Székesfehérvári SzC

Hunyadi Mátyás Középiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

22001166 Elfogadva : 2016. március 05. Hatályba lép : 2016. március 07.

Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája

8000 Székesfehérvár, Várkörút 35. telefon: +36-22-312-428 fax. +36-22-315-338

e-mail: titkarsag@hunyadim.hu honlap: www.hunyadim.hu

2

TARTALOM BEVEZETÉS .........................................................................................................................................5 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: .................................................................................................................6 1. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................................7

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7

1.1.1. Célok.................................................................................................................7 1.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok..................................................8 1.1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája: .......................................................8 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................8

1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................9 1.2.1. Pedagógiai célok ...............................................................................................9 1.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: ........................................9

1.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.........................................................11 1.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei ...............................................................11 1.3.2. Az egészségnevelés fontos területei: ................................................................12 1.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés...........................................12 1.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata...................12 1.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok ....................................13 1.3.6. Drogprevenciós stratégia .................................................................................13

1.4. A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái.................................14 1.4.1. A közösségfejlesztés feladatai .........................................................................14 1.4.2. Együttműködési formák ..................................................................................15 1.4.3. Iskolánk együttműködési formái:.....................................................................15

1.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.......................................................................................................16

1.5.1. A pedagógus feladatai .....................................................................................16 1.5.2. A pedagógusok helyi feladatai.........................................................................17 1.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma ....................................................................18 1.5.4. Az osztályfőnök feladatai: ...............................................................................19

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység......19 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység..............................20 1.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 20 1.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................21 1.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...........................................22 1.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...................................................22

1.7. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában .............................25 1.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái...............................25

1.8.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban .....................................................25 1.8.2. Szülői szervezet...............................................................................................26 1.8.3. A pedagógusok és a szülők..............................................................................26 1.8.4. Diákönkormányzat ..........................................................................................26 1.8.5. A pedagógusok és a tanulók ............................................................................27 1.8.6. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái .........................................27

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai ...............................................28 1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai ...............................................................28 1.9.2. Osztályozó vizsga............................................................................................28 1.9.3. Különbözeti vizsga ..........................................................................................29

3

1.9.4. Pótló vizsga.....................................................................................................29 1.9.5. Javítóvizsga.....................................................................................................29 1.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...........................................................29

1.10. Esélyegyenlőségi program ..................................................................................30 1.10.1. Esélyegyenlőségi célok ................................................................................30 1.10.2. Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei ...........................................30

1.11. Környezeti nevelési program...............................................................................33 1.12. Az iskola egészségnevelési elvei ..............................................................................34

1.12.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok.....................................................35 1.13. Fogyasztóvédelmi nevelés programja..................................................................37 1.14. A felvétel és az átvétel szabályai.........................................................................37

1.14.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra..................................................................37 1.14.2. Átvétel más iskolából...................................................................................38

1.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......38 2. FEJEZET: HELYI TANTERV .............................................................................................................39

2.1 A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................39 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám:....................................................................41 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..........44 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...45 2.5. Mindennapos testnevelés............................................................................................48 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...............48 2.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ......................................................48 2.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei............49 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái ....................................................50

2.9.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei............................................................50 2.9.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: ................................................................50

2.10 A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái.......................................52 2.10.1 Alapelvek...........................................................................................................52 2.10.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái.............................................54

2.11. Az értékelés szakterületenkénti elvei:.......................................................................54 2.11.1. Társadalomtudományi szakterület .....................................................................54 2.11.2. Idegen nyelvi szakterület ...................................................................................55 2.11.4. Természettudományi szakterület........................................................................55 2.11.5. Informatikai szakterület.....................................................................................56 2.11.6. Közgazdasági szakterület ..................................................................................56 2.11.7.Ügyviteli szakterület ..........................................................................................57 2.11.8. Testnevelés munkaközösség..............................................................................61

2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei............70 2.12.1. A magatartás értékelésének elvei.......................................................................70 2.12.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei........................................................71 2.12.3. A jutalmazás iskolai elvei..................................................................................71 2.12.4. A fegyelmezés iskolai elvei ...............................................................................72

2.13. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek ........................................73 2.13.1. Kötelezettségvállalás .........................................................................................73 2.13.2. Az otthoni felkészülés szabályai ........................................................................73

2.14. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján:...............74

4

A Helyi Tanterv mellékletei..........................................................................................75 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálói: .......................................................................................................................75

1. számú melléklet: Ügyvitel.............................................................................................76 2. számú melléklet: Ügyvitel - NYEK...............................................................................77 3. számú melléklet: Közgazdaságtan.................................................................................78 4. számú melléklet: Informatika........................................................................................79 5.számú melléklet .............................................................................................................80

Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája részletes tantárgyi programok:....80 3. FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................................81

3.1. Általános információk................................................................................................81 3.2. Elméleti és gyakorlati képzés: ....................................................................................81

3.2.1. Elméleti képzés ...................................................................................................81 3.2.2. Gyakorlati képzés................................................................................................81

3.3. A szakmai képzés ingyenessége: ................................................................................81 3.4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra .....................................................................82 3.5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei..............................................83 3.6. Szakképző osztályok kialakításának elvei...................................................................83 3.7 Szakképzési évfolyamok száma ..................................................................................83 3.8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények ...........84 3.9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon .......................................................84

3.9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ..................................84 3.9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ...............................84

3.10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon............................85 3.11. Felnőttoktatás...........................................................................................................85 3.12. Felnőttképzés ...........................................................................................................87 3.13. 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: ............................87 3.14. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: ..........................................87 3.15. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként..............................................87 3.16. Átjárhatóság.............................................................................................................87 3.17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek ........................................88

3.17.1. Kötelezettségvállalás .........................................................................................88 3.17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja .................................................................88 3.17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: ....................88 3.17.4. Pályázatok:........................................................................................................89 3.17.5. Szakmai Program mellékleteinek listája ............................................................89

1. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK .............................................................................90 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája szakmai órahálói: ...........................90

2. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: GÉPÍRÁS TANTERV ...............................................................................101 Gépírás tanterv ...............................................................................................................101

3. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: ÜGYVITELI TITKÁR FELNŐTTOKTATÁS KERETÉBEN ..............................103 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................105

5

„Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

(Eötvös József)

BEVEZETÉS

Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítá-sa, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szük-séges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy illetve öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészü-lést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötele-zettségeket.

Iskolánk célja a 9-13. évfolyamokon az általános műveltség és a szakmai alapozó is-meretek elmélyítése, valamint az érettségi vizsgára és továbbtanulásra való felkészítés. Az intézmény indít nappali tagozaton közgazdasági, informatikai, ügyviteli szakágazati képzést. A 13-14. évfolyamokon a tanulóknak lehetőségük van az informatikai, közgazdasági és ügy-viteli szakágazatokon belüli OKJ-s szakmák megszerzésére a munkaerőpiac igénye szerint.

Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igénye-ket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékköz-vetítő szerepet is.

A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanuló-kat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önmű-velés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják.

A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiata-lokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, já-ráshoz, a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes is-meretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tő-lünk.

A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyi-ségének fejlesztését.

6

JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET:

2. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 3. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehaj-

tásáról 4. 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

módosításáról 5. 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-

lési intézmények névhasználatáról 6. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 7. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról 8. 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről 9. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 10. 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellá-

tás rendjéről 11. 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 12. 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 13. 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szak-

mai követelménymoduljairól 14. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 15. 2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről 16. 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

módosításáról 17. 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) 18. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 19. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

7

1. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.1. Célok

A Hunyadi Mátyás Középiskola célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulaj-donságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel ösz-szeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegít-jük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapaszta-latok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Meg-tanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szerete-téhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja.

Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nem-zetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. A lehetőség szerint egységes tartalmú és követelményrendszerű közismereti képzés a következő célok elérését szolgálja:

biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni az érettségi vizsgára; megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazati tárgyakkal a szakképző évfo-

lyamon tanítandó szakmai tantárgyakat; átadni piacképes szakmai ismereteket; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfele-

lő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába; segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkózta-

tás); továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni; segíteni a tudatos fogyasztóvá válást.

8

1.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok

A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépít-hető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével:

Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fej-lesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás mint életprogram el-fogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása.

Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése.

Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuve-renitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése.

Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotó-képesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.

1.1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája:

a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet; kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás

következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni;

megismertetni a különböző családmodelleket; felkészíteni a családi szerepekre; megismertetni a családtervezés fontosságát; nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére.

1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sa-játosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felké-szültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást.

Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanu-

lás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; használják az infokommunikációs eszközöket; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémameg-oldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés);

9

a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges té-vedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat;

sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igény-lő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási üte-met alkalmazunk;

tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzés-ben, az értékelésben;

a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárások-nak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényei-hez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. Pedagógiai célok

Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára.

Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalom-nak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanu-lók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenysé-geikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztat-hassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéni-séggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismeré-se, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a szemé-lyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell. 1.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket:

Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék ember-társaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önis-meretből fakadó önbecsülésük.

10

A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködés-re, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadal-milag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen.

Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre töre-kedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket.

A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel le-gyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy mi-lyen nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség.

Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a ki-tartás fontosságára.

A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe:

Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik.

A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és mű-veltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának.

A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti.

A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beil-leszkedést.

Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak.

A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők:

természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék); színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás; iskolai könyvtár használata; az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel; szakkörökön való részvétel; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való

munkálkodás; kézműves tevékenység; a sportprogramokon való részvétel.

Mindezek a foglalkozások tanévenként – igény szerint – a pedagógusok, a diákönkor-mányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek.

11

1.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei

A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk).

A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a neve-lési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megva-lósításában.

Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk to-vábbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanu-lók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken.

Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségneve-lési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépít-jük az egészségnevelési témákat.

Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevéte-lével javasoljuk kialakítani.

A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsoló-dunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a csa-ládsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását.

Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biz-tosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést.

Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés pre-venciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoport-tal, a Család és Nővédelmi Központtal.

Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egész-séges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakítá-sához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink:

Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán.

Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását.

Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolya-

mon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szű-

rő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges felté-

teleket. Az alapelvek megvalósítását segítő programok:

beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.);

12

írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.

1.3.2. Az egészségnevelés fontos területei:

személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés.

1.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés

A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára köte-lező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést.

Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény fel-keltése. 1.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata.

Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy al-kalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésé-vel. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg:

a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki; a tudományos kritériumoknak megfelel; nemzetközileg összehasonlítható; egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel; Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük:

kardio-respiratorikus állóképességet; erőt; izom állóképességet; testösszetételt. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje)

végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot.

13

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge 21-40 pont gyenge 41-60 pont elfogadható 61-80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 121-140 pont extra A mérések célja:

A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása.

A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése.

A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önér-tékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése.

1.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok

A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szere-pek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.

Ennek érdekében feladatunk: elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést.

Módszerek: jutalmazás-büntetés (reális énkép); közösségi helyzet kialakítása; követelés (feladatokban realizálódik); meggyőzés (szemléletformálás); alternatív feladatok; példamutatás; egyéni, csoportos foglalkozások.

A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. 1.3.6. Drogprevenciós stratégia

Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tart-juk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szü-lőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösség-építés adta lehetőségeket.

14

Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakem-berhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük.

A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. 1.4. A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái 1.4.1. A közösségfejlesztés feladatai

A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők:

A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, felta-lálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát.

Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, minden-napi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és kö-zösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszere-tetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási em-lékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.

A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmód-ok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt.

Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében.

Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a köz-életben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az em-beri jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt.

A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érde-kében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenn-tarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta ér-tékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári köte-lességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatá-rozó erkölcsi alapelv.

Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat.

15

Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tu-dás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Kö-zéppontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anya-nyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is.

Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasz-náló fiatalokat kell nevelni.

Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntése-ket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is.

Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kí-

vüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándu-lás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diá-kok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját.

Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállí-tásnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát.

Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azono-sulás örömét.

Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a kö-zösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, ok-tatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi.

1.4.2. Együttműködési formák

Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bi-zalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koor-dinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése.

1.4.3. Iskolánk együttműködési formái:

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoz-tatják.

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákön-kormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a di-

16

ákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök fo-lyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelő-testülettel vagy a szülői szervezettel.

A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamato-san tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: szülői értekezlet; fogadó óra; nyílt tanítási nap; írásbeli és elektronikus tájékoztató; előadások szervezése; pályaválasztási tanácsadás.

A szülők részéről a következőkre számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; őszinte véleménynyilvánítás; együttműködő magatartás; nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; szponzori segítségnyújtás; közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, iskolabál, stb.) szervezése a szülők és

pedagógusok részvételével.

1.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztály-főnök feladatai

1.5.1. A pedagógus feladatai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

Ezzel összefüggésben feladata: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről,

tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárha-tót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét;

a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakembe-rekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elő-segítse;

segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat; előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási sza-

bályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbe-

csülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszere-tetre nevelje a tanulókat;

17

a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítmé-nyéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntései-ről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről;

a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg min-den lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások be-tartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával;

a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, okta-tómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervez-ve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyek-kel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját;

részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamato-

san irányítsa; a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradék-

talanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az is-

kolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel; koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat is-

kolai és külső feladatainak ellátásában.

1.5.2. A pedagógusok helyi feladatai

a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előké-

szítők stb.); könyvtárosi feladatok; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellá-

tása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése;

18

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való fel-ügyelet ellátása;

részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában; rendezvényekre a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése.

1.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagó-giai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe.

Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a ta-nulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók meg-ismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvé-nyek, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart ta-nítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a csa-lád viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi.

Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: a) adminisztrációs teendők ellátása; b) szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása; c) közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanu-lók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfő-nöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondol-kodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése – élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, báto-rítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz életta-pasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.

19

Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes” témákban is.

1.5.4. Az osztályfőnök feladatai:

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanu-

lók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjú-ságvédelmi felelős);

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére;

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti

szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanu-lók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről;

ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére,

büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételei-

vel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredmé-nyességét;

megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének ér-tékeit, felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz;

felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel;

figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat; közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és

a tehetséggondozás. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló:

különleges bánásmódot igénylő, tanuló: o sajátos nevelési igényű tanuló; o beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló; o kiemelten tehetséges tanuló;

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

20

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolai oktatás feladata:

a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése; az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése; a reális önértékelés kialakítása; a szorongás feloldása.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szol-gálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasab-bá teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására.

Ilyenek lehetnek a szaktárgyakhoz kapcsolódó szintfelmérések; diákkörök, szakkörök; sport- és tanulmányi versenyek; nemzetközi pályázati munkában való részvétel.

Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, te-hetséggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmá-nyokra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek felszínre törését, kibontakozását szolgálják:

a szakkör; a diákszínpad, énekkar; az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei; a diákgála; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése; az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények; lehetőség szerint a SÉTA program.

1.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek ne-hezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását.

Azok a diákok, akik – úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösség-

ből; nem szeretik az iskolai tevékenységeket; feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak; súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak; sok iskolai kudarc éri őket;

feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak.

Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamato-san jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A szülőkkel való problémafeltárás és

21

megoldás az osztályfőnök feladata is. Ennek érdekében a szülőt kell megkeresni. Amennyiben erőfeszítéseik kudarccal járnak, a tanuló az iskolapszichológushoz irányítható.

Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy szervi eredetű problémák akadályozzák a tanu-lást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek az első félévben szülői értekezletek alkalmával kell információt gyűjteni. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni.

A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a magatar-tászavaros tanulókat. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kap-csolatokról, lehetőség szerint a szülő bevonásával.

Magatartási zavarok adódhatnak a hagyományos családi keretek felbomlásából és a helytelen családi nevelésből. Fontos feladatunk, hogy az okokat feltárjuk, majd ezeket meg-ismerve, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőket tájékoztassa a megfelelő nevelési módszerekről.

Nevelési nehézség származhat abból is, ha a tanár és a tanuló közötti viszony nem megfelelő. A pedagógus fontos feladata, hogy az ilyen esetekre odafigyeljen, és a konfliktust feloldja.

Mentális okok miatt is lehet a tanulónak tanulási, magatartási zavara. A pedagógusnak fel kell figyelnie ennek testi és lelki jeleire. Az ilyen tanulók nevelésében legfontosabb a ki-váltó ok megismerése, megértése, a diák támogatása, súlyosabb esetben iskolapszichológus segítségének kérése. Elsősorban a pozitív magatartási formák megerősítésével, és nem az el-marasztalási módszerekkel nevelünk.

Mindez a segítő foglalkozások nélkülözhetetlen eleme, hiszen hatékonyan segíteni másoknak csak fejlett személyiséggel rendelkező egyén tud, akinek viselkedése és társas kap-csolatai hitelesek. 1.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamosok felmérésével kez-dődik a tanév elején. A képességek felmérése az iskola mérési rendjének megfelelően törté-nik.

Az osztályfőnökök és a szaktanárok megismerik a tanulók tanulási szokásait, segítsé-get nyújtanak a helyes tanulási módok kialakításában, alkalmazásában. A szaktanárok folya-matosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezde-ményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőn keresztül értesül a tanuló tanulmányi előmenete-léről. Az osztályfőnök gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és szülő kö-zött. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának lehetőségei:

A tanórákon: differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás; csoportbontás; az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése; tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmazta-

tása; megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól.

A tanórákon kívül: felzárkóztatás; tanulás-módszertani tanácsadás;

22

egyéni foglalkozások; továbbtanulás segítése, irányítása.

Iskolán kívüli lehetőségek: a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása.

Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanu-ló számára az intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy ma-gántanulóként folytathassa tanulmányait. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve az intézmény-vezető dönt a felmen-tésekről. 1.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlen-ségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink:

Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására. Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek

azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intéz-ményünk biztosítani tud.

Az átlagosnál többet vállalunk át a családok feladataiból az alábbi területeken: o pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása, o a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnye-

rése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, o a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat.

Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartá-sa, tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga).

Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése. Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről.

o A szociálisan rászoruló családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez ál-lami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak.

o A menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezmé-nyeket alkalmazzuk.

Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

1.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőségeket tehetségének kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát a intézmény-vezető közvetlen irányítása alatt az intézményekben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kollégák szervezik, fogják össze szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szak-

23

tanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvé-nyek alapján működik, jár el. Az iskola a probléma-észlelőrendszer egyik tagjaként köteles együttműködni az észlelőrend-szer többi tagjával:

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos és a házi gyermekorvos;

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat;

a nevelési tanácsadó; a rendőrség; az ügyészség; a bíróság; a pártfogói felügyelő szolgálat; az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek; a menekülteket befogadó állomás; a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek: tankötelezettség biztosítása; egészségnevelés; drogmegelőzés; bűnmegelőzés; szabadidős programok; hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése.

Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák: feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, be-

illeszkedési és tanulási nehézségek); foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés); szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával.

Megelőzési feladatok Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló

jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, más-részt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek az iskolában:

felzárkóztató foglalkozások; diákkörök szervezése; szabadidős tevékenységek biztosítása; egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése; drogprevenció; bűnmegelőzési programok szervezése; ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása; szükség esetén (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelzésére) az iskola intézmény-

vezetője kérheti a tanuló kollégiumi felvételét. A pedagógus feladatai a megelőzésben

A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a gyer-mek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.

24

Fontos, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, ké-pesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén iskolapszichológusnak, ill. Nevelési Tanácsadónak, beilleszkedési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkcióza-varai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.

Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek szemé-lyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanu-lók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folya-matosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevé-kenységét.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek

testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházat-tal való ellátás). Tájékoztatni kell a szülőket azokról az eljárásokról, amelyek elősegítik gyermeke nevelését. Ezzel is hozzájárulva, hogy a gyermek szüleitől kapja meg azt a segítsé-get, ami az iskolába járáshoz, és az eredményes felkészüléshez szükséges (osztályfőnöknek jelző szerepe van a gyermek- és ifjúságvédő számára).

Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ár-talmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. A felvilá-gosító munka színvonalának emelése érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és a téma iránt fogékony tanulók és tanárok továbbképzéseken vesznek részt. Foglalkozásokat kell tartani az aktuális témákban.

A továbbképzésen részt vevő tanulók felkészülésük után társaik körében végeznek egészségvédelmi megelőző munkát osztályfőnöki órákon. A felkészített tanárok kollégáiknak adják tovább az ismereteiket.

Az osztályfőnöki órákon alkalmanként meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig.

Az osztályfőnökök felmérik a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a potenci-álisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes előírások alapján járnak el.

Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkci-ók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendel-lenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla.

Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visz-sza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla.

Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a tanu-lót a Nevelési Tanácsadó szakemberéhez irányítja az osztályfőnök. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal

25

küzd, a kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozására a Nevelési Tanácsadó által meghatározottak alapján. A Nevelési Tanácsadó és az iskola között kapcsolattartó működik. Ha a családban átmeneti vagy tartós válsághelyzet alakul ki, akkor a pedagógus

behívja a szülőket az osztályfőnökkel együttműködve; jelez az önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálatának és a Családsegítő Központjá-

nak; kollégiumi elhelyezést kér a tanulónak a szükséges ideig, vagy vészhelyzetben család-

ból való kiemelést javasol; pedagógiai jellemzést, környezettanulmányt készít a gyermekjóléti szolgálatnak; szükség esetén a szülők beleegyezésével a tanulót terápiás kezelésre irányítja.

Az osztályfőnök aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi hely-zetüktől függően kérelmükre étkezési és tankönyvtámogatásban részesüljenek.

Az osztályfőnök szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj elnye-résének lehetőségéről, alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek, és pályá-zatukat helyes formában határidőre benyújtsák.

Súlyos magatartási problémák esetén az intézmény-vezető kezdeményezi a Gyámhiva-talnál a magatartási szabályok előírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, az osztályfőnök együttműködik a pártfogóval.

A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelező a gyermekjóléti szolgálattal tör-ténő együttműködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsősorban a gyermekjóléti szolgálat kompetencia és felelősségi körébe tartozik, az osztályfőnök pedig a folyamatban együttműködő partnerként vesz részt. 1.7. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában

Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatáro-zottak szerint.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működé-sével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásá-

hoz; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben.

1.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái 1.8.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban

Az iskola szülői közössége szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a diákok ered-ményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl – szülői értekez-let, fogadóóra – a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. A szülők az iskolai rendezvények, ünnepélyek résztvevői, a kapcsolatbővítés lehetőségeit e téren abban látjuk, hogy a végzős osztályok szalagavató ünnepségeit olyan helyszínre szervezzük, ahol a szülők is részt vehetnek.

26

Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfe-lelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. 1.8.2. Szülői szervezet

Iskolánkban önálló szülői munkaközösség (a továbbiakban szülői szervezet) működik. Ezen szervezetek jogait törvény szabályozza. Az intézményben működő szülői szervezettel az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot.

A szülői szervezet által delegált 2 fő képviseli az intézmény szülői szervezetét.

A szülői szervezet megkeresésére az igazgató a szükséges tájékoztatást, információt köteles megadni.

A szülői szervezet képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van.

1.8.3. A pedagógusok és a szülők

Az intézmény életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői szervezet választ-mányi ülésein és az intézmény hirdető tábláin keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket.

Az igazgató vagy az osztályfőnökök tájékoztató szülői értekezletet tartanak június hó-napban a 9. évfolyamra felvett tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. Így lehetővé válik, hogy a tanulók és szülők még a tanulói jogviszony létesítése előtt megismerjék a házirendet.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: A. szülői értekezletek; B. fogadó órák; C. nyílt napok; D. írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben és az elektronikus naplóban.

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestület-tel. 1.8.4. Diákönkormányzat

Iskolánkban önálló diákszervezet működik. A diákönkormányzat által delegált 2 fő képviseli intézményi szinten a diákságot. A jogszabályban meghatározott kérdésekben ők gyakorolják a diákokat megillető jogokat.

Az intézmény biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola munkarendjének betartásával használhatja.

A diákönkormányzat és az intézmény vezetőjének kapcsolattartását, a tanulók rendsze-res tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza.

A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót. Az erre vonatkozó igényt a titkárságon kell bejelenteni.

27

A diákönkormányzatok vezetőjével a kapcsolattartást elsősorban a diákönkormányzat munkáját segítő igazgatóhelyettesek látják el.

Az igazgató részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen.

1.8.5. A pedagógusok és a tanulók

Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a diákönkor-mányzat vezetőségi ülésein, a diákközgyűlésen, a hirdetőtáblán, honlapon, iskolarádión, isko-lagyűléseken keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rend-jében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkor-mányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.

A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

A tanulók a- diákközgyűlések közötti időszakban – kérdéseiket, véleményüket, javas-lataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján kö-zölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szerveze-tekkel. 1.8.6. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen felada-tát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatár-sainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.

A fenntartó előtt az intézmény igazgatója képviseli az iskolát. A fenntartóval való munka-kapcsolat a Székesfehérvári Szakképzési Centrumon keresztül valósul meg.

Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a kollégiummal; a szülői szervezettel; az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel; a kamarákkal; a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal; az oktatási intézményekkel; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel; a közösségi szolgálat külső helyszíneivel; a szakmai gyakorlati helyekkel.

A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédő tartja a kapcsolatot. A kapcsolat felvételének szükségességét az osztályfőnök jelzi az gyermek- és ifjúságvédő-nek, aki a szükséges lépéseket megteszi.

28

Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. Ehhez igénybe veheti osz-tályfőnöke illetve az ifjúságvédelmi felelős támogatását. vagy közvetlenül fordulhat az in-tézményekhez, melyeknek nevét, címét, telefonszámát az iskola hirdetőtábláján megtalál-ja.

Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (pályázatok, munkaerő gazdál-kodási információk, szakmai versenyek, stb.), a NSZFI-vel (továbbképzések), valamint az iskola szakmai profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai szervezetekkel. Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb.

Tanítványaink nevelésében együttműködünk a Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leány-kollégium, valamint a József Attila Középiskolai Fiúkollégium nevelőtestületével.

Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúságorvosi rendelő szakszemélyzete végzi. (Székesfehérvár, Jancsár u. 1.) A belgyó-gyászati, szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. A belgyógyászati szűrővizsgálathoz a feltételeket az iskola biztosítja. A tanulók fizikai állapotának felmérése évente két alkalommal a testnevelési óra keretében történik.

Európai mobilitási programokat lebonyolító alapítvány

Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az intézmény-vezetővel való egyeztetés után megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai 1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai

Tanulmányok alatti vizsga körébe tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, vala-mint a pótló és javítóvizsga. 1.9.2. Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megálla-pításához, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Tanköteles tanuló esetén, ha egy tantárgyból harminc százaléknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Osztályozó vizsgán vesz részt a tanuló, ha a félévi, év végi osztályzatának megállapí-tása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek tel-jesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási év-ben, január 3-15. és április 1-30. között, illetve augusztus 15-31. között kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizs-gát a tanuló az iskola igazgatójának írásban benyújtott kérelme alapján is tehet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A magántanulónak félév végén, illetve tanév végén osztályozóvizsgát kell szervezni.

29

1.9.3. Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha az iskola igazgatója átvételéről döntött, és előző iskolájában nem teljesítette helyi tantervünkben meghatározott egy adott tantárgy adott évfolyamának követelményeit.

A különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított hatodik-nyolcadik hét között lehet megszervezni. A tanulót a vizsga tananyagáról a beiratkozás előtt a szaktanárnak tájé-koztatnia kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 1.9.4. Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A tanulónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a tanuló és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a tanuló pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdé-sekre adott válaszait értékelni kell. 1.9.5. Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet megszervezni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte.

1.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgakor az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az eddig meg-határozott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagja két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság feladatainak ellátásakor az érvényes jog-szabályok szerint jár el.

A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az iskolánk által alkalmazott kerettantervi (helyi tantervi) törzsanyag tantárgyra és évfolyamra érvényes elvárásainak megfelelően ál-lapítjuk meg. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészből áll. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is elté-rőek.

Az értékelési renddel szembeni követelmények: legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, objektív, legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, jelezze a sikert és a kudarcot is, részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.

30

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet meg-

tartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenő-időt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintá-val megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Az iskola igazgató-ja az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.

Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak leg-

alább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kivá-lasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Ezekről a vizsgáztató tanár gondosko-dik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biz-tosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készít-het, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

1.10. Esélyegyenlőségi program 1.10.1. Esélyegyenlőségi célok

Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink:

az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén; az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése; a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak

kompenzálása; a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása; a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése; az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósí-

tása; megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése; az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívü-

li programokba; együttműködés a szülői házzal.

1.10.2. Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei

A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges fel-adat.

31

A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanács-adó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfő-nök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását.

Nevelő-oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolya-mon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlá-sára korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tan-menet kiegészítő részét képezik.

Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás-módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben.

Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetenciamérések lehető-vé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Le-hetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is.

A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak se-gítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, szín-vonalas nevelő-oktató munka.

A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatás-ra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon.

Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a min-denkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt okta-tó szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intéz-ményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gya-korlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével.

A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjú-

32

ság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztály-főnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozáso-kat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen.

A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertes-sük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékeny-ségek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is.

A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájé-koztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakor-lati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent.

A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfő-nök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében.

A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző te-vékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatásá-ra kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri, és nyertes pá-lyázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről.

Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilá-gosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakembe-rek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon.

Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a min-dennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon, és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott.

A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körül-mények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulására, gyakorlá-sára anyanyelvi környezetben, és más országok kultúrájának, életének megismerésére.

A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szo-ciális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályá-zati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt.

Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetés-sel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rá-szoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is.

33

Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel törté-nő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban törté-nő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják.

Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakember-hez irányítjuk az érintett tanulót.

Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és if-júságvédelmi felelős feladata, aki munkáját az intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szü-lőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri.

1.11. Környezeti nevelési program Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, bele-

értve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Jellemzői:

a program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja; a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez; források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez; a pedagógusok között új együttműködésre késztet; az európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti.

Helyi célok, értékek: természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése; helyi értékek és problémák feltérképezése; lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai); hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken; azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken; pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása; a nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel; az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása; természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása; a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása; a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által; s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettu-

datos szemlélet; fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítsé-

gével; rendszerszemléletre való nevelés; holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves

kultúra fontossága; proaktív magatartás kialakítása; tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresz-

tése; a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása; az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata; helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntés-

képesség fejlesztése;

34

globális összefüggések megértése; létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása; a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.

Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetősé-gek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anya-gába.

Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ár-talmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére.

A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, a konferenciákon és a Kutató Diákok Körében való részvételre. Környezetvédelmi és egészség-ügyi vetélkedőt szervezünk számukra.

Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Kör-nyezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület stb.).

Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését.

Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.

1.12. Az iskola egészségnevelési elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a neve-lési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális in-formációk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a ta-nulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzé-seken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségneve-lési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anya-gába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevéte-lével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsoló-dunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biz-tosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés pre-venciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési cso-porttal, a Család és Nővédelmi Központtal.

35

(9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az in-tézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tuda-tosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink:

a) Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán.

b) Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét c) Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását

a) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13.

évfolyamon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati

szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgála-

tok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a

képzés fajtájától függ. e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges

feltételeket. Az alapelvek megvalósítását segítő programok:

(1) Beszélgetések, (2) Előadások, (3) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), (4) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), (5) Sportprogramok, (6) Vetélkedők, (7) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, (8) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, (9) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.

1.12.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok

(1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés.

36

(2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzés-hez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz:

a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, e) kortárssegítő-képzés.

a) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmon-dásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. b) Ennek érdekében feladatunk:

a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése.

a) Iskola feladata a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió.

(1) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások.

a) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. b) Drogprevenciós stratégia

a. Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyek-től mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fej-leszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók he-lyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetősé-geket.

37

b. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogok-kal és segítséget kérnek tőlünk

a) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjú-ságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai vé-dőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is.

1.13. Fogyasztóvédelmi nevelés programja Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy megkapja a megfelelően tájékozott és

tudatos fogyasztóvá válásához szükséges ismereteket és e tudás elsajátításához való jogot. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói maga-tartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztás alapvető meghatározója a család. A fogyasztói szokások kialakulásában az otthonról hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása ebbe a nevelési folyamatba.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: alakuljon ki a tanulókban a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás, a helyes érték-

rend; ismerjék a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, a gazdaságosságot és a

takarékosságot; ismerjék meg a piac, a marketing és a reklám szerepét, tudjanak e területeken eliga-

zodni; ismerjék meg jogaikat, legyen igényük jogaikat érvényesíteni; olyan fogyasztókká váljanak, akik a környezet szempontjait is figyelembe veszik.

A fogyasztóvédelmi oktatás formái: A. Az iskola jellegéből adódóan a fogyasztóvédelem legfontosabb fogalmait, elemeit a tanu-

lók a szakmai tárgyakon belül megtanulják. B. Felhasználjuk az osztályfőnöki és egyéb szaktárgyi órákat is arra, hogy kiemeljük a tan-

anyagban fellelhető fogyasztóvédelemhez kapcsolódó témákat. C. Igénybe vesszük szakértő előadók segítségét is. 1.14. A felvétel és az átvétel szabályai

A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

1.14.1. Felvétel a kilencedik évfolyamra

Iskolánkba a felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és ta-nulói adatlap felhasználásával kell benyújtani.

Az iskola a tanulói jogviszony létesítését az iskola által meghatározott felvételi köve-telményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és idő-pontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosság-ra.

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészí-tésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a

38

jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, akinek felső tagozatos átlageredménye jobb, illetve aki-nek sajátos helyzete azt indokolja.

Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha hátrányos helyzetű; a tanuló testvére jogviszonyban áll vagy állt az intézménnyel; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője az iskola jelenlegi alkalmazottja; vagy alkal-

mazottja, tanulója volt; a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus, vagy pedagógus volt a város vala-

melyik oktatási intézményében.

A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehéz-séggel küzdő tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés kivételével az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Ha a tanuló a középiskola felvételi pontszámításának részét képező tantárgyból kapott mentesítést általános iskolában az értékelés és minősítés alól, az adott tantárgy(ak) helyett a felvételi eljárás során a tanuló választása alapján más, nem készségtárgy(ak) osztályzata(i) vehető(k) figyelembe.

1.14.2. Átvétel más iskolából

Más iskolából való átvételről – a megfelelő jogszabályi keretek között – az igazgató dönt.

Az átvételi eljárást a szülő és a tanuló közös írásbeli kérvénye alapján kell megindíta-ni, a kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani.

Ha a jelentkező tanuló lényegesen más tartalmú tanterv alapján tanult, mint az az osz-tály, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, akkor az igazgató – a szakmai munkaközösség véleménye alapján – különbözeti vizsga letételét írhatja elő.

Szakképzési évfolyamra (13., 14. évf.) átvétel különbözeti vizsga letételével lehetsé-ges.

Ha a tanulót tanév közben vesszük át, akkor az adott félévben addig elért érdemjegyeit és – az iskola által beszedett – írásbeli munkáit meg kell kérni az előző iskolájától. 1.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

o Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökken-tenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a továb-bi állapotromlást.

o A Hunyadi Mátyás Középiskola minden tanulója számára - azon évben, amikor a biológia tantárgy tanulását kezdi - a tanév első félévében tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében felkészítést szervez az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében. A felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretek átadásából áll. Az elméleti felkészítés osztályfőnöki óra és biológia óra keretében történik az elsősegélynyújtás alapjainak feldolgozásával. A gyakorlati képzés tanórán kívüli foglalkozás formájában történik, ahol a gyakorlati oktatásra megállapított létszám-ban vesznek részt a tanulók. A gyakorlati felkészítést elsősegély-nyújtási ismeretek harmincórás tanfolyamát végzett kollégák vezetik. Az oktatásra osztályonként el-méletre 2-2 óra, gyakorlatra 4 óra időt állapít meg az iskola.

39

2. FEJEZET: HELYI TANTERV

2.1 A választott kerettanterv megnevezése a) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközép-iskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári isme-retek

2 2 3 3

Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) 1 Informatika 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

40

b) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz „Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve” alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét.

Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 13 3 3 3 3 2. idegen nyelv 5 0 0 0 0 Anyanyelv és beszédkultúra 1,5 Matematika 2 3 3 3 3 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 3,5 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 31 35 36 35 35

41

c) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom alap Idegen nyelv alap Második idegen nyelv alap Nyelvi előkészítő alap Matematika B Etika alap Történelem, társadalmi és állam-polgári ismeretek

alap

Fizika alap Kémia alap Biológia - egészségtan alap Földrajz alap

Szakmai tárgyak szakmai program szerint

Ének-zene alap Informatika alap Testnevelés alap

Osztályfőnöki saját prog-

ram d) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása:

Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf. Irodalom 2 3 3 3

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám: (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók az 1-4. számú HT mellékletek-ben ta-lálhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók. (7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. mellék-lete alapján történnek.

42

Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és ál-lampolgári ismeretek

2+1 2+1 3 3

Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 1+1 0+2 0+1 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat*

*A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

43

Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam

Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és iroda-lom

4 4 4 4 nyelvtan 9. évf.

Idegen nyelvek 13 3+2 3+2 3+1 3 9Ny-12. évf. 2. idegen nyelv 5 0+2 0+2 0+2 0+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkul-túra

1,5 9Ny

Matematika 2 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3+1 3+1

Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 3,5 1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon ter-vezhető órakeret 0 0 0 0

Rendelkezésre álló óra-keret

31 35 36 35 35

Összefüggő szakmai gyakorlat*

*A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

44

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nemcsak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai:

A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíte-ni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hoz-zájutás lehetőségét.

Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivéte-lével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tanköny-vet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év vé-gén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközök-ről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen se-gítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érin-tett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tan-könyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.

(3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek meghatározzák az adott évfo-

lyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diá-

kokat segítjük.

45

A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, fel-építése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek.

Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egy-szerű és érthető.

Tartalma legyen korszerű. A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék le-

hetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára

való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni.

(4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola bizto-sítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtá-mogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állo-mányban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bo-csátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása (1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felső-fokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gya-korlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érett-ségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Or-szágos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai:

a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásá-val; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusok-ra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.

b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultú-ránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyi-ségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátít-sák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenysé-geket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a ha-zaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden

46

állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként vá-rosi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is fog-lalkozunk a témával.

c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanu-lási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára neve-lés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy köz-vetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy ta-nulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, ké-pességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felis-merésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, au-tonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók ak-tív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az is-kolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja.

d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése.

e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztály-főnöki órákon.

f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fia-talok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivi-tásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkelté-se.

g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel terüle-tén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköz-napi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, cso-portmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos maga-tartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környe-zeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társa-dalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőfor-rások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet

47

tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Sze-rezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és meg-oldása terén.

i) pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pá-lyaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályavá-lasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevé-kenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat so-rán és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kí-vüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

j) gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításá-hoz, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdál-kodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képes-ségének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ for-rásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó informáci-ók tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, ha-nem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyo-mányosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek el-sajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források in-formációs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartal-mak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak.

l) a tanulás tanítása: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, meg-

alapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellem-

zők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeret-szerzés deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törek-vés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

48

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.5. Mindennapos testnevelés 1. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos közne-velési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon:

A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést.

Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömeg-sport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét.

Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát.

2. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a ta-nulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és ver-senyzés iránti igény felkeltése.

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható foglalkozások közül. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizs-gára történő felkészítéssel. Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthe-lyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az Igazgatóhoz be-nyújtott kérelem pozitív elbírálása után. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal támasztják alá. Választható:

emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások az adott tanévben meghirdetett szakkörök az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák.

2.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben:

a. A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten.

b. Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: (1) magyar nyelv és irodalom (2) történelem

49

(3) matematika (4) idegen nyelv (5) kötelezően választandó vizsgatárgy

A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jog-szabályok szerint választhat.

c. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel.

d. A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült.

(2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények

alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten.

b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai

vizsgatárgy Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmé-ben a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból.

c) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szin-tű vizsgára történő felkészítéssel.

d) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogsza-bályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szak-képzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység foly-tatására jogosít.

e) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvég-zésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

2.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint.

50

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei. Az iskolai beszámoltatás, az is-meretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái

2.9.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei

1. A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanu-lók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minő-sége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére.

2. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendsze-res munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tá-jékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szá-nunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés első-sorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége.

3. Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk.

4. A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi.

5. A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket.

6. A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerül-ne a számonkérésre, osztályozásra.

7. Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen.

8. Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők.

9. Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszéd-kultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését.

10. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek.

11. Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, b) objektív, c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, e) jelezze a sikert és a kudarcot is, f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.

2.9.2. Az ismeretellenőrzés általános formái:

1. Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket.

2. Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakori-ságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos.

51

3. Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel.

4. Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tan-órával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot ille-tően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük).

5. Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenko-ri aktuális érettségi követelményekhez igazodik.

6. Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a ta-nulókkal.

7. Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek.

8. Érdemjeggyel értékelhető még: tanórai teljesítmény gyűjtőmunka kiselőadás megtartása kiállítás készítése TDK vagy egyéb pályázat írása versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel.

A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban.

A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel.

Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók telje-sítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értéke-léssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló

52

tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és az elektronikus naplón keresztül értesítjük.

A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított mó-don.

A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értéke-lési rendszert:

1. az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, 2. az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megálla-

pításakor, 3. az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, 4. az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, 5. az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), 6. az otthoni munka, házi feladatok ellenőrzésének módját, 7. az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, 8. a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét.

Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyama-

tosságát az intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a

kiosztást követő egy héten belül.

Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérle-gelheti az alábbiakat:

1. a tanuló tanórai munkája, 2. a házi feladatok elkészítése, 3. egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, 4. a tanuló önmagához viszonyított fejlődése.

Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztály-zatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t.

Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem

osztályozható az adott időszakban. Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályoz-

hatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont)

A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 2.10 A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái 2.10.1 Alapelvek

A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.)

53

Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni.

A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szak-mai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti.

Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajá-tossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hoz-za a tanulók tudomására.

Az értékelés formái:

A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló ren-

delkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pe-

dagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről

c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dol-gozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van

A tanulási folyamat

Az értékelés kezdete folyamata vége

fajtája diagnosztikus

feltárja az előzetes is-meretek szintjét,

feladatot határoz meg, helyzetet mér fel

formatív fejlesztő,

önfejlesztést segítő

szummatív minőségi értékelés,

a tanulási időt zárja le

ideje csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanu-lási problémák esetén.

tanév váltáskor

időben rendszeresen elosztott gyakoriság-gal, a folyamat teljes idejében

félév, év vége

célja visszajelzés tanár, diák, szülő számára

tanulás és értékelés kölcsönhatásának ér-vényesítése

összegzés, minősítés, értékelés

formája rövid dolgozat

a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki

röpdolgozat,

szóbeli feleletek

témazáró,

szóbeli – írásbeli felel-tetés

54

JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkés-zsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett.

ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tan-tervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elenged-hetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan.

ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg.

A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola álta-lános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg.

2.10.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái

Az értékelésnél használt dokumentumok:

félévkor év végén ellenőrző könyv bizonyítvány napló napló törzslap

2.11. Az értékelés szakterületenkénti elvei:

A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. 2.11.1. Társadalomtudományi szakterület

Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból ér-demjeggyel értékelhető még a memoriter is.

Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyes-írást is.

Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják.

Az írásbeli munkák százalékos minősítése:

85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 – 39 % elégtelen

55

2.11.2. Idegen nyelvi szakterület

Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem kü-löníthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történ-nie.

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg ér-tése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanu-lói teljesítmények mérésénél is.

A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgo-zat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat.

Értékelés idegen nyelvből:

Dolgozatok, témazárók: 86/89-100% = jeles 76-85/88% = jó 61/65-75% = közepes 45/50-60/64% = elégséges 0-45/49% = elégtelen (a NYEK-es mérés is ugyanez)

Év végi mérések: 85-100% = jeles 70-84% = jó 50-69% = közepes 35-49% = elégséges 0-34% = elégtelen ( az osztályzat duplán számít)

Javító vizsga: 80%-tól = jeles 70%-tól = jó 56%-tól = közepes 30%-tól = elégséges

2.11.4. Természettudományi szakterület

Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig

írásbeli. Az ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi

ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott fel-

adattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre:

85 -100 % jeles 70 - 84 % jó 55 - 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 - 39 % elégtelen

56

Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető más-ként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző fel-adatmegoldás sem.

2.11.5. Informatikai szakterület

9-12. osztály, informatika szakmai tárgyak

Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzé-sek értékelése:

%-tól %-ig érdemjegy

85 100 jeles 70 84 jó 55 69 közepes 40 54 elégséges 0 39 elégtelen

A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik.

Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépe ellenőrzések ér-tékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik.

9-12. osztály, közismereti informatika: A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály

informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik.

2.11.6. Közgazdasági szakterület

A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 – 100 % jeles 80 – 89 % jó 65 – 79 % közepes 50 - 64 % elégséges 0 – 49 % elégtelen

A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értéke-lési határok a következők:

85 – 100 % jeles 70 – 84 % jó 55 – 69 % közepes 40 - 54 % elégséges 0 – 39 % elégtelen

A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gya-korlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hiba-százalékának függvényében):

57

0 – 0,2 % jeles 0,2 – 0,4 % jó 0,4 – 0,5 % közepes 0,5 – 0,6 % elégséges 0,6 % - elégtelen

2.11.7.Ügyviteli szakterület

A számonkérés a tananyag jellegéből következően szóbeli és írásbeli formában történjék.

A szóbeli számonkérést a tanév során folyamatosan célszerű alkalmazni az alapfogalmak, kifejezések önálló, szakszerű, szabatos megfogalmazásával. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után célszerű a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérni. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából álljon: tartalmazzon teszt jellegű feladatokat, igaz - hamis állításokat, alapfogalmak rövid meghatározását. A számonkérés formája szituációs gyakorlatokkal is történjen, és a kommunikáció kapjon kiemelt szerepet. Az értékelés folyamán figyelembe kell venni a szöveg nyelvi megformálását is. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként:

9−12. évfolyamon (szakmai tárgyakból)

81–100% jeles

71–80% jó

61–70% közepes 51–60% elégséges

0–50 % elégtelen

13−14. évfolyamon (értékelés szakmai évfolyamokon) 81–100% jeles 71– 80% jó 61–70% közepes

51–60% elégséges

58

0–50% elégtelen

59

Gépírás és iratkezelés tantárgyból a másolások értékelése a leütések számához viszonyított hibaezrelék alapján az alábbiak szerint történik:

Leütésszám 0-0,10% 0,11-0,20%

0,21-0,31%

0,31-0,40%

0,41% fölött

5 4 3 2 1 osztályzat

800 0 1 2 3 4- 900 0 1 2 3 4-

1000 0-1 2 3 4 5- 1100 0-1 2 3 4 5- 1200 0-1 2 3 4 5- 1300 0-1 2 3 4-5 6- 1400 0-1 2 3-4 5 6- 1500 0-1 2-3 4 5-6 7- 1600 0-1 2-3 4 5-6 7- 1700 0-1 2-3 4-5 6 7- 1800 0-1 2-3 4-5 6-7 8- 1900 0-1 2-3 4-5 6-7 8- 2000 0-2 3-4 5-6 7-8 9- 2100 0-2 3-4 5-6 7-8 9- 2200 0-2 3-4 5-6 7-8 9- 2300 0-2 3-4 5-6 7-9 10- 2400 0-2 3-4 5-7 8-9 10- 2500 0-2 3-5 6-7 8-10 11- 2600 0-2 3-5 6-7 8-10 11- 2700 0-2 3-5 6-8 9-10 11- 2800 0-2 3-5 6-8 9-11 12- 2900 0-2 3-5 6-8 9-11 12- 3000 0-3 4-6 7-9 10-12 13-

60

Ügyiratok, levelek értékelése Komplex szövegszerkesztési feladatok esetén pontozásos értékelés.

Tömbformából A gépírási másolással azonos módon kerül értékelésre.

Önálló fogalmazású irat 5 4 3 2 1

Szótag 200 0-1 2 3-4 5-6 7- 300 0-1 2-3 4-6 7-9 10- 400 0-2 3-4 5-8 9-12 13- 500 0-2 3-5 6-10 11-15 16- 600 0-3 4-6 7-12 13-18 19- 700 0-3 4-7 8-14 15-21 22-

Harmadhiba: központozási hiba

1 hiba: értelemzavaró központozási hiba formai hiba tartalmi hiba nyelvi, nyelvhelyességi hiba bekezdések, tagolások hibája gépelési hiba

2 hibának minősül: súlyos formai hiba súlyos tartalmi hiba súlyos nyelvi, nyelvhelyességi hiba súlyos helyesírási hiba

61

2.11.8. Testnevelés munkaközösség 9. évfolyam

TANÉV SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-

ÉV ÉRTÉKE-

LÉS 1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehaj-

tás X X

1 jegy

1. TALAJ:

kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegál-lás, homorított felugrás, hintalépés feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

-

X

2. UGRÁS: fiúk-lányok

- 5 részes keresztben felállított szekrényen ho-morított felugrás - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kis-

macska” bemutatása

-

X

1 jegy

3. GERENDA lányok

kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

-

X

3. TORNA

4. GYŰRŰ

- kötelező elemek bemutatása - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás

-

X

1 jegy

KOSÁRLABDA - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása

X

-

2 jegy

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötele-

ző RÖPLABDA - kosárérintés bemutatása

- alkarérintés bemutatása - X 1 jegy

62

9. évfolyam TANÉV

SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-ÉV

ÉRTÉKE-LÉS

FUTÁSOK

futóiskola gyakorlati közül három bemutatása

X

- 1 jegy

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév)

X

-

1 jegy 5. ATLÉTIKA

DOBÁSOK

- medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből

-

X 1 jegy

6.

KÜZDŐSPORT

támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét

-

X -

7. ÚSZÁS - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás

X

X 1 jegy

63

10. évfolyam TANÉV

SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-ÉV

ÉRTÉKE-LÉS

1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás X X 1 jegy

1. TALAJ:

kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, ösz-szekötő elemek feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

-

X

2. UGRÁS: fiúk-lányok

- 5 részes keresztben felállított szekrényen homorított felugrás - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kis-

macska” bemutatása

-

X

1 jegy

3. GERENDA lányok

kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés támadóállás, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

- X

3. TORNA

4. GYŰRŰ

kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,

homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

- X

1 jegy

64

10. évfolyam TANÉV

SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-ÉV

ÉRTÉKE-LÉS

KOSÁRLABDA - labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása

X

- 2 jegy

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötele-

ző RÖPLABDA - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra

- alkarérintés helyből fej fölé - X 1 jegy

FUTÁSOK

futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása

X

- 1 jegy

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása X

-

1 jegy 5. ATLÉTIKA

DOBÁSOK oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika vég-rehajtása

-

X 1 jegy

6.

KÜZDŐSPORT

támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét

-

X -

7.

NÉPTÁNC

- nyugati táncdialektus (első félév) - középső táncdialektus

X X 1 jegy

65

11. évfolyam TANÉV

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-

ÉV

ÉRTÉKE-LÉS

SORSZÁM

SPORTÁG

64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása X X X X 1. KÖTÉLMÁSZÁS lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás

fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás X X 1 jegy

1. TALAJ:

kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

-

X

2. UGRÁS: fiúk-lányok

- 5 részes keresztben felállított szekrényen guggolóátugrás végrehajtása - X

1 jegy

3. GERENDA lányok

kötelező elemek, gerendára való felugrás, hinta-lépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

- X 2. TORNA

4. GYŰRŰ

kötelező elemek:

alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,

homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása

- X

1 jegy

66

11. évfolyam KOSÁRLABDA - irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott

jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 10 db büntetődobás végrehajtása

X - 2 jegy

- kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra

3.

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötele-

ző

RÖPLABDA

- nyitás választott technikával

- X 1 jegy

FUTÁSOK

- állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező) X X -

UGRÁSOK

flop magasugró technika bemutatása X

- 1 jegy 4. ATLÉTIKA

DOBÁSOK

- oldalt felállásból becsúszó technika végreha-jtása

- súlylökő mozdulat bemutatása helyből

- X 1 jegy

5.

KÜZDŐSPORT

fiúk, lányok

esés állásból technika elem végrehajtása X - 1 jegy

6.

ÚSZÁS

- gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül - hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) - gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel - hátúszás kar-lábtempó - differenciált módon fejesugrás

X X 1 jegy

67

12. évfolyam TANÉV

SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY I. FÉLÉV II. FÉL-ÉV

ÉRTÉKE-LÉS

1. GIMNASZTIKA 64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X

2. KÖTÉLMÁSZÁS

lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés (jó technikával teljes magas-ságig)

X X 1 jegy

1. TALAJ:

kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülő- guruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

- X

lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása - X

2. UGRÁS: fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen

guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása

- X

3. GERENDA lányok

kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb össze-kötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-tott gyakorlatsorozat végrehajtása

- X

3. TORNA

4. GYŰRŰ

kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüg-gés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordu-lás előre. feladat: A részben kötelező elemekből összeállí-tott gyakorlatsorozat

- X

1 jegy

68

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték válasz-

tása kötelező

KOSÁRLABDA fiúk-lányok

- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál ál-ló társnak, cselezés után befutás a kosár felé,

a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet.

Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása

X - 1 jegy

5.

RÖPLABDA fiúk-lányok

- kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres su-garú körben

- alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres su-garú körben

- nyitás választott technikával

- X 1 jegy

FUTÁSOK térdelőrajt bemutatása

X X -

UGRÁSOK flop magasugró technika végrehajtása X X - 6. ATLÉTIKA fiúk-lányok

DOBÁSOK becsúszó súlylökő technika végrehajtása X - 1 jegy

7. KÜZDŐSPORT fiúk-lányok

dzsúdó gurulás előre bemutatása - X -

69

9. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával. Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása.

Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően.

A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot.

Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva.

A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe.

70

2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei a) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osz-tályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. b) Az értékelés alapelvei:

(1) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését (2) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is (3) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon (4) mindig személyre szabott legyen

c) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

2.12.1. A magatartás értékelésének elvei

A magatartás osztályzat értékeli: (1) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban

illetve közösségben (2) a házirend, az iskolai szabályok betartását (3) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében (4) nyitottságát az új értékek befogadására

Az értékelés módja: Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:

(1) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz (2) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, (3) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő dönté-

sek meghozatalában (alkotó véleménye van), (4) segítőkész, (5) ismeri jogait, kötelességeit betartja, (6) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, (7) felszerelését nem felejti otthon, (8) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, (9) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz.

Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: 1) részt vesz a közösségi életben, 2) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, 3) fegyelmezett, órákon dolgozik, 4) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, 5) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben.

Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: (1) tudatosan nem árt a közösségnek, (2) a követelményeket csak részben teljesíti, (3) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tisztelet-

len. Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:

szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, a szabályokat megszegi, durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, nem becsüli, ami a másé,

71

viselkedése agresszív, nincs önuralma, igazolatlanul hiányzott, diáktársait anyagilag megkárosítja, balesetveszélyt előidéző viselkedés.

2.12.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet.

Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: (1) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, (2) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, (3) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, eseten-

ként többletfeladatot is vállal, (4) aktív a tanítási órákon, (5) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, (6) szaktanári, tantárgyi dicsérete van.

Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: (1) figyel az órán, (2) házi feladatait elvégzi, (3) lelkiismeretesen készül az órákra, (4) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt

tükrözik, (5) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, (6) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik,

Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: (1) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, (2) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, (3) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, (4) nem ellenőrzi önmagát, (5) órákon passzív, (6) felszerelését rendszeresen otthon felejti, (7) egy tárgyból bukik.

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: (1) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, (2) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, (3) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, (4) érdektelen, közönyös a munka iránt, (5) több tantárgyból elégtelen osztályzata van.

2.12.3. A jutalmazás iskolai elvei

(1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő telje-sítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutal-mazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat.

72

a. Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt.

b. Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájá-val, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett.

c. Igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi ver-senyeken kiemelkedő helyezést ért el.

d. Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztály-zata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el.

e. Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tizedik helyezést ért el.

f. Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el.

(2) A hagyományokból eredő egyéb jutalmazási formák.

2.12.4. A fegyelmezés iskolai elvei

(1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírá-sokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fe-gyelmi eljárás lefolytatására a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedé-sek illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái:

a. Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) intő (írásbeli)

b. Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) intő (írásbeli)

c. Igazgatói figyelmeztetés (írásbeli) intő (írásbeli)

d. Főigazgatói figyelmeztetés (írásbeli) intő (írásbeli)

(1) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásá-val zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül vi-selkedik. (2) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint három szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (3) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, igazgatói intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (4) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljá-rás kezdeményezhető. (5) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók.

73

(6) A tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene to-vábbi fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (7) A tanuló igazgatói intőben részesül, ha az igazgatói figyelmeztetésben már részesült, és ellene továb-bi fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha igazgatói intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (9) A tanuló igazgatói intőben részesül, ha igazgatói figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé.

2.13. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek 2.13.1. Kötelezettségvállalás

(1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Főigazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges.

2.13.2. Az otthoni felkészülés szabályai

(1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakítá-sának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátítá-sához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. (2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. (3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megta-nulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. (4) Az otthoni munka formái és céljai:

formája célja

megtanulandó anyag a szükséges ismeretek megjegyzése, bevé-sése

írásbeli házi feladat elkészítése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, átismétlése

házi dolgozat írása

az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok)

kötelező olvasmány elolvasása általános műveltség fejlesztése, szókincs fejlesztése, előkészület az órai munkára

kiselőadásokra felkészülés az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyv-tári és internetes kutatómunka

érettségi témakörök, tételek ismétlése az érettségire való felkészülés közvetlen segítése

szorgalmi feladatok a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók tudásának elmélyítése önkéntes módon

memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése

74

(5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. (6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadá-sát úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. (7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. (8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. (9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. (10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tan-órán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. (11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak ese-tében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantár-gyak tantervében kerül rögzítésre. (12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. (13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem szárma-zik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár ér-demjeggyel jutalmazhatja.

2.14. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatás-ban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes köve-telményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: Részletesen meghatározva a tantervi programokban.

75

A Helyi Tanterv mellékletei

Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálói:

9-12. évf.

Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

76

1. számú melléklet: Ügyvitel szakirány: XXV. ÜGYVITEL ágazathoz érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

évfolyam 9. 10. 11. 12. Tantárgy

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy csoportbontás

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf. 2. idegen nyelv 2 2 ELM: 11-12. évf. Matematika 4 3 3 4 ELM: 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: Ének-zene 1 Informatika 2 2 1 ELM: 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 60 GYAK*: 9-11. évf. Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 80 GYAK*: 10-11. évf. Kommunikáció alapjai 1 3 Üzleti kommunikáció gyakorlat 5 GYAK*: 12. évf. Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 3

összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 3 31 5 32 3 30 5 összesen: 35

70 36

105 35

140 35

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

77

2. számú melléklet: Ügyvitel - NYEK szakirány: XXV. ÜGYVITEL ágazathoz NYEK érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

évfolyam 9.Ny 9. 10. 11. 12. Tantárgy

e e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy csoportbontás

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 13 5 5 4 3 ELM: 9Ny-12. évf. 2. idegen nyelv 5 2 2 2 2 ELM: 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkultúra 1,5 ELM: 9Ny Matematika 2 3 3 3 4 ELM: 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 4 4 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: Ének-zene 1 Informatika 3,5 1 ELM: 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 60 GYAK*: 9-11. évf. Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 80 GYAK*: 10-11. évf. Kommunikáció alapjai 1 3 Üzleti kommunikáció gyakorlat 5 GYAK*: 12. évf. Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 3

összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 32 3 31 5 32 3 30 5 összesen: 31 35

70 36

105 35

140 35

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

78

3. számú melléklet: Közgazdaságtan szakirány: XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

évfolyam 9. 10. 11. 12. Tantárgy

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy csoportbontás

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf. 2. idegen nyelv 2 2 ELM: 11-12. évf. Matematika 4 3 3 4 ELM: 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: Ének-zene 1 Informatika 2 2 1 ELM: 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 GYAK*: 9-11. évf. Általános statisztika 1 1 Statisztika gyakorlat 1 1 GYAK*: 11-12. évf. Pénzügyi alapismeretek 3 2 Pénzügy gyakorlat 1 GYAK*: 12. évf. Adózási alapismeretek 1 Adózás gyakorlat 1 GYAK*: 12. évf. Számviteli alapismeretek 2 3 Számvitel gyakorlat 1 GYAK*: 12. évf.

összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 2,5 33,5 2,5 33 2 31 4 összesen: 35 0 36 0 35 0 35

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

79

4. számú melléklet: Informatika szakirány: XIII. INFORMATIKA ágazathoz érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

évfolyam 9. 10. 11. 12. Tantárgy

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy csoportbontás

Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf. 2. idegen nyelv 2 2 ELM: 11-12. évf. Matematika 4 3 3 4 ELM: 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: Ének-zene 1 Informatika 2 2 1 ELM: 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 GYAK*: 9. évf. Munkaszervezési ismeretek 1 Munkaszervezési gyakorlat 2 GYAK*: 12. évf. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 1 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 3 GYAK*: 9-12. évf. Hálózati ismeretek I. 1 1 2 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 2 GYAK*: 10-12. évf. Gépírás 1 GYAK*: 9. évf.

összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 4 32 4 31 4 28 7 összesen: 34 70 36 105 35 140 35

* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

80

5.számú melléklet Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája részletes tantárgyi programok:

9-12. évf. (Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben kezelendő!)

Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben.

81

3. FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM

3.1. Általános információk Intézményünk 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati ok-tatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. Intézményünk a 9-12. évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy köve-telményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.

3.2. Elméleti és gyakorlati képzés: 3.2.1. Elméleti képzés

A szakközépiskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai el-méleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

3.2.2. Gyakorlati képzés

(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban telje-sítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakor-lati képzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gya-korlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (4) A szakközépiskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervez-ni.

3.3. A szakmai képzés ingyenessége: 1. Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – a szakképzési törvény

rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingye-nes.

a. a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a középiskolai képzésben az első szakképesítés esetén

82

öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközép-iskolai képzésben szakképesítésenként két tanéven keresztül, valamint a szakképesí-tés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosz-szabb ideig,

b) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

c) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

d) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

2. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

3. A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló ese-tén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körül-mény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző is-kola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel tör-ténő meghosszabbítását.

4. Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati kép-zést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati kép-zés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költ-ségtérítést.

5. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesí-tés megszerzését követően kezdhető meg.

6. Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meg-lévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító kép-zésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcso-lódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképe-sítés.

3.4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra 1. Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik.

83

2. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakké-pesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. 3. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szak-középiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.

3.5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei - Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez, aki intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. - Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. - Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rang-sorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére fel-ajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába törté-nő felvételt. - Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitá-sát, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát felajánl.

3.6. Szakképző osztályok kialakításának elvei (1) Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztá-lyokat indítani. (2) Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is fel-vállalják az Intézmények.

3.7 Szakképzési évfolyamok száma 1. Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképe-sítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. 2. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzett-séghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok szá-ma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felké-szítést a 13-14. (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. 3. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakkép-zési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerez-het. 4. Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2)–(3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. 5. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekap-csolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13.

84

(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettsé-gi végzettséget nem szerzi meg. 6. Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 7. Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok, az iskolánkban szakképző évfolya-mon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejez-ték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát legkésőbb november utolsó napjáig teljesítik.

3.8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően.

3.9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon 3.9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítá-si éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az is-kola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmez-tette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövede-lemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szü-lőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.

3.9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

(1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakközépiskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakor-lati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megis-métlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati kép-zést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (maga-sabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthe-

85

tő az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli men-tesítés kérdésében a szakközépiskola nevelőtestülete a szakközépiskola pedagógiai prog-ramja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meg-haladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati

képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakközépiskola nevelőtestülete dönt.

3.10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon 1. A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. 2. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző is-kola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola veze-tőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelmé-nyekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a köz-igazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. 3. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szak-irányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) be-kezdésben meghatározottak szerint – beszámítható.

3.11. Felnőttoktatás (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. (Szt.34/A (4)) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti.

86

(4) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett fel-nőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. (5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságá-hoz, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (6) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (7) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (8) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakor-lati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gya-korlati óraszám hatvan százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszer-vezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%). (9) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszerve-zett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köz-nevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%). (10) Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint fo-lyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továb-bá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehet-nek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számá-nak a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (12) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a ke-rettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozá-sok legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.

87

3.12. Felnőttképzés Szervezése folyamatban.

3.13. 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: a) Az átmeneti időszakban, azaz akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik évfolyamot végzik a szakközépiskolában, ők csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhatnak be a tizenharmadik évfolyamon.

3.14. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint.

3.15. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként a) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. b) A részletes szakmai tantervi programok külön mellékletben találhatók. c) Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet nem tar-talmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. A rendelet módosítását követően a kerettantervet felül kell vizsgálni! d) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. mellék-lete alapján történnek.

3.16. Átjárhatóság

9-12. évfolyamon:

1. Azonos szakközépiskolai ágazati képzésből azonos szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.

2. Másik szakközépiskolai ágazati képzésből másik szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján történik. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell:

a) kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása

b) évközi gyakorlati órák pótlása

c) különbözeti és osztályozó vizsgák letétele

13-14. évfolyamon:

1. Azonos OKJ számú szakképzésből azonos OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.

2. 13. évfolyamon másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztá-lyainkba az átvétel szabadon lehetséges, amennyiben a jelentkező azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon. 14. évfolyamon az átvétel az előbb leírt esetben (azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfo-lyamon) egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján lehetséges. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell:

88

a) kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása

b) évközi gyakorlati órák pótlása

c) különbözeti és osztályozó vizsgák letétele

3. Egyik OKJ számú szakképzésből másik OKJ számú szakképző osztályainkba az átvé-tel nem lehetséges az eltérő tantárgyi elemek miatt, ha nem azonos ágazati szakkép-zésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon..

3.17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek 3.17.1. Kötelezettségvállalás

(1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettanter-vekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülé-sekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a min-denkori Főigazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba.

(2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Főigazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges.

3.17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja

a) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. b) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tu-dásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

3.17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:

A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Fenntartó felé jelezzük engedé-lyeztetésre.

1. OSZTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel 2. szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása

3. részvétel a pályaválasztási EXPO-n

4. nyílt napok rendezése

89

3.17.4. Pályázatok:

1. Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását.

2. Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. 3. Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való

részvételi szándékát a Fenntartónál. 4. Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba

beszámíthatók legyenek (Pl. Erasmus +). Ezekben az esetekben mindig külön tan-terv/ tanmenet készül, mely jelen szakmai program mellékletét képezi.

3.17.5. Szakmai Program mellékleteinek listája

1. számú SZP melléklet: Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája szakmai órahálói 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. 2. számú SZP melléklet „Gépírás” tantárgy tantárgyi programja A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok:

1. Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tanmenetei. 2. Közzétételi lista elemei.

3. számú SZP melléklet: Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája szakmai órahálója Ügyviteli titkár képzés felnőttoktatás keretében.

90

1. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK

Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája

szakmai órahálói:

9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. XXV. ÜGYVITEL ágazat:

54 346 01 OKJ számú Irodai asszisztens

54 346 02 OKJ számú Ügyviteli titkár

XIII. INFORMATIKA ágazat:

54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda

54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazat:

54 344 04 OKJ számú Államháztartási ügyintéző

A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók.

91

XXV. ÜGYVITELI ágazathoz 54 346 01 OKJ számú

Irodai asszisztens szakképesítéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés köz-ismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám

Szakmai kö-vetelmény-modulok

Tantárgyak

e gy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 . Foglalkoztatás II. 0,5+0,5 11498-12 Foglalkoztatás I. 2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2+1 70 2 40 1 60 7+1 60

Levelezési ismeretek 1 1 10067-12

Levelezési ismeretek gyakorlat 2+1 65 2 80 5,5+1 85 Kommunikáció alapjai 1 3 3,5

10070-12 Üzleti kommunikáció gyakorlat 4+1 4+1 15

Gazdasági alapismeretek 1 1 2 4 Jogi ismeretek 0,5 1 1+1 2,5+1 10066-12

Vállalkozási ismeretek 3 3

Bizalmas információ kezelés technikája 1,5+0,5

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat 7+1 10068-12

Dokumentáció készítése a gyakorlatban 7+1 Ügyviteli ismeretek 4+1 Marketing alapjai 2 Időgazdálkodás 2 10069-12

Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gya-korlat 5

összes óra 3 2+1 2 4+1 4+1 3 6 4+1 14,5+1 16,5+3 12+2 19+2 összes óra 5+1

70 6+1

105 7+1

140 10+1 31+4

160 31+4

92

Szakmai modulok megnevezése:

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

1. Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. 2. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.

3. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén

40% : 60% 9-12. 5/13. Összes óraszám % 1/13. 2/14. Összes

óraszám %

Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100 Elmélet: 552 448 1000 39,32 558 448 1006 39,61 Gyakorlat: 871 672 1543 60,61

862 672 1534 60,39

93

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz 54 346 02 OKJ számú

Ügyviteli titkár képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

Szakmai követel-mény-

modulok

Tantárgyak

e gy ögy

e gy ögy

e gy ögy

e gy e gy ögy

e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5+1,5 11498-12 Foglalkoztatás I. 2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2+1 70 2 40 1 60 7+1 60 Levelezési ismeretek 1 1 10067-12 Levelezési gyakorlat 2+1 65 2 80 5,5+1 85 Kommunikáció alapjai 1 3 3,5 10070-12 Üzleti kommunikáció gyakorlat 4+1 4+1 15 Gazdasági alapismeretek 1 1 2 4 Jogi ismeretek 0,5 1 1+1 2,5+1 10066-12 Vállalkozási ismeretek 3 3 Üzleti adminisztráció gyakorlat 6+1 10073-12 Ügyviteli ismeretek 4 Rendezvény és program dokumentáció alapjai 3 10072-12 Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban 6+1 Hivatali protokoll ismeretek 2,5+0,5 10071-12 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 7

összes óra 3 2+1 2 4+1 4+1 3 6 4+1 14,5+1 16,5+3 12+2 19+2 összes óra 5+1

70 6+1

105 7+1

140 10+1 31+4

160 31+4

94

Szakmai modulok megnevezése:

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

1. Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. 2. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. 3. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 40% : 60% 9-12. 5/13. Összes

óraszám % 1/13. 2/14. Összes óraszám %

Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100 Elmélet: 552 448 1000 39,32 558 448 1006 39,61 Gyakorlat: 871 672 1543 60,61

862 672 1534 60,39

95

XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 04 OKJ számú

Informatikai rendszergazda képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesí-tés-specifikus

utolsó évf. 9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óra-szám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

Szakmai követel-

ménymodulok

Tantárgyak

e gy ögy

e gy ögy

e gy ögy

e gy e gy ögy

e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 11498-12 Foglalkoztatás I. 2

Információtechnológiai alapok 1 1,5 10815-12 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 2 50 Munkaszervezési ismeretek 1 1 10826-12 Munkaszervezés gyakorlat 2 2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1+1 2+1 1 4+2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 2+1 8+2 60 Hálózati ismeretek I. 1 1 2 4 10817-12

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 2 8 50 Hálózati operációs rendszerek 5,5+1 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 7+1 Hálózati ismeretek II. 6+1 Hálózati ismeretek II. gyakorlat 6 IT hálózat biztonság 2 10828 -12

IT hálózat biztonság gyakorlat 2+1 Gépírás 0+1

összes óra 2 3+1 2+1 4 3+1 4 4 6+1 11+2 20+2 16+2 15+2 összes óra 6

70 7

105 8

140 11 35

160 35

96

XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 02 OKJ számú

Gazdasági informatikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-spec. utolsó

évf. 9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

Szakmai követel-

ménymodulok

Tantárgyak

e gy ögy

e gy ögy

e gy ögy

e gy e gy ögy

e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 11498-12 Foglalkoztatás I. 2

Információtechnológiai alapok 1 1,5 10815-12 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 2 50 Munkaszervezési ismeretek 1 1 10826-12 Munkaszervezés gyakorlat 2 2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1+1 2+1 1 4+2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 2+1 8+2 60 Hálózati ismeretek I. 1 1 2 4

10817-12

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 2 8 50 Gazdasági ismeretek 6 Gazdasági ismeretek gyakorlat 5 Vállalati információs rendszerek 4+1 Projektmenedzsment 2+1

10821-12

Szakmai idegen nyelv 1,5 Projektmenedzsment gyakorlat 2+1 Vállalati információs rendszerek gyakorlat 2+1 Informatikai alkalmazási gyakorlat 4

10822-12

Számviteli információs rendszerek gyakorlat 2 Gépírás 0+1

összes óra 2 3+1 2+1 4 3+1 4 4 6+1 11+2 20+2 16+2 15+2

összes óra 6 70

7 105

8 140

11 35 160

35

97

Szakmai modulok megnevezése:

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés 10822-12 Az Informatika alkalmazása

1. Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A „Gépírás” tantárgy kidolgozott kerettanterve megtalálható je-len dokumentum 5. számú mellékletében.

2. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. 3. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén

40% : 60% 9-12. 5/13. Összes óraszám % 1/13. 2/14. Összes

óraszám %

Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100 Elmélet: 452 576 1028 40,42 468 576 1044 41,10 Gyakorlat: 971 544 1515 59,58

952 544 1496 58,90

98

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 04 OKJ számú

Államháztartási ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

Szakmai követelménymo-dulok Tantárgyak

e gy ögy

e gy ögy

e gy ögy

e gy e gy ögy

e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 Szakmai idegen nyelv 2 11498-12 Foglalkoztatás I. 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5 5,5

Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 6 Általános statisztika 1 1 2 Statisztika gyakorlat 1 1 2 Pénzügyi alapismere-tek 2 2 4

Pénzügy gyakorlat 1 1

Adózási alapismere-tek 1 1,5

Adózás gyakorlat 1 1 Számviteli alapisme-retek 2 2 4,5

11504-12

Számvitel gyakorlat 1 1 Adóigazgatási isme-retek 2,5

Adóismeretek 3 Adóigazgatás gyakor-lata 1 11513-14

Elektronikus adóbe-vallás gyakorlata 2

99

11514-14 Államháztartási isme-retek 4

Költségvetés-gazdálkodási ismere-tek

3

Költségvetés-gazdálkodás gyakor-lata

2

Államháztartási számvitel 2

11515-14

Államháztartási számvitel gyakorlata 2

Projektfinanszírozás 2 11501-12 Projektfinanszírozás

gyakorlata 2

Projektfolyamatok követése 2

11502-12 Projekttervezés gya-korlata 1

összes óra 2,5 2,5 3,5 2,5 5 2 6 4 20 11 21 10 összes óra 5

6

7

10 31

31

Szabad sáv 1 1 1 1 4 4 Heti óraszám szabadsávval 6 7 8 11 35 35

100

a) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 11513-14 Adóigazgatási feladatok 11514-14 Államháztartási feladatok 11515-14 Költségvetés-gazdálkodási feladatok 11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése

b) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. c) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. d) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

évfolyam heti óraszám éves óraszám 9. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 10. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 11. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év 12. évfolyam 11 óra/hét 352 óra/év 5/13. évfolyam 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen:- 2228 óra

évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy - - 2/14. évfolyam 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2380 óra

101

2. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: GÉPÍRÁS TANTERV

Gépírás tanterv 9. évfolyam

A tantárgy célja:

A gépírás tanításának legfontosabb célja a tanulók munkájának segítése, haszna egész életre szól. A legújabb felmérések szerint ma már minden negyedik meghirdetett álláshely betölté-sénél előfeltétel a pályázóval szemben a számítástechnikai alapismeret, és várhatóan ez az arány a jövőben tovább növekszik. Ezért fontos, hogy a tanulók megtanulják a számítógép hatékony kezelését, az adatok gyors gépbe vitelét.

A gépírás pontosságra, rendszeretetre nevel. Fejleszti a figyelmet, akaratot, a pszichés és ér-telmi képességeket, a mozgásügyességet, valamint az esztétikai érzéket.

Képzési és nevelési célok:

1. A tízujjas vakíráson alapuló írástechnika elsajátítása (az egyes betűket csak a meghatá-rozott ujjainkkal ütjük le, s közben nem a billentyűzetet, hanem a másolandó szöveget nézzük).

2. A másolási készség fejlesztése. 3. Az önálló formaalakítás megalapozása. 4. Készítse fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló szövegszerkesztői programok ke-

zelésére, gyakorlati alkalmazására. 5. A tanulók helyesírásának javítása.

A tantárgy követelményrendszere: 6. A tanulók önállóan kezeljék a számítógépet. 7. Év végén 10 perc alatt legalább 800 leütésnyi terjedelmű, közepes nehézségű, össze-

függő, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással, sortartással.

Értékelési szempontok:

A tanulók évente 3 dolgozatot írnak, amelyekre a leütés- és hibaszám alapján osztályzatot kapnak.

Dolgozatok: 400, 600, 800 leütés 10 perc alatt.

Hibahatár: Jeles: 0,1 % Jó: 0,2 % Közepes: 0,3 %

Elégséges: 0,4 % Elégtelen: 0,4 % fölött.

102

Tantárgyi koncentráció: Informatika Magyar nyelv

Óraszám: heti 1 óra évi 36 óra

I. Az írás előkészítése 2 óra 8. Teremhasználati szabályok ismertetése, tűz- és balesetvédelem. 9. A számítógép működtetése. 10. A szövegszerkesztő program indításához szükséges ismeretek elsajátítása. 11. A helyes test-, kar- és kéztartás megalapozása.

II. A billentyűzet elsajátítása 20 óra 12. Az alap-karakterkészlet elsajátítása. Az alaptartásból kiindulva, kötött

kéztartással, tízujjas vakírással a betűk, számok, valamint néhány funkcióbillentyű megtanítása.

13. Mozdulat- és betűkapcsolási gyakorlatok, szavak, sorok írása sortartással 14. A teljesítménymérés motiváló jellegének biztosítása.

III. A másolási készség megalapozása 8 óra 15. A másod- és harmadkarakter-készlet elsajátítása. 16. Mondatok írása, összefüggő szövegek másolása.

IV. Dolgozatírás, javítás 6 óra

Javasolt tanítási eszközök:

Elbert Gyuláné: Gépírás a betűtanulástól a hivatalos levelekig (Műszaki Kiadó)

103

3. SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: ÜGYVITELI TITKÁR FELNŐTTOKTATÁS KERETÉBEN

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz 54 346 02 OKJ számú

Ügyviteli titkár képzéshez (felnőttoktatás – esti): (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelmény modul Tantárgyak 1/13

elmélet 10%

1/13 gyakorlat

60%

Egyéni felké-szülés

Nyári szakmai

gyakorlat éves

óraszám

2/14 elmélet

10 %

2/14 gyakorlat

60%

Egyéni felké-szülés

Összesen

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,08 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,08 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,00 0,00 0,00 0,63 0,00 0,00 0,63 11498-12 Foglalkoztatás I. 0,00 0,00 0,00 0,63 0,00 0,00 0,63

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 0,00 4,56 0,00 0,00 0,00 0,00 4,56 Levelezési ismeretek 0,19 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,19 10067-12 Levelezési gyakorlat 0,00 4,56 0,00 0,00 0,00 0,00 4,56 Kommunikáció alapjai 0,64 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,64 10070-12 Üzleti kommunikáció gyakorlat 0,00 2,67 0,00 0,00 0,00 0,00 2,67 Gazdasági ismeretek 0,64 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,64 Jogi ismeretek 0,58 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,58 10066-12 Vállalkozási ismeretek 0,64 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,64 Üzleti adminisztráció gyakorlat 0,00 0,00 0,00 0,00 4,44 0,00 4,44

10073-12 Ügyviteli ismeretek 0,00 0,00 0,00 0,63 0,00 0,00 0,63

Rendezvény és programdokumentáció alapjai 0,00 0,00 0,00 0,63 0,00 0,00 0,63 10072-12

Rendezvény és programdokumentáció a gya-korlatban 0,00 0,00 0,00 0,00 4,44 0,00 4,44 Hivatali protokoll ismeretek 0,00 0,00 0,00 0,63 0,00 0,00 0,63

10071-12 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 0,00 0,00 0,00 0,00 2,06 0,00 2,06

Összesen 2,78 11,78 0,00 160 3,13 10,94 0 28,62 Heti jelenléti óra összesen 14,56 14,06

104

Szakmai modulok megnevezése:

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

1. Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. 2. 36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva:

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 1/13. 2/14. Összes

óraszám %

Összesen 684 450 1134 100 Elmélet 100 100 200 17,63

Gyakorlat 584 350 934 82,37

105