BOROS SZILVIA- MONDOK ANITA- VÁRHELYI TAMÁS

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS

SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE

Szolnoki Főiskola

2012

AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE

Szerkesztette: Dr.Kóródi Márta, tanszékvezető főiskolai tanár

Szerzők: Dr.Boros Szilvia, főiskolai docens

Mondok Anita, főiskolai tanársegéd

Dr.Várhelyi Tamás, főiskolai tanár

Lektorálta: Istók Csaba, szállodaigazgató, címzetes főiskolai docens

Kiadja a Szolnoki Főiskola.

ISBN: 978-963-89339-4-2

Felelős kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor

© Szolnoki Főiskola, 2012.

Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel

másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

1

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS (DR.VÁRHELYI TAMÁS) .................................................................................................................. 8

I. RÉSZ (DR.VÁRHELYI TAMÁS) ....................................................................................................................... 12

1. A MODERN EGÉSZSÉGTURIZMUS ÉS MENEDZSMENTJE .............................................................. 12

1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ALAPJAI......................................................................................................................... 12 1.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE SZÁMOKBAN ..................................................................................................... 13 1.3. AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................ 16

2. FÜRDŐK A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 18

2.1. A VILÁG FÜRDŐINEK TÍPUSAI ÉS ARCULATUK ......................................................................................................... 18 2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők .......................................................................................... 18 2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők ............................................................................................... 19 2.1.3.Az arculat ............................................................................................................................................ 20

Gyógyfürdő ............................................................................................................................................................... 20 Wellness fürdő .......................................................................................................................................................... 20 Natural resort ........................................................................................................................................................... 21 Sport resort .............................................................................................................................................................. 22 Kulturfürdő ............................................................................................................................................................... 22 Általános üdülőhely .................................................................................................................................................. 23

2.2. EURÓPA LEGFONTOSABB FÜRDŐI, A FÜRDŐK ELOSZLÁSA ......................................................................................... 23 2.2.1.Fürdővárosok - a legjobb 25 SPA ........................................................................................................ 24 2.2.2. SPA hotelek – a top 25 európai spa-hotel .......................................................................................... 30

2.3. MAGYARORSZÁGI ÉS RÉGIÓS FÜRDŐK ................................................................................................................. 33 2.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FÜRDŐINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ................................................ 34

2.4.1. Hajdúszoboszló .................................................................................................................................. 34 2.4.2. Debrecen ............................................................................................................................................ 34 2.4.3. Cserkeszőlő ........................................................................................................................................ 35 2.4.4.Nagyvárosi fürdők: Szolnok és Nyíregyháza-Sóstó. ............................................................................ 35

3. GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI TURIZMUS A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON.................. 36

3.1. A GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI HÁTTERE .............................................................................................................. 36 3.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI (ORVOSI) TURIZMUS ............................................................................................................... 39

3.2.1. Az EU-s betegjogok szabályozása ...................................................................................................... 40 3.3 AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS MARKETING SPECIÁLIS VONÁSAI ................................................................................ 41

3.3.1. Reklámpéldák, reklámtrendek ........................................................................................................... 42

4. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN ............................. 44

4.1. A MARKETINGELVEK ÉS AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ..................................................................................................... 44 4.2. ORSZÁGMARKETING, STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT .................................................................................................... 46

4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing ............................................................................................................. 46 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák ............................................................................................. 47

4.3. A REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING, TDM ...................................................................................................... 48 4.3.1. Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek .......................................................... 49

4.4. HELYI MARKETING ........................................................................................................................................... 51 4.5. TERMÉKMARKETING-PÉLDA: MODERN SPA TERMÉK- ÉS IMÁZS-ÉPÍTÉSE ...................................................................... 52

5. ONLINE MARKETING – AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LEHETŐSÉGEI AZ

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ........................................................................................................... 55

5.1. A TURISZTIKAI CÉLÚ WEBLAPOK.......................................................................................................................... 59 5.1.1. A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók ........................................................................................... 60 5.1.2. A turisztikai weblapok fajtái .............................................................................................................. 61

6. FEJLŐDÉSI IRÁNYVONALAK, JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEK ............................................................ 63

6.1. SPECIÁLIS ADOTTSÁGOK, JAVASLATOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ......................................................................... 63 6.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ........................................................................... 65

2

6.3. LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN ........................................................................................... 65

MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 67

FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE ................................................................................................ 71

II. RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA) ........................................................................................................................... 72

1.WELLNESS ...................................................................................................................................................... 72

1.1. A WELLNESS FOGALMA, HELYE ÉS SZEREPE KULTÚRÁNKBAN ..................................................................................... 72 1.2. A WELLNESS MODELL, AZ ELEMEK BEMUTATÁSA, ÚJ TRENDEK .................................................................................. 75

2. A WELLNESS KÍNÁLATI ELEMEK ÉS HATÁSUK AZ EMBERI SZERVEZETRE ......................... 80

2.1. FÜRDŐK VILÁGA ...................................................................................................................................... 80 2.1.1. A fürdés jelentősége ......................................................................................................................... 80 2.1.2. Úszás .................................................................................................................................................. 81 2.1.3. Pezsgőfürdőzés .................................................................................................................................. 82 2.1.4. Aromafürdő ....................................................................................................................................... 83 2.1.5. Élményfürdőzés .................................................................................................................................. 83

2.2. MASSZÁZS..................................................................................................................................................... 83 2.2.1. Klasszikus masszázs (más néven svéd masszázs, sport masszázs) .................................................... 84 2.2.2. Reflexzóna masszázs .......................................................................................................................... 86 2.2.3. Lávaköves masszázs........................................................................................................................... 87 2.2.4. Lomi-lomi masszázs ........................................................................................................................... 88 2.2.5. Aromamasszázs ................................................................................................................................. 88 2.2.6. Arcmasszázs ....................................................................................................................................... 91 2.2.7. Cellulit masszázs ................................................................................................................................ 92 2.2.8. Paprikakrémes masszázs ................................................................................................................... 92 2.2.9. Szárazkefe masszázs .......................................................................................................................... 92 2.2.10. Hangmasszázs ................................................................................................................................. 92

2.3. TÁVOL-KELETI MASSZÁZSOK .............................................................................................................................. 93 2.3.1. Akupresszúra ..................................................................................................................................... 93 2.3.2. Thai masszázs .................................................................................................................................... 94 2.3.3. Yumeiho masszázs ............................................................................................................................. 95 2.3.4. Shiatsu masszázs ............................................................................................................................... 96 2.3.5. Indiai fejmasszázs .............................................................................................................................. 96

2.4. SZÉPSÉGÁPOLÁS ............................................................................................................................................. 97 2.4.1. Peeling (scrubbing, bőrradírozás) ...................................................................................................... 97 2.4.2. Pakolás (tekercselés, wrap, pack, exfoliation) ................................................................................... 98 2.4.3. Testkezelés ......................................................................................................................................... 98 2.4.4. Thalassoterápia ................................................................................................................................. 99

3. BALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK................................................................................... 99

3.1. A balneoterápiában alkalmazott fürdők ............................................................................................. 101 3.2. Szaunák .............................................................................................................................................. 102 3.3. Iszapterápia ....................................................................................................................................... 105 3.4. Parafangó .......................................................................................................................................... 108 3.5. Pakolások ............................................................................................................................................ 108 3.6. Kneipp terápia .................................................................................................................................... 108 3.7. Ivókúra ................................................................................................................................................ 109 3.8. Skót zuhany ......................................................................................................................................... 112 3.9. Méregtelenítő kúrák ........................................................................................................................... 112

4. KELETI ELJÁRÁSOK ................................................................................................................................ 115

5. EGYÉB KEZELÉSEK ................................................................................................................................. 119

5.1. Oxigénterápia ..................................................................................................................................... 120 5.2. Watsu ................................................................................................................................................. 120 5.3. Sóbarlang, sóinhaláció ........................................................................................................................ 120

3

5.4. Hidegterápia (kryoterápia) ................................................................................................................. 120 5.5. Flotáció (lebegés) ................................................................................................................................ 121

6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING ............................................................................................... 121

7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN .................................................................. 123

8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ........................................................... 124

9. A RELAXÁCIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ............................................................... 125

FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 126

III. RÉSZ (MONDOK ANITA) ................................................................................................................. 130

1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPCSOLÓDÁSA .............................. 130

1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS RENDSZERE .................................................................................................................. 130 1.2. POLITIKAI, JOGI KÖRNYEZET ............................................................................................................................ 130 1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET ................................................................................................................................ 131 1.4. GAZDASÁGI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 133 1.5. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI KAPCSOLÓDÁSA ........................................................................................ 135

1.5.1. Egészségügy ..................................................................................................................................... 136 1.5.2. Oktatás ............................................................................................................................................ 138

1.6. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS - TURIZMUSMARKETING AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN .......................................................... 140

2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS

SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON ............................... 142

2.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK .................................................................................................................. 142 2.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK KAPACITÁSADATAI ......................................................................................... 145 2.3. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 2010-BEN ...................................................... 148

3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZŐI, HATÁSUK ÉS

EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE ............................................................................................................ 150

3.1. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK VÍZATTRAKCIÓHOZ KÖTŐDŐEN (1950-1990) ................................................................. 150 3.2. A SZÉCHENYI TERV ........................................................................................................................................ 151

3.2.1. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljai ................................................................. 151 3.2.2. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközei............................................................. 152

3.3. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT I.).............................................................................................................. 155 3.4. AZ NFT II., AZAZ AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (ÚMFT) ..................................................................... 156 3.5. ÚJ SZÉCHENYI TERV ...................................................................................................................................... 158

3.5.1. Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv? .................................................................................... 165 3.6. EGÉSZSÉGTURIZMUS STRATÉGIA ...................................................................................................................... 167

4. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI ................................ 168

4.1. FÜRDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................. 168 4.1.1. Közfürdők minimális létesítési és üzemeltetési feltételei ................................................................. 168 4.1.2. Fürdők minősítési kritériumai .......................................................................................................... 169

4.2. SPA LÉTESÍTMÉNYEK LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA – AZ ÖTLETTŐL A KÉSZ ÉPÜLETIG ................................................. 170 4.2.1. Egy városi spa jellemző fő egységei ................................................................................................. 171

4.3. A FÜRDŐK TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................................................... 173 4.3.1. A fürdőmedencék csoportosítása .................................................................................................... 173

4.3.1.1. Sportcélú medencék ................................................................................................................................... 173 4.3.1.2. Magánmedencék ........................................................................................................................................ 176

4.3.2. A medencék anyagai ........................................................................................................................ 176 4.3.3. Élményelemek a fürdőkben ............................................................................................................. 176

4.3.3.1. Jellemző vízi attrakciók ............................................................................................................................. 177 4.3.3.3. Hullámmedencék ....................................................................................................................................... 182

4.4. A SPA DESIGN .............................................................................................................................................. 183 4.4.1. Japán onsen és ofuro ....................................................................................................................... 183 4.4.2. Török hamam .................................................................................................................................. 184 4.4.3. Skandináv fürdők ............................................................................................................................. 185

4

4.4.4. Ajurvedikus spa ................................................................................................................................ 185 4.4.5. A római fürdő ................................................................................................................................... 186

5. FÜRDŐ- ÉS USZODATECHNIKAI ISMERETEK ................................................................................. 187

5.1. A FÜRDŐK VÍZELLÁTÁSA ................................................................................................................................. 188 5.1.1. A fürdők vízellátása, mint a vízgazdálkodás része ........................................................................... 188

5.1.1.1. Vízbeszerzés .............................................................................................................................................. 188 5.1.1.2. Vízkezelés.................................................................................................................................................. 188 5.1.1.3. Vízhasznosítás ........................................................................................................................................... 190 5.1.1.4. Hulladékvíz-elhelyezés .............................................................................................................................. 190

5.1.2. A töltő-ürítő rendszerű medencék vízellátása ................................................................................. 190 5.1.3. A víz-visszaforgatásos medencék vízellátása ................................................................................... 191 5.1.4. A fürdők vízellátásának közegészségügyi feltételei ......................................................................... 192

5.2. A FÜRDŐVIZEK KEZELÉSE ................................................................................................................................ 193 5.2.1. A töltő-ürítő medencék vízkezelése ................................................................................................. 193 5.2.2. A víz-visszaforgatásos medencék vízkezelése .................................................................................. 193

5.3. A FÜRDŐMEDENCÉK VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSE ......................................................................................... 194 5.3.1. A vízvisszaforgató berendezés technológiai elemei ......................................................................... 195

5.3.1.1. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 195 5.3.1.2. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 196 5.3.1.3. Szűrés ........................................................................................................................................................ 196 5.3.1.4. Szűrőöblítés ............................................................................................................................................... 198 5.3.1.5. A pH-beállítás ............................................................................................................................................ 199 5.3.1.6. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................... 200 5.3.1.7. Algamentesítés........................................................................................................................................... 204 5.3.1.8. Aktív szén-por adagolása ........................................................................................................................... 205 5.3.1.9. Pótvíz-adagolás .......................................................................................................................................... 205 5.3.1.10. Hidraulika ................................................................................................................................................ 205 5.3.1.11. Hőtartás.................................................................................................................................................... 206

5.3.2. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének méretezése .................................................... 207 5.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása .............................................................. 207 5.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása................................................................................................. 208 5.3.2.3. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 208 5.3.2.4. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 208 5.3.2.5. Szűrés ........................................................................................................................................................ 209 5.3.2.6. Nyílt gyorsszűrők méretezése .................................................................................................................... 209 5.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő méretezése ................................................................................................ 209 5.3.2.8. Ráiszapolós szűrő méretezése .................................................................................................................... 211 5.3.2.9. A szűrő öblítése ......................................................................................................................................... 211 5.3.2.10. A pH-beállítás .......................................................................................................................................... 213 5.3.2.11. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................. 213 5.3.2.12. Algamentesítés......................................................................................................................................... 215 5.3.2.13. Aktív szén-por adagolása ......................................................................................................................... 215 5.3.2.14. Pótvíz adagolása ...................................................................................................................................... 215 5.3.2.15. Hidraulika ................................................................................................................................................ 215 5.3.2.16. Hőtartás.................................................................................................................................................... 218

5.3.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének gépészeti elemei ............................................ 219 5.3.3.1. Durvaszűrő ................................................................................................................................................ 219 5.3.3.2. Forgatószivattyú ........................................................................................................................................ 220 5.3.3.3. Szűrő .......................................................................................................................................................... 221 5.3.3.4. A vegyszeradagolás berendezései .............................................................................................................. 223 5.3.3.5. Fertőtlenítőberendezések ........................................................................................................................... 225 5.3.3.6. Öblítőgépek ............................................................................................................................................... 226 5.3.3.7. Hőntartó berendezések ............................................................................................................................... 227 5.3.3.8. A medencék hidraulikája ........................................................................................................................... 227 5.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés csőszerelése .............................................................................................. 229 5.3.3.10. Kiegészítő berendezések .......................................................................................................................... 231

5.4. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE ................................................................................................ 238 5.5. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉS ÜZEMVITELE ................................................................................................ 240 5.6. LÉGTECHNIKAI ISMERETEK............................................................................................................................... 242

5.6.1. Építészeti, épületfizikai szempontok ................................................................................................ 242

5

5.6.2. Határoló szerkezetek ...................................................................................................................... 244 5.6.3. Belső helyiségek kialakítása............................................................................................................. 244

5.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása ......................................................................................................................... 245 5.6.4. Gépészeti szempontok ..................................................................................................................... 245

5.6.4.1. Hőmérsékletek ........................................................................................................................................... 245 5.6.4.3. Levegőáramok meghatározása ................................................................................................................... 248

5.6.5. Energiafelhasználás ......................................................................................................................... 248 5.6.5.1. Friss levegővel történő szellőztetés............................................................................................................ 248

5.6.6. Légvezetés ....................................................................................................................................... 251 5.7. RENDELETEK, SZABVÁNYOK ............................................................................................................................. 251

5.7.1. A fürdőket közvetlenül érintő jogszabályok ..................................................................................... 251 5.7.2. Műszaki szabványok, előírások ............................................................................................... 251 5.7.3. Veszélyes anyagok kezelése ............................................................................................................. 252

6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK HÁTTERÉT ADÓ SZEMÉLYI

FELTÉTELEK .................................................................................................................................................. 253

6.1. WELLNESS SZOLGÁLTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN ................................................................ 254 6.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN MUNKÁT VÁLLALÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ...................................... 254 6.3. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA KÜLFÖLDÖN .................................................................................................. 255 6.4. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................................. 255 6.5. A KÉPZÉSEK TERÜLETÉN FELLELHETŐ HIÁNYOSSÁGOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK .............................................................. 256

6.5.1. Részletes fejlesztési elvárások ......................................................................................................... 257 6.5.2. Általános elvek a képzések fejlesztéséhez ....................................................................................... 259 6.5.3. Képzési szintek szerint fejlesztési javaslatok .................................................................................... 260

6.5.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések) ................................................................................................................ 260 6.5.3.2. Felnőttképzések (tanfolyami képzések) ..................................................................................................... 261 6.5.3.3. Felsőoktatás ............................................................................................................................................... 261

7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK ÜZEMELTETÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI

ASPEKTUSAI ................................................................................................................................................... 265

7.1. AZ ÜZEMELTETÉS ADMINISZTRATÍV FELTÉTELEI .................................................................................................... 265 7.1.1. Az üzemeltetési szabályzat .............................................................................................................. 265 7.1.2. Az üzemnapló .................................................................................................................................. 265 7.1.3. A fürdő terhelhetősége .................................................................................................................... 266 7.1.4. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások (37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján) ....................................................................................................................................... 267 7.1.5. Egyéb dokumentumok ..................................................................................................................... 268

7.2. A GAZDÁLKODÁS TERÜLETEI, A BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK KÖRE ......................................................................... 269 7.3. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS KÉSZÍTÉSÉNEK NEMZETKÖZI GYAKORLATA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN ................. 270 7.4. A SZEZONALITÁS PROBLÉMÁJA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN .................................................................... 274

8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPCSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A

FINANSZÍROZÁS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI ................................................................................................ 276

8.1. A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉHEZ ÉS A MŰKÖDTETÉSHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK, FELTÉTELE ÉS AZ ELLENŐRZÉSEK KÖRE ... 276 8.2. A FÜRDŐSZOLGÁLTATÓ ÉS AZ OEP KÖZÖTTI SZERZŐDÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS ......................................... 281

8.2.1. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre ............................................................ 283 8.2.2. A gyógyászati ellátás rendelése ....................................................................................................... 283 8.2.3. Gyógyászati ellátás kúra keretében ................................................................................................. 283 8.2.4. A gyógyászati ellátás igénybevétele ................................................................................................ 284 8.2.5. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése ...................................................................................... 285 8.2.6. Tapasztalatok a társadalombiztosított kezelések nyújtásával kapcsolatban .................................. 285

8.3. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKKAL TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS ...................................................................................... 285 8.3.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................ 286 8.3.2. Adómentes és adóköteles szolgáltatások köre ................................................................................ 287 8.3.3. Az érvényesíthető adókedvezmény .................................................................................................. 289

8.4. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK ........................................................................................................................................ 289 8.5. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA ............................................................................................................................ 290

6

9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A

TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS MÓDSZERE ....................................................................... 292

9.1. KOMPLEX TURISZTIKAI TERMÉK FEJLESZTÉSE ....................................................................................................... 292 9.2. A SPA LÉTESÍTMÉNYEK SPECIALIZÁCIÓJA – A CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK MAXIMÁLIS KIELÉGÍTÉSÉNEK ZÁLOGA ..................... 293 9.3. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN - WELLNESS SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA ................................ 294 9.4. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN – A HELYI ÉRTÉKEK, MINT A SZOLGÁLTATÓK USP-JE........................................... 294 9.5. EGYEDI TERMÉK A MALDÍV-SZIGETEKEN - WELLNESS-KÖZPONT A TENGER MÉLYÉN ..................................................... 295 9.6. ÖNÁLLÓ SPA TERMÉKFEJLESZTÉS ...................................................................................................................... 296

9.6.1. A kereskedelmi márkás és az új saját márkás termékek összehasonlítása...................................... 297 9.6.2. Spa termékek létrehozásának főbb szempontjai ............................................................................. 298 9.6.3. Önálló termékfejlesztés a gyakorlatban .......................................................................................... 299 9.6.4. Példa a piacon sikeresen jelen lévő saját márkás termékre ............................................................ 301

10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIACI POZÍCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSI MÓDJAI:

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI

SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 301

10.1. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KLASZTEREK ................................................................................................................. 301 10.1.1. Mit értünk klaszterek alatt?........................................................................................................... 301 10.1.2. A klaszterek csoportosítása különböző szempontok szerint .......................................................... 302 10.1.3. Pannon Termál Klaszter (PANTERM) ............................................................................................. 303 10.1.4. Dél-alföldi Termálklaszter .............................................................................................................. 304 10.1.5. Észak-alföldi Termálklaszter .......................................................................................................... 306 10.1.6. Észak-magyarországi egészségturisztikai klaszter......................................................................... 307 10.1.7. Dél-dunántúli Termálklaszter ........................................................................................................ 307 10.1.8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület ............................................ 308

10.2. EURÓPAI SZERVEZETEK ................................................................................................................................. 308 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE) ............................................................................................................ 308 10.2.2. European Spa World (ESW) ........................................................................................................... 309 10.2.3. European Spas Association (ESPA) ................................................................................................. 309 10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA)........................................................................... 310

10.3. HAZAI SZAKMAI SZERVEZETEK ........................................................................................................................ 310 10.3.1. Magyar Wellness Társaság ............................................................................................................ 310 10.3.2. Magyar Fürdőszövetség ................................................................................................................ 310

11. A MARKETING SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST

NYÚJTÓK KÖRÉBEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPCSOLATAI,

A PIACON JELEN LÉVŐ REZERVÁCIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐIK .................... 311

11.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK VENDÉGSZEGMENSEI ................................................................................... 311 11.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK SZOLGÁLTATÁSAINAK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................ 312

11.2.1. Az értékesítési szervezet ................................................................................................................ 312 11.2.2. A gyógy- és wellness szolgáltatások értékesítési egységei ............................................................ 312 11.2.3. Értékesítési csatornák .................................................................................................................... 313 11.2.4 Marketing-kommunikáció a gyógy- és wellness szolgáltatóknál ................................................... 315

11.2.4.1. A szolgáltatás ........................................................................................................................................... 315 11.2.4.2. A piacbefolyásolás ................................................................................................................................... 315

12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS,

VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELELŐSSÉGE ............... 323

12.1. A GUEST RELATION SZEREPE AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓKNÁL ............................................................. 323 12.2. A VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS ................................................................................................................... 324 12.3. A VENDÉGÉRTÉK ÉS ELÉGEDETTSÉG KAPCSOLATA ............................................................................................... 325 12.4. A VENDÉGPANASZOK HATÁSA ÉS KEZELÉSÉNEK MÓDJAI ....................................................................................... 325 12.5. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA AZ EU-BAN .................................................................................. 327 12.6. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................. 328

FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 330

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 333

7

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ

EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN ........................................................................................................ 333

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRÖK FÜRDŐKULTÚRA ............................................................................ 341

3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A RÓMAI FÜRDŐKULTÚRA ......................................................................... 345

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: DR. SOÓS PÉTER: FÜRDŐTÖRTÉNET: JELENBEN ÉLŐ MÚLT ......... 350

5. SZÁMÚ MELLÉKLET: HÁZIREND - MISKOLC-TAPOLCAI BARLANGFÜRDŐ**** ................ 357

FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 363

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK - 5/2004. (XI. 19.) EÜM RENDELET AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ

CÉLJÁBÓL TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÁMOGATÁSSAL IGÉNYBE VEHETŐ GYÓGYÁSZATI

ELLÁTÁSOKRÓL ........................................................................................................................................... 363

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: 74/1999. (XII. 25.) EÜM RENDELET A TERMÉSZETES

GYÓGYTÉNYEZŐKRŐL .............................................................................................................................. 376

8

Bevezetés (Dr.Várhelyi Tamás)

A turizmus korunk egyik jelentős ágazata. A turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák

és a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb

turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az

egészségre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a

turizmuson túlmutató jelentősége is van. Mindezek megértése, a korszerű fogalmak és a

világtrendeknek megfelelő ismeretek elsajátítása elengedhetetlen a turizmus-vendéglátás

szakon tanuló hallgatók, valamint a különböző képzéseken résztvevő gyakorló szakemberek

számára. A jegyzet célja az egészségturisztikai képzések színvonalának emelése, az oktatás

írott hátterének megteremtése, a követelmények standardizálása.

Az egészségturizmus gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott

klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római

Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus

is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A

fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az

időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának

számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és idősebbeknél a szellemi-

fizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak.

A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése

ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára részben eltérő tartalommal gyakorlatilag

visszanyerte turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké

vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték

összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkában, a

környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A

modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit

szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények

között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek

magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül.

Az egészségturizmus definíciója nemzetközileg sem egységes. A meghatározás hazánkban is

régóta vitatott kérdés mind a gyakorló szakma, mind pedig kutatók körében. Nyilvánvaló,

hogy az egészségturizmushoz többféle szolgáltatás is tartozik, de ezek pontos köréről, illetve

az egyes kapcsolódó termékek besorolásáról nincs egyetértés. A szolgáltatás specialitása

ugyanis az, hogy egyszerre minősülhet klasszikus turisztikai terméknek, emellett pedig az

egészségüggyel is szoros kapcsolatban áll. A továbbiakban kitérünk a nemzetközi

terminológiai gyakorlatra, de általában azt a meghatározást fogjuk alkalmazni, amelyet a

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is alkalmaz, miszerint az egészségturizmus

összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az

egészségturizmusban a turisták alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (azaz

gyógyítása), illetve annak megőrzése (betegségek megelőzése). Az egészségturizmus tehát

olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik mind az elsődlegesen gyógyászati célú, adott

szervrendszerre kúraszerű kezeléseket nyújtó gyógyturizmus, mind az élményorientált

turisztikai formákhoz jobban hasonlító, elsősorban a megelőzését szolgáló, az egészség

kérdését holisztikusan megközelítő wellness turizmus.

9

Az egészségturizmus fogalmát természetesen nemzetközi szinten is kell értelmeznünk. Ez

nem mindig egyszerű – már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések

keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus egyszerű fordítása (’health

tourism’) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Alternatív lehetőség az

egészségturizmus fogalmának fenntartása mellett, hogy a jövőben nálunk is spa és wellness

iparág fogalmát használják, ami a turizmusnál tágabb kategória, és a helyi lakosság spa

kezeléseket igénybe vevő trendje miatt pontosabb is.

A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában

meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások

igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan

természeti gyógytényezőre (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő

gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényezők igénybe vételén,

a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai

szolgáltatások és vonzerők. A gyógyturizmusra az is jellemző, hogy a vendégek (magukat

gyakran inkább betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik

igénybe az adott szolgáltatásokat.

A wellness turizmus turisztikai szolgáltatóhelyen, az egészségügy szabályai által kevésbé

kötött formában igénybe vehető egyedi és komplex szolgáltatások igénybe vételét jelenti. A

wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának

megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus (ideiglenes vagy tartósnak szánt)

megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. A wellness turizmus

szolgáltatásaival egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a

kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését, illetve megőrzését. A wellness turista

egyik legfontosabb jellemzője az, hogy általában önkéntesen válogatja és veszi igénybe a

szolgáltatásokat, amelyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük

tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy

sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, aktív (például

sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal. A

wellness – ellentétben a gyógyturizmussal – csak a legritkábban részesül állami vagy

magánbiztosítói támogatásban.

A gyakorlatban megfigyelhető a két fő egészségturisztikai ág közötti konvergencia is: a

gyógyturizmusban is egyre fontosabb a komplexitás és a magas színvonal, a wellness-elemek,

és a wellness esetében is előtérbe kerülnek az egészségügyi vonatkozások, a tudományos

igényű megalapozottság. A különböző ágazatok együttes fejlesztése, illetve menedzselése

mellett szól az is, hogy előtérbe kerül a családi turizmus, és az eltérő korosztályok eltérő

igényeit is ki kell tudni szolgálni. Ez azonban nem vezethet a meghatározó arculat

kiválasztásának és domináns megvalósításának elmaradásához, és a különböző

egészségturisztikai formákat egy fürdőhelyen belül térben is megfelelően szeparálni kell.

A klasszikus felosztás elméletileg is megkérdőjelezhető. A wellness turizmuson belül a

medical wellness keretébe tartoznak olyan beavatkozások, amelyek gyakorlatilag gyógyító, és

nem megelőző jellegűek. Más oldalról a gyógyturizmus fő célcsoportját képező reumás,

ízületi kopásos betegek a kezelésektől nem fognak meggyógyulni, számukra ezek inkább az

állapotuk megtartását, a rosszabbodás megelőzését – azaz a wellnessre inkább jellemző

megelőzést szolgálnak. Emellett igaz, hogy a gyógyturizmusban általában egy konkrét

betegség bázisán veszik igénybe a szolgáltatásokat, a wellness turizmusban pedig általában

nincs ilyen, bár a medical wellness mellett erre más ellenpéldák is vannak, hiszen pl. magas

10

vérnyomású, súlyproblémákkal küzdő embereknek is kínálnak speciális wellness kúrákat. Az

utóbbi tény egyben arra is ellenpélda, hogy csak a gyógyturizmusra jellemző a kúraszerű

ellátás: valójában a gyógyfürdőket látogatók jelentős része kúráktól függetlenül teszi ezt, és a

társadalombiztosítási támogatás csökkenésével ez egyre inkább így lesz.

Az egészségügyi turizmus a fenti formáktól eltérően nem élményorientált, alapvető célja

konkrét orvosi beavatkozások, szolgáltatások lakóhelyen kívüli igénybe vétele. Tekintettel

arra, hogy az egészségügyi ellátásszervezés a progresszív betegellátás elve és gyakorlati

megvalósítása miatt szintén utazással jár, valójában a hivatásturizmushoz hasonlóan ez is a

turizmus körébe lenne sorolható.

A modern egészségturizmus legfőbb trendje az egészség szempontjainak felértékelődése és a

design növekvő jelentősége mellett a komplexitás, amely azt jelenti, hogy számos tényezőt

használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre

(illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez

üzletileg is sikeres működést. A profit meghatározó része nem a belépődíjakból, hanem a

kezelésekből származik, így az egyes tényezők kínálatba illesztése is a kereslet kielégítése

mellett a kezelések igénybevételének elősegítését szolgálják. Maguk a kezelések is

komplexebbé váltak, így egy egyszerű masszázshoz járulékos kezeléseket társítanak, és

ezeket a kezeléseket csomagokban, márkázva igyekeznek eladni. Ma már az iparág nem egy

fő tényezőre, a termálvízre épül, hanem a kezelésekre és egyéb szolgáltatásokra, és

központjait nemcsak a turisták, hanem egyre nagyobb számban a helyi lakosok is igénybe

veszik. Ez világtrend, amely Magyarországon is hatni fog, így erre fel kell készülni. Ehhez

kell igazítani az egészségturisztikai létesítmények fejlesztési tervei mellett azok marketingjét

és menedzsmentjét is.

Az egészségturizmus egészségügyi trendjei az egészségügyi aspektusok felértékelődését

jelentik. Ennek okai között identifikálhatjuk a kezelések rendszeres, lakóhelyen történő

igénybe vételének trendjét is: a rendszeresen igénybe vett kezelésektől már nem elsősorban

egzotikumot, kényeztetést várnak a páciensek, hanem valós, hosszú távon is érezhető hatást,

eredményt. Így az orvosilag is megalapozott, bizonyítékokon alapuló kezelések és kúrák

jelentősége, részaránya nő. Ezek alapján az egészségügyben elterjedt fogalom analógiájára a

bizonyítékokon alapuló wellness (evidence based wellness) fogalmának bevezetése is

felmerült.

Az egészségturizmusban az egészség felértékelődésének egyik meghatározó alapja, hogy a

világ fejlettebb államaiban az egészségtudatosság egyre inkább olyan érték, amely a

társadalomban általánosan elfogadott. Mindez nem korlátozódik az üdülés, pihenés, utazás

idejére, hanem egyértelmű igény jelentkezik arra is, hogy a wellness a mindennapoknak, a

családi életnek is a részévé váljon. Ennek a szemléletnek az elterjedésében óriási üzleti

potenciál van, mert gyakorlatilag mindenki megszólítható majd egy specializált

egészségturisztikai termékekkel.

A jóléti társadalomnak számos árnyoldala van, például az öregedő társadalmak, az

urbanizáció, a személytelenség és a stressz. Az egészségturizmusra nagy hatással van, hogy a

főként az európai és észak-amerikai emberek erre válaszul szellemi, lelki és testi

megújulásukat gyakran távoli tájakról, tisztábbnak vélt ősi civilizációkról származó

gyógymódoktól várják. Ezért a kilencvenes évektől egyre népszerűbbek lettek a Távol-

Keletről importált egészségmegőrző, gyógyító terápiák. Ezek között természetesen nagyok a

minőségi különbségek. Ma már egyértelmű trend, hogy a holisztikus szemléletű, egyes

11

elemeiben nem bizonyított hatású kezeléseknek létjogosultsága van, a tudomány által

szemfényvesztésnek minősíthető kezelések azonban kezdenek visszaszorulni.

Az egészségturizmus trendjeiből az is következik, hogy Magyarország valószínűleg nem lehet

újra az iparág egyik vezető hatalma, hiszen egyrészt a termálvizek szerepe drasztikusan

csökkent, másrészt a helyi lakosság kereslete nem mérhető a németek, franciák, olaszok helyi

keresletéhez. Az egészségturizmus ennek ellenére továbbra is Magyarország vezető turizmus

ága lehet, mivel az iparág világviszonylatban nő, és egy-egy kis szegmens is Magyarország

szintjén nemzetgazdaság szintű jelentőséggel bírhat. Ehhez a megfelelő szegmensek

kiválasztása, fejlesztése és ügyes piaci pozicionálása mellett még a hatékony működés

szükséges: ma az ország egészségturizmus létesítményeinek zöme nem termel jelentős üzleti

eredményt, és ha a fejlesztések értékét amortizációként figyelembe vesszük, akkor

kimondható, hogy az ágazat közvetlenül nem vagy alig termel nyereséget. Húzóágazat pedig

csak az lehet, amely nem állami támogatásokból fejleszt és reklámoz, hanem kiszámíthatóan

profitot termel.

Magyarország a számok alapján nincs az első tíz európai ország között, és mindenképpen

illúzió, hogy fürdő-nagyhatalom vagyunk, vagy akár lehetnénk. Ennek ellenére a

középmezőny nagy hagyományokkal és kifejezetten jelentős termálvízkészlettel rendelkező

tagjaként a jelenleginél sokkal eredményesek lehetünk, akár megkétszerezve a jelenlegi

bevételt, és jelentősen növelve a ma még elég szerény profitabilitást. Ez elegendő lenne

ahhoz, hogy az egészségturizmus ne csak az ország büszkesége, hanem az egész magyar

gazdaság egyik valódi húzóágazata lehessen.

A hallgatók számára elengedhetetlen, hogy értsék a modern spa iparág lényegét, az igénybe

vevők motivációit, és ez alapján tudják alkalmazni a marketing korábban tanult eszközeit.

Ugyancsak fontos a legsikeresebb fürdők, fürdővárosok, spa-hotelek ismerete, sikerük

hátterének megértése, marketing-munkájuk áttekintése. A kezelések előtérbe kerülésével

fontos ezek megismerése, a gyakorlati menedzselési feladatok miatt pedig a spa létesítmények

üzemeltetési kérdéseinek ismerete – a jegyzet így ezekre a területekre fókuszál.

12

I. rész (Dr.Várhelyi Tamás)

1. A modern egészségturizmus és menedzsmentje

1.1. Az egészségturizmus alapjai

Az egészségturizmus két legfontosabb része a tradicionális gyógyturizmus (betegeknek ill.

konkrét betegségek megelőzésére, döntően kúraszerűen) és a wellness-turizmus

(egészségeseknek, relaxáció és rekreáció, általános állapot és közérzet javítására). Általánosan

ide sorolják még a fittness-turizmust (amely a wellnessnél aktívabb, sportosabb

tevékenységek, hasonló céllal, így a wellness részének is tekinthető), a selfnesst (egészséges

én kép kialakítása), a soulnesst (szellemi-lelki regenerálódás), a medical wellnesst (wellness

szolgáltatások igénybe vétele orvosi felügyelettel és programozottsággal), valamint a

strandturizmust. Bár a hazai terminológiában még nem általánosan elfogadott, a fentieken túl

gyakorlatilag az egészségturizmus fogalmába kellene sorolni az egészségügyi turizmust is.

A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a

turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb

fejlődést. Az egészség megőrzése, az egészséges környezetben történő relaxáció, a

szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a

wellness-turizmus iránti kereslet nő. A hagyományos gyógyturizmus esetén az európai

lakosság elöregedése növeli a keresletet. Az egészségturizmus egyébként is az egyik

legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos

tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is

könnyen összhangba hozható.

A fejlett ipari társadalmak polgárai egyrészt a végletekig kizsákmányolták a természetet, és

ezzel a saját egészségükre is veszélyes környezetet hoztak létre, másrészt a modern

gazdaságokban jellemző munkahelyek, valamint szokások révén maguk is egészségtelen,

mozgásszegény életmódot folytatnak. Ennek ellentételezésére jövedelmük egyre nagyobb

hányadát hajlandóak egészségi állapotuk megőrzésére, javítására fordítani. Ez óriási lehetőség

az egészségturizmusnak, illetve helyesebben a tágabban értelmezett egészség-, és

szépségiparnak. Magyarország a jó ár/értékarányú egészségügyével, természetes módon

termelt mezőgazdasági termékeivel és fürdőivel, egészségturisztikai létesítményeivel

profitálhat ebből a jelenségből. Ezek közül kiemelhető a világviszonylatban is a

leggazdagabbak közé tartozó termálvízkészlet, illetve a nagyszámú fürdő, de azzal a

megszorítással, hogy az iparág modernizálása nélkül nem lehet számítani jelentős nemzetközi

piaci sikerekre.

Bár Magyarország fürdőkultúrája több mint 1000 éves, fürdőinek zöme csak a XX. században

keletkezett, illetve vált jelentőssé. Magyarországon, különösen az Alföldön a vékony

földkéreg és a kedvező földtani adottságok miatt különösen jelentős termálvízkészlet

található. A vizek egészségügyi jelentőségének korai felismerését jelzi, hogy az 1876-ban

kihirdetett közegészségügyi alaptörvény külön fejezetben foglalkozott a gyógyfürdőkkel és

ásványvizekkel.

Magyarországnak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit az itt található nagy

gyógyászati intenzitású termálvizek, a környező országok átlagánál fejlettebb, stabilabb

egészségügyi intézmények, valamint a javuló elérhetőség jelentenek. A sikerek, a közelmúlt

fejlődése mellett látni kell, hogy a Széchenyi-terv és befektetői aktivitás kapcsán az ország

13

féloldalasan fejlődött. Egyrészt az amúgy is fejlettebb Dunántúlon több nagy gyógyfürdő

profilú fedett létesítmény és wellness-szálló (pl. Sárvár, Győr, Tapolca, Zalakaros) épült,

másrészt a fejlesztések zöme turisztikai, és nem egészségügyi létesítményeket érintett. Utóbbi

nem csak azért problémás, mert ez féloldalas, azaz korlátokat jelentő fejlődés, hanem mert

félő, hogy az egészségügyi szakmaiság is csökken azáltal, hogy egyre több szálloda és fürdő

önállóan nyújt lényegében egészségügyi jellegű szolgáltatásokat. Ez a szakmai veszélyek

mellett természetesen az egészségügy potenciális bevételei szempontjából is kedvezőtlen.

Látható, hogy az Európához felzárkózó egészségturizmussal párhuzamosan a magyar

egészségügy helyzete ez elmúlt tíz évben folyamatosan romlott, így egyre kevésbé tekinthető

az egészségturizmus hátterének, a magyar egészségturizmus egyik versenyelőnyének. A

kívánatos az egészségturizmus és az egészségügy ehhez kapcsolódó részeinek – elsősorban a

rehabilitációs intézeteknek, balneológiának, fizioterápiás központoknak – az együttes

fejlesztése lenne.

A fejlesztésre került, illetve javasolható elemek közül érdemes kiemelni, hogy a fedett fürdők

elengedhetetlenek a szezonalitás csökkentéséhez, ami egyben megalapozza az épülő szállodák

gazdaságos működtetését. A fedett fürdők megléte egyben az utazásról döntők

bizonytalanságát is csökkenti, kevésbé számít az időjárás, azaz ezek a fürdők akkor is

hasznosak, ha jó idő esetén a fürdőzők inkább a kinti medencéket veszik is igénybe. Fontos az

egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése, amely egyrészt az arculatot pozitívan

befolyásoló elem, másrészt olyan nagy értékű szolgáltatás, amely a rendszerben magasabb

hozzáadott értéket jelent. Ezekhez a szolgáltatásokhoz is jelentős beruházásokra van szükség.

Végül kiemelendő, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább annyira fontos a modern

spa termékfejlesztés, illetve az oktatás, képzés a gazdaságosabb, nemzetközi trendeknek

jobban megfelelő, szakmailag megalapozottabb működés érdekében.

1.2. Az egészségturizmus helyzete számokban

Az egészségturizmusra vonatkozó aktuális adatok a következők:

55 54 54

6259

82

90

107

62

55

31

45

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda

Működő egységek száma, 2005-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

1. ábra: Működő egységek száma 2005-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

http://www.itthon.hu/

14

A kínálat számba vétele kapcsán, az ábrán a gyógyszállók számának stagnálása és a wellness

szállodák számának dinamikus növekedése látható.

1400114645

1424014953

9429

11689

13310

17749

16183

14014

5622

9021

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda

Kiadható férőhelyek száma, 2005-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

2. ábra: Kiadható férőhelyek száma 2005-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

A férőhelyek a tényleges vendégfogadási kínálatot, illetve a bevétel-termelő képességet

mutatják. A tendenciák hasonlóak, de látható, hogy a wellness szállodák férőhelyei csak

2010-ben haladták meg a gyógyszállók férőhelyeit.

763 766

683

751

602

715 714

917

727 729

283

508

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda

Vendégek száma, 2005-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

ezer fő

3. ábra: Vendégek száma 2005-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

A kereslet vizsgálata során látható, hogy a gyógyszállók vendégeinek száma nagyjából

állandó, a wellness szállodák vendégeinek száma a 2009-es válságévet leszámítva

dinamikusan növekszik.

http://www.itthon.hu/http://www.itthon.hu/

15

2733 2695

24532571

1447

1660 1673

2212

27212653

702

1255

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda

Vendégéjszakák száma, 2005-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

ezer

4. ábra: Vendégéjszakák száma 2005-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

A vendégéjszakák számát vizsgálva látható, hogy még mindig a gyógyszállók teljesítenek

jobban, de fejlődés csak a wellness szállodákban figyelhető meg, és várhatóan hamarosan

meghaladják a gyógyszállók vendégéjszakáinak számát.

Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó vendégek közül majdnem

minden tizedik gyógyszállóban lakik. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem minden

gyógyszállóban megszálló vendég érkezik gyógyászati vagy egészség motivációval. A

gyógyszállók vendégköre ugyanis nem ennyire homogén, és a vendégek között megtaláljuk az

üzleti, a sport vagy gyakran csak magasabb szolgáltatási színvonalat kereső vendégeket is. A

gyógyszállók ezen vendégeinek motiváció-alapon történő pontos megoszlása azonban nem

ismert.

3,6

3,5

3,6

3,4

2,4

2,3 2,3

2,4

2,7 2,7

2,6

2,5 2,5

2,8

2,7 2,7

2,6 2,6 2,6

3,7

3,6

2,5 2,5

2,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

2005 2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda Szálloda Összesen

Vendégek átlagos tartózkodási ideje, 2005-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

5. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje 2005-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

Az iparági jellegzetességeket és az előző adatokat ismerve nem meglepő, hogy a

gyógyszállókban messze a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő, Megjegyezzük, hogy ez

http://www.itthon.hu/http://www.itthon.hu/

16

az érték még mindig viszonylag alacsonynak mondható, hiszen a gyógyturizmusra a

kúraszerű, akár több hétig tartó ellátás a jellemző, és pl. egy sikeres német gyógyhelyen, Bad

Sulza-ban még ma is a két-három hetes tartózkodás jellemző.

41,9

37,940,0

25,226,3

35,2

40,242,0

17,7

21,4

0

10

20

30

40

50

2006 2007 2008 2009 2010

Gyógyszálló Welness szálloda

Szálláshelyek összbevétele, 2006-2010.

Forrás: KSH, Itthon.hu

mdFt

6. ábra: Szálláshelyek összbevétele 2006-2010

Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés

Bár a költségekről nincs megbízható adat, az ábrán látható, hogy csak a bevételeket tekintve

még mindig a gyógyszállók tekinthetők jelentősebbnek, de ez az érték a trendek alapján meg

fog fordulni.

1.3. Az egészségügy helyzete, szerepe és lehetőségei

Az egészségturizmust számos más turisztikai ág segíti – ez természetesen ezek számára is

fejlődési lehetőség. A hosszú tartózkodási idő miatt a vendégek alternatív programajánlatokat,

kirándulási lehetőségeket igényelnek. Így a fürdő-központok környéke, a környező,

programot vagy látnivalót kínálni tudó kistérségek is profitálhatnak a központ fejlődéséből.

Ugyancsak fontos kiegészítője az egészségturizmusnak a gasztronómia, különösen a bio-

táplálkozás. Az ország mezőgazdasági adottságai és agrár-innovációs kapacitása kiválóan

kihasználható ezen a területen, és a fejlődés később a teljes lakosság táplálkozásának

egészségesebbé válásához is hozzájárulhat.

Az egészségturizmus szolgáltatásainak rendszeres igénybe vétele a helyben, illetve a

vonzáskörzetben lakók egészségének megőrzéséhez is hozzájárul, és az idősek számára

különösen fontos. Az egészségturizmus bevételei hozzásegíthetik az egészségügyi rendszert

egy magasabb szintű, korszerűbb működés fenntartásához, egyes esetekben más egészségügyi

szolgáltatások értékesítéséhez.

Az egészségturizmusra jellemző szemlélet egyértelműen pozitív, és hatékonyan hozzájárul a

lakosság egészségtudatos magatartásának kialakulásához. Ez segít a kockázat-csökkentésben,

a rehabilitáció egyes műtéti beavatkozások hatékonyságának emelésében. A növekvő

ellenálló-képesség, a csökkenő táppénzes idők és rokkantsági arány hozzájárul a

foglalkoztatási, versenyképességi célok teljesüléséhez is. Egyes fejlesztett területek szükséges

http://www.itthon.hu/

17

magasabb működési finanszírozása részben a gazdaság majdani növekvő teherbíró-

képességéből, részben a jelenlegi aktív ellátási igény csökkenése révén előálló

megtakarításokból fedezhető. Ma egyébként is torz a finanszírozási rendszer, mert a

legdrágább ellátást nyújtó kórházakat a költséges aktív ellátás „felpörgetésében” teszi

érdekeltté.

Az egészségügy és a turizmus integrációját segítheti az egészségügyi turizmus fejlődése.

Ennek egyik útja a külföldi egészségbiztosítók betegeik itteni ellátását megengedő, illetve

akár bátorító magatartása. Már az ÚMFT-t előkészítő Egészségügyi Fejlesztési Koncepció is

megállapítja, hogy külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati

szintű konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehetőséget. Ezek a vállalati

javadalmazási és ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet például a

fürdők iránt. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdulnak el, hogy minél több

vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottaik után átalánydíjat fizetnek. A vállalati szintű

konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthető tömegárunak,

egyéni fogyasztóként jellemzően inkább a társadalom felső szegmense veszi igénybe. Ebből

következően a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. Ez pedig előrevetíti

azt a jelenleg folyó fejlesztések miatt remélhetőleg csak időszakos problémát, hogy a

magyarországi szolgáltatók nem tudnak megfelelni a nyugat-európai fogyasztók minőségi

elvárásainak. A biztosítók csak a legritkább esetben térítik az utazás és a tartózkodás

költségeit. Azaz a szolgáltatások esetlegesen kedvező árszintje kiegyenlítődhet a hosszabb és

költségesebb utazási feltételek miatt.

18

2. Fürdők a világon és Magyarországon

2.1. A világ fürdőinek típusai és arculatuk

A gyógyfürdő eredeti definíciója szerint hőforrás mellé települő, annak vizét gyógyításra

felhasználó hely. Ma nemzetközi használatban a spa és a fürdő fogalma hasonul egymáshoz,

és általánosan jelent kezeléseket is kínáló gyógy vagy relaxációs üdülőhelyet, mely nem

feltétlenül rendelkezik hévízforrással.

Európában, Amerikában és Japánban a spa kínálat változatos és igen sokszínű, így az

arculattervezés (image), a tudatos marketing és a turisztikai termékfejlesztés egyre fontosabb

szerepet játszik. A modern marketingnek nélkülözhetetlen eszköze az Internet. A világhálón

vagy World Wide Web-en megjelenő spa honlapok egyértelmű, határozott arculatot

sugároznak, és a tartalom, a grafikai kialakítás ezzel összhangban lett kialakítva. Az

alábbiakban egy korábbi internetes kutatás1 alapján a fürdők webes megjelenítését típusuk és

az ebből következő arculatuk alapján kategorizáltuk. Észre kell venni, hogy az új építésű (ill.

felújított) fürdők esetében az arculat és a webes megjelenítés kialakítása meglehetősen

tudatos, a design és szolgáltatás-design elemeit együttesen tartalmazó folyamat.

A munka alapja a témában vezetőnek számító országok és kultúrájuk ismeretén túl a turizmus

marketingjében ma már az első helyen álló Internet anyagainak vizsgálata. Ebből következően

az osztályozás alapja az, hogy a fürdők hogyan különböztetik meg, illetve hogyan adják el

magukat a turisztikai piacon. Az ezek alapján alkotott csoportok csak részben fednek át a

Magyarországon általánosan elfogadott gyógyturizmus – wellness – fitness kategóriákkal.

Saját közvetlen tapasztalat és a ráépülő kutatás mind azt bizonyítja, hogy a gyógyfürdők az

egész világon növekvő népszerűségnek örvendenek. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy

bár Plinius szerint „Sunt Thermae Medicinae Optima Pars” (A fürdő a legjobb orvosság), a

balneológia (fürdőgyógyászat) jelentősége az orvostudományban csökken és elsősorban a

prevenció és a rehabilitáció területére korlátozódik2. Ennek megfelelően a legtöbb európai

országban csökken a fürdőkezelés biztosítási támogatottsága. Hogyan magyarázható ez az

ellentmondás? A világ turisztikai kereslete a primer gyógyturizmus felől egyre inkább az erre

ráépülő (alternatív gyógyászati, rekreációs, sport, vagy kulturális) szolgáltatások irányába

tolódik el, és a tudatos marketing, a turisztikai termékfejlesztés és arculattervezés egyre

nagyobb szerepet játszik. Ilyen megközelítésben mellékesnek mondható, hogy az

orvostudomány a termálvizek gyógyhatását bizonyítottként elismeri-e vagy sem, mivel az

évezredes hagyományok és a közvélemény egyértelműen támogatják a fürdőket. Így a

turisztikai kereslet nem az orvosi véleményeken alapszik, akkor érthetővé válik a látszólagos

ellentmondás háttere. Az alábbiakban elemezzük a termálfürdők lehetséges vonzástényezőit

és az ezek alapján kialakított főbb arculattípusokat.

2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők

Ezek olyan tényezők, amelyek a fürdő helyének adottságából következnek és nem (vagy csak

kis mértékben) változtathatóak.

− Termálvíz

1 Egerszalók fürdőfejlesztési stratégiájához, majd a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési stratégiájához készült

kutatás. Kutatásvezető: dr. Várhelyi Tamás 2 Dr. Bálint Géza M.D., a Nemzetközi Reumatológiai és Pszichológiai Intézet igazgatójának szakértője

19

Vizsgálódásunk definíciójából következően alapvető adottság. A termálvíz

önmagában is vonzerő, a föld alól előtörő meleg víz ősidők óta kedvelt pihenőhelye

az emberiségnek. Gyógyító hatása is régről közismert (Európában a fürdők jó részét

vissza lehet vezetni a római korra – egyes országokban, így hazánkban a klinikailag

bizonyítottan gyógyító hatású vizeket gyógyvíznek nevezik), és az évezredek során

komoly tudományággá nőtte ki magát (balneológia). Érdemes azonban

megjegyezni, hogy sok „termálfürdő” melegíti a vizet, sőt, arra is van számos

nemzetközi példa, hogy egy sikeres „gyógyfürdő” nem is rendelkezik saját

gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa, Fallbrook, USA). Míg egyfelől természetesen

erősen kérdéses, hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai terméket

valódi gyógyfürdőnek, másfelől ezen üdülőhelyek nem ritka üzleti sikerei arra

figyelmeztetnek, hogy nem szabad a termálvíz szerepét a többi vonzástényező

rovására egyoldalúan túlbecsülni.

− Természeti környezet A pihenés, relaxálás és a kellemes természeti környezet mindig is összetartozott. A

fürdés élménye nagyban fokozható, ha a fürdő környezete attraktív. Természeti

attrakciókat építeni nem lehet, de a meglevőket ki lehet használni. Gyakran úgy

tűnik, hogy a természeti környezet megőrzése ellentétben áll a kihasználtsággal és

így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy ez az ellentét csak

látszólagos.

− Kulturális környezet „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet fizikai (pl.

építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet) jellemzőit. Bár ez nem olyan

értelemben adottság, mint a természeti környezet, hiszen emberkéz teremtette,

nyilvánvaló, hogy nem lehet sem római romokat építeni, sem pezsgő zenei életet

varázsolni egy zöldmezős beruházáshoz. A feladat itt is az adottságok gondos

felmérése és ennek alapján az arculat kialakításánál a lehetőségek kihasználása, a

pozitív folyamatok erősítése.

2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők

Itt olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függnek a hely

adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függően szükség szerint kialakíthatóak.

Fontos, hogy ezek a tényezők egy irányba mutassanak, erősítsék az egységes arculatot.

− Fürdőszolgáltatások − Gyógyszolgáltatások