POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VARMEGYEI LAP

T A R T A LOM: Dr. Klrtl Menyh6rl lankerületi kir. f6ig11zg11ló, az

egri ciszterci gimnázium ig11zgalójn : A diplomás fiatalok elhelyezésérőL

Keglevloh Gyula gróf országgyűlési képviselő : A l(abon11r11klárház é~ gabonamárkázás kér· déséhe:t.

Hodossy Gedeon dr. országgyűlési képviselő levele Gyöngyös polgármesteréhez a gyümölcs­termelök <'rdekében eszközölt intézkedésekről.

Hl. Szlgell P61 dr.: Egy érdekes adat a mezó­lliiZdllaág ipari lerheihez.

D6ry Gyula atkári földbirtokos : Ellenórizlesaük teheneink lejlermelését.

Puky Arplld dr. Gyöngyös megyei város pol!rár­mestere : Polgári és felső mezógazdasálli 1skoláink lenntartása rendkivill Iontos városi érdek.

trsek G6bor a Magyar Nemzeli Bank !lyöngyösi fiókiénak főnöke : Pénzinlézeteinkröl. vállalataink­ról és gazdaaági helyzelünkrőL

Haldu Dezsl: Jelenlés a gyöngyösi piacekról. Ring Gyula építész. az Ipartestületek Országos

Szövelségének társelnöke : A kézmOves ipar és a gazdatársadalom közös aorwa.

Mayer .Mnos ny. löldmivelésügyi miniszter. ország­gyűlési képviselö levele a Hevesvérrnegye szerkesz­tőjéhez.

Blumenth61 861a vezérigaz11ató. az O. M. K. E. halvani elnöke : :A bortermelés érdekében o ven­déglől étke:tésnél be kell vezetni a kötelező bor­logyaszlésl. - a kereskedők és iparosok érdeké­ben csökkenteni kell a kirakodó váoárok száméti

Hevesi Arplllld a pás:tlói O. M. K. E. elnöke: Moraloriumol a sinylódö kereskedelemneki

Mlld6uy Alad6r löszolgabiró : A Sz-ajla-Recsk közölti út kiépítéaél kéri a pétervésárai járás közönsége.

Vjgh K61m6n, Mllty6s ny. r. kath. plébános. v. uradalmi jószágkormányzó : Ország gyöngye, nem· zel kincse : Parádfürdő.

Sohwarlz Undor dr. uradalmi főszámtartó : A tazdék terhei.

P'lonre Jenl dr. löszolgabiró : Ujabb elemi CUipál a tiazalüredi járásban.

Továbbá társadalmi, gazdasági hírek, beszámolók atb. a megye minden vérosából és járásábóL

1932. J Ú L l U S H ó l.

lll. ÉVFOLY AM. 4. SZÁM.

;···· .. ·•· .... -·. ·----.l.-~. .Ji.~~--......

.....

P·. A·R·.·A D gyó8yftird6, · cuz6o· és va,tartalmu term.ész~tes ás-v,ny lorrá1111. 8z6 .... VU ICirdlk, vlzgy6gylat6~ Kiv616 eredménnyel gyógyilja a nlíi betegséJekel. El61·

cWnybtn V,· 14i.l61 VI. 25-lg 25 °/o,

köáltatv1ael6knek 50°lo engedmény. Mérsékelt vendésl6lárak!

Penzió és menirendszer.

A filnit irAnt mutattrozó nagy Erdekl6d~ mlatt azobAl aJAniatos eiOre rendelni. ProspektUat ú bArmOJen felvJJjgosiiAit kEszeéggel ad a 10rd6·

igazptóUI PARÁDFORDÖ, - Telefon: ParA d l

Standard rádiókészülékek.

ILLÉS BÉLA radiószaküzletében.

Eger. Telefon: 230.

:"KORONA'.' NAGYSZÁLLÓ EGER A. B. C.

1 i lA: Hl! Budapesirc jön,

dunaparti eh1órangu szállodában.

szálljon meg a l BRISTOL

TULAJDONOS: EOER MEOYEI VÁROS BtRLÖ: UNTERREINER JÁNOS

B: merl olcsó áron nyujt mindent : szép szobát, kitünő ellátást és szórakozlist, hisz ugy a délutáni teánál mint az esti vacsoránál tánc van.

LepiiCNiernebb berendHáG saAlloda, 50 azoi!Aval, a IJGgybaiAiú flrd6k ~ •zodtk •6aet6ben. NIIPI penzi6 8-IZ P. Turista-elléiAI napi 5.50 P.

·8-bb tert6zkodú eteün .lrengedmEn.-, PelvDAgoeitúollatad:

VAROSI IDEOENFOROALMI HIVA'FAL, EOER (virosház)

C: Mindezt (szobát teljes kitünő ellátássaO - a szoba lekvésétől függőleg - már napi 12·- pengőért kaphatja.

"BIKA"

Tiszafüre·den ElsórendG ételekés italok.

Figyelmea kiszolgálás.

CoLoR PE8TiKNAGYKERE8KED*8 BUDAPEST, Y. KOHARY U. te SZÁM BALATON U. SAROK TEL. PON: AUT. 240-u

fest~. lakk, kence, zománc, gl!po olajok, gipq, liaztilóazerek, ás­ványtermékek '• háztartáei cik· kek. Por-l!s olajfeslékek, autó-é• csónaklakkok nagy választékban, gyári ár.

Pétervésárán HORÁNSZKY LÁSZLÓ hirneves

"Kakas" vendéglöje és szállodíja megyeszerle dicsért ma· gyar konyhéjtival és nagy· szerü Clll'i boraival és elő­zékeny ·kiszolgálásával a vendégek minden kényei-mét kielégiti. l

lll. ÉV FOL Y AM. 1932 JÚLIUS l. 4. SZÁM

HEVESVÁRMEGYE ----------~-------------~------------------­POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP

MEGJEI.I·:NIK Ili\ VONTA Kf:'L~/.IX ELÖFI/.ETÉSI ÁRAK • EGY f:VRE 12 PENG Ö, FÉLÉVRE 5 PENGl\ NEGYEDtVRE 3 PE\GÖ.

Helyet a liataloknak ! Bes:.f!élgetés Kürti Menyhért dr. kir. tankerületi föigazgatóval az ifjúság

elhelyezkedéséröl.

Eger. június vtigén

Érellst··gi vizsgál1, diák-ballagások, évzmo ün­nept;lyek hangulnlábém, elgonJolkozvn állunk meg a El letűnt iskolac'•v küs/.iibt'n. ahol mosl lér>ell ki egy ujabb genen'tcirl az i>lelbP, vagy inkilbb a iőiskolákra és egyelemeluC'. Ag~údú szereleltel kérdezzük, hovcl indúl ez az iljuscíg '! Micsoda sors vár arra a diák­sftgra, ameh- mosl hngyla el H kiizépiskolákat és el­indult az egyelem<·kre és főiskolákra diplomákérl, ilmilwr a már diplomál nyert idősebb ifjak ezrei is úllás és kenyér nélkül keresik elhelyezkedésüket az életben. E~\ik oldalon álláshalmozás és mammuth fizetések, - a másik oldalon doktori diplomás sof­főrök. cipószsegt'dek, villt~mos kalnuzok és gyári mun­kások. V 11n·e ill i>rklme 11nnak. hogy H tudományok felsőbb. egyelemi fokozalaira lórekedjék a középis­kolákat bevégző iljuság?

lh·en és hasonló kérdeseinkre a biztató és re­m···nytkellő orlimizmus hanf{ján igy válaszolt Kürli Mt•nyhérl dr. tankerületi kir. föigazgaló, az egri cisz­tercita gimnázium illusztris igazgalúja:

- A moslttnilban végzell diplomás ifjúság még valóban szomorú helyzetben van. De azok a diák­jainl<, akik mo>l indulnak az «'gyetemekre, már szebb jövönek néznel-. elebe. Én meggyözödéssel \'11llom és a mosl érettségizell fiainknak is hirdettem búcsú­beszt'>demben, hogy magasabb műveltségű, egyelemi diplomás emberekre szükség van és a jövőben még nag,LJobb szükség lesz ebben az országban. A mai lwlyzel és állapol senkit se kedvellenitsen el a tanu­lástól. A kPdveziíbb és könnyebb elhelvezkcdés elő­segílésére egyre ntt!lvobb mt•gt'rlésl tanusíl az állam kormónvzala is. Söl mór konkrét intézkedéseket is látunk .ezen a téren. Az ifiúsl'lg nug\· problémái nem ült>llwtéík it>l egy iken riivid beszéigelés keretében, de annyi\'al megiirvt·ndeztdheljük a csüggedökel, hogy mC'ginJull az <illt~m ft'onyPzői n'séről is <t se­giks munkúja. amely a rnoslani rendkivüli viszonyok cllent'·rc is helyet kövek l a iial<tloknak. Egy szúval: tanulni. magasabb kPpzetlségre törekedni még min-

di.c1 érdemes!

Buzából százezer mázsával nagyobb termés igérkezik

Hevesmegyében a multévinél. Repeében és rozsban is nagyobb a termés.

Eger junius 30.

A iöldmivelésügyi miniszlerium első termésjelé'n­lése szerinl a buza 6'49. n rozs 6 19. a repce 4'05 mázs11 termést igér katasztrális holdanként országos átlagban. A búw veli>slerülete 2.786 855 k. hold, ezen tehá l összesen 18,100.500 mázsa lerml's várható, az idén igy másfélmillió mázsával kisebb lesz búzaler­mésünk. Rozsban egymillió mázsával növekedik a lermés. Repce 12.000 q-val kevesebb.

A megye gazdasági felügyelőségéhez befutollak az első lermésbecslések. amelyek szerinl megyei át­lagban kalasztrális holdanként az alábbi term~smennyi­ség várhaló:

Repce : 4 mázsa, Buza : 5 mázsa, Rozs : 6 mázsa.

Vármegyénkben ezeknek a terményeknek a ve­tésterülete járások és városok szerint a következő:

Egri járás: Repce 32. buzH 27.829. rozs 3107 kal. hold.

Gyöngyösi járás: Repce O, buza 25.935. rozs !736 k. hold.

Hatvani járás: RPpce 25. buza 12 565, rozs 5872 k. hold.

Hevesi járás: Repcp 239, buza 29.360. rozs 3788 k. hold.

Pétervásárai járás: Repce 2. buza 10.332. rozs !685 k. hold.

Tiszafüredi járás: Repce 548. buza 26.280 rozs 3335 l1. hold.

Eger megyei város : Repce O. buza 875. rozs 70 k. hold.

Gyöngyös megyei város: Repce O, buza 785, rozs 69 k. hold.

Az egész megyében te hM a vetésterület: repce 846. buza 133.961. rozs l fl.662 kal. hold összesen. A lenti becslés szerinl tehát

repeéből 3.384. buzáhól 669.805, rozsból 117.972 mázsa termés várható Hevesme-

gyében.

E becslés szerinl minlegy százezer ml'lzsl'lval több buza terem az idt'·n megyénkben minl az elmult év­ben. A rozs termése is jóval nagyobbnt~k igérkezik a tavillyinúl.

Az elmult évben n•pcéből 3'8, buzából 4'2, rozs­ból pedig 4·3 mázsli volt n megyei átlagtermés l1al. holdanken l.

2. HEVESVÁRMEGYE l9:J2 julius l.

A gabonaraktárház és a gabonamárkázás kérdéséhez. Irto: Gróf Keglevich Gyula

országgyülési i<<'pvisdó.

l ·bb" · 1 k 1 .,_,abonáJ"Ill beviht>li a malomb_a. a_1_nel_y g,abonát .. a __ géíz-_ Az t'!.!\"SP!!E'~ llisgazdapárl egulo l er e ez e- " 1 1 11 t el ·· ·· 1 k 1 b m11lom bevüsitrlója, a vasu 1 w st>geo . er~c sz cs lén a kis~~~~da képviselök egyik egér! é. est' ' . or- leszámítva, megérlékel i. Ha az lllelo ler-szággyülési képviselője, Csizmild_iil Andms. ft>lhlvla melö azt elfogudja és a gabonlll a giízmt~lom_bc~ b~­a iöldmüvc•lési miniszler figyelmC'I arw. hogy _a . ga- s~.a'lll.lolla. 11 ". iízmalomlt"ll ulalvélnvl lwp a hllelszo_­bonarttklárház kc;rdésével kapcsolatos gabonaler~elk~- v'e-tl•ezelhPz, ~hol u lermc~léí a pénzt azonn;tl felveheh. sítésl mieliíbb oldj~t meg, al<ár külön minl ru tiar lél· '

zal, akár bizonyos kerületi gőzmalmok_ bevonásÁv~l. llvmúdon a dolog Pgy.~zerüen inli•/.iírliill el, a Mindltél !1érdés a kis- és középb1rlokos gazdc1k termPlő n tiszlt•ss(·LWS árat mrglwpja ~abonái~t'rl,

érdPite volna. a g11 bonrínak jobb c•s kiillli\"Phb érté- nincsen kitéve -- különiisen a kis!Prrnc~lo, a~tl mmd­kesiiése n;ljéiból. továbbit a sokat t•mlitetl mü~káz~s össze 10 20 q. vag\· enn•· l l<evcst·bb gabom1! VISZ a

d l ld . . ll . E t l nrdP~t en malomba -- él "-'"bonak!"rcskt·d;ilt önkt;ll\'!'ne!i. akik l1ér é' ci-ne 1 mego élSit vege 1s. ~z a t. ·' - ~u már t>gy év t>liilt fC'Ivdeltem és kimulallam, hogy a azon n eimen, hogy a mPgvc-lt gilbont"tl kiseb!1 li•le­gabonaraklnrház ltöltsi•ges. a léirolás é' kezelés oly lt'ld>t>n tok sem adhalj ,k lovübb .iúitro:J. mig ha egy köllségel von maga ulim. hogy csaknem lehetetlen- egész wagg.>nl iisszl'<~yűjl?nt·k. úgy ilymúdon -~ul_ú­nt>k tartom, hogy az egyszerű rflklári tárolás liifizesse ságos uzsoméiron kell 11 kényszerhe!yzetb,•n IPvo kts­mauál. Nézelem szerinl csakhttmar odajulnánk, ho~y gH~dának gabonáját f'ladni. A qőzmalom _azonban a g~zdák nc>m vennPk igPnybe a ral<lárházon ke- U!{yanugy vt>szi a 10 20 mitzs<l vngy_ ennel k1sc~bb re~?.tűl a gabon11 értékesilésél ci-s ez csak fölösleges gabonalételekel. minl e<.:y !'~<'·sz Wii~l~onl. bcfeklelt;s lennt-. A kisebb vidi-ki vélrosokban lc'tt•zií Hiizrnnlmok.

A kérdP:; egyszerű. Mibe kerül maga a raktár- nemcsak azok. amelyek ri~zlim kcreskctklmi iírlc;sn• ház épilést-, vagy t'!{\' megielt'lií nagy m~tglárbérlel? vannak berendezkPdv~·. mt~tl ill a raktftrh,~h iség u~y Tűzbiztosítás, a raldiirléínök és könyvelés, n kezelő is mPgvan, de oly mt~lmok is, amelyek csupán vúm­személyze>l, forgatás, szorlírozás? Csak nem gondolia örl<'sr;~ vannak berendezkt·dvP. l<'h<"tt Rh()l 11 mktiu­a gazdaközönség, hog,- ezt a l<érdést két-három al- hliz jóformán megvan, igy ennl'k Pliíúllítósúhoz kalmazottal ml"g lehet oldani? Továbbá ez a raktár költség nem szükségcs. tárolás, hitelezéssel, előlegadássHI kell, hogy jitrjon, Mosl lt'hitl az a l1érdés merül fd. mely vidék különben nincs értelme. A különbözö minösf>gü ga- gabonáj;!ra van a Futuritnak szükst'ge. Hd exportw bona álliszliszlílása, (hiszen márkázott gabona eladá- kiván sdtllílani, akitor mórkilz,>ll gcbonúrn van szük­sán'll is be.,zélünk) lehat ill n11gy és költséges munka ség!' és ezt a mátl<ilzást a giízmalom tudja eliíúll i­van. és szinle képtelenségnek látszik. hogy ez a ga- ta~i 1>s pedig 11 legolcs•>bban. mert a taktilrlwlyiségbt>. bonaraktár és tárolás kf>rdése megoldhato legyen. Ez, arnelv rendesen n gőzm 1.lom :«izvciiPn kiiz..IéiH'n lt•véí hog~· l<ifizesse magá!. legnlább százezt'r mázsáknak mellilu>piilet, 11 tran~missi<'> i>Pvezdht·léi t·s h11 11 gőz­tárolása szükséges, merl ha már távolabbról kell a malom munkában Véln, rnindPn küliin erő nélkül gabonát n tárházba vasuton szállítani, ez már oly mozgásba hozza a transmi.,~itir;t alkalmazott kcn•ket. költséggel jAr, amil a gabona el nem bír. amely Pgy minimális t•riível mozgltsl:>a hozza H gli-

Tehát marad az " lervt-zPI, amí! én a mult év· bonaroslákdl és tj.;zlitókal és c·zt a gabomllisztilitshoz ben felvelettem és a Földmivelési miniszlt·rh<·z be- szüksége~ minimális eriíl igHzán alig le hP! számításba adtam, sőt mHgáwd a Futurával is tárgyallist foly- venni. mindössze a kéziert'íl és ha a géizmalom nz tatlrtm bizonyos gőzmalmok bevonását illetőleg. Saj- ily tiszliléis<'rl a F ulurcilól bizonyos peremlel kap, 11

nálom, hogy ez a tervezet még akkor ne'll talált olt kitisztilolt aprószemü gabonát a géízmalom mcír minl megértésre. takarmányltudjfl érlékesitf•ni, ilymódon bizonyos mun-

A gabonatermelő vidékeket fel kell osztani ke- kamegtéritése van. rületekre, hogy annRk a kerületnek a legkönnyeb- Hogy milyen perct'nlt>l <'rdt'nwl 11 g<izma!om. ben megközelíthető, megbizható gőzmalom ólijon ezért a közbeeső munkáérl '! Ezt én kisztímitani nem rendelkezésére. Második kérdés a gőzmalom meg- tudom, de minl theoria egyedüli. hogy a ldslermelök bizhalósága, amely gőzmalom t'gysze1smind garan- gabonájának becsüleles megvásárlásál, továbbá, hogy ciál i~ tudjon adni az átvett gabonál( értékének meg- azt a bizonyos sokat emlegetell gRbonamárkázásl meg felelően. De garanciát arra is, hogy a gabona Iózs- lehessen old11ni és valtisilani. M,~rt hn ugy, amint én dei minőségének megáll~:~pílásához ért. Ezek a gőz- azt theóriában leírom, lehetséges, hogy a qőzmalom malmokat illetó kérdések. Mosl jön a gabonavásár- últ~:~l kitisztilolt gabona él "márkázolt" elneuez.ésl már lás kérdése. megérdemli. Továbbá mint fentebb emliletlem, ke-

A kormány megbizza ismét a Futurat a gabona resni kell a gózm~:~lom megbizht~lóságát és ha az be­vásárlásával. A Futura a földművelési miniszler ál- esületesen megfelel ennek a becsületes gabonRI:szli­tal kijelölt gőzmalommal lelveszi n tárgyalást a ga- lásn~:~k, amelynek nemcsE-lk becsületes tisztességes raneia kérdésében. Ha a gőzmalom erre nézve meg- eljárásnak kell lennie n gőzmalom részéről, de né­állapodott. ugy a falujában, városában vagy t1 kö- zelern szerinl a Futurcíual megktJtött szerzódé.<~ felté­zelben levő hitelszövetkezet útján bonyolítja le a vá- lelei közölt benn kell fog/altalnia, hogy az a gózma­sárlási érték kif;zelésél. lom, ame/y ezt a szerződésl be nem tartja, ipariga-

A lebonyolítás a következől<éppen történik. A zoluánycíl elueszili, mP.rl ugy a !Prmésbevásárlásnál rádió mui korszakában minden nap t>sle 5 --6 óra való vi-szaélés, minl a 11abontt liszlilásánál törlént között, t1 rádió kötelezőleg ieadjH a napi liizsdei, mi- hamis mllrkázás elkövel~se eselén a büntelés nlkal· nöség szerinli gabonaárak~tl. E-.:en árak U!{Y a gőz- mazhaló legyen. malom iródáiban, minl valamely kívül megjelölt he- Ezt a javaslatomat. ti legközelebbi eg} st;ges párt h·en kifüggeszlendök, igy azt bárki megtekinthdi t'rlekezlelén, v~:~gy HZ Agrár-blokk ülés(•n fo!{om a és hu azt allialmasnalt l~:~rlja, gabonaminlájál vagy kormánynak figyelmébe ajánltmi.

1932 július l. HEVESVÁRMEGYE 3.

A kereskedelemügyi miniszter a gyöngyösi gyümölcstermelökért

Hodossy Gedeon országgyűlési képviselö levele Puky Árpád dr. polgármesterhez.

Hódossy Gedeon dr. orszá!{gyülési képviselei az alábbi levelt>l intézte Puky Árpád dr. polgármeskrhez:

A gyümölcsszállilásra. illelve az autófuwuo­zitsra vonnllwzcí benyujlolll1c'rvényre érlesilelek. hogy a miniszlerrel törlént llirgyalásom eredménye a !~ö­vetkező:

.. A miniszler Hímulaioli arra. hogy az Alttilunk kivánt ::zállíléisi mód l'l!en eg-yedül él Máv. érdekeit laliín nem venné figyelemht>. ha ennél sokkal fon­losabh akadálvt nem kc;pezne a pestkörnyéki gyü­mölcstermelök rend~ivül i·les lillt~kozása a lwnku­rencia ellen. amil azzal indokolnak, hngy éík maga­s~:~bb munkubi•r és m11gasabh adók mellell már év­tizedel~ c"Jia beszervezell piacukat látják veszélvez­tetve. - Ebbe a szerve~:kedésbe n11gy Iéikél fekl~llek bele, merl azt költséges berendezkedésekkel bonyo­líthatják csak le i·s kizárúlag válogl'fo'l. prima [•s fri:::s gyümölcsöt szabad szállítaniok.

A peslkiirnyc;ki kiizségel~ gyümiilcstermelöi a velük szemben ft>lilllitolt kövt>lelményeknek eddig mindig leljes mt'rlékb!'n meJ.:feleltt>k, ha azonban a féívárosi gyümölcsbehozatal nagyobb körzetből is le­hetövé lélelnék, 11l~kor egyrészi a megszervezést is nagyon ki l1ellene IPrjeszlt>ni és hasonló követelmé­n}'ekel szabni az elad:'>k elé, amelyekel a nagy lá­volsitg miall képlelenek volnfmak teljesíteni. másrészi ha él miniszler a kért engedményeket Gyöngyösnek megadná. h<~sonló követelésekkel joggal lépnének fel az ország iisszes gyümölcstermő vidékei.

De a vasút érdekeit sem lehel teljesen figyel­men kivül hagyni, merl a nyári teherszállilás úgy­szólván kizárúlag tn ürnölcs és zöldst>g fuvarozásból áll és a megcsapp<-.nl személyforgt~lom melletl az egész országr11 kiterjesztendő ~:~utófuvarozás eselén a Máv. lt>ljt•s csődjét jelentené.

Hosszabb vita és az ált~:~lam feltárt lokális vi­szonyok ismerletése után a miniszter végre azt mon­dotla, hogy lisztán személyemre való tekinletlel és tisztán H gyöngyösi járásra vonatkozólag intézkedni fog, hogy a Máv. egy exponense 11zonnal utazzék Gyöngyösre. olt lépjen érintkezésbe az illetékes ér­dekeltekkel, esetleg beszéljen a kiviteli intézet Endre nevű már ott tartózkodó kiküldöttjével és a minisz­ter intézkedni fo~ oly értelemben, hogy Gyöngyösre jéggel hűtött. legjobb rúg<'zású waggonok1:1t küld. melyekf't tetszés szcrint bármely, akár gyors. akár személyvonatokhoz kapcsoltathat és a Gyöngyös és Vámosgyörk közölti von~:~ Ion minden gyümölcstermő állomásnál rakodhalik.

Egyáltalában oly tág felhatalmazáss~:~l küldi ki a Máv. exponensél, amely módol fog nyujtani arra, hogy úgy a gyömn·ösi termelök, mint a kereskedők érdekei a lf'gmes!'zebbmenö kielégítési nyerjenek.

Kiküldöltjét utasitani fogja, hogy Nálad mint a kérvény benyujlójánál jelentkezzék és kívánságaid szeríni járjon el. egyúttal pedig lépjen érintkezésbe a Gazdakör és Keresl~edelmi Csarnok vezelöségével.

Ha nem terhellek vele. úgy t:trra kérlek, hogy mielöbbi megnyugtatás céljából ezt a levelemet a gazdákkal és kereskedökkel is közölni volnál szives."

Egy érdekes adat a mezögazdaság i pari terhei hez.

lrla: Ifj. Szigeti Pál dr. Elkeseredés mindig rossz véri szül es Jgy lelje­

sen lermészel~·s, hogy a m11i időkben agrárlárs~tdalom és ipttri front kölcsönös animózitással viseltelnek egy­más iráni. Nem célom ezen ellentélekel tovább szi­lani. csupán egy különösen kirivó eselel szerelnék röviden ismertetni, mely esel méltó arra. hogy a m:•i IIUsza. zürzav11ros világból kútfö gyanánt mmadjon fenn a jövő gttzdaságlörlénészei számára.

Az eset röviden a következő. A csányi mezö­gazdasági szeszgyár szeszméröórája javításra szorult és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár R. T, melynek ilyen órák készítésére és javításiira kizárólagos joga van, 1:1 szereléije által 1932 februárjában végzett mun­káérl a következő számlál nyujtolla be:

vasuti köllség P. 8.80 villamos . .. 0.48 15 óra a 2.40 " 36.00 utazási költség .. 14.00

" 59.28 3 °io forgalmi adó 182

P. 61.10 E számla első kél létele, valamint a forgalmi

adó nem kifogásolhatók. A többi annél inkább: a szt•relő a reggeli gyorsvonallal jött le, munkája két órát sem tartott, ebédet kapolt 1:1 gazd~:~ságban és a délutáni személyvonallal utazolt vissza. lehfit nem egészen tizenhárom órát töltött Pestlől távol. É'> e rö­vid alig két órai munkáérl, amelyhez semmiféle kü­lönleges szaktudásra és kulönleges szerszámra nin­csen szükség, fizessen meg a gazda tizenöt munka­órát 2 40 pengőjévell Ezidőben Csányon egy mezö­gazdasági munkás egész napi munkájával megkt>re­sell l p1mgöl. A szereló meg ült a gyorsvonatban és Budapesttól Gödöllöig, egy félóra alatt, ülve megke­resett annyit. mint egy gazdasági napszámos egész nap; mit mondjunk mi a falvakban az elégedetlen. zugolódó népnek? Természetes, hogy az ipari munka többel ér, mint a mezögazdasági, de megérheti-e az ennek a negyvenszeresél? És mindezekután felszá­rnil még a gyár az u. n ... Gyosz-egyezmény" értel­mében 14 P. "utazási költséget"!

Itt két kérdés merül fel: l. Ki kapja ezt a horribilis munkadijal és uta­

zási költséget? Csak a munkás. vagy a gyár is része­sedik benne és milyen arányban?

2. Ha csak a munkás kapja, mi történi az ilyen munkáskartell m"!gszabályozása terén, amely vala­mennyi közül a l~gkárlékonyabb? És amit elmulasz­tollak. ki felel azért? Hál az államnak csak ebbe nem lehet beleszólnia ?

Ha egy üvegpoharat egy pontjában erősen fel­melegitünk. akkor a hömérsékletkülömbség folytán lhermikus feszültségek lépnek fel: az üveg elreped. Hát egy ország gazdasági élete kibírhat ilyen feszült­ségeket?

autius 5-én megkezdik a Tarna-szabdlyozós munkdlatait.

Lapzártakor jelentik a Hevesvármegyének: A miskolci m. kir. Kulturmérnöki Hivatal értesítette a pétervásárai föszolgabíróságot, hogy a Tarna folyó medrének szabályozására a kormány harmincezer pengő! kiutalt és a munkál julius 5-én megkezdik.

4. HEVESVÁRMEGYE 1932 július

Ellenöriztessük teheneink tejtermelését ! lrta: Döry Gyula.

Immár 5 ew dmult, h<>g~· megy<'nkben a lejel­leniirzés inlezménye meghonosul t. Azef,•rt eredmt'nyelt mindt•n tekinletben igazolták HZI, hol(\" 5 év 11lattnem véuzett az egyesület hiábt~való munlu"tl. Ahhoz, hogy az ellenőrzt'~ eredmenyes is le!c•en nem ele~ uzon­ban HZ, hogy az ellenőr idöszakonkinl mcujplenjen a gHzdHságban és olt a próbafejésl, takarmányadagok ös~zeáliÚásfil elvegezze, han ·m kell hozzá eg~· gHz?.a is aki szereleltel foglr.lkozva az állHiaivnl, 11z ellenor­n;·k segédl<ezel nyujlva, ~<nnHk j1vas:atait kt>n·sztül is viszi. S ha mindez meg is lörlénl szüks<'gcs, hogy rendelkezésre álljon egy olyan úllomány is. amelyik az arr<1 lorditott veszödsegel en·dménye~en hálálja is meg. Merl hiába a legjobb indulalu és tudásu !-(azda, hiába egy lelkél kibeszelö és <'jjel! nappt~llá lévő el­lenőr, ha mindkellen e!-(y oly tehénállománnyal álla­nak szemben, amelyik még ,.mcmnával" elelve sem ad eg1· bizonyos minimumnál több tejel.

Ezen álliiásomal különö.~en a mai nehéz gaz­dasági helyzel iq.1zolia. 11mikor is a lt>helő legkt•ve­sebb gt~zdaság volt abban a helyzetben. hogy április hónapban rendelkezell volna szalmával, szénávHI. répá1·al. abrakkt~l stb., amit még sulyosbbitoll a kései kilcwaszodns. Mindezen dokokat készpénzen besze­rezni a legkevesebbnek állott módjában, lévén a pénz az idei lt~vaszon egy rilkfin kéznél lévő portéka S mégi~ a jó anyagból összeállitoll tehénállomány, ha kosztjál a minimumra is rt'dukáltuk, adta rendületle­nül a tejel mintha minden jóval ellett volna látva.

.ló állományt csakis egy radikálisan l<eresztülvitt szelekció hozhat létre, amit meg kell előznie annHk, hogy állományunkat alaposan megismerjük. Ehhez csak azok az Hdatok vezethelnt>k bennünket. melye­ket az ellt>niírzés hoz tudomásunkra.

Mindezeket előrebocsájtva, az ellenőrzés szem­pontbjábóla tehenészetekettöbb csoportba oszthatjuk:

l. Azon tehenés·lelek, ahol az állomány kifogás­talan, a gazda kellő szukismeretekkel rendelkezik, feljegyzi minden egyes tehén minden fejési eredmé­nyét és szabványok szerinl elet. Itt ttz ellenórrrek nincs nehéz munkáj1:1, minden, Hmil n,..ki kellene ki­verekednie, már megtalál ható, esetleges IHnácsail szal<­szerű megértéssel fogadják, esetleges eszmecsere fo­h·amán a teorii1ban megtanult elveket 1:1 gyakadati lé­nyel< alapján korrigálhatja. Itt ll gazdaság haszna abban nyilvánul meg, hogy a gazdaság veze. lőjére háramló munl<a egy részél az ellenőr végzi, az elért Predményekről vezelelt feljegyzések elveszlik magánjellegüket és hivatalosan jegyezlelnel1, aminek anyagi ht~szna a tenyészáiiHtok jobb érlékesilhelősége kellene, hogy legyen, erkölcsi ha'lzna az eredmények nyilvánosságra hozatala. CsHkis minden egyes fejés eredményének pontos jegyzése ad módot 11rra, hogy a tehenek termelőképességének fokozása kifizetődően történjen, csak ez alapon elelhetünl( egyedileg. lehe­lünk az egyes egyedek lt~karmányérléke ;itő ké;lessé­gével tisztában, igy teremthelünk magunknak szelek­Iállis utján elsőrendű anyago!. Igy vesszük észre a lejési naplóból a tehénnél egyik napról a másikra lörténé.i lejhozamcsökkenésl, amit követőleg keressük annak okát s R gt~zdH idejekorán szerez tudomást álla­lának megbetegedéséről, ami talán. ha a fejési napló nem figyelmeztelle volna, figyf'!lmél lükerüli s nagyobb bt~jjal állott volna szemben.

2. Ezen csoportnál megvan a jó állomány, de nincs rendes feljegyzés s nem is etetnek szabály sze-

rinl, 11mi szük lwsztban v11gy tuletetésben nyilvú~ulhat. mindkét est•! a rentabilitás rovéísára me!-(y. Itt lAg tere nyilik az ellenéír tevékenységéne~. _harco_lnia kdl, s~~k­szor figyelmeztetni, néh11 marad1sugg,.J 1s folylat kuz­delmei de munkája végül mé~tis Nedmt··nyes l<·sz s a tejh~;:am gyors és nHgyfo'm emclltt'd_~~se kiséri fú­radozá,át. A gazda hálás lt·sz az ellenornek az <"fert eredményérl. s ann1il lelkiism•·relest·blwn fogja az el­leniir tanl'lcsail m<•gfogadni, mint--1 inkitl>b látni fogj11. hogy 11 papir és ceru.1.11 HZ clleniírnek adott iga~al: Ily gazdák az elleniírús fúradhntatlan prop,;gaf.,r lesznek.

3 Végül ezen cso;>orlhil azon !-(azdiik11l sorol­hatjuk. akik n d HZ eredm<'nyes munkillkodit ~ minden előfeltétele hiányzik. i\ szllkérlelem, at. i!-(yt'kezel hiú­nya, s az állomány silánysága iíkf'l az nllaltenyf>szl<'s számkivetelljeivé teszi. Nem t~kilrják clisnwrni, hogy a hiba HZ állomány silány voltl'lbnn wjlik. rngl1!-.zkodnt~k hozzá másodlt~gos tehéntulajdons:tgok mittll (minéí 11

nagy test, VH!ZY lelivér leszármazás) s ezt szem P.liíll tartva elfelejlil<, ho!-(y lt>nyegcs lehénlu:ajdo:Js"'.( elsö­sorban a lejtermelií l1épes~t'·g, merl enndl<iil n•ntabi­lis tehenészet nincs r~ern selejleznek, még ha az pi•m:­ügyileg nem is okozna neh·•zségd, nem ismerik el a gyakorlatban is kitűniíen bevlill s az Plleniíriik által folyton htmgoztaloll elt·l<"si elveket, m<'g sem kisérlik Hzok alkHimazúsál s ennek következleben az ellenőr munkája kl'lrba veszell fáradse:íg.

Bár az ellenéírzés költségei a mai viszonyok kö­zölt talán terhesebbek minl a multbnn voltak, nem szabad HZ elért eredmények melletl behunyt sz<·mmel elhaladni, merl mli, arnikor ét g<~zdasngokban ll sze­mélyzelel a viszonyok a minimumrtt korlútozlák, HZ ellenőr munkája aZZéll, ho~,, kiiiHiku:úl;a az elt•lés legolcsóbb és legeredm<'nyesebb módjál, 11 gazdát egy oly munkatöbblettől mentesili, amil li folytonos gon­doldól INhellen talán nem is végezne el oly pontos­sággal. Különö~en a nehéz viszonyok s az, hogy a tejből az, 11ki lermeli, látja a legkisebb hasznot, te­szi indokolttá azt, hogy minél több g11zda csatlHkoz · zon á lejellenőrzés inlézményt>hez. Ezt kisgazdáink felismerve, immár a második nt>pies körzet van meg­alakulóban. Bár ezel<itt 5 évvt>l azzal sikerült a gaz­dák egy részél 111egnyerni HZ ellenőrzés számára. hogy az állRm gondoskodni fog, hogy a közlenyészlésbe lehetőleg ellenőrzött és törz'lkönyvezell szülőktől szár­nwzó bikák kerüljenek, sajnos ez még mindig nem törlént meg. Ezen ne is csodfilkozzunk. hisz előfor· dult az az esel, hogy a Hevesmegyei SzarvasmHrha tenyésztő Egyesület a Gazdasági Felügyelőséggel együtt szargalmazia a községek apaállat beszerzését szabá­lyozó szabályrendeletnek oly irányban leendő módo­silását, hogy miulán népies ellenőrzés is van megyénk­ben, első sorban ellenőrzött bikái( vásároltRssHnak a megye határain belül a községek áltHI és kérle azt, hogy ez még a lava'lzi közgyűlés tárgysorozatába fel legyen véve, a kisgyiilés által leszavazlalott, merl si­került ismét ezen közérdekü, kimondottan gazdasági vonHikozásu kérdésből politikát csinálni. Ellene sza­vazott oly g11zda is, aki lehenészPtlel talán soha éle­tében nem foglalkozott.

Mindezen nehézségek ellenére nem szabad, hogy a gazdák 1:1 megkezdett és helyesnek talált utról visz­szaforduljanak HZ elséí nehézség láttára, merl ha ma felhős is a mezőgHzdaság és állaltenyésztés <"gc, a napnak ujra ki kell, hogy süssön felettünk!

1932 július 1. HEVESVÁRMEGYE 5.

Az egri izr. hitközség ünnepélyes ke­retek közott iktatta be új förabbiját.

. Az c:'pitészeli szépségével páriitt ritkiló egri zsi-do~emp!.o~b~n nemc~ak ielel<eleli, de felekezetközi sz<'IPskoru br~adnlm1 iinnep vo'! 1·un·1 u~ 19 · ' . d"lb d R ,, -en va-sarnap e . t·~ ~- ól h Emilnek, a St11lusquo' Enri Izraehla H1tkozse!{ nagy szellem1· tuda· ~s· 1 · ~ · · k" k · . · · ., 11 es 111!{'"0<7CJ szono 1 ept·sse!{el megáldott uj iörabbijá k b l lalási ünnepélye. na e1 -

A le~~l_ol!l _dis~e.s bejáralfinál, a Tárával kezé· ben, az elol)arosag elen nagyecséri Kónit~ D . -. . h"tk·· . 4 ezso él Z egn IZr. 1 ozse!{ országo•an ismert nev ű k · , ·1 · e!n~ke üd_vözölte a bevonulá uj iörabbit és ~a~~h ~ lasu beszedeben 11 többi közült ezekel mondotta: a

. ~c>pje~ i!l m'g~ nag_Ynevű elődjének nyom· dokab11 hata!sa.ganak langola hevével, tudásána!< rop­p~nl !{~_zdasa!{uv~_l,. szon?ki nttgy lehetségének von­zo erejeveL b~nsose~cs ~m~i~11k égbeszárny1.1lásával, a gy~rmek~k es. az •L~sag ua nl érzell mélységes sze­~elelevel, ~''· szarny~IJa túl nagy eliídjeit is modern es l~orszt·ru •.~merelemek lt'rjeszlésével, s vezessen lovabb bcnnunkd a sz<'nl tanol1bHn, mindeneke!ótt '?edig lliinyörögje ki számunkra a Mindenhatónál c~es hazánk ezerév('s régi határHil, kulturális fejló­desel, gazdasrigi felvirágzásál.

. Az e!•~.ö~- megindít<~ szavai után az Egri Izr. Dalarda k1tuno korus11 heqrr nyt•h-ű enekszámol adott elő. Ezután dr. Kálmán Odön a kóbányaiak kimél­g~sló tudású föp11pja, 11z uj egri főrabbi kiváló nagy­batyja mondotta el fölemeiéi hatású, iktató beszédét élmelyben a papi hivatás szenlségét és eszményeit ecselellf' fi-nyes ékesszólással és megkapó szónoki formákban 11z új lelkipásztor elölt

A beiidatás után a Dalárda művészi szépségű elöadásban Beethoven : ls!f'n dicsősége c fenséges hatású művél énekelte, m<~id az áhit:1los csendben dr. Róth Emil a beiktatolt új főrabbi lépett a szó­székre. Költői lendület. mély filozófiai gondolatok, magával rHgadó szónoki hév és HZ átütő erejű uj magyar in,dalmi nyelv krislályossá tisztúli stilusa jel­lemezlék székfoglaló szentbeszédét, Hmelyben első­sorbt~n a MHgyHr Httza régi határainak visszaadására kérle az Egek Urál, majd fogHdHimal tell, hogy élete célja a hitélet megerősítése, a vallásos érzés mélvi· tése, a felebaráti szerelel gyakorlása, az ifjuság ha­zafi<.s és vHiláserkölcsös nevelése lesz.

A lélekemelő szép ünnepély a magyar Himnus;. eiéneklésével ért véget.

Nemc118k az egri zsidóságnak. hanem Eger egész társadalmának felekezetközi ünnepe volt a beiktatás, merl megjelenlek ott s részlveltt>k az egri hutóságok. hivatalok és lestületek képviselói is élükön Petra Kálmánnal Eger páratlan népszerܧégú országgyű­lési képviselőjével, aki egyben az Ugyvt>di Kamara elnöke is. Ott voltak továbbá : Gálbory József dr. az egri lö1vényszék elnöke, Lipcsey Péte1 dr. m. kir. kormányfólanácsos, kir. közjegyző, az egri Reformá­tus Egyházközség gondnoka, Tschq,tz Frigyes m. kir. rendörfe(ül{yeló, vitéz Málnássy Udön dr. az egri érseki r. kath. lanitóképzó intézel !Imára, valaminia Hevesmegyei t's Egervidéki Jótékony Nőegylet, az egri Siketnt'ma Intézet, az egri postafőnökség és Máv. vasuli állomásfőnökst>l{ kiküldötlei.

Az uj főrabbi B beiktatás után a különbözó egyesületek és intézmények küldöttségeinek tisztel­gc'sél fogadta.

Az ünnepélyt az egri Izr. Kulturház termében

kélsziiziilven teríti-kes ünnepi ebéd követle. Az ill el­ha_n~zoll poh~rk_öszönléik során elsőnek nagyecséri Kanrtz. Dezso h1tközségi elnök szálalt fel. üdvözölte a m~gwlen_t vendt>geket, mf'gérlésre, szereletre, bé­k_essegre h1vl11 ft>! hittestvéreit és az egész magyar larsadalmHt, mert csak ezen az uton remélhető biz· ton ~ megc~onl1ilolt magyar hazánk szomorú sorsá­~-ak J_o~bra fo!dulás11. Heve.~i Zoltán dr. ügyvécl elől­Jarosagi lag es Korcínyi József lanitó a beilllaló kő­bányai. föra.bbil, dr. Kálmán Ödön l köszöntöttek. Özv. Rot.~chlld Arminné az egri zsidónők nevében dr Hajdu Mikló.~ a Pesti Izr. Hitközség nevében Gdvö~ ziilték 11z uj főrabbi!, akit Heller József dr. különö­sen arra kért pohárköszönléijébt>n, hogy a hitközség nagymultú iskoláját és hazafias szellemét tovább ápo!i~ és. f~jlessze. Schönberger Sándor IHniló nagy­eesen Kamlz Dezső! a hitközség elnökét, minl az iilkolások fáradhatatlan emberét kö!'zönlölle fel. é!ki­ne~ ;"~vé~ez .~z- i~r. Kulturház és a diszes templom felep1lese 1s fuzod1lc Fejér Henrik az uj főrabbinak és nejének, Biedermann Adolf az uj főrabbi szülei­nek lol!llács~lták jókivánságaikat. Kardos László jog· hHIIgalo ped1g H főiskolai zsidó ifjuság nevében kö­szöntötte az uj lt>lkipászbrl. Dr. ~erg József és Gold­ziehe•· Ignác ll Theologiai Kör elnöl1e örömüknek adtak kifejezést azon, hogy az új pap Egerben il ven szerelö. körn~·ezelbe került. Dr. Róth Emil és dr. Kál­mán Ödön lelkesedést keltő szavakkttl köszönték meg végül a meleg ünneplést.

A 60-as hősök emlékműve, a W a l d e r Gyula műegyelemi tanár által tervezell tizenegy méler ma­gas, hatalmils obeliszk, felállitása már ugyszálván be· fejezödölt Egerben a Városi Szinház ellölti parl<ban. Az impozáns emlékművet dunahtuaszli mészkóból, amely csaknem a márvánnyal egyenértékű, Kienle György egri szabrász és kőfaragó mesler készítette. Maga az obeliszk már lelksen készen áll. Csupán az emlékmű kerelél képező kőlapok és a Zachár Fe rene hirneves egri múlakatos mester által készi· lelt két d1szes kandeláber elhelyezése van még hát­ra. Az emlékművel létrehozó legidősebb 60-as baj­társnak: Arnólfalvy István tábornoknak halála után Puy József tábornok elnöklele alatt múködő 60·as Hösi Emlékmű Bizottság az obeliszk ünnepé­lyes lelepiPzésél szeplember elejére tervezi, amikor az iskolák növendékei már ismét Egerben lesznek. A leleplczésrt> Filléres gyors beállitás1H is tervbevel· lék a fővárosból és a közeli vidékekről.

Az Eger és Vidéke TejszövPtkezet üzemét nagymértékben bövitették. A szövetkezet Kerlész uccai lejfeldolgozó telepének eddig na1•i tizezer liter lej volt a kapacitása, mig a mai kibővitett üzem könnyedén elbir napi huszonötezer liter!. Főképpen vajat készit az egri lejüzem. Nagysikerű munkáját azonban olyan cst>ndes szerénységgel végzi, hogy csak kevesen tudják Egerben és a megyében. hogy az elmult évben országosan a legelsőnek minósitet­ték az az egri Tt>jszövetkezel exporljál. A szövetke­zelel egyébképi Nemet,P István okl. gazdász elis­mert szakember vezeti. Ugyvezető igazgatója Pásztor István borsodivánkai p(ebános. Az igazgalóság tag­jai többnyire földmivelő gazdák.

Házasság. Az egri főszékesegyházban junius 25-én. swmbaton, vezetle oltárhoz Perlaky Klárit. Perlaky Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, ny. érseki uradalmi jószágigazgató leányát Galánffy György m. kir. huszárhadnagy.

HEVESVARMEGYE !932 július l.

6.

Tájkép az egri Bükkböl.

Az egri borpiac. ,c\z e!.(ri szőlökben fellép~tt é~ puszlil a szölő­

mo/y. ;\ virá!{zás kissé megkr;sell. de bő termést i!.tér. Az egri pincékben mintegy 30 40 ezer hektoliter bor fekszik még eladatlarwl A piac tartózkodó úgy R

termelő minl a kereskeddern részéről. A b::~rkeres­kedők e!{y része panaszolja, hogy nincs pénz t>s nem tudnak inkasszálni. K;s~bb Arcs:>kkenésl is jelr~nt.~­nek ennek követke~:léb~·n. Küliöldről van érdeklfí­dés RZ egri borok iránt. de a kiszállilás itthoni rész­ről is sulyos bürokrntikus és deviza-Ü!{vi alutdályolt­ba ütközik. A borna!< pár!attá főzé'e szünetel. Semmi kilátás 11rra. hogy párlalnak szánt bor beváltási árát felemeljék.

Eladott Egerben· 200 Hl. egri ft'hér 1931-es 10 112 Malligand fok 16 filléri•rt. - 450 Hl. e!.(ri pincé­ben tároló verpelé•környél<i fehér (több évlolynm) 14 fillér. - 215 Hl. 1930 és 1931-es burgundi és 1931-es fehér é-s lmd.1rka átlagáron 14 fillérért. 150 Hl. 1920 t"s 1931-es fenér 14 fillérért. - 80 Hl. sikhegyi i-des rizling (.kb 13 Maligand) 20 fillérért. - 50 Hl. 1931-es kad'1rkn 12 foko.; 18 fillért. - 30 Hl. egri voros 1928 évi ll fokos 22 fillérért. - 30 Hl. világos sil­ler 1931-es 15 fillérért.

Filléres gyors Egerból és Gyöngyösról Buda­pestre. Junius 19-én vasárnap, Egerbiíll2. Gyöngyös­ról 8 kocsi indult mint Filléres gyorsvonal a székes­fővárosba 840 egri és 560 gyöngyösi utassal. Kisem­berek közölt számo~an flkfldtak olynnok is, akik ed­dig még sohasem voltttl< Budapeslen és csak fl Fil­léres !ll orsnal< köszönhetik, hogy mosl gyönyörköd­hellek hazánk szep liivárosában Minden Plismerésl megérdemel fl Máv. és az Egri ldt'genforgalmi Iroda a~ utazás példás lebonyolilásáért. de úgy az t·griek mml a gyöngyiisiel<, és a megyénk más vidéki góc­pontjai is, sűrűbben szerelnék élwzni a Filléres gyorsot

mast!r János üdvözli a Heve~vármegsét I.sapunk szerkesztöie a l1isgazda társadalom vezetö,iétöl

az alábbi leveid kapta : A .. HevPsv(trmPgyt•" Plséí szúmoit tnl'!~lwplam

és a Ir~ p l<iúllilúsil. vnlttminl 1111n11k Imi. ·Imi rl·szt• minden ldvútlitlmaknak megfelel. A l"p valúsú~gnl ht;z"gpolkl Heves vúrnll'~yé-lwn annúl is inluíhb, merl ,·úrmegy(·nl< helyi s;tjl11ban gazda~nnk ('!.{\ ültn­lában twm mondhalú. mrír pPdig 11 m;IÍ nPhr'•z pnli­lii·ai. gazrln,úgi t;s lürsadul111i viszonyo!\ l\iÍZ<'Pl'lll' igen nngy szül<sr'•g vnn nrra, hog,· nelllCS<tl\ nz e~,·<•s onn:ágrt's/.eknek. dP n:tiirvf>n,·hai<H.ígoknak is megbiz­ható f>!' hazaiiHs s11jlr'lszolgülat üll.ion I'Ptldl'il(('/.i'slikn•.

Ugy ({tlolll. l·o~y u .. llc·,·r·sv<';rm<'!!YP .. 11 ldvúnal­maknok mindPn 1<-l<inlcib"n mt·d..ld c's n mm(nm n;szt'ről sok S/.<'rt'ncs,-,1 • s l,if;,rlúsl ki\'iínok a Sz<•r­l<est.léí urn;d<. hn!.t~· nb. la;Jjn a jöviíb••tl is lwiiilthPse azt n komoly hivalú..,f. nmelyet 11 közr;rdPk ><zolgidala kötelezi.

Fogadja Szerk!'szléí ur \ ánihísút. mell\'!·1 VH!.(\'ok,

éisziniP fi,zlt·leiPm ll\ il­k<.'>Z <1.'\.(I'S hi\'(': Mayl'r Júnos

A megyei lövészverseny eredményei. Péter-Pál napjim HZ E).(ri Poll!úri Liiv(·szt·!.(:, let

lövöl<HébPn n11gy érdekliíd,··s mt·llt>ll zailoll It• uz HB2 évi megyei lövészvt'fsenv. Indult H C~itp•tl, <'\.t~·enk·'nl öl fíivPI, össz••spn 40 vers·•n)7iÍv<·l. El!,·i•ni~''l! indult 24 verseny/.ÍJ. Te.,JhnlyzP.l: fekv:i, ú ll ci r's !Prd··léí.

Eredm·'n_ye!c E,r,·énilr•!{. l. H··~.d·:ís l~tvún Pé­lerv;ísára 2::19, ll. z.,irn-; L·tj'H E{:~r 2:l'i. lll Túl h Dit­nie! Heves 2~7. IV. K·hl:"trt S~n.:hr Gy·iinl!vö.,i MOVE. 253, V. Tl'rsf.!y;inszky D.·z~ö fp(,íítú~kúlll' 2.')2, VI. Dr. Vralaric~ Gyiirgy E~·.~r 2?>1. VII. Fo~gitc!-1 Sándor Heves 250. V!ll Vá.!ássv Júnos E:.(N'ú,l(tl 2·19. IX. Puky Goibor Atány 248. X Dr. Fen\·,•s EndrP Eger 247 köregy~(·ggel.

f.:wpatuersenuben: l. E~N váro-; P. L. E. Csapala 1222 köregysPg!{cl (Zs i ros. Dr. V mtarics. Dr. Ft'ny<'s, Kuns11y. Stol<ker.) ll. Heve d JéÍféÍs C!-lapc~lrt (l-h·ves községbiíl) 1165 köregységgel (Toth. For!{ác,, Kovács. Miluilyi, Engel E.) III. Péterviisárai jlirÁ!-1 (Pmúd kiiz­ségbíil) 1161 köregységgel (HegPdűs, (vlidy, Ü~ztafin. Györify, Pifiko.l

A győzles csapal nvcrle a vfindorserleget. a csa­pal laKjai pedig ezüst (•rmf"t. A ll. helvezett csapat lagjai nagybronz, a III. helyezell C!-lapal lagj,ti kis­bronz érmet knplak.

MEGNYIL T! MEGNYIL T!

megnsilt Egerben junius hóban a Csiks Sán­dor utca 4 szdm alatt:

DR. KUN ANDRÁS SZ0LitSZ, N60RYOS

SZÜLÖ .. OTTHONA R~.n~elk.czt's~~.c ü ll U IlY HZ cl(ri minl H vidt•l<i kii ,önsél(nck. Kozos ~• kulon szobak. A mHi KttZrlH<Ú!li viszonynkm lekin­lellel a leg~~~;,!~sékellebb ára~: Közös szobán napi 6 P.

kulon szobán napl 10 P. ellulúsidij, mcf,·ben H lul11is PS l<iszolgól<ts is l)('nnfo~lullulik. Or\'osi di.

jH7.ti!i külön ffit>f.Cc-Uvc·zc•s szerinl. ~l!usál árak, amelyek szülésre vonatko1.nak :

,l iznHpi cllólús szüiPsrc l1öziis szobún l~() l' . fiznHpi cllúlús sl.lil<'sr<• l<iiliin szobún 2·10 P ~.zeklwn uz itrHklmn H fl'lnwrüil iisszps köllst't.wk Ps dijuzH­sol< b<'nnfowlullaknuk. Cs11l1 mütét eselén vnn külön diJnzós.

_19_3_2._J~·ú_liu_s __ L __________________ ~H~E~V~E~SVÁ_R_M_E_G_Y_E __________________________ 7.

Lüktető élet a gyöngyösi piacon. Látogatásunk Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármesternél.

"Az eg-:i érsek Gyöngyös város legnagyobb jótevője." - "A gyöngyösi polgár• és felső mezőgazdasági iskolára föltétlen szükségünk van, de

az érsekünk iránt éf".zett hálából és mélységes tiszteletboi is vállalnők fenntartását."

Hajnal fel 3 óráj11 van 1;s Gyöngyös piacának ki-pP, mintha f"gy itlornszerü visszapillantás volna 11 régi. szebb ddunkbe.

Pmázs lükielő élet, ha mindjárl rninialür kia­dásban is a mullhoz k1;pe~t -· de mc;gis élet. ahol nugy, értékes, cvtizedek ól11 meglévő rejlell energiák küzdenek az i-Idért, 11 széll'sebb kibontakozási lehe­lő-;égcki•rl.

Külföldi, fővárosi, kc~cskeméli, körösi és egyéb viddd városok élelm<'s veviii jöllek el, merl ismerik a gyöngyösvidc··ld meziigrtzdasági termékek kiváló értéke· il.

Példás rend uralkodik mindenh·lé, Dr. Kös~ Kálmán árvaszéki ülnök 11 pol!-(ármesler megbizoltj11, minl piHebiztos n piac l1ezdelétiil o t van annak ztíritsáig fél 7 óráig. H maga jelenlétével is igawlja, hogy mit jelent a piac Gyöngyösnek és vidékének.

A polgitrmcster hi,·utalos helyiségében ülünk és jólPsÖ érzéssel h11llgaljuk a város kiváló veze16jél amint mf"gPI?gt·detten mond;a, hogy minden felhozott árú vevéire talitit é~ elindult u gyöngyösi cseresznye új utakra Franciaországba is.

Majd a fonlosnbb aktuális városi l1érdésekre lert>líídött a beszéd.

A róm. lm:h. polgfiri fiú és r~·lsömezőgazdnsági iskol11 a vtiros ga7.d11sitgi életének eg~· olyan nagy hordPrejü. érlél11•s s7.erve, mondia Dr. Puky Árpád

!Jolgármesler. - ame h et megsegílenünk, életben tartanunk, áldozatok lmin is - köteless&g.

A ~azdc~sági életben harc van, a jövőben még nagyobb küzd,.lemre van kilátás.

A h11rcot eredménnyel. csak tudássill fölfegyver­zelt, arra alk1ilmas gárdáv<tl lehel megvívni.

Itt rejlik ennek a kérdésnek fontossága. Nekünk tanult. érlf>k,·s küzdPni tudó gárdára

van Hzükségünk i-s egé~<zen máo; lesz Gyöngyös gazdasági élf"lénf"k képe az iskola 20 éves fennállása után.

Keserves dolog a mai nehéz helyzethez egy ilyen nagy összegű áldozat. de a jövőre kell gon­dolni és al.kor kevésbbé fájdalmas lesz az áldozat.

De becsületbeli kötelesség is HZ iskola meg­segítése.

Az érsek a legnagyobb jótevője a városnak és sokszorosan többet lett már a városérl. minl amennyibe az iskola fenlt~rlása kerül.

Már az iránia való reverendából is kötelessé­günk az iskola megsegítése ...

MPgelégt>dett mosoly kisérle további szavt~it ... Málrflháza, Bene tele van vendéggel, a Kékes

szálló építkezése teljes erö ... el g~·önyörüen halad ... A polg;irmesler titkára sok várakozó! jelent. Az

egyik élelmes a nyitva felejlett ajtón betoppan: .. Ké­rem én a Pesti Tőzsde vagyok."

lllett elköszönni!

--====~ Jelentés a Gyöngyös környéki szölökröl,

valamint a bor és gyümölcs piacról : A szölök állapota vtiltozallanul kielégitő, kisebb

ji·gkitroktól elit·kinlve !>emmifele hiba nincs, ugy hogy vidélümkön jó, lliizepPs termésre vctn kilátás.

A borpiac (•!!yeliire üzlt>tlelen, a legutóbbi je­lenlésünkben reméltborbeváltási áremelés elmaradása, a kinálat mt>gélénkülésévt>l, némi árcsökkenés! oko­zott, ugyhogy ma jó minöségü ll "'u körüli fehér borokat lehel 1'2 filléres niapon vásárolni. - Az a körülmény is, hogy az élvezeli célokra szolgáló szeszfogyt~szlás nt~gymérlékben csökkent és ennek következtében a julius és Hugusztus hónapokra nem kaptak a szeszfözdék bornak párlattá lörlénendö fel­dolgozására engedélyt, erősen lanyhilólag hat a pi­tiCrtl és valószinüleg ismét elő fog fordulni, hogy egyes gazdák, kik borlermésük egyrészél a munkál­latások fedezésére lartalékolták, kénytelenek lesznek azt olcsó árakon piacra dobni.

. Az export piacunkon jóformán teljesen szüne­tel. de mindig vev<3re talált.

Exportra, a deviza korlátozások következtében egyeldre csak kis mennyiség került; nehány waggon Wien, nehimy wt~ggon pedig Lf"ngyelország részére.

liA a deviza korlátozások. a szölöévad meg­kezdési-ig nem lt•s7.nPI~ enyhitve. csemegeszölő pia­cunk igen kedvezőtlen kilátásokkal indulna.

A "Heuesuármegyét" mindenhol olvas­sák l Saját érdekében ill hirdessen l

Gyöngyös város közgyűlése. Junius hó 2.5-én délután tartotta Gyöngyös város képviselötestülete rendkivüli kö7.gyülésél, melynek legfontosabb tár!(ya a g~·öngyösi róm. kath. polgári fiú és felsőmezőgaz­dasági iskola súlyos kérdése volt. Köztudomású, hogy az iskoln eltávolítoll igazgatója nallyon szomorú anyagi helyzetben hagyla hátra az iskolát. A cirka lOO.COO P-s adós,ág miatt az iskolával szemben a végrehaj­lások egész sorozt~lál foganatositollák. Dr Puky Ár­pád polgármf"slernek lapunk máshelyén is tárgyalt azon helyes álláspontját, hogy vállalja az iskola adósságának rendezését, valamint viseli az intézet fenntartási költségél, Stiller Kálmán h. igazgt~ló. dr. Kassa Lajos, dr. Hacker Béla és Öszterreicher Dezső felszólalása után, magáévá tette H közgyülés.

A magyar Aeró Szövetség köszönö levele. Dr. Puky Árpád polgármester, mint a gyöngyösi MOVERÚ elnöke rendkivül meleg hangú köszönö levelet kapolt Kara Jlmőtol a Magyar Aeró Szövetség ügyvezető elnökétől az egri repülö nap sikere érdekében kifej­tell érdemdús működésérl.

A somorréti szanatórium gyógyszertár&. A gyöngyösi Mátrában épitett somorréli szanatórium házi gyógyszertár felállítására kért engedélyt, sót már be is rendezte ttzl. Heves vármegye közegészségügyi bizoltsága a népjóléti miniszlériumnak javasolta az engedély megadását. A gyöngyösi gyógyszerészek azonban beadványt nyujtollt~k be ebben az ügyben és sulyos helyzetükre való hivatkozással Hz! kérték, hogy ök közösen állithassanak fel egy gyógyszelárl a szanaloriumban. A megye pártolva felterjesztelle.

8 HEVESVÁRMEGYE 1932 július l.

.. Pénzintézeteink rázkódtatás nélkül ál­lották ki a nehéz gazdasági helyzetet' Beszélgetés Érsek Gá borral, a Magyar Nem­zeti Bank gyöngyösi fiókjának főnökével.

Komor. mt'-llósá~l<'lje~: a Magyar Nemzeli Bttnk gyöngyösi fiökjlinnk irodahelyisf:ge. Itt nPm 0in•:k lü­relnwtlen várakozáss11l a váltókal ~zoron!.(alo. u.dd­fekk. ill nema csendben folyik a munka, ide nem jut el a bete~. csal1 a recepl.!e· m~rl itt a_ bele~ ~az­dasági t>l..tünk kerületi orvosi lanRc~<t sz<'k<'l ...

Felk<'reslüK hivatali helyiségében a gyöngyösi )1Nület gazdasági életének egyik igen fontos alakjá~. Érsek G1ibor fönököt, 11ki a mosl foh·<i exportleheto­se"ek meglerernlést:ben is igen t'·rtékes munkál v(·~­zetl. hogy tőle. nki a kerület gazdasági életének pul­:wsfin rajta tartja kezét. - ,,éleményl kérjünk pt'nz­inlt'zeleink müködéséröl és gazdnsági életünk hely­zetéről.

Föltell kérdéseinkre szives volt az alábbiakban válaszolni:

.. A mult év juliusn lila él dbelépletelt korláto­zások és adósvédelmi inlezkedések rendkivül nehéz helyzel Plé állitolllik pénzintéz~lein_kel. . .

Nn!!Y megnyugvással rt>glszlralhaiJuk, hogy lll­

tézeleink a rendkivül nehéz gazdasági helyzelel a viszonyokhoz mérlen rázkódtatások nélkülállották ki.

l\z intézelek vezetői előrelálásának, rátermett­ségének tudhaló be. hogy· a kitiramló betéteket a a iehelőségek szerinl a fölmondási időhöz vuló ra­gaszkodás nélkiil szolgáltallák ki, dacára annak. hogy a kihelyezések visszafizetése nem törlént ilyen arám·ban.

·l!.len nagy néhézségel okozott, hogy a fővárosi visszleszitmitoló intézetek az étkkor érvényben volt hitelkereteket rögzilették és ennek l1övelkezleben a beievők igényeit csak a legnagyobb t>rőfeszíléssel tudtlik pénzintézeleink ldelt'gileni.

Ezen nagy feladat teljesítése csHk úgy volt le­hetséges, hogy a kerülPthez tartozó gazdaközönst'g, -- amelynek tekintélyes ré~ze szőllökultúrávnl foglal­kozik - dacára a mult évben beállott n11gyfokú ár­csöl•kenésnek, amidön is az értékesitési leheiéiség nem állott arányban :a megmunkálási költsegekkeL mégis igRzán dicséretreméltó módon lelt elegel az iniezetekkel sz,.mbeni kölf•lezeltségeinek. amelyPknek egyenes folyamánya volt, hogy a rendezetlenül ma­radt vitltó állomány nem számottevő.

Ezt annak tulajdonílhalom, hogy R gyöngyösi piacon évtizedek óta fennálló exportból kifolyólag a gyüm(?.lcs és szólö értékesítésre lehelőség mulatkozott.

Orvendetes lényként lehet megállapilr.ni, hogy a folyó év január havába 1 kiadolt redelkPzés, amely a bor egy részének borpárlattá való kifözésél lf•tle lehetövé, igen jó hatásunak bizonyult, mert a még készletben lévő gyengébb minóségü borok is értéke­sithetök voltak a szeszfcí~déknél, - úgy, hogy ma úgyszólván c·sHk a magast~bb fokú, értékesebb ura­dalmi borokból van némi készlet.

Az inlézelf·k mai üzleti lévékenysége csak a ré11i kihelyezések kezelésére szorílkozik, új kölcsö­nöket csok igen rilkH eselben és csak a (pgprímább h('lvekre folyósílanak. azt is csak l1isebb lélelekbPn.

A szólö vállalatok mult évi üzleti eredménye a rossz !(azdasá!!i viszonyok és exuort nehezséqek kö­velke?;_lt>ben snjnos kedvezőtlen képet muiHI.

Orvendetes jelenségnek minösílheljük, hogy a

f. hó elején megindult gyümölcsexport ? mul~ évei­hez viszonyítva vis.,zaesésl nem mulal es habar Len­gyelországba irányult kivitelünk nem öltölt oly n?g~ mér<'l<•kel, minl az azelőtti években, · -- n bevtleh kontingens korlátozása miall, -- ennek daciira a piac­ra behozolt áruk nem remélt jei áron voltak elt~d­hé!lók .

. A gyöngyiisi piac igen t;rlék<'s csPménye volt a jun. hó 22·<'n Franciaorszngba t•xporlttll l waggon k1-umt.zsin cseresznye. éimPly hüt:;kocsiban IPszi mPg a 6 napos uf,,l a rendellelesi úlloméisi!:.

AmPnnyiben ezek az nléke,íf<'si IPheléíségPk a gyümiilcsöllr<' <;s fl széíléire nt'•zvP is lovnbbw i~ fenn fognak állani. - jótékony hHiássul lesznPk rtz 1parra es a kereskedeiPmrl' is s ennek kövt·lkezménye lesz. hogy a lal1óssitg köztartozásainak j.; meg tud majd felelni.

Nem mulaszlhitlt;m el mPgemlíi<-ni, hog,· a Ma­!D'Hr Ncm/.<·li Bank mPllett mükiidéi lilrodúizi bizott­ság HZ áruforgalmi ppngéi cllent:fwn m<w·ngPdPII kPdvezmény nyujtásával n"gyn:szben elösegítellf~ uz <'Xporl lehetőséget.

A jövéibe veiPlt rem•··nyeinkel cr(isl'rt al;ílú­mnszlja az az elismt·rl lény. hoC~y Pxporléirjeink rend­kivül ráiPrmell, értelmes, ügyes kereskcdííl1, allikm•l< több évtizedes üzleti iisszekötklése él g' Ön!.(yiisi piflc­nHk, tehát a városnnk ~:s kiirnyékének igen nal.(y erőssége és szereuc~:<;JC.

Szeptemberre felépitik a Tarna-hidat F e!debrö és Vécs között.

Lapunlr Jpgutóbbi szium'•ban .. Debréíy" aláirás­sttl rmnaszos cikk jeleni mPg mrúl. hogy Feldebrií és Vécs községek közölt a több minl t•gy •'ve meg· kezdell Tarna-hid épilése még 11 mult évben félbe­maradt és azóta is szünelt'l. llletékt·s lwlyröl Prre vonatkozóan l1öziiltrok velünl\, hogv a szolmllnnul nagy késPdelmel elöidrozéí anyagi t'•s müszuki i1ktt­dályokat sikNüll kiküszöhölni, így tehát legkésöbb julius 15-én m!'gkezdik a hid lovábbt;pílésél és az uj hid szeplf"mber 15-ig föltétlenül áladhHió lesz a közforgalom nak.

Középkerületi gyülés Junius hó 19·<;n larloll11 Havanban a XVI·ik izr. közsc'g kerület gyülésél Dr. Hasznos József kerüleli elnök vezPiése Hlall. A !(yü­lés ujból meqválaszlolla dr. Török Lnjos táblHi 111-náco; Pinököl n kerülPti bírósá!.( elnökévé. A !(yülésen 11Z emlitetteken kivül Blumenthal Bo;la. dr. Székely Pál Hevesról és dr. Jász Béla Já.,zberényböl szólal­l<tk föl.

Múmalom. Ez a fölírás éke:;iti a renovált gőz­malom falát Héllvanban. Ezelőtt a malom környéke va­lósággal szégyenfoltja volt a városunknak. - Már kül­sőségében is egy impozáns épület csoportol lt\tunk, belül pedig egy nagyszerűen átalakíloti müszakilag is kifogástalanul fe(§zf"relt ipartelepet. Az új tulajdo­nosa Rácz Béla 65.000 pen!(ől invesláll, hogy Hat­vannak ezt nz e!(yedül itllú iP.arlelepf-1 tökéletessé te­gye. - Ilyen nPhéz id<iben ez a töke kölelessé!(e; nem visszahúzódni, h11nem dolgozni, munkalmal lé­tesíteni. Az H 17 dolgozó ember lanúbizonysiigR az új tulajdonos helyes gondolkozásitnak. Az átal11kíloll mümalom vezelője SzelesiPy Béla h:azgaló. Szl1k­avaloll vezelésének <•redménye, hogy ma már tt la­kosság a Jermagyabb elismeréssel beszél a malom müköd1'séröl és azt mondják, hogy ma jobb 'a ·1-es liszt, minl Hzeliilt a 2-es voll.

1"932 július l. HEVESVÁRMEGYE

------------------~9· Közös sors. lrta : Ring Gyula.

.. A mag~·ar kézmüves iparosság sorsa össze van ~olvP a ~a;ryAr g~zda ~orsávai : polilikHi, társadalmi es anyagi erdPkel anny.ra azonosak, annyira u _

l l d .. k h gy an azo~ u on t:rPsen. o • ogy vélkt•s könnyelmü<iég e kPI lerm~lo oszlaly vt·zelöi részéről, ha egymást mt g nt'~ PrlvP, mondv<t csiniill ellenlélek jelszavai­ntik bt:>hodolva, nem egyesilenék kiizös pro"ra alar~jit_n mPg?önlhetetlen erösséggé, nem..-eli é.~ :: d11sag1 .. l<•·rde . .;el~bt•n ha_t~lommá azolml, akiknek l1•rmelo - <tlkoto munka]a adl<t és adja me" nem-zelünk IP.ialapjima'< elöfeltélt•lt·it. ~

Nem régen ~:~II<Himam volt ~~!.lY falusi zárdaiskola f~ls~entelési ünnepélye után a falu kézmüves iparos­sagilval hosszu.;C~bban bPszélgelni. Sok mind··nriil esPII szú lermi•szelesPn, de n sok panasz h ·d ln lám az én lelkemet HZ kapta meg legjobl,an, 11mikor a kéz~~iparosok . v_Pzdiij':'· .. 11 szorgalom és megbiz­hrllosagnak valos~:~go.; PloszobrH, a falu határill éri jégvt·~ésl ~mlitelte azza.l a hoaáadá-;sal, hogy a gazdakat c•rl eme elt•ml C>;ttpés a falu iparossága mu_nkaalk<tlmá_t, ugyszólván megélhetési lehPIÖséget maJdnem lelJesen lerontotta, .;zinle lehetcllenné lelte. Könny szökiitt Pnnek 11 becsüleiPs k•'zmiives ipmosnak a ~;zem.ébt' és siralla ft bajban osztályos társá!, a gazdát. En hozzá teszem. sirt a saját sors'\ fölött is.

Ezekben a könnyekb1·n minden szónái fényP­sebben meg!Riáljult 11 sz<'lszakithatatlan kapcsol az östermelö és 11 kézmüvc·s-iparos kiizöll. Mégis. ha alapos szemlét l11rlunk politikai, társadalmi és köz­gazdttsági életünkön, sajnálattal keli mt'gállapitani. hogy az u bizon~ os szélszakilhatatlan kapocs vala­hol. eg1'szen bizom·osttn ~ok helyen csak tudatalatti : tt g11zdn é!-1 kt>zmüvesip11ros közéis érdekeinek felis­mt·rése, annak minden vonalon való céltudatos, munktilása, a tervszt'rÜ együtt müködés hiányzik. Hiányzik urszágos jellegü, de heh·i vonatkozásokban is. Az öntudatos, - dP nem ftmnhéjázc) és nem öntelt -- llisgmo:da. kézmüvesip<tros ritkaság számba megy a felüleiPs vizsgálodó elölt. Ez a magyarázta annak, hogy a kél termelő osztály sorsának intézé­sénél gyámság alá kerül és mig az ipari segédmun­kásság tuánylttg hatalmas képviseletet tud magának biztositani, ezen képviseli'! alapján befolyást gyako­rolni a meghozandó lörvénv és rendeletek szellemére, ltHialmóra, ttddig ttz östermeles-kézmüvesipar fenn­állását érintő kérdésekben csak utóiHg, panasz és elégedetlenség formájában jultalhttlja kifejezésre jogos kívánságait. Későn tehát. mindig későn l Az ipari segédmunkássúg korán felismerle a szervezkedés, az öntudatra ébreszlés rendkivüli fontosságát nemcsak httzánkban, de mindenütl 11 müvelt nyugaton. Azzal mosl nem foglalkozom, hogy ezen szervezetlség egyike nemzt>li politikánk szempontjából milyen kihatásu, de hogy szociálpolitikánkra nem volt ered­mény nélküli, azt el kell ismernünk. Jogosan fel· teheljük a kérdést, hogyan termelte ki magából az ipari munkásság azokat a vezetőket, akik a szerve­zés szinle ember feletti munkájál elvégezték és foly­Ionosan eredménvesf'n napirenden tartják. Hiszen ugyanazon t>lemi ismereleket nvujl<í iskolákból ke­rültek ki, mint amelyek adják a gttzdák és kézmü­vesiparosok sok százezres lömegél. Nem lehet erre má11l felelni, minl azt, hogy a saját anyagi erejük által fenntartoll továbbkép7.Ö tanfolyamok. előadások, felolvasások, tehát önképzés által és ami talán a

legfontosabb, HZ alkRimasak kiválasztása rt>vt>n. ~hhez !lern kérlek é' tudtomm .l nem is kaplak l~mo~atast HZ államtól. Mi azonban mindenl 11z állc~m­tol varunk. ~oksz~>r _nem is gondolva arra. hogy az aliarn nnyag1 seg1lse~w. csak a mi adó filléreinkből kerül~el ki s hogy amikor HZ állHmlól kérünk, tulai­doniH•p:n. ~ag-unkat 11dózlatjuk A közgazda~ági- és gtazdasagl •~mt•relek hatékony és mindenkire kitcr­jeszkedií, népszerü, szórako dal ó m "'don való köz­kincsé létele, az öntudatra ébrf'szlés, a szervezke­des, a szolidarilás oly<tn alapvelő munkája, ltmely­hez ~zonnal, haladék nélkül még a legkisebb falu­ban 1~ hozzá kell fo~ni és kitartással eredm,;n,·,..~sé lenni. ma a legszentebb kötelesség. Ki kell IPrmelni, fel k·~ll ismPrni azokat az érlékel11•1. 11kik nem dernR­góg j_el:~zavak, üres alaptul~:m igérelek csengö-bongó hang~al 11lr~pján, de a tudás, e felvilágosodotlság, a lcllrc.u·sz~eg hal11lmas fegyvérénél fogva hivH!ollak a fprnl''lii osztályok irányitására, ve;:elést're már csak a~érl is, merl népünk bizalmával, éiszinle bizalmával c <Hit <mJI<at ajándékozza mPg, akik sorRikból emel­k:.!dnek ki és akik osztályosai jó és bal szerencié­jób:m <•g-yaránl. Ezek a vezelök le,znek képesek a so!1. méltánylalanságol kiküszöbölni, ezek tudják v11lobun megnyugtaini a felizgult kedélyeket és átvinni a gyakorinti életbe azon, a l1ö?.érdekében szükséges törvényekel és kormány inlézkedéseket, amelyeket ma, - meg nem érlésük miall, - sokszor eivisel­heietlen nyügnek, zaklatásn<tk tarlttn:lk, pedig talán éppPn érdekeik védelméi célozzák.

Az ismeretek terjeszlésének munkája kél részre osztandó. Az ifju nemzedék iskolázlalásÁnak gya­korlatibb iránybRn való átszervezése az egyik. a másik a felnöllek tudásának bövítése megfelelő módon. Az iskolák gyak.:.,rlatibb irányu lantervvel való ellátásáról a k'iltségvelési vita alkalmával meg­nyuglt:~ló kijelentéseket hallottunk. 11melyek h11 csak­ugyan megvalósíltaln<~k, bízó reménységel kelthetnek azokban H társ~tdalmi osztályokban különösen, ahol a szülök zöme gyermekeikkel legfeljebb a középiskola négy osztályának elvégzését tartják nélkülö-.hetetlen­nek. Különösen tehát a kisgazda és kézmüve'lipari foglalkozásuakra fog birni igen nagy jelentőséggeL A felnöttek lovábbképzés.!nél a fennállítoll és müködö népházak, iparoskörök jöhetnek elsősorban számí­tásba. Ne legyenek ezek kizárólag a szórakozás, a vigasság lanyái, hanem álljanak e sorsdöntő napok­ban a komolv szellemi továbbképzés szolgálatában, ahol meg kell találni az anyttgi eszközöket arra, hogy csak kiváló előadók legyenek munkásai az immár halaszthatatlan tanításnak. Személyes meg­gyözödé~em alapján állíthatom, hogy az ország egyik részében folyik már a felvilágosítás munkája. Ebből a felvilágosilásból azonban nem kérünk l De sajnos be fog következni igen sok helyen akkor, ha ismét elmulasztjuk azokat a lePndökel, amelyek alkalmaslik tma, hogy nemzeti, társadalmi elgondolá!laink meg­óvassanak. Hiba volt az ipari segédmunkásság egy­részének !l megszervezésél is álenlledni illetőleg kul­lurális és gazdasági törekvéseikel figyelmen ltivül hagyni.

Napjainkban az országok kormányzása a köz­gazdasági kérdésck hibátlan elintézésében csúcso­sodnak ki : a tulzoli elmélet vagy a kizárólag csak gyakorlatiasság érvényesítése sulyo!l veszleségeket sót katasztrófát okozhat. Az elmélet és gyakorlati életnek észszerű és békés kiegyenlítődésben talál­kozniok kell. A szervezkedésnek és Í!{Y az érdek­képviseleteknek ennél a megállapításnál lttlálható meg nélkülözheletlenségük. Látjuk is. hogy B külön·

10. HEVESVÁRMEGYE 1932 július l.

bözö fogl11lkozási ágak igyekszenek a mliguk . t>~de_k­kt>pviseleli szer\'!'l felállilétni és müködhelósegukerl sokszor tekintéh·ps Hnyagi ttldozalol is hozni.

Az érdekk-épviseleti szervek azonban csak ugy tudnak i·rdeml!.'ges levékeny:<f>!.!el kifejteni, ha <1zok iránvilásli szeleslátókiirű, ki•pzell és az t>rdt keltek sorából l<il1t>rliltek l1ezében ntn. A vczdőst'g lagjait k1·ll tehát \'UkH;Úg!.:<d liihalászni ,,z ismeretlenség tcnger&ből és eael me~·aklidillyozni, hog\· rw a me;észel1 és a mindenr<' \'állalkozó 1< h<111ilmitba kerüljön a lermelíí osztályok érdekeinek elliltása. Sok értékünk vnn, dP ,,zoli a sz..,rve/.elll'nség kövel­lleztéb~n nem tudnak t•f\·énye-ülni. Hogy a mag\·Hr törvényhozlis mennyire tudatában v11n az érdellkép­viseletek fonlosság•;nak. elég ha ráml'lé-,tok arr11, hogv az orszliggyülés Felsőházának lagjai ÖS!'Zt'­

állitü~ánül ét legkülönbiiziibb i·rdellké·pviseiPii szervek intézményesen tagsági jogosultságot nyertell és ma már bebizonyítoltan lill eliíttünk, hogy az éldPIIkép­viseleli szervek delegáltjd nemcsak nem ronlottak H Felsőház teldnlélyén, dP szakszerű felszólalásaik nHgyban hozzflj'irulll'lk sok olyan l1érdés megvilági­tásához, amelyek eddig c~uk jelenléktelen l1érdéski·nl kezeltetlek és mt>-1 rPndkivüli fonlossúguk el van ismerve. Pedig a Felsőház nem a kezdemi'nyPzésck szerve.

Az éddd1épvisele!o-k munkásságának igénybe­vélele nap-nc~p után fokozódill é.~ nincs messzt~ az idő, amikor 11z országg~·ülés képviselö házáb11n is betölthetik azl a helyet, amelyet á kormányzal semmi a;ásst~l eredményesen nem pútolhat Már cs11k ezért is meg kezdendö a ft>!világosítás munkája és az arra valók llitermdé.~t'vel olvanokHI keli adni a gazda és kézmüves•pari érdel1képviseleteknel1, akik nl'm­zeti, köz!-(azda.~ág tellinieiben teljes megnyu~vásl nyujtanak nemeslik az t•rdekelteknek, de a kormány­zalért feleliís államférfiaknal1 is.

Az a falusi könnycsepp oedig ne a bánMios lemondás, hanem a ducos elhatárot:ás gyöngye legyen : tanulni. dolgozni és remélni. a jó lsten segedl:'lme, könyörülete nt>m marad d !

Képviselötestületi gyú)és. Hatvan község kép­vi,előtrstülete junius hö 28-án Itutolla rendt>s köz­gyülését Turi János biró elnöklele alatt. Napirend előtt Lévay Mihály püspök szeillalt föl a munkHnél­küliek ~rdekébl:'n. A maga részéröl R legnal.{yobb készséggel kijelentette. hogy a l1enyérnélküli szegény embPrek érdekében, azok munkával való eiiAiása mi­atl el fog járni ttz illetékes hatóságoknáL Várkonyi Sándor főjegyző jel!:'nlést tett a téli inségaktió ered­ményeiről, arnelv 56.865 pengő értékü volt. Napirend után Víg Vilmos a gazdák szomorú helyzelét ecse­telte és kérle a ltözség főjegyzöjél, hogy ttz eladat­lan termelvények értékesílési lehetőségének megte­remtése végell lépjen HZ elöljáróság értékes nt~gy ke­reskedökkel összeköttetésbe. Juhász János a piac indokolatlan korlátozása ellen szóllalt föl.

Eljegyzés. Vujda leát eljegyezte Elberl Imre. (Minden külön értesilés helyett.)

A Hatvani Izr. Nöegylet július hó 9-én H Hat­vani Ka~zinó kerthelyiségében tartja sikeresnek igér­kezii kerti muiH!ságlá.

A magyar származású A vigdor Hammeiry elő­adása Hatvanba. Dr. Fodor Lajosnak a halvani izr. hitközség l1ulturbizollsága lelkes elniike munkájának köszönhetéí, ho!-ly Avigdor Hummeiry a szenlföld vi­lághírű kiilléíje egy "Jöadás megtartására eljött Hat­vanba is. A junius hó 23-án megitutoll elö11dáson jelen voltak elragadtatással nyilatlwztak a költéi cso­dálatos l!:'hetsi•géről és rendkívü! suggl:'szliv erejéröl.

Be kell vezetni az étkezésnél a vendég­lökben a kötelező borfogyasztást !

Csökkenteni kell a kirakodó vásárok számát Írta: Blumenthal Béla

Amilwr az ember kifelé· megy a hdúrhu és szl'>ln.'z, önlu'nylelenül i~ l11ilút rebeg - oh sép az t>mber munkitjún él jol Isierr úlditsa.

llctzafell• jiivel 1wdig múr telele le <z link szomo­rús<:iggétl étbb<HI u lwserű tudallmn, hog\· mindez mit t'r, ha l<if,·l,·· alig \·an Pxporlunk.- bt•lsö fch-evií képességlink minimitli-:, --- meg fogunk fuilucini n sa­jál zsírunl1h'm!

A tav<tlyi borokbúl is mé·g igen "'•!lY mennyi­ség elad,ttlanul hPver a lermcliik pinc1··ibl'n t's 11 nugy­számú bajllajuloll lt>rn'eliíiP él pénzüg\ i kormúnyl'.al­nHk rtzon ig1>rel!:', hogy 19:3:3 jnnuitr 1-léil 50 szúza­Jc>kkal csökkenteni fogja a fogy<ISI'.Iúsi adót, -- kevés vigaszt ,it'!Pnl.

B,.lfogyaszlúsunk emt>lést'·w núlunk is lw kellt•­ne vezetni a Fwnciilorszftgbi111 múr 20 t··vvel Pzelött bev<íll nngyszerű rendszert, ahol u vcdi·glökben min­den vl'ndt>gn<>k fl·lszobúltftk ebédjt>he-. 11z ö l litt-r boriÍI, mel\'!''rl 20 Ct>nlimP·ol fizeldl étkúr dfogyusz­tollu a bo; t, ul1ftr nPm! Ott JH'rszP. twr:o:ZI' nem volt fogya,zllisi Hdú (•s így elr·r!t"l1 azt, hogy u gyengt>bb miniíségű borokat mind l'lfogyw;zlollúk benn <1Z or­szágban s ldvilelre csuk a nehéz (•rtc•kes borok ma­radtak.

A !!HZdH b<Jján>il nem ldsebb a kPresk•·dií t•s ipAro~ baj_., sem!

A vidé/li ke,-eskedelemnek és ipar·nc1k mérhetet­len heirokat okozrwll u -~űrűn megtartott kirakodó vcísárok. <>zeit l'llt•n a kerPskeddem szóbron és szak­lapjai útján is évek titn h11rcol, s11jno~ f'redmi·nyle­lenül.

Egyenest•n megdöbbenléí, hog~· egy ilyf'n fontos kérdés mikénl lvuúdhatik 1·l t·linti•zt's nélkül. h1•loll minden számoltevéi tényező b1·l<ithnlja il vidék siny­lödö kereskediíinek és iparo<11inak ig11zál!

Mi történik egy kirakodó vásilron? Meg1>rlu·zik egy csomó ismeretlen t'ladú, - akitlel a vt>véí talán soha életében többé nem lát - selejtes áruikat meg­veszi és késöbb az árú silánysága miall bottal üt­heti az t>ladó nyomó!.

Már most kérdem, igHz~ág-e az, hogy a hely­beli iparos és kereskedő, aki a közterhek alatt nyög, ilyen leheletlen konkurrencia miall Plveszítse - főleg hl'l a vásárok elseje kerül tartatnak, amikor me'!{ van egy kis pénz a zsebben, - havi ltert•sel!'rwk 50 szá­zalékát?

Kinek van ezeken a vásárlókon él vándorló el­adókon kívül haszna? A városoknak, közst'gf•knek a befolyó helyp1>nzekbiil? Csalóka negativ h<~szon az, hiszt·n soklml többet elveszít l'tzálti11, ho!-(\' adó­fizető polgárai lönLremennek; - d1• egyébként is a havonlit larltmdó állatvásárok helypénz jöveclPimé­ból ez is böségesen megl1'rülnP.

A kirakodó wisitrok csökkentése eselén néZI'· tem szerinl a vásllrl11rló gócpontokon egészségtelenül összetorlódott iparossilU is meg fog oszolni, sokan fogn11k a falvttkba költözni, ha tudni fouj{Jk, hogy a falu,;i köziinség nem tódulhot he szüksc>glelein1'k he­szerzt'se miall n 1111gyobb kiizsi•gekbeni vásárba, hu­nem odahaza szt>rzi be nzokat.

Egerbl:'n, Gyöngyösön igPn helyPst•n vezPIIi·k be a ~-razd11közönség érdekl•ben a havi állatvitsárokat.

1932 július l. HEVESVÁRMEGYE ll

Ezek a vitsárok igen all«.lrnusak ami hogv k' ._ g~z~úk állatforgalmaikat lebonyolítsák. ~llataikatszü'k. so;-gul~ ~ze~1nl c •~re-berc;lj,;ll, s eZiíllnl jövedelmüket is gyaraplfsnll,

. A llira~o~ó ví~si~rok csökkt>nlése és ezek he­ly<'hl' -~' havi alln_tvasarok bevezdc'se ügyében Hat· v~n koz-wu '"'PVIselő!Pstülde ele kerül ,, keresi1e­d~~- "~ -~paros<:\ l)('adv~inytt . .'liszem, houy a ki•pvi­s< __ lot~_:-:tulet k,•,lo_ meg-·rf<'ssd fogju kezelni éi l0t 1··rt kuzdo J,,.,,. dwd" l·s ipnroslársndulom jogos kérését!

A hatvani gazdák szomorú helyzete. .. Hou_; lm u. Kutholikus Kiir ft>rnwiben, éi gazdák

gyulekezo lwh-en <·gy olyan h·szülc-!1 volna elhe­lyez\·•·. mi11f " híímt"~rö. e:nwh- pontosan IT ut<,liiú az clhan.:/otl gil/.dét s:,h,,jo!\élt, p:~naszok<-11. biz"n~i1 ra n·rntde'd kt·lterlt' <t 1nti lü/.fol1únuk :1z 11 hihet.·llen magus rni\·olta. mit a hiuam t:·s a borszesz Inuf,tfna.

Valóban m<"•hst"•g(•sen szomorú is a helyzet. A guzd11 Plveti a nwuot, kinlóclik küzkiidik resz­

ldroz nllmlv.,t. pénzt. r<" zkcl az iclríjim:ístól és' ami­k or végrP a jó lstc·n se~:í!sél:(ével bPtakmítja termé­s<'! - nir:cs imt - nincs, aki megveg\·e.

Hogyha mindenütt igy vol11a, akkor sem volm1

S7.abad belt•r,yugodnunk. De nem igy \an máshol, még a szomszédunk­

ban sPm! Gyöngyils euy szárnyvon11l végén fekszik, 11hovú

a viisárici az oldal út miutl küliinbcu Sl'm szivt•sen menne, hogyha n<·m nmzanú oda a Séiját külön érdekt>!

Gyiinl:(viis n;gen lölisnwrte, hogy micsodu érté­kt>t jeiPnt neki. hogyha rneziígazdHsági terményeinek piacol SZPH'Z.

Ott iis-zedoluozik a terml'iö a kiváló erzékkel és ügyessf'~~el meuálldott nagyl1ereskedől1kel, a ha­löságokkal <··s t>nnek együtiPs eredménye, hogy a szomsz(;d város J.;Hzdatermf'n\ei európtti fogyaszló­piucokon l~ Preself cikkek!

Menm·iv<'l eliínyii,Pbb h<'lyzetb-.!n VHn Hatvan földrajzi lelw(•st illetiileu vasuli I{Ócpont_~a rév(' n. amely­nek segítségével 4 irányba is dobhatja t.-rmelvényt>il.

Nem ér semmit az előny, ha nem tudjuk föl­hasznAini l

Égető szüksége volna HatvHnnak mezőgazda­sági lerményt>k <'rtékt>sítésével loulalkozö, hozzáértő, - értékes összeköth·tést'kkd biró - nágyvonalú, megbizható kereskedökre.

Sajnos nálunk csak jóakHrH!ú szenzitrok kelet­.keztek. akik a mai rettenetes gazdnsfigi háboruban nem elégséges eszközök még a létfeniHrlásl biztosiló siker kivívtisára sem.

Mi tehát a leendő ? Megfogni a kérdést, amely életet jelettl nemcsak a gazdt~sági életünk gyökerél képező gHzdákra, hétnem az abból élő többi foglal­kozási ágakra is.

Elhangzott a képviselötestületben inditványunk, logjHnak össze HZ értékes gazdák a város képvise­lőjévt>l és fíije~yziíjével. Kutassák, keressék ki az ér­lék .. s vevőket. hívják, édesgessék a ide mint a vá­rosnak legkedvesebb vendégt>it.

Mutassul( meg nt>kik gyönyörű lerrnt>lvényeinket, ha mos! egy kicsil el is késtünk - nem baj, alélpoz­zuk meg - kt'szilsük elő tt jöviíl!

HH bízhalunk a jövő sikerében könnyebben el­fogjuk viselni a mHi súlyos helyzetet.

A letargikus nyugalom halált jelent, mi pedig élni ttkarunk, - rajta lt>htit készítsük elő magunknak és gyermekeinknek a jövőt!

fl pásztói állami polgári fiú és lednsiskola igazgatójának fölhivása a községi

lnrernátus létesitésére. Hiieckl ét hires tennészetudós monditsa volt,

hogv .. m;J!assatoil nekem egy körmöt", nbból <'n m"g­rHjzolom ;,z eg(~sz álliilot.

Mi is uzl mondjul;, hogyha semmi ndn!unk nem volrlit, a fenti inlf./.et igaz·~utója tanlestüll'fe mükö­désénck megill·k'sése, csak nz a f.·lhiv(,s, amely,·! a községi intl'rn-·tfus k•fpsilr'sése ügyében lliboc~;íjtot­tak. múr nyul:(odt 1<·1<-id•.el rn"~;illapithain;inll. houy "Z

a fr•stülelet vr·zeliiji·vel el:(yütl meitán meg<~:d •:n li H kitűn <i perlag•Jl:(u.; jelz· il.

r·.bb!'n a fölhívit.;ban annyi szocidli-; érz•·.<, me·~­értés és a nvti nehéz idiiket l1éllrile" mérle••elő !•:m­do''"'l (, < lr·rv van. hug-y megl:(VŐ/.ÖdésUnll: - ~ ki.tdzötl !o-rv fiddlenül sikerülni fog. mert HZ (~rdekelt szü­lők himnytira u legnagvobb örömmel fo~i~~k m~g"­rilg<.cllli " kitünő alkalmat, hogy potompt"•nzért havi 2:i pen~··; teljes elliltiisérl reábizhassák gyennekeik n..-\·eksd ilyf'n l1itünő szüléihelvettes - ember - és swki'L-diakra. Rendkivül sok v~szélyt jelent a növen­dékek testi és lelki fpjliídr'sért· a koréin l1elés, a vonulozás, tt törődötten késő este való h 1za"rkezés.

Aki csHk teheti, ra~adja meg az <dkalmal. hi,zen már eddig is szépsztimú érdeklődés mutat­kozik és már 30 jelentl1ezöt Iül is v<>ttck.

A községi Internátus !Hnári lelügyelet airtit itllanu és él fe:ügyelő tanár bent is lakna.

A leány uyermekeket jobb családokn<il helyezné el az igé:lzgHiöság. re!]geltöl estig a;onban szinlén tanári lelügyelet alatt állantinak.

Az a neuws pedagógiai lelfo~ás, amely a .. fel­hívást" uralj", az iskola veu•tésében már eddig is több igen szép gyakorlHti megvalósításban nyert kifejezést.

A szegényebb sorsú gyermekeken nag,·on so­kut sPgitett az intézet igazgatoságánal~ az az elt>ggé nem dicsérht>tő segilségnyujtása. hogy a drágtt tan­könyveket pár fillér kölcsöndijérl rl'ndt>llu•zésre bocsájtotlu. A vidéld növendékeknek pár fillérért adott melt>g levPs, uzsonna lejek, mind-mind olyan tény­kedések. hogy még a IP.ggondosabb sz•il<1 is nyugod­tan reá bizhatja féltett kincse gyermeke nevelését ilyen testületre, amelynek vezelője vitéz Ágasváry Lajos igazgHió.

Országoa akci6t kellene inditani a ainJiödö ker~akedelem morat6riu·

mának kieazkizléaére - mondja Hevesi Árpád a pásztói Omke elnöke.

A gazda moralórium megfogja a fojtogHtó ke­zet, ho11y időhöz, levegőhöz jusson a nehéz elettel birkozó kis gazda.

Ezt tt segitségnyujtást a vt>gpusztulással fenye-getett kereskedő társadt~lom is n•éltán 11ől joggal kérheti.

Hevesi Árpád a pásztói Omke elnöke szerinl az ország összes Omke egyesületeinek egy táborba tömörülve kellene követelni a kerületi képviselök ut­ján H l;ereskedőkre is iliterjedő moratóriumot!

Bizony a kereskedelem, éppen ugy, mint a me­zőgazda és az iparoslársadHlom hihetetlt>n szen­vedéseket áll ki a megcsöl(kent l1ereslet és a hatal­masnn megduzzadt közterhek min'll

A heh,zel kellő fölh;merést>, megértés, ttz ideje korán vak1 segítségnyujtás sok mindenen tudna se­gíteni, mielőtt még a sebek suh·osan elmélyülnek, el­mérgesednek.

12. HEVESVÁRMEGYE 1932 július l .

Gorove Árpádné ünneplése. A pásztói nyomorlanvák látogatóját. a szt•gények

jóságos lelkű nemlőjél tt Péler-Pál napján megtartoll Vöriiskereszt-diszközgyülés kerelében meleg sz:ere­tettel köszöntötle Pliszló lársadalmil.

Ebbt•n az anyagiils ,·illigbHn, minl eg1· üdilö óázis halolt a lélekemelii kép, amint összelorroll egy ü.:azán szil·ébül ünneplő llirsad~tlom. hogy meg­~imogassa, hogy lelkéböl köszöntse azl, akin~k a mindennapi imád~ágához szervesen hozzátarlozrk ft

mindennapi jútlevés t··s a mlisok jócselekvésre való bírása is.

A Dr. Murczkó László f<íszolgabiró illtal átadot! Vöröskereszt-érdemérem csak a hivatalos világ elis­merésének szimboluma volt t;s csupán miniHiür kiadásil é1rlnal{ a szívből-lélekből fHI{adó hHialmas kilünlelésnek, ilmellyt•l az ünnepeltet a sziirke hél­köznt~pokon is szerelel, megbecsülés o.lal1jliban Pásztó népe körülveszi.

Dr. Murczkci László léiszolgabiró üdvöt.lö beszé­dén kívül Dr. Zemfinn Dezső igazgató fiiorvo~ tt VöröskerNzl Egyesülel elnöke az egyesülel ne1·ében köszöniötle az ünnepeltet. Kaluzsa Kálmán löje!!yzö pedig A község nevében. Az ünnepély lényét emelte lvády Bélának a kerület országgyülési l{épviselőknek megjelené;';e is. aki szinlén szereleltel köszöntölte Gorove Arpádnél, a megjelent H!lrkabusz László apátplébánossal együtt.

Az ifjúsági vörö.o~kereszl-egylel részéről Murczkó Suba volt a jó l{ivánságok szószólója

Az ünneplésben részt vett Pásztó egész társd­daima vallás é's felekezeli külömbség nélkül és 87.

ünneplök sokt!ság-ábfln ott láttuk gróf Almássy Pált és nejét is.

Az ünnepelt mt>ghfllotl SZáVHkkal mondott köszönelei a kitünlelésérl és a minden felől feléje áradó szerelelérl.

Az ünnepség legmeghatóbb része a szegények kum hóiban ~aj l olt le, ahonnan forró imádsá!( szállt az Egek Urához, a sok letörölt könnyérl, l} sok meg­gyógyítoll sajgó sebért, hálát rebegve az Urnak, hogy a Gondviselés áldolt keze hozzájuk vezérelte jóságos lelkű segilöjüket.

Névnap. Harkabusz László apátplébánost név­napja alkalmából a pásztói tradíciókhoz hiven lisz­telőinek sol{asá!la keresle föl jószóval, virággal, hogy szerelelteljes jókívánságaikat kifejezzék. Hasonló ün· neplésben részesült Dr. Murczkó László l. b. főszolga­biró, a pásztói kirendeltség vezelője is.

Megaldkult a bércséplök és traktor tulajdo· nosok hevesi azövetsége. Junius hó 26-án tarlották alakuló gyűlésüket a hevesi bércséplök f>s Iraktor tulejdonosok. Einökké Figlár Géza lt~karékpénztári igazgatót válaszlották meg. - Az alakulás célja a kari érdekek megvédése.

Érdekes export Heves környékéráll Értesülé­sünk szerint Paizs Miklós fogaesi gazd~:~ságából a kö­zelmult napokban minlegy 4-"5 waggon hízó göblyöl szállitollak el Schweizba. - A szatmári püspökség kiskörei gazdaságából pedig 3 waggon hízott ürül szállítottak ki Franciaországba.

Felszámol a Hevesi Hitelszövetkezet. Érlesü­lésünk szninl a Hitelszövt>lkezet felszámolását: Dr. Nyireö Andor, EngPI Emil. Fészl Ferenc, Mezey Antal és a központi kiküldött Kelemen Pál fogják végezni.

HEVESI JÁRÁS.

Látogatásunk a hevesi Gazdakörbfm. Szép, lága!l, ní:lpsülé:<es épület í:l hevPsi .. Galdí:l­

kör."Péler-Pál napján ellátogattunk a Kör hehist'gi·be, hogy t>lbeszt•hws~ünk u gazdabajokról <1 Kör Plnö­ké'vel Szuromi Istvánnal, Hid t•gyt•bbkénl <t közst'g birájfl.

Nem talllltuk otl. - Az oh-m;<.,hör aszlalün olt fel(üdt sok ujsi1g - a g<lzdük olvasgallilk, mt•gbe­széllék az eseményeket. Az orsuígos eseményt·kkel hamar végt>zlünk, a boiellútól nem sokHI várnak. azl mond;ük, hog~· többet hoz a kinesiÁrnak minl a gazdákn<:~k.

Reámutallak a helyi sulyos bajolua. ninc.~ ára a lermelvt;nveknek - merl nincs, aki ml'gvl'gye. Idegen vevéit Hlig ltitnHk Pt-ldaké'p lölhoztirk, hogy a legfinomabb gyönge főző tiikbéíl 3 darabol ldnitl­tak legutóbb l pengöérl, de nem kt>lll'lt.

A lel.!akluillisRbb beszédtárgy a bf;rcst•pléik és Iraktortulajdonosok hevesi szövelségi·nek megala­kulása voll.

Mezey Antal a Kör elnöke I.!Yüli·sre hívla össze a Kör tagjait. amelyen H bt•rcsi•pliik is megjelt>11lek.

A gyült•sen kozme!.(elt;gPdt•sn· liszlrizlaloll az ügy, 11 bt"•rcséplők nem <1 g~:~zdák ellen irlinyulú kartelt alakílollal(, httnem sajó! f>rdekeil( megvédése miall a közös ttnvagbeszerzés lehelősé~gt•nek meg­teremtéseért tömörültek.

A gyült-sen a gazdlik sikem•! képviseltt-k é'rdekeiket.

Az eddig szokásban volt ellillásl fl kél eleiilnek és a géptulajdonosnt~k beszünlelik.

A fizelt>ndö százalt"•k ügyben a Vé1StÍrnapi érte­kezlet fog dönteni, de mllr mosl is megállupításl nyeri az, hogy HZ eddig szokásbRn \ol l dijazásmíl többel nem fizetnek.

Elbeszélgeltünk mt··g sok mindenröl, a hHrclf>ri eseményekről, a közös ismerösökröl. söl a búza­valutáról is.

Igen ez Hevesen be lesz vezetve 11 hevesi !Hp· társunknáL amelynél az évi előfizelés 5 pengő! :JO kiló búzával fogják elölizetni. Már a:r.irtinl is f>rdek­lödtek. hogy hová kell majd hordtmi az előfizelés diját.

Megnyuglttlásl kaptak, hogy ulcltnkénl. lesz !:IZ

előfizetési dij beszedése rendt·zve. Elbucsúzlunk a Gazdakör tagjaitól, jól esett

Péter-Pál napján egy kicsit elbeszélgdni Szediák István gazdával és lársaivttl. akik ú!o(y szólván mind bajlársttk is voltak.

Személyi hir. Vitéz Tömösváry János dr. löszol­gabiró 2 heli szabadságáról visszaérkezett és átvette hivatala vezetését.

Gáapárdy Elemér képviaelói beszámolót tar­Iott junius 27-én Visznek közsf>gben. A beszámolót, amely főképpen a mai gazdasági helyzettel foglalko­zott, állalános helyesléssei fogadta a nagyszámu hal­galóság és meleg ünneplésben részesítelle tt kf>pvi­selöt. A beszámoló beszédel végig hallgalták Ury Lajos dr. budt~pesli iléliítáblai tanácselnök, Ráday Gyula miniszleri tanácsos, U r bá n Gusztáv dr. jo!o(­akadémitti tanár lapszerkesztö és Haj d u István dr. földmivelésügyi miniszleriumi kisérletügvi titkár is, akik az e nttpra t>SÖ búcsú alkalmából tartózkodtak Visznek községben.

_I9_3_2~ju-·I_iu_s_I_. __________________ ~H~E~V~E~SVÁRMEGYE 13.

PÉTERVÁSÁRAI JÁRÁS.

~ S~.aj~a-. Rec.s~ kö~ötti község i d ülö ut k1ep1téset ker1 a petervásárai járás.

Gdzdasági é~ stratégiai fontosságu ennek az utvonalnak kit>pílése.

Besz.~lg~t~s Miklóssy Aladár főszolgabíróval Jarasanak legfontosabb problém<iiról.

. . Kt>llo~nyú ódon templomával me~kapó nano­r~_mal nyuJt a _hPvt·smf'!{yei Palócföld kiizigazgölilsi lwzponiJ~l: ~e lervilsitra n••~yközsc'g. a sz,.s~ékes Tarna vo~7ye~en. errliikoszorúzta he~yek töv~n. \1oder~ .uJ h1don robo~unk ill a közst'g szél<;n. lll'_lr>o~alo e~wleles épületek, a nagy nt'pisko1n. a

. v~r~J~,• palotak;a ~~_l~•.kezt~lö járásbirósrigi s/.•·kház. Ta.' o.al~_b_ ped1g. onns1 szcp pmii]Fl\'al a l\ .. g(e 1·ich­g_~of?k os! k~slclv~t. sok nevezeles m ·gyei esemény lor!Pnelml szmhelye, vagy kiindulási pontja. . . A _llies _fPkvésü járási székhelyen kaszinó. pénz­mlezel rs .. ~mdPn . inlt'zmény méltó hajlékot talált, csak a 110z1gazgalasnHk nincs még rendes otthona. Nemcst~k a község előljárósá~a. hanem a [öszol<~a­birói hivHial is olyan szegényes, rozoga viskúb~m nyert elhel~ezés!, min!ha valami sz<imkivelell gyer­mek volna a liibbi közintézmény mellett. Miklóssv Aladilr föszolgabiró, a hevPsmeg,Pi Wszolgabirói ka'r doyen-je t~zonban bebizonyílo!la, hogy . H hivat,,( szegényes épülf'le nem akadálya a jó kiizigaz­ga!ásnak.

- Amennyiben folytalják a Tarna szubúl~ o­zásál, - mondja kérdéseinkrf' Miklóssv föszolgnbiró

nálunk a nyári munkaalkAlom biztosilva van. A szabill1ozás idf'i munkálatai Szajlától Pétervásáráig lerjednének. Két hónapon ál áiiHndóan kétszáz ember dolgozhatna itt.

- A Derecske- málraballai vicinális ul föld­munkáil már megkezdte az Államépítészeli Hivatal, mint inségmunkfit. Itt A hPlyi lakosság munkanélkül mHradt ínségesei juln.:.k keresethez.

- Nekünk nagyon fontos volna ltözgazdasági szempontból, HZ országnAk pedig slralt'giHi szem­pontból: a s~,1ji11--Recsk kiiziitti községi közdülö út kiépílt'se modern megyei ullá. Ez Hz út közelebb hozná Pétervására vidékét Parád és Recsk vidéké­hez és tizenegy kilométerrel rövidebb lenne az utunk a vasuthoz. merl a Sirokot érintő Pétervására-recski félkiiralakú út tizenegy kilométerrel hos3zabb a Péler­vására-Szajla-Recsk utvonHinál. Az összes felső­bükki községeink (TarnHielesz. Bükkszenterzsébet. Domonkos stb.) termelöin~k fontos érdeke ennek a rövidebb utnak kiépítése. Én ezt már többször kér­tem is javaslataimbAn a megyénél. de az épilés elé akadályokat gördítenek bizonyos szabályok és ren­delkf"Zések azon a címen. hogy ez községi közdülő út. már pedig csak vicinális utal szabad a megyei útalt~pból kiéJJíteni.

- Járásom területén kiváló termés igérkezik. Két nehéz hét van még hátra, de azután jön az új termés és orvoslást hoz sok nélkülözönek. Addig mPg csak kibírjuk \'alahogy ..•

Tizenkétezer pengő államsegéllyel felépítik a bükkszenterzsébeti iskolát. Több ízben megemlé­keztünk arról, hogy Bükkszenterzsébet községben dű­led~zik az elemi iskolu. A kultuszminiszter az iskola lelépitéséhez 12.000 pen!!Ő államsegélyt utalt ki Keg­levich Gyula gróf képviselö közbenjárására.

P a r á d. Ország Gyöngye. Nemzet Kincse.

lrta : Végh Kálmán, Mátyás.

Petőfi énekelte e.d: .. Ha a föld lsten kalapja: Úgy hazánk bokréta rajta." Izzó, magyarszívtöl sugallt mondat De igaz volt. Volt; mert a bokrélát a tria­noni bf>kt>pamncs keg~·etlenül megléple. Azonban Báró Eötvös József szt'Tint: .. Ahol 11z ember legyöz­h:tetlen akadályakril bukkant: ez nem akadály töb­be, hemern adott helyzet, melyböl a további cselek­vésnél kiindulnunk kell." Igy vagyunk cso:Jka or.,;.: i­gunl< tt>rmészeti kincsPivel is A háború elötti turis­taság és alpinizmus leszoruli 11 Tálráról. a Szebeni Havasokról; könvezve gondolunk a bájos Erdélyre ; pol!l'ilrliirs<1ink sajgó fájd<:~lmai elölt bezárt kapu Me­hádia, Hi!<szád, Pokolsár, Szliács, Pöstyén ... és sok­sok m'Ís. Ma ez az .. adott helyzet." Okos ember te­hM lelk" fájdalmában is t'-rzi, hogy ké!szere; köte­ks~c'g-iink lángolva szeretni, megbecsülni, fölkarolni azt. n:ni mPgmaradt.

Ezek közölt legelső gyönyörü Mátránk; ma egydlen. hegyvidéki, világhirü gyógyfürdöjével. Pa­ráddal; főkincse vasas (kálium; nátrium-. calcium-, magnezium-, alumínium-l sz ulf á tos fürdövize, me­lyel hatékonyabbá a termelő ősanyag kilugozásából nyert egy-két csöbör lúggal is megerősítenek a fürdö­orvos rendelelére ; és három Idocsel érő gyógyvize, az arzénes-vasas, kénes-szénsavas (a világhirü Cse­vice) vasas szénsavas vizek, melyekhez a calcium hidrokarbonálos Szenl István viz is járul. Ezeket a gözfütéses fürdőház, a benne levő. vegyi és górcsövi vizsgálatokra berendezett. h.varc és diathermiával föl­szereiiiHboralorium. orvosi rendelő. szénsavas für­dö, külön fedél alá vett Vízgyógyintézet egésziti ki. Ezek gyógyhatásait a fürdö Prospektusa (Ismertetése) sorolja el. melyel a Fürdöigazgatóság (eim: Parád) bárkinek in!!yen megküld.

Május 4-én és 5-én száznál több fürdöorvos specialista jelent meg kongressusra Parádon Dr. Vá­mossy Zoltán, Dr. TauCfer Vilmos és nag~·nevü tár­saik 1-ezelése alatt és Parád fürdőjét, vizeit első osz­tályú nőgyógyásze-li és boigyógyászali valamint a rheumalikus bajokat gyógyító lényezőnek jelentette ki.

A fürdö ma teljesen újjá van szervezve. Dr. Nagy Béla, L·íszló, az új fürdöorvos, teljes erővel és ambitióval karolja fel Parád ügyét; a betegekel pá· ratlan figyelemmel hallgatja ki; az összes gyógyté­nyezől<el (fürdö- es ivóvízek) naponta háromszor vegyelemezi ; csak egyben nem enged, abban, hogy valaki konlárul használja a fürdőt. Az új fürdöigaz­gató Kopá( Gyula uj mezbe öltöztette a nemesen egyszerü, hAtalmas szállókat és villákat és úgyszól­ván reggeltől estig fürdönknek él, melynek táj- és vi­rágkertészete is kiváló.

A fürdöelöidénye május 15-töl, junius 25-ig, a föidény szeplember 5-ig, az utóidény pedig okló~r l-ig tart. Télen is lehet ivókúrát folytatni ott lakással. csend, nyugalom és hn leho~tik téli sporlokkal. szó­rakozásokkAI. Arcképes igazolványos közalkalmazol­tak igen nagy kedvezményt éolveznek az elő· és ufó­idényben, mit a Prospectus sorol el.

Tavaly háromezer állandó ve.1dége volt a für­dönek; de csak azért ennyi. merl többet nem tudolt már elhelyezni. Ezeket kiegészíti a Recsken. Parád községben és A közeli tanyákban meghúzódó fürdö­zök számon nem tartható tömege.

1·t HEVESVÁRMEGYE 1932 július L

Vendéglője l<itimö, Tejcsarnol<a, napi gyümölcs­piaca gazdag, zenekara kivtik', leniszpályái kitünö~~ gondozotlal<, száz11dos fáktól árnyékolt par k-uiJar pompit~ak. . . . .

Ami a fürdőt luri~ztikai szempontboi rlleh, pft-rall!in. csonkH hazánkban. Erdií, bérc mindenfelé. Csonkamagyarország legnngyobb, összefüggií erdö­területe és a ,·ul111\ni kupokb11n ga7dtlg, t1mugy is vulkáni eredl'lü tvlátra sl'i,·ében, majdnem szélmen­tes völgyben a Fel1ele Torna pHrljiiin fekszik. Gyö­m'iirű s;,állói a m·mcs, egy~zerű ízlés. aggályosan ti~zlán tartolt n•m•·kd. Ezek körül ieküsznt>k szebb­r~él :-zebb l1iránduló völ!,!yl'i, látványosságai. Fensé­ges látván,· Csonka hazánk legmagasabb csucsa, az 1010 rm'tt r magas Kekes, mely H fürdövendéglő csar­nokából nézve terrnszoslln nyúlik lábainkig fl kék, zöld, homvas s7Ínek minden változatában. Oldalán kam·arog ft>l a Gyöngyös felé vivií rr.űut kitűnő szer­penÜnje; t>nnek mt'ntén pompás kilálci pontok, egész­ségügyi paloták építmények, üveggyár réz-, ezüst-. aranybánya, vízesés. halas és piszlrángos tavak, n bá­jos- vadwgényes Hömwölgy, üdítő lejtermékeket nyuj­tó majorságol<. lwslélyok. források, 11 világhírű Cse­vict>lorrás a luiHjdonképeni "Parádi víz", hegyormo­kan büszkéll<edő mcnedél1házak. várromol<, földvlir. a hatalmas Siroki várrom f~ntasztikus szikláival, Eger város kimeríthetetlen ku:tur és régészdi, történelmi kincseivt>l. a Tarnnvölgyön Tarnaszenlmárin é~ Ft·l­debrií Szent István kombali Icmpiomai és még sok más, amiket 1 z igazgatóságnál l<aphato ~zakszerű kalauz elsorol. Mindezen helyekre a fürdövendégek, túrislák a helyheli géplwcsikat, uradalmi fogatokat kalt~uzokat is igénybe vehetik.

Adjul< ezel<hez azt a kincsei, mil a néprege, ha­gyomány, a magyar törlénelem kf'zdelélől fogva meg­mentett. me h fölele veniti <~ rideg köveket. csalazaj­tól, vadűzö leventék zsivajától hangossá teszi a völ­gyeket. pagonyokat és mikről kitüniíen szerkeszletl anthologiák kalauzolják az érdeklődőket. Igazán nem túloztam, mikor azt mondtam e sokak által Jsten kert­jének" nevezett lenségesen bájos láiékról, hogy t'Z az .. Ország Gyöngye".

De a "Nemzet Kincse" is, merl Pdrád és a hozzá tartozó falvak. erdők, bércek ma a .. Nemzeli Közmüvelödési AIHp", röviden kitűnő tanulóink ösz­töndíjainak tulajdonál képezik. Minden fillér, minden pengő, mil e hely felvirágoztatására költünk üdülés, gyógyulás, szórl:lkozás, kedvderítés eimén, honfiui adomány egy-egy uj emberöltő európai müveltségü és látkörü tudósui, művészei, iparmúvészei, köz- és me­zö,:azdái részére. Va~o~yis Parád a nemzeté, vagy ha igy édesebb kimondl:lni: a mienk.

Fürdöélet Parádon. Mozgalmas fürdöélet indult meg Parád fürdön, ahol mosl kezdödött a nyári fö· szezon. A helyek nyolcvan százaléka foglalt. Junius 25-én, szombaton este a Kur-szalonban nagysil<erú Cselényi·e~lel rendeztek a Térffy Béla elnöklese ulatt álló Adaiberlin um diák-menza javára. Gabúnyi János tábornok a Hadtörténelmi Muzeum igazgatója meg­ható szavakkal ecsetelte ünnepi beszédben a mHgyar diákok nyomorát. Cselényi Mjklós kitűnő énekszámai következtek ezután, majd Agai Irén a Vígszínház müvésznöje szavalt el több költeményt. Előkelő kö­zönség tapsolt lelkesen a két művésznek. A hallga­lósá~o~ díszes soraiban olt voltak: Ferdinandy Gyula v. igazságügyi miniszler, Erődi-Harrach Béla, Pompéry Elemér és a fürdőző közönség több más elökelösége.

Sport. Peterviisára-Egercsehi 5: 1-(3:0) Péter­,·ásárH labdarúgó csapatH fölenyesen győzöll.

A gazdák terhei. lrta: Schwartz Sándor.

A ma!{yar gttzdáknak sohasem . volt ~.ózsits. ~ heh·zetük. Panasz és gond volt osztalyr<·szuk a r~gr jó világban is. A hHZHÍ rög s.zerelell'. az~nban m~n­denl feledlelell és emberfelt·lh munlwt vegez·••~ rrun­den igyekezele HZ volt, hogy ápolj<~, művelie és semmifele áldozattal ne riadjon vis>·w altc'>l, hogy többet, szebbe!, nemesebbet produkáljon \.:Uzdaléir­sánál. A lt·rmészelimildat ~zülte n nemes vetélkedést. mely nl'm törődve a p;masz t:•s gond okaival lörle­tetl a kitűziill cél fPlc•.

PHilélsZ i•s gond. Pan1•sz az idéíjárúsra, mely a legféibb gondot okoziH, merl hist.en ez az egyetlen meslerég, ahol az emberi munlw. 11 kitűzölt cél el­érése lisztán H gondviseléstiil függ. Nem használnak ill a technika legújabb vívmányai egy fillt:·r érli~küt sem, ha nincs akkor és oh·<~ n esii, amikor azt a ve· gelalio megkívánja, nem h11~znál az élktéí napsugár sem. ha perzsel, nt>m használ a nemcsiiell, jól meg­rr.unkált föld. a rwmesílell ll)Hg, a beleklelett töke semmit, de semmit, ha az Urislen máslténl rendel­kezik, mintai10gy azt u gazdu kívánja.

Mindezekhez, HZ emberileg mc>~ nem vállozlat­ható gondokhoz párosult a legulobbi években az anyagi gondok halmaz<~. Az érldtesílés leheletlensege, az adcik állandó emelé~e. a s..:erencsétlenül megkö­tött keresl<edelmi szerzödések, stb. stb. mclyek mind­egvike külön-küliin is mf'gnehezilené 11 g<~zd~t élet­l<épességél. Sajnos ezek a bajok <1Zonhan nem l<ü­lön-küliin. hanem együltesen jelenlek meg s oly Ier­Irel raklHk a magyar gazdákrH, mclyel< alatt kény­telen volt iisszeroskHdni t~s a legvégséi eszközhöz a kölcsönhöz folyamodni. Telte azt eg~: szebb jövő remenyében és abban a me~ingathalalltm meggyő­ződésében, hogy a helyzelnek változni kell és meg­sokszorosított munkával és a lélminin.um alá redu­kál igényeivel vélt elegel lehetni kötelt•zellségeinek. Reményében és meggyőződésében azonban csalal­koz,>tt.

Nem flasznált semmi. Nem használt az lsten­adta jó termés, mert nem tudta értékesíteni. Nem használt a n<~gy l{onddal fenntartoll állattenyésztés és hizlHiás, mert kénytelen volt itthon polom áron, természetesPn veszleséggel eladni. nem ht~sznált sem­miléle tőkebeleklelés, mert nem hogy a kamatokat kapta volnil vissza, hanem a tökéje is elveszett. A tartozás kamatait egy darabig csak bírta, adójál egy ideig cst~k fizelle. Minthogy azonban minden hosszú betegségnek halál a vége, ö sem kerülhelle el sor­sát. Ma már nem roskadozik tovább, merl ma már a gttzdalársadalom tetszhalott. melyel u kámlorinjek­ciók, minl pl. az árveresek kitolása, a 6-os bizottság, egyik napról a másik napra tartják életben. Nt•m tu­dom nem-e rosszabb a lényleges halálnál. mely után már nincs sem kín, sem gond. sem panasz, ht~nem az örök pihenés,

Ez a kép szegény hazánk szomorú képe. Nem lagadhatja senki, hogy 11grárállam vagyunk es ht~ a gazdatársadalom ennek az államnak terhét hordozó pillt>reiröl nemcsak a vt~kolat hullott le, nemcsak a téglái löredeznelt, nf'mcsak HZ alapjai ingadoznak, hHnem már csak egy gondolt~! tartja az összeomlás­tól. dkkor mi lesz szegény httzánkkal, ha nem jön nagyon gyorsan egy épilész, aki ezeket a pillereket ismét megingttlhatatlanná teszi.

Minlhogy az államokon sem segithet más minl a háborús ttdósságok elengedése. úgy nem segithel

1932 július l. HEVESVÁRMEGYE 15

a g-a~d.nlitrsfldalmon s<>m más minl az adósságok ~z.ana~~si1. Ez a s;.~.mfllás azonb,m nem lehetluimfor­lnJck~•~· hanem !'nnek a tespedő életbe új véri kell hozm cs ezzP~I az. C!.l~szség-Ps vi•rkerin!.l<'sl megindí­tani,. 111ndy verkennges lt>rmészelesen kih11lna ennek­folyinn az u?yancsak. dögrovúson levéí iparra, ken•s­l<edel_em_re, UJ kPreseh l~h~_tösé!.leket teremtve. nagy­ban seg1lene ti nyflgymPrvu munkanélküliségt>n is.

A magyar gazdn alamizsnát nem fogad el a magyar ga..:da csak igazsá~-:ol Hkm. · '

. Igazság- pcdi!.l szeríniern az volna, ha a gazdn-!tusadalom iidossflg-ail összeirnúk. Ebben a?. ·össze­lr<lsban ?ele l<·nnc~ iof~lalva, hogy tökelarlo..:ása ulón e~d1g . m1k kamnloknl !iz<'! ell és törvényil<'!! mondal­nell k1, hogy rninden kamalösszeg-, mely 8 százuk•­lwn ft>lül fizelldell, liíkelörieszl!;snek tudandó be. Sze­n·ny vPiemt:·ny<·m szerinl u hilr·lezöket nem i·rr1:. s~­relern. ltl!'rl a 8 szfizulélws Immal a törvénl"es és meg lehelnek elégedve ily kamaloziissi11, ukkor 111ni­kor 11 régi jó v~(figi~an a gazda beleklelell tökéje nem hoz~>ll 3-4 szazalekos karnHlnál többet. A !!azdák ped1g me~szabadulv11 e!.lY tekintélyes adós~Higtól. j(,. lekz~thez JUtva, megújult eröwl. IH l pra állv;t megkezd­hetnek a romok dtakHrítása után. ,.,z épíiéi munkitt. A r.Hnok eltakaríléisához é:l 8 százaiékon felüli ka­matok betudása volna a se!.lilség. Az építő munl<á­hoz P~:d•_g elen!!edhetetlen feltételel az igy megma­radt tokenPk. amorlizúciós jplzi1log kolcsönné való álniH!dlásH. SzPnl meggyőzéídésem. hogy ez. az e .. ,·et­lcn segítség. mr·ly a mai súlyos gazdasági viszo-;;yo­kat .flleg~zünlelnt"·. mPrl az .. ill élnPd és meghalnod kdl ~ )eh•l_llcgi kámforinjl'kciókkal co;ak a meghahst eredmenyez1. az alapos segitsi-g pedig az életet je­lenti.

Mi pedig a l<üzdö, dolgozó élni akarásunkkal .. ~em. nem soha" sem nyugodhatunk bele mPgcson­kllotl, ~!.lyonnyomorgalolt édes hazánk mai válságos hPiyzetebe, hanem rendületlenül hiszünk .. az isteni örriikigazságbun, llélzánk feltcím11dásában."

Autóbusz-járat a csonka ország le2szebb vidékén

Miakolc- Lillafüred - Fels6tilrkány Eger-- Sirok - Parild és Mátraháza

kizitt minden vasilr• és ilnnepnapon.

Junius 25-ével a MAYART személyszállitó autóbuszjáratokat vezelett be minden vasár- és ün­nepmtpra Miskolc- Lill11füred- Felsölárkány- Eger -Sirok-Recsk-Parád és Mátraháza között. Ez a száztízkilométerell út a megmaradt magyar föld leg­festőibb vidékét öiPli fel és ujabb alkalmat nyujt a hevesmegyei Bükk és Mátra vidékén az idegenfor­

galom és turisztiktt fejlesztésére. Menettérti jegy ára J::gertól 6, Mislwlctól ll P.

Mátraházáig. A MA V ART igazgatósága a miskolci és a hevt>smegyei sttjló képviselőit is meghivta Péter­Pál napjára HZ új autóbuszjárat bemulttlására. Az ujságirók az út elragadó szépségeiröl, a Bükk kies völgyeirő(, 11 siroki várról. Parád fürdő-telepéről. a Mátra csodálatos látnivalóiról és Mátraháza, valamint a Kékes vadregényes tájairól hangulatos cikkekben

számolnak be.

TISZAFÜREDI JÁRÁS.

Ujabb elemi csapás érte a tiszafüredi járás gazdaközönségét

Számos vidéken csak 3 mázsás bú.r.atermésre számítanak.

Tiszafiired, junius 27.

Úgv látszik, a liszafüredi járás évek ól11 kHiil~zt­ról"ákkal kíizdö gazdaközönst"•génel1 az Pgyiptomi csa­pásokat kell elszenvednie. Már alig emlt>kezíink nyárra, amely nem hozolt v11lami elcmi c~apást erre a vicl!•lme. Ficzere Jenő dr. a járás tevékeny főszol­gabirója elszomorodva mondotta el munkatársunknak:

- Nem volna itt semmi más baj, csak a gHz­dnsil~i helyzet ... Évek óta alig van lc•rmés. Az idt'n az ún iz pusztításai után a szerecsenpoloska támadta meg a vetésterületel és HZI mondhaljuk : nagyré8z­ben leamtta a búzát. Számos lli'>z~égünk határában minl pl. Poroszlón alig 3, vagy legjobb est>lben ;j 1h mázsás termésre van kilátás a szerecsen-poloska okozta káruk miolt. Ismét u megyt• l<özbenjárását kell kérnün!<, hogy az állam ujbtil jöjjön segitségére az elemi károkat szenvedell gnzdáknak.

Járási túzoltóverseny. A lisznfi.hedi járás tűz­oltó egyesületei HZ elmult vnsárnap TiszHfüreden já­ras• tűzoltóversenyt tartottak. A laktikában első lelt a kitűnö tiszafüredi csapat, amelynek pHrancsnoka a többszörösen kitüntetett Turiczky Géza borbélymesler. A szerelésber. első lett a poroszlói csapat. amelynek élén Ambrus Alajos dr. poroszlói községi jPgyzö áll s aki ugyancsak sok méltó elismerést szerzell már csapatának. A versenyen megjelenlek: vitéz Hobory György dr. ny.löispán,országgyűlési képviselő, a vár­megye alispánjának képviseletében pedig Dr. öuzús Endre vármegyei tb. főjegyző, továbbá /lreznay Imre vármegyei tűzrendészeti felügyelő és a helybeli társa­dalom előkelöségei.

A Tisza áldozata. Örvény községben György Kálmán nyolc éves gyermek ji.atékközben a parlról a Tiszába esett. Mire stogílsf>gére siethetlek volna, elmerült a vízben és belefulladt. A holltestél sem találták meg.

Tovább folytatják a Kerecsend Eger kö· zötti országut ujjáépitését.

Az elmult évben bekövetkezett európai gm:da­sagl válság folytán az építő vállc.IHI beftojezellenül hagyla az Eger-Kerecsend l1özölli országut ujjáépité­sél. Tóbiás József műszaki fötanácsoslól, az egri Ál­lamépilészeli Hivatal főnökétől most azt az érlesü· lés! kapta a Hevesvármegye munl<alársa, hogy e nagy­fontosságú ulszakasz teljes ujjáép:"ésének befejezé­sére sikerült megiHlálni a fedezetet, s igy ill az út­építés folytatását rövidesen megkezdik és még ebben az évben be is fejezik.

A legmagasabb kalúriéival biní hazai szf'nünk az SS00-6000 kalóriás

Tatai darabos sz én és Tatai brikett löl1<-idf'sf'n pcítolja a külfiildi szPnPI! Közölje 1\iadc·,_ hivatalunkkal szüksc'gldd! -- E l ö fi z e t ü i nknek jelentős iirkedvezményt biztosítunk!

Arnagyar gyümölcstermelés fellendítése érdekében országos értekezlet volt a belügymi­nisztériumban a szakminiszteriumok és a fó­

ispánok részvételével.

A gyümölcsterrnl"'léí vármegyéli fíiispimjai a be­lü~;yi, llereskedelt>mÜQvi c's fö!dmivelésiig, i miniszle­riumok kikiildöltPinek, VCiiamint a Mezögttzdasúgi Ka­mara elnökének részvételével nagyfontosságú országos értekezletet fnrlollak a belügyminiszteriumban a ma­gyar gyümiilc•lermelés fellPndilése érdPkében. Az c'r­!Pkezlelen Hedry Lörinc dr. HP ves várroPgye fóispánjfl is jpfpn volt.

Az érlt>lleziPI megállapításai szeríni a magyar gyümölcslf'rmelé' három irányú bt>avatlwzást igényel:

l. A termel:!~ fe.ile.~zlése é.~ racionalizálá.~a. 2. A növ:inyvédelem biztosabbá és olcsóbbá té-

tele. 3. Az értéke.-íté~ meuszerve::é.~e. Mindc7ekhez szükség•·s, hogy a kormány mind­

azokon a vidékeken. al~ol főképpen exportra alkalmfis gyümölcs lermelhetíí, gyümölcsfa ültelő akciót indít­son. llyPn helyen összefüggö gyümölcserdöli létesül­jenek Akinek lelke van, iif éves hitelre kapja meg az illető kalaszterében előirt g~ ümölcsfákat.

A növényvédelmi szerek forgalmH ügyében 1932. áprilisban kelt és augusztus l-én életi>elépö földmi­velésügyi miniszteri rendelet monopoliszlikus helyzelel teremt a karlellizált belföldi és a velük szövelséges némel kémiai iparnak. A gviimölcslermt>löknek tehát ill is meg kell védeniök érdekeiket és megt~kadályozni a kartell drágilásail.

Az értékesilés elömozdilásának eszk\)zei: gyii­miilcsrflklárak létesilése, olcsöbb beféízé-;i cukor a ház­tartások és konzervgyárak részére, lávol11bbi orszá­go~ba kiszállilits céljairH gondoskodás megfdeli'í hűlő kocsikróL Zöldhitel minlájára gyümölcstermelési eliileg. Kikü~<7öbölése H VHsuli Imifánál ff'nnálló Hnomáliák­nHk. (Pl. Nagyl1öriiHöl BudHpt>slre l q gyümölcs dija V11su!on 4 P. TehPraulón 2 pengi'í volna. de pzf a MA V ART c•s MA V AG (•rdekéhen nem en!-wdild

Az értekezlet elhatározta. hog~· . \'Ürmegy<;nkc•nt mPgalaldlják a Gyümiilcslermc·léí c··>~ Ertf>llesílií Egye­siilf'h·kcl c··s ezeknPk orszügos kiizponli szprvi·l: HZ orszúgos e Q\ esületel.

Kiadó és azonnat elfoglalható Egerben a régi, forgalmas "KÉKSZÖLÖ" (Mózer) beszl'lttó vendégtö Szmv11sh'r L. szitn: u!H.II: n11gy korcsmHht•lyis«··g-gel. 4 vcnd,_;lo(KZobiivul. 2 KH-

rt1~(·\·td. l"iltillú,·ul i·s nugv n~ úri szttlellivttl. ,\j.',nlottok: t::ger, Szérhen·rl 11. 47. st.:'un ;ti/t küldendük, n n:..:)' 1.: l' s é r 1

KA N l T Z D E ZS Ö eimére. CsukiS kuució•·ttl •end.,f­lu·zi>k ")""'"'" 'det ik figv.-lembe.

H i r d e t m é n y. Az Apcvidéki Kőbányák rt. f. (•vi mÁjus hó

10-t•n tartoll rendkívüli kiizgyüli•sén a mcirfeg való­d :súg<írúl szóló 7.000/92;) P. M. sz. rendelet 12. §-fl alapjim elhotúrozla. hogy úgy a hányadrf>szv<'nyekel. valamint az eddig he nl'm mulalolt s l/5 arányban összevonás ttlú esö ri·gi 200 K. n. é. ri•szvényeket új 60 P n. é. r(·szvényekrc l1icseréli. Ehezkc'pl'sl fel­hivjuk 11 hfm,·éldri·szvi·m· birtokosokat és az Pddig he nem mulntolt rc'gi 200 K. n. c;. ri·szvényeink bir­tolwsail. hogy hitny11drl'szvi•nyeil1f'l, illeliílt>g a még bP nem muiHioll n•gi rc>szvi·nyeil1el a sziiksé!-{es szám­ban legkf>söbb július hó 10-i!-{ 60 P n. é. új részvé­nyekre való kicseréll•s vc'gPtl nyujlsák be.

[-'jgyelmezleljük (·rdekelt részv(~nyeseinkel. hog~· a fenlemlitc•ll P. M. rendelet U. §-ban foglallak ér­telmében a fenti záros hallÍridő f'ilel!t'vel kicserélés végell be nem mul11lolt hányadrészvényel1re. illetö­leg régi részvények ri' esíí új részvényeket hiteles sze­mély közbenjiiltf>vel m ilvános árverés utján cl fogjuk adni s a vt'IPiár Hrányl11gos részél H költségek levo­nása mellc•ll a mé~ be nem mulaloll hányadrészvé­nyf'k, illt>tölt>g régi részvi·nyt•k beszolgáliHtása elle­nében ki fogjuk fizc•lni.

figyelmezleljük lovábbá érdekelt részvényese­ink!'!, hogy H fenti záros haláridií elh·ltével úgy a hányadrészl'nvek, Wtlaminl a régi 200 K. n. é. rész­vényt>k egyébként hatillyukat vesztik s azt>k t~lapján H rés7.vényeseket mPgilletö jogok tt httláridön túl már nem gyakorolhalók.

Eger, 1932 május 31.

Repcét,

Az igazgatóság,

nagyobb uradalmi té­telekben keresnek.

Jelentse azon n nal kés z l e l é l és á r á t kiadóhivatalunkban H a t v a n b a .

Fc·IPiős szf'rkf'szléí c•s lliudótuléljdonos: \7ig \7ilmos. llatvan, Telefon 85.

Fíirnunkiltúrs: Helemen Andor, Eger.

K<·ziratok eliifizclc'·si c··s hirdl'!!·si dij11l~ il lliadúhi­vutul cim(•re Hntvnnbit küldl'ndiík.

llirdpft'•spk dijszubús szerinl.

·Heves vármegye határán Datvanban álljon mea l EGYEN! IGYON! (hevesmegyei bort) VÁSÁROWON l

Az alábbi megbizható helyeken :

Korona" " . szálloda és étterem.

Tulajdonos: K U N D E ZS O.

Na~Yszerü kerthelyiség At főút menlén l

~eaoc-•o•o--e--.=a••~o~

l Stiller Gyula l l .. cukrászditJában l

(Lakner hAz.) ·1

l Friss kitünö iz- l letes sütemény

l fagyialt i kapható. )

~---------------~-c::aooD ~ ........... ~., ....... Blumenthal Béla l

épületfa-kereskedése és cementgyéra.

HatYaa. Telefon 29. Elsörendü cementáruk l

Mindennemü épilóanyag : cement. tégla, cserép, n6d, kőpor stb.

a legjobb minóségben kapható.» --·-• • •

Nemzeti ·szálloda

és étterem.

Tulajdonos: Schwartz Emil.

Pompás terassz a Kossuth park mellett l

KÓKAI és SZULÁGYI

Biztos, kényelmes, olcsó.

személyautó fuva­rozási v á ll a l a t.

T e l e f o n l l 8.

r,:ciri'on" < i

m "-. e l s ó r e n d ü r á­d i ó készü l ékei

FUCHS LAJOS kerilleti képviselö üzletében kapha Iók. Telefon 108. ~

a.~~-~ l'FRW

• • •

Káposztás István étterme és szállodája

a vasulhoz vezetó ut mellelt .

• GYONYÖRÜ,ÁRNYAS

KERTHELYIStG.

BORBtL Y és KRAMMER HATVAN

TELEPON 80 SZ.

Foglalkozási ágak: gépjaviló üzem. autó és gépfelszerelési cik­kek árusítása. szik­vizgyár, daráló ma­lom és hideg uton törlénó szekérrálhu· zás. Sfinx benzin töltö és ga.rage.

l BindfeldMárkésfiai

•

részvénytársaság ' épületfa kereskedő cégnél a legmodernebb kivitelü cementáruk és múkövek beszerezhetök. Hatvan. Telélon 30.

• Orsz·ágos hírű szekfű kertész-et!

V alóséggal látványosság a N E C K U E N H O R ST hatvani szekfú kerlészete. ne mulasssza el meglekinteni l Hirneves amerikai hatalmas nagyságú, specjál kullura gyönyörú szinekben. - A moRtani ültetésre alkalmas fiatal amerikai szekiú palánták d~:~rabja 50 fillérért kapható. - Nagyobb vételeeetén éreqedmény l

• •A KIV ÁLÖ SZAKEMBER BÁRMEL Y URASÁGI KERT~SZET KERESKEDELMI ,. 'K E R T ~ S Z E T T ~ V A L Ö Á T A L A K l T Á S Á T V Á L L A L J A.

Tel.: 140. Poetafl6k 12.

• • • • • • • • •

,. ·· Egye• a11ám ára 50 fillér •.

Arverdsl hlrdetmdnlf

Dr. Vajda Lipót ügyvéd által képviselt Blazsek l..ejos végrehajtató javára hátr. 48 P 50 fillér 16ke. ennek 1932 évi május hó 25-től járó 8 ~/o kamalai biróilag megállapitott eddigi, valamint jelen tüzéssel felmerült költségek erejéig a halvani kir. jbság 5230 1931 sz. végz~sével elrendelt és 1932 február hó 12-én loganalosilott kielégítési végrehajlás során felül· foglalt és 1200 péngőre becsült ingóságoka!, közöltük: butorok, hajtókocsi stb. a Vht. 102. §-a alapján Hat­ven községbe, végrehajlást sienvedetlnél 1932. évi julius hó 4 napján de. 1/a ll órára kitűzött birói ár· vetéaen a legtöbbet igérönek;'készpénzfizetés ellené· ben. eaetle!g a kikiáltási áron alul is, de legalább a beaérték •!1-ad összegéért el fogom adni. Ezen árve­rést a V h. nov, 20. §-a értelmében azon végrehajtók (csatlakozók) javára is kitüzöm, kik a hirdetmény kibocsátása napjáig a fenti . ingókra kielégítési jogot szereztek és ellenük halasztó hatályu igénykereset nincs.

Hatvan, .1932. junius hó 16 napján.

Karácaony Dezs6 kir. bir. v~grelwiló.

A g o n d o s háziasszonynak m i n d e n

esül ö r tö-kön e l s ó t e e n d ó j e , hogy fölkeresse

Haj~uÁtmin üzlet ét, ah c' fr i ss p ö rk ö l é a ú elsőrendű

kávé t kap igen jutányos ároni Denaturált szesz nagyban és ki­csinyben l - Vidéki megrendelé­seket pontosan eszközlök l Saját érdeke parancsoija, hogy egyszer próbálja meg.

VIG F.ERENC 6rll .. ékazer,az11 •••·

Pitg6p lia ker611pAr kereekelll HATVA ••

lál-lápolna BELLMIKLÓS

A.ilinlja dúsan felszereJt áru· jait úgymint órák, ékszerek, disztefrgyak. varrógép. kerék­pár és motorkerékpárok va­lamint alkatrészeit.

Kedvu6 rázlet.flzetclare 11 kapható.

Eger kö~lében, a Bükk vad­re1fén1es völgyében

a felsötárkányi szikla­forrás vendéglö házi kezelésben

lzletes hideg és meleg ételek l Kitün6 egri borok l

A letideálleabb kirándulóhely. Autob~rat l ·

fjNUeb6dek. bankellek elk&zit&­MI, nyaraJók ell61áMI ~kell 6ron v6llaljuk. A köza~aben lakáa­ról .ioncloakodunk. Forráakezel6-

aq. l .. ela6Mrk6ny.

vasutállomás mögött

-JUHÁSZ ISTVÁN az egri wKorona· volt bérlőjének V E N D É 8 L 0 J E 61 SZÁLLODAJA KHOn6 maglfar honJha - Kivdió

egri falborok Ugyanott bérautó állomás.

A "Hevesvármegyét" az egész vármegye területén minden községben olvassák l Ha el­adni vagy venni akar·, saját érdeke parancsolja, hogy itt

hirdessen/

TÉGLA ÉS CSERÉP· GYÁ.RA

MÁTRAD ERECSKE.

Közpoli iroda : Horv61h Mlh61y uco• 874.

Nagy és kisméretü! géptégla, homyolt~p r A Halvani Gllzl~gla és Caer~IJIYIÍr r..t.

halvani gyárlelepén kil0n6 min6MtrQ.

Nagym6reto l~gla HornyollcMréP

Kim~reiO Gerinccserilp

TELEFON : l V l D t K l Központi iroda 22. viazonlelacl6kal

Gyártelep 31. l ker•Onk. l

Olos6 6ron,• ,. ................. lk•phll161

NYOMATOTT PALÁ]THY SÁNDOR KÖNYVNYOMDAJÁBAN HATVANBAN.