Egészségügyi szervezetek menedzsmentje

Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév

Tantárgyi követelmények

Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) Számonkérés formája:

írásbeli vizsgadolgozat

Szakirodalom Garaj Erika (2007): Vállalkozások szervezése és gazdálkodása az

egészségügyben. SE ETK, Budapest. Kijelölt részek: 10-45. old. Gulácsi László (2005): Egészség-gazdaságtan. Nemzeti tankönyvkiadó,

Budapest. Kijelölt részek: 164-170. old., 312-314. old., 336-342. old., 353-358. old., 364-370. old., 395-396. old, 406-415. old.

Kornai János – Karen Eggleston (2004): Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 43-58. old., 113-119. old., 125-132. old.

Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdaságtani alapok. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 45. évf. 2. szám, 8-14.old.

Szigeti Szabolcs (2009): Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 47. évf., 2. szám, 18-22.old.

Az irodalom jelentős része az előadáson feldolgozásra kerül.

A kurzus célja

az egészségügyi pályára készülő diplomás szakemberek gazdasági szemléletének erősítése

az egészségügyi gazdasági fogalmak, összefüggések és folyamatok áttekintése

Mire jó az egészségügyi Mire jó az egészségügyi gazdaságtan?gazdaságtan?

Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszközeeszköze

Az egészségügyi elemzéseken és Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető az elérhető egészség-nyereségegészség-nyereség mértéke mértéke (élettartam, életminőség)(élettartam, életminőség)

Segíti a szakmai döntéseket valamint az Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozásátirányelvek és szakmai protokollok létrehozását

Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek és a szakma képviselői döntenek

Kiindulásul…

Mennyit fordítson a társadalom az egészségre?... És egészségügyre?

Milyen beavatkozások szükségesek az egészség, mint gazdasági erőforrás termelésében?

Melyek a leginkább költség-hatékony beavatkozások/szolgáltatások?

Kik élvezik a beavatkozások hasznát? Kik viselik a terheit?

Egészségügyi gazdaságtan tárgya, főbb területei

Egészség fogalma (WHO): az ember teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapota (jóléti államok)

Területek: egészségügyi ellátás fejlődési tendenciái, ágazati szabályozás és mechanizmus, ágazatfejlesztés feltételei és finanszírozása (múlt – jelen – jövő)

Egészségügyi gazdaságtani megközelítések

MAKROSZINT: nemzetgazdasági szintű egészségpolitika, gazdálkodás, irányítás, szabályozás, finanszírozás kérdései

MIKROSZINT: az egyes intézmények tevékenységének és az egyén (páciens) piaci döntését befolyásoló tényezők vizsgálata

Egészségügyi szükséglet

Valakinek vagy valamely közösségnek (populációnak) a gyógyulásához, rehabilitációjához, az egészsége megőrzéséhez és az egészségtudatos

magatartása fejlődéséhez szükséges

szolgáltatások, anyagi termékek, információk, környezeti feltételek és szellemi javak összessége.

Egészségügyi szükséglet meghatározó tényezői

a lakosság egészségi állapota a társadalmi minták az egészségügyi ellátórendszer

szakmai-technikai változása (orvostudomány, technika fejlődése)

a fizetőképesség, illetve esélyegyenlőség változása

Az egészségi állapot befolyásoló tényezői

Biológiai meghatározottságokPl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők

KörnyezetPl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet

ÉletmódPl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés

Egészségügyi rendszerPl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

Kereslet és kínálat Kereslet - kínálat – piac másképp

A kínálat határozza meg a keresletet az egészségügyi piacon (szükséglet+források)

Sajátos egészségügyi piac Szolgáltatások közjószágként (public goods):

azaz nem adagolható, nem rivalizáló, nem kizárható, nem visszautasítható fogyasztás (pl. járvány-megelőzés, ivóvíz ellenőrzése)

Egészségügyi szereplők hagyományos piaci versenyhelyzetben Intézmények, személyzet, gyógyszergyártók

Sajátos állami beavatkozás

Meritórikus (önmagukban értékes) javakra vonatkozó előírások pl. biztonsági öv, dohányzás tilalma, védőoltások… Állampolgári jog és felelősség Állami közfeladat

Piaci szabályozás, törvényi előírások (1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény

Az egészségügy gazdasági alapproblémája

A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva

Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: Betegek gyógyítása Szektor dolgozóinak megélhetése

Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

Egészségügyi piac

Kínálat – eü. szolgáltatók Kereslet – eü. szolgáltatásért fizető

ügyfelek/biztosító(k)

Egészségügyi piac szereplői

Kormányzat Egészségügyi ellátást nyújtó

szolgáltatók Biztosítói oldal (Állami, Magánbiztosítók) Potenciális fogyasztók (páciensek)

A hagyományos és egészségügyi piac

Hagyományos piac Egészségügyi piacSZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE

VEVŐK

Fizetőképes fogyasztó Fizetőképes és fizetőképtelen fogyasztó (beteg)

FINANSZÍROZÓ Közvetlenül a fogyasztó Biztosító (OEP) és/vagy a fogyasztó (beteg)

ÁRAK A piaci kereslet határozza meg Törvények, szokások határozzák meg

SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI

KERESLET

Külső eszközökkel befolyásolható A vevő egészségi állapota, kora, műveltsége

határozza meg

SZOLGÁLTATÁS IRÁNTI

IGÉNY

Marketing és reklám szerepe Sokszor érzelmi alapon működik

REKLÁM Megengedett Erősen beszabályozott

TULAJDONI JOG Egyértelműen tisztázott Tisztázatlan, átalakulóban

IRÁNYÍTÓ Gazdasági folyamatok Politika

Egészségügyi piac működése

Árérzékenység versus árrugalmatlanság Bizonytalanság Hozzáférhetőség Információs asszimetria

I. Árérzékenység

A fogyasztás árrugalmassága nemcsak az áru jellegétől, hanem a fogyasztó jövedelempozíciójától is függ

A gazdaságilag aktív lakosság fogyasztása árrugalmatlanná válik (kevésbé számít a szolgáltatás ára, ha szüksége van rá)

A szegény és leszakadó rétegek fogyasztása kifejezetten árfüggő

II. Bizonytalanság okai

MIKOR -A szolgáltatás iránti szükséglet mikor merül fel MENNYIRE - A nyújtott szolgáltatás mennyire hatékony

és mekkora a költsége HOL- Emellett korlátozott a piacra való belépés

(különböző engedélyezési rendszerek miatt) MI - Az egészségügyi ellátások kínálata többnyire nem

illeszkedik a kereslethez MIT- A nyújtott szolgáltatások mennyisége pedig nem a

lakosság egészségi állapota által meghatározott szükséglet szerint alakul, hanem a szolgáltatások kapacitása és hozzáférhetősége szerint

III. Tájékozottság, hozzáférhetőség és információs asszimetria

Az egészségügyi keresletet befolyásolja a fogyasztók (páciensek) TÁJÉKOZOTTSÁGA

Milyen információkkal rendelkeznek az egészségi állapotukról, az elérhető egészségügyi szolgáltatásokról és terápiás lehetőségekről

A HOZZÁFÉRÉS nagyon gyakran korlátozott valamilyen betegségre, illetve még ezen belül is egyes betegcsoportokra

Ez a hozzáférési jogosultság azonban nagyon gyakran a keresletet közvetítő szakértő (orvos, nővér, gyógyszerész stb.) által meghatározott

A kínálati oldal egészségügyi szolgáltatói (orvos, betegbiztosító) és a keresleti oldal fogyasztói (beteg)

ELTÉRŐ INFORMÁCIÓKKAL rendelkeznek az egészségi szükségletekről és lehetőségekről

Az egészségügyi fogyasztás folyamata

IGÉNYA FOGYASZTÓ

(PÁCIENS) OLDALÁRÓL

FOGYASZTÁSIGÉNYBEVÉTEL

SZÜKSÉGLETFELISMERÉSE

KERESLETAZ

EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS

IRÁNT

Egészség-nyereség

Fő komponensei: - élettartam növekedés - szövődmények elkerülése - egészségi állapot javítása - életminőség javítása - elégedettség javítása a terápiával - félelem csökkentése / társadalmi

funkciók - munkaképesség, szabadidő ‘haszna’ - egészségügy igénybevételének

csökkentése

Várható élettartam…

Spanyolország 82 Oroszország 79 Franciaország 79

Magyarország 70 Férfi 68 év Nő 75 év

EU átlag 79 Férfi 77 év Nő 81 év

A 100.000 lakosra jutó leggyakoribb halálok az EU-ban

Szív- és keringési betegségek EU összesen (a leggyakoribb halálok) 267 Franciaország (legalacsonyabb EU-érték) 178 Németország 317 Magyarország 587 Spanyolország 229

Légúti betegségek Nagy-Britannia 108 Olaszország (legalacsonyabb EU-érték) 36 Spanyolország 61 Magyarország 112

Krónikus tüdőbetegségek Dánia 48 Svédország 16 Finnország 17 Csehország (legalacsonyabb EU-érték) 15 Magyarország 55

Kapcsolódó fogalmak

Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet

Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány)

WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció

BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva

RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát

Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

Egészség és jólét

Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez, mert következménye az életkor meghosszabbodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli.

JÓLÉTI ÁLLAMOK célja és „eredménye”