dr. pétery kristóf: word 2000 feladatok és...

Dr. Pétery Kristóf: Word 2000 feladatok és megoldások

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 963 9430 48 X

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2002 © Mercator Stúdió, 2002

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ............................................................................................ 9

ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL.................................................. 12 A program környezete .................................................................. 13

A billentyűzet ............................................................................. 15 Az egér ...................................................................................... 19

A Word 2000 használata .............................................................. 22 A program indítása .................................................................... 22

A program indítási kapcsolói......................................................... 28 A képernyő, ablakok és menük.................................................. 30 Párbeszédpanelek..................................................................... 37

Megjelenítési üzemmódok ............................................................ 39 Normál nézet ............................................................................. 40 Webes elrendezés nézet ........................................................... 40 Nyomtatási kép nézet ................................................................ 41 Dokumentumtérkép ................................................................... 41 Vázlat nézet............................................................................... 42 Nyomtatási kép üzemmód ......................................................... 43

Segítség a felhasználónak............................................................ 44 A program súgója ...................................................................... 46 Súgó tartalom és tárgymutató.................................................... 47

EGYSZERŰ SZÖVEGBEVITEL...................................................... 51 Szövegbevitel ............................................................................... 51

Javítás ....................................................................................... 53 Automatikus javítás ................................................................... 55

4 TARTALOM


Kész szövegek bevitele ............................................................. 56 Elválasztások............................................................................. 61

Kurzormozgatás ........................................................................... 64 Szövegkijelölés............................................................................. 66

Kijelölő üzemmód ...................................................................... 66 Kijelölés egérrel ......................................................................... 67 Kijelölés billentyűkkel................................................................. 68

Vágás és áthelyezés..................................................................... 69 Másolás, mozgatás vágóasztalon át.......................................... 70 Másolás és mozgatás egérrel.................................................... 72 Irányított beillesztés................................................................... 74

Keresés a szövegben ................................................................... 76 Szövegrészek cseréje................................................................... 79 Szerkesztőparancs ismétlése ....................................................... 81 Parancs visszavonása.................................................................. 82 Ugrás adott helyre ........................................................................ 83

DOKUMENTUMKEZELÉS.............................................................. 85 Új dokumentum létrehozása ......................................................... 87 A dokumentum eltárolása ............................................................. 89 A dokumentum tulajdonságlapja................................................... 94 A dokumentum változatai ............................................................. 96 Állományok bezárása ................................................................... 98 Létező dokumentum megnyitása.................................................. 98 Állományok törlése ..................................................................... 108 Állományok csoportos nyomtatása ............................................. 109 Állományok átnevezése.............................................................. 109 Állományok átirányítása.............................................................. 110

TÁBLÁZATKEZELÉS................................................................... 112 Táblázatok létrehozása............................................................... 117

Üres táblázat létrehozása ikonnal............................................ 117

TARTALOM 5


Formázott táblázat létrehozása ............................................... 118 Táblázat rajzolása ................................................................... 121 Táblázat létrehozása szövegből .............................................. 123

Mozgás a táblázatokban............................................................. 125 Kiválasztás a táblázatokban ....................................................... 126 Cellaműveletek ........................................................................... 126

Cellák egyesítése .................................................................... 127 Cellák felosztása ..................................................................... 128 A táblázat bővítése új cellákkal................................................ 129 Cellák törlése........................................................................... 131 Számolási műveletek a cellákban............................................ 132

Kész táblázatok formázása......................................................... 136 A cellatartalom igazítása ......................................................... 137 A cellák szegélyezése ............................................................. 138 A táblázat méreteinek módosítása .......................................... 140 Táblázatméretezés egérrel ...................................................... 143

Táblázat rendezése .................................................................... 144

OBJEKTUMKEZELÉS.................................................................. 147 Objektumok beillesztése............................................................. 147

Új objektum létrehozása .......................................................... 148 Meglévő objektum beillesztése................................................ 150

Képek beszúrása........................................................................ 151 Cím objektumok kezelése........................................................... 152

WordArt objektumok formázása .............................................. 154 Vektoros rajzobjektumok ............................................................ 159 Egyenlet objektumok .................................................................. 161 Szervezeti séma objektumok...................................................... 164 Grafikon objektumok................................................................... 165

FORMÁZÁS .................................................................................. 168 Lap- és margóbeállítás ............................................................... 168

6 TARTALOM


Margók beállítása .................................................................... 168 A beállítások érvényessége..................................................... 170 A papírméret beállítása ........................................................... 171 A nyomtató papíradagolása..................................................... 172

A laptördelés szabályozása ........................................................ 173 Hasábok beállítása .................................................................. 173 Töréspontok beszúrása ........................................................... 175 Az oldalak elrendezése............................................................ 177 Fejléc, lábléc, élőfej, élőláb...................................................... 181

Szövegkiemelés ......................................................................... 184 Automatikus formázás ................................................................ 185 Karakterformák ........................................................................... 189

Aktuális karakterforma beállítása............................................. 190 Betűformázás menüparanccsal ............................................... 190 Betűformázás billentyűparanccsal ........................................... 196 Betűformázás eszköztárral ...................................................... 199 Betűformázás a helyi menüről ................................................. 199

Váltás kis- és nagybetű között .................................................... 200 Bekezdésformák......................................................................... 200

Iniciálé készítése ..................................................................... 202 Bekezdésformázás menüparanccsal....................................... 204 Bekezdésformázás billentyűkkel.............................................. 208 Bekezdésformázás ikonokkal .................................................. 210 Bekezdésformázás a helyi menüről......................................... 211 Bekezdésformázás vonalzóval ................................................ 211

Szegélyek formázása ................................................................. 212 Bekezdésen belüli szegélyek................................................... 214 Táblázatok szegélyezése ........................................................ 215 Oldalak szegélyezése.............................................................. 216

Oldalszámozás ........................................................................... 218 Felsorolásjelölés és számozás ................................................... 220 Tabulátorok beállítása ................................................................ 226

TARTALOM 7


Szövegdobozok kezelése ........................................................... 231 Szövegdobozok létrehozása.................................................... 233 Szöveg beillesztése alakzatba................................................. 234 Csatolt szövegdobozok ........................................................... 234 A szövegdobozok formázása................................................... 236

Objektum- és keretigazítás ......................................................... 243 Formátumjellemzők másolása .................................................... 247

STÍLUSOK ÉS SABLONOK KEZELÉSE ..................................... 249 Meglevő stílusok alkalmazása .................................................... 250

Stílusalkalmazás formázószalaggal......................................... 251 Stílusok alkalmazása minta alapján......................................... 253 Stílusalkalmazás billentyűvel ................................................... 255 Stílusalkalmazás nyomógombbal ............................................ 256

Stílustár és kapcsolt stíluslap ..................................................... 257 Új stílus létrehozása ................................................................... 259

Stílus létrehozása szerkesztés előtt ........................................ 259 Stílus rögzítése stílusjegyek alapján........................................ 262 Stílus átvétele másik dokumentumból ..................................... 263

Meglévő stílusok módosítása ..................................................... 265 Stílus módosítása párbeszédpanelen...................................... 265 Stílus módosítása formázószalaggal ....................................... 266

A Word telepített sablonjai.......................................................... 267 Általános sablon ...................................................................... 267 Levél és Fax sablonok............................................................. 268 Feljegyzés sablonok ................................................................ 270 Jelentéssablonok..................................................................... 270 Egyéb dokumentum sablonok ................................................. 270

Sablonállomány műveletek......................................................... 272 A sablon módosítása .................................................................. 275 A sablon kinyomtatása................................................................ 276

LEVELEZÉS.................................................................................. 278

8 TARTALOM


A LevélVarázsló használata ....................................................... 278 Általános előírások ..................................................................... 282 A feladó és címzett adatai .......................................................... 287 Keltezés, irattározási adatok....................................................... 290 A levél szövege .......................................................................... 292 Az aláírás.................................................................................... 293 Fejléces levélpapírok .................................................................. 295

KÖRLEVELEZÉS.......................................................................... 297 A körlevelek elemi részei ............................................................ 297 Az adatdokumentum................................................................... 300

Adatdokumentum létrehozása ................................................. 300 Meglévő adatállomány felhasználása...................................... 302 Fejlécállomány műveletek ....................................................... 306 Címjegyzék használata ........................................................... 307 Excel táblázat használata ........................................................ 307

A törzsdokumentum.................................................................... 308 Az összefésülés.......................................................................... 314 Címkeformátum beállítás............................................................ 318 Borítékformátum beállítása......................................................... 320 Különleges utasítások................................................................. 321

KÉRDÉS (ASK) utasítás.......................................................... 322 ÉRTÉK (FILLIN) utasítás......................................................... 324 HA (IF) utasítás ....................................................................... 325 KÖRLEVREKORD (MERGEREC) utasítás ............................. 326 KÖRLEVSORSZÁM (MERGESEQ) utasítás........................... 326 KÖVREKORD (NEXT) utasítás ............................................... 326 KÖVREKORDHA (NEXTIF) utasítás ....................................... 327 DEF utasítás............................................................................ 328 KIHAGYÁSHA (SKIPIF) utasítás ............................................. 328 Összefésülési példa ................................................................ 328

IRODALOM................................................................................... 332

ELŐSZÓ 9


ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! A Microsoft Word a Windows NT, illetve a Windows 95 alatt futó, kiadványszerkesztő tulajdonságokkal is rendelkező szövegszerkesz-tő program. A szoftverkörnyezetet alkotó Windows operációs rend-szer az alatta futó alkalmazások, programok számára egységes kezelői felületet biztosít, így aki még nem ismeri ezt a programot, az is könnyen elsajátíthatja használatát. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A csapathoz 1992-ben csatlakozott az Access (ez a professzionális csomag része lett), 1995-ben a Schedule+ képezte a csomag határidőnapló-kezelő, időbeosztás-szervező részét, amelyet az Office 97-ben az Outlook váltott fel. Az Office 95 megjelenését az új (Windows 95) kezelői felület megjelenéséhez igazították és a felület, vagyis az újszerű megjelenés kivételével nem sok új szolgáltatást hozott. Ezzel szemben az Office 97-ben, majd 2000-ben számos új funkció bukkant fel.

Ez a könyv a Word 2000-es változatával foglalkozik, de az ismer-tetett feladatok és megoldások jórészt alkalmazhatók a program korábbi változataiban is. Könyveinkkel kapcsolatban sokszor ér az a jogos kritika, hogy kevés feladatot tartalmaznak, túlságosan lexikáli-sak. Mielőtt könyvünk olvasásába fogna, kérjük, engedje meg, hogy tanácsokat adjunk a könyv használatára vonatkozóan. Korábbi könyveinktől eltérően ez a kiadványunk feladatok elvégzésének so-rán juttatja el az Olvasót a Word megfelelő, használható szintű is-meretének birtokába. A feladatok az egyszerű szövegszerkesztési, javítási példáktól a formázáson át a körlevelezésig, űrlapkészítésig terjednek. Az ismertetett feladatok szinte teljességgel lefedik a min-

10 ELŐSZÓ


dennapos irodai-szövegszerkesztői munkát. A feladatok sorában a könnyebben megérthetőket a nehezebben kezelhetők elé helyeztük. A gyakorlottabb felhasználók a bevezető részeket nyugodtan át-ugorhatják.

A program leírásánál abból a megfontolásból indultunk ki, hogy a kezdő és a gyakorlott Windows felhasználók számára egyaránt fon-tos a környezet megfelelő mélységű ismerete. A legutóbbi 16 bites Windows változatok után gyökeres változást hozott a Windows 95, illetve a hasonló felhasználói felületű Windows NT. Ez a programok kezelésében is újdonságot jelent, még a gyakorlottabbak számára is. A programkörnyezet ismeretének szükséges elsajátítása érdeké-ben könyvünkben az Office programoktól megszokott módon külö-nös gonddal kidolgozott környezet ismertetését vettük előre. Ez a rész nem tartalmaz feladatokat.

Az Office 2000 programcsomag telepítésekor a programok me-nüszerkezete, gyorsbillentyűi, ikonjai teljes terjedelmükben a gé-pünkre kerülnek, azonban ezek közül először csak a legfontosabb parancsok érhetők el. Ennek oka a gyorsabb telepítés és egysze-rűbb használat – ezt a szokatlan módszert azonban meg kell szokni. Így előfordulhat hogy az Office használata során olyan programok és összetevők billentyűparancsai, ikonjai és parancsai is megjelen-hetnek, amelyeket nem telepítettünk. Ezek az azonnal elérhető, használható parancsoktól eltérő módon jelennek meg. Ha szüksé-günk van bármelyik ilyen programra vagy összetevőre, kattintsunk a parancsra, és az Office 2000 telepíti a programot vagy az összete-vőt (ehhez kell később is a telepítő lemez). Egy idő (körülbelül egy hét) után azonban helyreáll az egyensúly. Ennyi idő alatt a progra-mok általunk használt szinte minden parancsát legalább egyszer kiadjuk.

Első használatkor telepített összetevő például az elválasztási funkció, különféle importszűrők (.cgm, .cdr, .fpx, .xls, .pcd, .png, .pcx stb.), konverterek, lapszegélyek, digitális kamera és lapolvasó tá-mogatás, varázslók, súgók és segédek, szinonimaszótár és még más ritkábban használt elemek. Egyes programrészek csak egyéni telepítéssel másolhatók számítógépünkre. Így az egyenletszerkesz-tő, az iratgyűjtő, a Microsoft Photo Editor stb.

ELŐSZÓ 11


A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a DOS operációs rendszer és a Windows 95, illetve NT operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk.

A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némi-képpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 segítségével olvasható. Aki-nek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyén megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalma-zó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, ak-kor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk.

Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondos-sággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2002. április

Köszönettel a szerző.

12 1. FEJEZET


ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL

Az első fejezetben a Microsoft Word 2000 szoftverrel kapcsolatos általános tudnivaló-kat ismertetjük, azokat az alapszolgál-tatásokat mutatjuk be, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a programok működte-téséhez. Itt ismertetjük a rendszer erőforrás-

igényét, a legfontosabb környezeti elemeket és kezelésüket, vala-mint a segítő és oktató rendszer alkalmazását.

A szövegszerkesztővel előállított, hajlékony vagy merevlemezen tárolt állományt a továbbiakban dokumentumnak nevezzük. A Worddel kialakított dokumentumok a további részekből épülhetnek fel: szakaszok (fejezetek), amelyek alkotó elemei a bekezdések, amelyek építőelemei a mondatok, szavak, betűk. A dokumentumban elhelyezhetünk táblázatokat, diagramokat, vektoros és raszteres (bitmap) képeket, beágyazhatunk objektumokat, akár hangfájlokat is (ezek csak hangkártyával rendelkező gépeken játszhatók le, de a szöveg írásos elemei minden gépen olvashatók), vagy akár Visual Basic nyelven fejlesztett programrészleteket. Ez a Word 97-ben je-lent meg, a korábbi Word változatokat használóknak be kell érniük a WordBasic nyelvvel és annak a Visual Basic-kel szemben minden-képpen kezdetlegesebb környezetével. Mindenesetre független fej-lesztő műhelyekben már a WordBasic nyelv segítségével is igen sok hasznos, a Word környezetében futó alkalmazás készült.

A szövegszerkesztővel előállított dokumentum formázása a „vég-termék” megjelenésének szabályozását jelenti (lapméretek és irá-nyítottság, margók, oldalszámozás, hasábok, igazítások, szegélye-zés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése stb. beállítása). A Web számára készülő (Internetes HTML formátumú) anyagokban

ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 13


néhány, a Wordben rendelkezésünkre álló különleges formázási lehetőségről le kell mondanunk.

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (azaz a billentyűkombiná-ciókat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B. A funkciógom-bokat F1…F12-vel jelöljük. A menük parancsaira menü/parancs-névvel hivatkozunk, például: Nézet/Eszköztárak. Az almenüt meg-jelenítő parancsot a következő módon írjuk le: Eszköztárak8. A parancsokat vastag betűvel szedtük. Ugyanígy jelöljük a párbe-szédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Mégse.

A program környezete Környezeten mindazon eszközök összessé-gét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választha-

tók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működé-sét. Előbb a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki.

A Word 2000 IBM és azzal kompatíbilis, legalább 75 MHz-es Pentium processzorral ellátott számítógépeken fut. Mindenképpen ajánlatos azonban a megfelelő méretű (legalább 20 Mbyte) RAM és a VGA képernyő. A program rengeteg funkciója meglehetősen nagy háttértár (legalább 35 Mbyte) igénnyel is jelentkezik.

A minimális (a fejlesztők szerint éppen elégséges) számítógép-összetétel: 75 MHz-es Pentium vagy annak megfelelő teljesítményű procesz-szor; 20 MB RAM (a Windows 95 használata mellett, 16 MB RAM az ope-rációs rendszer és 4 MB a Word számára);

14 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL


36 MB RAM (a Windows NT Workstation használata mellett, 32 MB RAM az operációs rendszer és 4 MB a Word számára, ha az Outlo-ok és az Access programot is akarjuk használni, akkor további 4MB RAM szükséges); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; 217 MB winchester az Office 1. telepítő lemezéhez (Word, Excel, Outlook, PowerPoint, Access számára), 174 MB winchester az Offi-ce 2. telepítő lemezéhez (Publisher, Small Business Customer Ma-nager számára); CD ROM, azaz CD olvasó; VGA mono monitor és vezérlőkártya; egér vagy más grafikus pozicionáló eszköz; bármilyen, a Windows 95 által támogatott hálózati kártya, ha a háló-zatot, illetve az MS Mail, illetve az Outlook programot is szeretnénk használni; Windows 95 operációs rendszer, vagy a Windows NT Workstation 4.0 Service Pack 3-mal, illetve újabbal. Ezen a konfiguráción (a lassú processzor és a kevés memória miatt) a program rendkívül lassan működik. Hosszabb dokumentumok ké-szítéséhez ez az összeállítás nem javasolható.

A célszerűen megfelelő számítógép-összetétel: 133 MHz-es Pentium vagy annak megfelelő, például K6 processzor; 32 MB RAM (Windows NT Workstation környezetben 64 MB RAM); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; minimum 500 MB winchester; CD ROM, azaz CD olvasó; SVGA színes monitor és vezérlőkártya; Microsoft egér vagy azzal kompatíbilis grafikus mutatóeszköz; nyomtató a végeredmény megjelenítésére; bármilyen, a Windows 95 által támogatott gyorsabb hálózati kártya, ha a hálózatot, illetve az MS Mail programot is használnánk; Windows 95 vagy NT operációs rendszer (páneurópai vagy magyar változat). A program egyes funkcióit csak további kiegészítő eszközök birto-kában alkalmazhatjuk: 9600 baud sebességű vagy gyorsabb modem,



multimédiás számítógép a hang- és egyéb multimédiás hatásokhoz, Microsoft Mail, MS Exchange, Internet SMTP/POP3, IMAP4 vagy más MAPI-rendszerű üzenetkezelő szoftver az elektronikus üzene-tek kezeléséhez, Internet elérés.

A billentyűzet A program alkalmazható mind a 83 gombos (XT), mind a 101 gombos (AT) billentyűzettel. Az írógéphez hasonla-tos billentyűzetrész a szöveg begépe-lésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert al-kalmazhatunk: a menüsorból vagy a billentyűzettel, vagy az egér-kurzorral kiválasztva (rámutatva), majd az Enter gomb, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs vég-rehajtását.

Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölőmezőt2 a ↑ vagy ↓ kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs ki-választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ← , → billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a ↑ , → billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk.

1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki.



Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (értelmetlen lenne, például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott paran-csot indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszaté-rünk a dokumentum szerkesztéséhez.

A legördülő menü3 parancsai mellett egyes helyeken billentyű-zetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows 95 alatt is vezérelhetjük a programo-kat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres meg-felelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése köny-nyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány paran-csot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomá-sával vihetjük be. Például a Ctrl és az F billentyű együttes meg-nyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+F.

A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgyne-vezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz meg-szokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni az 1-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterek-hez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menü-

3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.



jének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet prog-ramjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a má-sodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük az átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt.

Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzetrész másik feladata a különleges karakterek bevitele.

Az Alt, Ctrl , Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot.

A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változa-ta között. Ha a Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval ál-lapotbillentyű – nincs lenyomva, akkor betűbillentyűt magában le-nyomva kisbetűt kapunk, ha a Shift billentyű lenyomásával együtt, akkor nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakte-rek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakte-rek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblá-zatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billen-tyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali

4 Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.



Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép billentyűzetről is (pél-dául magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyű-kombinációval a ß betűt, az Alt+q gyorsgombbal a \ jelet adhatjuk meg – ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet).

A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. Mivel a Windows és a Word – meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethető, ilyenkor a billentyű-zettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet ← ↑ → ↓ , és Home End , PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi.

Az állapotsorban megjelenő ÁTÍR feliratra kattintva vagy az Esz-közök menü Beállítások/Szerkesztés párbeszédpanel-lapja Felül-írás mód jelölőnégyzetének beállításával váltogathatunk a beszúrá-sos és a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevi-telkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarká-ban található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.

Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk a Wordben, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse gombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-ten: ↵. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-



soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-mógombjához vagy az egeres kattintáshoz).

Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozícionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiak-

ban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt — úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálkeresztjét (lásd az 1-1. ábrát). Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni, a továbbiakban az egér használatát téte-lezzük fel.

1-1. ábra

A kettős kattintás a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomása, amellyel a kijelölt objektumot vagy funkciót álta-lában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk a jelképezett alkal-mazást (az objektumot – például rajzot – létrehozó programot), illet-ve parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtá-sának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indíta-ni, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. A Word 2000 újdonsága, hogy a kettős kattintással bárhol (például egy üres lap belsejében is) kijelölhetjük a szövegbevitel helyét. Az



egérrel ugyanakkor ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és ob-jektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztár mozgatását például úgy végezhetjük el az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére muta-tunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az ikont), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás köz-ben folyamatosan nyomvatartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor az eszköztár rögzül új helyén.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a Winword hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyébféle (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a vára-kozó állapotot. A Windows szabvány kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítősáv alkalmazásakor.

Súgó kijelölés: ez az ikon akkor jelenik meg, ha a Szoká-sos eszköztár Súgó ikonjára kattintunk. Ha ezzel megjelölünk egy képernyőelemet, akkor leírást kapunk az adott vezérlőelemről, menüparancsról. Ha a dokumentum belsejébe kattintunk, akkor a kattintás helyén álló bekez-dés jellemzőiről kapunk leírást.

Munka a háttérben: várakozás. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Ilyen lehet például az ál-lományok keresése közben.

Foglalt: a Word egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot.



Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Pontos kijelölés: ez a szálkereszt jelenik meg akkor, ha objektumkijelölés nélkül adjuk ki a Beszúrás menü Keret parancsát. Először ezzel a kurzorral kijelöljük a keret egyik sarkát, majd nyomvatartott bal egérgomb mellett, elhúzás-sal adjuk meg a keret másik sarkát (ott lesz a másik sarok, ahol felengedjük az egér bal gombját). Ugyancsak hasonló a kurzor a vektoros rajzszerkesztő alkalmazásakor.

Szövegkijelölés: a Word munkaablak szerkesztőterületén (a dokumentum felett) ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét.

Nem érhető el: ez az ikon akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Win-dows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyez-kedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezé-sekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objek-tum függőleges és vízszintes méretét.

Átlós átméretezés 2: a kijelölt objektum sarkain elhelyez-kedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezé-sekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objek-tum függőleges és vízszintes méretét

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (pél-dául keretet) új helyre mozgathatjuk.



Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-sának változtatására is lehetőségünk van a Windows-ban. A beállí-tásokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/Vezérlőpult/Egérkezelés programjával (angol Windowsnál a Settings/Control Panel/Mouse programmal) végezzük.

A Word 2000 használata A Word mindennapos használata, a program alkalmazása legkeve-sebb a következőket jelenti: programtelepítés, programindítás, szö-vegállomány létrehozása, módosítása, formázása, szükség esetén állománykezeléssel, a dokumentum kinyomtatása, esetlegesen elektronikus postázása, a program futtatásának befejezése. Az ál-lománykezelés a leggyakoribb műveletek közé tartozik, ezért ennek elsajátítása – nem utolsósorban munkánk biztonságos végzése ér-dekében – rendkívül fontos.

A program rendelkezik mindazon funkciókkal, melyek segítik a biztonságos, csak az illetékesek számára hozzáférést biztosító munkát. Ezek közé tartozik a sablonkezelés, állományok írásvédett megnyitása, a korrektúrakezelés, változatok követése, csoportos munka támogatása (a Word 97-es változatától kezdve) és a jelsza-vas védelem.

A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-ismert móddal.

1-2. ábra Kézenfekvő a Microsoft Office telepítésekor létrejött eszköztár al-kalmazása (lásd az 1-2. ábrát). Ha abban a Word ikon nem je-lenne meg, akkor adjuk ki a jobb egérgombbal az eszköztárra kat-tintva előbukkanó helyi menü Testre szabás (Customize) paran-csát, majd válasszuk a Gombok (Buttons) párbeszédpanel-lapot és



jelöljük be a Winword.exe program előtti jelölőnégyzetet. Ha a program nem szerepel a listában, akkor vegyük fel a listára az Add File nyomógombra kattintva. Ekkor egy következő párbeszédpane-len kell megadnunk a program helyét, amelynek megkereséséhez használhatjuk a böngésző szolgáltatást (Browse).

1-3. ábra

A programot indíthatjuk még a Windows nyomógombjára kattintás után a Programok (Programs) csoportból a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha parancsikon rövidítést készítettünk, akár a Win-dows munkaasztaláról is. Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattintással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített helyi menü Új8Microsoft Word dokumentum pa-rancsát.

Ha a Wordöt az Office 2000 csomaggal telepítettük, akkor indít-hatjuk a programot a Microsoft Office eszköztár segítsé-gével létrehozott és a Windows legfelső sorában vagy jobb oldali oszlopában megjelenő Új Office dokumentum ikonnal vagy a Start menüben megjelenő Új Office Dokumentum paranccsal. Eb-ben az esetben üres dokumentummal indítunk az Általános párbe-szédpanel lapról (lásd az 1-4. ábrát).



A többi indítási mód viszont már az indításkor lehetővé teszi a do-kumentum sablonok kiválasztását. A sablonok .dot kiterjesztésű ál-lományok, amelyek tartalmazzák a legfontosabb, gyakran ismétlődő beállításokat, stílusokat, állandó grafikai elemeket stb. Hasonló ál-lományokat mi is készíthetünk, ezzel jelentősen meggyorsíthatjuk munkánkat, ha gyakran előfordul, hogy azonos típusú dokumentu-mokkal dolgozunk. Az OK nyomógombra kattintás után a Word be-töltődik.

1-4. ábra

A lapfüleken (Általános, Levelek, Feljegyzések, Kiadványok, Jelen-tések, Egyéb dokumentumok stb.) választjuk ki azt a csoportot, amelynek sablonjaiból mintát akarunk választani új dokumentu-munkhoz. Ha kiválasztottunk egy sablont, akkor annak képe a Minta mezőben megjelenik. Ez segíti a kijelölést. Ha a sablon alkalmazása mellett döntünk, akkor kattintsunk az OK nyomógombra. A .wiz ki-terjesztésű állományok úgynevezett „varázslók”. Ezek több párbe-szédpanel megjelenítésén keresztül, a feltett kérdésekre adott vála-szok alkalmazásával készítik el az új dokumentumot, illetve segíte-



nek annak létrehozásában. Az OK nyomógombra kattintás után a Word betöltődik.

A fentiekben említett Office funkció hasonlít a Word Fájl/Új do-kumentum parancsához, ezért alkalmazását, a sablonok, valamint a varázslók használatát később, az új dokumentumok létrehozásá-nak ismertetésénél részletezzük. Lényeges különbség viszont, hogy itt más Office alkalmazások (például az Excel vagy a PowerPoint) sablonjai is megadhatók. Ilyenkor természetesen a kiválasztott sab-lonnak megfelelő Office program indul el. A Windows 95 grafikus környezetben többféle módon indíthatunk programot:

A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválaszt-hatók (lásd az 1-5. ábrát). Ha egy ilyen Winword dokumen-tumra kattintunk akkor betöltődik a Word, majd abba a doku-mentum, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Word, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk és abba töltő-dik a kiválasztott dokumentum).

1-5. ábra

A Start menü Futtatás parancsának kiadása után – azaz rákat-tintva előbb a gombra, majd a Futtatás sorra – beírással megadhatjuk vagy a Tallózás. nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futtatás párbe-szédpanelt) a program elérési útját. A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ki. A panel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel fel-jebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli.



1-6. ábra

A Megnyitás gombra kattintás után a Futtatás párbeszédpa-nelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK gombra vagy válasszuk ki az OK gombot és nyomjuk meg az Enter billentyűt.

1-7. ábra

Csoportablakban szereplő programot a csoport (például Of-fice) megnyitása után szintén a Winword program ikonjára mért dupla kattintással indítunk el.

A Start/Beállítások/Tálca parancs segítségével beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát. Ha gyakran használjuk Wordünket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átala-kított, legfelső szintű menüben a Winword sorra kattintva indít-hatjuk a leggyorsabban a programot (lásd az 1-8. ábrát).



Hasonló módon, a Start/ Prog-ramok/ Microsoft Word me-nüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e menü-sor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel hosszadalmasabb.

Ha gyakran dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor annak ikonját érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az Asztal (Desktop) könyvtárba másolni (lásd az 1-9. ábrát). Ekkor a dokumentum szerkesztése – a Word prog-ram betöltésével együtt – az ikonra mért dupla kattintással indítható. A dokumentum ké-sőbbi saját felhasználói könyv-tárunkba helyezése után (ikon-ját az asztallapról a könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Do-kumentumok listájából ezt a dokumentumot választjuk, a Win-dows megkeresi az állomány új helyét.

A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra: A dokumentumot megfogjuk a Windows Intéző (Explorer) listáján és a lenyomott bal egérgomb nyomvatartása mellett

a Windows képernyő hátterére vagy az Asztal mappába vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgombot. Az ikon megjelenik az asztalon.

Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az „asz-tallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi menü Új/Microsoft Word Dokumentum parancsával új, üres

dokumentum ikonját helyezhetjük el az asztallapon. Később hasz-nálhatjuk ezt az ikont is a Winword program betöltésére, illetve a normál stíluslapot alkalmazó üres dokumentum szerkesztőablaká-nak megnyitására.

1-8. ábra



1-9. ábra

A program indítási kapcsolói A Word indításához a program betöltését szabályozó alapértelme-zett indítási kapcsolókat is megadhatunk.

A Windows 95 asztalán kattintsunk a Microsoft Word parancs-ikonjára az egér jobb gombjával, a menüből válasszuk a Tulajdon-ságok parancsot, majd a Parancsikon panellapot vagy a Windows Explorerben kattintsunk a Microsoft Word program ikonjára, majd a Fájl menüben válasszuk a Tulajdonságok parancsot. A Cél vagy Parancssor mező tartalmazza a Word elérési útvonalát (lásd az 1-10. ábrát). Az elérési útvonal végére írhatjuk a kapcsolókat: Kapcsoló Feladat Példa /a A Word a bővítmények és a globális

sablonok (beleértve a Normál sablont is) automatikus betöltése nélkül indul. A beállító fájlok sem módosíthatók.

/a

/l beépülő útvonala

A program egy megadott beépülő bő-vítmény betöltésével indul. A Word be-épülői: WordArt, Egyenletszerkesztő, Graph. Ezek a dokumentumba be-ágyazható objektumokat hoznak létre.

/l



Egyébként, a sablon vagy a beépülő program a Word Startup mappájában van, akkor mindig automatikusan betöl-tődik, valahányszor a Word-öt megnyit-juk.

/m A Word betöltése egy megadott makró futtatásával.

/m makrónév

/m Indítás az automatikusan végrehajtan-dó makrók futtatása nélkül. Kapcsolók használata nélkül a Word indításakor tartsuk lenyomva a Shift billentyűt.

/m

/n A Word indítása egy megadott doku-mentum megnyitása nélkül.

/n

/t fájlnév Adott állomány megnyitása sablonként. /t c:\kezdő.doc

1-10. ábra



A képernyő, ablakok és menük A Winword ikonorientált környezetben működik, maga is ikonokat alkalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájéko-zódni, és amelyek segítségével a megfelelő parancsok indíthatók. A Windows 95 konvencióinak megfelelő módon felépített (az indító környezethez szervesen kapcsolódó) Word képernyője a következő főbb részeket tartalmazza (lásd az 1-11. ábrát).

1-11. ábra

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott képernyőkép a Winword ablak. A szerkesztett állományok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor a Winword alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesztett dokumentum neve mellett baloldalt a rendszerab-lak, jobboldalt méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tar-



talmazza. A rendszerablak ikonra rákattintva a környezethez (Windowshoz) kapcsoló úgynevezett rendszerablak menüt gördít-hetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befe-jezzük a Winword futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezár-juk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. En-nek felel meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyűkombináció is.

A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret paran-csa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű rendszerablakot. Ugyane menü Áthelyezés parancsa segít-ségével mozgatjuk a Winword rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maximális méretnél. Ha az ablak maxi-mális méretű, akkor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem választható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd lenyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomvatartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha fel-engedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

A Méretezés paranccsal a rendszerablak méretein változtatha-tunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablak-résztől) függő formát vesz fel, mely jelzi a mozgatás irányát: ,

, . A rendszerablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali méretváltoztató ikon, amellyel az egész Winword-öt ikon méretűvé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalmazásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális méretű ablakban kiadható Teljes méret menüpont vagy az ikon a lehetséges legnagyobb rendszerablakot állítja be.

A címsor alkalmazásbezáró ikonjára kattintás, vagy a Ctrl+W billentyűkombináció is a szövegszerkesztés befejezését jelenti. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentet-tük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum mó-dosítását? Igen-t válaszolva elmentjük a dokumentumot, Nem-et válaszolva a változtatások elvesznek, a Mégse nyomógombra kat-



tintással vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyomásával visszatérhetünk a szerkesztéshez.

A Winword rendszerablak második sora a menüsor, melynek almenüit vagy a fentiek szerint egérrel, vagy a billentyűzet segítsé-gével gördítjük le. Az alatta levő sorokban a Nézet/Eszköztárak... (Alt,N,e) paranccsal ki- vagy bekapcsolható ikonmenük, más néven ún. szerszámos ládák találhatók, amelyeket később részletesen ismertetünk. A 4. sorban található úgynevezett formázószalag is egy eszköztár (Formázás eszköztár), amely a Nézet/Eszköztár (Alt,N,e) paranccsal, illetve egy ikon helyi menüjével ki- és bekap-csolható.

Közepes (az ikon és a teljes méret közötti köztes) méretű ablakot alakíthatunk ki, ha a menüsor jobb szélén álló ikonra kattintunk. Ekkor megváltozik a képernyő formája, a kialakuló külön szöveg-ablak saját menülegördítő, méretező ikonokkal rendelkezik (lásd a következő ábrát). Ezek az ikonok teljes méretű dokumentumablak esetén a menüsor jobb oldalán jelennek még és a szerkesztett do-kumentum ablakára vonatkoznak.

Egyidejűleg több dokumentumot is szerkeszthetünk. Az Ablak menü Új ablak parancsa segítségével új ablakot nyithatunk, amely-nek tartalma – a megnyitáskor – a szerkesztett dokumentummal fog megegyezni, azaz két egyforma ablakunk lesz. Új – látszólagosan külön alkalmazás – ablak nyílik akkor is, ha a Fájl/Új dokumentum paranccsal (a Ctrl+N billentyűkombinációval vagy az Új doku-mentum ikonra kattintással) új dokumentum szerkesztését kezde-ményezzük, illetve a Fájl/Megnyitás... paranccsal (a Ctrl+O billen-tyűkombinációval vagy a Megnyitás ikonra kattintással) meglévő dokumentumot töltünk be.

Ha az aktív (szerkesztett) dokumentum ablaka nem maximális méretű, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez előnyös akkor, ha az egyik dokumentumból a másikba akarunk részeket másolni vagy átmozgatni. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással vá-lasztjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az ak-tív dokumentumablakot az inverz címsor, a benne megjelenő vezér-lőikonok, és a dokumentumablak üzemmód ikonjai jelzik (lásd az 1-12. ábrát, ahol a „W2Kb.doc” tartalmú ablak az aktív).



Az aktív dokumentumablak kiválasztható az Ablak menü alján lát-ható listából is, vagy akár a listán szereplő ablakok bejárási sorrend-jében, rajtuk a Ctrl+F6 billentyűkombinációval végiglépkedve is. A kiadott parancsok mindig az aktív dokumentumablakra vonatkoznak. A nyitott – de nem ikonizált (Kis méret) méretű – dokumentumabla-kok között az Ablak/Mozaikszerű elrendezés paranccsal oszthat-juk fel a szerkesztőablakot. Az automatikusan kialakuló arányok az ablakhatárok egeres elmozdításával megváltoztathatók. Ha az ab-lakban szerkesztett állományon már módosítottunk, akkor a prog-ram a lezárás előtt figyelmeztet, hogy mentsük el a változást, ha szükséges. Amennyiben nem mentjük el a változtatást, akkor az elvész. Mentés esetén a korábbi (eredeti) állomány neve .bak kiter-jesztést kap (ha ezt korábban kértük az Eszközök/Beállítások pa-rancs Mentés párbeszédpanel-lapjának Biztonsági másolat jelölő-négyzetének kiválasztásával).

A kis méret ikon a közepes (minimális és teljes közötti) mé-retű dokumentumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ez-zel az aktuális ablak nagyítható az eredeti (lehetséges legnagyobb) méretére. Az erre az ikonra kattintás a szerkesztett dokumentumab-lak ikonjával legördíthető menü Kis méret menüpontjának felel meg. Az ablaknagyítás ikon a nem teljes méretű dokumen-tumablak címsorának jobb oldali szélén található. Ezzel az aktuális ablak nagyítható az eredeti (lehetséges legnagyobb) méretére. Az erre az ikonra kattintással megegyező hatású Ctrl+F10 billentyű-kombináció vagy a szerkesztett dokumentumablak ikonjával le-gördíthető menü Teljes méret parancsa is. Ha egyetlen nem mini-mális (Kis méret) méretű dokumentumablakunk van, akkor ablakna-gyító hatást vált ki az Ablak/Elrendezés (Alt,A,e) parancs is.

A teljes méretű dokumentumablakban e helyett az ikon helyett az előző méret ikon jelenik meg. Megegyező hatású a Ctrl+F5

billentyűkombináció vagy a szerkesztett dokumentumablak ikon-jával legördíthető menü Előző méret parancsa is. A szerkesztett dokumentumablak ikonjával legördíthető menü további paran-csai a korábban ismertetettek szerint vonatkoznak az aktív doku-



mentumablakra (Áthelyezés – megfelel a Ctrl+F7 billentyűkombi-nációnak, Méretezés – megfelel a Ctrl+F8 billentyűkombinációnak).

1-12. ábra

Az aktív dokumentumablak kettéosztható, – ha a dokumentumtér-kép nincs bekapcsolva – és a két részben ugyanazt a doku-mentumot szerkeszthetjük (lásd az 1-13. ábrát). Mindkét résznek külön függőleges gördítősávja lesz, amelyekkel a dokumentum két része önállóan mozgatható, nagyítható. Munkánk eredménye to-vábbra is egyetlen fájlba kerül, mindegy melyik ablakrészből men-tünk.

A megosztás helyét a képernyőn a jobb oldali (függőleges) gördítősáv felett megtalálható vastag fekete vonaldarabka mozgatá-sával jelöljük ki. Erre a vonaldarabra kétszer kattintva, vagy a megosztójelet lenyomott bal egérgomb mellett az ablak tetejére mozgatva, illetve az Ablak/Felosztás megszüntetése parancsával a megosztás megszűnik. A két ablakrészben tetszőlegesen mozog-



hatunk a kurzormozgató gombok, az egér vagy a gördítősávok se-gítségével. A megosztott dokumentumban az aktív ablakrészt a ki-választott részbe mért egeres kattintással választjuk ki.

1-13. ábra

A függőleges és vízszintes gördítősáv az állományban való mozgást segíti, illetve a kurzor relatív helyét mutatja a rajta elhelyezkedő gördítőjel segítségével az állományon belül. Az állományban való mozgáshoz vagy a megfelelő irányba mutató gördítőikonra (nyilak-ra) kell az egérrel kattintani vagy a gördítőjelet kell a megfelelő irányba mozgatni. Az alsó (vízszintes gördítősáv) alatt található az állapotsor (lásd az 1-14. ábrát).

Az állapotsor megjelenítése ki- vagy bekapcsolható az Eszkö-zök/Beállítások/ Megjelenítés párbeszédpanel-lap Megjelenítés csoportjának Állapotsor jelölőnégyzetének kiválasztásával. Az állapotsor tartalma: Oldal – oldalszám, melynek kezdőértékét (az első oldal számát) beállíthatjuk,



Sz – szakasz- (fejezet)szám, abszolút (0-tól induló) oldalszám/összes oldalszám, Hely – kurzorpozíció távolsága a felső margótól, Sor – a kurzort tartalmazó sor száma (nem számít, hogy milyen méretűek), Betű – a kurzort tartalmazó oszlop (betű) száma.

1-14. ábra Továbbá az állapotjelzők, amelyek az aktuális üzemmódot jelzik, sőt – eltérően a korábbi Winword változattól – az üzemmódok be- és kikapcsolására is szolgálnak: MR – makrórögzítő üzemmód (megfelel az Eszközök/Makró parancsnak), KORR – változtatásjelző üzemmód (megfelel az Eszközök/Vál-toztatások követése Módosítások kiemelése parancsnak vagy a Ctrl+Shift+E billentyűkombinációnak), BŐV – kijelölő üzemmód (megfelel az F8 billentyűparancsnak), Magyar – a helyesírás ellenőrző által használt nyelv (beállítható még a billentyűzet váltással, illetve az Eszközök/Nyelv Nyelv megadása parancsnak), ÁTÍR – felülíró üzemmód (megfelel az Ins vagy az Insert billentyűnek),

– helyesírás-ellenőrzés (megfelel az Eszközök/Nyelvi el-lenőrzés parancsnak, illetve az Alt+F7 billentyűkombinációnak). Az automatikus ellenőrzés alatt a füzeten ceruza jelenik meg.

Az üzemmódok be- és kikapcsolását egérrel az állapotjelzőre kat-tintva oldjuk meg. Az üzemmódokat később részletesen ismertetjük.

Az állapotsor MR előtti részére duplán kattintva a Szerkesztés menü Ugrás... (F5, Ctrl+G vagy Alt,Z,U, illetve Ctrl+G billentyű-kombináció) parancsával egyező módon egy adott számú oldalra, könyvjelzőre, jegyzetre stb. ugorhatunk. A Winword képernyőnek ebben a legalsó sorában jelennek meg a program üzenetei és a pa-rancsok egymondatos emlékeztető leírása is. A képernyőn megjele-nő információk a Nézet és az Eszközök (Beállítások...) menük pa-rancsaival módosíthatók.



1-15. ábra

A Nézet menü Nagyítás... parancsával felnagyíthatjuk dokumentu-munk részleteit, hogy a finomabb apróságokat is megfigyelhessük (lásd az 1-15. ábrát). A Nagyítás dialóguscsoportban adjuk meg a nagyítás vagy a kicsinyítés mértékét. A konkrét rádiógomb kap-csolók mellett a Százalék gördíthető listából tetszőleges értéket is választhatunk. A következő választókapcsolókkal a képernyő szer-kesztőablakának kitöltését választhatjuk a kicsinyítés mértékének: Oldal szélessége: A lapszélességet, a lap teljes vízszintes méretét megjeleníti a margókkal együtt. Szöveg szélessége: A margók közötti területet mutatja be. Teljes oldal: A teljes lapot nagyítjuk úgy, hogy maximálisan kitöltse a rendelkezésre álló helyet. Több oldal: A kapcsolóval, illetve a mellette lévő ikon segítségével több oldal együttes megjelenítését állíthatjuk be. A beállításokat a Minta ablakban és az alatta található karakter-bemutató ablakban ellenőrizhetjük.

Párbeszédpanelek A legördülő menük három pontra végződő parancsaiból ún. párbe-szédpanel megjelenítése indítható. Ezekkel a kiválasztott parancsok paraméterezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító infor-



mációkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetartozó információcsoportok bekeretezve jelennek meg. A párbeszéd-panelek vezérlő elemei, amelyekkel a parancsok működését befo-lyásoljuk:

Kapcsoló vagy jelölőnégyzet: a kétállású kis négyzet, amelynek két állapota van ( ki- vagy bekapcsolt). Egy ablakban, illetve bekeretezéssel jelölt paramétercsoport-ban egyszerre több kapcsoló is be lehet kapcsolva. Kiválasztó- vagy rádiógomb: az egérrel rákattintva meg-nyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gombokat tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet be-nyomva (ezt a pont jelzi a körben).

Nyomógomb: A preferált gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végrehajtását egeres rákattintással, illetve a kiválasztás után az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. A Mégse „nyomógomb” az Esc billentyűnek megfelelően elveti a parancs végrehajtását.

Méretbeállító vagy léptetőmező: a nyilakra mutatva, illetve a kurzormozgató nyilakkal (fel, le) növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a mezőbe állva az adat pontosan beírható (lásd a 3-6. ábrán a nagyítás szá-zalékát beállító mezőt).

Kiválasztólista: A jobb oldali nyílra kattintva, vagy a me-zőre állva, és az Alt+↓ billentyűkombinációt megnyomva a legördülő menü feltárulkozik. A megfelelő elemet a lis-tából választjuk ki vagy a mezőbe írással adjuk meg.

A megfelelő gomb, kapcsoló vagy mező kiválasztását – billentyűzet-tel vezérelve – azokon sorban haladva adjuk meg. A Tab billentyűvel előre, a Shift+Tab billentyűvel hátra lépünk a kijelölési sorban. A kapcsolásra kijelölt jelölőnégyzet ki- és bekapcsolását a Szóköz billentyű vagy az Alt+ a megfelelő kapcsoló mellé írt elnevezés aláhúzott betűjének billentyűkombinációjával, vagy kattintva végezzük.



Megjelenítési üzemmódok A Word különféle szerkesztési, megjelenítési üzemmódokat biztosít, hogy az éppen végzett tevékenységünkhöz a megfelelő részletes-ségű képernyőkép álljon a rendelkezésünkre. Ezek is új elemekkel bővültek a Word 2000-ben.

1-16. ábra

A különféle üzemmódokat a Nézet menü parancsaival, illetve a Fájl menü Nyomtatási kép parancsával, Nyomtatási kép ikonjával vagy a vízszintes gördítősáv elején található ikonokkal kapcsoljuk be. Az egyes üzemmódokra általában jellemző, hogy a Szokásos eszköztár elemével a szerkesztőablak nagyítását állíthat-juk be. Ugyancsak a nagyításra szolgál a Nézet/Nagyítás... parancs is. Az új dokumentumok szerkesztését mindig az előzőleg beállított, szerkesztett dokumentum nézetében kezdjük, de mindegyik ablakot tetszőleges nézetre állíthatjuk (lásd az 1-16. ábrát, amelyben egy-



más mellett, ugyanazt a dokumentumot bemutatva jelenítjük meg az egyes nézeteket).

Mindegyik nézetben alkalmazható a dokumentumon belüli navi-gálást támogató, az alább ismertetett dokumentumtérkép. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor az adott szerkesztőablak két részre osztható (lásd az 1-12. ábrát). Egyszerre egy dokumentumot több szerkesz-tőablakban jeleníthetünk meg az Ablak menü Új ablak parancsával. Az ablakok egymás melletti elrendezésére szolgál az Ablak menü Mozaikszerű elrendezés parancsa. Az ablakhatárok egérrel új helyre húzhatók.

Normál nézet A Nézet menü Normál parancsával vagy az üzemmód mellé-

kelten bemutatott, a vízszintes gördítősáv bal oldalán megtalálható ikonjával kapcsoljuk be. Ebben az üzemmódban kedvező a szer-kesztési munka gépelési része, mert ez a leggyorsabb nézet. A nyomtatás során a papíron ettől eltérő forma jelenik meg. Az oldal végét csak pontsor jelzi, az ablakkeretek nem a végleges helyükön látszanak, az élőfej nem látszik, a képeket csak a beszúrási helyük jelöli, a lapszámozás nem látszik akkor sem, ha azt a Beszúrás menü Oldalszámok... parancsával bekapcsoltuk, a lábjegyzetek a dokumentum végén jelennek meg. Ebben az üzemmódban ugyan-akkor minden szerkesztőművelet használható, de egyes, „WYSIWYG” („azt kapod, amit látsz”) megjelenítést megkövetelő parancsok esetében, így a szövegdobozokkal kapcsolatos művele-tek esetén átvált a Nyomtatási kép nézetbe. A nagyítás a menüsor alatti standard eszköztárban szereplő százalékérték megadásával állítható be. A Nézet/Teljes képernyő paranccsal bekapcsolt teljes képernyős megjelenítésben a Word ablak szokásos elemeiből csak a vízszintes vonalzó marad meg.

Webes elrendezés nézet Ez a nézet a vízszintes gördítősáv elején megtalálható ikonnal,

vagy a Nézet menü Webes elrendezés parancsával kapcsolható be. Dokumentumaink ebben a nézetben látszanak a legjobban a



képernyőn és ebben a nézetben olvashatók a legkönnyebben. A szöveg mérete automatikusan a képernyőablak méretéhez igazodik. Csak ebben a nézetben, illetve a HTML formátumban látható a Formátum menü Háttér parancsával beállított háttérmintázat. Ha ezt nem adjuk meg, akkor előfordulhat, hogy csempeszerűen elhe-lyezkedő piros X jelek borítják a hátteret (lásd az 1-16. ábrát). Ko-rábban ennek a nézetnek felelt meg a Tallózás nézet, amelyben a Word automatikusan bekapcsolta a dokumentumtérképet is.

Nyomtatási kép nézet A Nézet menü Nyomtatási kép (korábban: Oldalkép) paran-

csával vagy az üzemmód (Nyomtatási elrendezés nézet) ikonjával olyan üzemmódot kapcsolhatunk be, ahol a valós sortördelés valós laptördeléssel párosul. Ezt nevezik nyomtatott forma nézetnek is. Ekkor a képek és a hasábok az üres területekkel együtt a helyükön látszanak. Az ábrákat az elfoglalt hellyel jelzi a rendszer, ha az Esz-közök menü Beállítások/Megjelenítés párbeszédpanel-lapon funk-ciójában a Kép helye kapcsolót kikapcsoljuk, akkor a képek is lát-szanak. Ugyancsak látszanak a margók, a lábléc, a fejléc, a szedési tükör is. Ezzel szemben ez az üzemmód időigényesebb. Ebben az üzemmódban használható az összes szerkesztőművelet.

Dokumentumtérkép A szerkesztőablak bal oldalán megjelenő dokumentumtérkép segít-ségével könnyen mozoghatunk a dokumentum egyik helyéről egy másikra (lásd az 1-17. ábrát). A dokumentumtérképpel gyorsan át-lapozhatunk egy hosszú, vagy egy csak képernyőn megjeleníthető dokumentumot úgy, hogy a dokumentumtérképen eközben nyomon követhetjük lépéseinket. A Nyomtatási kép üzemmódon kívül bár-mely üzemmódban bekapcsolhatjuk ezt a szolgáltatást.

A dokumentumtérképet a Nézet menü Dokumentumtérkép pa-rancsával, illetve a Szokásos eszköztár Dokumentumtérkép ikonjával kapcsoljuk be vagy ki. A szolgáltatás megjelenít minden címsor stílussal formázott bekezdést, vagy olyan bekezdéseket,



amelyeket a Formátum menü Bekezdés párbeszédpaneljén a Váz-latszint mezőben a Szövegtörzs-től eltérően formáztunk.

1-17. ábra

Vázlat nézet Ebben a Nézet menü Vázlat parancsával vagy az üzemmód

mellékelten bemutatott ikonjával beállítható az üzemmódban a do-kumentum logikai összeállításán, tartalmi szintjeinek kialakításán tudunk változtatni. A megjelenő új eszköztár segítségével különféle szinteket határozhatunk meg a tartalomjegyzék számára. A teljes sort itt már általában csak a vízszintes gördítéssel tudjuk megtekin-teni. A nyomtatás során a papíron ettől eltérő forma jelenik meg. Ebben az üzemmódban az élőfej csak a fejezetek elején látszik, a képeket csak a beszúrási helyük jelöli, a lapszámozás nem látszik akkor sem, ha azt a Beszúrás menü Oldalszámok... parancsával



bekapcsoltuk, a lábjegyzetek a dokumentum végén jelennek meg. Ebben az üzemmódban is használható minden szerkesztőművelet.

Ez az üzemmód segít a hosszabb dokumentum szerkezetének helyes kialakításában is. Érdemes a dokumentum vázlatának kiala-kításával kezdeni munkánkat, majd a megfelelő részleteket, fejeze-teket később kidolgozni.

Nyomtatási kép üzemmód Ebben az üzemmódban a Winword 6.0 változatától kezdődően

már szerkeszteni is lehet. Közben a program a teljes (a Fájl menü Oldalbeállítás parancsával beállított méretű) papírlapot, annak na-gyított részletét, vagy akár egyidejűleg több oldalt is a bekapcsolt ábrákkal és más objektumokkal, élőfejjel, lábjegyzettel stb. együtt a helyükön mutatja úgy, ahogyan az a nyomtatásban majd megjele-nik. Ez az üzemmód a Fájl menü Nyomtatási kép parancsával vagy az üzemmód ikonjával indítható (lásd az 1-18. ábrát).

A többi üzemmódtól eltérően itt csak egyetlen dokumentumot tar-talmazhat egyszerre a képernyő. Képernyőváltás és a többi Ablak menüben szereplő parancs nem hívható. Az eszköztárak ugyanúgy megjeleníthetők, mint a többi üzemmódban. Az üzemmód saját iko-nos eszköztárral rendelkezik, melynek parancsai egyértelműek. Az üzemmód ikonja azonban itt más szerepet kapott: benyomott állapotában az egérkurzor nagyítóvá alakul és ekkor kinagyítja a program azt a részletet, ahová mutatunk, majd kattintunk. Felenge-dett állapotában lehet ebben az üzemmódban szerkeszteni. Termé-szetesen ehhez a megfelelő nagyítást is beállíthatjuk (amelyen egy, legfeljebb két oldal látszik).

Az utolsó nyomtatási beállítások alkalmazásával kinyomtatja a dokumentumot. A nyomtatási lehetőségek beállítására a Fájl/Nyom-tatás parancs szolgál.

Újratördeléssel úgy zsugorítja össze a dokumentumot, hogy az csak a legszükségesebb helyet foglalja el.

Teljes képernyős üzemmódba vált.



Egy oldalt mutat.

1-18. ábra

Több oldalt mutat (lásd az 1-18. ábrát). Ki- vagy bekapcsolja a vonalzó megjelenítését.

Kikapcsolja az üzemmódot. Ugyanez az Esc billentyű hatá-sa. Visszatér a Nyomtatási kép üzemmódot megelőző nézetbe.

Segítség a felhasználónak A program súgórendszerét jelentősen módosították. Ugyanakkor a hagyományos módon megjelenő segítség is elérhető. Az összes 2000-es Office programból hívható szolgáltatás az Office Segéd, amely nem más, mint egy animált kis ábra, amely az egyes felada-tok végrehajtásához ötleteket, tanácsokat ad. Többféle formából választhatunk, ha nincs rá szükségünk a háttérbe vonul, vagy lezár-



ható. Emellett a megszokott, hagyományos, kulcsszó szerinti kere-sés és a Word 6.0-s változatában megjelent, a párbeszédpanelek elemeire vonatkozó keresés is használható. Ez utóbbit úgy alkal-mazzuk, hogy a párbeszédpanel jobb felső sarkában található ikonjára kattintunk, majd a kérdőjelre változott egérkurzorral ki-választott párbeszédpanel-elemre kattintunk. Kijelölés közben az Esc billentyűvel szakíthatjuk meg a súgó működését.

1-19. ábra

A helyi súgó a Súgó menü Mi ez? parancsával, a Shift+F1 billen-tyűkombinációval vagy az ikonra kattintással is megjeleníthető. Az ikonra kattintás után az egérkurzor formájúra változik. Ha ezzel megjelölünk egy képernyőelemet (rámutatunk és kattintunk a bal egérgombbal), akkor leírást kapunk az adott vezérlőelemről, menüparancsról. Ha ilyen kurzorral a dokumentum belsejébe kattin-tunk, akkor a kattintás helyén álló bekezdés jellemzőiről kapunk le-írást. Ebben az esetben ezt az üzemmódot az Esc billentyűvel fe-jezzük be (lásd az 1-19. ábrát).



A program súgója A Microsoft Word súgóját a Súgó menü-ből vagy az F1 billentyűvel, illetve a Szokásos eszköztár ikonjára kattin-tással hívjuk. A billentyű lenyomása után az Office Segéd jelenik meg (lásd az 1-20. ábrát). A Segéd feladataink megol-dását segíti súgótémák és tanácsok megjelenítésével.

A Segéd formáját és más tulajdonsá-gait a Beállítások gombra kattintás után határozhatjuk meg (lásd a 3-67. ábrát). A Segéd alakját a Minták párbeszédpanel-lapon választjuk ki. A Beállítások pár-beszédpanel-lap jelölőnégyzeteinek állá-sa szabályozza a Segéd működését. Az F1 billentyű érzékelése jelölőnégyzet bejelölése után az Office Segéd az F1 billentyű megnyomására jelentkezik. A jelölőnégyzetet kikapcsolva az F1 megnyomására az Office Segéd helyett a ha-gyományos Súgó jelentkezik. Ha az Office Segéd a képernyőn van, akkor a súgót kérhetjük kétszer a Segéd képére kattintva is. Az Offi-ce Segédet a Súgó menü Az Office Segéd elrejtése parancsával kapcsolhatjuk ki. A Ha útban van, odébb áll jelölőnégyzet bekap-csolt állapotában az Office Segéd ablaka automatikusan félrehúzó-dik a képernyőn megjelenő elemek, például párbeszédpanelek útjá-ból, illetve kicsinyíti annak ablakát, ha öt percig nem vettük igénybe a Segéd szolgáltatásait.

Az Ötletek visszaállítása nyomógomb visszaállítja a tippekre vonatkozó alapbeállításokat, így a már korábban megjelent tippek is újra feltűnhetnek.

A Napi jótanács megjelenítése indításkor jelölőnégyzet bekap-csolva a Word 7.0-ban megjelent „nap tippjét” látjuk viszont, amikor az Office programot elindítjuk. A Word szolgáltatásokkal való ismerkedésnek ez az egyik legegyszerűbb módja.

1-20. ábra



1-21. ábra

Súgó tartalom és tárgymutató Az F1 billentyű érzékelése jelölőnégyzetet kikapcsolva az F1 bil-lentyű lenyomása után, illetve a Súgó menü Microsoft Word Súgó-ja parancsára az 1-22. ábra szerinti Súgó ablak jelenik meg. Ugyanez megjeleníthető az Office Segédre kattintva megjelenő me-nü A súgótémák listájának megjelenítése parancsával. A párbe-szédpanel Tartalom (Contents) lapján a súgóból egész könyvtárat találunk. A keresett kötetet és fejezetet rákattintással választjuk ki.

A Megjelenítés ikonnal jelenítjük meg a Súgóablak tartalom és tárgymutató lapjait, amelyeket az Elrejtés ikonnal rejthetünk el ismét (lásd az 1-23. ábrát). A már megtekintett súgólapok között a

Vissza és az Előre ikonokkal mozoghatunk. A Nyomta-tás ikonnal kinyomtathatjuk a képernyőn megjelenített súgórészletet. A nyomtatás a dokumentumok nyomtatásánál ismertetett párbe-szédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramé-tereit (példányszám, sorbarendezés stb.).



1-22. ábra

A Tartalom párbeszédpanel-lapon az egyes fő témákat kötetek jelö-lik. Az egyes köteteket kijelölésük után a Megnyitás nyomógombra kattintással vagy dupla kattintással nyitjuk ki.

1-23. ábra A kinyitott kötet fejezeteire kattintva jelenítjük meg a részletes ismer-tetést (lásd az 1-24. ábrát, ahol megfigyelhetjük a fordítás hiányos-ságait is). Az ábra szerinti ablakban hiperhivatkozásokkal ellátott kulcsszavakra ismételten kattintva az adott tárgyszóhoz tartozó ma-gyarázatot kapjuk meg egy újabb párbeszédpanelen.



1-24. ábra

Az Answer Wizard párbeszédpanel-lapon kulcsszó szerint kereshe-tünk. A Tárgymutató (Index) párbeszédpanel-lapon a segítőrend-szer tematikus és alfabetikus sorba rendezett fejezeteit nézhetjük végig. Az egyes betűknek megfelelő billentyűkkel az adott betűvel kezdődő indexrészre ugrunk.

1-25. ábra

A Súgó menü Microsoft Word névjegye parancsa a licensz-információkon túl a rendszer állapotáról, a konfigurációról is tájékoz-tat. A részletes rendszerinformációkhoz nyomjuk meg a Rendszer-adatok nyomógombot (lásd a 1-25. ábrát) . A Terméktámogatás nyomógomb a Microsoft felhasználói támogatási rendszerének – hot-line – szolgáltatásairól tájékoztat (angolul).



A megfelelő rendszerkategóriákat a bal oldali ablakrészben választ-hatjuk ki. A + jellel jelölt csomópontokra kattintva újabb ágak bontha-tók ki, melyek a – jelre kattintva zárhatók be. Tehát kezelésük ha-sonló a könyvtárak, illetve a mappák kezeléséhez. A rendszerinfor-mációk elmenthetők, kinyomtathatók (a Fájl menü parancsaival vagy a megfelelő ikonokra kattintással), másolhatók (a Szerkesz-tés/ Másolás paranccsal), sőt állandóan a Word ablakban tartott megjelenítésüket is kérhetjük a Nézet menü Mindig látszik paran-csával. Ez egyes hibák keresésénél lehet hasznos.

A megváltoztatott adatokkal frissül a rendszerinformációs ablak, ha megnyomjuk az F5 billentyűt vagy kiadjuk a Nézet menü Frissí-tés parancsát. Ha egyes cserélhető médiák meghajtójánál „A meg-hajtó nem kész” értéket látjuk, az azt jelenti, hogy az adott meghaj-tóban nincs adathordozó (például CD).

Az Office a Weben paranccsal az Internet lehetőségeit felhasz-nálva csatlakozhatunk a Microsoft Web szerveréhez, ahonnan érté-kes információkhoz, ingyenes programokhoz, termékhírekhez jutha-tunk. Ez a szolgáltatás ugyan csak az angol nyelvű változattal fog-lalkozik, de az egyes letölthető programok, sablonok és kiegészíté-sek, valamint a „harmadik” társként, külső fejlesztők által kidolgozott eszközök jó szolgálatot tehetnek a Wordöt nagyüzemben használók számára.

Mint látjuk e paranccsal olyan webhelyre léphetünk, ahol nem-csak a Wordre, hanem a többi Office komponensre vonatkozó in-formációkhoz jutunk. Egyes szolgáltatások eléréséhez szükség le-het a regisztrációra, amelyet a vásárolt szoftverek dobozában lévő válaszkártyán, illetve az Interneten keresztül tehetünk meg.

dr. pétery kristóf: word 2000 feladatok és...

Documents