emberi test -...

1

Emberi test

2

Témák:

Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer Érzékszervek

3

Emberi test-anatómia/élettan-fiziológia tárgya:

az egészséges emberi szervezet felépítése, működése

emberi szervezet vizsgálható:

makroszkóposan (szabad szemmel látható)

mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektron-mikroszkóppal látható)

4

5

Az emberi test fő jellemzői:

kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria)

a test a középsík mentén két egyforma részre osztható

belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj)

Szelvényezettség(metametria)> erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és bordák)

Az emberi test főbb szerkezeti elvei

Az emberi test elölről hátrafelé keskenyebb, mint oldalirányban.

megkülönböztetünk elülső, vagyis hasi - ventralis és hátulsó,

vagyis háti - dorsalis oldalt;

Minden tekintetben a ventralis oldalaz ember meghatározója

6

7

A test fő részei:

fej (caput)

nyak (collum)

törzs (truncus)

mellkas (thorax)

has (abdomen)

medence (pelvis)

végtagok (extremitates)

felső végtag (membrum superior)

alsó végtag (membrum inferior)

Az emberi test tagozódása:

:

fej – caput

koponya – cranium

arc - facies

szemek - oculi

orr - nasus

száj - os

nyakszirt - occiput

tarkó – nucha

nyak – collum vagy cervix8

törzs - truncus:

mellkas - thorax

has - abdomen

medence - pelvis

mellüreg - cavum thoracis

köldök - umbilicus

hasüreg - cavum abdomonis

medenceüreg - cavum pelvis

gát - perineum, a medence üregét alulról záró izmos- inas lemez, benne a húgycső, a hüvely és a végbél számára átjárható nyílás. 9

Végtagok

10

Extremitates superiores et inferiores

Az emberi test

sejtekből és sejtközötti állományból áll

azonos eredetű, funkciójú sejtek szöveteket képeznek.

különböző szövetekből alakulnak a szervek -organumok, amelyek bizonyos, meghatározott feladatok ellátására szervrendszereket- apparatus-okat hoznak létre

A szervezetet - organizmus-t a szervrendszerek együttesen alkotják

11

12

A szervezet felépítése

1. Sejtek (pl. hámsejt)2. Szövetek (pl. harántcsíkolt izom)3. Szervek (pl. szív)4. Szervrendszerek (pl.légzőrendszer)5. Szervezet

13

Az emberi test fő síkjai és irányai

14

15

Síkok:

középsík (median)

homlokirányú sík (frontalis)

vízszintes sík (horizontalis)

nyílirányú sík (saggitalis)

16

17

18

Irányok1.

test középvonalához közelebb eső (medialis)

oldalsó, a középvonaltól távolabbi (lateralis)

külső (externus)

belső (internus)

elülső (anterior)

hátsó (posterior)

hasoldali (ventralis)

hátoldali (dorsalis)

19

Irányok2.

Superior: felső

Inferior: alsó

Proximalis: törzshöz közelebbi

Distalis: törzstől távolabbi

Superficialis: felületi

Profundus: mély

Dexter: jobb oldali

Sinister: bal oldali

20

1. Sejt

Legkisebb szervezeti egység.

Önálló életjelenségekkel rendelkezik:

- anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot kiürít);

- mozog;

- növekszik;

- szaporodik.

Sok funkcióra képes fallal rendelkezik.

Sejtmagban található örökítő anyagok (gének) szerepe fontos.

21

A sejt felépítése

22

A sejt felépítése

23

2. Szövet

Hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége.

A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki.

24

Szövetek típusai Hámszövet

Laphám

Hengerhám

Köbhám

Urothelium

Kötő- és támasztószövet

Elasticus/collagen rostok

Üveg/rostos porc

Csont

Izomszövet Simaizom Harántcsíkoltizom Szívizom

Idegszövet

A hámszövet

A hámszövetek a felületek borítására

szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a

védelem, de ugyanakkor a

kapcsolatteremtés is.

Sejtjei szorosan záródnak, a sejt közötti

állomány hiányzik.

Felépítése alapján megkülönböztetünk

egyrétegű és többrétegű hámot.

A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem

szarusodó25

26

Felépítése Jellemzői Előfordulása

Laphám

egyrétegű hullámos szélű lapos sejtekerek egyétegű laphámja,

tüdő légzőhámja

többrétegű el nem

szarusodószaruhártya, nyelőcső

többrétegű elszarusodó kültakaró hámja

Köbhám egyrétegű közel kocka alakú sejtekvese elvezető csatornáinak

sejtjei

Hengerhám

egyrétegű henger formájú sejtek bélcsatorna hámja

több magsoroshúgyhólyag és húgyvezeték

hámja

többrétegűkötőhártya (szemben),

húgycső

Csillós hengerhám

egyrétegűsejtek felületén csillók

vannakörvényférgek kültakarója

több magsorossejtek felületén csillók

vannaklégutak

27

Hámszövetek osztályozása működésük alapján

Feladata Típusai Előfordulása

Fedőhámfelülete beborítja,

védi

egyrétegű

laphámerek belső fala,

légzőhám

köbhámvese elvezető

csatornája

hengerhámgerinctelenek

kültakarója

csillós hengerhámörvényférgek

kültakarója

több magsoros

átmeneti hámhúgyhólyag

hámja

csillós

hengerhám

gerincesek alsó

légutai

többrétegű

elszarusodó laphámemberi kültakaró

hámja

el nem szarusodó laphámemberi szájüreg

hámja, hüvely

28

Hámszövetek osztályozása működésük alapján

Feladata Típusai Előfordulása

Mirigyhám

váladéktermelés,

elválaszt vagy

kiválaszt

külső

elválasztású

egysejtű tápcsatorna fala

többsejtű

csöves verejtékmirigy

bogyós faggyúmirigy

csöves-bogyósállkapocs alatti

nyálmirigy

hormontermelés belső elválasztású pajzsmirigy, mellékvese

Felszívóhám

tápanyag

felszívása a

bélből

vékonybél

Érzékhám érzékelés nyelv ízlelőbimbói

Pigmenthámfényelnyelés,

árnyékolásemberi szem

29

Egyrétegű laphám

30

Egyrétegű köbhám

31

Egyrétegű hengerhám

32

Csillós hengerhám

33

Többrétegű elszarusodó laphám

34

Külső elválasztású mirigy

35

Zsírszövet

36

Laphám

37

Egyrétegű laphám

38

Köbhám(mirigyek, kivezetőcsövek)

39

Hengerhám(egyrétegű egymagsoros csillószőrös)

40

Urothelium (vizelet-elvezető rendszer)

Kötő- és támasztószövetek Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös

jellemzője a sok sejt közötti állomány.

A sejtek alakja és működése igen változatos.

A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a

folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti

állományukban sok a vér.

Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk.

A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval

keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok

testének megtámasztására41

42

Kötőszövetek típusai

Jellemző Előfordulás

Lazarostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya

Tömött rostos kötőszöveta sejtek és a rostok között kevés az alapállomány,

izmok rögzítése inak

Rugalmasrostos kötőszövetbizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal

rugalmasbőr alatt

Zsírszövetkevés sejt közötti állomány, zsírcseppek

halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelemfar

43

Kötőszöveti rostok

kollagen elasticus

44

Támasztószövetek típusai

Jellemző Előfordulás

Porcszövet

üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek

rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló

kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong

Csontszövet nagy szilárdság támasztás

45

Porcszövet

46

PorcszövetÜvegporc Rostosporc

47

Csontszövet

48

Csontszövet

Izomszövetek

Az izomszövetek közös jellemzője az

összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom

hossztengelyének irányában következik be.

Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék

két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a

miozin.

Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos

elrendezésük következtében képesek egymáshoz

kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz

képest elmozdulni. 49

50

Izom-összehúzódás mechanizmusa

A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik

végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak,

az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik

az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb

csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin kapcsolódáshoz

elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte, melyek

hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej meghajlik.

51

SimaizomHarántcsíkolt izom

Szívizom

52

Izomszövetek típusai

Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom

Felépítésorsó alakú sejtek, sejtmag

középensokmagvú sejtek elégazó sejtek

Működés

viszonylag kis erőkifejtésre

képesnagy erőkifejtésre képes nagy erőkifejtésre képes

nem fáradékony fáradékony nem fáradékony

lassú működésű gyors működésű gyors működésű

akarattól függetlenül működik akarattal irányíthatóakarattól függetlenül

működik

Előfordulás tápcsatorna, erek falavázizmok, rekeszizom,

nyelvszív

53

Izomszövet - 1.simaizom szívizom

54

Izomszövet – 2.harántcsíkoltizom

Idegszövet

Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel:

az idegsejtből (neuron) és a

támasztósejtből (gliasejt).

Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó

és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt.

Az idegsejtek összekapcsolódásával,

együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve

az idegrendszer. 55

56

Idegsejt

57

Idegszövet alapelemei

58

Idegszövet

gerincvelő nagyagy kisagy

59

3. Szerv

Többféle, meghatározott funkciót ellátó szövetből épül fel.

A legtöbb szervben valamennyi szövetféleség megtalálható, de nem egyforma arányban.

60

4. Szervrendszer

Egy bizonyos funkció (légzés, keringés stb.) zavartalan ellátására csoportosuló szervek összessége.

Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet.

Pl.: a keringés szervrendszere.

61

5. Szervezet

A szervrendszerek összessége.

Az életműködési feladatokat teljesítő szervrendszerek együttesen alkotják.

62

Szervrendszerek:

Mozgás ~

Emésztés ~

Légzés ~

Keringési ~

Kiválasztó ~

Hormonális ~

Szaporodás ~

Idegrendszer

63