1

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Egészségügyi szervező szak

Egészségturizmus szakirány

Az egészséges életmód vizsgálata

A személyi edző fontossága

Konzulens:

Mató Juhász Annamária Lendeczky Lilla

2017

2

Tartalom

BEVEZETÉS ............................................................................................................ 4

Témaválasztás indoklása ...................................................................................... 4

A vizsgálatom iránya és célja ............................................................................... 4

1. AZ EGÉSZSÉG ................................................................................................. 7

1.1. Egészség fogalom alakulása ....................................................................... 7

1.2. Egészséget befolyásoló tényezők ................................................................ 7

2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD .............................................................................. 8

2.1. Életmód fogalma ......................................................................................... 8

2.2. Egészséges életmód ...................................................................................... 8

2.3. Mentálhigiéné .............................................................................................. 8

2.3.1. Fogalma ................................................................................................. 8

2.3.2. Lelki egészség ........................................................................................ 8

2.3.3. A lelki egészség feltételei ...................................................................... 9

2.3.4. A lelki egészségvédelem fontossága .................................................. 10

2.3.5. A lelki egészségvédelem fő feladatai ................................................. 10

2.3.6. A lélek személyi edzői ......................................................................... 10

2.4. Testmozgás ................................................................................................. 12

2.4.1. Mozgás és egészségkapcsolata ........................................................... 12

2.4.2. Testmozgás elkezdésekor meg kell határozni a tevékenység célját 14

2.4.3. A mozgási tevékenység értelmezése .................................................. 15

2.4.4. Önállóságra, aktivitásra nevelés ....................................................... 16

2.4.5. Kitartás képessége .............................................................................. 16

2.4.6. A tudatos fegyelemre nevelés ............................................................ 16

2.4.7. Mi a személyi edző feladata? ............................................................. 17

2.5. Táplálkozás ................................................................................................ 19

2.5.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása .............................. 20

2.5.2. Makrotápanyagok .............................................................................. 20

2.5.3. Mikrotápanyagok ............................................................................... 21

2.5.4. Miért fontos egészségesen táplálkozni? ............................................ 21

2.5.5. Az egészséges táplálkozás ismérvei ................................................... 22

3

2.6. Folyadékfogyasztás jelentősége................................................................ 24

3. Primer kutatás.................................................................................................. 25

3.1. Kutatásom vizsgálatának okai ................................................................. 25

3.2. Felvetéseim ................................................................................................. 25

3.3. Információgyűjtés megtervezése.............................................................. 26

3.4. A megkérdezés lebonyolítása ................................................................... 26

3.5.1. A kérdőívről általában ....................................................................... 27

3.5.2. A kérdőív kiértékelése ........................................................................ 27

4. KÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................. 35

4.1. Hipotéziseim értékelése ............................................................................ 35

4.2. Javaslat ....................................................................................................... 36

5. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................ 38

Felhasznált irodalom ........................................................................................... 39

Internetes források .............................................................................................. 40

ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................... 42

MELLÉKLETEK ................................................................................................... 43

1. számú melléklet ............................................................................................. 43

4

BEVEZETÉS

Témaválasztás indoklása

Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor arra törekedtem, hogy a tudatos és

helyes táplálkozás valamint testmozgás illetve a lelki egészség fontosságát

hangsúlyozva az egészségmegőrzésre egészséges életmódra hívjam fel a figyelmet.

Segítségemre van az egész családom is, akikkel a rendszeres sport mellett az

egészséges táplálkozásra és mentális egészségünkre is próbálunk odafigyelni.

Szakdolgozatom témájának kutatásában és a megfigyeléseimet megkönnyíti, hogy

testvérem egy miskolci edzőteremben dolgozik, mellette személyi edzőként is

tevékenykedik.

A vizsgálatom iránya és célja

Kutatásom célja szakdolgozatom első részében átfogó képet kapni a Miskolcon

megkérdezett emberek táplálkozásáról, mozgásról, életmódról,

egészségtudatosságról alkotott gondolkodásáról, véleményéről és szokásairól.

Rávilágítást kapni helyes-helytelen nézőpontokról.

Magyarország sajnos nem arról híres, hogy egészséges életet folytatna. A

statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a világon elsők között vagyunk a szív-és

érrendszeri, a daganatos betegségek és a cukorbetegség tekintetében. Bár vannak

olyan esetek is, amikor a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az

esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza.

Állításom szerint sajnos az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás

egyenlő az egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a

mozgás, rekreációs tevékenység, lelkiállapotuk. Illetve ha rendszeresen sportolnak,

megehetnek akármit „mivel úgyis lemozogják”. Nem megfelelő hozzáállás az sem

hogy kúraszerűen változtatnak (fogyókúra, tisztítókúra, léböjtkúra) nem életmódot.

Probléma, hogy rohanó világban az emberek többségének nincs ideje a mozgásra,

pedig elegendő egy kis esti séta vagy kocogás, vagy kerékpárral menni a

munkahelyre. Egy idő után ehhez hozzá lehet szokni, és kellő kitartással

megmaradnak ezek a szokások. Minden fejben dől el! Ha az ember elég kitartó

5

véghez tudja vinni céljait. Esetek többségében viszont a hozzáállással van a

probléma, már az első kisebb kudarc után vagy motiváció hiányában feladják és

visszatérnek a régi rossz szokásaikhoz.

Az emberek sokkal inkább hisznek az életmódváltást tervezők a női magazinok

vagy online blogok írásainak, barátok, ismerősök véleményeinek, mint a hozzáértők

szavának.

Az egészségesebb életmód igénye láthatóan megvan sokakban, mégis kisebbséget

alkotnak azok, akik ezt valóban meg is teszik"

Kutatásom célja szakdolgozatom másik részében az volt, hogy összefüggést

keressek a válaszadók edzőtermi edzés szokásai között. Konkrét adatok felmutatása,

hogy igenis szükséges szakértelemmel rendelkező edző segítségét igénybe venni a

sérülések elkerülése illetve a hatékonyabb fejlődés céljából.

A mozgás az ember életében az egészsége szempontjából az egyik legfontosabb

dolog. A mozgással ellensúlyozhatjuk a napi egyoldalú testi-szellemi terhelést,

kikapcsolódhatunk, új energiákat nyerhetünk. A test edzésének fontosságát

napjainkban sok ember elhanyagolja. Ezen kutatás célja az, hogy ismeretekkel

rendelkezzünk az edzési szokásokkal (a személyi edző szükségességéről). A

személyi edző az ember testi és lelki egészségét tartja elsődlegesen szem előtt. A

megfelelően kivitelezett gyakorlatokat csak szakemberek segítségével szabad

végezni, mivel egy helytelenül elvégzett mozgássorozat vagy egy rossz mozdulat

elég ahhoz, hogy kialakuljon egy nagyobb probléma, melyet esetleg azonnal nem is

észlelünk, de lehet, hogy a későbbieken komoly, hosszú távú problémát jelenthet.

Éppen ezért fontos a személyi edzésprogram, amit szakember állít össze, és

felügyeli annak szakszerű és pontos elvégzését. Egy szakképzett és elkötelezett

edzőnek a legfőbb feladatai közé tartozik, hogy teljes mértékben odafigyeljen az

edzettjeire munka közben, tanácsokkal lássa el, és átsegítse a fejlődés során adódó

nehézségeken . A személyi edzés több mint sport, mivel teljesen egyénre szabott,

személyes adottságokhoz egészségi állapothoz, nyújt egy olyan programot, amivel

biztos az eredmény. Egy edzővel könnyebben kilépünk a komfortzónánkból és

ezáltal saját határainkat feszegetjük. Emellett egy jó edző nem csak edzéstervet ír

6

elő, hanem folyamatosan tanít és motivál és ösztönöz, átsegít a nehézségeken, a

holtpontokon, példát mutat, egészségtudatos látásmódot kapunk, amely az egész

életvitelre pozitív hatással lehet. Az edzés ezáltal több lesz mint egy kötelező

feladat, hanem vágyni fogunk a mozgás által kapott örömre és pozitív érzésre.

A dolgozat felépítése

A dolgozatomban szeretném bemutatni a Miskolcon megkérdezett, illetve az

edzőterembe járók egészségtudatossággal kapcsolatosan alkotott nézeteit.

Hipotéziseket állítva majd ezeket bebizonyítva illetve cáfolva szeretném

megvizsgálni és bemutatni életmódbeli szokásaikat.

Kérdőív kitöltettetésével vizsgálom meg a megkérdezettek táplálkozási, mozgási,

edzési szokásaikat, lelkiállapotukat. Személyes beszélgetések során is szeretnék

információt gyűjteni.

7

1. AZ EGÉSZSÉG

1.1. Egészség fogalom alakulása

Az egészség fogalmának meghatározása kiemelt jelentőségű az

egészségtudományban. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen módosult a

fogalom jelentése.

A naturalista egészségmodell azt tekintette egészségesnek, akinél semmiféle

betegséget nem tudtak kimutatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak a testi

tüneteket produkáló betegségeket tekintették betegségnek. Sokszor a lelki tünetek

megnyilvánulásait büntetésnek, rontásnak vélték még a XX. században is.

A normativista egészségdefiníció szerint egészséges az aki, el tudja látni azokat a

feladatokat, amelyeket az adott helyzetben a társadalom elvár. Mára azonban

nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás sem pontos. A beteg ember is képes hosszabb-

rövidebb ideig a feladatokat, akár maximális szinten is teljesíteni. Ezeket az

egyenlőtlenségeket hívatott csökkenteni az Egészségügyi Világszervezet

definíciója. Az egészség WHO meghatározása „Az egészség a teljes testi, lelki és

szociális jóllét állapota nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya.”

(Matlákné 2010)

1.2. Egészséget befolyásoló tényezők

Az egészséget több tényező befolyásolja, külső (Természeti környezet, Társadalmi

környezet, Szociális és gazdasági tényezők, Kulturális háttér) és belső (Az egyén

fejlettségi szintje, Intellektuális háttér, Az egyén saját állapotának felismerése,

Érzelmi és lelki tényezők, Genetikai tényezők) tényezők. (Matlákné 2010)

Úgy gondolom ahhoz, hogy valaki egészséges életmódot tudjon élni fontos, hogy

tisztában legyen az egészséggel, mint fogalommal.

8

2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

2.1. Életmód fogalma

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan

élünk, melyek jellemzők ránk, és meghatározzák egyéniségünket. (Hidvégi,

Kopkáné, Müller 2015)

2.2. Egészséges életmód

Egészséges életmód összetevői: mentálhigiéné, mozgás, táplálkozás, szórakozás,

pihenés, lakóhely, munkahely. Az életmód lehetővé teszi az egészség megőrzését,

az aktív, hosszú életet. (Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)

Szakdolgozatomban az első három összetevőt fogom vizsgálni.

2.3. Mentálhigiéné

2.3.1. Fogalma

A mentálhigiéné szó a köznyelvben a lelki egészséget jelenti. A fogalomnak két

nagy értelmezési lehetősége van. Egyrészt létezik egy szűkebb, egészségügyi

megközelítés, mely szerint lelkileg valaki egészséges vagy nem. Ebbe az

értelmezésbe beletartozik a lelki egészség előmozdítása, védelme. Másrészt a

mentálhigiénének létezik egy tágabb felfogása. Az újabb kutatások szerint az

egészség, mint állapot korántsem csak az egészségügyön belül értelmezendő.

Sokkal összetettebb tényezők eredményeként kialakuló, fenntartható állapot. Ebben

a megközelítésben a lelki egészség gondozásának része minden lelki érték,

kapcsolati kultúra fejlesztése. A mentálhigiénén ezért a lelki, kapcsolati kultúrát,

valamint az önmagunk elfogadását, az önismeretet, a másik, illetve a másság

elfogadását, a szociális, kulturális különbözés tolerálását is értjük (Schuttler 2001,

Itzes et al. 2006). (www.kutaso.hu)

2.3.2. Lelki egészség

Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része, a lélek nincs

megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s

9

mint mikor a mérleg nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, kileng az egyik

irányba. Adott esetben pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a

súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy

mekkora is lesz a lelki egyensúly felborulása. A lelki egyensúly eléréséért nagyon

sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért az életben. Nehézséget jelent, hogy a

befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de mindenképpen célravezető. Saját

lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat tehetünk. A legfontosabbak:

tiszta környezet, kiegyensúlyozott étrend, megfelelő időbeosztás, testmozgás; a

stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás, megfelelő tájékozódás, mely segít a

probléma megoldásában, emberi kapcsolatokra valótörekvés. (Hidvégi, Kopkáné,

Müller 2015)

2.3.3. A lelki egészség feltételei

A lelki egészség feltétele a jó minőségű környezet: jó minőség – relatív fogalom,

élhető, az apavető komfortigényeket kielégítő, esztétikus, elegendő, lakóteret

biztosító környezet. Az egyénnek elegendő élettere van a személynek, komfortos

környezet, ahol adottak az alapvető szolgáltatások, esztétikus környezet. Az

önbecsülés: tisztában van, ismeri saját tudását, képességeit. Kellő önbizalommal

rendelkezik. A saját erősségeit, gyengeségeit reálisan ismeri. Kóros, ha túlzott, vagy

ha alacsony az önértékelése. Érzelmi érettség: az egyén tisztában van, ismeri önnön

érzelmeit, és tudja kezelni és kontrollálni ezeket, képes felnőttként viselkedni,

adekvát érzelmi válaszokra képes. Önmagunkkal való bánni tudás képessége:

nemcsak az érzelmeivel, hanem a gondolataival is tud bánni, irányítani tudja a

cselekedeteit. Az érzelmekre jellemző, hogy elragadja az embert, uralkodik a

gondolkodáson és a logikán. Nem mindegy, hogy milyen gondolkodást engedünk

meg magunknak Társadalmi támogatottság: Nem mindegy, hol élünk: demokrácia

vagy diktatúra. (Maslaw féle piramis csúcsa az önmegvalósítás. A társadalom

függvénye, hogy mennyi lehetőségem van az önmegvalósításra). (www.kutaso.hu)

10

„A mentálhigiéné egy mindent átható elv, szemlélet és gyakorlat, ami segít

megőrizni az egészséges biológiai és pszichológiai állapotot a kóros környezeti

ártalmak elhárításával és a deviáns viselkedési formák helyreállításával.” (Bagdy

Emőke 1993)

2.3.4. A lelki egészségvédelem fontossága

Napjainkban a társadalom, illetve az emberiség figyelme is a lélek egészségének védelme

felé fordul. Indokolt ez az odafigyelés és sürgető is, mert világszerte növekszik a krónikus,

nem fertőző betegségek aránya, nő a torzulás az idegi és a pszichés állapotot tekintve,

életmódváltás figyelhető meg, de ez sajnos negatív irányú.

Lelki okai lehetnek pl. a gyomorfekélynek, magas vérnyomásnak. A betegségek kb. 50%-a

mögött lelki bajok húzódnak meg. (www.kutaso.hu)

2.3.5. A lelki egészségvédelem fő feladatai

1. A lelki egészség megőrzése, fenntartása

2. A lelki probléma létrejöttének megelőzése (prevenció). A megelőzés elsősorban a

pszichikus ellenálló képesség fokozását jelenti, ezt követően a betegség oki hát-terének

feltárását, majd azok elhárítását. Ha valakinek a pszichés ellenálló képessége nagyobb,

akkor a betegségekkel szembenálló képessége is nagyobb.

3. A megbomlott lelki harmónia és egyensúly helyreállítása (rehabilitáció)

(www.kutaso.hu)

2.3.6. A lélek személyi edzői

Új módszer terjed a világban, meglehetősen nagy sebességgel. A coaching a

nyolcvanas években, amerikai terapeuták által kifejlesztett, lelkierő-növelő egyéni

önismereti képzés.

Kialakított feladatok segítségével fedezik fel a kliensben lévő erőt, amellyel saját

magát sikeresebbé, boldogabbá teheti. A coach hasonlóan dolgozik, mint a személyi

edző a konditeremben, de a testi helyett a lelki állóképesség megerősítésére

összpontosít.

A szabad döntések korát éljük. A lehetőségek határtalanok, mégis, néha mintha

irányt tévesztenénk. Kevesen vallják magukat igazán boldognak, önmagával

11

harmóniában élő, magát őszintén sikeresnek valló emberrel találkozni manapság

ritka alkalom. Természetes, hogy belekapaszkodunk mindenfélébe, ami segíthet

kikormányozni magunkat a zátonyok közül, vagy megtámaszthatja megroggyant

lelkünket. Mindenki másra esküszik. A coaching a problémákra és azok

megoldására koncentrál. (nlcafe.hu)

Tehát az életvezetési tanácsadás – life coaching –valójában egyénre szabott

fejlesztés.

Az életvezetési tanácsadó a találkozások alkalmával a megoldandó problémákat és

az elérni kívánt célokat szem előtt tartva segít rendet tenni saját életükben.

Kezdőlépésként közösen felvázolják a jelenlegi helyzetet és a megvalósításra

kitűzött célokat. A beszélgetések során értő figyelemmel hallgat, eközben

észrevételeket tesz és kérdésekkel ösztönöz. Segít a probléma beazonosításában, a

beszélgetések alkalmával a dolgok mélyére ás, a múlt helyett a jelenre és a jövőre

koncentrál. Ez a fajta megközelítés fejleszti az önismeretet, megerősíti a

képességeket, készségeket, támogatja a célkitűzéseket, segít megfogalmazni, hogy

pontosan mit is akar elérni. A módszer ettől hatékony. (humankarrier.com)

Konkrét tanácsokat az adott helyzetre csak kifejezett kérésére ad, de a lényegre törő

kérdések nyomán az ügyfél jellemzően maga ismeri fel lehetőségeit, vagy buktatóit

és találja meg azokat a válaszokat, amelyeket saját döntéseként felelősen tud

alkalmazni és amik hozzásegítik az eredményességhez, céljai eléréséhez. Ez nem

terápia – éppen ezért súlyos esetekben nem alkalmazható! A konzultáció mentálisan

egészséges embereknek való. Minden olyan esetben, amikor szükséges, hogy valaki

kívülről, friss szemmel, szakmai ismeretek birtokában segítő motivációval

szolgáljon egy, az életében felmerült konkrét kihívással, megoldandó problémával

kapcsolatban, vagy éppen megelőző jelleggel. Olyankor, amikor egyedül nem

igazán tudjuk hogyan tovább. (humankarrier.com)

A coach személyre szabott programmal segíti a hozzá fordulót az előtte álló feladat

megoldásában vagy a kitűzött cél elérésében. Segít a tudatosság növelésében, az

addig sikertelenül alkalmazott viselkedésminták azonosításában, illetve új,

helyesnek vélt attitűdök, stratégiák kialakításában. (humankarrier.com)

12

Mit csinál egy life coach?

Meghallgat, amikor a kliens elmondja, milyen a helyzete, amiben segítséget

kér.

Kérdez, hogy minden részletet tisztázzanak, ami a jövő alakítása

szempontjából lényeges.

Elgondolkodtat, kizökkent, olykor meglepő eszközökkel (irodalmi,

művészeti alkotások használatával) világítja meg azokat a gondolkodási

sémákat, amelyek nem feltétlenül járnak sikerrel a vendég életében, valamint

azokat is, amelyek viszont segítenek helyzetének javításában.

Megismertet olyan eszközökkel, amelyeket bármikor elővehet, ha esetleg

újabb válságba kerül.

Bátorít és ünnepel: bátorítja, ha elbizonytalanodik, és mindig elismeri, ha

valamit jól csinált.

Egy jó coachban olyan „lelki trénerre”, segítőre lehet találni, aki a kérdéseivel,

illetve az általa alkalmazott különféle gyakorlati módszerekkel abban támogat, hogy

a vendég jobban megismerje önmagát, feltárja a problémáját, és olyan megoldást

találjon, amely számára a legjobb, és ami ennél is fontosabb: ami eredményre is

vezet. Kétségtelen, hogy a saját magával való szembenézés, a rendszerezés nem

mindig fájdalommentes ugyan, de megéri.

A coaching segítségével felfedezheti az önismeret, a fejlődés, a saját döntés örömét!

Fontosnak tartom a lelki harmóniát (jóban legyünk önmagunkkal) hiszen ha ez

megvan pozitívabban állunk a mozgáshoz. (humankarrier.com)

2.4. Testmozgás

2.4.1. Mozgás és egészségkapcsolata

A rendszeres mozgás célja és értékei között az egészség kiemelt helyet foglal el.

Hogyan értelmezzük napjainkban az egészséget? Erre ad választ az alábbi

gondolatmenet.

13

Az ismert WHO meghatározás szerint az egészség (well-being), nemcsak az emberi

szervezet betegségtől és gyengeségtől való mentességét, hanem a teljes testi, lelki és

szociális jólétet jelenti (WHO, 2002).

A korszerű gondolkodás tehát az egészséget testi, mentális és szociális

egyensúlyként, harmóniaként értelmezi. Biológiai szempontból ez az egyensúlyi

állapot az egészséges ember szervei és szervrendszerei, valamint az emberi

szervezet és környezete között áll fel. Pszichológiai aspektusból nézve akkor

egészséges valaki, ha személyiségének dinamikus működési egyensúlyát tartósan

képes biztosítani. Ehhez alkalmazkodnia kell az őt körülvevő természeti (éghajlat,

időjárás, higiéniai és táplálkozási körülmények, stb.) és társadalmi (az együttélés

szabályai, szokásrendek, munkával, családdal, nemi szerepekkel kapcsolatos

elvárások, stb.) környezethez. Minél szilárdabb, stabilabb ez az egyensúly, annál

egészségesebb a személyiség.

Az előbbi példákból is látszik, hogy az egészség fenntartásához az egyén állandó

aktivitására van szükség mind megelőzés, mind rekreációs területen. Az egészség

megtartására irányuló aktivitás egyik alapvető formája a testmozgás, amely minden

életmegnyilvánulásunknak is része.

Gondoljuk át, hogy hogyan hat a mozgás az egészségre? A megfelelő mennyiségű

és intenzitású tevékenység hozzájárul az egészséges testi fejlődéshez. Hiányában

sem a csontrendszer, sem az izomzat, de a belső szervek, sőt az idegrendszer és az

agy sem fejlődnek a kívánatos mértékben. Természetesen egy testi vagy szellemi

értelemben fejletlen ember hátrányba szorul az „alkalmazkodási versenyben”, ami

az egészség fenntartását jellemzi. A mozgásban gazdag életmód a testi egészség

fenntartásához minden életkorban elengedhetetlen. Gondoljunk csak a

mozgásszegény életmódból fakadó „népbetegségekre”, mint a kóros elhízás, a

magas vérnyomás, vagy a csontritkulás.

De legalább ilyen mértékű a mozgás hatása a lelki, mentális és szociális egészségre,

hiszen jelentős mértékben hozzájárul önmagunk megismeréséhez, és hiteles

önismeret birtokában önértékelésünk is valós helyére kerül. Számtalan lehetőséget

nyújt a tevékeny életre, kezdeményezésre, aktivitásra és fontos szerepet tölt be az

emberek közötti kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, ápolásában is. A

14

fizikailag is aktív közös tevékenység kialakítja a közösség tagjaiban az

elfogadottság, a baráti közösségbe tartozás érzését, fejleszti a kapcsolatteremtő és

konfliktusmegoldó képességet, a szolidaritást, a toleranciát. (Nagy, Bognár, Farkas,

Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,

Vináné 2011)

A mozgás tehát egyaránt pozitív hatással van az egészség testi, lelki és szociális

összetevőire.

2.4.2. Testmozgás elkezdésekor meg kell határozni a tevékenység célját

A környezet – személyiség – tevékenység kölcsönhatásainak rendszerében a

tevékenység dinamikus összekötőkapocs, melynek során létrejöhet a kapcsolat a

személyiség és a környezet között. A kapcsolat a környezeti tényezők és az ember

között egy állandóan érvényesülő kölcsönhatás, amelyben az ember folyamatosan

fejlődik, miközben befolyást gyakorol a környezetére.

Az ember életmódjára tehát mindenkor az a legjellemzőbb, hogy hogyan rendezi

tevékenységeit. Mi jellemzi időbelisége, állandósága, gyakorisága, kedveltségi foka

szerint, milyen értéktudat és rendszer alakítja és befolyásolja. (Nagy, Bognár,

Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó,

Tihanyiné, Vináné 2011)

A tevékenység folytonos ismétlődése során válik az életmód alkotóelemévé. Az

ismétlődés természetesen az egyén választását teszi szükségessé, amelyben az adott

szituációt értékelve választja meg a számára legmegfelelőbbet. Az egyént a

választásban objektív körülmények és azokon kívül érdekeinek és szükségleteinek

hatása befolyásolja, valamint az, hogyan értékeli az adott szituációt. (Nagy, Bognár,

Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó,

Tihanyiné, Vináné 2011)

15

2.4.3. A mozgási tevékenység értelmezése

A sportpedagógiai alapfogalmak között a sportot többféleképpen is megkísérelték

meghatározni. Nem volt könnyű feladat, nem csupán a nagyon eltérő nézetek, a

lehetséges különféle nézőpontok miatt, hanem azért sem, mert rendkívül komplex

fogalom. E helyütt valamivel könnyebb a helyzet, mert csupán ha szorítkozunk,

hogy a sportot, mint tevékenységet alapvető jellemzői szerint határozzuk meg.

„A sport a testi aktivitás meghatározott formája. Nem egyértelmű jelenség, a játék,

a küzdelem, és a munka megjelenéseként jelentése összetett. Jellemzői: a sportbeli

gyakorlat, a törekvés a technikai ismeretekre, a tudásvágy és tanulás, a teljesítés és

teljesítmény – összehasonlítás, a szervezett sportban a verseny. Ezen jellemzői

alapján a sport a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, ebben a

vonatkozásában a szabadidő részterülete. A sport minden területen interakciót tesz

lehetővé más személyekkel.” (Röthig, P. 1976). (Bíróné 2011)

Ehhez a meghatározáshoz feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a sporttevékenység,

rendszeres testmozgás tudatosan és többnyire önkéntesen vállalt cselekvésmód.

Mint ilyen, erősen ható indítékok alapján, meghatározott motívumok késztetésére

jön létre. (Bíróné 2011)

Kiemelhető jellemző sajátosságként a teljesítményre való irányultság.

A tevékenység struktúrája:

a tudatosan meghatározott cél, eredményelérés érdekében történik,

a teljesítmény – elvárás, amely mindig társadalmi és egyénspecifikusan

meghatározott,

maga a teljesítés folyamata, mely az alacsonyabb szinttől halad a magasabb

felé,

a teljesítmény, mint a tevékenység eredménye. (Bíróné 2011)

16

A teljesítés a személyiség egészének részvételével történik, ugyan elsősorban a

fizikai potenciálok megtestesítője, de az összes személyiségjegy megnyilvánulása

közepette. (Bíróné 2011)

A rendszeres testmozgás az emberi tevékenységrendszeren belül nem egyértelműen

szabadidős tevékenység, hanem sokkal inkább tanulás, munka, játék. Van benne

önmegvalósítás, önkéntesség, önállóság, alkotói jelleg is. A teljesítménybeli

különbségek megértése is csak ezen dimenziók mentén értelmezhetők. (Bíróné

2011)

2.4.4. Önállóságra, aktivitásra nevelés

A mozgás arra bátorítja az embert, hogy cselekedjék és vegyen részt az élet olyan

területein is, amely mindennapi életén kívül fekszik. Segít kialakítani és fejleszti a

kezdeményezési készséget és felelősségérzetet. . (Nagy, Bognár, Farkas, Gombocz,

Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné, Vináné

2011)

2.4.5. Kitartás képessége

A kitartás képessége összetett fiziológiai-pszichikai jelenség. Szükséges alapja az

állóképesség. Pszichológiailag szükséges hozzá a monotóniatűrés, a tartós

érdeklődés, a biztos motivációs bázis, a kitartó figyelem. . (Nagy, Bognár, Farkas,

Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,

Vináné 2011)

2.4.6. A tudatos fegyelemre nevelés

A rendszeres mozgás alkalmas eszköz a fegyelmezett magatartás kialakítására, az

önuralom gyakorlására akár a külső, akár a belső ellentétes késztetések leküzdése

miatt. Szükséges az önfegyelem és kitartás az eredmény felé való törekvés nehéz,

hosszú útján, de a sikerek és balsikerek elviselésében is. (Bíróné 2011)

17

Az önfegyelem, tudatos fegyelmezettség kialakulásának feltételei: az önmagunk

feletti uralom, önuralom, a helyes önértékelés, a szabályok, követelmények ismerete

és elfogadása, a közösséghez való alkalmazkodás képessége. . (Bíróné 2011)

Ezek kialakításában, és a felmerülő nehézségek leküzdésében segíthetnek a

szakemberek (life coach/ életvezetési tanácsadó, személyi edző)

2.4.7. Mi a személyi edző feladata?

Az jó edző, a számára alapvető és nagyon fontos feladat a vendég személyiségének

megbízható ismerete. Ebben a kérdésben okkal fordulnak a szakemberek a

pszichológia tudományához. (Bíróné 2011)

A személyi edző feladatkörébe tartozik az állapotfelmérés, a tartáshibák

megfigyelése, teljes anamnézis. Ezek ismeretében és a vendég céljainak

megfelelően állítja össze az edzéstervet, táplálkozási tanácsokat ad és folyamatos

kontrolt biztosít nem csak az edzéseken, hanem a hétköznapokban is, ha arra van

szüksége. Egy jó személyi edző igazi támasz lehet akár a „harcban” is. Emberi

tulajdonság, hogy hajlamosak vagyunk feladni, ellazsálni a dolgokat. Nagyon sok

embernek éppen ezért nem megy az otthoni edzés. Ha motivált, akkor is

számtalanszor előfordul, hogy inkább a komfortzónában marad. Nagy jellemnek

kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki magától átlépje. Ezért van az, hogy igen, még a

testépítőknek, sportolóknak és sokszor maguknak az edzőknek is van saját személyi

trénerük. Nem beszélve arról, hogy egy edző sokkal több tudást halmozott fel a

terhelést illetően, biztosítja, hogy a helyes technikával dolgozzon az egyén, amely

az egészséges, jó fizikális állapotban lévő emberek számára is nagyon fontos, de a

problémás eseteknek pedig kiemelten. A megfelelő terhelés, a gyakorlatok helyes

kivitelezése és a folyamatos kontroll pedig sokkal gyorsabb eredményeket hoz, mint

a komfortzónás, helytelen és sokszor feladott saját edzés.

18

Nem mindegy, hogy valaki foglalkozásnak, pénzkeresési lehetőségnek tekinti

csupán, vagy ez az „élete”, és a hobbija is. Aki nem teszi bele szívét, lelkét, az a

személyi edző, nem jó edző.

A tréner segít a gépek, eszközök helyes használatában (mert a fejlődés, a kitűzött

cél, csak a helyes használat függvényében érhető el), továbbá összeállít egy

megfelelő étrendet (grammra, ml-re, darabra kikalkulálva).

A jó személyi edző ismérvei:

Iskolában szerzett minősítéssel rendelkezik, valamint a személyi edző

szakképzettsége mellett, más hasznosítható szaktudása is van, mint például

természetgyógyász, sport/gyógymasszőr, gyógytornász esetleg pszichológus,

hiszen a személyi edzők részben pszichológusok is.

Hiteles külső: Sportos testalkattal, ápolt és rendezett külsővel rendelkezzen,

hogy meggyőző tudjon lenni.

Fontos, hogy a vendég a legfontosabb, rajta van a hangsúly. Ennek érződnie

kell az edzéseknél.

Határozott legyen, jó kommunikációs készséggel rendelkezzen!

Pozitív kisugárzás: Ahhoz, hogy a közös munka eredményes legyen minden

szempontból lényeges, kell egy kölcsönös szimpátia. Pozitív kisugárzású,

optimista edző által sokkal elszántabbá, motiváltabbá tud válni. Pszichésen

pozitívan hat, hiszen minden agyban dől el, és ez által a fejlődés is jóval

eredményesebb tud lenni.

Precizitás, pontosság: Egy jó tréner az előre megbeszéltek alapján, jól

átgondolva határozza meg a terveket, illetve az edzésidőpontokat. Az

edzésekre mindig pontosan érkezik, és csak tényleg kivételes esetben

módosítja, vagy mondja le az időpontokat.

Sajnos egyre többször előfordul, hogy a személyi edzők csak szóban

mondják el a gyakorlatok lényegét, kivitelezését. Ahhoz, hogy a

legszabályosabban tudja végrehajtani valaki, kell egy tökéletesen, lassan

végrehajtott mintát látni. Egy jó edző minden esetben bemutatja a gyakorlat

19

helyes kivitelezését, miközben elmagyarázza, hogy az mi mindenre jó, és

mire kell kifejezetten figyelni, amikor csinálja.

Nem ringat hiú ábrándokba. Nem fogja azt mondani, amit hallani szeretne,

hanem mindig tükröt tart felé. Ellenben sokkal inkább motivál, ösztönöz, így

a segítségével el fogja tudni érni a célját. Ehhez megfelelő kitartás,

küzdelem, elszántság és célorientáltság szükséges.

Egy tréner feladata nem csak a célnak megfelelő gyakorlatok instruálásával

kezdődik, és ér véget. A kliensének megfelelő bemelegítést tart az edzés

előtt, végül pedig egy potenciális mennyiségű, minőségű és célirányos

nyújtással fejezi be. (rcnews.hu)

Végezetül a jó edző a munkája iránt rendkívül alázatos és elhivatott, sugárzik

belőle, hogy imádja csinálni, és örömét leli abban, ha másoknak segíthet. Nem csak

az edzések során van jelen, hanem segít leküzdeni a felmerülő testi és lelki

nehézségeket. A jó személyi edző egyben a pszichológus illetve az életvezetési

tanácsadó feladatkörében is szerepet vállal. (rcnews.hu)

Meglátásom szerint, aki lelkileg és testileg is odafigyel magára a teljesség igénye

érdekében a táplálkozásra is kellőképpen oda fog figyelni.

2.5. Táplálkozás

Az egészség nem más, mint a teljes testi és lelki egészség harmóniája. Ha

táplálkozásunk nem eléggé változatos, sokoldalú és kiegyensúlyozott, akkor az

teljesítményünk csökkenéséhez vezethet. A hiányos étrendből kifolyólag

fáradékonnyá, ingerlékennyé, rosszkedvűvé válhatunk, végül hosszútávon

egészségünkre is káros hatással van, meg is betegedhetünk, mely kihat az emberi

kapcsolatainkra is. Ez azonban fordítva is igaz. Nem elég tudatosan táplálkozni, a

helyes étrendre odafigyelni. Rendszeres testmozgás hiányában hamar elhízhatunk,

mely különböző betegségek forrása lehet, mely szintén kihat az emberi

kapcsolatokra is. . (Nagy, Bognár, Farkas, Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros,

Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné, Vináné 2011)

20

2.5.1. Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása

Egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában, mégis nehéz eligazodni az

egymásnak ellentmondó információhalmazban. Első lépésként tisztázzuk le mit is

jelent az „egészséges táplálkozás” fogalma. Sokan egészséges ételek fogyasztását

értik alatta. Az „egészséges étel” nem megfelelő kifejezés, hiszen a forgalomban

lévő élelmiszerek mindegyike egészségesnek tekinthető. Viszont vannak olyan

ételek, italok, amelyek fogyasztása gyakrabban, másoké jóval ritkábban ajánlott. Az

egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és

mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. Ezáltal a

betegségek kockázatát minimálisra csökkenthetjük. Az egészséges étrendnek

megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát

adó tápanyagokat, makrotápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és

energiát nem adó, mikrotápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és

nyomelemeket). Próbáljunk változatosan táplálkozni minél többféle nyersanyag

felhasználásával, a lehető legtöbbféle készítési módot alkalmazva.(Hidvégi,

Kopkáné, Müller 2015)

2.5.2. Makrotápanyagok

A fogyasztásra kerülő élelmiszerekben, legnagyobb mennyiségben jelenlévő

energiát adó, illetve építőanyagok.

Szénhidrátok: szervezetünk fő energiaforrásai, de ezek mellett az agyműködésben

is fontos szerepet játszanak. Szénhidrátok a cukrok és a keményítő, melyet

megtalálhatunk a gabonafélékben (gabona magvak, kenyérfélék, rizs, tészta),

gyümölcsökben, zöldségfélékben, tejben és tejtermékekben, ezen kívül rengeteg

italféleségben is. Ezek közül nem mindegy, hogy melyiket választjuk, mivel a

hasznosulás mértéke nem megegyező.

Fehérjék: testünk építőelemei, melyek elengedhetetlenek a növekedéshez és a

károsodott sejtjeink regenerációjához. Szerepet játszanak az emésztésben és a

betegségekkel szembeni védekezésben. Legnagyobb mennyiségben, a húsokban, a

21

tejben és tejtermékekben, tojásban, halakban illetve tenger gyümölcseiben és az

olajos magvakban lelhetők fel.

Zsírok: a legnagyobb energiamennyiséget tartalmazó tápanyagoknak számítanak.

Segítenek szöveteink felépítésében és egyes vitaminok, pontosabban a zsírban

oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásában. Zsírok előfordulása telítetlen illetve

telített formában lehetséges. Telített zsírokat tartalmaznak a vörös húsok, tojás, tej,

tejtermékek, telítetlen zsírokat pedig az olajos magvak, növényi olajok. A zsírok

fontosak a szervezet számára, de fogyasztásukkor azért nagy körültekintéssel

járjunk el. (www.egeszsegeseletmod.com)

2.5.3. Mikrotápanyagok

Az előbbiekben említett 3 főbb tápanyag mellett szervezetünk számára szintén

nélkülözhetetlenek az úgy nevezett mikrotápanyagok, vagyis a vitaminok és az

ásványi anyagok. Az összefoglaló nevükben is benne van a jelző, hogy mikro

tápanyag, ami mutatja, hogy kis mennyiség is elegendő belőlük, melyet a változatos

táplálkozás biztosít számunkra táplálék kiegészítők alkalmazása nélkül is.

Ásványi anyagok, vitaminok: A szervezet zavartalan működéséhez a vitaminok és

ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen. Az ásványi

anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy

milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványi anyagok nagyobb

mennyiségük miatt viszonylag könnyebben megtalálhatók, a nyomelemeket

azonban – mint nevük is mutatja – csak nyomokban lehet kimutatni a szervezetben.

A vitaminok nélkülözhetetlen szerves vegyületek, mert létfontosságú szerepet

töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, így az immunvédekezésben, az

enzimek működésében vagy a vérképzésben. .(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)

2.5.4. Miért fontos egészségesen táplálkozni?

Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például hogy milyen

neműek vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A

betegségek többségének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelősek életmódunk és

22

táplálkozásunk által. Ezeket a betegségeket hívjuk életmód- és táplálkozásfüggő

betegségeknek. Magyarországon a daganatos betegségekből származó halálozás a

világon az egyik legnagyobb. Ez a szomorú statisztikai adat megváltoztatható lenne,

hiszen a daganatos betegségek 30-40%-a megelőzhető egészséges táplálkozással. A

kardiovaszkuláris betegségekből származó halálozás is olyan civilizációs probléma,

ami sok esetben szintén elkerülhető. Egészséges táplálkozással és életmóddal a szív-

érrendszeri betegségek egyharmada megelőzhető. Kimutatások szerint kb. kétszer

annyi zsiradékot (és ezen belül nagyon magas a telített zsírsavak aránya az

egyszeresen és főleg a többszörösen telítetlen zsírsavakhoz képest) és koleszterint,

valamint három-négyszer annyi konyhasót fogyasztunk, mint amennyire

szükségünk van. Élelmi rostfogyasztásunk jóval az ajánlott mennyiség alatt marad.

Ezzel jó talajt biztosítunk az érelmeszesedés, magas vérnyomás kialakulásához, ami

jelentősen növeli a szívinfarktus, agyvérzés veszélyét. A túlzott energiabevitel és

cukorfogyasztás nemcsak az elhízás kockázatát rejti magában, hanem a II. típusú

cukorbetegség kialakulását is. A fent felsorolt betegségeket sokkal kevesebb idő és

energia ráfordítással előzhetjük meg, mint amennyi időt, energiát felemészt a

kialakult betegség kezelése, nem beszélve a betegségek okozta rossz közérzetről.

Az egészséges jelző arra utal, hogy jó táplálékválasztással, menütervezéssel,

ételkészítéssel és étkezési ritmussal elegendő energia és tápanyag kerül a

szervezetünkbe ahhoz, hogy tartósan egészségesek maradjunk. Ehhez ismerni kell

az egészséget védő, megőrző és a betegséget megelőző, azaz az “egészséges

táplálkozás” útmutatásait. Az egészséges táplálkozás annyi energiát juttat a

szervezetbe, amennyire szükség van, nem többet, nem kevesebbet.(Hidvégi,

Kopkáné, Müller 2015)

2.5.5. Az egészséges táplálkozás ismérvei

Az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében rendszeresen

fogyasszunk zöldségféléket, főzelékféléket és gyümölcsöket. Ezek a táplálékok nem

növelik a zsír- és koleszterin bevitelt, sóban szegények, másrészt gazdag forrásai az

igen értékes, betegségmegelőző hatású, vízben oldódó élelmi rostoknak. Nem

23

utolsósorban vízben oldódó vitaminokat juttatnak a szervezetbe. Az utóbbi időben

különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a C-vitamin (aszkorbinsav) és az A-

vitamin előanyaga, a bétakarotin iránt. Ez a két vitamin ugyanis hatásosan gátolja az

érelmeszesedéses folyamat, valamint a rákos burjánzás kialakulását. Az E-vitamin

is hasonlóképpen védőhatású, de ez a vitamin elsősorban az olajos magvakban, a

csíraolajokban, a búzacsírában és a szójaolajban fordul elő igen nagy

mennyiségben, de jelen van a tejben, a tejtermékekben, a tojásban, a húsokban, a

legtöbb margarinban, valamint a zöldség- és a főzelékfélékben is. Az egészséges

táplálkozás során nélkülözhetetlen a burgonya, valamint a gabonafélék (a főtt tészta,

a búzadara) fogyasztása. Ügyelni kell azonban az elkészítésre, mert például az igen

divatossá vált olajban és zsírban sült hasábburgonya, burgonyaszirom nem tartozik

az egészséges táplálkozás napi gyakorlatához (persze, a vajjal készült burgonyapüré

sem). A kenyerek és a péksütemények csoportjából a teljes kiőrlésű lisztből készült

barna változatok különösen értékesek, mert a bennük lévő élelmi rostok serkentik a

bélműködést. .(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)

Az egyik legfontosabb hogy jelentősen csökkenteni kell táplálkozásunkban a

zsiradék mennyiségét. Közismert tény az is, hogy a túlzott zsiradékfelvétel nemcsak

jelentősen növeli az étrend energiatartalmát és ezzel az elhízás kifejlődésének

legfontosabb tényezője, hanem közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában is.

Óvakodjunk a sok koleszterint tartalmazó táplálékoktól. Ezek közé tartoznak a

belsőségek (agy, velő, szív, vese, tüdő) és a tojás. Van koleszterin a húsokban, a

húskészítményekben, a tejben és a tejtermékekben is, ám jóval kisebb

mennyiségben, mint az előbbiekben. A máj szintén tartalmaz koleszterint, de

értékes vitamin- és mikroelem tartalma miatt helye van az egészséges

táplálkozásban. Kerüljük az édességek rendszeres élvezetét és a bőséges cukrozást.

Az édesség iránti természetes vágyat friss gyümölcsökkel elégítsük ki. A lekvárok

és a befőttek cukortartalma nagy, de kevesebb vitamint tartalmaznak, mint a friss

gyümölcsök.(Hidvégi, Kopkáné, Müller 2015)

Végül kerüljük a túlzott sózást. Az élelmi anyagokban elegendő só van, az

élelmiszerek jelentős részében pedig túlságosan is sok. A húskészítmények, a

24

sajtok, a konzervipari termékek sok sót tartalmaznak, sőt még a kenyér is

számottevő sóforrás, ezért legalább mi ne sózzuk tovább a táplálékot.(Hidvégi,

Kopkáné, Müller 2015)

2.6. Folyadékfogyasztás jelentősége

Az egészséges életmódnak nem csak a rendszeres testmozgás és a változatos

táplálkozás, de a megfelelő folyadékfogyasztás is elengedhetetlen része.

Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzés

a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. Fokozottan figyelni

kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolni kell a vízveszteséget.

Minden olyan esetben, amikor az energiaigény megnövekszik, a folyadékigény is

növekszik. Fontos, hogy odafigyeljünk a napi rendszeres és elegendő

folyadékpótlásra. Testtömegünk 70%-át víz képezi, éppen ezért a víz fontos

szerepet játszik.

· Testünk hűtő rendszerének irányítása

· A szöveteken keresztüli tápanyag szállítása

· A vér megfelelő koncentrációjának biztosítása

Mind – mind olyan szerepek melyeket a folyadéknak köszönhetünk.

Az egészséges szervezetben a folyadékfelvétel, illetve leadás egyensúlya biztosítja a

megfelelő működést. Ha a folyadékfelvétel kisebb, mint a leadás, akkor a

szervezetben vízhiányos állapot lép fel, aminek számos káros következménye

szédülés, fejfájás, nyugtalanság, zavartság. A folyadékszükségletet sokféle itallal

tudjuk fedezni, de leginkább ajánlott vízzel pótolni. . (Nagy, Bognár, Farkas,

Gombocz, Hamar, Kovács, Mészáros, Ozsváth, Rétsági, Rigler, Szabó, Tihanyiné,

Vináné 2011)

25

3. Primer kutatás

3.1. Kutatásom vizsgálatának okai

Szakdolgozatomban szerettem volna megvizsgálni az általam megkérdezettek

mozgási és táplálkozási szokásaikról valamint az egészséges életmódról kialakított

képükről és hozzáállásukról információt gyűjteni.

3.2. Felvetéseim

Első hipotézis: Sajnos a hazai lakosság nagy része számára az egészség értéke

elsősorban akkor tudatosul, amikor azt már veszélyben érzi. Meglátásom szerint

akik rendszeresen mozognak (vizsgálatomban edzőterembe járnak) tájékozottabbak

az egészséges életmóddal kapcsolatban. Jobban odafigyelnek a prevencióra és a

mozgás és a táplálkozás illetve a mentálhigiéné egyensúlyát életmódként viszik be a

mindennapjaikba.

H1: Azok, akik rendszeresen mozognak (edzőterembe járnak)

egészségtudatosabbak.

Második hipotézis: Az egészséges életmód kialakítása egy folyamat eredményeként

jön létre. E folyamathoz több tényező is hozzátartozik. 3 alapvetője a helyes mozgás

és az étkezés egyensúlya és a lelki egészség. Véleményem szerint sok ember

megfeledkezik az egyensúlyról, csak egy adott tényezőre fókuszál.

H2: Az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás egyenlő az

egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a mozgás, vagy

fordítva.

Harmadik hipotézis: A személyi edző jelenléte önbizalmat is ad a kezdetekben, még

időben eloszlathatja az esetleges tévhiteket a fogyókúra, a diéta és az edzés

helytelen gyakorlatainak rögződése előtt. Végig segít a változás útján (motivál,

ösztönöz).

26

H3: Személyi edzővel eredményesebb fejlődést érhetünk el.

Negyedik hipotézis: Az ember testi és lelki egyensúlyát, harmóniájának

megteremtését tartja szem előtt. Rávezet a helyes útra, átsegít a holtpontokon és

személyes jelenlétével motivációt biztosít.

H4: A személyi edző egyben a lélek trénere is.

3.3. Információgyűjtés megtervezése

Hipotéziseim beigazolásához vagy megcáfolásához, az adatok összegyűjtésére a

kérdőíves megkérdezést illetve személyes beszélgetést választottam. A megkeresés

személyes formában történt, mivel úgy gondoltam, hogy számomra ez a

legközvetlenebb, leggyorsabb és legpontosabb eljárás, hogy információkat gyűjtsek.

A kérdőív anonim volt, hogy biztosítsam a válaszadók névtelenségét, abban bízva,

hogy hitelesebb válaszokat kapok. Egyszerűséget, könnyen megérthetőséget és

átláthatóságot vettem főbb szempontomnak a kérdőívem elkészítésekor.

Törekedtem arra, hogy olyan kérdéseket fogalmazzak meg, melyekből érdemi

információkat kapok. A nyílt kérdések bonyolult kiértékelése miatt csak zárt

kérdéseket tettem fel. Törekedtem könnyen értelmezhető kérdéseket feltenni. Végül

pedig igyekeztem, hogy a kérdések száma és az azok megválaszolásával töltött idő a

legminimálisabb legyen a minőség rovása nélkül.

3.4. A megkérdezés lebonyolítása

A valós megkérdezés előtt a kérdőívemet a közvetlen környezetemből kiválasztott 4

személlyel teszteltettem, hogy képet kapjak annak áttekinthetőségéről,

érthetőségéről és kitöltésének idejéről. Tesztalanyaim személyes véleménye szerint

a kérdőív könnyen értelmezhető, gyorsan kitölthető melynek ideje nem több mint 3

perc.

Kérdőíves felmérést végeztem 80 emberrel, akik készséggel álltak rendelkezésemre,

ebből 50 fő az edzőterem vendége, az utcán megkérdezettek közül pedig 30 fő

27

töltötte ki, ezek eredményeit külön értékeltem ki. 80 kiértékelhető kérdőívet kaptam

vissza a megkérdezettektől.

A kérdőív teljes egészében megtekinthető a mellékletben.

3.5. A válaszok feldolgozása, kiértékelése

3.5.1. A kérdőívről általában

A kérdőívem 15 kérdésből áll, mely a demográfiai tényezőkön kívül a

megkérdezettek életmódjáról való információkra utalnak.

3.5.2. A kérdőív kiértékelése

Először a demográfiára vonatkozó kérdéseimet szeretném bemutatni, hogy egy

általános képet tudjak nyújtani a megkérdezettek neméről, életkoráról.

1. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés)2. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés)

Amint az ábra is mutatja az edzőteremben megkérdezettek 54%-a még az utcán

megkérdezettek 60%-a a női nem képviselői.–ezzel a ténnyel dolgozatomban külön

nem foglalkoztam–.

54%

46%

Neme?

Nő Férfi Összesen 50 fő

60%

40%

Neme?

Nő Férfi Utcán megkérdezett 30 fő

28

3. ábra Kor szerinti megoszlás (saját szerkesztés) 4. ábra Korosztály szerinti megoszlás (saját szerkesztés)

Amint az ábra is mutatja az edzőteremben megkérdezettek közül 40-50 év közötti

még az utcán megkérdezettek közül az 51 év feletti korosztály töltötte ki

kérdőívem.–ezzel a ténnyel dolgozatomban külön nem foglalkoztam–.

A megkérdezettek egészségtudatosságának vizsgálata

Első hipotézisem saját tapasztalatom alapján állítottam fel, hiszen én is rendszeresen

járok edzőterembe. Meglátásom szerint azok, akik nap mint nap ide járnak

egészségtudatosabb életmódot élnek.

Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot a lenti ábrán

látható eredményeket kaptam.

12%

28%

46%

14%

Korosztálya?

25 év alatt

26-39 év

40-50 év

51 év felett

Összesen 50 fő

14%

23%

23%

40%

Korosztálya?

25 év alatt

26-39 év

40-50 év

51 év felett

Összesen 50 fő

29

5. ábra Egészségtudatos életmód fontossága (saját szerkesztés)

Amint az ábra is mutatja és a hipotézisemben állítottam a teremben megkérdezettek

94%-amég az utcán megkérdezettek csak 56%-a tartja fontosnak egészséges

életmódot.

6. ábra A megkérdezettek egészségérzete (saját szerkesztés)

Arra a kérdésemre, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek a terembe járóktól

átlagosan a „nagyon (sosem betegeskedem)” és „viszonylag egészséges vagyok”

még az utcán megkérdezettek többsége a „viszonylag egészséges vagyok” és

„kevésbé (gyakran betegeskedem) válaszokat adta.

47

17

3

13

Edzőteremben megkérdezett 50 fő

Utcán megkérdezett 30 fő

Fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot?

Nem Igen

9

27

9

0 4 4

9 10

3 4

Nagyon (sosem betegeskedem)

Viszonylag egészséges vagyok

Kevésbé (gyakran betegeskedem)

Semennyire Nem tudom

Mennyire érzi egészségesnek önmagát? Edzőteremben megkérdezett 50 fő Utcán megkérdezett 30 fő

30

7. ábra Vérnyomás ellenőrzése (saját szerkesztés) 8. ábra Testsúly ellenőrzése rendszeres (saját szerkesztés)

Az ábrán látható, hogy mindkét csoport odafigyel a testsúlyára illetve a

vérnyomására.

9. ábra A megkérdezettek mozgási rendszeressége (saját szerkesztés)

Amint az ábrán mutatkozni látszik az edzőteremben megkérdezett 50 fő 58%-a jár

heti 2 alkalommal vagy többször, 22% heti 1 alkalommal, mindössze 2% kéthetente

párszor és 18% havonta párszor. Az utcán megkérdezett 30 ember 20%-a jár heti 2

alkalommal vagy többször, 33% heti 1 alkalommal, 20% kéthetente párszor és 20%

havonta párszor.

Naponta Hetente Havonta Évente többször

27 19

4 0 8

15 7

0

Milyen rendszerességgel ellenőrzi a testsúlyát?

Edzőteremben megkérdezett 50 fő

Utcán megkérdezett 30 fő

Naponta Hetente Havonta Évente többször

6 12

30

2

11 12 7

0

Milyen rendszerességgel ellenőrzi a vérnyomását?

Edzőteremben megkérdezett 50 fő

Utcán megkérdezett 30 fő

Havonta párszor

Kéthetente párszor

Heti 1 alkalommal

Heti 2 alkalommal vagy többször

9

1

11

29

8

6

10

6

Milyen rendszerességgel végez testmozgást?

Utcán megkérdezett 30 fő Edzőteremben megkérdezett 50 fő

31

Táplálkozási és mozgási szokásaik vizsgálata

10. ábra A megkérdezettek szakember által írt étrend igénye (saját szerkesztés)

Amint azt az ábra is mutatja a terembe járók több mint a fele, 52%-a kért már

szakembertől személyre szabott étrendet, azt viszont sajnálattal vettem tudomásul,

hogy az utcán megkérdezettek mindössze 27%-a kért már.

11. ábra Testmozgás fontossága (saját szerkesztés) 12. ábra Testmozgás fontossága (sajátszerkesztés)

A teremben megkérdezettek 58%-a nagyon fontosnak tartja és senki nem jelölte,

úgy hogy nem fontos számára a testmozgás. Átlagban 4,44-re értékelte az 50 fő. Az

Edzőteremben megkérdezett 50 fő

Utcán megkérdezett 30 fő

52%

27%

48%

73%

Szakembertől kért-e személyre szabott étrendet?

Igen nem

0

2

3

16

29

1 (nem fontos)

2

3

4

5(nagyon fontos)

Edzőtermi 50 fő

Ötös skálán mennyire tartja fontosnak testmozgást?

1

3

9

7

10

1 (nem fontos)

2

3

4

5(nagyon fontos)

Utcai 30 fő

Ötös skálán mennyire tartja fontosnak a testmozgást?

32

utcán megkérdezettek is szükségesnek tartják a mozgást 33% nagyon fontosnak

találja. Átlagban 3,73-ra értékelte a 30 fő.

13. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés) 14. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés)

A diagramon megfigyelhető, hogy az általam megkérdezett mindkét csoport

számára nagyon fontos az egészséges táplálkozás, hiszen senki sem jelölte azt, hogy

egyáltalán nem szükséges megfelelően étkezni. Az átlagokat tekintve az

edzőteremben 4,38-as még az utcán 4,1-es átlag született.

0 2 4

17

27

Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges

táplálkozást?

0 2

6

9

13

Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges

táplálkozást?

33

A kérdőívemben szerepelnek még dohányzással- és alkoholfogyasztással

kapcsolatos kérdések is, amelyeknél a válaszokra nagyon kíváncsi voltam.

15. ábra A megkérdezettek dohányzási szokása (saját szerkesztés)

Magyarországon nagyon sok a daganatos megbetegedés, melynek egyik kiváltó oka

a dohányzás. Sajnos a megkérdezettek között is viszonylag magas százalékban

vannak azok, akik napi rendszerességgel dohányoznak. Az edzőtermi válaszadók

8%-a napi több mint egy dobozzal, 20%-a napi kevesebb, mint egy dobozzal még az

utcán megkérdezettek 20%- a napi több mint egy dobozzal és szintén 20%-a

válaszolta azt, hogy napi kevesebb, mint egy doboz cigarettát szív el.

Nem dohányzom

Alkalmanként,ritkán

Igen, napi 1 doboznál kevesebbet

Igen, napi 1 doboznál többet

23

13

10

4

8

10

6

6

Dohányzik?

Utcai 30 fő Edzőtermi 50 fő

34

16. ábra A megkérdezettek alkoholfogyasztási szokása (saját szerkesztés)

Sajnálatos tény, hogy kis hazánk vezető pozíciót tölt be az alkoholfogyasztás

mennyiségét illetően a világban. Ennek ellenére szerencsére a megkérdezettek igen

nagy százaléka csak alkalmanként iszik, de az utcán megkérdezettek 17%-a napi

rendszerességgel fogyaszt szeszes italt. Az előző kérdéseim azért lényegesek az

egészségünk fenntartása érdekében, mert pont az előbb felsorolt káros anyagok

vezethetnek akár magas vérnyomás kialakulásához is. Magyarországon az emberek

nagy arányban szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küszködnek, ezért fontos,

hogy a lakosság figyelmét minden veszélyt jelentő termékre felhívjuk.

Soha

Ritkán, alkalmanként

Havi 1-2 alkalommal

Hetente többször

Naponta

3

16

20

9

2

1

7

9

8

5

Fogyaszt-e alkoholt?

Utcai 30 fő Edzőtermi 50 fő

35

4. KÖVETKEZTETÉSEK

4.1. Hipotéziseim értékelése

H1: Azok, akik rendszeresen mozognak (edzőterembe járnak)

egészségtudatosabbak.

Hipotézisem beigazolódott, hiszen azok, akik rendszeresen mozognak, testileg-

lelkileg egészségesebbnek érzik magukat. Jobban és tudatosabban odafigyelnek

önmagukra és környezetükre.

Véleményem szerint fontos, hogy az egészséges életmód 3 fő alappillérét (mozgás,

rekreációs tevékenység, mentálhigiéné, odafigyelt táplálkozás) testünket-lelkünket

egyensúlyban tartsuk. Ha egészségesek vagyunk, és harmóniában élünk

önmagunkkal illetve környezetünkkel, akkor minden, ép, teljes, egész, és

összhangban működik.

H2: Az emberek úgy gondolják, hogy az egészséges táplálkozás egyenlő az

egészséges életmóddal, mivel helyesen táplálkoznak elhanyagolható a mozgás, vagy

fordítva.

Ez a hipotézisem megcáfolásra került, hiszen mindkét csoportból azok, akik

magasra értékelték, fontosnak tartják a mozgást, ugyanúgy a táplálkozásra való

odafigyelést is elengedhetetlennek tartják. Fordítva is így volt, akik azt jelölték,

hogy számára kevésbé számít a mozgás az az étrendet is figyelmen kívül hagyja,

alacsonyra értékelte szükségességét.

H3: Személyi edzővel eredményesebb fejlődést érhetünk el.

Ez a hipotézisem beigazolódott. hiszen a beszélgetéseim során a megkérdezettek a

következő pozitívumokat illetve tapasztalatokat mondták el mióta szakemberrel

edzenek. A személyi edző mind elméleti, mind gyakorlati tudással, tapasztalattal

rendelkezik. Megvan a mentális, pszichológia felkészültsége és ezt hitelesen át tudja

adni vendégeinek. Megvan a kellő ösztönzés, inspiráció, hogy folyamatosan tudjon

fejlődni ezen a területen. Ez vonatkozik az életmód, táplálkozás, mozgás és a

36

mentálhigiénére. Folyamatosan fenntartja az érdeklődést, hogy a fejlődés töretlen

legyen.

H4: A személyi edző egyben a lélek trénere is.

Negyedik hipotézisem abszolút megerősítést nyert. Az akaraterő fejleszthető és ezt

tudatosítja is. Az edző segít átlendíteni a holtponton, nem engedi, hogy feladjuk.

Hat a vendég lelkére és folyamatosan instrukciókkal látja el, hogy ez a helyes út

hosszútávon egészségünk fejlesztésének és megtartásának érdekében. A beszélgetés

alapján sokan elmondták, beismerték, hogy ez a kellő lelkierő nem volt meg az

egyéni életmódút keresésnél és ez a személyi edző a segítségével pozitív fordulatot

vett.

4.2. Javaslat

Az egészség olyan érték, melynek fontosságát az ember csak akkor ismeri fel

igazán, amikor elveszíti azt.

A legfontosabb az, hogy tudatossá váljon, a megfelelő életmód, mely hatékony

megelőző módszer, hatékonyabb, mint egyes gyógyszerek.

Ez az odafigyelés három összetevőre vonatkozik. Először is figyeljünk oda, mit

eszünk, iszunk, kerüljük a nehéz, zsíros, mesterséges adalékokból készült ételeket,

italokat. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt. A többi táplálékkal legyünk

mértékletesek. Kerüljük a káros szenvedélyeket, úgy, mint a dohányzást,

alkoholizálást, sok kávét, édességet. Második összetevő a mozgás és a pihenés. A

harmadik a legnehezebb és a legfontosabb: ez a lelki béke, a harmónia, önmagunk

elfogadása.

Sokan azzal érvelnek, hogy akikben nincs meg a megfelelő inger az

egészségtudatos életmód kialakítására és még megfelelő külső segítséget nem

kaptak, hogy az egészséges életmód költséges és időigényes.

Mi lehet drágább az egészségünknél? Valóban költséges a minőségi étkezés és a

testmozgás, de milyen sokba kerülnek a gyógyszerek?

37

A helyes életmóddal tartalmas, minőségi életet élhetünk, eltolhatjuk az idősödés

folyamatát.

Ezért igyekszem én is a környezetemben élő embereket arra bíztatni, hogy a helyes

életmódot és tartalmas életminőséget válasszák az egészséget romboló helytelen

helyett. A megszerzett tudást, tapasztalatot, a harmónia által kapott pozitív érzést

egymásnak mindenki átadja.

38

5. ÖSSZEFOGLALÁS

Szakdolgozatom alapjának sikerült egy olyan témát választanom, melyet

érdeklődéssel tudtam tanulmányozni.

Az egész egészséges életmód dolog összetettebb annál, mint ahogy azt gondolják.

Vannak hullámvölgyek, és megpróbáltatások. A két általam vizsgált csoport közül

az edzőteremben (rendszeresen mozgók) megkérdezettek felmérésem alapján

tudatosabban tesznek egészségük érdekében. Mindannyiunknak le kell mondanunk

a káros szenvedélyekről tudván, hogy azok nem egészségesek. Nem olyan könnyű

lemondani ezekről, de az egészséges életmód eléréséhez elengedhetetlen! Minden

fejben dől el! Ha az ember erősen elhatározza és elég kitartó, akkor egy idő után

már nem fog vágyódni ezek után. Az elfogyasztott ételek és a mozgás kihatással

van a lelkiállapotunkra. Az egészségtelen ételek a rendszertelen vagy az elhanyagolt

mozgás rossz lelkiállapot mellett a túlfeszített munkatempó, a sok stressz és az

ebből adódó álmatlan éjszakák negatív hatással vannak egészségünkre.

Tehát egészséges életmód kialakításához a három legfontosabb tényező betartására

kell odafigyelni. Egyik a másik nélkül nincs összhangban, hiányában a harmónia

felborul. Véleményem szerint a lelki egyensúly, mentálhigiéné megteremtése és

fenntartása talán a legnehezebb. Ennek eléréséért, mint az életben mindenért nagyon

sokat kell küzdeni és dolgozni. Saját tapasztalatom alapján a következő legyőzendő

kihívás az egészségtudatos táplálkozás. Ezt követi a rendszeres mozgás. Többször

vagyunk úgy, hogy mélypontra kerülünk vagy elveszítjük a kellő motivációt,

ilyenkor segíthetnek a személyi edzők, akik nem engedik, hogy feladjuk.

Ösztönöznek és a folytatásra bíztatnak.

Mindannyian azt szeretnénk, hogy egészségesen, testi és szellemi erőnk teljében

minél hosszabb, életet éljünk szeretteink, barátaink körében.

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán

a betegség hiánya”.(WHO,2002)

39

IRODALOMJEGYZÉK

Felhasznált irodalom

Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit,

Szegnerné dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor - Sportelméleti

ismeretek-4. fejezet - Sport és pszichológia, test és lélek – Gáspár Mihály

Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)

Bíróné dr. Nagy Edit, Bognár József, Farkas Judit, Gombocz János,Hamar Pál,

Kovács Attila Tamás, Mészáros János, Ozsváth Károly, Rétsági Erzsébet, Rigler

Endre, Salvara, I. Marina, Szabó Béla, Tihanyiné Hős Ágnes, Vináné Kokovay

Ágnes-Sportpedagógia – Kézikönyv a testnevelés és sport pedagógiai kérdéseinek

tanulmányozásához

Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)

Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit,

Szegnerné

dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor- Sportelméleti ismeretek

Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011)

Matlákné Csizmadia Györgyi -A testi-lelki egészség fenntartásának lehetőségei

Ligatura Kft. (2010)

Hidvégi Péter, Kopkáné Plachy Judit, Dr. Müller Anetta –Az egészséges életmód

EKF Líceum Kiadó (2015)

40

Internetes források

http://www.humankarrier.com/tanacsadas/eletvezetesi-tanacsadas-life-coaching/

Letöltve: (2016.05.30)

http://www.kineziologia-es-coaching.hu/Mi-a-life-coaching/39/

Letöltve: (2016.05.30)

http://szemelyicoaching.hu/mi-az-a-life-coaching/

Letöltve: (2016.05.30)

http://www.nlcafe.hu/ezvan/20050907/a_lelek_szemelyi_edzoi/

Letöltve: (2016.05.30)

http://rcnews.hu/jo-szemelyi-edzo-10-fontos-ismerve/

Letöltve: (2016.05.30)

http://24.hu/elet-stilus/2013/12/16/milyen-a-jo-szemelyi-edzo/

Letöltve: (2016.05.30)

http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-

taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/

Letöltve: (2016.05.31)

http://medicalonline.hu/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag__merre_tartunk_

Letöltve: (2017.02.05)

http://aktivsport.blog.hu/2015/06/23/a_szemelyi_edzo_fontossaga

Letöltve: (2017.02.05)

http://www.humankarrier.com/tanacsadas/eletvezetesi-tanacsadas-life-coaching/http://www.kineziologia-es-coaching.hu/Mi-a-life-coaching/39/http://szemelyicoaching.hu/mi-az-a-life-coaching/http://www.nlcafe.hu/ezvan/20050907/a_lelek_szemelyi_edzoi/http://rcnews.hu/jo-szemelyi-edzo-10-fontos-ismerve/http://24.hu/elet-stilus/2013/12/16/milyen-a-jo-szemelyi-edzo/http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/http://www.egeszsegeseletmod.com/egeszseges-taplalkozas/index.php/2010/02/taplalkozas-es-a-sport-kapcsolata/http://medicalonline.hu/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag__merre_tartunk_http://aktivsport.blog.hu/2015/06/23/a_szemelyi_edzo_fontossaga

41

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-

eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-

az-eletvitel

Letöltve: (2017.04.08.)

http://www.kutaso.hu/docs/Mentalhigene_aprilis_kutaso.pdf

Letöltve: (2017.04.08)

http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/food/food01.html

Letöltve: (2017.04.08)

http://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/a-folyadekfogyasztas-jelentosege-szerepe

Letöltve: (2017.04.08)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/az-eletmod-es-az-eletvitel-osszetevoi-szuksegletek-korulmenyek-szokasok/az-eletmod-es-az-eletvitelhttp://www.kutaso.hu/docs/Mentalhigene_aprilis_kutaso.pdfhttp://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/food/food01.htmlhttp://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/a-folyadekfogyasztas-jelentosege-szerepe

42

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját szerkesztés) 2. ábra Nemek szerinti megoszlása (saját

szerkesztés) ...................................................................................................................................... 27

3. ábra Kor szerinti megoszlás (saját szerkesztés) 4. ábra Korosztály szerinti megoszlás (saját

szerkesztés) ...................................................................................................................................... 28

5. ábra Egészségtudatos életmód fontossága (saját szerkesztés) ...................................................... 29

6. ábra A megkérdezettek egészségérzete (saját szerkesztés) .......................................................... 29

7. ábra Vérnyomás ellenőrzése (saját szerkesztés) 8. ábra Testsúly ellenőrzése rendszeres (saját

szerkesztés) ...................................................................................................................................... 30

9. ábra A megkérdezettek mozgási rendszeressége (saját szerkesztés) ............................................ 30

10. ábra A megkérdezettek szakember által írt étrend igénye (saját szerkesztés) ............................ 31

11. ábra Testmozgás fontossága (saját szerkesztés) 12. ábra Testmozgás fontossága

(sajátszerkesztés) .............................................................................................................................. 31

13. ábra Táplálkozás fontossága (saját szerkesztés) 14. ábra Táplálkozás fontossága (saját

szerkesztés) ...................................................................................................................................... 32

15. ábra A megkérdezettek dohányzási szokása (saját szerkesztés) ................................................. 33

16. ábra A megkérdezettek alkoholfogyasztási szokása (saját szerkesztés) ..................................... 34

43

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

1.Neme?

o Nő

o Férfi

2. Korosztálya?

o 25 év alatt

o 26-39 év

o 40-50 év

o 51 év felett

3.Fontosnak tartja-e az egészségtudatos életmódot?

o igen

o nem

4.Mennyire érzi egészségesnek önmagát?

o nagyon (sosem betegeskedem)

o viszonylag egészséges vagyok

o kevésbé (gyakran betegeskedem)

o semennyire

o nem tudom

5.Milyen rendszerességgel ellenőrzi a vérnyomását?

o naponta

o hetente

o havonta

o évente párszor

6. Milyen rendszerességgel ellenőrzi a testsúlyát?

o naponta

o hetente

o havonta

o évente párszor

44

7.Milyen rendszerességgel végez testmozgást?

o havonta párszor

o kéthetente párszor

o heti 1 alkalommal

o heti 2 alkalommal vagy többször

8.Kivel edz?

o egyedül

o barát, barátnő

o személyi edző

o egyéb

9.Szakembertől kért-e személyre szabott étrendet?

o igen

o nem

10.Honnan tájékozódik a helyes táplálkozásról/étrendről?

o szakember

o magazinok

o internet

o egymás tapasztalatai alapján

o egyéb

11.Ötös skálán mennyire tartja fontosnak a rendszeres (hetente min. 1 vagy több)

testmozgást?

o 1 (nem fontos)

o 2

o 3

o 4

o 5 (nagyon fontos)

12.Ötös skálán mennyire tartja fontosnak az egészséges, helyes táplálkozást?

o 1 (nem fontos)

o 2

o 3

o 4

o 5 (nagyon fontos)

45

13. Milyen rendszerességgel tart un. „csaló napot” (gyorséttermi étel, édesség, chips

stb.)

o havonta párszor

o kéthetente párszor

o heti 1 alkalommal

o heti 2 alkalommal vagy többször

14.Dohányzik?

o nem dohányzom

o alkalmanként (ritkán)

o igen, napi 1 doboznál kevesebbet

o igen, napi több mint 1 dobozzal

15.Fogyaszt-e alkoholt?

o soha nem iszom

o ritkán, alkalmanként

o havi 1-2 alkalommal

o hetente

o naponta