GOND

OLAT

Vizsga

idősza

kViz

sgaidő

szak

GOND

OLAT

Két pe

rc kar

ácson

yKét

perc

karács

ony

22. o

ldal

22. o

ldal

28. o

ldal

28. o

ldal

16. o

ldal

16. o

ldal

GOND

OLAT

“Gyer

ekbará

t BBC

”“G

yerekb

arát B

BC”

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

Pé

csi

Tu

do

má

ny

eg

ye

tem

Jo

gi

Ka

rán

ak

la

pja

XX

. évfo

lyam

3. sz

ám

EX

PR

ES

SIS

ver

bis

10. o

ldal

10. o

ldal

TANÁ

RPOR

TRÉ

Dr. Sz

ilovics

Csaba

Dr. Sz

ilovics

Csaba

20

12

. n

ovem

ber

- dece

mber

3

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

S.L

.

impres

szum

FŐSZ

ERKE

SZTŐ

Sági

Lilla

TÖRD

ELÉS

Sági

Lilla

FELE

LŐS

SZER

KESZ

TŐSo

lymos

Már

ton

Lajos

OLVA

SÓSZ

ERKE

SZTŐ

Hock

Báli

nt

CÍM

LAP

Toka

i Bon

ita

KRIT

IKUS

Szot

áczk

y Ger

gely ♦ R

izmay

er B

arba

ra ♦

Rusz

in An

na ♦

Sulán

Em

ese

GOND

OLAT

Ge

rber

Pet

ra ♦

Sulán

Em

ese ♦ T

amics

Ben

degú

z ♦ T

akác

s Zsu

zsan

na ♦

Pere

sa P

etra

Izab

ella ♦

Sulán

Em

ese ♦ H

offa

rt Sz

abina

JOGI

INFO

Börö

cz Is

tván

JOGI

NAG

YÍTÓ

: M

adar

ász B

éla ♦

Koós

Gab

riella

INTE

RJÚ

Gers

e De

bóra

♦ M

adar

ász B

éla ♦

Sági

Lilla

SZIG

ETDé

zsen

yi Zs

ófi ♦

Nagy

Vikt

or

FELE

LŐS

KIAD

ÓDr

. Ber

ke G

yula,

dék

ánEX

PRES

SIS

VERB

IS; S

ági L

illa

NYOM

DAI M

UNKÁ

LATO

KV-

TESA

Bt.

7720

Péc

svár

adRa

dnót

i Mikl

ós u

. 11.

LEV

ELEZ

ÉSI C

ÍM: 7

622

Pécs

, 48-

as té

r 1.

IRO

DA

: Doh

ány

utca

i épü

let 0

15. s

zoba

E-M

AIL

: exp

ress

is@

ajk.

pte.

hu

Meg

jele

nik

havo

nta

1100

pél

dány

ban

a P

TE Á

JK é

s a

PTE

ÁJK

HÖ

T tá

mog

atás

ával

.A

z eg

yes

cikk

ekbe

n al

koto

tt vé

lem

ény

nem

tükr

özi a

Sze

rkes

ztős

ég á

llásp

ontjá

t.ISSN 1

416-9738

Sági

Lil

lafő

szer

kesz

tő

Az

Exp

ress

is V

erbi

s már

nem

csak

a

Face

book

on e

lérh

ető,

han

em a

HÖ

T ho

nlap

ról i

s let

ölth

etite

k és

onl

ine

is

olva

shat

játo

k! K

likke

ljete

k rá

nk é

s ol

vass

atok

min

ket!

Uto

lsó

hete

k, u

tols

ó na

pok

a 20

12-e

s ősz

i sze

mes

zter

ből.

Mi v

ár rá

nk?

Háb

orú.

Viz

sgai

dősz

ak?

Igen

úja

bb v

agy

az e

lső

évfo

lyam

szám

ára

az e

lső

vizs

gaidős

zak.

Ők

azok

, aki

k m

ég á

lmuk

ban

is a

biz

onyo

s „ha

jóra

” go

ndol

nak,

his

zen

úszn

i utá

na n

em

könn

yű, ú

jra v

árni

ped

ig n

agy

hiba

. R

ette

gés é

s kön

nyek

foka

. Nem

csa

k az

ő k

örei

kben

, his

zen

vann

ak idős

ebb

egye

dek

is, a

kikr

e je

llem

ző e

z a

szim

ptóm

a. Ig

en, e

z a

jó ö

reg

vizs

gaidős

zak.

Va

nnak

azo

k a

hallg

atók

, aki

k eb

ben

az idős

zakb

an, s

aját

, kül

ön b

ejár

atú

zárk

ájuk

rabj

ává

váln

ak é

s a k

ötel

ező

sétá

jukr

a pe

dig

csak

a v

izsg

anap

on k

erül

sor,

az e

gyet

em é

s a b

örtö

n kö

zött.

Va

n ol

yan

vizs

gázó

, aki

nek

ez a

viz

sgai

dősz

ak h

ábor

ú. Jó

kat

ona

mód

jára

felfe

gyve

rkez

ve

meg

y a

csat

a he

lysz

ínér

e, m

ajd

hulló

vér

és v

e-re

jték

mel

lett

absz

olvá

l. Va

nnak

a k

amik

aze

típu-

súak

, aki

k fe

gyve

r hiá

nyáb

an, f

elál

dozv

a m

aguk

m

egbu

knak

más

hel

yett.

Ez

ek u

tán

mi v

ár m

ég rá

nk? A

z ün

nepe

k. K

ar-

ácso

ny, s

zilv

eszt

er.

Bár

az

iden

titás

zav

ar k

edvé

ért,

már

nov

embe

r-be

n a

közg

azdá

szok

örd

ögi m

arke

tingj

e ál

tal

fels

zere

lt ki

raka

tok,

üzl

etek

dek

orác

iója

üld

öz

benn

ünke

t, m

ár ü

völt

a ka

rács

onyi

zen

e, á

rad

a műf

enyő

illa

t és m

egva

kít a

műh

ó cs

illog

ása.

Ez

dece

mbe

rben

foko

zódi

k. A

nyü

zsgő

em

bertö

meg

, pe

dig

inká

bb e

gy k

arác

sony

i ajá

ndék

vásá

rlás

fogy

aszt

ói tá

rsad

alm

ának

pre

dato

rait

képv

isel

i, m

int a

kar

ácso

nyi d

íszm

enet

et. A

bev

ásár

ló k

öz-

pont

okba

n ag

ress

zív

hölg

yek,

kab

átba

n, k

ezük

-be

n sz

atyr

okka

l, a

mel

egtő

l kol

labá

ló fé

rfi ak

, és

síró

kis

gyer

ekek

. A k

arác

sony

i han

gula

t ped

ig

ahel

yett,

hog

y lá

gyan

sim

ogat

ná a

rcun

k, in

kább

ar

con

vág.

Idill

i. M

i vár

még

ránk

? Sz

ilves

zter

. Am

ikor

min

denk

i a m

ámor

útjá

ra

kerü

l, m

ásna

p pe

dig

a de

toxi

káló

ba. P

etár

dák

robb

anna

k az

utc

án, á

lland

ó du

dasz

ó.

Mon

dom

én,

hog

y ez

csa

k há

ború

lehe

t. Ez

ek u

tán

mi v

ár m

ég rá

nk?

Rem

éljü

k m

inde

zt e

lker

ülve

, egy

sike

res v

izsg

aidő

szak

és k

elle

mes

kar

ácso

nyi ü

nnep

ek,

bold

og, ú

j évv

el.

Bék

és B

oldo

g K

arác

sony

, Sik

eres

viz

sgai

dősz

akot

és S

iker

ekbe

n

gazd

ag, b

oldo

g új

éve

t kív

án m

inde

nkin

ek a

z Exp

ress

is V

erbi

s.

Ui.:

Mi v

ár rá

nk? A

z új

Ver

bis

Mi v

ár m

ég r

ánk?

4ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Tartalom

3. o

ldal

Ság

i Lill

a: M

i vár

még

ránk

?

5. o

ldal

Bör

öcz I

stvá

n: D

on’t

be e

vil-

a G

oogl

e

adat

véde

lmi p

oliti

kája

6. o

ldal

Mad

arás

z Béla

: Vég

pont

7. o

ldal

Tak

ács K

íra: E

LSA

és

ON

SZ

besz

ámol

ók

8 .o

ldal

Fia

tal É

rtelm

iségi

Klu

b

10. o

ldal

Bes

zélg

etés

Dr.

Szilo

vics

Csa

báva

l

12. o

ldal

Koó

s Gab

riella

: A h

arm

adik

orsz

ágbe

liek

mig

ráci

ója

a m

agya

r–sz

erb

hatá

r

men

tén

14. o

ldal

Kar

i kép

regé

ny

16. o

ldal

Tak

ács Z

suzs

anna

: „G

yere

kbar

át”

BBC

17. o

ldal

Ger

ber P

etra

: Kita

l-álo

m

18. o

ldal

Zoe

Pho

bic I

nter

jú

20. o

ldal

Szi

get

22. o

ldal

Tam

ics B

ende

gúz:

Viz

sgai

dősz

ak

23. o

ldal

Szo

tácz

ky G

erge

ly: K

ritik

us

24. o

ldal

Riz

may

er B

arba

ra: Y

ou d

on’t

know

Jack

26. o

ldal

Rus

zin

Ann

a: A

dok

tor ú

r

27. o

ldal

Sul

án E

mes

e: Jo

anne

Kat

hlee

n

Row

ling

– Th

e C

asua

l Vac

ancy

28. o

ldal

Per

esa

Petr

a Iz

abell

a: K

ét p

erc

kará

cson

y

29. o

ldal

Ger

se D

ebór

a: O

, Tan

nenb

aum

30. o

ldal

Sul

án E

mes

e: M

oder

n A

dven

t

31. o

ldal

Ger

ber P

etra

: Csa

tlako

zz te

is a

WW

F-

hez!

32. o

ldal

Hof

fart

Sza

bina

: A m

affi a

törv

énye

i

34. o

ldal

Vod

afon

e

A un

iver

sity

pass

egy

sége

s sz

olgá

ltató

ren

dsze

rt 20

12-b

en h

oztu

k lé

tre a

péc

si

egye

tem

i po

lgár

ok s

zám

ára,

hog

y a

vár

osba

n ig

ényb

e ve

hető

szí

nvon

alas

sz

olgá

ltatá

sokh

oz g

aran

tálta

n a

legn

agyo

bb á

lland

ó ke

dvez

mén

nyel

jut

hass

anak

ho

zzá.

A u

nive

rsity

pass

Tag

okna

k ol

csób

bá é

s egy

szerűb

bé te

sszü

k az

éle

tét:

univ

ersi

typa

ss: 5

-50%

ked

vezm

ény

a un

iver

sity

pass

Car

d fe

lmut

atás

ával

Péc

s 80

külö

nböző

szol

gálta

tójá

nál,

univ

ersi

typa

ss S

port:

10-

40%

ked

vezm

ény

onlin

e vá

sárlá

s és u

nive

rsity

pass

C

ente

rekb

en tö

rténő

vás

árlá

s ese

tén

Pécs

spor

tszo

lgál

tató

inál

. Gar

antá

ltan

Pécs

le

gjob

b ár

ait n

álun

k ta

lálo

d.

Reg

iszt

rálj,

vás

árol

j és

élv

ezd

a un

iver

sity

pass

ren

dsze

rét

és e

lőny

eit,

mer

t eg

yete

mi p

olgá

r va

gy!

5

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Jo

gi

Inf

o

AA tá

rsad

alom

jele

ntős

rész

e úg

y te

kint

az

adat

véde

lem

re, m

int

egy

fele

sleg

re. A

z ad

atke

zelő

cé

gek

szám

vite

li ad

min

iszt

ráci

ós

köte

leze

ttség

ként

fogj

ák fe

l, az

em

bere

k pe

dig

egyá

ltalá

n ne

m fo

glal

kozn

ak

vele

. Sok

ak sz

erin

t az

adat

véde

lem

cs

ak a

bűn

özők

et v

édi,

mia

tta n

em le

het

kam

erar

ends

zere

ket t

elep

íteni

, ille

tve

nem

le

het a

csa

ló m

unka

válla

lót l

enyo

moz

ni.

Az

embe

rek

úgy

szoc

ializ

álód

tak,

hog

y a

mag

ánla

kásu

kba

nem

eng

edne

k be

aká

rkit.

H

a cs

önge

tnek

, meg

nézi

k, m

egké

rdez

ik,

kihe

z va

n sz

eren

cséj

ük, a

láto

gató

mit

szer

etne

, és a

z in

form

áció

k bi

rtoká

ban

meg

hozz

ák a

dön

tést

, bee

nged

ik-e

a

mag

ánsz

férá

jukb

a va

gy se

m. K

ülön

ös

mód

on e

z ne

m il

yen

term

észe

tes,

ha a

sz

emél

yes a

dato

król

van

szó,

ped

ig o

tt is

ez

lenn

e az

eljá

rás.

„Mié

rt ne

adn

ám m

eg a

z ad

atai

mat

? N

incs

sem

mi t

itkol

niva

lóm

, sem

mi k

árom

ne

m sz

árm

azha

t belől

e.”

– m

ondh

atja

a

szke

ptik

us. H

a ni

ncs t

itkol

niva

lója

, vaj

on

been

ged

egy

vadi

dege

n em

bert

a la

kásb

a,

hogy

meg

nézz

e es

te a

ked

venc

tv-s

oroz

atát

m

elle

tte h

elye

t fog

lalv

a? N

em k

ér e

nni,

sem

inni

, nem

is b

eszé

lne,

csa

k le

ülne

a

kana

péra

, kár

t nem

oko

zna.

A G

oogl

e is

has

onló

tevé

keny

sége

t fol

ytat

a

felh

aszn

álók

több

ségé

nek

tudt

a né

lkül

. A

z AdW

ords

nevű

rekl

ámsz

olgá

ltatá

sa

a vi

selk

edés

ala

pú re

klám

ozás

on a

lapu

l, am

elyn

ek lé

nyeg

e, h

ogy

a fe

lhas

znál

ók

inte

rnet

ezés

i szo

kása

it vi

zsgá

lja,

mon

itoriz

álja

. Enn

ek so

rán

a m

eglá

toga

tott

olda

lak,

gya

kran

has

znál

t kul

cssz

avak

, on

line

létre

hozo

tt ta

rtalm

ak k

erül

nek

tanu

lmán

yozá

sra

anna

k ér

deké

ben,

hog

y a

kiér

téke

lés e

redm

énye

ként

létre

jöjjö

n eg

y eg

yedi

profi l

, am

elyh

ez k

önny

edén

hoz

zá

lehe

t ren

deln

i a h

ozzá

illő

rekl

ámok

at.

Ezek

az

egyé

ni sz

emél

yisé

gprofi l

ok

adat

véde

lmi s

zem

pont

ból j

elen

tős

rizik

óval

bírn

ak, u

gyan

is e

gy e

setle

ges

tám

adás

sorá

n a

felh

aszn

áló

vala

men

nyi

adat

a ho

zzáf

érhe

tővé

vál

na. A

sz

emél

yisé

gprofi l

ok k

iala

kítá

sána

k eg

ysze

rűbb

é té

telé

ben

nagy

szer

epe

van

a G

oogl

e 20

12 m

árci

usáb

an m

egje

lent

le

gúja

bb a

datv

édel

mi i

rány

elvé

nek,

m

elyn

ek a

legf

onto

sabb

újít

ása

a ko

rább

iakh

oz k

épes

t a tö

bb m

int 6

0 te

rmék

spec

ifi ku

s ada

tvéd

elm

i irá

nyel

v ha

rmon

izál

ása,

álta

láno

sítá

sa. A

z irá

nyel

vek

hom

ogen

izál

ása

lehe

tővé

tette

a

Goo

gle

szám

ára,

hog

y jo

gila

g vé

detté

tegy

e az

ada

tvéd

elm

i gya

korla

tát.

Az

Euró

pai B

izot

tság

29-

es sz

ámú

adat

véde

lmi m

unka

csop

ortja

felv

ette

a

kapc

sola

tot a

Goo

gle-

lal é

s fel

szól

ította

, ho

gy ti

sztá

zza

adat

keze

lői t

evék

enys

égét

. A

Goo

gle

vála

sza

több

pon

ton

is h

omál

yos

vagy

tága

n ér

telm

ezhe

tő v

olt,

ebbő

l ki

foly

ólag

nem

vol

t meg

álla

píth

ató

pont

osan

, mik

ént k

ezel

i a fe

lhas

znál

ók

adat

ait.

Az

azon

ban

egyé

rtelműv

é vá

lt,

hogy

coo

kie-

k se

gíts

égév

el g

yűjti

az

adat

okat

.A

zok

a fe

lhas

znál

ók, a

kik

adat

aik

kéte

s kez

elés

ét e

l sze

retn

ék k

erül

ni,

böng

észő

jükb

en b

eállí

that

ják

az ú

n. D

o N

ot T

rack

funk

ciót

, am

ely

– ne

vébő

l is

adód

óan

– le

tiltja

a fo

lyam

atos

mon

itorin

g te

véke

nysé

get.

Enne

k a

lépé

snek

eg

yérte

lmű

előn

ye a

felh

aszn

áló

adat

aina

k

véde

lme,

gaz

dasá

gi sz

empo

ntbó

l vis

zont

in

kább

neg

atív

hat

ást v

álth

at k

i, m

ert

jele

ntős

en le

csök

ken

anna

k az

esé

lye,

hog

y az

inte

rnet

ező

ráka

ttint

son

a re

klám

okra

. Ez

nem

csak

a h

irdető

szám

ára

hátrá

ny, h

anem

a

Goo

gle

szám

ára

is, a

ki b

evét

elei

70-

80%

-át

rekl

ámsz

olgá

ltatá

sábó

l sze

rzi.

Az

inte

rnet

ezők

túln

yom

ó tö

bbsé

ge

sajn

álat

os m

ódon

nem

ism

eri e

zt a

z op

ciót

. Ép

pen

ezér

t a W

indo

ws 8

-ba

inte

grál

t In

tern

et E

xplo

rer 1

0-be

n al

apér

telm

ezet

té

vált

a D

NT

funk

ció.

A M

icro

soft

ezze

l a

dönt

ésév

el a

jogv

édő

szer

veze

tek

előt

t kí

ván

jó fé

nybe

n fe

ltűnn

i, a

való

ság

azon

ban

enné

l árn

yalta

bb k

épet

mut

at. A

z új

ope

ráci

ós re

ndsz

eréb

e ug

yani

s beé

píte

tte

a Sm

artS

cree

n fu

nkci

ót, a

mel

y a

prog

ram

ok

tele

píté

séné

l inf

orm

áció

t gyű

jt és

elk

üldi

fe

ldol

gozá

sra

a re

dmon

di k

özpo

ntba

. Ez

a te

véke

nysé

g is

két

sége

s ada

tvéd

elm

i sz

empo

ntbó

l, ki

jele

nthe

tő te

hát,

hogy

a

Mic

roso

ft se

m v

álik

az

adat

véde

lem

m

oder

nkor

i pél

daké

pévé

.A

Goo

gle

elől

ped

ig sz

inte

lehe

tetle

n el

bújn

i, de

am

íg n

em si

kerü

l fel

ism

erni

, ho

gy a

szem

élye

s ada

t kez

elés

e ön

mag

ában

eg

y em

ber m

agán

szfé

rájá

ba v

aló

beha

tolá

s, m

ely

az é

rinte

ttet –

még

ha

nem

is tu

dja

– za

varja

, add

ig sz

inte

telje

sen

fele

sleg

es

bárm

ilyen

lépé

st te

nni,

legy

en a

z te

chni

kai

vagy

jogi

. EV

Don

’t be

evi

l – a

Goo

gle

adat

véde

lmi p

oliti

kája

Bör

öcz

Istv

án

6ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Jo

gi

na

gy

ito

ó

Vég

pont

Vég

pont

Mad

arás

z B

éla

Am

ikor

egy

oly

an h

írt

olva

-so

k, h

ogy

csal

ádok

ves

zít-

heti

k el

ott

honu

kat

egy

tar-

tozá

s m

iatt

, vag

y eg

yete

mek

et z

ár-

hatn

ak b

e, m

ert

nem

tud

ják

póto

lni

a hi

ányz

ó be

véte

lkie

sést

, elg

ondo

lko-

zok

rajt

a, h

ogy

a m

ater

iali

zált

vag

y ak

ár d

emat

eria

lizá

lt f

izetőe

szkö

zök

men

nyir

e ta

rtjá

k fé

ken

a tá

rsad

alm

i és

tud

omán

yos

fejlőd

ést,

a t

ényl

eges

te

rmelői

, alk

otói

tev

éken

ység

eket

? A

té

nyle

ges

mat

eria

lizá

lt n

yers

anya

gok

és e

rőfo

rrás

ok h

ogya

n vá

lhat

tak

má-

sodl

agos

ért

ékké

a k

apit

alis

ta g

azda

-sá

gi r

end

hege

món

iájá

ban?

Men

nyi-

ben

hely

es a

köz

gazd

aság

i fo

galm

ak

beve

zeté

se o

lyan

ter

ület

ekre

, min

t sz

ociá

lis

ellá

tás,

meg

újul

ó en

erge

-ti

ka, e

gész

ségü

gy, o

ktat

ás, e

gysz

óval

az

okra

a s

íkok

ra, a

mel

yek

az e

gyén

t és

a tá

rsad

alm

at, a

z ő

jólé

tüke

t, fe

nnm

a-ra

dásu

kat

szol

gálj

ák?

Mi

hatá

rozz

a m

eg a

vil

ágre

nd a

ktuá

lis

érté

két,

fó

kusz

pont

ját?

Hum

aniz

mus

, kap

ita-

lizm

us, t

echn

okrá

cia,

teo

krác

ia?

Hog

y vá

lhat

ott

való

ságg

á, h

ogy

az

embe

rt s

aját

kre

áció

i, s

aját

tal

álm

á-ny

ai g

yőzz

ék l

e, a

saj

át m

aga

alko

tta

vilá

g ny

omja

el?

Az

embe

ri a

lkot

ó-vá

gy, k

íván

csis

ág, a

tud

omán

yok

és

a műv

észe

tek

imád

ata,

a t

echn

ológ

ia

bűvö

lete

, a v

allá

sok

olta

lma

alat

t ál

ló t

ömeg

ek m

ind

a m

aguk

dic

sősé

-gé

t hi

rdet

ik. M

égis

úgy

tűn

ik, a

leh

e-tő

sége

k fe

lem

észt

enek

min

ket.

Mié

rt

nem

tud

unk

élni

az

adot

t ja

vakk

al,

a re

ndel

kezé

sünk

re á

lló

tech

noló

-

giáv

al?

Mié

rt v

an a

z a

kezd

etek

től

fogv

a, h

ogy

egy

mat

eriá

lis

tárg

y-

legy

en a

kár

egy

hasz

nála

ti e

szkö

z va

gy l

uxus

szü

kség

lete

k ki

elég

íté-

sére

alk

otot

t jó

szág

– t

öbbe

t ér

egy

em

beri

lén

y él

etén

él?

Az

érté

kren

dek

elto

rzul

ása

olya

n tá

rsad

alm

i de

for-

mác

ióka

t ok

ozot

t, m

elyb

en e

lőté

rbe

kerü

ltek

a d

eviá

ns m

agat

artá

sfor

mák

, m

egje

lent

ek a

bűn

özői

lét

form

ák, é

s fe

lütö

tte

fejé

t a

rom

lás,

kor

rupc

ió

„Em

ber v

igyá

zz, f

igye

ld m

eg jó

l a v

ilágo

d:

ez v

olt a

múl

t, em

ez a

vad

jele

n, -

hord

ozd

szív

edbe

n. É

ld e

ross

z vi

lágo

t és

min

dig

tudd

,

hogy

mit

kell

tenn

ed é

rte,

hog

y m

ás le

gyen

.”

és d

ekad

enci

a. A

tör

téne

lem

apr

ó sz

egm

ense

jut

tatj

a es

zünk

be, h

ogy

volt

oly

an k

or i

s, m

elyn

ek h

ajna

lán

más

féle

ért

ékre

nd d

omin

ált.

A h

uma-

nizm

us k

oráb

an l

egfő

bb é

rték

ként

az

embe

r sz

ámít

ott,

ekk

or s

züle

ttek

a

vilá

g le

gcso

dála

tosa

bb m

űvés

zeti

al-

kotá

sai

és t

alál

mán

yai.

Kor

ok j

önne

k m

enne

k és

ez

a vi

lágn

ézet

fel

edés

be

mer

ült

az i

dők

hom

ályá

ban,

áta

dva

hely

ét a

z is

mer

etle

nnek

, a n

em f

el-

tétl

en h

aszn

osna

k. B

árho

gyan

is

for-

mál

ódik

, vál

tozi

k a

vilá

g, n

em k

elle

-ne

elf

eled

nünk

, hog

y tu

lajd

onké

ppen

ki

k is

alk

ottá

k m

eg, k

ik k

ocká

ztat

tak

és k

utat

tak,

és

kik

adtá

k ol

ykor

éle

-

tüke

t az

ért,

hog

y ut

ódai

knak

sze

bb

és k

önny

ebb

élet

e le

gyen

egy

oly

an

vilá

gban

, mel

y em

bern

ek m

éltó

hel

y.

Egy

Rad

nóti

Mik

lós

idéz

ette

l sz

eret

-né

m z

árni

cik

kem

et,

„Em

ber

vigy

ázz,

fig

yeld

meg

jól

a

vilá

god:

ez

volt

a m

últ,

em

ez a

vad

je

len,

- h

ordo

zd s

zíve

dben

. Éld

e

ross

z vi

lágo

t és

min

dig

tudd

, hog

y m

it k

ell

tenn

ed é

rte,

hog

y m

ás l

e-

gyen

.” E

V

„

7

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Un

ive

rs

ity

Lif

e

,

„Sza

kkol

itali”

Az

PTE

-ÁJK

ÓN

SZ Bűn

ügyi

Ta

goza

ta, a

győ

ri S

ZIE

-Á

JK B

atth

yány

Laj

os

Szak

koll

égiu

ma,

val

amin

t a

pest

i N

KE

-RT

K S

zent

Gyö

rgy

Szak

koll

égiu

ma

félé

vent

e el

láto

gat

az e

gyik

ük á

ltal

ren

deze

tt

prog

ram

soro

zatr

a. E

bben

a f

élév

ben

a so

r ra

jtun

k vo

lt, o

któb

er v

égén

, 29-

30-á

n lá

ttuk

ven

dégü

l ők

et. A

nem

ke

vés

szer

vezk

edés

t, a

z előa

dókk

al

tört

énő

egye

ztet

ések

et k

övetőe

n ké

t, i

zgal

mas

elő

adás

okat

és

szín

es

prog

ram

okat

kín

áló

napp

al t

udtu

nk

neki

k ke

dves

kedn

i.

Ven

dége

ink

29-é

n dé

lelő

tt é

rkez

tek

és r

ögtö

n al

kalm

uk i

s ad

ódot

t m

egis

mer

ni P

écs

váro

sát,

leg

aláb

bis

azt

a ré

szét

, am

ely

a va

sútá

llom

ás

és a

későb

bi s

záll

áshe

lyük

, az

UN

IV

Kol

légi

um k

özöt

t he

lyez

kedi

k el

. A

szá

llás

uk e

lfog

lalá

sát

köve

tően

az

első

előa

dást

Dr.

Ang

yal

Mik

lós

igaz

ságü

gyi

orvo

ssza

kértő

tart

otta

, ak

i a

mun

kájá

t kü

lönl

eges

ese

teke

n ke

resz

tül

mut

atta

be.

Dél

után

ker

ült

sor

a D

r. S

zilo

vics

Csa

ba á

ltal

tar

tott

„K

özpé

nzek

és

köze

rköl

csök

” cí

mű

előa

dásr

a, m

elye

t D

r. G

ál I

stvá

n L

ászl

ó „P

énzm

osás

, a p

énzm

osás

el

leni

küz

dele

m”

című

előa

dása

kö

vete

tt. V

égül

a n

apot

egy

sza

kmai

es

ttel

zár

tuk,

maj

d ve

ndég

eink

m

egis

mer

kedt

ek a

péc

si b

uliz

ási

szok

ások

kal.

Más

nap

a dé

lelő

tt f

olya

mán

egy

bű

nügy

i ve

télk

edőr

e ke

rült

sor

, m

elye

n a

cél

egy

embe

rölé

si ü

gy

felg

öngy

ölít

ése

volt

. Ebé

d ut

án p

edig

a

Dr.

Hal

asy-

Nag

y Jó

zsef

Aul

ában

Tak

ács

Kír

a

kerü

lt s

or D

r. M

észá

ros

Ben

ce

előa

dásá

ra, m

elyn

ek c

íme

„Hír

es

fede

tt n

yom

ozók

a m

oder

nkor

i bű

nüld

özés

ben”

vol

t.Ú

gy h

isze

m, h

a ve

ndég

eink

csa

k fe

lean

nyir

a él

vezt

ék e

zt a

két

nap

ot,

min

t m

i, a

kkor

már

elm

ondh

atju

k,

hogy

min

den

bizo

nnya

l re

nget

eg

élm

énny

el t

elve

tér

tek

haza

.E

zúto

n is

kös

zönj

ük a

z előa

dók

mun

kájá

t, s

zínv

onal

as e

lőad

ásai

kat!

ÓN

SZ

8ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Un

ive

rs

ity

Lif

e

Aho

gy m

ár m

inda

nnyi

an

érte

sült

etek

ról

a, i

dén

őssz

el a

Fia

tal

Ért

elm

iség

i K

lub

élet

ében

lez

árul

t eg

y fe

jeze

t.

Hor

váth

Dán

iel,

a F

ÉK

elő

ző e

lnök

ét

idéz

ve „

az e

ddig

i m

ese

vége

t ér

t”.

Rés

zünk

ről

azon

ban

idej

e va

lósá

gba

csöp

penn

i, a

rea

litá

sok

tala

jára

lé

pni.

Mik

ént

Mol

dova

Gyö

rgy

is

mon

dta,

eli

ndul

ni, m

egte

nni

az

első

lép

ést

nem

lát

vány

os, e

nnek

ne

m a

hos

sza,

han

em a

z ir

ánya

sz

ámít

, még

is a

z út

nag

yobb

ik f

elét

je

lent

i, m

ert

meg

hatá

rozz

a m

erre

ke

ll t

arta

nunk

. Eze

kkel

az

apró

, jó

l ir

ányz

ott

lépt

ekke

l pe

dig

új

feje

zeth

ez é

rkez

tünk

. Egy

fej

ezet

hez,

am

i eg

észe

n m

ásró

l fo

g sz

ólni

, min

t az

edd

igie

k. E

gy f

ejez

ethe

z, a

mi

újat

hoz

a P

TE

ÁJK

hal

lgat

óina

k él

etéb

en. E

z a

feje

zet

pedi

g M

OST

ke

zdőd

ik!

Ebb

en a

fej

ezet

ben

a FÉ

K a

m

érté

ktel

en a

lkoh

olfo

gyas

ztás

ba

tork

olló

szó

rako

ztat

ás h

elye

tt a

ku

ltur

áltr

a he

lyez

i a

hang

súly

t.

Hiv

atás

unkn

ak é

rezz

ük a

z ol

yan

prog

ram

ok e

lőké

szít

ését

, m

egsz

erve

zésé

t, a

mel

yek

sorá

n a

hall

gató

k sz

akm

ai, e

gzis

zten

ciál

is

fejlőd

ését

seg

íthe

tjük

elő

.

His

szük

ugy

anis

, hog

y ig

ény

van

a ta

nany

agon

túl

mut

ató

szak

mai

is

mer

etek

meg

szer

zésé

re, a

z ér

téke

s,

minős

égi

kult

urál

is p

rogr

amok

ra,

a kö

zéle

tre

és a

tud

omán

yra.

M

i, a

zaz

a FÉ

K e

lnök

sége

nem

bo

rból

, han

em k

ivál

ó pr

ogra

mok

ból

szer

etné

nk k

orlá

tlan

men

nyis

éget

kí

náln

i. C

élun

k, h

ogy

a PT

E Á

JK

álta

l ny

újto

tt k

imag

asló

ism

eret

ek

mel

lett

min

den

hall

gató

ala

nyi

jogo

n sz

erez

hess

e m

eg a

zt a

z el

mél

eti,

il

letv

e gy

akor

lati

plu

szt,

am

i ké

sőbb

, az

egye

tem

utá

ni é

letb

en

előn

yére

vál

hat,

am

ivel

kie

mel

kedh

et

az á

tlag

ból.

Fela

datu

nkna

k te

kint

jük

egy

olya

n ha

llga

tói

kör

kial

akul

ásán

ak

elős

egít

ését

, mel

ynek

tag

jai

elle

ntm

onda

nak

az e

gyet

emis

tákk

al

szem

ben

felá

llít

ott

szte

reot

ípiá

knak

, ak

ikne

k az

új

ism

eret

ek e

lsaj

átít

ása

nem

nyű

g, s

okka

l in

kább

leh

etős

ég.

Oly

an f

iata

l fe

lnőt

tek,

aki

k ér

tik

a go

ndol

kodá

s, m

int

elav

ult

foga

lom

fo

ntos

ságá

t a

mai

vil

ágba

n. O

lyan

em

bere

k, a

kikn

ek a

tud

ás é

rték

, és

hisz

ik, h

ogy

a fi

atal

ért

elm

iség

a

jövő

zál

oga.

Cél

unkn

ak é

rezz

ük e

hal

lgat

ói

kör

tagj

ai s

zám

ára

egy

közö

sség

m

egte

rem

tésé

t.

Ked

ves J

ogha

llgat

ók, T

iszt

elt K

ollé

gák!

Hiv

atal

os K

özle

mén

y

Okt

atói

nk v

élem

énye

az É

rtel

mis

ég

kife

jezé

sről

és a

Fia

tal É

rtel

mis

égi

Klu

bról

Dr.

Hor

váth

Csa

ba e

gyet

emi d

ocen

sPo

litik

atud

omán

yi é

s T

ársa

dalo

mel

mél

eti T

ansz

ék, A

Péc

si

Ért

elm

iség

i Klu

b E

lnök

e:N

éhán

y al

apin

form

áció

t sze

retn

ék m

eg-

oszt

ani ö

nökk

el. 2

5 év

e lé

tezi

k a

Pécs

-B

aran

yai É

rtelm

iség

i Egy

esül

et, i

nter

-re-

gion

ális

form

ában

, sze

rvez

etei

műk

ödne

k a

régi

ó né

hány

vár

osáb

an é

s Hor

váto

rszá

g-ba

n is

. „ÉK

estÉ

K”

cím

en k

özél

eti f

órum

o-ka

t tar

t, ko

nfer

enci

ákat

szer

vez,

kön

yvek

et

ad k

i, al

kotó

tábo

roka

t ren

dez.

Leg

büsz

kéb-

bek

a Fi

atal

Érte

lmis

égi K

lubb

ra v

agyu

nk,

mel

y jö

vőre

ünn

epli

fenn

állá

sána

k 20

év

ford

ulój

át. 3

kar

on (Á

JK, K

TK é

s B

TK)

min

dig

stab

ilan

műk

ödöt

t, a

több

i kar

okná

l idől

eges

en. M

inde

n ka

r aut

onóm

, sze

rvez

e-té

ben,

pro

gram

jába

n és

gaz

dálk

odás

ában

. H

ason

lóan

az

Érte

lmis

égi E

gyes

ület

hez

a FÉ

K-e

t is a

„sz

akm

aisá

g, a

köz

élet

iség

, a

közö

sség

tere

mté

s és a

z ér

dekv

édel

em”

jelle

mez

te.

Ren

dsze

rese

k vo

ltak

az o

ktat

ó-ha

llgat

ói

fóru

mok

, kar

i saj

átos

ságo

knak

meg

fele

lően

, Pa

rlam

enti-

és A

lkot

mán

ybíró

sági

, av

agy

Tőzs

depa

lota

i- és

Nem

zeti

Ban

k lá

toga

táso

k, b

örtö

nlát

ogat

ások

,

9

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Un

ive

rs

ity L

ife

szab

adeg

yete

mek

, pál

yáza

tok

írása

és a

kü

lkap

csol

atok

ápo

lása

. Ö

röm

mel

látta

m, h

ogy

a FÉ

K sz

akm

ai

hite

less

égét

vis

szaá

llíta

ndó,

okt

óber

31-

én

végr

e ön

álló

an m

egal

akul

t az

ÁJK

vez

ető

test

ület

e.

Dr.

Bél

i Gáb

or e

gyet

emi d

ocen

s Jo

gtör

téne

ti Ta

nszé

k:B

izon

yos s

zakm

ákat

nem

lehe

t más

képp

műv

elni

- m

inth

ogy

a sz

akm

ai is

mer

etei

n tú

l van

, aki

érz

éken

y an

nyira

- , h

ogy

töre

kszi

k a

vilá

g je

lens

égei

nek

és a

z őt

kö

rülv

evő

érté

kekn

ek a

bef

ogad

ásár

a is

.

Dr.

Póke

cz K

ovác

s Att

ila e

gyet

emi

doce

nsR

ómai

Jog

i Tan

szék

, Tan

szék

veze

tő:

Szűk

ebb

szak

máj

ában

min

d m

agas

abb

szín

vona

lat i

gyek

szik

elé

rni,

szilá

rd m

o-rá

lis é

rtékr

end

alap

ján

csel

eksz

ik, k

özél

eti

érde

klőd

ésű

és sz

erep

et v

álla

l civ

il sz

erve

-ző

dése

kben

.

Dr.

Kec

skés

Lás

zló

Polg

ári J

ogi T

ansz

ék, T

ansz

ékve

zető

: A

fenn

állá

sána

k id

én 2

5. sz

ület

ésna

pját

ün

neplő

Érte

lmis

égi K

lub,

nag

y je

lentős

égű

szer

veze

t. K

ülön

ös fo

ntos

sága

abb

an re

jlik

legi

nkáb

b, h

ogy

képz

ett,

nagy

tudá

sú, a

zon-

ban

nem

kiz

áról

ag a

z ér

telm

iség

i pál

yán

moz

gó e

mbe

rek

szám

ára

bizt

osít

felz

árkó

-zá

si le

hető

sége

t, se

gítv

e ők

et é

rdek

lődé

sük,

is

mer

etei

k és

tudá

suk

foly

amat

ost bőv

íté-

sébe

n. A

vár

os k

ultu

rális

éle

tére

tett

pozi

tív

hatá

sai m

elle

tt, k

ülön

ked

ves s

zám

omra

az

is, h

ogy

az É

rtelm

iség

i Klu

b sz

ékhe

lyéü

l a

Pécs

i Vas

utas

ház

at v

álas

ztot

ta, a

mel

y ép

ü-le

t a b

elvá

rosb

an h

elye

zked

ik e

l, je

llegé

t te

kint

ve a

zonb

an m

ég m

indi

g a

gyer

mek

ko-

rom

em

léké

t idé

ző n

yugo

dt, t

iszt

a kü

lvár

o-si

-vas

utas

miliőt

köz

vetít

i.A

Péc

si T

udom

ánye

gyet

em Jo

gász

képző

kará

n id

én ő

ssze

l újo

nnan

meg

alak

ult F

iata

l Ér

telm

iség

i Klu

b m

éltó

als

zerv

ezet

e le

het

az É

.K. e

gyes

ület

ének

. Kív

ánom

, hog

y a

fi ata

labb

gen

erác

ióna

k a

minős

égi t

anul

ás

mel

lett

építő

pro

gram

jain

ker

eszt

ül se

gíts

en

meg

tenn

i azt

az

első

lépc

sőfo

kot,

amel

y el

-ke

rülh

etet

len

az é

rtelm

iség

i lét

elé

résé

hez.

Egy

egy

üttm

űköd

ő kö

zöss

éget

, mel

y hi

dat

képe

z ok

tató

és

hall

gató

köz

ött,

am

elyb

en m

inde

nki

meg

talá

lhat

ja a

z eg

yete

mis

ta l

étbő

l ré

ges-

rég

kiko

pott

sz

emél

yes

kapc

sola

toka

t, é

letr

e sz

óló

bará

tság

okat

.

Vég

ül h

ivat

ásun

knak

ére

zzük

azt

, ho

gy a

Fia

tal

Ért

elm

iség

i K

lubo

t,

min

t az

Ért

elm

iség

i E

gyes

ület

Ifj

úság

i Ta

goza

tát

az e

rede

ti, i

mm

áron

hús

z év

e m

egha

táro

zott

irá

nyel

vek

szer

int

műk

ödte

ssük

, és

ered

eti

hírn

evét

he

lyre

állí

tsuk

, tis

ztel

ette

l ad

ózva

az

egy

esül

et h

agyo

mán

yain

ak é

s el

öljá

róin

ak.

Nem

fel

edke

zhet

ünk

meg

arr

ól,

hogy

a f

enti

cél

ok m

egva

lósí

tása

né

lkül

etek

egy

leh

etet

len

és

fele

sleg

es f

elad

at, a

zonb

an e

léré

sük

min

dann

yiun

k ér

deke

és

sike

re.

Mos

t, m

ikor

a v

álto

zás

szel

ei

fújn

ak, o

lyan

idő

szak

ez,

mel

yben

a

kétk

edők

fal

akat

húzn

ak f

el, a

z op

tim

istá

k pe

dig

vito

rlák

at.

A m

i vi

torl

áink

már

fes

zese

k,

gyer

e és

tar

ts v

elün

k T

E i

s a

meg

újul

ás ú

tján

!

Üdv

özle

ttel

:

Az

ÁJK

FÉ

K ú

jon

nan

meg

alak

ult

eln

öksé

ge.

A m

i vi

torl

áink

már

fes

zese

k, g

yere

és

tart

s ve

lünk

TE

is

a m

egúj

ulás

útj

án!„

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Ta

na

rp

or

tr

e

10

Bes

zélg

etés

Dr.

Szi

lovi

cs C

sabá

val

Ger

se D

ebór

a

Mad

arás

z B

éla

EV

: Mié

rt P

écs,

mié

rt a

jog?

Pécs

i vag

yok,

tehá

t kéz

enfe

kvő

volt

a vá

lasz

. Nem

is g

ondo

lkod

tam

soha

azo

n,

hogy

felm

enje

k-e

Pest

re.

Az,

hog

y m

iért

pont

a jo

gi k

arra

ese

tt a

vála

sztá

s, az

a sz

okás

os tö

rténe

t; bö

lcsé

sz

akar

tam

lenn

i, de

a sz

ülei

m a

rra

bízt

atta

k in

kább

, hog

y ta

nulja

k ki

val

ami r

ende

s sz

akm

át.

EV

: Jog

on b

elül

mié

rt a

pén

zügy

jogr

a es

ett a

vál

aszt

ása?

Am

ikor

vég

ezte

m, i

de v

olt p

ályá

zati

lehe

tősé

g. M

egpá

lyáz

tam

, ide

vet

tek

fel.

Akk

or m

ég k

ülön

öseb

ben

nem

érd

eklő

dtem

a

pénz

ügyj

og ir

ánt.

Ez a

kkor

vál

tozo

tt m

eg,

amik

or d

iákk

orom

ban

válla

lkoz

ó le

ttem

és

nag

yon

meg

szer

ette

m a

vál

lalk

ozói

sz

akm

át.

Uto

lsó

előt

ti év

ben

fősz

erke

sztő

je v

olta

m

az a

kkor

i kar

i újs

ágna

k, a

Luc

idum

In

terv

allu

mna

k, re

ndsz

eres

en p

ublik

álta

m

vers

eket

, teh

át té

nyle

g bö

lcsé

szne

k in

dulta

m.

EV

: Mes

élne

a d

iáké

veiről

?El

ég ré

gen

volta

k m

ár a

zok,

de

szám

omra

a

legi

zgal

mas

abb

idős

zak

a re

ndsz

ervá

ltás

korá

ban

volt.

A k

aton

aéve

k ut

án 1

992-

ben

vége

ztem

itt a

péc

si jo

gi k

aron

, m

enet

rend

szerűe

n. U

v-m

sem

nag

yon

volt,

ki

feje

zette

n jó

tanu

ló v

olta

m.

Említ

ésre

mél

tó é

lmén

y ta

lán

a ta

xis b

loká

d vo

lt, re

ndsz

eres

en ré

szt v

ettü

nk a

szel

lem

i él

etbe

n, a

ktív

ak v

oltu

nk. I

gazá

ból e

z eg

y na

gyon

izga

lmas

idős

zak

volt

szám

omra

, és

egy

álta

lán

nem

mon

dom

azt

, hog

y

kizá

róla

g a

tanu

lásr

a ko

ncen

tráltu

nk. M

ost

is a

dhat

om a

zt a

jó ta

nács

ot, h

ogy

az é

let

más

old

alai

t is p

róbá

lják

ki!

Nag

y él

mén

y?..

az e

lőad

ások

ról e

gyál

talá

n ne

m á

llíth

atom

, hog

y an

nyira

élm

ény

szám

ba m

ente

k vo

lna.

Kev

és e

lőad

ásra

je

lent

kezt

em b

e.K

ét d

olog

vol

t, am

i mar

adan

dó v

olt.

Akk

orib

an m

ég a

ktív

an műk

ödöt

t az

elhá

rítás

, és m

egje

lené

s elő

tt m

indi

g el

lenő

rizté

k az

akt

uális

Luc

idum

szám

ot.

Egys

zer v

olt i

s egy

nag

yobb

bot

rány

, am

ikor

köz

zéte

ttünk

egy

pla

káto

t, am

in

a zs

idóc

silla

gtól

kez

dve

min

denf

éle

pá

rtjel

vény

ek é

s val

lási

szim

bólu

mok

vo

ltak,

és e

zért

a fő

szer

kesz

tőnk

et b

ehív

ták

egy

elbe

szél

geté

sre.

EV

: Akk

orib

an a

diá

kság

öss

zeta

rtób

b vo

lt, m

int m

ost?

Min

denk

éppe

n. A

kkor

iban

min

ket a

z or

osz

nyel

vtud

ás a

lapj

án so

rolta

k be

cs

opor

tokb

a, é

s onn

antó

l kez

dve

az a

17-

20 e

mbe

r egy

ütt v

olt 5

éve

n ke

resz

tül.

Tehá

t mi g

yako

rlatil

ag a

cso

portb

ulik

on

nőttü

nk fe

l és m

ás c

sopo

rtokk

al n

em

is n

agyo

n vo

ltunk

egy

ütt.

Ráa

dásu

l a

vizs

gáka

t is b

eosz

tottá

k ne

künk

. Teh

át

ha m

egm

ondt

ák, h

ogy

az ö

tös c

sopo

rt de

cem

ber 5

-én

meg

y vi

zsgá

zni,

akko

r az

on n

em le

hete

tt vá

ltozt

atni

, min

t mos

t. A

kkor

kel

lett

elm

enni

, am

ikor

ra a

z időp

ont s

zólt.

Ráa

dásu

l há

rom

UV

utá

n év

ism

étlé

s vol

t, és

ha

még

egy

szer

elb

ukta

d a

vizs

gaidős

zako

t, ak

kor a

z eg

yete

m

örök

re b

úcsú

t mon

dott

neke

d. Ú

gyho

gy

egy

vizs

gaidős

zak

kem

énye

bb fe

lkés

zülé

st

igén

yelt,

min

t mos

t, vi

szon

t kev

eseb

b vo

lt a

joga

nyag

, teh

át k

önny

ebb

volt

a do

lgun

k,

min

t a m

osta

ni h

allg

atók

nak,

ezt

én

nem

vi

tato

m, p

éldá

ul a

pén

zügy

jog

sem

így

néze

tt ki

akk

orib

an. V

olt t

alán

hár

om-

négy

törv

ény,

am

it tu

dni k

elle

tt, sz

embe

n

Név

: Dr.

Szilo

vics

Csa

baSz

ület

ési h

ely,

idő:

Péc

s, 19

66.0

6.09

.Ta

nulm

ányo

k, v

égze

ttség

2008

-200

9 H

ivat

alos

köz

besz

erzé

si ta

nács

adó

2004

-200

6 Eu

rópa

jogi

szak

jogá

szPT

E-Á

JK19

97-2

000

Köz

gazd

ász M

BA o

klev

élPT

E-K

TK19

94-1

995

Pénz

ügyi

Men

edzs

erBe

lügy

min

iszté

rium

– P

HA

RE k

özös

kép

zése

1987

-199

2 Jo

gász

okl

evél

PTE-

ÁJK

Nye

lvism

eret

ango

l fel

sőfo

kú sz

int

horv

át tá

rsal

gási

szin

tor

osz k

özép

fokú

szin

tSz

akm

ai él

etpá

lya,

tudo

mán

yos e

lőm

enet

el20

08- T

ansz

ékve

zető

Pénz

ügyi

Jogi

Tan

szék

PTE-

ÁJK

2005

- Ügy

veze

týIn

ters

zfér

a Kft.

2003

- okt

ató

a SZT

E-Á

JK-n

1992

- egy

etem

i doc

ens

Pénz

ügyi

Jogi

Tan

szék

PTE-

ÁJK

Ösz

tönd

íjak,

kut

atás

ok, d

íjak

2003

öté

ves O

TKA

tám

ogat

ászá

róta

nulm

ány:

Adó

zási

ismer

etek

és ad

ózói

véle

mén

yek

Mag

yaro

rszá

gon

(200

2-20

07)

2003

Év

Kie

mel

kedý

Sze

llem

i Alk

otás

a Díj,

PT

E20

02 k

utat

ómun

ka, U

nive

rsity

of R

egen

sbur

g20

02 P

TE C

éltá

mog

atás

i Ösz

tönd

íj,ad

omán

yozó

: PTE

Sze

nátu

sa20

01-2

002

kuta

tóm

unka

, Tax

Aca

dem

y, IB

FD

Am

sterd

am20

01 P

TE k

utat

ói ö

sztö

ndíj

2001

Bih

ari O

ttó ö

sztö

ndíj,

PTE

1999

-200

0 és

199

7 ku

tató

mun

ka, T

ax

Aca

dem

y, IB

FD A

mste

rdam

1998

kut

atóm

unka

, Uni

vers

ity o

f Reg

ensb

urg

1997

kut

atóm

unka

, Lon

don

Uni

vers

ity19

92 b

első

ösz

tönd

íj, E

LTE-

ÁJK

11

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

JO

Ta

na

rp

or

tr

ef

e

Pén

zügy

i Jog

i T

ansz

ék

Kös

zön

jük

a b

eszé

lget

ést!

a m

osta

ni h

arm

incc

al. A

z al

kotm

ányj

og

sem

így

néze

tt ki

és a

vál

aszt

ójog

i tör

vény

se

m. V

iszo

nt a

nag

yon

lény

eges

kül

önbs

ég

az, h

ogy

amik

or v

alak

i nál

unk

végz

ett,

akko

r egy

em

berr

e há

rom

állá

sajá

nlat

juto

tt sz

embe

n a

mos

tani

ford

ított

hely

zette

l, és

va

lljuk

be,

ez

azér

t egy

erő

sen

mot

ivál

ó té

nyező

volt.

EV

: Az

egye

tem

elv

égzé

se u

tán

mié

rt

vála

szto

tta

a ta

nári

pál

yát?

Am

ikor

bef

ejez

tem

a jo

gi k

art,

akko

r én

már

vál

lalk

ozó

volta

m. V

olt e

gy n

agy

cége

m é

s elé

g so

k em

berr

el d

olgo

ztam

eg

yütt

a B

alat

onon

, úgy

hogy

igye

kezt

em

egy

olya

n m

unká

t ker

esni

, am

i kie

légí

ti a

bölc

sész

igén

yeim

et is

és n

agyj

ából

a

szab

adsá

gom

is m

egm

arad

.

EV

: Utó

lag

jó d

önté

snek

tart

ja, h

ogy

az

okta

tói p

ályá

t vál

aszt

otta

?Ez

t tal

án a

hal

lgat

ókna

k ké

ne e

lmon

dani

uk.

Én jó

dön

tésn

ek ta

rtom

még

min

dig,

és

egyr

e in

kább

úgy

ves

zem

ész

re, h

ogy

a di

ákok

is m

indi

nkáb

b jo

bban

érté

kelik

a

pénz

ügyj

ogot

. A

legn

agyo

bb o

ktat

ói si

kere

m a

z vo

lt, a

mik

or S

zege

den

egy

szün

napo

n ha

táre

set v

olt,

hogy

lesz

-e ta

nítá

s vag

y se

m. M

eghi

rdet

tem

az

előa

dást

. Elő

ző

pént

eken

vol

t a fő

előa

dás é

s mon

dtam

, ho

gy sz

omba

ton

csak

az

jöjjö

n be

, aki

té

nyle

g m

agát

ól é

rdek

lődi

k, é

s vag

y öt

ven

embe

r bej

ött.

Ez n

agyo

n jó

l ese

tt. M

ondj

uk

ninc

sen

a ta

ntár

gybó

l kön

yv, ú

gyho

gy

ez is

egy

fajta

mot

ivál

ó té

nyező

lehe

t. Ú

gyho

gy n

em b

ecsü

lném

ezt

túl.

Ráa

dásu

l, ha

ősz

inté

n be

lego

ndol

tok,

hog

y m

ilyen

eg

y jo

g előa

dás,

mon

djuk

úgy

, hog

y el

ég

nehé

z el

talá

lni a

zt a

hat

árvo

nala

t, am

ikor

el

mon

dasz

min

den

lény

eges

info

rmác

iót

úgy,

hog

y az

izga

lmas

is le

gyen

. Mer

t ugy

e a

diák

ok é

s az

okta

tók

szak

mai

szín

vona

la

nem

egy

ezik

. Nem

vár

ható

el től

etek

, hog

y m

inde

n tá

rgyh

oz o

lyan

szak

mai

szin

ten

érts

etek

, min

t az

adot

t tár

gy o

ktat

ója.

EV

: Mes

élne

a sz

abad

idej

éről

, pél

dául

az

újsá

gírá

s vag

y a

vers

írás

meg

mar

adt,

min

t hob

bi?

Az

újsá

gírá

s nem

, vis

zont

a v

ersí

rás

tula

jdon

képp

en m

egm

arad

t. A

nnak

idej

én o

rszá

gos l

apok

ba p

ublik

álta

m, d

e m

osta

nába

n az

ért m

ár n

em k

üldö

zget

ek

íráso

kat.

De

egy

regé

ny m

ég m

indi

g m

otos

zkál

ben

nem

. H

obbi

m so

kfél

e va

n. A

foci

tól e

lkez

dve

a ré

gi fe

gyve

rek-

és k

önyv

ek g

yűjté

séig

sok

min

dent

csi

nálo

k. N

agyo

n sz

eret

em p

éldá

ul

a ke

rtter

vezé

st.

EV

: Pub

likác

ió: c

salá

s és j

ogkö

veté

s az

adó

jogb

an. M

iért

pon

t ezt

a té

mát

vá

lasz

tott

a m

eg k

utat

ási t

erül

etne

k?N

agyo

n eg

ysze

rűen

jött

az ö

tlet,

1997

-ben

ku

tatta

m e

lősz

ör k

ülfö

ldön

. Gon

dolk

odta

m

rajta

, hog

y m

i az,

am

i eng

em é

rdek

elne

és

rájö

ttem

, hog

y a

jogk

övet

és e

gy il

yen

dolo

g. R

enge

teg

szak

iroda

lmat

talá

ltam

ho

zzá.

Elsős

orba

n az

onba

n a

dolo

gnak

az

adóp

szic

holó

giai

von

zata

fogo

tt m

eg, t

ehát

, ho

gy m

iért

köve

tik, v

agy

ford

ítva

mié

rt ne

m k

övet

ik a

z em

bere

k az

adó

kat?

EV

: Ön

szer

int ö

sszt

ársa

dalm

i szi

nten

m

ilyen

meg

oldá

st le

hetn

e ta

láln

i ar

ra, h

ogy

a jo

gköv

etés

jobb

an

meg

nyilv

ánul

jon

az a

dózá

sban

?Er

re e

gy n

agyo

n jó

rece

pt v

an. E

gy o

lyan

idős

zak

kéne

a tá

rsad

alom

éle

tébe

n,

amik

or le

hető

ségü

k va

n sz

elle

mile

g és

an

yagi

lag

meg

erős

ödni

. Maj

d m

iutá

n ez

m

egtö

rtént

, a jo

gköv

etés

is m

egerős

ödne

. A

z ol

yan

társ

adal

omba

n, a

hol a

z em

bere

ket

álla

ndóa

n ki

facs

arjá

k, a

kul

túrá

t rom

boljá

k,

nehé

z bá

rmit

is c

siná

lni.

EV

: Ön

a kö

zbes

zerz

ések

terü

leté

n is

érd

ekel

t. M

iért

vál

aszt

otta

ezt

a

terü

lete

t? A

z úg

y tö

rtént

, hog

y a

szen

átus

ban

Petré

tei

Jósz

ef m

elle

tt ül

tem

, aki

akk

or m

ár tu

dta,

ho

gy m

ódos

ításo

k le

szne

k a

törv

ényb

en.

Nek

em a

kkor

még

sem

mi k

özöm

nem

vol

t ho

zzá,

és n

em is

taní

tottu

nk k

özbe

szer

zést

. Ő

szól

t, ho

gy n

ézze

m m

eg, h

ogy

lehe

t-e

vele

val

amit

kezd

eni.

Azó

ta rá

katta

ntam

és

nag

yon

érde

kel e

z a

tém

a. E

z 20

04-b

en

pont

a n

agy

törv

énym

ódos

ítás u

tán

volt.

EV

: Kül

föld

i tap

aszt

alat

okbó

l kiin

dulv

a az

ott

ani k

özbe

szer

zése

k ha

téko

nyab

ban

műk

ödne

k, m

int i

ttho

n?A

z os

ztrá

k kö

zbes

zerz

ési t

örvé

ny c

supá

n

pár o

ldal

. A m

agya

r vis

zont

több

száz

. Vo

nját

ok le

a k

övet

kezt

etés

t. H

azud

ni n

em

szab

ad. C

saln

i nem

szab

ad. V

iszo

nt c

salá

s né

lkül

a m

ai m

agya

r ren

dsze

r nem

nag

yon

műk

ödik

. De

ez n

em e

gyed

i hel

yzet

. Meg

le

het n

ézni

Am

erik

át is

az

Irak

i háb

orú

kapc

sán.

Igaz

ából

ezt

a h

elyz

etet

meg

kel

l sz

okni

. Vag

y kí

vül m

arad

sz v

agy

beke

rüls

z.

EV

: Uto

lsó

kérd

és/k

érés

: Tud

na a

dni

néhá

ny ta

nulá

si ti

ppet

, ötle

tet í

gy

vizs

gaidős

zak

előt

t? H

ogya

n tu

dunk

tis

ztes

sége

sen

felk

észü

lni a

viz

sgár

a?Sz

erin

tem

úgy

, hog

y be

járn

ak e

lőad

ásra

, m

ert m

inde

n ok

tató

azt

szer

eti

viss

zaha

llani

, am

it az

órá

in e

lmon

dott.

N

yilv

án e

gy e

lőad

ásra

kés

zülü

nk é

s po

nt a

zt e

mel

jük

ki, a

mi s

zám

unkr

a fo

ntos

. Ha

vala

ki a

zt m

egta

nulja

és a

bból

ál

lítja

öss

ze a

téte

lét é

s mon

d tíz

-tize

nöt

mon

dato

t a té

telh

ez, a

kkor

már

abs

zolú

t ny

ert ü

gye

van.

Ha

azt h

iszi

tek,

hog

y az

a tí

z-tiz

enöt

mon

dat n

agyo

n ke

vés,

téve

dtek

. A le

gtöb

b em

ber m

ég id

áig

sem

ju

t el,

hogy

egy

téte

lről e

nnyi

érte

lmes

m

onda

tot ö

ssze

szed

jen.

Nag

yon

soka

n el

köve

tik a

zt a

hib

át, h

ogy

törv

ényből

pr

óbál

ják

meg

meg

tanu

lni a

z an

yago

t. Va

nnak

tank

önyv

ek, a

mik

et m

i is h

elly

el

közz

el a

jánl

unk,

eze

ket é

rdem

es e

lolv

asni

, de

dön

tő tö

bbsé

gben

azt

mon

dom

, hog

y já

rjato

k be

az

előa

dásr

a. S

okat

segí

thet

, ha

egy

téte

l elo

lvas

ása

előt

t hal

lotta

d m

ár

az a

nyag

ot, é

s ked

vet k

apsz

hoz

zá, m

ert

hogy

ha u

ndor

odsz

a tá

rgyt

ól, a

kkor

az

egés

znek

nin

cs é

rtelm

e. E

zért

van

szük

ség

arra

, hog

y ke

vese

bb in

form

áció

t sok

kal

szín

eseb

ben

mon

djun

k el

, hog

y a

hallg

atók

jo

bban

meg

érts

ék a

bel

ső ö

ssze

függ

ések

et.

Am

it ne

m le

het,

vizs

gaidős

zak

utol

só

napj

án b

ejön

ni e

lső

vizs

gára

és a

z ok

tató

ke

gyér

e bí

zni m

agad

at, h

ogy

átm

ész-

e va

gy

sem

. Bár

vég

ső so

ron

min

denk

i azt

kap

ja,

amit

meg

érde

mel

.

12ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

J

og

i n

ag

yit

oK

oós

Gab

riel

la

A kele

ti m

enek

ülth

ullá

m („

arab

ta

vasz

” né

vvel

fém

jelz

ett),

fő

ként

a lí

biai

lázo

ngás

ok

köve

tkez

mén

yeké

nt je

lent

meg

, s fo

lyta

tódi

k na

pjai

nkba

n is.

Az

utób

bi időb

en ig

encs

ak

meg

nőtt

az il

legá

lis m

enek

ülte

k sz

áma,

ak

iket

nag

yrés

zt b

ecse

mpé

szte

k a

sche

ngen

i té

rség

be, í

gy e

z m

ind

Szer

bia,

min

d M

agya

rors

zág,

és a

z Eu

rópa

i Uni

ó kö

zös

ügye

lett.

A S

zerb

iába

n ra

gadt

, ille

tve

a m

ás o

rszá

gokb

a to

vább

hala

dó il

legá

lis

népv

ándo

rlók

(a sz

abad

kai t

emető

sírkö

vei

közö

tt id

eigl

enes

szál

lást

lelő

men

ekül

tek)

tö

rténe

tét,

min

tegy

ese

ttanu

lmán

ykén

t do

lgoz

za fe

l ez

a le

írás;

és e

zzel

egy

idejűl

eg

vilá

gítja

meg

a je

lenk

orba

n za

jló m

igrá

ciós

es

emén

yek

jogi

-gya

korla

ti pr

oble

mat

ikái

t.A

nem

zetk

özi v

ándo

rlás t

émáj

ának

ko

rtárs

jele

ntős

égér

e m

ás k

özel

múl

tban

za

jló tö

rténe

lmi m

egem

léke

zése

k es

emén

yei i

s rám

utat

nak.

195

6 ős

zén

Mag

yaro

rszá

g, a

vilá

g eg

yik

legn

agyo

bb

men

ekül

tvál

ságá

t elő

idéző

álla

ma,

s a

nem

zetk

özi m

enek

ültv

édel

mi r

ends

zer

első

„ha

szon

élve

zője

” vo

lt. A

mai

m

enek

ülte

k ne

m M

agya

rors

zágr

ól, h

anem

A

fgan

isztá

nból

, Szo

mál

iábó

l, Irá

nból

, Sz

íriáb

ól m

enek

ülne

k, p

onto

san

ugya

noly

an

okok

mia

tt, m

int e

lőde

ink.

Azé

rt te

szik

, m

ert m

entik

az

élet

üket

, tes

ti ép

ségü

ket,

csal

ádju

kat,

szab

adsá

guka

t az

elny

omás

, az

üld

özte

tés é

s háb

orú

elől

. Szá

muk

ra a

de

mok

ratik

us, b

izto

nság

os E

uróp

a ug

yanú

gy

a re

mél

t Kán

aán,

min

t az

ötve

nhat

os

men

ekül

tekn

ek v

olt a

„N

yuga

t”.

Ráju

k az

onba

n ne

m sz

olid

aritá

s, be

foga

dás é

s gyo

rs b

eille

szke

dés v

ár.

Ezt i

gazo

lja a

z is,

hog

y a

stras

bour

gi

Embe

ri Jo

gok

Euró

pai B

írósá

ga k

ét ú

jabb

M

agya

rors

zágo

t elm

aras

ztal

ó íté

lete

t hoz

ott,

mer

t jog

elle

nes v

olt e

gy ir

aki m

ened

ékké

rő

testv

érpá

rnak

és e

gy p

ales

ztin

nak

a ho

sszú

hó

napo

kon

át ta

rtó id

egen

rend

észe

ti őr

izet

e (lá

sd: H

endr

in A

li Sa

id é

s Ara

s Sai

d A

li v.

Hun

gary

, App

licat

ion

no.1

3457

/11;

Al-

Tayy

ar A

bdel

haki

m v

. Hun

gary

, App

licat

ion

no.1

3058

/11)

. Az

említ

ett í

téle

tek

az 1

956-

os fo

rrada

lom

ötv

enha

todi

k év

ford

ulój

án

szül

etet

tek.

Az

egyb

eesé

s vél

etle

n, m

égis

szim

bolik

us. M

inde

közb

en a

kor

mán

yunk

ny

ugat

on já

ró k

épvi

selő

i a fo

rrada

lom

év

ford

ulój

a tá

ján

rend

szer

esen

feje

zik

ki

hálá

juka

t a m

agya

r men

ekül

tek

egyk

ori

befo

gadá

sáér

t. A

men

ekülők

bef

ogad

ása

olya

n er

kölc

si és

jogi

köt

elez

ettsé

g, a

mi

hol a

z eg

yik,

hol

a m

ásik

ors

zágn

ak,

csop

ortn

ak, e

gyén

nek

segí

t, és

a sz

erep

ek

bizo

ny v

álto

zhat

nak.

A m

agya

r for

rada

lom

a

vilá

gsza

bads

ág tö

rténe

téne

k ré

sze;

a

forra

dalo

m u

táni

mag

yar m

enek

ülők

ny

ugat

i bef

ogad

ása

pedi

g a

szol

idar

itás,

az

álla

mi e

mpá

tia is

kola

péld

ája

mar

ad, a

miből

ér

dem

es ta

nuln

i. D

e va

jon

men

nyit

tanu

ltunk

eb

ből?

Vál

asz

erre

a je

lenl

egi m

enek

ültü

gy jo

gi

és g

yako

rlati

meg

nyila

tkoz

ásai

ban

van.

A

z ér

teke

zés a

mig

ráci

ós té

mak

ör sz

éles

te

rrénu

mán

ak szűk

ítésé

vel,

főké

pp a

z ar

ab

és á

zsia

i köz

ép-k

elet

eur

ópai

men

ekül

tekr

e fó

kusz

ál. A

z 19

51.é

vi G

enfi

Egye

zmén

y (1

.cik

k (2

)) m

enek

ült f

ogal

mán

ak

meg

hatá

rozá

sáho

z ig

azod

nak

a ne

mze

ti jo

gsza

bály

ok te

rmin

ológ

iái i

s. „M

enek

ült,

aki f

aji,

vallá

si ok

ok, n

emze

ti ho

vata

rtozá

sa,

illet

ve m

egha

táro

zott

társ

adal

mi c

sopo

rthoz

va

ló ta

rtozá

sa, a

vagy

pol

itika

i meg

győződ

és

mia

tti ü

ldöz

teté

stől v

aló

meg

alap

ozot

t fé

lelm

e m

iatt,

az

álla

mpo

lgár

sága

szer

inti

orsz

ágon

kív

ül ta

rtózk

odik

, és n

em tu

dja,

va

gy a

z ül

dözt

etés

től v

aló

féle

lméb

en n

em

kívá

nja

anna

k az

ors

zágn

ak a

véd

elm

ét

igén

ybe

venn

i.”

A

mag

yaro

rszá

gi re

ndőr

ség

statis

ztik

ái sz

erin

t a sz

erb–

mag

yar

hatá

ron

tava

ly ö

ssze

sen

3752

ese

tben

ut

asíto

ttak

ki k

ülfö

ldie

ket S

zerb

iába

n.

Ezze

l a te

nden

ciáv

al p

árhu

zam

osan

, a

Mag

yaro

rszá

gról

Sze

rbiá

ba v

issza

küld

ött

men

edék

kérő

k sz

áma

egyr

e nő

. Hisz

en

azok

a m

ened

ékké

rők,

aki

k eg

y bi

zton

ságo

s ha

rmad

ik o

rszá

gon

kere

sztü

l érk

ezne

k M

agya

rors

zágr

a, k

érel

mük

érd

emi v

izsg

álat

a né

lkül

viss

zakü

ldhe

tők

ebbe

az

orsz

ágba

. A

Bevá

ndor

lási

és Á

llam

polg

ársá

gi

Hiv

atal

gya

korla

ta S

zerb

iát i

s ily

en

bizt

onsá

gos h

arm

adik

ors

zágn

ak te

kint

i. Sz

erbi

ában

a m

ened

ékké

rőkn

ek e

gy

több

lépc

sős,

bony

olul

t eljá

rásb

an k

ell

beny

újta

niuk

a m

ened

ékké

relm

üket

, am

i a

men

edék

kére

lem

re v

onat

kozó

szán

dék

kiny

ilván

ításá

val k

ezdő

dik,

maj

d ez

t írá

sban

m

eg is

kel

l erő

síten

iük

hiva

talo

s sze

mél

y je

lenl

étéb

en, v

égül

meg

kel

l jel

enni

ük a

re

ndel

kezé

sre

álló

két

bef

ogad

ó ál

lom

ás

egyi

kén.

Hiv

atal

osan

csa

k az

vál

ik u

gyan

is m

ened

ékké

rővé

, aki

a k

érel

mét

írás

ban

is be

nyúj

totta

a b

efog

adó

állo

más

on é

s ott

el

is sz

állá

soljá

k. A

z el

járá

s teh

át n

emcs

ak

bony

olul

t, ha

nem

nag

y ré

szbe

n fü

gg a

be

foga

dó á

llom

ások

on re

ndel

kezé

sre

álló

hel

yek

szám

ától

, am

inek

szám

a ig

en

korlá

tozo

tt, m

indö

ssze

252

férő

hely

es. Í

gy

fenn

áll a

ves

zély

e, h

ogy

Mag

yaro

rszá

g em

berte

len

báná

smód

ba k

üldi

viss

za

a m

ened

ékké

rőke

t. M

ivel

Sze

rbia

va

lam

enny

i szo

msz

édjá

t biz

tons

ágos

ha

rmad

ik o

rszá

gnak

teki

nti,

így

az in

nen

érke

ző m

ened

ékké

rőke

t is a

utom

atik

usan

vi

ssza

küld

ik e

zekb

e az

ors

zágo

kba

anna

k el

lené

re, h

ogy

szám

os o

rszá

g m

enek

ültü

gyi

rend

szer

e sú

lyos

hiá

nyos

ságo

kkal

küz

d.Ez

a g

yako

rlat a

z ún

. lán

c-re

foul

emen

t ve

szél

yéne

k te

szi k

i a m

ened

ékké

rőke

t, va

gyis

anna

k, h

ogy

véde

lem

hiá

nyáb

an

embe

rtele

n, m

egal

ázó

báná

smód

áld

ozat

aivá

vá

lhat

nak.

A sz

erbi

ai M

enek

ültü

gyi

Hiv

atal

kap

acitá

sa é

s erő

forrá

sai n

em

eleg

endő

ek fe

lada

ta m

egfe

lelő

ellá

tásh

oz.

A m

ened

ékké

rők

hozz

áfér

ése

az e

ljárá

shoz

ne

m m

indi

g bi

ztos

ított,

miv

el k

orlá

tozo

tt a

befo

gadó

állo

más

okon

rend

elke

zésr

e ál

ló h

elye

k sz

áma.

A m

ened

ékké

relm

et

beny

újta

ni sz

ándé

kozó

knak

min

döss

ze

15%

-a ju

t el a

ddig

, hog

y hi

vata

losa

n is

regi

sztrá

lt m

ened

ékké

rővé

vál

jon.

Az

illeg

ális

mig

ráns

ok e

lzár

ása

– am

i gya

korta

idől

eges

meg

oldá

sa a

szer

biai

rendőr

ökne

k a

men

ekül

tekk

el sz

embe

n –

több

szem

pont

ból

is ag

gály

os. E

zek

alap

ján

elm

ondh

ató,

hog

y a

szer

b m

enek

ültü

gy je

lenl

eg n

em k

épes

m

egfe

lelő

n műk

ödni

, így

nem

alk

alm

as

A h

arm

adik

ors

zágb

eliek

mig

ráció

ja a

mag

yar–

szer

b ha

tár m

enté

n

13

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Jo

gi

na

gy

ito

anna

k m

egha

táro

zásá

ra se

m, h

ogy

a nö

vekvő

szám

ú m

ened

ékké

rő k

özül

kik

sz

orul

nak

nem

zetk

özi v

édel

emre

, tov

ábbá

ké

ptel

en h

aték

ony

véde

lmet

nyú

jtani

a

men

ekül

tstát

uszr

a jo

gosu

lt kü

lföld

iekn

ek.

A du

blin

i eljá

rásb

an v

issza

kerü

lt m

ened

ékké

rők

eset

ében

a h

atós

ág m

égis

„szi

szte

mat

ikus

an sz

emél

yes s

zaba

dság

ot

korlá

tozó

kén

ysze

rinté

zked

ést a

lkal

maz

”, é

s el

rend

eli a

viss

zato

lonc

olás

ukat

Sze

rbiá

ba.

Pedi

g a

fent

iek

fény

ében

a m

enek

ülte

k he

lyze

tére

von

atko

ztat

va, S

zerb

ia n

em

teki

nthe

tő b

izto

nság

os h

arm

adik

ors

zágn

ak.

Mag

yaro

rszá

g a

sche

ngen

i öve

zet d

éli

hatá

rterü

leti

funk

ciój

át tö

lti b

e; s

belé

ptető

orsz

ágké

nt fo

kozo

tt je

llegű

köt

eles

sége

i és

fela

data

i van

nak.

Ala

pjáb

an v

éve

ugya

n M

agya

rors

zág

nem

kife

jeze

tten

célo

rszá

g,

azon

ban

az E

uróp

ai U

nió

bizt

onsá

gi

vona

la m

iatt

ezt a

mar

gina

litás

t éle

s re

leva

ncia

vál

totta

fel.

Az

Euró

pai U

nió

men

ekül

tpol

itiká

ja n

agyr

észt

áth

árítj

a a

fele

lőss

éget

a sc

heng

eni ö

veze

t per

emei

n ta

lálh

ató

orsz

ágok

ra, a

zonb

an e

bben

a

fele

lőss

égvá

llalá

sban

segí

tségé

re v

an a

Fr

onte

x és

az

Euro

pol i

s. A

Mag

yaro

rszá

gra

illeg

álisa

n be

utaz

ott s

zem

élye

knek

min

tegy

ha

tvan

száz

alék

a em

berc

sem

pész

ek

közr

eműk

ödés

ével

jut a

z or

szág

ba.

Az

embe

rcse

mpé

szet

‘ujjl

enyo

mat

a’,

felté

tlen

vele

járó

ja a

tilto

tt ha

tárá

tlépé

s. A

z em

berc

sem

pész

et k

apcs

án fe

ltűnő

ne

hézs

égek

men

tén

java

solt

meg

oldá

si kí

sérle

tek

a ví

zum

gyak

orla

t har

mon

izál

ása,

az

eur

ópai

mig

ráci

ós in

form

áció

s ren

dsze

r m

egte

rem

tése

, val

amin

t a g

azda

sági

se

gítsé

gnyú

jtás a

z el

sőké

nt b

efog

adó

orsz

ágok

szám

ára

(köz

ös te

herv

iselé

si m

echa

nizm

us k

iala

kítá

sa).

A M

agya

rors

zágr

a (é

s köz

vetv

e az

Eu

rópa

i Uni

óba)

irán

yuló

mig

ráci

óról

al

koto

tt gy

akor

i fel

fogá

s sze

rint a

m

enek

ülte

k ké

rdés

köre

pus

ztán

oly

an, a

z or

szág

ra k

özbi

zton

sági

, nem

zetb

izto

nság

i ko

ckáz

atot

vag

y ve

szél

yt je

lentő

jele

nség

, am

elyn

ek k

ezel

ésér

e sz

inte

kiz

áról

ag

rend

véde

lmi,

ideg

enre

ndés

zeti

eszk

özök

ál

lnak

a k

orm

ányz

at re

ndel

kezé

sére

. A

közö

sség

i jog

mig

ráci

ós te

rüle

ten

gyak

ran

a m

inim

umsz

abál

yozá

st al

kalm

azza

.A

min

imal

itás é

rvén

yesü

lésé

t a

men

ekül

tekn

ek a

z em

beri

jogo

k te

kint

etéb

en

is so

k es

etbe

n sz

inté

n ta

pasz

taln

iuk

kell.

A

nem

zetk

özi m

igrá

ciób

an a

szab

adsá

g, a

di

szkr

imin

áció

tila

lmán

ak e

lve,

ille

tve

az

„em

berie

sség

” m

érté

ke e

lvár

t. A

nem

EU

-har

mon

izál

t (ho

ntal

an,

befo

gado

tt, a

z em

berk

eres

kede

lem

áld

ozat

a,

és a

kísé

rő n

élkü

li ki

skor

ú jo

gállá

sa,

nem

zetk

özi v

édel

mi s

tátu

szna

k) e

gysé

gese

n ös

szeh

ango

lt sz

abál

yozá

s ind

okol

t a

mig

ráci

ós jo

g te

kint

etéb

en; t

ováb

bá a

jo

gi re

ndel

kezé

sek

elle

ntm

ondá

sai,

a gy

akor

latb

an m

egje

lenő

pro

blem

atik

ák,

a jo

ghéz

agok

ra v

aló

utal

ássa

l egy

fajta

ko

nstru

ktív

krit

ikai

kép

is k

örvo

nala

zódi

k a

gyak

orla

tból

. A k

orán

tsem

kiss

zám

ú em

berc

sopo

rtot é

rintő

men

ekül

tek

hely

zete

–

az a

lább

iakb

an o

lvas

otta

k al

apjá

n lá

that

ó –

a tá

rsad

alom

visz

onya

inak

vál

tozá

sát

köve

tő, j

ogfe

jlesz

téss

el é

s akt

ív n

emze

tköz

i sz

erep

válla

láss

al o

ldha

tó c

sak

meg

.Év

ente

maj

dnem

het

vene

zer m

enek

ült

érke

zik

az U

niób

a, e

zek

egy

rész

e él

etve

szél

yes k

örül

mén

yek

közö

tt. Id

én

az E

uróp

ai U

niób

a ér

kező

ara

b és

ázs

iai

men

ekül

tek

eset

ének

öss

zegz

ésév

el z

árom

a

vázl

atos

érte

kezé

st. A

men

ekül

tek

legt

öbbj

e út

i okm

ányo

k né

lkül

, ille

gális

an

embe

rcse

mpé

szek

segí

tségé

vel u

tazi

k. A

z „i

deig

lene

s tel

epla

kók”

cél

hely

e fő

ként

N

yuga

t-Eur

ópa,

azo

nban

ehh

ez a

foko

zott

véde

lmű

mag

yaro

rszá

gi h

atár

rész

ek

sche

ngen

i von

alán

át k

ell j

utni

uk.

Legt

öbbs

zör e

lfogj

ák ő

ket,

maj

d pá

r nap

os

fogv

a ta

rtás u

tán,

a to

lonc

egye

zmén

y al

apjá

n vi

ssza

küld

ik ő

ket a

hat

ár d

éli o

ldal

ára.

Miv

el

Szer

bia

és M

aced

ónia

köz

ött m

ég n

incs

al

áírv

a a

tolo

nceg

yezm

ény

azon

rész

e, a

mel

y a

viss

zato

lonc

olás

t sza

bály

ozza

, néh

ány

napo

s elz

árás

t köv

etőe

n ez

ek a

szem

élye

k az

ut

cára

ker

ülne

k a

hatá

r-men

ti vá

roso

kban

. A

Szer

biai

Men

ekül

tügy

i Hiv

atal

ellá

tja

a tö

rvén

yben

elő

írt k

ötel

ezet

tsége

it e

szem

élye

k üg

yein

ek in

tézé

se so

rán,

azo

nban

a

Szab

adká

n az

ors

zágh

atár

ille

gális

át

lépé

se c

éljá

ból g

yüle

kező

köz

ép-á

zsia

iak

nem

tarto

znak

ebb

e a

körb

e, u

gyan

is ők

jo

gelle

nese

n ta

rtózk

odna

k Sz

erbi

ában

. N

em n

yújto

ttak

be m

ened

ék-k

érel

met

. Ró

luk

csak

ann

yi in

form

áció

nk v

an, a

mit

a sa

jtóbó

l lát

ni, h

alla

ni le

het.

Miv

el a

z ill

egál

is m

igrá

nsok

nem

tarto

znak

a h

atás

körü

nkbe

, ez

zel k

apcs

olat

os a

data

ink

ninc

sene

k, s

az id

eigl

enes

en á

tuta

zó c

sopo

rtok

köré

t sa

játo

s ren

dőri

meg

oldá

sokk

al „

keze

lik”.

A

szer

biai

Ban

ja K

ovilj

ača-

i vég

es fé

rőhe

lyű

men

ekül

ttábo

rba

igye

kezn

ek e

lhel

yezn

i a

rend

véde

lmi s

zerv

ek á

ltal b

egyű

jtött

illeg

álisa

n ta

rtózk

odó

embe

rek

egy

rész

ét.

Szer

bia

igye

kszi

k m

egvé

deni

mag

át a

m

enek

ülte

k ár

adat

ától

, min

t aho

gyan

ezt

az

Eur

ópai

Uni

ó is

tesz

i. A

nem

zetk

özi

egye

zmén

yek

köte

lező

bet

artá

sa m

elle

tt az

ors

zág

önvé

delm

e is

font

ossá

vál

t. A

z ön

véde

lem

érd

ekéb

en m

inte

gy E

uróp

a előv

édje

ként

, Mac

edón

iáva

l meg

köte

ndő

tolo

nceg

yezm

ény

érde

kébe

n na

pjai

nkba

n is

zajla

nak

az e

gyez

teté

sek.

Em

elle

tt a

szer

biai

ha

tárő

rség

meg

erős

ítette

azo

n ha

tárré

szek

el

lenő

rzés

ét is

, am

elye

n ke

resz

tül a

m

enek

ülte

k út

vona

la h

úzód

ik, v

alam

int

szig

orúb

ban

bünt

etik

az

embe

rcse

mpé

szet

et

is. A

men

edék

jog

odaí

télé

séne

k fo

lyam

ata

ezze

l elle

nben

sokk

al e

gysz

erűb

b le

sz, m

ivel

az

UN

HCR

-vel

(nem

zetk

özi n

yom

ásra

) eg

ysze

rűsít

ik a

szer

biai

men

ekül

tstát

usz

kére

lmez

ésén

ek fo

lyam

atát

. A

men

ekül

tek

hely

zeté

t leg

jobb

an a

z űr

hajó

sokh

oz le

hetn

e ha

sonl

ítani

. Eze

knek

az

uni

verz

umi u

tazó

knak

kap

csol

ódni

uk

kell

az ű

rállo

más

hoz,

ám

ha

elve

szíti

k a

kapc

sola

tot,

örök

re e

lves

zhet

nek

az ű

rben

. Bi

zony

os é

rtele

mbe

n a

men

ekül

t sze

mél

y is

nagy

on h

ason

ló h

elyz

etű,

hisz

en h

a el

vesz

íti

a ha

zája

véd

elm

ét é

s tám

ogat

ását

, mie

lőbb

eg

y m

ásik

ors

zágh

oz k

ell c

satla

kozn

ia,

miv

el e

bben

a v

ilágb

an a

z eg

yén

egye

dül

nem

éle

tkép

es. A

men

ekül

tek

elve

szíti

k sa

ját o

rszá

guk

véde

lmét

és t

ámog

atás

át, é

s íg

y ül

dözö

tté v

álna

k. A

z al

apve

tő v

édel

em

és tá

mog

atás

oká

n sz

orul

nak

rá, a

kár e

gy

más

ik o

rszá

gra,

ebb

en a

„kr

itiku

snak

vél

t”

hely

zetb

en. E

zen

okná

l fog

va v

álik

font

ossá

, ho

gy m

egva

lósu

ljon

az é

rinte

tt ál

lam

m

enek

ülte

kkel

szem

ben

tanú

sítan

dó v

édel

mi

köte

leze

ttség

e. EV

14ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

ka

ri

ke

pr

eg

en

y

,,

Tökf

arag

ó és

főző

vers

enyé

s

15

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

ka

ri

ke

pr

eg

en

y

,,

Laka

t par

tyFotó

kat k

észí

tett

e: B

ussa

y B

iank

a

16ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

G

on

do

la

tT

akác

z Zs

uzsa

nn

a

MMill

iók

imád

ták,

fi at

al lá

nyok

és

fi úk

ezr

ei ra

jong

tak

érte

, há

ziga

zdáj

a vo

lt a

tizen

ötm

illió

s né

zetts

égű

Top

of th

e Po

ps-n

ak (A

pop

cs

úcsa

i), k

ésőb

b 19

74-tő

l 199

4-ig

a Ji

m’ll

Fi

x It

(Jim

meg

oldj

a) c

ímű

tévé

műs

orna

k.

Ő v

olt S

ir Jim

my

Savi

le, a

BBC

tava

ly

elhu

nyt m

űsor

veze

tője

. Éle

tébe

n kö

zel

40 m

illió

font

ot (1

4 m

illiá

rd fo

rinto

t) ad

omán

yozo

tt kó

rház

ak, a

lapí

tván

yok

javá

ra. H

árom

egé

szsé

gügy

i int

ézm

ényt

is

tám

ogat

ott,

külö

n be

járá

sa, i

rodá

ja

volt,

egy

hel

yen

még

önk

énte

s por

tásk

ént

is do

lgoz

ott.

A jó

téko

nyko

dás m

iatt

a ki

rály

nő 1

990-

ben

lova

ggá

ütöt

te, d

e az

eg

ykor

i brit

min

iszte

reln

ökke

l, M

arga

ret

That

cher

rel é

s Dia

na h

erce

gnőv

el is

jóba

n vo

lt. A

bro

odm

oori

pszi

chiá

triai

inté

zetb

en

önké

ntes

kede

tt, b

árho

vá b

emeh

etet

t, bá

rkiv

el b

eszé

lhet

ett a

szig

orúa

n őr

zött

inté

zetb

en, m

ég e

gy sz

obáj

a is

volt

a fö

ldsz

inte

n, ső

t ‘te

rápi

ás’ p

artik

at sz

erve

zett,

am

elye

ken

az in

téze

tben

gon

dozo

tt fi a

tal

lány

ok v

ette

k ré

szt.

A le

edsi

kórh

áz

egyk

ori p

ortá

sa n

emré

g va

llotta

be,

hog

y a

műs

orve

zető

tiné

dzse

reke

t hor

dott

az

éjsz

aka

köze

pén

a nő

vérs

zálló

ra, b

ár e

zt a

kó

rház

vez

etés

e vi

tatja

. A le

edsi

kórh

ázba

n Sa

vile

min

iszte

ri jó

váha

gyás

sal d

olgo

zhat

ott.

A be

lügy

min

iszté

rium

jóvá

hagy

ásáv

al a

z ál

lam

i fen

ntar

tású

, érz

elm

ileg

zakl

atot

t lá

nyok

kal f

ogla

lkoz

ó D

uncr

oft A

ppro

ved

Scho

olba

is b

ejár

ása

volt,

éjsz

aka

is.

Hoz

zá k

ell t

enne

m, h

ogy

Dun

crof

tban

a

lány

ok p

rosti

túci

óért,

dro

gfog

yasz

tásé

rt és

ön

gyilk

ossá

gi k

ísérle

tért

kerü

ltek,

és h

iába

pa

nasz

kodt

ak a

z ig

azga

tóná

l a fé

rfi ra

, sen

ki

nem

hitt

nek

ik. S

avile

max

imál

isan

jól

érez

hette

itt m

agát

. A fi

atal

lány

ok ir

ánti

érde

klőd

ését

nem

rejte

tte v

éka

alá

még

a

parla

men

ti ké

pvise

lők

és a

kirá

lyi c

salá

d előt

t sem

.E

tény

ek is

mer

ete

után

is á

llítjá

k, h

ogy

soha

se

nkin

ek n

em tű

nt fe

l, ho

gy a

férfi

több

m

int 3

00 fi

atal

t, lá

nyok

at é

s fi ú

kat e

gyar

ánt

mol

eszt

ált.

Min

denk

i led

öbbe

nt

anna

k el

lené

re, h

ogy

utób

b ki

derü

lt, tö

bben

, tö

bbsz

ör lá

tták

a fé

rfi t fi

ata

l diá

klán

yokk

al

az ö

ltöző

jébe

n, so

kszo

r fél

reér

thet

etle

n he

lyze

tekb

en is

, de

elre

ndez

ték

anny

ival

, ho

gy e

z itt

így

meg

y, é

s kül

önbe

n is

„ez

Jimm

y”.

A gy

erm

ekm

oles

ztál

ási v

ádak

csa

k ok

tóbe

rben

ker

ülte

k ny

ilván

ossá

gra,

ann

ak

elle

nére

, hog

y Sa

vile

áld

ozat

ai k

özül

né

hány

an m

ár 2

007-

ben

meg

vádo

lták

a té

vész

tárt

szex

uális

zak

latá

ssal

. 200

8-ba

n ny

omoz

tak

is el

lene

, de

a ke

vés

bizo

nyíté

k m

iatt

nem

ker

ült b

írósá

g el

é az

ügy

. Egy

ébké

nt a

z, h

ogy

több

ször

za

klat

ott 1

2-13

éve

s lán

yoka

t, a

jele

nleg

i br

it tö

rvén

yek

alap

ján

auto

mat

ikus

an a

ne

mi e

rősz

ak m

inős

ített

eset

ének

minős

ül,

és é

letfo

gytig

tartó

bör

tönn

el b

ünte

thető.

H

alál

a ut

án h

árom

száz

nál i

s töb

b fi a

talk

orú

meg

ront

ásáv

al g

yanú

sítjá

k. A

z üg

yet

súly

osbí

tja, h

ogy

a bű

ncse

lekm

énye

kről

az

utób

bi é

vekb

en e

gyre

több

jelz

és é

rkez

ett

a B

BC v

ezet

éséh

ez, a

társ

aság

azo

nban

a

bizo

nyíté

kok

szer

int i

gyek

ezet

t nem

fo

glal

kozn

i a b

otrá

nnya

l. A

z üg

yet v

égül

az

egy

ik ri

vális

ker

eske

delm

i tév

éadó

, az

ITV

kez

dte

szel

lőzt

etni

okt

óber

ben,

maj

d a

sajtó

is rá

csap

ott a

kib

onta

kozó

bot

rány

ra,

sorra

meg

szól

alta

tva

a Sa

vile

álta

l elk

övet

ett

szex

uális

bűn

csel

ekm

énye

k eg

ykor

i ál

doza

tait.

A b

otrá

ny ü

gyéb

en a

rendőr

ségi

ny

omoz

ássa

l pár

huza

mos

an p

arla

men

ti vi

zsgá

lat i

s fol

yik.

A b

rit k

özté

vé m

ég

Savi

le h

alál

a ut

án is

pró

bálta

eltu

ssol

ni a

z üg

yet.

A BB

C eg

yik

műs

ora,

a N

ewsn

ight

ug

yani

s már

tava

ly n

yom

ozás

t ind

ított

Savi

le m

oles

ztál

ási ü

gyei

vel k

apcs

olat

ban,

az

any

agot

azo

nban

nem

eng

edté

k le

játsz

ani.

Mos

t, ho

gy e

gyre

nyi

lván

való

bbá

válik

a

tény

, am

ely

szer

int S

avile

az

1960

-as

évek

től a

z 19

80-a

s éve

k vé

géig

csa

knem

ne

gyve

n év

ig sz

exuá

lis bűn

csel

ekm

énye

k vé

gelá

that

atla

n so

rát k

övet

te e

l, az

első

sz

ámú

brit

közs

zolg

álat

i méd

iatá

rsas

ág

vezé

rigaz

gató

ja e

lmon

dta,

hog

y be

ismer

i, ne

m le

tt vo

lna

szab

ad le

állít

ani a

BB

C

egyi

k vo

lt műs

orve

zető

jéne

k sz

exuá

lis

bűnc

sele

kmén

yei ü

gyéb

en in

díto

tt be

lső

vizs

gála

tot.

Ez m

ég p

ersz

e ne

m e

lég,

hisz

tová

bb

daga

d a

botrá

ny. A

z üg

yben

nyo

moz

ó ha

tósá

gok

mos

t egy

vol

t pop

sztá

rt, a

G

ary

Glit

ter n

éven

ism

ert P

aul G

adde

t is

leta

rtózt

attá

k, a

ki n

em m

elle

sleg

ismer

t ped

ofi l.

Vie

tnám

ban

2006

-ban

há

rom

év

börtö

nre

ítélté

k az

zal a

vád

dal,

hogy

otta

ni v

illáj

ában

, ille

tve

egy

szál

lodá

ban

két 1

1 év

es k

islán

nyal

hál

t. A

volt

zené

szt e

lőző

leg

1998

-ban

, egy

br

it sz

ámító

gép-

áruh

ázba

n is őr

izet

be

vetté

k, m

iutá

n ja

vítá

sra

bevi

tte sz

emél

yi

szám

ítógé

pét,

és a

z ár

uház

tech

niku

sai

több

eze

r, gy

erm

ekek

ről k

észü

lt po

rnog

ráf

fotó

t tal

álta

k a

gépe

n tá

rolv

a. G

litte

rt an

nak

idej

én fé

l év

börtö

nre

ítélté

k, d

e eb

ből c

sak

két h

ónap

ot ü

lt le

. Ebb

en a

z üg

yben

a fé

rfi ra

egy

egy

kori

dunc

rofti

le

ányg

imná

zium

i diá

k va

llom

ása

alap

ján

tere

lődö

tt a

gyan

ú. A

z im

már

felnőt

t nő

elm

ondt

a, h

ogy

látta

Gad

et, a

min

t Sa

ville

öltö

zőjé

ben

közö

sül e

gy is

kolá

s lá

nnya

l. Tö

bbsz

ör e

lőfo

rdul

t azo

nban

az

is, h

ogy

a fé

rfi „

csak

” né

zte,

am

int

Savi

le h

ason

ló te

véke

nysé

geke

t fol

ytat

a

műs

orai

ban

szer

eplő

gye

reke

kkel

. Per

sze

róla

se g

ondo

lta se

nki,

hogy

ilye

nekr

e ké

pes,

még

ha

a m

últja

nem

is v

olt é

ppen

a

legá

rtatla

nabb

. A re

ndőr

ség

szer

int e

z cs

ak a

kez

det é

s úja

bb n

evek

ker

ülhe

tnek

ny

ilván

ossá

gra,

min

dene

setre

Gar

y G

litte

rt óv

adék

fejé

ben

szab

adon

eng

edté

k…Eg

yelő

re tö

bb h

ír ne

m k

erül

het b

e a

sajtó

ba

az ü

ggye

l kap

csol

atba

n, a

z az

onba

n bi

ztos

, ho

gy e

z az

utó

bbi é

vtiz

ed le

gnag

yobb

bo

trány

a a

BBC

háza

tájé

kán

és m

ég

min

dig

ninc

s vég

e. EV

„Gye

rekb

arát

” „G

yere

kbar

át”

BB

CB

BC

17

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Go

nd

ol

at

Ger

ber

Pet

ra

Gye

rmek

ként

vag

y le

galá

bbis

azót

a, m

ióta

az e

szem

et tu

dom

,

arró

l ábr

ándo

ztam

, hog

y eg

y

nap

belő

lem

is jo

gász

pal

ánta

lesz

. A sa

ját m

agam

álta

l kre

ált

elvá

ráso

knak

ugy

anis

csa

k ez

az o

pció

lett

voln

a ké

pes e

lege

t

tenn

i. Az

tán,

aho

gyan

egy

re

hala

dtam

elő

re a

z idő

ben

ezt a

terv

et ú

gy, a

hogy

vol

t fog

tam

és

bedo

btam

az í

róas

ztal

om le

gals

ó

fi ókj

ába.

Kam

asz

koro

m, d

erek

án e

lkez

dtem

ön-

tuda

tra é

bred

ni é

s fel

fede

zni m

agam

ban

egy

ugya

n m

ég sz

unny

adó,

de

nagy

on is

lé

tező

kép

essé

get.

Szen

vedé

lyes

en sz

eret

-te

m a

z írá

st. I

mád

tam

a b

etűk

teng

eréb

en

elve

szni

és n

éha

osto

ba g

ondo

lato

kat i

s pa

pírr

a ve

nni.

Sajá

t kis

biro

dalm

am e

gye-

düli

ural

kodó

jaké

nt, m

ondh

atná

m

türa

nnos

zaké

nt, s

zaba

don

bárm

it m

egte

hette

m. M

égis

hiá

nyér

zete

m

volt.

Hiá

nyzo

tt az

, az

eltö

kélt

szán

dék,

mel

y m

ég k

icsi

ként

arr

a ös

ztök

élt,

hogy

jogh

allg

atók

ént

foly

tass

am ta

nulm

ánya

imat

. Va-

lam

i okn

ál fo

gva

úgy

gond

olta

m

a ké

t vág

yam

a k

ét s

zere

lmem

ne

m fé

r meg

egy

más

mel

lett.

A

köze

lgő

felv

étel

i eljá

rás

Dam

ok-

lész

kar

djak

ént l

ebeg

ett f

elet

tem

és a

dön

-té

skép

tele

nség

rém

isztő

érzé

se le

tt ra

jtam

úr

rá. M

elyi

k ut

at v

álas

szam

? M

i vol

na a

he

lyes

? Fe

l kel

l adn

om a

z eg

yik

vágy

am,

hogy

a m

ásik

nak

telje

s erő

bedo

báss

al

hódo

lhas

sak?

Meg

vála

szol

atla

n ké

rdés

eim

sz

örnyű

köve

tkez

mén

ye a

z le

tt, h

ogy

a to

vább

tanu

lást

sike

rült

elod

ázno

m

egy

akko

r köz

tesn

ek h

itt m

egol

dáss

al.

Jogi

ass

zisz

tens

ként

kez

dtem

meg

ta

nulm

ánya

imat

az

éret

tség

i utá

n és

úgy

vé

ltem

, így

mar

ad le

hető

sége

m a

nnyi

t írn

i, am

enny

it cs

ak a

karo

k. A

zonb

an a

té

vhite

kkel

elle

ntét

ben

a ja

ssz

sem

fené

kig

tejfe

l. A

neg

yedi

k si

kerte

len

szoc

ioló

gia

vizs

ga u

tán

kom

olya

n el

gond

olko

dtam

ra

jta: b

izto

s aka

rom

én

ezt?

Sok

an ú

gy

gond

oljá

k ez

az

ugró

desz

ka a

jogh

oz. S

, ho

gy e

me

két é

vben

nem

kel

l tan

ulni

el

lehe

t csa

k úg

y la

víro

zni,

hogy

effe

ktív

e se

mm

it se

m c

siná

lunk

. Ped

ig e

z ne

m ig

az!

Tanu

lni i

tt is

épp

úgy

kel

l, m

int b

árho

l m

ásho

l. N

ehéz

sége

k sz

intú

gy v

anna

k és

cs

alód

ások

is é

rnek

. Enn

ek e

llené

re m

ég-

sem

adt

am fe

l a h

arco

t, kü

zdöt

tem

és

észr

evét

lenü

l is,

de b

eles

zere

ttem

biz

onyo

s ta

ntár

gyak

ba, t

öbbe

k kö

zött

a bü

ntető

illet

-ve

a c

salá

djog

ba. M

indk

ettő

szív

em e

gyik

cs

ücsk

e le

tt, é

lvez

ette

l lát

ogat

tam

az

órák

at

és b

uzgó

bban

kés

zülte

m a

viz

sgák

ra, m

int

bárm

elyi

k m

ásik

ra. F

élre

érté

s ne

essé

k,

min

den

tant

árgg

yal t

iszt

lette

l kel

l bán

ni,

mer

t min

dnek

meg

van

a m

aga

szép

sége

, sa

játo

s kis

var

ázsa

, de

úgy

véle

m m

inde

n-ki

nek

akad

ked

venc

e is

. A jo

gi o

vi sz

á-m

omra

, min

t utó

bb k

ider

ült e

gyál

talá

n ne

m

volt

ross

z vá

lasz

tás.

Más

odév

ben

sike

rült

talá

lkoz

nom

a V

erbi

ssel

is, a

mi v

issz

aadt

a el

vesz

tett

hite

met

és r

ádöb

bent

ett,

hogy

bár

va

n, k

ét k

ülön

álm

om n

em k

ell e

lsze

pará

l-no

m m

agam

egy

iktő

l sem

. Ha

jól o

szto

m,

be a

z időm

et k

épes

vag

yok

min

dkét

„sz

e-re

lmem

mel

” ha

rmón

iába

n él

ni. E

két

év

alat

t, az

is v

ilágo

ssá

vált

szám

omra

, hog

y va

lóba

n a

jogi

pál

yán

szer

etné

k a

jövő

ben

érvé

nyes

ülni

, így

az

íróas

ztalfi ó

kom

ból

előv

ette

m, m

ajd

letö

rölte

m e

zt a

régi

por

ból

lett

álm

om é

s ism

ét je

lent

kezt

em a

z Á

JK-

ra, i

mm

áron

jogá

sz sz

akra

. Ugy

an sz

epte

m-

bertő

l lev

elezős

hal

lgat

ója

vagy

ok n

agy-

becsű

karu

nkna

k, m

égis

a p

écsi

jogá

sz

társ

adal

om te

ljes

érté

kű ta

gján

ak é

rzem

m

agam

. Éle

tem

legj

obb

vála

sztá

sa v

olt,

hogy

ann

ak id

ején

úgy

dön

tötte

m, a

hogy

. E

két é

v, é

n cs

ak ú

gy h

ívom

gon

dolk

odás

i időn

ek k

öszö

nhet

em, h

ogy

végü

l val

óban

itt

mar

adta

m é

s öss

zhan

got t

udta

m te

rem

te-

ni m

indk

ét sz

enve

dély

em k

özöt

t. Íg

y m

ost

én, a

tanu

lmán

yaim

, és a

Ver

bisb

en v

aló

szer

eplé

sem

adu

nk e

gy e

gész

et, h

isz,

hog

y is

mon

dják

: ann

yi a

vilá

g, a

men

nyit

bele

-tö

ltesz

? B

izon

y an

nyi!

EV

Kita

l-Á

lom

18ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

In

te

rj

uú

A kö

vetk

ezõ

inte

rjúba

n eg

y

mag

yar t

erve

zőve

l és t

erm

ékei

vel

ismer

kedh

ette

k m

eg. A

term

ékei

a Zo

e Pho

bic n

evet

vise

lik,

mel

yekk

el m

ár n

em cs

ak a

Wam

p

(Vas

árna

pi műv

ész v

ásár

on)

kere

tein

bel

ül ta

lálk

ozha

tunk

.

EV

: Mi i

s az

a Z

oe P

hobi

c? H

onna

n jö

tt e

z a

már

kané

v?

A Z

oe P

hobi

c eg

y di

vatm

árka

, a n

év

rész

ben

egy

tinéd

zser

kori

bece

névből

jö

tt. A

„ph

obic

” sz

ó pe

dig

csak

egy

szót

ár

vala

hány

adik

sora

vol

t, és

miv

el a

múg

y is

jelle

mző

ek rá

m a

kül

önbö

ző fó

biák

, m

egta

rtotta

m.

EV

: A Z

oe P

hobi

c te

rmék

ei m

elyi

k ko

rosz

tály

nak

szól

nak?

Mily

en st

ílust

ké

pvis

elne

k, il

letv

e ki

ket a

kart

ok

meg

fogn

i?Fő

ként

a 2

0-27

éve

s nők

et c

éloz

zuk

meg

. K

önny

ed, l

etis

ztul

t von

alak

, egy

szerű

szín

ek je

llem

zik

a ru

háka

t.

EV

: Eze

k a

ruhá

k/te

rmék

ek sa

ját

kész

ítésű

ek?

Hog

yan

kész

ülne

k?M

inde

n te

rmék

et m

i var

runk

, ille

tve

épp

mos

t ker

ült t

ervb

e a

sajá

t nyo

mat

ok

kész

ítése

is. Í

gy m

ár a

text

il is

a sa

játu

nk

lehe

tne.

EV

: Min

den

már

kána

k va

n ál

talá

ban

egy

rekl

ámar

ca. N

ekte

k is

van

/ vol

t már

ilye

n re

klám

arco

tok?

Ha

igen

ki?

Még

nem

vol

t, de

terv

ezzü

k.

EV

: Nye

rt-e

val

amily

en d

íjat a

Zoe

Ph

obic

? H

a ig

en, m

it?

Még

sajn

os n

em.

Inte

rjú

egy

mag

yar

terv

ezõv

el

EV

: Hol

talá

lkoz

hatn

ak a

z ol

vasó

k a

Zoe

Pho

bic

már

káva

l? E

setle

g on

line

is

elér

hető

ek?

Face

book

-on

napo

nta

több

pos

ztba

n is

bes

zám

olun

k az

akt

uális

híre

kről

, a

term

ékek

ped

ig m

egre

ndel

hető

ek a

w

ww

.zoe

phob

ic.c

om w

ebsh

opbó

l, ill

etve

e-

mai

lben

, de

aki P

este

n já

r, a

Vác

i utc

a 25

.-ben

is m

egta

lál m

inke

t.

EV

: Mily

en te

rvek

van

nak

a Z

oe P

hobi

c jö

vőjé

re n

ézve

? M

esél

nél r

óluk

?M

ost é

pp a

zon

dolg

ozun

k, h

ogy

jobb

an

rend

szer

ezve

legy

enek

a d

olga

ink,

át

teki

nthe

tőbb

legy

en m

inde

n, é

s te

rmés

zete

sen

azon

is, h

ogy

egyr

e tö

bb

hely

en je

len

legy

ünk.

Eze

n 'sz

áraz

’ fe

lada

tok

mel

lett

pedi

g gő

zerő

vel d

olgo

zom

a

köve

tkező

kolle

kció

dar

abja

in is

.

Név

: Szi

mon

Ágn

es N

óra

(Ágo

)Sz

ület

ési h

ely,

idő:

Vác

, 198

9. 0

6.

02.

Isko

lák:

Vác

i Mad

ách

Imre

G

imná

zium

, For

rai M

agán

isko

la

Div

at-s

tílus

terv

ező

szak

Fogl

alko

zás:

div

atte

rvező

Díja

k: n

incs

Hob

bi: a

z eg

yben

a m

unká

m is

Ked

venc

kön

yv: A

gath

a C

hris

tie-

től a

z ös

szes

, ille

tve

Mer

le:

Mal

evil

Ked

venc

fi lm

: Am

élié

cso

dála

tos

élet

e, C

ontro

l (Jo

y D

ivis

ion)

EV

: Szo

ktak

-e k

ülön

böző

akc

ióito

k,

rend

ezvé

nyei

tek

lenn

i?El

ég g

yakr

an sz

erve

zünk

kül

önbö

ző

esem

énye

ket,

sam

ple

sale

-eke

t, es

ti,

kocc

intó

s vás

árok

at. E

zt a

jövő

ben

is íg

y sz

eret

nénk

csi

náln

i, m

ert f

onto

snak

tartj

uk

a vá

sárló

inkk

al v

aló

kapc

sola

ttartá

st.

Kös

zön

öm a

bes

zélg

etés

t!

Sági

Lil

la

19

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

In

te

rj

u

Zoe P

hobi

c kol

lekc

ió da

rabj

ai

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

.20

12.n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

.

20

Sz

ige

tN

agy

Vik

tor

írás

ai

Fész

buko

n zo

ngor

ázom

.C

sodá

s han

gsze

r.Ta

lán

még

Moz

art i

s leh

etné

k,H

a m

ás is

hal

lhat

ná a

han

goka

t.A

zuk

erbe

rgiz

mus

lágy

Zené

t csa

l a m

ostb

a.N

éha

viss

zaré

vede

k,

De

már

nem

meg

y.N

incs

múl

tam

, tal

án

Csa

k ké

nysz

erké

pzet

az

egés

zÉs

azt

dur

uzso

lják

már

a k

icsi

kbe

Is, h

ogy

bizo

ny e

mlé

kezn

i szé

p.K

ötel

ezőe

n al

kalm

azan

dó n

orm

a,M

int a

ne

sáro

zdös

szem

agad

vag

y a

Ner

ágda

körm

öd.

Bár

csak

lehe

tnék

nag

yapá

m,

Kin

ek v

an m

ire v

issz

agon

doln

i,És

még

em

léke

zhet

.Tö

rténe

tei h

alla

tán

egy

oly

vilá

gban

Lépd

elek

, hog

y ki

csal

nám

A sz

ájáb

ól a

z ös

szes

szót

, ello

pnám

Tő

le m

inde

n em

léké

t, m

egerős

zako

lnám

Az

össz

es á

télt

érze

lmét

,H

orda

nám

a k

alap

ját,

Kop

pann

a a

Mak

kos c

ipő

a m

acsk

aköv

ek g

arm

adáj

án,

Az

embe

rek

embe

rkén

t kös

zönn

ének

,N

em sp

órol

nák

ki a

„kí

váno

kat”

,S

bám

ulná

m a

z id

omok

rejte

tt sz

épsé

gét.

Mer

t ebb

en a

mos

tban

, sem

mit

Sem

mi a

lá n

em tu

dok

szub

szum

álni

.M

egcs

alt a

múl

t. El

hagy

ott.

Meg

érte

m é

n, c

sak

kérle

kV

issz

a ne

térj.

Nem

tudn

ék m

éltó

elle

nfel

ed le

nni.

Elle

nben

kvá

zi á

ldás

sal t

arto

zom

,M

ert n

em le

hete

k a

gyer

mek

em,

Kin

ek a

jövő

jébe

n ne

m le

szne

k sz

avak

,Se

m te

ttek,

Moz

art z

ongo

rázi

k,A

só só

tartó

ban,

A g

yilk

os a

bűn

tény

hel

yszí

nén,

Min

den

ott l

esz

Aho

va e

lőírj

ák. M

inde

n.

Moz

art c

sak

zong

oráz

zon

Az

esth

ajna

lcsi

llag

átkú

szot

ta

Nap

koro

ng lö

vész

árká

n,m

int a

szen

tjáno

sbog

ár a

dél

ibáb

im

pres

szio

nist

a M

onet

-arc

án.

Min

denk

i ext

ázis

ban

ég.

Csu

pán

én n

em.

Fina

nszí

rozo

tt ás

atás

aim

ala

pján

,bü

szké

n va

llhat

om, h

ogy

bensőm

ös

szes

léte

lem

e tis

ztel

:M

adam

e va

gy M

onsi

eur L

une.

Bec

ézhe

tnél

ek sz

impl

án h

oldn

ak is

, de

a ny

elvü

nk ta

gbas

zaka

dtsá

ga, e

me

leki

csin

ylés

tbi

zony

szan

kcio

náln

á.N

emis

éged

, az

eset

öss

zes k

örül

mén

yein

ekku

szas

ága

gyan

ánt,

nem

fi rta

tnám

.B

izon

y, tö

meg

ek tü

ntet

néne

k.

Ked

ves M

r. va

gy M

iss,

oly

egys

zerű

vag

y, m

int a

felk

apál

t, m

ocsk

os é

jjel p

ajor

nyú

lván

yai.

Nem

láza

dtál

a sz

olár

ium

-bus

ines

s szn

ob,

és a

rcpi

rítóa

n sz

égye

nlős

hét

közn

apja

in,

felv

álla

ltad

a sá

padt

ság

mia

tti m

egbé

lyeg

zést

,és

lesa

jnál

ó di

szkr

imin

álás

t.N

em k

önyö

rögt

él a

lét á

ltal o

rcád

ra a

ggat

ott

krát

erek

, pla

sztik

ai se

bész

álta

l tör

ténő

elsi

mítá

sáér

t, pe

dig

a V

iláge

gyet

em-k

assz

a 70

%-b

antá

mog

atta

vol

na.

Nem

lass

zózt

ad ö

ssze

A

z or

bitá

lis n

épsz

erűs

égne

k ör

vendő

cele

b-cs

illag

-ar

mad

át,

s eltű

rted

teki

ntet

ük ö

rökk

éval

óság

át,

meg

ének

lésü

k fá

rasz

tó g

iccs

ét.

Man

apsá

g= M

a+ N

apM

ahol

dság

od, e

me

logi

kaila

g tis

ztán

leve

zeth

ető

elm

élet

szer

int,

egy

más

odra

ngú

senk

iak

i fén

ysug

ár-m

arad

ékot

köl

csön

öz a

vég

tele

n-éj

jel

dics

tele

n ór

áiba

n.N

e fé

lj ur

am/h

ölgy

em, h

isz

el jő

az

idő,

mik

orM

onet

és a

szen

tjáno

sbog

arai

t deg

radá

lja e

gy n

agyo

bb,

és fe

ltétle

n ha

talo

m.

Mr v

agy

Mis

s Moo

n: e

mel

kedj

felü

l az

ég-k

opon

yádr

afo

nott

tövi

skos

zorú

n!

Ég-h

iera

rchi

aÉg

-hie

rarc

hia

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

21

sz

ige

t

Nag

y V

ikto

r

Déz

sen

yi Z

sófi

a

Elcs

esze

tt eg

y va

lósá

g a

jele

nkor

.A

szab

adsá

g m

ércé

je o

lyan

nyira

el-

Kor

csos

ult,

hogy

a c

igar

ettá

nkJa

nus-

arcú

sága

csu

pán

egy

Patti

ntás

.A

men

tol é

s a tü

dő-k

aptá

rba

ok-

Troj

ált

vattá

zó-f

üst

Mez

sgyé

je: e

gy u

jjper

ctán

cnyi

ra st

eppe

l.Á

híta

ttal b

ámul

om a

Sol

e le

omló

,Te

jszí

nnel

átit

atot

t haj

fürtj

eine

kC

ikáz

ó… á

mde

kur

vára

Dön

tésk

épte

len

árny

tánc

át.

Pedi

g a

dönt

ésbe

vet

ett a

kcep

tálá

sEg

y at

yai p

ofon

csi

ttcsa

ttja.

Meg

elég

elte

m, h

ogy

a sz

avak

:Fű

zfák

szél

bor

zolta

haj

tincs

eit a

z ég

Ger

ebly

ézi a

mag

ateh

etet

lens

égév

el.

Rád

öbbe

ntem

, hog

y az

Iste

nhaj

hász

ás,

Egy

embe

rtöm

egek

álta

l kre

ált j

ogi

szem

ély,

S ol

y sz

abad

elvű

, min

t az ős

z előt

t„L

efal

evel

edző

” ri

ngyó

bük

kfa.

B

elef

árad

tam

, hog

y m

inde

n eg

yes

ajak

amat

Elha

gyó

mon

dvac

siná

lt fü

st,

Szép

sége

k cs

arno

kvíz

ében

csü

csülő

Cse

rebo

gara

k zü

mm

ögő

riadó

ját í

téli

Kud

arcr

a.És

sem

mi s

em m

arad

,C

supá

n eg

y el

bara

ngol

ó,El

vesz

tett

Lepr

a-pi

llant

ás.

Dán

hill

Szvi

ccs (

avag

y fi g

yele

m

a mű

term

ékm

egje

lení

tést

ta

rtalm

az!)

Hűv

ösen

szus

zogt

am

ár a

lépc

sőn

felé

rve

a zö

ld fa

lak

csem

péje

azt

,m

i az

élők

nek

csak

mér

eg..

már

a fo

lyos

ón é

rezt

ük

az id

egen

hal

álsz

agot

. tu

dtuk

, nem

éri

meg

a fe

bruá

r hus

zonh

atot

.

Tisz

tán

emlé

ksze

m,

min

tha

tegn

ap le

tt vo

lna

hogy

az

ágya

mel

lett

csen

dese

n ha

jolv

a

Szem

embe

néz

ett,

és a

legs

zebb

szót

hallg

atag

kim

ondt

a…

az a

szem

pár k

ísér

azó

ta,

s min

den

pilla

natb

an

érze

m, a

kez

eim

fogj

a…

De

akko

r a n

éma

igaz

ság

kegy

etle

n vi

sszh

angj

asü

völtö

tt a

szív

ekbe

n,

s sz

emei

t örö

kre

lehu

nyta

.

Már

nem

ő sz

enve

dett,

hane

m m

ind,

ki i

tt m

arad

t..m

i eltű

nünk

, s a

ham

u cs

ak,

mel

y ut

ánun

k m

egm

arad

?Tá

n a

nem

lét a

z ör

ök,

s a lé

t csa

k eg

y pi

llana

t?

És é

vek

szök

nek

a se

mm

ibe

az idő

hala

d, p

ereg

….

s a fi

ú m

elle

tt va

n m

árfe

lesé

g, c

salá

d, g

yere

k…s T

e ar

ra e

szm

élsz

, hog

y m

ár

nem

érz

ed v

álla

don

a m

egvé

nült

keze

t.

és rá

kel

l, ho

gy é

bred

j,a

köld

ökzs

inór

els

zaka

dt.

De

az im

ád m

egha

llgat

ja,

s vig

yázz

a ut

adat

.

Tisz

tán e

mlé

ksze

m

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

.

22

T

amic

s B

ende

gúz

Go

nd

ol

at

Köz

eled

ik…

Itt

van

. Fig

yel.

L

anka

datl

anul

, éjj

el-

napp

al. M

inde

nhol

ott

van

. Ó

rák,

nap

ok t

elne

k el

, és

Te c

sak

rett

egsz

. Ki,

vag

y m

i ez

? M

it a

kar

tőle

m?

De

tudo

d jó

l: Ő

az.

Éle

ted

első

viz

sgai

dősz

aka.

Ton

nasz

ám

vásá

rolo

d a

tart

ós é

tele

ket,

ko

nzer

veke

t, k

ávét

, teá

t, v

izet

. Már

ki

sem

moz

duls

z a

szob

ádbó

l, a

z aj

tód

is z

árva

. A s

ötét

ítő

függ

öny

elhú

zva,

és

a re

dőny

lee

nged

ve.

De Ő

csa

k bá

mul

moz

dula

tlan

ul,

míg

te

a pi

slák

oló

lám

pád

fény

énél

gö

rnye

dsz

álm

atla

nul.

A t

elef

onod

és

a F

aceb

ook

az u

tols

ó m

ened

éked

, de

késő,

a t

öbbi

eket

már

elr

agad

ta,

és m

ost

Tég

ed a

kar.

Rád

vár

éj

szak

ánké

nt a

söt

étbe

n m

egla

pulv

a,

de v

igyá

zz, a

min

t ki

léps

z, n

incs

tö

bbé

men

ekvé

s!N

a jó

, a h

elyz

et t

alán

kev

ésbé

ka

tasz

trof

ális

. His

zen

vann

ak,

akik

mél

ység

es n

emtö

rődö

msé

ggel

vá

rják

éle

tük

első

egy

etem

i vi

zsga

idős

zaká

t. T

alán

nem

té

vede

k na

gyot

, ha

azt

mon

dom

, ke

vese

bben

van

nak

azok

, aki

k ol

that

atla

n iz

galo

mm

al é

s vá

ggya

l,

buzg

ón t

ekin

tene

k ar

ra a

biz

onyo

s de

cem

ber

tize

diké

re. Ú

j le

sz, e

z ny

ilvá

nval

ó. S

zoka

tlan

les

z, e

z vá

rhat

ó. A

zonb

an f

eles

lege

sek

a fr

ázis

ok, k

özhe

lyek

és

társ

aik.

Itt

van

a kü

szöb

ön, é

s m

uszá

j le

sz t

árt

karo

kkal

vár

nunk

. A

kés

zülő

viz

sgat

erve

zete

k,

kéte

s er

edetű

jegy

zete

k és

a r

ánk

váró

álm

atla

n éj

szak

ák r

enge

tegé

ből

talá

n eg

y ut

olsó

t in

tve

kívá

nok

min

denk

inek

sik

eres

viz

sgák

at é

s jó

ere

dmén

yeke

t a

tűzk

eres

ztsé

gen

mos

t át

esők

nek

külö

nöse

n, s

ajá

nlom

em

e jó

kívá

nság

ot t

apas

ztal

tabb

tá

rsai

mna

k is

!

A h

ajó

már

eli

ndul

t, é

s va

n, a

ki

úszi

k,A

nag

y tö

bbsé

g m

eg a

vas

mac

skán

kú

szik

,M

ég a

men

tőöv

be k

apas

zkod

nak,

Néh

ánya

n m

ár f

uldo

koln

ak,

De

a ha

jó c

sak

meg

y,S

köze

l a

jégh

egy…

Kib

írja

e n

agy

hajó

nk, a

Ius

Q

uiri

tium

,É

s há

ny e

mbe

rt v

esz

fel

a cs

ónak

, a

kis

Ius

Gen

tium

?A

kine

k m

eg n

em s

iker

ül a

róm

a sz

orga

lmij

a,A

tan

szék

én m

ár v

árja

Pók

ecz

Kov

ács

Att

ila,

Jusz

ting

er J

ános

és

Cso

knya

Tün

de,

Ezt

a t

riás

zt e

gy r

ómai

ist

en k

üldt

e.

Köv

etke

ző f

élel

mün

k ne

ve Á

lt.S

zoc.

,A

z aj

tó n

yitv

a, d

e Te

csa

k de

rmed

ten

álls

z ot

t…Ír

od a

viz

sgád

, ped

ig n

em t

anul

tál,

UV

jön

… M

ire

szám

ítot

tál?

Pole

lm, F

iló

és j

ogi

etik

a,(T

ippm

ix)t

udás

kel

l id

e és

ném

i lo

gika

.Ja

, de

ha t

anul

sz i

s, n

em b

uksz

meg

,(É

s m

arad

pén

zed

inni

)L

egal

ább

ezér

t hú

zd m

eg!

Fára

dsz

már

? N

e dő

lj k

i!

Mer

t a

vég

mes

sze

még

,M

ost

jön

a jö

gtör

i,C

sont

odat

nem

tör

i,Ta

rts

ki, a

z ég

már

kék

!

Jogi

ala

ptan

, azt

án a

mi

bukt

a vo

lt

még

,H

a jó

l cs

inál

od, m

ár l

átod

a v

égét

.

A k

árty

ákat

te

keve

red,

De

el n

e ús

sz,

Mer

t a

hajó

elh

úz:

S a

végá

llom

ásig

meg

sem

áll

,K

éső

lesz

már

, hog

y re

klam

álj…

EV

Vizs

gaidõ

szak

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

23

Szot

áczk

y G

erge

ly

Kr

itik

us

10/6 10

/10

10/9

Jack

Whi

te –

Blu

nder

buss

(201

2)

Lana

Del

Rey

– B

orn

To D

ie (2

012)

Arc

tic M

onke

ys –

Suc

k It

And

See

(201

1)A

rctic

Mon

keys

– S

uck

It A

nd S

ee (2

011)

Nem

vitá

s, eg

y fi a

tal n

ew y

ork-

i teh

etsé

gről

van

szó.

Az

ének

esnő

alig

két

éve

adt

a ki

első

lem

e-zé

t, id

én m

ár a

har

mad

ikná

l jár

és e

zala

tt tö

bb m

int h

úsz

díja

t zse

belt

be k

ülön

böző

nem

zetk

özi f

ó-ru

mok

on. N

em c

soda

, his

zen

Lana

han

gja

első

hal

lásr

a le

heng

erel

, órá

kig

lehe

tetle

n m

egsz

abad

ulni

da

llam

vilá

gátó

l. A

lapv

etőe

n a

lass

abb,

mel

ankó

likus

szám

ok je

llem

zik,

de

az é

neke

snő

volt

olya

n bá

tor,

hogy

pél

dául

a „

Die

t Mou

ntai

n D

ew”

szám

ba b

elec

sem

pész

ett a

hip

-hop

-ra

haja

zó e

lem

eket

is

. Am

i kis

sé z

avar

ó le

het,

az a

z al

bum

egy

síkú

tem

pója

. Van

nak

kivé

tele

k, m

ondj

uk a

z időn

ként

be

gyor

suló

„D

ark

Para

dise

”, d

e m

egle

hető

sen

nehé

z va

lam

ely

szer

zem

ényt

kie

mel

ni. L

ana

zené

-jé

nek

erős

sége

egy

érte

lműe

n a

fülb

emás

zó d

alla

ma,

em

lítés

re m

éltó

eze

k kö

zött

a „R

adio

” in

trója

, va

gy a

„N

atio

nal A

nthe

m”

kóru

sos r

efré

nje.

Szö

vegé

t tek

intv

e m

eg k

ell e

mlít

enem

még

a sü

ly-

lyes

ztőb

e ke

rült

tizen

hét é

ves l

ányr

ól sz

óló

„Car

men

”-rő

l, am

ely

egyé

bkén

t az

egyi

k sz

emél

yes

kedv

ence

mm

é nő

tte k

i mag

át v

onós

kís

éret

ével

. A le

mez

legs

zoka

tlana

bb d

alán

ak d

íját t

alán

a

„Mill

ion

Dol

lar M

an”

kapn

á m

eg ¾

-es l

ükte

tésé

vel,

diss

zoná

ns é

neké

vel,

és a

szám

omra

azó

ta is

be

azon

osíth

atat

lan

hátté

rzaj

ával

. Biz

tos v

agyo

k be

nne,

hog

y La

na D

el R

ey h

angj

át a

jövő

ben

még

so

kat f

ogju

k ha

llani

– é

s em

iatt

hálá

t is a

dhat

unk.

EVA

jánl

ott s

zám

ok: O

ff To

The

Rac

es, B

lue

Jean

s, N

atio

nal A

nthe

m

Az A

rctic

Mon

keys

vol

t a k

önnyűz

ene

törté

nelm

ének

első

olya

n sz

erep

lője

, aki

az

inte

rnet

es le

-tö

ltése

knek

és p

rom

ónak

kös

zönh

etőe

n fu

tott

be. E

nnek

már

köz

el tí

z év

e, é

s az

akko

r még

fi at

al

suha

ncké

nt ö

ssze

állt

ango

l zen

ekar

egy

has

onló

jelzőv

el il

leth

ető,

tájs

zólá

ssal

felé

neke

lt le

mez

zel

indí

tott

– am

i hat

alm

as si

kert

arat

ott.

A fő

emlő

sök

azon

ban

érez

hető

en fe

lnőt

tek

és a

„m

ajom

kodá

s”

elha

gyás

ával

egy

re k

iforr

otta

bbá

válta

k. F

elfo

gás k

érdé

se, d

e sz

ámun

kra

jele

n es

etbe

n úg

y vé

lem

ez

nem

jele

nt jó

t. A

Suc

k It

And

See

ugy

an p

opos

abb

és ü

bere

li a

2009

-es H

umbu

got,

azon

ban

még

m

indi

g a

közé

psze

rűsé

gtől

szür

kül a

feke

te-f

ehér

pal

ettá

n. S

zere

ncsé

re n

éhán

y ki

emel

kedő

en e

l-ta

lált

szám

meg

men

ti a

lem

ezt,

min

t pél

dául

az

elké

pesz

tően

boo

gies

-ra

sike

rült

„Bric

k B

y B

rick”

, a

„Don

’t Si

t Dow

n ’C

ause

I’ve

Mov

ed Y

our C

hair”

lükt

ető

bass

zusá

val,

töké

lete

sen

elta

lált

voká

ljáva

l és

dis

szon

áns g

itárr

ifjév

el p

edig

taga

dhat

atla

nul a

lem

ez c

súcs

pont

jává

növ

i ki m

agát

. Kie

mel

endő

m

ég a

z al

bum

feke

tebá

rány

a, a

„Li

brar

y Pi

ctur

es”,

oly

an é

rtele

mbe

n, h

ogy

az e

gyed

üli s

zám

, am

ely

még

őrz

i a z

enek

ar fe

nteb

b em

lítet

t „su

hanc

ossá

gána

k” le

nyom

atát

. Sze

renc

sére

az

albu

m z

áróa

k-ko

rdja

, a „

That

’s W

here

You

’re

Wro

ng”

is a

lapv

etőe

n po

zitív

száj

ízze

l hag

yja

távo

zni a

hal

lgat

ót

mel

ankó

likus

köz

épte

mpó

jáva

l, ke

seré

des d

alla

mvi

lágá

val.

Láth

atju

k te

hát,

hogy

a S

uck

It A

nd S

ee-

nek

vann

ak ig

en k

imag

asló

telje

sítm

énye

i, de

ez

a sr

ácok

tól s

ajno

s még

köz

el se

m e

lég.

EVA

jánl

ott s

zám

ok: B

rick

By

Bric

k, D

ont S

it D

own

’Cau

se I’

ve M

oved

You

r Cha

ir, P

iledr

iver

Wal

tz

Jack

Whi

te a

zen

ei k

örök

ben

nyug

hata

tlan

embe

r híré

ben

áll.

Nem

is a

lapt

alan

ul, h

isze

n fo

lya-

mat

osan

térd

ig g

ázol

a m

unká

ban,

gon

dolju

nk a

kár a

Whi

te S

tripe

sra,

a R

acon

teur

sre,

vag

y a

Dea

d W

eath

erre

- m

indi

g el

láto

tt m

inke

t leg

újab

b sz

erze

mén

yeiv

el. Í

gy tö

rtént

ez

2012

tava

szán

is, a

mik

or

kiad

ta e

lső

szól

ólem

ezét

, a B

lund

erbu

sst.

Szok

ása

szer

int i

smét

a k

oráb

biak

tól e

ltérő

han

gnem

et ü

t m

eg, é

s újb

ól b

izon

yíto

tta, h

ogy

több

han

gsze

rhez

is p

rofi

mód

on é

rt. A

zen

ei p

alet

ta m

egle

hető

sen

szél

es, k

ezdv

e az

arc

oncs

após

, in

med

ias r

es in

dítá

sú „

Sixt

een

Salti

nes”

-al (

ami a

z al

bum

egy

ik le

g-hú

zósa

bb ro

cksz

áma)

, vag

y a

bólo

gató

s, ha

daró

s pop

-roc

k sz

ámm

al, a

„Fr

eedo

m A

t 21”

-el.

Az

egyi

k le

gkie

mel

kedő

bb műk

ént m

eg k

ell e

mlít

eni a

lágy

, női

vok

álla

l kís

ért „

Love

Inte

rrup

tion”

-t, a

mi a

kár

dalla

mvi

lágá

t, ak

ár sz

öveg

ét te

kint

ve is

a le

mez

erő

sség

e, h

angs

zere

lés s

zem

pont

jábó

l ped

ig a

z al

bum

cí

mad

ója,

a „

Blu

nder

buss

” m

ondh

atni

töké

lete

sre

sike

rede

tt vo

nós-

és z

ongo

rakí

sére

téve

l. A

tánc

o-sa

bb k

edvű

ekne

k fe

ltétle

nül m

egem

líten

dő a

retro

rock

y sz

ámra

haj

azó

„I’m

Sha

kin’

”, v

agy

a gy

erek

-da

lsze

rű „

Hip

(Epo

nym

ous)

Poo

r Boy

”. A

lapv

etőe

n te

hát e

lmon

dhat

ó, h

ogy

Mr.

Whi

te n

em sz

égye

llte

soks

zínű

ségé

t, és

min

d a

hang

szer

elés

, min

d a

műf

ajok

kev

erés

e te

kint

etéb

en n

em is

mer

t meg

szor

ítá-

soka

t. K

iseb

b sz

emez

geté

ssel

bár

ki m

egta

lálja

rajta

a h

ozzá

illő

dar

abot

. EV

Ajá

nlot

t szá

mok

: Fre

edom

At 2

1, L

ove

Inte

rrup

tion,

Six

teen

Sal

tines

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

.

24

kr

itik

us

Riz

may

er B

arba

ra í

rása

Bar

ry L

evin

son

nevé

t az

1988

-

as E

sőem

ber

és a

Jó

regg

elt

Vie

tnám

! című fi l

mek

kap

csán

ism

erhe

tjük

. Két

évv

el e

zelő

tt

azon

ban

az H

BO

felk

érés

ére

egy

élet

rajz

i drá

mát

forg

atot

t

le e

gy o

lyan

, a tá

rsad

alm

at

még

min

dig

gyök

eres

en

meg

moz

gató

dile

mm

a

kapc

sán,

min

t az

euta

názi

a.

Min

d a

tém

a, m

ind

a sz

erep

lőgá

rda

fi gye

lem

rem

éltó

, ha

csak

Jack

Kev

orki

an

szem

élyé

re g

ondo

lunk

, aki

t Al P

acin

o já

tszi

k, é

s am

ely

alak

ításá

ért a

Gol

den

Glo

be-d

íjat é

s az

Emm

y-dí

jat i

s meg

kapt

a.

A fi

lm ig

az tö

rténe

t ala

pján

kés

zült,

a 9

0-es

éve

k el

ején

játs

zódi

k, Ja

ck K

evor

kian

ör

mén

y sz

árm

azás

ú pa

toló

gusr

ól sz

ól,

aki n

yílta

n vá

llalta

, hog

y hí

ve a

z or

vosi

se

gíts

égge

l tör

ténő

öng

yilk

ossá

gnak

és

több

, min

t 130

pác

iens

ét se

gíte

tte íg

y a

halá

lba.

Ez

pers

ze ó

riási

felh

ábor

odás

t és

meg

oszt

otts

ágot

kel

tett

a m

édiá

ban,

to

vább

á az

akt

ív e

utan

áziá

t elle

nzők

és

tám

ogat

ók k

öréb

en is

. Töb

bszö

r vet

ték

el a

z or

vosi

eng

edél

yét é

s töb

bszö

r ál

lítot

ták

bíró

ság

elé,

vég

leg

azon

ban

csak

199

9-be

n si

kerü

lt el

ítéln

i 25

évre

. 20

07-b

en v

iszo

nt fe

lmen

tetté

k az

zal

a fe

ltéte

llel,

hogy

nem

ad

taná

csot

ön

gyilk

ossá

gra

kész

ülő

embe

rekn

ek.

A fi

lm n

em k

önny

en e

més

zthe

tő, fől

eg

miu

tán

meg

tudj

uk, h

ogy

min

dez

tény

leg

meg

törté

nt é

s nem

csu

pán

szín

észe

k já

tssz

ák, h

anem

néh

ol a

z er

edet

i Kev

orki

an

álta

l kés

zíte

tt fe

lvét

elek

táru

lnak

elé

nk,

ettő

l még

neh

ezeb

bé v

álik

feld

olgo

zni a

z ol

ykor

szív

bem

arko

ló k

épso

roka

t.A

z el

ső h

alál

ba se

gíté

st g

ombó

ccal

a

tork

omba

n, k

önny

ekke

l küs

zköd

ve n

ézte

m

végi

g. M

ajd

mik

or a

130

-dik

bet

eghe

z ér

keze

tt, a

hol ő

mag

a ad

ta b

e a

páci

ensn

ek

a ha

lálo

s mér

get,

ugya

nezt

a sz

orító

ér

zést

ére

ztem

. Ezt

nem

lehe

t csa

k úg

y m

egsz

okni

, plá

ne n

em c

siná

lni,

min

t aho

gy

Jack

tette

és t

alán

ez

az é

rzés

vol

t az,

am

i a

Dr.

Hal

ál-n

ak v

aló

titul

álás

t meg

alap

ozta

a

közv

élem

ényb

en.

Kev

orki

an e

gyes

érte

sülé

sek

szer

int

azon

ban

igen

kör

ülte

kintőe

n vé

gezt

e m

unká

ját é

s a h

ozzá

ford

ulók

95%

-át

utas

ította

el,

ha a

bet

eg in

doka

i nem

vo

ltak

elég

fajs

úlyo

sak.

A fi

lmbe

n is

mut

at

egy

péld

át, a

hol v

issz

auta

sítja

az

orvo

si

segí

tség

et. E

gy fi

atal

fi ú

ford

ul h

ozzá

, aki

eg

y au

tóba

lese

tben

toló

szék

be k

erül

t, m

ajd

meg

prób

álta

felg

yújta

ni m

agát

, de

nem

járt

sike

rrel

, vég

ül K

evor

kian

-hoz

ford

ul, d

e ő

azza

l az

indo

kkal

uta

sítja

vis

sza,

hog

y cs

upán

dep

ress

ziój

a m

iatt

nem

aka

r éln

i. A

fi lm

nem

vár

senk

itől

véle

mén

ynyi

lván

ítást

, és n

em is

az

a le

gfon

tosa

bb k

érdé

se, h

ogy

igaz

a va

n-e

Kev

orki

anna

k va

gy se

m, h

anem

azt

mut

atja

be

, hog

y ez

az

embe

r eltá

ntor

íthat

atla

nul,

és m

ár-m

ár a

z őr

ület

ig h

isz

vala

mib

en, é

s ni

ncs a

z a

hata

lom

, am

i ettő

l elté

ríthe

tné.

Er

re a

legj

obb

péld

a, h

ogy

szán

déko

san

kelt

felh

ábor

odás

t a m

édiá

ban

úgy,

ho

gy ö

nmag

át k

épvi

seli

a bí

rósá

gon,

a

börtö

nben

ped

ig é

hség

sztrá

jkot

foly

tat,

és n

aiva

n hi

sz a

bban

, hog

y üg

yéve

l el

tud

jutn

i a L

egfe

lsőb

b B

írósá

ghoz

. Ez

az

elsz

ánts

ág a

z, a

mi m

égis

meg

enge

d né

mi

állá

sfog

lalá

st a

nézőn

ek, é

s val

ahol

legb

elül

az

t mon

datja

vel

e, h

ogy

tula

jdon

képp

en

igaz

a va

n en

nek

a m

akac

s, ön

fejű

ör

egem

bern

ek é

s nyu

godt

an e

nged

hetn

ék

neki

, hog

y fo

lyta

ssa

ezt a

tevé

keny

ségé

t em

beri

körü

lmén

yek

közö

tt, a

mel

yet ő

m

aga

az o

rvos

i hiv

atás

rész

ének

teki

nt, h

isz

You

don’

t kno

w Ja

ck

25

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Kr

itik

us

páci

ense

i saj

át a

kara

tukb

ól h

alta

k m

eg,

gyóg

yíth

atat

lan

bete

gség

ben

szen

vedt

ek é

s ál

land

ó fá

jdal

mai

k vo

ltak.

Ma

is ig

en m

egos

ztot

tak

a vé

lem

énye

k er

ről a

súly

os e

mbe

ri és

önr

ende

lkez

ési

jogo

kat m

egké

rdőj

elező

tém

áról

. Egy

esek

sz

erin

t sér

ti az

em

beri

élet

hez

való

jo

got,

ami a

lapv

ető

alko

tmán

yos j

og,

és e

mbe

rölé

snek

minős

ül. S

okan

Hitl

er

euge

nika

pro

gram

jáva

l azo

nosí

tják,

am

ely

nagy

ban

hozz

ájár

ul a

mai

eut

anáz

ia

foga

lom

neg

atív

meg

ítélé

séhe

z. A

m

ásik

old

al sz

erin

t vis

zont

igen

is v

an,

amik

or e

zzel

csa

k se

gítü

nk a

bet

egen

és

meg

szab

adítj

uk a

kín

zó fá

jdal

mak

tól,

szen

vedé

stől

és e

z is

hoz

záta

rtozi

k az

or

vosi

hiv

atás

hoz.

Az

visz

ont b

izon

yos,

hogy

a b

eteg

kér

ésér

e vé

greh

ajto

tt ak

tív

euta

názi

a a

legt

öbb

euró

pai o

rszá

gban

m

a bű

ncse

lekm

ényn

ek m

inős

ül. N

incs

ez

így

Hol

land

iába

n, L

uxem

burg

ban

és

Bel

gium

ban.

H

olla

ndiá

ban

2002

-ben

lega

lizál

ták.

A

törv

ény

kim

ondj

a, h

ogy

meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lek

mel

lett,

kel

lő g

ondo

sság

gal

eljá

rva

az o

rvos

i seg

ítség

gel e

lköv

etet

t ön

gyilk

ossá

gok

nem

bün

tete

ndő

csel

ekm

énye

k. Il

yen

körü

lmén

ynek

szám

ít,

hogy

az

euta

názi

a a

bete

g is

mét

elt k

érés

ére

törté

nt, é

s nem

vol

t két

sége

s, ho

gy a

bet

eg

való

ban

meg

aka

rt ha

lni;

a be

teg

telje

sen

tájé

kozo

tt vo

lt be

tegs

égéről

és a

tová

bbi

keze

lési

lehe

tősé

gekről

, elv

isel

hete

tlen

test

i-lel

ki sz

enve

dése

ket é

lt át

, és

sem

mily

en sz

ámár

a el

foga

dhat

ó ke

zelé

s ne

m e

nyhí

thet

te v

olna

fájd

alm

ait,

vala

min

t az

orv

os e

lőze

tese

n ko

nzul

tált

más

ik

orvo

ssal

is. U

gyan

ezen

év

szep

tem

beré

ben

Bel

gium

ban

is e

lfoga

dásr

a ke

rült

az a

ktív

eu

taná

ziát

lega

lizál

ó jo

gsza

bály

. Maj

d a

sort

eddi

g Lu

xem

burg

zár

ja, a

hol 2

009-

ben

foga

dták

el a

keg

yes h

alál

t eng

edél

yező

jo

gsza

bály

t. H

olla

ndia

azo

nban

nem

csak

az

eut

anáz

ia le

galiz

álás

a te

kint

etéb

en já

rt az

éle

n, h

anem

201

2-be

n be

indí

totta

mob

il eu

taná

zia

háló

zatá

t is,

amel

y a

vilá

g el

ső

mob

ilhív

ásra

ház

hoz

érke

ző e

utan

ázia

cs

apat

a, a

kike

t akk

or le

het s

egíts

égül

hív

ni,

ha a

bet

eg h

ázio

rvos

a er

kölc

si k

ifogá

sokr

a hi

vatk

ozva

meg

taga

dja

a ha

lálo

s sze

r be

adás

át.

Egy

2005

-ben

az

Euró

pai T

anác

s Pa

rlam

enti

Köz

gyűl

ése

álta

l elu

tasí

tott

hatá

roza

tterv

ezet

ala

pján

, mel

y ta

gálla

mai

t az

eut

anáz

ia le

galiz

álás

ára

hívt

a fe

l, úg

y

tűni

k az

Eur

ópai

Uni

ó se

m á

ll m

ég k

észe

n ar

ra, h

ogy

meg

tegy

e ez

t az

óriá

si lé

pést

és

eng

edél

yezz

e a

tagá

llam

okba

n az

akt

ív

euta

názi

át.

Más

eur

ópai

ors

zágo

kban

is

bűnc

sele

kmén

ynek

szám

ít az

akt

ív

euta

názi

a, v

anna

k az

onba

n ol

yan

euró

pai

álla

mok

, aho

l eny

hébb

meg

ítélé

s alá

es

ik, m

int a

z em

berö

lés.

Ezt m

utat

ja a

z is

, hog

y az

alp

esi o

rszá

gokb

an 1

998-

ban

meg

alak

ult e

gy D

igni

tas n

evű

szer

veze

t, am

ely

a vé

gzet

es b

eteg

ségb

en

szen

vedő

knek

hal

álos

dóz

isú

barb

iturá

tot

ad, a

mit

mag

ukna

k ad

nak

be a

pác

iens

ek.

Sváj

cban

és S

védo

rszá

gban

az

orvo

s ugy

an

nem

adh

at b

e in

jekc

iót,

de fe

lírha

tja é

s od

aadh

atja

a b

eteg

nek,

ezz

el n

em k

övet

el

bűn

csel

ekm

ényt

. Dán

iába

n tö

rvén

y írj

a elő,

hog

y az

éle

tmeg

hoss

zabb

ító műt

étek

et

viss

zaut

asíth

atjá

k a

bete

gek.

M

agya

rors

zágo

n a

pass

zív

euta

názi

áról

az

199

7. é

vi C

LIV

törv

ény

rend

elke

zik,

am

ely

azt í

rja e

lő, h

ogy

a cs

elek

vőké

pes

bete

g vi

ssza

utas

íthat

ja a

z or

vosi

ellá

tást

, ha

ezz

el m

ások

at n

em v

eszé

lyez

tet.

Am

enny

iben

a k

ezel

és v

issz

auta

sítá

sa

mia

tt eg

észs

égi á

llapo

ta v

árha

tóan

ro

ssza

bbod

na, n

yila

tkoz

atát

köz

okira

tban

, te

ljes b

izon

yító

ere

jű m

agán

okira

tban

, va

gy ta

núk

jele

nlét

ében

kel

l meg

tenn

ie.

Élet

men

tő b

eava

tkoz

ás v

issz

auta

sítá

sáho

z to

vább

i fel

téte

lkén

t hár

omta

gú o

rvos

i bi

zotts

ág ré

szvé

telé

re is

szük

ség

van,

(k

özül

ük e

gy a

bet

eg k

ezelőo

rvos

a, e

gy

függ

etle

n sz

akor

vos,

egy

pedi

g ps

zich

iáte

r sz

akor

vos)

aki

k ny

ilatk

ozna

k ar

ról,

hogy

a

bete

g tu

dott

halá

lhoz

vez

ető

bete

gség

e fe

nnál

lásá

ról.

A b

izot

tság

i nyi

latk

ozat

ot

köve

tően

a b

eteg

nek

3 na

pon

belü

l két

ta

nú e

lőtt

újbó

l ren

delk

ezni

e ke

ll a

keze

lés

viss

zaut

asítá

sáró

l. A

bet

eg a

kez

elés

vi

ssza

utas

ításá

ra te

tt ny

ilatk

ozat

át b

árm

ikor

, bá

rmily

en fo

rmáb

an

viss

zavo

nhat

ja.

Vár

andó

s nő

azon

ban

nem

uta

síth

atja

vis

sza

az é

letfe

nnta

rtó

beav

atko

zást

, am

enny

iben

kép

es a

gy

erm

ek k

ihor

dásá

ra.

Az

öngy

ilkos

ságb

an

való

köz

reműk

ödés

t a

Btk

. 168

. §- a

bűnt

ettk

ént í

téli

meg

és ö

t évi

g te

rjedő

sz

abad

ságv

eszt

ésse

l ren

deli

bünt

etni

. Sz

ámos

mel

lette

és e

llene

szól

ó ar

gum

entu

mot

fels

orol

hatn

ék, h

ivat

kozv

a va

llási

, erk

ölcs

i vag

y ép

pen

jogi

érv

ekre

, ez

a té

ma

azon

ban

úgy

gond

olom

, hog

y m

ég jó

pár

évi

g le

zára

tlan

lesz

az

egés

z vi

lágo

n és

lehe

t, ho

gy so

ha n

em is

fogn

ak

kom

prom

issz

umra

jutn

i a k

ét p

ólus

ak

tivis

tái.

Az

azon

ban

a kö

zvél

emén

y-ku

tatá

sokb

ól jó

l lát

szik

, hog

y eg

yre

több

ál

lam

ban

fogl

alko

znak

az

euta

názi

ával

, m

int k

özél

eti k

érdé

ssel

, és n

em c

sak

a ne

gatív

old

alró

l köz

elíti

k m

eg. A

zokn

ak

az e

mbe

rekn

ek is

növ

eked

ni lá

tszi

k a

szám

a, a

kik

tám

ogat

nák

az a

ktív

eut

anáz

ia

beve

zeté

sét,

ha c

sak

a m

agya

r sta

tiszt

ikák

at

nézz

ük. E

gy 2

000-

ben

tarto

tt fe

lmér

és

alap

ján

a m

egké

rdez

ette

k há

rom

negy

ede

hallo

tt m

ár a

z eu

taná

zia

foga

lmár

ól é

s 70

%-u

k tö

bbé-

kevé

sbé

pont

osan

meg

is

tudt

a fo

galm

azni

sajá

t sza

vaiv

al, h

ogy

mit

jele

nt. A

felm

érés

szer

int 6

4% tá

mog

atja

az

euta

názi

át, 3

1% e

llenz

i és m

indö

ssze

5%

bi

zony

tala

n. A

tám

ogat

ók k

özül

67%

az

aktív

eut

anáz

iát i

s tám

ogat

ja.

Ha

obje

ktív

szer

etné

k m

arad

ni, a

zt

mon

daná

m: M

inde

nkin

ek jo

ga v

an a

z él

ethe

z, é

s épp

ugy

anol

yan

joga

van

m

éltó

ságg

al m

egha

lni i

s. K

evor

kian

az

első

pá

cien

se u

tán

így

elm

élke

dett:

„A

mik

or

egy

bete

g sz

enve

dve

hald

oklik

, akk

or

van

szük

ség

az o

rvos

i hiv

atás

ra. H

a a

bete

g ig

ényl

i, ak

kor a

zt k

ell t

enni

, am

i a

legi

nkáb

b se

gíti

az e

mbe

rség

es, g

yors

és

fájd

alom

men

tes e

lmúl

ást…

” EV

26

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

. K

rit

iku

sR

usz

in A

nn

a

A

A ha

zai i

roda

lom

egy

ik le

gism

erte

bb,

külfö

ldön

is e

lfoga

dott

szín

házi

sz

erző

jéne

k M

olná

r Fer

ence

t ta

rtják

. Tal

án k

eves

en tu

dják

, hog

y M

olná

r Fe

renc

az

írói p

ályá

ra lé

pés e

lőtt

egy

évig

Gen

fben

nem

zetk

özi b

ünte

tőjo

got

hallg

atot

t, és

A d

okto

r úr c

ímű,

első

szín

padi

műv

éhez

a jo

g vi

lágá

ban

szer

zett

ism

eret

eibő

l is s

okat

mer

ített.

A

szín

dara

bban

min

den

meg

van,

am

i egy

ko

méd

iába

kel

l: bo

ntak

ozó

szer

elem

, fé

lreér

tése

k, c

sels

zövé

sek,

vár

atla

n fo

rdul

atok

és s

okat

mon

dó ta

nuls

ágok

. A

Pécs

i Nem

zeti

Szín

ház

Nag

yszí

nház

ában

já

tszo

tt bo

hóza

t cse

lekm

énye

a n

agy

hírű

üg

yvéd

, Dr.

Sárk

ány,

val

amin

t csa

ládj

a és

be

törő

véd

ence

két

nap

ját k

övet

i nyo

mon

az

ügy

véd

laká

sán.

A fi

lmes

és s

zính

ázi ü

gyvé

dek

min

tapé

ldán

ya, D

r. Sá

rkán

y m

inth

a a

Chi

cago

-ból

lépe

tt vo

lna

elő.

Lép

ten

nyom

on a

zt v

árta

m, m

ikor

per

dül t

áncr

a és

éne

kli e

l víg

nót

ában

az

ügyv

édek

bo

ldog

éle

tét.

Öltö

zköd

ése,

vis

elke

dése

és

éle

tsze

mlé

lete

töké

lete

sen

meg

fele

l a

jogá

sz sz

tere

otíp

iákn

ak: g

átlá

stal

an

pipe

rkőc

, a si

ker é

s a h

írnév

meg

szál

lottj

a,

aki l

elki

ism

eret

és t

iszt

essé

g né

lkül

m

eggyőzőe

n sz

ónok

ol a

legn

agyo

bb

gono

szte

vők

árta

tlans

ága

mel

lett.

K

apcs

olat

aina

k és

szón

oki k

épes

ségé

nek

hála

ügy

et m

ég so

sem

ves

zíte

tt,

kedv

enc

véde

ncét

már

tiz

enny

olcs

zor m

ente

tte m

eg

a bö

rtöntől

. A m

ásik

old

alon

az

eny

ves k

ezű,

de

gava

llér

betö

rő, P

uzsé

r áll,

aki

vel

min

den

kava

rodá

s kez

dődi

k, é

s ak

i vég

ül h

elyé

re rá

zza

a da

rab

kics

iny

vilá

gát,

élet

re sz

óló

tanu

lság

ot

adva

a tö

bbi s

zere

plőn

ek. S

züle

tett

bűnö

ző,

hoss

zas b

űnla

jstro

mm

al é

s kül

önös

vi

lágk

éppe

l, m

égis

talá

n ő

az e

gyet

len

igaz

és

ősz

inte

em

ber e

bben

a tö

rténe

tben

. Az

ügyv

éd íg

y ny

ilatk

ozik

a d

arab

ot b

onyo

lító

kulc

sfi g

urár

ól é

s a k

apcs

olat

ukró

l: „H

át k

i ho

zza

ide

a le

gsze

bb bűn

ügye

ket?

Puz

sér!

(…

) Ki a

z ös

szes

gon

oszt

evők

bar

átja

, bi

zalm

asa,

taná

csad

ója?

Ki a

jánl

nek

ik

ügyv

édet

? K

i jel

enti

be h

etek

kel e

lőre

a

lopá

soka

t és a

szer

b di

sznó

kere

skedők

ki

fosz

tásá

t? K

i hoz

za a

legé

rdek

eseb

b, a

le

gtap

aszt

alta

bb, a

lege

sküvőb

b ta

núka

t?

Puzs

ér, P

uzsé

r és P

uzsé

r! A

z eg

ész

irodá

m

őraj

ta a

laps

zik,

ő a

z én

jobb

kez

em, a

z én

ba

l kez

em, a

z én

legf

onto

sabb

klie

nsem

, az

én p

rimad

onná

m!”

Időt

álló

törté

net k

orta

lan fi g

urák

kal.

Száz

tíz

éve

mut

attá

k be

elő

ször

a d

arab

ot, é

s még

m

indi

g ak

tuál

is, a

mai

kor

em

beré

nek

is

van

üzen

ete.

A d

okto

r úrb

an m

inde

nki

kere

si ö

nmag

át, a

sike

rt és

a p

illan

atny

i bo

ldog

ságo

t, és

enn

ek é

rdek

ében

csa

l, ha

zudi

k, lo

p, já

tszi

k ki

sebb

-nag

yobb

sz

erep

eket

. A tö

rtető

ügy

véde

t és k

épm

utat

ó cs

alád

ját P

uzsé

r tan

ítja

meg

a ti

szte

s éle

t ta

nuls

ágai

ra, a

z ifj

ú sz

erel

mes

eket

a ti

tkok

ve

szél

yeire

, és m

inde

zt ú

gy, h

ogy

közb

en

a ke

ze ü

gyéb

e ak

adó

min

den

moz

díth

ató

érté

ket z

sebr

e te

sz. N

agy

meg

lepe

tése

k a

néző

kre

nem

vár

nak,

a fo

rdul

atok

és

csel

szöv

ések

csu

pán

a sz

erep

lőke

t lep

ik

meg

. Am

i iga

zán

érde

kess

é te

szi a

z előa

dást

, az

a ka

rakt

erek

nek

a tö

rténé

sekr

e ad

ott v

álas

za, t

ette

ik é

s sze

mél

yisé

gük

könn

yed

befo

lyás

olha

tósá

ga. J

ó lá

tni,

hogy

ké

pese

k a

válto

zásr

a, a

meg

bocs

átás

ra é

s a

ballé

pése

iken

val

ó ne

veté

sre.

A b

ékeb

eli h

angu

latú

dar

abot

Tor

dy G

éza

(a N

emze

t Szí

nész

e!) r

ende

zte,

nag

ysze

rű

szer

epos

ztás

sal.

Az

ügyv

éd sz

erep

ében

Sc

hnel

l Ádá

mot

láth

atju

k, a

kit n

em c

supá

n a

szín

padr

ól is

mer

het a

köz

önsé

g, h

anem

sz

inkr

onsz

ínés

zkén

t is h

allh

attu

k m

ár

hang

ját,

holly

woo

di p

rodu

kció

kban

épp

úgy,

m

int s

oroz

atok

ban.

A sz

eret

hető

hiv

atás

os

betö

rőt L

ipic

s Zso

lt já

tssz

a, m

égpe

dig

oly

könn

yede

n és

mag

ával

raga

dóan

, izg

alm

at

és é

lete

t vis

z az

oly

kor e

légg

é ki

szám

íthat

ó da

rabb

a. A

több

i sze

replő

is ig

azán

jól

alak

ít, a

fősz

erep

lő p

áros

ról a

fi gy

elm

et

nem

elv

onva

szer

ethe

tően

játs

szák

a

klas

szik

us k

arak

tere

ket.

Érde

mes

fi gy

elni

a P

écsi

ked

vezm

énye

ken

hird

etet

t iga

zán

diák

bará

t, fé

lárú

jegy

eket

és

a P

écsi

Nem

zeti

Szín

ház

holn

apjá

n (w

ww.

pnsz

.hu)

a h

avi m

űsor

t, m

ely

nagy

-sz

erű

előa

dáso

kkal

vár

ja a

z ér

deklődők

et.

A v

izsg

aidő

szak

elő

tt és

ala

tt is

kel

lem

es

kika

pcso

lódá

s a sz

ínhá

z vi

lágá

ban

elm

erül

-ni

, és a

kar

ácso

ny k

özel

edté

vel a

jánd

ékna

k se

uto

lsó

jegy

et v

agy

bérle

tet,

de m

inde

n-ké

ppen

ném

i kul

túrá

t adn

i. EV

A d

okto

r úr

A d

okto

r úr

27

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Kr

itik

us

Su

lán

Em

ese

Tud

om, m

ire

gond

olsz

elő

ször

, ha

azt

hal

lod,

új

köny

vet

ad

ki J

. K. R

owli

ng. M

eg k

ell

nyug

tass

alak

, nem

les

z tö

bb r

észe

a

Har

ry P

otte

rnek

. 201

2 ős

zéne

k eg

yik

legv

itat

otta

bb, m

égis

leg

jobb

an v

árt

sike

r(?)

köny

vérő

l va

n m

ost

szó.

A s

okak

ált

al i

smer

t ír

ónő

ha

töm

egkö

zlek

edés

i es

zköz

zel

utaz

ik,

akko

r pá

r év

en b

elül

szá

mít

hatu

nk

vala

mi

nagy

dur

raná

sra.

Köz

tudo

tt,

hogy

a H

arry

Pot

ter

soro

zat

kezdő

ihle

te e

gy v

onat

on t

alál

t rá

, az

új

regé

ny ö

tlet

e pe

dig

egy

repü

lőút

on

form

álód

ott

meg

ben

ne. A

z ed

digi

ta

pasz

tala

tokk

al e

llen

tétb

en

Row

ling

új

olva

sókö

zöns

éget

aka

r m

egsz

ólít

ani,

his

zen

ez a

reg

ény

kizá

róla

g fe

lnőt

tekn

ek í

ródo

tt.

Bár

az

új j

elző

két

ségb

e vo

nhat

ó,

hisz

en a

Har

ry P

otte

r kö

nyve

ket

meg

jele

nésü

kkor

olv

asó

fiat

alok

m

osta

nra

felnőt

tek.

Ha

ross

zmáj

úak

akar

nánk

len

ni, a

zt f

elté

tele

znén

k,

hogy

a c

élkö

zöns

ég u

gyan

az, a

z ír

ónő

csup

án f

igye

lem

be v

ette

az

elő

ször

meg

szól

ítot

t bá

zis

szem

élyi

ségf

ejlő

désé

nek

új i

gény

eit,

ez

ért

kom

olya

bb, é

s eg

yben

reá

lisa

bb

tém

ához

eve

zett

.A

The

Cas

ula

Vac

ancy

ugy

anis

eg

y kr

imi,

tra

giko

mik

us e

lem

ekke

l ta

rkít

va. A

műb

en t

alál

kozh

atun

k po

liti

káva

l, o

sztá

lyha

rcca

l és

sz

ociá

lis

prob

lém

ákka

l, m

int

kábí

tósz

er, p

rost

itúc

ió, n

emi

erős

zak,

csa

ládo

n be

lüli

bán

talm

azás

és

öng

yilk

ossá

g. A

tör

téne

t eg

y fi

ktív

brit

fal

uban

, Pag

ford

ban

játs

zódi

k,

ahol

egy

nem

vár

t ha

lále

set

foly

tán

meg

üres

edik

a k

özsé

gi t

anác

s eg

yik

szék

e, a

poz

íció

bet

ölté

seko

r az

onba

n fe

lszí

nre

kerü

lnek

az

érde

kell

enté

tek.

A k

özös

ségb

en

a fe

lgyü

lem

lő f

eszü

ltsé

g kö

vetk

ezté

ben

elur

alko

dik

a ká

osz.

A

nyu

godt

tel

epül

ésen

edd

ig s

oha

nem

lát

ott

harc

ok b

onta

kozn

ak k

i.

De

hogy

an j

utun

k el

inn

en a

mél

yebb

tá

rsad

alm

i pr

oblé

mák

hoz?

Row

ling

ki

talá

lt hős

ei m

ost

sem

oko

znak

ne

künk

csa

lódá

st, h

isze

n ne

m h

olm

i un

alm

as, e

gysz

erű

embe

rekről

van

sz

ó. A

kön

yv v

árha

tóan

fel

kelt

i a

közö

nség

érd

eklő

désé

t, b

ár k

érdé

ses,

ho

gy e

z a

tém

ának

vag

y a

korá

bbi

regé

nyek

nek

kösz

önhe

tő-e

?A

méd

ia á

llás

fogl

alás

a is

veg

yes:

eg

yese

k sz

erin

t ha

talm

as s

iker

le

sz, m

ások

nag

y bu

kást

jós

olna

k.

A T

he G

uard

ianb

en e

zt í

rták

: „N

em m

este

rmű,

de

végső

soro

n ne

m i

s ro

ssz:

int

elli

gens

, jól

m

egír

t és

gya

kran

mul

atsá

gos.

” R

owli

ng e

ddig

is

meg

oszt

ó ír

ónő

volt

, de

vita

that

atla

nul

egye

di

és e

lism

ert.

Bot

rány

októ

l ne

m

men

tes

ez a

reg

ény

sem

, his

zen

az e

gyik

sze

replő

ábrá

zolá

sa

mia

tt I

ndiá

ban

már

meg

jele

nése

előt

t be

tilt

ottá

k. O

tt u

gyan

is, h

a va

laki

neg

atív

meg

jegy

zést

tes

z a

szik

h ha

gyom

ányo

kra

(til

os

szőr

tele

níte

ni é

s ha

jat

vágn

i), a

z az

egé

sz k

özös

ség

érzé

seit

sér

ti.

A s

zerző

pedi

g re

gény

ében

egy

„baj

uszo

s, á

m t

elt

keblű”

szi

kh

lány

ról

ír. A

kia

dó m

agya

ráza

ta

szer

int

a je

lző

a ka

rakt

er n

egat

ív

szem

élyi

ségé

t fo

kozz

a –

tehá

t in

kább

egy

fél

reér

tésről

leh

et s

zó,

min

tsem

val

lási

dis

zkri

min

áció

ról.

U

gyan

akko

r fe

lháb

orod

ást

kelt

ett

a ki

adó

és a

z ír

ónő

rész

éről

is,

ho

gy a

New

Yor

k D

aily

New

s és

az

Ass

ocia

ted

Pres

s idő

előt

t, a

fo

rgal

maz

ást

meg

előzőe

n ne

gatí

v kr

itik

ával

ill

ette

a m

űvet

.E

nnek

ell

enér

e a

köny

vet

az E

gyes

ült

Áll

amok

ban

és N

agy

Bri

tann

iába

n tö

bb m

illi

óan

előr

ende

lték

, és

a sz

epte

mbe

r 27

-i m

egje

lené

se i

s ez

t a

növe

kvő

érde

klőd

ést

mut

atta

. Az

Egy

esül

t Á

llam

okba

n az

Am

azon

kö

nyve

s to

plis

tán

a m

egje

lené

sét

köve

tő n

éhán

y ór

ában

az

első

hel

yre

kerü

lt, m

íg N

agy-

Bri

tann

iába

n az

első

napo

n 2,

6 m

illi

ó pé

ldán

yt

adta

k el

belől

e. H

ogy

best

sell

er l

esz

belő

le, a

z va

lósz

ínű,

hog

y m

eg t

ud-e

fe

leln

i az

olv

asót

ábor

elv

árás

aina

k,

az m

ár k

érdé

ses.

Mag

yaro

rszá

g kö

nyve

spol

cair

a az

elő

reje

lzés

ek

szer

int

kará

cson

yra

érke

zik

meg

.A

ki k

edve

s em

lékk

ént

gond

ol v

issz

a a

Har

ry P

otte

r so

roza

t fé

nyko

rára

, az

em

iatt

érd

eklő

dhet

az

újdo

nság

ir

ánt.

Aki

t pe

dig

a gy

erek

regé

ny

nem

győ

zött

meg

, hát

ha e

z te

tszé

sére

vá

lna.

Kri

tiku

skén

t va

gy r

ajon

góké

nt

állu

nk e

lébe

, oly

an m

inde

gy.

Vél

emén

yt l

egkö

nnye

bben

egy

es

etbe

n fo

rmál

hatu

nk:

OLV

ASS

UK

E

L!

EV

„Kön

yv/a

jánd

ék-

aján

ló”

Joan

ne K

athl

een

Row

ling

– Th

e Cas

ual

Vaca

ncy

28

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

. K

rG

on

do

la

t

AAho

gy k

özel

edik

fe

lénk

a n

agyb

etűs

vi

zsga

idős

zak,

egy

re

jobb

an é

rzem

, hog

y en

gem

is

meg

érin

t a k

arác

sony

szel

e.

Sőt,

egyr

e tö

bbet

gon

dolo

k a

kará

cson

yfár

a, a

forr

alt b

orra

, a

kará

cson

yi fé

nyek

re é

s arr

a a

hang

ulat

ra, a

mi o

lyan

nyira

át

hat m

inde

nt d

ecem

berb

en.

Talá

n az

ért i

s jut

esz

embe

an

nyis

zor a

méz

eska

lács

ill

ata

és a

csi

llags

zóró

, mer

t hiá

nyzi

k az

él

mén

y! H

iány

zik,

mer

t jog

ászh

allg

atók

ént

sajn

os e

z le

sz a

neg

yedi

k ün

nep,

am

it cs

upán

pár

órá

ig é

lvez

hete

k, a

ztán

fo

lyta

that

om a

szob

ámba

n va

ló g

ubba

sztá

st

a kö

nyvk

upac

ok, k

iem

elő fi l

cek

és

papí

rheg

yek

közö

tt. N

em tú

l von

zó

társ

aság

, tud

ván

azt,

hogy

lecs

erél

hetn

ém

a cs

alád

ra, r

okon

okra

, bes

zélg

etés

re,

neve

tésr

e, p

ihen

ésre

… D

e ah

ogy

egy

kedv

es jo

gász

kol

légá

m sz

okta

mon

dani

: „j

ó di

ákna

k ün

nep

a vi

zsga

” –

főle

g, h

a a

vizs

ga u

tán

az E

TR-b

en je

les o

sztá

lyza

t ke

rül r

ögzí

tésr

e. E

z bő

ven

kárp

ótol

m

inde

nt.

Pers

ze v

izsg

a id

e va

gy o

da, a

kar

ácso

ny

jele

ntős

égéről

sem

mik

épp

sem

szab

ad

meg

fele

dkez

nünk

, his

zen

ez a

szer

etet

ün

nepe

, s m

int a

zt m

inde

nki t

udja

, ekk

or

emlé

kezü

nk Jé

zus K

riszt

us sz

ület

ésér

e.

Hab

ár m

egje

gyze

ndő,

hog

y va

lójá

ban

nem

tu

dni p

onto

san

mik

or lá

tott

napv

ilágo

t a

kisd

ed, m

inde

nese

tre m

ár a

4. s

záza

dtól

ün

nepl

ik Jé

zus s

züle

tésé

nek

napj

át.

Kez

detb

en (é

s egy

es o

rszá

gok

még

min

d a

mai

nap

ig) j

anuá

r 6-á

n ta

rtottá

k az

ünn

epet

, am

it 32

5-be

n vá

ltozt

atta

k m

eg a

ma

ism

ert

dátu

mra

. Azo

nban

, min

t azt

az

imén

t em

lítet

tem

is, v

anna

k or

szág

ok, a

kik

nem

ve

lünk

egy

időb

en k

arác

sony

ozna

k, ső

t ne

m is

gon

doln

ánk

men

nyire

elté

rően

éljü

k

meg

a sz

ent ü

nnep

et.

Vegy

ük e

lsők

ént O

lasz

orsz

ágot

. Az

olas

z ka

rács

onyt

vid

éke

válo

gatja

– n

em tú

lzok

. Eg

yes o

rszá

grés

zeke

n m

ár d

ecem

ber 1

3-án

meg

törté

nik

az a

jánd

ékos

ztás

, am

iért

nem

a Jé

zusk

a, h

anem

Sze

nt L

uca

fele

l. U

gyan

akko

r Róm

ában

egy

csú

nya,

ám

jó

ságo

s bos

zork

ány

– St

rega

Bef

ána

– az

, ak

i az

aján

déko

kat a

kan

dalló

ra a

kasz

tott

zokn

iba

csem

pész

i. H

ogy

mi a

hel

yzet

az

okka

l, ak

ikne

k ni

ncs k

anda

llóju

k?

– Pa

ssz!

Min

dene

setre

Bef

ána

min

den

év

janu

ár 6

-án

eljö

n, h

ogy

jóvá

tegy

e vé

tkét

, ug

yani

s elk

üldt

e a

napk

elet

i böl

csek

et,

amik

or ir

ánym

utat

ást k

érte

k tő

le B

etle

hem

fe

lé. K

ésőb

b rá

jött,

hog

y hi

bázo

tt és

el

indu

lt m

egke

resn

i a k

is Jé

zust

, aki

t min

d a

mai

nap

ig k

eres

…A

z or

oszo

k is

has

onló

mes

ével

re

ndel

kezn

ek, d

e ők

et B

ábus

ka (N

agya

nyó)

aj

ándé

kozz

a m

eg, s

zint

én ja

nuár

6-á

n.

Vis

zont

– a

z ol

aszo

kkal

elle

ntét

ben

– O

rosz

orsz

ágba

n de

cem

ber 2

4-én

egy

álta

lán

nem

ünn

epel

nek,

ehe

lyet

t Víz

kere

sztk

or

állít

ják

fel a

jolk

át, a

z or

osz

fenyőf

át.

Hol

land

iába

n az

a m

onda

járja

, hog

y de

cem

ber 6

-án

meg

érke

zik

fehé

r lov

án

Sint

erkl

ass (

Mik

ulás

) tal

pig

püsp

öki

ruhá

ban,

mög

ötte

ped

ig F

eket

e Pé

ter b

akta

t vá

llán

egy

feke

te z

sákk

al, a

mib

e a

ross

z gy

erek

eket

els

ülly

eszt

i és m

agáv

al v

iszi

. A

jó g

yere

kekn

ek te

rmés

zete

sen

ott i

s ajá

ndék

duk

ál.

Cse

hors

zágb

an se

m a

Jézu

ska

hozz

a az

ajá

ndék

okat

, han

em a

M

ikul

ás. U

gyan

akko

r a c

sehe

k de

cem

ber 2

4-én

ek k

ülön

ösen

na

gy je

lentős

éget

szen

teln

ek,

ugya

nis a

zt m

ondj

ák, e

zen

az

éjje

len

csod

ák tö

rténh

etne

k,

és a

kine

k va

n fü

le a

hal

lásr

a,

anna

k ez

az

éjsz

aka

meg

súgj

a a

jövő

t is.

Fran

ciao

rszá

gban

is ö

ssze

kötő

dik

a ka

rács

ony

az ö

reg

szak

álla

s úrie

mbe

r ér

kezé

séve

l, ak

i a P

ere

Noe

l név

re h

allg

at a

fr

anci

a fö

ldek

en.

Íror

szág

ban

egés

zen

hoss

zas ü

nnep

lést

je

lent

a k

arác

sony

. Dec

embe

r 13-

án

kezd

etét

ves

zi a

z ün

nep

és e

gész

en

kará

cson

y na

pjái

g ta

rt. E

zt a

z es

tét a

z íre

k sz

ent m

isév

el tö

ltik,

de

még

a m

ise

előt

t piro

s gye

rtyát

állí

tana

k az

abl

akba

és

kar

ácso

nyi s

ütem

ényt

, val

amin

t egy

po

hár w

hisk

eyt h

agyn

ak o

tt a

téla

póna

k,

a ré

nsza

rvas

ok sz

ámár

a pe

dig

egy

csok

or

Két

per

c ka

rács

ony P

eres

a P

etra

Iza

bell

a

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Go

nd

ol

at

29

sárg

arép

át k

észí

tene

k ki

. Dec

embe

r 25

-én

aztá

n jö

het a

z aj

ándé

kbon

tás é

s ke

zdőd

hetn

ek a

nag

y ut

cai ü

nnep

élye

k is

.Sp

anyo

lors

zágb

an is

kül

önös

en in

dul a

ka

rács

ony.

Tul

ajdo

nkép

pen

az ü

nnep

lés

a ka

rács

onyi

lottó

meg

vásá

rlásá

val i

ndul

de

cem

ber 2

2-én

, azt

án k

arác

sony

első

napj

án a

span

yolo

k m

egaj

ándé

kozz

ák

egym

ást,

28-á

n pe

dig

sor k

erül

a b

olon

dok

napj

ára.

Az

igaz

i ünn

eplé

s vis

zont

csa

k ja

nuár

6-á

n kö

vetk

ezik

. Spa

nyol

orsz

ágba

n ily

enko

r a h

árom

kirá

lyok

érk

ezés

ét

ünne

plik

(aho

gy M

exik

óban

, Pue

rto

Ric

oban

és D

él-A

mer

ikáb

an is

), az

aj

ándé

koka

t is a

böl

csek

ajá

ndék

akén

t ta

rtják

szám

on. K

ülön

lege

s ünn

epi f

ogás

uk

pedi

g a

man

dula

leve

s és a

kem

encé

ben

sült

dévé

rkes

zeg.

Mex

ikób

an il

yenk

or é

neke

sek

lepi

k el

az

utcá

kat,

hoss

zú ru

dakr

a erős

ített

csen

gettyűk

kel é

s gye

rtyák

kal v

onul

nak

végi

g a

váro

son

egés

zen

a te

mpl

omig

. K

enyá

ban

feld

íszí

tik a

tem

plom

okat

lé

ggöm

bbel

, virá

ggal

, sza

lagg

al, é

s a

szab

adba

n ké

szíti

k el

az

ünne

pi

men

üt. U

gyan

akko

r Új-Z

élan

don

a ka

rács

ony

a ny

ár k

özep

ére

esik

, így

a

legt

öbbe

n pi

knik

kel t

öltik

az

ünne

pet

a te

nger

parto

n és

sonk

át fo

gyas

ztan

ak

sörr

el. A

uszt

ráliá

ban

is a

szab

adba

n fo

gyas

ztjá

k az

ünn

epi v

acso

rát é

s leh

etős

ég

szer

int l

emen

nek

a te

nger

partr

a, d

e ak

ár

szív

esen

krik

ette

znek

is a

szen

t nap

on.

Am

i kül

önle

ges:

az

ausz

trálo

k M

ikul

ása

nem

réns

zarv

as sz

ánon

, han

em n

yolc

fehé

r ke

ngur

u hú

zta

szán

on é

rkez

ik.

Vég

ül v

együ

k A

ngliá

t, ah

ol u

gyan

akko

r ta

rtják

a k

arác

sony

t, m

int m

i, m

égis

eg

észe

n m

ás m

enet

rend

ben

zajli

k az

ün

nep.

Még

kar

ácso

ny e

lőtt

a gy

erek

ek

leve

let í

rnak

Kar

ácso

ny A

póna

k (F

athe

r C

hris

tmas

), am

it be

dobn

ak a

kan

dalló

ba,

ugya

nis a

gye

reke

k kí

váns

ágai

t a

Kar

ácso

ny A

pó a

füst

ből o

lvas

sa k

i. K

arác

sony

kor R

udol

f vez

ette

var

ázss

zánj

án

érke

zik

meg

az A

pó, a

gye

reke

k pe

dig

kand

alló

ra a

kasz

tott

zokn

ikba

vár

ják

a hő

n áh

ított

aján

déka

ikat

. A h

iede

lem

szer

int

Fath

er C

hris

tmas

egy

szer

ara

nyér

mék

et

dobo

tt eg

y ké

mén

ybe,

am

ik a

zért

nem

ve

szte

k el

, mer

t a k

anda

llóra

aka

szto

tt sz

árad

ó zo

knib

a be

lepo

ttyan

tak.

Hát

ezé

rt a

sok

zokn

i a k

anda

llón

kará

cson

ykor

. A

z ün

nep

első

nap

ján

kerü

l sor

a m

isér

e,

vala

min

t az

ebéd

kor f

eltá

lalt

gesz

teny

ével

töltö

tt pu

lyká

ra é

s a k

arác

sony

i pud

ingr

a,

a gy

erek

ek p

edig

kén

ytel

enek

kiv

árni

a

más

nap

regg

elt,

amik

or v

égre

kib

onth

atjá

k aj

ándé

kaik

at. T

ováb

bi e

leng

edhe

tetle

n m

omen

tum

a en

nek

a na

pnak

a k

irály

nő

besz

éde,

am

it m

inde

n le

lkes

brit

ál

lam

polg

ár v

égig

hallg

at a

tele

vízi

ó előt

t ülv

e –

bár a

z an

golo

k sz

erin

t ez

meg

lehe

tőse

n ho

sszú

és u

nalm

as sz

okot

t le

nni.

Min

t azt

olv

asha

ttáto

k, m

inde

n né

p m

áské

nt ü

nnep

li a

kará

cson

yt é

s pe

rsze

csa

ládo

nkén

t is e

ltérő

szok

ások

al

akul

hatn

ak k

i. M

inde

nese

tre sz

erin

tem

m

inde

n ne

mze

t és m

inde

n cs

alád

ka

rács

onya

ugy

anol

yan:

ilye

nkor

a sz

eret

et

tölt

meg

min

dent

és m

inde

nkit.

Ilye

nkor

ör

eg é

s fi a

tal,

szeg

ény

és g

azda

g, v

allá

sos

és n

em v

allá

sos e

mbe

r egy

arán

t ünn

epel

. H

álát

adu

nk a

csa

ládu

nkér

t, az

éle

tünk

ért,

az e

gész

ségü

nkér

t, a

mun

kánk

ért.

Tehá

t vi

zsga

idős

zak

ide

vagy

oda

, ily

enko

r m

inde

nkin

ek fé

lre k

ell t

enni

e go

ndjá

t, ba

ját,

elfo

glal

tság

át! I

geni

s idő

t kel

l sza

kíta

nunk

az

ünn

epre

, a c

salá

dra,

his

zen

ebbe

n a

mai

roha

nó v

ilágb

an a

múg

y si

ncs i

deje

az

embe

rnek

, így

még

inká

bb sz

üksé

ges k

icsi

t m

egál

lnun

k és

hál

át a

dnun

k az

ért,

amin

k va

n. Íg

y kí

váno

k m

inde

nkin

ek si

kere

s vi

zsga

idős

zako

t és K

uris

umas

u O

med

eto

(bol

dog

kará

cson

yt)!

EV

Dec

embe

r 24.

,D

ecem

ber 2

4., d

élut

án eg

y ut

án k

icsiv

el.

Az e

mbe

rek

éppe

n rá

jönn

ek, h

ogy

Kar

ácso

ny

van,

ezér

t han

yatt-

hom

lok

roha

nnak

zokn

it,

parfü

möt

, kira

kóst

venn

i, le

hető

leg

akci

ósan

, zá

rásig

.A

Fő u

tcán

áll a

stau

, se v

ége s

e hos

sza a

fo

rralt

bor i

llatá

val v

egye

s csa

torn

abűz

nek,

hi

deg

van,

de n

em el

éggé

, az e

ső sz

itál,

min

denk

i nyú

zott

és k

ülön

ben

is, én

csak

m

andu

láér

t jöt

tem

.A

kocs

isor l

assa

n ar

aszo

l, de

ahho

z épp

elég

a t

empó

, hog

y a k

issé f

énye

kop

ott A

udi

hátsó

abla

kán

kika

ndik

áló

ezüs

tfenyő

tark

ón

pöcc

intse

a m

it se

m se

jtő n

egyv

enes

, baj

szos

bi

cikl

istát

.A

regg

eli m

ézes

bar

ack

még

dol

gozi

k em

berü

nkbe

n an

nyira

, hog

y a k

onfro

ntác

ió n

e m

arad

jon

szó

nélk

ül, h

át le

patta

n pa

ripáj

áról

, m

egör

ül a

tala

j és a

lába

köz

ött f

ellé

pő

visz

onyl

agos

szim

bióz

isnak

, és e

lindu

l a

kere

kes f

a utá

n. P

ersz

e a so

főrt

se o

lyan

fábó

l fa

ragt

ák, h

ogy

könn

yedé

n tú

llépj

en b

árm

in.

Meg

áll,

kisz

áll.

Egyk

ilenc

ven

kere

sztb

e. A

z eső

kopo

g ko

pasz

fejé

n. V

alam

i kés

zül…

Kar

ácso

nyt a

karo

k! M

OST

!H

ideg

gel,

gicc

ses é

rzel

mi t

ölte

ttel,

utca

i de

korá

ciók

kal,

közö

mbö

s sza

már

ral a

Fő

tére

n, fo

rralt

borra

l, m

ézes

kalá

cs il

latá

val,

hóva

l, fá

val,

Jézu

skáv

al. E

gész

nap

os aj

ándé

k ké

szíté

ssel

, ip

ari m

enny

iségű

ház

i mák

os

bejg

li fo

gyas

ztás

sal,

tem

plom

i műs

orra

l, „

Resz

kess

etek

bet

örők

kel!”

agyo

n ha

llgat

ott

dalo

kkal

, pár

pill

anat

nyi s

zere

tette

ljes b

ékév

el,

hogy

bőg

ök a

fílin

gtől

, ha k

inéz

ek az

abla

kon.

Nem

azt a

fajtá

t, am

ikor

kap

kodu

nk,

mer

t a n

appa

liban

még

este

8-k

or si

ncse

n tü

chtig

rend

, nem

azt a

fajtá

t, am

ikor

dü

höng

ünk,

mer

t a fa

bel

edől

t a k

arác

sony

i pu

ding

tortá

ban,

nem

azt a

fajtá

t, am

ikor

ross

z sz

ájíz

zel f

eksz

ünk

le al

udni

, mer

t apá

ékna

k m

ost v

an o

kvet

len

ordí

tozn

ival

ója.

Han

em ig

azit,

min

t am

i a fi

lmek

ben

van.

M

ikor

kan

dalló

híjá

n, a

sütő

aljá

ra sz

egez

em

oda a

náj

lonh

arisn

yát.

Ja, é

s ha m

ár k

íván

ság.

Mus

záj o

lyan

roha

dt

gyor

san

elm

úlni

a?A

z A

dven

t úgy

ér v

éget

, min

t aho

gy B

ambi

a s

zélv

édőr

e kenőd

ik. H

irtel

en.

(Per

sze,

ha m

ár ü

nnep

, Bam

bi sé

rtetle

n m

eg-

ússz

a.)

O, T

anne

nbau

mO

, Tan

nenb

aum

Ge

rs

e

Deb

óra

30

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

. K

rG

on

do

la

t

SSzám

tala

n do

log

van

man

apsá

g,

amel

y el

vesz

tette

az

érté

két,

vagy

cs

ak n

em a

z er

edet

i cél

ját t

ölti

be.

Sajn

os a

Kar

ácso

ny é

s az

ezt m

egelőző

idős

zak

is e

rre

a so

rsra

juto

tt. A

mai

tre

ndne

k m

egfe

lelő

– v

élem

énye

m sz

erin

t el

rette

ntő

- „ké

szülőd

és”

hely

ett e

gy ré

gi

tarta

lom

hoz

köze

lebb

álló

, még

is m

oder

n ad

vent

re le

nne

szük

ség.

K

iindu

lásk

ént l

ássu

k cs

ak, n

apja

inkb

an

miv

el sz

embe

sülü

nk o

któb

er v

égén

, no

vem

ber e

lejé

n! M

inde

n üz

let 1

80°-

os

ford

ulat

ot v

esz,

és r

ákap

csol

a k

arác

sony

i üz

emm

ódra

. Ez

azt t

akar

ja, h

ogy

min

dent

el

borít

anak

a d

ísze

k és

az

elm

arad

hata

tlan

műh

ó. A

nap

24

óráj

ában

ped

ig sz

ól a

jing

le

bells

kül

önfé

le fe

ldol

gozá

sa.

Soka

kat k

ifeje

zette

n el

lens

zenv

vel t

ölt e

l ez

a n

yüzs

gés,

de e

nnek

elle

nére

a b

olto

k m

egte

lnek

, és m

inde

nki a

jánd

ékvá

sárlá

si

lázb

an é

g. H

ogy

min

denn

ek m

i érte

lme

és k

inek

jó? A

z üz

lete

knek

biz

tosa

n, d

e bá

tran

állít

om, h

ogy

a cs

alád

okat

nem

a

nagy

bevá

sárlá

sok

fogj

ák ö

ssze

ková

csol

ni.

Inká

bb n

ézzü

k m

eg m

i is v

alój

ában

az

adve

nt ü

zene

te! M

aga

a sz

ó a

latin

– k

ülön

el

nézé

st a

róm

ával

har

coló

któl

– „

adve

ntus

D

omin

i” k

ifeje

zésből

szár

maz

ik, j

elen

tése

az

„Ú

r eljö

vete

le”.

Az

adve

nt sz

elle

mén

ek

a K

arác

sony

t meg

előző

négy

hét

ben

kelle

ne

a m

inde

nnap

jain

kba

bekö

ltözn

ie. E

bben

az

idős

zakb

an m

inde

n na

ppal

egy

re k

özel

ebb

kerü

lünk

val

amih

ez, a

mire

igen

is é

rdem

es

várn

i. E

z a

vala

mi p

edig

a K

arác

sony

ün

nepe

.

A k

észü

lődé

s sok

féle

mód

on tö

rténh

et.

Dec

embe

r ele

jén

elők

erül

nek

az e

gy

éve

poro

sodó

dís

zek,

fenyő,

fahé

j és

nara

ncs i

llat l

epi e

l az

otth

onun

kat.

Nem

érd

emes

meg

fele

dkez

ni a

z ad

vent

i ko

szor

úról

sem

, am

i min

den

vasá

rnap

ar

ra k

észt

ethe

tné

a cs

alád

okat

, hog

y eg

y as

ztal

hoz

ülje

nek

lega

lább

a g

yerty

agyú

jtás

idej

éig.

Hag

yom

ány

a gy

erek

ek k

öréb

en,

hogy

adv

enti

kale

ndár

ium

abl

akoc

skái

t ny

itoga

tják

dece

mbe

r min

den

regg

elén

. Le

ggya

korib

bak

a cs

okol

ádét

rejtő

na

ptár

ak, d

e eg

y ki

s fan

tázi

ával

tová

bb

fejle

szth

ető

ez a

meg

szok

ás. H

isze

n ne

m c

sak

gyer

ekek

„ad

vent

olha

tnak

” ka

lend

áriu

mm

al. E

gyre

több

jobb

nál j

obb

ötle

ttel t

alál

kozh

atun

k. N

em k

ell b

onyo

lult

dolg

okra

gon

doln

i, a

titok

nyi

tja p

ont a

z ap

ró d

olgo

k eg

ysze

rűsé

ge. P

éldá

ul, a

ki

szer

eti a

teát

, az

bizt

os sz

íves

en ta

láln

a ad

vent

idős

zaká

ban

min

den

regg

el

külö

nböző,

kül

önle

ges t

eafi l

terr

e. V

agy

a 24

dob

ozká

ból á

lló m

oder

n ka

lend

áriu

m

tarta

lmaz

hatn

a m

inde

n na

pra

vala

mily

en

apró

ságo

t, le

het a

kár c

sak

egy-

egy

idéz

et

a re

ggel

i káv

é m

ellé

, am

i seg

ít el

indí

tani

a

napu

nkat

. Fel

tehe

tik p

áran

a k

érdé

st, h

ogy

mire

jó m

inde

z? N

ekik

azt

üze

nem

, hog

y ne

m sz

abad

a g

yere

kkor

unkb

an h

agyn

i m

inde

n iz

galm

as d

olgo

t. Ig

enis

felnőt

tkén

t is

szük

ségü

nk v

an n

éha

a bo

hósá

gra!

V

iszo

nt a

kés

zülő

dés h

iába

való

, ha

azt

sem

tudj

uk m

ire v

árun

k. M

ert

sajn

os n

emcs

ak a

z ad

vent

ves

zíte

tte e

l a

rend

elte

tésé

t, ha

nem

a K

arác

sony

is.

Dec

embe

rnek

– v

agyi

s nem

nov

embe

rtől

kezd

ve! –

arr

ól k

elle

ne sz

ólni

a, h

ogy

egy

olya

n ün

nepr

e ké

szül

min

denk

i, ha

csa

k a

szív

ében

is, a

mi l

ehetőv

é te

szi,

hogy

m

egál

ljunk

kic

sit,

és e

gyüt

t leg

yen

a cs

alád

. Le

galá

bb v

asár

napo

nkén

t pár

per

c er

ejéi

g od

afi g

yelü

nk e

gym

ásra

. Aki

nek

pedi

g a

gyer

tyag

yújtá

snál

több

re v

an

igén

ye, a

z ne

sajn

álja

a fá

rado

zást

, és

kész

ítsen

min

den

napr

a eg

y ab

lako

cská

t! És

zre

kelle

ne v

ennü

nk, h

ogy

nagy

on is

sz

üksé

g va

n ez

ekre

az

alka

lmak

ra. N

em

azér

t, ho

gy m

egka

pjuk

az

Ipho

ne 5

-öt.

Nem

sz

abad

hag

yni,

hogy

a K

arác

sony

csa

k eg

y m

édia

fogá

s leg

yen,

a k

eres

kede

lem

fe

llegv

ára.

Ünn

epel

ni v

an m

it, h

isze

n ne

fe

ledk

ezzü

nk e

l ról

a, h

ogy

Jézu

s Kris

ztus

sz

ület

éséről

em

léke

zik

meg

a k

eres

ztén

y vi

lág,

de

nem

min

degy

, hog

y ho

gyan

. Le

gyen

ez

egyb

en a

csa

ládo

k ün

nepe

is,

nem

ped

ig a

per

patv

arok

é! N

em á

llíto

m,

hogy

csa

k de

cem

berb

en k

ell o

dafi g

yeln

i a

szer

ette

inkr

e, é

s egy

ütt l

enni

vel

ük. A

kikn

él

ez a

z év

min

den

szak

aszá

ban

meg

való

sul,

azok

nag

yon

hálá

sak

lehe

tnek

. Aki

knél

vi

szon

t nem

, ott

a le

gjob

b al

kalo

m te

nni e

z el

len

vala

mit,

am

i rem

éljü

nk, K

arác

sony

ut

án is

meg

mar

ad. E

V

Mod

ern

adve

ntM

oder

n ad

vent

Sulá

n E

mes

e ír

ása

31

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Go

nd

ol

at

Ger

ber

Pet

ra

A W

WF,

vag

yis

a W

orld

Wid

e Fu

nd f

or N

atur

e, m

agya

rul

Term

észe

tvéd

elm

i V

ilág

alap

, a

vilá

g le

gnag

yobb

ter

més

zetv

édel

mi

civi

l sz

erve

zete

, am

ely

jele

nleg

96

orsz

ágba

n te

véke

nyke

dik,

tag

sága

pe

dig

meg

hala

dja

a 4,

7 m

illi

ó fő

t.

Cél

jai

közé

tar

tozi

k a

biol

ógia

i so

kfél

eség

megőr

zése

, a

körn

yeze

tsze

nnye

zés

csök

kent

ése,

il

letv

e a

fenn

tart

ható

fej

lődé

s elős

egít

ése.

Tev

éken

ység

ük í

gy

kiem

elte

n az

okra

az

ökor

égió

kra

össz

pont

osul

, am

elye

k vé

delm

e a

biol

ógia

i so

kfél

eség

megőr

zése

sz

empo

ntjá

ból

külö

nöse

n je

lentős

, íg

y az

erdők

re, é

desv

izek

re,

vala

min

t az

óce

ánok

ra é

s az

ok

part

vidé

keir

e. E

zenk

ívül

fog

lalk

ozik

az

égh

ajla

tvál

tozá

s m

érsé

klés

ével

, il

letv

e an

nak

köve

tkez

mén

yeiv

el,

vala

min

t a

mér

gező

hat

ású

és

szen

nyező

anya

gok

csök

kent

ésév

el.

Így

prób

álja

hos

szú

távo

n elős

egít

eni

a te

rmés

zeti

erő

forr

ások

fe

nnta

rtha

tó h

aszn

álat

át, m

egóv

ni a

te

rmés

zet

érté

keit

a j

övő

gene

ráci

ója

szám

ára.

A

z élőh

elye

k és

a v

eszé

lyez

tete

tt

fajo

k vé

delm

ét m

egcé

lzó

proj

ekte

k se

gíts

égév

el i

gyek

ezne

k m

egóv

ni a

z élőv

ilág

sok

féle

ségé

t. V

ilág

szer

te

több

kie

mel

ten

font

os r

égió

vé

delm

éért

küz

dene

k na

p m

int

nap,

ez

zel

elős

egít

ve a

ves

zély

ezte

tett

fa

jok

meg

óvás

át, t

öbbe

k kö

zött

em

blém

aáll

atuk

ét, a

z ór

iásp

andá

ét.

Min

den

erej

ükke

l ar

ra

töre

kedn

ek, h

ogy

csök

kent

sék

a kö

rnye

zets

zenn

yezé

s m

érté

két,

és

azo

n do

lgoz

nak,

hog

y a

min

él

keve

sebb

hul

ladé

kter

mel

ésse

l és

az

alte

rnat

ív e

nerg

iafo

rrás

ok

felh

aszn

álás

ával

egy

fen

ntar

that

ó jö

vő l

ehetős

égét

biz

tosí

tsa

az

embe

rek

szám

ára.

A b

ioló

giai

so

kfél

eség

és

a kö

rnye

zets

zenn

yezé

s m

érté

kéne

k cs

ökke

ntés

e m

elle

tt

font

osna

k ta

rtja

, hog

y m

inél

töb

b em

berh

ez e

ljut

tass

a a

fenn

tart

ható

fe

jlőd

és g

ondo

latá

t. A

mai

paz

arló

társ

dalo

mba

n úg

y ga

zdál

kodu

nk

az e

rőfo

rrás

aink

kal,

min

tha

azok

vé

gtel

enek

len

néne

k, p

edig

saj

nos

Föld

ünk

már

mos

t ki

mer

ülőb

en

van.

Vag

yis,

ha

nem

vál

tozt

atun

k az

él

etvi

telü

nkön

, akk

or a

z előb

b-ut

óbb

glob

ális

kat

aszt

rófá

hoz

veze

t m

ajd.

A

WW

F ép

p ez

ért

mun

kálk

odik

az

on, h

ogy

olya

n le

hető

sége

ket,

öt

lete

ket,

ill

etve

mec

hani

zmus

okat

m

utas

son,

am

elye

kkel

elk

erül

hető

a

Föld

kiz

sákm

ányo

lása

, és

amel

y le

hető

vé t

eszi

egy

fen

ntar

that

ó jö

vő

kezd

etét

. A

WW

F pr

ogra

mjá

t ak

árki

tá

mog

atha

tja,

töb

b le

hető

ség

közü

l is

vála

szth

atun

k. T

öbbe

k kö

zött

lét

ezik

az

örö

kbef

ogad

ási

prog

ram

juk,

m

elyn

ek l

énye

ge, h

ogy

6000

-100

00

Ft-o

s ös

szeg

ért

örök

be f

ogad

hatu

nk

egy

vesz

élye

ztet

ett

álla

tot,

ezz

el

meg

men

tve

azt.

Az

örök

befo

gadó

k fo

lyam

atos

bes

zám

olót

kap

nak

a tá

mog

atot

t pr

ogra

m e

redm

énye

iről

.

Em

elle

tt r

észe

sei

lehe

tünk

a

nem

zeti

öss

zefo

gásn

ak é

s se

gíth

etün

k m

egőr

izni

Föl

dünk

ki

ncse

it r

ends

zere

s, m

ár h

avi

990

Ft-o

s ad

omán

yunk

kal.

Eze

nkív

ül

adón

k 1%

-va

l tá

mog

atha

tjuk

a W

WF

Mag

yaro

rszá

g te

rmés

zetv

édel

mi

mun

kájá

t.

Tehá

t ös

szes

ségé

ben

azt

mon

dhat

juk,

hog

y a

WW

F pr

ogra

mja

va

lam

i ol

yasm

i, a

mi

igye

kszi

k m

egőr

izni

ter

més

zeti

kin

csei

nket

, am

i m

egpr

óbál

ráv

ilág

ítan

i, h

ogy

Föld

ünk

meg

óvás

a ig

enis

köz

ös

célu

nk k

ell,

kel

lene

, hog

y le

gyen

. E

zt n

éhán

y fo

rint

os t

ámog

atás

sal

is l

ehetőv

é te

hetj

ük, f

elté

ve

term

észe

tese

n, h

ogy

mi

mag

unk

is k

ötel

essé

günk

nek

érez

zük

a Fö

ld m

egóv

ását

, és

azt,

hog

y gy

erm

ekei

nk, a

jöv

ő ge

nerá

ciój

a eg

y fe

nnta

rtha

tó j

övő

rész

esei

le

hess

enek

. EV

Csa

tlako

zz te

is a

WW

F-he

z!

32

32

32

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. 20

12. n

ov. -

dec

. n

ov. -

dec

. K

rG

on

do

la

t

AA m

affi

a sz

erve

zett

bűnö

zői c

so-

port

ot je

lent

, tag

jai a

maf

fióz

ók.

A m

affi

a eg

yes

tagj

ai s

zeri

nt e

bű

nszö

vetk

ezet

val

ódi n

eve

Cos

a N

ostr

a (s

zó s

zeri

nti m

agya

r for

dítá

sban

„a

mi

ügyü

nk”

„a m

i dol

gunk

”). A

z el

ső m

affi

a a

19. s

záza

d so

rán

alak

ult k

i Szi

cíliá

ban,

O

lasz

orsz

ágba

n. O

lasz

rendőr

ségi

vél

e-m

énye

k sz

erin

t man

apsá

g va

lójá

ban

nem

eg

y m

affi

áról

, han

em m

affi

ákró

l be-

szél

hetü

nk, m

ivel

több

hel

yi s

zerv

ezésű

maf

fiac

sopo

rt jö

tt lé

tre,

am

elye

k kü

lön-

külö

n m

ás ta

rtom

ányo

kban

műk

ödne

k az

onkí

vül,

hogy

kül

föld

re is

kite

rjes

ztet

-té

k te

véke

nysé

güke

t. A

maffi a

fő b

evét

ele

külö

nfél

e bű

ncse

lekm

énye

kből

szá

rmaz

ik.

Ilyen

a k

ábító

szer

-ker

eske

dele

m, a

pén

z-m

osás

, a z

saro

lás,

a ra

blás

, a p

rost

itúci

ó és

az

illeg

ális

sze

renc

sejá

téko

k. A

bűn

-cs

elek

mén

yekből

sze

rzet

t pén

zt g

yakr

an

uzso

rakö

lcsö

nön

kere

sztü

l kam

atoz

tat-

ják,

vag

y so

kszo

r leg

ális

üzl

eti t

evé-

keny

sége

kbe

fekt

etik

. A k

rim

inol

ógus

ok

meg

hatá

rozá

sa s

zeri

nt a

maf

fia

telje

sen

bele

olva

d a

min

denn

api é

let s

zám

os te

rü-

leté

be, é

s sz

erve

zeti

felé

píté

se, e

gysé

ge

nem

tűni

k el

egy

-egy

vez

etőv

el e

gyüt

t. A

z ol

asz

maf

fia

több

egy

más

tól f

ügge

t-le

n és

egy

más

sal v

erse

ngő

szer

veze

tből

ál

l: C

osa

Nos

tra

(Szi

cília

), C

amor

ra

(Cam

pani

a), ’

Ndr

angh

eta

(Cal

abri

a),

Sacr

a C

oron

a U

nita

(Pug

lia),

Stid

da (S

zi-

cília

), B

asili

shi (

Bas

ilica

ta),

Ano

nim

a se

ques

tra

(Sza

rdín

ia).

Ered

etile

g a

19.

száz

adba

n a

maf

fia

a Pa

lerm

o kö

rnyé

ki

hata

lmas

nar

ancs

- és

citr

omül

tetv

énye

k m

egvé

désé

re a

laku

lt ki

. Későb

b a

szer

ve-

zet t

erje

szke

dni k

ezde

tt a

föld

tula

jdon

o-so

k és

a s

zicí

liai p

oliti

kuso

k kö

rébe

n. A

ko

rmán

nyal

szo

ros

kapc

sola

toka

t ápo

lva

igen

csak

meg

erős

ödöt

t. Sz

ámos

maf

fióz

ó

a fa

sisz

ta u

ralo

m id

ején

kül

föld

re m

ene-

kült,

vag

y bö

rtön

be k

erül

t. A

zok,

aki

k-ne

k si

kerü

lt el

men

ekül

niük

, töb

bnyi

re a

z A

mer

ikai

Egy

esül

t Álla

mok

ba m

ente

k.

Kez

detb

en a

z U

SA k

elet

i par

tján

tele

ped-

tek

le. N

ew Y

orkb

an a

z 19

30-a

s év

ekbe

n Sa

lvat

ore

„Luc

ky”

Luci

ano

össz

ehív

ta

a B

izot

tság

ot, a

z Ö

t Csa

lád

a B

onan

no,

a Pr

ofac

i, a

Gam

bino

, a G

enov

ese,

és

a Lu

cche

se c

salá

d ve

zető

it, h

ogy

felo

sszá

k az

ors

zágo

t és

közö

sen

irány

ítsák

a m

affi a

műk

ödés

ét a

z Eg

yesü

lt Á

llam

okba

n. A

z 19

20-a

s év

ekbe

n, C

hica

góba

n a

szer

veze

tt bű

nözé

st a

hír

hedt

gen

gszt

er A

l Cap

one

veze

tte. T

öbb

mill

ió d

ollá

ros

biro

dalm

on

ural

kodo

tt va

smar

okka

l, és

csa

ládj

ának

m

inte

gy e

zer t

agja

vol

t. A

z am

erik

ai

olas

z m

affi

ába

kezd

etbe

n cs

ak s

zicí

-lia

i szá

rmaz

ású

embe

rek

tart

ozha

ttak,

ol

yano

k, a

kikn

ek fe

lmenői

k sz

icíli

aiak

vo

ltak.

Ahh

oz, h

ogy

vala

ki a

Cos

a N

ost-

ra ta

gja

lehe

ssen

, leg

aláb

b eg

y be

futo

tt em

bern

ek, a

csa

lád

egyi

k ta

gján

ak k

elle

tt aj

ánla

nia,

és

végr

e ke

llett

hajta

nia

egy

elre

ndel

t gyi

lkos

ságo

t a fő

nök

akar

ata

szer

int.

Ha

sike

rrel

járt

, egy

ritu

ális

sz

erta

rtás

on b

eava

tták,

aho

l az

ujjá

t meg

-sz

úrtá

k, v

érét

Szű

z M

ária

vag

y sz

ente

k ké

pére

cse

pegt

etté

k, a

ká

rtyá

t meg

gyúj

tottá

k,

maj

d a

kezé

be a

dták

és

hűsé

get e

sket

tek

vele

:”Ú

gy é

gjen

a le

lkem

a

poko

l tűz

ében

, aho

gy

ez a

kár

tya

ég, h

a m

eg-

szeg

em a

z es

küm

et.”

A

beav

atot

tak

a be

csül

et

embe

réne

k hí

vták

mag

u-ka

t. A

z 19

80-a

s és

1990

-es

éve

kre

az E

gyes

ült

Álla

mok

ban

a be

avat

ási

szer

tart

ás id

ejét

múl

ttá v

ált,

a ta

gfel

véte

l fe

ltéte

lei i

s m

egvá

ltozt

ak. A

szi

cília

i vér

t m

ár c

sak

apai

ágo

n ke

llett

felm

utat

ni,

és e

lőfo

rdul

hato

tt az

is, h

ogy

vala

ki

meg

vette

a ta

gság

át. O

lyan

ok k

ezdt

ek

dolg

ozni

a m

affi

ának

, aki

k sz

erve

zette

l műk

ödte

k, d

e ne

m n

yert

ek ta

gság

i jog

ot

vala

mel

yik

csal

ádba

n. N

em s

zám

ított

több

é a

csal

ádi s

zárm

azás

, csa

k a

pénz

.

Az

olas

z m

affi

a st

rukt

úráj

aA

z ol

asz

maf

fia

stru

ktúr

ája

1.

Cap

ofam

iglia

- a

csal

ád fe

je

2.

Sotto

Cap

o - a

z al

vezé

r

3.

Con

sigl

iere

- ta

nács

adó

4.

Cap

odec

ina

- kap

itány

5.

Uom

ini D

’Ono

re -

kato

na

A m

affi

ózók

tízp

aran

csol

ata

A m

affi

ózók

tízp

aran

csol

ata

1. S

enki

sem

mut

atko

zhat

be

egye

dül e

gy

más

ik b

arát

unkn

ak. E

zt m

indi

g eg

y ha

r-m

adik

sze

mél

ynek

kel

l meg

tenn

ie.

A m

affi

am

affi

a tö

rvén

yei

Hof

fart

Sza

bin

a

33

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

. - d

ec.

2012

. nov

. - d

ec.

Go

nd

ol

at

Min

dig

van

egy

közv

etítő

. A b

e-m

utat

ó te

ljes

fele

lőss

égge

l tar

tozi

k a

„bar

átjá

ért”

2. B

arát

unk

fele

ségé

re s

zem

ed n

e ve

sd!

Álta

lába

n ha

lálb

ünte

tés

járt

ért

e.

Ez e

gy g

yako

rlat

ias

szab

ály

volt,

am

íg k

ét fé

rfi e

gy nőé

rt h

arco

l, ad

dig

nem

ker

esne

k pé

nzt.

3. S

oha

ne m

utat

kozz

rendőr

rel!

4. N

e já

rj k

ocsm

ába

és k

lubo

kba!

Ezt a

par

ancs

ot n

em k

övet

ték.

„A

ge

ngsz

tern

ek ú

gy k

ell a

klu

b, m

int

whi

skyn

ek a

szó

da.”

A s

iker

es g

engs

z-te

rek

rejtő

zköd

tek,

ez

az, a

mit

a tö

rvén

y su

gall.

Joh

n G

otti

indí

totta

el a

vál

tozá

st,

a „j

ólöl

tözö

tt D

on”

rend

kívü

l sok

at s

ze-

repe

lt a

méd

iába

n.

5. M

indi

g a

Cos

a N

ostr

a re

ndel

kezé

sére

ke

ll ál

lni -

még

akk

or is

, ha

a fe

lesé

ged

éppe

n sz

ül! N

em fo

gadn

ak e

l kif

ogás

t.

6. A

meg

besz

élt t

alál

kozó

kat

max

imál

isan

tisz

tele

tben

kel

l tar

tani

!

John

Got

ti ba

seba

llütő

vel v

ert h

alál

ra

vala

kit,

aki n

em v

olt o

tt időb

en.

7. T

iszt

elet

tel b

ánj a

fele

sége

kkel

!

Ez s

írig

tart

ó há

zass

ágot

jele

ntet

t. V

i-sz

ont a

tisz

tele

t nem

azo

nos

a hű

ségg

el.

Ha

egy

nőrő

l van

szó

, a m

affi

ózók

ket

tős

mér

céve

l mér

nek.

„V

igyá

zol a

fele

sége

d-re

, a g

yere

keid

any

jára

, tis

ztel

ed m

ikor

ott

van,

de

ha n

incs

, hül

yét c

siná

lsz

belő

le.”

A

szo

mba

t és

vasá

rnap

a fe

lesé

gé, a

több

i na

p a

bará

tnők

é vo

lt. A

fele

sége

k m

ind-

ezt e

lfog

adtá

k ad

dig,

míg

férj

ük n

em a

lázt

a m

eg ő

ket nőü

gyei

vel,

tudt

ak e

gym

ásró

l.

8. H

a in

form

áció

t vár

nak

tőle

d, c

sak

az

igaz

at m

ondh

atod

!

9. T

ilos

más

ik ta

g va

gy m

ás c

salá

d pé

nzé-

hez

nyúl

ni!

10. N

em le

het a

Cos

a N

ostr

a ta

gja

az,

akin

ek k

özel

i rok

ona

rendőr

, aki

nek

vala

mel

yik

csal

ádta

gja

nem

meg

bízh

ató,

ak

i hel

ytel

enül

vis

elke

dik,

vag

y ne

m ta

rtja

m

agát

az

erkö

lcsi

ért

ékek

hez.

Ezek

a s

zabá

lyok

tisz

tán

az ü

zlet

et s

zol-

gáljá

k. A

maf

fia

tízpa

ranc

sola

ta a

rendőr

ök

és a

z in

form

átor

ok e

llen

nyúj

t véd

elm

et. A

m

affi

a „l

egzs

íros

abb

üzle

te”

a ká

bító

szer

-ke

resk

edel

em. A

sza

bály

ok s

zeri

nt a

dro

g til

tott

terü

let,

túl s

okan

van

nak

benn

e és

a

rendőr

ök m

iatt

túl v

eszé

lyes

, de

a m

ohó-

ság

meg

előz

te a

hag

yom

ányo

s ér

téke

ket.

A m

affi

ában

a p

énz

lent

ről f

elfe

lé á

ram

lik,

ez a

z úg

ynev

ezet

t ”fe

lhaj

tás”

. A k

iseg

ítők

adna

k eg

y ré

szt a

kat

onák

nak,

azo

k a

ca-

pokn

ak é

s íg

y to

vább

felf

elé.

A p

énzl

ánco

-la

t tet

ején

áll

a fő

nök,

a fő

nökről

min

dig

gond

osko

dni k

ell.

A fő

nök

csak

kö

zvet

ítők

álta

l éri

ntke

zik

az „

alat

t-va

lóiv

al”,

és

min

den

fillé

rről

szó

beli

igaz

olás

t kér

, ez

a fe

ljegy

zés.

En-

nek

bizt

onsá

gi o

kai v

anna

k, h

a eg

y m

ásik

csa

lád

tagj

a a

te te

rüle

tede

n üz

lete

l, az

t fel

jegy

zik,

mer

t ez

nem

m

egen

gede

tt. U

gyan

akko

r a

főnö

-kö

k tu

dják

mit

csin

álsz

és

men

nyit

kell

fize

tned

felf

elé.

A n

em fi

zeté

s lo

pásn

ak s

zám

ít, a

bün

teté

s ha

lál.

A

maf

fián

ál h

agyo

mán

y, h

ogy

olya

n em

ber ö

l meg

, aki

t ism

ersz

. Mik

or

a m

affi

a m

ár n

em é

letm

ódot

, han

em

a pé

nzsz

erzé

st s

zolg

álta

, a re

ndsz

er

elke

zdet

t öss

zeom

lani

, egy

re tö

bb

maf

fióz

ó ál

lt ös

sze

az F

BI-

al é

s kö

tött

váda

lkut

, és

volt,

aki

tanú

véde

lmi p

rog-

ram

ba k

erül

t. A

z am

erik

ai m

affi

a ta

lán

az e

gyko

ri s

zabá

lyok

meg

szeg

ése

mia

tt sü

llyed

t ily

en m

élyr

e, a

bec

süle

tet,

a hű

sége

t és

a tis

ztes

sége

t a m

ohós

ág v

ált-

ja fe

l. A

maf

fia

elve

szte

tte a

gyö

kere

it. A

90

-es

évek

re a

gen

gszt

erek

új n

emze

dé-

ke hűt

len

lett

az a

lape

lvek

hez,

szá

muk

ra

nem

léte

zett

a tíz

para

ncso

lat.

A m

affi

a ar

anyk

ora

lezá

rult.

Ma

már

min

den

csak

a

pénz

ről s

zól.

A „

becs

ület

em

bere

i”

ninc

sene

k tö

bbé.

A k

ifej

ezés

ugy

an m

ég

léte

zik,

de

már

nin

cs m

ögöt

te ta

rtal

om.

A tí

zpar

ancs

olat

ma

már

nem

hat

ja á

t a

maf

fiát

, de

az e

rősz

ak, a

mi l

étre

hozt

a,

nagy

on is

val

óság

os. E

V

” Ú

gy é

gjen

a le

lkem

a p

okol

tűzé

ben,

aho

gy e

z a

kárt

ya é

g, h

a ”

Úgy

égj

en a

lelk

em a

pok

ol tű

zébe

n, a

hogy

ez

a ká

rtya

ég,

ha

meg

szeg

em a

z es

küm

et.”

m

egsz

egem

az

eskü

met

.”

„

ex

pr

es

sis

ver

bis

2012

. nov

.- d

ec.

2012

. nov

.- d

ec.

Kr

Re

kl

am

Kor

látla

n be

szél

geté

s fel

töltő

kárt

yáso

knak

!

Szer

etné

l fel

töltő

kárty

áské

nt k

orlá

tlanu

l bes

zéln

i a h

aver

okka

l? A

kkor

vál

aszd

a V

itaM

AX

Tu

ning

tarif

át, t

ölts

d fe

l 500

0 Ft

-tal é

s bes

zélj

korlá

tlanu

l 0 F

t-ért

min

den

Vodá

ssal

a fe

ltölté

stől

sz

ámíto

tt 30

nap

ig. Sőt

, 500

0 Ft

-os f

eltö

ltés e

seté

n az

SM

S és

a b

eszé

lget

és is

sokk

al o

lcsó

bb:

28,5

Ft

min

den

idős

zakb

an, b

árm

ely

belfö

ldi h

álóz

atba

. Ha

ez n

em le

nne

elég

, akk

or m

ost

fi gye

ljete

k: a

tarif

ához

aká

r 1 G

B d

íjmen

tes I

nter

net i

s jár

.

A ta

rifár

ól bőv

ebb

infó

t a w

ww

.vod

afon

e.hu

/tuni

ng o

ldal

on ta

lálto

k. H

a ki

prób

álná

tok

a V

itaM

AX

Tun

ing

tarif

át, a

kkor

ker

essé

tek

az E

gyet

em v

onzá

skör

zeté

ben

a 13

alá

bbi á

tadá

si

pont

on, a

hol i

ngye

n a

tiete

k le

het e

gy 5

00 F

t-ta

l fel

töltö

tt V

itaM

AX

Tun

ing

SIM

kár

tya:

- Ant

ik K

önyv

esbo

lt (F

eren

cese

k ut

cája

1.)

- Dia

lóg

Kap

tár

Kön

yves

bolt

(Tud

áskö

zpon

tban

)

- Egy

etem

i Jeg

yzet

bolt

(KTK

“Z”

épü

leté

ben)

- Erg

olin

e Sz

olár

ium

(Ybl

Mik

lós u

tca

10.)

- FE

EK

Aul

a (S

zolg

álta

tó k

özpo

nt, H

ÖT

iroda

)

- Par

tyzo

o Je

gyir

oda

(Fer

ence

sek

utca

26.

)

- Stu

dent

Hou

sing

(PTE

-ÁO

K, P

OTE

, a H

ÖK

irod

a m

elle

tt)

- Uni

vers

ityPa

ss k

ihel

yezé

seke

n (Á

JK é

rtéke

síté

si p

ont;

KT

K é

rtéke

síté

si p

ont;

BT

K-T

TK

Sz

olgá

ltató

Irod

a; E

TK

HÖ

K Ir

oda;

MK

Kön

yvtá

r; PM

MIK

Szo

lgál

tató

Irod

a)