a magyar költségvetésről másképpen

14
A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3.

Upload: kristin-elpida

Post on 01-Jan-2016

20 views

Category:

Documents


2 download

DESCRIPTION

A magyar költségvetésről másképpen. Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek. Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer ! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási feladat!. Vidékfejlesztés. Magyarországon - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: A magyar költségvetésről másképpen

A magyar költségvetésről másképpen

Kovács Árpád

2014. április 3.

Page 2: A magyar költségvetésről másképpen

Állami feladatok, funkciók és felelősségek

VidékfejlesztésAz állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási feladat!

és sport

Internet

Magyarországon ma 3000 állami feladatot tartanak számon

Page 3: A magyar költségvetésről másképpen

Az állam gazdasági szerepe

● szabályozó szerep

− piacszabályozás

− állami szektor gazdálkodási szabályai

● allokációs szerep

− közjavak előállítása

− piaci kudarcok kezelése

● újraelosztási szerep – jövedelem-átcsoportosítás

− társadalmi csoportok között

− generációk között

− földrajzi területek között

● stabilizációs szerep

− gazdasági növekedés

− teljes foglalkoztatás

− pénzügyi egyensúly biztosítása

Page 4: A magyar költségvetésről másképpen

• Meghatározza az Országgyűlés költségvetési jogát

• Korlátot állít az államadósság növekedésének

• A közpénzekkel átlátható és ellenőrizhető módon, a törvényesség, célszerűség és eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával kell gazdálkodni

Az Alaptörvény a közpénzekről

Page 5: A magyar költségvetésről másképpen

A költségvetés: az államháztartást alkotó jogalanyok gazdálkodásának alapjául szolgáló olyan pénzügyi terv, amely szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel,

A költségvetés kifejezi azt, hogy egy társadalom illetve a társadalom felhatalmazásából működő kormányzat mit tart fontosnak finanszírozni és milyen arányokkal, s hogy ezek a döntéseknek milyen külső és belső korlátjai vannak

A költségvetés

Page 6: A magyar költségvetésről másképpen

Az államháztartás funkcionális kiadásainak alakulása 2008-2014 között

0,0

1 000 000,0

2 000 000,0

3 000 000,0

4 000 000,0

5 000 000,0

6 000 000,0

mill

ió fo

rint

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Page 7: A magyar költségvetésről másképpen

GDP – növekedési várakozások az egymást követő hónapokban (%)

Forrás: NGM, 2014-es költségvetési törvényjavaslat, üzleti szereplők, kutatóintézetek előrejelzésének adatai

A konjunktúra kilátások ma hazánkban is kedvezőbbek, mint néhány hónapja: a piaci szereplők 2013-as és 2014-es növekedési várakozása egyre közelebb került a kormány GDP-előrejelzéshez, decemberben és januárban már lényegében megegyezett

Page 8: A magyar költségvetésről másképpen

A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján (%: éves változás %-ban, *: a GDP %-ában)

Prognózis 2014-re

Megnevezés

Kormány Századvég GKI A' Üzleti szereplő

B' Üzleti szereplő

OECD EC

  Szept Nov Szept Nov Szept Nov Szept Nov Nov Nov Feb

GDP, % 2,0 1,8 2,2 1,3 1,3 1,9 2,3 1,7 1,7 2,0 1,8 2,1

Háztartások fogyasztása, %

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 2,1 1,6 1,7 1,7 1,2 1,2 1,5

Közösségi fogyasztás, % 0,0 . . . . 0,0 -0,6 0,1 0,1 . 1,5 1,5

Bruttó állóeszköz- felhalmozás, %

5,9 1,7 . 2,0 2,0 3,0 5,7 3,7 3,7 1,1 4,0 6,0

Fogyasztói árindex (éves átlag, %)

2,4 2,7 2,7 2,5 2,1 2,9 2,5 1,7 1,7 2,1 2,2 1,2

Államháztartás egyenlege*

-2,9 -2,6 -2,8 -2,9 -2,9 -3,1 -2,9 -3,0 -3,0 -2,9 -3,0 -2,4

Az előrejelzések széles körű konszenzus aszerint tartható a 2014-es költségvetési törvény alapjaként figyelembe vett gazdasági pálya

Forrás: 2014. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatás és frissítéseik a KT számára, üzleti becslések, OECD, EC

Page 9: A magyar költségvetésről másképpen

A versenyképesség helyzete

A versenyképesség helyzetét mutatja a növekedési potenciál is. A fő probléma, hogy néhány strukturális probléma miatt gazdasági növekedésben középtávon továbbra is régiós sereghajtó Magyarország a jelenlegi, piaci várakozások szerint. Ez így nem maradhat. Nagy jelentősége van a trend megváltozásának, mert hiányában a gazdasági növekedés újra elmaradhat(na) a CEE országokétól

Forrás: Focus Economics, CEE : Visegrádi országok és Románia, illetve Bulgária

Page 10: A magyar költségvetésről másképpen

Beruházások* a GDP arányában (%)

Strukturális probléma, hogy a beruházási ráta nálunk a legalacsonyabb a régióban, eddig főként a kormányzati beruházások hozták az élénkülést.

Forrás: KT Titkárság, Eurostat; *szezonálisan igazított negyedéves adatok euróban, Magyarországra az utolsó adatpont a forintban számított éves átlagos beruházási ráta (KSH); KKE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

Page 11: A magyar költségvetésről másképpen

Beruházások* a GDP arányában (%)

A múlt év őszi előrejelzések szerint a beruházási ráta még alig növekszik, azóta biztatóbbak a kilátások a magánszektorban is.

2014 tavaszán a teljesít-mények

kedvezőbb

várakozást

engednek meg

Forrás: NGM, KT Titkárság, Eurostat; *szezonálisan igazított negyedéves adatok euróban, Magyarországra az utolsó adatpont a forintban számított éves átlagos beruházási ráta (KSH)

Page 12: A magyar költségvetésről másképpen

A konszolidált költségvetés kiadási főösszege (a GDP %-ában)

Source: Eurostat, European Commission Winter 2013 forecast

Strukturális probléma Magyarországon nagyon magas a költségvetés összes kiadása, különösen régiós összevetésben

Page 13: A magyar költségvetésről másképpen

Átrendeződések,az EU 10 országcsoport pozíciói

1993-97

1998-02

2003-07

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014-20

-15

-10

-5

0

5

10

ÉsztországSzlovéniaSzlovákiaBulgáriaCsehországLettországLitvániaMagyaroszágLengyelországRománia

Page 14: A magyar költségvetésről másképpen

Rajtunk múlik, mire jutunk

Mottó: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás, alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”Weöres Sándor

Rajtunk múlik, mire jutunk. A lassan elmúlóban lévő válságévek új kihívása, hogy nemcsak a gazdasági válság közvetlen kezelésére, hanem az évek során felhalmozódott társadalmi és jóléti feszültségek oldására is most kell megtalálni az eszközöket, miközben a források növelésének korlátjai szűkösek, osztogatással pedig végképp nem juthatunk messzire. Mi a teendő?