3

1443–1490

Mátyás 1443. február 23-ánszületett Kolozsvárott Hu-nyadi János és Szilágyi

Erzsébet gyermekeként. Az idõsebbtestvér, László, tízéves volt ekkor.

Származás, család

A Hunyadi család történetének számoshomályos pontja van. Humanista törté-netírói találmány csupán, hogy a családa római Corvinus nemzetségtõl szár-mazna. Ehhez a címerük (lat. corvus,’holló’) szolgálhatott alapul. Nem igazaz a legenda sem, hogy Hunyadi JánosZsigmond király természetes gyermekelett volna. Mátyás nagyapja, Serbe fiaVajk – mint egy havasalföldi elõkelõcsalád tagja – 1395/96 táján kerülhetettMagyarországra, s egy ideig az al-dunai városban, Kevén (szerbül: Ko-vin) vagy annak közelében lakott. Be-került Zsigmond udvarába, s érdemeijutalmául 1409-ben megkapta Hunyad-

vár birtokot Erdélyben. Ezzel alapoztameg családja magyarországi pályáját.Õ, majd fia, János újabb és újabb fal-vakat ragasztottak ehhez az adomány-hoz, s megteremtették a vajdahunyadiuradalmat. János a birtokközpontbanpompás fõúri rezidenciát emelt maga scsaládja számára.

A Hunyadiak hatalmas vagyona, vá-rak, kastélyok, uradalmak Hunyadi Jánosszerzeményei voltak. Õ 1446 és 1452között Magyarország kormányzója volt,és hírnevet a törökök felett aratott gyõ-zelmeivel szerzett magának. Leg-nagyobb sikerét 1456-ban Nándor-fehérvár alatt aratta, ám a gyõzelemután alig három héttel meghalt.

Hunyadi János különös gondot for-dított gyermekei neveltetésére. Nem-csak harcedzett vitézeket, hanem mû-velt embert is akart belõlük faragni.Mátyás okítását a kiváló lengyel huma-nistára, Sanocki Gergelyre bízta. En-nek köszönhetõ, hogy a késõbbi királykiválóan beszélt latinul, örömét lelteabban, hogy antik szerzõk mûveit ol-vasgassa. Felnõttként is kitûnt nyelvtu-dásával, anyanyelve, a magyar mellett

Kronológia, 1458–1490

1458január 12. Szilágyi Mi-hály macsói bán és Hu-nyadi János özvegye,Szilágyi Erzsébet Szege-den egyezséget köt Garai László nádor-ral és feleségével, Alexandra teschenihercegnõvel Mátyás királlyá választásá-ról.január 24. A fõpapok és az urak dön-tésérõl értesülõ köznemesek a Dunajegén Hunyadi Mátyást királlyá vá-lasztják. Az országgyûlés öt évre kor-mányzónak nevezi ki mellé SzilágyiMihályt.február 9. Podjebrád György cseh kor-mányzó (késõbbi cseh király) és Mátyásszövetséget köt és megállapodik a kor-mányzó leánya, Podjebrád Katalin és amagyar király házasságkötésérõl.február 14. Mátyás bevonul Budára,ahol a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban trónra ültetik.február 14. után Mátyás a királyi ura-dalmak központi igazgatására megszer-vezi a budai udvarbíróságot.február Mátyás egyezséget köt azÉszak-Magyarország nagy részét kezé-ben tartó Jiskra Jánossal, aki elismerikirályságát.július 26. Miután Mátyás nem hajlandóelfogadni a hatalmát korlátozó fõurakgyámkodását, Garai László nádor, Új-laki Miklós erdélyi vajda, szlavón ésmacsói bán és Szilágyi Mihály kormány-zó Simontornyán (Tolna m.) szövetke-zik ellene.július 27. Mátyás leváltja Garai Lászlónádort és méltóságát Guti Országh Mi-hálynak adományozza.július 31. A király megtiltja az idegenpénzek használatát az országban.augusztus 7. Mátyás biztosítja III.Calixtus pápát, hogy törökpolitikájábanapja, Hunyadi János nyomdokain kívánhaladni.október 9. elõtt. Mátyás tûzhelyenként 1aranyforintos adót vet ki.az év folyamán Aristotile Fioravantebolognai építész Mátyás meghívásáraBudára érkezik.1459február 17. A Garai–Újlaki liga Német-újváron ellenkirálynak választja megIII. Frigyes német-római császárt, akitBécsújhelyen a Szent Koronával meg iskoronáznak (március 4.).tavasza Elkészül Mátyás egyetlen bíróipecsétje.június 29. A török elfoglalja az al-dunaiSzendrõ várát, a szerb királyok egykoriszékhelyét, teljessé téve ezzel Szerbiameghódítását.az év folyamán. Mátyás két ízben vet kirendkívüli adót (1/2, 1 forintot).

V. László által adományozott, kibõvített címerHunyadi János számára

Hunyadi János ábrázolásaa Thuróczy-krónikában, 1488

A kronológiátcorvinák

lapszéldíszeivelillusztráltuk

MO

L

OS

ZK

4

nem csupán latinul beszélt, hanem né-metül, románul, s jártas lehetett vala-melyik szláv nyelvben is.

Királyválasztás – kormányzóval

Hunyadi János halálát ellenfelei arraakarták kihasználni, hogy megtörjék aHunyadi-ház hatalmát. Mivel László éshívei megölték a király rokonát, CilleiUlrikot, az idõsebbik Hunyadi fiút1457-ben kivégezték, Mátyást pedigPrágába hurcolták. A kivégzés híréreSzilágyi Mihály (Mátyás nagybátyja)fegyverbe szólította a Hunyadi-pártot,a mágnások egy része is melléjük állt.Midõn a király (V. László, 1453–1457)Prágában meghalt, a Tiszántúlt és Er-délyt már a felkelõk ellenõrizték.

A megüresedett trónra akadt volnakülföldi jelentkezõ, pl. IV. Kázmérlengyel király, aki Zsigmond unokáját,V. László nõtestvérét, Erzsébetet vettenõül, vagy III. Frigyes német-rómaicsászár. Kázmér a Német Lovag-renddel háborúzott, Frigyest pedig V.László ausztriai örökségének a meg-szerzése foglalta le. III. Calixtus pápa

nem bennük, hanem a törökverõ Hu-nyadi János fiában, Mátyásban látta apogányok elleni politika zálogát, s ezértõt támogatta. Így a püspöki kar, élénSzécsi Dénes esztergomi érsekkel, aHunyadi fiú mellé állt. Garai Lászlónádor, Szilágyi Mihály és ErzsébetSzegeden megállapodtak, hogy a Hu-nyadi-párt megbocsátja ellenfeleinekHunyadi László kivégzését, amiért cse-rébe õk támogatnák az ifjú Mátyás ki-rállyá választását. Az egyezséget azzalpecsételték meg, hogy Szilágyi vállalta,unokaöccse feleségül veszi Garai leá-nyát, Annát.

1458. január 24-én királlyá válasz-tották Mátyást. A még alig 15 eszten-dõs fiatalember nagykorúságáig Szilá-gyi Mihály lett a kormányzó.

Megválasztásakor a fiatal uralkodótPodjebrád György cseh kormányzó, akésõbbi cseh király tartotta fogva. Sza-badulása fejében váltságdíjat kért tõle,s megegyezett vele, hogy Mátyás fele-ségül veszi leányát, Katalint.

Az ifjúból ugyan király lett, ám aSzent Korona III. Frigyes kezébenvolt. A koronázással várni kellett, amíg

1459–1479 közöttA Szentszék 250 ezer forintot

küld a török elleni küzdelemre.1459–1460 közöttElkészül az ún. Drági-féle Kompen-dium. Szerzõje valószínûleg DrágiTamás macsói vicebán, a késõbbi sze-mélynök. (A világtörténetet tárgyalómunka a magyar történelem esemé-nyeit a kezdetektõl 1459-ig mutatjabe.)1460 körülHelyi mester Mátyás megbízásábólfelállítja a gyulafehérvári székesegy-házban Hunyadi János és László rene-szánsz síremlékét.1460–1482 közöttFelépülnek a vajdahunyadi vár (Hu-nyad m.) reneszánsz stílusú részei és

elkészülnek falfestményei.1461április 19. elõtt A budai országgyûlés azország ellenségei elleni harcra portán-ként 1 aranyforint rendkívüli adót ajánlmeg.május Mátyás Budán házasságot kötPodjebrád Katalinnal, a cseh király lá-nyával.1462május 14. Mátyás Vácott kiegyezikJiskra Jánossal, aki Szepesvár, Ricsnó ésKésmárk (Szepes m.) eleste, valamintIII. Frigyes császárnak a háborúból való

5

a hatalmi jelvényt visszaszerzik a csá-szártól. A Felföldön Jiskra cseh zsol-dosai garázdálkodtak, SzlavóniábanCillei egykori hadvezére, Vitovec Já-nos volt az úr. A király hatalma inga-tag volt, különösen, hogy kiderült, azúj uralkodó a bárókkal kötött egyezsé-get magára nézve nem tekinti kötele-zõnek.

Hamar elmérgesedett viszonya Szi-lágyi Mihállyal is: Mátyás nem enged-te, hogy nagybátyja beleszóljon a kor-mányzat ügyeibe. Szilágyi ezért GaraiLászlóval és Újlaki Miklóssal véd- ésdacszövetséget kötött. A király válaszanem késett sokat. Garait leváltotta anádorságból, helyére Guti Országh Mi-hályt tette, Szilágyit pedig lemondattaa kormányzóságról, és utóbb Világosvárába záratta. Onnan a volt kormány-zó 1459 nyarán megszökött, és csapa-tokat gyûjtött. Elõbb kiegyezett unoka-öccsével, majd ismét szervezkedésbe

kezdett. Végül egy délvidéki csetepaté-ban török fogságba esett, és a szultánkivégeztette (1460. november).

A legbefolyásosabb elégedetlen fõ-urak, élükön Garai Lászlóval 1459 ele-jén Újlaki Miklós németújvári várábangyûltek össze, és III. Frigyest hívtákmeg a magyar trónra. A mágnások egyrésze és a püspöki kar azonban a királypártján maradt. Nem sokkal késõbbGarai László meghalt, és Újlaki ki-egyezett a királlyal.

1458-tól kezdve újabb és újabb had-járatok indultak a Felvidékre, és azuralkodó hadai mind nagyobb területe-ket hódoltattak meg.

A korona visszaszerzése

A belsõ béke szempontjából kulcskér-dés volt, hogy miképpen tud a királyIII. Frigyessel megegyezni, és így a bel-sõ lázadókat legbefolyásosabb támoga-

kiválása után meghódol. Ezzel megszû-nik a Felvidéket pusztító huszita háború.május 31. A budai országgyûlés portán-ként 1 aranyforint rendkívüli adót sza-vaz meg a Szent Korona visszaváltására.9 fõpap és 18 fõúr kezességet vállal a ki-rályért, hogy rendkívüli adót többé nemvet ki.szeptember 17. A király rendeletbenszabályozza a pénz értékét. (1 aranyfo-rint 300 dénár, míg korábban 200 dénárvolt.)1463június II. Mehmed szultán elfoglaljaBoszniát; István boszniai királyt kivé-gezteti.július 19. A Vitéz János váradi püspökáltal vezetett magyar küldöttség a királyés az ország nevében békét köt Bécsúj-helyen (Alsó-Ausztria) III. Frigyes né-met-római császárral.július 24. A Szent Koronát Bécsújhe-lyen átadják a magyar követségnek.nyara A magyar csapatok elhárítják aSzerémség és a temesi végek ellen irá-nyuló török támadást.szeptember 12. Mátyás szövetséget kötCristoforo Moro velencei dózséval a tö-rök ellen.október eleje–december 25. A Mátyásvezette királyi sereg a boszniai Jajcavárát ostromolja. A vár bevétele utánmegkezdõdik a Jajcai bánság kialakí-tása.1463–1476 közöttA Velencei Köztársaság a török elleniküzdelemre kb. 250 ezer dukátot folyó-sít Mátyásnak.1464február Szülésben meghal Mátyás elsõfelesége, Podjebrád Katalin.március 29. Mátyást megkoronázzák aszékesfehérvári országgyûlés alkal-mával.március Mátyás végrehajtja kancelláriaireformját. Lemondatja Szécsi Dénes bí-boros esztergomi érseket a fõkancelláritisztségrõl, egyesíti a fõ- és a titkos kan-cellári méltóságot, és egyidejûleg két fõ-papot: Várdai István kalocsai érseket ésVitéz János váradi püspököt nevezi kiaz új kancellári tisztségre.április 6. Mátyás szentesíti a székesfe-hérvári országgyûlés végzéseit. (Fõbbtörvénycikkek: 1.: a király ígéretet tesz,hogy a törvénykönyvben átírt és meg-erõsített 1222. évi Aranybullát, az 1351.évi és az 1435. március 8-i dekrétumo-kat, továbbá az országgyûlés végzéseitmegtartja; 12.: elrendeli az 1439 óta jog-talanul elfoglalt birtokok visszaadását;13.: biztosítja Szlavónia és az erdélyi ré-szek kiváltságainak és szokásainak meg-tartását; 15.: szabályozza a belvámokszedését; 17.: megállapítja az egyházi bí-róságok hatáskörét; 18.: a király meg-ígéri, hogy egyszerû panaszra nem fog-lalja le senki birtokát; 22.: vállalja, hogyúj pénzt veret; 24.: meghatározza a ti-

A Hunyadi-rokonság

AHunyadi család tagjai ügyesen há-zasodtak, és a rokoni szálak az

ország más, távolabbi tájain birtokostehetõs nemesekhez kötötték õket.Akadt a rokonok között báró, mint pl.Rozgonyi Sebestyén, aki egy ideig(1459–1461) az erdélyi vajda tisztéttöltötte be. A rokonok némelyike Má-tyás uralkodása idején szép vagyonratett szert, ill. a bárói méltóságig vitte.Idesorolhatók az eredetileg Szatmár-ban birtokos Dengelegi Pongrácokavagy az erdélyi Vingárti Geréb családtagjai, akik Szilágyi Erzsébet révén let-tek Mátyás rokonai. A rokonok közötttarthatjuk számon a Pozsega megyébõlszármazó Szapolyaiakat is, bár a ro-konság mikéntjérõl megoszlanak avélemények. Van, aki úgy vélekedik,hogy Hunyadi János édesanyja lett vol-na Szapolyai leány. Más magyarázatszerint a három Szapolyai fiú egyike(Imre) valójában Hunyadi János gyer-meke lenne, azaz Imre és Mátyás fél-testvérek voltak. Ez a körülmény ma-gyarázatul szolgálhat arra, hogy miértfutottak be oly szédületes karriert aSzapolyai testvérek (Imre, István ésMiklós) Mátyás idején, s váltak az ország szinte legvagyonosabb mágnásaivá. Arokoni szálak a szomszéd román fejedelemségekbe is elvezettek, és tán a szultániudvarba is. Mátyás apai nagyanyja talán valamikor a 15. század elején lett a törökuralkodó háremhölgye, s így nem lehetetlen, hogy a késõbbi oszmán császárok aHunyadiak vérrokonai.

Szapolyai Imre síremlékének másolata,1487 körül

MN

G

6

tójuktól megfosztani. 1462. április 2-ánVitéz János elõzetesen megállapodotta császárral, hogy az visszaadja a koro-nát, ill. Sopron városát (ám többi ma-gyarországi birtoka megmarad). Cseré-be 80 ezer forintot kap, megtarthatjamagyar királyi címét, s amennyibenMátyásnak nem lesz törvényes fiúörö-köse, Frigyes vagy utódja örökli a ma-gyar trónt. A hírre májusban Jiskra fel-hagyott az ellenállással, és megegyezetta királlyal. Nagy pénzösszegért, ill. asolymosi uradalomértcserébe átadta abefolyása alattálló területeket.(A Felvidéken aharcok 1467-igelhúzódtak.) 1463májusában Vi-tovec is meg-hódolt a ki-rálynak. Hely-reállt a jogbiztonság.

A császár és a király 1463 jú-liusában Bécsújhelyen békét kötött,s Mátyás követei július 24-én vissza-kapták a koronát. A koronázásra azon-ban még várni kellett, mert a déli ha-táron veszélyes helyzet alakult ki. Ki-használva a magyarországi belháborút,az oszmánok az 1450-es évek végénvégleg elfoglalták Szerbiát, 1463 nyaránpedig Boszniát hódították meg. Mátyás(Velencével szövetségben) visszafog-lalta Észak-Boszniát és a bosnyák fõvá-rost, Jajcát.

A székesfehérvári ünnepélyes koro-názásra 1464. március29-én került sor.Teljes jogú király-ként Mátyás bele-foghatott a szüksé-ges reformokba.Egyesítette a fõ- éstitkos kancelláriát, éslétrehozta a személynök bí-rói fórumát. Neki engedel-meskedõ erõs hadsereget te-remtett, amire tudott tá-maszkodni. Megreformálta akincstárat. Létrehozta a kirá-lyi titkárok tisztségét, szolgá-lataikat a döntések elõkészí-tésénél vette igénybe. A re-formlépések azonban nem álltak megezen a ponton. Feltétlenül rendbe kel-lett tenni a királyi jövedelmeket.

Gazdasági reformok

Az uralkodó az összes királyi jövedel-met 1467-ben egy személyre, a kincs-tartóra bízta, aki az összes állami bevé-telért felelt (leszámítva a váruradalma-kat, amelyek az 1458-ban szervezettbudai udvarbíró hatáskörébe tartoz-tak). 1467 után csupán három személytöltötte be a kincstartói pozíciót, s kö-zülük ketten hosszabb ideig álltak apénzügyek élén: Ernuszt János 1467 és1476, Handó György 1476 és 1478,Nagylucsei Orbán 1478 és 1490 között.Egyikük sem volt nemesi származású.

1467 márciusában a külkereskedel-mi vámot, a harmincadot (tricesima)átkeresztelték, s koronavám (vectigal

coronae) lett a neve. A név-változtatást a király arra

használta ki, hogy a vámmértékét 3,33%-ról 5%-ra emelje. A jobbágyok-tól szedett kamara hasz-

na (lucrum camerae, is-mertebb nevén kapuadó)

helyére a vele azonos nagyságú(telkenként egyötöd aranyforint) újadófajtát (királyi kincstár adója/tribu-tum fisci regalis) vezetett be. Az intéz-kedések nyomán megszûntek a korábbimentességek, s növekedtek a bevé-telek. Míg a harmincad Zsigmond ki-rálynak csupán 20 ezer aranyforintothozott évente, Mátyás már 50 ezeraranyforintra számíthatott belõle.

A király legfontosabb bevételi for-rását a jobbágyoktól származó rendkí-vüli adó képezte. Beszedésérõl eleintea királyi tanács döntött, késõbb azon-ban többnyire már az országgyûlés sza-vazta meg. Elõfordult, hogy éventetöbbször is kivetették. Ezenkívül80–100 ezer aranyforint évi bevételre

számíthatott az uralkodó a só bá-nyászatának és értékesítésének

a monopóliumából. A pénz-ügyi reformoknak köszönhetõ-en a király 200–240 ezeraranyforint éves jövedelme az

1470–1480-as években átlago-san 628 ezer aranyforintra nõtt,esetenként a 800–900 ezeraranyforintot is elérte. Emeösszegnek a lengyel király örült

volna, ám elmaradt a francia király, aVelencei Köztársaság vagy a szultánbevételeitõl (utóbbi éves jövedelme

zedfizetés módját. Az országgyûléstörök elleni sereg kiállításáról is rendel-kezik: 12 egész telek után 1 lovast vagy10 aranyforintot és rendkívüli adótajánl meg.)április 7. Mátyás végrehajtja bíróságireformját. (Királyi személyes jelenlétnéven egyesíti a különös és a személyesjelenlét bíróságát és kinevezi vezetõjévéHangácsi Albert csanádi püspököt.)október közepe A királyi sereg Sza-polyai Imre vezetésével elfoglalja atöröktõl a boszniai Szrebernik várát.november Mátyás a boszniai Zvornikvárát ostromolja, de Mahmud pasanagyvezér fölmentõ hadainak közeled-tekor felhagy az ostrommal és vissza-vonul.az év folyamán Megkezdõdik a bártfaiSzent Egyed-templom gótikus stílusbanvaló átépítése Miklós mester és KassaiIstván építész tervei szerint. – ElkészülMátyás könyvtárának legrégibb kelte-zett kódexe. – Antonius Constantiusolasz humanista Mátyás királyhoz latinnyelvû verses üdvözletet ír a török elleniboszniai hadjárat sikere alkalmából.1464 körül Janus Pannonius megírjaPannónia dicsérete címû epigrammáját,amely a nemzeti öntudat egyik elsõ köl-tõi megnyilvánulása.1465január 16. Mátyás Janus Pannonius pé-csi püspököt és Rozgonyi János tárnok-mestert II. Pál pápához (1464–1471)küldi, hogy megválasztása alkalmábólüdvözöljék, és a török háborúról tár-gyaljanak. A pápa 55 200 dukátot ad atörök elleni hadjáratra.február 1. Meghal Szécsi Dénes bíborosesztergomi érsek. (A király az érsek ál-tal az esztergomi székesegyház építésé-re hagyott 8 ezer aranyforintot lefoglal-ja a török háború költségeire.)február 16. elõtt Az esztergomi kápta-lan a király kívánságára megválasztjaesztergomi érsekké Vitéz János váradipüspököt, fõ- és titkos kancellárt.május 29. II. Pál pápa felhatalmazza Vi-téz János esztergomi érseket, fõ- és tit-kos kancellárt és Janus Pannonius pécsipüspököt, hogy Mátyás kívánságánakmegfelelõen egyetemet (studium gene-rale) létesítsenek Magyarországon.szeptember 10. Mátyás megtiltja Bras-sónak és a Barcaság lakóinak, hogy a hétszász székben posztót, vásznat és egyébárucikket kicsiben árusítsanak.az év folyamán Kassai István elkészíti abártfai Szent Egyed-templom szentség-házát. – Galeotto Marzio olasz huma-nista a királyi könyvtár igazgatójakéntMátyás szolgálatába áll.1466április 12. Mátyás az országgyûlés hatá-rozatával ellentétben úgy rendelkezik,

MátyásaranyforintjaMNM Éremtár

Mátyásezüstgarasa MNM

folytatás a 8. oldalon

7

egymillió 800 ezer aranyforintot tettki). A reform fontos lépése volt az ed-dig többnyire gyenge minõségû ezüst-pénz (dénár) stabilizálása (1467-tõl1521-ig 100 dénár 1 aranyforintot ért).

Mátyás sokat tett a gazdaság fej-lesztéséért. Támogatta a városokat,bõvítette kiváltságaikat, többek közöttvásártartási jogokat adományozott. Az1480-as években megszüntette Po-zsony, Sopron, Bécs árumegállító jo-gát, hogy Buda polgárai minél köny-nyebben tudjanak kereskedni a nyu-gati városokkal. Brassónak viszont1468-ban árumegállító jogot adott,hogy feltartóztathassák a havasalföldiés a moldvai kereskedõket. Támogat-ta, hogy az erdélyi szászok politikaiközösséget hozzanak létre. Uralkodá-sa idején lendült fel a szarvasmarhakivitele. Támogatta a bányászatot, mi-vel a stabil pénzhez elegendõ aranyraés ezüstre volt szükség.

A belsõ béke és a jogbiztonságmellett a királyi gazdaságpolitika is

hozzájárult ahhoz, hogy a magas adó-kat s terheket, amelyek a háborúkhozelengedhetetlenek voltak, az országlakói el tudják viselni. Ugyanakkor asúlyos adókat nem lehetett sokáigfenntartani.

Lázadó nagyurakA pénzügyi reformok belpolitikai válsá-got idéztek elõ. A helyzetet súlyosbítot-ta, hogy a király olyanokra is kiterjesz-tette az adófizetés kötelezettségét, akikmég sohasem adóztak. Az egész országmozgolódott.

A legkritikusabb helyzet Erdélybenalakult ki, itt ugyanis a jobbágyságNagy Lajos óta nem fizette a kamarahasznát. A vajdák, ill. Szapolyai Imreés István álltak a mozgalom élére már1467-ben. Mátyás gyorsan cselekedett.Haddal vonult a lázadó tartományba, sleverte a felkelést. Az uralkodó a nagy-urakat nem büntette meg, ám a kisebbnemesek és a városi polgárok közültöbbeket kivégeztetett. Az arisztokra-tákkal általában oly módon politizált,hogy kihasználta a mágnási csoportokközötti érdekellentéteket. Nem is tehe-tett másképp, hiszen pl. 1458-ban a vá-rak 44,7%-a (161), 1490-ben pedig41,5%-a (150) a mágnások kezébenvolt. Ezzel szemben a király, ill. család-

Mátyás nemesi címet ad királyi sáfárjának,a paraszti származású Pryber Benedeknek.

Buda, 1476

MO

L

8

ja 1458-ban csupán az erõsségek és ahozzájuk tartozó uradalmak 10%-a(36), míg 1490-ben 18,6%-a (67) felettrendelkezett. A jelentõsebb városok-nak azonban majd fele a királynakadózott.

Mátyás híveit gazdagon megju-talmazta, a mágnások közé emelte.Idesorolhatók a rokon Szapolyaiak,Vingárti Gerébek vagy pl. a NádasdiOngorok, Kinizsi Pál. Ám elõdeivelszemben nem teremtett hozzá hû arisz-tokráciát. Zömében ugyanazok a csalá-dok számítottak az ország vezetõinek,akik már Zsigmond idején azok voltak.

Az erdélyi sikert azzal akarta tetéz-ni, hogy a moldvai vajdát is meghódol-tatja. A hadjárat ugyan vereséggel vég-zõdött, de az itteni fejedelemnek a tö-rökkel szemben szüksége volt a magyarsegítségre. Így Nagy István (Ñtefan celMare) moldvai vajda 1475-ben hûbériesküt tett Mátyásnak, aki utóbb Er-délyben tekintélyes birtokokat adomá-nyozott neki.

Háború Csehországgal

Mátyás 1461-ben vette nõül PodjebrádGyörgy leányát, Katalint. A fiatal ki-rályné 1464-ben szülés közben meg-halt, ezzel a cseh uralkodóhoz fûzõdõrokonság megszûnt. Podjebrád Györgyhuszitának számított, és a Szentszéknem nézte õt jó szemmel. A pápa és acseh urak egy része Podjebráddalszemben Mátyáshoz fordult, aki szíve-sen megnövelte volna birodalmátCsehországgal. A támadást ekkor III.Frigyes császár is pártolta. 1468. már-cius 31-én a magyar hadak elindultakMorvaország irányába. A háború 10

évig tartott, s rengeteg pénzt emésztettfel. 1469. május 3-án a katolikus csehrendek az olmützi székesegyházban amagyar királyt cseh uralkodóvá válasz-tották. Mátyást a zömében katolikusoklakta Morvaország, Szilézia és Lausitzismerte el, ám a cseh anyaország ki-tartott Podjebrád mellett. (Podjebrádhalála után sem Mátyást, hanem IV.Kázmér lengyel király fiát, Ulászlót[Zsigmond dédunokája, utóbb magyarkirály, II. Ulászló néven] hívták meg acseh trónra.)

1470. február 11. és március 11. kö-zött Mátyás és III. Frigyes Bécsbentalálkoztak, ahol fényes ünnepségekközepette tárgyaltak egymással. Má-tyás feleségül kérte a császár leányát,és el akarta érni, hogy a Habsburg fe-jedelem lemondjon örökösödési jogá-ról. A császár semmibe sem akart bele-menni, s még a csehek elleni háborúköltségeihez sem kívánt hozzájárulni,amit elvben szövetségben vívtak meg.A magyar király végül búcsú nélkülhagyta el Bécset, és ezzel vérig sértetteszomszédját.

Lengyel trónkövetelõ

Az elhúzódó háború, a magas adóter-hek országszerte ismét elégedetlenségetváltottak ki. Az ország nagy része1471-ben szembefordult Mátyással. Azösszeesküvõk, akiknek az élén Mátyásrégi híve, Vitéz János állt, Kázmér len-gyel királyfinak ajánlották fel a koro-nát. Mátyás, hogy úrrá legyen uralko-dása talán legnagyobb belpolitikai vál-ságán, országgyûlést hívott össze, aholbiztosította a nemesség jogait. Néhánynap múlva 10 fõpap és 36 báró írásban

Boroszló látképe Hartmann Schedel világkrónikájában.Színezett fametszet, Nürnberg, 1493

hogy minden báró, nemes és birtokos abirtokai arányában kiállított fegyvere-sekkel vonuljon hadba a török ellen. (Atervezett hadjárat elmarad, mert II.Mehmed szultán Magyarország helyettAlbánia ellen indít támadást.)április 22. II. Pál pápa a török elleni vé-dekezés céljaira 10 ezer aranyforintotutalványoz a magyar királynak. – Má-tyás megtiltja a magyarországi, moldvaiés havasalföldi kereskedõknek, hogy aszász városok régi kiváltságai ellenérenyers bõrt vigyenek ki Erdélybõl.december 23. II. Pál pápa kiközösítiPodjebrád György cseh királyt, alattva-lóit pedig fölmenti az uralkodónak tetthûségesküjük alól.az év folyamán Németi György a mold-vai Tatros városban befejezi a Münche-ni Kódex másolását. – Laki Tuz Jánosszlavón bán hívására 6 lombard építõ-mester jön Magyarországra.1467március elsõ fele–április 1. A királyadóreformjáról tájékoztató, töredéke-sen fennmaradt törvénykönyv eltörli akamarahasznát és a harmincadvámot,helyettük bevezeti a királyi kincstáradóját (tributum fisci regalis), ill. a koro-navámot (vectigal corone).július 20. elõtt Johannes (Müller) Re-giomontanus, a königsbergi születésûcsillagász, Esztergomban megírja az égi-testek pályáját bemutató mûvét.július 20. Megnyílik az új egyetem(Academia Istropolitana) Pozsonyban.augusztus 18. Az ország több részén lá-zadás tör ki Mátyás adóreformjai ellen.augusztus 19. A király az erdélyi lázadásleverésére indul, ami kiterjed Észak-,Kelet- és Dél-Magyarországra is.szeptember 18. II. Pál pápa Mátyástöbbszöri kérésére bíborossá nevezi kiVárdai István kalocsai érseket, fõ- és tit-kos kancellárt.november Mátyás hadjáratot indít III.(Nagy) István moldvai vajda ellen, mertIV. Kázmér lengyel királynak hûbéres-küt tett és támogatta az erdélyi lázadást.az év folyamán Vetési Albert veszprémipüspök veszprémi építkezései során el-készül a címerével díszített vörös már-vány pillérfõ, az elsõ keltezett magyarreneszánsz emlék. – Az Itáliában élõkarthauzi szerzetes, Pannoniai András,Hunyadi János egykori katonája, azuralkodói erényekrõl írt könyvét(Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánl-ja. (A kéziratos mûvet a modenai Es-te-könyvtár õrzi.)1467 utánMátyás átszervezi a kincstartóságot. (A

kincstartó, az államház-tartás legfõbb irányító-ja, az uradalmak kivéte-lével – ezek a budai ud-varbíró alá tartoznak –átveszi valamennyi ki-rályi jövedelem kezelé-

9

nyilvánította ki királyhûségét. Mire alengyel trónkövetelõ betört az ország-ba, pártja jószerivel elolvadt.

Vitéz december 19-én kiegyezett akirállyal, ám 1472. március 1-jén Má-tyás fogságba vetette (a prímás néhányhónap múlva meghalt). Csupán JanusPannonius maradt hajthatatlan. Szla-vóniába menekült, ahol rövidesenmeghalt. A lázadás elfojtása nem csu-pán a király ügyességének, hanem amögötte álló hadseregnek is köszönhe-tõ, és annak, hogy az egyik leghatalma-sabb fõúr, Újlaki Miklós nem állt alázadók mellé. Nem maradt el jutal-ma: Mátyás Bosznia királyává tette.1477-ben bekövetkezett haláláig ural-kodott a kis országban.

Két hadszíntér

1474-ben a német, a cseh és a lengyeluralkodó szövetséget kötött Mátyás el-len. Ám III. Frigyes császár és MerészKároly burgundi herceg között háborútört ki, ami megakadályozta a császártabban, hogy szövetségesi kötelezettsé-geit teljesítse. A Mátyást Boroszlóbankörülzáró sereg azonban nem boldo-gult a várossal. Nem volt elég élelmüksem, mert a király a város tágabb kör-nyékén mindent elpusztíttatott. Az ost-romlókat magyar portyázók zaklatták.Az éhezés miatt végül fegyverszünetetkellett kérniük.

Mátyás tehát gyõztesen került ki azösszecsapásból, és hosszas tárgyalásokután 1479 nyarán Olmützben békét kö-tött Ulászlóval. Mind a két uralkodóviselhette a cseh királyi címet, Mátyásmegtarthatta Morvaországot, Sziléziátés Lausitzot, halála után ellenbenUlászló 400 ezer forint fejében vissza-válthatta a tartományokat.

A déli országrészt a török zaklattaállandóan. 1474 tavaszán egy törökportya egész Váradig jutott, felégetve avárost, végigpusztítva a Tiszántúlt. Akirály nem hanyagolhatta el a török-kérdést. Hosszas elõkészítés után 1476februárjában bevette a Száva mellettiSzabács várát. Ezzel azonban a had-járatot befejezettnek tekintette. Ez-után arra törekedett, hogy megerõsítsea déli védelmi vonalat. A határvédelemjól is mûködött, minden török tá-madást meg tudtak torolni. 1479-benBáthori István és Kinizsi Pál az erdélyiKenyérmezõnél aratott gyõzelmet a tö-rökön. 1480 õszén és telén pedig magaa király viselt hadat Boszniában az osz-mánok ellen. Mindez azonban nemváltoztatta meg az erõviszonyokat ahatárvidéken, és 1483-ban a hadviselõfelek 5 évre fegyverszünetet kötöttek,amit többször megújítottak.

Harcok Frigyes császárral

Kérdés, hogy Mátyás miért viselt olysok háborút nyugat felé s miért nemfolytatta apja török elleni politikáját.Kétségtelen, hogy a korban az oszmánhatalom megerõsödött, s ezért Magyar-ország egyedül nem viselhetett sikeresháborút vele szemben. Egy nagyobb te-rületû birodalom esélyesebb lett volna agyõzelemre. Mátyás nyugati politikájáta hatalomvágy motiválta, és a jelek sze-rint a német-római birodalom uralko-dója akart lenni. Számára Zsigmondkirály szolgált példaképül, aki cseh ki-rály és német-római császár lett.

Mátyás és Frigyes császár viszonyamindvégig feszült maradt. AmikorBeckensloer esztergomi érsek kincs-tárával együtt a császárhoz szökött(1476), az szívesen fogadta, s a salzbur-gi érsekséget ígérte neki. Ráadásul acsászár Ulászlót ismerte el cseh király-nak. Mátyás ezek után hadat üzent, srövidesen Alsó-Ausztria nagy részemagyar kézbe került.

sét.) – Mátyás a királyi kincstár adójátbeszámítja a rendkívüli adóba, és vissza-állítja a portánkénti adófizetést.1468augusztus 30. Nagybánya városa(Szatmár m.) 13 ezer aranyforintért egyévre bérbe veszi a királytól a nagy-bányai, szebeni és offenbányai pénzverõkamarák jövedelmét.szeptember 28. Mátyás Brassónak áru-megállító jogot adományoz.az év folyamán Újlaki Miklós macsóibán gótikus stílusban kibõvítteti az újla-ki (Valkó m.) ferences templomot. –Martinus Bylica de Ilkusz lengyel csilla-gász, a pozsonyi egyetem tanára Po-zsonyban megírja a város fölött megje-lent üstökösrõl szóló mûvét. – Elsõízben említik a magyarok Szûz Máriás-lobogóját. – Janus Pannonius pécsi püs-pök, titkos kancellár szerepét a kancel-láriában Matucsinai Gábor budai plébá-nos, a személyes jelenlét bíróságánakvezetõje veszi át kancellári címmel.1468–1471Miután a pápa eretnekké nyilvánítjaPodjebrád Györgyöt (1466) és fia,Viktorin morvaországi kormányzó 1468elején megtámadja Ausztriát, Mátyáselvállalja a Csehország elleni kereszteshadjárat vezetését.1469május vége Mátyás követeket küld IV.Kázmér lengyel királyhoz, hogy veleCsehország ügyében egyezkedjék, ésleánya, Hedvig kezét újból megkérje.(Kázmér elutasítja az ajánlatot.)június 17. Velence értesülései szerintMátyás Ferdinánd nápolyi királlyal há-zassági kapcsolat létesítésérõl tárgyal.október 5. Mátyás nyugtázza II. Pál pá-pa 25 ezer aranyforintot kitevõ pénzkül-deményét.az év folyamán Körmöcbányán 29 érc-malom és 4 kohó mûködik. – A magyartalálmányként számon tartott, jelentõsrészben Kocs kézmûvesei által személy-szállításra kialakított „kocsi” nevénekelsõ feljegyzése.1470május 3. Mátyás a hét Garam menti bá-nyavárost örök idõkre fölmenti minden-nemû adó fizetése alól.október Török sereg pusztít Horvátor-szágban és Szlavóniában.az év folyamán Karai László kancellá-riai titkár, a magyar király Rómábantartózkodó követe Budára hívja a nürn-bergi Hess András pápai nyomdászt,hogy nyomdát létesítsen. – MátyásRoverella pápai legátus engedélyével,Vitéz János esztergomi érsek ellenkezé-sét figyelmen kívül hagyva, megadóztat-ja a magyar egyházat.1470 körülIsmeretlen magyar költõ latin éneket írSzent László királyról a Szent László-

III. Frigyes császár (1415–1493) portréja

folytatás a 11. oldalon

10

1477. december 1-jén kötöttek bé-két egymással: Frigyes, aki elõzõlegmár Ulászlót beiktatta a cseh király-ságba és a választófejedelmi méltóság-ba, most Mátyással is megtette ezt, rá-adásul hadikárpótlást ígért. De ígére-tének csak részben tett eleget, s ennekkövetkezménye újabb háború lett.1479-ben a salzburgi érsek átadta Má-tyásnak stájerországi, karintiai, kraj-nai várait, a passaui püspök pedig azalsó-ausztriai Mauternt és Sankt-Pöl-tent.

1480-tól tehát ismét magyar kato-nák portyáztak Ausztriában, bár a for-mális hadüzenetre csak 1482-ben ke-rült sor. A könnyû gyõzelmek helyettazonban hosszadalmas és költséges vár-ostromok vártak a magyarokra. Bécsmegvívása 1485. január végén kezdõ-dött, s a városba a király csak június1-jén vonult be. 1487-ben Bécsújhely iselesett.

Ezután a felek fegyverszünetet kö-töttek. Alsó-Ausztria egésze, Stájer-ország, Karinthia, Krajna jelentõs ré-sze a magyar uralkodó kezére került.Ugyanakkor hiába vette fel 1487-benaz osztrák hercegi címet, Ausztriábanhódítónak tekintették.

Szerelem, házasság

Mátyást a kortársaknem tartották szépnek.Alacsony, erõs testalka-tú ember volt. Arcáterõsen kiemelkedõ or-ra, duzzadó ajka, bar-na, fénylõ szemei tettékjellegzetessé. Haja aválláig ért. Parancsolóegyénisége nehezentûrte az ellentmondást.Haragos dühkitöréseifélelmet ébresztettek.De tudott megnyerõ,nyájas is lenni. Állítólag könnyen meg-értette magát a közemberekkel.

Az 1470. évi bécsi látogatásakorismerkedett meg egy steini polgár-leánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhoz-ta Budára, maga mellett tartotta, s sze-relmükbõl 1473. április 2-án fiúgyer-mek született, Corvin János. Mátyáskedvesétõl csupán házassága után váltmeg. Elõtte gazdagon megajándékozta,kiházasította.

1476-ban vette nõüla nápolyi király leányát,Beatrixot. A fiatal ki-rályné vonzó, mûvelt, amûvészeteket, zenétkedvelõ nõ, aki hatottférjére. Mátyás mûvelt,sokat olvasó ember volt,egész Európában keres-ték számára az értékeskönyveket. Nevezeteskönyvtára 2500 kötetettartalmazott. Udvará-ban szívesen fogadtakora hírességeit. 1465-ben Pozsonyban egyete-

met alapított, ami azonban csupán né-hány esztendeig állt fenn. Pártolta amûvészeteket, s neki köszönhetõ,hogy meghonosodott nálunk a huma-nizmus, a reneszánsz. A budai palotátebben stílusban építette tovább. Ud-vara pompájával elkápráztatta a kül-földieket.

Házasságát Beatrixszal nem kísértegyermekáldás. Így Mátyás mind többfigyelmet fordított természetes fiára,Corvin Jánosra, aki kiváló neveltetéstkapott. Egyre több birtokot s a Hunya-di-ház javait is neki juttatta. Ily módon

(1473–1504)

Miután Mátyás király másodikházassága is gyermektelen ma-

radt, fiául fogadta Edelpeck Borbálasteini polgárleánytól született ún.természetes fiát, és kiváló nevelésbenrészesítette. 1479-ben a hunyadi grófiés liptói hercegi címet adta neki. Az1480-as évek elejétõl kezdve õtszemelte ki utódjául. (János 1484-tõlkezdte használni a Johannes Corvinusnevet, amelyhez élete végéig ragasz-kodott.) Mátyás halála után az országnagyurai nem tartották magukat a ki-rály végrendeletéhez. Ekkor János azország elsõ birtokosa volt, 30 vár, 49mezõváros, 17 várkastély és mintegy1000 falu tulajdonosa, de a bárók nem támogatták trónigé-nyét. Mátyás trónjáért többen küzdöttek: Beatrix királyné,Jagello Ulászló cseh király, János Albert lengyel királyfi és anémet-római császári cím várományosa, Habsburg Miksa is.Ulászló megválasztása után Corvin János fegyverrel próbál-ta igényét érvényesíteni, de 1490. július 4-én, Csontmezõnvereséget szenvedett (Mátyás legendás hadvezérei, KinizsiPál és Báthori István verték szét hadait), pártja széthullott,

õ maga elismerte Ulászlót. Ezutánmeg kellett elégednie azzal, hogymegkapta a horvát–dalmát–szlavónbáni méltóságot, és megtarthatta bir-tokait. A déli végeken jó szervezõnek,vitéz katonának bizonyult, a törökkelküzdött váltakozó sikerrel, a közép-nemesség bálványa volt. A politikábanazonban kevéssé boldogult, az 1504-esnádorválasztáson nem õt, hanem azudvari párt emberét, Perényi Imrétválasztották meg. Corvin János mégebben az évben egy portyázó törökcsapattal való összecsapás utánelhunyt, két gyermeke (Kristóf,Erzsébet) szintén néhány éven belül,kiskorában meghalt. A lepoglavai ko-lostorban temették el, amelyet nyug-

helyül választott, amikor felújíttatta, és az állandó törökveszély miatt erõdtemplommá alakíttatta. Fia, Kristóf, azutolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik. Özvegyét – aHunyadi-vagyonnal – Ulászló király saját rokonához, Bran-denburgi György õrgrófhoz kényszerítette, aki így feleségehalála után (1509) a hatalmas Hunyadi-birtokok tulajdonosalett.

F. I.

Corvin János trónörökösként vonul az apja általelfoglalt Bécsben tartott fényes diadalmenetben.

A Philostratus-corvina miniatúrája

Mátyás király halotti pajzsa, 1490

OS

ZK

11

gyermeke lett az ország legnagyobbbirtokosa.

Az 1480-as évek belpolitikai lépé-seit Corvin örökségének a biztosításavezette. Fia és a milánói hercegkis-asszony, Bianca Maria között házassá-gi szerzõdést kötöttek.

Minden erõfeszítése ellenére azon-ban a gyermek törvénytelen származá-sát nem lehetett feledtetni. Beatrix, sjó néhány báró, nem értett egyet azuralkodó tervével. Mátyásnak emelletta hajdani (1463) bécsújhelyi békeHabsburgok örökösödésére vonatkozó

cikkelyét sem sikerült érvénytelenít-tetnie.

Hosszas betegség után, 1490. április6-án Bécsben úgy halt meg, hogy semországa, sem pedig fia sorsát nem tud-ta megnyugtatóan rendezni. A halálokát sosem fogjuk megtudni. A kortár-sak közül sokan mérgezésre gyanakod-tak, de lehet, hogy szélütés vagy vala-milyen gyomorbetegség végzett vele.Hosszú ideje még köszvény is kínozta.

Székesfehérvárott temették el.

DRASKÓCZY ISTVÁN

átyás király 2500 köteteskönyvtára – a Bibliothe-ca Corviniana – a kora-beli Európában a pápaikönyvtár után a másodiklegjelentõsebb könyvtárvolt. A gyûjtemény da-rabjait Mátyás részbenvásárolta, részben kifeje-zetten magának készít-tette Itáliában (Firen-zében sokat), hollós cí-merrel ékesíttetve. A

könyvtárat prefektus vezette (egy idõben GaleottoMarzio olasz humanista, Janus Pannonius barátja isbetöltötte ezt a tisztséget), aki mintegy 30 másoló ésminiátor, valamint számos könyvkötõ munkáját irá-nyította. A beszerzéshez a fontosabb területeken –Itália és a görög kultúrájú részek – felvásárlókat al-kalmaztak, akik fõként görög, hellenisztikus, latinauktorokat, történeti mûveket, bibliákat és egyébszent iratokat (egyházatyák és középkori skolasztiku-sok írásait) gyûjtötték, de ezek mellett „modern”köteteket is a filozófia, orvostudomány, építészet,csillagászat területérõl. Mátyás szívesen látogattakönyvtárát. Halála után utóda, Ulászló egy ideigfenntartotta a könyvtár egységét, késõbb azonbanrészben eladogatta, részben elajándékozta darabjait.Ma 173 kötetrõl tudunk.

F. I.

legenda és a 14. századi krónikaszer-kesztmény ismeretében. (Hun–magyarazonosságot hirdet, a 15. század végénmagyarra is lefordítják.)1470 utánMátyás három pénzverdében megszün-teti az ezüstpénz verését. (A rendelke-zés célja az, hogy a forgalomban lévõpénz mennyisége ne rontsa le az érté-két.) – Budán, a királyi udvarban FelixRagusanus vezetésével másoló- és mini-atúra-festõmûhely mûködik.1471január Meghal Várdai István bíboroskalocsai érsek, fõ- és titkos kancellár.március 19. Mátyás engedélyezi a szászvárosoknak, hogy Erdélyben bárhol ara-nyat moshassanak. Egyúttal Erdélyminden birtokosának meghagyja, hogyne gátolják a jobbágyaik költözését aszász városokba.augusztus A törökök Isza boszniai pasavezetésével betörnek Horvátországbaés Szlavóniába, majd visszavonulóban aSzávánál felépítik Szabács várát.az év folyamán Mátyás új típusú arany-forintot veret. – A király udvarába hívjaa lipcsei egyetemen magiszteri címetnyert asztrológust, Janus Tolhoffot. –Galeotto Marziót Taddeo Ugoleto vált-ja fel a királyi könyvtárõri tisztségben. –G. H. mester Ernuszt János, Túróc vár-megye fõispánja számára megfesti amosóci (ma: Szlovákia) Szenthárom-ság-oltárt.1471–1472A király cseh politikájával elégedetlenVitéz János és Janus Pannonius vezeté-sével összeesküvést szerveznek Mátyásellen, és Ulászló (IV. Kázmér legidõ-sebb fia, cseh király) öccsét, Kázmérlengyel herceget hívják meg a magyartrónra, aki sereggel be is tör az országterületére.1473április 2. Edelpeck Borbálától meg-születik Mátyás természetes fia, CorvinJános.június 5. Hess András kinyomtatjaBudán és Karai László budai prépost al-kancellárnak ajánlja a Budai Krónikát.(Szerzõje a magyarok történetét egy 14.századi gesztakéziratnak, valamint Tót-solymosi Apród János küküllei fõ-esperes Nagy Lajos-életrajzának átvéte-lével és folytatásával egészen 1473-igmutatja be.)július 12. A kolozsvári ötvösök céhsza-bályzata többek közt megszabja, hogy amesterek hány legényt foglalkoztat-hatnak.december 9. A király elrendeli a széke-lyek összeírását, egyszersmind megtilt-ja a székely elõkelõknek, hogy a lófõk-tõl vagy a gyalogosoktól adót követel-jenek.az év folyamán Megkezdõdik a visegrá-di királyi palota építése, gótikus stílus-ban, reneszánsz díszítõelemekkel. – Az