö:v:ö:n:e:k:.::.===:---

Heves vármegye közönségéhez! 1-:gy l'sZil'll(lt•jto 1mnak. hol!~ az uJiit•'ledl

.. ll P\ Ps\·úrmeg~ d .. ütrmk mdtlolluk. ;\ nt•ht··z é•lt·l ,·ihmzú ll'ngeren uljúm in?ult u

ki111n\ ü kis saJIW ZüszlilliÜit cl mi lt•lktinkhé!.l logant Ilszia szúndt.·kú ll'rvl'inket irtuk. um eh P il hol hadd itlli<lll<lk ill mt•gt•mlé•kt·ú·sül 11z alant idt.·t.ell surok:

. .l~u~ylt~kn.".zl,, 1 · .... 11 Tdllt'll\t'l\t'l hot:t• ITiillll~lHiil mdit.1uh. Ulll/11\ j11 ptHll\f1f. d/.Zill ll tH'rl"lJ..,t'~I'S t•Jh;:fiiTII/.iiSSill. ho~y. tl , ill 1111')...'\'t" J,u:td 1 ,_ , 1·rt·lh'l'\t'/.ll luJ .. o.,.sit~<tiHtl\ d ~t'tknnlctrlno.tPrl h•lv!ld 11 1f hilr 1·11 hw 1 11·Bumk t~..:, ..... , udnndct~<t\'ill. 1111111 Wlzt·l~

l1·n 1J..,zt 11 s/.itTuklür .•w)..!rhw..;zktúol" n·nch·Bu:_zt~~f'rt' ;dlhrt.,.sllnk. h·l;uiHIIHll" ndwl..;,t'•'t·r , ... nu·rdt•.,.,·), •·lollunk.

_.\ IIH.'ÚI1..!i~ldnsug. nl '''"' t·~ a kt•rt•"\1\t>dd~·r.'~ lnlong(• "Wht•ll 1·..; iti\IHli. tn 1gd,u-.. )\,O\ t•f),c·ZIIH'IlYt'kl'lll t•Jc lit. loti lll lill·

k,,, l'' Juh'llll'l 11\lllliCITI 1t"tl Júl111i, \1 1 1\l'nl i1 fl\'111111'1 hwnill. IHIIlt'lll t1 dol)!ozc·). ku~dc

1·nllwr I~IIZI h11 n os-It' ro; h t•n•. lc~IIHhZ•I t•s dr.tnu·nh•s llg~·nol~t· 1\.J\ illlllll.l~o. ll' ll lll M1 rgt·lll' IH'Ill ..;zt•gyl'J.rlik bt·\· lill• tn l. so~ j,us1 1.,.·n lurdt·lriil~o.. hogy fiirwllwlullítn il~ynülu·i uluuunk lc•nnr i.· Ih'\ t"·mwg~ ,.; gnzdr1 ,· .... ipnr• 1s krmc·h-l·n~·t·irwk. IH·nn H/

c~r ... l"nl-!I'IHI ,·.s u hulnutllll\oll Iul IS

.• \ 11111~ 1111 1\ ;urrunyi t'H'.It' """' 11 htrJol, 't~gzt·h-s n~t·lysl•g-t· ,..... h·nt"ddnu- urrn kt•s;~.h·l bt·nnLinkt•l. hogy ." n~rmt.·g~."~' liszfil szirruh•klr szt•llt•mi t~rlt.•lu·il. minl u buiok lt."!--:'_Jobh u~nH""''! t•s kürnvPiu·iluH•I\ le~m<'t-th·lt.'lóbh hil_ziorvosHII l'g~· nu).{} lm lllli~l<;lwsilio. kiiziis munkúrtt hivjuk lt·l. ho~y u 1<"!!1°bbtlk· (<~,1. " lt•:.lhozzúNI<ibbl'kk..l t':.l)' il'fk<'s. iis<?.<'olnulo .. l'!I)'UII<•k munl\úvnl siPIIH~ssünk u vúrmt.'t-f)'t.' s?.<'nn·fi,, rPICR"C'In<'

«'l(ii.J{~;~~~,.(mi td<ikl'l t'ltink ' r-;,.m ludjuk. mil hoz " kö?.l'li iövci A 7oknuk. nkikrwk uz lsl<•n lehl'lse!{cl ttdoll. tlyen

rwh<'l rdőklwn lüilt•lt•ssl'guk 11 köz n·ndt·lk,·z<·st'rt• tiltniok, mml Hho!-!Y <l hurcnwzún l"\üldes~l·gt.· mindcn becsült.•tescn crz6 lu1z:~bnnl\ l~h·k l\cwh.itztHtú~uvul is ht.·lyl~rlln~n. .

Bt'csülelt.•s. i:..{uzsú~c~s. t•gymús(•rl uldozulrtt 1s kesz. tilkotll ,._... nt•rnt·suk h.rilititlt, olmoszlf-rút ah.urunk lt•rt•mle_ni H ,·t"tr­nwgyl' ;1 zon .o.; ;l.( 1Ciúbs (·rz(•o";sl'l Js me~uldutl l"\ i\ i.·~los~.·tgi:11_11t11~ J~,.ü/.rt.'müi..C",dl· ... t··,·t·l. 11k.1k.lwn 11 turlús n \·armt•gyel rog IZZ\'

.,.zf'rt•h•IC:•vt.•J t•gyl'si.JJ

..\nny1 hn~ulmul cs l<tiTlllg"ulusl krrí~nl" \Ür.mt.'lH·C:·nk l\öz~m­st.•gt··tc11. Hllll'nnyin· l\iluziltl n'•lunh. e .... i1 't•g?.t.•lt munkunk (··rrlcmt'SIH'k biZllll)'UJ ..

Mosl. amikor megállunk egy esztendő határkö­vénél és túrgyilagos szemmel szemiéijük zász­lónkra irotl hilv..lliéi~unkat. a becsületesen végzett rnunka boldo'{ érzésével a h•lkünkben hirdethetjük hogy i<·, munkút n~gezlünk! ..

Munkatúrsaink. irú!-(árdúnk sorában lalJuk a mt'"\'t' igazi érlt'kPil. akik m;pük l~S várrnegyéjük rög~zPrel~tétéil H'ZL'h·e vf-gzik a felvilágosilás. a la­niiás t•s a köznyugalom bizlositásilra a fáradt kPzPk f-s izzó ft•jck simo!léllitsának nagy munkájál.

BecsüiPies hüst;ggel igyekeztünk bent. és az ország határain túl is támogató hivekt>l szer~~.ni a he,·esrnegyei gazda és iparos verejtékes mu!'l~a~an~k.

Kiváló küliöldi szakirónk lapunk hasabJam IS·

ml.'rleli Hevesvármegye és az ország termékeinek németországi elhelyezkedési lehe!ő!légeil. .

Hogy utat törjünk az érzi-ketlenség rengele!Zebe, megkerestük Európa szaksajlójál. felhivtuk a figyel-

14. HEVESVÁRMEGYE 1933. május 15.

met a mi verejtékező népünk és istenáldolia földünk nagyszerű termékeire. Szomorú, s a helyzetünkre va­lóban jellemző, hogy 35 megkeresésünkből csak há­romra kaptunk feleletet. Ebből a háromból is csak egyetlen egy jelezte azt, hogy megértve a jajszavun­kat szivesen siet segítségünkre.

Hadd áljanak itt jellemző dokumentumok gya­nánt az érkezett levelek másolatai :

.. Wir bestiitigen den Emplanl{ lhres Schreibens und kilen Ihnen mit, dass es uns Icider nicht möl{lich sein wird. Sie in Ihren Bestrebungen zu unlerstützen. Die KHulkrttlt des deutschen \'olkes ist durch die \'«."rhiiltnisse der l«."tzten JHhre dermasen geschwiicht worden. das es kHum mö~lich sein wird. nennenswerte Einkau fe aus dem Auslande zu betiiligen.

Das Ausland hat itt selbst jede Gclt'~tCnheil benülzl. Deutschland zu schiidigen. Es wird sich nun dnmit nbfindcn müssen, dass das verarrnic deutsche \'olk nichis mehr kaulen kann. Hochnchtungs\'oll Lnndesverbnnd SHchsen für O bs t und \\'ein bau. - (Dresden.)

• \\'ir haben Ihren w. Bricle bekommen. ~t ber können nichis tun. da die Verhiiltnissen im Schweden t~userordent­lich schwirig sind.

\Vas wir hier von lt~ndwirtschaftlich und giirtncrisch«." Produkten anbauc11, müsscn auch im Lande verknufen wer­den und die niedriege Preise vertral{en kein Konkurr«."ns von Ausland. Achtungsvoll: Allmiin Svensk Triidgiirdstidninl{. (Stockholm.l

.,Monsieur It" Dircctcur. Nous \·o us remcrcions bit·n v i\ e­men t de voln· honorée letirc qui " rel<'n!! tcnJ!e nolr!' att«."ntion.

Nous sommcs a votrc entiiare disposilion. c-t vous pou\'ez eire HSSUrt'. que chHqUC, lois qu' il nous sem possiblt• de

rC"cummttndcr vos. produits. OdU: :ll' m·tilqucrcns éH d(• Ic· Ini n·. Rev u(' genérnie d'horticulitm·". !P tHis.)

(l~wn köszöniük m('l(!isz!t"lc·i !en•lc'l. u:nt•ly fi~yl'lmlinltl'! l••lit•s mertekben felk"ltctlt·.

Keszséi(!WI tiliunk szoll(tilttltirA és biztosithutiuk. önt. ho~y mind"n nlkttlommt~l. 1tmikor lehl'lst'll"" l"sz RZ Önök l('rm<'ny"it AjliniRni. n<·m fogiuk elmult~szluni. t•zl ml'~l!'nni.)

. . . Jövő programmunk ? Lankadatlan kitartás­sal, lelkünk minden szereleiével tovtibb küzdeni a vármegye dolgozóinak minden iq-az ügyéért.

Célkitűzésünk eléréséhez szélesiteni öhajtanán k a küzdelem fegyverét, - lapunkat is.

Munkánkat. hivatásunkat e~ig is komoly ál­dozatok árán teljesitettük. Hogy ezt lovábbra is, még nagyobb sikerrel végezhessük. kérií szóval lordulunk olvasóközönségünkhöz, amely nekünk egyPIIen anyagi erőforrásunk. hogy a minimálisnn megállapitott elő­fizetési dijjal bennünket támogassanak!

A hozzánk jutlalott elismerő szavak örömmel es büszkeséggel töltenPk el OPnnünket és fokozzák munkakedvünket. - de a létfennlarlitshoz okvetle­nül szükséges az is. ho~y a mi kedves olvasóink lelkiismeretük bensii szavára hallgatvu, - nem hol­nap. ham•m még mu küldjék be a hátralt'•kos t's az uj eliilizell'si dijakat !

A .. Hetx·.~nírmi!!J.lJI' .. s:::erke.~:::léísége.

A Gyümölcstermelök Országos Egyesülete Hevesmegyei Fiókjának közgyülése. A hevesmegyei gyümölcstermelők folyó hú :3-im

tarlották meg igen nagy érdeklődés mellett a vár· megyeháza kistermében dr. Hedry Liirincz liiispán elnöklele alatt közgyűlésüket.

Az elnöklő főispán általános meglepetést keltii, kiváló szaktudássRI mulalotl rá bevezető beszédébPn azokra a legfontosabb teendőkre, amelyek a gyü­mölcstermelök érde:; ~i szempontj<íbtil szükst;gesst~ tették a szervezkedést.

A gyümölcstermelés maga teremtetle meg azt az utal, - mondotta a ff.ispán - amelyen halad­nunk kell.

A gyümölcstermelést organizitlni kell. A gyü­mölcstermelőket ki kell oktatni a szakszerű munküra. A vedekezes teljesen kaotikus. sa gyümiilcsil'rmdök ki vannak szolgtiltatva a kmtellirozotl vtillalatoknak. A védekezést szerinlt:> rendszeressé. olcsúbbc"l ,;" ál­talánossá kell lenni.

Az értekesilés is pongyolc'l. rendszertelen .:·s szervezetlen. A viszonyok lefléít vármqnt;nk gyümiilcs­lermelőire is szükségessé tették. hogy fwkapcsolcíd­janak az országos rnozgalomha. mert a \'Ürme~yet talaj- és t•ghajlati viszonyai indiküljük u gyümiilcs­lermelésre, amelynek tanubizon:~-süga az, hogy u mostoha viszonyok dacitra mt'gis kinlakuli bizonyos piac.

Bevezető beszéde Vl;gén lelkes szt~nlkbun hida fel a cselek\·ésre u vármegye gyümiilcstt•rnwliiit. t•f. szánt. lelkes gitrdára van szükség, hogy él ma~yar mezögazdaság rentabilitúsa a fontos ti!o(ycl igazün szivén viseléík odaadó munkája utján ismét hPiyn·­állithassek.

~zután Balogh István, a Hevesmcgypi Gazda­sági E~yesül.et titkára, a vármegyei egyt•sület ügyve­zelője a mUJI ülés jegyzt'íkönyvének !elolvw•itsn uti.in elölerjesztette aminden részletre kitPrjt'dií, nngy szak-

tudEissal összeúllitott. - a .iii\·t'í e!,lész munkaprog­rammjút feliilel<i elaborútumü!.

SzPrinll' u megye az Pgt··sz t>rszitg gyümölcs'er­meft;sc··ben tekintélyes poziciót fo~léd el. unnak kb. 1/·:-od ré-szét teszi ki. T t:'rnll'lésünk gerincét uz nlmét, diti. mandula. s a nemt•s mogyor<'> kc'·pt:'zzt•. Reúmu­tatott a ü·dpflez(•-; Íontos~úgúm. él védiíszt'rl'k <ir­csiikk·~nlt'·sént:'k ft·ltl-tll'n szükst;~ess{•gé>r<". s nzon nagyon Ionlos kiirülrnényrt'. hogy a tm·übbi tl'll'pité­seknt:'k csnk t<·IC'pill·si kntasztt>r ulmutntitsu alapjéin szabad me~k•rl<'nni. - · az ···ghajlali. talajdszonyok. sa pomol<.>giui inlt;zt•l !anúcsúnak !igydeml-w\'t;lelt;n•l.

A swl\k<;JlZl'lt ~n ümiilcskerlt'•sz,.k munkúba \'aló üllititsüt m>fküliizhl'!etlPnrwk !urlja. EzPkt•! mi\r X00-1200 pengiít:'rt IPlwt ullwlmazni. unwly kiilts<~gbiíl­tt>kintP!tel am1, hogy !iiblwn vl'lwtik munk1'1jukat igény bt•. - egy !t•rrnl'kin• mún~ lagosun kis mPgler­helt;s t>sik.

Szdesen fo~lnlkozotl az ,··rll·kPsi!t'•ssl'l. rnegitlln­pitvél, hogy 11 kl'r<'skl'delt~m az adott lwlyzt'l folytán ugyszc'Jivitn !elwftotlen. lsmPrle!IP nz t•xportl<'lwWst··­gek mai helvzdd · f.pngyl'lorszúggul {•s AusztriÜ\'HI megJpsz il n•komp<'nzúl'iús TTIL'gúllnpoclás. a nt;me­teknt'·l is r<'m<·ny \'élll reú. CsPh11rszi1g is hajlamo-; ITifl'g<'l!Yt'Z(~Sr<~.

Rúmutél!o!t il mult ,., ... k suivos hibüim. a kt•sedt•lnt<•s t' g) t•zs,•gl'k sz< llllor u ki·>\ l'!kc•zrn<'•nyPirt•, rt'ndki\'ül sürqiísnl'k jeiPz\'l•n az icknycikkelm· \'O­

r uii~<JZÚ t•xporll<'lwtiísc··gpk mPg!Prt·ml<'·st'n<'k szorgal­rnazüsúl. Komolv kPrPsk<'d<'lnwt kPII TTIPI!SZt'r\'t:'zni, küliiniispn Egl'rbt•n ~··s TisZélfiirPden. Sz<"ri~!t· r<"rnt'·ny van rú. hogy él magym gyümiilci'\tt:'rnwlt;s órl<'·kesilt'•si szöve!k<'ZP!l·vd valú szoros viszony nwgteremtése alapján eriís<'n javulni fognak az értt>kesil<'·s! IPht:'tií· Sf;gPk.

193:t május 15. HEVESVÁRMEGYE 15.

Külön kiemelte a járási bizottságok munkájának na!-(y fontosságát, mondván, hogy a vármegyei l~öz· pont nem adminisztrálni. hanem segiteni akar.

Igen értékes gonriolatot veiPlt mt'g lel : még· pPdig hogy az exportcukor egy részét a legjutá· n) osabb áron engedjék ál az exportlehetősé-gek fokozása céljából a konzervgyáraknak.

Bmun Károly egri városi löjegyzö arra a nagy wszedelemre hivta lel az l'rtekezl<>l ligyelmél. amely a gyümiilcstermell'sl a kaliforniai pajzsl<'lü. illetve gy i.imiilcs hlloxl'ra ri·szt'röl fenyegeti. Kiizös Prdek parancsolná :;zerinL'. hogy a halóság u nem véde­kt·zii gyümölcstPrmt'liik fájitt minden kár!t;rilés nrlkül trtussa ki.

Dr. Szi!-wli Púl hosszabb bt•szé-dében nagy szulu',rtPIPmmPI. kitünii humorral lelitett szavakban szrilott 1.1 lelvetett kt'rd~·sl'kht>z. Szennte a ITicll ember sokkal rossz11IJb helyzelben van. mint d paradicsom· búl kiüzetdt Adüm. ilkinek csak mcgvt>deni kellett u fl. mH··sl u l\ürlc\·iíktöl -- cl;· az Plndl1ssal nem kelldl kinlr'>dniu! h.1en na!-.(} óvatos-;ággol ajúnloll a !t•lt·ptlr·snt··l. tn<·rt t>lsií~mrhan c:;ak azt szabadna tehli!Pni ami é.l Iliúny pr'ltlúsúul szol!-.(<il. hogy pz{1ltul ki tudjuk s:writoni az imporlol.

A "ÚJmiilcskrrnC'Il;s kitrtevíiirtíl szóln1 t:>lt•nk dt•lüllsc·;· kiizlwn Pmlitl'!ll' ll' l a kd IPgnagyohb t>llen­sr;gPI - d pu_jzstl'liil t'S a lll'lllZPii bankot.

Sulyosun nC'hi'Zm<··nyPI!l' a kontingensrendszert. wtwh- nwlll'lt a kt·n·:;kl'ck• markittan tartja és II'•.(Üz-.,ljél tt h·rmc·liil. m<'rt csak Hzt uz úrat fizeti. ami tlf'ki h•t:;zik. Emlil<'·st tl'tl H d,,,·izu n<>ht>zs(·gek­nil. ,·.s ilZIIll k"rülnwn\nil. IH>l-0 11 vürmegyt• gyü­mi'.lcslt'rnwliíitwl~ spc•ciülis heh zPtt• nm ; nincs kiilön hrh-i kt•rt'skc·d .. ln iink. mi \'P\·iiinkk<'l. a IPngyPI kcres­kt•cÍ<iklwl ki>zn·tlt•niil t'rllltkl'zimk. i\lindPnt el lu'll iüi\·Ptniink. ho!-.(\' il mi piw·;tink rt\itnl mnradjunak.

Szú,·itll'lt;.- il \1iln1rt (·rd,•IH··bl'n kiadott teher­w r tr'• szidliti1si lwrlútozúsolwt. umelytwk u megszün­tP!t-sd :>Z<> l ~dllnilzt<l il ki>z .,·,j [,•liogolt ,•rdckl'ben.

D t Szon~olt T t\ i!dm u ,-,··dciszt'rek drúgusúgúrtil. ,.,.. ig1·n sol\ t•s..t' >t'll il ki lll' 'll prc'>búlús foh·tún -- kétrqs lwtúsitrol lwsú·lt. Azt is kifo~úsoltu. hol.!~ a hütcihúzttk il l~t·h t..!t·n kt·zt•lt·s foh tim ott lwkii,·et­k• ·z ..t l romli1 sokc'·rt- 111 'lll \id l oltlit k f,,ll'kisst' g !'l.

\'t'-! \'d:tlt>S. ldpunk 1-.·1 ·lcis s/.t'Jkt·sztiijt' d hal­\ illli g\ iimolcs!t-mwlc'il~ nwgbizi1s:íb<il tlzon kl'rt•st tl'r,it'~zlt·tk ~·lii. ho!-.(~ lik il ,-itrmt•!-.(yt•i <'I.!Y<'sUil'l~t' !'!-.(~ ultt•s,•n. •·g~ l.;gkc'·nt lt·ph•.•sst'nl'k h<'. megtartn_~n lt·lw" ilkcillszahadsilgui\ill. lkil'll'nletlt•. ho!-.(y ok Pllwtioro.dlsllk ul11pjún il/. t•l<ilii•rc.,súg jc'>ilkmutu twno­giltits(l\ Hl il kfi/.JH··nztúr lt'rlwn· l11gnak gy~möl~s­kc!rk•szt illlwlnHl/.111. il lontq-; kiizPrdPim• valo tekm­tPitPI. JdPntl'tlt• tovitbbú. hog\· 11 szakmunkús hiúnyon t<~nfokillllok ldt>sit<·sl•\'t•l logn11k spgiteni.

j:i!.(\'l'lmdw il]Únlollu oz t'ltHiklii fiiispéÍn~ak. _il lwnz<'n.gyúml~ lét l' sil<'-, ,··twk Iliigy Ion lossilill kNdesel.

Kúpolnav Gúbor rt'cski fiiJt'!-.!YZÍÍ mt'!.(l'mlitell<'. h"~n tl pt'tPn:úsúrai .iúrúsban u mult i'vbl'!l )()()OOO !-.(\ ümiikslút iiltPitl'k. Magu is nagyon kl\'';ln~li~ 1 Sila_k tt;rtnnú. ho!.(\ il jitrúsokban IPgolitbh l .iétrast gyu­miilcskNk's;.t ·alkillmaznúnak.

Pkn•z István v. nemzt>tgyülési képvisciii a ve!e­liisl'!( figyt'ltnt:'bt' ujlinlottu. hogy a nugyfonlc_>ssagu munkúnitl a lalvakbétn ig<>nybe kellene_ venm H_zok munkújál. akik n gyakorlatban eddig IS eredm<'~Y! tudtak it•lmutatni. Javasolta mé!l a Mezojlazda~a~J Kamarával való szorosabb kapcsolat megteremleset.

A közgyülés Balogh István ügyvezető titkárt és dr. Szigeli Pált kérle fel. .hogy agyülésen elhangzott kivánságokat tolmácsolják a központi vezetőség gyülésen.

Ezek után megejtetlék a választásokat. mely· nek eredményét alább közöljük:

Diszelnök : dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek. Elnök : dr. Hedry Lőrinc főispán. Társelnökök: Okolicsányi Imre Eger. Borhy

György, a H. G. E. elnöke Gyöngyös. Igazgatósági tagok : Dőry Gyula földbirtokos

Atkár, Outkay Pál prelátus k:monok Eger. Beniczky Elemér földbirtokos Pétervására, Goszlony Andor földbirtokos Boconád. Gröber Jenő szőlőbirtokos Eger. Győrffy Kálmán földbirtokos Atkár, Fleischmann Henrik földbirtokos Domoszlo. dr. Hirsch Albert földbirtokos Hatvan. gróf Keglevich Gyula iöldbirto· kos Pt>tervására, ernyei Szabó Gyula szőlőbirtokos Gyöngyös. Plósz István v. nemzelgy. képv. Aldebrő. vitez Subik Károly kanonok Eger. Kövér Péter földbirtokos Tiszafüred. Széky Pé-ter földbirtokos Tiszaigar.

Felügyelő bizoltscigi tagok; Brélun Károly Eger. Dr. Paksy Zsigmond Gyöngyös. lvády Gábor Ivád.

Kerületi szakosztályok : Eger város. Elnök : T rak Géza; - Brau n Károly. Outkay Pál. Gröber Jenő. Wall Ferenc.

Egri járás. Elnök : Szabó Gyula löszolgabiró Eger:- Jankó-Brezovay Miklós Egerszólát, Pló~z István AldPbrö, vitéz Subik Károly Eger. Urbanesek lgnitc Felnémet. _

Gyöngyös ,-áros. Elnök : Puky Arpád polgár­mesll·r G~"ng~tis: - dr. Paksy Zsigmond Gy:ön.;gy_ös. dr. !VIakrlinvi Gyula Gyöngyös. Rosenieid Em1l G}on· gyös. Szah<\ Gy•Jia Gyöngyös.

Gyöngyösi júrás. Elnök: Gróber Ferenc dr. Gyiingyiis; - Dííry Gyula Atkár, Györfiy Kálmán Atkár. FIPischmann Henrik Domoszló. Kekécs Kálmán Gy.-oroszi.

Hatvani járús. Elnök : dr. Kékessy Dezső Hat· van; --- br. Halvany Endre Hatvan. dr. Szigeti Pál Csúm. dr. Szinyey-Mt•rse Jen ö Hatvan. V árkonyi Súnd;,r Hatvan.

p,·1sztó1 Járits. Elnök: Illinyi László dr. Pásztó; -Szent-h·ány Farkas Apc. Harkabusz László Pitsztó. K11luzsu Kitimán Pásztó. Wohl Sándor Pásztó.

Hevesi j<irüs. Elniik : dr. vitt~z T ómösváry János HP\'es; - Gosztony Sándor Boconi1d, Kovács József dr. Erdiitdek. Kassn lst\'itn Tarnabod. Dobóczky DC'zsií Hen•s.

Pi•tervásárai járás. Elnök : dr. Miklóssy Aladár lúszolgabirú Pétervt1sára. gr. Keglevich Gyula Péter­vitsúr~. Bcniczky EIPmér Pi'tNvására. lvády Gábor h-úd. István 81'la l<ecsk.

Tiszafüredi )ttra:;. Elnök : dr. Fi_t;:zere Jenő fiiszolgétbiró T1szaiüred: - Kövér Péter Orvény. dr. SchiPiminger László Tiszafüred. Lipcsey Attila Tisza· lürPd. Szt'ky Pi>ter dr. Tiszaigar.

A pásztói Vöröskereszt Egyesület legutóbb tart0tl köz!.(yűlésén egyhangú lelkesedéssel Dr. Illinyi László t. b. föszolgabiról. a pásztói kirendeltség ve· zetöjét választolla meg elnökévé. A _kö~gy~lés. e_~­határozitsát küldöltség tudatta dr. llhny1 Laszlo fo­szolgabiróval. aki a közhangulat ilyen frappáns meg· nyilatkozása után nem tudott kitérni és elfogadta az elnöki tisztet.

16. HEVESVÁRMEGYE 193:3. május 15.

A strandkérdés feldúlta Eger nyugalmát. Frank Tivadar tanácsnok és dr. Heller József nyilat .ozatai.

Hevesvármegye törvényhatósági bizoltságának legutóbbi gyűléséről szóló referádánkban idéztük vi­téz Subik Károly kanonoknak elhangzott szavait, hogy .. Békésen, okosan. egymást megértve kell u kérdéseket e/intézni !" Ez a lelki vezényszó lett urrá a lelkeken a közgyűlési teremben. a vihar szele el­ült és a határozatok a béke. a megérlés szellemébom hozattak.

Mennyivel másabb. mennyivel szomorubb ké­pet mutatotl a szükebb családnak, Eger város kép­viselötestületének közgyűlési terme. amidön április 29-én a város békéjét, nyugalmát megzavaró strand­kérdés felett határozott.

A képviselötestület strandellenes táborából egy­más után keltek fel az egyház kiváló értékei és ma­gasabb erkölcsi szempontoktól vezettetve emelték fel tiltakozó szavukat a közös strand létesitése ellen.

Kriston Endre felszentelt püspök nagyprépost vezette be a strandellenes felszólalások sorozatát, aki mélyreható beszédében rámutatott az ügy erköl­csi ~észén kivül azon sulyos momentumra is. hogy az Ersek-föpászlor lelkét .. milyen keserűséggel tölli majd el az a gondolat. hogy tévesen érettnek vélt gyermek kezébe kést adott akkor. amikor az érseki fürdöket odaajándékozta a városnak ...

Dr. Kürli Menyhért föigazgaló. Novák Sándor kanonok plebános, vitéz Subik Károly kanonok és Outkay Pál prelátus lelkiismeretük és meggyőződé­sük kemény szavával tillakoztak a közerkölcsiiket veszélyeztető közös strand létesttése ellen.

Az elhangzott tiltakozó felszólalásokhoz Radil Károly, Nagy László. Sós \lihéily, i\liskolczy István. Nagy Kálmán csatlakoztak.

A közös strand létesitése melletl Kánilz DPzsö. Láng Nándor és Szajlai Sándor szálaitak fel. azzal érvelvén, hogy a vá~0s unyagi helyzet<> folytim fel· tétlenül szükség van az nnyagiuk gyarapításúra s miulán az egész világon már létesültek közéis strand­fürdök. nem látnak ve!>zélyt erkölcsi szempontból sem annak illeni létesités{·m;J.

A s:.~:envedélvekkel telih~tt felszúlulüsok ered· ménye a névszerinti szavazns alapján az lett. ho~\ a közgyűlés szótöbbst;ggel hozzújitrult él kéiziis strand léh•sitéséhez ...

. . . ~legszavaztük a közéis strundhi ~d •. it. A viharmagol n•tií. sok balkl'Zzé•l k«'zl'lt kérck·sm·k nwg­lett a suh·os kii\·etkezmén~ P; Ego•r túrsad<~lmúnuk nyugalmát ieldultéÍk - s él rPmeit unyu!:(i jii\'!•delmet is veszélyezteti a kiizéis strand elleni lúrsudalmi ho j kott.

V alélhogy ugy L;rpzzük. hogy éiZ orszüg mai su­lyos helyzPI«;ben nagvon üdvös let! volna \ it.'·z Su­bik Károly fent idt;zett szm·ait komol~ 1111 megsziv­lelni. T éli án lehl'lett volna mt·g···rll·sspJ l' gy olyan me~állapodást is lt'!Psit.·ni. tiszl<'il'llwn tnrtvu mindenki ft:>lfogúsilt. ho~y <1 \\'<'t'kPnd napokon pn'•· b.'lkt'ppen Eger \'Pndégt>i n··szi'n· n•nd<·ik«·z•'sn• ülli volna a közös slrandfürdií. nwrt hisz<•n csak ur­ról van szó. hogy milu:.nt ll'ht'lrw él vúros idPI.(l'n­forgalmitt s <'Zzel anya~i bevételét eml'lni. hiszen Eger lakosságúnak mindkd nembeli n;szP. aki u vizet s a napsüiéscs homokot szerettP. nwgta­litlta nzt eddig is él külön uszodakban. Azolmúl. akik eddig nem lütogatták az uszodákat s csak u most létesitett l<iizös strandol vennék if.l{•nybc -- bizonyos.

hogy nem a sport, a viz és a napszerelet vezetné öket.

Alább közöljük dr. Frank Tivadar tanácsnok­nak és dr. Heller József ügyvéd. városi képviselö­nek nyilatkozatait.

Frank Tivadar tanácsnok, aki a plénum elölt folyó harcokban a fürdöüzemektől kapolt teljes in­tézkedési jognál fogva nyert exponált szerepe miatl természetszerüen nem vett részt. a következöket mondotta: .

"A közös strandfürdö n létrehozásánál az igaz­gatóságot a következö szempontok vezették:

Egerben a vizvezeték bevezell;Se óta kb. :l00-600 fürdökád van magánhaszni1latra. ami a városi fürdök üzletmenetében i>lénken éreztette hatását. 19:H. Ma nagy visszaesés mutatkozott. a göz- és kádfürdök állandó ráiizetéssC'l dolgoztak. jövedelmük csak az uszodéiknak van. Ebböl kell fedezni az ösz­szes kiadásokat. a gőz és küdfürdök ráfiz!'lését l>s a József fürdönél ft>lmerült tetemes kiadásokat is. Az elózö évek 90-9.1000 pc•ngös forgalma a mult évben már .'i7000·rf' esett \'issza, ez pedig nem ek·g, hogy a váliulatm húramló terheket fedezni tudjuk. legfel­jebb a knmutokru telik. de u tök<:.re nem. A Pesti Hazai Bank már percsiteni akarta a József fürdö tartozásill s él vállalat bevételeinek fokozására csak egy mód kinálkozott - a közös strand beve­zetése. Erkölcsi szempontból bírálva él kérdést az igazgatóság álláspontja az volt. hogy él strand nem erlúilcstelen. az uzonban lelwts<:.gC'~. hogy egyeseknek az erkölcsi fplfogúsúval ellenkezik. Azonban Eger abban él ki,·áltsügos lwlyzt>lbt•n \'Un az összl'S \·idéki városok [iiléitt. hogv kd modern. nagy uszodája van s hét az ef.(yikht>n ~wg is nyitja a .. .trandiürdéízésl. a Intisik uszodút nwgosztotl iürdt'·ssel berendezve. ki­ek;githeti azoknak ;IZ igi·nyl'il is. akik kiiziis fürdiibe jilrni m•:n akarnak.

~:s mikm az iguz~utúsúg fontolúru \'Cltf' Eger iskolm·úros jellt>gd. PbbPn u lt•kintet bP n is meg­icic-Iii diinl<;st hozott. mPrl hatürozutilag mondotta Iti. ho~v iskolai tnnulúk a strandol m•m lütogél!halják. ~Iéi r ~l;•sl. élmikor él Z i ~ilz~atúsú~ ily módon kiPJt:.gi­!Pitl' azoknnk iiZ ig,··nyPil is. ukik Prkölcsi f!'lfogi1suk miéltt lll'm akmjúk Jútognini a "trandot. mPgg~ özií­dést SZ<'rPZ\ l' é.lrrt.,l. ho~y nz Pg«··sz \·úros lnkossitga egyéiniPIÜPn a stmnd nwf.(nyilúsút kivúnja. tnP~ülla­piloltél. hogy <'Z <IZ :i" " llt>lll nkaditlyozhuljtl mPq a stmndot ki\'i'tnú (j;) " " úhaj{muk !l'lic~ill'sd.

Iken Pliizm<~n\ek utún mlott nekem az igaz­gnlúsúg IPlhatnlm<;zitst u iürdiik husznosititsúra.

A slmndiürdiinek leltétlen mPg kell hozni uzt él jiiwddnwt. 11nwlh l' l <l rt• g t rezsim alatt Iéinkre­tett vúllalnt lé'thm úllithak•. ilzonbun azt lt•ljps hutü­rozottsüggé.ll lll'lll mt•n•m úllitani. hogy m{u nz Plsö év is ml'g fo~jn hozni azt az t•redmt··nyt, nmt>ly mel­lt•tl a \ úllai<lllhlk 11 foly<·, <··d terhPi mumd1:.k m;lkül rendPzlll'tiík. mert a publikum hl'iolyitsa 1tlatt itll mt:.g u ki,··ll'zt·tl llilrcnuk, <t:1wk il slrtmd mPgnyitúsitt kii\·ettP Titrsadnlmi uton mt;~ 11111 is t'n.is pr;,pugunda iolyil\. hogv hizonyos kiiriik ne lútogassúk il stran­dol. Emwk !Prm«;szi'!Ps kii\·PtkPztnt'•nye az. hogy a megn~ itús ···\'l· bo• n 11 stmnd lt•ljps jiivedelm!'zííségél kil111sznidni nPm tudjuk.

Az nzonbnn biztosrn vl'lll'!oi. hogy az uszoda bevt;ldei liillt'·tlPnlil Pnwlkedni fognak {•s a \·isszn­nnyatlott idegpnfor~nlom szinh;n enwlkPdni fog.

l !l~:i. május 15. HEVESVÁRMEGYE 17.

Ennek aztán a jótékony hatását. ha nem is maga a fürdövállalat. de a város ipari. kereskedel­mi élete és. lakossága föltt-tlen meg fogja érezni. Merl Eger leltétlenül predeszlinálva van természeli adottsága következtében, hogy fürdö és nyaraló vá­rossá fPjlödjék : gyógyforrásainak bősége, gyönyörű parkjai. olcsó lakásai és olcsó piaca a fGrdök ter­mészeles varázsán kivül is vonzani fogják a fővárosi t's ddé ki kiizönst>gel."

Az optimista szavak reménységgeltöltik el Eger köziinségél. amely e szavak igazolását a minden harcol békést'n clsimitó idötöl várja.

Munkalúrsunk i<'ikerPslc dr. Heller József vá­wsi képdsPiőt. akiről köztudomrísú. hogy a legutóbbi mqJOkban. ennek az áldatlan kérdésnek a helyes mPderbe való lerek·s .. ~bcn igen erősen tevt>kenyke­d!'tt. -- hogy itllúspo:1lj:!l megismerjük.

Munkutúrsunk kc'•rdt>sére szi\·es volt az aláb­biukban vitlaszolni :

Ez a kt>rdt~s nem uj. merl ez kl-l évvel ez-előtt idVt•tiidiitt múr a lürdéi igazgatósági ülésén. ahol r11··gy zsid<intllúsú igazgaltisági lag fo!l'lalt ak­kor hPiyeL

EzPn a gyükst>n étn<'lki.:l. hogy én előzelesen búrkin·l is túrgyultam \·olna. arrp uz álláspontra he­ly<>zk<>dlem. hogy kizúrúlag uz Ersek Ur magas sze­m<;jyi';''!-ll' rniatt t•lh•np ,-agyok 11 sirund ldPsilt:.sének.

Akkor. uz igazgalt'•s{r!-(nnk slmndpiirli n:.sze ki­n'tlt az il.{iiZgalósir!-(bóL

;\ ,-úrosi kt·p\·ist>liiiPstull'li üll·scn bizalmatlan­~úgi inditn'rny hangzott cl ukkor is. de lermészele­sl'n a strandol m<•ghiusil<i iguzgalúsúgi tagok ellt>n.

A \'irrus kt•p,·isel<-iiPstülPli ült'·sén t'n szúlaltum it•l u s lrandl'lll'n<'s iguzgultisúgi tagok n~sz<'riil. itllits­ponlorn akkor II!.!)UiléiZ ,-olt. rninl ma. nt'\'t'ZPies<'n kift'jt:zdl<'n hangsulyozl<>m. hogy búr nt'lll tarlom u strandol t•rkiilcstelt·n inl•-·zrm'nynek. uzonban nz Ér­st>k Ur rnél!!éls sZ<'IlH-·h-t>re \alt'~ tekiniPttel t• ile ne va­g~ ok ann11k. l~n ug\ ai lis iiZ ~:rsek Urnak a v ú rossal szt•mht·n lnnusill'll -~,, tizPdes mugalarlirsirbtil azt az t'rt•dmt·n~ l szürk;n h•. hog) bt•csülni kt>ll annak u i<-·rfiunnk iiZ l'rkiilcsi irilnyu .-,lwjúl. aki Fiípúsztorko­düs;r illirit il vúroslt'•l ~ohil s!'mrnil n<•m k1··rl. dP t'l!\ •·lit ·n t·g~ k···n'sd il ,-úrosnal~ lill'!-! rwrr tagadtu.

\l,•rl lhr nwr!<·gw l!'ss/.Lrk 11zl ;r lld!.!Y t>rkiilcsi l'r<•l. anwlyl'l nz Erst·k Ur rnn!-(us sz!'md~,- jtol1•nl tt

n'tr<•sril rl!-'Z\'1' t'·s iiZI a m,··rlwt<'lll'n kúrl. wnelyel Pg~ lll·'l!WIIIoll. t·lm,··rg!'s<·d..tt ,-iszony len•mthl'l <;s pan:l<·l üllitom !'ZI azzill il \·úrhilk> illlYél!.!i hozam mal. élllll'l\ L' l a strand ll·l<'siksl' él ürrosnuk jelt•ntlwt. -habo~üs nt·lkül ki.iPienli'ITI. hogy iiZ (•rsPkst>ggt>l \·aló jm·iszonyl il vüros i•'•l lt·Hogoll szemponljitbcíl itpolni <;s nll'glml<~ni kdl ~-·s I'Z utúbbil !iild)l' helyPzem n \Ú ros <·rdi'IH-·b<il. az anyilgialdJilll wlt>nl kPzö le­rn(·r!wl<·i l'SI'lll'ges Nedm<··n~ n<··L

Ez étZ úllúsponlom Wlllétk idl'j(·n P!.l\'!'düli <:.s elszigl'lelt nwmdt. nwrl tekintelyes ft>rfiak rt'széröl hangzolt <'l az. tehitt olyélll kijelt•nl<'s állnspon­lornmill szt•mben. ttmPiv azt lmtalmuzlu. hogy a széi­nyt•gl'n \·olt kt'•rdl•st cs~tk abbtil n szpmszögböl l!'hel elbiritlni. ho~y erkiilcsös-P. vagy l'rkölcstelPrl-E." a strand inl(•zm<'nyt•. -- elll"nbPn az ErsPk Ur magas szPm!··­ly<:.t u \'ilitba bevonni nt•rncsak nem szabttd. de n{"m b ildomos.

Azóta u kérd!'s nyugodott t~s rnosl. amikor uj­búl sz(inyegrt" került - az én úllásponlom vitltozat­lanul a n•~i maradt. unnak revideálására és m{"gvál-

loztalására annál kevésbé volt okom, merl az utóbbi két esztendő eseményei is mindenben meuerösilellék abbeli állásponlom helyességél. hogy az~ Érsek F ó­f?ászl<?r magas személyével való megértö jóviszonyt apolm -- a városnak, elsőrendű érdeke.

Álláspontomal annak idején is csak a város polgármeslere lelte magáévá, - aminthogy a mosl folyó harcokban is, amint ez a sajlónyilatkozatból is kitűnik - állt mellettem a polgármester ez("n az ál­lásponton, - noha meg kell jegyeznem azt. mikénl a polgármester a strandnak - erkölcsi okokból is ellenzöje.

Ha most álrevidiáljuk azt a vitái. amely a strandkérdésben az április hó 28-iki közgyülésen le­folyt. - akkor én at. éillásponlomal minden irány­ban teljesen igazoltnak. helyesnek és megerösilell­nek látom az által. hogy amig egyré!;zl a képviselö­testület ülésén a PüsP.ök Ur őnagyméltósága maga is megemlékezell az Ersek Ur magas személyéről -­addig a képviselötestület ülése óta ismeretessé vált eseményekből nyilvánvaló az. hogy az Érsek Ur. jól lehet. idevonatkozóan előzelesen álláspontjál nem nyilvánitolla. - mégis ugy fogja lel a kérdést. minl az éi személye preszlizsén esett sulyos sérelmet.

Le kl:"ll szögeznem, hogy nem hiszem. hogy akadna a képviselötestületnek f\kár csak egy tagja is. aki állásfoglalá~ával - az Ersek Ur magasan liszlelt személyél sérteni akarta volna. - mégis két­ségtelenül sul_;os és nehéz a helyzel akkor. amikor a telje,:pn elmérgesedett viták után. mosl utólag ki­vánjuk a kérdést ubból a helyes szemszögböl nézve orvosolni, amikor meggyőzödésem szerinl a kérdés lwlyPs Plbirülúslinál - az általam lelvelell fentebbi szempontokul el6re kellett volna mindeonkinek ~on-dosan m•:.rlt>gPini. ·

A k&p\ is,·i~ilt'slület határoznia óta eltelt idő alatt igazán fokozolt erővel kivánok ebben a tekinletben kiizreműködni. hogy a kérdés közmegnyugvásra meg­oldást talitijon és ezen üg-ybl:"n lolytaloll. sok irányu és hosszas tárgyalitsok eredményeként kö •. iilnöm kell. mikt-·nl nincs a város kl'pviselö!Pstületének egyel­len tu~ja sPm. aki ne igyekeznék a maga. részéről mindenben elegel tenni annak hogy az Ersek Ur rnéi~Hts szerm>lye -- a megielelő eléglétell megkapja.

A f·.•nlit>kben rsmP.rldiPm a Szt>Ikl'szlö ur által k~•rt irún,bnn állitsponlomal, u~ y u jelenben. minl a multhan. szabad legyen ehhez hozzálűznöm. mi­k<·nl hu a _iliv(i sz!'mponljából m··zem a kérdést. ak­kor PgyPnesen elkt>pedvc gondolok arra. hogy az eljövö 100 é\· krtiniküsa. ha u mosl folyó harcok annalesei kezi·be kerülnek. azt logja-e gondolni. hogy ennek a \'Ür<><nuk sulyos gazdasági jeleuje oksze­rüPn folyik abból. hogy az l !J:J:J. évi gazdasági vi­lágkataklizmúban --- él \·árosl heteken keresztül ilyen kt•rdések tarlották izgalomban. vagy pedig arra az eoredmt;nyre log jutni. hogy az a vitros. amdyel ily<'n szomoru (•s lehetetlen gazdasági válságbun ilyen strandkérdések izgatlak -- rászolgitit a sulyos gnzdnsági ,-álságm.

Mondom. Szerkesztö uram. érdekE:"! ez a kér­dés -- a _iiiPií szemszögéből is. de éíszinlén meg­vnllom. még jobhun érdekel az, hogy ez az elmér­~Psedett kérdés. hogyan log közmegnyugvá!lra meg­oldódni a jelenben.

\1pgjegyzem és leszögezem azt is. hogy a Frank Ti\·adar tanácsnok ur szl:"mélye és minden vitán fe­lül álló és mindenki által ismert erkölcsi integritása t;s jellemszjlárdsága a kérdés megoldását annál köny-

18. HEVESVÁRMEGYE 1933. május 15.

nyebben előmozdítja, mort mindenki meg van arról győződve, hogy ö a bajban lévő városnak és fürdö vállalatnak - ·csak a legjobbat akarta és hiszem. hogy a fürdőügyek irán li meleg szerelele és érdek­lődése - meg fog nyilvánulni a kérdés megoldása körül támadt nehézségek megoldásánál is.

A legközelebbi közgyülésen alkalmat fogok ke­resni egyébként arra, hogy az egész strandvitában -kezdettől fogva elfoglalt álláspontomal ismerlessem és ~zembe fogok szállani a helyi sajtóban megnyilvá­nuló azzal az állásfoglalással is, amely ebből a strand kérdésből ismét u. n. zsidókérdést kiván csinálni. -merl meggyőzödésem szerinl mégsem lehet helyén való az. hogy mikor két évvel ezeJött a strand meg­bukott, akkor zsidók buktatták ezt meg, mosl pedig amikor megcsinálták - ismét csak a zsidók legye­nek ebben a kérdésben hozolt határozatnál - a bünbakok."

Katasztróf ál is helyzetbe kerütt a vidéki háztulajdon.

A tönk szélére jutottak az egri háztulajdonosok -mondja nagyecséri Kánitz Dezsö, az Egri Háztu­

lajdonosok Egyesületének elnöke.

A békés konszolidáció idején a házingatlan lisz­le3séges megélhetési lehetőségel jelenlelt annak, aki abba a helyzetbe került. hogy húziurnak mondhalla magát. :\la ez rotég papiron sincs mPg, s az u hely­zel, hogy a háztulajdonos iirömesl mer:szubudulnu házingatlanátóL ha ez a nagy kintilat kön•tkPzlébcn egyúltalim lehetséges volna. A kibirhtltatlun tt>rhek. minl egy sul}·os sarc nt>'tezednek a htiztulnjdonra. a hitt'ldet eldugult csapjain kiilcsönrc sincs kilútüs s még örülnek a háztulajdonosok. hu lakót lwpnak. merl hiszen minden második hüzon kiadó laküst hir­detö táblák függnek.

:\lit lehetne lenni. hogyan ll'lwtn,• t•lkL•nilni il házvagyon teljes cs<Jdjt'·l. mi!yen mt•goldúsi nH·,dozu­tok lennének legkézenfPkviíbbf:'k - ezek uzok a kér­dések. amelyekkel felker.-stük nagyPcst;ri Kitnitz Dezső!. az Egri Háztulajdonosok EgyPsületl·ben tö­mörült érdekszcn·ezel elniikd. mint aki lt•!.;"tüzPicsC"bh ismerője az egész kérdt"•skomplcxumnuk.

- .. Umtlomig hangoztatuti !ény. hogy n húztu­lajdon ma a legsulyosabban nlt'gaclc'•ztHtoll \'ngyon­litrgy mondotta Kitnitz D••zsií munkntt':rsunlmak Nincs ma Egerben ht'!ztulajdnnos. aki nt' ki,·imnú él

ht•lyzet g\ i'>kews on·oslüsitl. Nt'mrt··giiJl'n ill<tkitottuk meg az Egri Húztulajdonosok Egypsülclt'•l. nH"rl meg kellell tanulnunk. hogy sz••n·pzett erii nt·lkül nem IP­het er.::dml'nvt ek·rni.

A s':'gilseg csak fplülriil jiilwt. A lwrmünynak kell felfigyelnie mitr. hoJy a rünk n'•ll h·rhf'i\ u nem­zeti vagyon csökkPnest'·t ,~s eit'rll·ktt•lenitt;st;t s igy az ország szegt'·nyedésél is iel<"nli.

Nem egyszer hangzott t•l ,,Jycm kijpl•'ntC:·s. hogy a közterhek a maximum pontjcin úlltm3k. t•l\·úbb m•rn mehet a prés. rnerl a szoril!i a nyakunkat is befogta. Azóta a pénzügyminisztert•k cg~ müsl k,·,vctték s az adókat mindegyik emelte.

Itt van például lmrédy Bela pénzügyminiszter legutóbbi rendelete, cs!ik ez .)0 szüzalt;kos crnelt;sl jelent. A l HOOO 1933 sztimu rendelet kimondj n, hogy az idei házadó kivelésénél a tavalyi novemberi nv<'rs­házbér jövedelem. ill~téíleg a haszont~rlt:~k tiz<"nhat-

szarosál kell adóalapnak szúmilani. Ez m.1ga olyan plusz. ami kibirhatatlan.

Egész sor intervenció hangzott már el ubban a tárgyban, hogy az arnugy is magas vizdijakal külön is megadózlalják. holott az nem számiható jövede­lemnek, merl hiszen a tulajdonos kezén csak átmegy, ö csak átveszi a lakótól és azonnal befizeti a város pénzlárába. Igy mi egri háztulajdonosok eddig évente helvenezer pengő! fizettünk a vizdij .. jövedelem" után. amiből természetesen egy fillért sem láttunk.

A háztulajdonosnak. aki valamiből mi•gis csuk fizetni akarja a terheit. örök nyugtalansAg -- a lakó is. A lakók azt mondi<ík. nem tudjitk fizetni él lak­bért. levelték él fizetésüket. ievellt;k él lakbt;rükPI. a háztulajdonos millt•het. --· ha azt feleli, ezzPI az adó­hivatal nem liirőd1k, olthagyják a lakást és üresen marad. Honnan fizessen ét háztulajdonos adót. ha nincs meg a fedPZPI erre?

- A kormányzat urai meggyiízíídésem szcrinl. nincsenek tisztúban pl. 11z t'gri hüztulajd<m·>,;ok spe­dális nehézségPivd. amil él vizdij. csatorm1dij és egyéb vrírosi szolgitltaléísok okoznak. Ez a küliinadriz­latás nagy mt'·rtékben csiikkenli teljpsitíJ képl'sSI;giin­ket az tiliami kiiteL•zelts{·gekm:.J. Kd malomkií kiiziill őrlődik az pgri házhirtok : Az t'gyik olelalnil él pénz­ügyi kormányzat. n músikon a vitros kiiv<"tPii a maga részét.

~1indnyiljHn üt•·n•zzük. hogy utolsú eriinkig ele­gl't kt•ll knnünk kiiklt•sst··geinknek. dt' mi i>< kivéínjuk, hogy akik sorsunkul inlt:.zik. ismprjt'·k ml'g tcljesilií­kc'pesst;giink hutúrút. lmj11inlwt. nwrt belt·g l'mht·rliíl nem le hl'! teljesilmt··n~ f'kt•t \'iÍrni.

N n gy rt•m,;n~ l'kkPI Hírtuk él latmozüsi hitelt. lt•gulübh t•gy injpkciú nwndtuk dP Hmint él fpJ­tételeknt'·l kidnült. kf'Vt'st•n IPsZJll'k. akii\ igénvbe is fogitik vpnni. .

l log~ mitst nt' mondjnk. csuk az a bt;rhüztu­lajdonos kuplwt 11 lüilrsi'•nbiíl. akinPk az ig,;nylt;skor st•m il<k•. S<'lll lüiziiZ<'Illl hútmk·kil nincs. Hol tulülni nw ilyt•n hitztulitjdonost '! Aki t'ZPkd il iPitéftolekd mt'gszuhta. nem ismt•ri il hüztulnjdonosok lwlyzl'lt'•l."

\kgk,··rdt•ztül• m···g Künitz J)pzsiit. hogy il lláz­tulitjdonosok Egyl'~liiPtP mikl'n /dlitspontot fogiul el <lZZ<d il t.·n·n·l szl'mht·n. ilJllt•ly il SpeyPr-kiih·,:.ny<"k bP,·itsr'trlúsÜ\ ill ti Iliiitunil lü . .,llln!Pni ilZ egri húztulaj­don !t•rlwin

-· Az eg~ esüld \'itlusztmün~ il - .. fPIPitP ·· il llilpok­bun fo'.(lulkozott u lt•r\'t•z•·ltt•l. de (·rdPmi lúr~.:yidúsra nf'm is kPrül il sor. ml'rl n kilútüsok olyanok. hogy et húztulajdonosok npm rendelkPznek nw uzzul HZ cisz­szeggel. amellyel n kiih"t;ny<'kl'l él mui IPmenl ürfo­humon is ft>lvüsürollwtnúk. S ,··ppen il Jwht'·z hitel­fPI!t'•telek miHtl pt;nzt fiikenni st'm ludnah t' m<ískii­ltinbPn nu g~ on ,·.Jt'trt•nd,·, n·· lm.

A Csongrtid vtirmt•gyt~i általános tanilót•gye­sület üdülőháza Málrafüreden minduzolmnk. ilkik nyugillmHI. kt•nn•lml'l. kitiin,·i Plli'ltúsl kPrPSJH'k pol­gitri szolid ürakon, - elslírangú üdüliílwly! Az eliízií (•n•kben ott nymult vt•ndC:•gek u lc!!!nugyobb Plismert'•sspJ udcíznilk 1m>g ma is u gondos t;s fil.(yel­mcs bérliinek Wickl Púlnak. aki mindrm IPiwtiíl t•l­kiivell'll, hogy vt•nclt'·gei u Jpgnagyobb megelt:.gedi•s­sel távozzanak. Ez az C:·lií reklám mindt•nnél jobban igazolja nz üdülöhely nngyszerüst:.gél !

1933. május 15. HEVESVÁRMEGYE 19.

A gukser. lrta : Balogh István.

Hires szőlősvidék Gyöngyöspata, különösen a késöi saszlái nevezclesck. Dc kezd,·e a cseresznyé­től. minden más kivánatos gyümölcs is terem a jó pataiak szőliíhegyein. a V árhegyen. Kecskekőn, Ge· regen. Hi:lvasalatt. Bogyicson. Középbércen, meg a Hajmalon.

A patai magyaroknak a kertjük is a szőlökben ,·an. merl a kis portákon folyó kiadós baromfitenyész· l<~s u kcrli·szettel sehogy sem tud összhangba kerülni. l1•ü·n u baro:nfiak agyalurL találékony. főleg buvóluk találékony titrsasúg, rm•ly u lüskével körülkeritett kis húzikertekbe múr ukkor is megtalálja az utat. mikor mhz u rt•püll•s a me~:szabdalt szárnyuk minlt szóba nem kerülhet. -- No d t> segit a találi·konysúgon. amit a baromfiak lunusitan11k. minden rendes gazdasszony is. \1t··g pedig akkt'·nt. hogy a szomsú·d porta kert­jének a rüské_i<;n kis alkalmatos lukai taszigál o pa­pucs nrrúnd. hol.{y az <;des é-s ,~hPs apróságok áljus­sanak ü szom~zi~d kPrljd dézsmúlgatni. --l gy aztán. mind1~nkinek lt•vt··n s7.omsz<'d.ia is. a kertek sorsa diírelúthnl<"•w1 az. hogy mikor ü kis hagymaszárak. meg jól<·le puprikapalitnlák s egyebek elkezdenének iirülni il lungyos mújusi PsiinPk. bizony hol nyakban. hol tiiÍ>Pn IPcsipPgdi íik<•l val :imP ly kdlábú tollas teremlmt•n~.

Ez1··rt vun az. hogy il k1~rtt•k minden zöldség­iélén·l u sziiliikbPn nyPnwk elhelyezést. a falubeli l~t•rtekiJl'n csuk gyümiilcsfu m:•g krumpli lelhetií lé­n·n utúhbinilk st.úru mt:•g a IPgialánkabb gácst'•rok­nak is kPsl'rÜ Ph·dPI. --

Ekk<'·nl. hogy a sziíliílwn nPmc-mk szíilíi. dP zi•ldsl.'l!h•le is bü\·<'n nm. no meg u júféle cst•resz­n\ e, finom barack. rin!-{lú tn l'!! miegyrmis. bizony n;·mcsak sok dolog 'an a sziiliikben a kapúlgatás. gvomlirlirs. m..tszi·s. ki.•li•zt•s. hegydt•s. horolirs irá­;,~úlm:J. harwill a pulai sziiliiklwn mür mújus PIPji·n r~Pgkt•zdiíclik il szüwl a gyt•n!-(t•szúrü ziildhugvmÜ\'étl. linornlt'\ Pl ü salú\."1\·al. sJH'nl·,ttal (n Pm nw gY Lw ü

JlilféiJ. rn,.rt a pura1 az I!<~Z. rwrn sp<'nt-ll a pataiak szprirrt) jim lassan a piisi'.tndt•. ziildborsú. zöldbab rnit'!.!\ rnús

.. Ih 1'11 kiad"s lairodi!l" rr t's Jii\ ,•dt>lrn,•zii tmto­múm ;l p:lliliak sokk k· Plkriilt.i ~·ziiltílwg~ l'. Múr PL' dic: ;nin.l,•rr t;artorn<Ín\ nal~ az iirt.•'sP t··s kiizhizlonsúga 11 lt'!.!t•ls< .. •. 1'\,•mcsilk a bthlialwli idlíklwn ilkadtak oh il ll Hm illails It"· l t• rH'p<'k. akik twm n•stt•llt•rwk tt

m:t~ukd kim1·h-P il mils<··h:.,l tiihlwt markoini 1;s \'inni a l!\ i•ng\ t•si piacm. Kicsil sz<'dt•k il nmgHmt;búl. ml'g­lt'tii~illll -il szonrszi·d,··b,·,: : 1\,.,k,•s it•lsz<i <'s i~Pn-igPn hasznos. 1\ lllPrt mind•·n iPlsíibh szomszt•d igy gon­dollwzilc az alst.,blmk. il lalufel<· jobb fiild!'kbPn IPr­rm·h ·!<"ik sok kúrúl lirtiirk Plllll'k 11 hétrúcsok• szpl­lt•rnrwl\.

\lirwk okiu··rt il legesl,~gPlsiírangu*) feladélt az. hogy ht•\-<'ZI'I<'ífwn Prnlrtt'lt ürrlwgyi. kPcskl'lúi\·i. ho­!l\·ic.si. ,-úrnwgi. gPCPgi. rnl'g pgyi•h paskomo_k es i<;rlomúm·ol~ íirzt"·st'•n• Hkkurútos <··s megl<'h•líi it•rfhk talúltass<;nak. Oh-an lt··rliuk. 11kik csak k<'rülgessi•k u lnrlomúrwt. dP n;. mmkol_janak maguk is bPiiílt•. Jú lúbuk IP~yt•n. hogy utolt"·rjt•k a tol\·ajl. d<' fia~alok :~e nngnm IPgvPnek. mNI akkor mt>g a turtomany nr­zé~P hPiyt:ti a szíílíib<•n billt>gíí leányzók ~s ~eny:ecs­k<•k jobbun érdt'klik íikel. minl a vagyonorzes vallalt

0 ) Putún illY muncliúk tt•lc~tcllt'l•tirtlnl(ú.

feladata. És nemcsak a menyecskékkel való c1cazas rejl magában veszedelmet. hanem ha kissé pityókos öregecske a kerülő. bizony megtalálja a maga eim­boráját holmi ojlogaló, mels?.egető koros gazda sze­mélyében, aki nem restell jókora liaskót magával cipelni a lélek üditése okáé-rt. Ha aztán a kerülő \·endégségbe toppan a körúlja során hozzája, akkor a baráti szives korlyam~atásoknak a köz adja meg a kitrál, mert amig a flaskóban tart. addig bizony nem a határt járatja szemével a kerülő.

Hát .hol van itt a gukser? kérdezi a nyájas olvasó. Eppcn de éppen mosl következik. Merl a legutóbbi csősz. illetve kerülőválasztáson megdöb­bentö dolog történt. Két olyan messze földet járt és tapasztalt egyéniség jelentkezett a dicső szolgálatra, akiket eddig az öntelt és kizárólagosságot élvező patai csöszkvadrumvirálus számottevő ellenjelöltnek el nem ismert volna. Szóba sem jöhettek eddig ilyen iontos és jól jövedelmező hivatalra.

A két kiváló férfiu nevét ide is iktatom. hogy a tudomásom szerint elsőízben alkalmazott eljárá­sukat u vármegye annáleszeiben feljegy<"zhessék: egyikük Mihók Pál (igaz. hogy az egész falu csak Palit mond). a másik Lucsányi János. kit más Lu­csányiaktól és Jánosoktól me~különböztetendő. punyi Lucsányi Jánosnak hivnak.

Minl ismételten nem restell~m kiemelni: a két kiváló férfiunak derekas tapasztalataik vannak már idegen országokban is. Mihók Pali kemény katona volt a \ ilágháboruban, de holmi csehek hitványsága orosz fogsá~.zl-,a jutalla öt. Igy aztán tanulmányuta­zások t lelt Nagyoroszországban, eiőbb a laposan. utóbb a h ·gy.·n. Legjobban telszell neki a Krim lél­szigl'!Pn. mely. ha nem is olyan szép. minl a patai vidék. mégis jóléle szőlőhegyek vannak arra, amik hazu emli•keztetlék Utóbb. hogy a veresek nem en­gedtek borocskát sajtoini a szőlőből. megharagudott t··s odább lépett s hogy-hogy nem. a Kaukázusban ütött hosszabb időre tan y .'il. loglalkozván olt sok mindPnf,•ll;\.el. Itt különösen kiismerte a kecskefélék átkos termt:·szett•t. mt'lyeknek a lakadás iránti elő­szeretet.· oka a Kaukázusi hegyek kopárságának. No dP minden tanulmányutal bt' kell fejt>zni egykor s a laJu~ztulatokban gazdug lérliu mt'gis megtért ősei honába : Patn városába. (Kérem. hiteles ieljegyzé8ek numak Pata egykor nirosi mivoltáról. s még a !lOO­as t"H~k öregei ét ,-ililg minden kincséért sem mond­túk volna ki a virroshú7.a szó helyett a községházát).

A másik kl\·itló e!,!yt;nist;g. punyi Lucsányi Já­nos szintén gazdag geográliai és etnográfiai tapasz­tulatokban. hn nt•m is jitrl be akkora lá\'olsá!!okat. mint elíibb Pmlilt•tt kollég<Íja. A nagy lá,·olságok hi­únnt azonban st>mmil sem von le világjárói lapasz­tal~tninak t•rté-kébiil, merl ii viszont lassan utazgalott ,·,,, rwmc ak mai szükebb hazánkat. nemcsak régi nagy :\1agyarországunk északi tájait. hanem Galiciát. Loclomériút is beharangoita módosan. kt;nyelmes lt•mp(• vu l dirigált menetckben. Ű kelme ugyanis u li­ior.nisba öltöztelett császári és királyi hadtápterdeli marhahajcsár minöségében lett bokros szolgálatokat a nagy hitboru alatt. Hajtott marhát Miskolcról Stryjbe, Homonnáról Zalescykybe. Mezölaborcról Halicba. Kalusru. Krakówból Premiszlibe. járt lvangorod es Lublinban és Hindenburgol is látta Breszt-Litovszk­ban. Ott tanulta meg. hogy ahány nemzet, annyi szokás és mosl bölcsen alkalmazza a tapasztalatait

20. HEVEVÁRMEGYE 1933. május 15.

idehaza is. különösen uj hivatalában. a kerülőségben, mondván: ahány tolvaj, annyi a szokús.

Nos és mosl megmondom hogy mikénl lettek ők kerülők, avagy csőszök. (Ugy vélem ök jobb szeretik a kerülő hivatalos rangját. minl a csiísz ke­vésbbé megti~zteliínek érzell hivatiu<mt>gjelölését.) Nos ugy lettek kt>rülők minden más jt>löltel menthe­tetlenül verve. hogy dlls tapa~ztalataik sor(m olyan eszközzel szerclt(·k fel magukat. amit u jiÍ t's m<idos patai szőlősgazdák minden egyéb kerülöi kelléknek fölébe helyeztek. A jó kerülönek jó lába. jó markos tenyere, vastag fustélya. községi revolvere legyen, de ez 'Tiásnak is meglehet. Jó szemének is kell lennie. De a legjobb szemmel sem lehetett versenyezni Mi­hók Pali és p unyi Lucsán\i János barátainkkal. Nerp. semmiképen sem. Nekik ugyanis gukserük volt. Es kötelezték ma gukut arra, hogy a gukserrel vigyáznak a munkájuk teljességére és pontosságára. A gukser­rel nem lehetelt versenyezni, két állás után törtető emberünk egyhan gLI választással kapta meg a leg­értékesebb, legjobban javadalmazolt tarlományokat őrzésre és ma is peckP-sen. nagy méltósággal és nagy sikerrel látják el hivatalukat. hála a guksernek

A gukser ugyanis látcső, magyarul gukker. Kiváló k~rülőink jó erős bakkancsszijon meg cukor­spárgán hordják állandóan a nyakukban. szaporán illesztgetik a szemük elé a kiváló müszerl és jaj a tilosban járóknak ! Nagy büszkeséggel töltött el az a tudat. hogy szülöfalumban ilyen haladüst tanusil a kerülőség és a technika vivmányait. ha nem is prizmás binoklival. de mindenesetre qukscrrel ,·állja hivatása hasznára.

De a nagy büszkeség és jóérzéshez eqy kis aggodalom is társul. Talán mondhatnám ft>lek. Félek. hogy Mihók & Lucsányi. a huszadik szitzad ultiiröi a következő vitlaszláson már nem lesznek ilyen fölényben. Merl sajnos, gukser ide. gukser oda : az őrzési eredmény épp oly gyenge, minl eddig volt. Oka pedig az. amin alig tudunk még ezideig seqiteni : a tolvajok éjjt:l müködnek s azon a lcqjobb gukser sem segit. Es ezt a tolvajok tudják.

Látogatásunk az Országos Stefánia rendelöjében. Szövetség apci

Mindig jóleső érzéssd keres~ük fel vitrmegyénk azon helyeit, ahol az igazi emberszeretet nen•ben folyik a legszebb, - az igazi nemzelmentö munka. Amikor a Stefánia Szövetség apci rcndelö;t:·ben a sok giigyögíí gyt>rmt'k köz! mt'gjelentünk. júlt•s6, megnyugtató érzéssel fitttuk a szükölkiidt'i anyák arcán a hála érzésének kifejeZl'!!él. Látszolt rajtuk a boldog öröm és mt>gelt>gcdi•s. amt'ly kérdésünkre s2avakban is mes,:nyilatkozott. az(•rt u nemes mun­káérl. amellyel az egyesület vezl'löst'•ge az éj kicsinv gyermekeiket körülveszi. · -

Az egyesület ügyvezct<í igazga!r)ja. dr. Komstein Jenő vezetö főorvos és az egyesült>! v(·diint'í.ie a legnagyobb szereleltel végezték ugysz•",f\-án tes!vt;ri módon munkájukat.

Bepillantást nyertünk az egyesület müködésébe és örömmel állapitottuk meg, egyesület szociális és karitativ munkája elismerést me~érdemel.

mult évi hogy az minden

A tápszer. hintőpor, vándorkelengye kioszlások, a szülészeli vándorláda és vándormérleg kikölcsön­zése, kelengye ajándékozás. egyes esetekben kór-

házba utaláskor utiköltst:•g nwgtérilt?st', :ilJI ;l) esetben tejsegélyezés, gyógyszermegit'·rilés. r.cu IOIJO P. érlc;k­ben. mind-mind arról lesznek fényes lunuságol, hogy itt a nagyszPrÜ elgondolást nagy szeretcttel hajtják végre.

A gondos kezeli•snek, de küliinösen a 2-l eset­ben megimfolt ismen•tterjeszlő t'liiadüsnak meg is lett az üdvös ercdmt;nye. A csecsemő halé'tlozások arányszámát m(tr eddig is lt;nyt'gt>st•n redukúlták. az u. n. nyári belhurut követkt•ztébeni csecsemö­halál ugysz<ilvim alig fordult Plií. A szacharin tea akció, (amil többszéÍZ esetben oszlotlak szc'·t) iq-Pn jól bevált.

A védönök n lnk<isukon kcre~ik fel él szülö anyákat és H csecsemőket. hogy otthonukban is tanáccsal szolgéiljanak, és szereleltel ellenőrizzék a kiadott rendelkezések helyes vé!-(rehajtásál. A védő­ni.íi látogatások szitma tavaly 1931 volt. az orvosi lanácskozitson pedig l !J 10-en jelenlek meg.

Az egyt>sület modt•rn tejkonyhája valósággal áldás. Naponta minlegy :l:J---·10-en lwpnak steril edé­nyekbe adagolva orvosilag megitllapilott gycigytápszE'rl.

Az PgyPsülct ugy nz anyngiuk gyarapítása. mint az eszme népszerűsitl-se t•rdekébPn kitüniíen sikerült Ylikulás-estet rt>ndczett, amdynek eredmt'nye volt, hogy min!t>gy l :l;) csccst>míí t's qyermek knpott meleg ruhéit. cipííl stb.

Az egyesület vt'•dc'íje grr'lf Apponvi Györgyné. aki a szurdolqJüspiikii rendc>líibt'n személvesen is megjelenik. mt>ghallgn!ja a pannszokut. és. jóságos lélekkt'l igyPkszik st>gileni minden szt'gt>ny baján. Ugyanezt a nugyszPrlí mükiidt'•sl fejli ki Apcon Szent-lvitny Farkas, az Pgyt>sült>! elniike i~. aki teljes odaadilssal szolqúljn c•zt nz igazi emberbaniti levékenyst;gP!.

Az egypsüiPI \ ezl'!tis,··gt··rwk nPmc•s munkújál Apcun Km ács \liklcis fc'ijpg~zc'í. Szita \1ihitly plébá­nos t:·s \'ass h-ún malomtulajdonos túmoga!ják odaadó buzgnlommétl.

A rcizsnszcntrnürtnni iit.,k szt•n ezt'·st•nél Gál Ernéí bányaiguzguf<', ft.jtett ki iqt'n szt;p !P\"t•kcnys(·gel.

EnnPk n kitüníi hiniliist kl,it-sitéí P!-(yesületnek gyiinyiirü munküja pt'•ldamlits lt•het u \'Ürmegve !iibbi kiizs,;geibt•n is. hngv ,•bbt•n a nPht"·z idéihén miki·nt lt>hd és rnikt··nl l~t:ll. - hint!úst teljesi!Pni.

Tájékoztató a m. kir. honvédélelem-, termény és anyagjárandóság szükség­

let beszerzésének módjáról. A maq-ym kirúlyi .. Dohci Ist ni n" (.J-ik honvt'•d

gyalogezrPd pmanc:moksé'tqn n hom t;dl'lmi rniniszler rendelkcz(·st'·hez hiVl'n i!{t'll helyesl'n mindenl elkö­vet. hogy titjélwztaft", fpfviléígosititsnivnl lt•hc'líívc'• te­gye, hogy az arnugy is sul~·os helyzetben lévő gaz­datúrsadé.tlom a szüksérws isrnPrt'leknck birtokában kiizvetlen kapcsolutbu juthasson ti kormány illetékes szerveivel az t•lelem, termény és anyagjárandósági szükségletek beszerzésénéL Lapunk legközelebbi szá­mában szives készséggel mi is foglalkozni fogunk az igazán Ionlos közérdekü ügy ismertetésével.

AtleiMftS'Ok a feldebrfti tüzkéi"'OIUltak m~ aetftésére. Amintlapunk megírta, nagy lüzvész puszti­tott husvét utAn Feldebrön s négy ház lakói teliesen tönkrementek. Az intelligencia körében a károsultak megsegítésére akció indult, amelyben a legszegé­nyebbek is réaztvettek. A pénzbeli adomány 280 penglit tett ki, ezen felül 35 mázsa terményi is ösz­szeadott a falu lakoaaága. Az adományokat mér szél is osztotték a károsultak között.

2610/tk. 1933. szém.

Arverési hirdetmény-kivonat. Nemzeti Hitelintézet Rt. végrehajlalónak Tóth

Márton (n6s Praoda Máriával) végrehajtást szenved6 ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi ha­tóság végrehajtási árverést 858 a. P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a hatvani kir. járásbi­róság területén lev6, T ar községben fekvő s a tari 509 sz. betétben A ll. 6, 8, 9, 10. ll. 18-23 sorsz. 151911, 152011,152112. 1740/1,1519/3, 1520'3.1521/3, 174013, 2110/3 hrsz. alatt foglalt ingatlanból B ll sorsz. Tóth Márton (n6s Pranda Máriával) nevén álló 115 rész illet6ségre az 1321/tk. 1896 sz. végzéssel Wal­dapfel Fülöp javára bekebelezell szénjogosilvány sé­relme nélkül 730 P kikiáltási árban, - az ugyanolt 677 sz tkvi. betétben A l. 5, 6 sorsz 20912, 21012 hrsz. alatt foglalt ingatlanból B 6 sorsz. T ó th Márton (n6s Pranda Máriával) nevén álló l1J rész illetliségre 485 P kikiáltAsi árban elrendelte.

Az árverést 1933. évi junius hó 6 napján dél­után 5 órakor Tar községházánál fogják megtartani.

Az árverée alá kerülő ingatlanok a kikiáltáai ár felénél illetve kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhaták el.

Az árvereini szándékozók kötelesek bánatpén­zül a kikiáltási ár tOOfo-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. t.-c. 42. §-ában meghatározolt árfolyam­mal számított óvadékképes értékpapirosban a kikül­döltnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséról kiállitott letéli elismervényt o kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. t.-c. 147 .. 150., 170. §§: 1908: LX. t.-c. 21. §,)

Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magn­aabb igérelel tell, ha többet ígérni senki sem ak~u. köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szenni megállapitott bánatpénzt az általa igért ór U!(Yanany­nyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. 25. §.).

Hatvan. 1933. évi épílis hó 19 napján. Dr. Berecz s. k.

kir. járáabiró.

Versenytárgyalási hirdetés. A malfYar kir.ilyi tillamvasulnk millkolci ilzlelvezelósége

Halvan állomás lelvéleli épülelének helyreálliliisi munluiira nyil· vános versenyt hirdet.

Aiánlal csakis az erre 11 célra készilli nyomlalvónyokon. az azoltban Ielsoroii öa~zc• munkákr11 lehct6.

Az ilzlelvczetöség lenntarlia mallónak a io~rot, hoRY az eayea iparqak és munkncaoportok szerinl o munkók kiadást\! azabad elhatároPADol eszközölheue. egyes munkákat. valfY mun­kacaoportokat lilRRóhen torlhal. VIIIlY egészen el is hiii!Yhat.

Ezek a nyomlt•lvónyok l. évi május hó 8-tól kezdődilieg alulirt üzlelvezeti5Ha rpiléai 6II pályalennlarlási osztályában (Miakolc Szemere utca 26 az. l. em. 63 ajtó.) és a Halvan-salró· larl4n1 o~atálymémökMinél Halvanban diitalanul meauerelbet6k.

A ajánlathoz csatolni kell az OTI. igazolását anól. hOlD' az ojónlattevő a nevezell intézettel szemben a versenylá11JYalás napjól megel6z6 hat hónapnál régebben eaedékessé . vált beteg. ségi, baleseti, öregségi és rokkonlaógi járulékkal. vagy járulék előleggel nem tartozik. Ho a megnevezell intézellel szemben van tartozása, az esetben egy joghatályos engedmény csatolandó. mellyel odailéléa esetére, az intézet javóra a vállalati összeg kilizeléséig lennálló lorlozósa erejéig o vóllalati összegnek leg. leljebb egy negyed részél az illetékes intézetnek engedményezi és. minket lelj(lgosil arra, hogy a vállalati összeg egy negyed ré­szét minden esedékes réazletb61 közvellenül az illetékes biztosiló intézelnek utaljuk ól. Olyan ajánlatot, amelyhez ilyen igazolás vagy engedmény nincs csatolva, az odaitélésnél figyelembe nem vehetünk.

Akik az emlitett munkólat teljesitésére törvényes képesi· léssei nem birnak, tartoznak ajánlatukban az iparjOIJOBilvónnyal rendelkezó azt az önálló iparost mCRnevezni, aki a munkát lénY· le11 végre fogja hajlani. Az ajánlathoz csatolni kell az illetó iparos iparjogosilvónyót, VIIIlY eredetben, v ugy másolatban és a munka elvóllalásóro vonulkazó sajálkezüleg alóirt nyilatkozatát.

A tervek, a helyazinrajzok, továbbá oz általános és rész. letes leltélelek ugyanott a hivatalos órók alatt meglekinthetok.

Az ajánlatol és a mellékleteket egyült 10 Pengós okirati bélyewel ellátva, ö .. zelüzve és lepecsételve az alábbi lelirattal kell ellátni.

.A.iónlat a Magyar királyi államvasutak miskolci üzlelve· zetoaé11ének 4346/11. 1933. számu hirdelménye alapjón a halvani lelvéleli épülel helyreólliláai munkóinak vé~rrehajláaóro."

Az ajánlatok legkésöbb 1933 évi május hó 30-ón déli 12. óráig az üzletvezetoség segédhivatolóban (Szemere ulca 26 sz. l. emelel 50 sz. ajtó) nyujtandák be.

A benyujloll ajánlalokat ugyanazon a napon déli 12 óra­kor az ilzlelvezelóséR l. általónos osztályában logjuk felbontani.

A lelbonláaon ajánlallevók, vagy azok képviselói jelen lehetnek.

Az ajónlottevó tartozik az ajánlat benyujlóaól megeloz6 napon, YlliJYis május hó 29-én az ajánlati véRösszeg 2 (kelló) százalékitt készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas érték­papirban az üzletvezeloséR gyüjló pénztáránál (Szemere ulca 26) bitnatpénzül letenni.

Bánatpénz nélküli. továbbá olyan ajónlolokat, amelyekben ajónl111levó százalékos árengedményt ad. vagy felüliizetési köt ki, figyelembe nem veszünlt.

V óllalkozó ajániulának ellogaditsu eselén nz egységárak lelemelésére illényi egyáltalában nem tarthat. -

Vállalkozó tartozik a munkónól lehetoleg helybeli iparo­sokat es munkásokat foglalkoztatni.

Aiónlattevök l. évi junius hó 30-ig ajánlalaikkal kötelezett­ségben m11radnak es allól vissza nem léphetnek.

A posta utján beküldöli ajánloluk lérli vevénnyeladandók fel. A bánatpénzról szóló betéliCRY az ajánlothoz nem csato­

landó. Miskolc, 1633. évi május hó.

Az üzletvezetoaég.

A szerkesztésben résztvesznek : &gQrb•n: Dr. &rlac:lt Sánaor, 6\)öng\)ösön: Dr. Katric:s Kálmán, 'i'iszafürea.n: Or. ~égit 9ózsef Hevesen: Gfótgldr 6ba, Pásztón: vitéz ar.

Szilág\)i Sánaor.

Felelős szerkesztó és kiadótulajdonos: l>ig l>tlmos. Hatvan, 'f•lefon: 86.

Tórsszerkesztó: ial~gh~_slván 6röng\)ös.

Kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak a kiadóhivatal eimére Hatvaoba küldendók. Hirdetések dijazabáa szerinL

Egyes s:dm dra 50 fJJiér. 09'~W.Qiil!vi"r'li<il.~«"~~Y.~P.lo;i:YfN"'.rJh.i>I:"'O

l Bindf~ld ~árk. és fi~i i ~ reszven~tarsasag :~ ~ t•pületfa kereskedő cégnél ~ l a legmodernebb kivitel ü~ {; ~~emenlárúk és mükövek t~ l beszerezhetők. r~ ' Hatvan. Teleion 30. ~: OWPO'Ati9:Y<!YA;<.;~.;;"-h.a;<t;,.:•.•t>~l:'l'>~"II'""O

o·x .. ·~··x·x:"::t"X" x··· x:·;;;·~ '':X:'' J.. o ~ Dlumentl)al Béla '1 lk • "l f k k d o o ~ ~ epu et a- eres e ese PS ~;

~ cementgyára. ~ ~ Hatvan. Telelon 29. ~

~ Elsőrendü cementárúk ! ~~ ~ Mindennemü épitőanyag: .,i ; 4 ·cmcnt, t0;..1a, c ... crll, nall, kt:IJ 01 stb. ~

~ n legjobb minősc•gben kapható. "\ OvX.~..}';,;.,,~Jó,,~.:;; --~ o/~ o i. o o~,. : .... ~:-:; • .,Q

.. or Jon•• e l s ő r e n d ü r á­dió kc•sziilc•kci

Fuc.fjs Lajos kerületi kc•pvi~oiel<• tizletc'·ben knplw­tók. Teleion 101'-.. ___ .. _

------------.. --

s::

Minden városban és mínden faluban tudják, ho~y milyen

kellemes és elíínyös megszállni.

BLD.IlPESTEN a

·oRIS~rOL SZÁijLÓBAN. Elözékeny kiszol~álás.

Kellemesen fiitött szoba. Kítííníí ellátás. Naponkt~nt és személyenként 12. - P.-ért.

......... r.:::. """" '"'""" .......... """'

1\nzl'Oill: irchia

llnrvátlj ,.,lfjály UCCCI 774.

Nagy és kisméretü ! géptégla, hornyoltcserép ! . "- i lah·ani í ~.·l?.~é:~l:~ ,· . .., 1 'o.;..:n.'J'~·y:lr r -l

ll·tt\'~llli ·•y·lrtclt..•J'~':: k1~11111·· ••l•il,'i•;t~!-il

Bt~ l i .Miklós tégla és cserép­gyára .

.M :í t r a J e r c c s k c.

/\ l(ondos búziasszonynak

csüiörtökön c;y:í: h' l ·; .•

Oic.<>ó <lJ't'n.­

f'i!l•o::dt!t;·i ,·t;t•·~ ... re l.'i ka l'()o tó!

---~·-:.•·

r·lsií ieendűjP, hogy felkeressP

HAJDU ÁRMIN

u z l e t é t '