A kommunikáció társas és kulturális keretei

4. Előítélet és diszkrimináció

• Az attitűd és összetevői

• Magyarázatok az előítéletre és a diszkriminációra

– Az autoriter személyiség

– Valóságos konfliktus elmélet

– Sztereotipizálás

– Társas identitás elmélet

• A társas normák hatása az előítéletre

• Az előítéletesség fokozatai

• Jane Elliot kék szem – barna szem kísérlete (1968)

• Elliot Aronson mozaik módszere (jigsaw classroom)

Tartalomjegyzék

2

Az attitűd és összetevői

• Pozitív vagy negatív viszonyulás egyénekhez vagy csoportokhoz.

• Három összetevője van:

– Kognitív összetevő (cognitive component): az egyénnel vagy csoporttal kapcsolatos vélekedések összessége

– Affektív összetevő (affective component): az egyénnel vagy csoporttal kapcsolatos érzések összessége

– Konatív összetevő (behavioural component): az egyénnel vagy csoporttal kapcsolatos viselkedések vagy tevékenységek összessége.

3

• „Félek a pókoktól!”

• „Elkerülöm a pókokat. Ha meglátok egyet, sikítok!”

• „Úgy vélem, hogy a pókok veszélyesek.”

Az attitűd összetevőiről részletesebben

4

Affektív összevető

Konatív összetevő

Kognitív összetevő

5

• Előítélet: nem igazolt és/vagy inkorrekt attitűd egy egyénnel szemben, mely kizárólag az egyén valamilyen csoporthoz való tartozásán alapul.

• Diszkrimináció: egy egyénnel vagy csoporttal szembeni viselkedés vagy tevékenységek, mely valamilyen csoporthoz való tartozáson alapul.

• Sztereotípia: emberek egy csoportjára vagy osztályára vonatkozó tartós, túláltalánosított elképzelés (lásd. az előző előadást).

• Tehát attól, hogy…

– valakinek negatív előítélete van pl. a flamingótenyésztőkkel kapcsolatban, még nem biztos, hogy tesz is valamit ellenük (konatív összetevő).

– valaki kevesebb pénzt ad a barna szemű koldusoknak (diszkrimináció), még nem biztos, hogy tudni vél kifejezetten az ő csoportjukról valamit (kognitív összetevő) vagy ellenszenvet érez irántuk (affektív összetevő).

6

Az autoriter személyiség

7

• Adorno és mtsai (1950) szerint az előítélet egy személyiségtípus eredménye. Mérésére kifejlesztettek egy kérdőívet, melyet F-skálánakneveztek el.

• Az autoriter személyiség

– Hajlamos ellenséges lenni az alacsonyabb státuszban lévőkkel és engedelmeskedni a magasabb státuszban lévőknek

– Szilárdan kitart véleménye és elképzelései mellett

– Konvencionális, hisz a tradicionális értékekben

• Adorno magyarázata: szigorú és kritikus szülők gyermekei hajlamosak ilyenné válni, mert a szülőkkel szemben nem tudnak ellenségességet kifejezni –más, gyengébb célpontokon vezetik le az agressziót.

• Adorno szerint az autoriter személyiség emlékeztet a fasiszták bizonyos jellemzőire:

– Etnocentrizmus

– Különös jelentőséget tulajdonít a rangnak és a státusznak

– Tekintélyfigurák tisztelete és nekik való alárendeltség

– A hatalommal és a „keménységgel” való foglalkozás

• Elméletének kritikája:

– A szigorú szülők gyermekei nem minden esetben lesznek autoriterek

– Az előítéletesség nem feltétlenül jár együtt autoriter személyiséggel

– Nem magyarázza, hogy miért X és nem Y csoporttal szemben lesz valaki előítéletes 8

A Valóságos konfliktus elmélet

• A negatív előítélet a szűkösen rendelkezésre álló forrásokért versengő csoportok között alakul ki (lásd. az első előadáson Muzafer Sherif Rablóbarlang-kísérlete, 1954)

• In-group (saját csoportunk)és out-group (más csoport) szélsőségesen pozitív, ill. negatív jellemzése.

9

Sztereotipizálás

10

• A sztereotípiák, vagyis személyek csoportjairól alkotott sémáink, magyarázatot adhatnak az előítéletekre és a diszkriminációra.

Társas identitás elmélet

• Tajfel szerint (1979) a sztereotipizálás, vagyis emberek csoportokba és osztályokba sorolása, normális kognitív folyamat. Miközben csináljuk, hajlamosak vagyunk túlbecsülni…

– a csoportok közötti különbségeket

– a csoporton belüli hasonlóságokat

• A csoportok, melyekbe tartozunk fontos forrásai büszkeségünknek, önbecsülésünknek. Társas identitást, a valahová való tartozás érzését adják nekünk.

• Az énképünket javíthatja, ha

– javul annak a csoportnak a státusza ahová tartozunk

– romlik annak a csoportnak a státusza ahová nem tartozunk

• „Mi„ (in-goup) – „ők” (out-group) szembenállás.

• Rasszizmushoz, vallási harcokhoz, stb. vezethet 11

A társas normák hatása az előítéletre

12

• Minard kutatása szerint (1952) a társadalmi normák erőteljesen hatnak az előítéletességre és a diszkriminációra. Kutatását egy olyan bányában folytatta az Egyesült Államok egyik déli államában ahol feketék és fehérek együtt dolgoztak.

• Megfigyelései szerint míg a föld alatt a fehér munkások 80%-a volt barátságos a feketékkel, a felszínen csupán 20%-uk.

• A fehér munkások különböző normákkal konform módon viselkedtek a föld felett és alatt.

• Pettigrew szerint (1959) a konformitás és az előítéletesség kéz a kézben jár: a konformistább fehér dél-afrikaiak előítéletesebbek is, az USA déli államainak nagyobb előítéletessége a feketékkel szemben abból fakad, hogy ezekben az államokban társadalmilag elfogadottabb az előítéletesség.

Az előítéletesség fokozatai

13

• Allport szerint (1977) az előítéletességnek a következő fokozatai vannak:

1. Szóbeli előítéletesség (antilocution)

Gyűlöletbeszéd, etnikai viccek, stb.

2. Elkerülés (avoidance)

A többség kerüli a marginalizált csoportot – izoláció.

3. Hátrányos megkülönböztetés (discrimination)

Marginalizált csoportok háttérbe szorítása és elnyomása.

4. Fizikai agresszió (physical attack)

A marginalizált csoport tagjainak fizikai bántalmazása, megverés, lincselés, stb.

5. Üldözés és kiirtás (extermination)

Teljes népek, népcsoportok megsemmisítése, népirtás.

14

Kék szem – barna szem kísérlet

• Jane Elliot kísérletében (1968) egy Ohio állambeli általános iskolában a Martin Luther King meggyilkolását követő reggel az első érkező kisfiú azt kérdezte a tanárnőtől, hogy „Miért ölték meg ezt a Kinget?”

• A tanárnő elkezdett beszélgetni a gyerekekkel a rasszizmusról és megkérdezte őket, hogy milyen érzés lehet most fekete kisfiúnak/kislánynak lenni. Azt mondta a gyerekeknek, hogy nehéz lenne megérteniük a diszkriminációt anélkül, hogy megtapasztalnák. Kíváncsiak rá, hogy milyen érzés? A gyerekek kórusban felelték, hogy „igen” és ezzel elkezdődött az egyik legellentmondásosabb szociálpszichológiai kísérlet…

15

• Aznap Elliot tanárnő azzal kezdte az oktatást, hogy azt mondta a gyerekeknek, hogy azt olvasta, hogy a barna szeműek alacsonyabb rendűek, mint a kék szeműek. Példákat is hozott: a barna szeműek verekedősebbek, megbízhatatlanabbak, butábbak, stb. „Nos, szerintetek milyen színű szeme volt George Washingtonnak?”, és így tovább…

• Azzal folytatta, hogy a barna szeműeknek ezentúl gallért kell hordaniuk, hogy más messziről felismerhetőek legyenek. Minden kékszemű gyereknek egy barna szemű nyakába kellett akasztania a gallért.

• A szünetben a barna szemű gyerekek megalázottan félrevonultak az udvaron, a kék szeműek kirekesztően viselkedtek velük.

16

• Aztán a szünet után megfordította: azt mondta a gyerekeknek, hogy eltévesztette, és a barna szeműek a felsőbbrendűek a kék szeműek pedig az alsóbbrendűek.

• A felsőbbrendűnek mondott gyerekek –ezúttal a barna szeműek – elkezdtek fensőbbségesen és kirekesztő módon viselkedni az alsóbbrendűnek mondott gyerekekkel – ezúttal a kékszeműekkel.

• A barna szeműek „bosszút álltak” néhány órás elnyomásukért a kékszeműeken…

• 15 éves osztálytalálkozón:”Te olyan boldogan aláztad meg a társaidat, hogy meg voltam győződve róla, hogy ha felnősz, aljas náci leszel”…

Alkosson az egyes betűcsoportokból egy-egy értelmes magyar szót! Egyéni munka! A rendelkezésre álló idő 3 perc!

17

1. Feladat

18

2. Feladat

1. Számolja meg, hogy hányszor passzolnak a fehér pólójú játékosok! *video+

Észrevett valami szokatlant?2. Figyelje meg a színváltó kártyatrükköt! *video+Észrevett valami szokatlant?3. Számolja meg ismét a fehér pólójú játékosok passzait! *video+Észrevett valami szokatlant?

• Egy inger előzetes észlelése vagy felidézése –tudatos irányítás vagy szándék nélkül –előhangolja, ill. előfeszíti a rá következő ingerek feldolgozását.

• Bargh kutatásában (1996) azt találta, hogy azok a kísérleti alanyok akik öregséggel kapcsolatos szavakat (pl. „Florida”, „Bingo”, „ránc”, „kiskert”, „rendelő”, stb.) olvastak, lassabban hagyták el a laboratóriumot, mint a kontrollcsoport tagjai (a „lassú” nem szerepelt a szavak között).

• A meleg innivalót kezükben tartók barátságosabbnak, kedvesebbnek, „melegebbnek” ítélik beszélgetőpartnerük személyiségét, mint a hideg innivalót kezükben tartók.

A priming vagy előfeszítés

19

• A bohócok diszkriminációjának esete (2010)

Vajon jogos reakció, hogy két ember miatt minden bohócról megváltozzon egy egész ország véleménye?

Tudunk-e védekezni az ellen, hogy automatikusan a félelemmel kapcsolatos asszociációk jöjjenek fel bennünk a bohócok láttán, egy ilyen eset után?

Problémák a sémás információfeldolgozással

20

Salvador és a bohócok

Az Implicit Asszociációs Teszt (IAT)

• Az „implicit”, „tudattalan”, „automatikus” attitűdök olyan mentális asszociációk, melyek tudatosság és kontroll nélkül működnek.

• Az implicit attitűdök kimutatására tehát olyan tesztre van szükség, mely képes a tudatos és a tudattalan attitűdök szétválasztására.

• Utóbbiakat Implicit Asszociációs Tesztnek (IAT) nevezzük (Greenwald, 1998). Az alábbi oldalon a teszt több típusa elérhető, magyar nyelven is:

• https://implicit.harvard.edu/implicit/hungary/

21

• De hogyan lehetséges a tudatos és tudattalan attitűdök szétválasztása?

• Az IAT-ot kifejlesztő kutatók szerint a tudatos válasz lassabb, így a nagyon gyors, „reflex-szerű” válaszadással felszínre hozhatóak tudattalan attitűdjeink, melyekkel lehetséges, hogy mi sem vagyunk tisztában.

• Az IAT tesztkérdések arra kérnek minket, hogy kapcsoljunk össze két fogalmat (pl. „fiatal” és „jó”). Minél szorosabban kapcsolódik össze ez a két fogalom számunkra (asszociáció), annál gyorsabban tudunk válaszolni a kérdésre.

22

• Az IAT neurális szinten is értelmezhető. A gyakrabban használt idegi útvonalakon gyorsabban fut végig az ingerület, és ezeket aztán akaratlanul is szívesebben fogjuk használni.

• Az IAT ebből a nézőpontból azt méri, hogy az egyes személyek esetében melyek a „bejáratott idegi sztrádák” és melyek a „neurális földutak”.

23

24

Példák és gyakori eredmények (magyar nyelvű teszteknél):

Rassz (Fekete-Fehér IAT). Gyakori eredmény, hogy az emberek: a fehéreketpreferálják a feketékhez képest.

Magyar-Cigány IAT… a magyarokat preferálják a cigányokhoz képest [romaszármazású/nem roma származású+

Kor (Fiatal-Idős IAT)… a fiatalokat preferálják az idősekhez képest.Szexuális irányultság (Homoszexuális-Heteroszexuális IAT)…a heteroszexuálisokat

preferálják a homoszexuálisokhoz képest.Gender (Nemek-Tudomány IAT). Ez az IAT gyakran mutat relatív kapcsolatot a

humán területek és a nők, valamint a reál területek és a férfiak között.Országok (Magyarország-Amerikai Egyesült Államok IAT).Súly (Kövér-Sovány IAT)… a soványakat preferálják a kövérekhez képest.Bőrszín (Világos bőrű-Sötét bőrű IAT)… a világosabb bőrűeket preferálják a sötét

bőrűekhez képest.

25

Fekete – Fehér IAT

26

• A legtöbb amerikai kitöltő könnyebbnek találta összekapcsolni a jót a fehérekkel, mint a feketékkel.

• Utóbbi meglepő módon a fekete kitöltők egy részére is igaz. Magyarázat – kulturális priming?

• De honnan tudjuk, hogy a fehéreket preferáló fehér kitöltők nem csak sajátcsoport-preferenciát mutatnak? Biztosan sehonnan, de ha ez a hatás erősebb lenne, akkor a fekete és ázsiai amerikaiaknál is jelentkezne (nem így van).

27

„Jordan Peele új horrorfilmje, a Tűnj el! (Get Out; 2017) egy mozis Implicit Asszociációs Teszt” – Walter’s World: Film Criticism, Powered by Learning.

• Kb. ugyanannyi fekete mutat pozitív előítéletet a fehérekkel szemben, mint amennyi a feketékkel szemben. Magyarázat a kulturális primingon kívül?

• A fekete válaszadók csoportjukkal kapcsolatban ugyanazokat a negatív asszociációkat tapasztalják, de saját életvilágukban számos pozitív asszociáció is éri őket csoportjukkal kapcsolatban.

Idős – Fiatal IAT

• A fiatalok automatikusan a fiatalokat preferálják, de az idősek nem preferálják automatikusan az időseket, sőt, a 60 évesek ugyanúgy preferálják a fiatalokat, mint a 20 évesek. Magyarázat?

• Kulturális priming. Az idősek stigmatizált csoportot alkotnak társadalmunkban, sok negatív asszociáció kapcsolódik hozzájuk, pl. a fizikai és mentális teljesítmény hanyatlásával összefüggésben.

• A legtöbb ember nem tartja magát idősnek (ahogy öregszünk az is változik, hogy kit tartunk idősnek), talán ez az egészséges attitűd (hogy magunkat fiatalnak gondoljuk) tart távol minket attól, hogy megkedveljük ezt a csoportot, melynek nem vagyunk tagjai.

28

Egy újabb kutatási eredmény

• Ravenzwaaij, van der Maas és Wagenmakers kutatása (2011) más megvilágításba helyezi az IAT-ot.

• Véleményük szerint a korábbi eredmények csupán az ingroup-outgroup jelenségre mutatnak rá.

• Kísérletükban a „Francia és Én” (ingroup) és az „Észak-afrikai” (outgroup) kategóriákkal megjelent az IAT-hatás, de a „Francia” és „Észak-afrikai és Én”-nél nem (teljesen eltűnt –amint az én az outgroup-hoz kapcsolódott). Tehát nem a „nemzetiség”, hanem a „csoporttagság” a fontosabb.

29

• Egy másik (holland) kísérletben amikor holland neveket marokkói, valamint finn nevekkel párosítottak megjelent az IAT-hatás, amikor marokkói neveket finn nevekkel, akkor nem. *a kísérletben résztvevő hollandok számára a marokkói nevek nem voltak etnikailag neutrálisak, a finnek viszont etnikailag neutrálisak voltak+.

30

Az implicit preferencia megváltoztatása

• Tegyük fel, hogy az IAT kitöltését követően rájövünk: olyan automatikus preferenciánk van, amit nem szeretnénk hogy legyen. Hogyan tudjuk megváltoztatni implicit preferenciáinkat?

• Olyan élményeket kell keresnünk, melyek ki tudják törölni, visszájukra tudják fordítani azt az élménymintázatot, mely a korábbi, nemkívánt preferenciát okozta. Pl. olyan emberekkel találkozunk, akik a preferenciával ellenkező élményeket nyújtanak.

31

32

Elliot Aronson mozaik módszere I.

• Aronson szerint (1971) a hagyományos oktatás a versenyre, kompetícióra helyezi a hangsúlyt, ami felerősíti a gyermekek által magukkal hozott különbségeket.

• Az általa javasolt mozaik módszer (jigsaw classroom) ezzel szemben a kooperációt helyezi előtérbe, azzal a céllal, hogy csökkentse az osztálytermi diszkriminációt, a kiközösítést, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradását.

• A módszer lényege: a tananyag szövegét az oktató részekre vágja (i); a diákokból néhány fős vegyes csoportokat alkot (ii); minden csoportban csak egyetlen fő kap meg egy tananyagrészt (iii); nem cserélgethetik a szövegeket – de beszélgethetnek róla (iv); a jobb képességűek érdekeltek lesznek abban, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki kevésbé jó képességű társaikkal (meghallgassák őket és segítsék őket kérdésekkel), mert egyedül nem tudják megtanulni a teljes anyagot (v); a feladat végén számonkérés a teljes anyagból (vi).

33

Elliot Aronson mozaik módszere II.

• A mozaik módszeres oktatásban a diákok megtanulják, hogy ne egymás rovására akarjanak jobbak lenni, hanem egymást segítve.

• A mozaik módszerrel tanított gyerekek empatikusabbak lesznek a többieknél.

• Kisgyermekkorban a legeredményesebb, de itt sem jelent általános és teljes megoldást az előítéletekre.

34

• Egy kísérletben két képet mutatnak a tíz éves gyerekeknek. Az egyiken egy kisfiú szomorúan elbúcsúzik az apjától egy repülőtéren. A másikon a postás csomagot hoz a kisfiúnak, benne egy játékrepülő, elsírja magát.

• Az első kérdésre („Miért sír a gyerek?”) a mozaikos és a nem mozaikos gyerekek is jól válaszolnak: mert a repülő az apja távozására emlékezteti a gyereket.

• A második kérdésre („Mit gondol a postás, miért sír a gyerek?”) a nem mozaikos gyerekek többsége téved, abból a téves sémás feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az információk állnak rendelkezésére, mint neki. A mozaikos gyerekek felismerik, hogy a postás nem tud az apa távozásáról, így biztosan zavarba jön amikor a gyerek sírni kezd a játékrepülő láttán.

Mozaik módszer és empátia

35

• Ha kiderül egy fekete-fehér IAT teszten, hogy automatikusa preferenciám van a fehérekkel szemben (a feketék ellenében) akkor kiderült, hogy előítéletes vagyok?

• Nem. Előítélete annak van akinek negatív attitűdje van egy csoporttal kapcsolatban és a velük szemben való diszkriminatív cselekvést helyesli vagy elismerően nyilatkozik róla (előítélet – tudatos; negatív implicit attitűd – nem tudatos).

• Ha kiderül egy fekete-fehér IAT teszten, hogy automatikusa preferenciám van a fehérekkel szemben (a feketék ellenében) akkor kiderült, hogy negatív sztereotípiám van a feketékkel kapcsolatban?

• Nem. A negatív sztereotípia tudatos, a negatív implicit attitűd viszont nem.

Az implicit attitűd

Attitűd, előítélet, diszkrimináció

• Ha kiderül egy fekete-fehér IAT teszten, hogy automatikusa preferenciám van a fehérekkel szemben (a feketék ellenében) akkor kiderült, hogy diszkriminálom a feketéket?

• Nem. Akkor diszkriminálok egy csoportot, ha azért teszek tudatosan egy vagy több tagja ellen, mert az adott csoporthoz tartoznak.

• Tehát attól, hogy negatív implicit attitűdöm van egy csoporttal kapcsolatban még lehet a csoport tagjaival kapcsolatban előítéletem vagy sztereotípiám (esetleg lehetek diszkriminatív), de nem biztos, hogy van (nem biztos, hogy diszkriminatív módon fogok viselkedni).

• Fordítva más a helyzet: ha negatív előítéletem/sztereotípiám van emberek egy csoportjával (pl. bélyeggyűjtőkkel) kapcsolatban, akkor valószínű, hogy negatív implicit attitűdöm is van (tudatos≠tudattalan) 36

37

Összefoglalás