JOGI NA

GYÍTÓ

JOGI NA

GYÍTÓ

Állj, va

gy lövö

k!Állj

, vagy

lövök!

SZIGE

TEgóEgó

18. o

ldal

18. o

ldal

21. o

ldal

21. o

ldal

13. o

ldal

13. o

ldal

UNIVE

RSITY

LIFE

Így sze

retlek

jogász

Így

szeretl

ek jog

ász

szak

szak

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

XXI.

évfo

lyam

1. s

zám

XXI.

évfo

lyam

1. s

zám

EX

PR

ES

SIS

EX

PR

ES

SIS

vver

bis

er

bis

10. o

ldal

10. o

ldal

TANÁR

PORTR

ÉDr.

Benke

József

Dr. Ben

ke Józ

sef

2013

. feb

ruár

2013

. feb

ruár

3

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

S.L

.

impres

szum

FŐSZ

ERKE

SZTŐ

Sági

Lilla

TÖRD

ELÉS

Sági

Lilla

OLVA

SÓSZ

ERKE

SZTŐ

Hock

Báli

nt

CÍM

LAP

Toka

i Bon

ita

KRIT

IKUS

Szot

áczk

y Ger

gely ♦ R

izmay

er B

arba

ra

UNIV

ERSI

TY L

IFE

Gerb

er P

etra

♦ St

ift Gy

őző ♦ K

ovác

s Mar

iann

JOGI

NAG

YÍTÓ

: M

adar

ász B

éla ♦

Sulán

Em

ese ♦ T

akác

s Zsu

zsan

-na

♦ Cs

epor

án Z

solt ♦

Seli

cean

Dáv

idER

ASM

US

Vida

Noé

mi

GOND

OLAT

Cs

eh B

alázs

♦ Ja

kab A

nita ♦ R

uszin

Ann

a IN

TERJ

ÚGe

rse

Debó

ra

SZIG

ETDé

zsen

yi Zs

ófi ♦

Tam

ics B

ende

gúz ♦

Rus

zin A

nna

FELE

LŐS

KIAD

ÓDr

. Ber

ke G

yula,

dék

ánEX

PRES

SIS

VERB

IS; S

ági L

illa

NYOM

DAI M

UNKÁ

LATO

KV-

TESA

Bt.

7720

Péc

svár

adRa

dnót

i Mikl

ós u

. 11.

LEV

ELEZ

ÉSI C

ÍM: 7

622

Pécs

, 48-

as té

r 1.

IRO

DA

: Doh

ány

utca

i épü

let 0

15. s

zoba

E-M

AIL

: exp

ress

is@

ajk.

pte.

hu

Meg

jele

nik

havo

nta

350

péld

ányb

an a

PTE

ÁJK

és

a P

TE Á

JK H

ÖT

tám

ogat

ásáv

al.

Az

egye

s ci

kkek

ben

alko

tott

véle

mén

y ne

m tü

kröz

i a S

zerk

esztős

ég á

llásp

ontjá

t.ISSN 1

416-9738

Ság

i Lil

lafő

szer

kes

ztő

Az

Exp

ress

is V

erbi

s már

nem

csak

a

Face

book

on e

lérh

ető,

han

em a

HÖ

T ho

nlap

ról i

s let

ölth

etite

k és

onl

ine

is

olva

shat

játo

k! K

likke

ljete

k rá

nk é

s ol

vass

atok

min

ket!

Az

önám

ítás

hat

alm

as m

este

rei

Sokat

gon

dolta

m m

iről i

s írja

k. Ír

jak

a sze

mes

zter

kez

désről

? Új é

let,

szép

rem

énye

k? N

em. Í

rjak

a viz

sgai

dősz

ak h

átra

mar

adt c

sata

tere

iről,

hősö

kről

és ál

doza

tokr

ól? N

em. É

n in

kább

más

t vá

lasz

totta

m ez

alka

lom

mal

, am

it m

ár a

cím

is tü

kröz

. M

it ér

tek

én ö

nám

ítás h

atal

mas

mes

tere

i cím

alat

t? S

aját

mag

unka

t. M

inde

nkit.

Hog

y m

iért,

és m

iből

ve

zette

m le

ezt a

meg

botrá

nkoz

tató

jelle

mzé

st, az

t már

is el

mes

élem

.Vi

zsga

idős

zak

egyi

k gy

engé

bb es

téjé

n, m

ikor

már

az ag

y cs

ak k

épek

et k

íván

látn

i, ke

zem

be k

erül

t egy

fi l

m. A

szitu

áció

a kö

vetk

ező

volt.

Egy

psz

icho

lógu

sról

szól

, és a

pác

iens

eirő

l. G

ondo

ltam

elős

zör j

ó is

lesz

„b

olon

doka

t” n

ézni

, mer

t már

én is

lass

an ag

yhal

ál p

erem

eit s

úrol

tam

a ki

mer

ültsé

gtől

. Am

i iga

zán

meg

-fo

gott

az a

köve

tkező

volt.

Meg

érke

zett

a pác

iens

, aki

elm

esél

te a

kapu

zárá

si pá

nik

köve

tkez

tébe

n tö

rtént

fé

lrelé

pésé

t. Az i

llető

höl

gy v

olt.

Erre

a ps

zich

ológ

us te

ljese

n m

egny

ugta

tta, é

s átb

eszé

lték

a pro

blém

át,

hogy

an is

törté

nhet

ett m

eg ez

az in

cide

ns a

hölg

gyel

. A m

ellé

kszá

lako

n pe

rsze

kid

erül

a te

rape

utár

ól is

, ho

gy p

robl

émái

van

nak.

Kin

ek n

e len

néne

k a m

ai v

ilágb

an. H

iszen

senk

i sem

tarto

zik

az eg

észs

éges

ek k

özé

ez b

izon

yíto

tt té

ny. M

inde

nkin

ek v

anna

k go

ndja

i. Le

het e

z az e

gysz

erű

szor

ongá

stól,

amit

mi v

izsg

aidő

-sz

akba

n ér

zünk

a te

ljes e

lmeb

ajig

. A

törté

netb

en a

páci

enss

el v

aló

elbe

szél

geté

s utá

n m

egér

keze

tt a t

erap

euta

fele

sége

, aki

felv

ezet

te a

sajá

t pr

oblé

máj

át. A

férj

hián

yát a

csal

ádba

n a t

úlzo

tt m

unká

tól,

az el

hany

agol

ását

a cs

alád

nak

és en

nek

köve

t-ke

ztéb

en b

eköv

etke

zet h

ason

ló h

ibát

, egy

félre

lépé

st. V

árta

m a

reak

ciót

. Na m

ost m

ind

mon

d a n

agyo

kos.

Beva

llom

ősz

inté

n, eg

y in

telli

gens

reak

ciót

vár

tam

, aho

l mes

ébe i

llő m

ódon

meg

besz

élik

a vi

tát é

s meg

-bo

csáj

tana

k eg

ymás

nak,

min

den

viss

zake

rül a

z ere

deti

álla

potb

a. Ez

nem

törté

nt m

eg. (

Mie

lőtt

vala

ki az

t go

ndol

ná, h

ogy

ez v

alam

i arg

entin

vag

y br

azil

Luce

cita

soro

zat,

jele

zném

, hog

y N

EM.)

A te

rape

uta ü

völtö

zésb

en és

obs

zcén

, „sz

ebbn

él sz

ebb”

kár

omko

dáso

kkal

ille

tte a

fele

ségé

t. Pe

rsze

érth

ető

a har

ag. K

i ne l

enne

ideg

es. M

ondj

uk az

t val

óban

meg

jele

níte

tte, a

mi m

inde

n em

bere

kkel

fogl

alko

zó sz

ak-

máb

an je

lentős

jelm

onda

t. Ez

ped

ig a

ne v

idd

haza

a sz

akm

ád

című

jelig

e. A

fele

ségé

t nem

kez

elte

pác

iens

ként

. A

mire

a tö

rténe

tből

köv

etke

ztet

ni sz

eret

nék,

az v

iszon

t mos

t kö

vetk

ezik

. Az e

mbe

riség

bár

men

nyire

is a

fejlő

dés c

súcs

ait

nyal

doss

a és m

i állu

nk a

tápl

álék

lánc

élén

, még

is le

taga

d-ha

tatla

nul ö

sztö

nlén

yek

mar

adun

k. H

a oly

an sz

ituác

ió v

agy

hatá

s ér b

ennü

nket

, ritk

a az a

z em

ber,

aki r

ögtö

n m

agáb

an

kere

sné a

hib

át, h

ogy

mit

tehe

ttem

ross

zul.

Elős

zör m

indi

g a

más

ikra

fogu

nk p

árdu

c mód

on rá

tám

adni

és le

dönt

eni ü

völ-

tése

ink

mag

as sk

áláj

ával

és k

ifeje

zése

ink

soks

zínű

ségé

vel.

Hog

y m

iért?

Mer

t ám

ítjuk

mag

unk.

Vel

ünk

nem

lehe

t gon

d,

min

dent

jól t

ettü

nk. N

em v

agyu

nk b

eteg

ek, v

agy

van

még

idő,

maj

d ho

lnap

meg

tess

zük

fela

data

ink.

Ám

ítjuk

mag

un-

kat,

de m

agas

foko

n, és

per

sze a

kör

ülöt

tünk

lévő

ket i

s. M

ire

jó ez

? Erre

nem

tudo

k vá

lasz

t adn

i. Bi

ztos

van

nak

pilla

nat-

nyi n

yugt

ató

eufó

ria ér

zése

k, h

ogy

ninc

sen

sem

mi g

ond.

D

e mi l

esz,

ha el

múl

ik az

eufó

ria? F

ájda

lom

? Arc

átla

nul a

ké

pünk

be h

ull a

z iga

zság

, mel

yet,

ha n

incs

elég

erős

paj

-zs

unk,

has

onló

an fo

gadu

nk m

ajd,

min

t az e

mlít

ett t

erap

euta

? M

i tör

téni

k az

okka

l, ak

ik n

em b

újna

k a h

azug

ságo

k le

plei

m

ögé?

Füg

göny

fel é

s az i

gazm

ondó

tükö

r elő

tt ál

lva é

lik

élet

ük. M

elyi

k a j

obb

út? V

agy

felv

áltv

a jó

ezt a

lkal

maz

ni?

Ezek

oly

an k

érdé

sek,

amel

yeke

t min

denk

inek

sajá

t mag

ának

ke

ll m

egvá

lasz

olni

a. M

inde

nese

tre íg

y a s

zem

eszt

er el

ején

, ide

je h

a mi d

iáko

k fe

lébr

edün

k, és

az ám

ítást

egy

időr

e elte

sszü

k a

fi ókb

a, m

egha

gyju

k a v

izsg

aidő

szak

ra.

Min

denk

inek

a te

st és

a lé

lek

egys

égéb

en in

duló

és re

mél

jük

végi

g ki

tartó

szor

galm

i idő

szak

ot k

íván

ok,

ámítá

sok

soro

zata

nél

kül.

EV

4ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

Tart

alom

3. o

ldal

Ság

i Lill

a: A

z ön

ámítá

s hat

alm

as

mes

tere

i

5. o

ldal

HÖ

T RO

VA

T

6. o

ldal

Mad

arás

z Bé

la: P

roje

kt a

fogy

aték

kal é

lő m

unka

válla

lók

hely

zeté

nek

előm

ozdí

tásá

ért-

Prob

lém

ák é

s kitu

ak

7. o

ldal

Cse

porá

n Zs

olt:

Alk

otm

ányo

sság

i

kérd

ések

a M

agya

r Műv

észe

ti A

kadé

mia

szem

élyi

kör

e ka

pcsá

n

8 .o

ldal

Stif

t Győ

ző: E

rasm

us ö

sztö

ndíj

prog

ram

9. o

ldal

Kov

ács M

aria

nn: K

ülfö

ldi l

ehetős

égei

nk

10. o

ldal

Bes

zélg

etés

Dr.

Benk

e Józ

seffe

l

13. o

ldal

Ger

ber P

etra

: Így

szer

etle

k jo

gász

szak

14. o

ldal

Tót

h Ba

rna

műv

ei

16. o

ldal

Seli

cean

Dáv

id: A

pol

iszo

któl

Ach

aia

prov

inci

áig

18. o

ldal

Tak

ács Z

suzs

anna

: Állj

, vag

y lö

vök!

19. o

ldal

Jaka

b A

nita

: Nem

pat

tog,

de

még

is

labd

a, m

i az?

20. o

ldal

Szi

get

22. o

ldal

Riz

may

er B

arba

ra: U

gye

nagy

on

fi gye

lnek

?

23. o

ldal

Szo

tácz

ky G

erge

ly: K

ritik

us

24. o

ldal

Sul

án E

mes

e: El

hagy

ott d

olga

ink

25. o

ldal

Ger

se D

ebór

a: S

zim

biót

a

26. o

ldal

Cse

h Ba

lázs

: Mes

teri

taní

tóin

k

emlé

keze

te I.

28. o

ldal

Vid

a N

oém

i: Ro

tterd

am T

rip

30. o

ldal

Rus

zin

Ann

a: P

rogr

amaj

ánló

Ked

ves H

allg

atót

ársa

im!

Kös

zönt

elek

ben

nete

ket i

smét

egy

viz

sgai

dősz

ak u

tán!

Rem

élem

jól s

iker

ült,

és m

ár k

ipih

enté

tek

mag

atok

at. Ú

jra it

t a fé

lév

kezd

ete,

m

ost j

öhet

pár

hón

ap s

zaba

dság

a ta

nulá

s m

elle

tt, é

s itt

a d

iáks

zerv

ezet

i pro

gram

ok id

eje

is!

2013

febr

uárjá

tól a

z IN

TEG

RO

-val

vár

unk

titek

et. A

hag

yom

ányo

kat m

egőr

izzü

k: a

jó k

edv,

a re

mek

han

gula

t, az

élm

énye

k sz

erzé

se

válto

zatla

n, é

s m

i is

ugya

noly

an, h

a ne

m m

ég n

agyo

bb s

zere

tette

l vár

unk

Tite

ket!

Am

i vál

tozi

k, h

ogy

még

több

, köz

tük

sok

új

prog

ram

mal

kés

zülü

nk N

ekte

k er

re a

félé

vre.

Mi v

ár r

átok

a k

övet

kező

félé

vben

az

INT

EG

RO

-val

?

- E

sti f

ürdő

zés (

feltu

rbóz

va),

- Sz

abad

idős

pro

gram

ok, főz

ések

,-

Kví

z es

tek,

bor

ozga

táso

k, m

ozi e

stek

/dél

után

ok, k

okté

l bul

ik,

- O

ktat

ó-H

allg

ató

talá

lkoz

ások

, köt

etle

n ke

rete

k kö

zött

- IR

EF

Fesz

tivál

– a

félé

v le

gnag

yobb

bul

ija-

Pécs

-Par

ty já

rat

- Te

mat

ikus

est

ék (f

arsa

ng, h

úsvé

t)-

Bul

isor

ozat

- E

lism

ert,

meg

hívo

tt ve

ndég

ekke

l köt

etle

n be

szél

geté

sek

ÉS

MÉ

G: s

ok jó

kedv

, fel

hőtle

n ne

veté

s, ú

j bar

átok

, ism

erke

dés,

kap

csol

ati tők

e, ta

pasz

tala

t, él

mén

yek,

em

léke

k. A

több

i raj

tad

múl

ik!

Gye

re é

s te

gyük

fel e

gyüt

t az

„I”-

re a

pon

tot!

Üdv

özle

ttel:

Horv

áth

Dán

iel

INT

EG

RO

Eln

ök

5

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

árH

ot

Ro

va

t

A Pé

csi T

udom

ánye

gyet

em

Álla

m- é

s Jo

gtud

omán

yi K

ar

Hal

lgat

ói Ö

nkor

mán

yzat

i Te

stül

ete

a K

özga

zdas

ágtu

dom

ányi

Kar

H

allg

atói

Önk

orm

ányz

atáv

al k

özös

en

2012

-ben

sik

eres

en p

ályá

zott

Euró

pai

Parla

men

t Lát

ogat

ói é

s Sz

emin

áriu

m

Osz

tály

ának

kiír

ásár

a, e

zálta

l egy

telje

s na

pot t

ölth

ette

k el

jogá

sz é

s kö

zgaz

dász

ha

llgat

ók a

stra

sbou

rgi s

zékh

elyű

Eur

ópai

Pa

rlam

entb

en.

A lá

toga

tás

időp

ontja

201

2. d

ecem

ber

12-r

e es

ett,

ezér

t mi s

zerv

ezők

úgy

talá

ltuk

optim

ális

nak,

ha

már

1 n

appa

l a d

íjkio

sztó

előt

t kiu

tazu

nk S

trasb

ourg

ba, h

ogy

meg

teki

nthe

ssük

az

„Elz

ász

éksz

erdo

boz”

ne

veze

tess

égei

t. A

cso

dála

tos

fran

cia

váro

s le

gfon

tosa

bb lá

tván

yoss

ága

az Il

l szi

gete

n el

terü

lő tö

rténe

lmi b

elvá

ros,

am

ely

1988

-ba

n ke

rült

fel a

z U

NES

CO

Vilá

görö

kség

lis

tájá

ra. A

főté

r min

den

egye

s po

ntjá

t át

hato

tta a

z ad

vent

i han

gula

t.M

ásna

p re

ggel

a c

sopo

rt az

Eur

ópai

Pa

rlam

ent é

püle

tébe

n fo

lyta

tta s

zakm

ai

prog

ram

ját,

ahol

a s

zigo

rú b

izto

nság

i el

lenő

rzés

eket

köv

etőe

n le

hető

ség

nyílt

Lá

ng P

éter

uni

ós ti

sztv

iselő

előa

dásá

n ré

szt

venn

i. K

özel

más

fél ó

rába

n is

mer

hetté

k m

eg a

hal

lgat

ók a

z EU

sze

rvez

eti

műk

ödés

ét, a

hol s

zaba

don

tehe

tték

fel k

érdé

seik

et. E

zt k

övetőe

n m

ás E

U

tagá

llam

ból é

rkez

ett e

gyet

emis

tákk

al e

gyüt

t ve

ttünk

rész

t a S

zaha

rov-

díja

t rés

zlet

ező

ango

l nye

lvű

szem

inár

ium

on. A

z előa

dáso

n tö

bbek

köz

ött a

z Eu

rópa

i Par

lam

ent h

árom

al

elnö

ke, E

dwar

d M

cMill

an, O

thm

ar

Kar

as é

s Is

abel

le D

uran

t is

tájé

kozt

atót

ta

rtott.

Min

den

egye

s té

mak

örhö

z ho

zzás

zólh

atta

k a

hallg

atók

aká

r ang

ol,

akár

fran

cia

nyel

ven.

A re

ndkí

vül

érde

kes

előa

dáso

n, a

hol t

öbbe

k kö

zött

az e

mbe

ri jo

gok

véde

lmén

ek tö

rténe

lmi

és a

ktuá

lis k

érdé

sei i

s fe

lmer

ülte

k, a

Pa

rlam

ent k

épvi

selő

i a S

zaha

rov-

díj

létjo

gosu

ltság

áról

ham

ar m

eggyőz

ték

a ha

llgat

óság

ot. A

z eg

yete

mis

ták

sokk

al

inká

bb tá

mog

ató,

min

tsem

krit

ikus

jelle

ggel

te

tték

fel k

érdé

seik

et a

sze

min

áriu

m

veze

tőin

ek. M

egtu

dtuk

, hog

y az

198

8-ba

n al

apíto

tt dí

jat a

z Eu

rópa

i Par

lam

ent n

emze

ti ho

vata

rtozá

stól

függ

etle

nül

ítéli

oda

szem

élye

knek

, cs

opor

tokn

ak v

agy

éppe

n sz

erve

zete

knek

, aki

k or

oszl

ánré

szt v

álla

ltak

az e

mbe

ri jo

gok

és a

gon

dola

tsza

bads

ág

véde

lméb

en. A

Sza

haro

v-dí

jra

jelö

ltet a

par

lam

enti

frak

ciók

, va

gy le

galá

bb 4

0 ké

pvis

elő

aján

lhat

. A je

lölé

st k

övetőe

n a

Kül

ügyi

és

a Fe

jlesz

tési

Szak

bizo

ttság

vál

aszt

ja k

i a 3

dön

tőst

, ak

ik k

özül

maj

d az

Eln

ökök

Érte

kezl

ete

hatá

rozz

a m

eg a

díja

zotta

t. Elős

zör 1

988-

ban

Nel

son

Rol

ihla

hla

Man

dela

és A

nato

li M

arch

enko

kap

ták

meg

a k

itünt

etés

t, de

az

éve

k fo

lyam

án o

daíté

lték

már

Kofi

A

nnan

EN

SZ fő

titká

rnak

, Wei

Jin

gshe

ng

kína

i író

nak,

vag

y ép

pen

az „

Ara

b ta

vasz

” ak

tivis

táin

ak is

. Az

idei

évb

en k

ét ir

áni

mag

ánsz

emél

y, N

asrin

Sot

oude

h jo

gász

és

Jafa

r Pan

ahi fi

lmre

ndező

embe

ri jo

goké

rt vé

gzet

t kie

mel

kedő

mun

kájá

t tar

totta

ér

dem

lege

snek

a P

arla

men

t eln

ökéből

és

a fr

akci

óvez

etők

ből á

lló te

stül

et. A

jele

nleg

is

fogs

ágba

n ta

rtott

díja

zotta

k he

lyet

t köz

eli

hozz

átar

tozó

juk

mon

dott

meg

ható

bes

zéde

t a

plen

áris

ülé

sen,

am

inek

vég

én a

z EU

ké

pvis

elői

és

a ve

ndég

ek is

állv

a ta

psol

tak.

Jogh

allg

atók

ént e

mel

kede

tt ér

zés

volt

közv

etle

nül t

apas

ztal

ni, h

ogy

az E

uróp

ai

Uni

ó eg

ysze

mél

yben

tám

ogat

ja a

z em

beri

jogo

k vé

delm

éért

és a

gon

dola

tsza

bads

ágér

t ví

vott

harc

akt

ivis

táit

a vi

lág

bárm

ely

pont

ján,

elít

élve

az

into

lera

nciá

t, a

fana

tizm

ust é

s az

eln

yom

ást.

Sza

haro

v d

íj –

az

ember

i jo

gok

védel

méé

rt é

s a

gondola

tsza

bad

ságér

t

Rin

fel Ján

os

eln

ök

PT

E Á

JK

HÖ

T

6ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

Jo

gi

na

gy

ito

óM

adar

ász

Bél

a

A PT

E M

unka

jogi

és

Társ

adal

ombi

ztosít

ási J

ogi

Tans

zék

a kö

zelm

últb

an

elny

erte

a N

emze

tköz

i Vise

grád

i

Alap

(IVF

) pál

yáza

tát.

A

tám

ogat

ásna

k kö

szön

hető

en

febr

uárb

an ú

tjára

indu

l a

félé

ves „

Empo

wer p

roje

ct”,

mel

ynek

ker

etéb

en a

nég

y

vise

grád

i ors

zág,

Hor

váto

rszá

g

és P

ortu

gália

szak

értő

i fog

nak

össz

e an

nak

érde

kébe

n, h

ogy

feltá

rják

a fo

gyat

ékka

l élő

és a

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

mun

kavá

llaló

k

fogl

alko

ztatá

sána

k le

gúja

bb

tend

enci

áit,

s köz

ös e

rőve

l

talá

ljana

k műk

ödők

épes

meg

oldá

soka

t.

Nap

jain

kban

a m

unka

válla

lók

kisz

olgá

ltato

ttság

a kü

lönö

skép

pen

érin

ti a

fogy

aték

kal é

lőke

t, sz

ámuk

ra

korlá

tozo

ttabb

mun

kale

hető

sége

k ál

lnak

re

ndel

kezé

sre,

az

egye

nlő

báná

smód

kö

vete

lmén

ye e

llené

re g

yakr

an é

ri ők

et h

átrá

nyos

meg

külö

nböz

teté

s a

mun

kaerőp

iac

nyom

aszt

ó va

lósá

gába

n. A

pr

oblé

ma

mag

ja e

nnél

jóva

l öss

zete

ttebb

, kü

lönf

éle

aspe

ktus

okbó

l cél

szerű

vizs

gáln

unk

a pr

oblé

mát

, min

d az

ál

lam

, a m

unká

ltató

k, a

társ

adal

om é

s a

célc

sopo

rt, a

mun

kavá

llaló

k ol

dalá

n. A

z ál

lam

érd

eke

az, h

ogy

a fo

gyat

ékka

l élő

em

bere

k in

tegr

álód

jana

k, v

issz

atal

álja

nak

a tá

rsad

alom

ba, h

ogy

anna

k ha

szno

s, te

ljes

érté

kű ta

gjai

vá v

álja

nak.

Ter

més

zete

sen

az il

yen

proj

ekte

k ke

llő b

efek

teté

s né

lkül

el

képz

elhe

tetle

nek,

de

az e

gyen

súly

he

lyre

állít

ása

pénz

be k

erül

, és

amik

or il

yen

célo

król

bes

zélü

nk, n

em m

erül

het f

el a

m

egté

rülé

s vi

zsgá

lata

. Köz

gazd

aság

tani

sz

empo

ntbó

l is

előn

yös,

hog

y ez

ek a

há

trány

os h

elyz

etbe

n lé

vő, d

e a

mun

ka

vilá

gába

vis

szav

ezet

ett e

mbe

rek

ism

ét

adófi

zetőv

é vá

lnak

, öná

lló jö

vede

lem

re

tesz

nek

szer

t, ez

zel é

lénk

ítve

a fo

gyas

ztás

t. A

mun

kálta

tók

hajla

mos

ak

a sz

kept

iciz

mus

ra a

fogy

aték

kal é

lő

pote

nciá

lis m

unka

válla

lókk

al s

zem

ben,

sok

es

etbe

n be

csap

va m

aguk

at a

z előí

téle

tek

ham

is il

lúzi

ója

álta

l. Eb

ben

a né

gyes

lá

ncol

atba

n m

inde

n el

em ö

ssze

kapc

soló

dik,

íg

y a

mun

kálta

tók

és á

llam

is. A

m

unká

ltató

k ál

lam

i tám

ogat

ásba

n ré

szes

ülne

k cs

eréb

e az

ért,

hogy

kül

ön,

a fo

gyat

ékka

l élő

mun

kavá

llaló

kat

fogl

alko

ztas

sák.

Meg

oldá

st je

lent

het a

jö

vőbe

n az

oly

an s

peci

aliz

ált m

unká

ltató

i

form

a, a

mel

y ki

feje

zette

n cs

ak h

átrá

nyos

m

unka

válla

lóka

t fog

lalk

ozta

t, di

rekt

m

ódon

egy

edi k

örül

mén

yeke

t biz

tosí

tva,

ki

hozv

a ez

zel a

legt

öbbe

t a m

unka

válla

lók

képe

sség

eibő

l és

krea

tivitá

sábó

l, m

elyn

ek

köve

tkez

tébe

n ne

m k

erül

néne

k há

trány

ba

egés

zség

es e

mbe

rtárs

aikk

al s

zem

ben.

V

égez

etül

és

nem

uto

lsós

orba

n sz

ólnu

nk

kell

mag

áról

a c

élcs

opor

tról,

a fo

gyat

ékka

l élő

mun

kavá

llaló

król

. Ők

is c

supá

n eg

y es

élyt

sze

retn

ének

, hog

y bü

szké

n és

fe

lem

elt f

ejje

l a tá

rsad

alom

telje

s ér

tékű

ta

gjai

vá v

álha

ssan

ak, e

gyen

lő e

sély

eket

a

mun

ka v

ilágá

ban.

Ezá

ltal s

aját

énk

épük

is

meg

válto

zik

időv

el, ú

jra h

aszn

osna

k ér

ezve

mag

ukat

, ezá

ltal k

ihoz

va

mag

ukbó

l a le

hető

legt

öbbe

t. A

meg

oldá

s ke

resé

sébe

n sz

ámta

lan

út á

ll előt

tünk

, de

a m

i fel

adat

unk

az, h

ogy

meg

talá

ljuk

azt,

amel

yik

egya

ránt

elő

nyös

a m

unka

válla

lók

és m

unká

ltató

k sz

ámár

a.

Az

„Em

pow

er p

roje

ct”

egyi

k je

lentős

ál

lom

ásak

ént 2

013.

ápr

ilis 2

6-án

„E

mpo

wer

– C

oope

ratio

n fo

r E

mpl

oyee

s w

ith C

hang

ed W

orki

ng A

bilit

ies”

cím

mel

ne

mze

tköz

i kon

fere

nciá

ra k

erül

sor

a Pé

csi J

ogi K

aron

. A p

roje

ktrő

l bőv

ebb

tájé

kozt

atás

t a h

ttp://

empo

wer

.hu

honl

apró

l, ill

etve

Dr.

Kaj

tár E

dit a

djun

ktus

ass

zony

tól

kaph

atna

k az

érd

eklő

dők.

Rem

élem

, si

kerü

lt ez

zel a

cik

kel f

elke

lteni

a

fi gye

lmet

az

„Em

pow

er p

roje

ct”,

val

amin

t a

konf

eren

cia

s vé

gül,

de n

em u

tols

ó so

rban

a fo

gyat

ékka

l élő

és

a m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

mun

kavá

llaló

k he

lyze

te

iránt

. A k

onfe

renc

ia m

inde

n ér

deklődő

okta

tó, h

allg

ató

szám

ára

nyito

tt. L

eendő

jogá

szké

nt fe

lada

tunk

látó

körü

nk bőv

ítése

, a

prob

lém

ák m

egis

mer

ése.

EV

Proj

ekt a

fogy

aték

kal é

lő m

unka

válla

lók

hely

zeté

nek

előm

ozdí

tásá

ért –

Pro

blém

ák é

s ki

utak

7

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

Jo

gi

Na

gy

ito

Cse

porá

n Z

solt

írá

sa

A műv

észe

ti é

let s

zabá

lyoz

ásán

ak

egyi

k le

gnag

yobb

pro

blém

ája,

ho

gy n

em tu

d kí

vül e

sni

a po

liti

kai é

rdek

ek, h

arco

k és

já

tszm

ák k

eres

zttű

zén

(elé

g, h

a cs

ak

a sz

ínhá

ziga

zgat

ói v

álas

ztás

okra

go

ndol

unk,

aho

l a s

zakm

ai k

érdé

sekr

e a

poli

tika

min

dig

rány

omja

a b

élye

gét)

. E

z a

meg

álla

pítá

s, s

ajná

lato

s m

ódon

, a

Mag

yar

Műv

észe

ti A

kadé

mia

kap

csán

si

ncs

más

képp

. Az

aláb

biak

ban

egy

aktu

ális

pro

blém

át, a

z M

MA

ala

kulá

sát

övező

hely

zete

t kív

ánom

meg

vilá

gíta

ni

a ta

gság

ra jo

gosu

ltak

sze

msz

ögéből

.A

köz

test

ület

kom

oly

felt

étel

eket

tá

mas

zt a

tagj

ai ir

ányá

ba, a

mel

yek

meg

léte

a s

zakm

ai s

zínv

onal

sü

llye

désé

t hiv

atot

t meg

akad

ályo

zni

– am

i önm

agáb

an h

elye

s is

lenn

e –,

az

onba

n a

törv

ény

végé

n sz

abál

yozo

tt

Átm

enet

i ren

delk

ezés

ek k

özöt

t ta

lálh

ató

egyi

k m

egál

lapí

tás,

hos

szú

távo

n, p

ont e

nnek

vet

het g

átat

. Az

emlí

tett

30.

§ (

4) b

ekez

dés

az M

MA

al

akul

ó kö

zgyű

lésé

n va

ló r

észv

étel

re

jogo

sult

ak k

örét

hat

ároz

za m

eg,

amel

ynek

vis

szha

ngja

erő

telj

esen

po

liti

kai é

rdek

eket

sej

tet t

ükrö

zni.

A

rend

elke

zés

kim

ondj

a:

„Az

MM

A a

laku

ló k

özgyűl

ésén

az

1992

. jan

uár

31-é

n al

apít

ott

Mag

yar

Műv

észe

ti A

kadé

mia

tár

sada

lmi

szer

veze

t az

on t

agja

i veh

etne

k ré

szt,

ak

ik 2

011.

jan

uár

1-jé

n re

ndes

tag

jai

volt

ak a

tár

sada

lmi s

zerv

ezet

nek

és

meg

fele

lnek

a 7

. § (

1) b

ekez

désb

en

tám

aszt

ott

felt

étel

ekne

k, é

s am

eny-

nyib

en e

rre

irán

yuló

szá

ndék

ukat

a

törv

ény

hatá

lyba

lépé

sét

köve

tő 4

5 na

pon

belü

l a S

zerv

ező

Biz

otts

ág

felh

ívás

ára

és r

észé

re ír

ásba

n ki

nyil-

vání

tják

”.N

em a

ren

delk

ezés

ált

al in

dire

kt

úton

meg

jelö

lt s

zem

élye

k ho

zzáé

rté-

sét é

s jo

gosu

ltsá

gát v

onom

két

ségb

e,

hane

m a

zt, h

ogy

mié

rt p

ont e

zen

sze-

mél

yek

köré

re le

tt c

supá

n ko

rlát

ozva

a

rész

véte

l. L

eszö

geze

m, n

em a

pol

itik

ai

érde

keke

t bír

álom

, han

em p

ont e

llen

-ke

zőle

g: a

z az

októ

l men

tes

műv

észi

él

etet

szo

rgal

maz

om tá

mog

atni

. Ell

en-

ben

a fe

nt e

mlí

tett

két

elye

im a

láás

sák

a műv

észe

tbe,

és

így

a M

agya

r Műv

é-sz

eti A

kadé

miá

ba tá

plál

t hit

emet

(am

e-ly

et c

sak

teté

z a

törv

ény

5. §

-ána

k (2

) be

kezd

ése,

mis

zeri

nt „

az M

MA

eln

öke

éven

te tá

jéko

ztat

ja a

Kor

mán

yt a

z M

MA

mun

kájá

ról.”

– a

mi,

meg

látá

som

sz

erin

t, sz

inté

n a

poli

tika

i ir

ányí

tás

egyi

k m

egte

ste-

sülé

se).

Ezz

el k

apcs

olat

ban

Szab

ó M

áté,

az

alap

vető

jo

gok

bizt

osa

a na

pokb

an

kére

lmez

te a

z A

lkot

mán

y-bí

rósá

gtól

az

MM

A tö

r-vé

ny e

gyes

ren

delk

ezés

ei-

nek

meg

sem

mis

ítés

ét, a

rra

hiva

tkoz

va, h

ogy

sért

ve a

műv

észe

t sza

bads

ágán

ak

alap

jogá

t, al

aptö

rvén

y-el

lene

s az

, hog

y a

közt

estü

let a

lapí

tó ta

gjai

kiz

áról

ag

egye

tlen

, e tö

rvén

yben

nev

esít

ett c

ivil

sz

erve

zetből

ker

ülne

k ki

; val

amin

t ho

gy a

tová

bbi t

agok

fel

véte

le is

az

alap

ítók

jelö

lésé

nek

és d

önté

séne

k a

köve

tkez

mén

ye.

Le

kell

szö

gezn

em a

zonb

an, h

ogy

az

MM

A m

űvés

zet t

erén

meg

foga

lmaz

ott

jogo

sult

sága

kör

üli k

onfl

iktu

soka

t –

lévé

n, h

ogy

az a

z A

lapt

örvé

ny á

ltal

az

álla

mra

rót

t köt

elez

etts

égen

ala

pulv

a,

az O

rszá

ggyű

lés

jogs

zerű

elj

árás

a kö

vetk

ezté

ben

jött

létr

e –

med

dő

vitá

nak

tart

om, v

alam

int s

zem

ben

vele

, kie

mel

ném

, hog

y a

Mag

yar

Műv

észe

ti A

kadé

mia

, meg

látá

som

sz

erin

t, az

első

mér

föld

köve

t jel

enth

eti

az á

llam

műv

észe

ti é

letből

tört

énő

kivo

nulá

sána

k ho

sszú

útj

án.

Eze

k al

apjá

n ér

deklőd

ésse

l vár

om

az A

lkot

mán

ybír

óság

dön

tésé

t, és

rem

ényk

edem

, hog

y té

vedt

em,

és a

pol

itik

ai é

rdek

ek a

jövő

ben

kívü

l mar

adna

k a

mű v

észe

ti é

lete

n,

meg

hagy

va a

nnak

irán

yítá

sát a

ho

zzáé

rtők

kez

ében

. EV

Alk

otm

ányo

sság

i ké

rdés

eka

Mag

yar

Mű

vész

eti

Akad

ém

ia

szem

élyi

köre

kap

csán

8ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

árU

niv

er

sit

y L

ife

Az E

rasm

us ö

sztö

ndíj

prog

ram

Rot

terd

ami E

ras-

mus

ról,

a hí

res h

uman

ista

tudó

sról

kap

ta n

evét

. A

prog

ram

a fe

lsőok

tatá

sban

rész

tvevők

szám

ára

bizto

sít

pály

ázat

i leh

etős

éget

, hog

y

egy

külfö

ldi e

gyete

men

foly

-

tath

assa

nak

tanu

lmán

yo-

kat,

telje

síthe

ssék

a sz

ak-

mai

gya

korla

tuka

t, va

gy

min

t okt

atók

kut

atás

okat

vége

zhes

sene

k.

Az

Eras

mus

pro

gram

az

Euró

pai U

nió

igaz

i sik

ertö

rténe

te. A

cse

repr

ogra

mba

n az

Eur

ópai

Uni

ó 27

tagá

llam

a, v

alam

int

Nor

végi

a, S

vájc

, Hor

váto

rszá

g és

Tö

röko

rszá

g ve

sz ré

szt.

A c

sere

prog

ram

a ta

valy

i évb

en

ünne

pelte

25.

évf

ordu

lójá

t, ez

alat

t a

negy

edsz

ázad

ala

tt kö

zel 3

mill

ió

hallg

ató

vehe

tte ig

ényb

e az

ösz

tönd

íj ny

újto

tta le

hető

sége

ket.

Ez a

szá

m is

mut

atja

a h

allg

atói

mob

ilitá

s előt

érbe

ke

rülé

sét,

hisz

en s

okan

felis

mer

ik,

hogy

a k

arrie

répí

tés,

a s

zakm

ai fe

jlődé

s m

egha

táro

zó m

érfö

ldkö

ve le

het e

gy-e

gy

külfö

ldön

eltö

ltött

félé

v.A

Péc

si T

udom

ánye

gyet

em Á

llam

- és

Jogt

udom

ányi

Kar

a kö

zel 5

0 in

tézm

énny

el

van

partn

eri k

apcs

olat

ban,

a jo

gi k

ar

hallg

atói

eze

n he

lyek

köz

ül v

álas

ztha

tják

ki a

szá

muk

ra le

gszi

mpa

tikus

abb

orsz

ág

felsőo

ktat

ási i

ntéz

mén

yeit.

Az

öszt

öndí

j eln

yeré

se b

izto

sítja

a

foga

dó in

tézm

ényb

en v

aló

tand

íjmen

tes

tanu

lást

, val

amin

t az

orsz

ág fe

jletts

égi

szin

tjéne

k fü

ggvé

nyéb

en m

egha

táro

zott

tám

ogat

ási ö

ssze

get.

A jo

gi k

ar d

iákj

a ez

en

felü

l kar

i tám

ogat

ásba

n is

rész

esül

het.

Font

os m

egem

líten

i azt

is, h

ogy

a ny

erte

s pá

lyáz

ók e

gyén

i viz

sgar

ende

t igé

nyel

hetn

ek

egye

tem

ünkö

n, a

mel

y le

hető

vé te

szi,

hogy

ott

foly

tass

ák ta

nulm

ánya

ikat

, ah

ol a

bbah

agyt

ák, í

gy e

lker

ülhe

tik a

fé

lév

hala

sztá

sát.

Haz

aérk

ezés

ük u

tán

egyé

ni v

izsg

aidő

pont

okat

kap

hatn

ak a

z ös

ztön

díjb

an ré

szes

ült h

allg

atók

, így

te

ljesí

thet

ik it

thon

felv

ett t

árgy

aika

t. Ez

le

hető

vé te

szi,

hogy

fenn

akad

ás n

élkü

l fo

lyta

ssák

tanu

lmán

yaik

at. A

tapa

szta

lato

k al

apjá

n el

mon

dhat

ó, h

ogy

egy

félé

ves

külfö

ldi á

thal

lgat

ás e

seté

n a

hallg

atón

ak

min

den

esél

ye m

egva

n ar

ra, h

ogy

a m

egje

lölt

10 s

zem

eszt

er a

latt

befe

jezz

e ta

nulm

ánya

it.A

z ös

ztön

díj m

egpá

lyáz

ható

fél é

vre,

de

akár

egy

telje

s év

re is

, val

amin

t a fé

léve

s pá

lyáz

at m

egho

ssza

bbíth

ató

a kö

vetk

ező

szem

eszt

erre

is.

A fé

lévá

thal

lgat

ás, v

agy

szak

mai

gy

akor

lat,

mel

yet e

gy a

ddig

telje

sen

ism

eret

len

körn

yeze

tben

tölte

nek

a ha

llgat

ók, f

elej

thet

etle

n él

mén

yeke

t, ta

pasz

tala

toka

t nyú

jt a

rész

tvevők

sz

ámár

a. M

egis

mer

ni e

gy m

ásik

kul

túra

ok

tatá

si re

ndsz

erét

, áth

idal

ni a

nye

lvi é

s ku

lturá

lis k

ülön

bség

eket

, meg

olda

ni a

z ad

dig

ism

eret

len

kihí

váso

kat n

agym

érté

kű

önál

lósá

got,

nyito

ttság

ot ig

énye

l. A

kü

lföld

i meg

mér

ette

tés

előn

yt je

lent

a

mun

kaerőp

iaco

n, h

isze

n bi

ztos

nye

lvtu

dást

, al

kalm

azko

dóké

pess

éget

, rát

erm

ett

szem

élyi

sége

t fel

téte

lez.

Az

újdo

nság

, az

edd

ig is

mer

etle

n kö

rnye

zet o

ktat

ási,

kuta

tási

terü

lete

i ped

ig ú

j len

düle

tet,

irány

vona

lat a

dhat

nak

a ré

sztv

evők

edd

igi

tanu

lmán

yain

ak.

A le

hető

ség

adot

t, a

vége

redm

ény

csup

án a

fa

ntáz

iátó

l és

a bá

tors

ágtó

l füg

g.

Cik

kem

zár

ógon

dola

tául

Szó

lón

szav

ait

idéz

ném

, mel

yek

a de

lpho

i csi

llagj

ósdá

hoz

veze

tő ú

ton

volta

k ol

vash

atók

: „Is

mer

d m

eg ö

nmag

ad.”

Az

Era

smus

ösz

tönd

íj pr

ogra

m

PT

E Á

JK H

ÖT

Kü

lügy

i R

efer

ens

Sti

ft G

yőző

8

9

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

Un

ive

rs

ity L

ife

Az

idei

tané

v m

ásod

ik fé

lévé

be

lépt

ünk,

így

a vi

zsga

idős

zakb

ól

fele

szm

élt l

elkü

lette

l töb

b pr

ogra

m

közü

l is

vála

szth

atun

k, é

s sz

erez

hetü

nk

„tők

ésíth

ető,

hon

osíth

ató”

ta

pasz

tala

toka

t. Ö

sztö

ndíja

s, s

zakm

ai

gyak

orla

ti, h

allg

atói

, okt

atói

, har

mad

ik

szem

élye

k m

obili

tásá

t biz

tosí

tó

lehe

tősé

geke

t sze

retn

ék fe

lsor

olni

, am

elye

k be

mut

atás

át e

lsős

orba

n időb

eli

aktu

alitá

suk

indo

kol.

Bát

ran

ki m

erem

je

lent

eni,

hogy

a p

alet

ta „

alle

farb

en”.

A

z E

rasm

us é

s az

Era

smus

Mun

dus

lehe

tősé

geiről

néh

ány

szób

an: a

Te

mpu

s K

özal

apítv

ány

szár

nyai

ala

tt –

min

t pél

dául

a C

EE

PUS

(Köz

ép-

Eur

ópai

Fel

sőok

tatá

si C

sere

prog

ram

) is

– s

zám

tala

n m

obili

tási

lehe

tősé

g va

lósí

that

ó m

eg a

z eu

rópa

i okt

atás

i in

tézm

énye

k kö

zött,

két

olda

lú

szer

ződé

seik

ala

pján

. (Fo

rrás

: ht

tp://

ww

w.tp

f.hu/

page

s/co

nten

t/in

dex.

php?

page

_id=

54).

A k

övet

kező

fé

lévr

e ne

mso

kára

meg

hird

etés

re

kerü

l az

aktu

ális

Era

smus

-pál

yáza

t. Fi

gyel

emfe

lkel

tő, k

ísérő

esem

énye

kkel

is

vár

ják

az é

rdek

lődő

ket K

arun

kon

– Sz

abó

Bri

gitta

, kül

ügyi

és

mar

ketin

g ko

ordi

náto

r gon

dosk

odik

a p

ályá

zato

król

és

a tá

jéko

ztat

ó pr

ogra

mok

ról.

Ilye

n a

febr

uár 1

9-ei

Era

smus

Info

rmác

iós

Nap

, va

lam

int a

z E

rasm

us-k

ósto

ló.

A D

AA

D (N

émet

Fel

sőok

tatá

si

Cse

resz

olgá

lat)

is k

épvi

selte

ti m

agát

E

gyet

emün

kön,

Phi

lipp

Schn

eide

r lek

tor

szem

élyé

ben,

aki

nek

ideg

en n

yelvű

kurz

usai

sza

bado

n vá

lasz

that

ók. E

zt a

sz

olgá

lato

t tud

ósok

és

hallg

atók

cse

réjé

re

konc

entr

áltá

k, m

elye

t a n

émet

szö

vets

égi

korm

ány

tám

ogat

az

egés

z vi

lágb

ól

érke

ző ré

sztv

evők

szá

már

a. (F

orrá

s: h

ttp:

//ajk

.pte

.hu/

men

u/18

0/17

2).

Font

osna

k ta

rtom

meg

jegy

ezni

, hog

y az

Eur

ope

Dir

ect B

aran

ya M

egye

i In

form

áció

s Po

nt s

zolg

álta

tása

i kö

zött

a „g

yako

rnok

i leh

etős

ég

egye

tem

i és

főis

kola

i hal

lgat

ókna

k”

is m

egta

lálh

ató.

A R

ekto

ri H

ivat

al

Nem

zetk

özi K

apcs

olat

okér

t Fel

elős

O

sztá

lya

(NK

O) ö

ssze

fogj

a, v

alam

int

honl

apjá

n kö

zzét

eszi

a h

allg

atók

at,

okta

tóka

t éri

ntő

opci

ókat

: Cam

pus

Hun

gary

, Sch

olar

ship

s Ti

mes

, DA

AD

ös

ztön

díja

k, M

agya

r Ösz

tönd

íj B

izot

tság

, Fu

lbri

ght Ö

sztö

ndíja

k az

Egy

esül

t Á

llam

okba

, Osz

trák

–Mag

yar A

kció

A

lapí

tván

y pá

lyáz

atai

, ösz

tönd

íjak

Fran

ciao

rszá

gban

, Ném

et F

első

okta

tási

le

hető

sége

k (M

ÖB

), St

udy

in th

e U

nite

d St

ates

, Gra

nts

and

Trai

ning

Opp

ortu

nitie

s in

the

USA

, Stu

dy in

Can

ada.

(For

rás:

ht

tp://

ww

w.n

ko.p

te.h

u/m

enu/

34/2

2 ).

Az

NK

O id

én k

utat

ói, o

ktat

ói p

ályá

zati

lehe

tősé

get i

s fe

lkín

ál P

áriz

sban

. (Fo

rrás

: ht

tp://

ww

w.n

ko.p

te.h

u/m

enu/

33/2

2 ).

Dió

héjb

an a

Cam

pus

Hun

gary

Pro

gram

cé

ljáró

l: „m

inél

több

mag

yaro

rszá

gi

felsőo

ktat

ási h

allg

ató

tanu

lhat

ös

ztön

díjja

l kül

föld

ön, c

sisz

olha

tja

nyel

vtud

ását

, és

haza

érke

zésé

t köv

etőe

n ka

mat

ozta

that

ja a

kül

föld

ön s

zerz

ett

ism

eret

eket

.” E

z a

prog

ram

a T

ÁM

OP

kere

tén

belü

l ker

ül m

egva

lósí

tásr

a –

a B

alas

si In

téze

t (am

elyn

ek c

élki

tűzé

se:

„meg

erős

íteni

a m

agya

r kul

túra

poz

íció

it az

egé

sz v

ilágo

n”) g

ondo

zásá

ban.

A

Cam

pus

Hun

gary

Ösz

tönd

íj bö

rze

febr

uár 1

4-én

a T

TK

-BT

K A

uláb

an le

sz,

ahol

lény

eges

info

rmác

iók

hang

zana

k el

. Sz

ámta

lan

szak

mai

gya

korl

ati l

ehetős

ég

kíná

lkoz

ik to

vább

á az

Eur

ópai

U

nió

inté

zmén

yeib

en é

s az

Eur

ópa

Taná

csná

l, am

elye

knél

az

anya

gi

forr

ást a

z E

U (i

lletv

e az

ET

) biz

tosí

tja

a m

inde

nnap

okho

z. (F

orrá

s: h

ttp:

//ww

w.e

urod

esk.

hu/g

yako

rlat

mun

/#e

ugya

korn

ok).

Kie

gész

ítésk

ént e

cik

ket m

egto

ldan

ám

a pá

lyáz

atok

hon

lapj

án ta

lálh

ató

alte

rnat

ívák

ra v

aló

felh

ívás

sal (

http

://p

alya

zato

k.or

g/),

illet

ve a

z E

dulin

e ho

nlap

ján

egy

hird

etés

sze

rint

220

eze

r fo

rint

nak

meg

fele

lő ö

ssze

get k

apha

tnak

a

hallg

atók

– k

ülfö

ldi s

zakm

ai g

yako

rlat

cí

mén

, am

ely

a C

ampu

s H

unga

ry-n

ke

resz

tül é

rhető

el. (

http

://ed

ulin

e.hu

/fe

lsoo

ktat

as/2

013/

1/30

/Cam

pus_

Hun

gary

_sza

kmai

_gya

korl

ati_

oszt

ondi

j_9A

0MJ6

).V

égül

, de

nem

uto

lsó

sorb

an p

élda

ként

ho

znám

fel a

z ön

ként

es m

unká

t E

uróp

ában

és

azon

kív

ül, 1

8-30

év

közö

tti fi

atal

ok s

zám

ára,

fize

tés

nélk

ül,

telje

s kö

ltség

térí

téss

el. (

Forr

ás: h

ttp://

euro

pa.e

u/yo

ureu

rope

/citi

zens

/edu

catio

n/vo

lunt

eeri

ng/in

dex_

hu.h

tm).

Egy

kül

föld

i ösz

tönd

íj, g

yako

rlat

vag

y pá

lyáz

at n

emcs

ak a

z ön

élet

rajz

okba

n m

utat

jól,

hane

m v

alód

i ért

éket

, po

tenc

iált

képv

isel

. Haj

rá!

Az

info

rmác

ióké

rt k

öszö

net S

zabó

B

rigi

tta k

oord

inát

orna

k és

dr.

Moh

ay

Ágo

ston

taná

r úrn

ak! E

V

Kül

föld

i leh

etős

égei

nkK

ová

cs M

aria

nn

írá

sa

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

Ta

na

rp

or

tr

e

10

Besz

élg

eté

s D

r. B

en

ke J

ózs

eff

el

Ger

se D

ebór

a

EV

: Ön

pécs

i szü

leté

sű?

Ha

azt m

ondo

m: „

pécs

i vag

yok”

, akk

or

ez a

z es

etem

ben

azt j

elen

ti, h

ogy

a sz

ülés

zeti

klin

ikát

ól a

böl

csőd

én á

t az

óvo

dáig

, maj

d az

álta

láno

stól

a

gim

názi

umon

át a

z eg

yete

mig

min

den

Pécs

hez

köt.

Nag

yon

jó v

olt i

tt fe

lnőn

i: gy

erek

nek,

diá

knak

, „leőw

eyst

ának

”,

jogh

allg

atón

ak, é

neke

s-nö

vend

ékne

k le

nni!

S p

ersz

e a

jele

n is

kén

yezt

et! E

gy

pár é

vvel

eze

lőtti

élm

énye

met

osz

taná

m

meg

Önö

kkel

, am

i tal

án m

inde

nt e

lmon

d.

Cso

dás

kora

nyá

ri idő

volt,

bef

ejez

tem

a

napi

mun

kám

at a

z Ít

élőt

áblá

n,

maj

d fe

lsét

álta

m a

Baz

iliká

ba, a

hol

talá

n H

aydn

Ter

emté

séne

k ze

neka

ros

főpr

óbáj

a vo

lt, s

enn

ek v

égez

téve

l kor

a es

te á

tmen

tem

a ta

nszé

kre

az é

ppen

ak

tuál

is k

utat

ásai

mm

al fo

glal

kozn

i. A

sé

ta a

latt

szin

te k

ívül

ről l

átta

m m

agam

at:

mily

en s

zere

ncsé

s is

vag

yok,

hog

y m

inde

zt a

sok

kel

lem

es e

lfog

lalts

ágot

(ú

gyne

veze

tt m

unká

t) il

yen

körn

yeze

tben

te

hete

m! K

özis

mer

t pro

blém

ái e

llené

re

szer

inte

m m

égis

csak

Péc

s az

egy

ik

legn

agys

zerű

bb v

izuá

lis é

s in

telle

ktuá

lis

bölc

ső, a

mi a

z em

bert

a g

yere

kkor

tól

fogv

a cs

ak á

töle

lhet

i. R

adnó

tival

szó

lva:

„B

elől

e nő

ttem

én,

min

t fat

örzs

ből

gyön

ge á

ga /

s re

mél

em, t

este

m is

maj

d e

föld

be s

üppe

d el

.”

EV

: Vol

t kon

krét

oka

ann

ak, h

ogy

a jo

got v

álas

ztot

ta?

Jó k

érdé

s, a

vál

aszt

a m

ai n

apig

nem

tu

dom

pon

tosa

n, a

csa

ládb

an u

gyan

is

gene

ráci

ókra

vis

szam

enőe

n se

m a

nyai

, se

m a

pai á

gon

nem

vol

t jog

ász.

Csa

k

beny

omás

aim

van

nak

arró

l, ho

gy m

i m

inde

n te

relt

enge

m e

rre

a gy

önyö

rű

pály

ára.

Eze

kből

meg

tudo

k os

ztan

i eg

yet-

egye

t.E

gy h

eted

ikes

osz

tály

kirá

ndul

ás

alka

lmáv

al, a

bar

átok

kal f

olyt

atot

t be

szél

geté

sek

sorá

n fo

galm

azód

ott m

eg

benn

em im

már

nyí

ltan

az a

vág

y, h

ogy

bíró

legy

ek. P

ersz

e ak

kor m

ég m

it se

m

tudt

am a

z eg

észről

. Ez

az e

lső

konk

rét

emlé

kem

.A

tant

árgy

ak te

rén

ugya

nakk

or e

gész

en

az é

retts

égiig

„m

inde

nevő

” vo

ltam

, jól

is

men

t, ta

lán

a fi

zika

vol

t kic

sit d

öcögős

, ab

ból n

égye

snél

jobb

csa

k eg

ysze

r si

kerü

lt. N

em m

ondh

atom

tehá

t azt

a

szte

reot

ip v

álas

zt, h

ogy

„csa

k a

mag

yar

és a

töri

érd

ekel

t”.

Az

azér

t fel

mer

ült,

hogy

taná

r le

gyek

, de

édes

anyá

m h

atár

ozot

tan

azt t

anác

solta

, ily

en „

bakl

övés

t” n

e kö

vess

ek e

l! M

onda

nom

sem

kel

l tal

án,

hogy

any

ám p

edag

ógus

, még

hozz

á az

„é

leth

ossz

igla

ni”

fajta

! S lá

m-l

ám, a

zért

va

laho

gyan

még

iscs

ak ta

nár l

ette

m.

Azt

án v

an m

ég e

gy m

egha

táro

zó

élm

énys

oroz

at, a

mi e

rőse

n te

relt.

Az

„Esz

terg

ár”-

ban

vége

ztem

az

álta

láno

st

mat

ek ta

goza

ton.

Sok

-sok

nag

ysze

rű

taná

runk

vol

t. Á

ldot

t em

lékű

Pan

ni

néni

, Ber

náth

Ján

osné

taní

totta

a

tört

énel

met

, és

hete

dik

oszt

ályb

an

felh

ívta

a fi

gyel

mem

et a

z E

uróp

a Ta

nács

ál

tal 1

949

óta

éven

te fo

lyam

atos

an

meg

rend

ezet

t tan

ulm

ányi

ver

seny

re,

ahol

írás

os p

álya

műv

ekke

l is

lehe

tett

indu

lni.

Nos

, elin

dulta

m, é

s 19

93-t

ól

1997

-ig

min

den

évbe

n be

nyúj

totta

m

a pá

lyam

unká

mat

, dön

tően

oly

an

„hum

án”

tém

ákba

n, m

int f

öldr

ajz,

tört

énel

em é

s he

lytö

rtén

et, j

ogtö

rtén

et,

gazd

aság

polit

ika,

futu

roló

gia.

Itt

tanu

ltam

meg

igaz

án, h

ogy

mit

jele

nt a

kö

nyvt

ár, m

it je

lent

a „

kuta

tóm

unka

”. A

ve

rsen

yen

végü

l is

4-sz

er le

ttem

ors

zágo

s el

ső, 1

996-

ban

pedi

g St

rasb

ourg

ban

vehe

ttem

át a

z E

uróp

a Ta

nács

Par

lam

enti

Köz

gyűl

éséb

en a

főtit

kárt

ól é

s az

E

uróp

ai P

arla

men

t eln

ökétől

az

Eur

ópai

N

agyd

íjat.

Ezt

hat

alm

as s

iker

ként

élte

m

meg

, és

min

dez

vala

mi k

özve

tett

mód

on

befo

lyás

sal v

olt a

rra,

hog

y m

égse

a ta

nári

pá

lyát

vál

assz

am. A

zok

a fa

ntas

ztik

us

gim

názi

umi é

vek

a L

eőw

ey-b

en te

hát

java

rész

t abb

an a

z el

köte

lező

désb

en

telte

k, h

ogy

jogá

sz le

szek

.

EV

: Mes

élne

a d

iáké

veiről

? M

enny

iben

vo

lt m

ás a

kkor

hal

lgat

ónak

lenn

i?

Ha

viss

zate

kint

az

egye

tem

i éve

ire

mily

en k

ülön

bség

eket

vél

felfe

dezn

i a

mos

tani

hal

lgat

ók h

ozzá

állá

sába

n,

lehe

tősé

geib

en, a

diá

kéle

tben

?A

z eg

yete

mi é

vek

nagy

on g

azda

gon

telte

k, é

lete

m e

gyik

legb

oldo

gabb

idős

zaka

a 2

003-

ig ta

rtó

öt é

v vo

lt.

Az

évfo

lyam

unkb

an e

gy n

agyo

n jó

tá

rsas

ág a

laku

lt ki

, töb

b ig

azi,

nagy

ba

ráts

ág é

s pá

rkap

csol

at, sőt

nem

egy

há

zass

ág s

züle

tett.

Éve

kig

járt

unk

15-2

5 fő

s cs

apat

unkk

al a

z A

driá

ra n

yara

lni.

Még

tava

ly n

yáro

n is

öss

zegyűl

tünk

eg

yikü

nk n

yara

lójá

ban,

és

már

8

gyer

kőc

is s

zala

dgál

t, to

tyog

ott,

kúsz

ott

körü

löttü

nk, n

em b

eszé

lve

arró

l a

háro

mró

l, ak

i egy

előr

e m

agza

tkén

t le

hete

tt je

len.

A ta

nulá

s te

rén

úgy

álta

lába

n ta

lán

kics

it el

köte

leze

ttebb

ek v

oltu

nk, m

int

az m

anap

ság

szok

ásos

. Per

sze

ezt

11

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

JO

Ta

na

rp

or

tr

ef

e

kény

es d

olog

kim

onda

ni, m

ert h

át

egy

évtiz

ede

az „

aszt

al m

ásik

old

alán

ül

ök”,

és

a m

últb

a te

kint

és g

yako

rta

azza

l jár

egy

ütt,

hogy

az

elm

últ i

dőke

t a

való

ság

torz

ójak

ént l

átta

tjuk.

Az

ugya

nakk

or ig

az, h

ogy

a ta

nulá

s te

rén

az ö

kono

miz

mus

elv

e ho

sszú

távo

n ko

ntra

prod

uktív

– h

ogy

Ben

edek

pr

ofes

szor

t idé

zzem

. E té

ren

azt h

isze

m,

van

hova

fejlő

dni,

bizo

nyár

a ne

künk

is

lett

voln

a.

Min

dene

setr

e, a

mi e

gész

en

nyilv

ánva

ló k

ülön

bség

, az

az „

etr”

és

a „k

redi

tren

dsze

r” h

iány

a vo

lt. E

zt a

z el

téré

st a

hány

em

ber,

anny

ifél

ekép

p ér

téke

li. A

mag

am ré

széről

úgy

láto

m,

hogy

a le

hető

ség

egye

s st

údiu

mok

te

ljesí

tésé

nek

halo

gatá

sára

és

a cy

bert

ér

nem

szo

lgál

ja fe

ltétle

nül a

hal

lgat

ó ér

deké

t. E

z az

em

beri

, a p

szic

hika

i té

nyezőt

elő

térb

e he

lyező

állá

spon

t a

rész

emrő

l, ne

m p

edig

tech

nika

elle

ness

ég

vagy

val

ami m

ély

szke

pszi

s a

tudo

mán

ysze

rvez

ésse

l sze

mbe

n. T

ováb

bi

elté

rés,

hog

y a

mi g

ener

áció

nk m

ég

egyé

rtel

műe

n a

tank

önyv

eket

teki

ntet

te a

vi

zsgá

ra e

lsaj

átíta

ndó

ism

eret

ek e

gyet

len

forr

ásán

ak, m

ást n

em n

agyo

n ve

ttünk

a

kezü

nkbe

. Per

sze

tudo

m, e

zzel

is c

sínj

án

kell

bánn

om, n

oha

a ta

nkön

yv m

ár

bizo

ny a

kkor

sem

vol

t olc

só.

A k

ülön

bség

ek te

rén

még

van

egy

na

gyon

font

os té

nyező.

Eng

em o

lyko

r ig

en e

lszo

mor

ít az

időm

úlás

nak

az

a te

rmés

zete

snek

teki

ntet

t, m

égis

tr

agik

usan

keg

yetle

n ve

lejá

rója

, hog

y bú

csúz

ni k

ell.

Az

egyk

ori o

ktat

ói k

ar

több

nag

y fo

rmát

umú

alak

jáho

z im

már

ne

m le

het s

zere

ncsé

je a

mai

diá

kokn

ak.

Pers

ze m

ondh

atju

k m

inde

zekk

el

össz

efüg

gésb

en: „

tem

pora

mut

antu

r et

nos

mut

amur

in il

lis”

(„vá

ltozn

ak

az idők

, s b

ennü

k vá

ltozu

nk m

i is”

–

a sz

erk.

), de

ez

a vá

ltozá

s az

ért n

em

min

dig

öröm

teli.

EV

: Era

smus

vag

y m

ás k

ülfö

ldi

tapa

szta

lat?

Kut

atás

? M

esél

ne

ezek

ről?

Noh

a tin

édzs

erko

rom

óta

sok

at u

tazo

m,

hallg

atók

ént m

égse

m v

ágyt

am k

ülfö

ldi

tanu

lmán

yokr

a, s

oha

nem

is p

ályá

ztam

. A

nnyi

dol

og v

olt i

deha

za, a

mi a

zokb

an

az é

vekb

en a

z eg

yete

m fa

lain

bel

ül

és k

ívül

lekö

tött,

hog

y ily

esfa

jta

hián

yérz

etem

nem

vol

t. A

kut

atás

teré

n m

ár m

ás a

hel

yzet

. Nag

yon

hasz

nos

voln

a eg

y fé

l- v

agy

egyé

ves

kuta

tói

öszt

öndí

j, de

edd

ig n

em p

ályá

ztam

. Nem

m

inth

a én

lenn

ék a

z ig

azsá

gszo

lgál

tatá

s né

lkül

özhe

tetle

n, „

titko

s fe

gyve

re”,

de

a bí

rósá

gi m

unká

m m

égis

csa

k jo

bban

kö

ti az

időm

et, m

inth

a ki

záró

lag

az

egye

tem

en d

olgo

znék

. Ha

eljö

n a

kellő

idő,

maj

d m

egsz

erve

zem

, hál

a Is

tenn

ek

inté

zeti

foga

dóké

szsé

gben

és

aján

lásb

an

nem

lenn

e hi

ány.

EV

: Ön

korá

bban

a R

ómai

Jog

i Cso

port

(k

ésőb

b Ta

nszé

k) k

eret

ein

belü

l lát

ott

el o

ktat

ói fe

lada

toka

t, vé

gül m

égis

a

Polg

ári J

ogi T

ansz

éken

foly

tatt

a to

vább

az

okta

tást

és

vizs

gázt

atás

t. M

egtu

dhat

nánk

ese

tleg

a vá

ltás

okát

?M

ásod

éves

kor

omba

n je

lent

kezt

em

Ben

edek

pro

fess

zor ú

r sp

eciá

lkol

légi

umár

a, a

hol m

ódom

vol

t m

egis

mer

ni a

nag

y tu

dóst

, aki

sok

unkr

a,

így

rám

is é

leth

ossz

ig m

egha

táro

zó

beny

omás

t tet

t. O

lvas

sák

el S

ólyo

m

Lás

zló

Ben

edek

pro

fess

zorr

ól ír

ott

gond

olat

ait,

amel

yeke

t az

1996

-ban

, 70

. szü

leté

snap

jára

kia

dott

ünne

pi

köte

t szá

már

a ve

tett

papí

rra,

min

dent

Név

: Dr.

Ben

ke Jó

zsef

Zol

tán

Szül

etés

i hel

y/idő:

Péc

s, 19

80.0

3.22

.Is

kolá

k, is

mer

etek

, vég

zetts

égek

, tu

dom

ányo

s fok

ozat

ok:

ala

pfok

ú: E

szte

rgár

Laj

os Ú

ti Á

ltalá

nos

Isko

la, P

écs (

1986

-199

4)

közé

pfok

ú: L

eőw

ey K

lára

Gim

názi

um, P

écs

(199

4-19

98)

felső

fokú

: g

radu

ális:

(J)P

TE Á

llam

- és J

ogtu

dom

ányi

K

ar (1

998-

2003

)

a

dip

lom

a m

inős

ítése

„cu

m la

ude”

pos

ztgr

aduá

lis: P

TE Á

llam

- és

Jogt

udom

ányi

Kar

Dok

tori

Isko

la (2

003-

2006

) Ph

D-fo

koza

t: „s

umm

a cu

m la

ude”

(100

%)

2011

.05.

05. (

Opp

.: V

ékás

L.,

Föld

i A.)

Mun

kahe

lyek

PTE

Álla

m- é

s Jo

gtud

omán

yi K

ar:

Róm

ai Jo

gi T

ansz

ék: ó

raad

ó

2003

.09.

01–2

007.

02.0

1

Polg

ári J

ogi T

ansz

ék:

öszt

öndí

jas P

hD-

hallg

ató

2

003.

07.0

1–20

06.0

6.30

rész

f. eg

y. ta

nárs

egéd

2007

.10.

01–

2008

.06.

30

ré

szf.

egy.

adj

unkt

us h

atár

ozot

t idő

re

2008

.07.

01–2

011.

06.3

0

rész

f. ad

junk

tus h

atár

ozat

lan

időr

e

2011

.07.

01–

Pé

csi Í

télő

tábl

a P

olgá

ri K

ollé

gium

: ré

szf.

bíró

sági

fo

galm

azó

2

004.

03.0

1–20

06.0

6.30

bíró

sági

foga

lmaz

ó

2

006.

07.0

1–20

07.1

1.30

bí

rósá

gi ti

tkár

hat

ároz

atla

n időr

e 2

007.

12.0

1–

Mon

ográfi a

20

12

1 B

enke

J. R

emén

yvét

el. A

z eu

rópa

i m

agán

jogi

gon

dolk

odás

a re

mén

yvét

el

mik

roko

zmos

zán

kere

sztü

l.

A ta

nulá

s ter

én ú

gy á

ltalá

ban

talá

n ki

csit

elkö

tele

zette

bbek

vol

tunk

, min

t az

man

apsá

g sz

okás

os. P

ersz

e ez

t kén

yes d

olog

kim

onda

ni, m

ert h

át e

gy é

vtize

de

az „

aszta

l más

ik o

ldal

án ü

lök”

, és a

múl

tba

teki

ntés

gya

korta

azz

al já

r egy

ütt,

hogy

az e

lmúl

t idő

ket a

val

óság

torz

ójak

ént l

átta

tjuk.

Az u

gyan

akko

r iga

z, ho

gy a

tanu

lás t

erén

az ö

kono

mizm

us e

lve

hoss

zú tá

von

kont

rapr

oduk

tív –

hog

y Be

nede

k

prof

essz

ort i

dézz

em.

„

12ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

Ta

na

rp

or

tr

e

elm

onda

nak!

Hal

lgat

ókén

t 2 v

agy

3 ta

néve

t de

mon

strá

tork

odta

m, ö

tödé

ves

koro

mba

n né

hány

diá

kot m

ár fe

lkés

zíth

ette

m a

sz

igor

latr

a, é

s ez

nem

aff

éle

part

izán

-ak

ció

volt

a ré

szem

ről.

Segé

dkez

tem

a

tans

zéki

kön

yvtá

r ren

dezé

sébe

n kü

lönö

sen

a ta

nszé

k kö

ltözé

se s

orán

, és

leír

ókén

t – a

ffél

e „f

eles

elő

fül”

-kén

t –

közr

eműk

ödhe

ttem

a p

rofe

sszo

r bőv

ített

tank

önyv

ének

elk

észí

tésé

ben,

val

amin

t né

hány

tanu

lmán

yána

k m

egír

ása

sorá

n.A

Gon

dvis

elés

vég

ül e

gy g

yeng

éd,

de a

nnál

hat

ároz

otta

bb m

ozdu

latta

l át

irán

yíto

tt a

Polg

ári J

ogi T

ansz

ékre

. B

ened

ek é

s K

ecsk

és p

rofe

sszo

r ura

k 20

03 jú

nius

ában

tört

ént m

egbe

szél

ésén

ek

ered

mén

yeké

nt k

erül

tem

a ta

nszé

kem

re

dokt

oran

dusz

nak

akké

nt, h

ogy

párh

uzam

osan

hár

om ta

néve

n át

spe

ciál

is

kollé

gium

okon

taní

that

tam

a ró

mai

m

agán

jogo

t. N

agyo

n so

kat t

anul

tam

ez

idő

alat

t min

dkét

tans

zéke

n. A

zt

mon

dhat

om, h

ogy

Kec

skés

Lás

zlón

ak

kösz

önhe

tem

, hog

y jo

gász

mar

adta

m.

EV

: Az

okta

tói m

unka

mel

lett

Ön

tehe

tség

es o

pera

ének

es, a

kar

i re

ndez

vény

eken

is tö

bb a

lkal

omm

al

fellé

pett

. Mió

ta fo

glal

kozi

k én

eklé

ssel

, ko

mol

yzen

ével

, mi i

nspi

rálta

?G

yere

kkor

om ó

ta é

neke

lek,

de

a ’9

4-es

fo

ci V

B d

öntő

je u

tán

rend

ezet

t 3 T

enor

-ko

ncer

t var

ázso

lt el

vég

leg.

Bal

atin

ecz

Már

táná

l tan

ulta

m P

écse

tt 19

96 é

s 20

08

közö

tt. V

erse

nyek

re já

rtun

k, a

honn

an

soha

nem

tért

ünk

haza

üre

s ké

zzel

, nag

y él

mén

y vo

lt, m

ikén

t a re

nget

eg é

nekó

ra

is! J

árta

m a

Zen

eaka

dém

iára

is K

eönc

h do

cens

úrh

oz, é

s Sz

eged

re S

áros

sy D

ezső

ny

ugal

maz

ott g

égés

z-fő

orvo

shoz

, aki

én

ekm

este

r is,

mon

dhat

om p

iros

betűs

ün

nepe

k vo

ltak

ezek

az

utak

!A

ver

seny

zésr

e vi

ssza

térv

e, n

agy

élm

énye

m a

Sim

ándy

-ver

seny

, am

elye

n 20

04-b

en II

. díja

t kap

tam

. Örö

mm

el

emlé

ksze

m v

issz

a a

nagy

teno

r öz

vegy

e, J

utka

ass

zony

álta

l kés

zíte

tt vi

llásr

egge

lire,

am

elye

t az

Ope

rahá

z jó

néh

ány

tagj

ával

– a

kikk

el e

lőző

es

te k

özös

en lé

ptün

k fe

l Kes

zthe

lyen

–

költh

ette

m e

l.R

endk

ívül

insp

irál

ó vo

lt a

szem

élye

s ta

lálk

ozás

a m

a élő

talá

n le

gnag

yobb

ne

mze

tköz

i ope

racs

illag

gal,

mae

stro

D

omin

góva

l. E

zek

az é

lmén

yeim

a m

inde

nnap

jaim

rész

ei, m

ikén

t sz

eren

csér

e az

éne

klés

is.

Szam

osi S

zabo

lcs

orgo

naműv

ész

bará

tom

felk

érés

ére

a Pé

csi B

azili

ka

teno

r szó

listá

ja v

agyo

k 8

éve.

Edd

ig m

inte

gy 3

50 a

lkal

omm

al

léph

ette

m fe

l ide

haza

és

odah

aza

(Erd

élyb

en).

Tula

jdon

képp

en

ének

elte

m v

alam

enny

i jel

entő

s ró

mai

ka

tolik

us te

mpl

omba

n, a

Deb

rece

ni

Nag

ytem

plom

ban,

a Z

enea

kadé

miá

n,

a pé

csi K

odál

y K

özpo

ntba

n, a

Péc

si

Nem

zeti

Szín

házb

an, s

kül

föld

ön p

éldá

ul

Róm

ában

, Sal

zbur

gban

. Az

egyh

ázze

nei

repe

rtoá

rból

min

tegy

60

önál

ló műv

et

és műr

észl

etet

, a v

ilági

zen

éből

ped

ig

köze

l 50

oper

ai műr

észl

etet

és

klas

szik

us

Kösz

ön

jük

a b

esz

élg

eté

st!

dalt

volt

lehe

tősé

gem

elő

adni

. Két

eg

yház

i mű ős

bem

utat

óján

és

háro

m C

D-

felv

étel

en műk

ödte

m k

özre

szó

lista

ként

, a

szen

tmis

e sz

olgá

lata

ker

etéb

en p

edig

tö

bbsz

ör é

neke

lhet

tem

a K

ossu

th R

ádió

és

a D

una

Tele

vízi

ó élő

adás

ában

.L

egúj

abba

n M

icha

el H

aydn

R

equi

emjé

nek

teno

r szó

lójá

t tan

ulom

, a

műv

et m

árci

usba

n K

apos

váro

tt ad

juk

elő

a Pa

nnon

Filh

arm

onik

usok

kal.

EV

: A m

agán

jogo

n be

lül m

elyi

k a

kedv

enc

kuta

tási

terü

lete

? A

köz

elm

últb

an v

olt a

lkal

mam

be

leol

vasn

i „A

rem

ényv

étel

” c.

do

ktor

i ért

ekez

éséb

e. M

esél

ne a

té

mav

álas

ztás

ról?

Nos

, a re

mén

yvét

el k

utat

ásán

ak ö

tlete

B

ened

ek p

rofe

sszo

r úrr

a m

egy

viss

za.

Az,

hog

y eb

ből P

hD-é

rtek

ezés

, maj

d kö

nyv

lett,

már

saj

át tö

rekv

ésem

vo

lt, a

mel

yet t

émav

ezetőm

, Kec

skés

pr

ofes

szor

úr m

indv

égig

tám

ogat

ott.

A

célo

m e

gy ta

lán

újsz

erű

feld

olgo

zási

m

ódsz

er k

iala

kítá

sa v

olt,

amel

ynek

ki

váló

an m

egfe

lelt

ez a

két

ségt

elen

ül

kics

iny,

de

anná

l érd

ekes

ebb

tém

a.

Állá

spon

tom

sze

rint

az

okta

táso

n kí

vül

kétf

éle

célt

szol

gálv

a he

lyes

a m

agán

jog-

tudo

mán

yban

kut

atni

és

publ

ikál

ni.

Az

egyi

k a

telje

s kö

rű fe

ldol

gozá

sra

töre

kvés

, err

e te

ttem

kís

érle

tet a

re

mén

yvét

el e

seté

ben

a kö

nyve

mbe

n. A

m

ásik

hel

yes

cél a

pra

xis

segí

tése

lehe

t. E

tére

n az

utó

bbi i

dőbe

n a

fede

zete

lvon

ás

hajm

eres

ztő

trük

kjei

vel,

pont

osab

ban

ezek

róm

ai a

ntik

jána

k és

mos

tani

haz

ai

ódiu

mai

nak

párh

uzam

aiva

l, a

lehe

tség

es

jogi

meg

oldá

sokk

al fo

glal

kozo

m.

Mon

dhat

om, b

író

és ü

gyvé

d ko

llégá

któl

ha

llom

, van

ért

elm

e, m

ert a

z an

tikvi

tás,

kül

önös

en a

róm

ai, n

emcs

ak

gyön

yörk

ödte

t, de

val

óban

taní

t is.

EV

: Sza

badi

dő, h

obbi

?A

bír

óság

i főá

lláso

m, a

z eg

yete

mi

más

odál

láso

m, a

foly

amat

os

kuta

tóm

unka

és

a re

latív

e so

k fe

llépé

s m

elle

tt ne

m n

agyo

n di

csek

edhe

tek

szab

adidőv

el. H

a m

égis

aka

d, é

s ha

eg

yútta

l van

hoz

zá te

sti-

lelk

i „kr

aft”

is

, el-

eljá

rok

úszn

i, és

néh

a „m

agam

ra

hara

gíto

m”

a sú

lyzó

kat e

gyes

ko

ndite

rmek

ben,

bár

nag

yon

rám

férn

e e

tére

n eg

y al

apos

abb

rem

ix!

Min

dene

setre

, am

i

egés

zen

nyilv

ánva

ló

külö

nbsé

g, a

z az „

etr”

és a

„kr

editr

ends

zer”

hián

ya v

olt.

Ezt a

z

elté

rést

ahán

y em

ber,

anny

iféle

képp

érté

keli.

A

mag

am ré

széről

úgy

láto

m,

hogy

a le

hető

ség

egye

s

stúdi

umok

telje

sítés

ének

halo

gatá

sára

és a

cyb

erté

r

nem

szol

gálja

felté

tlenü

l

a ha

llgat

ó ér

deké

t. Ez

az e

mbe

ri, a

psz

ichi

kai

tény

ezőt

elő

térb

e he

lyező

állá

spon

t a ré

szem

ről,

nem

pedi

g te

chni

kael

lene

sség

vagy

val

ami m

ély

szke

pszis

a tu

dom

ánys

zerv

ezés

sel

szem

ben.

„

13

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

Un

ive

rs

ity

lif

e

Am

ikor

dön

tésh

elyz

etbe

ke

rülü

nk, i

gyek

szün

k a

lehe

tő

legj

obb

meg

oldá

st v

álas

ztan

i. A

zt a

z op

ciót

, am

i min

d a

sajá

t, m

ind

pedi

g a

körn

yeze

tünk

ben

élők

lelk

i m

egny

ugvá

sána

k m

egfe

lelő

en e

lege

t tes

z.

Két

és

fél é

vvel

eze

lőtt

alig

tize

nnyo

lc

éves

en a

felv

étel

i lea

dásá

nak

hatá

ridej

e előt

t néh

ány

napp

al, f

ájda

lmas

ny

öszö

rgés

ek k

özep

ette

dön

tötte

m

el, i

lletv

e ad

tam

be

a de

reka

m, h

ogy

felv

étel

izek

a P

écsi

Tud

omán

yegy

etem

Á

llam

- és

Jogt

udom

ányi

kar

ára.

Tek

intv

e a

cuda

r val

óság

ot, h

ogy

pont

jaim

híjá

n ne

m

fogo

k ál

lam

i kép

zésr

e fe

lvét

elt n

yern

i, el

ső

hely

en a

jogi

ass

zisz

tens

kép

zést

jelö

ltem

m

eg, a

mit

én a

mol

yan

„B”

meg

oldá

snak

ne

vezt

em, a

kkor

is é

s m

ost i

s. A

Ver

bis

előző

szám

ában

bőv

ebbe

n ki

fejte

ttem

, m

ilyen

is v

olt s

zám

omra

a ja

ssz,

mily

en

érzé

sekk

el, é

lmén

yekk

el g

azda

godt

am,

így

mos

t ink

ább

a kö

vetk

ezm

énye

kről

és

a je

lenl

egi é

rzés

eim

ről,

a ki

alak

ult h

elyz

etrő

l írn

ék.

Köz

el e

gy é

ve is

mét

felm

erül

t a k

érdé

s cs

alád

om k

öréb

en: v

ajon

jogá

sz le

sz

ez a

lány

? N

em n

evez

ném

felté

tlenü

l ny

omás

nak,

de

azér

t sat

uba

szor

ított

érzé

s vo

lt, a

mik

or a

pa, a

nya,

nag

yik

min

d ar

ra v

olta

k kí

vánc

siak

, hog

y a

sike

res

záró

vizs

gáim

at k

övetőe

n m

ihez

is fo

gok

kezd

eni t

ulaj

donk

éppe

n. M

ert b

ár a

vi

zsgá

kig

még

bő

háro

m h

ónap

vis

sza

volt,

sz

ámuk

ra n

em lé

teze

tt m

ás e

lkép

zelé

s,

min

thog

y át

fogo

k m

enni

. Per

sze

fő a

po

zitív

éle

tsze

mlé

let,

de a

zért

csús

zhat

hib

a is

abb

a a

bizo

nyos

gép

ezet

be, n

em?

Enne

k el

lené

re é

n, h

a cs

úszi

k, h

a ne

m a

lapo

n,

de v

égre

mos

t már

ére

ttebb

hoz

záál

láss

al,

bead

tam

a je

lent

kezé

sem

imm

áron

jogá

sz

szak

ra.

Hár

om h

ónap

nyi t

ömén

y st

ress

z ut

án

sike

res

záró

vizs

gákk

al a

hát

am m

ögöt

t, kö

zele

dvén

a s

orre

nd m

ódos

ításá

nak

végső

hatá

ridej

éhez

, rás

zánt

am m

agam

a

végső

dönt

ésre

: a n

appa

li ké

pzés

he

lyet

t lev

elezős

ként

kez

dem

meg

a

tanu

lmán

yaim

at s

zept

embe

rben

. Pe

rsze

ehh

ez e

lőbb

felv

étel

t kel

lett

nyer

jek,

de

„bíz

va b

ízzá

l” a

lapo

n, n

em

félte

m. P

oziti

vizm

usom

nyá

r köz

epén

be

igaz

olód

ott.

Érke

zett

az S

MS:

„Ö

röm

mel

tájé

kozt

atju

k, h

ogy

Ön

felv

étel

t ny

ert!”

. Veg

yes

érze

lmei

m v

olta

k. E

zt

akar

tam

min

dig

is, m

égis

sze

ptem

ber

hato

dik

napj

án k

eserű

száj

ízze

l lép

tem

át

nag

ybec

sű e

gyet

emün

k aj

tajá

t. N

em

tudt

am m

egm

agya

rázn

i, ta

lán

mag

a a

tény

szo

mor

ított

el, h

ogy

nem

nap

palis

„p

ajtá

sokk

al”

gazd

agod

om m

ajd,

han

em

egy

egés

z m

ás lé

gkör

be c

söpp

enek

, ko

rtárs

ak h

iány

ától

rette

gve

hupp

anta

m le

a

Mol

nár K

álm

án e

lőad

ó előt

t, és

vár

tam

. K

örbe

nézt

em, k

ezdt

em m

egny

ugod

ni.

Nem

vol

t itt

anny

i nag

y ör

eg. T

évhi

tekk

el

elle

ntét

ben

a le

vele

zős

képz

ésre

is

jele

ntke

znek

hus

zoné

vese

k, é

s sz

inté

n ba

lgas

ág a

zt g

ondo

lni,

hogy

a h

arm

inca

s cs

opor

ttárs

ak a

nnyi

ra b

orza

sztó

ak. H

amar

fe

lfede

ztem

vol

t jas

szos

cso

portt

ársa

m,

így

imm

áron

ket

ten,

kar

öltv

e ev

ické

ltünk

a

jog

vilá

gába

n. E

gym

ást s

egítv

e. U

gyan

a

tanr

endü

nk p

icit

más

, két

hete

nte

maj

dnem

hár

om te

ljes

napo

t mel

eged

ünk

az e

lőad

óban

, még

is jo

got h

allg

atun

k.

Azt

a jo

got,

amire

jobb

ese

tben

min

d vá

gytu

nk, a

mire

lega

lább

is é

n m

indi

g is

vá

gyta

m. A

tana

gyag

ugy

anúg

y so

k, n

éha

lehe

tetle

n pr

óbál

kozá

snak

tűnő

, de

nem

ki

vite

lezh

etet

len.

Az

első

viz

sgai

dősz

akom

vi

szon

ylag

sik

eres

zár

ását

köv

etőe

n az

t m

ondh

atom

, hog

y eg

ész

más

leve

lező

snek

lenn

i, hi

sz m

unka

mel

lett

a ta

nulá

sra

nem

jut a

nnyi

idő.

Ped

ig e

lterv

ezem

, ho

gy m

ikor

fogo

k ta

nuln

i, m

égis

jele

nleg

so

kkal

kev

eseb

b időm

jut r

á, m

int a

nno

önfe

ledt

nap

palis

ként

a ja

sszo

n. E

z eg

y ko

mol

yabb

éle

t, so

kkal

kom

olya

bb

köve

telm

énye

kkel

. Nyi

lván

nap

palis

so

rstá

rsai

m is

has

onló

terh

eket

cip

elne

k a

hátu

kon,

és

bizt

os v

agyo

k be

nne,

hog

y kö

ztük

is tö

bbek

mun

ka m

elle

tt te

szik

ezt

. A

cél

om n

em is

az

volt,

hog

y e

teki

ntet

ben

degr

adál

jam

őke

t, cs

ak a

rra

prób

álta

m

kily

ukad

ni, h

ogy

én é

pp a

zért

vála

szto

ttam

a

leve

lező

s m

egol

dást

, mer

t állí

tóla

g a

mun

kavá

llaló

knak

így

egys

zerű

bb

bárm

ilyen

egy

etem

et e

lvég

ezni

. Ezt

oly

an

szin

ten

cáfo

lnám

, hog

y a

jog

elsa

játít

ása

egés

z em

bert

kívá

n, é

s le

hete

k én

aká

r na

ppal

is v

agy

leve

lező

s, d

e m

arha

jól k

ell

csin

álno

m, h

a sz

eret

nék

a vé

gére

érn

i, fő

leg

ha időb

en s

zere

tnék

a v

égér

e ér

ni. N

em

mon

dom

, hog

y kö

nnyű

, hog

y eg

ysze

rre

kétfe

lé s

zaka

dok/

szak

adun

k, sőt

több

en e

zt

gyer

mek

neve

lés

mel

lett

tesz

ik, í

gy ő

k m

ár

háro

m ir

ányb

a es

nek

szét

, de

válla

ltuk,

és

ha v

alam

it eg

ysze

r vál

lalu

nk a

zt fe

jezz

ük

is b

e. B

ár v

olta

k ne

héz

idős

zaka

im, a

mik

or

boss

zank

odta

m, h

ogy

mié

rt vá

lasz

totta

m

ezt a

pál

yát,

van-

e itt

ker

esni

való

m, d

e m

indi

g vo

lt va

lam

i, am

i meg

nyug

tato

tt,

min

dig

volt

vala

mi v

agy

vala

ki, a

ki

viss

zaad

ta a

hite

m. N

éha

elvá

rásk

ént

fogt

am fe

l a jo

gi e

gyet

emet

, egy

kül

ső

nyom

ásna

k, d

e rá

kel

lett

ébre

dnem

, hog

y se

nkin

ek n

em ta

rtozo

m fe

lelő

sség

gel

a dö

ntés

eim

ért,

csak

is m

agam

nak,

és

val

ahog

y m

indi

g itt

köt

ötte

m k

i. Ti

zenn

yolc

és

húsz

éve

sen

is. E

gyet

vis

zont

m

ondh

atok

: nem

szá

mít,

hog

y na

ppal

i vag

y le

vele

ző, v

ért k

ell i

zzad

ni, h

ogy

sike

reke

t ar

assu

nk! E

V

Így

szer

etle

k jo

gász

sza

k

Ger

ber

Pet

ra

14ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

ka

ri

ke

pr

eg

en

y

,,

Tóth

Bar

na m

űvei

neks

15

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

ka

ri

ke

pr

eg

en

y

,,

Kiál

lítás

a

16ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

J

og

i n

ag

yit

o

I. e.

8.

száz

adba

n já

runk

, a

mai

G

örög

orsz

ág t

erül

etén

. A

mük

énéi

heg

emón

ia ö

ssze

omlo

tt,

az e

gyko

ri v

áros

ok n

agy

rész

e el

pusz

tult

, íg

y lé

trej

ött

a le

gtel

jese

bb

poli

tika

i an

arch

ia. A

z em

bere

k ve

zető

nél

kül

mar

adta

k, a

z ál

lam

ok

meg

szűn

tek,

és

a la

koss

ág

ráké

nysz

erül

t ar

ra,

hogy

a l

egki

sebb

he

lyi

szin

ten

szer

vezz

e m

eg a

kö

zöss

ég é

leté

t, a

mib

en a

tör

vény

ek

hely

ett

a sz

okás

jog

volt

az

úr.

Ebb

ől

a ké

nysz

erfo

lyam

atbó

l bo

ntak

ozot

t ki

a g

örög

vil

ág 5

évs

záza

dos

ragy

ogás

a, é

s az

a c

ivil

izác

ió,

amel

y m

ég f

ényé

nek

elve

szté

se u

tán

is

soká

ig m

érva

dó v

olt

a M

edit

errá

neum

vil

ágáb

an.

Meg

szűn

t az

add

igi

kele

ti m

intá

t ut

ánzó

hat

alm

i st

rukt

úra,

am

elyb

en

kirá

lyok

ura

lkod

tak

min

den

és

min

denk

i fö

lött

, az

irá

nyít

ás n

élkü

l m

arad

t em

bere

k pe

dig

meg

látt

ák a

kí

nálk

ozó

lehe

tősé

get.

Saj

át

tula

jdon

ukba

vet

ték

föld

jeik

et,

amel

yeke

n ed

dig

csak

dol

gozt

ak,

de

nem

bir

toko

ltak

, és

eze

k a

mag

ánbi

rtok

ok v

álta

k az

új

hata

lmi

rend

szer

ala

pjáv

á. A

fö

ldtu

lajd

onos

ok a

lapí

tott

ák m

eg

mag

uk é

s ja

vaik

véd

elm

ére

sajá

t vá

rosa

ikat

, a

poli

szok

at. A

po

lisz

társ

adal

om a

vér

ségi

ka

pcso

lato

k m

enté

n sz

erve

ződö

tt,

alap

egys

égei

a c

salá

dok

csop

ortj

ai,

a ne

mze

tség

ek v

olta

k. A

föl

d vá

lt a

le

gjel

entő

sebb

tul

ajdo

nná.

Lét

rejö

tt

a né

pgyű

lés

inté

zmén

ye i

s. A

ke

resk

edők

és

ipar

osok

még

sok

áig

nem

ren

delk

ezte

k po

liti

kai

jogo

kkal

, m

ivel

min

d a

gazd

aság

i, m

ind

a

kato

nai

befo

lyás

uk c

seké

ly v

olt,

ez

ért

szöv

etsé

gre

lépt

ek a

na

gybi

rtok

osok

föl

djei

t m

egműv

elő

para

szts

ágga

l és

a k

isbi

rtok

osok

kal,

ak

iket

fol

yam

atos

an f

enye

gete

tt a

z ad

ósra

bszo

lgas

ág.

Ebb

ől a

nég

y cs

opor

tból

ala

kult

ki

a vá

rosi

nép

, a

dém

osz.

Ez

a fa

jta

bere

ndez

kedé

s re

nget

eg v

eszé

lyt

hord

ozot

t m

agáb

an,

hisz

en f

elol

dhat

atla

nul

meg

oszt

otta

az

egym

ásra

uta

lt

váro

slak

ók k

özös

ségé

t.T

öbb

száz

ily

en t

elep

ülés

jöt

t lé

tre,

m

inde

gyik

füg

getl

en v

olt

(leg

aláb

bis

elvb

en),

saj

át j

ogre

ndsz

erre

l és

kü

lpol

itik

ával

ren

delk

ezet

t. A

z íg

y lé

trej

övő

stab

ilit

ás m

egho

zta

a kí

vánt

sik

ert,

a g

azda

ság

roha

mos

an

fejlőd

ött,

a n

épes

ség

pedi

g je

lentős

en g

yara

podo

tt.

Oly

anny

ira,

ho

gy a

leg

több

pol

isz

túln

épes

edet

t,

így

a la

kók

egy

rész

e ar

ra

kény

szer

ült

(bár

önk

énte

sek

is

akad

tak

szép

szá

mm

al),

hog

y el

hagy

ja h

azáj

át,

és a

ten

gere

ken

túl

kere

ssen

új

otth

ont.

Ezz

el v

ette

ke

zdet

ét a

gör

ög g

yarm

atos

ítás

ko

rsza

ka,

amin

ek k

öszö

nhetőe

n a

görö

g ku

ltúr

a el

terj

edhe

tett

a

Föld

közi

- és

a F

eket

e-te

nger

sz

iget

ein

és p

artv

idék

ein,

de

egyb

en

alap

vető

vál

tozá

soka

t in

díto

tt e

l a

poli

szre

ndsz

erbe

n is

.A

z új

onna

n al

apít

ott

váro

sok

főle

g ga

bona

term

eszt

ésre

alk

alm

as

terü

lete

ken

jött

ek l

étre

és

szor

os

kapc

sola

tot

ápol

tak

anya

váro

saik

kal,

am

elye

knek

leg

főbb

éle

lmis

zer

szál

lító

ivá

vált

ak,

de p

iaco

t is

je

lent

ette

k az

any

avár

osok

ipa

rcik

kei

szám

ára.

A n

épes

ségf

eles

leg

leve

zető

dött

, rá

adás

ul a

gy

arm

atok

ról

áram

ló b

úzán

ak

kösz

önhe

tően

jel

entő

sen

nőtt

a

poli

szok

elt

artó

kép

essé

ge,

a na

gybi

rtok

osok

ped

ig á

ttér

hett

ek a

jö

vede

lmezőb

b, é

s a

hegy

es g

örög

vi

dék

visz

onya

ihoz

sok

kal

jobb

an

illő

bel

terj

es z

ölds

ég-

és

gyüm

ölcs

term

eszt

ésre

. Az

igaz

i ha

szno

t m

égis

a d

émos

z ta

gjai

zs

ebel

ték

be. A

ker

eske

dők

szám

ára

reng

eteg

meg

bíza

tást

jel

ente

tt a

ki

vánd

orlá

s, m

ajd

a te

nger

i ke

resk

edel

em f

elle

ndül

ése,

az

ipar

osok

nak

pedi

g a

piac

óri

ási

kibő

vülé

se b

izto

síto

tta

a ga

zdag

odás

t. A

leg

gazd

agab

bak

vált

ak a

zon

moz

galm

ak v

ezér

eivé

, am

elye

k eg

yens

úlyb

a ak

artá

k ho

zni

a dé

mos

z m

egsz

erze

tt g

azda

sági

ha

talm

át a

pol

itik

ai h

atal

máv

al.

Bár

el

térő

mér

tékb

en,

de m

inde

n vá

rosb

an s

iker

re v

itté

k m

ozga

lmuk

at,

ehhe

z az

onba

n előb

b sz

üksé

g vo

lt

egy

kors

zakr

a, a

mit

a t

üran

nisz

ko

rsza

kána

k ne

vezü

nk.

Elő

állt

ugy

anis

az

a he

lyze

t, h

ogy

a bi

rtok

os a

risz

tokr

ácia

és

a dé

mos

z er

eje

kiol

tott

a eg

ymás

t, í

gy

tört

énhe

tett

meg

, ho

gy e

gy

tehe

tség

es p

olit

ikus

, ál

talá

ban

a ha

dser

eg é

s a

dém

osz

(a g

yalo

gos

takt

ika

fejlőd

ésév

el e

z a

kettő

szin

te

egye

t je

lent

ett)

tám

ogat

ásáv

al

egye

dura

lmat

vez

etet

t be

. H

ogy

bizt

osít

sák

hata

lmuk

at,

a tü

rann

oszo

k re

nget

eg a

risz

tokr

atát

el

üldö

ztek

, va

gy m

eggy

ilko

ltak

, az

ip

aros

okat

és

a ke

resk

edők

et p

edig

ne

m c

sak

joga

ik k

ibőv

ítés

ével

, ha

nem

nag

ymér

tékű

A p

olis

zokt

ól A

chai

a pr

ovin

ciái

g

17

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

jo

gi

na

gy

ito

Sel

icea

n D

ávid

meg

rend

elés

ekke

l és

épí

tkez

ések

kel

erős

ítet

ték

meg

. E

zek

az

inté

zked

ések

azo

nban

oda

vez

ette

k,

hogy

a d

émos

z sz

ámár

a m

ár c

sak

akad

álly

á vá

ltak

a l

ehetős

égei

ket

és

hata

lmuk

at k

orlá

tozó

ura

lkod

ók,

így

az i

. e.

6.

száz

ad v

égér

e ke

vés

kivé

tell

el m

inde

nhol

meg

szab

adul

tak

a tü

rann

oszo

któl

.A

z ez

után

köv

etke

ző i

dősz

akba

n a

poli

szok

két

féle

áll

ambe

rend

ezke

dés

szer

int

oszl

otta

k m

eg. A

z eg

yik

a fő

leg

gazd

aság

i al

apok

ra é

pítő

de

mok

rati

kus

közt

ársa

ság

volt

, en

nek

az i

rány

zatn

ak v

olt

a le

gfőb

b ké

pvis

előj

e és

tám

ogat

ója

Ath

én. A

m

ásik

pol

isz

típu

s a

kato

nai

hata

lmat

m

inde

neke

lőtt

sze

m e

lőtt

tar

tó

aris

ztok

rati

kus

kirá

lysá

g vo

lt,

veze

tője

és

min

tája

Spá

rta.

A f

ente

bb

emlí

tett

két

vár

os é

vszá

zado

s ha

rcot

ví

vott

a g

örög

ség

veze

tésé

ért,

am

it

csak

az

5. s

záza

di p

erzs

a há

ború

k sz

akít

otta

k m

eg.

A g

örög

-per

zsa

hábo

rúk

i. e

. 49

2-tő

l 44

9-ig

tar

tott

ak,

de e

zzel

nem

fo

glal

kozu

nk m

ost

rész

lete

sebb

en,

csak

az

álta

luk

kivá

ltot

t fo

lyam

atok

kal.

A

per

zsa

pusz

títá

s he

lyet

t so

k po

lisz

az

önk

énte

s be

hódo

lást

vál

aszt

otta

, a

harc

ot f

elvá

llal

ók p

edig

Ath

én é

s Sp

árta

kör

é tö

mör

ülte

k. I

smer

etes

ug

yani

s, h

ogy

egy

görö

g po

lisz

so

sem

háb

orúz

ott

egym

agáb

an,

rend

szer

esen

szö

vets

égek

be

töm

örül

tek,

hog

y eg

yesí

tett

erő

vel

győz

zék

le k

özös

ell

ensé

geik

et. A

pe

rzsá

k el

len

vívo

tt h

arco

k so

rán

két

jele

ntős

szö

vets

ég a

laku

lt k

i: a

pe

lopo

nnés

zosz

i sz

övet

ség,

am

it

Spár

ta v

ezet

ett,

és

a dé

losz

i

szöv

etsé

g, a

mel

ynek

vez

ére

Ath

én

volt

. A h

ábor

ú el

húzó

dásá

val,

és

a ke

leti

ter

ület

ekre

kit

erje

dő

harc

okba

n m

egnő

tt a

leg

nagy

obb

flot

táva

l re

ndel

kező

Ath

én b

efol

yása

. A

ker

eske

dele

m t

elje

s ki

sajá

títá

sáva

l, é

s sz

övet

ségi

re

ndsz

erén

ek g

yarm

atbi

roda

lom

má

alak

ítás

ával

hat

alm

as b

evét

elek

re

tett

sze

rt,

ami

lehe

tővé

tet

te a

de

mok

ráci

a és

az

athé

ni á

llam

vi

rágz

ását

. Sp

árta

és

szöv

etsé

gese

i az

onba

n fé

lték

enye

n né

zték

Ath

én

sike

reit

, és

tar

tott

ak től

e, h

ogy

ha

sike

rül

befe

jezn

ie a

háb

orút

, az

eg

ész

görö

gség

et b

elek

énys

zerí

ti a

va

zall

usai

köz

é, é

s m

inde

nhol

ha

talo

mra

seg

íti

a kö

znép

et.

Ezé

rt

dönt

ötte

k úg

y, h

ogy

hábo

rút

indí

tana

k eg

ykor

i, t

úl m

agas

ra t

örő

szöv

etsé

gese

ik e

llen

. E

z vo

lt a

pe

lopo

nnés

zosz

i há

ború

.A

háb

orú

kitö

résé

nek

oka

a ké

t sz

övet

ségi

ren

dsze

r (d

élos

zi é

s pe

lopo

nnés

zosz

i),

és v

ezető

álla

mai

k (A

thén

és

Spár

ta)

közö

tti

elle

ntét

ekre

vez

ethe

tő v

issz

a. A

z el

lent

étek

gaz

dasá

gi é

s po

liti

kai

te

rmés

zetű

ek v

olta

k. A

háb

orú

Ath

én

telj

es v

eres

égév

el é

rt v

éget

. A

thén

nak

fel

kell

ett

oszl

atni

a a

délo

szi

szöv

etsé

get,

le

kell

ett

mon

dani

a m

inde

n A

thén

en k

ívül

i te

rüle

tről

, el

kel

lett

ism

erni

e Sp

árta

ur

alm

át. A

háb

orúv

al s

em a

győ

ztes

, se

m a

ves

ztes

pol

iszo

k pr

oblé

mái

t ne

m s

iker

ült

meg

olda

ni.

Prob

lém

ák

pedi

g sz

inte

min

den

terü

lete

n ad

ódta

k. A

háb

orúb

an t

önkr

emen

tek

a ki

spar

aszt

i bi

rtok

osok

, ak

ik a

po

lisz

ok p

énzü

gyi

és k

aton

ai

geri

ncét

jel

ente

tték

, íg

y át

kel

lett

té

rni

a jó

val

költ

sége

sebb

zso

ldos

ha

dser

egek

re,

akik

m

ár n

em a

z ot

thon

ukér

t, h

anem

a

neki

k tö

bbet

ígé

rő

meg

bízó

ért

harc

olta

k.

A t

önkr

emenő

para

szto

k bi

rtok

ait

felv

ásár

oltá

k a

nagy

birt

okos

ok,

elte

rjed

t a

rabs

zolg

amun

ka,

nem

cs

ak a

mezőg

azda

ságb

an,

hane

m a

z ip

arba

n is

. Fo

lyam

atos

an n

övek

edet

t a

váro

si

szeg

énys

ég l

étsz

áma,

míg

kev

és

embe

r ke

zébe

n ha

talm

as v

agyo

n ha

lmoz

ódot

t fe

l. A

pol

iszr

ends

zer

alap

ját

képe

ző e

szm

eisé

g, a

köz

érde

k m

egszűn

t. R

áadá

sul,

aho

gy a

z m

ár a

gö

rögs

égné

l sz

okás

ban

volt

, az

eg

ykor

i sz

övet

sége

sek

egym

ásna

k es

tek,

így

Hel

lász

köz

el e

gy

évsz

ázad

ra ú

jra

anar

chik

us á

llap

otok

kö

zött

tal

álta

mag

át.

A g

azda

sági

és

poli

tika

i vá

lság

okka

l se

m a

dem

okra

tiku

s, s

em a

z ar

iszt

okra

tiku

s re

ndsz

erek

nem

bí

rták

fel

venn

i a

küzd

elm

et,

így

tört

énhe

tett

meg

az,

hog

y ez

a f

ejle

tt

vilá

g a

4. s

záza

d vé

gétő

l fo

lyam

atos

an e

lves

zíte

tte

függ

etle

nség

ét.

II.

Phil

ippo

sz é

s II

I.

Ale

xand

rosz

mak

edón

bir

odal

máb

an

még

csa

k sz

övet

sége

si r

angr

a ké

nysz

erít

ik a

pol

iszo

kat,

de

a te

rüle

t a

vilá

ghód

ító

kirá

ly h

alál

a ut

án a

dia

dokh

oszo

k (N

agy

Sánd

or

egyk

ori

hadv

ezér

ei)

közt

i m

arak

odás

sz

ínte

re l

esz.

Hiá

ba t

erje

dt e

l a

hell

én k

ultú

ra G

ibra

ltár

tól

az

Indu

sig,

a l

egfő

bb k

ultu

ráli

s és

ga

zdas

ági

közp

onto

k m

ár a

Köz

el-

Kel

et ú

j ál

lam

aina

k fő

váro

sai

lesz

nek

(pl.

Ale

xand

ria,

Ant

ioch

ia).

A

pol

iszo

k vé

gső

hany

atlá

sa a

róm

ai

hódí

táss

al é

rt v

éget

i.

e. 1

23-b

an,

és

bár

poli

tika

i és

gaz

dasá

gi j

elen

tősé

ge

rend

kívü

l le

csök

kent

, a

görö

g ku

ltúr

a ki

törö

lhet

etle

n ny

omot

hag

yott

min

d a

Med

iter

ráne

um,

min

d a

Táv

ol-

Kel

et t

örté

nelm

ében

. EV

18ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

árj

og

i n

ag

yit

oT

akác

s Zsu

zsan

na

Az

amer

ikai

törv

énye

kre

gond

olvá

n,

szin

te m

inde

nkin

ek a

libe

rális

, sza

bade

lvű,

al

apjo

gokr

a ép

ülő

szab

ályo

k ré

mle

nek,

a

„min

dent

szab

ad, a

mi n

em ti

los”

– e

lve.

Tal

án

pont

ezé

rt vá

ltott

ki h

atal

mas

felh

ábor

odás

t B

arac

k O

bam

a dö

ntés

e, m

iszer

int s

zigo

rítan

á a

fegy

verta

rtást

Am

erik

ában

. A

dön

tés k

iindu

lópo

ntja

a c

onne

ctic

uti i

skol

ai

més

zárlá

s vol

t, ah

ol 2

7 em

ber,

legi

nkáb

b 5-

10 é

ves k

isgye

rek

vesz

tette

éle

tét,

amik

or

egy

20 é

ves fi

ata

l löv

öldö

zni k

ezde

tt. E

z cs

ak e

gy p

élda

a so

k kö

zül,

de tu

djuk

, hog

y A

mer

ika

min

dig

is él

en já

r, tö

bbek

köz

ött a

z ám

okfu

tókb

an is

. Gon

dolju

nk c

sak

a co

lora

dói

lövö

ldöz

ésre

, am

ikor

egy

egy

etem

ista

12

embe

rt m

egöl

t és h

atva

nat m

egse

besít

ett,

de a

20

07. é

vi m

észá

rlás i

s fi g

yele

mre

mél

tó, a

hol

32 fi

atal

hal

t meg

és a

lövö

ldöző

min

tegy

200

lő

szer

rel r

ende

lkez

ett.

Szám

tala

n isk

olai

més

zárlá

s em

líthe

tő m

ég:

1998

. már

cius

: nég

y di

ákot

és e

gy ta

nárt

lőtt

agyo

n ké

t diá

k eg

y ar

kans

asi i

skol

ában

. 19

99. á

prili

s: C

olor

adób

an k

ét d

iák

13

társ

át ö

lte m

eg, m

egse

besít

ve to

vább

i 23-

at e

gy h

atór

ás m

észá

rlásb

an. 1

999.

máj

us:

Geo

rgiá

ban

hat t

ársá

t lőt

te a

gyon

az

iskol

ában

eg

y di

ák. 2

000.

febr

uár:

egy

mic

higa

ni e

lsős

agyo

nlőt

te h

atév

es o

sztá

lytá

rsát

. 200

0. m

ájus

: Fl

orid

ában

egy

13

éves

diá

k le

lőtte

a ta

nárá

t. 20

02. j

anuá

r: N

ew Y

orkb

an lö

völd

özés

vo

lt a

Mar

tin L

uthe

r Kin

g kö

zépi

skol

ában

, ké

t 16

éves

fi ú

meg

sebe

sült.

200

2. ja

nuár

: V

irgin

ia te

rüle

tén

hat s

zem

élyt

lőtte

k m

eg,

közü

lük

hárm

an m

egha

ltak.

200

2. o

któb

er:

Ariz

ona

álla

m e

gyet

emén

egy

41

éves

buk

ott

diák

lelő

tte h

árom

taná

rát,

maj

d m

agáv

al

is vé

gzet

t. 20

06. s

zept

embe

r: a

colo

radó

i B

aile

y vá

ros k

özép

iskol

ájáb

an e

gy fé

rfi

lövö

ldöz

ni k

ezde

tt, m

ajd

hat d

iáko

t tús

zul

ejtv

e be

zárk

ózot

t egy

tere

mbe

. 200

6. o

któb

er:

lövö

ldöz

és tö

rt ki

egy

túsz

szedő

akci

ó kö

zben

az

amer

ikai

Pen

nsyl

vani

a ál

lam

ban

az a

mis

vallá

si kö

zöss

ég is

kolá

jába

n. A

vé

reng

zésn

ek ö

t hal

álos

áld

ozat

a vo

lt. 2

007.

ja

nuár

: Was

hing

ton

álla

mba

n eg

y ta

com

ai

közé

pisk

oláb

an e

gy 1

8 év

es d

iák

háro

msz

or

rálő

tt 17

éve

s tár

sára

. 200

7. á

prili

s: a

23

éves

Cso

Szj

ungh

uj 3

2 em

bert

ölt m

eg a

vi

rgin

iai m

űsza

ki e

gyet

emen

. 200

8. fe

bruá

r: A

Chi

cagó

tól n

yuga

tra fe

kvő

Nor

ther

n Ill

inoi

s Egy

etem

en e

gy fe

gyve

res t

üzet

ny

itott

egy

előa

dóte

rem

ben

a di

ákok

ra.

Hat

an m

egha

ltak,

tize

nhat

an m

egse

besü

ltek.

20

09. j

anuá

r: Po

rtlan

dben

két

diá

kkal

végz

ett,

hete

t meg

sebe

sítet

t egy

feám

okfu

tó. 2

010.

febr

uár:

Az A

lab

Egye

tem

bio

lógi

ai ta

nszé

kén

Am

yA

nder

son

doce

ns h

árom

kol

légá

jáhá

rom

em

bert

meg

sebe

sítet

t. 20

12eg

y oh

iói k

özép

iskol

ában

lövö

ldö

meg

sebe

sülte

k, e

gyik

ük m

egha

lt.

á pril

is: a

43

éves

One

L. G

oh h

ét

meg

Oak

land

ben

egy

vallá

si eg

yeEz

ek u

tán

felm

erül

a k

érdé

s, m

it és

hog

yan

kelle

ne v

álto

ztat

ni a

fegy

vere

k ta

rtásá

hoz

fűző

dő tö

rvén

yekb

en. S

ok v

álto

ztat

ás

felm

erül

t, de

miv

el a

z al

kotm

ány

más

odik

ki

egés

zíté

se a

fegy

verv

iselé

st al

apjo

gnak

te

kint

i, és

az

Egye

sült

Álla

mok

pol

gára

inál

ös

szes

en 3

00 m

illió

lőfe

gyve

r van

, jel

entő

s ak

adál

yoka

t kel

l lek

üzde

ni. M

inde

mel

lett

pedi

g ot

t van

a N

emze

ti Lő

fegy

ver S

zöve

tség

(NR

A) e

rőte

ljes l

obbi

erej

e is.

A sz

erve

zet

alel

nöke

a n

ewto

ni tr

agéd

ia u

táni

vitá

ban

kije

lent

ette

, a h

ason

ló e

sete

k el

kerü

lése

vég

ett

inte

nzív

ebb

fegy

vere

s jel

enlé

tre v

an sz

üksé

g.

Az

NR

A a

meg

oldá

st a

tani

ntéz

mén

yek

fegy

vere

s véd

elm

ében

látja

. Jo

e B

iden

kije

lent

ette

, hog

y m

unka

csop

ortja

va

lósz

ínűl

eg ja

vaso

lni f

ogja

a fe

gyve

rvás

árló

k há

tteré

nek

átfo

gó v

izsg

álat

át –

ezt

edd

ig

azok

nál a

kik

kiál

lítás

okon

és a

z in

tern

eten

vá

sáro

ltak,

nem

elle

nőriz

ték

–, v

alam

int a

fé

laut

omat

a lő

fegy

vere

k és

a n

agy

kapa

citá

sú

tölté

nytá

rak

betil

tásá

t. A

z am

erik

ai sz

övet

ségi

tö

rvén

yhoz

ás 1

994

óta

nem

foga

dott

el

jele

ntős

ebb,

a fe

gyve

rtartá

sra

vona

tkoz

ó tö

rvén

yt. E

nnek

az

újon

nan

gyár

tott

féla

utom

ata

fegy

vere

k be

szer

zésé

t tilt

ó jo

gsza

bály

nak

a ha

tály

a az

onba

n 20

04-b

en

lejá

rt.To

vább

i meg

oldá

s leh

et a

tám

adóf

egyv

erek

ta

rtásá

nak

szig

orúb

b el

lenő

rzés

e, a

fe

gyve

rvás

árló

k ad

atai

nak

rész

lete

s el

lenő

rzés

e, a

z el

adás

ok n

yom

on k

övet

ése,

és

szig

orúb

ban

elle

nőriz

hetik

azt

is, h

ogy

ne k

erül

jene

k fe

gyve

rek

iskol

ák k

özel

ébe

és

kisk

orúa

khoz

. Nou

riel R

oubi

ni k

özga

zdás

z fe

lvet

ette

tová

bbá,

hog

y a

fegy

vere

ladá

sok

mel

lé a

z au

tókh

oz h

ason

lóan

köt

elező

bizt

osítá

st ke

llene

bev

ezet

ni, p

iaci

ala

pon.

Te

hát a

biz

tosít

ók k

ocká

zat a

lapj

án á

razn

ának

. Eg

y idős

, bün

tetle

n előé

letű

ház

as a

sszo

ny jó

ár

hoz

juth

atna

, míg

pél

dául

egy

itta

s vez

etés

ért

és c

salá

don

belü

li erős

zaké

rt ko

rább

an e

lítél

t fi a

tal f

érfi n

ak m

agas

lenn

e a

bizt

osítá

si dí

ja.

Ez c

sak

terv

, de

felv

ezető

meg

oldá

snak

ha

szná

lhat

ó.

10 á

llam

kés

zül a

kor

láto

zásr

a. M

egtil

tottá

k a

tám

adóf

egyv

erek

bes

zerz

ését

, és

kite

rjesz

tetté

k az

edd

ig c

sak

a gé

pfeg

yver

ekre

vo

natk

ozó

kate

gória

érte

lmez

ését

. A ti

lalo

m

így

a le

galá

bb e

gy k

aton

ai tí

pusú

alk

atré

ssze

l re

ndel

kező

, cse

rélh

ető

tára

s, fé

laut

omat

a pi

szto

lyok

ra é

s kar

abél

yokr

a, v

alam

int a

le

galá

bb e

gy k

aton

ai tí

pusú

alk

atré

ssze

l re

ndel

kező

söré

tes f

egyv

erek

re te

rjed

ki. A

jo

gsza

bály

a je

lenl

egi 1

0-rő

l 7-re

csö

kken

ti a

tölté

nytá

rak

max

imál

is ka

paci

tásá

t. K

ötel

ező

hátté

relle

nőrz

ésen

ves

znek

rész

t a

lősz

ert b

esze

rezn

i vág

yók

is. A

nag

y té

tele

s vás

árlá

sról

az

elad

ókna

k ér

tesít

eniü

k ke

ll a

rendőr

sége

t. A

fegy

verta

rtási

mag

ánen

gedé

lyek

ről á

llam

i szi

ntű

nyilv

ánta

rtást

hozn

ak lé

tre, d

e ez

titk

osíto

tt le

sz. A

z új

törv

ény

meg

nehe

zíti

az e

lmeb

eteg

vá

sárló

k fe

gyve

rhez

jutá

sát.

A sz

akor

voso

knak

je

lent

eniü

k ke

ll az

ille

téke

s hat

óság

okna

k,

ha v

alam

ely

páci

ensü

ket ö

n- v

agy

közv

eszé

lyes

nek

gond

oljá

k, íg

y a

ható

ság

jogo

t sze

rez

a fe

gyve

rek

lefo

glal

ásár

a. A

tu

lajd

onos

ok e

zent

úl k

ötel

esek

biz

tons

ágos

an

őriz

ni fe

gyve

reik

et, h

a ol

yano

kkal

éln

ek

egy

házt

artá

sban

, aki

ket e

ltilto

ttak

a fe

gyve

rtartá

stól.

New

Yor

k ál

lam

ban

meg

növe

lték

a fe

gyve

res

bűnc

sele

kmén

y es

etén

kisz

abha

tó b

ünte

tési

téte

leke

t. A

dec

embe

ri w

ebste

ri tra

gédi

a ny

omán

– a

mik

or e

gy fé

rfi e

gy fe

lgyú

jtott

házh

oz k

iérk

ező

tűzo

ltóka

t lőt

t agy

on

– tö

rvén

ybe

fogl

altá

k, h

ogy

letö

ltendő

élet

fogy

tigla

nit k

apjo

n az

, aki

egy

men

tés

rész

vevő

it gy

ilkol

ja m

eg.

Öss

zege

zve

elm

ondh

atju

k, h

ogy

bár a

z am

erik

ai tö

rvén

yhoz

ás fe

lkap

ta a

fejé

t és

válto

ztat

ni k

ész,

sok

múl

ik a

zon,

hog

y az

am

erik

ai n

ép h

ogya

n vi

seli

a ko

rláto

zást,

és

mily

en m

érté

kű v

álto

záso

k ér

hető

k el

, men

nyire

haj

land

óak

lem

onda

ni a

sz

abad

elvű

ségü

kről

. Rem

élhe

tőle

g bá

rmi l

esz

is az

ere

dmén

y, a

z ám

okfu

táso

k al

kalm

ával

él

etük

et v

eszt

ett f

elnő

ttek,

gye

reke

k, c

salá

dok

szám

a fo

koza

tosa

n cs

ökke

nni f

og. E

V

Állj

, vag

y lö

vök!

19

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

árg

on

do

la

t

Még

mie

lőtt

bárm

ibe

bele

kezd

enék

, sze

retn

ém

meg

kérn

i a K

edve

s O

lvas

ót,

illet

ve a

Mag

as P

rezí

dium

ot, h

ogy

vess

en

egy

futó

pill

antá

st a

cím

mel

lett

talá

lhat

ó ké

pre,

s p

róbá

lja k

italá

lni m

i is

lehe

t az

. A fé

lreé

rtés

ek e

lker

ülés

e vé

gett,

ez

nem

egy

ass

zoci

áció

s já

ték

(ped

ig a

nnak

is

érd

ekes

lenn

e), h

anem

egy

spo

rtot

, m

ozgá

st n

épsz

erűs

ítő c

ikk.

A tá

rgy

pedi

g am

it fe

nteb

b lá

that

unk

nem

lám

pabú

ra,

és b

ár a

fars

ang

köze

leg,

nem

is g

umib

ól

kész

ült f

ejfe

dő e

gy je

lmez

bálr

a.

Ez

kére

m e

gy B

OSU

-labd

a. J

ómag

am

úgy

fél é

ve is

mer

kedt

em m

eg e

zzel

az

eszk

özze

l, s

félv

e va

llom

be,

de

első

ha

llásr

a az

t gon

dolta

m, a

kel

eti k

ultú

ra

talá

lmán

ya le

het,

eset

leg

több

évt

ized

e is

léte

zik

már

, de

csak

mos

tanr

a ju

tott

el h

ozzá

nk, m

int s

port

hoz

hasz

nálh

ató,

m

ondh

atni

„vi

cces

” es

zköz

. E

zzel

sze

mbe

n ez

a fa

jta la

bda

az

Egy

esül

t Álla

mok

ból s

zárm

azik

, 199

9-be

n ta

lálta

fel e

gy D

avid

Wec

k ne

vű

fiat

alem

ber.

Egé

sz la

bdár

ól ig

azáb

ól

nem

is b

eszé

lhet

ünk,

inká

bb c

sak

anna

k fe

lérő

l, ug

yani

s a

puha

és

ruga

lmas

la

bdar

ész

mel

lett

a sz

er m

ásik

old

alát

eg

y ke

mén

y és

lapo

s műa

nyag

taka

rja.

A

BO

SU e

lnev

ezés

ped

ig a

nnyi

t tes

z:

„Bot

h Si

des

Util

ized

”, u

talv

a ar

ra,

hogy

min

dkét

felé

t bát

ran

hasz

nálh

atja

az

em

ber.

Soká

ig c

sak

gyóg

ytor

nán,

re

habi

litác

iós

célo

kra

hasz

náltá

k,

ma

visz

ont e

gyre

több

éls

port

oló

vesz

i igé

nybe

, és

fitn

ess-

közp

onto

k ór

aren

djéb

e is

bek

erül

t egy

-egy

’BO

SU-

óra’

, a k

ardi

ó, a

jóga

s a

z al

akfo

rmál

ás

teré

n. A

labd

a eg

yedi

ségé

t adj

a, h

ogy

telje

sen

inst

abil

eszk

öz, e

zért

meg

fele

lő

izom

zatr

a és

kon

cent

ráló

képe

sség

re v

an

szük

ség

ahho

z, h

ogy

fel-

le lé

pege

ssün

k rá

, s ra

jta is

mar

adju

nk tö

bb p

erce

n ke

resz

tül.

Mik

özbe

n eg

ész

test

ünke

t m

ozga

tjuk,

ele

nged

hete

tlenü

l fon

tos,

ho

gy a

tart

ásun

kra

is fi

gyel

jünk

, ezz

el

erős

ítsük

ger

incü

nket

is. A

z in

stab

ilitá

s na

gy e

lőny

e pe

dig,

hog

y ne

m v

álik

un

alm

assá

és

meg

szok

ottá

az

effa

jta

terh

elés

, his

zen

a te

st m

indi

g új

abb

és

újab

b in

gere

ket k

ap, n

em a

meg

szok

ott,

begy

akor

olt m

ozdu

lato

kat i

smét

elge

ti cs

ak. A

lágy

gum

i ré

szbő

l adó

dik

a la

bda

egyi

k le

gnag

yobb

po

zitív

uma,

és

szem

élye

s ke

dven

cem

is

, miv

el e

gyál

talá

n ne

m te

rhel

i az

ízül

etek

et. A

z üt

közé

s er

eje

– m

elye

t fu

tásn

ál v

agy

egy

sim

a st

ep-p

adná

l ére

z az

em

ber –

oly

an

min

imál

is, h

ogy

kím

éli

még

a le

gnag

yobb

té

rdfá

jóso

kat i

s.

Zen

ével

és

más

szer

ekke

l (sú

lyzó

val,

gum

iköt

élle

l)

kom

biná

lva

pedi

g ga

rant

álta

n zs

írég

ető,

és

inte

nzív

, vid

ám e

dzés

ben

lehe

t ré

szün

k, m

iköz

ben

nem

csak

a s

tres

szt

oldj

uk fe

l, de

növ

eljü

k ál

lóké

pess

égün

ket

is. A

spo

rt fo

ntos

és

hasz

nos.

A s

port

ke

ll! Ö

nmag

ában

a té

nyt,

mel

y sz

erin

t a

spor

t jó

és é

lvez

etes

– c

seké

ly

moz

gásk

ultú

rám

mal

, a tö

bbsz

ör fe

lvet

t, és

épp

hogy

telje

síte

tt te

stne

velé

s 1.

, és

test

neve

lés

2. tá

rgya

kkal

a h

átam

mög

ött

– m

ég n

em m

erné

m te

ljes

bizo

nyos

ságg

al

állít

ani.

His

zen

olyk

or ig

enis

fájd

alm

as

szen

vedé

sbe

tork

ollh

atna

k az

eff

éle

dolg

ok. E

nnek

elle

nére

úgy

gon

dolo

m,

nem

kel

l lee

ndő

jogá

szok

nak

ecse

teln

em,

men

nyit

szám

ít, m

ikor

az

embe

r tíz

, tiz

enke

ttő, e

setle

gese

n tiz

enné

gy ó

ra

tanu

lás

után

kin

yújtó

ztat

hatja

vég

tagj

ait,

avag

y ki

ugrá

lhat

ja m

agáb

ól a

z az

nap

felg

yüle

mle

tt st

ress

zt. S

nem

uto

lsó

sorb

an a

jog-

és

álla

mbö

lcse

let t

anul

ás

alka

lmáv

al e

lfog

yasz

tott

napi

(min

imum

) eg

y tá

bla

csok

olád

é lá

tván

yos

köve

tkez

mén

yeitő

l is

lény

eges

en

könn

yebb

en s

zaba

dulh

at m

eg. E

V

Nem

pat

tog,

de

még

is

labd

a, m

i az?

Jak

ab A

nit

a

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

20

Sz

ige

tR

usz

in A

nn

a í

rása

i

A s

ötét

nap

okna

k vé

ge v

an, a

bor

ús n

apok

nak

vége

már

, hó

borít

mos

t min

dent

, eng

edd

hát a

z ál

mok

at, t

apso

lj na

gyok

at, h

agyd

a m

osol

yt a

z ar

codr

a fa

gyni

, és

prób

álj a

játé

k kö

zben

nem

hób

a fu

lladn

i.

Fuss

el,

fuss

, lél

eksz

akad

va, f

uss,

sap

kát e

lhag

yva,

fuss

, min

tha

az é

lete

d m

úlna

, fek

üdj

a hó

ba, m

inth

a ha

bten

ger v

olna

. Fag

yjon

a s

zíve

d, p

iroso

djon

az

orro

d, k

acaj

zen

gjen

és

hóg

olyó

repü

ljön,

épí

ts v

árat

, hóe

mbe

rt és

pro

stitu

álta

t, m

ellé

fekv

e sá

ros

angy

alt

párn

ak.

Min

ek a

kab

át, h

a úg

yis

fagy

és

játs

zik

min

den

kics

i és

nagy

, ne

ford

ulj v

issz

a, h

a hó

csat

ázók

hív

nak,

ne

higg

y a

jégr

e lé

pést

tiltó

tábl

ának

, nem

kel

l kes

ztyű

, nem

kel

l sá

l, ne

m s

zám

ít itt

sem

mi m

ár, m

egfa

gy a

haj

, meg

áll a

z és

z, é

s fu

tsz,

csu

kott

szem

mel

ne

m lá

tod

mer

re m

ész,

buk

dács

olsz

, ese

l, ne

vets

z, h

ó bo

rít é

s em

berh

alm

ok, é

s cs

ak

holn

ap fá

jnak

a tö

rött

orro

k, m

ikor

olv

adna

k a

jégc

sapo

k.

Jégd

arab

a h

ógol

yóba

n, k

avic

sokb

a bu

rkol

va s

záll,

a bo

rús

napo

knak

vég

e va

n, a

söt

ét n

apok

nak

vége

már

,

jobb

ez,

min

t for

ró n

yáro

n a

fagy

i,

csak

pró

bálj

nem

a h

óba

fagy

ni.

Téli

gyer

ekek

Esze

mbe

juto

ttál,

éppe

n m

ost a

nap

okba

n, a

mik

or k

ét p

erc

és p

ár

Meg

állta

m, a

felhők

et c

sodá

ltam

, aho

gy s

uhan

tak

sebe

sen

tova

és

zong

ora.

Nem

eső

és

nem

furu

lya,

aho

gy m

ondo

m, e

gy z

ongo

ra, é

Eltö

rt a

léle

k és

meg

patta

nt a

gon

dola

t, er

nyed

t kez

eim

ből f

ürgé

n bú

gócs

iga

mód

ra.

Búg

ott b

izon

y, id

egté

pőn

man

trázv

a, fá

jó g

ondo

lato

kat a

vilá

ggá

dúdo

ltam

, és

sem

mire

sem

gon

dolta

m.

Esze

mbe

juto

ttál,

és a

hiá

nyér

zet r

ám z

uhan

t, ak

ár a

bol

dogs

ág (v

elte

met

ett,

és re

cseg

ve-r

opog

va (s

zétn

yílt

kopo

nyám

ba) n

evet

ett,

szilá

nkjá

t. B

úgot

t tov

ább

az a

nya

valy

ás a

z út

on, d

e cs

akaz

érts

em(h

ogy

én s

oha

nem

aka

rtam

tőle

d se

mm

it, c

supá

n a

játé

kot,

hogy

je

lenl

étet

, a h

ébe-

hóba

érk

ező

üzen

etet

, his

zen

én té

nyle

g ne

m a

k

Nem

, ink

ább

nem

gon

dolo

k se

mm

ire.

Nem

val

lom

ás, b

úgóc

siga

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

21

sz

ige

t

Tam

ics

Ben

deg

úz

Déz

senyi

Zsó

fi

Ker

esd,

csa

k ke

resd

múl

tad

ékkö

vét

élet

ed u

tols

ó na

pján

.H

iába

talá

lnád

, leg

felje

bb á

rnyé

kát,

vagy

elv

esze

tt lé

ptén

ek n

yom

át.

Rag

yog

még

,D

e sz

ebb

volt

a ké

k,Sz

ebb

min

t az

ég,

Sira

sd c

sak

belé

d ég

ett n

yom

át.

Szel

lem

ként

jár…

Üre

s és

kif

ordu

lt,H

úsáb

a vá

gva

nyúz

ott,

tébo

lyul

t.A

kék

mos

t fek

ete:

meg

vaku

lt.

A k

önny

fagy

osan

mar

,S

fertőz

ött s

eb tö

bbé

nem

szá

rad,

Las

san

roha

d, n

em ö

l ham

ar,

a vé

rbe

fojto

tt or

dítv

a ha

l.

Moc

skos

lett,

vér

es le

tt m

últa

d ék

köve

,S

kere

sted

bíz

va, r

eszk

etőn

…N

em tu

dtad

, hog

y A

Z p

orrá

tört

e,S

így

jövő

d le

tt há

t tem

etőd

.

Poko

ljárá

sM

elyb

e ön

ként

bel

ebot

lasz

,sa

ját g

ödrö

d ás

od,

maj

d fe

jfádr

a íro

d ut

olsó

val

lom

ásod

.

Egy

sóha

j… n

éhán

y ür

es s

zó.

Enny

it tu

dsz

felm

utat

ni.

Min

dene

d át

láts

zó.

Sebe

kre

gyóg

yír l

ehet

tél v

olna

.A

sze

gény

nek

gazd

agsá

g.A

gaz

dagn

ak e

gész

ség…

Ehel

yett

Te v

agy

mag

ad s

zám

ára

az é

rtelm

etle

nség

.

Más

okat

nem

, csa

k sa

ját h

aszn

od n

ézed

.Íg

y ro

ntas

z el

min

dent

.M

agad

. Az

egés

zet.

A k

anóc

ben

ned

ott v

an.

S a

tiszt

a fé

ny, c

sak

ha rá

villa

n,

már

robb

an, s

min

den

körü

lötte

dtá

vol,

rom

okba

n.

Az

aran

yfon

ál e

lsza

kad.

Sem

mi s

em v

égte

len.

A c

send

et a

han

g fe

lzav

arja

Vele

d is

. Vag

y né

lkül

ed.

Felé

bred

sz m

ajd.

K

eres

géls

z, d

e hi

ába.

Egye

dül m

arad

sz a

z ür

es a

kusz

tikáb

a’.

Örö

kké

kísé

rt m

ajd

a„m

i let

t vol

na h

a…”,

bár k

ihúz

ható

lett

voln

aa

göcs

örtö

s lín

ea.

Mel

ybe

bele

botla

sz,

sajá

t göd

röd

ásod

.N

em fo

gják

olv

asni

iz

zadt

val

lom

ásod

.

Egó

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

22

Riz

may

er B

arbar

a ír

ása

Kr

itik

us

Miv

el is

lehe

t len

yűgö

zni a

z em

bere

ket?

Akc

ió, t

hrill

er,

vígj

áték

: min

d-m

ind

kedv

elt

műf

ajok

a m

ozib

a lá

toga

tók

szám

ára,

ez

a fi l

m a

zonb

an m

áské

pp b

orzo

ngat

ja m

eg a

né

zőt.

Vala

mi m

ást a

d, a

mit

mon

dhat

unk

nem

min

denn

apin

ak, m

iszt

ikus

nak,

va

gy a

mi a

legt

alál

óbb:

bűv

észi

nek.

Igaz

m

anap

ság

kevé

s az

igaz

i bűv

ész,

de

éppe

n ez

ért r

agad

ja m

eg a

nnyi

ra a

nézőt

. Eng

em

lega

lább

is s

iker

ült m

egny

erni

e C

hris

toph

er

Nol

an ti

tokz

atos

, de

mag

ába

bolo

ndító

m

ágik

us m

eséj

ének

.A

fi lm

in m

edia

s re

s in

dul,

és a

zon

nyom

ban

olya

n fe

szül

tség

et te

rem

t, am

it az

eg

ész

törté

net a

latt

sike

rül f

ennt

arta

nia.

Az

elej

én fe

lváz

olja

a jó

bűv

észt

rükk

hár

om

legf

onto

sabb

moz

zana

tát:

ígér

et, f

ordu

lat

és v

égül

a ju

talo

m. E

zzel

pár

huza

mos

an a

fi l

m s

zerk

ezet

ét is

meg

alap

ozza

, mer

t vég

ig

ezt a

rend

szer

t köv

eti,

ami m

eg k

ell h

agyn

i, fa

ntas

ztik

usan

bev

álik

. Nol

an a

rra

képe

s,

amire

kev

és re

ndező:

a m

esét

, ezt

a fi

ktív

tö

rténe

tet v

alós

ágké

nt tá

laln

i, úg

y, h

ogy

nekü

nk m

eg s

e fo

rdul

jon

a fe

jünk

ben,

hog

y bá

rmi e

bből

csa

k ki

talá

ció

és n

em lé

tezi

k az

a

bizo

nyos

tele

portá

ló g

ép, a

mel

yet T

esla

(D

avid

Bow

ie) k

észí

tett.

A

fi lm

a m

últ s

záza

dfor

duló

Ang

liájá

ban

játs

zódi

k, a

hol k

ét le

lkes

kez

dő bűv

ész

növi

ki m

agát

elis

mer

t mes

terr

é, d

e a

sike

rnek

ára

van

– s

zoká

s m

onda

ni-,

amit

mag

uk is

tapa

szta

lnak

. A d

íszl

et,

az ö

ltöze

t és

a fi l

mvi

lág

hűen

tükr

özi

az a

kkor

i kor

sze

llem

ét, h

ogy

men

nyire

el

ítélik

az

embe

rek

a vi

lág

egyi

k, a

zóta

m

ár le

gjel

entő

sebb

felta

láló

ja, N

icol

a Te

sla

elek

trom

ossá

ggal

és

mág

nese

sség

gel

végz

ett k

ísér

lete

it. A

két

bűv

ész

Alfr

ed

Bor

den

(Chr

istia

n B

ale)

és

Rob

ert A

ngie

r (H

ugh

Jack

man

) ver

seng

ése

izga

lmak

és

ford

ulat

ok s

orát

hoz

za a

z eg

ész fi l

m

alat

t. El

ső n

ézés

re ta

lán

hom

ályo

s le

het

szám

unkr

a, m

ind

a há

rom

idős

íkba

n va

ló

ugrá

lás,

min

d az

, hog

y ki

, mit,

mié

rt te

sz,

de m

ásod

szor

ra m

inde

n vi

lágo

ssá

válik

, és

am

ikor

újra

elő

jön

a fi l

m e

lejé

n lá

tott

kezdőj

elen

et, a

kkor

tisz

tuln

i kez

d a

kép,

a

végé

n pe

dig,

aho

gy e

gy jó

bűv

ész

trükk

, ta

pssa

l zár

ul. A

rész

lete

kbe

úgy

érze

m n

em

lenn

e fa

ir be

lem

enne

m, m

ert a

kkor

lelő

ném

a

„poé

nt”.

A

zt a

zonb

an m

ég íg

y so

kads

zori

szem

léle

t utá

n se

tudn

ám m

egm

onda

ni,

hogy

kin

ek s

zurk

olta

m, h

ogy

kine

k is

vol

t ig

aza

a ve

rsen

gés

sorá

n? N

incs

két

oly

an

éles

en e

lvál

aszt

ható

elle

npól

us –

pozi

tív é

s ne

gatív

egy

énis

ég-,

ami m

egkö

nnyí

tené

a

néző

hel

yzet

ét, h

ogy

mel

yik

szer

eplő

m

elle

tt te

gye

le a

vok

sát.

Min

d B

orde

n,

min

d A

ngie

r azo

nos

szin

ten

moz

ogna

k er

kölc

sile

g, m

inde

nt m

egte

szne

k a

sike

r ér

deké

ben,

ello

pják

egy

más

nap

lóit,

fé

lreve

zetik

egy

más

t, ké

mke

dnek

egy

más

ut

án, m

eghi

úsítj

ák e

gym

ás e

lőad

ásai

t. Ez

álta

l a fi

lm é

rzel

mile

g ny

itottá

vál

ik, a

mi

meg

int c

sak

hozz

ájár

ul a

nag

ysze

rűsé

géhe

z.

A re

alitá

st, a

meg

font

olts

ágot

a tr

ükk

mes

ter,

Mr.

Cut

ter (

Mic

hael

Cai

ge)

képv

isel

i, ak

i tul

ajdo

nkép

pen,

min

t aho

gy a

né

ző is

, vég

ig k

ét tű

z kö

zött

áll.

Az

előzőe

kben

már

em

lítet

t sz

erep

lőgá

rda

se h

agy

kívá

nni v

alót

mag

a ut

án. B

ale

jól a

lakí

tja a

meg

szál

lott,

ön

törv

ényű

, nye

rs B

orde

nt, a

ki e

gysz

erre

ké

t em

ber bőr

ébe

bújv

a pr

óbál

hel

yt á

llni

min

d a

mag

ánél

etéb

en, m

ind

a sz

ínpa

don.

A

z X

-Men

ből i

smer

t Jac

kman

ped

ig

ledo

bva

a fa

rkas

ála

rcot

, meg

győzőe

n át

tudj

a ad

ni a

meg

tört

bűvé

szt,

akit

fele

sége

elv

eszt

ése

telje

sen

más

em

berr

é te

tt. P

ersz

e m

inde

n si

kere

s fé

rfi m

ögöt

t ál

l egy

sze

mre

való

höl

gy. N

olan

ezt

se

bízt

a a

véle

tlenr

e. P

iper

Per

abo,

alia

s Ju

lia A

ngie

r, Sc

arle

tt Jo

hans

son,

min

t O

livia

Wen

scom

be é

s R

ebec

ca H

all S

arah

B

orde

nkén

t műk

ödik

köz

re a

két

fősz

erep

lő

veté

lked

éséb

en.

A m

agya

r cím

ugy

an n

em tü

kröz

i azt

a

rejté

lyes

sége

t am

it az

ang

ol c

ím v

issz

aad,

de

egé

sz ta

láló

ra s

iker

edet

t, hi

sz m

indk

ét

bűvé

sz a

nézők

keg

yeié

rt és

azé

rt kü

zd,

hogy

meg

talá

lja a

töké

lete

s trü

kköt

, am

i eg

yben

szá

muk

ra p

resz

tízsk

érdé

s is

, itt

jön

elő

az a

ngol

cím

: The

Pre

stig

e, a

mi a

fi l

mbe

n a

bűvé

sztrü

kk h

arm

adik

rész

e.

Öss

zess

égéb

en „

A tö

kéle

tes

trükk

” eg

y jó

l öss

zera

kott,

ford

ulat

okka

l tel

i, sa

blon

men

tes fi l

m, a

mi e

lőho

zza,

és

135

perc

ere

jéig

kis

sé e

lőté

rbe

hely

ezi a

néző

gyer

mek

i énj

ét, r

ácso

dálk

ozva

a tr

ükkö

kre

és s

zem

fény

vesz

tése

kre,

de

besz

élje

n he

lyet

tem

a n

arrá

tor:

„Min

den

bűvé

sz tr

ükk

háro

m ré

szbő

l áll.

A

z el

ső ré

sz n

eve:

ígér

et. A

bűv

ész

mut

at

egy

közö

nség

es tá

rgya

t. A

más

odik

rész

t úg

y hí

vják

: for

dula

t. A

bűv

ész

fogj

a a

közö

nség

es tá

rgya

t és

vala

mi r

endk

ívül

it te

sz v

ele,

de

még

nem

taps

olun

k, m

ert a

z ne

m e

lég,

ha

vala

mi e

ltűni

k. E

lő is

kel

l ke

rüln

ie. K

eres

sük

a tit

kot,

de n

em ta

lálju

k,

mer

t nem

is v

agyu

nk ig

azán

kív

áncs

iak

rá,

mer

t nem

a v

alós

ágot

aka

rjuk,

han

em a

z ill

úzió

t.” E

V

Ugy

e na

gyon

fi gy

elne

k?

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

23

Szo

tácz

ky G

erge

ly

Kr

itik

us

The

Ting

Tin

gs –

Sou

nds

From

Now

here

svill

e (2

012)

Az a

ngol

pop

-duó

201

2 áp

rilisá

ban

újab

b le

mez

zel l

epet

t meg

, am

elyről

előr

eboc

sáth

atom

, ho

gy eg

y ol

yan

sláge

r utá

n, m

int a

„Tha

t’s N

ot

My

Nam

e” se

m o

kozh

at cs

alód

ást. A

z alb

um

nyitá

nya a

z ünn

epél

yes,

lükt

ető

„Sile

nce”

című

„ind

uló”

, mel

yben

Ms.

Whi

te an

gyal

i han

gja

zeng

i be a

z ege

t. A m

ár-m

ár h

ossz

an el

nyúl

ó ke

zdés

utá

n be

lecs

apha

tunk

a le

vesb

e, rö

gtön

fe

lves

szük

a bó

loga

tós,

hip-

hopp

os-fu

nkys

ritm

ust

a har

angj

áték

os „H

it M

e Dow

n So

nny”

-ra, d

e cs

ak h

ogy

„Han

g It

Up”

vag

ány

gitá

rriffj

ével

és

düb

örgő

bea

tjéve

l még

mag

asab

bra s

zökj

ön

pulz

usun

k. It

t már

taga

dhat

atla

nul a

meg

szok

ott

Ting

Tin

gs-e

s oda

mon

dós,

szög

elős

tém

áról

va

n sz

ó, am

it le

gink

ább

egy

olya

n va

scső

höz

haso

nlíta

nék,

amiv

el ad

dig

ütne

k am

eddi

g ne

m ál

lsz n

eki m

ozog

ni. H

a ez e

ddig

nem

ha

szná

lt vo

lna,

a „G

ive I

t Bac

k” m

ég fe

szes

ebb

tem

pójá

ra és

a du

ó vá

ltako

zó én

ekér

e gar

antá

ltan

tánc

olha

tnék

od tá

mad

. Mily

en h

a a b

arát

odat

egy

csin

os le

ányz

ó le

csap

ja a

keze

dről

? Fog

alm

am

sincs

, de a

„Gug

genh

eim

” – eg

y ig

azi l

eosz

tós,

szak

ítós d

al –

ném

ileg

szem

lélte

tte sz

ámom

ra.

Szer

encs

ére n

em h

agyn

ak so

káig

szom

orko

dni,

egy

igaz

i tán

czen

ével

kec

segt

et a

„Sou

l Kill

ing”

–

amih

ez n

em m

elle

sleg

egy

hint

aszé

k ny

ikor

gása

ad

ja m

eg az

alap

ritm

ust(!

). Sz

óval

ez az

a sz

ám,

amik

or a

bulib

an a

más

ikra

önt

öd a

sört,

és

körb

eugr

álod

a ha

verja

idat

. Ha m

ár it

t tar

tunk

, em

líten

dő a

80-a

s éve

k di

sco

hang

ulat

át id

éző

„One

By

One

” fül

bem

ászó

, vok

álos

refré

njév

el.

Az e

zutá

n kö

vetk

ező

„Day

to D

ay” c

ímű

alko

táss

al az

elm

últ é

vszá

zad

legc

söpö

gőse

bb,

legk

lisés

ebb

és le

gbut

ább

popd

alát

tála

lja el

énk

a du

ó, am

inek

a m

aga m

ódjá

n m

ég en

nek

elle

nére

is

meg

van

a mag

a kis

perv

erz b

ája.

Az a

lbum

vég

ül

a tra

giku

s han

gula

tú „I

n Yo

ur L

ife”-

al ér

vég

et,

trem

oló-

effe

ktes

gitá

rjáva

l és s

zom

orúa

n ny

ikor

gó

gord

onká

jáva

l. Az e

gész

alig

több

min

t fél

óra

, az

onba

n ez

azt i

s jel

enti,

hog

y m

egsz

abad

ultu

nk

a fel

esle

ges t

ölte

léks

zám

októ

l. A ze

neka

r ügy

esen

m

egta

lálta

az eg

yens

úlyt

men

nyisé

g és

minős

ég

közö

tt. S

zép

mun

ka.

EV

A 9

0-es

éve

k eg

yik

grun

ge- é

s alte

rnat

ív

met

ál ú

ttörő

je v

issza

tért,

még

pedi

g ne

m is

ak

árho

gyan

. Chr

is C

orne

ll (a

ki m

ondh

atni

a

grun

ge B

orne

miss

za G

erge

lye)

han

gja

tová

bbra

is k

arco

l, a

vére

s sze

relm

es sz

ámok

és

Kim

Tha

yil k

elet

ies m

elód

iái ú

jraél

edne

k. A

So

undg

arde

n 19

96-b

an a

dta

ki u

tolsó

lem

ezét

, az

az tö

bb m

int 1

5 év

ig v

olt t

ávol

– e

rre u

tal

a le

mez

húz

ós, p

örgő

s nyi

tósz

áma,

a „

Bee

n Aw

ay T

oo L

ong”

is. S

zere

ncsé

re a

z al

bum

on

ez e

gyál

talá

n ne

m h

allh

ató,

igaz

olvá

n, h

ogy

a ze

neka

rt eg

yálta

lán

nem

kez

dte

ki a

z idő

vasf

oga.

Fol

ytat

áské

nt rö

gtön

a „

Non

-Sta

te

Act

or”

zúdu

l dob

hárty

ánkr

a öt

lete

s gitá

rriffj

ével

, és

ha

ekko

rra m

ár a

bas

szus

ra b

ólog

atsz

, ki

zárt

hogy

men

ekül

hetsz

. A k

oráb

ban

említ

ett

kele

ties d

alla

mvi

lág

sem

vár

at m

agár

a az

„A

Th

ousa

nd D

ays B

efor

e”-ra

l, am

elye

t visz

ont

egy

igaz

i, „o

ldsc

hool

” So

undg

arde

n ha

ngzá

sú,

nyúl

ós g

rung

e sz

ám, a

„B

lood

On

The V

alle

y Fl

oor”

vál

t fel

. Ezu

tán

talá

lkoz

hatu

nk a

Kin

g A

nim

al e

gyik

legk

iem

elke

dőbb

szám

ával

, a

szer

elm

es, h

ihet

etle

nül f

ülbe

más

zó „

Bon

es O

f B

irds”

-el,

amel

ynek

lágy

, diss

zoná

ns in

trója

a

vilá

g ta

lán

egyi

k le

gfur

csáb

b m

elan

kolik

us

dalla

máv

al o

ldód

ik fe

l. A

szér

iát f

olyt

atja

a

chill

ezős

, a re

fréne

kben

beg

yors

uló

„Tar

ee”

(japá

n er

edetű

női n

év).

Az

akus

ztik

us, p

oppo

s sz

ekci

ót k

épvi

seli

a „m

égel

sem

jutsz

aref

réni

gde-

már

dúdo

lod”

„B

lack

Sat

urda

y”, é

s a k

önny

eden

já

téko

s, eg

ysze

rű „

Hal

fway

The

re”,

am

elye

k sz

inté

n a

lem

ez e

gy ú

jabb

csú

csát

jele

ntik

. Inn

en

a le

zárá

st je

lentő

völg

ybe

az „

Eyel

ids M

outh

” he

lyez

kedi

k el

félú

ton,

am

ely

egy

laza

intró

utá

n eg

y el

ég a

gyba

-raga

dós,

gitá

rköv

etős

refré

nbe

csap

át.

A le

mez

„R

owin

g” c

ímű

záró

akko

rdja

m

éltó

bef

ejez

ése

a K

ing

Ani

mal

nak,

eve

zés

met

afor

ájáv

al, t

örzs

i sze

ánsz

a em

léke

ztető,

ká

ntál

ós é

nekj

ével

, mel

yek

közö

tt C

orne

ll sz

ólói

–

ha ú

gy te

tszik

mon

ológ

jai –

cse

ndül

nek

fel.

Jele

n es

etbe

n eg

y ig

azán

profi ,

kifo

rrott

alko

táss

al

van

dolg

unk.

Egy

lege

nda

lege

ndás

viss

zaté

rése

. EV

Soun

dgar

den

– K

ing

Ani

mal

(2

012)

Talá

n ne

m tú

lzok

, ha

azt m

ondo

m, P

arov

St

elar

az

egyi

k ol

yan

zené

sz, a

kit a

25

alat

ti ko

rosz

tály

nak

nem

nag

yon

kell

bem

utat

ni.

Min

dene

setre

az

oszt

rák

DJ é

vek

óta

rend

szer

es

láto

gató

ja k

is ha

zánk

fesz

tivál

jain

ak is

, így

so

kan

inká

bb é

lőbe

n ta

lálk

ozta

k ze

néjé

vel

min

t lem

ezrő

l. Pe

dig

akár

mily

en m

egle

pő,

Stel

ar m

ár z

sinór

ban

a ny

olca

dik

nagy

lem

ezét

je

lent

eti m

eg, r

áadá

sul a

z ép

pen

terít

éken

lé

vő mű

egy

dupl

alem

ez, í

gy e

gy e

gész

el

ektró

sokk

al á

rasz

tott

el m

inke

t. A

ki e

setle

g ne

m tu

dná,

Ste

lar n

evéh

ez k

ötőd

ik a

z ún

. el

ectro

-sw

inge

t. Sw

ing,

ille

tve

jazz

ele

mek

et

emel

t ki,

maj

d ez

eket

sam

pler

ezte

, egy

ütő

s el

ektró

ala

pot p

akol

t alá

– é

s voi

lá: k

ész

volt

egy

eddi

g sz

okat

lan,

old

scho

olos

han

gzás

ú,

elké

pesz

tően

tánc

os e

gyve

leg.

Az

albu

mot

m

égse

m m

onda

nám

egy

síkún

ak, é

rzés

ek é

s rit

mus

ok sz

éles

pal

ettá

ját j

árju

k be

, ebb

en p

edig

a

korá

bbró

l is i

smer

t gár

da ta

gjai

segé

dkez

nek.

A

zen

ész

érde

kes k

once

pció

t vál

aszt

ott,

az e

lső

lem

ezre

inká

bb a

lass

abb,

mel

anko

likus

abb

dalla

mok

at g

yűjtö

tte ö

ssze

, min

t pl.

a „B

eaut

iful

Mor

ning

”, v

agy

a „T

he F

og”.

Agg

odal

omra

az

onba

n se

mm

i ok,

pör

gős s

zám

okba

n sin

cs h

iány

, ily

en a

kic

sit ro

ckys

abb

beüt

ésű

„Nob

ody’

s Foo

l”, a

jive

-os „

Sile

nt S

huffl

e”,

az a

lbum

cím

adó

dala

ped

ig n

em v

élet

lenü

l le

tt „T

he P

rince

ss”-

re k

eres

ztel

ve k

erin

gős

lejté

séve

l. A

más

odik

lem

ez so

kkal

inká

bb

egys

éges

form

át ö

ltött:

virt

uóz

hang

szer

beté

tek,

za

kato

ló ü

tem

ek –

itt m

ár k

izár

ólag

a tá

ncol

ós

szám

ok v

áltjá

k eg

ymás

t, am

elye

k bá

rmel

yik

bulib

an m

egál

lják

hely

üket

. Saj

nos a

lem

ez

ezen

rész

ében

elk

elne

ném

i vál

toza

toss

ág, á

m

ez m

ég n

em ro

nt é

lvez

hető

ségé

n, h

iszen

az

olya

n sz

ámok

min

t a „

Jimm

y’s G

ang”

, vag

y a

„Sal

ly’s

Dan

ce”

Cle

o Pa

nthe

r profi

ének

-kö

zrem

űköd

ésév

el m

inde

n ne

gatív

érz

ést

fele

dtet

. Bár

a T

he P

rince

ss c

saló

dást

nem

ok

ozha

t, sa

jnos

eze

setb

en is

bei

gazo

lódo

tt: jó

du

plal

emez

t kia

dni n

em e

gysz

erű

válla

lkoz

ás.

EV

Paro

v St

elar

– T

he P

rince

ss

(201

2)

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

24

kr

itik

us

Su

lán

Em

ese

Az

élet

vel

ejár

ója,

hog

y tö

rtén

nek

velü

nk k

elle

met

len

dolg

ok.

Az

embe

r szá

mít

ráju

k, sőt

ke

llő e

lővi

gyáz

atos

ságg

al e

zekn

ek a

z es

etek

nek

a sz

áma

min

imal

izál

ható

, de

min

denn

ek e

llené

re, n

éha

szem

be k

ell

nézn

ünk

a té

nnye

l: el

hagy

tunk

val

amit.

M

inde

nki s

zám

ára

ism

ert a

z a

pilla

nat,

amik

or a

gyo

mrá

ban

elha

talm

asod

ik

a fé

lele

m á

ltal g

ener

ált é

rzés

, ha

a zs

ebün

kben

, tás

kánk

ban

vagy

csa

k az

as

ztal

unko

n ne

m ta

lálju

k a

kere

sett

dolg

ot. S

zeri

ntem

nem

vag

yok

egye

dül a

zzal

a p

robl

émáv

al, h

ogy

a ku

lcsa

im, a

tele

fono

m é

s m

ás lé

nyeg

es

dolg

aim

(nál

am g

yako

ri a

fél p

ár

zokn

ik e

ltűné

se) a

kel

lő p

illan

atok

ban

nem

álln

ak re

ndel

kezé

sem

re. A

gon

d ily

enko

r, ho

gy fo

galm

am s

incs

mer

re

lehe

tnek

, his

zen

ott n

incs

, aho

va é

n te

ttem

(vag

y le

galá

bbis

, aho

va te

nni

vélte

m).

Tele

fonu

nkat

legk

önny

ebb

talá

n elők

eríte

ni, m

ár h

a ni

ncs

lené

mítv

a, v

agy

nem

mer

ült l

e. B

ár e

nnyi

re p

eche

sek

nem

le

hetü

nk, v

agy

még

is?!

E

zek

a ke

resé

sek

és m

egta

lálá

sok

rész

ei m

inde

nnap

jain

knak

, ezé

rt a

le

gtöb

b em

ber h

igga

dtan

tudj

a ke

zeln

i a

meg

prób

álta

táso

kat.

Kön

nyíti

a

hely

zete

t, ha

a k

eres

ett t

árgy

zár

t he

lyen

, otth

onun

kban

vag

y az

aut

óban

tű

nt e

l, hi

szen

kis

ebb,

kon

krét

tere

pet

ham

arab

b és

a s

iker

nag

yobb

rem

ényé

vel

tudu

nk fe

ltérk

épez

ni. D

e sa

jnos

elé

g gy

akra

n és

sok

akka

l elő

ford

ul, h

ogy

útkö

zben

, töm

egkö

zlek

edés

i esz

közö

n,

isko

lába

n ha

gyjá

k el

ért

ékei

ket.

A

tová

bbia

kban

csa

k eg

y ki

feje

zett

tárg

ykör

rel f

ogla

lkoz

nék,

talá

n az

egy

ik

legb

ossz

antó

bb, é

s le

gkör

ülm

énye

sebb

cs

opor

ttal:

a pé

nztá

rcák

eltű

nésé

vel.

Kez

djük

a le

gele

jén!

Még

a b

irto

kunk

ban

van

az ir

atai

nkat

és

kész

pénz

ünke

t tár

oló

ersz

ény.

Ez

az é

rzés

oly

an m

inde

nnap

os

és á

ltalá

nos,

hog

y no

rmál

is e

mbe

r nem

is

gon

dol a

rra,

hog

y el

tula

jdon

íthat

ják

tőle

vag

y el

hagy

hatja

. De

mos

t azz

al a

sz

omor

ú es

ette

l fog

lalk

ozun

k, a

mik

or

még

is m

egtö

rtén

ik a

baj

. Ki a

karj

uk

fize

tni a

bol

tban

vás

árol

t áru

t, ot

thon

ki

sze

retn

énk

tenn

i a tá

skán

kból

a

holm

inka

t, ig

azol

nánk

mag

unka

t, va

gy e

lkép

zelh

etün

k m

ás á

ltalá

nos,

hé

tköz

napi

ese

tet

is, d

e m

inde

gyik

ben

azon

os a

felis

mer

és,

ami p

ánik

ot k

elt

benn

ünk:

nin

cs m

eg a

pé

nztá

rcán

k!V

együ

k há

t sor

ra, m

i a

teen

dő il

yenk

or,

és n

em m

ellé

kese

n,

mi m

enny

i pén

zbe

és időb

e fo

g ke

rüln

i ne

künk

. Első

lépé

skén

t vis

sza

kell

men

ni u

gyan

azon

az

útv

onal

on a

rra

a he

lyre

, aho

l ut

oljá

ra m

ég m

egvo

lt az

ers

zény

. Ha

busz

on, v

onat

on v

agy

más

info

rmác

iós

szol

gála

ttal,

eset

leg

port

ával

rend

elke

ző

hely

en tö

rtén

t a „

trag

édia

”, a

kkor

le

gkor

ábba

n itt

érd

emes

érd

eklő

dni,

ugya

nis

előf

ordu

lhat

, hog

y va

laki

m

egta

lálta

, és

lead

ta a

tárc

ánka

t. H

a a

pénz

nin

cs is

már

meg

, még

is

viga

szta

ló, h

a le

galá

bb a

z ir

atai

nkka

l ne

m k

ell b

ajló

dni.

Ha

azon

ban

ezze

l ne

m já

rtun

k si

kerr

el, a

kkor

sze

mbe

kel

l né

zni a

köv

etke

ző fo

ntos

teen

dőve

l: le

ke

ll til

tani

azo

kat a

kár

tyák

at, a

mik

kel

illet

ékte

len

felh

aszn

áló

a m

i kár

unkr

a nö

velh

eti v

agyo

nát.

Mos

t elsős

orba

n a

bank

kárt

yákr

a, h

itelk

árty

ákra

és

a ne

m ré

góta

has

znál

atos

SZ

ÉP

Kár

tyár

a go

ndol

ok. E

zeke

t aká

r te

lefo

non

le le

het z

árol

tatn

i, az

onba

n sz

ámol

nunk

kel

l azz

al, h

ogy

ha m

égis

elők

erül

nek,

ugy

anúg

y dí

jat k

ell

fize

tni a

z ak

tivál

ásuk

ért,

min

t ha

újat

cs

inál

tatn

ánk.

H

a a

pénz

tárc

ánka

t ello

pták

, akk

or e

z es

etbe

n a

legk

özel

ebbi

rendőr

ségr

e ér

dem

es m

enni

. Sok

időb

e, a

kár e

gy

délu

tánb

a is

bel

etel

het,

míg

a b

e- é

s fe

ljele

ntés

elk

észü

l, de

min

denk

éppe

n sz

üksé

ges.

Ha

ugya

nis

való

ban

lopá

sról

, es

etle

g ra

blás

ról v

olt s

zó, a

kkor

a

rendőr

ség

álta

l kiá

llíto

tt je

gyző

köny

vvel

ol

yan

tám

ogat

ás ig

énye

lhető

az

önko

rmán

yzat

tól,

ami f

edez

i az

új

okm

ányo

k előá

llítá

si k

ölts

égei

t és

legk

edve

zőbb

ese

tben

az

eltű

nt k

észp

énz

érté

két i

s.

Inne

ntől

két

lehe

tősé

g tá

rul e

lénk

. Az

optim

istá

bbak

sze

rint

érd

emes

vár

ni

Elh

agyo

tt do

lgai

nk

25

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

Kr

itik

us

az ir

atok

pót

lásá

val l

egal

ább

két h

etet

, m

ivel

gya

kran

elő

ford

ul, h

ogy

bedo

bják

eg

y po

stal

ádáb

a a

más

ok s

zám

ára

hasz

nálh

atat

lan

szem

élya

zono

sító

kat.

Más

ok s

zere

tnék

inká

bb m

iham

arab

b le

futn

i a k

örök

et a

z új

pap

írok

be

szer

zésé

re. E

z es

etbe

n elős

zör

időp

onto

t kel

l kér

ni a

járá

si h

ivat

alba

n.

A k

ijelö

lt na

pon

az e

rede

ti an

yakö

nyvi

ki

vona

ttal a

zse

bünk

ben

neki

láth

atun

k az

ir

atai

nk b

esze

rzés

éhez

. Eze

ntúl

az

össz

es

okm

ányo

n ug

yana

z a

fotó

fog

szer

epel

ni,

így

hát m

ég k

ínos

abb,

ha

a so

kak

álta

l kr

itizá

lt „f

otós

” ne

m é

ppen

seg

ítőké

sz,

netá

n m

ogor

va. E

gy id

eigl

enes

sz

emél

yazo

nosí

tó p

lasz

tikká

rtyá

t és

lakc

ímká

rtyá

t azo

nnal

kap

unk,

a tö

bbi

irat

unk

visz

ont k

ésőb

b (2

-3 h

ét) k

erül

ki

post

ázás

ra, t

erm

észe

tese

n a

kiró

tt ill

eték

ek b

efiz

etés

e ut

án. A

lakc

ímká

rtya

10

00 fo

rint

ba, a

sze

mél

yiga

zolv

ány

1500

fo

rint

ba k

erül

. Az

egyi

k le

gdrá

gább

a

jogo

sítv

ány

kiál

lítás

a, e

z ug

yani

s 40

00

fori

ntos

ille

tékk

el já

r. A

kine

k m

inde

n na

p sz

üksé

ge v

an jo

gosí

tván

yára

, az

260

0 fo

rint

ért i

deig

lene

s gé

pjár

műv

ezetői

eng

edél

yt ig

énye

lhet

, am

i hár

om h

étig

őrz

i meg

érv

énye

sség

ét.

Az

adói

gazo

lván

y és

TA

J- k

árty

a az

onos

m

érté

kű, e

gyen

ként

300

0 fo

rint

os k

iadá

st

jele

nt s

zám

unkr

a. It

t meg

jegy

ezné

m,

hogy

a le

gtöb

b es

etbe

n el

egen

dő a

z ad

ószá

m is

, erről

ped

ig in

gyen

es

igaz

olás

t kés

zít k

érés

ünkr

e a

Nem

zeti

Adó

- és

Vám

hiva

tal ü

gyfé

lszo

lgál

ata,

ug

yanc

sak

itt k

erül

sor

az

új k

árty

a ki

állít

ásár

a. A

TA

J- k

árty

a eg

y ha

rmad

ik

hely

en, a

fővá

rosi

vag

y m

egye

i ko

rmán

yhiv

atal

ok e

gész

ségb

izto

sítá

si

pénz

tárá

ban

igén

yelh

ető.

K

önny

ítést

jele

nthe

t, ho

gy m

ár

a di

ákig

azol

vány

t is

lehe

t a

szem

élya

zono

sító

okm

ányo

kkal

egy

he

lyen

bes

zere

zni.

A fé

nyké

p az

járá

si

hiva

talb

an k

észü

l, m

ajd

a ké

relm

ező

Nem

zeti

Egy

sége

s K

árty

aren

dsze

r (N

EK

) az

onos

ítót k

ap, a

min

ek a

bir

toká

ban,

a

kari

pén

ztár

on tö

rténő

csek

k (1

400

Ft.)

befi

zeté

se u

tán

a K

ÖSZ

I iro

dába

n ig

énye

lhető

az ú

j diá

kiga

zolv

ány.

Enn

ek

az e

lkés

zülé

si id

eje

a le

ghos

szab

b, a

tá

jéko

ztat

ás s

zeri

nt 1

hón

apba

telik

, de

a gy

akor

lat e

nnek

a s

oksz

oros

át m

utat

ja.

A b

ankk

árty

a ig

ényl

éséh

ez a

z új

sz

emél

yi ig

azol

vány

szá

ma

szük

sége

s.

Új S

ZÉ

P K

árty

ához

ped

ig a

z az

t

kibo

csát

ó ir

odáb

an v

agy

akár

inte

rnet

en

hozz

áfér

hető

form

anyo

mta

tván

y ki

tölté

se é

s eg

y új

abb

csek

k (1

950

Ft-

ról)

bef

izet

ése

elen

gedh

etet

len.

Ha

már

m

inde

n ir

atun

k m

egúj

ulva

ugy

an, d

e a

birt

okun

kban

van

, akk

or a

z ut

olsó

te

endő

t is

illik

elv

égez

ni. E

z pe

dig

az ú

j pé

nztá

rca

vagy

irat

tart

ó be

szer

zése

.

Vég

ül p

edig

néh

ány

jó ta

nács

:

• M

eglá

táso

m s

zeri

nt n

em

célr

avez

ető

egy

hely

en

hord

ani m

inde

n ir

atot

!•

Kés

zpén

zből

csa

k an

nyi

legy

en n

álun

k, a

men

nyi

felté

tlen

szük

sége

s!•

Vann

ak o

kmán

yok

(pl.:

TA

J- k

árty

a), a

mik

nek

eleg

endő

csa

k a

fény

más

olat

át

mag

ukná

l tar

tani

!•

Sem

mik

éppe

n ne

jegy

ezzü

k fe

l a b

ankk

árty

ánk

PIN

kó

dját

, még

em

léke

ztetőü

l se

a pé

nztá

rcán

kba!

•

Bul

iba,

fesz

tivál

ra

vagy

más

frek

vent

ált

hely

ekre

inká

bb c

sak

egy

szem

élyi

t és

a sz

üksé

ges

pénz

t vig

yük!

(Eze

ken

a re

ndez

vény

eken

gya

kori

bb,

hogy

lába

kél

val

amel

yik

érté

ktár

gyun

knak

.)•

A le

gfon

tosa

bb a

ke

llő fi

gyel

em é

s az

előv

igyá

zato

sság

!

Ha

még

is b

eköv

etke

zne

a sz

eren

csét

lens

ég:

Mie

lőtt

ideg

össz

erop

paná

st

kapn

ánk

a pá

nikt

ól, p

róbá

ljuk

meg

ra

cion

ális

an s

zem

léln

i a d

olgo

kat!

U

gyan

is n

em m

i vag

yunk

az

első

k, s

em a

z ut

olsó

k, a

kik

ebbe

a

hely

zetb

e ke

rülte

k. E

V

Mos

taná

ban

gyak

ran

talá

lkoz

om a

váro

sban

sz

imbi

óták

kal.

Téve

dés n

e ess

ék, e

zek

nem

a Cs

illag

kapu

ki

talá

lt ka

rakt

erei

. A v

alós

ágba

n is

léte

ző,

a gaz

date

sten

élős

ködő

, ugy

anak

kor a

nnak

eg

észs

éget

, gyo

rsab

b gy

ógyu

lást

és él

eterőt

bi

ztos

ító sz

imbi

óták

tipi

kus l

előh

elye

i az

alul

járó

k és

a vi

llam

os-,

illet

ve b

uszm

egál

lók.

Enge

m eg

y az

Árk

ád előt

t szó

lítot

t le.

− M

egsz

ánna

néh

ány

forin

ttal?

Jelle

gzet

es el

ső m

onda

tuk

álta

lába

n za

varb

a ho

z, m

ert h

iszek

az es

élye

gyen

lősé

gben

. Ez

ért ú

gy ta

rtom

, hog

y ni

ncs n

agyo

bb sé

rtés,

min

t egy

eles

ettn

ek a

keze

met

nyú

jtani

. Az

adak

ozás

sal e

lism

erné

m, h

ogy

a nyo

mor

ulto

n m

ár cs

ak én

segí

thet

ek, p

edig

láth

atóa

n m

egél

ab

ból,

hogy

ideg

enek

et h

úz le

. (K

icsit

irig

ylem

is

emia

tt, n

ekem

neh

ézsé

geim

van

nak

ezze

l.)

Nem

szer

etek

más

okat

bán

tani

, ezé

rt az

t fe

lele

m, h

ogy

nem

adok

pén

zt.

Dum

a, ho

gy a

gyen

ge at

tól é

rzi m

agát

jobb

an,

ha eg

y erős

tám

ogat

ja. G

ondo

lj be

le: o

tt se

nyve

d sz

egén

y, er

re jö

n a „

Jani

”, ak

i nem

el

ég, h

ogy

erős

ebb,

de m

ég le

is sa

jnál

ja.

A sz

imbi

óta s

em h

agyt

a mag

át, h

atár

ozot

t el

utas

ításo

mra

tettr

ekés

zség

gel v

álas

zolt:

− Bo

csás

son

meg

, csa

k eg

y ki

s…

− N

e fár

adjo

n, sz

erin

tem

több

re

men

ne, h

a más

nál p

róbá

lkoz

na.

− Tu

dja,

vala

ha ép

ület

gépé

sz v

olta

m.

Min

dig

meg

érin

tene

k az

ősz

inte

val

lom

ások

, sz

ívhe

z szó

ló tö

rténe

tek,

vag

y am

ikor

val

aki

fejle

tt as

szoc

iáci

ós k

épes

sége

ivel

meg

talá

lja az

az

onos

ságo

t két

embe

r sor

sa k

özöt

t.

Ilyen

kor k

edve

t kap

ok al

amiz

snát

adni

. Az

egy

korre

kt ü

zlet

: Ő v

ehet

mag

ának

egy

szen

dvic

set,

én m

eg b

üszk

e les

zek,

hog

y m

enny

ire em

patik

us, e

mbe

rsze

rető

és k

arita

tív

a jel

lem

em. M

ilyen

kár

, hog

y úg

y go

ndol

om,

az jó

téko

nyko

dik

meg

állá

s nél

kül,

akin

ek

bizo

nyítá

sra v

an sz

üksé

ge, h

ogy ő

volta

képp

en

egy

jó em

ber.

A sz

imbi

óta b

ánat

ára é

n ez

t tud

om m

agam

ról.

− U

ram

, nem

hat

meg

, leg

yen

szív

es…

− N

em az

ért,

de…

− N

e fol

ytas

sa. A

vég

én m

eges

ik

mag

án a

szív

em, é

s akk

or

lelk

iism

eret

furd

alás

om is

lesz

, am

iért

nem

adok

pén

zt.

Tisz

tele

tben

kel

l tar

tani

az em

bere

k ak

arat

át, m

ég h

a ez a

zt is

jele

nti,

hogy

raga

szko

dik

a más

októ

l val

ó fü

ggés

hez.

EV

Szim

biót

aG

ers

e D

ebóra

26

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

go

nd

ol

at

Cse

h B

alá

zs í

rása

26

26

KKar

unk

előa

dóte

rmei

nag

ysze

rű

előd

ök n

evét

vis

elik

. A c

ikk

az ő

em

lékü

ket k

íván

ja á

poln

i, de

taga

dhat

atla

n cé

lja a

pro

fess

zoro

k sz

elle

mi ö

röks

égén

ek időt

álló

ságá

ra é

s na

pjai

nkbe

li lé

tjogo

sults

ágár

a va

ló fe

lhív

ás

is. E

zenf

elül

a p

rofe

sszo

rok

élet

ének

rövi

d ös

szef

ogla

lásá

t adj

a, h

ogy

a ha

llgat

ótár

sak

láss

ák –

a te

rmek

ben

ülve

, ille

tve

a m

egem

léke

zett

prof

essz

orok

gon

dola

tait,

té

zise

it ol

vasv

a és

tanu

lva

rólu

k –

nem

cs

ak is

mer

ni k

ötel

es n

evek

ről v

an s

zó,

hane

m to

vább

ható

nem

es s

zem

élye

kről

, sz

elle

mi n

agys

ágok

ról.

Font

os é

rezn

ünk

szem

élyü

k je

lenl

étét

, am

ikor

a n

evük

et

vise

lő te

rmek

ben

ülün

k, h

ogy

egys

égbe

fo

rrha

sson

az

okta

tó ta

nár,

a te

rem

nek

neve

t adó

elő

d és

term

észe

tese

n az

egé

sz

hallg

atós

ág k

olle

ktív

sze

llem

e, e

zzel

vá

lva

a sz

ó ne

mes

érte

lméb

en v

ett j

ogás

z ko

llégá

kká.

Ezé

rt ne

m é

letra

jzi a

dato

k va

gy tu

dom

ányo

s m

unká

sság

ism

erte

tésé

t ta

rtalm

azza

a c

ikk,

han

em p

róbá

lja a

z em

bert,

az

egye

tem

i pro

fess

zort,

a d

iáks

ág

taní

tójá

t és

tám

ogat

óját

, teh

át a

z ad

atok

m

ögöt

t meg

búvó

sze

mél

yt b

emut

atni

.A

köz

jog

kim

agas

lóan

nag

y m

agya

r műv

előj

e M

olná

r Kál

mán

. 188

1-be

n sz

ület

ett é

rtelm

iség

i csa

ládb

an.

Édes

apja

joga

kadé

mia

i ny.

r. ta

nár v

olt,

aki i

ránt

egé

sz é

lete

sor

án ti

szte

lete

t ér

zett,

éde

sany

járó

l has

onló

képp

en

gond

olko

dván

kiv

áló

assz

onyn

ak fe

stet

te

le. A

szi

gorú

ságá

ról h

írhed

t nag

yvár

adi

Prem

ontre

i Főg

imná

zium

ban

tanu

lt, m

ajd

az é

retts

égit

leté

ve e

lőbb

a n

agyv

árad

i jo

gaka

dém

ián,

maj

d a

buda

pest

i Tu

dom

ánye

gyet

emen

foly

tato

tt jo

gi

tanu

lmán

yoka

t. V

issz

aem

léke

zése

i sze

rint

a m

atem

atik

a ór

áktó

l és

taná

rátó

l „m

ásfé

l év

tized

en á

t a v

ilágh

ábor

úig

örök

ös

rém

álm

ok k

ísér

ték”

. Még

a v

ilágh

ábor

ú po

kla

is c

sak

idei

glen

esen

szo

rítot

ta k

i a

mat

emat

ikát

rém

álm

aibó

l. D

e m

egta

nulta

ta

nárá

tól,

hogy

mily

en n

e le

gyen

egy

ta

nár,

így

cini

kus,

fölé

nyes

, gyű

lölk

ödő.

Sz

éles

körű

érd

eklő

dése

kite

rjedt

a ró

mai

jo

gra,

az

egyh

ázjo

gra,

a jo

gtör

téne

tre,

de le

gink

ább

a kö

zjog

hoz

vonz

ódot

t,

amel

y ak

korib

an m

agáb

an fo

glal

ta a

m

ai a

lkot

mán

yjog

ot, k

özig

azga

tási

jogo

t és

pén

zügy

i jog

ot. 1

907-

ben

okta

tói

pály

áját

az

Egri

Joga

kadé

miá

n ke

zdte

. A

vilá

gháb

orú

kitö

rése

kor a

zonb

an

haza

szer

etet

e és

köt

eles

ségt

udat

a ok

án

már

az

első

nap

jele

ntke

zett

a ha

dser

egbe

. Ek

kor „

Tábo

ri Ú

jság

” cí

men

lapo

t is

szer

kesz

tett,

3 é

vig

pedi

g ha

difo

gság

ban

volt.

A h

ábor

úra

viss

zave

zeth

ető

okok

m

iatt

élet

e vé

géig

nőt

len

mar

adt.

A h

ábor

út

köve

tően

lelk

iism

eret

i oko

kból

rövi

d id

eig

Eger

ben

az E

gyhá

zjog

i és

Jogt

örté

neti

Tans

zéke

n ta

níto

tt, e

zt k

övetőe

n pe

dig

1923

-tól K

arun

kon

okta

tott

ism

ét k

özjo

got.

Dr.

vité

z Sz

abó

Pál a

péc

si p

rofe

sszo

rról

re

ndkí

vül m

éltó

an n

yila

tkoz

ott:

„a b

átor

ki

állá

s és

kat

onás

fegy

elm

ezet

tség

, az

elv

hűsé

g em

beré

nek,

a tá

rgyi

lago

s ig

azsá

g fe

ltétle

n hí

véne

k m

inős

ítette

, aki

a

jogá

szifj

úság

meg

értő

bar

átja

és

bőke

zű

mec

énás

a vo

lt. E

gyet

emi p

álya

mun

kák

juta

lmaz

ásár

a és

kül

önbö

ző d

iákj

ólét

i cé

lokr

a a

prof

essz

or je

lentős

öss

zege

ket

áldo

zott.

A h

allg

atók

kör

ében

teki

ntél

ynek

és

még

elle

nfel

ei e

lőtt

is ti

szte

letn

ek

örve

ndet

t.” A

z id

eális

egy

etem

i pro

fess

zor

való

sult

meg

sze

mél

yébe

n. F

ellé

pett

a nu

mer

us c

laus

us e

llen,

és

szót

em

elt a

z „e

gyet

emen

elő

ford

uló

fasi

szta

jelle

gű

atro

citá

sokk

al”

szem

ben.

Vél

emén

ye

szer

int „

A «

sárg

a fo

lt» a

nnak

a h

omlo

kára

ny

om s

zégy

enfo

ltot,

«aki

az

embe

rtárs

a ru

hájá

ra k

íván

ja a

kasz

tani

» – fi g

yelm

ezte

tte

hasz

tala

n ko

rtárs

ait e

gyik

írás

ában

.”

Nap

jain

kban

, am

ikor

a s

zélsős

éges

go

ndol

kodá

smód

újb

ól e

rőre

kap

ni

láts

zik

ez é

pítő

fi gy

elm

ezte

tés!

Nyí

ltan

náci

elle

nes,

hum

anis

ta b

eállí

totts

ágú

embe

r vo

lt, a

kit m

eggyőződ

ése

mia

tt a

nyila

sok

1944

-ben

inte

rnál

tak.

Mol

nár K

álm

án ú

gy

vélte

a k

özjo

g ta

nárá

nak

szen

t hiv

atás

a „a

kö

zint

ézm

énye

k is

mer

teté

se m

elle

tt az

ok

szer

etet

ét é

s a

hozz

ájuk

val

ó ra

gasz

kodá

st

Mes

teri

taní

tóin

k em

lékez

ete I

.

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

go

nd

ol

at

nd

ol

at

27

is b

elec

sepe

gtes

se ta

nítv

ánya

i szí

vébe

” em

elle

tt a

„tan

ár le

gele

nged

hete

tlene

bb

kval

ifi ká

ciój

a a

szer

etet

, az

igaz

ságo

sság

, m

inde

n eg

yéni

, vag

y bá

rmi e

gyéb

(fől

eg

polit

ikai

) elle

nsze

nv a

bszo

lút l

eküz

dése

”.

Nem

es g

ondo

lato

k!K

ortá

rsa

Dem

kó G

yörg

y, a

bud

apes

ti Tu

dom

ánye

gyet

em d

ékán

ja, F

ölde

s B

élán

ak ír

t lev

eléb

en, í

gy je

llem

ezte

: „T

anár

i műk

ödés

ében

kiv

áló

tudo

mán

yos

kész

ülts

éget

és

a fő

isko

lai t

anár

i hiv

atás

ra

igaz

i rát

erm

etts

éget

áru

l el.

Az

ifjús

ágga

l sz

embe

n úg

y a

tant

erem

ben,

min

t a

vizs

gáko

n a

legn

agyo

bb h

igga

dtsá

ggal

, ta

pint

atta

l és

mél

tány

ossá

ggal

jár e

l. M

agán

élet

ében

pél

dás

erkö

lcsi

és

vallá

sos

mag

atar

tást

tanú

sít.”

Okt

atói

pál

yájá

t B

udap

este

n fe

jezt

e be

, az

itt e

ltöltö

tt „l

elki

ekbe

n na

gyon

gaz

dag”

két

év

után

19

48-b

an m

ent n

yugd

íjba.

194

9-be

n m

egfo

szto

tták

MTA

leve

lező

tags

ágát

ól

is, d

e m

éltó

ságg

al v

isel

te a

mél

tány

tala

n cs

elek

edet

et. N

yugd

íjas

évei

ben

tová

bb

növe

lte tu

dásá

t és

műv

elts

égét

, erről

Ó

riás

Nán

dorn

ak íg

y ír

leve

lébe

n: „

Mió

ta

nyug

díjb

a m

enes

ztet

tek,

vag

yis

6 év

óta

m

egkö

zelítől

eg e

zer k

ötet

et o

lvas

tam

el,

a m

agya

r – é

s a

vilá

giro

dalo

m re

mek

eit –

, s

így

élet

em e

gy n

agy

mul

aszt

ását

pót

olta

m.”

H

ossz

ú, e

redm

énye

s él

ete

1961

-ben

ért

vége

t, de

taní

tván

yaib

an é

s m

unká

iban

to

vább

él a

mai

nap

ig.

Óriá

s N

ándo

r 188

6-ba

n sz

ület

ett,

alig

hé

téve

sen

már

foly

amat

osan

olv

asot

t, íg

y eg

yből

a h

arm

adik

osz

tály

ban

kezd

hette

az

ele

mi i

skol

át. P

api p

ályá

ra s

zánt

ák,

enne

k ok

án B

écsb

en h

árom

évi

g te

ológ

iát

tanu

lt. E

zt m

egsz

akítv

a ira

tkoz

ott b

e a

Pázm

ány

Péte

r Tud

omán

yegy

etem

re,

ahol

latin

-törté

nele

m s

zako

s ta

nári

dipl

omát

sze

rzet

t, m

ajd

a ko

lozs

vári

jogi

ka

r hal

lgat

ója

lett.

Mag

a úg

y em

léke

zik

viss

za e

rre,

hog

y „c

ivil

mar

adta

m, d

e az

eg

yház

nak

lelk

es h

íve”

. Ügy

védj

elöl

ti,

maj

d m

inis

ztér

ium

i állá

sa u

tán

1914

-be

n az

Egr

i Jog

akad

émia

Róm

ai J

ogi

Tans

zéké

re k

erül

. Onn

an 1

939-

ben

kerü

l m

éltá

n hí

res

Kar

unk

szin

tén

Róm

ai J

ogi

Tans

zéké

nek

élér

e, e

zenf

elül

két

tané

vben

a

déká

ni ti

szts

éget

is b

etöl

tötte

. 195

3-tó

l mel

lette

, min

t tan

árse

géd

műk

ödöt

t B

ened

ek F

eren

c, m

ásik

híre

s pr

ofes

szor

unk

és ta

nszé

ki u

tódj

a. Ö

nmag

a le

gfon

tosa

bb

elér

endő

cél

ként

a h

allg

atós

ágna

k a

jogá

szi h

ivat

ás m

egbe

csül

ésér

e és

le

lkiis

mer

etes

szo

lgál

atár

a va

ló n

evel

ését

tű

zte

ki. K

iem

elte

a tö

rténe

ti-el

mél

eti

tant

árgy

ak jo

gi műv

elts

ég te

ljess

égéh

ez

való

ele

nged

hete

tlens

égét

, és

aggó

dott

a té

tele

sjog

i tár

gyak

kal s

zem

beni

há

ttérb

e sz

orul

ásuk

mia

tt. M

egje

gyzi

: „a

jogá

szké

pzés

ala

pját

és

gerin

cét a

jo

gtör

téne

ti tá

rgya

k ké

pezi

k”, i

lletv

e „e

gybe

n eg

ész

jogá

szi g

ondo

lkoz

ásun

k és

sze

llem

ünk,

mód

szer

ünk,

s h

azai

jog

feld

olgo

zásá

ra k

épes

ítő tu

dom

ányo

s elők

épze

ttség

ünk

is a

róm

ai jo

gon

alap

szik

”. K

övet

endő

pél

dána

k ta

rtotta

a

róm

ai jo

gász

ok g

yako

rlat-o

rient

álts

ágát

, a

ruga

lmas

jogf

ejle

sztő

tevé

keny

ségü

ket,

illet

ve a

z él

etkö

zeli

joga

lkal

maz

ást.

Ezek

ből t

erm

észe

tesn

ek tű

nik,

hog

y a

róm

ai jo

got m

áig

élő

jogn

ak te

kint

ette

. Em

elle

tt m

egha

táro

zó je

lentős

éget

tu

lajd

oníto

tt a

latin

nye

lvta

nulá

s és

tudá

s fo

ntos

ságá

nak,

de

a sz

ép m

agya

r bes

zédr

e,

a sz

abat

ossá

gra

szin

tén

kiem

elke

dő

fi gye

lmet

ford

ított.

Elv

árta

hal

lgat

óitó

l a

logi

kus

gond

olko

zást

, ezé

rt „á

llásp

ontja

sz

erin

t egy

felk

észü

lt és

jó jo

gász

nak

nem

elé

g cs

ak s

zó s

zerin

t vis

szaa

dni

a ta

nany

agot

, beb

ifl áz

ni a

tank

önyv

et,

hane

m m

eg k

ell t

anul

nia

jogá

szi m

ódon

is

gon

dolk

odni

a.”

Szem

élyé

hez

érde

kes

jele

netk

ént p

áros

ulta

k a

heti

piac

ra tö

rténő

„r

ómai

jogi

” sé

ták,

am

elye

ken

a vi

zsgá

zó

hallg

atók

nak

az é

szle

lt tö

rténé

seke

t és

jogü

gyle

teke

t kel

lett

elem

ezni

ük,

érté

keln

iük

és k

övet

kezt

etés

eket

levo

nni

belő

lük.

Az

ilyen

viz

sgán

meg

buko

tt di

ákok

at g

yakr

an e

gy P

etőfi

idé

zette

l bú

csúz

tatta

el,

mis

zerin

t: „M

ég n

yíln

ak a

vö

lgyb

en a

ker

ti vi

rágo

k…”.

A v

izsg

ázó

tehá

t őss

zel v

issz

ameh

etet

t pót

vizs

gázn

i.A

diá

kság

bar

átja

és

tám

ogat

ója

volt,

tö

bb d

iáks

zoci

ális

tevé

keny

ségb

en ré

szt

vett,

felk

arol

ta a

z ifj

úság

ügy

ét. K

ortá

rsai

m

este

ri előa

dóna

k ta

rtottá

k. K

ause

r Li

pót e

zt ír

ta ró

la: „

Óriá

s pr

ofes

szor

előa

dása

iban

mes

terie

n és

ere

dmén

yese

n ha

szná

lja fö

l a ró

mai

jogn

ak a

jogá

szi

gond

olko

dást

fejle

sztő

, éle

sítő

, feg

yelm

ező,

is

kolá

zó tu

lajd

onsá

gát.

Ez n

agyo

n is

ráfé

r ifj

úság

unkr

a, a

mel

y a

külö

nböző

közé

pfok

ú ta

nint

ézet

ekbő

l cse

kély

kiv

étel

lel b

izon

y m

egle

hető

sen

fésü

letle

n go

ndol

kodá

ssal

ke

rül i

de a

z eg

yete

mre

. Óriá

s pr

ofes

szor

ab

szol

út u

ra a

z an

yagn

ak.”

Az

akko

ri „H

ÖT”

egy

ik k

épvi

selő

je to

vább

fűzi

ér

dem

eit:

„Az

előa

dáso

k m

indi

g ér

deke

sek.

(…

) a p

rofe

sszo

rnak

igen

jele

ntős

sze

repe

va

n a

jogá

szi ö

ntud

at fe

jlesz

tésé

ben,

s a

rra

igye

kszi

k, h

ogy

a ha

llgat

óság

mag

áévá

te

gye

a jo

gász

pál

yát é

s an

nak

érde

kess

égét

sz

emlé

ltess

e.”

1955

-ben

von

ult n

yugd

íjba,

ek

kor 6

9 év

es v

olt.

Több

haz

ai é

s ne

mze

tköz

i kitü

ntet

ésbe

n ré

szes

ült,

ezek

kö

zül a

legp

atin

ásab

b a

Szen

t Ger

gely

Lo

vagr

end

para

ncsn

oki f

okoz

ata

volt,

am

elye

t 198

6-ba

n II

. Ján

os P

ál p

ápa

adot

t át

nek

i. H

ossz

ú él

etta

pasz

tala

tát 1

04

éves

kor

ában

a ju

sztin

iánu

szi t

örvé

nymű

rövi

d, d

e ve

lős

mon

datá

val f

ogla

lta ö

ssze

: „T

iszt

essé

gese

n él

ni, e

gym

ást n

em b

ánta

ni,

min

denk

inek

meg

adni

, am

i nek

i jár

.”.

Mat

uzsá

lem

i kor

t élt

meg

, 199

2-be

n 10

6 év

es k

oráb

an h

unyt

el.

Csa

ládj

a, b

arát

ai é

s az

egé

sz s

zakm

a gy

ászo

lta. E

V

Felh

aszn

ált i

roda

lom

:

Kaj

tár I

stvá

n (s

zerk

.):

Alk

otm

ányf

ejlő

désü

nk ú

tjai.

Vál

ogat

ás

Mol

nár K

álm

án h

átra

hagy

ott í

rása

iból

. K

özre

adja

: Sch

wei

tzer

Gáb

or. P

écs,

201

1K

ajtá

r Ist

ván

(sze

rk.):

Péc

si

jogá

szpr

ofes

szor

ok e

mlé

keze

te (1

923-

2008

) Ant

ológ

ia. P

écs,

200

8Ó

riás

Nán

dor:

Emlé

keim

töre

déke

i. Pé

cs,

2006

Schw

eitz

er G

ábor

: A k

ated

rán

inne

n és

túl.

Tanu

lmán

yok

a jo

gi fe

lsőo

ktat

ás m

últjá

ból.

Pécs

, 201

1Sz

ecsk

ó K

árol

y: Ó

riás

Nán

dor é

lete

és

mun

káss

ága.

Ege

r, 19

98

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

er

as

mu

s

28

28

Vid

a N

oém

i

Era

smus

? A

zt m

ondj

ák,

hogy

fel

ejth

etet

len,

kiha

gyha

tatl

an,

élet

re s

zóló

élm

ény,

amiv

el ú

j ba

ráto

kat

és t

apas

ztal

atok

at

szer

ezhe

tsz.

Am

ikor

nagy

hóe

sés

köze

pett

e re

ggel

hatk

or f

elsz

állt

am

a re

pülő

gépr

e,

már

nem

ére

ztem

mag

am a

nnyi

ra

mag

abiz

tosn

ak.

Eső

s, s

zele

s időj

árás

és

Rot

terd

am

ride

gen

mod

ern

váro

skép

e le

bege

tt

a sz

emem

elő

tt.

Mi

van,

ha

nem

fo

g te

tsze

ni?

Ha

nem

tal

álok

ba

ráto

kat?

Ha

nem

tud

ok v

alam

it

elin

tézn

i? H

a el

rabo

lnak

? Pe

rsze

m

ikor

oda

érte

m,

és a

„sh

ort

stay

” la

kótá

rsam

, D

orka

vár

t az

áll

omás

on,

akko

r m

inde

n ag

goda

lmam

els

záll

t,

és a

mai

nap

ig ú

gy é

rzem

, ho

gy

élet

em e

gyik

leg

jobb

dön

tése

vol

t,

amik

or k

itöl

tött

em a

z E

rasm

usos

je

lent

kezé

si l

apot

.M

iért

Rot

terd

am?

Min

denk

éppe

n ol

yan

orsz

ágba

aka

rtam

men

ni,

ahol

ang

ol n

yelv

en t

udok

tan

ulni

, és

oly

an v

áros

ba,

ahol

kic

sit

meg

tapa

szta

lom

a n

agyv

áros

i él

etér

zést

. R

otte

rdam

ban

kell

emes

en

csal

ódta

m.

Zsú

folt

kik

ötőv

áros

ra

szám

ítot

tam

, he

lyet

te p

edig

egy

m

oder

n, á

tlát

ható

, él

hető

, ti

szta

, bi

zton

ságo

s és

sok

színű

hely

en

talá

ltam

mag

am.

Ren

gete

g üz

let

van,

nin

cs o

lyan

dol

og,

amit

az

embe

r ne

tud

na m

egve

nni.

Az

óvár

ost

a m

ásod

ik v

ilág

hábo

rú

alat

t le

bom

bázt

ák,

így

mod

ern

és

egys

éges

a v

áros

kép.

Rot

terd

amot

a

Maa

s fo

lyó

szel

i ke

tté,

am

in a

vá

ros

legh

íres

ebb

jell

egze

tess

ége,

az

Era

smus

híd

íve

l át

. A v

áros

ban

jó

pár

mod

ern

múz

eum

tal

álha

tó,

ahol

el

vétv

e ak

ad e

gy-e

gy P

icas

so,

Dal

í va

gy M

onet

kép

is.

Itt

van

a v

ilág

ha

rmad

ik l

egna

gyob

b ki

kötő

je,

ahov

á

turi

sta

hajó

kkal

leh

et e

llát

ogat

ni.

A t

ömeg

közl

eked

és n

agyo

n jó

l sz

erve

zett

. H

ágáb

a R

otte

rdam

ból

met

róva

l el

leh

et j

utni

neg

yed

óra

alat

t, A

msz

terd

am e

gy ó

rány

ira

van

és E

indh

oven

is

csak

más

fél

órán

yi

utaz

ás.

Ott

van

nak

még

a k

iseb

b vá

roso

k is

, m

int

Del

ft,

Utr

echt

és

Keu

kenh

of,

ahov

a ta

vass

zal

min

denk

épp

el k

ell

men

ni,

ha

látn

i ak

arju

k a

hata

lmas

tul

ipán

os

kert

eket

.Sz

állá

st n

em v

olt

könn

yű t

alál

ni,

3 hó

napb

a te

lt,

mir

e a

kiut

azás

unk

előt

t si

kerü

lt a

lbér

lete

t ta

láln

unk.

A

z eg

yete

mne

k, a

hova

jár

tam

, na

gyon

mod

ern

épül

ete

van.

Az

üveg

fala

kon

át a

tan

tere

mbő

l rá

lát

az e

mbe

r a

foly

osór

a, v

agy

akár

az

épül

et m

ásik

fel

ében

lévő

irod

ára.

A

tan

árok

köz

vetl

enek

, to

lerá

nsak

, de

osz

tály

ozás

nál

szig

orúa

k. A

ta

ntár

gyak

at t

elje

síte

ni n

em n

ehéz

, jó

je

gyet

elé

rni

anná

l na

gyob

b fe

lada

t.

Kin

t fé

léve

k he

lyet

t ne

gyed

évek

va

nnak

, m

inde

gyik

neg

yedé

v vé

gén

pedi

g sz

ámon

kéré

sek

köve

tkez

nek.

K

ülfö

ldi

hall

gató

ként

nem

tet

szés

sz

erin

t le

het

össz

evál

ogat

ni a

ta

ntár

gyak

at,

hane

m m

odul

okba

va

nnak

cso

port

osít

va,

és e

gy

mod

ulba

nég

y-öt

tan

tárg

y ta

rtoz

ik.

Nag

y ha

ngsú

lyt

fekt

etne

k az

eur

ópai

un

iós

jogs

zabá

lyok

tan

ítás

ára.

A h

olla

ndok

bar

átsá

gosa

k,

tole

ráns

ak,

reng

eteg

a b

eván

dorl

ó és

sok

a f

iata

l. M

inde

nki

jól

tud

ango

lul,

így

az

ügyi

ntéz

és n

agyo

n eg

ysze

rű.

Nag

yon

elte

rjed

t az

ún.

Rot

ter

dam

Trip

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013. fe

bru

ár

er

as

mu

s

29

chip

kárt

yák

hasz

nála

ta f

izet

ési

eszk

özké

nt a

töm

egkö

zlek

edés

ben,

pa

rkol

ásba

n, sőt

egy

es é

tter

mek

ben

is,

azon

ban

külf

öldi

diá

kok

szám

ára

ninc

s di

ákke

dvez

mén

y.

A h

íres

hol

land

tol

eran

ciát

azo

n tú

l, h

ogy

nálu

k bi

zony

os m

érté

kig

legá

lis

a m

arih

uána

fog

yasz

tás

és a

pr

osti

túci

ó, a

z is

jól

mut

atja

, ho

gy

Am

szte

rdam

ban

a Pi

ros

lám

pás

negy

edbe

n te

ljes

en n

orm

ális

, ha

a t

izen

éves

kis

gyer

ekei

kkel

sé

tálg

atna

k az

em

bere

k. A

z is

ér

deke

s, h

ogy

nagy

on s

ok é

püle

t ab

laká

n ni

ncs

függ

öny,

és

telj

esen

be

leh

et l

átni

a l

akás

okba

. E

z ál

lító

lag

arra

a h

agyo

mán

yra

veze

thető

viss

za,

mis

zeri

nt e

gy j

ó pr

otes

táns

nak

ninc

s m

it t

itko

lni

fele

bará

tai

előt

t.

Az

időj

árás

nem

túl

kel

lem

es,

igaz

ából

nem

is

a so

k eső,

han

em

a sz

él t

udja

iga

zán

meg

kese

ríte

ni

az e

mbe

r él

etét

. B

ár a

hol

land

ok

már

úgy

hoz

zász

okta

k, h

ogy

amik

or á

pril

isba

n vé

gre

elér

te a

hő

mér

sékl

et a

15

foko

t, a

tóp

arto

n fü

rdőr

uháb

an r

ohan

gált

ak a

gy

erek

ek,

meg

telt

a p

ark

és a

víz

part

is

nap

ozó

embe

rekk

el.

Egy

elm

arad

hata

tlan

hol

land

je

lleg

zete

sség

a t

ulip

ánok

és

szél

mal

mok

mel

lett

a b

icik

li,

ami

neke

m e

lég

sok

fejf

ájás

t ok

ozot

t.

Aká

rmil

yen

is a

z időj

árás

, a

legt

öbb

holl

and

bici

kliv

el k

özle

kedi

k, m

ivel

a tö

meg

közl

eked

és n

agyo

n dr

ága,

és

nem

uto

lsó

sorb

an a

hol

land

ok

híve

i az

egé

szsé

ges

élet

mód

nak.

H

a m

ár e

gy k

icsi

t ki

süt

a na

p va

gy

enyh

ül a

z idő,

akk

or a

z em

bere

k bi

cikl

itúr

ázna

k, f

utna

k, s

étál

nak,

pi

knik

ezne

k, g

rill

ezne

k va

gy

napo

znak

a p

arko

kban

. N

incs

ol

yan

váro

srés

z, a

hol

ne l

enne

bi

cikl

iút,

sok

szor

aká

r a

járd

a ro

vásá

ra.

Min

denk

inek

roz

oga,

ro

zsdá

s bi

cikl

ije

van,

am

it a

kár

10

euró

ért

is b

e le

het

szer

ezni

a b

icik

li

tolv

ajok

tól,

ún.

jun

kies

-tól

. H

iába

ve

sz a

z em

ber

a bi

cikl

ijér

e ha

talm

as

laka

toka

t, n

incs

oly

an b

icik

li,

ami

bizt

onsá

gban

len

ne.

Nek

em

háro

m b

icik

lim

et l

optá

k el

, és

ige

n,

min

degy

ik l

e vo

lt l

akat

olva

! A

mi

nagy

on h

iány

zott

, az

a

haza

i ko

nyha

, m

ert

a ho

llan

dok

elég

íze

tlen

éte

leke

t es

znek

. A

„ked

venc

eim

” a

„gya

nús”

hús

goly

ók

volt

ak,

amit

az

Era

smus

os e

stek

en

a H

eine

kene

k és

saj

tok

mel

lé

kíná

lgat

tak,

am

ikrő

l hi

ába

prób

álta

m

kide

ríte

ni,

hogy

mitől

oly

an a

be

lsej

ük,

min

t az

olv

aszt

ott

máj

krém

, m

indi

g az

t a

vála

szt

kapt

am,

hogy

jo

bb h

a ne

m t

udom

. A t

ársa

ságu

nk

elég

szí

nes

volt

. Vol

tak

közt

ünk

ausz

trál

ok,

új-z

élan

diak

, sk

ótok

, sz

inga

púri

ak,

kana

daia

k, o

sztr

ákok

, né

met

ek,

görö

gök,

oro

szok

, li

tván

ok,

mex

ikói

ak,

svéd

ek,

span

yolo

k,

fran

ciák

, dá

nok,

bel

gák,

tör

ökök

és

mag

yaro

k. M

ivel

a m

ásik

két

m

agya

r lá

ny m

ásik

egy

etem

re j

árt,

ez

ért

az ő

cso

port

társ

aikk

al i

s jó

ban

volt

unk.

Sok

szor

öss

zejá

rtun

k fő

zőcs

kézn

i, e

lein

te m

inde

nki

a sa

ját

nem

zeti

éte

lét

kész

ítet

te e

l. P

ersz

e a

kedd

ott

is

a bu

likr

ól s

zólt

. A k

inti

hi

vata

los

egye

tem

ista

szó

rako

zóhe

ly,

a B

ED

nag

yon

haso

nlít

az

itth

oni

Est

Caf

éra.

Bel

épés

, ru

hatá

r in

gyen

es,

a fo

gyas

ztás

vis

zont

, m

int

min

den

holl

and

hely

en,

elég

dr

ága.

A h

olla

ndok

nál

reng

eteg

a

szór

akoz

óhel

y, e

gész

utc

ák v

anna

k te

le i

gény

es p

ubok

kal,

am

ik m

ind

csor

dult

ig v

anna

k m

inde

nfél

e ko

rú e

mbe

rekk

el,

akár

50-

60

éves

ekke

l is

, úg

yhog

y m

inde

nki

könn

yen

meg

talá

lja

azt

a he

lyet

, ah

ol j

ól é

rzi

mag

át.

És

pers

ze E

SN

prog

ram

ok i

s m

indi

g ak

adta

k.M

ég s

okat

tud

nék

írni

, de

az

bizt

os,

akár

mil

yen

közh

elye

s is

, ho

gy a

z E

rasm

us h

atal

mas

le

hető

ség,

am

i re

nget

eg p

ozit

ív

élm

énny

el j

ár.

Min

denk

it c

sak

bizt

atni

tud

ok,

hogy

ha

van

rá

lehe

tősé

ge,

akko

r vá

gjon

bel

e!

Ha

pedi

g m

égse

m s

iker

ül,

de

egys

zer

Hol

land

iába

tév

ed,

akko

r m

inde

nkép

p ta

rtsa

a s

zem

ét a

bi

cikl

ijén

! EV

Min

denk

it cs

ak b

iztat

ni tu

dok,

hog

y ha

van

rá le

hető

sége

, akk

or v

ágjo

n

bele

! Ha

pedi

g m

égse

m si

kerü

l, de

egy

szer

Hol

land

iába

téve

d, a

kkor

min

denk

épp

tarts

a a

szem

ét a

bic

iklij

én!

„

ex

pr

es

sis

ver

bis

2013.

febru

ár

pr

og

rp

ro

gr

am

30

Új é

v, ú

j fél

év, ú

j rem

énye

k.

Meg

kezdőd

ött a

febr

uár,

mik

orra

ta

lán

már

min

denk

i túl

juto

tt a

vilá

g vé

get n

em é

rése

oko

zta

sokk

on, a

vi

zsga

idős

zak

sike

rein

és

kuda

rcai

n, é

s re

ális

abba

n ál

l lel

kes

újév

i fog

adal

mai

hoz.

A

z ol

yano

khoz

, min

t hog

y m

ost t

ényl

eg

min

den

órár

a be

jár.

És p

ersz

e időb

en

neki

áll t

anul

ni. V

alam

int t

öbbe

t fog

sp

orto

lni,

ideg

en n

yelv

eket

tanu

lni,

kultu

rális

kis

okos

sá le

sz, a

tanu

lás

mel

lett

dolg

ozni

fog

és s

züks

ég e

seté

n m

egm

enti

a vi

lágo

t. Va

nnak

am

ik k

önny

en, m

ások

ki

csit

nehe

zebb

en te

ljesí

thetők

, de

ném

i kr

eativ

itáss

al k

óros

lust

aság

és

súly

os

szab

adidőh

iány

ese

tén

is v

an e

sély

a

kivi

tele

zésr

e.A

test

moz

gásr

a vá

gyók

at m

árci

us

8-ig

min

den

déle

lőtt

10-tő

l egé

szen

es

tig a

Zso

lnay

-neg

yedb

en a

Piro

grán

it ud

varo

n ki

alak

ított

korip

álya

vár

ja.

A d

iákj

egyá

rak

egés

zen

bará

tság

osak

, ko

rcso

lya

bére

lhető,

és

a ka

rhoz

is k

özel

es

ik, í

gy a

kár ó

rák

előt

t, kö

zött

vagy

utá

n is

meg

fele

lő 1

-2 v

idám

óra

eltö

ltésé

re.

A m

eleg

ebb

idő

köze

ledt

ével

érd

emes

ki

sebb

-nag

yobb

kirá

ndul

ások

ker

etéb

en

a ta

vasz

i Péc

s sz

épsé

geiv

el is

mer

kedn

i, ak

ár id

illi h

angu

latú

utc

áin

kóbo

roln

i, ak

ár a

Mec

sekb

en v

ándo

roln

i. A

z Eu

rópa

K

ultu

rális

Főv

áros

a pr

ogra

m k

eret

ében

m

egúj

ult T

etty

e és

Hav

iheg

y az

év

min

den

szak

aszá

ban

vará

zsla

tos,

épp

úgy,

min

t a

kilá

tás

a Tv

-toro

nybó

l, ak

i még

nem

látta

, fe

ltétle

nül p

ótol

ja.

A k

ultú

ra sz

erel

mes

eit n

agys

zerű

előa

dáso

kkal

vár

ja a

Péc

si N

emze

ti Sz

ínhá

z és

a J

anus

Egy

etem

i Szí

nház

(JES

Z). A

z

előb

bibe

n fe

bruá

rtól ú

j szí

ndar

ab H

alál

os

tava

sz, d

e a

nagy

sik

erre

teki

ntet

tel

tová

bbra

is műs

oron

van

több

ek k

özöt

t A

padl

ás é

s A d

zsun

gel k

önyv

e. A

JES

Z-be

n pe

dig

az A

ntig

oné,

Pla

tono

v, Ip

higé

nia

Aul

iszb

an é

s a

Prób

aDA

DA

teki

nthe

tők

meg

(hel

yfog

lalá

s sz

üksé

ges,

az

előa

dáso

k in

gyen

esek

). H

a m

ár Z

soln

ay N

egye

d,

kiha

gyha

tatla

n lá

tniv

aló

a hé

t min

den

napj

án lá

toga

that

ó „p

écsi

cso

dák

palo

tája

”,

vagy

is L

abor

– In

tera

ktív

Var

ázst

ér, a

hol

a já

tszó

saro

któl

a T

esla

-teke

rcsi

g m

inde

n va

n, é

s a

sok

érde

kess

ég m

elle

tt sz

ámos

iz

galm

as k

ísér

let j

áték

os fo

rmáb

an is

ki

prób

álha

tó. A

Műv

észe

tek

és Ir

odal

om

Ház

a fe

bruá

r 12.

és

már

cius

8. k

özöt

t a

Cso

kolá

dé A

-tól Z

-ig n

éven

cso

ki

kóst

olóv

al e

gybe

kötö

tt cs

okol

ádét

örté

neti

kiál

lítás

sal v

árja

az

édes

száj

ú ér

deklődők

et

(a p

rogr

am e

lőze

tes

tele

fono

s je

lent

kezé

st

igén

yel).

A fi

lmek

sze

relm

esei

nek

és a

ro

man

tikus

okna

k tu

dom

ajá

nlan

i az

Apo

lló

moz

it, d

iákb

arát

jegy

árai

val é

s he

pehu

pás

fote

ljeiv

el m

ondh

atni

áté

rtelm

ezi a

ho

llyw

oodi

fi lm

eket

. Vag

y ha

azo

kat m

ár

látta

d, h

át k

anad

ai, j

apán

, fra

ncia

és

svéd

sz

erző

i és

műv

észfi

lmek

et s

zint

e bá

rmik

or

lehe

t ott

talá

lni.

És n

em m

elle

sleg

a F

ranc

ia

Film

éjsz

aka

is o

tt sz

okot

t meg

rend

ezés

re

kerü

lni.

Ha

jobb

an é

rdek

elne

k a

csen

des

más

fél

órák

hel

yett

a ko

ncer

tek,

akk

or s

incs

ve

szve

min

den.

A m

inde

n jo

gász

álta

l jól

is

mer

t Péc

si E

st C

afé-

ban

febr

uár 2

3-án

Th

e St

arm

ans

konc

ert l

esz.

A D

avid

Bow

ie

tribu

te b

and

tagj

ai tö

bbek

köz

ött F

renk

, az

am

ber s

mith

-ből

Pon

iklo

Imre

, Var

ga

Zsuz

sa é

s a

Han

gásb

ól M

inda

End

re.

Már

cius

8-á

n pe

dig

Sena

Liv

e B

and

konc

ert

az Ir

ie M

affi a

cso

daha

ngú

ének

esnő

jéve

l. A

Kod

ály

Köz

pont

ban

már

cius

2-á

n 30

y Sz

entim

entá

lé, a

pro

gram

aján

ló s

zerin

t „a

szí

npad

on e

zútta

l 15

zené

sz já

tszi

k,

meg

mut

atva

a k

omol

y és

kön

nyűz

ene

együ

vé ta

rtozá

sát”

.A

már

meg

szok

ott é

s sz

eret

ett

prog

ram

ok é

s bu

lik m

elle

tt, m

int a

Jo

gász

– K

özga

zdás

z Ta

vasz

i Fes

ztiv

ál

(rem

élhe

tőle

g id

én is

lesz

) és

a ny

ár e

leji

Séta

tér F

eszt

ivál

, a h

írek

szer

int v

égre

m

egin

t meg

rend

ezés

re k

erül

a s

okak

álta

l m

ár n

agyo

n hi

ányo

lt Pé

csi E

gyet

emi N

apok

(P

EN).

A ré

szle

tekről

csa

k kó

sza

plet

ykák

és

meg

nem

erő

síte

tt hí

rek

kerin

gene

k,

egye

lőre

a h

elys

zínről

, pon

tos

időp

ontró

l (á

llító

lag

ápril

is 2

5-28

.) és

fellé

pőkről

ne

m s

okat

tudn

i (de

több

en a

Tan

kcsa

pdát

em

lege

tik).

De

ha le

sz, a

z cs

ak jó

lehe

t.A

sok

sza

badi

dőve

l meg

áldo

tt ön

jelö

lt sz

uper

hősö

ket o

lyan

, vár

ossz

erte

sok

ön

ként

est f

ogla

lkoz

tató

szer

veze

tek

várjá

k, m

int a

Mis

ina

Term

észe

t- és

Á

llatv

édő

Egye

süle

t, a

Men

edék

Péc

s,

vagy

a S

zem

em F

énye

Ala

pítv

ány.

De

akko

r se

csüg

gedj

, ha

inká

bb m

egha

gyná

d az

önk

énte

s m

unká

t a k

özép

isko

láso

knak

, va

gy é

pp időd

és

ener

giád

vég

es, s

ok

jót t

ehet

sz m

ég íg

y is

. Az

Ors

zágo

s Fe

lsőo

ktat

ási V

érad

óver

seny

a s

zorg

alm

i idős

zakk

al e

gyüt

t fol

ytat

ódik

(tav

aly

a 2.

he

lyez

ést é

rte e

l a P

TE),

és a

z ülőh

elye

d is

bá

rmik

or á

tadh

atod

a b

uszo

n az

idős

ekne

k.Ó

ralá

toga

tásr

a és

tanu

lásr

a sa

jnos

nin

cs

más

java

slat

om, m

int k

ávé,

türe

lem

, ki

tartá

s, n

émi s

zorg

alom

és

jó s

zaba

didő

s pr

ogra

mok

, úgy

máj

us 1

1-ig

repü

lni f

og a

z idő.

EV

Ru

szin

An

na

Prog

ram

aján

ló