etruszk mŰvÉszetmuveszettortenet.weebly.com/uploads/8/1/5/6/81565600/etruszk_mu… · tarquinia,...

ETRUSZK MŰVÉSZET

i.e. VII-IV század

Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

ITÁLIA TERÜLETÉN

• i.e. II-I. évezred fordulóján több néptörzs telepedett meg – déli területeken görög telepesek, latinok, észak-nyugaton Kis-Ázsiából etruszkok, azonban sokan még ma is úgy tartják, hogy itáliai őslakosok.

• Kultúrájuk a mocsaras Pó folyó völgyében a Villanova– kultúrából alakult ki.

• Erős görög befolyás jellemzi kultúrájukat.

• Írásukat nagyrészt görögöktől vették át.

• Tizenkettes számrendszert használták.

• Gyógyítás területén magas fokú ismeretek jellemzik .

• Csillagászatot is magas fokon művelték.


Kr.e.VII-VI. sz.

Etruszk művészet

tetőpontja

a görög civilizáció

hatása alatt fejlődött

Közép Itália területének

nagy részén:

Rómát is magába foglalva


VALLÁSUK jellemzői

• Természeti erőket megszemélyesítő istenek

• Halottkultusz jellemzi, hittek a túlvilági

életben, ezt igazolják a sírkamrákban talált

bútorok, fegyverek, használati tárgyak.

• Sírépítmények festett falai, vagy plasztikus

díszítései a túlvilági életből vett jeleneteket,

vagy az etruszk mitológiából vett jeleneteket

ábrázolnak.


„sírőrző” kentaur

szobra nenfritből,

kr. e. 590-580

(róma, villa

giulia).


travertin

szarkofágurna,

perugiai

műhelyből, kr.

e. II. sz.

(perugia)


szarkofág, fedelén házaspár alakjával, terrakotta, caere, kr. e.

530-520 róma, villa giulia – két hasonló példány louvre, british

museum


tarquinia, velthur partunus

szarkofágja, kr. e. 330-320

(tarquinia).


Capanna

KUNYHÓURNA

KR.E.8.SZ.


„canopus-urna”

chiusiból

(clusium)

kr. e. VII. sz.

vége (firenze)


ÉPÍTÉSZETÜK

• Utak

• Hidak

• Csatornák

• Erődítmények

• Sírépítmények: Kőalapra építkeztek, melyeket vulkanikus sziklákból faragtak. A négyszög, vagy kör alakú sírokat álboltozattal feddték, majd kúp alakú földhalommal borították be. Kerek alapú sír: TUMULUS A sírok a lakóházakat jelképezték.

• Lakóházaik központi helyiség a fedetlen átrium, melyhez két keresztirányú szárnnyal kapcsolódnak a lakóhelyiségek. A boltozatok építését is átvették tőlük a rómaiak.

• Építőanyagok: kő, fa, agyag.

• Épületszerkezetek:– Álboltozatos lefedés (sírépítményeknél jellemző)

– Dongaboltozat

– Gerendás áthidalás

– Oszlopos sortámaszok


casale

marittimo,

halomsír

(tholos)

belső részlete

(álboltozat),

kr.e. VII. sz.


caere

a tomba dei

capitelli belseje

kr.e. VII. sz. vége

– VI. sz. eleje.


Porta augusta


SZOBRÁSZATUK jellemzői

Szobraik máz nélküli égetett agyagból (terrakottából), színes festéssel, továbbá bronzból készültek.

Kissé merev, de realisztikus ábrázolás jellemzi, amit a színezés tesz még életszerűbbé.

Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon található, lakomáknál fekve ábrázolt elhunyt házaspárok alakjai. Olyanok mint az életben, kedélyesek, mosolyognak. Az elmúlás komor hangulata helyett a túlvilági életbe vetett bizalmat fejezik ki.

A bronztárgyak felületét többnyire véséssel alakították ki. Azonban ismerték a trébelés – fémdomborítás – és a filigrán technikáját.


ülő alak

terrakotta

szobra

caerei sírból

kr. e. VII. sz.


„malavolta-fej”

terrakotta

szobor töredéke

a veii

„portonaccio”

szentélyből,

kr.e. 420-430 k.Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

a satricumi mater

matuta templom

terrakotta antefixe

(szatír és mainasz)

kr. e. 490-480

(róma, villa giulia).


a satricumi mater

matuta templom

terrakotta antefixe

(szatír és mainasz)

kr. e. 490-480 (róma, villa giulia)


Pyrgoi

templom

terrakotta

oromcsoport

(heten thébai ellen)

kr. e. 480-470 (róma, villa giulia)


veii

apollón szobor

i.e. 515-492


Ficoroni – cista

Kr.e. 300 körül

bronz

kozmetikai

szerek, ékszerek

tárolására

alkalmas henger

alakú, lábakon

álló edénySziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Ficoroni - cista


Heracles, Iolaus and Eros-

_Cista_Ficoroni_footo


Ficoroni Cista


Szónok

Aulus Metellus

Kr.e. II-I. sz.

bronz

Firenze

Museo

Archeologo


Aulus Metellus


Capitoliumi farkasKr.e. 500. körülBronz

Róma

Capitolino

Museum

Romolus es

Remus

Mars isten és

Vesta szűz fiait a

Tiberisen egy

kosárban a farkas

találta meg,

felnevelte , és a

felnőtt Romolus

alapította meg

Rómát , Kr.e.753.


kisbronz

harcos-alak,

talán használati

tárgy eleme,

valószínűleg

clusiumi műhelyből,

kr. e. 560-550

(firenze).Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

FESTÉSZETÜK

Kiemelkednek a falfestészeti emlékek.

Fejlett rajztechnikával vakolatba karcolt körvonalú, élénk színű festmények.

Temetési szertartásokat és mitológiai jeleneteket ábrázolnak.

Korai falképeik sasfejű, oroszlántestű, szárnyas „sírörző” állatfigurái a mezopotámiai ábrázolásokkal mutatnak rokonságot.

Később köznapi, vidám jeleneteket festettek.


tarquinia, tomba della caccia e della pesca („halászat és

vadászat” sírja), freskórészlet, kr. e. 530-520.


Tarquinia bikák sírja - freskórészlet, kr. e. 530-520.


orvieto, tomba golini, túlvilági

lakoma ill. triumphus

ábrázolásával, kr.e. 360-350 k


orvieto,

tomba golini,

túlvilági

lakoma ill.

triumphus

ábrázolásával

kr.e. 360-350


tarquinia,

tomba

dell’orco i,

freskór

zlet velia

spurinai

alakjával,

kr.e. IV.

sz. elejeSziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

tarquinia, tomba delle leonesse

(„nőstényoroszlánok sírja”),

részlet, kr. e. 520 k.


vulci, tomba françois, freskórészlet trójai

foglyok kivégzésének jelenetével,

kr.e. 350-325 k


tarquinia,

tomba del

triclinio

„a triclinium

sírja”

freskórészlet

fuvolás ifjú

alakjával,

kr.e. 480-470.


tarquinia,

tomba dei tori

bikák sírja,

freskórészlet

achilleus és

troilos,

kr. e. 540 k.


etruszk mŰvÉszetmuveszettortenet.weebly.com/uploads/8/1/5/6/81565600/etruszk_mu… · tarquinia,...

Documents