6.tételIsmertesse az egyéni és a társas vállalkozások lényegét és formáit! Hasonlítsa össze egyfelől a

közkereseti társaságot és a betéti társaságot; másfelől a Zrt., az Nyrt, és a Kft alapítását, működését és megszűnésük lehetséges okait!

A vállalat a vállalkozás szervezeti kerete. A vállalkozás fejlődése szempontjából fontos kérdés, hogy hogyan alakítható ki az a szervezeti forma, amelyik a legjobban igazodik a vállalkozás jellegéhez és biztosítja a hatékony működést.Az üzleti vállalkozásban a tulajdonosi viszonyok szempontjából sokféle forma található.

Társas vállalkozásÁltalában 2 vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményben és a vezetés felelősségén.

Csak törvényben meghatározott formákban létesíthető. Minden vállalkozást be kell jegyeztetni a cégbíróságon. Létrejöttéhez valamilyen létesítő okirat szükséges, ez lehet: társasági szerződés (KKT, BT, többtagú KFT) alapító okirat (egyszemélyes KFT, ZRT, egyszemélyes RT) alapszabály (NYRT)

A létesítő okirat meghatározza az adott társaságban résztvevő tagok egymáshoz való viszonyát, jogaikat és kötelezettségeiket. Minden alapító tagnak alá kell írnia.

A társaság bármilyen tevékenységet végezhet, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz.

A cégnév tartalmazza a cégforma megnevezését, valamint azt, hogy a tevékenysége mire irányul. Tartalmazhat vezérszót is, mely lehet idegen kifejezés, rövidítés, mozaikszó latin betűkkel.

Az alapításhoz valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, ennek formája lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli, mértékét tekintve tagonként eltérhet.

A GT a létesítő okirat ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától működhet, az alapító szerződés megkötésétől a cégbejegyzésig, mint előtársaság. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

A társaság képviseletére az aláírási címpéldányban meghatározott személyek jogosultak. (képviseleti jog gyakorlását teszi lehetővé adott vállalkozásnál)

Egyéni vállalkozásBelföldi természetes személy üzletszerű, rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékenység.

A tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a személy a hatósághoz bejelentést nyújtson be elektronikus úton.

Ha az EV kéri, számára a hatóság EV igazolványt állít ki. A tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele az EV igazolvány.

Az EV kötelezettségeiért teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség). Ha a tevékenység gyakorlását jogszabály köti akkor csak engedély birtokában végezheti.

Megszűnik, ha: hatóságnak bejelenti a megszűnést EV halála napján adóhatóság törli az EV adószámát cselekvőképességének korlátozását vagy

cselekvőképtelenségét kimondó határozat napján

a vállalkozó egyéni céget alapított a cégbejegyzést megelőző napon

Gazdasági társaság Szövetkezet

Gazdasági társaság

Jogi személyiség nélküli társaságok Jogi személyiséggel rendelkező társaságok

1. Közkereseti társaság (KKT) o A cégnévben fel kell tüntetni a KKT rövidítésto a tagok felelőssége korlátlan és egyetemlegeso A társaság valamennyi tagja köteles vagyoni hozzájárulás

szolgáltatásárao Személyes közreműködéssel kell részt venni a társaság

tevékenységébeno A társaság valamennyi tagja jogosult az üzletvezetésreo Legfőbb szerve a taggyűléso társasági szerződéssel jön létre

Tagsági viszony megszűnése: a társasági viszony megszűnik, ha a tag a hozzájárulási kötelezettségének nem tesz eleget, a tagok közös megegyezése, tag kizárása, rendes felmondás, azonnali hatályú felmondás, a tag halála esetén. Ha a társaság tagsága 1 főre csökken, akkor 6 hónap után a társaság megszűnik.

1. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) A nem túl nagy taglétszámú, de viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa, mely társasági szerződéssel jön létre.

előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul: minimum 500 000 Ft (lehet pénzbeli hozzájárulás vagy apport)

a tagok azonos nagyságú üzletrésszel rendelkeznek, mely a jogaikat testesíti meg.

a tagokat az adózott eredményből osztalék illeti meg, a vagyoni hozzájárulása arányában

a tagok a törzsbetétek, valamint az egyéb vagyoni hozzájárulások erejéig felelnek a vállalkozásért

legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente egyszer össze kell hívni

ügyek intézését és a képviseletet a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el

Társaság megszűnése: a taggyűlés ¾-es szótöbbségével

2. Betéti Társaság (BT) o tagjai: beltagfelelőssége korlátlan és egyetemleges,

kültagvagyoni betét erejéig felel a társaság kötelezettségeiért és nem köteles személyesen közreműködni, viszont a társaság üzletvezetésére és képviseletére sem jogosult (csak a beltag)

o a cégnévben fel kell tüntetni a BT rövidítésto a BT-re a KKT szabályait kell alkalmazni, néhány kivétellelo társasági szerződéssel jön létre

Beltagból lehet kültag, de ha minden beltag kültag lesz akkor 6 hónapon belül megszűnik, vagy társasági szerződés módosításával KKT-vé alakulhat (cégbíróságon be kell jelenteni)

2. Részvénytársaság (RT) A nagy létszámú tőkeerős társaságok jellemző típusa

alaptőkéje min. 5m Ft. alapszabállyal jön létre (rögzítik benne az

alaptőke összegét, részvények számát, névértékét, társaság tevékenységét, igazgatóság tagjainak adatait, közgyűlés összehívásának módjait, stb.…)

a tagok felelőssége a saját részvényük névértékéig, vagy kibocsátási értékéig terjed

legfőbb szerve a közgyűlés (alapszabály módosítás, beszámoló jóváhagyás, osztalékelőleg fizetés, alaptőke felemelés, leszállítás, stb.…)

igazgatóság az RT ügyvezető szerve, 3-11 természetes személyből áll, elnökét maga választja a tagok közül.

A tagsági jogról forgalomképes értékpapírt állítanak ki.

A részvény tulajdonosa számára tagsági jogokat megtestesítő lejárat nélküli értékpapír

RT alakítható: ZRT: alaptőke legalább 5 millió Ft, a

részvények nem kerülnek nyilvánosan forgalomba

NYRT: alaptőke legalább 20 millió Ft, a részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba (pl tőzsdén is)

RT megszűnése: a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel elhatározhatja a társaság jogutód nélküli megszűnését. A tartozások kiegyenlítése után a megmaradt vagyont a részvényesek között kell kiosztani részvényeik arányában.

3. Közös vállalat (2006.07.01.-től nem alapítható, a meglévők működhetnek)4. Egyesülés

Gazdasági társaságok megszűnése:Cégjegyzékből való törléssel szűnik meg a vállalkozás. Nem jogalany többé. Megszűnés történhet:

Jogutódlással , ha társasági forma váltás, egyesülés, szétválás történik. Jogutód nélkül (végelszámolásnak van helye), ha:

o A társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult,

o A GT lefőbb szerve elhatározta a jogutód nélküli megszűnésto A cégbíróság a Ctv-ben meghatározott okok miatt megszüntetio Jogszabály így rendelkezik