10 168 az igazságos háború

10

Gőcz

e Ist

vaacuten

(sze

rk)

AZ IG

AZSAacute

GOS

HAacuteBO

RUacute E

LVEacuteT

ŐL A

Z IG

AZSAacute

GOS

BEacuteKEacute

IG

168

238

Euroacutepai SzociaacutelisAlap

A kiadvaacuteny a KOumlFOP-212-VEKOP-15-2016-00001 bdquoA joacute kormaacutenyzaacutest megalapozoacute koumlzszolgaacutelat-fejleszteacutesrdquo ciacutemű projekt kereteacuteben jelent meg

E tanulmaacutenykoumltet reacuteszletesen elemzi eacutes eacuterteacutekeli a ciacutemben jelzett keacutet fogalomkoumlrt az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutet vala-mint az igazsaacutegos beacuteke problematikaacutejaacutet A szerzők kutataacutesi teruumlletuumlk szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteljaacutek a haacuteboruacute a fegyveres erőszak igazsaacutegossaacutegaacutet valamint igazolhatoacutesaacutegaacutet illetve annak teljes elutasiacutetaacutesaacutet eacutes ebből a szerteaacutegazoacute diszcip-linaacuteris analiacutezisből aacutell oumlssze jelen ‒ a teoloacutegiatoumlrteacutenettől a szociaacuteletikaacuten aacutet a hadtudomaacutenyig sokfeacutele megkoumlzeliacuteteacutest tovaacutebbaacute vizsgaacutelati aspektust szintetizaacuteloacute ‒ koumltet amely uacutej neacutezőpontboacutel koumlzeliacuteti meg a vallaacutes az egyhaacutez a haderő eacutes a fegyveres konfliktus keacuterdeacuteseit

Tanulmaacutenyaikban a szerzők leacutenyegre toumlrően vilaacute-giacutetanak raacute hogy a katonai erő tovaacutebbaacute a vallaacutesi szerep-lők teveacutekenyseacutege szerepe nagymeacuterteacutekben befolyaacutesol-hatja napjaink politikai leacutegkoumlreacutet azaz fontos szerepuumlk van az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutenek formaacutelaacutesaacuteban tovaacutebbaacute az igazsaacutegos beacuteke eleacutereacuteseacuteben A kiadvaacuteny aacuternyalt keacutepet nyuacutejt a haacuteboruacute erkoumllcsi eacutes jogi igazolhatoacutesaacutegaacutenak prob-lematikaacutejaacuteroacutel az egyhaacutez a kiemelkedő vallaacutesi vezetők e keacuterdeacutesben megnyilvaacutenuloacute aacutellaacutesfoglalaacutesaacuteroacutel tovaacutebbaacute az aacutellam erőkiveteacutesi lehetőseacutegeiről a politika eacutes a haacutebo-ruacute kapcsolataacuteroacutel tovaacutebbaacute a haderő feladatairoacutel a ciacutemben jelzett elvekkel kapcsolatban

A koumltet kiemelkedő eredmeacutenye hogy a szerzők fel-hiacutevjaacutek a figyelmet a toumlrteacutenelem soraacuten lezajlott haacuteboruacuteknak valamint napjaink vaacutelsaacutegainak fegyveres konfliktusainak rendkiacutevuumlli komplexitaacutesaacutera valamint arra hogy ebből fa-kadoacutean ezek bdquoigazsaacutegossaacutegaacutenakrdquo megiacuteteacuteleacutese az igazsaacutegos beacuteke lehetőseacutegeinek feltaacuteraacutesa csakis toumlbbdimenzioacutes elem-zeacutessel valoacutesulhat meg Az egymaacutessal szorosan oumlsszefuumlggő kivaacuteltoacute okok pontos meghataacuterozaacutesa szinteacuten neacutelkuumlloumlzhetet-len felteacutetele a konfliktusok vaacutelsaacutegok megoldaacutesaacutenak

168

Az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig

SzerkesztetteGŐCZE ISTVAacuteN

az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig

A boriacutetoacuten Eugegravene Delacroix Szent Mihaacutely legyőzi az oumlrdoumlgoumlt ciacuteműfestmeacutenyeacutenek reacuteszlete laacutethatoacute

(1854ndash1861 olajfestmeacuteny 441times575 cm Saint-Sulpice Paacuterizs)

AZ IGAZSAacuteGOS HAacuteBORUacute ELVEacuteTŐL AZ IGAZSAacuteGOS

BEacuteKEacuteIG

Szerkesztette Gőcze Istvaacuten

Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest

SzerkesztetteGőcze Istvaacuten

LektoraacuteltaFischl VilmosPadaacutenyi Joacutezsef

copy Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2017copy Szerkesztő 2017

copy Szerzők 2017

A mű szerzői jogilag veacutedett Minden jog iacutegy kuumlloumlnoumlsen a sokszorosiacutetaacutes terjeszteacuteseacutes fordiacutetaacutes joga fenntartva A mű a kiadoacute iacuteraacutesbeli hozzaacutejaacuterulaacutesa neacutelkuumll reacuteszeiben

sem reprodukaacutelhatoacute elektronikus rendszerek felhasznaacutelaacutesaacuteval nem dolgozhatoacute fel azokban nem taacuterolhatoacute azokkal nem sokszorosiacutethatoacute eacutes nem terjeszthető

A kiadvaacuteny a KOumlFOP‒212‒VEKOP‒15‒2016‒00001 bdquoA joacute kormaacutenyzaacutest megalapozoacute koumlzszolgaacutelat-fejleszteacutesrdquo ciacutemű projekt kereteacuteben jelent meg

Szerzők

Fazakas SaacutendorFischl Vilmos

Forgaacutecs BalaacutezsKaiser Ferenc

Nacsinaacutek Gergely Andraacutes

Orosz Gaacutebor ViktorPadaacutenyi Joacutezsef

Resperger IstvaacutenSajtos SzilaacuterdUjhaacutezi Loacuteraacutend

Tartalom

Padaacutenyi JoacutezsefElőszoacute 7

Orosz Gaacutebor ViktorKonnektiacutev eacutes strateacutegiai igazsaacuteg ndash az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig 9

Ujhaacutezi LoacuteraacutendAz bdquoigazsaacutegos haacuteboruacuterdquo tan elemeinek tovaacutebb eacuteleacutese a jelenkori fegyveres konfliktusoknaacutel 21

Fischl VilmosEgyhaacutez eacutes aacutellam aacutellaacutespontja a haacuteboruacuteroacutel eacutes a beacutekeacuteről A megbeacutekeacuteleacutes eacutes a dzsihaacuted fogalma 41

Kaiser FerencAz erőkivetiacuteteacutes mint az aacutellam speciaacutelis eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eszkoumlze 55

Resperger IstvaacutenA katonai erő helye szerepe a humanitaacuterius beavatkozaacutesoknaacutel 73

Nacsinaacutek Gergely AndraacutesMennyei veacutertezet foumlldi uumltkoumlzet a harc eacutes a kuumlzdelem eacuterteacutekeleacutese az ortodox kereszteacuteny hagyomaacutenyban 109

Forgaacutecs BalaacutezsA haacuteboruacute eacutes a politika viszonyrendszere 123

Fazakas SaacutendorMeddig mehet el az egyhaacutez Egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok a meacuterlegen 131

Padaacutenyi JoacutezsefA civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes feleacuterteacutekelődeacutese a beacutekefenntartaacutes soraacuten Bosznia-Hercegovinaacuteban 1995‒2000 koumlzoumltt 145

Sajtos SzilaacuterdKatonaacutek eacutes csalaacutedtagjaik koumlzoumltt veacutegzett pasztoraacutecioacute Emisszioacute szeparaacutecioacute reintegraacutecioacute 159

Vaacutekaacutet oldal

Padaacutenyi Joacutezsef

Előszoacute

A Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem (NKE) valamint egyik jogelődje a Zriacutenyi Mikloacutes Nemzetveacutedelmi Egyetem eacutes a Magyarorszaacutegi Egyhaacutezak Oumlkumenikus Tanaacutecsaacutenak egyuumltt-műkoumldeacutese hosszabb időre tekint vissza Az egymaacutestoacutel laacutetszoacutelag taacutevol aacutelloacute teruumlleteken teveacutekenykedő eacutes alkotoacute inteacutezmeacutenyek tovaacutebbaacute a Magyarorszaacutegi Egyhaacutezak Oumlkumenikus Tanaacutecsa Szociaacuteletikai Bizottsaacutega koumlzoumltti tudomaacutenyos igeacutenyű egyuumlttműkoumldeacutesnek joacute peacutel-daacuteja az a konferencia amelynek kutataacutesi anyagaacutet a kezeacuteben tartja az olvasoacute Az előadoacutek arra vaacutellalkoztak hogy ki-ki a sajaacutet szemszoumlgeacuteből eacuterteacutekelve mutassa be azt hogyan laacutetja a haacuteboruacute igazsaacutegaacutet az erőszak igazolhatoacutesaacutegaacutet vagy teljes elveteacuteseacutet

Orosz Gaacutebor Viktor a teoloacutegia oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes az igazsaacute-gos beacuteke koumlruumll kialakult vitaacutekat raacutemutatva arra hogy ha az erőszakra uacutejabb erőszakkal vaacutelaszolunk az nem oldja meg a probleacutemaacutekat Ezt igazolja a tanulmaacutenyaacuteban ideacutezett CNN-koumlzlemeacuteny is bdquotoumlbb ezer ember megoumlleacuteseacutere nem lehet vaacutelasz meacuteg toumlbb ezer ember meg-oumlleacuteserdquo (CCN 2001 3)

Ujhaacutezi Loacuteraacutend a haacuteboruacute erkoumllcsi eacutes jogi igazolhatoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutet boncolgatja bemutatva a vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek ndash koronkeacutent vaacuteltozoacute de neacutehaacuteny aacutellandoacute elemet hordo-zoacute ndash szempontjait a neacutezetelteacutereacutesek erőszakkal valoacute megoldaacutesa kapcsaacuten Raacutemutat arra hogy a kidolgozott elmeacuteletek leginkaacutebb keacutet nagy teruumlletet a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak erkoumllcsi majd keacutesőbb jogi igazolaacutesaacutet eacutes a haacuteboruacuteban betartandoacute alapparadigmaacutekat eacuterintetteacutek A probleacutema feloldhatatlan voltaacutet jelzi hogy ma uacutejra a reacutegi terminoloacutegiaacutek egyszerű erkoumllcsi elvek ke-ruumlltek előteacuterbe amelyek azt bizonyiacutetjaacutek hogy egy haacuteboruacute igazsaacutegossaacutegaacutenak az igazolaacutesa a hagyomaacutenyboacutel eacuteppuacutegy lehetseacuteges mint ugyanannak a haacuteboruacutenak az elutasiacutetaacutesa

Fischl Vilmos tanulmaacutenyaacuteban a katolikus teoloacutegusokon eacutes a reformaacutetorokon keresztuumll vilaacutegiacutet raacute hogy mikeacutent gondolkodott a koumlzeacutepkori taacutersadalom az emberiseacuteg az egyhaacutezi illet-ve a vilaacutegi hatalom egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel a beacutekeacuteről valamint a haacuteboruacuteroacutel Kiemelten foglalkozik a dzsihaacuted fogalmi tisztaacutezaacutesaacuteval eacutes helyes eacutertelmezeacuteseacutevel

Kaiser Ferenc az erőkivetiacuteteacutest mint az aacutellam eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek egyik meghataacuterozoacute eszkoumlzeacutet mutatja be Raacutemutat arra a teacutenyre hogy maacutera a katonai erő alkalmazaacutesa messze nem az egyetlen lehetőseacutege az aacutellamnak hogy eacuterveacutenyt szerezzen akarataacutenak Napjainkban előteacuterbe keruumlltek a politikai gazdasaacutegi ideoloacutegiai pszicholoacutegiai eacutes kulturaacutelis eszkoumlzoumlk valamint egyre hangsuacutelyosabb az infokommunikaacutecioacutes (kiber-) teacuterben hatoacute keacutepesseacutegek szeacute-les koumlrű alkalmazaacutesa

Resperger Istvaacuten nagy iacutevű tanulmaacutenya a katonai erő szerepeacutet vizsgaacutelja a humanitaacuterius műveletek soraacuten konkreacutet peacuteldaacutekon keresztuumll mutatva be azt hogy a sikert nem a veacuteletlen

PB

8 AZ IGAZSAacuteGOS HAacuteBORUacute ELVEacuteTŐL AZ IGAZSAacuteGOS BEacuteKEacuteIG

hanem a felkeacuteszuumllt joacutel felszerelt magasan keacutepzett eacutes motivaacutelt megfelelő nemzetkoumlzi fel-hatalmazaacutessal biacuteroacute haderő garantaacutelja

Nacsinaacutek Gergely Andraacutes filozoacutefiai meacutelyseacutegű gondolatainak leacutenyege hogy a kereszteacuteny etika nem keruumllheti meg a katonasaacuteg a hadsereg eacutes a haacuteboruacute megiacuteteacuteleacuteseacutenek probleacutemaacutejaacutet Elemzeacutese veacutegeacuten eljut ahhoz a gondolathoz hogy kimondja bdquoaz ortodox kereszteacutenyseacuteg vi-szonya a harchoz haacuteboruacutehoz erőszakhoz ndash csakuacutegy mint a korai egyhaacutezeacute is ndash meglehetősen oumlsszetett eacutes nem iacuterhatoacute le sem az idealista raquopacifizmuslaquo sem pedig a politikai indiacutettataacutesuacute raquolegitimaacutecioacutelaquo sztereotip kategoacuteriaacuteivalrdquo

Forgaacutecs Balaacutezs tanulmaacutenyaacuteban a haacuteboruacute eacutes a politika viszonyrendszereacutet vizsgaacutelja pontosabban a politikumnak a haduumlgyet meghataacuterozoacute szerepeacutet eacuterteacutekeli Carl von Clausewitz A haacuteboruacuteroacutel ciacutemű műve alapjaacuten Azt az időtaacutelloacute teacutezist miszerint a politikum mindig meg-hataacuterozza a katonai műveleteket a szerző Clausewitz szavaival bizonyiacutetja bdquoA haacuteboruacute a po-litika maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute folytataacutesa csupaacuten Laacutetjuk tehaacutet hogy a haacuteboruacute nem pusztaacuten politikai aktus hanem valoacutesaacutegos politikai eszkoumlz a politikai eacuterintkezeacutes folytataacutesa annak maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute megvaloacutesiacutetaacutesardquo (Clausewitz 2013 54)

Fazakas Saacutendor az utoacutebbi eacutevtizedekben az aktuaacutelis taacutersadalmi eacutes politikai keacuterdeacutesek-ben ndash iacutegy a haacuteboruacute eacutes beacuteke vonatkozaacutesaacuteban ndash megjelentetett egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok tuumlk-reacuteben az alaacutebbi keacuterdeacuteseket fogalmazza meg (1) hogyan kezelhető az a feszuumlltseacuteg amely abboacutel adoacutedik hogy egyreacuteszt az egyhaacutez keacutenytelen elismerni a mindenkori politikai hatalom rend- eacutes beacutekefenntartaacutesra iraacutenyuloacute mandaacutetumaacutet (2) maacutesreacuteszt legitimaacutelhat-e teoloacutegiailag olyan akcioacutekat amelyek hatalmi erőt demonstraacutelnak erőszakot alkalmaznak vagy amelyek embereacuteleteket koumlvetelnek Tanulmaacutenyaacuteban a szerző egyreacuteszt a protestaacutens teoloacutegia illet-ve az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok oumlsszefuumlggeacuteseacuteben feltaacuterja az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes igazsaacutegos beacuteke legfontosabb jellemzőit jelzi azokat a konfliktusteruumlleteket ahol ellentmondaacutes van a teoloacutegiai felismereacutes eacutes az aktuaacutelpolitika valamint a katonai doumlnteacutesek szempontjai koumlzoumltt maacutesreacuteszt konkreacutet egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok kapcsaacuten keresi a kompetens erkoumllcsi iacuteteacuteletalkotaacutes kialakiacutetaacutesaacutenak elvi tovaacutebbaacute gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet

Padaacutenyi Joacutezsef gyakorlati peacuteldaacutekon keresztuumll mutatja be a civilndashkatonai egyuumltt-műkoumldeacutes feleacuterteacutekelődeacuteseacutenek folyamataacutet az IFOR‒SFOR műveletek kapcsaacuten Bosznia-Hercegovinaacuteban Raacutevilaacutegiacutet arra az oumlroumlk igazsaacutegra hogy a katonai műveletek soha nem leacuteg-uumlres teacuterben zajlanak eacutes a koumlruumllmeacutenyek ndash jelesuumll a civil koumlrnyezet ndash figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa suacutelyos kockaacutezatokat hordoz Reacuteszletesen elemzi a beacutekefenntartoacute műveletek sajaacutetossaacutegait elteacuterő vonaacutesait a klasszikus haacuteboruacutes katonai műveletekhez viszonyiacutetva

Sajtos Szilaacuterd a Taacutebori Lelkeacuteszi Szolgaacutelatnaacutel szerzett tapasztalatait oumlsszegzi Fontos megaacutellapiacutetaacutesa hogy a misszioacutes szolgaacutelatba vezeacutenyelt lelkeacuteszek felkeacutesziacuteteacutese reintegraacutecioacuteja szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutese a szerzett tapasztalatok feldolgozaacutesa teruumlleteacuten volna mit javiacutetani Mondanivaloacutejaacutenak leacutenyege egy mondatba sűriacutetve bdquoKi segiacutet a segiacutetőnekrdquo

E roumlvid oumlsszefoglaloacutek remeacutenyeink szerint felkeltik az olvasoacute ndash eacuterdeklődeacuteseacutenek meg-felelő ndash figyelmeacutet eacutes lehetőseacuteget biztosiacutetanak elmeacutelyuumllni egy-egy keacuterdeacutesben elgondolkodni egy-egy vaacutelaszon A szerzők nem gondoljaacutek uacutegy hogy minden probleacutemaacutera megoldaacutest talaacutel-tak Ellenkezőleg koumlzoumls gondolkodaacutesra hiacutevnak egy olyan teruumlleten amely mindig is reacutesze volt az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutenek

Orosz Gaacutebor Viktor

Konnektiacutev eacutes strateacutegiai igazsaacuteg ndash az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig

A tanulmaacuteny az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes az igazsaacutegos beacuteke elmeacuteleteit vizsgaacutelja a teo-loacutegia perspektiacutevaacutejaacuteboacutel mikoumlzben az igazsaacuteg azon elmeacuteleteire mutat raacute amelyek elvaacutelaszthatatlanok a hadviseleacutes elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacuteseitől A dolgozat az igazsaacutegos haacuteboruacute uacutejragondolaacutesa mellett eacutervel a konnektiacutev eacutes a strateacutegiai igazsaacutegfogalmak segiacutetseacutegeacutevel

Kulcsszavak konnektiacutev igazsaacuteg strateacutegiai igazsaacuteg igazsaacutegos haacuteboruacute teoloacutegia beacuteke

Connective and Strategic Justice ndash From the Principle of Just War to Just Peace

This paper studies just war and just peace theories and critiques them from theologi-cal perspectives using various definitions of justice as inseparable from the theory of war I would argue that what is needed is a reinterpretation of just-war thinking with the help of connective and strategic justice theories

Keywords connective justice strategic justice just-war thinking theology peace

Maacutesok mellett James Griffin hiacutevja fel figyelmuumlnket arra hogy az igazsaacutegossaacuteg eszmeacutejeacutenek probleacutemaacuteja tulajdonkeacuteppen bdquokeacutepleacutekenyseacutegeacutebenrdquo keresendő neacuteha az egeacutesz erkoumllcsoumlt aacutetfedi neacuteha pedig csupaacuten egy adott reacutesze annak ugyanakkor szaacutemos kuumlloumlnboumlző speciaacutelis reacuteszből is aacutell (disztributiacutev igazsaacutegossaacuteg megtorloacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eljaacuteraacutesi igazsaacutegossaacuteg stb) Ily moacutedon feacutelreeacuterthető (Griffin 2008 15)

Baacuter mindannyian egyeteacuterthetuumlnk Pierre-Joseph Proudhon megaacutellapiacutetaacutesaacuteval is bdquoAz igaz-saacuteg az ami az emberi leacutelekben a legelemibb a legfontosabb a taacutersadalomban a legszentebb az oumltletek koumlzoumltt eacutes amit a toumlmegek a legnagyobb lelkesedeacutessel koumlvetelnek manapsaacuteg Ez a vallaacutesok leacutenyege eacutes ugyanakkor az eacutesz alakja a hit titkos taacutergya a tudaacutes kezdete koumlzepe

A hittudomaacutenyok doktora habilitaacutelt doktor egyetemi docens Evangeacutelikus Hittudomaacutenyi Egyetem e-mail gabororoszlutheranhu

PB


eacutes veacutege Mi maacutes keacutepzelhető el ami egyetemesebb erősebb eacutes teljesebb az igazsaacutegnaacutelrdquo (Solomon Higgins 2010 275) Danah Zohar eacutes Ian Marshall a Spiritual Capital ndash Wealth We Can Live ciacutemű koumlnyvben (Williams 2014 106) a vallaacutesi alapuacute kultuacuteraacutek valoacutedi eacuterteacutekeacuteről eacutertekeznek megaacutellapiacutetjaacutek hogy az aacuteltaluk oumlsszegyűjtoumltt eacuterteacutekek olyan hitrendszeren beluumll vannak amely gyakran kirekeszti maacutes vallaacutesok hiacuteveit Felhiacutevjaacutek a figyelmet arra hogy a spirituaacutelis tőkeacutenek taacutegabb felekezeteken tuacuteli eacuterteacutekekből eacutes motivaacutecioacutekboacutel kell taacuteplaacutelkoznia amelyek aacuteltalaacutenosan szentnek tekinthetők Ilyen lenne az igazsaacuteg is

Hatalmi monopoacutelium eacutes igazsaacutegos haacuteboruacute

Az igazsaacutegos haacuteboruacute taniacutetaacutesaacutehoz valoacute visszateacutereacutes a vilaacutegpolitikai esemeacutenyekből eacutes a meg-vaacuteltozott koumlruumllmeacutenyekből fakad Az az elkeacutepzeleacutes hogy a hideghaacuteboruacute utaacuten a beacuteke eti-kaacuteja nem lesz toumlbbeacute teacutema nagyon hamar hamisnak bizonyult Megnoumlvekedett az etnikai alapuacute konfliktusok szaacutema amelyek az aacutellam hatalmi monopoacuteliumaacutenak oumlsszeomlaacutesaacuteboacutel eacutes a regionaacutelis oumlsszetűzeacutesekből koumlvetkeztek A terrorizmus valamint az ellene valoacute kuumlz-delem a koumlrnyezeti katasztroacutefaacutek eacutes a globaacutelis felmelegedeacutes tovaacutebbaacute a viacutezhiaacuteny okozta neacutepvaacutendorlaacutes a beacutekefenntartaacutest uacutejszerű kihiacutevaacutesok eleacute aacutelliacutetotta A katonai beavatkozaacutesok szuumlkseacutegesseacutegeacutenek eacutes hataacuteraacutenak keacuterdeacutese ebben az uacutej szituaacutecioacuteban jelentkezett ismeacutet Az igaz-saacutegos haacuteboruacute taniacutetaacutesaacutenak előteacuterbe helyezeacutese erre az uacutej helyzetre toumlrteacutenő aacuteltalaacutenos reakcioacute A politikai gazdasaacutegi indikaacutetorok mellett az erkoumllcsi vaacutelasznak joacutezanul eacutes vilaacutegosan kell laacutetnia az etikai eacuterveleacutes hangsuacutelyainak eltoloacutedaacutesaacutet Figyelembe kell venni az alaacutebbi eacuterveleacutesi tiacutepusok sajaacutetossaacutegait

bull Az egyet nem eacuterteacutes eacuterve a kereszteacuteny egyhaacutezak sohasem veacutelekedtek egyseacutegesen az igazsaacutegos beacuteke taniacutetaacutesaacuteroacutel

bull Az utoacutepia eacuterve a deacutelszlaacutev haacuteboruacute1 a haacuteboruacute szuumlkseacutegtelenseacutegeacutenek egyhaacutezi viacutezioacutejaacutet utoacutepiaacutevaacute tette

bull A hitvallaacutes eacuterve az evangeacutelikus egyhaacutez hitvallaacutesi iratai kifejezik az aacutellam jogaacutet arra hogy igazsaacutegos (jogos) haacuteboruacutet viseljen (iure bellare) Itt kell megjegyezni hogy bdquojogos vagy igazsaacutegos haacuteboruacuten a koumlzeacutepkorban olyan veacutedekezeacutest eacutertettek amely (1) araacutenyos a seacuterelemmel (2) nem uumlruumlgy a hoacutediacutetaacutesra eacutes (3) amelyet nem em-bertelen eszkoumlzoumlkkel folytatnak A fogalom ceacutelja nem a haacuteboruacute igazolaacutesa hanem korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetaacutesa voltrdquo (Reuss 2008 30)

bull A kriteacuterium eacuterve az igazsaacutegos haacuteboruacute taniacutetaacutesaacutenak oumlsszes kriteacuteriuma visszateacutert az igazsaacutegos beacuteke paradigmaacuteban

Ezzel szemben az igazsaacutegos beacuteke elve a koumlvetkezőket fejezi kibull Maacuter elnevezeacuteseacuteben is hordozza azt a ceacutelt hogy beacuteke legyen eacutes hogy minden poli-

tikai szaacutendeacuteknak a beacuteke legyen a ceacuteljabull Az igazsaacutegos haacuteboruacute magaacuteban foglalja a jog a beacuteke eacutes az igazsaacutegossaacuteg oumlsszetar-

tozaacutesaacutet eacutes maacuter az elnevezeacutes is jelzi a beacuteke alapjaacutet az igazsaacutegotbull Az igazsaacutegos beacuteke elmeacutelete nem lezaacutert bdquostatikus taniacutetaacutesrdquo hanem a fejlődeacutes eacutes a nouml-

vekedeacutes komplexitaacutesa

1 Bővebben laacutesd Toumlrő (2015 270‒282)

PB

Konnektiacutev eacutes strateacutegiai igazsaacuteg ndash az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig 11

Az eddigiekből uacutegy tűnik hogy nem adhatoacute bdquovagylagosrdquo vaacutelasz hanem a keacutet elmeacutelet egybeolvadaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutege illetve olyan elmeacutelet elgondolaacutesa szuumlkseacuteges amely integraacutelni keacutepes az elteacuterő megkoumlzeliacuteteacuteseknek a konfliktuskezeleacutes szempontjaacuteboacutel előre-mutatoacute elmeacuteletileg veacutedhető a taacutersadalmi gyakorlatban hasznosiacutethatoacute eacutes a demokratikus inteacutezmeacutenyrendszeren beluumll jogos elemeit Hipoteacutezisuumlnk szerint az igazsaacutegos beacutekeacuteről szoacuteloacute szociaacuteletikai elmeacuteletek az elkoumlvetkező eacutevekben kuumlloumlnboumlző foacuterumokon szorulnak igazolaacutesra az interdiszciplinaacuteris paacuterbeszeacutedek soraacuten a transzatlanti dialoacutegusban eacutes az egyhaacutezak kouml-zoumltti oumlkumenikus paacuterbeszeacutedekben Amennyiben az igazsaacutegos beacuteke elmeacuteletei ennek soraacuten megaacutelljaacutek a helyuumlket tovaacutebbi fejlődeacutesre keacutenyszeruumllnek amely az igazsaacutegos haacuteboruacute para-digmaacutejaacutenak reacuteszleges vagy teljes integraacutecioacutejaacutet jelenti

Igazsaacuteg eacutes igazsaacutegossaacuteg

Az igazsaacutegossaacuteg toumlbbfeacutele erkoumllcsi eacutertelmezeacutese mellett figyelemre meacuteltoacute az igazsaacutegossaacuteg2 fairnesskeacutent (rsquomeacuteltaacutenyossaacutegrsquo) toumlrteacutenő eacutertelmezeacutese amely elsősorban angolszaacutesz nyelvte-ruumlleten terjedt el Ezzel szoros kapcsolatban annak az igeacutenynek a megvaloacutesiacutetaacutesa aacutell amely arra toumlrekszik hogy fair eljaacuteraacutessal az igazsaacutegossaacuteg realizaacutelhatoacute legyen Ezt az elgondolaacutest szemleacutelteti az a toumlrteacutenet amelyben keacutet ember kincsre lel de nem tudjaacutek egymaacutes koumlzoumltt elosztani Hosszan vitatkoznak miacutegnem egy boumllcs emberrel talaacutelkoznak aki a koumlvetkező-ket tanaacutecsolja nekik Egyikuumlknek kettőjuumlk koumlzuumll fel kell osztania a kincset keacutet reacuteszre sajaacutet belaacutetaacutesa szerint A maacutesiknak pedig az iacutegy felosztott keacutet reacutesz koumlzuumll ki kell vaacutelasztania egyet Maacuter csak annyi a teendőjuumlk hogy sorsolaacutessal eldoumlntseacutek hogy kinek jusson a felosztaacutes kel-lemetlen feladata eacutes kinek a kellemesebb vaacutelasztaacutes Iacutegy az igazsaacutegossaacutegigazsaacutegtalansaacuteg probleacutemaacuteja mindenkeacuteppen megoldoacutedott hiszen egyikuumlknek sem lehet oka arra hogy a fel-osztaacutes igazsaacutegtalansaacutega miatt pereljen Leacutenyeges hogy mindkeacutet oldalnak reaacutelis keacutepe legyen a kincs eacuterteacutekeacuteről valamint betartsaacutek a boumllcs ember aacuteltal adott tanaacutecsokat tehaacutet fair moacutedon jaacuterjanak el Keacuterdeacutes hol talaacutelhatoacute ma ilyen boumllcs ember eacutes hallgatna-e raacute valaki

Pogaacutetsa Zoltaacuten mutat raacute Robert Noczik Rawls kritikaacuteja kapcsaacuten hogy a rawlsi igazsaacute-gossaacutegelmeacutelet szerint az emberek javadalmazaacutesa nem fuumlgghet az eacutelet lottoacutejaacutetoacutel Nem igazsaacute-gos ha valaki csupaacuten azeacutert keres toumlbbet mert veacuteletlenuumll szebbnek vagy erősebbnek szuumlletett

2 Max Weber leghiacuteresebb műve A protestaacutens etika eacutes a kapitalizmus szelleme ndash amely előszoumlr keacutet reacuteszben jelent meg 1904‒1905-ben majd 1920-ban aacutetdolgozva ndash vallaacutesszocioloacutegiai munkaacutessaacutegaacutenak kezdeteacutet jelentette A modern kultuacutera munkaerkoumllcseacutet Weber a kaacutelvinizmus eacutes a kveacutekermozgalom eredőjekeacutent magyaraacutezza de uacutegy hogy annak keveacutes koumlze van teoloacutegiai meggyőződeacutesekhez Ugyanakkor keacuterdeacutes marad vajon valoacuteban okozoacuteja-e a protestantizmus a bdquomodern kapitalista szellemnekrdquo vagy csupaacuten hataacutessal volt kialakulaacutesaacutera (Sobart) Ezt a felveteacutest Weber azzal vaacutelaszolja meg hogy a kapitalizmusnak a tradicionalizmus eacuterzuumlleteacutere volt szuumlkseacutege ellenzőivel szemben amit a differenciaacutelt beacuterezeacutes peacuteldaacutejaacuten keresztuumll szemleacuteltet Ha a munkavaacutellaloacute minden elvaacuteraacutes elleneacutere nem toumlbbet hanem kevesebbet kiacutevaacuten dolgozni akkor a keresettoumlbblet keveacutesbeacute vonzoacute szaacutemaacutera a kevesebb munkaacutenaacutel ami arra mutat hogy az ember termeacuteszeteacuteneacutel fogva nem toumlbb peacutenzre vaacutegyik hanem olyan eacuteletre amelyhez koraacutebban hozzaacuteszokott

PB


bdquoNozick szerint azonban az adottsaacutegaink mi magunk vagyunk azok ponto-san a leacutenyeguumlnket adjaacutek Azaz szerinte el kell fogadjuk hogy az eacutelet igaz-saacutegtalan eacutes aki kedvezőbb adottsaacutegokat oumlroumlkoumll az megeacuterdemli a magasabb eacuteletsziacutenvonalathellip Ezen a ponton mindenki doumlntse tehaacutet el eacuterez-e empaacutetiaacutet azok iraacutent akik szerencseacutetlen sorsba szuumllettek Akik gyengeacutebbek keveseb-bet keresnek mert nők betegek fogyateacutekkal eacutelők nem volt lehetőseacuteguumlk tanulni stb Mindenki doumlntse el hogy Nozickkal olyan taacutersadalmat akar-e ahol a veacuteletlenen muacutelik valakinek az eacuteletsziacutenvonala vagy Rawls-szal olyat amelyben az erőfesziacuteteacuteseinrdquo (Pogaacutetsa 2016)

David Martin (1997) a Does Christianity Cause War ciacutemű műveacuteben megjegyzi hogy maga az egyetemesseacuteg is hataacuterokat huacutez Senki nem tud olyan eacuterveket felhozni amelyek minden-kit meggyőzneacutenek az univerzalizmus helyesseacutegeacuteről Tulajdonkeacuteppen ez a veacutelekedeacutes annak belaacutetaacutesaacutehoz vezet hogy alig keacutepzelhető el egy olyan eszmerendszer megalkotaacutesa amelyet kiveacutetel neacutelkuumll mindenki el tud fogadni Martin szerint ebből az koumlvetkezik hogy a legfőbb keacuterdeacutes nem az egyetemesseacuteg igeacutenye hanem az hogy milyen moacutedszerekkel keacutepzeljuumlk el a sajaacutet laacutetaacutesmoacutedunk hirdeteacuteseacutet azaz az igazsaacuteg kimondaacutesaacutet eacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

Az utoacutebbi eacutevtizedekben a kereszteacuteny etikaacutekban egyre jelentősebb szerephez jut az egyiptomi eredetű Marsquoat (rsquovilaacutegrendrsquo) fogalma amelynek oacuteszoumlvetseacutegi megfelelője a se-dakah amely a konnektiacutev igazsaacutegossaacuteg tereacuten jut szerephez Az igazsaacutegnak ez a fogalma a koumlzoumlsseacuteghez valoacute hűseacuteget a koumlzoumlsseacuteget taacutemogatoacute cselekveacutest jelenti eacutes a koumlnyoumlruumllet vala-mint a szeretet fogalmaacutehoz koumlzeliacutet Az igazsaacutegossaacuteg felteacutetelezi az igazat az egyeacuten koumltelező eacuterveacutenyű igeacutenyeacutet egy bizonyos csoporteacutet vagy az egeacutesz taacutersadalomeacutet A taacutersadalmi eacutelet joacute reacutesze eacutertelmeacutet vesziacuteteneacute ha a javakat mindenkinek igeacutenye eacutes szuumlkseacuteglete szerint oszta-naacutenk el eleacuteg a munkaacutera a sportra az iskolaacutera vagy a buumlntetőjogra gondolnunk Maacutesreacuteszt azonban az eacutelet szaacutemos teruumlleteacuten nem csupaacuten a jogtalansaacuteg hanem az eacutertelmetlenseacuteg eacutes az embertelenseacuteg uralkodna el ha igeacuteny helyett teljesiacutetmeacuteny szerint hoznaacutenk doumlnteacuteseket (egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes csecsemők valamint idősek) Wilfried Haumlrle (2007 160‒164) szerint ebből az koumlvetkezik hogy mineacutel kevesebbet keacutepes egy ember a sajaacutet erejeacuteből az eacuteletben tenni eacutes alkotni annaacutel inkaacutebb raacute van utalva az igazsaacutegossaacutegra amely az igeacutenyeken nyug-szik eacutes nem a teljesiacutetmeacutenyen (kiszolgaacuteltatottak)

Az utoacutebbi eacutevek felismereacuteseacutet fogalmazza meg Armin Nassehi (2015) Az igazsaacuteg utolsoacute oacuteraacuteja ciacutemű koumlteteacuteben miszerint

bdquoa mai informaacutecioacutes taacutersadalomban az egyeacutenek eacutes a koumlzoumlsseacutegek inteacutezmeacute-nyek a valoacutesaacuteg olyan komplexitaacutesaacuteval talaacutelkoznak amelynek feldolgozaacutesa meghaladja az emberi agy kapacitaacutesaacutet s ugyanuacutegy az inteacutezmeacutenyek tanulaacutes-keacutepesseacutegeitrdquo (Maacuteteacute-Toacuteth 2017 103‒105)

Ez a folyamat a komplexitaacutes egyszerűsiacuteteacuteseacutehez vezet mert csak iacutegy vaacutelunk keacutepesseacute doumln-teacuteseket hozni Az igaz saacutegot is leegyszerűsiacutetjuumlk mert senki sincs abban a helyzetben hogy eacuteletvilaacutegunk oumlsszetettseacutegeacutet egy mindent aacutetfogoacute alaproacutel szemleacutelje ezeacutert egyszerűsiacuteteacuteseink relatiacutev eacutertelemben nevezhetők igazsaacutegnak A fogalom bdquohagyomaacutenyos filozoacutefiai eacutes teoloacute-gia eacutertelmeacuteben nem beszeacutelhetuumlnk igazsaacutegroacutelrdquo ndash aacutellapiacutetja meg Maacuteteacute-Toacuteth Andraacutes (2017 103‒105) ndash csak strateacutegiai eacutertelemben

PB


Az igazsaacuteg strateacutegiai eacutertelemben vett hasznaacutelataacutera peacutelda Dietrich Bonhoeffer 1940-ben szuumlletett posztumusz megjelent kereszteacuteny indiacutettataacutesuacute Etikaacutejaacuteban kifejtett gondolata Bonhoeffer azt fejtegeti hogy haacuteboruacute idejeacuten illetve a polgaacuteri eacuteletben mikor tekinthető oumln-keacutenyesnek az emberi eacutelet kioltaacutesa

bdquoA termeacuteszetes eacutelet megőrzeacuteseacutenek első joga a testi eacutelet veacutedelme az oumlnkeacute-nyes gyilkossaacutegtoacutel Oumlnkeacutenyes gyilkolaacutesroacutel ott beszeacutelhetuumlnk ahol aacutertatlan eacuteletet szaacutendeacutekosan oltanak ki Aacutertatlan ebben a tekintetben minden eacutelet amely nem vaacutellalkozik szaacutendeacutekos taacutemadaacutesra egy maacutesik eacutelet ellen eacutes nem vezet halaacutelra meacuteltoacute bűncselekmeacutenyhez Tehaacutet nem gyilkossaacuteg az ellenseacuteg megoumlleacutese a haacuteboruacuteban Mert ha az nem is szemeacutelyesen bűnoumls de tudatosan vesz reacuteszt neacutepeacutenek taacutemadaacutesaacuteban amely az eacuten neacutepem ellen iraacutenyul eacutes ezeacutert a kollektiacutev bűnoumlsseacuteg koumlvetkezmeacutenyeit is el kell hordoznia Termeacuteszetesen nem tetszőleges annak a bűnoumlzőnek a megoumlleacutese aki maacutes eacuteleteacutere toumlrt Nem oumlnkeacutenyes a civilek megoumlleacutese sem a haacuteboruacuteban akkor ha nem szaacutendeacutekosan toumlrteacutenik hanem csak szerencseacutetlen koumlvetkezmeacutenye egy katonai szempontboacutel szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesnek Szaacutendeacutekos lenne azonban veacutedtelen fogvatartottak vagy sebesuumlltek megoumlleacutesehellip Szaacutendeacutekos a bűntelen ember megoumlleacutese szenve-deacutelyből vagy baacutermifeacutele előny megszerzeacutese veacutegett Szaacutendeacutekos minden tudatos kioltaacutesa a bűntelen eacuteletnekrdquo (Bonhoeffer 1992 183)

Vallaacuteskoumlzi konfliktusok

A diszkriminaacutecioacute fogalma keacutet nyelvi szinten hasznaacutelatos az egyik politikai miacuteg a maacutesik alkotmaacutenyjogi Politikai szinten csoportok vagy csoporteacuterdekek egyenlőtlen baacutenaacutesmoacutedjaacutenak kritikaacutejaacuteroacutel van szoacute a taacutersadalmi sokfeacuteleseacuteg eacutes a liberaacutelis demokraacutecia keretein beluumll Ilyen csoportok lehetnek egyreacuteszt a kisebbseacutegek ndash fogyateacutekkal eacutelők homoszexuaacutelisok kuumllfoumlldiek vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek ‒ maacutesreacuteszt nagyobb csoportok amelyeknek nincs politikailag definiaacutelt keacutepviseletuumlk peacuteldaacuteul autoacutevezetők nők stb A maacutesik szint alkotmaacutenyjogi Ezen a szinten a fogalomnak nincs csoportokra vonatkozoacute koumlzvetlen jelenteacutese hanem az egyeacutenekre vonat-koztatva jelenik meg hiszen egy individuummal valoacute veacutelt vagy valoacutes egyenlőtlen baacutenaacutes-moacutedot jeloumll az alkotmaacutenyra hivatkozva Politikai szinten a fogalmat akkor hasznaacuteljuk ha emberek egy csoportja egyenlőtlen baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumll eacutes egyuacutettal a taacutersadalomnak egy maacutesik csoportja az egyenlő baacutenaacutesmoacutedot koumlveteli a haacutetraacutenyban reacuteszesuumllő csoportnak3

Modern eacutertelemben vallaacutesszabadsaacutegroacutel eacutes toleranciaacuteroacutel nyilvaacutenvaloacutean nem beszeacutelhe-tuumlnk az 1555-oumls augsburgi vallaacutesbeacuteke alapjaacuten amely paradigmaszerűen mutatja a vallaacuteskoumlzi megbeacutekeacuteleacutes lehetőseacutegeacutet hiszen a hercegseacutegekben egyfajta territoriaacutelis karakterrel rendel-kező felekezeti kuumlloumlnboumlzőseacuteg alakult ki (cuius regio eius religio) Azonban az evangeacutelikus teoloacutegia forraacutesait vizsgaacutelva ki kell emelni a koumlvetkezőket sok minden arra mutat hogy a Neacutemet Birodalomban a felekezeti egyseacutegről valoacute lemondaacutes a vallaacutesbeacutekeacutevel teacutenylegesen megvaloacutesult eacutes a vallaacutesi kuumlloumlnboumlzőseacuteget birodalmi szinten is elfogadtaacutek Ekkor legitim

3 Bővebben laacutesd Becker (1996 1)

PB


moacutedon megszűnt a katolikus egyhaacutez hegemoacuteniaacuteja az euroacutepai kereszteacutenyseacutegen beluumll A to-lerancia eszmeacutejeacutenek kibontakozaacutesa szaacutemaacutera ezaacuteltal leacutetrejoumlttek a szuumlkseacuteges toumlrteacutenelmi elő-felteacutetelek (Wenz 1996 104‒106) Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben jegyzi meg Winfried Schulze (1987 264) hogy a tolerancia eszmeacutejeacutenek forraacutesa oumlsszetett eacutervek halmaza joacutellehet azok a humanizmusnak az istenkeacutepűseacutegről eacutes az emberi meacuteltoacutesaacutegroacutel alkotott alapmeggyőződeacute-seacuteből fakadnak

Ezen a ponton meg kell emliacutetenuumlnk Christoph Schwoumlbel tuumlbingeni evangeacutelikus teoloacute-gus megaacutellapiacutetaacutesaacutet aki kifejezetten a reformaacutetori hagyomaacutenyok alapjaacuten hangsuacutelyozza hogy a kereszteacutenyseacuteg maga is konstitutiacutev moacutedon pluralista Ez abboacutel fakad hogy a hitet egyeduumll Isten teremti meg az emberben eacutes az emberi cselekveacutes szaacutemaacutera ez a hit kisajaacutetiacutethatatlan Az Istentől ajaacutendeacutekozott hit mindig a szemeacutelyes hitbizonyossaacuteg alakjaacuteban van jelen eacutes ez adja szemeacutelyes sokfeacuteleseacutegeacutet A szemeacutelyes hitbizonyossaacuteg ismerete egyuacutettal alapja a bdquomaacutes hitbizonyossaacutegokkal szembeni toleranciaacutenak isrdquo (Schwoumlbel 2003 19) A kereszteacuteny gyuumlle-kezeteknek a pluralizmus eme helyzeteacuteből fakadoacutean bdquoaz identitaacutes kialakiacutetaacutesaacutenak iskolaacuteivaacute kell vaacutelniukrdquo (Schwoumlbel 2003 22) ez azt is jelenti hogy a bdquopluralizmus begyakorlaacutesaacutenak elsődleges helyeiveacute kell lenniuumlkrdquo (Schwoumlbel 2003 23) Schwoumlbel soraiboacutel kitűnik a keresz-teacuteny koumlzoumlsseacutegeken beluumll a maacutesik hitbeli meggyőződeacuteseacutevel szembeni tolerancia nem csupaacuten lehetőseacuteg hanem adottsaacuteg eacutes feladat is egyben

A vallaacuteskoumlzi paacuterbeszeacuted szeacutep peacuteldaacuteja lehetne az evangeacutelikus lelkeacutesz fiaacutenak Gotthold Ephraim Lessingnek a gyűrűkről szoacuteloacute peacuteldaacutezata a Boumllcs Naacutethaacuten ciacutemű draacutemai koumlltemeacute-nyeacuteben A valoacutesaacutegban termeacuteszetesen ebben nem igazi toleranciaacuteroacutel van szoacute hanem sokkal inkaacutebb vallaacutesi kuumlloumlnboumlzőseacutegről mivel eacuteppen az igazsaacuteg keacuterdeacutese halvaacutenyul el ezaacuteltal a val-laacutesok igazsaacutegigeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet nem veszi komolyan Ami azzal a koumlvetkezmeacuteny-nyel jaacuter hogy a vallaacutes a moraacutelra redukaacuteloacutedik Ez az erkoumllcsi redukcionalizmus azonban az egyik teacutenyezője annak ami a szekulaacuteris aacutellamnak ndash a vallaacutesok szerepeacutenek megerősoumldeacute-seacutevel ndash a vallaacutesi fundamentalizmussal szembeni tehetetlenseacuteghez vezet vezetett Iacutegy a fe-lekezetek illetve a vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek reacuteszeacuteről olyan toleraacutens magatartaacutesra lenne szuumlkseacuteg amely a vallaacutesok igazsaacutegigeacutenyeacutet egymaacutessal valoacute ellentmondaacutesossaacutegukban veszi komolyan eacutes ezt a vallaacutesok sajaacutet hitbeli meggyőződeacutesuumlk baacutezisaacuten bdquoelhordozhatoacutenakrdquo tartjaacutek4

John Hick a vallaacutesok koumlzoumltti paacuterbeszeacuted siacutekjaacuten gyuumlmoumllcsoumlző radikaacutelis vallaacutesteoloacutegiai pluralizmus atyjaacutenak szaacutemiacutet Vallaacutesteoloacutegiaacuteja elsősorban a keacutesei Wittgenstein kuumlloumlnboumlző nyelvi kontextusokat felteacutetelező filozoacutefiaacutejaacutera eacutes a kanti kritikaacutenak a megismereacutes szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetetlen magaacutenvaloacute dolgot posztulaacuteloacute alapelemeacutere taacutemaszkodik (ennyiben moacutedo-siacutetva a mindenfeacutele metaperspektiacuteva leacuteteacutet kizaacuteroacute wittgensteini gondolkodaacutest ugyanakkor a kanti ismeretelmeacuteletet is leacutenyegesen aacutetalakiacutetva) A vallaacutesokroacutel alkotott elmeacuteleteacutevel kapcso-latban Hick is kopernikuszi fordulatot emleget amelynek leacutenyege hogy a vallaacutesoknak nem oumlnmagukat kell a koumlzeacuteppontba helyezniuumlk hanem laacutetniuk kell hogy kuumlloumlnboumlző eacuteszleleacutesi eacutes tapasztalaacutesi formaacutekat keacutepviselve keringenek az oumlnmagaacuteban veacuteve megismerhetetlen Isten (vagy Hick idővel meggyoumlkeresedett kifejezeacuteseacutevel a veacutegsővaloacutesaacuteg) koumlruumll (Hick 1989 36)

A vallaacutesi tapasztalatformaacutek Hick szerint a noumenaacutelis isteni valoacutesaacutegnak csupaacuten fe-nomenaacutelis formaacuteihoz kapcsoloacutednak a vallaacutesok elteacuterő elgondolaacutesai pedig egyetlen alapvető teacutema variaacutecioacuteinak tekinthetők mind arra vonatkoznak hogy mikeacutent bdquoalakulhat aacutet az emberi egzisztencia az oumlnkoumlzpontuacutesaacutegboacutel a Valoacutesaacutegban koumlzpontosuloacute leacutetformaacutevaacuterdquo (eacutes a vallaacutesok

4 Vouml Becker (1996 4)

PB


megiacuteteacuteleacuteseacutenek csak a szoacuteban forgoacute aacutetalakulaacutest taacutemogatoacute jelleguumlk szolgaacutelhat alapul)5 Gaacutebor Gyoumlrgy (2008) leszereleacutesi teoloacutegiaacutenak nevezi a Hick vallaacutesfilozoacutefiaacutejaacuteban megjelenő vallaacutes-koumlzi beacutekuumlleacutekenyseacuteget

bdquoraquoA teoloacutegia kopernikuszi fordulatalaquo amelyet manapsaacuteg John Hick plura-lisztikus vallaacutesfilozoacutefiaacuteja eacutes teoloacutegiaacuteja nyomaacuten sokat emlegetnek joacutellehet Hick tisztesseacutegesseacutegeacutet nem aacutell szaacutendeacutekomban megkeacuterdőjelezni aacutem az exk-luzivista poziacutecioacute feloldaacutesaacutera valoacute toumlrekveacuteseacutet eleve elhibaacutezottnak neacutemileg naivnak de mindenkeacuteppen dilettaacutensnak tartom Hiszen az exkluzivista igazsaacutegfogalom a vallaacutesok leacutenyegeacutet jelenti [kiemeleacutes ndash OGV] kizaacuteroacutelag a hiacuteveknek ndash a koumlruumllmeteacuteleacutes vagy a keresztseacuteg etc aacuteltal beavatottak-nak ndash megadatott kuumlloumlnleges poziacutecioacutet eacutes iraacutenyultsaacutegot amelynek feladaacutesa egyenlő lenne a sajaacutet tradiacutecioacutenak mint raquoesetlegesneklaquo a deklaraacutelaacutesaacuteval s a vallaacutesi hagyomaacuteny (oumln)felszaacutemolaacutesaacuteval A vallaacutesokboacutel fakadoacute toleran-cia a vallaacutesok teljes oumlnfelszaacutemolaacutesaacutehoz s egyfajta teoloacutegiai leszereleacuteshez azaz utoacutepisztikus vallaacuteskoumlzi beacuteketaacutergyalaacutesokhoz vezethetne el csupaacuten ahol megaacutellapodaacutes szuumllethetne arroacutel hogy az eacuten eszkatoloacutegiai hadosztaacutelyom visszavonaacutesaacuteval paacuterhuzamosan a te marioloacutegiai hadosztaacutelyodat csoumlkkented s az eacuten kegyelemtani csapattestemet a te krisztoloacutegiai hadtested ellenőrzeacutese alaacute vonod ennek fejeacuteben te a mindenkori szoacuteteacuterioloacutegiai beveteacuteseidet korlaacute-tozod A beacutekefenntartoacute keacuteksisakosok pedig a sabesz bejoumlvetelekor keresztet vetnek s raquoAllah akbarlaquo felkiaacuteltaacutessal koumlteleacutekbe rendeződve a veacutedikus iacuteraacutesok tanulmaacutenyozaacutesaacuteba fognakrdquo (Gaacutebor 2008)

A vallaacuteskoumlzi dialoacutegusoknak nem szabad csupaacuten a valoacutes vagy eacuteppen veacutelt konvergenciaacutekra korlaacutetozoacutedniuk ndash aacutellapiacutetja meg Ulrich Koumlrtner beacutecsi rendszeres teoloacutegus Produktiacutev moacute-don a vallaacutesok eacuterveacutenyesseacutegi igeacutenyeacuteből koumlvetkezően a koumlztuumlk fennaacutelloacute konkurenciaacuteval is szaacutemolniuk kell valamint szuumlkseacuteges azzal is szembeneacutezniuumlk hogy ez a folyamat modern pluralista demokraacuteciaacuteban valoacutesul meg Amennyiben nyilvaacutenvaloacute hogy a vallaacutesok elfoga-dottsaacutegra valoacute igeacutenyeacutet nem szabad elnyomni vagy hagyni hogy erőszakkaacute forduljon aacutet uacutegy keacuterdeacutes a monoteista vallaacutesok mennyiben keacutepesek a vallaacutesi sokfeacuteleseacuteg elviseleacuteseacutere Idetartozik a vallaacutesszabadsaacuteg elfogadaacutesa az egyes vallaacutesokon beluumll valamint a jogaacutellam semlegesseacutege ndash ahogy egy neacutemet alkotmaacutenyjogaacutesz Ernst-Wolfgang Boumlckenfoumlrde fogal-maz ndash amely olyan előfelteacutetelekkel eacutel amelyeket sem megteremteni sem garantaacutelni nem keacutepes Aacutelliacutetaacutesa moumlgoumltt nyilvaacuten az a keacuterdeacutes huacutezoacutedik meg hogy a szekulaacuteris aacutellamnak mennyi vallaacutesra van szuumlkseacutege vagy mennyit keacutepes bdquoelviselnirdquo eacutes eacuteppen a vallaacutesok jelentik az elő-felteacutetelt6 Azt az előfelteacutetelt amelyet a jogot megelőző kategoacuteriaacuteba sorolhatunk ndash ilyen jellegzetes premissza peacuteldaacuteul az emberi meacuteltoacutesaacuteg elve uacutegy ahogyan a zsidoacutendashkereszteacuteny tradiacutecioacute alapjaacuten megjelenik

5 Vouml Bernhardt (2013 356‒374)6 Vouml Koumlrtner (2007)

PB


Aszimmetrikus hatalomgyakorlaacutes

Roumlviden szuumlkseacuteges a hatalomgyakorlaacutes termeacuteszeteacutet (legyen az egyhaacutezi politikai vagy akaacuter katonai) oumlnmagaacuteban is meghataacuteroznunk Steven Lukes (1974) Power A Radical View ciacutemű munkaacutejaacuteban szemleacuteletesen fejti ki a hatalomgyakorlaacutes eredőit eacutes moacutedozatait A szimmet-rikus hatalomgyakorlaacutes alapja hogy A-nak eacutes B-nek ceacutelja koumlzoumls Ekkor a hatalom egyuumltt-műkoumldeacutesen eacutes konszenzuson alapul Aszimmetrikus hatalomgyakorlaacutes amikor a maacutesik feacutel beleegyezeacutese vagy beleegyezőnek tűnő magatartaacutesa kikeacutenyszeriacutetett Ez utoacutebbi esetben a hatalom hierarchiaacuten eacutes uralkodaacuteson nyugszik illetve ezek aacuteltal valoacutesiacutetja meg a ceacuteljaacutet A hatalom forraacutesakeacutent pedig azok az eacuterteacutekek szolgaacutelnak amelyekben vagy az egyhaacutez vagy az aacutellam (mint a taacutersadalom elosztoacute meacutediuma) esetleg mindkettő reacuteszesiacutetreacuteszesiacutethet bizonyos koumlzoumlsseacutegeket Az aszimmetria goumlroumlg eredetű szoacute jelenteacutese rsquonem koumlzoumls meacuterteacute-kűrsquo Keacutet oldal vagy meacuterteacutek egyuumlttleacutete amelyek nem azonos formaacutejuacuteak eacutes meacuteretűek Aacutellam eacutes egyhaacutez kapcsolataacuteban ndash az eacutepiacuteteacuteszet egyik terminusaacuteval eacutelve ndash bdquokiegyensuacutelyozott aszim-metriardquo eleacutereacuteseacutere lehetkell toumlrekedni Eacuterteacutekek neacutelkuumll az aacutellam sem toumlltheti be funkcioacutejaacutet ezeacutert a semlegesseacuteg vagy akaacuter a bdquotaacutemogatoacute semlegesseacutegrdquo fogalmai sem alkalmasak arra hogy az aacutellam egyhaacutezakhoz valoacute viszonyaacutet kifejezzeacutek Mindennek tudatosiacutetaacutesa kuumlloumlnoumlsen fontos ha az egyhaacutezak haacuteboruacuteval beacuteketeremteacutessel eacutes -fenntartaacutessal kapcsolatos neacutezeteit relevaacutens moacutedon kiacutevaacutenjaacutek megszoacutelaltatni a politikai diskurzusban

A fenti elmeacuteletet peacuteldaacutezhatja tovaacutebbaacute Visky S Beacutela a hatalom eacutes az igazsaacuteg oumlsszefonoacute-daacutesaacuteval kapcsolatban tett leacutenyeges megaacutellapiacutetaacutesa mikoumlzben Augustinus nyomaacuten a bdquobűnoumls beszeacutedetrdquo vizsgaacutelja

bdquoa jogos haacuteboruacuteban valoacute reacuteszveacutetelt a keresztyeacuten ember szaacutemaacutera is meg-engedhetőnek tartja (elutasiacutetva termeacuteszetesen minden egyeacuteni indiacutettataacutesuacute gyilkossaacutegot) meacutegpedig azzal az indokkal hogy ez esetben ő tulajdon-keacuteppen Isten cselekveacuteseacutenek eszkoumlze Uacutegy tűnik hogy szemleacuteleteacuteben miacuteg az igazsaacutegos hatalom joggal veszi igeacutenybe alattvaloacutei kezeacutet akaacuter a gyilkos-saacutegra is ugyanezen alattvaloacutek nyelveacutetől meacuteg ez a hatalom sem koumlvetelhet hazugsaacutegotrdquo (Visky 2017 62)

Hans Belting (2009 33) nyomaacuten mutatja be Raacutecsok Gabriella a hatalomgyakorlaacutes modern jellegeacutet amely keacutetseacutegtelenuumll eacuterveacutenyes az igazsaacutegos hadviseleacutesről vagy a beacuteketeremteacutesről szoacuteloacute tudoacutesiacutetaacutesokra is

bdquohatalom birtokosainak hatalma aacutetszaacutellt arra a meacutediaacutera amelynek segiacutet-seacutegeacutevel hatalmat akarnak gyakorolni a meacutedia aacutelliacutetja elő az otthonokba eljutoacute keacutepeket Mindekoumlzben a koumlzoumlnseacuteget megfosztjaacutek hatalmaacutetoacutel azzal ahogyan a taacutejeacutekoztatoacutenak mondott keacutepek valoacutedi ceacutelja a hatalomgyakorlaacutes illetve ahogyan bdquofeltűneacutesuumlk majd uacutejboacuteli eltűneacutesuumlk tempoacuteja reacuteveacuten befeacuteszkelik magukat a tudatalattinkbardquo (Raacutecsok 2017 117)

A fentiekből kitűnik hogy az uacutegynevezett kollektiacutev normaacutek csoportmintaacutek meggyenguumlltek az egyeacuteni doumlnteacutesek előteacuterbe keruumlltek A lutheri eacutertelemben szabad uacuterraacute teacutevő lelki szabad-saacuteg azt jelenti hogy maacutesok aacutellaacutespontjaacutet akik szinteacuten szabad urak legjobb tudaacutesunkkal

PB


eacutes lelkiismeretuumlnkkel tudomaacutesul vesszuumlk ahogy Karl Barth mondta egyszer bdquonyakloacute neacutelkuumll olvassuk őketrdquo majd ezutaacuten szabadon alkotunk iacuteteacuteletet Alattvaloacutei hozzaacuteaacutellaacutessal ez nem megy Visszateacuterve Lukes hatalomkoncepcioacutejaacutehoz el kell doumlntenuumlnk ugyanis hogy a szellemi vitaacuteban a tekinteacutelynek vagy az oumlnaacutelloacutean felismert igazsaacutegnak akarjuk-e alaacuteren-delni magunkat ndash bibliai szoacuteval eacutelve inkaacutebb az embernek mintsem az Istennek akarunk-e engedelmeskedni A szabadsaacutegboacutel fakadoacute gondolkodaacutesbeli tisztasaacuteg felteacutetele az Isten igeacute-jeacuten toumlrteacutenő eligazodaacutes eacutes eligaziacutetaacutes Hermann von Loewenich a kockaacutezatos szabadsaacutegroacutel szoacutelva kifejti

bdquoA keresztyeacuten ember szabadsaacutegaacuteroacutel szoacuteloacute eacutertekezeacutes mereacutesz kuumlrtjelkeacutent harsan fel Azt jelzi hogy Isten nem kicsinyes előiacuteraacutesok toumlmegeacuten keresztuumll uralkodik az ember foumlloumltt hanem gyermekei szabadsaacutegaacutet akarja Luther szaacutemaacutera az Isten előtti hitbeacuteli szabadsaacuteg a fontos A keresztyeacuten ember szabadsaacutega kifejezeacutesnek sajaacutetos dinamikaacuteja van Akaacutercsak a viacutezbe ejtett kő mind nagyobb eacutes nagyobb hullaacutemkoumlroumlket fejleszt Luther iacuteraacutesa min-den polemizaacutelaacutestoacutel mentesen aneacutelkuumll hogy egyetlen koumlzvetlen szoacutet szoacutel-na a politikaacuteroacutel szabadsaacutegmozgalmat vaacutelt ki Vilaacutegossaacute teszi az amivel a minden iacutezeacuteben beteg egyhaacutez a hitet megterheli ellenteacutetes a szabadsaacuteggal Maacuterpedig szabadsaacuteg eacutes keresztyeacuten eacutelet elvaacutelaszthatatlanul oumlsszetartozikrdquo (Loewenich 1999 115‒126)

Termeacuteszetesen minden konfliktusban bdquobeacutekeacutetrdquo akarnak a reacuteszt vevő felek de mindkeacutet feacutel valami maacutest eacutert alatta ndash ellenkező esetben nem lenne konfliktus Neacuteha a bdquobeacutekerdquo amelyet

bdquoaz egyik feacutel annak veacutel az a maacutesik oldal szaacutemaacutera raquoigazsaacutegtalansaacutegotlaquo jelent eacutes neacuteha az igazsaacutegtalansaacutegot nemcsak eacuterzeacutekeli hanem az valoacutedi eacutes neacuteha nemcsak valoacutesaacutegos de olyan suacutelyos eacutes aacutellandoacute hogy fegyveres ellenaacutellaacutes szuumlkseacutegesrdquo (Biggar 2007 61)

Koumlvetkezteteacutesek

A teoloacutegiai gondolkodaacutesban az igazsaacutegos beacuteke a vilaacutegrendhez koumlthető amelynek oacuteszoumlvetseacutegi megfelelője a sedakah amely a konnektiacutev igazsaacutegossaacuteg aacuteltal eacuterveacutenyesuumll az emberi kapcso-latok rendszereacuteben Az igazsaacutegnak ez a fogalma nem csupaacuten a koumlzoumlsseacuteghez valoacute hűseacuteget a koumlzoumlsseacuteget taacutemogatoacute cselekveacutest jelenti hanem az igazsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek taacutemogataacutesaacutet eacutes tiszteletben tartaacutesaacutet hiszen bdquoAz igazsaacuteg gyuumlmoumllcseacutet beacutekeacuteben vetik el azok szaacutemaacutera akik beacutekeacutet teremtenekrdquo (Jakab 318) Maacutesreacuteszt igaz hogy az igazsaacutegot is leegyszerűsiacutetjuumlk mert senki sincs abban a helyzetben hogy eacuteletvilaacutegunk oumlsszetettseacutegeacutet egy mindent aacutetfogoacute alaproacutel szemleacutelje ezeacutert egyszerűsiacuteteacuteseink relatiacuteve nevezhetők igazsaacutegnak de csak strateacute-giai eacutertelemben

Vegyuumlk peacuteldaacuteul az aacutellandoacute kiaacutelliacutetaacutest a kreacutetai maacutelemei katonai temetőben ahol az olvas-hatoacute hogy sok neacutemet fiatal hősies halaacutelaacutet a bdquohaacuteboruacuterdquo okozta A haacuteboruacute volt felelős A haacuteboruacute az ellenseacuteg (Biggar 2007 60) A haacuteboruacute az a nagy gonosz amitől nekuumlnk mindenkor oumlroumlkre

PB


meg kell szabadulnunk Ugyanakkor feltehető a keacuterdeacutes hogy a neacutemetek aacuteltal felfegyverzett fiatalok mieacutert eacuterkeztek ejtőernyővel 1941-ben Kreacuteta keleti reacuteszeacutebe Ki adott raacute parancsot Eacutes ki volt a felelős a halaacutelukeacutert Valoacuteban a megszemeacutelyesiacutetett haacuteboruacute

Ha az erőszakra meacuteg toumlbb erőszakkal vaacutelaszolunk az ritkaacuten kuumlzdi le a komplex nem-zetkoumlzi probleacutemaacutekat amelyek az emberiseacuteget pusztiacutetjaacutek Peacutelda erre egyhaacutezi reacuteszről a skoacute-ciai egyhaacutez koumlzgyűleacutese ahol koumlvetkezetesen ellenezteacutek a nemzetkoumlzi vitaacutek erőszakkal valoacute megoldaacutesaacutet hangsuacutelyozva hogy bdquotoumlbb ezer ember megoumlleacuteseacutere nem lehet vaacutelasz meacuteg toumlbb ezer ember megoumlleacuteserdquo (CCN 2001 3)

Felhasznaacutelt irodalom

Belting H (2009) A hiteles keacutep Keacutepvitaacutek mint hitvitaacutek Budapest AtlantiszBernhardt R (2013) John Hick In Hoff G M Koumlrtner U H J (Hrsg) (2013) Arbeitsbuch

Theologiegeschichte Bd 2 16 Jahrhundert bis zur Gegenwart Stuttgart Verlag W Kolhammer 356‒374

Biggar N (2007) Between development and doubt the recent career of just war doctrine in British churches In Reed C Ryall D (eds) (2007) The Price of Peace Just War in the Twenty-First Century Cambridge Cambridge University Press 55‒67

Bonhoeffer D (1992) Ethik (Orosz G V ford) Muumlnchen Chr Kaiser VerlagCCN (2001) Statement on the Military Campaign in Afghanistan Committee on Church and Nation

1 November 2001Gaacutebor Gy (2008) Leszereleacutesi teoloacutegia Mozgoacute vilaacuteg 31 eacutevf 2 sz wwwmozgovilaghugabor-gyorgy-

leszerelesi-teologia (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 17)Griffin J (2008) On Human Rights New York Cambridge University Press IncHaumlrle W (1997) Dogmatik Berlin New York Walter de Gruyter VerlagLoewenich H von (1999) Zur Freiheit befreit Evangelische Kirche und evangelische Erziehung

In Scheilke C T (Hrsg) (1999) Religion Ethik Schule Berlin Waxmann Verlag 115‒126Hick J (1989) An Interpretation of Religion Human Responses to the Transcendent London

Macmillan PressKoumlrtner U (2007) Integration und die Rolle der Religion wwwkirchentag2007depresse

dokumentedateienEUR_2_1307pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 2)Lukes S (1974) Power A Radical View London Macmillan PressMartin D (1997) Does Christianity cause War New York Oxford University PressMaacuteteacute-Toacuteth A (2017) Fides et mores Lelkipaacutesztor 92 eacutevf 3 sz 103ndash105Nassehi A (2015) Die letzte Stunde der Wahrheit Warum rechts und links keine Alternativen mehr

sind und Gesellschaft ganz anders beschrieben werden muss Hamburg MurmannPogaacutetsa Z (2016) Robert Nozick kritikaacuteja John Rawls igazsaacutegossaacuteg-elmeacuteleteacuteről Uacutejegyenliacutető 2016

februaacuter 17 httpujegyenlitohutanulmanyrobert-nozick-kritikaja-john-rawls-igazsagossag-elmeleterol (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 4)

Raacutecsok G (2017) A keacutepi megjeleniacuteteacutes etikaacuteja In Fazakas S (szerk) (2017) A protestaacutens etika keacutezikoumlnyve Budapest Luther Kiadoacute 91‒124

Reuss A (szerk) (2008) Aacutegostai hitvallaacutes Konkordiakoumlnyv A Magyarorszaacutegi Evangeacutelikus Egyhaacutez hitvallaacutesi iratai 2 Budapest Luther Kiadoacute

Schulze W (1987) Deutsche Geschichte im 16 Jahrhundert Frankfurt am Main Suhrkamp

PB


Schwoumlbel C (2003) Religioumlser Pluralismus als Signatur unserer Lebenswelt In Schwoumlbel C (2003) Christlicher Glaube im Pluralismus Studien zu einer Theologie der Kultur Tuumlbingen Mohr Siebeck

Solomon R Higgins K (eds) (2010) The Big Questions A Short Introduction to Philosophy Belmont Wadsworth Cengage Learning

Toumlrő L (2015) A deacutelszlaacutev haacuteboruacute toumlrteacutenelmi okai esemeacutenyei eacutes koumlvetkezmeacutenyei Hadtudomaacutenyi Szemle 8 eacutevf 1 sz 270‒282

Visky S B (2017) A beszeacuted etikaacuteja In Fazakas S (szerk) (2017) A protestaacutens etika keacutezikoumlnyve Budapest Luther Kiadoacute 51‒90

Werner B (1996) Diskriminierung und Toleranz In Joerden J R (Hrsg) (1996) Diskriminierung ndashAntidiskriminierung Berlin Springer 1‒11

Wenz G (1996) Theologie der Bekenntnisschriften der evangelisch-lutherischen Kirche Berlin New York Walter de Gruyter Verlag

Williams R (2014) A hit szerepe a mai vilaacutegban Pannonhalma Benceacutes Kiadoacute


Ujhaacutezi Loacuteraacutend

Az bdquoigazsaacutegos haacuteboruacuterdquo tan elemeinek tovaacutebb eacuteleacutese a jelenkori fegyveres konfliktusoknaacutel

A haacuteboruacute erkoumllcsi eacutes jogi igazolhatoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacutese mint ahogy a haacuteboruacute maga is veacutegigkiacuteseacuteri az emberi toumlrteacutenelmet A vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek igyekeztek megtalaacutelni azokat a szempontokat amelyek alapjaacuten egy haacuteboruacute indiacutetaacutesa jogos lehet vagy sem Hasonloacutekeacuteppen megfogalmaztaacutek azokat a szempontokat amelyeket a haacuteboruacuteban figyelembe kell venni A kereszteacuteny filozoacutefia vallaacutesboumllcselet eacutes kaacutenonjog haacuteboruacuteroacutel alkotott felfogaacutesa mind a mai napig jelen van a nyugati kultuacuteraacutenkban Egyes teoretikusok gondolatai kitapinthatoacutek a nemzetkoumlzi jogban a politikai retorikaacuteban vagy pacifista mozgalmak programjaacuteban Az egyhaacutez eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető ereje a szaacutezadok alatt sokat vaacuteltozott A treuga Dei1 a koumlzeacutepkorban meacuteg hataacutest tudott gyakorolni a taacutersadalomra de napjainkban a szentszeacuteki diplomaacutecia a paacutepai eacutes szentszeacuteki megnyilatkozaacutesok hataacutesa sokkal kisebb Az bdquoigazsaacutegos haacuteboruacuterdquo tan nem egyseacuteges Az egyes teoretikusok az eacuteppen aktuaacutelis biztonsaacutegi koumlrnyezet tuumlkreacuteben proacutebaacuteltak meg elődeik aacuteltal kidolgozott elmeacuteleteket moacutedosiacutetani Ezeacutert kuumlloumlnbseacuteget kell tenni az igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacutenya eacutes az igazsaacutegos haacuteboruacute tana koumlzoumltt Amiacuteg ugyanis az első a haacuteboruacute igazolhatoacutesaacutegaacuteroacutel folytatott folyamatos diskurzus addig a maacutesik a teoretikusok aacuteltal kidolgozott egyes rendszereket jelenti Ebben a tanulmaacutenyban ndash ha nem is a maga teljesseacutegeacuteben ugyanis ahhoz az igazsaacutegos haacuteboruacute tana tuacutel nagy teruumllet ndash a folytonossaacutegot mutatom be ahogy a hagyomaacuteny egyes elemei tovaacutebb eacuteltek vagy eacuteppenseacuteggel haacutetteacuterbe szorultak

Kulcsszavak haacuteboruacuteelmeacutelet igazsaacutegos haacuteboruacute skolasztika katolikus egyhaacutez kereszteacutenyseacuteg

A hadtudomaacuteny eacutes a kaacutenonjog doktora tudomaacutenyos főmunkataacuters NKE Hadtudomaacutenyi eacutes Honveacutedtisztkeacutepző Kar e-mail ujhaziloranduni-nkehu ORCID ID 0000-0002-1630-8208

1 Isteni kegyelem isteni fegyvernyugvaacutes isteni beacuteke

PB


The Survival of Certain Elements of Just War Theory in Contemporary Armed Conflicts

Attempts of looking for moral and legal justification for war like war itself is as old as human history One of the most important goals of many religious communities has been to find features which separated just wars from unjust wars Besides these organisations have also attempted to regulate behaviour during armed conflicts as well Some concepts created by Christian Philosophy Religious Philosophy and Canon Law are still recognisable in our contemporary Western culture and these have an influence on international law political rhetoric and the activities of pacifist movements However the ability of the Church to achieve its goals have changed a lot throughout history For example the Treuga Dei movement of the Middle Ages had a direct influence on society On the other hand by the 21st century the weight of Vatican diplomacy and other papal and Holy See communications is much less powerful The concept of Just War Theory is not a monolithic one Instead individual thinkers have always adapted the ideas of previous scholars in order to fit the security circumstances of their own eras Therefore we must separate the tradition of just war from the concept of just war The most important difference between the two is that the former can be defined as the constant debate about the justification of war while the latter examines the legal and philosophical systems created by individual scholars themselves This paper focuses on the history of the just war tradition by presenting how some elements of this concept have faded away while others have remained relevant throughout our history

Keywords Catholic Church Christianity Just War Scholasticism Theory of War

A kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutek eacutes vallaacutesok ndash zsidoacutesaacuteg iszlaacutem taacutevol-keleti vallaacutesok ndash igyekeztek megtalaacutelni a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak eacutes a haacuteboruacuteban bevethető eszkoumlzoumlknek az erkoumllcsi illetve jogi kereteit Az elmeacuteletek kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi korokban politikai eacutes biztonsaacutegi koumlrnye-zetben kulturaacutelis tovaacutebbaacute vallaacutesi prekoncepcioacutek befolyaacutesa mellett keletkeztek Ennek elle-neacutere vannak aacutetfedeacutesek a kuumlloumlnboumlző vallaacutesok eacutes korok haacuteboruacuteelmeacuteletei koumlzoumltt A kereszteacuteny teoretikusok nem tudtak eacutes nem is akartak eltekinteni az Oacuteszoumlvetseacuteg haacuteboruacuteelmeacuteleteacutetől de ismerteacutek a roacutemai jog eacutes a roacutemai filozoacutefusok ndash kuumlloumlnoumlsen Cicero ndash haacuteboruacutehoz kapcsoloacute-doacute gondolatait is (Keller 2012) A kereszteacuteny teoretikusok legnagyobb eacuterdeme ndash amellett hogy aacutetmentetteacutek a maacuter kidolgozott elemeket ndash az hogy megalkottaacutek az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak rendszereacutet Elgondolaacutesaik bekeruumlltek a nyugati taacutersadalmak koumlzfelfogaacutesaacuteba a mo-dern termeacuteszetjogba a pozitivista nemzetkoumlzi jogba eacutes a vallaacutesi illetve civil mozgalmak gyakorlataacuteba Iacutegy a fogalom meacuteg ha moacutedosulaacuteson ment is keresztuumll ma is kulcsszerepet toumllt be a haacuteboruacute jogi de leginkaacutebb erkoumllcsi eacuterteacutekeleacuteseacuteben A gyakorlati teoloacutegia keacuterdeacutesei koumlzoumltt alig van olyan teruumllet amelyet ennyire befolyaacutesoltak az idők mint a haacuteboruacute erkoumllcsi megiacuteteacuteleacuteseacutet (Peacuteterffy 1941) A toumlrteacutenelem folyamaacuten szaacutemtalan alkalommal jelentek meg uacutejabb biztonsaacutegi kihiacutevaacutesok vezettek be uacutej fegyverrendszereket (Erdő 2008 Ujhaacutezy 2014) amelyekre a kereszteacuteny gondolkodoacutek eacutes kaacutenonjogaacuteszok vaacutelaszkeacuteppen uacutejragondoltaacutek az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak egyes elemeit Jelenleg reacuteszben a technikai eszkoumlzoumlk rohamos

PB

Az bdquoigazsaacutegos haacuteboruacuterdquo tan elemeinek tovaacutebb eacuteleacutese a jelenkori fegyveres konfliktusoknaacutel 23

fejlődeacutese az aszimmetrikus hadviseleacutes reacuteszben a haacuteboruacuteban reacuteszt vevő szereplők ndash nem-zetkoumlzi szervezetek aacutellamok kvaacuteziaacutellamok aacutellam alatti szervezetek ndash soksziacutenűseacutege miatt uacutejra felvetik az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Tekintve hogy a tan egyes elemei a koumlzeacutepkori eacutes az uacutejkori teoretikusoknak koumlszoumlnhetően bekeruumlltek a jog kuumlloumlnoumlsen a nemzetkoumlzi jog rendszereacutebe a keacuterdeacutes nemcsak a reacutegi elvekre hanem a jog alkalmazhatoacute-saacutegaacutera is vonatkozik (Gottfried 1996) Napjainkban annak is tanuacutei lehetuumlnk hogy a politi-kai erők a haacuteboruacutek igazolaacutesaacutera ismeacutet a kereszteacuteny vallaacutesboumllcseletben kidolgozott egyszerű erkoumllcsi elveket eacutes nem a bonyolult adott esetben nem is eacuterveacutenyesiacutethető nemzetkoumlzi jogi normaacutekat veszik elő

Michael Walzer (1977 44) szerint a haacuteboruacute konvencioacute Normaacutek szokaacutesok jogi elő-iacuteraacutesok filozoacutefiai alapelvek koumllcsoumlnoumls megegyezeacutesek szerint viacutevjuk haacuteboruacuteinkat amelyek koronkeacutent vaacuteltoznak2 Ez joacutel laacutetszik a kereszteacuteny vallaacutesboumllcselet a kaacutenonjog eacutes az egyhaacutez keacutepviselőinek haacuteboruacute kapcsaacuten kiadott megnyilatkozaacutesaiboacutel is Az első szaacutezadok teoretikusai koumlzoumltt meacuteg megtalaacutelhatoacuteak a szeacutelsőseacutegesen pacifista neacutezeteket valloacutek mint Tertullianus Lactantius eacutes Oacuterigeneacutesz Tertullianus korai munkaacuteiban meacuteg meacuterseacutekelt aacutellaacutespontot keacutepviselt a montanista iraacutenyzathoz valoacute csatlakozaacutesa utaacuten jelentek csak meg a haacuteboruacuteellenes iacuteraacutesai3 Lactantiusra a sztoikus kozmoloacutegia Oacuterigeneacuteszre4 pedig a keleti aszketizmus volt hataacutessal a haacuteboruacuteroacutel alkotott felfogaacutesaacuteban A szeacutelsőseacutegesen pacifista iraacutenyzat azonban soha nem vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute az egyhaacutezban Ennek leginkaacutebb toumlrteacutenelmi okai voltak mint a Konstantini Ediktum vagy a kereszteacutenyseacuteg aacutellamvallaacutessaacute vaacutelaacutesa Tovaacutebbaacute a joacutezan eacutesz eacutes igazsaacutegeacuterzet is azt diktaacutelta hogy nem lehet teljesen visszautasiacutetani a fegyveres erő alkalmazaacutesaacutet Ezeacutert a kereszteacuteny teoretikusok kidolgoztaacutek a haacuteboruacute tanaacutera vonatkozoacute szempontrendszert amely idővel uacutejabb eacutes uacutejabb elemekkel bővuumllt Kuumlloumlnoumlsen jelentős a jelenkori fegyveres konflik-tusok szempontjaacuteboacutel azoknak a szerzőknek a munkaacutessaacutega akik az aacutertatlanok veacutedelmeacutere iraacutenyuloacute haacuteboruacutek igazolaacutesaacutera is toumlrekedtek A haacuteboruacute eacutes iacutegy a haacuteboruacutera valoacute teoretikus reflexioacute hatalmas teruumlletet oumllel fel ebben a tanulmaacutenyban nincs lehetőseacuteg minden elemeacutere kiteacuterni A koumlvetkezőkben a teacutemakoumlr feldolgozaacutesa soraacuten eacuteszrevehető kontinuitaacutes helyenkeacutent diszkontinuitaacutes bemutataacutesaacutera toumlrekszem amelyek a tan klasszikus elemei eacutes a jelenkori fegyveres konfliktusok koumlzt fellehetők

Az igazsaacutegos haacuteboruacute tan alapeszmeacutejeacutenek feleacuteledeacutese a modern kori haacuteboruacutek kapcsaacuten

Az elmuacutelt eacutevtizedekben az angolszaacutesz vilaacutegban szaacutezaacuteval jelentek meg monograacutefiaacutek ta-nulmaacutenyok eacutes konferenciakoumltetek amelyek kifejezetten az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak

2 ldquoThe war convention [hellip] the set of articulated norms customs professional codes legal precepts religious and philosophical principles and reciprocal arrangements that shape our judgments of military conductrdquo (Walzer 1977)

3 Ez a felfogaacutes is csak keacutesői iacuteraacutesaacuteban (Tertullianus i sz 211) a montanista iraacutenyzathoz valoacute csatlakozaacutes hataacutesaacutera jelenik meg A baacutelvaacutenyimaacutedaacutes ellen szoacuteloacute szinteacuten montanista iacuteraacutesaacuteban (Tertulianus sd) pedig azt vallja hogy azok sem katonaacuteskodhatnak akiknek alacsony rangjuk miatt nem kell aacuteldozatot bemutatni

4 bdquoA kereszteacutenyek azeacutert tűrik beacutekeacuteben a szenvedeacuteseket mert Istenben biacuteznakrdquo (Oacuterigeneacutesz i sz 248)

PB


uacutejraeacutertelmezeacuteseacutevel eacutes a modern haacuteboruacuteban valoacute alkalmazhatoacutesaacutegaacuteval foglalkoztak5 A pub-likaacutecioacutek az akadeacutemiai fejtegeteacutesektől az esszeacuteken keresztuumll a neacutepszerűsiacutető irodalomig szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A keacuterdeacutesfelteveacutes azonban minden esetben az volt hogyan lehet erkoumllcsileg igazolni napjaink fegyveres konfliktusait a klasszikus fogalomtaacuter eacutes koncepcioacute alapjaacuten A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute eacutes az ENSZ leacutetrejoumltte utaacuten igyekeztek a haacuteboruacutekat jogi eacutes nem erkoumllcsi alapon igazolni Maacutera azonban nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy a jogi eacuterveleacutes nagyreacuteszt a nemzetkoumlzi jog alkalmazhatoacutesaacutegaacutenak neheacutezseacutegei miatt probleacutemaacutes A haacuteboruacutek nem szűntek meg a nemzetkoumlzi jog az ENSZ a Biztonsaacutegi Tanaacutecs fennaacutellaacutesa mellett sem (Harai 2017 24 33 100 153 161 253 260 294) A haacuteboruacutekat pedig legalaacutebb az orszaacuteg la-kossaacutega feleacute akik a fegyveres konfliktus terheit teacutenylegesen viselik igazolni kell Tovaacutebbaacute a modern technikai eszkoumlzoumlkkel viacutevott haacuteboruacutek olyan etikai eacutes erkoumllcsi keacuterdeacuteseket is fel-vetnek amelyekre a jogban nem talaacutelunk kieleacutegiacutető vaacutelaszt Az egyes fegyverrendszerek alkalmazaacutesaacutenak jogi szabaacutelyozaacutesa ndash peacuteldaacuteul a csapaacutesmeacutereacutesre is alkalmas taacuteviraacutenyiacutetaacutesuacute repuumllőgeacutepekeacute ndash mindig keacutesve vagy egyaacuteltalaacuten nem is jelenik meg a jogi a nemzetkoumlzi jogi rendszerekben Emellett a haacuteboruacute megviacutevaacutesaacutenak olyan nem uacutej de egyre markaacutensabb nem katonai vetuumlletei domborodnak ki amelyek jogilag nehezen megfoghatoacutek azonban erkoumll-csi aacutellaacutesfoglalaacutest koumlvetelnek6 Mindehhez joacutel hasznaacutelhatoacutek a klasszikus kereszteacuteny szerzők alapparadigmaacutei (McCellan 2008) amelyek nem bonyolult jogi ndash baacuter keacutesőbb a kanonisz-tikaacuteba teacutenylegesen aacutetvett ndash kategoacuteriaacutek hanem inkaacutebb erkoumllcsi elvek a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacuteval megviacutevaacutesaacuteval adott esetben a haacuteboruacute utaacuteni viszonyok rendezeacuteseacutevel kapcsolatosan Az is igaz azonban hogy a pacifista mozgalmak ugyanezen elvekre hivatkoznak a haacuteboruacute vissza-utasiacutetaacutesakor Iacutegy tehaacutet egy kettősseacuteg figyelhető meg hiszen amiacuteg a politikai elit a haacuteboruacute

5 Bővebben laacutesd Russel H F (1975) Just War in the Middle Ages Cambridge Walter Ulmann Walzer M (1977) Just and Unjust Wars A Moral Argument with Historical Illustrations New York Basic Books Walzer M (2004) Arguing About War New Haven Yale University Press Turner J J (1984) Can Modern War Be Just New Haven Yale University Press OrsquoBrien V W (1981) The Conduct of Just and Limited War New York Praeger Publishers Turner J J (1999) Morality and Contemporary Warfare New Haven Yale University Press Turner J J (2014) Sovereignty Moral and Historical Perspectives Washington DC Georgetown University Press Temes P S (2003) The Just War An American Reflection on the Morality of War in Our Time Chicago Ivan R Dee Elshtain J B (2003) Just War Against Terror the Burden of American Power in a Violent World New York Basic Books Franck M Th (2004) Recourse to Force State Action Against Threats and Armed Attacks Cambridge Cambridge University Press Bellamy J A (2006) Just Wars From Cicero to Iraq Cambridge Polity Press Bellamy J A (2008) Fighting Terror Ethical dilemmas New York London Palgrave Macmillan Lee St (2007) Intervention Terrorism and Torture Contemporary Challenges to Just War Theory (AMINTAPHIL The Philosophical Foundations of Law and Justice) New York Springer Moghalu K Ch (2006) Global Justice The Politics of War Crimes Trials (Praeger Security International) Westport Connecticut London Praeger Weeks L A (2010) The Choice of War Santa Barbara Praeger Security International Beck U (2010) A God of Onersquos Own Religionrsquos Capacity for Peace and Potential for Violence Cambridge Polity Press Brooks Thistlethwaite S (2012) Interfaith Just Peacemaking Jewish Christian and Muslim Perspectives on the New Paradigm of Peace and War New York Palgrave Macmillan Rothbart D Korostelina K Cherkaoui D M (2012) (eds) Civilians and Modern War Armed Conflict and the Ideology of Violence London New York Routladge Hashmi S (2012) (ed) Just Wars Holy Wars and Jihads New York Oxford University Press Brooks Th (2013) (ed) Just War Theory Leiden Boston Brill Omer A Appleby S Little D (2015) (eds) Religion Conflict and Peacebuilding New York Oxford University Press Eberle J Ch (2016) Justice and the Just War Tradition Human Worth Moral Formation and Armed Conflict New York Taylor and Francis

6 Az energia eacutes a gazdasaacuteg mint fegyver Bővebben laacutesd Blackwill Harris (2016) eacutes Gompert Gordon (2008)

PB


igazolaacutesaacutera hasznaacutelja a klasszikus elveket addig a pacifista mozgalmak eacuteppen a katonai erővel valoacute visszaeacuteleacutesekre mutatnak raacute ugyanezen az alapon7

Eacuteppen e kettősseacuteg alapjaacuten tehaacutet kijelenthetjuumlk hogy valoacutejaacuteban igazsaacutegos haacuteboruacute tan nem leacutetezik Ezt azok a szerzők vagy politikusok akik a bdquotanrdquo szerint igyekeznek a 20 eacutes a 21 szaacutezadi haacuteboruacutekat igazolni nem mindig veszik figyelembe Leacutenyegeacuteben egy-egy klasszikus szerző alapjaacuten igazoljaacutek vagy eacuteppen caacutefoljaacutek a fegyveres konfliktus leacutetjogosultsaacutegaacutet Szuumlkseacuteges kuumlloumlnbseacuteget tenni az igazsaacutegos haacuteboruacute tana eacutes az igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacutenya koumlzoumltt Az igazsaacutegos haacuteboruacute mint hagyomaacuteny a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak eacutes megviacutevaacutesaacutenak erkoumllcsi jogi kereteiről folytatott folyamatos diskurzus Ez a fejtegeteacutes maacuter az antik filozoacutefusoknaacutel megjelent majd aacutetmentetteacutek a kereszteacuteny boumllcseletbe amelyet keacutesőbb a kaacutenonjogi iskolaacutek tovaacutebbaacute a teoloacutegia prominens keacutepviselői tovaacutebb formaacuteltak eacutes sajaacutet korukhoz szemleacuteletuumlkhoumlz igaziacutetottak megalkotva ezzel a sajaacutet igazsaacutegos haacuteboruacute tanukat (Bodor 1971) Iacutegy az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak szaacutemos vaacuteltozata alakult ki ame-lyek egymaacutestoacutel is elteacuternek (Bellamy 2006)

Mivel a haacuteboruacute erkoumllcsi igazolaacutesaacutenak igeacutenye mindenkor leacutetezett probleacutemaacutes hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute kifejezeacutest mint terminus technicust csak a kereszteacuteny teoretiku-sok ndash leginkaacutebb Szent Ambrus Szent Aacutegoston illetve Aquinoacutei Szent Tamaacutes ndash elmeacuteleteacutere alkalmazzuk Valoacutejaacuteban maacuter a kereszteacuteny teoretikusok is oacuteszoumlvetseacutegi uacutejszoumlvetseacutegi roacute-mai jogi eacutes oacutekori filozoacutefiai elemek alapjaacuten alkottaacutek meg sajaacutet aacutellaacutesfoglalaacutesukat Mindezek alapjaacuten Szent Aacutegoston munkaacuteiban is felfedezhetjuumlk az antik filozoacutefia kuumlloumlnoumlsen a sztoa kombinaacutelt eacutes feldolgozott elemeit8 Emellett felhasznaacutelta mestereacutenek Szent Ambrusnak a munkaacuteit ndash leginkaacutebb a De officiis ciacutemű iacuteraacutesaacutet ndash amelyen keresztuumll a sztoikus elemek is aacutetszuumlremkedtek (Turner 2014 12‒13) Fontos megjegyezni hogy Aacutegoston a haacuteboruacute tanaacute-val csak szoacutervaacutenyosan foglalkozik eacutes a haacuteboruacute konkreacutet vagy boumllcseleti megfogalmazaacutesa is hiaacutenyzik műveiből Raacuteadaacutesul a haacuteboruacuteroacutel alkotott keacutepe sajaacutet vallaacutesboumllcseleti koncepcioacute-jaacutenak fejlődeacutese eacutes a politikai koumlrnyezetben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok miatt nem egyseacuteges (Turner 2014 14)

A modern haacuteboruacutek eacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel előszeretettel hivatkoznak Aquinoacutei Szent Tamaacutesra is aki az első szaacutezadi szerzők eacutes a hagyomaacuteny alapjaacuten oumlsszefuumlggő rendszert alakiacutetott ki (Aquinoacutei Szent Tamaacutes 1265ndash1274) Tamaacutes a Summa Theologiae II koumlnyv II reacutesz 40 quescio9 alatt illetve maacutes roumlvidebb munkaacuteiban taacutergyalja az igazsaacutegos haacuteboruacute egyes elemeit Baacuter koumlzvetlenuumll Szent Aacutegostonra hivatkozik legtoumlbbszoumlr de maacuter ismeri eacutes felhasz-naacutelja a koumlzeacutepkori teoloacutegusok valamint kaacutenonjogaacuteszok munkaacuteit amelyeket szabadon kezel Ebből laacutethatoacute hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute tan keacutet legismertebb teoretikusaacutenak munkaacutessaacutega koumlzoumltt is nagy kuumlloumlnbseacuteg van Ez igaz a keacutesőbbi szerzőkre is akik baacuter ismerik eacutes felhasz-naacuteljaacutek szellemi elődeik munkaacuteit de sajaacutet gondolatokkal is gazdagiacutetjaacutek az igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacutenyaacutet Ez a komplexitaacutes ritkaacuten jelenik meg a jelenlegi fegyveres konfliktusokat a klasszikus szerzők alapjaacuten bemutatoacute eacutertekezeacutesekben Szent Tamaacutes egyseacuteges rendszert al-kotott eacutes az aacuteltala kidolgozott elemek ma is megtalaacutelhatoacutek a nemzetkoumlzi jogban (XI Pius 1923) Elmeacuteleteacutenek gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutega azonban maacuter az ő halaacutela utaacuten koumlzvetlenuumll

7 Az iraki haacuteboruacuteval kapcsolatban laacutesd Weeks (2010) a liacutebiai katonai intervencioacute kapcsaacuten Schuumltte (2011) 8 Szent Aacutegoston aacutellam- politikaelmeacuteleteacuteről eacutes azon beluumll a haacuteboruacuteroacutel alkotott felfogaacutesaacuteroacutel laacutesd Dodaro Atkins

(2001) 9 wwwnewadventorgsumma3040htm (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 juacutenius 11)

PB


bekoumlvetkező haacuteboruacutekban is megkeacuterdőjeleződoumltt Ezeacutert az utaacutena koumlvetkező szerzők ndash mint Tommaso Cajetan De Vio (1468ndash1534) Francisco de Vitoria (1492ndash1546) Domingo de Soto (1494ndash1560) Luis de Molina (1535ndash1600) Francisco Suaacuterez (1548ndash1617) ndash a politi-kai katonai eacutes toumlrteacutenelmi vaacuteltozaacutesok hataacutesaacutera uacutejraeacutertelmezteacutek a Szent Tamaacutes-i elveket Hasonloacutean cselekedtek a keacutesőbbi protestaacutens teoretikusok is Alberico Gentili (1552ndash1608) Johannes Althusius (1563ndash1638) William Amesius (1576ndash1633) eacutes Hugo Grotius (1583‒ 1645) (Turner 2014 32‒33)

Az igazsaacutegos haacuteboruacute tan a nyugati filozoacutefiai teoloacutegiai eacutes jogi hagyomaacutenyban gyouml-kerezik10 Haacuterom teruumlletet eacuterint a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak jogaacutet (ius ad bellum) a haacuteboruacuteban betartandoacute normaacutekat (ius in bello) eacutes a haacuteboruacute utaacuten a koumlruumllmeacutenyek rendezeacuteseacutenek elveit (ius post bellum) (Heinze Steele 2009) Ezeacutert a teoretikusok aacuteltal kidolgozott elmeacuteletek-ben szaacutemos olyan jellegzetes pont fedezhető fel amely a nyugati eacuterteacutekekhez illeszkedve a nyugati szemleacuteletmoacutedot az aacuteltalaacutenosan elfogadott eacuterteacutekeket eacutes normaacutekat tuumlkroumlzi Ilyen pont peacuteldaacuteul az hogy minimalizaacutelni kell a haacuteboruacuteba vonulaacutes okait a haacuteboruacute az utolsoacute leacutepeacutes eacutes a haacuteboruacuteban amennyire csak lehetseacuteges toumlrekedni kell a humaacutenumra

A beacuteke mint legfőbb szempont

Mivel a haacuteboruacute indiacutetaacutesa a viacutezvaacutelasztoacute a beacuteke eacutes a haacuteboruacute koumlzoumltt ezeacutert ennek az erkoumllcsi igazolaacutesa mindig a legfontosabb eacutes ezeacutert legkidolgozottabb pontja volt az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak A politikai vezeteacutesnek ugyanis mindig igazolni kell hogy valoacuteban olyan politikai eacutes biztonsaacutegi helyzet alakult ki amelyre az egyetlen megfelelő eacutes eleacutegseacuteges vaacutelasz a fegy-veres erő alkalmazaacutesa11 (Szent Ambrus sd I 27 36) Szent Ambrus megfogalmazaacutesaacuteban bdquoaz erő igazsaacutegossaacuteg neacutelkuumll csak az erőszakot szolgaacutelja ezeacutert a haacuteboruacuteban azt kell keresni hogy az vajon jogos vagy jogtalanrdquo12 A politika sajaacutet joacutel felfogott eacuterdeke a (nemzetkoumlzi) jog a taacutersadalmi eacutes nemzetkoumlzi rend ndash legalaacutebb laacutetszoacutelagos ndash fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben de ma is igyekszik igazolni hogy az adott haacuteboruacute legalaacutebb a sajaacutet eacuterteacutekrendje szerint jogos eacutesvagy igazsaacutegos Szent Ambrus13 eacutes kuumlloumlnoumlsen Szent Aacutegoston szaacutemaacutera a beacuteke megveacutedeacutese vagy helyreaacutelliacutetaacutesa a fegyveres erő alkalmazaacutesaacutenak legfőbb oka (Turner 2014 20) A beacuteke azonban mint haacuteboruacutet igazoloacute okfejteacutes maacuter Szent Aacutegoston utaacuten haacutetteacuterbe szorult A teore-tikusok igyekeztek keacutezzelfoghatoacutebb eacuterveket megfogalmazni amikor a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak igazsaacutegos eacutes jogos okaira keresteacutek a vaacutelaszt Ez a hangsuacutelyeltoloacutedaacutes abboacutel is adoacutedott hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutenak fejtegeteacutese a teoloacutegia eacutes a filozoacutefia teruumlleteacuteről fokozatosan a kaacutenonjog asztalaacutera keruumllt Meacuteg a teoloacutegusok is sok esetben a kaacutenonjog moacutedszertanaacuteval eacutes kaacutenonjogaacuteszok eacuterveleacuteseacutevel dolgoztaacutek fel a teruumlletet Iacutegy a bdquoszeretet aacuteltal motivaacutelt beacuteke megteremteacuteserdquo mint teoloacutegiai elv folyamatosan haacutetteacutetbe szorult a pontosabb jogi terminus

10 A nyugati igazsaacutegos haacuteboruacute tan eacutes a szent haacuteboruacute koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteghez laacutesd Hashmi (2012)11 Albert Weeks az Egyesuumllt Aacutellamok 20 szaacutezadi haacuteboruacuteival kapcsolatosan ndash Vietnam Irak ndash mutatja be azt

az elkeseredett igyekezetet ahogy a politikai vezetők keresteacutek a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak okaacutet Weeks azt is szemleacutelteti hogy mikeacutent dőltek meg sorra a politikai elit aacuteltal bdquofenyegeteacutesnekrdquo tekintett eacutervek amelyekre a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutet alapoztaacutek (Weeks 2010 45‒61)

12 Baacuter ez esetben Szent Ambrus az bdquohellipin ipsis rebus bellicis iusta bella an iniusta sint spectandum puteturrdquo [kiemeleacutes e tanulmaacuteny szerzőjeacutetől] jogi terminoloacutegiaacutet hasznaacutelja

13 bdquoBellum ita suscipiatur ut nihil aliud nisi pax quaesita videaturrdquo

PB


technicusokkal szemben Szent Aacutegoston szellemi taniacutetvaacutenya Szent Bonaventura is csak egy helyen a Lukaacutecs evangeacuteliumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteban teacuter ki a beacuteke eacutes a haacuteboruacute kap-csolataacutera14 Napjainkban bdquoa beacuteke megveacutedeacuteserdquo mint a fegyveres erő alkalmazaacutesaacutenak oka azonban annyira jelentősseacute vaacutelt hogy kuumlloumln eacutervkeacutent jelenik meg a politikai retorikaacuteban Ez felfedezhető a nemzetkoumlzi kartaacutekban eacutes ennek nyomaacuten a nemzetkoumlzi szervezetek ndash mint peacuteldaacuteul az ENSZ ndash aacuteltalaacutenos eacutes a konkreacutet fegyveres konfliktus kapcsaacuten megjelenő retorikaacute-jaacuteban (Dunay 2007) A beacuteke mint eacuterv jelentőseacutegeacutet mutatja az is hogy a nemzetkoumlzi katonai műveletek egyes fajtaacuteira a beacutekeműveletek kifejezeacutest alkalmazzaacutek15

Az oumlnveacutedelem eacutes a bűnoumlsoumlk megbuumlnteteacutese

Az aacutegostoni ideaacuteval a beacuteke helyreaacutelliacutetaacutesaacuteval szemben a kereszteacuteny szerzők igyekeztek job-ban igazolhatoacute szempontokkal alaacutetaacutemasztani a haacuteboruacute jogossaacutegaacutet Amellett hogy kikristaacute-lyosodik milyen okokboacutel nem lehet haacuteboruacutet indiacutetani (peacuteldaacuteul teruumlletnoumlveleacutes vallaacutesi teacuteriacuteteacutes egyeacuteb titkolt ceacutelok ndash baacuter ezek bizonyiacutetaacutesa mindig neheacutezseacuteget okozott) (Heinze Steele 2009) megfogalmazoacutedik hogy a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutera az oumlnveacutedelem majd keacutesőbb hangsuacutelyosabban a jogos buumlntető hadjaacuterat miatt keruumllhet sor Mindkeacutet szempont laacutetvaacutenyosan tovaacutebb eacutelt a nem-zetkoumlzi jogban eacutes a politikai retorikaacuteban baacuter koronkeacutent elteacuterő hangsuacutelyt kaptak (Murphy 2012) Az uacutegynevezett preventiacutev haacuteboruacutek vagy vaacutelsaacutegkezelő műveletek kapcsaacuten ismeacutetelten egyfajta aacuteteacuterteacutekelődeacutesnek lehetuumlnk tanuacutei16 Eacuterdemes ezeacutert szemuumlgyre venni hogyan vaacutel-tozott az oumlnveacutedelem elveacutenek eacutertelmezeacutese napjainkig Aacutegoston az oumlnveacutedelem elveacutet szűken eacutertelmezi a teruumllet eacutes a koumlzoumlsseacuteg veacutedelmeacutet jelenti Emellett szerinte igazsaacutegos az a haacutebo-ruacute amelyet azeacutert indiacutetanak hogy megbuumlntesseacutek azokat akiket az adott vaacuteros vagy orszaacuteg eloumlljaacuteroacutei gonosz tetteik miatt nem buumlntettek meg vagy amely azok ellen indul akik valamit jogtalanul raboltak el A vesztfaacuteliai beacuteke (1648) utaacuten az uralkodoacute eacutes a szuverenitaacutes keacuterdeacutese ismeacutetelten aacuteteacuterteacutekelődoumltt a teruumllet- vagy az oumlnveacutedelem a beluumlgyekbe valoacute beavatkozaacutes ti-lalma vaacutelt a haacuteboruacuteelmeacutelet meghataacuterozoacute elemeacuteveacute A bdquozsarnokrdquo megbuumlnteteacutese mint a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak oka marginalizaacuteloacutedott Szent Aacutegoston eacutes a vesztfaacuteliai beacuteke koumlzoumltti időszakban azonban akaacutercsak napjainkban raacuteeacutebredtek arra hogy a haacuteboruacute sokkal oumlsszetettebb erkoumll-csi taacutersadalmi eacutes politikai valoacutesaacuteg minthogy azt csak a szorosan vett oumlnveacutedelem jogaacuteval lehessen igazolni A kereszteacuteny filozoacutefusok pedig maacuter a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute időszakaacuteban je-lezteacutek hogy neheacutezseacuteget okoz a taacutemadoacute fogalmaacutenak tisztaacutezaacutesa illetve az hogy mindegyik feacutel a jogos oumlnveacutedelemre hivatkozik (Peacuteterffy 1941 19) Pusztaacuten az oumlnveacutedelem elve alapjaacuten nem lehet megalapozni a katonai intervencioacutet azokkal a bdquoszuvereacutenrdquo orszaacutegokkal szemben

14 bdquoAd bellum licitum concurrat conveniens persona et causardquo Comment in Ev Lucae c III Opera Omnia Quaracchi torn VII 77

15 Bővebben laacutesd Boldizsaacuter G A beacuteketaacutemogatoacute műveletek kialakulaacutesa fejlődeacutese helye a katonai műveletek rendszereacuteben http193224762downloadskonyvtardigitgy20012eloadasboldizsahtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 22) Kis-Benedek J (2003) A vaacutelsaacutegkezelő műveletek eacutes a felderiacuteteacutes Felderiacutető Szemle II eacutevf 4 sz 39‒57 Szternaacutek Gy (2003) Gondolatok a vaacutelsaacutegreagaacuteloacute műveletekről Felderiacutető Szemle II eacutevf 4 sz 120‒132 Padaacutenyi J (2010) A beacuteketaacutemogatoacute műveletek helye megjeleneacutese a hadtudomaacutenyi kutataacutesokban Hadtudomaacuteny 20 eacutevf 1‒2 sz 11‒14

16 Hasonloacute retorikai eszkoumlztaacuterral eacutelt George W Bush a World Trade Center elleni terrortaacutemadaacutes utaacuteni kuumlloumlnboumlző beszeacutedeiben (Bush 2010 184)

PB


amelyek nem indiacutetanak ugyan kuumllső haacuteboruacutekat de sorozatosan megseacutertik polgaacuteraik emberi jogait17 Tovaacutebbaacute a szorosan vett oumlnveacutedelem kategoacuteriaacutejaacuteba nehezen feacuter bele a megelőző csapaacutes erkoumllcsi igazolaacutesa is Vajon meg kell-e vaacuterni a toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek koraacuteban az agresszor aacuteltal kezdemeacutenyezett első csapaacutest ahhoz hogy a haacuteboruacutet klasszikus eacutertelem-ben igazsaacutegosnak lehessen deklaraacutelni18

A Szent Aacutegoston utaacuteni teoretikusoknaacutel ugyanezek a dilemmaacutek meruumlltek fel ezeacutert az oumlnveacutedelem elveacuteről fokozatosan a haacuteboruacute igazsaacutegszolgaacuteltatoacute ndash buumlntető ndash karaktereacutere keruumllt a hangsuacutely Maacuter Gratianus mester is ennek feacutenyeacuteben kombinaacutelja Szent Aacutegoston vi-szonylag egyszerű haacuteboruacuteelmeacuteleteacutet Szent Izidor felfogaacutesaacuteval (Gratianus 1138 causa 23 Q 2 canon 1) Iacutegy az igazsaacutegos haacuteboruacute fogalma naacutela a taacutemadoacutekkal szembeni illetve a go-nosztevők megbuumlnteteacuteseacutere a jogtalanul eltulajdoniacutetott javak visszaszerzeacutese indiacutetott haacutebo-ruacutevaacute vaacutelik (Peacuteterffy 1941 8‒9) Ezt a vonalat viszi tovaacutebb Alexander Halensis a Summa Theologiae-ben Teoloacuteguskeacutent de a kaacutenonjogi hagyomaacutenyokra taacutemaszkodva (Halensis 1252 III 47) a buumlntetőtoumlrveacutenyek alatt taacutergyalja a haacuteboruacute keacuterdeacuteseacutet Iacutegy leacutenyegeacuteben az naacutela is buumlntetőhadjaacuterat amelynek ceacutelja a bűnoumlsoumlk megbuumlnteteacutese a jogtalansaacuteg megtorlaacutesa eacutes a jogrend helyreaacutelliacutetaacutesa Aquinoacutei Szent Tamaacutes baacuter konkreacutetan Szent Aacutegostonra hivatko-zik a legtoumlbbet de joacutel ismeri mind Gratianus mind Halensis emliacutetett gondolatait Tamaacutes az oumlnveacutedelemi haacuteboruacutet a termeacuteszetjog alapjaacuten egyeacutebkeacutent is evidenciaacutenak tekintette amely nem igeacutenyel kuumlloumln igazolaacutest19 Ugyanakkor mind Tamaacutes mind szellemi koumlvetői ndash De Vitoria eacutes Suarez is ndash egyreacuteszt a termeacuteszetjog talajaacuten aacutelltak maacutesreacuteszt azonban joacutel ismerteacutek az őket koumlruumllvevő vilaacuteg bdquobiztonsaacutegirdquo kihiacutevaacutesait Nem elvont rendszert akartak alkotni hanem a kor egyhaacutezi eacutes aacutellami doumlnteacuteshozoacutei szaacutemaacutera akartak a kereszteacuteny etika alapjaacuten a haacuteboruacute kapcsaacuten eligaziacutetaacutest adni Mint a termeacuteszetjogi iskola keacutepviselői az oumlnveacutedő haacuteboruacutet tartottaacutek igazsaacutegos haacuteboruacutenak eacutes ezeacutert a jogtalansaacuteg megszuumlnteteacuteseacutere illetve a bűnoumlsoumlk megbuumlnteteacutesre indiacute-tott haacuteboruacutekat is az oumlnveacutedelem egyik formaacutejakeacutent mutattaacutek be A keacutesőbbiekben az elmeacutelet leginkaacutebb haacuterom konkreacutet keacuterdeacutesben meacuteghozzaacute az iszlaacutem teruumlleteken indiacutetott hadjaacuteratok a gyarmatosiacutetaacutes eacutes a zsarnoki rendszerek megdoumlnteacuteseacutere iraacutenyuloacute haacuteboruacutek kapcsaacuten meruumllt fel

Az iszlaacutem terjeszkedeacutes miatt az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutet gyoumlkeresen aacutet kellett eacuterteacutekelni kuumlloumlnoumlsen azokon a teruumlleteken amelyekre az iszlaacutem terjeszkedeacutes nem jelentett koumlzvetlen veszeacutelyt A keacuterdeacutesben meghataacuterozoacute eacutes vitaindiacutetoacute volt IV Ince (1195‒1254) elmeacutelete A paacutepa uacutegy gondolta hogy legitim azokat a muszlim teruumlleteket megtaacutemadni ahol Krisztus eacutelt il-letve azokat amelyeket a muszlimok igazsaacutegtalan haacuteboruacuteban elfoglaltak a kereszteacutenyektől Azonban IV Ince a termeacuteszetjog alapjaacuten uacutegy veacutelte hogy minden embert vallaacutesaacutetoacutel fuumlggetle-nuumll megillet a tulajdonhoz iacutegy a lakoacutehelyhez eacutes annak kormaacutenyzaacutesaacutehoz ndash dominium ndash valoacute jog Iacutegy a muszlimok aacuteltal legitim moacutedon megszerzett teruumlleteket nem lehet megtaacutemadni IV Ince elmeacutelete ndash amelyet meacuteg taniacutetvaacutenya Hostiensis biacuteboros sem vallott ndash komoly vi-taacutekat vaacuteltott ki Sokan uacutegy gondoltaacutek hogy a IV Ince aacuteltal a termeacuteszetjog alapjaacuten minden ember szaacutemaacutera vindikaacutelt jog csak azokat illeti meg akik a kegyelem aacutellapotaacuteban vannak

17 bdquoMindez felveti az aacutellam kuumlloumlnoumlsen annak vezetői eacutes az aacutellampolgaacuterok koumlzoumltti kapcsolat metajuridikus keacuterdeacuteseacutetrdquo Az aacutellam koumltelezettseacutege tekinteteacuteben laacutesd Loumlffler (2012)

18 A 20 szaacutezadi szeacutelsőseacuteges pacifista szerzők a klasszikus teoretikusok aacutellaacutespontja alapjaacuten igyekeznek igazolni hogy az USA eacutes a szoumlvetseacutegesei aacuteltal indiacutetott preventiacutevnek vagy vaacutelsaacutegkezelő akcioacutenak deklaraacutelt haacuteboruacutek nem maacutesok mint szuvereacuten aacutellamok eacuteleteacutebe valoacute agressziacutev beavatkozaacutesok (Howard 2006)

19 Ez a veacutelemeacuteny tovaacutebb eacutelt Hugo Grotiusnaacutel is bdquohellipa termeacuteszettől fogva mindenki sajaacutet jogaacutenak veacutedelmezője ezeacutert van kezuumlnkrdquo

PB


(Hostiensis 1512 2 ad 3 34 8) Ez a neacutezet azonban nem vaacutelt soha az egyhaacutez hivatalos aacutellaacutespontjaacutevaacute hiszen ennek alapjaacuten a nem kereszteacuteny infidel vilaacuteggal szemben a kereszteacute-nyek baacutermikor bdquoigazsaacutegosrdquo haacuteboruacutet indiacutethattak volna Ugyanakkor IV Ince is csak addig tartotta fenn a nem kereszteacuteny uralkodoacute termeacuteszetjog alapjaacuten fennaacutelloacute kormaacutenyzati jogaacutet amiacuteg az a kereszteacutenyekkel megfelelően baacutent Veacutelemeacutenye szerint a kereszteacutenyeknek joguk van megveacutedeni magukat eacutes a kereszteacuteny hittaacutersaikat (VI Ince 1581) a paacutepa pedig meg-foszthatja a nem kereszteacuteny uralkodoacutet is a kormaacutenyzati jogtoacutel Ugyanez aacutellt arra az eset-re is ha a kereszteacuteny preacutedikaacutetorokat akadaacutelyoztaacutek az evangeacutelium hirdeteacuteseacuteben A paacutepai inteacutezkedeacutesben toumlbben napjaink humanitaacuterius intervencioacutejaacutenak egy korai formaacutejaacutet veacutelik felfedezni (Muldoon 2012)

Hasonloacute dilemma meruumllt fel VI Saacutendor (1492‒1503) idejeacuteben a spanyol eacutes a portugaacutel gyarmatosiacutetaacutes kapcsaacuten Mivel a deacutel-amerikai toumlrzsek ndash sem a primitiacutevek sem a komolyabb kultuacuteraacutet keacutepviselők mint az inkaacutek vagy az azteacutekok ndash soha nem taacutemadtaacutek meg a keresz-teacuteny vilaacutegot iacutegy az oumlnveacutedelem elve alapjaacuten nem lehetett veluumlk szemben haacuteboruacutet indiacutetani20 IV Ince elmeacutelete szerint ndash amelyet a gyarmatosiacutetaacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute De Vitoria is keacutepviselt ndash a toumlrzsek a teruumllet legitim tulajdonosai ezeacutert azt a termeacuteszetjog alapjaacuten kor-maacutenyozhatjaacutek eacutes megveacutedhetik De Vitoria azonban a politikai realitaacutes feacutenyeacuteben a De Indis ciacutemű munkaacutejaacuteban heacutet elfogadhatatlan eacutes heacutet elfogadhatoacute eacutervet sorol fel amelyek alapjaacuten igazolni lehet a bennszuumlloumlttekkel szembeni haacuteboruacutet De Vitoria szerint (Quest 3 Art 5) a termeacuteszetjogi toumlrveacutenyeket a nem kereszteacutenyeknek is be kell tartaniuk nem zsarnokos-kodhatnak nem lehetnek a termeacuteszetjoggal ellenteacutetes szokaacutesaik mint peacuteldaacuteul az embereveacutes stb Ez esetben ugyanis a gyarmatosiacutetoacutek az aacutertatlanok eacutes a termeacuteszetjog veacutedelme alapjaacuten jogosan avatkoznak be Egyes veacutelemeacutenyek szerint ez is napjaink humanitaacuterius intervenci-oacuteinak egy korai megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja (Muldoon 2012)

A koumlzeacutepkori teoretikusok a zsarnoki rendszerekkel szembeni felleacutepeacutes lehetőseacute-geacutet ndash mint nem szoros eacutertelemben vett oumlnveacutedő haacuteboruacutet ndash kuumlloumln taacutergyaltaacutek Aquinoacutei Szent Tamaacutes az igazsaacutegos haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak haacuterom szempontjaacutet ndash szuvereacuten hatalom jogos ok helyes szaacutendeacutek ndash a koumlzjoacute veacutedelmeacutenek elveacutevel fogja oumlssze A zsarnoki rendszereket nem a koumlzjoacute hanem az uralkodoacute sajaacutet eacuterdeke vezeacuterli Baacuter Aquinoacutei meacuteg nem mondja ki hogy maacutes szuvereacuten hatoacutesaacutegnak jogaacuteban aacutell a zsarnokot eltaacutevoliacutetani a hatalomboacutel de a toumlbbi koumlzeacutepkori eacutes kora uacutejkori teoretikussal egyuumltt vallja hogy a gonosztevők megbuumlnteteacutese az uralkodoacute koumltelesseacutege akaacuter a teruumlleteacuten kiacutevuumll is (Beestermoumlller 2012) A keacuterdeacutessel behatoacutebban fog-lalkozik Aquinoacutei Szent Tamaacutes De Regimine Principium ciacutemű munkaacutejaacuteban (DrsquoEntreves 1965 Dyson 2002) amelynek alapelve maacutes szerzők iacuteraacutesaiban mint peacuteldaacuteul Marsilio de Padua (1275‒1342) Defensor pacis21 vagy Dante Alighieri De Monarchia ciacutemű műveacuteben is megjelent Rotterdami Erasmus a Kereszteacuteny fejedelem nevelteteacutese ciacutemű iacuteraacutesaacuteban uacutegy fo-galmaz hogy az uralkodoacute a haderőt az igazsaacuteg a beacuteke aacuteltalaacutenossaacutegban a koumlzjoacute megőrzeacutese eacuterdekeacuteben hasznaacutelhatja fel22 Morus Szent Tamaacutes (1478‒1535) az Utoacutepia ciacutemű munkaacutejaacuteban az oumlnveacutedelmen eacutes a szoumlvetseacutegesek veacutedelmeacuten tuacutel igazsaacutegosnak tartja azokat a haacuteboruacutekat

20 Ehhez laacutesd Hanke (1949) (1964)21 rsquoA beacuteke veacutedelmezőjersquo (Domanovszki 1889)22 Aacutetfogoacute bemutataacutesaacutehoz laacutesd Yoran (2010)

PB


is amelyeket az elnyomottak felszabadiacutetaacutesaacutera indiacutetanak23 Hugo Grotius pedig A haacuteboruacute eacutes beacuteke jogaacuteroacutel ciacutemű klasszikus eacutertekezeacuteseacuteben 24 oldalon keresztuumll igyekszik igazolni hogy vannak olyan haacuteboruacutek amelyek baacuter nem felelnek meg a klasszikus igazsaacutegos haacuteboruacute felteacuteteleacutenek de meacutegsem lehet igazsaacutegtalannak nevezni őket ndash ilyenek peacuteldaacuteul azok amelyek humanitaacuterius okok miatt robbannak ki (Grotius 1625 I 2 52) bdquoJogosan viselnek haacuteboruacutet azok is akik maacutesokeacutert ragadnak fegyvert mert lehetőseacutegeink szerint maacutesnak hasznaacutera lenni nemcsak megengedett hanem tiszteletre meacuteltoacute isrdquo (Turner 2014 12‒13)

A zsarnok fegyveres erővel valoacute eltaacutevoliacutetaacutesaacutenak igazolaacutesa koumlzeacutepkori eacutes kora uacutejkori koncepcioacute amely az aacutellami szuverenitaacutessal beluumlgyekbe valoacute be nem avatkozaacutessal szem-ben fokozatosan haacutetteacuterbe szorult Napjaink fegyveres konfliktusai kapcsaacuten azonban ezek a szempontok ismeacutet feleacuterteacutekelődtek Az is igaz hogy ennek hataacutesaacutera a jelenlegi bdquoaacutellam-szkeptikusrdquo miliőben sokan keacutetelkedve fogadjaacutek hogy joacute oumltlet-e elmozdulni a jobban iga-zolhatoacute oumln- eacutes teruumlletveacutedelem elveacutetől tekintve hogy veacutelemeacutenyuumlk szerint a nagy katonai befolyaacutessal rendelkező aacutellamok nem a koumlzjoacute hanem a sajaacutet javuk nem a joacute nem az igazsaacuteg hanem az igazsaacutegtalansaacuteg eacutes a kizsaacutekmaacutenyolaacutes eacuterdekeacuteben vetik be a fegyveres erőt Ezeacutert napjainkban nemcsak a haacuteboruacute igazsaacutegos indiacutetaacutesaacutenak okait magyaraacutezzak szeacutelesebb keretek koumlzoumltt hanem a szeacutelsőseacuteges pacifista mozgalmak is megerősoumldtek (kereszteacuteny felekeze-teken beluumll is) Ezek a bdquonincs igazsaacutegos haacuteboruacuterdquo koncepcioacutejaacutet keacutepviselik A modern kori haacuteboruacutek ceacutelkitűzeacuteseiből eacutes kegyetlenkedeacuteseiből igyekeztek igazolni hogy minden haacuteboruacute igazsaacutegtalan mivel a haacuteboruacute politikai eacutes gazdasaacutegi eacuterdekeket szolgaacutel Ennek az iskolaacutenak ismert keacutepviselője volt a 2010-ben elhunyt Howard Zinn Munkaacutessaacutegaacutenak koumlzeacuteppontjaacute-ban az Egyesuumllt Aacutellamok aacuteltal viacutevott haacuteboruacutek aacutelltak ezek alapjaacuten igyekezett bizonyiacutetani hogy az aacutellam haacuteboruacutei mindig kevesek hatalmi gazdasaacutegi eacutes politikai eacuterdekeit szolgaacuteltaacutek Emellett az emberek csak vesztesei lehettek a nagyhatalmi eacuterdekeknek Az igazsaacutegos haacutebo-ruacute tana ilyen eacutertelemben politikai kreaacutelmaacuteny az igazsaacutegtalan haacuteboruacutek igazolaacutesaacutera amelyet eacuteppen uacutegy magyaraacuteznak eacutes olyan elemekkel moacutedosiacutetanak ahogy az a politikai eacuterdekeknek megfelel (Schlabach 2004)

A ius in bello kategoacuteriaacutejaacutenak aacutetoumlroumlkiacuteteacutese

Az igazsaacutegos haacuteboruacute tan maacutesik tovaacutebb eacutelő teruumllete a haacuteboruacuteban betartandoacute szabaacutelyokra vo-natkozik (ius in bello) ahol leginkaacutebb a bevethető fegyverek eacutes a nem harcoloacutek megoacutevaacutesa volt a legfőbb szempont Amiacuteg a haacuteboruacute indiacutetaacutesa inkaacutebb a politikai addig a haacuteboruacuteban be-tartandoacute normaacutek javareacuteszt a katonai eacutes a hadsziacutenteacuteri teruumlletekre vonatkoznak A klasszikus kereszteacuteny szerzők a 12 szaacutezadig az igazsaacutegos haacuteboruacute tan keacutet teruumlleteacutet (ius ad bellum eacutes ius in bello) egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll vizsgaacuteltaacutek Keacutesőbb (peacuteldaacuteul Christine de Pisan) koumlzeliacutetetteacutek egymaacuteshoz a keacutet teruumlletet (Edmonds 1972) Emellett araacutenytalanul kevesebbet foglalkoztak

23 bdquoA legnagyobb meacuterteacutekben megvetik a haacuteboruacutet merőben vadaacutellati dolog de a vadaacutellatok nem űzik olyan alakban eacutes olyan buzgalommal mint az emberek Nem uacutegy gondolkodnak mint maacutes neacutepek a legnagyobb szeacutegyennek tartjaacutek a harci dicsőseacuteget Meacutegis kitűzoumltt napokon aacutellandoacutean gyakoroljaacutek a katonai kikeacutepzeacutest sőt nemcsak a feacuterfiak de a nők is hogy alkalmasak legyenek ha haacuteboruacuteskodni kell Vakmerően azonban nem kezdenek bele csak hataacuteraikat veacutedik meg vagy a baraacutetaik foumlldjeacutere berohanoacute ellenseacuteget verik vissza vagy ha emberseacutegből megszaacutennak valamely zsarnokuumllte neacutepet maguk erejeacuteből szabadiacutetjaacutek meg a tirannus jaacutermaacuteboacutel a szolgasaacutegboacutelrdquo (Morus 1941 37)

PB


a ius in bello kategoacuteriaacuteval mert főkeacutepp a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak jogossaacutegaacutera oumlsszpontosiacutetottak Hugo Grotiusig eacutes a nemzetkoumlzi jogaacuteszokig illetve a moralistaacutekig a szerzők nem azeacutert iacuter-tak a haacuteboruacuteroacutel hogy annak borzalmait csoumlkkentseacutek vagy megszuumlntesseacutek hanem hogy ma-gaacutet a haacuteboruacute igazsaacutegossaacutegaacutet igazoljaacutek Szent Aacutegoston zsaacutekmaacutenyolaacutesroacutel vallott elveacutet peacuteldaacuteul annak feacutenyeacuteben eacutertelmezteacutek hogy a haacuteboruacute igazsaacutegos-e vagy nem Igazsaacutegos haacuteboruacuteban a zsaacutekmaacutenyszerzeacutest is megengedettnek tartottaacutek24 A koumlzeacutepkori kaacutenonjogaacuteszok eacutes teoloacutegu-sok a haacuteboruacutet mint az emberi eacutelet szomoruacute teacutenyeacutet fogadtaacutek el Inkaacutebb azt vizsgaacuteltaacutek hogy mikeacutepp lehet a haacuteboruacute igazsaacutegos eacutes hogyan lehet az erkoumllcsi rendbe beilleszteni Gratianus peacuteldaacuteul egyetlen sort sem iacuter a haacuteboruacuteban bevethető fegyverek korlaacutetozaacutesaacuteroacutel Meglepő de uacutegy gondolta amennyiben a haacuteboruacute jogos akkor nem kell az eszkoumlzoumlk korlaacutetozaacutesaacuteroacutel taacutergyalni (Frussel 1975 55) Gratianus a hadicselről is uacutegy veacutelekedik hogy a jognak sem-mi koumlze ahhoz hogy valaki cselt vetve vagy nyiacuteltan harcol25 Alexander Halensis pedig a Szentiacuteraacutesra alapozva bizonyiacutetja hogy a haacuteboruacuteban csellel lehet eacutelni de az ellenseacutegnek adott szoacutet nem szabad megszegni26 Szent Tamaacutes is ezt az elvet veszi aacutet azzal a moacutedosiacute-taacutessal hogy a hadicsel csak akkor megengedhetetlen ha azt hazugsaacuteg aacuteltal viszik veacutegbe Kuumlloumlnbseacuteget tesz a feacutelrevezeteacutes eacutes a hazugsaacuteg koumlzoumltt is Uacutegy veacuteli hogy feacutelrevezeteacutest lehet alkalmazni tekintve hogy senki nincs arra koumltelezve hogy minden titkaacutet felfedje (Peacuteterffy 1941 14‒15) Szent Tamaacutes bdquokoumlzjoacuteorientaacuteltrdquo felfogaacutesa koumlvetkezteacuteben azt is leszoumlgezi hogy mivel a haacuteboruacute ceacutelja a koumlzjoacute megoacutevaacutesa az igazsaacutegos haacuteboruacuteban minden megengedett amit a koumlzoumlsseacuteg eacuterdeke megkoumlvetel De Vitoria eacutes Suarez annak elleneacutere hogy az uacutegynevezett helyes szaacutendeacutek alatt hosszabban taacutergyaljaacutek hogy mit szabad a haacuteboruacuteban megtenni nem foglalnak hataacuterozottan aacutellaacutest A teoretikusok szaacutemaacutera vilaacutegos volt egyreacuteszt az amit nap-jaink fegyveres konfliktusai is igazolnak hogy a jogosan indiacutetott haacuteboruacuteban elkoumlvetett kegyetlenkedeacutesek beaacuternyeacutekoljaacutek a kiviacutevott győzelmet maacutesreacuteszt pedig hogy a legnagyobb igyekezettel sem lehet a haacuteboruacuteban előforduloacute minden keacuterdeacutesre kiteacuterni

A koumlzeacutepkorban a treuga Dei inteacutezmeacutenye egyfajta időbeli korlaacutetjaacutet jelentette a had-viseleacutesnek mivel az egyhaacutez boumljti eacutes uumlnnepnapokon tiltotta a hadakozaacutest Az inteacutezmeacuteny azonban relativizaacuteloacutedott mivel maacuter I Mikloacutes kifejtette a bolgaacuteroknak iacutert leveleacuteben hogy ezeken a napokon ha a bdquoszuumlkseacuteg uacutegy hozzardquo lehet haacuteboruacutezni A treuga Dei raacuteadaacutesul in-kaacutebb az orszaacutegon beluumlli feudaacutelis urak koumlzoumltti haacuteboruacuteskodaacutest akarta keretek koumlzoumltt tartani Az egyes zsinatok inteacutezkedeacutesei a treuga Dei pontos időtartama eacutes a megszegőkkel szembe-ni kaacutenoni buumlnteteacutes tekinteteacuteben elteacutertek27 A treuga Dei inteacutezmeacutenye viszont joacutel jelzi hogy a kora koumlzeacutepkorban az egyhaacutez meacuteg hataacutest tudott gyakorolni a taacutersadalomra eacutes akaacuter jogi inteacutezmeacutenyek bevezeteacuteseacutevel is tudta a haacuteboruacutek borzalmait enyhiacuteteni Ez napjainkra jelen-tősen megvaacuteltozott28 Jelenleg az egyhaacutez befolyaacutesa sokkal inkaacutebb a humanitaacuterius segiacutetseacuteg-nyuacutejtaacutesra a diplomaacutecia lehetőseacutegeire eacutes a retorika eszkoumlzeire korlaacutetozoacutedik (Fischl 2006)

24 bdquohellippropter predam millitare peccatum estrdquo25 bdquoNihil interest ad iustitiam sive ex insidiis aliquis pugnetrdquo C 23 q II c 2 26 bdquoQuam maxime modo non sint contra fidem hosti praestitamrdquo Qu 47 II a 2 para 4 27 Az 1027-es elnei (pireneusi) zsinaton szombat nonaacutetoacutel heacutetfő primaacuteig minden hadakozaacutest megtiltottak

Az 1041-es montriondi zsinaton ezt adventre eacutes a nagyboumljtre is kiterjesztetteacutek Az 1095-oumls clermont-i zsinat ezt szerda esteacutetől heacutetfő reggelig az 1123-as lateraacuteni egyetemes zsinat advent első vasaacuternapjaacutetoacutel viacutezkereszt nyolcadaacuteig eacutes hetvenedvasaacuternaptoacutel puumlnkoumlsd nyolcadaacuteig az egeacutesz kereszteacuteny vilaacutegra kiterjesztette (Takaacutecs 2009 15 koumlt 330)

28 A vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek jelenlegi kapacitaacutesa a beacuteke megteremteacuteseacutere (Beck 2010)

PB


A ius in bello mint oumlnaacutelloacute kategoacuteria iraacutenti eacuterdeklődeacutes a fegyverrendszerek fejlődeacute-seacutevel vagy az uacutej haditechnika bevezeteacuteseacutevel noumlvekedett meg Az araacutenytalanul nagyobb csapaacutesmeacutereacutesre alkalmas fegyverek beveteacutese mindig etikai diskurzust majd joacute esetben jogi szabaacutelyozaacutest vaacuteltott ki A kaacutenonjog illetve az uacutegynevezett bdquokegyesrdquo mozgalmak a lovagi eszmeacutet vetteacutek alapul eacutes igyekeztek eleacuterni hogy a haacuteboruacutezoacute felek bizonyos fegyvereket ne vessenek be Az uacutej fegyverek nyuacutejtotta előny azonban mindig vonzoacutebb volt mint az egyhaacute-zi tilalom vagy a kegyes tanaacutecs Az 1139-es II lateraacuteni zsinat peacuteldaacuteul a szaacutemszeriacutej illetve a hajiacutetoacutegeacutepek kapcsaacuten iacutegy inteacutezkedik bdquoa kőhajiacutetoacute geacutepek kezelői eacutes az iacutejaacuteszok halaacutelt hozoacute eacutes gyűloumlletes mesterseacutegeacutenek gyakorlaacutesaacutet kereszteacutenyek eacutes katolikusok ellen a joumlvőben ki-koumlzoumlsiacuteteacutes terhe alatt megtiltjukrdquo29 (II lateraacuteni zsinat 29 kaacutenon) Keacutesőbb meacuteg veszedelme-sebb fegyver volt a bdquohosszuacuteiacutejrdquo amely egy perc alatt akaacuter tizenkeacutet nyiacutelvessző kiloumlveacuteseacutere is alkalmas volt szemben a szaacutemszeriacutej haacuterom nyiacutelvesszőjeacutevel A 11 szaacutezadtoacutel alkalmazott fegyver nagy pusztiacutetaacutest veacutegzett a csatamezőkoumln eacutes a vaacuterostromoknaacutel A zsinati rendel-kezeacutesneacutel is eacuterveacutenyes a buumlntető jogszabaacutelyokra vonatkozoacute alapelv amely szerint a buumlntető toumlrveacutenyeket szorosan kell eacutertelmezni Mivel a szoumlvegben a kereszteacuteny vagy katolikus kifejezeacutes szerepelt az aacuteltalaacutenos magyaraacutezat eacutertelmeacuteben azt nem kellett a nem kereszteacute-nyekkel szembeni harcokra kiterjeszteni (tudtadcom 2014) Sőt a zsinati inteacutezkedeacutestől fuumlggetlenuumll a kereszteacutenyek a haacuteboruacuteban egymaacutes ellen is bevetetteacutek ezeket a fegyvereket 1234-ben majd egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb IX Gergely paacutepa megerősiacutetette a buumlntető szank-cioacutet amely legalaacutebb annyira sikertelen volt mint a zsinati rendelkezeacutes A paacutepai eacutes a zsinati inteacutezkedeacutesek azonban termeacutekenyen hatottak a kaacutenonjogaacuteszok eacutes a teoloacutegusok ius in bello keacuterdeacuteseacuteben adott magyaraacutezatira30 A Quia non pigris kezdetű gyoacutentatoacutei summa amely kuumlloumln fejezetet szentel a hajiacutetoacutegeacutep-kezelők keacuterdeacuteseacutenek (Erdő 2008 40) a szigoruacute tilalom okaacutet abban laacutetja hogy bdquoezek az eszkoumlzoumlk moacutedfelett gyorsan oumllnekrdquo Hostiensis a fegyve-rek hasznaacutelataacutenak tilalmaacutet azzal magyaraacutezza hogy bdquoa kődobaacuteloacute geacutepek eacutes az iacutejaacuteszat tuacutelzott kemeacutenyseacuteguumlk eacutes meglepeteacutesszerűen halaacutelt hozoacute hataacutesuk miatt tiltottakrdquo (Erdő 2008) Azt is megjegyzi hogy mindez fuumlggetlen attoacutel hogy milyen haacuteboruacuteban hasznaacuteljaacutek őket (Erdő 2008 39) A koumlzeacutepkori rendelkezeacuteseket eacutes az azokhoz iacutert magyaraacutezatokat egyes szerzők ndash mint analogia legis ndash kiterjesztetteacutek az aacutegyuacutekra illetve maacutes tuumlzeacuterfegyverekre (Erdő 2008 51) A felekezeti haacuteboruacutek idejeacuteben a katolikus eacutes a protestaacutens teoretikusok egyaraacutent hajlottak arra hogy a haacuteboruacuteban bevetett eszkoumlzoumlk keacuterdeacuteseacutet a haacuteboruacute ceacuteljaacutenak rendeljeacutek alaacute A fő szempont a helyes ceacutel vagyis a bdquohelyes felekezetrdquo megerősiacuteteacutese volt A haacuteboruacuteban betartandoacute szabaacutelyok bevezeteacutese eacutes az eszkoumlzoumlk korlaacutetozaacutesa ehhez keacutepest maacutesodlagos teruumllet maradt Ha egyszer a haacuteboruacute megfelelő helyes indiacuteteacutekkal toumlrt ki nin-csenek korlaacutetozoacute teacutenyezők (Whetham 2009) A koumlzeacutepkori fegyverrendszerek eacutes a lovagi hadviseleacutes helyeacutet fokozatosan az uacutejkori toumlmeghadseregek vetteacutek aacutet bevezetteacutek a puska-port eacutes a tűzfegyvereket jelentősen megnoumlvekedett a haacuteboruacutes pusztiacutetaacutes ezeacutert uacutejra kel-lett eacuterteacutekelni a haacuteboruacuteban betartandoacute szabaacutelyokat Hasonloacute etikai uacutejraeacuterteacutekeleacutes toumlrteacutent

29 bdquoArtem illam mortiferam et odibilem ballistariorum et sagittariorum adversus Christianos et catholicos exerceri de caetero sub anathemate prohibemusrdquo

30 Az egyes koumlzeacutepkori szerzők magyaraacutezataihoz aacutetfogoacute bemutataacutes (Erdő 2008 23‒58)

PB


a 20 szaacutezadban a modern fegyverrendszerek a keacutemiai eacutes bioloacutegiai illetve atomfegyverek (Wheelis Roacutezsa Dando 2006) vagy napjainkban az UAV31 fegyverei kapcsaacuten32

A 20 szaacutezadi egyhaacutezi megnyilatkozaacutesok a modern haacuteboruacutek tekinteteacuteben inkaacutebb taniacutetoacute mint (egyhaacutezi) buumlntetőjogi dimenzioacuteval rendelkeznek Az uacutejkori egyhaacutezi megnyi-latkozaacutesok az uacutej fegyverrendszerek alaposabb megismereacutese utaacuten jelentek meg eacutes egyben a modern fegyverekkel egyuumltt jaacuteroacute keacuterdeacutesekre ndash civil aacuteldozatok pusztiacutetoacuteerő ndash oumlsszponto-siacutetottak II Jaacutenos Paacutel paacutepa 1982-es ENSZ-ben mondott beszeacutedeacuteben az atomfegyver leacuteteacuteről eacutes alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutelt Ez meghataacuterozta a helyi puumlspoumlki konferenciaacutek aacutellaacutesfoglalaacutesaacutet is (Somfai sd) A paacutepa veacutelemeacutenye szerint bdquoA jelenlegi helyzetben az erőegyensuacutelyra alapo-zott elrettenteacutest erkoumllcsileg elfogadhatoacutenak lehet tekinteni noha ez nem oumlnmagaacuteban vett ceacutel meacutegis egy olyan leacutepeacutes amely a fokozatos fegyverzetleszereleacutes feleacute vezetrdquo (Somfai sd) A diplomataacutekhoz inteacutezett beszeacutedeacuteben 1982-ben pedig iacutegy fogalmazott bdquoa veacutegső ceacutel amit soha nem szabad szem elől teacuteveszteni a teljes nukleaacuteris fegyverzetleszereleacutesrdquo (II Jaacutenos Paacutel 1988) Mindezt felhasznaacutelva 1983-ban koumlrlevelet adott ki (NCCB 1983) amely a szeacutelsőseacute-gesen pacifista Amerikai Puumlspoumlki Konferencia megkoumlzeliacuteteacuteseivel szemben egy reaacutelis valoacutes taacutersadalomszemleacuteletet koumlzvetiacutet Nemcsak az aacuteltalaacutenos elvek lefekteteacuteseacutere szoriacutetkozik hanem erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutest is tesz (Somfai sd) A dokumentum kuumlloumln alfejezetben az uacutej technikai eszkoumlzoumlk feacutenyeacuteben vizsgaacutelja a ius in bello fogalmaacutet A koumlrleveacutel szerint a nemzetkoumlzileg el-iacuteteacutelt fegyvereket nem szabad hasznaacutelni eacutes uumlgyelni kell az araacutenyossaacuteg elveacutenek tiszteletben tartaacutesaacutera illetve a hadat nem viselők megoacutevaacutesaacutera Elismeri a dokumentum hogy a modern haacuteboruacuteban a katonai ceacutelpontok meghataacuterozaacutesa nem egyszerű A polgaacuteri ceacutelpontok ndash a gyer-mekek iskolaacutek koacuterhaacutezak vagy betegek az oumlregek valamint a nem katonai iparban vagy a mezőgazdasaacutegban dolgozoacutek ndash elpusztiacutetaacutesa azonban nem engedhető meg A hadat nem viselőkkel szemben meacuteg akkor sem szabad felleacutepni ha ennek megtorloacute ceacutelzata van Ebben a keacuterdeacutesben az egyeacuten lelkiismereteacutenek szintjeacuten is megfogalmazza hogy olyan parancsot amely ezekbe a legalapvetőbb etikai erkoumllcsi normaacutekba uumltkoumlzik kereszteacuteny nem hajthat

31 Unmanned Aerial Vehicle ndash piloacuteta neacutelkuumlli repuumllőgeacutep32 A neacutemet katolikus Katonai Ordinariaacutetushoz koumlthető Ethik und Militaumlr folyoacuteirat 20141 szaacutema (httpepubsub

uni-hamburgdeepubvolltexte201539102pdf20141_deutschpdf) kizaacuteroacutelag a droacuten keacuterdeacutessel foglalkozik Annak elleneacutere hogy az egymaacutest koumlvető tanulmaacutenyok jelentősen elteacuterő aacutellaacutesponton vannak ritka hogy egy folyoacuteiratban ilyen sokoldaluacutean tudomaacutenyos igeacutennyel dolgozzaacutek fel ehhez az uacutej fegyverrendszerhez kapcsoloacutedoacute etikai eacutes erkoumllcsi probleacutemakoumlrt Arkin C R (2014) Vollautonome letale Waffensysteme und Kollateralopfer Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 3‒12 Goose St (2014) Die Notwendigkeit eines praumlventiven Verbots vollautonomer Waffen Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 13‒22 Koch B (2014) Von Menschen und Maschinen Was bedeutet die Robotisierung des Militaumlrs in ethischer Hinsicht Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 23‒26 Muumlllner K (2014) Ferngesteuerte Luftfahrzeuge ndash maszliggeschneiderter und besserer Schutz fuumlr unseren Soldaten im Einsatz Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 27‒35 Oeter St (2014) Rechtsfragen des Einsatzes bewaffneter Drohnen aus voumllkerrechtlicher Perspektive Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 36‒41 Rudolf P (2014) Toumlten durch Drohnen Zur problematischen Praxis des amerikanischen Drohnenkrieges Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 41‒45 Statman D Drohnen Roboter und die Moral des Krieges Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 46‒51 Wellbrink J (2014) Mein neuer Kamerad ndash Hauptgefreiter Roboter Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 52‒55 Matthews M (2014) Special Stress bei Drohnenpiloten posttraumatische Belastungsstoumlrung Existenzkrise oder moralische Verletzung Ethik und Militaumlr Kontroversen der Militaumlrethik und Sicherheitskultur Anz 1 59‒65

PB


veacutegre Az uacutej fegyverrendszerek tekinteteacuteben is jelentős a dokumentum megfogalmazaacutesa mert kimondja hogy az atomfegyverekkel kapcsolatos keacuterdeacutesek nemcsak politikai eacutes ha-daacuteszati jellegűek hanem alapvető erkoumllcsi jelentőseacuteguumlk is van Jelentős alapelveket fogal-maz meg az 1994-es Katolikus Egyhaacutez Katekizmusa (KEK) A dokumentum 2309 pontja foglalkozik a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutevel Ez leacutenyegeacuteben oumlsszefoglalja az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutera vonatkozoacute hagyomaacutenyos taniacutetaacutest33 A KEK 2312 2313 illetve 2314 pontja pedig a haacuteboruacuteban valoacute koumlteles magatartaacutest vizsgaacutelja A 2312 pont leacutenyegeacuteben a II vatikaacuteni zsinat alapelveacutet ismeacuteteli meg az egyhaacutez eacutes az emberi eacutertelem hirdeti az erkoumllcsi toumlrveacuteny vaacuteltozatlan eacuterveacutenyesseacutegeacutet fegyveres konfliktusok idejeacuten is bdquoHa pedig szerencseacutetlen moacutedon maacuter kitoumlrt a haacuteboruacute ezaacuteltal nem vaacutelik minden megengedetteacute a harcoloacute felek koumlzoumlttrdquo (II va-tikaacuteni zsinat 79) bdquoNem szabad senkit megkiacutenozni elrabolni fizikai keacutenyszernek kitennirdquo34

Jelenleg a csapaacutesmeacutereacutesre is alkalmas taacuteviraacutenyiacutetaacutesuacute repuumllőgeacutepek kapcsaacuten jelentek meg kuumlloumlnboumlző szintű egyhaacutezi megnyilatkozaacutesok Szentszeacuteki diplomataacutek (Fiedersdorf 2013) puumlspoumlki konferenciaacutek (Wiegold 2013) puumlspoumlkoumlk (Gerhard 2013) katolikus szervezetek (Heverkamp 2012) hiacutevtaacutek fel a figyelmet az uacutej fegyverrendszerrel jelentkező probleacutemaacutekra Aacutetfogoacute hivatalos katolikus aacutellaacutespont meacuteg nem alakult ki Az UAV-k etikai jogi techni-kai eacuterteacutekeleacutese uacutegy tűnik hosszabb folyamat lesz amelyben sok eacuterdekellenteacutetet kell meacuteg feloldani

A ius in bello maacutesik vizsgaacutelt teruumllete a nem harcoloacutek megoacutevaacutesa is folyamatosan formaacute-loacutedott a teoloacutegusok eacutes az egyhaacutezjogaacuteszok munkaacuteiban Az első szaacutezadok zsinati hataacuterozatai eacutes a kaacutenonjogaacuteszok a nem harcoloacutek tekinteteacuteben leginkaacutebb a papokra oumlsszpontosiacutetottak Aacuteltalaacutenos neacutezetkeacutent fogalmazoacutedott meg hogy a papok eacuteletformaacutejaacutehoz nem meacuteltoacute a fegyver-forgataacutes eacutes a haacuteboruacute Mivel a jogszabaacutely eacuterveacutenyesiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsen a haacuteboruacutek idejeacuteben ne-heacutezseacutegekbe uumltkoumlzoumltt az egyhaacutezi jogalkotoacute keacutenytelen volt a szabaacutelyt megerősiacuteteni Ez az elv ha nem is kifejezett tilalom formaacutejaacuteban hanem mint a klerikusi eacutelethez nem meacuteltoacute aacutellapot a hataacutelyos Egyhaacutezi Toumlrveacutenykoumlnyvben is megmaradt35 A szerzetesek kapcsaacuten tekintve a szerzetesi eacutelet meacuteg szemleacutelődőbb termeacuteszeteacutet a tilalomnak kuumlloumln szabaacutelyozaacutesa eacutes ka-zuisztikaacuteja alakult ki (Ujhaacutezi 2013) A nem harcoloacutek koumlreacutenek tovaacutebbi meghataacuterozaacutesaacuteban szerepet jaacutetszott a maacuter emliacutetett treuga Dei inteacutezmeacutenye is amely szerint a papokon tuacutel a szerzetesek a zaraacutendokok a nők a foumlldművelők eacutes aacutellataik a kereskedők bdquoaacutellandoacute beacutekeacutet eacutelveztekrdquo (Takaacutecs 2009 330) A koumlzeacutepkori teoretikusok (Szent Tamaacutes hataacutesaacutera) azonban a haacuteboruacuteban a neacutepek harcaacutet laacutettaacutek amelyben nem taacutergyaltaacutek a nem harcoloacutek kategoacuteriaacutejaacutet Paradox de a tamaacutesi totaacutelis haacuteboruacute a neacutepek harca eacutes a koumlzoumls felelősseacuteg eacutes szolidaritaacutes a ter-rorizmus kapcsaacuten igaz maacutes formaacuteban de uacutejra feleacuteled Grotiusnaacutel az aacutertatlanok veacutedelme maacuter oumlnaacutelloacute szempontkeacutent jelenik meg Veacutelemeacutenye szerint az aacutertatlanokat meacuteg olyan aacuteron is

33 bdquoA haderővel toumlrteacutenő toumlrveacutenyes oumlnveacutedelem szigoruacute foumllteacuteteleit nagyon komolyan meacuterlegelni kell Az ilyen doumlnteacutes suacutelyossaacutega az oumlnveacutedelmet az erkoumllcsi toumlrveacutenyesseacuteg nagyon szigoruacute foumllteacuteteleihez koumlti Egyidejűleg kell egyuumltt lennie a koumlvetkező foumllteacuteteleknekbull a taacutemadoacute feacutel aacuteltal egy nemzetnek vagy a nemzetek koumlzoumlsseacutegeacutenek okozott kaacuter tartoacutes suacutelyos eacutes keacutetseacuteget kizaacuteroacutebull a megfeacutekezeacutesre bevetett minden egyeacuteb eszkoumlz hasznaacutelhatatlan vagy hataacutestalanbull a kedvező kimenetelnek komoly eseacutelyei vannakbull a fegyverek alkalmazaacutesa nem okoz suacutelyosabb kaacutert eacutes zavart mint maga a megszuumlntetendő rossz A modern

pusztiacutetoacute eszkoumlzoumlk hateacutekonysaacutega nagyon suacutelyosan esik latba e foumllteacutetel meacuterlegeleacuteseacutebenrdquo (KEK 2309)34 A nemzetkoumlzi jogi paacuterhuzamossaacutegokhoz laacutesd May (2007)35 bdquoMivel a katonai szolgaacutelat keveacutesseacute illik a klerikusi aacutellapothoz a klerikusok eacutes a szent rendre keacuteszuumllők ne

jelentkezzenek oumlnkeacutent katonaacutenakhelliprdquo (Egyhaacutezi Toumlrveacutenykoumlnyv 289 kaacutenon) A reacutegi joghoz laacutesd Eoumltvoumls (1889)

PB


veacutedeni kell ha ezzel a bűnoumlsoumlk eacuteletben maradnak Ezzel a gondolataacuteval Grotius a tuacutelzottan pacifista felfogaacutes iraacutenyaacuteba mozdul el hiszen a legtoumlbb haacuteboruacuteban aacutertatlanok is meghalnak Grotiusnaacutel a gyerekek az oumlregek a nők a foumlldművesek a kereskedők eacutes a hadifoglyok veacute-delem alatt aacutellnak A 20 szaacutezadi paacutepai megnyilatkozaacutesok a civil aacuteldozatok magas szaacutemaacutet az aacutertatlanok veacutedelmeacutet koumlzponti keacuterdeacuteskeacutent kezelik A Katolikus Egyhaacutez Katekizmusa (2313 pont) kifejezetten a nem harcoloacutekat veacutedi bdquoA nem harcoloacutekat a sebesuumllt katonaacutekat eacutes a hadifoglyokat tisztelni kell eacutes emberseacutegesen kell veluumlk baacutennirdquo Hasonloacute a 2314 pont is amely szinteacuten a II vatikaacuteni zsinat taniacutetaacutesaacutet ismeacutetli meg (II vatikaacuteni zsinat 80) A KEK megnyilatkozaacutesai az uacutej fegyverrendszerek kapcsaacuten is helytaacutelloacutek Az egyhaacutezi dokumentu-mok bdquotiltjaacutekrdquo eacutes suacutelyos bűncselekmeacutenynek tekintik a vaacuterosok vagy nagy teruumlletek lakos-saacutegaacutenak kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumlli elpusztiacutetaacutesaacutet Az atom- a bioloacutegiai vagy a vegyi fegyverek kapcsaacuten kiemelik hogy a modern haacuteboruacutekban a civil lakossaacuteg fokozott veszeacutelynek van kiteacuteve36 A szempontok leacutenyegeacuteben a nemzetkoumlzi jogban is megjelennek (Toacuteth 2014) de a betartaacutesuk kapcsaacuten jelentkező neheacutezseacutegeket szemleacutelteti hogy kuumlloumln monograacutefiaacutek jelentek meg kifejezetten a civil lakossaacuteg nem megfelelő veacutedelmeacuteről a jelenkori fegyveres konflik-tusokban (Crawford 2013)


A haacuteboruacute erkoumllcsi eacutes jogi igazolhatoacutesaacutegaacutenak keacuterdeacutese mint ahogy a haacuteboruacute maga is veacutegig-kiacuteseacuterte az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet A vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek a toumlrteacutenelem folyamaacuten a taacutersadalom szerves reacuteszeacutet keacutepezteacutek Ebből adoacutedoacutean illeteacutekesnek eacuterezteacutek magukat az erkoumllcsi keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacuteban megvitataacutesaacuteban iacutegy a haacuteboruacute tanaacutenak eacuterteacutekeleacuteseacuteben is

A vallaacutesi koumlzoumlsseacutegek aacuteltal kidolgozott eacutes keacutepviselt alapelvek a koumlzoumlsseacuteg eacuterdekeacuterveacutenye-siacutető erejeacutetől fuumlggően jelentek meg a taacutersadalomban Az euroacutepai kultuacuteraacuteban a kereszteacuteny vallaacutesboumllcselet a teoloacutegia eacutes a kaacutenonjog biacutert a legjelentősebb befolyaacutessal A kidolgozott elmeacuteletek leginkaacutebb keacutet nagy teruumlletet a haacuteboruacute indiacutetaacutesaacutenak erkoumllcsi majd keacutesőbb jogi igazolaacutesaacutet eacutes a haacuteboruacuteban betartandoacute alapparadigmaacutekat eacuterintetteacutek Baacuter a politikai elit eacutes a kortaacuters filozoacutefia előszeretettel hasznaacutelja fel az igazsaacutegos haacuteboruacute tan egyes keacutepviselői aacuteltal kidolgozott fejtegeteacuteseket meacutegis ritkaacuten szemleacuteltetik hogy kuumlloumlnbseacuteg van az igazsaacute-gos haacuteboruacute hagyomaacutenya illetve az igazsaacutegos haacuteboruacute tana koumlzoumltt Amiacuteg ugyanis az első a haacuteboruacute igazolhatoacutesaacutegaacuteroacutel folytatott folyamatos diskurzus addig a maacutesik a teoretikusok aacuteltal kidolgozott egyes rendszereket jelenti A szerzők sajaacutet koruk biztonsaacutegi eacutes politikai kihiacutevaacutesainak feacutenyeacuteben uacutejragondoltaacutek adott esetben uacutej elemekkel moacutedosiacutetottaacutek az igazsaacutegos haacuteboruacute elmeacuteleteacutet Iacutegy eacuterthető hogy akadnak esetek amelyekben az egyik szerző alapjaacuten iga-zolhatoacute egy haacuteboruacute azonban maacutes gondolkodoacute keretrendszere szerint maacuter nem (Vaux 1992)

Napjaink fegyveres konf liktusai olyan uacutej elemekkel bővuumlltek mint a terroriz-mus (Vaux 2002) a bdquokvaacuteziaacutellamokkalrdquo szembeni felleacutepeacutes amelyekre neheacutez az alapve-tően aacutellamkoumlzi kapcsolatokra megalkotott igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacutenyaacutet alkalmazni

36 bdquoMinden olyan haacuteboruacutes cselekmeacuteny mely egeacutesz vaacuterosoknak vagy szeacuteles teruumlleteknek eacutes lakossaacuteguknak kuumlloumlnbseacutegteacutetel neacutelkuumll valoacute elpusztiacutetaacutesaacutet ceacutelozza bűncselekmeacuteny Isten eacutes ember ellen amit koumlvetkezetesen eacutes habozaacutes neacutelkuumll kaacuterhoztatni kell A modern haacuteboruacute azzal a kockaacutezattal jaacuter hogy alkalmat nyuacutejt ilyen bűnteacutenyek elkoumlveteacuteseacutere azoknak akik tudomaacutenyos fegyverek kuumlloumlnoumlsen atom- bioloacutegiai vagy vegyi fegyverek birtokaacuteban vannakrdquo (KEK 2314)

PB


Mivel az igazsaacutegos haacuteboruacute tan egy-keacutet statikusabb elemeacutetől eltekintve folyamatosan vaacutelto-zott nem idegen a hagyomaacutenytoacutel ha azt uacutejabb elemekkel bőviacutetik vagy az elmeacuteletet uacutejabb biztonsaacutegi koumlrnyezethez igaziacutetjaacutek

Ami a haacuteboruacutekban bevethető eszkoumlzoumlk korlaacutetozaacutesaacutet eacutes a nem harcoloacutek veacutedelmeacutet illeti a teruumllet fokozatosan vaacutelt egyre dominaacutensabb szemponttaacute az igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacute-nyaacuteban (Gwyn et al 1991) Az alapfelteveacutes ugyanis az volt hogy a haacuteboruacute a neacutepek harca eacutes amennyiben egy haacuteboruacutet igazsaacutegosan indiacutetottak akkor nem kell korlaacutetozoacute teacutenyezőkről taacutergyalni A klasszikus szerzők is eacuterezteacutek azonban hogy meacuteg az igazsaacutegos haacuteboruacutet is be-aacuternyeacutekoljaacutek a haacuteboruacuteban elkoumlvetett tuacutelkapaacutesok Az uacutej fegyverrendszerek feltalaacutelaacutesakor ezeacutert is igyekeztek bizonyos korlaacutetozoacute teacutenyezőket megfogalmazni amely az egyhaacutezi jog-alkotaacutesban is megjelent Emellett igyekeztek egyre pontosabban koumlruumlliacuterni hogy kik azok a nem harcoloacutek akiket veacutedelembe kell venni eacutes akiknek nem eshet baacutentoacutedaacutesa

A hagyomaacutenyboacutel laacutetszik hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute tana nem a haacuteboruacute kritika neacutelkuumlli visszautasiacutetaacutesa ezeacutert a szeacutelsőseacutegesen pacifista eszmeacutek nem is vaacuteltak dominaacutenssaacute a keresz-teacutenyseacutegben Kezdetben a tan keacutepviselői teoloacutegusok voltak akik egyszerű erkoumllcsi elveket fogalmaztak meg amelyek a kaacutenonjognak koumlszoumlnhetően a jogban bonyolultabb jogi formaacutet oumlltoumlttek A kaacutenonjognak koumlszoumlnhetően pedig a nemzetkoumlzi jog keacutepviselői maacuter keacutesz termino-loacutegiaacutekat talaacuteltak amelyeket sajaacutet koruk fegyveres konfliktusaihoz igaziacutetottak A jelenkori haacuteboruacutek meglehetősen bonyolulttaacute vaacuteltak ezeacutert a haacuteboruacuteindiacutetaacutes okait az oumln- eacutes teruumlletveacute-delem dominaacutens elveacuteről mind a politikusok mind a teoretikusok igyekeznek kiterjeszteni a zsarnok megbuumlnteteacuteseacutenek az aacutertatlanok veacutedelmeacutenek a beacuteke helyreaacutelliacutetaacutesaacutenak elveire Ezek a szempontok egyes szerzőkneacutel megfogalmazoacutedtak ugyan de a vesztfaacuteliai beacuteke utaacuteni időszaktoacutel fokozatosan haacutetteacuterbe szorultak Ma uacutejra a reacutegi terminoloacutegiaacutek egyszerű erkoumllcsi elvek keruumllnek előteacuterbe amelyek jelzik hogy egy haacuteboruacute igazsaacutegossaacutegaacutenak igazolaacutesa a ha-gyomaacuteny alapjaacuten eacuteppuacutegy lehetseacuteges mint ugyanannak a haacuteboruacutenak az elutasiacutetaacutesa


Beestermoumlller G (2012) Thomas Aquinas and Humanitarian Intervention In Justenhoven H Barbieri Jr (eds) From Just War to Modern Peace Ethics Berlin Boston De Gruyter

Bellamy J A (2006) Just Wars From Cicero to Iraq New York London Palgrave MacmillanBellamy J A (2008) Fighting Terror Ethical dilemmas New York London Palgrave MacmillanBlackwill R Harris M J (2016) War by Other Means A Council on Foreign Relations Book

Cambridge Massachusetts London Harvard University PressBodor A (1971) A beacuteke keacuterdeacutese Homeacuterosztoacutel Erasmusig Korunk 6 sz 830‒839Bush G W (2010) Doumlnteacutesi helyzetek Budapest Ulpius Haacutez KoumlnyvkiadoacuteCrawford C N (2013) Accountability for Killing Moral Responsibility for Collateral Damage in

Americarsquos Post-911 Wars New York Oxford University PressDrsquoEntreves A P (ed) (1965) Aquinas Selected Political Writings Oxford Basil Blackwell 3‒83Dodaro J R Atkins M (2001) Augustine Political Writings Cambridge Cambridge University

PressDomanovszki E (1889) Paduai Marsilius tana az aacutellamroacutel eacutes az egyhaacutezroacutel Magyar Philosophiai

Szemle 8 eacutevf III‒IV sz 162‒172

PB


Dunay P (2007) Az iraki haacuteboruacute eacutes a nemzetkoumlzi jog A kezdetektől a veacutegig Kuumlluumlgyi Szemle 2 sz 222‒235

Dyson R W (2002) (ed) Aquinas Political Writings New York Cambridge University PressEdmonds P B (1972) Aspects of Christine de Pisanrsquos social and political ideas (PhD diss)

Maryland University of MarylandEnciklika Studiorum ducem 1923 VI 29 Acta Apostolicae Sedis 15 309‒326Eoumltvoumls K (1889) Egyhaacutezi koumlzigazgataacutes keacutezikoumlnyve Budapest Hornyaacutenszky Viktor Akadeacutemiai

Koumlnyvkereskedeacutes 146‒147Erdő P (2008) Az iacutejaacuteszok eacutes hajiacutetoacutegeacutep-kezelők buumlnteteacutese Adaleacutekok a kaacutenonjogi esetmegoldaacutes

moacutedszereacutehez a keacutesei koumlzeacutepkorban Magyar Sion 2 sz 23ndash58Fiedersdorf C (2013) The Holy See Lethal Drones Pose Urgent Ethical Issues The Atlantic www

theatlanticcominternationalarchive201311the-holy-see-lethal-drones-pose-urgent-ethical-issues281794 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 31)

Fischl V (2006) Egyhaacutezi karitatiacutev szervezetek szerepe a vaacutelsaacutegkezeleacutesben Kard eacutes Toll 2 sz 92ndash101

Frussel F (1975) The Just War in the Middle Ages London New York Cambridge University PressGerhard A von (2013) Streit um Kampfdrohnen Die positionen der beiden grossen Kirchen Auftrag

Gemeinschaft Katholischer Soldaten 53 9‒10Gompert D C Gordon J (2008) War by Other Means Building Complete and Balanced

Capabilities for Counterinsurgency Santa Monica National Defense Research InstituteGottfried M (1996) Frieden und Krieg Ein Blick in die Theologie- und Kirchengeschichte

In Herrmann P (Hrgs) Glaubenskriege in Vergangenheit und Gegenwart Goettingen Vandenhoeck und Ruprecht 17‒35

Gratianus F (1138) Decretum Gratiani Part II Bologna Universitagrave di BolognaGrotius H (1625) De jure belli ac pacis Pariisis Apud Nicalaum Buon M DC XXV cum privilegio

regis via Gallica (the French National Library)Gwyn D Hunsinger G Roop F E Howard J (eds) (1991) A Declaration on Peace In Godrsquos

People the Worldrsquos Renewal Has Begun Scottdale Herald PressHalensis A (1252) Summa universae theologiae slHanke L (1949) The Spanish Struggle for Justice in the Conquest of America Philadelphia snHanke L (1964) More Heat some Light on the Spanish Struggle for Justice in the Conquest of

America The Hispanic American Historical Review Vol 44 No 3 293‒340Harai D (2017) Szellem hatalom erőszak Budapest Zriacutenyi KiadoacuteHeinze A E Steele J B (2009) Non-state Actors and the Just War Tradition In Heinze A E

Steele J B (eds) Ethics Authority and War Non-state Actors and the Just War Tradition New York Palgrave 4‒5

Heverkamp Ch (2012) Militaumlrbischof Verteidignugsminister sollte Einsatz von Drohnen bdquohochkritisch pruumlfenrdquo Neue Osnabruumlcker Zeitung 08 31 2012

Hostiensis S de (1512) Lectura quinque decretalium Paris Argentinae exc Jo Schott impr Geo Ubelin

Howard Z (2006) War on Iraq a Dissenting View In Howard Z Barsamian D Original Zinn New York Harper Colins 45‒64

II Jaacutenos Paacutel (1988) Messagio ai diplomati LrsquoOsservatore Romano 1988 januaacuter 5II vatikaacuteni zsinat Gaudium et spes lelkipaacutesztori konstituacutecioacute httpujkatolikushukonyvtarphph=16

(A letoumllteacutes daacutetuma 2015 juacutenius 8)

PB


Keller A (2012) Cicero Just War in Classical Antiquity In Justenhoven H Barbieri Jr (eds) From Just War to Modern Peace Ethics Berlin Boston De Gruyter 9‒31

Lactantius L C F (sd) Divinae institutiones In Radius W T (1951) Selections from Lactantius Michigan Divinaelig Institutiones Grand Rapids

Loumlffler T (2012) Megjegyzeacutesek az erős aacutellam problematikaacutejaacutehoz De iurisprudentia et iure publico VI eacutevf 6 sz 68‒73

May L (2007) War Crimes and Just War St Louis Cambridge University PressMcClellan S (2008) What Happaned Inside the Bush White House and Washingtonrsquos Culture of

Deception New York Public Affairs 99‒119Morus T (1941) Utopia In Gereacuteb L (1941) (ford) Officina Koumlnyvtaacuter 9 Budapest Officina Nyomda

eacutes Kiadoacutevaacutellalat httpmekoszkhu1060010652pdf10652pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 juacutenius 17)

Muldoon J (2012) Forerunners of Humanitarian Intervention In Justenhoven H Barbieri Jr (eds) From Just War to Modern Peace Ethics Berlin Boston De Gruyter 111‒113

Murphy J B (2012) Suaacuterez Aquinas and the Just War Self Defense or Punishment In Justenhoven H Barbieri Jr (eds) From Just War to Modern Peace Ethics Berlin Boston De Gruyter 175‒197

NCCB (1983) The Challenge of Peace Godrsquos Promise and Our Response A Pastoral Letter on War and Peace Washington D C National Conference of Catholic Bishops wwwusccborgissues-and-actionhuman-life-and-dignitywar-and-peacenuclear-weaponsuploadstatement-the-challenge-of-peace-1983-05-03pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 maacutejus 21)

Origen A (248 AD) Contra Celsum In Marcovich M (ed) (2001) Leiden Boston Koumlln Brill httpsbooksgooglehubooksid=1VSypQrE5f0Campprintsec=frontcoveramphl=huampsource=gbs_ge_summary_rampcad=0v=onepageampqampf=false (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 juacutenius 11)

Oumlrdoumlgi szerszaacutem Isten szolgaacutelataacuteban tudtadcom 2014 aacuteprilis 25 wwwtudtadcom201404ordogiszerszam-isten-szolgalatabanhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 juacutenius 21)

Peacuteterffy G (1941) Szent Tamaacutes taniacutetaacutesaacutenak patrisztikus forraacutesai A haacuteboruacute Kuumlloumlnlenyomat a Boumllcseleti Koumlzlemeacutenyekből Budapest Stephanum

Aquinoacutei Szent Tamaacutes (1265ndash1274) Summa theologiae IIII In Fathers of the English Dominican Province (transl) (1485) Einsiedeln Benzinger Brothers Printers to the Holy Apostolic See

Schlabach W G (2004) Breaking Bread Peace and War In Hauerwas S Wells S (eds) The Blackwell Companion to Christian Ethics Malden Blackwell Publishing

Schuumltte R (2011) bdquoJust War or just Warrdquo Die Lehren der Libyenintervention und ihre Konsequenzen fuumlr die Schutzverantwortung Zeitschrift auszligen sicherheitspolit Anz 4 715ndash733

Somfai B (sd) Az Amerikai Puumlspoumlki Konferencia paacutesztorlevele a beacutekeacuteről Szeged Katolikus Ifjuacutesaacutegi eacutes Felnőttkeacutepzeacutesi Egyesuumllet httptarsadalomformalaskifehuaz-amerikai-puspoki-kar-pasztorleve-a-bekerol (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 12)

Szent Aacutegoston Questiones in heptateuchum q x super JosueSzent Ambrus (sd) De officiis ministrorum (A szolgaacutelattevők hivatalaacuteroacutel) In Babarczi-Győrffy

A Dolhai L Orosz A (szerk) (2005) Erkoumllcsteoloacutegiai forraacutesok 2Oacutekereszteacuteny oumlroumlkseacuteguumlnk 9 (Ford Toacuteth V Meggyes E Hrotkoacute G) Budapest Jel Kiadoacute

Takaacutecs E (2009) Treuga Dei ndash Isten beacutekeacuteje In Dioacutes I (szerk) Magyar Katolikus Lexikon 15 koumlt Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 15 330

PB


Tertullianus Q S F (211 AD) De corona (A koszoruacuteroacutel) In Dodgson C (1842) Tertullian Apologetic and Practical Treatises Vol 1 sl 158‒186 wwwtertullianorglfcLFC10-11_de_coronahtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 maacutejus 28)

Tertullianus Q S F (197 v 202‒203 AD) Ad martyres (A veacutertanuacutekhoz) In Migne J P (1884) (ed) Patrologia latina Series prima Paris Parisiis Excudebat Migne 619‒628 httpsbooksgooglehubooksid=tb4UAAAAQAAJampprintsec=frontcoveramphl=huampsource=gbs_ge_summary_rampcad=0v=onepageampqampf=false (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 maacutejus 28)

Tertullianus Q S F (197 v 202‒203 AD) Apologeticus (Veacutedőbeszeacuted) In Migne J P (1884) (ed) Patrologia latina Series prima Paris Parisiis Excudebat Migne 257‒536 httpsbooksgooglehubooksid=tb4UAAAAQAAJampprintsec=frontcoveramphl=huampsource=gbs_ge_summary_rampcad=0v=onepageampqampf=false (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 maacutejus 28)

Tertullianus Q S F (sd) De idololatria (A baacutelvaacutenyimaacutedaacutesroacutel) In Migne J P (1884) (ed) Patrologia latina series prima Paris Parisiis Excudebat Migne 662‒696 httpsbooksgooglehubooksid=tb4UAAAAQAAJampprintsec=frontcoveramphl=huampsource=gbs_ge_summary_rampcad=0v=onepageampqampf=false (A letoumllteacutes daacutetuma 2014 maacutejus 28)

Toacuteth J (2014) Humanitaacuterius jog a gyakorlatban Szeged SZTE AacuteJTKUjhaacutezi L (2013) A szerzetesek szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese a katonai lelkipaacutesztorkodaacutes ndash katonai

ordinariaacutetus ndash teruumlleteacuten a szerzetesi eszme eacutes a hataacutelyos egyhaacutezfegyelem feacutenyeacuteben Honveacutedseacutegi Szemle 141 eacutevf 2 sz 34‒37

Ujhaacutezi L (2014) Uacutejabb etikai kihiacutevaacutesok a hadtudomaacutenyban a katolikus egyhaacutez megiacuteteacuteleacutese szerint reflexioacute a taacuteviraacutenyiacutetaacutesuacute repuumllőgeacutepek alkalmazaacutesa Taacutersadalom eacutes Honveacutedelem 18 sz 25‒44

Vaux L K (1992) Ethics and the Gulf War Religion Rhetoric and Righteousness Boulder Westview Press

Vaux L K (2002) Ethics and the War on Terrorism Eugene Wipf amp Stock PublishersVI Ince (1581) Commentaria Doctissima in Quinque Libros Decretalium Turin 3 348 ff 176‒177Walzer M (1977) Just and Unjust Wars A Moral Argument With Historical Illustrations New

York Basic BooksWheelis M Roacutezsa L Dando M (2006) Deadly Cultures Biological Weapons since 1945

Cambridge Massachusetts London Harvard University PressWhetham D (2009) Just Wars and Moral Victories Surprise Deception and the Normative

Framework of European War in the Later Middle Ages Leiden Boston BrillWiegold T (2013) Katholische Bischoumlfe fordern ethische Diskussion uumlber bewaffnete Drohnen

httpaugengeradeausnet201302katholische-bischofe-fordern-ethische-diskussion-uber-bewaffnete-drohnen (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutejus 28)

Yoran H (2010) Between Utopia and Dystopia Erasmus Thomas More and the Humanist Republic of Letters Lanham Boulder New York Toronto Plymouth Rowman amp Littlefield Publishers


Fischl Vilmos

Egyhaacutez eacutes aacutellam aacutellaacutespontja a haacuteboruacuteroacutel eacutes a beacutekeacuteről A megbeacutekeacuteleacutes eacutes a dzsihaacuted fogalma

A szerző tanulmaacutenyaacuteban ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a koumlvetkezőkre keresi a vaacutelaszt Az egyhaacutez eacutes a politika hogyan viszonyul egymaacuteshoz valamint az egyhaacutez eacutes az aacutellam koumlzoumltt milyen kapcsolatnak kell lennie Lehet-e egyuumlttműkoumldeacutes egyhaacutez eacutes politika valamint egyhaacutez eacutes aacutellam koumlzoumltt eacutes ennek a kapcsolatnak milyen kihataacutesa lehetseacuteges a haacuteboruacutera vagy a beacutekeacutere

Az egyhaacutez eacutes az aacutellam feladata elteacuter egymaacutestoacutel meacutegis a haacuteboruacute illetve a beacuteke teruumlleteacuten mindkettőnek megvan a maga felelősseacutege tovaacutebbaacute aacutellaacutespontja Gyakorlatilag az iszlaacutem keletkezeacuteseacutetől kezdődően tehaacutet csaknem 14 eacutevszaacutezada aacutellandoacute a konfliktus az iszlaacutem eacutes a Nyugat az iszlaacutem eacutes a kereszteacutenyseacuteg koumlzoumltt E konfliktusok esetenkeacutent beacutekeacutes versengeacutesben nyilvaacutenultak meg de gyakran inkaacutebb suacutelyos eacutes hosszan tartoacute nagy veacuteraacuteldozatokkal is jaacuteroacute fegyveres harcokhoz vezettek amelyek haacutettereacuteben olykor vallaacutesi sokkal inkaacutebb azonban politikai hatalmi gazdasaacutegi valamint egyeacuteb motivaacutecioacutek huacutezoacutedtak E konfliktusokeacutert egyeacutertelműen egyik felet sem lehet hibaacuteztatni Mindkeacutet feacutel szemeacuteben uacutegy jelenik meg a maacutesik mint a leacutenyegi pontokon kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutejuacute raacuteadaacutesul fenyegető idegen aki egeacuteszen maacutes mint amilyenek mi vagyunk eacutes aki aacutellandoacute veszeacutelyforraacutest jelent akinek a taacutemadaacutesaacutera aacutellandoacutean szaacutemiacutetani kell A dzsihaacuted fogalma ki szokott meruumllni a szent haacuteboruacuteban azonban ez a szoacute sokkal toumlbbet jelent mint szent haacuteboruacute A fogalom tisztaacutezaacutesa eacutes helyes eacutertelmezeacutese is előkeruumll jelen tanulmaacutenyban

Kulcsszavak egyhaacutez aacutellam politika Nyugat haacuteboruacute beacuteke dzsihaacuted

A hadtudomaacutenyok doktora evangeacutelikus lelkeacutesz kuumlluumlgyi szakeacutertő tudomaacutenyos főmunkataacuters NKE főtitkaacuter Magyarorszaacutegi Egyhaacutezak Oumlkumenikus Tanaacutecsa e-mail fischlvilmosuni-nkehu ORCID ID 0000-0002-9588

PB


The Position of the Church and State about War and Peace The Concept of Reconciliation and Jihad

The author looks for answers to the following questions in his study What is the relationship between church and politics and the relationship between the church and state Can there be co-operation between church and politics church and state and what is the impact of this relationship on war or peace The Church and the state have a different task but both in war and peace they have their own responsibilities and positions Virtually since the very birth of Islam that is for almost 14 centuries there has always been a constant conflict between Islam and the West Islam and Christianity These conflicts occasionally manifested in peaceful competition but often led to heavy and prolonged armed struggles with severe bloodshed sometimes underlying religious but rather political economic and other motivations of power There is no one in particular to blame for these conflicts In the eyes of both parties the other one evidently stands for a different culture in addition to a threatening alien who is quite different from what we are and who is a constant source of danger whose attack is constantly being calculated The concept of jihad is commonplace in the holy war but this word is much more than a holy war Clarification and correct interpretation of the concept will also emerge in the lecture

Keywords church state politics West war peace jihad

Bevezető

Az okaacutet kutatjuk annak hogy vajon mieacutert jelenik meg nyiacuteltan az egyhaacutez veacutelemeacutenye olykor az aacutellam veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen Termeacuteszetesen van amikor az egyhaacutez eacutes az aacutellam aacutellaacutes-pontja megegyezik bizonyos metszőpontokban A haacuteboruacute eacutes beacuteke tekinteteacuteben nem mindig egyezik meg az egyhaacutezak aacutellaacutespontja A kereszteacutenyek hiszik hogy a haacuteboruacute a bűn koumlvetkez-meacutenye Az ember bukaacutesa oacuteta a harc aacutellandoacute reacutesze az emberi leacutetnek bdquoSaacutetaacuten oumlroumlmeacutet leli a haacute-boruacuteban [hellip] Az ő ceacutelja az hogy felbujtsa az embereket az egymaacutes elleni haacuteboruacuterardquo (White 1986 589) A Hetednapi Adventista Egyhaacutez aacutellaacutespontja peacuteldaacuteul egyeacutertelműen beszeacutel arroacutel hogy a haacuteboruacute minden formaacutejaacutet el kell vetni Ma joacuteformaacuten minden kormaacuteny azt aacutelliacutetja hogy a leszereleacutest eacutes a beacutekeacutet munkaacutelja Meacutegis gyakran uacutegy tűnik hogy az ismert teacutenyek ellenteacutetes iraacutenyba mutatnak A nemzetek az anyagi forraacutesaikboacutel hatalmas oumlsszegeket koumlltenek arra hogy nukleaacuteris eacutes egyeacuteb harci eszkoumlzoumlket halmozzanak fel amelyek alkalmasak az emberi civilizaacutecioacute elpusztiacutetaacutesaacutera A hiacuteradaacutesok gyakran szaacutemolnak be feacuterfiak asszonyok eacutes gyer-mekek millioacuteiroacutel akik szenvednek eacutes meghalnak haacuteboruacutekban polgaacuteri zavargaacutesokban vagy szennyben eacutes szegeacutenyseacutegben eacutelnek Napjaink egyik legnyilvaacutenvaloacutebb utaacutelatossaacutega az emberi tartaleacutekoknak eacutes forraacutesoknak a fegyverekre valoacute pazarlaacutesa (Wilson 1985)

A katolikus egyhaacutez aacutellaacutespontjaacutet keacutepviselve Somfai Beacutela iacuter arroacutel hogy

bdquoa jelenkor helyzeteacutere mi sem jellemzőbb annaacutel a teacutenyneacutel hogy az Egyhaacutez uacutejra eacutes uacutejra keacutenytelen figyelmeacutet olyan keacuterdeacutesek feleacute fordiacutetani amik noha szoros

PB

Egyhaacutez eacutes aacutellam aacutellaacutespontja a haacuteboruacuteroacutel eacutes a beacutekeacuteről A megbeacutekeacuteleacutes eacutes a dzsihaacuted fogalma 43

kapcsolatban vannak az Evangeacutelium hirdeteacuteseacutevel meacutegis elsősorban evilaacuteg probleacutemaacutek keacutenyes eacutes az egeacutesz emberiseacuteg szaacutemaacutera eacutegetően suumlrgős megoldat-lan feladatok Oumlnmagaacuteban veacuteve ez nem uacutej jelenseacuteg az Egyhaacutez toumlrteacuteneteacuteben mivel a kereszteacuteny erkoumllcsi oumlntudatban eacutes az egyhaacutezi taniacutetaacutesban a koumlzvetlen joumlvőre vonatkozoacute keacuterdeacutesek mindig jelentős szerepet jaacutetszottak A kereszteacuteny koumlzoumlsseacuteg mindig szerves tagja sok esetben felelős iraacutenyiacutetoacuteja volt a politikai eacutes taacutersadalmi eacuteletnek A jelenkori probleacutemaacutek feleacute fordulaacutest azonban sajaacutet-saacutegos koumlruumllmeacutenyek teszik egyeduumllaacutelloacutevaacute A modern Egyhaacutez a muacutelt szaacutezad maacutesodik feleacuteben megszabadult a politikai hatalommal jaacuteroacute felelősseacutegtől eacutes elvesztette iraacutenyiacutetoacute szerepeacutet is az ipari forradalmakat koumlvető technikailag ideoloacutegiailag tovaacutebbaacute politikailag olyan erősen megosztott vilaacutegunkban Ez a teacuteny lehetőveacute teszi szaacutemaacutera azt hogy minden maacutes szempont haacutetteacuterbe szo-riacutetaacutesaacuteval egyeduumll az evangeacuteliumi hit feacutenyeacuteben figyelje eacutes eacuterteacutekelje az evilaacutegi eacutelet esemeacutenyeit Ugyanakkor a vilaacuteg probleacutemaacuteinak eacutegetően fontossaacute eacutes kri-tikusan suumlrgősseacute vaacutelaacutesa megkoumlveteli azt is hogy a megoldaacutesok kereseacuteseacuteben az Egyhaacutez reacuteszt vaacutellaljonrdquo (Somfai sd)

Felvetődik a keacuterdeacutes hogy ennek a felelősseacutegnek a gyakorlaacutesakeacutent minden egyes kereszteacuteny feladata-e hogy szolgaacutelja a koumlzjoacutet vagy csak annak aki akarja eacutes lelkiismerete alapjaacuten ezt vaacutellalja is Az a joacute azonban ha hituumlnk alapjaacuten automatikusan koumlvetkezik a peacuteldamutataacutes maacutesok szaacutemaacutera Az egyhaacutez feladata meglaacutetaacutesom szerint a peacuteldamutataacutes oly moacutedon hogy az maacutesokra pozitiacutev hataacutessal legyen Az egyhaacutez ezeacutert a politikai eacuteletben csak olyan eszkoumlzoumlkkel gyakorol-ja feladataacutet amelyek az evangeacuteliummal eacutes az emberek joacuteleacuteteacutenek koumlvetelmeacutenyeacutevel egyaraacutent oumlsszhangban vannak

bdquo1983-ban az Egyesuumllt Aacutellamok puumlspoumlki kara a beacuteke lehetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacute-saacuteroacutel iacutert baacutetor eacutes sok ellentmondaacutest keltő koumlrlevelet A nyolcvanas eacutevek veacutegeacuten a kormaacuteny gazdasaacutegpolitikaacutejaacutenak kritikaacutejaacutet keacutesziacutetetteacutek el egy ugyancsak pro-vokatiacutev eacutes sok lelkiismeretet nyugtalaniacutetoacute nyilatkozatban II Jaacutenos Paacutel paacutepa nagyon is joacutel ismert arroacutel a baacutetorsaacutegroacutel amivel apostoli koumlruacutetjain szembeneacutez nemcsak a nemzetkoumlzi politika eacutegetően keacutenyes keacuterdeacuteseivel hanem erkoumllcsi iraacutenyiacutetaacutest igyekszik adni nemzeti eacutes helyi keacuterdeacutesekben isrdquo1 (Somfai sd)

Az egyhaacutez tudataacuteban van annak a teacutenynek hogy joumlvőnk bizonytalannaacute vaacutelt Az emberi fej-lődeacutes ellentmondaacutesos jellegeacutere mi sem jellemzőbb annaacutel a veszeacutelyneacutel amit a technoloacutegia rohamos fejlődeacutese jelent

bdquoTuacutelneacutepesedeacutes a koumlrnyezet szennyeződeacuteseacutenek koumlvetkezmeacutenyei az emberiseacuteg noumlvekvő toumlmegeinek elszegeacutenyedeacutese eacutes meacuteg inkaacutebb a fegyverkezeacutesi verseny eacutes az atomfegyverek mindent elpusztiacutetoacute veszeacutelyeacutenek aacuternyeacuteka vetődnek eleacutenkrdquo (Somfai sd)

1 Aacutellaacutest foglalt a nemzetkoumlzi beacutekeacuteről a szegeacuteny orszaacutegok noumlvekvő gazdasaacutegi kizsaacutekmaacutenyolaacutesaacuteroacutel vagy a munkaacutesok jogairoacutel

PB


Ezeacutert kell az egyhaacuteznak kiaacutellnia veacutelemeacutenyeacutevel a nyilvaacutenossaacuteg eleacute mert iacutegy aacutellaacutesfoglalaacutesaacuteval maacutesok szaacutemaacutera uacutetmutataacutest tud adni

Egyhaacutez eacutes aacutellam bemutataacutesa eacutes kapcsolata

Az egyhaacutez eacutes aacutellam viszonylataacuteban ndash főkeacutent amikor kereszteacuteny aacutellamroacutel beszeacute-luumlnk ndash Euroacutepaacuteban szembe kell neacuteznuumlnk a szekulaacuteris aacutellam fogalmaacuteval A szekulaacuteris aacutellam azt jelenti hogy az aacutellam nem avatkozik be a vallaacutesba nem reacuteszesiacuteti sem előnyben sem haacutet-raacutenyban a vallaacutesokat egyhaacutezakat (Wikipeacutedia sda) Ez azonban egyfajta elvilaacutegiasodaacuteshoz vezetett Az aacutellam eacutes egyhaacutez szeacutetvaacutelasztaacutesa a szekularizaacutecioacute elveacutenek politikai eacutes jogi doktriacute-naacuteja amely szerint az aacutellamnak eacutes az egyhaacuteznak egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll kell műkoumldnie s ez azt is jelenti hogy az aacutellam nem szoacutel bele az egyhaacutez műkoumldeacuteseacutebe de az egyhaacutez sem szoacutel bele az aacutellam műkoumldeacuteseacutebe Ez bizonyos szempontok alapjaacuten korrektnek mondhatoacute ha azonban komolyabban vizsgaacuteljuk a keacuterdeacutest akkor laacutetunk olyan metszőpontokat mind az aacutellam mind az egyhaacutez teruumlleteacuten ahol egyuumltt kell műkoumldniuumlk Ilyen teruumllet az oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a szociaacutelis szfeacutera

bdquoAz egyhaacutezat semmikeacutepp sem szabad oumlsszeteacuteveszteni feladataacutet eacutes illeteacutekes-seacutegeacutet tekintve a politikai koumlzoumlsseacuteggel nincs hozzaacutekoumltve egyetlen politikai rendszerhez sem az emberi szemeacutely transzcendenciaacutejaacutenak jele eacutes veacutedelme-zője A politikai koumlzoumlsseacuteg eacutes az egyhaacutez a maga teruumlleteacuten egymaacutestoacutel fuumlggetlen eacutes autonoacutem Baacuter maacutes megindoklaacutessal mindkettő ugyanannak az embernek szemeacutelyes eacutes taacutersadalmi hivataacutesaacutet szolgaacutelja Ezt a szolgaacutelatot mindenki ja-vaacutera annaacutel jobban tudjaacutek veacutegezni mineacutel jobban mineacutel nagyobb meacuterteacutekben helyesen műkoumldnek egyuumltt figyelembe veacuteve a helyi eacutes időbeli koumlruumllmeacutenyeketrdquo (MKL sd)

Az egyhaacutezak aacuteltal keacutepviselt kereszteacuteny taniacutetaacutes eacutes a Szentiacuteraacutes szellemeacuteből szaacutermazoacute alap-eacuterteacutekek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az aacutellam szaacutemaacutera hiszen az aacutellamnak eacutes az egyhaacuteznak is sok esetben ugyanazon emberek a tagjai Vannak olyan eacuterteacutekek amelyekre az egyhaacutez reacuteszeacuteről kiemelt figyelem haacuterul Ilyen peacuteldaacuteul az emberi meacuteltoacutesaacuteg a szeretet az igazsaacutegossaacuteg a beacuteke az igazsaacuteg eacutes a szolidaritaacutes Ezek megtartaacutesaacuteval eacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutevel az egyhaacutezak nagy felelős-seacuteget hordoznak az aacutellammal eacutes a taacutersadalommal szemben

Mi jelent az egyhaacutez toumlrteacuteneti eacutes kialakulaacutesi szempontboacutel

Az egyhaacutez a kereszteacutenyseacutegnek az 1 szaacutezadban Jeacutezus eacutes apostolai taniacutetvaacutenyai műkoumldeacutese nyo-maacuten alakult szervezett koumlzoumlsseacutege sajaacutet meghataacuterozaacutes szerint Isten Jeacutezuson keresztuumll elhiacutevott szent neacutepe (Luther 1982 29) Az egyes helyi gyuumllekezetek eacutes a belőluumlk formaacuteloacutedoacute egyhaacutez feladatai sokreacutetűek Egyreacuteszt sajaacutetos Jeacutezustoacutel rendelt feladata az emberek bdquominden neacuteprdquo ta-niacutetaacutesa maacutesreacuteszt pedig olyan emberi koumlzoumlsseacuteg eacutepiacuteteacutese amelyben a jeacutezusi etika valoacutesul meg az Istenben valoacute hit az embertaacutersi szeretet eacutes a transzcendens eacuteletre neacutező remeacutenyseacuteg uacutetjaacuten

PB


(Szikora 2001) A koumlzoumlsseacuteg eacutepiacuteteacutese az egyhaacutezon beluumll az evangeacutelium hirdeteacutese eacutes a szentseacutegek kiszolgaacuteltataacutesa reacuteveacuten toumlrteacutenik (EES 1975)

bdquoAz egyhaacutez a szentek koumlzoumlsseacutegerdquo ahogyan az Apostoli hitvallaacutesban olvassuk Szervezet laacutethatoacute feleacutepiacuteteacutessel de laacutethatatlan koumlzoumlsseacuteg is egyben Az egyhaacutez ceacutelja eacutes feladata hogy mineacutel toumlbb ember eljusson az Istennel valoacute kapcsolatig E feladatok veacutegrehajtaacutesaacuteban az eacutevszaacutezadok alatt az egyhaacutez sok vaacuteltozaacuteson ment aacutet amelyekre reacuteszleteiben nem teacuterhetuumlnk ki csak peacutelda-keacutent emliacutetjuumlk a 16 szaacutezadi reformaacutecioacutet (Luther Maacuterton Kaacutelvin Jaacutenos stb) vagy a leguacutejabb korban a II vatikaacuteni zsinatot a katolikus egyhaacutezon beluumll (1962‒1965)

Milyen keacuterdeacuteseink lehetnek az egyhaacutezzal kapcsolatban

Sokfeacutele elgondolaacutesunk lehetseacuteges az egyhaacutezzal kapcsolatban Az egyhaacutezzal kapcsolatos keacuterdeacute-seinket az ekklezioloacutegia eacutes az ekkleziasztika fogalmazza meg Az első arra a keacuterdeacutesre vaacutelaszol mi az egyhaacutez Taacutergya az egyhaacutez toumlrteacutenetszocioloacutegiai teoloacutegiai eacutes leacutelektani megvilaacutegiacutetaacutesa eacutes ezek megaacutellapiacutetaacutesait oumlsszefogoacute rendszere A maacutesodik az egyhaacutez eacuteleteacuteről eacutes munkaacutejaacuteroacutel szoacutel taacutergya tehaacutet nem az egyhaacutez fogalma hanem az egyhaacutezban folyoacute eacutelet eacutes munka a mindenkori toumlrteacuteneti keretben az bdquoitt eacutes mostrdquo oumlsszefuumlggeacuteseacuteben

A szaacutemunkra fontos keacuterdeacutesek haacuterom csoportba oszthatoacutek Az elsőbe azok tartoznak amelyek az egyhaacutez leacutenyegeacutere vonatkoznak Itt foglalkoznak azzal mi az egyhaacutez fogalma a bdquolaacutethatoacute eacutes laacutethatatlan egyhaacutezrdquo viszonya az egyhaacutez bibliai eacutes hitvallaacutesi alapja annak toumlrteacuteneti formaacuteja eacutes viszonya maacutes koumlzoumlsseacutegekhez Ebből koumlvetkezik az egyhaacuteznak az az oumlneacutertelmezeacutese is amelyből taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutesaacutenak mandaacutetumaacutet annak kereteacutet eacutes tartalmaacutet is levezeti A maacutesodik az egyhaacutez szervezeteacutere alkotmaacutenyaacutera tisztseacutegeire az egyhaacutezi tisztseacuteg eredeteacutere eacutes az egyhaacutezi fegyelemre vonatkozoacute keacuterdeacuteseket foglalja magaacuteban A harmadikba olyan keacuterdeacutesek tartoznak amelyek az egyhaacutez mai helyzeteacutet akarjaacutek tisztaacutezni Ha nem is te-kintjuumlk koumltelező eacuterveacutenyűnek ezt a beosztaacutest de taacutejeacutekoztatoacute uacutetmutataacuteskeacutent eacutes rendszerező moacutedszerkeacutent elfogadjuk

A goumlroumlg ekkleacuteszia (latinos iacuteraacutessal ecclesia) szoacutenak haacutermas jelenteacutese van fordiacutethatjuk rsquogyuumllekezetrsquo-nek rsquoegyhaacutezkoumlzseacutegrsquo-nek eacutes rsquoegyhaacutezrsquo-nak A haacutermat azonban nem szabad szembe-aacutelliacutetani egymaacutessal vagy egymaacutes ellen kijaacutetszani hanem oumlsszefuumlggeacutesuumlkben eacutes koumllcsoumlnhataacutesuk-ban kell szemleacutelnuumlnk azokat A bdquogyuumllekezetrdquo azt a teacutenyt fejezi ki hogy az ecclesia sohasem mint statikus inteacutezmeacuteny leacutetezik hanem a teacutenyleges oumlsszegyuumllekezeacutes aacutellandoacutean meguacutejuloacute esemeacutenyeacutenek az eredmeacutenye Az bdquoegyhaacutezkoumlzseacutegrdquo azt hangsuacutelyozza hogy az ecclesia sohasem lehet egy elvont eacutes taacutevoli szuperszervezete a konkreacutet gyuumllekezet feletti tisztviselőknek hanem mindig egy meghataacuterozott helyen időben eacutes teveacutekenyseacutegi programmal oumlsszegyűlt koumlzoumlsseacuteg Az bdquoegyhaacutezrdquo eacuterthetőveacute teszi hogy az bdquoecclesiardquo nem csupaacuten oumlsszefuumlggeacutestelen egymaacutes melleacute helyezeacutese elszigetelt eacutes oumlnellaacutetoacute vallaacutesi taacutersulatoknak hanem egy aacutetfogoacute koumlzoumlsseacuteg tagjainak egyesuumlleacutese a koumllcsoumlnoumls szolgaacutelatban

Amennyiben az őskereszteacuteny egyhaacutez termeacuteszeteacutet szervezeteacutet eacutes jellegeacutet tanulmaacutenyoz-zuk ndash amelyet az ecclesia jeloumll ndash azonnal szemuumlnkbe oumltlik az a szervezett szeretettől aacutethatott eacutelet amely az egyhaacutez tavaszaacutet jellemezte Taacutevol volt attoacutel hogy toumlkeacuteletes egyhaacutez legyen Sok teacutevedeacutes volt benne eacutes tagjai ndash legalaacutebbis biblikus-teoloacutegiai meacuterteacutek szerint ndash bűnoumls emberek

PB


voltak Voltak kereszteacutenyek akiket inteni kellett hogy ne lopjanak (Ef 428)2 ne hazudja-nak (Kol 39)3 eacutes ne koumlvessenek el maacutes erkoumllcstelenseacuteget Peacutetert Paacutel aacutemiacutetaacutessal vaacutedolta Paacutel eacutes Barnabaacutes nem maradhattak egyuumltt mert civoacutedtak egymaacutessal ezeacutert keacutenytelenek voltak kuumlloumln utat keresni Az első kereszteacutenyeket a szentek gyuumllekezeteacutenek nevezteacutek pedig semmi sem eacuterdemli keveacutesbeacute ezt az elnevezeacutest mint a dolgok kezdeti aacutellapota A helyes iraacuteny feleacute neacuteztek eacutes helyes iraacutenyban haladtak Tele voltak hittel buzgoacutesaacuteggal lelkesuumlltseacuteggel eacutes ihle-tettseacuteggel iacutegy ha a szentseacuteg valoacutesaacutegaacutet nem is mindig de annak iacutegeacutereteacutet illetve remeacutenyseacutegeacutet a lelkuumlkben hordoztaacutek

Az ősegyhaacutez egy csalaacutedot keacutepezett valoacuteban testveacuteri szoumlvetseacuteg volt s a Jeacutezus taniacutetvaacutenyaacutevaacute formaacuteloacutedaacutes iskolaacuteja A rend fenntartaacutesaacutera megvoltak a maguk tisztviselői de a mai eacutertelemben ismert papi rendet nem ismerteacutek Az egyhaacutez egyseacutege nem a veacutelemeacutenyek egyseacutegeacuten nem is a szertartaacutesok egyseacutegeacuten hanem a leacutelek egyseacutegeacuten alapult (Ef 43)4 s nem a tanra hanem a hitre vonatkozott (Ef 45)5 Az egyhaacutez leacutenyege nem abban aacutell hogy benne is ndash mint maacutes szervezet-ben ndash emberek vannak hanem hogy ezeket az embereket Istenhez valoacute viszonyuk hataacuterozza meg Jeacutezust koumlvetve az ő eacuterteacutekrendszereacutevel meacuterik az eacuteletet Itt keacutet forma aacutell koumllcsoumlnhataacutesban de ugyanakkor feszuumlltseacutegben is egymaacutessal Az egyik a laacutethatoacute szervezet az inteacutezmeacutenyes egyhaacutez amely koumlzoumlsseacutegbe fogja koumlvetőit a maacutesik a laacutethatatlan egyhaacutez vagy a leacutelek egyhaacuteza mert az ember Istenhez valoacute viszonya szemeacutelyes eacutes azt nem lehet keretek koumlzeacute szoriacutetani Mindkettő toumlrteacuteneti valoacutesaacuteg eacutes az emberi leacutelek termeacuteszeteacuteben leli magyaraacutezataacutet A fent em-liacutetett okok alapjaacuten laacutetjuk hogy az egyhaacutez oumlsszetett eacutes a taacutersadalmi felelősseacutegvaacutellalaacutes fontos

Luther Maacuterton a kettős kormaacutenyzaacutesroacutel

Luther teoloacutegiaacutejaacuteban keacutetfeacutele kormaacutenyzaacutes jelenik meg amellyel az Isten aacuteltal kormaacutenyzott vilaacuteg egeacuteszeacutenek keacutet teruumlleteacutet kuumlloumlnboumlzteti meg Az egyik kormaacutenyzaacutes Isten orszaacutega ahovaacute azok tartoznak akik hisznek Krisztusban A maacutesik kormaacutenyzaacutes a vilaacuteg kormaacutenyzaacutesa pedig a nem kereszteacutenyeknek van Luther eacutelesen megkuumlloumlnboumlzteti a keacutetfeacutele kormaacutenyzaacutest A vilaacutegi felsőbbseacuteg kezeacutebe a kardot adja a kuumllső rend eacutes a beacuteke fenntartaacutesaacuteeacutert A Krisztus kormaacuteny-zaacutesaacutehoz tartozoacuteknak nincs szuumlkseacuteguumlk a vilaacutegi kardra eacutes a vilaacutegi jogra Abban az esetben ha minden ember keresztyeacuten lenne akkor nem lenne szuumlkseacuteg se kiraacutelyra se kardra hiszen a vi-laacutegi toumlrveacutenyek nem az igaz emberek ellen hanem a toumlrveacutenyszegők eacutes bűnoumlsoumlk ellen vannak A vilaacutegi kormaacutenyzaacutesban azonban a beacuteke fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van toumlrveacutenyre eacutes kardra a vilaacutegi hatalomgyakorlaacutes eszkoumlzeire amelyek neacutelkuumll a rend elkeacutepzelhetetlen volna A keacutet-feacutele kormaacutenyzaacutes keacutet kuumlloumlnboumlző uralmat gyakorol jelesuumll a lelki eacutes a vilaacutegi uralmat A lelki uralom vezeti az embereket Krisztus uralma alaacute a vilaacutegi uralom pedig ndash a toumlrveacutenyszegők feacute-ken tartaacutesaacuteval ndash a beacuteke biztosiacutetaacutesra toumlrekszik E keacutet vilaacutegot nem szabad oumlsszekeverni hiszen aki a vilaacutegot az evangeacuteliummal kiacutevaacutennaacute iraacutenyiacutetani az teret engedne a toumlrveacutenyszegőknek elszabadiacutetanaacute az emberi leacutelekben megbuacutevoacute vadaacutellatot Ha pedig az egyhaacutezi dolgokat a vilaacutegi karddal kiacutevaacutennaacutenk megoldani annak az egyhaacutezon beluumlli keacutepmutataacutes lenne az eredmeacutenye

2 bdquoAki lopni szokott toumlbbeacute ne lopjon hanem inkaacutebb dolgozzeacutek eacutes sajaacutet keze munkaacutejaacuteval szerezze meg a javakat hogy legyen mit adnia a szűkoumllkoumldőknekrdquo

3 bdquoNe hazudjatok egymaacutesnak mert levetkőzteacutetek a reacutegi embert cselekedeteivel egyuumlttrdquo4 bdquohellipigyekezzetek megtartani a Leacutelek egyseacutegeacutet a beacutekesseacuteg koumlteleacutekeacutevelrdquo5 bdquohellipegy az Uacuter egy a hit egy a keresztseacutegrdquo

PB


mivel hitre senki sem keacutenyszeriacutethető Nygren Anders (1947) aacutellaacutespontja szerint Luther nem toumlrli el a vilaacutegi hatalmassaacutegot amely a maga teruumlleteacuten uralkodik Amennyiben e vilaacutegi hata-lom az uralkodaacutesaacuteba bele akarja keverni az evangeacuteliumot azzal keacutet hibaacutet koumlvetne el Egyfelől megrontja az evangeacuteliumot ndash azzal hogy az evangeacuteliumboacutel uacutejabb toumlrveacutenyt hoz leacutetre ndash maacutesfelől pedig megrontja a vilaacutegot

Kaacutelvin Jaacutenos az egyhaacutez eacutes az aacutellam szerepeacuteről

Kaacutelvinnak az aacutellam eacutes egyhaacutez kapcsolataacuteroacutel vallott neacutezeteiben fellelhetőek a Luthernaacutel meg-ismert teoloacutegiai alapok Megtalaacutelhatoacute toumlbbek koumlzoumltt a vilaacutegi eacutes az isteni uralom motiacutevuma Az Isten uralma a keresztyeacuteneket a tiszta istentiszteletre neveli a vilaacutegi uralom azonban a pol-gaacuteri taacutersadalomban valoacute felelősseacutegvaacutellalaacutesra Luthertoacutel elteacuterően azonban Kaacutelvin taniacutetaacutesaiban a keacutet uralom szoros kapcsolatban van egymaacutessal E kapcsolatban a vilaacutegi uralom feladata hogy biztosiacutetsa az egyhaacutez szabadsaacutegaacutet Egyes veacutelekedeacutesek szerint iacutegy tulajdonkeacuteppen segeacutedeszkoumlz az egyhaacutezi taniacutetaacutesok műveleacuteseacutehez Ha segeacutedeszkoumlznek eacuteppen nem is tekinthetjuumlk az aacutellamot mindenesetre helytaacutelloacute Kaacutelvin aacutellaacutespontja miszerint az aacutellamnak elő kell segiacutetenie az egyhaacutez ceacuteljait A kaacutelvini modell az aacutellam eacutes az egyhaacutez elvaacutelasztaacutesaacutenak azt a formaacutejaacutet tűzte ki ceacutelul amelyet talaacuteloacutean a szabad egyhaacutez szabad aacutellamban kifejezeacutessel lehet oumlsszefoglalni Kaacutelvin vaacutelaszt kiacutevaacutent adni a kereszteacutenyek lelki szabadsaacutega eacutes aacutellammal szembeni engedelmesseacutege koumlzoumltt mutatkozoacute laacutetszoacutelagos ellentmondaacutesra is A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutehoz abboacutel indul ki hogy minden hatalom Istentől ered Ezeacutert sem a monarchia fejedelme sem a koumlztaacutersasaacuteg neacutepe nem koumlvetelheti magaacutenak a szuverenitaacutest uacutegy mintha az termeacuteszeteacuteneacutel fogva lenne az oumlveacute Ebből koumlvetkezően Kaacutelvin elutasiacutetja a kiraacutely koumlzvetlen isteni jogaacutet a hatalom gyakorlaacutesaacutera de ugyaniacutegy a neacutepszuverenitaacutest is Az abszoluacutet szuverenitaacutes Isteneacute Szuumlkseacutegeacutet laacutetja azonban a koumlzoumlsseacuteg rendjeacutenek megteremteacutese eacuterdekeacuteben a polgaacuteri kormaacutenyzatnak is amely a minden-napi eacutelet szaacutemaacutera megalkotja a toumlrveacutenyeket fenntartja a rendet Aacutellam eacutes egyhaacutez elvaacutelasztaacutesa a korszellemnek megfelelően nem jelentett eacutes nem is jelenthetett a mai fogalmaink szerinti aacutellami semlegesseacuteget A koumlzeacutepkori Euroacutepaacuteban senki nem gondolhatott semleges aacutellamra amely a kereszteacutenyek zsidoacutek eacutes moacuterok vallaacutesaacutet egyforma eacuterteacutekkeacutent fogadta volna el Ezeacutert is mondja Kaacutelvin hogy az aacutellamnak elő kell segiacutetenie az egyhaacutez eacutepiacuteteacuteseacutet A felsőbbseacutegnek abban is segiacutetenie kell hogy minden egyes gyuumllekezeti tag egyseacuteges hitvallaacutesra koumltelezze magaacutet (Staedtke 2009 18) Kaacutelvin aacutellam eacutes egyhaacutez elvaacutelasztaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseacutet első alkalommal 1535‒1538 koumlzoumltt Genfben proacutebaacutelta a gyakorlati eacuteletben is megvaloacutesiacutetani Ennek eredmeacutenyekeacutent kieacuteleződoumltt a helyzet koumlzte eacutes a vaacuterosi tanaacutecs koumlzoumltt A vilaacutegi hatoacutesaacuteg koumlvetelte magaacutenak azt a jogot hogy teoloacutegiai sőt liturgiai teacuteren is engedelmeskedjen neki az egyhaacutez A tanaacutecs veacuteguumll addig jutott hogy elhataacuterozta minden olyan polgaacutert megfosztanak jogaitoacutel aki kivonja magaacutet a vallaacutesteacutetel koumltelezettseacutege aloacutel Ezzel szemben Kaacutelvin elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a politikai eacutes a vallaacutesi koumlzoumlsseacuteget eacutes csak azokat akarta volna az uacutervacsora szentseacutegeacuteben reacute-szesiacuteteni akik evangeacuteliumi hitvallaacutest tettek Ezt azonban a tanaacutecs megtiltotta Az ezt koumlvetően kibontakozoacute konfliktus teacutetje az egyhaacutez eacutes aacutellam teljes elvaacutelasztaacutesa volt Itt azonban Kaacutelvin egyelőre kudarcot vallott Nyilvaacutenos engedetlenseacutegeacutenek koumlvetkezmeacutenye a szaacuteműzeteacutes lett Mikor keacutesőbb Genf polgaacuterai Kaacutelvint visszahiacutevtaacutek maacuter lehetőseacuteget kapott arra hogy neacutezeteit a gyakorlatban is megvaloacutesiacutetsa Munkataacutersaival roumlvid idő alatt elkeacutesziacutetette Genf vaacuterosaacutenak egyhaacutezalkotmaacutenyaacutet amelyet 1541-ben neacutepszavazaacutessal fogadtak el majd azt az időkoumlzbeni

PB


tapasztalatokkal javiacutetva 1561-ben megint csak neacutepszavazaacutessal uacutejiacutetottaacutek meg Ebben a do-kumentumban kimondtaacutek az aacutellam eacutes az egyhaacutez elvaacutelasztaacutesaacutet A jogaacutesz veacutegzettseacutegű Kaacutelvin meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott Genf alkotmaacutenyaacutenak kidolgozaacutesaacuteban is mely a keacutesőbbi alkot-maacutenyfejlődeacutes szempontjaacuteboacutel toumlbb vaacuteros szaacutemaacutera is mintakeacutent szolgaacutelt

Az egyhaacutez megjeleneacutesi formaacutei

Az egyhaacutez szervezeti fejlődeacutese elkeruumllhetetlen volt A vallaacutesos eacutelmeacutenyt racionalizaacutelni eacutes rend-szerezni kellett Az eszmeacutek inteacutezmeacutenyekben testesuumllnek meg Nemcsak az oumlnveacutedelem de az oumlsszetartozaacutes eacutes az egymaacutes fenntartaacutesaacutenak meacutely emberi vaacutegya is szervezkedeacutesre buzdiacutet Aacutellandoacutesaacuteg folytonossaacuteg eacutes toumlrveacutenyesseacuteg ndash ezek a laacutethatoacute egyhaacutez ismertetőjegyei Az inteacutez-meacuteny fenntartja az egyeacutent tekinteacutelye kiterjedeacutese eacutes aacutellandoacutesaacutega aacuteltal A hit koumlzoumlsseacutegeacutehez valoacute tartozaacutes azt jelenti hogy a hiacutevő lelki hagyomaacutenykeacutent magaacuteeacutenak vallja egyfelől azt a szellemi oumlroumlkseacuteget amelyet a toumlrteacutenelem igazolt maacutesfelől pedig a kora tudaacutesaacutenak eacutes gondolkodaacutesaacutenak szintjeacuten eacuteli meg hiteacutet eacutes gyakorolja Jeacutezus koumlveteacuteseacutet Az egyhaacutez csak uacutegy lehet eacutelő eacutes teveacutekeny koumlzoumlsseacuteg ha tagjainak hite is eacutelő hit s a koumlzoumlsseacuteghez valoacute tartozaacutes nem csupaacuten tradiacutecioacute vagy megszokaacutes keacuterdeacutese hanem a hit megeacuteleacutese Istennel eacutes embertaacutersaival valoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegben (Fischl 2008)

Az egyhaacutez leacutenyeges ismertetőjele az istentiszteleti koumlzoumlsseacuteg megeacuteleacutese A kereszteacuteny egyhaacutez a misszioacutei beszeacuted hataacutesakeacutent joumltt leacutetre eacutes az első szervezett formaacuteja eacuteppen az isten-tiszteleti koumlzoumlsseacuteg volt Az a hely ahol az evangeacuteliumot ismeacutetelten hallgattaacutek a szertartaacutesokat gyakoroltaacutek s ezaacuteltal a hiacutevek hite eacutepuumllt eacutes erősoumldoumltt A vallaacutes mindenekelőtt az Isten eacutes em-ber koumlzti viszony felismereacutese eacutes megeacuteleacutese Az istentisztelet eacuteppen ezt a viszonyt munkaacutelja eacutes meacutelyiacuteti el az emberben tehaacutet a hit megtalaacutelaacutesaacutenak eacutes erősiacuteteacuteseacutenek legfontosabb eszkoumlze Az imaacutedsaacuteg a preacutedikaacutecioacute eacutes a szertartaacutesok a koumlzoumls eacutelmeacuteny eacutes megtapasztalaacutes aacuteltal munkaacutel-jaacutek a koumlzoumlsseacuteget Ugyanis ndash taniacutetja Luther ndash az ember csak Istennel valoacute koumlzoumlsseacutegben tudja rendelteteacuteseacutet teljesiacuteteni (ES 1957)

Az egyhaacutez tovaacutebbaacute eacutelet- eacutes munkakoumlzoumlsseacuteg Amint laacutettuk az Isten eacutes ember koumlzoumltti he-lyes viszony megtalaacutelaacutesaacuteeacutert leginkaacutebb az istentiszteleti koumlzoumlsseacuteg kuumlzd Az ember eacutes ember koumlzoumltti helyes viszony helyreaacutelliacutetaacutesa az előbbivel egy időben szinteacuten a preacutedikaacutelaacutes aacuteltal toumlrteacute-nik Ez a viszony azonban tuacutelmutat az istentiszteleti koumlzoumlsseacuteg keretein leacutetrehozza az egyhaacutez eacutelet- eacutes munkakoumlzoumlsseacutegeacutet Amilyen szoros kapcsolat van az ember hite eacutes cselekedete koumlzoumltt eacuteppen olyan szoros a viszony a keacutet koumlzoumlsseacuteg koumlzoumltt olyan koumllcsoumlnhataacutesban aacutellnak mint az is-kola illetve az eacutelet Az istentisztelet az ember Isten gyermekeacuteveacute valoacute neveleacuteseacutenek helye miacuteg a munkakoumlzoumlsseacuteg a gyermeki mivolt megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak sziacutentere Valoacutejaacuteban szeretetkoumlzoumlsseacutegről van szoacute ami azt jelenti hogy az ember hiteacuteről nem szoacuteban hanem cselekedetben tesz bizony-saacutegot Ennek uacutetja a szolgaacutelat A kereszteacuteny egyhaacutezak megbiacutezataacutesuknak tekintik hogy Isten nagyobb valoacutesaacutegaacutera tekintve raacutekeacuterdezzenek a dolgok ceacuteljaacutera eacutes eacutertelmeacutere Meggyőződeacutesuumlk hogy az igazsaacutegos struktuacuteraacutek eacutes keretfelteacutetelek a mindenki szaacutemaacutera biztosiacutetott emberekhez meacuteltoacute eacutelet leacutenyeges felteacutetelei ezeacutert a struktuacuteraacutek eacutes taacutersadalmi keretfelteacutetelek szuumlkseacuteges meacuter-teacutekben toumlrteacutenő megvaacuteltoztataacutesaacutera toumlrekszenek (Reuss Orosz 2005)

Folytatva a megkezdett gondolatmenetet az egyhaacutez tovaacutebbaacute szervezett jogi koumlzoumlsseacuteg Koumlzoumlsseacuteg de mindenki sajaacutet Isten eacutes embertaacutersai előtti felelősseacuteggel veacutegzi a maga munkaacute-jaacutet Meacuteg a kimondottan koumlzoumlsseacutegi munkaacutek is egyeacutenek munkaacutejaacuteboacutel aacutellnak elő Amennyiben

PB


az egyhaacutez a hiacutevők koumlzoumlsseacutege akkor abban minden tagnak azonos helyzete van Istenhez fűződő egyenlő viszonyaacuten keresztuumll ndash amit joacutel eacutert a mai ember is ‒ a szabadsaacuteg egyenlőseacuteg eacutes test-veacuteriseacuteg eszmeacutejeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuten keresztuumll A hiacutevő ember minden maacutes emberi koumlzvetiacuteteacutes neacutelkuumll szemeacutelyesen aacutellhat Isten eleacute Ebből a szempontboacutel mindenki megbiacutezaacutest kap hogy bdquoIsten papjardquo legyen ndash innen az egyetemes papsaacuteg gondolata Ha viszont az egyhaacutez isten-tiszteleti ndash koumlzoumlsseacutegi ndash jellegeacutet tekintjuumlk vilaacutegosan aacutell előttuumlnk a hiacuteveknek gondoskodniuk kell arroacutel hogy a gyuumllekezet eacuteleteacutet istentiszteleteacutet megbiacutezottak iraacutenyiacutetsaacutek Ezek a gyuumllekezet aacuteltal megbiacutezott keacutepviselők (tisztseacutegviselők) akik sajaacutetos moacutedon keacutepviselik a gyuumllekezeti ta-gok egyetemes papsaacutegaacutenak egyes vonatkozaacutesait Isten felől neacutezve azonban nem keacutepviselők hanem szolgaacutek akik nem keacutepviselik Istent hanem csak szolgaacuteljaacutek az ő uumlgyeacutet az evangeacutelium hirdeteacuteseacuten keresztuumll

Az egyhaacutez munkaacuteja itt a toumlrteacutenelemben időben eacutes teacuterben folyik Az egyhaacutez eacuteleteacutenek ez a jellemvonaacutesa megkoumlveteli hogy megaacutellapiacutetsa azokat az időket eacutes helyeket amelyekben hi-vataacutesaacutet a legsikeresebben tudja veacutegezni Mivel az egyhaacutez munkaacutejaacutet emberek veacutegzik eacutespedig időben eacutes teacuterben meg kell hataacuterozni azt a szemeacutelyi időbeli valamint teacuterbeli rendet amelyben munkaacutei lefolynak Maacutes szoacuteval meg kell szerveznie oumlnmagaacutet azaz kuumllső formaacuteiban olyannaacute kell lennie mint baacutermelyik maacutes emberi taacutersadalmi rend Sőt ezen tuacutelmenően az egyhaacuteznak mint koumlzoumlsseacutegnek olyan toumlrveacutenyerejű szabaacutelyzatokat is kell alkotnia amelyek keacutenyszeriacutető erővel hataacuterozzaacutek meg munkaacuteja maacuter emliacutetett felteacuteteleit Kuumlloumlnben toumlrteacutenelmi munkaacuteja lehe-tetlenneacute vaacutelik eacutes az egyhaacutez koumlzoumlsseacutegi jellege nem a tagok javaacutet szolgaacutelnaacute

A jogilag szervezett egyhaacutez eacuteppen jogrendjeacuteben aacutell legkoumlzelebb a vilaacuteg jogrendjeacutehez s ilyen minőseacutegeacuteben talaacutelkozik az aacutellammal eacutes a toumlbbi taacutersadalmi formaacuteval Az egyhaacuteznak ez a jogi jellege hozza magaacuteval az egyhaacutezkormaacutenyzaacutes munkaacutejaacutet De nem lehet megfeledkeznie egy pillanatig sem arroacutel hogy a kormaacutenyzoacute munka sem lehet maacutes mint szolgaacutelat Az egyhaacutez kormaacutenyzaacutesa csak annyiban nyer leacutetjogot amennyiben a toumlbbi munkaacuteja eacuterdekeacuteben toumlrteacutenik ha azokat szolgaacutelja eacutes nem lesz uacuterraacute az egyhaacutezon Luther Maacuterton reformaacutetor megkuumlloumlnboumlzteti az egyhaacutez eacutes aacutellam kormaacutenyzaacutesi rendjeacutet Ezzel ndash elsősorban az oacutekori teoloacutegus Szent Aacutegoston nyomaacuteban jaacuterva ndash szeacutet is vaacutelasztja az egyhaacutezat eacutes az aacutellamot Az aacutellamhatalom termeacuteszeteacutehez valamikeacuteppen hozzaacutetartozik az erőszak eacutes a veacuterontaacutes is az igazsaacutegos rend fenntartaacutesa soraacuten Luther megkuumlloumlnboumlzteteacutese azonban tuacutelsaacutegosan is elvaacutelasztja egymaacutestoacutel a troacutent eacutes az oltaacutert E taniacutetaacutes pozitiacutevuma volt hogy megakadaacutelyozta a hatalom beleszoacutelaacutesaacutet az egyhaacutez eacuteleteacutebe de a toumlrteacutenelem soraacuten gyakran gyengiacutetette is az egyhaacutez proacutefeacutetai kritikaacutejaacutet a hatalommal szem-ben (Szűcs 1993)

Az egyhaacutez emberi inteacutezmeacuteny meacuteg ha Isten uumlgyeacutet szolgaacutelja is mert az emberre neacutez őt akarja jobbaacute eacutes igazabbaacute maacutes szoacuteval Isten gyermekeacuteveacute tenni Ha hivataacutesaacutet komolyan veszi uacutegy a kuumllső forma felett diadalmaskodik a belső tartalom az inteacutezmeacuteny felett a vallaacuteserkoumllcsi eacuteletformaacutet adoacute lelki koumlzoumlsseacuteg

Az aacutellam eacutes a politika szerepe a taacutersadalomban

Amikor az aacutellamroacutel beszeacuteluumlnk akkor egy foumlldrajzi teruumllet feletti legfőbb hatalommal biacuteroacute politikai egyesuumlleacutesről szoacutelunk Ez hagyomaacutenyosan magaacuteban foglalja a toumlrveacutenykezeacutes jogkoumlreacutet birtokloacute inteacutezmeacutenyrendszert amellyel e politikai egyesuumlleacutes kormaacutenyozza teruumlleteacutenek taacutersadal-maacutet Ennek aacutellami staacutetusa gyakran fuumlgg attoacutel hogy toumlbb maacutes aacutellam elismeri-e mint a teruumllet

PB


felett aacutelloacute belső eacutes kuumllső oumlnaacutelloacute korlaacutetlan hatalmat Az aacutellammal Istennek az a szaacutendeacuteka hogy az emberek joacuteleacuteteacutet biztosiacutetsa (Pilgrim 2006) A szocioloacutegiaacuteban az aacutellam fogalmaacutet aacutelta-laacuteban Max Weber koumlvetkező elterjedt meghataacuterozaacutesaacuteval iacuterjaacutek le

bdquoaz a szervezet amely rendelkezik raquoa fizikai erő legitim hasznaacutelataacutenak monopoacuteliumaacuteval egy adott teruumlleten beluumlllaquo amely tartalmazhatja a fegy-veres erőket taacutersadalmi szolgaacuteltataacutesokat aacutellami buumlrokraacuteciaacutet biacuteroacutesaacutegokat eacutes a rendőrseacutegetrdquo (Wikipedia sdb)

Az aacutellam eacutes a politika oumlsszefuumlgg meacutegsem ugyanaz hanem egymaacutes kiegeacutesziacutetői A politika a csoporton beluumlli doumlnteacuteshozaacutesi folyamat Baacuter a kifejezeacutest aacuteltalaacuteban a kormaacutenyzaacutes kapcsaacuten hasznaacuteljaacutek a politika jellemzően jelen van szaacutemos csoportos interakcioacuteban toumlbbek koumlzt uumlzleti oktataacutesi vagy vallaacutesi inteacutezmeacutenyek műkoumldeacutese soraacuten A politikatudomaacuteny a politikai viselke-deacutest a politikai hatalom megszerzeacuteseacutenek eacutes alkalmazaacutesaacutenak moacutedszereit vizsgaacutelja A politika kifejezeacutes az oacutekori goumlroumlg vaacuterosaacutellamok (poliszok) neveacuteből ered eredeti jelenteacutese rsquokoumlzeacuteletrsquo ebben az eacutertelemben tehaacutet mindenki aki reacuteszt vesz a koumlzeacuteletben politizaacutel (Wikipeacutedia sdc)

Egyhaacutez aacutellam eacutes haacuteboruacute

Hogyan viszonyuljunk az arab illetve koumlzel-keleti orszaacutegokhoz a 2010-ben elindult eacutes hataacutesaacutet ma is eacutereztető tuumlnteteacutesek utaacuten

Eacuteszak-Afrikaacutenak Euroacutepa ndash eacutes Magyarorszaacuteg ndash szaacutemaacutera mind biztonsaacutegpolitikai mind gaz-dasaacutegi (mint felvevőpiac eacutes mint nyersanyagexportőr) mind pedig turisztikai szempontboacutel megkeacuterdőjelezhetetlen jelentőseacutege van Ma a globalizaacutecioacute időszakaacuteban a koraacutebban taacutevolinak szaacutemiacutetoacute konfliktusok is koumlzeliveacute vaacuteltak hataacutessal lehetnek a mi reacutegioacutenkra is (Fischl 2011a)

Felmeruumll a keacuterdeacutes hogy az EU illetve Magyarorszaacuteg mikeacutent viszonyuljon az arab orszaacute-gokhoz Az EU azon beluumll is Olaszorszaacuteg Liacutebiaacutetoacutel kuumlloumlnoumlsen sok olajat kap ndash ez annyit jelent hogy a liacutebiai olajkitermeleacutes 32-a Olaszorszaacutegba aacuteramlik A liacutebiai olaj igen joacute minőseacutegű ezeacutert vaacutesaacuterolja az EU Az olaj vilaacutegpiaci aacutera ndash a liacutebiai konfliktusok oacuteta ndash lassan de folyamatosan nő A fuumlggőseacuteget Oroszorszaacutegtoacutel energiapolitikai szempontboacutel az EU szeretneacute csoumlkkenteni ezeacutert keres maacutes forraacutesokat is A magyar eacuterdek is az hogy toumlbb laacutebon aacutelljunk energiaforraacutesok tekinteteacuteben Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyosan joacute kapcsolatokat aacutepolt Liacutebiaacuteval Sok magyar orvos dolgozott eacutevtizedek oacuteta Liacutebiaacuteban eacutes Kuvaitban is Meg kell vizsgaacutelni hogy milyen pontokon keresztuumll tudunk majd az arab orszaacutegokkal uacutej kapcsolatokat kieacutepiacuteteni kuumlloumlnoumls te-kintettel Tuneacuteziaacutera Egyiptomra valamint Liacutebiaacutera Tuneacuteziaacuteban illetve Egyiptomban maacuter nem a reacutegi elnoumlk regnaacutel Kadhafi az uacutegynevezett Zoumlld koumlnyveacuteben fejtette ki elmeacuteleteacutet a politikai inteacutezmeacutenyek szerepeacuteről Leszoumlgezte hogy a modern politikai paacutertok nem alkalmasak a neacutep eacuterdekeinek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Az orszaacuteg hivatalos elnevezeacuteseacuteben is a bdquokoumlzvetlen neacutephatalomrdquo (dzsamahiriacuteja) szerepel valoacutejaacuteban azonban az orszaacuteg sajaacutetos diktatoacuterikus koumlztaacutersasaacuteg volt (Rostovaacutenyi 1998) Annyiban rokon vonaacutesokat mutat a koraacutebbi arab szocializmusokkal is hogy retorikaacutejaacuteban baloldali illetve eacutepiacutet a neacutep koumlzvetlen reacuteszveacuteteleacutere

Az olajra szuumlkseacutege van az EU-nak ezeacutert keacuterdeacutes hogy mit tegyuumlnk ha kialakul az uacutej liacutebiai vezeteacutes amely esetleg a fundamentalista gondolkodaacutest jobban előteacuterbe helyezi mint ed-

PB


dig Meglaacutetaacutesom szerint Euroacutepaacutenak stabil keacutepet kell mutatnia Amikor Euroacutepaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor a Nyugat kifejezeacutest is hasznaacuteljuk az iszlaacutemmal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten Ilyenkor a Nyugat alatt nemcsak Euroacutepaacutet eacutes az Egyesuumllt Aacutellamokat eacutertjuumlk hanem a keresztyeacutenseacuteget is Az iszlaacutem arab vilaacuteg elsősorban muszlimokboacutel aacutell Persze vannak olyan orszaacutegok is ahol szeacutep szaacutemban eacutelnek keresztyeacutenek mint peacuteldaacuteul Egyiptomban Jordaacuteniaacuteban Sziacuteriaacuteban vagy Algeacuteriaacuteban Amikor uacutej paacuterbeszeacutedről beszeacuteluumlnk akkor a vallaacutest nem hagyhatjuk ki Az iszlaacutem gondolkodaacutesban a keresztyeacutenek a bdquokoumlnyv neacutepeacutehezrdquo tartoznak Ez egyfajta tiszteletet jelent a reacuteszuumlkről Azt gondoljaacutek sokan hogy az arab vilaacuteghoz uacutegy kell koumlzeledni hogy semle-ges vagyok vilaacutegneacutezetileg Ez teacutevedeacutes Ha keresztyeacuten emberkeacutent eacutes a keresztyeacuten eacuterteacutekrend alapjaacuten koumlzeliacutetek egy taacutergyalaacuteson az arab (muszlim) taacutergyaloacutepartnerhez akkor ő ezt ahogy mi őt tiszteletben tartja Nem szabad uacutegy gondolkodni hogy mivel szuumlkseacuteguumlnk van olajra ezeacutert meg kell tennuumlnk eacuterte amit keacuter majd az uacutej liacutebiai vezeteacutes Ez a gondolkodaacutes nem vezet előre hanem kifejezetten kudarcra van iacuteteacutelve Az olajban gazdag orszaacutegok mint Liacutebia is nem szeretetből adjaacutek a fekete aranyat hanem peacutenzeacutert Amennyiben nekik kell a peacutenz tovaacutebbaacute az EU-nak szuumlkseacutege van az olajra akkor ez egy kiegyensuacutelyozott eacutes korrekt munka- illetve gazdasaacutegi kapcsolathoz vezethet Magyarorszaacutegnak baacuter nem nagy orszaacuteg hagyomaacutenyosan joacute kapcsolatai voltak eacutes vannak is az arab orszaacutegokkal Mieacutert Ennek okaacutet eacuten a magyar emberek gondolkodaacutesaacuteban joacute eacutes szakszerű szakmaisaacutegaacuteban laacutetom elsősorban A magyar virtusban van egy kuumlloumlnleges empatikussaacuteg amely maacutes nemzetben nem talaacutelhatoacute meg Ezt az arab menta-litaacutesuacute emberek eacuteszreveszik ez tetszik nekik

bdquoKoumlzeacutep-Euroacutepa egykori kommunista orszaacutegai modellkeacutent szolgaacutelhatnak Eacuteszak-Afrika eacutes a Koumlzel-Kelet nemzetei szaacutemaacutera a demokraacuteciaacuteeacutert a veacutele-meacutenyszabadsaacutegeacutert viacutevott harcukban ndash mondta a NATO főtitkaacutera egy varsoacutei konferenciaacutenrdquo (HVG 2011)

A fő kapcsoloacutedaacutesok tehaacutet az arab vilaacuteggal a politikaacuten a gazdasaacutegon a kultuacuteraacuten (oktataacuteson) az egeacuteszseacuteguumlgyoumln a sporton eacutes a vallaacutesi eacuterteacutekek koumllcsoumlnoumls tiszteletben tartaacutesaacuten keresztuumll valoacutesulhatnak meg Joumlvőbeni kapcsolatunknak az uacutej kormaacutenyzaacutest eacutes demokraacuteciaacutet akaroacute arab orszaacutegokkal ezeken az uacutej alapokon kell nyugodniuk tovaacutebbaacute iacutegy kapcsoloacutedhatunk egymaacuteshoz Nem szabad feacutelni a vallaacutestoacutel hiszen az iszlaacutemban a vallaacutesi eacutes politikai funkcioacutek egybeolvad-nak ez az organikus vallaacutes leacutenyege Ez maacuter nincs iacutegy Euroacutepaacuteban ami az arab vilaacuteg szaacutemaacutera furcsa de ilyen furcsa nekuumlnk is az hogy siacuteita eacutes szunnita vezetőkre maga a neacutep is igeacutenyt tart a parlamentben valamint a kormaacutenyzaacutesban

A neacutepakarat fontos eacutes meg kell adni az eseacutelyt nekik hogy maguk proacutebaacuteljaacutek meg rendezni az eacuteletuumlket Laacutettuk az eredmeacutenyeacutet az afganisztaacuteni eacutes iraki katonai beavatkozaacutesoknak a haacuteboruacute bdquoveacutegerdquo oacuteta toumlbb ember halt meg mint az azt megelőző diktatoacuterikus kormaacutenyzaacutesban illetve a haacuteboruacute alatt oumlsszesen Pontosan ezeacutert kell az ilyen kuumllső katonai beavatkozaacutesokkal oacutevatosan baacutenni Ne felejtsuumlk el a haacuteboruacute negatiacutev teacuteteleacutet hogy ndash a pontos fegyverek elleneacutere ndash az aacutertatlan civil lakossaacuteg koumlreacuteben nagy aacuteldozatokkal jaacuter Toumlbbek koumlzoumltt ez is az oka annak a migraacutecioacutes hullaacutemnak ami elindult Euroacutepa iraacutenyaacuteba6

6 A migraacutecioacutes hullaacutem hazaacutenkat is eleacuterte Az erre adott katonai vaacutelaszokkal foglalkozik Padaacutenyi (2015) tanulmaacutenyaacuteban Ugyancsak erre vilaacutegiacutet raacute Simicskoacute (2016) munkaacutejaacuteban

PB


Megbeacutekeacuteleacutes iszlaacutem eacutes dzsihaacuted

Az iszlaacutem egy vallaacutesi hitrendszerre eacutepiacutet amelyet a maga valoacutesaacutegaacuteban kell(ene) megeacutel-ni Az iszlaacutemban ndash csakuacutegy ahogy a kereszteacutenyseacutegben is ndash ceacutelokat kell kitűzni eacutes e ceacutelokhoz toumlrveacutenyes eszkoumlzoumlkkel kell koumlzeliacuteteni A terrorizmus alapjaacuteban veacuteve nem az iszlaacutemhoz koumltődő jelenseacuteg azonban nem lehet elfelejteni hogy az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutev legtoumlbb eacutes legbrutaacutelisabb terrorista taacutemadaacutesaacutet az iszlaacutem neveacuteben koumlvetteacutek el Emiatt alapvető vitaacutekba kezdtek mind Nyugaton mind a muszlim vilaacutegban hogy mi a kapcsolat ezen cselekedetek tovaacutebbaacute az isz-laacutem taniacutetaacutesai koumlzoumltt A fő keacuterdeacutes az hogy van-e baacutermifeacutele kapcsolat ezen terrortaacutemadaacutesok eacutes a vilaacuteg egyik nagy vallaacutesaacutenak a taniacutetaacutesai koumlzoumltt Meggyőződeacutesem hogy nincs kapcsolat az iszlaacutem eacutes a terrorizmus koumlzoumltt hanem az iszlaacutem egy alapvetően beacutekeszerető eacutes toleraacutens vallaacutes

A terrorizmus eacutes az iszlaacutem viszonylataacuteban politikai indokokat (az izraelindasharab konflik-tus) kulturaacutelis indokokat (laacutezadaacutes a nyugati kultuacutera ellen) eacutes szociaacutelis okokat (elidegenedeacutes szegeacutenyseacuteg) lehet talaacutelni Mikoumlzben nincs olyan nyugati koumlzeacuteleti szereplő aki azt aacutelliacutetanaacute hogy nem kell a terrorizmus ellen kuumlzdeni sokan ennek elleneacutere hozzaacuteteszik ahhoz hogy megnyerjuumlk ezt a haacuteboruacutet az alapindokokra (root causes) kell megoldaacutest talaacutelni Vannak akik uacutegy gondoljaacutek sok taacutersadalom eacutel hasonloacute koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt mint az iszlaacutem orszaacutegok eacutes ennek elleneacutere nem leacutetezik naacuteluk a vallaacutesi alapuacute terrorizmus

Az iszlaacutem dzsihaacutedista7 vezetők politikai szaacutendeacutekai felől nincs keacutetseacuteg A terrorcselekmeacute-nyek nagy reacutesze ott toumlrteacutenik ahol a kuumlloumlnfeacutele mozgalmak politikailag ndash vagy katonailag ndash ta-laacutelkoztak a Nyugattal Ez toumlrteacutent a 19 szaacutezadban Szudaacutenban valamint Indiaacuteban tovaacutebbaacute a 20 szaacutezadban Egyiptomban eacutes Palesztinaacuteban Ezeknek a mozgalmaknak a politikai eacutes moraacutelis mozgatoacuterugoacuteit viszont nem politikai keacuterdeacutesekben kell keresni hanem az iszlaacutemra eacutepuumllő tekin-teacutelyelvekben vallaacutesi alapelvekben A szeacutelsőseacuteges vezetők joacutel kihasznaacuteltaacutek ezeket a teacutenyezőket eacutes a meacutely vallaacutesi eacuterzelmeket az iszlamista terroristaacutek motivaacutelaacutesaacuteban leacutetrehoztak egy olyan szociaacutelis illetve vallaacutesi koumlzeget ahol a tetteiket mind moraacutelisan mind toumlrveacutenyileg joacutevaacutehagy-jaacutek Ez a jelenseacuteg nagyon meacutely ideoloacutegiai gyoumlkerekkel rendelkezik s ezt mi sem bizonyiacutetja jobban mint az hogy a radikaacutelis muszlim szervezetek keacutepesek toborozni kuumllfoumlldre kuumlldeni valamint fenntartani kuumlloumlnfeacutele alvoacute terroristaacutekat terrorista sejteket8 aneacutelkuumll hogy megadnaacutek magukat a nyugati kultuacutera csaacutebiacutetaacutesaacutenak De mi ceacutelboacutel hozhatnak leacutetre egy ilyen kifinomultan műkoumldő rendszert A terrorszervezetek harcolni kiacutevaacutennak a nyugati civilizaacutecioacute ellen amely veacutelemeacutenyuumlk szerint kizsaacutekmaacutenyolja a harmadik vilaacutegot a fejlődő orszaacutegokat (Fischl 2011b)

7 A muszlim ember dzsihaacutedja az a toumlrekveacutese hogy megtisztiacutetsa oumlnmagaacutet hogy legyőzze oumlnnoumln zsarnoksaacutegaacutet eacutes oumlnzőseacutegeacutet A dzsihaacuted leacutenyege benne rejlik az ember minden Isteneacutert tett cselekedeteacuteben peacuteldaacuteul a joacuteteacutekonysaacutegban vagy abban a toumlrekveacuteseacuteben hogy becsuumlletes eacuteletet eacuteljen Dzsihaacutedot jelent az is ha egy muszlim megveacutedi orszaacutegaacutet eacutes vallaacutesaacutet idegen taacutemadoacutektoacutel Haacuteboruacute eseteacuten azonban tilos az olyan polgaacuteri szemeacutelyek eacuteleteacutet kiontani akik nem vesznek reacuteszt koumlzvetlenuumll a hadműveletekben s a foglyokkal emberhez meacuteltoacutean kell baacutenni A muszlimok nem lehetnek agressziacutevek nem seacuterthetik meg a maacutesokkal koumltoumltt egyezseacuteget Fontos alapelv hogy a foumlldek a gyuumlmoumllcsfaacutek telepuumlleacutesek templomok eacutes aacutellatok elpusztiacutetaacutesaacutet lehetőleg el kell keruumllni Azok az emberek akik tehaacutet az iszlaacutem neveacuteben terrorcselekmeacutenyeket koumlvetnek el nem az iszlaacutem szellemeacuteben cselekszenek Az iszlaacutem taniacutetaacutesaiboacutel kiindulva minden muszlimnak el kell hataacuteroloacutednia a robbantaacutesoktoacutel az eacutertelmetlen gyilkossaacutegoktoacutel eacutes rombolaacutestoacutel amelyek az iszlaacutem neveacuteben toumlrteacutennek (iszlamcom sd)

8 A 2001 szeptember 11-ei mereacutenyletek elkoumlvetői tovaacutebbaacute ndash kuumlloumlnoumlsen ndash a 2015‒2017 koumlzoumltt elkoumlvetett terrorcselekmeacutenyek kivaacuteloacute peacuteldaacutek erre

PB


Ebből koumlvetkezik hogy hiba lenne az iszlaacutem terrorizmusnak csak a politikai eacutes szociaacutelis gyoumlkereit kezelni mivel ezek figyelmen kiacutevuumll hagyjaacutek a vallaacutesi eacutes kulturaacutelis haacutetteret Ahhoz hogy megeacutertsuumlk mi hajtja ezeket a terroristaacutekat tovaacutebbaacute az ellenuumlk valoacute hataacutesos felleacutepeacutes eacuterdekeacuteben mindenkeacuteppen szaacutemiacutetaacutesba kell venni a vallaacutesi eacutes eszmei teacutenyezőket Meg kell jegyeznuumlnk azonban hogy a haacuteboruacute nem aacuteltalaacuteban a Kelet ellen nem az arab emberek nem az arab kultuacutera nem is az iszlaacutem ellen folyik hanem a terror inteacutezmeacutenyei (politikai csopor-tok fegyverkereskedelem felkeacutesziacutetőtaacuteborok a peacutenzmosaacutesban eacuterdekelt bankok valamint a terroristaacutek) ellen akik a radikaacutelis iszlaacutem a politikai iszlaacutem vagy a militaacutens iszlaacutem felfogaacutesa szerint politikai eacuterdekeiket koumlvetve indiacutetanak akcioacutekat

Konkluacutezioacute

Szeacuteles koumlrben elfogadott neacutezet szerint szokaacutes az egyhaacutezak aacutellammal valoacute kapcsolataacutet az el-vaacutelasztott műkoumldeacutes eacutes az aacutellami semlegesseacuteg dimenzioacutejaacuteban meghataacuterozni Az elvaacutelasztaacutes meacuterteacuteke eacutes moacutedja koronkeacutent taacutersadalmankeacutent vaacuteltozoacute skaacutelaacuten hataacuterozhatoacute meg amely a ce-zaropapizmustoacutel a radikaacutelis esetenkeacutent ellenseacuteges elvaacutelasztaacutesig terjedhet A semlegesseacuteg ehhez keacutepest egzaktabb moacutedon definiaacutelhatoacute azt juttatja kifejezeacutesre hogy az aacutellam nem azo-nosul egyetlen vilaacutegneacutezettel sem hanem vagy egyenlő taacutevolsaacutegot tart mindegyiktől vagy mindegyiket egyenlő moacutedon taacutemogatja Az egyenlő moacutedon toumlrteacutenő taacutemogataacutes nem azonos az bdquoegyforma moacutedon toumlrteacutenő taacutemogataacutessalrdquo mert az bdquoegyenlő moacutedrdquo megengedi hogy az aacutel-lam figyelembe vegye az egyhaacutezak koumlzoumltt teacutenyszerűen megleacutevő taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegeket Ennek megfelelően nem seacuterti a semlegesseacuteg elveacutet ha az aacutellam az egyhaacutezakkal eacutes vallaacutesokkal valoacute egyuumlttműkoumldeacutes kuumlloumlnoumlskeacuteppen pedig a taacutemogataacutes tereacuten figyelembe veszi az egyhaacutezak koumlzoumltti taacutersadalmi kuumlloumlnbseacutegeket

A vallaacutesszabadsaacuteg egyik sarkalatos keacuterdeacutese hogy az aacutellam ndash mint a legfőbb koumlzjogi hata-lom birtokosa ndash mekkora szabadsaacutegot biztosiacutet az egyhaacutezak szaacutemaacutera Legalaacutebb ilyen leacutenyeges keacuterdeacutes hogy az egyhaacutezak milyen politikai igeacutennyel leacutepnek fel eacutes ennek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz milyen eszkoumlzoumlkkel rendelkeznek Az egyhaacutezak aacutellamtoacutel elvaacutelasztott műkoumldeacutese reacutegtől fogva fennaacutelloacute probleacutemakoumlr A keacutet entitaacutes koumlzoumltti viszonyrendszer a toumlrteacutenelem folyamaacuten meglehe-tősen vaacuteltozatos keacutepet mutatott Ennek leacutenyege hogy az egyhaacutez aacutellamegyhaacutezkeacutent műkoumldik amelynek viszonyait az aacutellami hatalom iraacutenyiacutetja Az elvaacutelasztaacutes szeacuteles skaacutelaacutejaacutenak maacutesik veacuteg-pontjaacuten a klerikaacutelis modell helyezkedik el amelyet szokaacutes aacutellamegyhaacutezisaacutegnak is nevezni Ebben a modellben az egyhaacutez igyekszik iraacutenyiacutetani az aacutellamot eacutes a taacutersadalmat

Tanulmaacutenyomban a katolikus teoloacutegusokon eacutes a reformaacutetorokon keresztuumll kiacutevaacutentam raacutevilaacutegiacutetani hogy mikeacutent gondolkodott a koumlzeacutepkori taacutersadalom az egyhaacutezi illetve vilaacutegi ha-talom egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteroacutel a beacutekeacuteről valamint a haacuteboruacuteroacutel


EES (1975) Konkordia Koumlnyv Az Evangeacutelikus Egyhaacutez Hitvallaacutesi Iratai I koumltet VII cikk Budapest Evangeacutelikus Egyetemes Sajtoacuteosztaacutely

ES (1957) Hitvallaacutesi iratok II Budapest Evangeacutelikus SajtoacuteosztaacutelyFischl V (2008) Egyhaacutez eacutes (aacutellam) politika Hadtudomaacutenyi Szemle 1 eacutevf 2 sz 64‒75

PB


Fischl V (2011a) Az Euroacutepai Unioacute eacutes az arab vilaacuteg paacuterbeszeacuted lehetőseacutegei Theologiai Szemle 2 sz 105‒108

Fischl V (2011b) Iszlaacutem eacutes terrorizmus avagy civilizaacutecioacutek oumlsszecsapaacutesa Hadtudomaacutenyi Szemle 4 eacutevf 1 sz 75‒80

HVG (2011) NATO-főtitkaacuter Koumlzeacutep-Euroacutepa modellkeacutent szolgaacutelhat Eacuteszak-Afrika szaacutemaacutera HVG (online) 2011 maacutercius 17 httphvghuvilag20110317_nato_fotitkar_eszak_afrika (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 10)

Iszlamcom (sd) Dzsihad = szent haacuteboruacute httpiszlamcomiszlam-az-elet-vallasaiszlam-alapismeretekitem54-dzsihad-szent-haboru (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Luther M (1982) Kis Kaacuteteacute Budapest A Magyarorszaacutegi Evangeacutelikus Egyhaacutez SajtoacuteosztaacutelyaMKL (sd) Egyhaacutez eacutes aacutellam In Magyar Katolikus Lexikon httplexikonkatolikushuE

egyhC3A1z20C3A9s20C3A1llamhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)Nygren A (1947) Az aacutellam eacutes az egyhaacutez Evangeacutelikus Theologia 6 sz 1‒8Padaacutenyi J (2015) Műszaki zaacuter a hataacuteron Műszaki Katonai Koumlzloumlny 3 sz 21‒34 wwwhhkuni-nke

hudownloadskiadvanyokmkkuni-nkehuPDF_2015_3_sz2015_3szpdfpage=23 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Pilgrim E W (2006) Keacutenyelmetlen szomszeacutedok Jeacutezus eacutes az apostolok az egyhaacutez-aacutellam viszonyroacutel Budapest Oumlkumenikus Tanulmaacutenyi Koumlzpont

Reuss A Orosz G V (szerk) (2005) Meghiacutevaacutes egy koumlzoumls uacutetra Az Ausztriai Egyhaacutezak Oumlkumenikus Tanaacutecsaacutenak szociaacutelis nyilatkozata Budapest Luther Kiadoacute

Rostovaacutenyi Zs (1998) Az iszlaacutem a 21 szaacutezad kuumlszoumlbeacuten Budapest Aula KiadoacuteSimicskoacute I (2016) A terrorizmus elleni veacutedelem fokozaacutesa a kuumlloumlnleges jogrendi kategoacuteriaacutek bőviacuteteacuteseacutevel

Hadtudomaacuteny 3‒4 sz 100‒113 httpmhtteuhadtudomany20163-4ht2016_100_113pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Somfai B (sd) Haacuteboruacute eacutes Beacuteke A katolikus egyhaacutez taniacutetaacutesaacutenak feacutenyeacuteben Szeged Katolikus Ifjuacutesaacutegi eacutes Felnőttkeacutepzeacutesi Egyesuumllet httptarsadalomformalaskifehuhaboru-es-beke (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Staedtke J (2009) Kaacutelvin Jaacutenos megismereacutes eacutes formaacuteloacutedaacutes Vaacutesaacuterosnameacuteny A Vaacutesaacuterosnameacutenyi Reformaacutetus Egyhaacutezkoumlzseacutegeacutert Alapiacutetvaacuteny

Szikora J (2001) Az egyhaacutez egyseacutege a vilaacuteg veacutegeacuten Uacutej Ember 57 eacutevf 45 sz wwwkatolikushuujemberArchivum200111111201html (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Szűcs F (1993) Teoloacutegiai etika Budapest Reformaacutetus Egyhaacutez Zsinati Iroda Tanulmaacutenyi OsztaacutelyaWhite E G (1986) A nagy kuumlzdelem Budapest Hetednapi Adventista EgyhaacutezWikipeacutedia (sda) Szekularizaacutecioacute httpshuwikipediaorgwikiSzekularizC3A1ciC3B3

(A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)Wikipeacutedia (sdb) Aacutellam httpshuwikipediaorgwikiC381llam (A letoumllteacutes daacutetuma 2017

szeptember 11)Wikipeacutedia (sdc) Politika httpshuwikipediaorgwikiPolitika (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember

11)Wilson N C (1985) A haacuteboruacuteroacutel eacutes a beacutekeacuteről A Hetednapi Adventista Egyhaacutez hivatalos aacutellaacutesfoglalaacutesa

Generaacutel konferencia New Orleans 1985 juacutenius 27 httpadventistahukik-az-adventistakallasfoglalasok-es-egyeb-dokumentumoka-haborurol-es-bekerol (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 11)

Kaiser Ferenc

Az erőkivetiacuteteacutes mint az aacutellam speciaacutelis eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eszkoumlze

bdquoA legteljesebb eacutes legboldogabb győzelem az ha raacutekeacutenyszeriacuteted az ellenseacuteget ceacutelja feladaacutesaacutera aneacutelkuumll hogy te magad kaacutert szenvedneacutelrdquo (Flavius Belisarius)1

bdquohellipa legmagasabb szintű kivaacuteloacutesaacuteg az ellenseacuteg ellenaacutellaacutesaacutenak harc neacutelkuumll valoacute megtoumlreacuteseacuteben rejlikrdquo (Szun-ce 1996 31)

Globalizaacuteloacutedoacute vilaacutegunkban egy aacutellam szaacutemaacutera ndash amennyiben rendelkezik bizonyos erőforraacutesokkeacutepesseacutegek felett ndash szaacutemos lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik arra hogy eacuterdekeit eacuterveacutenyesiacutetse Eacutevszaacutezadokon sőt eacutevezredeken keresztuumll a fegyveres erők alkalmazaacutesa volt a legbevaacuteltabb ndash sajnos eleacuteg gyakran alkalmazott ndash moacutedja annak hogy az orszaacutegok rendezzeacutek egymaacutes koumlzoumltti neacutezetelteacutereacuteseiket Napjainkra azonban ndash az uacutegynevezett koumllcsoumlnoumls gazdasaacutegi (kereszt)fuumlggőseacuteg (Perroux 1972) illetve a hideghaacuteboruacute idejeacuten kieacutepuumllő koumllcsoumlnoumlsen biztosiacutetott megsemmisiacuteteacutes (Forgaacutecs 2009 2) miatt ndash az orszaacutegok eacutes a kuumlloumlnfeacutele nemzetkoumlzi szervezetek egyre toumlbb egyre keveacutesbeacute katonai eszkoumlzt keacutenytelenek alkalmazni ceacuteljaik eleacutereacutese eacuterdekeacuteben A sokaacuteig kifejezetten fegyveres erővel veacutegrehajtott erőkivetiacuteteacutes napjainkban maacuter joacuteval szeacutelesebb eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutest takar nem csupaacuten a szaacuterazfoumlldi leacutegi eacutes tengeri haderőnemek taacutevoli teacuterseacutegben toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutet hanem beletartozik a politikai gazdasaacutegi ideoloacutegiai pszicholoacutegiai eacutes kulturaacutelis eszkoumlzoumlk valamint egyre hangsuacutelyosabban az infokommunikaacutecioacutes (kiber-) teacuterben hatoacute keacutepesseacutegek szeacuteles koumlrű beveteacutese is Nem meglepő moacutedon napjaink globaacutelis illetve regionaacutelis hatalmai ndash elteacuterő adottsaacutegaiknak erőforraacutesaiknak megfelelően ndash teljesen maacuteskeacutent maacutes oumlsszeteacutetelben alkalmazzaacutek ezeket az eszkoumlzoumlket A tanulmaacuteny globalizaacutelt vilaacutegunkban helyezi el ezt az bdquoeszkoumlztrdquo bemutatva annak kemeacuteny (agressziacutev) illetve puha alkalmazaacutesaacutet tovaacutebbaacute formaacuteit

Kulcsszavak erőkivetiacuteteacutes nagyhatalmak az erő alkalmazaacutesaacutenak bdquokemeacutenyrdquo bdquopuhardquo eacutes bdquookosrdquo formaacutei

A toumlrteacutenelemtudomaacutenyok doktora tanszeacutekvezető egyetemi docens NKE Nemzetbiztonsaacutegi Inteacutezet Katonai Nemzetbiztonsaacutegi Tanszeacutek e-mail kaiserferencuni-nkehu OCRID ID 0000-0001-8158-9686

1 A Keletroacutemai ndash Bizaacutenci ndash Birodalom legkivaacuteloacutebb hadvezeacutereacutenek ndash magyar vaacuteltozatban Belizaacuter ndash mondaacutesaacutet ideacutezi Liddel Hart 20027

PB


The Power Projection as a Special Tool for a State to Enforce Its Interests

In our globalized world there are many opportunities for a state which possesses certain resourcesabilities to enforce its interest For centuries applying military force was the most common and unfortunately very frequently used way for countries to settle disputes Today because of the so called economic interdependence and the mutually assured destruction which developed during the era of the cold war states and different international organisations apply more and more less military tools in order to achieve their goals The long lasting force projection through exclusively military forces nowadays means a much broader force projection that stands for not only the application of land air or naval forces in remote places but it also includes the application of political economic ideological psychological and cultural tools and the broad application of the abilities in the more and more emphasized info-communications (cyber) space Not surprisingly the global and regional powers of our days because of their different abilities and resources make use of these tools differently and in a different measure The study puts this ldquotoolrdquo into the present global world showing its hard (aggressive) and soft forms of application

Keywords power projection force projection great powers hard power soft power and smart power

Az erőkivetiacuteteacutes fogalma

Hogyan definiaacutelhatjuk az erőkivetiacuteteacutest Jelen tanulmaacuteny szerzője ndash maacuter csak azeacutert is mert az erőkivetiacuteteacutes magyar fogalma nem teljesen kiforrott illetve koumlzel sem egyeacutertelmű ndash első-sorban amerikai definiacutecioacutekra keacutenytelen hagyatkozni (az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok biacuter e teacuteren a legkomplexebb keacutepesseacutegekkel eacutes a legnagyobb tapasztalattal)

Az erőkivetiacuteteacutes (power projection)

bdquoAz aacutellam azon keacutepesseacutege hogy nemzeti erejeacutenek ndash politikai gazdasaacutegi informaacutecioacutes vagy katonai ndash oumlsszes vagy neacutehaacuteny elemeacutet gyorsan hateacute-konyan eacutes tartoacutesan alkalmazza toumlbb (globaacutelisan elszoacutert) helysziacutenen vagy helysziacutenről annak eacuterdekeacuteben hogy reagaacuteljon a vaacutelsaacutegokra koumlzreműkoumldjoumln az elrettenteacutesben illetve noumlvelje a regionaacutelis stabilitaacutestrdquo (DoD 2010 367)

A katonai erő kivetiacuteteacutese (force projection)

bdquohellipaz aacutellam nemzeti ereje katonai reacuteszeacutenek kivetiacuteteacutese katonai műveletek veacutegre-hajtaacutesaacutera A katonai keacutepesseacutegek kivetiacuteteacutese lehetőveacute teszi az oumlsszhaderőnemi parancsnoknak erői olyan elhelyezeacuteseacutet illetve koncentraacutecioacutejaacutet hogy azzal megteremtse a feladat sikeres veacutegrehajtaacutesaacutenak felteacuteteleitrdquo (JCS 2013 ix)

PB

Az erőkivetiacuteteacutes mint az aacutellam speciaacutelis eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eszkoumlze 57

Mint laacutethatoacute az amerikai terminoloacutegia keacutetfeacutele erőkivetiacuteteacutest kuumlloumlnboumlztet megbull egy tisztaacuten katonai alkalmazaacutest amelyet a fegyveres erők ndash nemzeti eacutesvagy szouml-

vetseacutegi keretek koumlzoumltt ndash hajtanak veacutegrebull egy bővebb bdquooumlssznemzetirdquo veacutegrehajtaacutest amelyben az aacutellam vagy a szoumlvetseacuteg min-

den rendelkezeacutesre aacutelloacute erejeacutet (keacutepesseacutegeacutet) alkalmazza

A fegyveres erő alkalmazaacutesa eleacuteg egyeacutertelmű joacutel koumlruumlliacuterhatoacute A magyar hadtudomaacuteny illetve jogtudomaacuteny művelői szaacutemos kivaacuteloacute munkaacuteban elemezteacutek a fegyveres erőszak alkal-mazaacutesaacutet annak hataacutesossaacutegaacutet vagy hataacutestalansaacutegaacutet (Resperger Kiss Somuti 2013) illetve szabaacutelyait (Kardos Lattmann 2010) valamint kutataacutesi teruumlleteit (Boda et al 2016) Sokkal nehezebben meghataacuterozhatoacute keacuterdeacutes viszont hogy mikeacutent definiaacutelhatjuk egy aacutellam nemzeti bdquoerejeacutetrdquo Mi minden tartozik bele illetve mikeacutent tudjuk azt maacutes aacutellamok ellen hateacutekonyan alkalmazni ezekkel a keacutepesseacutegekkel erőt kivetiacuteteni Ha csak a szűkebb definiacutecioacutet neacutezzuumlk akkor bdquoA kormaacutenyzat rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute oumlsszes erőforraacutes amelyet felhasznaacutelhat a nem-zeti eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Ezek lehetnek diplomaacuteciaiak gazdasaacutegiak informaacutecioacutesak eacutes katonaiakrdquo (DoD 2017 113) Ugyanakkor

bdquohellipa nemzeti erő toumlbb mint a lakossaacuteg leacutelekszaacutema a nyersanyagok eacutes a meacuter-hető oumlsszetevők Magaacuteba foglalja a polgaacuterok oumlnfelaacuteldozaacutesaacutet az inteacutezmeacuteny-rendszer rugalmassaacutegaacutet a technoloacutegiai fejlettseacuteget (tudaacutest) a nemzeti karaktert vagy maacutes egyeacuteb mennyiseacutegi elemeket amelyek meghataacuterozzaacutek az aacutellam teljes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető keacutepesseacutegeacutetrdquo (William Ebenstein szavait ideacutezi Farook 2016)

A nemzeti bdquoerőrdquo kapcsaacuten szaacutemos kivaacuteloacute munka szuumlletett koumlzuumlluumlk nem egy bonyolult szaacute-miacutetaacutesokat is tartalmaz annak pontos meghataacuterozaacutesaacutera (Tellis Bially Layne McPherson 2000) Feloszthatoacute materiaacutelis (eacuterzeacutekelhetőmeacuterhető) eacutes immateriaacutelis (nem eacuterzeacutekelhető) reacuteszre A materiaacutelis reacuteszbe tartoznak a termeacuteszet- taacutersadalom- gazdasaacutegfoumlldrajzi eacutes politikai jel-lemzők (fekveacutes teruumllet kliacutema domborzat nyersanyagoktermeacuteszeti erőforraacutesok neacutepesseacuteg politikai rendszer eacutes aacutellamszervezet illetve gazdasaacuteg) a technoloacutegia valamint a gazdasaacutegi fejlettseacuteg a fegyveres erők keacutepesseacutegei a diplomaacuteciakuumllkapcsolatok Az immateriaacutelis reacuteszbe pedig az aacutellami ideoloacutegia (politikai vagy vallaacutesi) a vezeteacutes (vezetői keacutepesseacutegek) ndash taacutegab-ban fogalmazva az aacutellami műkoumldeacutes stabilitaacutesa ndash illetve az uacutegynevezett nemzeti karakter sorolhatoacute (Farook 2016) (Sempa 2015)

Ez az alap (azaz a nemzeti erő) amelyre az erőkivetiacuteteacutes taacutemaszkodhat felteacuteve ha ez a fundamentum megfelelően stabil eacutes rendelkezik olyan tartaleacutekokkal amelyeket egy adott orszaacuteg a hataacuterain tuacutel is keacutepes felhasznaacutelni A keacuterdeacutes termeacuteszetesen nemcsak ez hanem az is hogy napjaink globaacutelis vilaacutegaacuteban mekkora eseacutellyel tud egy aacutellam autonoacutem moacutedon cseleked-ni egyeduumll erőt kivetiacuteteni Nyilvaacuten mineacutel nagyobb (erősebb) egy orszaacuteg annaacutel komolyabban keacutepes felleacutepni hateacutekonyan eacuterdeket keacutepviselni Egyeduumll azonban ndash amikeacutent erre az elmuacutelt bő keacutet eacutevtized esemeacutenyei is nyilvaacutenvaloacutean raacutemutattak ndash meacuteg napjaink legbefolyaacutesosabb hatalma az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok sem tudja eacuterdekeit maradeacutektalanul eacuterveacutenyesiacuteteni Ezeacutert meacuteg a legerősebb orszaacutegoknak is szuumlkseacuteguumlk van bdquobaraacutetokrardquo vagy bdquovazallusokrardquo azaz szoumlvetseacutegesi rendszereket eacutepiacutetenek ki (Deutsch 1981)

PB


A nemzetkoumlzi rendszerben azonban egyre erősebbek az aacutellamoktoacutel mind inkaacutebb fuumlg-getlen nem aacutellami szereplők is amelyek suacutelya eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető keacutepesseacutege a joumlvőben is noumlvekedni fog (NIC 2017 204‒205) Ilyen maacuter napjainkban is jelentős befolyaacutessal biacuteroacute szervezet peacuteldaacuteul

bull a toumlbb mint 7 millioacute tagottaacutemogatoacutet sorai koumlzoumltt tudoacute Amnesty International (AI) (AI 2017)

bull a koumlzel 100 millioacute tagboacutel eacutes oumlnkeacutentesből aacutelloacute Nemzetkoumlzi Voumlroumlskereszt eacutes Nemzetkoumlzi Voumlroumls Feacutelhold Mozgom amelynek 16 ezer alkalmazottja koumlzel 80 orszaacutegban folytat karitatiacutev munkaacutet (ICRC 2017)

bull a koumlzel 3 millioacute aacutellandoacute taacutemogatoacuteval rendelkező eacutes 55 orszaacutegban folyamatosan jelen leacutevő Greenpeace (Greenpeace 2017)

Ezek a nem aacutellami szereplők (a sort meacuteg tovaacutebb lehetne folytatni) komoly befolyaacutest tudnak gyakorolni a vilaacuteg szaacutemos orszaacutegaacutenak koumlzveacutelemeacutenyeacutere szaacutemukra ndash taacutemogatoacuteik szaacutemaacute-ra ndash fontos uumlgyekre iraacutenyiacutetva raacute a figyelmet Nem egy esetben teveacutekenyseacuteguumlk kifejezetten szembemegy a helyi kormaacutenyok eacuterdekeivel akarataacuteval Ezek a szervezetek tehaacutet jelentős politikai eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutesre keacutepesek ergo ők is erőt vetiacutetenek ki

Kuumlloumln kategoacuteriaacutet jelentenek az uacutegynevezett multinacionaacutelis vaacutellalatok amelyek a vi-laacuteg legtoumlbb orszaacutegaacutenak lehetőseacutegeit bőven meghaladoacute erőforraacutesok ndash peacutenz ingoacute eacutes ingatlan vagyon termelőeszkoumlzoumlk tovaacutebbaacute humaacuten erőforraacutes stb ndash felett rendelkeznek Az Apple peacuteldaacuteul ndash amely a vilaacuteg egyik legismertebb maacuterkaacuteja ndash a vilaacuteg kilencedik legnagyobb ilyen vaacutellalata A 116 ezer alkalmazottat foglalkoztatoacute ceacuteg a 2016-os peacutenzuumlgyi eacutevben 2175 mil-liaacuterd amerikai dollaacuter eacuterteacutekű termeacuteket adott el ebből 452 milliaacuterd dollaacuternyi haszna volt (ez a legtoumlbb a listaacuten szereplő keacutetezer vaacutellalat koumlzuumll) 3311 milliaacuterd dollaacuternyi vagyonnal rendelkezett a piaci eacuterteacuteke pedig 752 milliaacuterd dollaacuterra ruacutegott (ez a legmagasabb a listaacuten) (Forbes 2017a) Az első helyre rangsorolt ICBC (Industrial amp Commercial Bank of China Ltd ndash Kiacutenai Ipari eacutes Kereskedelmi Bank) vagyona 34732 milliaacuterd dollaacuterra ruacutegott 2017 maacutejusaacuteban Az oacuteriaacutesbanknak toumlbb mint 461 ezer alkalmazottja volt ekkor (Forbes 2017b) Oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen a 2016-os eacutevben Magyarorszaacuteg vaacutesaacuterloacuteerő-paritaacuteson szaacutemiacutetott nemzeti oumlssztermeacuteke 2706 milliaacuterd dollaacuter volt (CIA 2017a)

Nyilvaacuten a multinacionaacutelis vaacutellalatok sem tudjaacutek teljesen fuumlggetleniacuteteni magukat az aacutellami befolyaacutes aloacutel kuumlloumlnoumlsen igaz ez a nagyhatalmakban bejegyzett adott orszaacutegok-ban szeacutekhellyel rendelkező ceacutegek eseteacuteben Eacuterdemes megneacutezni tehaacutet hogy a vilaacuteg leg-nagyobb ndash nem aacutellami tulajdonban leacutevő ndash ceacutegei mely orszaacutegokhoz kapcsoloacutednak A 200 legnagyobb multinacionaacutelis vaacutellalat koumlzoumltt ndash a tanulmaacutenyban keacutesőbb vizsgaacutelt orszaacutegokra koncentraacutelva ndash 75 amerikai 32 kiacutenai (a Hongkongban bejegyzettekkel egyuumltt) 10-10 brit illetve francia 4 orosz eacutes csupaacuten 1 indiai koumlzpontuacute azaz a vizsgaacutelt 6 orszaacuteg ad 132 ceacute-get (Japaacutennak 12 Neacutemetorszaacutegnak 11 Svaacutejcnak 7 Ausztraacuteliaacutenak eacutes Kanadaacutenak 6-6 Braziacuteliaacutenak Hollandiaacutenak eacutes Spanyolorszaacutegnak 4-4 Deacutel-Koreaacutenak eacutes Olaszorszaacutegnak 3-3 Iacuterorszaacutegnak Tajvannak eacutes Thaifoumlldnek 2-2 Sveacutedorszaacutegnak eacutes Szauacuted-Araacutebiaacutenak 1-1 ilyen vaacutellalta van) A legelőkelőbb helyen aacutelloacute magyar ceacuteg az OTP Bank a maga 1071 helyeacutevel amelyen kiacutevuumll meacuteg egy magyar multi keruumllt be a legnagyobbak koumlzeacute az 1340 helyen aacutelloacute MOL (Forbes 2017c)

A vilaacuteg leggazdagabb emberei is jelentős eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető keacutepesseacutegekkel rendelkez-nek Peacuteldakeacutent eleacuteg csak a ndash kisebb megszakiacutetaacutesokkal ndash lassan keacutet eacutevtizede a legnagyobb

PB


becsuumllt tulajdonnal rendelkező Bill Gateset megemliacuteteni akinek vagyonaacutet 86 milliaacuterd amerikai dollaacuterra becsuumllik (Forbes 2017d) ami toumlbb mint amennyi 2016-ban a 396 mil-lioacutes neacutepesseacutegű Uganda bruttoacute nemzeti oumlssztermeacuteke (85 milliaacuterd dollaacuter) volt (CIA 2017b) Gates feleseacutegeacutevel egyuumltt a vilaacuteg legnagyobb magaacutenember aacuteltal szervezett eacutes fenntartott joacuteteacutekonysaacutegi alapiacutetvaacutenya a Bill amp Melinda Gates Foundation elnoumlke (Forbes 2017e) Az alapiacutetvaacuteny ndash nem tuacutelzaacutes ezt aacutelliacutetani ndash toumlbbet tesz a globaacutelis eacutehezeacutes szegeacutenyseacuteg bizonyos betegseacutegek lekuumlzdeacutese eacuterdekeacuteben mint a vilaacuteg legtoumlbb orszaacutega hiszen joacuteval toumlbb forraacutest keacutepes ezekre a ceacutelokra fordiacutetani mint amazok (Gates Gates 2017)

Ezek a ceacutegek magaacutenszemeacutelyek vaacutellalatbirodalmak direkt vagy indirekt moacutedon hi-hetetlen befolyaacutessal rendelkeznek a vilaacuteg uumlgyeire Mivel a katonai magaacutenvaacutellalatok piac-ra vitteacutek a fegyveres erőszak alkalmazaacutesaacutet iacutegy igeacuteny szerint akaacuter hadat is viselhetnek (Termeacuteszetesen nem deklaraacuteltan de bdquoszponzorkeacutentrdquo mindenkeacuteppen) A katonai magaacutenvaacutel-lalatok keacutepesseacutegeit joacutel jelzi a piac legfontosabb szereplője a Constellis amely 2017 augusz-tusaacuteban 20 ezer kontraktort2 alkalmazott a vilaacuteg 45 orszaacutegaacuteban (Constellis 2017) Ez joacuteval toumlbb mint a vilaacuteg legtoumlbb orszaacutegaacutenak erőkivetiacuteteacutesi keacutepesseacutege Oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen a Magyar Honveacutedseacuteg ndash ritkaacuten eleacutert ndash ambiacutecioacuteszintje ezer fő aacutellomaacutesoztataacutesa nemzetkoumlzi misszioacutekban (Orosz 2014 142) 2016 veacutegeacuten hazaacutenk 11 orszaacutegban oumlsszesen 770 katonaacutet aacutel-lomaacutesoztatott kuumllfoumlldoumln beacutekemisszioacutek kereteacuteben (IISS 2017 124‒125)

Az erőkivetiacuteteacutes ndash kibőviacutetett eacutertelmezeacutese szerint ndash tehaacutet nem csak fegyveres erővel eacutes nem csak aacutellami szinten hajthatoacute veacutegre A haacuteboruacute Carl von Clausewitz-feacutele definiacutecioacute-ja az erőkivetiacuteteacutes fogalma illetve alkalmazaacutesa annak mieacutertje szempontjaacuteboacutel is komoly segiacutetseacuteget ad szaacutemunkra bdquoA haacuteboruacute tehaacutet az erőszak alkalmazaacutesa aminek ceacutelja hogy az ellenfelet sajaacutet akaratunk teljesiacuteteacuteseacutere keacutenyszeriacutetsuumlkrdquo (Clausewitz 2013 39) Mindezt kiegeacutesziacutethetjuumlk egy maacutesik hadtudomaacutenyi klasszikus Sir Basil Henry Liddell Hart azon megaacutellapiacutetaacutesaacuteval amely szerint

bdquoA nagystrateacutegia ndash a magasabb strateacutegia ndash szerepe ugyanis az hogy koor-dinaacutelja eacutes iraacutenyiacutetsa a nemzet vagy az orszaacuteg-csoport minden erőforraacutesaacutet a haacuteboruacute politikai ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutere amelyet viszont az alapvető politika fogalmaz megrdquo (Liddell Hart 2002 493)

E keacutet klasszikus definiacutecioacutera illetve a maacuter hivatkozott amerikai meghataacuterozaacutesokra alapozva kimondhatoacute az hogy az erőkivetiacuteteacutes ndash beacutekeidőben eacutes haacuteboruacute eseteacuten is ndash egy aacutellam nemzet-koumlzi vagy nem kormaacutenyzati szervezet azon ceacutelboacutel veacutegzett ndash katonai gazdasaacutegi diplomaacute-ciai kulturaacutelis eacutes informaacutecioacutes ndash teveacutekenyseacutege hogy a megceacutelzott felet (aacutellam nemzetkoumlzi vagy nem kormaacutenyzati szervezet) sajaacutet akarata teljesiacuteteacuteseacutere keacutenyszeriacutetse Az erőkivetiacuteteacutes leacutenyegeacuteben tehaacutet az akarat eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek aacuteltalaacutenos eszkoumlze amelyet specifikusan a nem-zetkoumlzi kapcsolatokban alkalmaznak (A tanulmaacuteny a keacutesőbbiekben csak az aacutellami szintű erőkivetiacuteteacutessel foglalkozik)

2 Kikoumlzvetiacutetett bdquoszerződeacutesesrdquo doumlntő toumlbbseacuteguumlk katonai vagy rendőri feladatokat laacutet el

PB


Az aacutellamok erőkivetiacuteteacutesi keacutepesseacutegei

Veacutelemeacutenyem szerint mindoumlssze oumlt adattal viszonylag joacutel koumlruumlliacuterhatjuk egy aacutellam nemze-ti erejeacutet A nemzetkoumlzi rendszerben ezek az alaacutebbi adatok raacutevilaacutegiacutetanak az adott orszaacuteg eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető keacutepesseacutegeacutere

bull a neacutepesseacutegbull a teruumlletbull a nemzeti oumlssztermeacutek illetve annak egy főre eső oumlsszegebull a fegyveres erők leacutetszaacutemabull a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes illetve annak egy főre eső oumlsszege

A neacutepesseacuteg az aacutellam első szaacutemuacute erőforraacutesa amelynek ndash a teruumllettől eltekintve ndash doumlntő be-folyaacutesa van az oumlsszes toumlbbi keacutepesseacutegeacutere hiszen a lakossaacuteg aacutelliacutetja elő a nemzeti oumlssztermeacuteket amelynek egy reacutesze biztosiacutetja a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutest s a fegyveres erők szemeacutelyi aacutellomaacutenyaacutet is az aacutellampolgaacuterok koumlzuumll aacutelliacutetjaacutek ki A neacutepesseacuteg leacutelekszaacutema termeacuteszetesen nem minden fon-tos annak etnikai vallaacutesi illetve korcsoportonkeacutenti oumlsszeteacutetele is Nem neheacutez belaacutetni hogy egy etnikailag soksziacutenű vallaacutesilag megosztott orszaacuteg jelentős bdquoversenyhaacutetraacutenyban vanrdquo egy olyan nemzetaacutellammal szemben amely nagyobb belső koheacutezioacutejaacutera taacutemaszkodva komolyabb erőt keacutepes kifeleacute kifejteni (Az etnikailag eacutes vallaacutesilag soksziacutenű orszaacutegok toumlbbseacutege ndash legalaacutebbis a harmadik vilaacutegban ndash keacuteptelen erős hateacutekony kormaacutenyzati rendszert fenntartani) Azt sem szuumlkseacuteges bővebben indokolni mieacutert fontos hogy egy aacutellam neacutepesseacutegeacutenek ideaacutelis legyen a korcsoportonkeacutenti oumlsszeteacutetele Ha ugyanis tuacutel sok az eltartott azaz a taacutersadalom oumlregszik vagy eacuteppenseacuteggel rengeteg a gyermek eacutes neacutepesseacutegrobbanaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk akkor az orszaacutegot megint elsősorban a sajaacutet belső probleacutemaacutei koumltik le Az eloumlregedő (elsősorban euroacutepai) taacutersadal-maknak a neacutepesseacuteg fogyaacutesaacuteboacutel adoacutedoacutean egyre nehezebb fenntartani gazdasaacutegi egyensuacutelyukat a nemzeti oumlssztermeacutek noumlvekedeacutese lelassulhat vagy akaacuter csoumlkkenő tendencia is jelentkezhet mikoumlzben a nyugdiacutej- eacutes egeacuteszseacutegbiztosiacutetaacutesi kiadaacutesok gyorsan noumlvekednek Teteacutezi a gondokat hogy az eacuterintett aacutellamoknak mindezzel paacuterhuzamosan folyamatosan csoumlkken a vilaacutegpolitikai vilaacuteggazdasaacutegi suacutelya is A dinamikusan neacutepesedő orszaacutegokban a rengeteg gyermek egeacutesz-seacuteguumlgyi ellaacutetaacutesa oktataacutesa keacutesőbb pedig munkaacutehoz juttataacutesa (joumlvőkeacutep biztosiacutetaacutesa) jelent ko-moly neheacutezseacutegeket (Kaiser 2011a) Joacutel laacutethatoacute tehaacutet hogy ndash ezekben az esetekben is ndash a belső probleacutemaacutek a kuumllső eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutestől vonnak el folyamatosan forraacutesokat Fontos tehaacutet az aktiacutev koruacute munkaerő ndash a termeleacutesben reacuteszt vevő korosztaacutely ndash eacutes az eltartottak ndash gyermekek eacutes nyugdiacutejasok ndash koumlzoumltti megfelelő araacuteny (Legalaacutebb keacutet aktiacutev koruacutera esik egy eltartott) Ha ez fennaacutell akkor az aacutellam elsődleges feladatai (a lakossaacuteg biztonsaacutegaacutenak megfelelő eacuteletkoumlruumll-meacutenyeinek ndash egeacuteszseacuteguumlgy koumlzművek oktataacutes kultuacutera stb ndash megteremteacutese) mellett az azok biztosiacutetaacutesaacutehoz kuumllső fenyegeteacutessel szembeni megveacutedeacuteseacutehez szuumlkseacuteges erőforraacutesokon feluumll is rendelkezhet olyan tartaleacutekokkal amelyekkel aktiacutev kuumllpolitikaacutet veacutegezhet s offenziacuteven al-kalmazhatja a fegyveres erőit azaz erőkivetiacuteteacutest hajthat veacutegre

A teruumllet (meacuteret illetve az aacutellam domborzata eacutes viacutezrajza foumlldrajzi fekveacutese kliacutemaacuteja) a termeacuteszeti erőforraacutesokhoz ndash eacutedesviacutez termőfoumlld aacutesvaacutenyi nyersanyagok ndash valoacute hozzaacutefeacutereacutest jelenti A nagy teruumllet aacuteltalaacuteban jelentősebb erőforraacutesokat hordoz de bizonyos esetek-ben ndash a sivatagos feacutelsivatagos illetve arktikus teacuterseacutegekben ndash meacuteg ez sem garancia arra hogy a legalapvetőbb termeacuteszeti erőforraacutesok azaz a folyeacutekony halmazaacutellapotuacute eacutedesviacutez eacutes a termőfoumlld a kellő (szuumlkseacuteges) mennyiseacutegben rendelkezeacutesre aacutelljon (Kaiser 2011b)

PB


(Ratzel 1882) (Ratzel 1897) Sok nyersanyagot ki lehet vaacuteltani maacutessal a kőolajat peacuteldaacuteul a szeacutennel vagy a foumlldgaacutezzal esetleg a meguacutejuloacute energiahordozoacutekkal az aceacutel helyett ndash bi-zonyos esetekben ndash hasznaacutelhatunk alumiacuteniumot vagy műanyagokat stb Az eacutedesviacuteznek vagy a termőfoumlldnek ellenben nincs bdquohelyettesiacutetőjerdquo a maga nemeacuteben mind a kettő paacuteratlan eacutes poacutetolhatatlan nincs alternatiacutevaacuteja3 Persze a globaacutelis vilaacuteggazdasaacutegban ma maacuter megold-hatoacute az eacutelelmiszerek vagy az ivoacuteviacutez ad abszurdum a termőfoumlld nagy volumenű importja de ez hatalmas meacuteretű fuumlggőseacuteghez vezet amely extreacutem esetekben korlaacutetozza korlaacutetoz-hatja a behozatalra szoruloacute aacutellam oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet ndash laacutesd az eacutelelmiszer szempontjaacuteboacutel abszoluacutet importfuumlggő Katar helyzeteacutet napjainkban (Alkhalisi 2017) Ha veacutegigneacutezzuumlk az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutet akkor joacutel laacutethatoacute hogy az igazaacuten sikeres aacutellamok birodalmak bőseacuteges hozzaacute-feacutereacutessel rendelkeztek a taacutersadalmaik fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges legalapvetőbb termőfoumlldhoumlz eacutes eacutedesviacutezhez (Ha kezdetben nem is birtokoltaacutek de hamar elfoglaltaacutek az ezekben gazdag teruumlleteket amelyek a fennmaradaacutesukhoz noumlvekedeacutesuumlkhoumlz neacutelkuumlloumlzhetetlenek voltak) Termeacuteszetesen ezen keacutet erőforraacutes mellett tovaacutebbi ndash minden toumlrteacutenelmi korszakban maacutes eacutes maacutes ndash nyersanyagok rendelkezeacutesre aacutellaacutesa is fontos (volt) A fa a szeacuten a kőolaj a reacutez a vas az alumiacutenium eacutes oumltvoumlzőik vagy a ritka foumlldfeacutemek illetve az arany ezuumlst eacutes platina meghataacuterozoacuteak voltak illetve napjainkban is meghataacuterozoacutek a gazdasaacutegi fejlődeacutes szempont-jaacuteboacutel de ezek folyamatos biztosiacutetaacutesaacutehoz megfelelő meacuteretű eacutes fekveacutesű teruumllet szuumlkseacuteges vagy olyan kuumllkereskedelem-orientaacutelt gazdasaacuteg amely keacutepes ezeket fenntarthatoacute aacuteron eacutes folyamatosan beszerezni Eacutevezredeken keresztuumll egeacuteszen a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacuteig bevaacutelt moacutedja volt az aacutellam teruumlleteacutenek hoacutediacutetoacute haacuteboruacuteval valoacute megnoumlveleacutese Ma maacuter azon-ban ndash szerencseacutere ndash ez nem elfogadott eszkoumlz eacutes ndash legalaacutebbis nyiacuteltan ndash egyik nagyhatalom sem alkalmazza (Findlay OrsquoRourke 2010) (Tekintsuumlnk most el az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute nyiacutelt ndash hibrid haacuteboruacuteba bdquocsomagoltrdquo ndash agresszioacutejaacutetoacutel Ukrajna ellen) Napjainkban a globaacutelis kliacutemavaacuteltozaacutes illetve az emberiseacuteg leacutelekszaacutemaacutenak robbanaacutesszerű noumlvekedeacutese kuumlloumlnoumlsen fontossaacute teszi az alapvető termeacuteszeti erőforraacutesok birtoklaacutesaacutet Az eacutedesviacutez eacutes a termőfoumlld eacuterteacuteke ndash mivel ezek mennyiseacutege sajnos nem noumlvekszik a neacutepesseacuteggel hanem inkaacutebb fogy tovaacutebbaacute szennyeződik ndash egyre inkaacutebb feleacuterteacutekelődik (Kaiser 2011b 18‒21) Mindezek feacute-nyeacuteben talaacuten nem veacuteletlen hogy az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecsa (BT) mind az oumlt aacutellandoacute tagja doumlntően a meacuterseacutekelt eacuteghajlati zoacutenaacuteban fekszik eacutes mindegyik bőseacuteges a sajaacutet neacutepesseacutege igeacutenyeit kieleacutegiacuteteni keacutepes eacutedesviacutez- illetve termőfoumlldkeacuteszletek felett rendelkezik

A nemzeti oumlssztermeacutek mutatja meg hogy miből bdquogazdaacutelkodhatrdquo egy aacutellam Mekkora erő-forraacutesokat tud szeacutetosztani felhasznaacutelni műkoumldeacutese alapfeladatai ellaacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Mennyi jut eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutesre azaz aktiacutev kuumllpolitikaacutera a fegyveres erőkre kuumlloumlnoumlsen az uacutegy-nevezett expediacutecioacutes keacutepesseacutegek kieacutepiacuteteacuteseacutere Mennyi peacutenzt koumllthet maacutes aacutellamok kuumlloumlnfeacutele eacuterdekcsoportok nemzetkoumlzi szervezetek nagyvaacutellalatok stb joacuteindulataacutenak megvaacutesaacuterlaacutesaacutera (befekteteacutesek segeacutelyek taacutemogataacutesok stb formaacutejaacuteban) Azaz mekkora befolyaacutest tud bdquovaacute-saacuterolnirdquo magaacutenak a vilaacutegban4 Nem mindegy persze hogy mekkora neacutepesseacuteg aacutelliacutetotta elő a nemzeti oumlssztermeacuteket ezeacutert azt is fontos tudni hogy mekkora annak egy főre eső reacutesze5

3 Bővebben laacutesd Glied (2010 7‒66)4 Peacuteldaacuteul 2016-ban a Kiacutenai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg vaacutesaacuterloacuteerő-paritaacuteson szaacutemiacutetott nemzeti oumlssztermeacuteke meghaladta

a 21 140 milliaacuterd dollaacutert Kiribatieacute pedig ugyanekkor 211 millioacute dollaacuter koumlruumll volt (CIA 2016a) A keacutet aacutellam nemzeti oumlssztermeacuteke koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg leacutenyegeacuteben szaacutezezerszeres volt

5 2016-ban ez az adat Kiacutenaacuteban 14 600 Kiribatiban pedig 1800 amerikai dollaacuter volt Katarban ellenben 129 700-ra ruacutegott (CIA 2017b)

PB


Az egy főre eső nemzeti oumlssztermeacutek az aacutellamok fejlettseacutegeacutenek gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek egyik legfontosabb meacuterőszaacutema leacutenyegeacuteben megadja a technika illetve az oktataacutes sziacutenvonalaacutet az adott orszaacutegban Mineacutel magasabb ez az oumlsszeg annaacutel fejlettebb eacutes hateacutekonyabb a gazdasaacuteg hiszen magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű a vilaacutegpiacon joacutel eacuterteacutekesiacutethető termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutera keacutepes Mineacutel kisebb az egy főre eső eacuteves nemzeti oumlssztermeacutek annaacutel nagyobb araacutenyban eacuteli azt fel direkt moacutedon a lakossaacuteg azaz annaacutel kevesebb jut az adott orszaacuteg műkoumldeacuteseacutenek finansziacutero-zaacutesaacutera Mineacutel magasabb ez az oumlsszeg annaacutel toumlbb jut araacutenyaiban is az aacutellamnak iacutegy az toumlbbet fordiacutethat eacuterdekei kuumllső eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere azaz erőkivetiacuteteacutesre is

A fegyveres erők leacutetszaacutema illetve azzal szoros oumlsszhangban a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes nagysaacutega az eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutes egyik legkemeacutenyebb formaacutejaacuteban mutatja meg az aacutellam keacutepesseacutegeit A 21 szaacutezadra a fegyveres erőszak alkalmazaacutesa ndash legalaacutebbis aacutellami szinten aacutellamok koumlzoumltt ndash egyre keveacutesbeacute bevett megoldaacutes a neacutezetelteacutereacutesek rendezeacuteseacutere vagy a nem-zeti eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere A nem aacutellami szinten zajloacute konfliktusok (polgaacuterhaacuteboruacutek felkeleacutesek) szaacutema azonban nem csoumlkkent eacutes ezzel egyenes araacutenyban egyre komolyabb teher a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a beacutekekikeacutenyszeriacutető beacutekefenntartoacute illetve beacuteke-eacutepiacutető misszioacutekban valoacute reacuteszveacutetel amely elsősorban ndash meacuteg mindig ndash a fegyveres erők fel-adatkoumlreacutebe tartozik (Resperger Kiss Somuti 2013) A fegyveres erők legfontosabb első szaacutemuacute feladata azonban meacuteg ma is a haza veacutedelme amelyhez megfelelő (elrettentő) meacute-retű keacutepesseacutegekre van szuumlkseacuteg (HM 2012 17) Fontos a megfelelő leacutetszaacutem Akaacutermilyen modern is egy aacutellam fegyveres ereje bizonyos mennyiseacutegű szemeacutelyi aacutellomaacutenyra mindig szuumlkseacutege lesz Teruumlletet elfoglalni ellenőrizni vagy megtartani csak (loumlveacuteszgyalogos) katonaacutek tudnak nekik viszont ehhez szuumlkseacuteguumlk van oumlsszhaderőnemi (leacutegi tengeri) illet-ve oumlsszfegyvernemi (tuumlzeacuterseacutegi logisztikai harckocsizoacute csapatrepuumllő stb) taacutemogataacutesra A bevethető haderő leacutetszaacutemaacutet emellett a klasszikus haacutermas szabaacutely szerint kell megha-taacuterozni (Egy harcol egy kikeacutepzeacutesen vanfelkeacuteszuumll egy pedig pihen) Az erőkivetiacuteteacutesre hasznaacutelhatoacute reacutesz raacuteadaacutesul joacuteval kevesebb mint a rendelkezeacutesre aacutelloacute fegyveres erők leacutetszaacute-maacutenak harmada hiszen nem vethetjuumlk be mindet egyszerre ugyanis a beacutekeidőben bevett alapfeladatok (a haza veacutedelme kutataacutes-menteacutes a katasztroacutefaveacutedelemben valoacute reacuteszveacutetel stb) veacutegrehajtaacutesa is jelentős aacutellomaacutenyt kiacutevaacuten meg (HM 2012 17‒18) A nagy leacutetszaacutem azonban oumlnmagaacuteban mit sem eacuter ha ehhez nem paacuterosul megfelelő szervezettseacuteg korszerű fegyverzet eacutes felszereleacutes Ez utoacutebbit a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes mutatja meg szaacutemunkra kuuml-loumlnoumlsen annak az egy lakosra lebontott reacutesze Mineacutel nagyobb ez az oumlsszeg annaacutel jobb korszerűbb a fegyverzet a rendelkezeacutesre aacutelloacute eszkoumlzpark s annaacutel magasabb a fegyveres erők aacutellomaacutenyaacutenak joumlvedelme

A tanulmaacuteny terjedelmi kereteire valoacute tekintettel a vizsgaacutelatot hat orszaacutegra szűkiacute-tettem amelyek koumlzuumll oumlt az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecs aacutellandoacute tagja s egyben deklaraacutelt atomhatalom azaz a vilaacutegpolitika aktiacutev alakiacutetoacuteja Felvetődik viszont a keacuterdeacutes hogy mit keres India ezen a listaacuten illetve maacutes aacutellamokkal mieacutert nem bőviacutetettem a koumlrt Indiaacutet aacuteltalaacute-nos jellemzői illetve kuumlloumlnleges keacutepesseacutegei emelik ki a vilaacuteg orszaacutegai koumlzuumll (nem aacutellandoacute tagja a BT-nek) A vilaacuteg ndash egyelőre ndash maacutesodik legnagyobb neacutepesseacutege hetedik legnagyobb teruumllete vaacutesaacuterloacuteerő-paritaacuteson szaacutemiacutetott harmadik legnagyobb nemzeti oumlssztermeacuteke (CIA 2017c) illetve maacutesodik legnagyobb leacutetszaacutemuacute fegyveres ereje valamint oumltoumldik leg-magasabb veacutedelmi koumlltseacutegveteacutese (IISS 2017 553‒559) oumlnmagaacuteban is elegendőnek tűnhet erre aacutem emellett maacutes okok is vannak Amellett hogy India egyre markaacutensabban fogal-mazza meg igeacutenyeacutet az ENSZ BT aacutellandoacute tagsaacutegaacutera nyomoacutes eacuterv az is hogy rendelkezik

PB


nukleaacuteris fegyverrel6 Uacutejdelhi emellett az atomfegyver ceacutelba juttataacutesaacutera alkalmas olyan speciaacutelis fegyverrendszert ndash nukleaacuteris meghajtaacutesuacute ballisztikus rakeacutetahordozoacute tenger-alattjaacuteroacutet ndash rendszeresiacutetett amelynek oumlnerőből toumlrteacutenő kifejleszteacuteseacutere Indiaacuten kiacutevuumll csak az ENSZ BT oumlt aacutellandoacute tagja volt keacutepes (Kristensen Norris 2015) Ezenfeluumll rendelkezik olyan nem nukleaacuteris erőkivetiacuteteacutesre alkalmas platformokkal amelyek nyomateacutekosan alaacute-taacutemasztjaacutek Uacutejdelhi noumlvekvő globaacutelis aktivitaacutesaacutet (laacutesd 1 taacuteblaacutezat) Mindezek utaacuten neacutezzuumlk meg annak a hat aacutellamnak a főbb adatait amelyeknek globaacutelis eleacutereacutesi keacutepesseacutegei vannak

1 taacuteblaacutezatA vilaacuteg hat legjelentősebb erőkivetiacuteteacutesi keacutepesseacuteggel rendelkező orszaacutegaacutenak alapvető adatai

eacutes azok egymaacuteshoz viszonyiacutetott sorrendje

Orszaacuteg Teruumllet (km2) Neacutepesseacuteg (fő)

Vaacutesaacuterloacuteerő-paritaacuteson szaacutemiacutetott nemzeti oumlssztermeacutek

(milliaacuterd USD) illetve egy főre eső

nemzeti oumlssztermeacutek (USD)

A fegyveres erők

leacutetszaacutema (fő)

Veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes

(milliaacuterd USD) illetve egy főre

eső veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes

(USD)Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok 9 833 517 (2) 323 995 528 (3) 18 560 (2) 57 300 (1) 1 347 300 (3) 604 (1) 1866 (1)

Kiacutenai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg 9 596 960 (3) 1 373 541 278 (1) 21 140 (1) 14 600 (5) 2 183 000 (1) 145 (2) 105 (5)

Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute 17 098 242 (1) 142 355 415 (4) 3751 (4) 26 100 (4) 831 000 (4) 466 (6) 328 (4)

Francia Koumlztaacutersasaacuteg 643 801 (5)6 66 836 154 (5) 2699 (6) 42 400 (3) 202 950 (5) 472 (5) 706 (3)

Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 243 610 (6) 64 430 428 (6) 2788 (5) 42 500 (2) 152 350 (6) 525 (3) 815 (2)

Indiai Koumlztaacutersasaacuteg 3 287 263 (4) 1 266 883 598 (2) 8721 (3) 6700 (6) 1 395 100 (2) 511 (4) 40 (6)

Forraacutes A szerző sajaacutet szerkeszteacutese (CIA 2017d) eacutes (IISS 2017) alapjaacuten

A vizsgaacutelt orszaacutegok eseteacuteben maacuter a heacutet alapvető adat alapjaacuten is joacutel laacutetszik a koumlztuumlk leacutevő jelentős keacutepesseacutegbeli kuumlloumlnbseacuteg Jelenleg meacuteg mindig kiemelkedik a bdquomezőnybőlrdquo az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok kuumlloumlnoumlsen az egy főre eső nemzeti oumlssztermeacuteket illet-ve a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutesre vonatkozoacute adatokat tekintve Előnye azonban folyamatosan csoumlkken a Kiacutenai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg gyors gazdasaacutegi fejlődeacuteseacutenek koumlszoumlnhetően amely bruttoacute nemzeti oumlssztermeacutekben maacuter az USA eleacute keruumllt Jelentős viszont Peking lemaradaacutesa az egy főre eső nemzeti oumlssztermeacutek tovaacutebbaacute a veacutedelmi koumlltseacutegveteacutes eseteacuteben Oroszorszaacuteg csak teruumlleteacutet tekintve vetekedhet a bdquoranglistardquo első keacutet helyezettjeacutevel Neacutepesseacutegeacutet tekintve csak negyedik s igaz ez hadereje leacutetszaacutemaacutera is gazdasaacutegi valamint veacutedelmi koumlltseacutegveteacutesi adatai pedig leacutenyegeacuteben az euroacutepai aacutellamokkal Franciaorszaacuteggal Nagy-Britanniaacuteval helyezik egy szintre Utoacutebbiak folyamatosan szakadnak le az első haacuterom orszaacutegtoacutel ndash kuumlloumlnoumlsen szembetűnő ez a visszaeseacutes egykori globaacutelis nagyhatalmi (gyarmatbirodalmi) staacutetuszukhoz

6 Hivatalosan hatodikkeacutent tett szert erre a keacutepesseacutegre hiszen Izrael ndash amely veacutelhetően előbb rendszeresiacutetett ilyen fegyvert ndash a mai napig sem deklaraacutelta hogy rendelkezik nukleaacuteris fegyverrel

7 A tengerentuacuteli teruumlletekkel

PB


keacutepest Ezek a trendek a joumlvőben sem fognak vaacuteltozni India ndash főleg gazdasaacutegi elmaradott-saacutega miatt ndash egyelőre jelentősen le van maradva meacuteg a bdquokoumlzeacutepmezőnyberdquo tartozoacute euroacutepai aacutellamokhoz keacutepest is ugyanakkor akaacuter koumlzeacuteptaacutevon is eleacutejuumlk keruumllhet (NIC 2017 31‒44)

Katonai erőkivetiacuteteacutesi keacutepesseacutegek

A katonai erőkivetiacuteteacutes legmarkaacutensabb eleme a toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek birtoklaacutesa ezek koumlzuumll is a legfontosabb a nukleaacuteris fegyverrendszerek szolgaacutelatban tartaacutesa Az atomfegyver oumlnmagaacuteban mit sem eacuter a megfelelő ceacutelba juttatoacute eszkoumlz neacutelkuumll A nukleaacuteris robbanoacutefejek hor-dozoacuteeszkoumlzeit ndash (interkontinentaacutelis) ballisztikus rakeacutetaacutek repuumllőgeacutepek rakeacutetahordozoacute tenger-alattjaacuteroacutek ndash oumlsszefoglaloacutean nukleaacuteris maacutes neacuteven hadaacuteszati triaacutednak nevezzuumlk (OASD[NCBNM] 2011 292) Mivel a triaacuted elemei az interkontinentaacutelis ballisztikus rakeacutetaacutektoacutel eltekintve hagyomaacutenyos erőkivetiacuteteacutesre is alkalmasak ezeacutert azok mennyiseacutegeacutet a 3 taacuteblaacutezatban adom meg

2 taacuteblaacutezatNukleaacuteris robbanoacutefejek szaacutema (a raktaacuterkeacuteszletekkel egyuumltt)

Orszaacuteg MennyiseacutegOroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute 7000Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok 6800Francia Koumlztaacutersasaacuteg 300Kiacutenai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg 270Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 215Indiai Koumlztaacutersasaacuteg 110‒120

Forraacutes A szerző sajaacutet szerkeszteacutese (Kristensen Norris 2017) alapjaacuten

A nukleaacuteris fegyverek fegyverrendszerek tereacuten elsoumlprő az Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute eacutes az Ame-rikai Egyesuumllt Aacutellamok foumlleacutenye meacuteg uacutegy is hogy mind a keacutet aacutellam tiacutezezreacutevel vonta ki a nukleaacuteris robbanoacutefejeket a hideghaacuteboruacute veacutege oacuteta 1986-ban toumlbb mint 70 ezer nukleaacuteris fegyver aacutellt hadrendben 2017 elejeacuten viszont maacuter bdquocsakrdquo nagyjaacuteboacutel 14 900 Akkor is eacutes most is a robbanoacutefejek toumlbb mint 90-a keacutet orszaacuteg (USA illetve a SzovjetunioacuteOroszorszaacuteg) birtokaacuteban volt A maacutesik neacutegy vizsgaacutelt aacutellam csak a minimaacutelisan eleacutegseacuteges elrettenteacuteshez szuumlkseacuteges mennyiseacuteget tartja hadrendben A fenti hat orszaacutegon kiacutevuumll ndash veacutelhetően ndash tovaacuteb-bi haacuterom aacutellam rendelkezik meacuteg nukleaacuteris robbanoacutefejekkel Pakisztaacuten koumlruumllbeluumll 120‒130 Izrael pedig mintegy 80 darabbal a Koreai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg eseteacuteben viszont csak egymaacutes-nak ellentmondoacute becsleacutesekkel talaacutelkozhatunk (Kristensen Norris 2017)

Mieacutert joacute mire hasznaacutelhatoacute az atomfegyver Birtokaacuteban egy aacutellam olyan veacutegső eszkoumlz-zel rendelkezik amellyel ndash elfogadhatatlan meacuterteacutekű pusztiacutetaacutessal fenyegetve ellenseacutegeit ndash ga-rantaacutelni tudja oumlnnoumln tuacuteleacuteleacuteseacutet Eacuteszak-Korea eseteacuteben peacuteldaacuteul egyeacutertelműen ez magyaraacutezza hogy a vilaacuteg egyik legszegeacutenyebb orszaacutega ahol a lakossaacuteg toumlmegei eacuteheznek napi szinten mieacutert aacuteldozott elkeacutepesztő oumlsszegeket hogy atomfegyverre illetve az azt hordozni keacutepes ballisztikus rakeacutetaacutekra tegyen szert (Haacuteda Peacuteczeli Taacutelas 2017) Nyilvaacuten a vizsgaacutelt hat aacutel-lam nem szorul raacute ilyen szinten az atomfegyverei jelentette biztonsaacutegi garanciaacutera ndash ugyanis bőven eleacuteg maacutes keacutepesseacuteg birtokaacuteban vannak ndash de a nemzetkoumlzi kapcsolatokban azeacutert min-denki pontosan tisztaacuteban van nukleaacuteris arzenaacuteljuk keacutepesseacutegeivel is

PB


3 taacuteblaacutezatGlobaacutelis eleacutereacutest lehetőveacute teacutevő erőkivetiacutető platformok (fegyverrendszerek)

Rep uumllő- geacutep-

hordozoacute

Nukleaacuteris meghajtaacutesuacute

tenger-alattjaacuteroacute (balliszti-

kus rakeacuteta-hordozoacutetaacutemadoacute)

Nagy hatoacutetaacute-volsaacuteguacute

bom-baacutezoacute

repuumllő-geacutep

Nagy partra szaacutelliacute-toacute hajoacute

(rohamha-joacute partra

szaacutelliacutetoacute dokkhajoacute)

Rakeacutetaacutes cirkaacuteloacute romboloacute eacutes fre-

gatt

Strateacutegiai szaacutelliacutetoacute repuumllő-

geacutep

Leacutegi utaacuten-toumlltő

repuumllő-geacutep

Nagy hatoacutetaacute-volsaacuteguacute piloacuteta

neacutelkuumlli repuumllő-

geacutep

Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok

10 + 1 tartaleacutek

68(14 + 54) 157 33 + 7

tartaleacutek 93 269 625 637

Kiacutenai Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg 1 9

(4 + 5) 150 4 78 ~20 ~20

Oroszorszaacutegi Foumlderaacutecioacute 1 39

(13 + 26) 139 minus 35 111 15

Francia Koumlztaacutersasaacuteg 1 10

(4 + 6) minus 3 23 9 14 7

Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg minus 11

(4 + 7) minus 6 19 19 14 10

Indiai Koumlztaacutersasaacuteg 1 2

(1 + 1) minus 1 27 34 6 13

Forraacutes A szerző sajaacutet szerkeszteacutese (IISS 2017) alapjaacuten

Ha megneacutezzuumlk a nagy hatoacutetaacutevolsaacuteguacute katonai erőkivetiacuteteacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzoumlket plat-formokat akkor a hat vizsgaacutelt aacutellam vonatkozaacutesaacuteban is elsoumlprő az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok hegemoacuteniaacuteja (Nem is beszeacutelve a vilaacuteg oumlsszes toumlbbi aacutellamaacuteval szemben) Napjaink nagyhatalmainak egyik legfontosabb keacutepesseacutege katonai erejuumlk globaacutelis kivetiacuteteacutese amely-nek legmarkaacutensabb ndash logisztikai szempontboacutel legnagyobb kapacitaacutesuacute ndash reacutesze a tengeri szaacutelliacutetaacutesi haditengereacuteszeti kapacitaacutes A haditengereacuteszet alkalmazaacutesa reacutegi toumlrteacutenelmi muacuteltra tekint vissza lehetőveacute tette a gyarmatbirodalmak kialakulaacutesaacutet jelentős befolyaacutest gyakorolt a vilaacuteghaacuteboruacutek alakulaacutesaacutera de meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a hideghaacuteboruacuteban is s fontos eleme napjaink (katonai) strateacutegiai gondolkodaacutesaacutenak is (Kennedy 2004) Kezdjuumlk tehaacutet a legfontosabb haditengereacuteszeti erőkivetiacutető platformokkal

Repuumllőgeacutep-hordozoacuteboacutel Washington toumlbb mint keacutet eacutes feacutelszer toumlbb darabbal rendelkezik (tiacutez aktiacutev illetve egy tartaleacutekban leacutevő egyseacuteggel) mint az oumlt maacutesik aacutellam egyuumlttveacuteve (neacutegy-gyel) raacuteadaacutesul az amerikai hajoacutek keacutepesseacutegei messze meghaladjaacutek baacutermelyik konkurens tiacutepus harceacuterteacutekeacutet8 Tovaacutebb noumlveli Washington ilyen jellegű foumlleacutenyeacutet az a kilenc helikopteres deszanthordozoacute (rohamhajoacute) amelyek keacutepesseacutegei ndash meacuteret repuumllőezred eszkoumlzszaacutema ndash meg-koumlzeliacutetik a toumlbbi orszaacuteg repuumllőgeacutep-hordozoacuteinak hasonloacute adatait Ha a jelenleg aacutetadaacutes alatt

8 Az amerikai repuumllőgeacutep-hordozoacutek repuumllőezredeinek 55 db FA‒18 Hornet vadaacuteszbombaacutezoacute geacutepe 4‒4 db EA‒18G Growler elektronikai hadviseleacutesre kialakiacutetott repuumllőgeacutepe illetve E2‒CD Hawkeye leacutegteacuterellenőrző repuumllőgeacutepe valamint 6 db H‒60 Seahawk helikoptere van Amennyiben csak a vadaacuteszbombaacutezoacute geacutepeket neacutezzuumlk akkor azok mennyiseacutege alig kevesebb mint amennyivel Ausztria (15 db) Szlovaacutekia (12 db) Magyarorszaacuteg (14 db) Szerbia (7 db) Horvaacutetorszaacuteg (9 db) eacutes Szloveacutenia (0 db) egyuumltt rendelkezik (IISS 2017) Az amerikai tiacutepusnak ugyanakkor joacuteval nagyobb a harceacuterteacuteke mint azoknak ndash az esetenkeacutent joacutecskaacuten elavult vagy csak korlaacutetozott keacutepesseacutegekkel rendelkező ndash geacutepeknek amelyeket hazaacutenkban eacutes a koumlrnyező orszaacutegokban hasznaacutelnak

PB


aacutelloacute illetve eacutepuumllő egyseacutegeket is figyelembe vesszuumlk akkor neacutemileg csoumlkken az amerikai foumlleacuteny Egy brit egyseacuteg nemsokaacutera szolgaacutelatba aacutell illetve tovaacutebbi egy eacutepuumll Egy kiacutenai egyseacuteg szinteacuten csapatproacutebaacuten van kettő () pedig eacutepuumll valamint egy indiai hordozoacute is keacuteszuumllőfeacutelben van Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok ugyanakkor jelenleg csak egy ilyen tiacutepusuacute egyseacuteget eacutepiacutet amelynek szolgaacutelatba aacutelliacutetaacutesakor a legreacutegebbi repuumllőgeacutep-hordozoacutet ndash legalaacutebbis az ed-digi gyakorlat szerint ndash biztosan kivonjaacutek a szolgaacutelatboacutel Tehaacutet 2024-re ndash elvileg ndash maacuter egyenlő lesz a darabszaacutem de ekkor maacuter tiacutez rohamhajoacute aacutell majd szolgaacutelatban az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok Haditengereacuteszeteacutenek koumlteleacutekeacuteben (Az amerikai tiacutepusok minőseacutegi foumlleacute-nye tovaacutebbra is fenn fog aacutellni)

Nukleaacuteris meghajtaacutesuacute tengeralattjaacuteroacuteboacutel az USA 68 darabjaacuteval a maacutesik oumlt aacutellam 72 darabot tud szembeaacutelliacutetani A minőseacutegi foumlleacuteny itt nem annyira egyeacutertelmű mint a re-puumllőgeacutep-hordozoacutek eseteacuten de azzal nem vaacutellalunk nagy kockaacutezatot ha azt mondjuk hogy koumlruumllbeluumll a vilaacuteg toumlbbi reacutesze egyuumltt tudja azt ebben a kategoacuteriaacuteban amit az amerikaiak egyeduumll Mivel a hadaacuteszati keacutepesseacuteg (neacutegy orszaacuteg eseteacuteben triaacuted) reacuteszekeacutent a ballisztikus rakeacutetahordozoacute tengeralattjaacuteroacutek mind a hat vizsgaacutelt orszaacutegban kiemelt szerepet toumlltenek be ezeacutert ebben a kategoacuteriaacuteban nincs ndash legalaacutebbis mennyiseacutegi szempontboacutel ndash amerikai erőfoumlleacuteny A US Navy 14 egyseacutegeacutevel szemben a maacutesik oumlt orszaacutegnak 26 ilyen fegyverrendszere van A nukleaacuteris meghajtaacutesuacute taacutemadoacute (reacutegebbi nevuumlkoumln vadaacutesz-) tengeralattjaacuteroacutek eseteacuteben viszont teljesen maacutes a helyzet hiszen az 54 amerikai egyseacuteggel szemben csak 45 szolgaacutel a maacutesik oumlt aacutellamban A fennaacutelloacute helyzet a koumlzeljoumlvőben (2025-ig) nem fog eacuterdemben vaacuteltozni

A hadaacuteszati bombaacutezoacutek eseteacuteben az orosz eacutes az amerikai keacutepesseacutegek leacutenyegeacuteben meg-egyeznek egymaacutessal azzal a fenntartaacutessal hogy a 20 db B‒2A Spirit lopakodoacute bombaacutezoacute teljesen maacutes minőseacuteget jelent mint baacutermelyik orosz tiacutepus A mennyiseacutegre soknak tűnő 150 kiacutenai geacutep viszont a Xian H‒6 kuumlloumlnfeacutele vaacuteltozataiboacutel keruumll ki amelyek keacutetseacutegtelen hogy 6000 km koumlruumlli hatoacutetaacutevolsaacuteggal rendelkeznek aacutem a tiacutepus a Tu‒16 bombaacutezoacute korszerűsiacute-tett bdquokloacutenjakeacutentrdquo ndash amelyet a Szovjetunioacute maacuter az oumltvenes eacutevekben sorozatban gyaacutertott ndash nem tekinthető korszerűnek Ezt Pekingben is tudjaacutek iacutegy ndash egyes forraacutesok szerint ndash maacuter javaacute-ban zajlik a vaacuteltoacutetiacutepus tervezeacutese (Military-Todaycom sda) (Military-Todaycom sdb) Franciaorszaacuteg Nagy-Britannia eacutes India nem rendelkeznek ilyen fegyverrel eacutes hosszuacute taacutevuacute terveikben sem szerepel a rendszeresiacuteteacutesuumlk

A nagymeacuteretű partra szaacutelliacutetoacute hajoacutek eseteacuteben megint tekinteacutelyes amerikai tuacutelsuacutelyroacutel beszeacutelhetuumlnk hiszen miacuteg Washington 33 egyseacuteg felett rendelkezik illetve tovaacutebbi heacutet ha-joacuteja tartaleacutekban aacutell addig a maacutesik oumlt orszaacuteg csak 14-et tart hadrendben Moszkvaacutenak ndash je-lenleg ndash egyetlen egy ilyen kategoacuteriaacutejuacute hajoacuteja sincs Raacuteadaacutesul az amerikai tiacutepusok joacuteval nagyobbak ergo toumlbb katonaacutet eacutes felszereleacutest tudnak szaacutelliacutetani tovaacutebbaacute toumlbb valamint na-gyobb kapacitaacutesuacute deszantnaszaacuteddal illetve helikopterrel rendelkeznek

A nagymeacuteretű felsziacuteni kiacuteseacuterőegyseacutegek eseteacuten 93 amerikai egyseacuteg aacutell szemben 182 ha-sonloacute kategoacuteriaacutejuacute kiacutenai orosz indiai francia eacutes brit egyseacuteggel Darabszaacutemra tehaacutet koumlzel keacutetszer annyi rakeacutetafegyverzetű cirkaacuteloacuteval romboloacuteval eacutes fregattal rendelkezik a maacutesik oumlt orszaacuteg aacutem a korszerűseacuteg meacuteret eacutes kapacitaacutesok (elektronika fegyverzet hatoacutetaacutevolsaacuteg) tereacuten itt is jelentős amerikai foumlleacutenyről beszeacutelhetuumlnk

Az uacutegynevezett strateacutegiai (neheacutez) szaacutelliacutetoacute repuumllőgeacutepek a leacutegi utaacutentoumlltő repuumllőgeacutepek valamint a nagy hatoacutetaacutevolsaacuteguacute piloacuteta neacutelkuumlli repuumllőgeacutepek (koumlzismertebb nevuumlkoumln droacute-nok) eseteacuten szinteacuten doumlbbenetes az Egyesuumllt Aacutellamok foumlleacutenye Sorrendben Washington 269 db repuumllőgeacutepe aacutell szemben a maacutesik oumlt aacutellam 193 db szaacutelliacutetoacutegeacutepeacutevel illetve az USA

PB


625 db leacutegi utaacutentoumlltő repuumllőgeacutepeacutevel szemben a toumlbbi vizsgaacutelt aacutellam csak mintegy 70 db-bal rendelkezik (Ugyanakkor a jelenleg zajloacute főleg kiacutenai eacutes orosz fejleszteacutesek beszerzeacutesek ezt a foumlleacutenyt ndash hosszuacute taacutevon ndash mindenkeacuteppen csoumlkkenteni fogjaacutek) A nagy hatoacutetaacutevolsaacuteguacute (neheacutez) piloacuteta neacutelkuumlli repuumllőgeacutepek eseteacuteben ugyan Kiacutenaacutera eacutes Oroszorszaacutegra neacutezve nincsen megbiacutezhatoacute adat illetve az indiai darabszaacutem is keacutetseacuteges de peacuteldaacuteul a brit eacutes a francia keacute-pesseacutegek jelentős reacuteszeacutet ndash a britek eseteacuteben 100-aacutet ndash az amerikai eredetű MQ‒9A Reaper tiacutepus adja S itt meg is aacutellhatunk egy pillanatra A gyakorlatban ugyanis a washingtoni tervezők a fentebb felsorolt fegyverkategoacuteriaacutekban a brit eacutes a francia teacutetelekkel nem mint ellenseacuteggel hanem mint szoumlvetseacutegessel szaacutemolnak S a szaacutemaacutera egyre fenyegetőbb kiacutenai magatartaacutes miatt India is egyre inkaacutebb keresi az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok baraacutetsaacutegaacutet (De legalaacutebbis semleges lenne egy Washington eacutes Moszkva vagy Washington eacutes Peking koumlzoumltti konfliktusban) Leacutenyegeacuteben az orosz eacutes a kiacutenai keacutepesseacutegeket kellett volna teacutetelesen oumlsszevetni az amerikaiakkal Jelenleg az USA leacutenyegeacuteben ndash katonai lehetőseacutegeit tekintve legalaacutebbis ndash a vilaacuteg baacutermely pontjaacutet keacutepes hagyomaacutenyos katonai erőivel eleacuterni fenyegetni akkor amikor csak akarja9

Kulturaacutelis erőkivetiacuteteacutes

Bonaparte Napoacuteleon szavait ideacutezve bdquoCsak keacutet hatalom leacutetezik a vilaacutegon a kard eacutes a szel-lem Hosszuacute taacutevon azonban a szellem mindig meghoacutediacutetja a kardotrdquo (Citatum sd) Az uacutegy-nevezett kulturaacutelis erőkivetiacuteteacutes eseteacuteben az angol nyelvű orszaacutegok (Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok eacutes India) vannak jelentős előnyben hiszen a vilaacuteg orszaacutegainak jelentős reacuteszeacuteben az angol ndash is ndash hivatalos nyelv Oacutevatos becsleacutesek szerint napjainkban keacutet-milliaacuterd ember tanulja vagy tanulta az angolt maacutesodik nyelvkeacutent Az pedig vitathatatlan hogy a tudomaacuteny a koumlnnyűzene eacutes a filmműveacuteszet fő nyelve az angol Nem volt ez mindig iacutegy A koumlzeacutepkori Euroacutepaacuteban a diplomaacutecia a tudomaacuteny illetve a műveacuteszet első szaacutemuacute nyel-veacutenek a latin szaacutemiacutetott amelynek szerepeacutet a felvilaacutegosodaacutes illetve a polgaacuteri forradalmak időszakaacuteban a francia vette aacutet De paacuter szaacutez eacutevig a spanyolt is toumlbben beszeacutelteacutek a bolygoacuten mint az angolt Az angol nyelv elterjedeacutese szorosan oumlsszefuumlgg a Brit Birodalommal amely az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a vilaacuteg neacutepesseacutegeacutenek koumlzel 40-aacutet magaacuteban foglalta Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy ndash legalaacutebbis nyelvi szempontboacutel ndash napjainkban az egykori gyarma-tok kuumlloumlnoumlsen a jelenleg hegemoacuten amerikaiak eacutes a globaacutelis szerepre toumlrő indiaiak eacutelvezik a kialakult helyzetet Az egyre inkaacutebb bdquoszuperhatalmirdquo szerepre toumlrekvő Kiacutena helyzeteacutet neheziacuteti hogy az angollal ellenteacutetben a kiacutenai kifejezetten nehezen tanulhatoacute nyelv (The History of English sd) (Crystal 2003) Terjedelmi okokboacutel csak egyetlen peacuteldaacutet szeretneacutek hozni az angol nyelvi dominancia alaacutetaacutemasztaacutesaacutera az egyetemi oktataacutest10

Szaacutemos egyetemi rangsor van a vilaacutegon ezeket maacutes eacutes maacutes szervezetek reacuteszben elteacuterő szempontok alapjaacuten keacutesziacutetik Egy valami koumlzoumls bennuumlk dominaacuteljaacutek őket az angol nyelvű felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek Ha csak a legmagasabban jegyzett tiacutez egyetemet neacutezzuumlk akkor

9 Termeacuteszetesen a diplomaacuteciai belpolitikai financiaacutelis eacutes jogi akadaacutelyok meacuteg Washington szaacutemaacutera sem teszik ezt olyan koumlnnyűveacute Az atomfegyverekkel rendelkező orszaacutegok elleneacuteben pedig ez nem igazaacuten lenne boumllcs dolog

10 A kellő hozzaacuteeacuterteacutes hiaacutenyaacuteban illetve terjedelmi okokboacutel nem teacuterek ki a filmiparra a keacutepregeacutenyekre a koumlnnyűzeneacutere illetve az informatikaacutera ndash a kiberteacuterre

PB


a QS rangsora alapjaacuten ebből oumlt amerikai neacutegy brit eacutes egy svaacutejci Az első kiacutenai a 25 a listaacuten az első francia az 59 az első orosz a 95 az első indiai pedig a 172 (TopUniversities 2017) A The Times listaacutejaacutenak első tiacutez egyeteme koumlzoumltt hat amerikai haacuterom brit eacutes egy svaacutejci inteacutez-meacuteny szerepel Az első kiacutenai a 29 az első francia a 66 az első orosz a 188 a listaacuten Az első indiai pedig a 201‒250 helyezettek koumlzoumltt talaacutelhatoacute (THE 2017) Mieacutert fontos ez Az angol nyelvű egyetemek azeacutert szerepelnek nagyon joacutel ezeken a listaacutekon mert magas az inteacutezmeacute-nyekhez koumlthető publikaacutecioacutekra valoacute hivatkozaacutesok szaacutema illetve az ott veacutegzett hallgatoacutek glo-baacutelis elhelyezkedeacutesi eseacutelye igen joacute Ezeacutert rengeteg hallgatoacute ndash a vilaacuteg legtehetseacutegesebbjei vagy a gazdag csalaacutedok gyermekei ndash utazik ezekbe az orszaacutegokba diplomaacutet szerezni Maacuterpedig az aki egy adott orszaacutegban tanul legalaacutebbis az esetek nagy reacuteszeacuteben oacutehatatlanul aacutetvesz valamennyit az adott koumlzoumlsseacuteg kultuacuteraacutejaacuteboacutel eacuterteacutekeiből Leacutenyegeacuteben ndash maacuter amennyiben visszateacuter hazaacutejaacuteba a diploma megszerzeacutese utaacuten ndash kicsit annak az orszaacutegnak a koumlvete lesz ahol felsőfokuacute veacutegzettseacutegeacutet megszerezte Kiacutena joacutel vette eacuteszre ezt a lehetőseacuteget ezeacutert Peking egyre toumlbb ndash elsősorban harmadik vilaacutegbeli ndash fiatalnak teszi lehetőveacute hogy oumlsztoumlndiacutejaskeacutent kiacutenai egyetemeken tanuljon (Naohiro 2016)

Oumlsszegzeacutes

Joseph Samuel Nye a Harvard Egyetem professzora a nemzetkoumlzi kapcsolatok neoliberaacute-lis iskolaacutejaacutenak egyik bdquokeresztapjardquo meacuteg a hideghaacuteboruacute veacutegeacuten bdquomegteremtetterdquo bevezette a nemzetkoumlzi kapcsolatok elmeacuteleteacutebe a kemeacuteny a puha eacutes az okos erő (soft power hard power smart power) fogalmait (Nye 1990) Egyeteacutertek azzal a megaacutellapiacutetaacutesaacuteval hogy az aacutellamok egy reacutesze keacutenyszerpaacutelyaacuten mozog amikor eacuterdekei eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere erőt kell al-kalmaznia (erőt kell kivetiacutetenie)

Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok viszonylag koumlnnyű helyzetben van Mint jelen ta-nulmaacutenyban raacutemutattam mind gazdasaacutegi mind katonai mind kulturaacutelis szempontboacutel bőseacuteges erőforraacutesokkal lehetőseacutegekkel rendelkezik Washington vaacutelogathat a kemeacuteny eacutes a puha eszkoumlzoumlk koumlzoumltt amelyeket ugyanakkor ndash visszatekintve az elmuacutelt bő maacutesfeacutel eacutev-tizedre ndash nem mindig hasznaacutel fel okosan Kiacutena fokozatosan zaacuterkoacutezik az amerikaiak moumlgeacute s noha maacuter jelentős katonai keacutepesseacutegek birtokaacuteban van boumllcsen eacutel lehetőseacutegeivel elsősorban a puha erőkivetiacuteteacutest alkalmazza Jelen munka terjedelmi keretei nem tetteacutek lehetőveacute a kiacutenai gazdasaacutegi ndash segeacutelyezeacutesi ndash erőkivetiacuteteacutes bővebb bemutataacutesaacutet de eleacuteg itt csak az ambicioacutezus bdquoegy oumlvezet egy uacutetrdquo maacutes neacuteven az uacutej selyemuacutet programjaacutera gondolni amelynek koumlltseacutegeit 4000 milliaacuterd amerikai dollaacuterra becsuumllik a szakeacutertők (The Economist 2016) Oroszorszaacuteg is igyekszik boumllcsen hasznaacutelni a keacutepesseacutegeit gondoljunk csak az energiahordozoacutek adta lehető-seacutegekre vagy az EU szisztematikus belső bomlasztaacutesaacutera illetve az amerikai elnoumlkvaacutelasztaacutes koumlruumlli gyanuacutes esemeacutenyekre Ugyanakkor Moszkva sokkal gyengeacutebb gazdasaacutegi vagy kul-turaacutelis (civilizaacutecioacutes) fronton mint Washington vagy Peking Ezeacutert van az hogy ndash hatalmas nukleaacuteris arzenaacuteljaacutera taacutemaszkodva ndash sokkal szabadabban hasznaacutelja hagyomaacutenyos katonai erejeacutet legalaacutebbis a szaacutemaacutera eleacuterhető teacuterseacutegekben mint azt aacuteltalaacutenos hatalmi helyzete in-dokolnaacute Moszkva azonban meacuteg a nyiacutelt hoacutediacutetaacutest agresszioacutet is igyekszik bdquookosanrdquo aacutelcaacutezni Erre szolgaacutel a hibrid vagy nem lineaacuteris haacuteboruacute alkalmazaacutesa (Raacutecz 2014) Nagy-Britannia Franciaorszaacuteg eacutes India pedig ndash legalaacutebbis a maacutesik haacuterom orszaacuteghoz keacutepest ndash joacuteval kisebb katonai eacutes gazdasaacutegi erejuumlk miatt elsősorban a puha eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutet preferaacuteljaacutek

PB


kuumlloumlnoumlsen a bdquonagyokkalrdquo szemben ugyanakkor a vilaacuteg maacutes teacuterseacutegeiben megvannak a le-hetőseacutegeik a kemeacuteny eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutesre is

Mit mondhatunk tanulmaacutenyunk lezaacuteraacutesakeacutent Mieacutert preferaacuteljaacutek napjaink nagyhatalmai az erőkivetiacuteteacutes puha vaacutelfajait illetve mieacutert keruumllik ndash ha lehet ndash a nyiacutelt fegyveres erősza-kot Zaacuteraacuteskeacutent ismeacutet egy klasszikust eacuterdemes ideacutezni bdquoBoumllcsebb dolog elkeruumllni a haacuteboruacute kockaacutezatait a beacuteke megőrzeacutese kedveacuteeacutert mint vaacutellalni a kimeruumlleacutes kockaacutezataacutet a haacuteboruacuteban a győztes befejezeacutes kedveacuteeacutertrdquo (Liddell Hart 2002 546)


AI (2017) Who We Are London Amnesty International wwwamnestyorgenwho-we-are (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Alkhalisi Z (2017) Qatarist stock up on food as Arab embargo threatens import CNN httpmoneycnncom20170605newseconomyqatar-gulf-food-trade-economyindexhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 21)

Boda J Boldizsaacuter G Kovaacutecs L Orosz Z Padaacutenyi J Resperger I Szenes Z (2016) A hadtudomaacutenyi kutataacutesi iraacutenyok prioritaacutesok eacutes teacutemakoumlroumlk Honveacutedseacutegi Szemle 3 sz 3‒19

CIA (2016a) The World Factbook Country Comparison GDP (Purchasing Power Parity) Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbookrankorder2001rankhtmlkr (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 21)

CIA (2016b) The World Factbook Country Comparison GDPndashper capita (PPP) Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbookrankorder2004rankhtmlkr (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 21)

CIA (2017a) The World Factbook Hungary Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbookgeoshuhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

CIA (2017b) The World Factbook Uganda Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbookgeosughtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

CIA (2017c) The World Factbook India Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbookgeosinhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

CIA (2017d) The World Factbook Washington D C CIA wwwciagovlibrarypublicationsthe-world-factbook (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Citatum (sd) Bonaparte Napoacuteleon citatumhu wwwcitatumhuszerzoBonaparte_Napoleon3r=4 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 27)

Clausewitz C von (2013) A haacuteboruacuteroacutel Budapest ZriacutenyiConstellis (2017) Who We Are Overview httpsconstelliscomwho-we-areoverview (A letoumllteacutes

daacutetuma 2017 augusztus 18)Crystal D (2003) English as a Global Language Cambridge Cambridge University PressDeutsch K W (1981) The Crisis of the State Government and Opposition Vol 16 No 3 331‒343

httponlinelibrarywileycomdoi101111j1477-70531981tb00315xfull (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

DoD (2010) Dictionary of Military and Associated Terms (Joint Publication 1‒02) Washington D C Department of Defense httpsbooksgooglehubooksid=Ap_En_k7r9ACampprintsec=frontcoverampdq=The+Dictionary+of+Military+Termsamphl=huampsa=Xampredir_

PB


esc=yv=onepageampq=The20Dictionary20of20Military20Termsampf=false (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 22)

DoD (2017) Dictionary of Military and Associated Terms Washington D C Department of Defense wwwdticmildoctrinenew_pubsdictionarypdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)

Farook U (2016) What is National Power Meaning Definition and Elements wwwstudylecturenotescominternational-relationswhat-is-national-power-meaning-definition-and-elements (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)

Findlay R OrsquoRourke K (2010) War Trade and Natural Resources A Historical Perspective wwwsocsciuciedu~mrgarfinOUPpapersFindlaypdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 23)

Forbes (2017a) 1 ICBC (2017) The Worldrsquos Biggest Public Companies forbescom May 2017 wwwforbescomcompaniesicbc (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Forbes (2017b) 9 Apple (2017) The Worldrsquos Biggest Public Companies forbescom May 2017 wwwforbescomcompaniesapple (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Forbes (2017c) The Worldrsquos Biggest Public Companies The List forbescom wwwforbescomglobal2000list (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Forbes (2017d) The Worldrsquos Billionaires The List forbescom wwwforbescombillionaireslistversionstatic (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Forbes (2017e) The Worldrsquos Billionaires List Bill Gates forbescom httpswwwforbescomprofilebill-gateslist=billionaires (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Forgaacutecs B (2009) A hadikultuacutera fogalmaacutenak historiograacutefiaacuteja Hadtudomaacutenyi Szemle 2 eacutevf 3 sz 1‒8

Gates B Gates M (2017) Warren Buffettrsquos Best Investment wwwgatesnotescom2017-Annual-LetterWTmc_id=02_14_2017_02_AL2017GFO_GF-GFO_ampWTtsrc=GFGFO (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Glied V (szerk) (2010) Viacutezkonfliktusok Kuumlzdelem egy pohaacuter viacutezeacutert Peacutecs IDResearch Kft ndash Publikon httpshuscribdcomdoc221787703Vizkonfliktusok-Kuzdelem-egy-pohar-vizert (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)

Greenpeace (2017) About Greenpeacee Green Peace International httpwwwgreenpeaceorginternationalenabout (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

Haacuteda B Peacuteczeli A Taacutelas P (2017) Eacuteszak-Korea az oumlnmagaacuteba zaacutert atomhatalom Elemzeacutesek 21 sz httpnetkuni-nkehuuploadsmedia_itemssvkk-elemzesek-2017-21-eszak-korea-az-onmagaba-zart-atomhatalom-hada-b-peczeli-a-talas-poriginalpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 23)

HM (2012) Magyarorszaacuteg Nemzeti Katonai Strateacutegiaacuteja 2012 Budapest Honveacutedelmi Miniszteacuterium wwwkormanyhudownloada4000000nemzeti_katonai_strategiapdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 23)

ICRC (2017) Who We Are Geneva International Committee of the Red Cross wwwicrcorgenwho-we-are (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)

IISS (2017) The Military Balance 2017 London The International Institute for Strategic Studies Routledge

JCS (2013) Deployment and Redeployment Operations (Joint Publication 3‒35) Washington D C Joint Chiefs of Staff wwwdticmildoctrinenew_pubsjp3_35pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 22)

Kaiser F (2011a) A tuacutelneacutepesedeacutes eacutes a globaacutelis biztonsaacuteg kihiacutevaacutesai Nemzet eacutes Biztonsaacuteg 4 eacutevf 8 sz 27‒36 wwwnemzetesbiztonsaghucikkekkaiser_ferenc-a_tulnepesedes_es_globalis_biztonsagi_kihivasaipdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 27)

PB


Kaiser F (2011b) A tuacutelneacutepesedeacutes eacutes a globaacutelis biztonsaacuteg kihiacutevaacutesai II Nemzet eacutes Biztonsaacuteg 4 eacutevf 9 sz 15‒27 wwwnemzetesbiztonsaghucikkekkaiser_ferenc-a_tulnepesedes_es_globalis_biztonsagi_kihivasai_ii_pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 27)

Kardos G Lattmann T (szerk) (2010) Nemzetkoumlzi jog Budapest ELTEKennedy P M (2004) The Rise and Fall of British Naval Mastery London Penguin Books LtdKristensen H M Norris R S (2015) Indian Nuclear Forces 2015 Bulettin of the Atomic Scientists

No 75 wwwtandfonlinecomdoifull1011770096340215599788 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 23)

Kristensen H M Norris R S (2017) Status of World Nuclear Forces Federation of American Scientists httpsfasorgissuesnuclear-weaponsstatus-world-nuclear-forces

Liddel Hart B H (2002) Strateacutegia Budapest EuroacutepaMilitary-todaycom (sda) H‒6 Medium-range bomber wwwmilitary-todaycomaircrafth6htm

(A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)Military-todaycom (sdb) H‒6K Long-range strategic bomber wwwmilitary-todaycomaircraft

h6khtm (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)Naohiro K (2016) Estimating Chinarsquos Foreign Aid II 2014 Update (JICA‒RI Working Paper

No 131) Tokio JICA Research Institute wwwjicagojpjica-rijapublicationworkingpaperjrft3q0000005ycy-attJICA-RI_WP_No131pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 1)

NIC (2017) Global Trends Paradox of Progress Washington D C National Intelligence Council wwwdnigovfilesdocumentsnicGT-Full-Reportpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 30)

Nye J S (1990) Bound to Lead The Changing Nature of American Power New York Basic BooksOASD (NCBNM) (2011) The Nuclear Matters Handbook sl wwwntiorgmediapdfsNuclear_

Matters_Handbook_2011pdf_=1439478873 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 28)Orosz Z (2014) A Magyar Honveacutedseacuteg feladatrendszere Hadtudomaacuteny 24 eacutevf 1‒2 sz 139‒143

httprealmtakhu19209112_oroszpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 18)Perroux F (1972) Nemzeti fuumlggetlenseacuteg eacutes koumllcsoumlnoumls gazdasaacutegi fuumlggőseacuteg Budapest Koumlzgazdasaacutegi

eacutes Jogi KiadoacuteRaacutecz A (2014) Oroszorszaacuteg hibrid haacuteboruacuteja Ukrajnaacuteban (KKI-tanulmaacutenyok) Budapest Kuumlluumlgyi

eacutes Kuumllgazdasaacutegi InteacutezetRatzel F (1882) Anthropo-Geographie oder Grundzuumlge der Anwendung der Erdkunde auf die

Geschichte Stuttgart EgelhornRatzel F (1897) Politische Geographie Muumlnchen und Leipzig R OldenbourgResperger I Kiss Aacute P Somkuti B (2013) Aszimmetrikus hadviseleacutes a modern korban Kis haacuteboruacutek

nagy hataacutessal Budapest Zriacutenyi KiadoacuteSempa F P (2015) Hans Morgenthau and the Balance of Power in Asia The father of realism in

international relations envisioned Chinarsquos rise the US rebalance and the Asian Century The Diplomat (online) May 25 2015 httpthediplomatcom201505hans-morgenthau-and-the-balance-of-power-in-asia (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)

Szun-ce (1996) A hadviseleacutes tudomaacutenya Budapest Goumlncoumll KiadoacuteTellis A J Bially J Layne C McPherson M (2000) Measuring National Power in the

Postindustrial Age Santa Monica RAND Corporation wwwrandorgpubsmonograph_reportsMR1110html (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 24)

THE (2017) The World University Rankings 2016‒2017 wwwtimeshighereducationcomworld-university-rankings (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 1)

PB


The Economist (2016) Our bulldozers our rules Chinarsquos foreign policy could reshape a good part of the world economy wwweconomistcomnewschina21701505-chinas-foreign-policy-could-reshape-good-part-world-economy-our-bulldozers-our-rules (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 1)

The History of English (sd) How English went from an obscure German dialect to a global language wwwthehistoryofenglishcomissues_globalhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 28)

TopUniversities (2017) QS World University Rankings 2018 wwwtopuniversitiescomuniversity-rankingsworld-university-rankings2018 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 1)

Resperger Istvaacuten

A katonai erő helye szerepe a humanitaacuterius beavatkozaacutesoknaacutel

A mű a katonai erő helyeacutevel szerepeacutevel foglalkozik a humanitaacuterius beavatkozaacutesok vonatkozaacutesaacuteban Kifejti a vaacutelsaacutegkezeleacuteshez kapcsoloacutedoacute fogalmakat Elemzi eacutes eacuterteacute-keli a hagyomaacutenyos az aszimmetrikus eacutes a hibrid hadviseleacutes jellemzőit Peacuteldaacutekon keresztuumll mutatja be a katonai beavatkozaacutes eseteit tanulsaacutegait a veszteseacutegek keacuter-deacuteseacutet Oumlsszegzeacuteskeacutent javaslatokat fogalmaz meg a sikeres beavatkozaacutesokhoz

Kulcsszavak katonai erő vaacutelsaacutegkezeleacutes humanitaacuterius beavatkozaacutes hagyomaacutenyos aszimmetrikus eacutes hibrid hadviseleacutes

The Role of Military Power for Humanitarian Interventions

The work deals with the role of military forces in humanitarian interventions It analyses the concepts related to crisis management It also evaluates the char-acteristics of traditional asymmetrical and hybrid warfare It presents examples lessons learned and the question of losses through military intervention To sum up it presents suggestions for successful interventions

Keywords military power crisis management humanitarian intervention conventional asymmetric and hybrid warfare

bdquoStrategie ist die Wissenschaft des Gebrauchs von Zeit und Raumrdquo1 (Gneisenau sd)

A hadtudomaacuteny doktora habilitaacutelt egyetemi docens igazgatoacute NKE Nemzetbiztonsaacutegi Inteacutezet e-mail respergeristvanuni-nkehu

1 bdquoA strateacutegia a teacuter eacutes az idő felhasznaacutelaacutesaacutenak a tudomaacutenyardquo

PB


Bevezeteacutes

A vilaacuteg konfliktusainak megoldaacutesaacuteban ndash baacuter minden aacutellam hangsuacutelyozza hogy bdquoutolsoacute lehetőseacutegkeacutentrdquo ndash nem zaacuterhatoacute ki az erő a katonai erő alkalmazaacutesaacutenak lehetőseacutege A toumlrteacute-nelem szaacutemtalan peacuteldaacuteja igazolja hogy a megfelelő erő alkalmazaacutesa katonai beavatkozaacutesok neacutelkuumll az orszaacutegok orszaacutegcsoportok nagyhatalmak nem tudtaacutek volna garantaacutelni eacuterdekeik eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

Elmeacuteleti alapok

A biztonsaacuteg- eacutes veacutedelempolitikaacuteban tovaacutebbaacute a nemzetbiztonsaacutegi szakteruumlleten hasznaacutelatos elmeacuteleti alapok fogalmak aacutettekinteacuteseacutevel kezdjuumlk a fejezetet A biztonsaacutegpolitikai eacutes nemzet-biztonsaacutegi kihiacutevaacutesok kockaacutezatok valamint fenyegeteacutesek bdquoazok [hellip] a veszeacutelyt eacutes fenyegeteacutest magukban hordozoacute helyzetek eacutes aacutellapotok amelyek aacuteltalaacuteban negatiacutevan befolyaacutesoljaacutek az adott orszaacutegban az aacutetfogoacute biztonsaacutegot annak egyes oumlsszetevőit s gyengiacutetik a belső eacutes kuumllső stabi-litaacutestrdquo2 (Szaboacute 1992 42) A kockaacutezat aacuteltalaacutenos fogalma bdquoValamely cselekveacutessel jaacuteroacute veszeacutely veszteseacuteg lehetőseacutegerdquo (Matus 1995 7) A biztonsaacutegi kockaacutezatot az aacuteltalaacutenos meghataacuterozaacutesboacutel koumlvetkezően a biztonsaacutegi dimenzioacutek vonatkozaacutesaacuteban eacutertelmezhetjuumlk A fenyegeteacutes a veszeacutely konkreacutet cselekveacutesi szaacutendeacutekot is megjeleniacutető formaacuteja amelynek ceacutelja a ceacutelorszaacuteg magatartaacute-saacutenak befolyaacutesolaacutesa a sajaacutet eacuterdek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Főkeacutent akkor beszeacutelhetuumlnk fenyegeteacutesről ha bizonyos eacuterdekuumltkoumlzeacutesek kikeacutenyszeriacutetett vagy erőszakos uacuteton toumlrteacutenő megoldaacutesaacutera van kilaacutetaacutes A katonai fenyegeteacutes megiacuteteacuteleacutese eseteacuten figyelembe kell vennuumlnk az aacutellami politikai akarat megleacuteteacutet eacutes eacuterteacutekelnuumlnk kell annak katonai vonatkozaacutesait a keacutepesseacuteg teruumlleteacuten Tehaacutet szaacutendeacutek- eacutes katonaikeacutepesseacuteg-elemzeacutest kell keacutesziacutetenuumlnk koumlrnyezetuumlnkről aacutettekintve mind-azokat a lehetseacuteges veszeacutelyeket amelyek hazaacutenkra hataacutessal lehetnek

bdquoA kihiacutevaacutesok az aacuteltalaacutenosan eacutertelmezett biztonsaacuteg egyes oumlsszetevőire hatoacute olyan helyzetek eacutes aacutellapotok oumlsszesseacutege a lehetseacuteges veszeacutelyek legalacsonyabb megnyilvaacutenulaacutesi szintjeacuten amelyek eredői aacuteltalaacuteban haacutetraacutenyosan befolyaacutesoljaacutek a belső eacutes kuumllső stabilitaacutest eacutes kihataacutessal lehetnek egy adott reacutegioacute hatalmi viszonyaira

A kockaacutezatok az aacuteltalaacutenosan eacutertelmezett biztonsaacuteg egyes oumlsszetevőire hatoacute olyan helyzetek eacutes aacutellapotok oumlsszesseacutege a lehetseacuteges veszeacutelyek olyan megnyilvaacutenulaacutesi szintjeacuten amikor a nemzeti eacuterdekek seacuteruumllhetnek ezaacuteltal veszteseacutegek keletkezhetnek

A fenyegeteacutesek az aacuteltalaacutenosan eacutertelmezett biztonsaacuteg egyes oumlsszetevőire hatoacute olyan helyzetek eacutes aacutellapotok oumlsszesseacutege ndash a lehetseacuteges veszeacutelyek legmagasabb megnyilvaacutenulaacutesi szintjeacuten ‒ amikor a nemzeti eacuterdekek seacuteruumllhetnek eacutes koumlzvetve hataacutessal lehetnek a nemzeti eacuterteacutekek megőrzeacuteseacutere Az eacuterdekek keacutepviseleteacutenek moacutedszerei eacutes eszkoumlzei előnyben reacuteszesiacutetik a kikeacutenyszeriacuteteacutest vagy az erőszakos uacuteton toumlrteacutenő megoldaacutes lehetőseacutegeacutetrdquo (Resperger 2002 45)

2 Vouml Kőszegvaacuteri (2013‒2016 14)

PB

A katonai erő helye szerepe a humanitaacuterius beavatkozaacutesoknaacutel 75

1 aacutebraA kihiacutevaacutesok kockaacutezatok eacutes fenyegeteacutesek

Forraacutes Resperger (2002 152)

Amint az a fogalmi meghataacuterozaacutesokboacutel kitűnik a kihiacutevaacutesokat kockaacutezatokat eacutes a fenyegeteacute-seket a lehetseacuteges veszeacutelyek megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteinak tekintem amelyek aacuteltalaacuteban haacutetraacute-nyosan befolyaacutesoljaacutek a belső eacutes kuumllső stabilitaacutest eacutes hataacutessal lehetnek egy adott reacutegioacute hatalmi viszonyaira Ezek a fogalmak egymaacutesra eacutepuumllve intenzitaacutes szerint jelennek meg s egyre nagyobb feszuumlltseacutegi szint megleacuteteacutet felteacutetelezik Jelleguumlkből koumlvetkezően csak dinamikus folyamatokkeacutent eacutertelmezhetők Ezeacutert a fogalmi meghataacuterozaacutesok az elmeacuteleti eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel fontosak de a gyakorlatban gyakran egymaacutessal aacutetfedeacutesben oumlsszemosoacutedva jelennek meg A kuumllső koumlrnyezeti jellemzők (peacuteldaacuteul a politikai eacutes gazdasaacutegi viszonyok) fuumlggveacutenyeacuteben keacutepleacutekenyen vaacuteltozhatnak

A konfliktussal konfliktusmegelőzeacutessel vaacutelsaacuteggal vaacutelsaacutegkezeleacutessel kapcsolatos elmeacuteleti alapok

A teacutemaacuteval kapcsolatos fogalmakat meghataacuterozaacutesokat az aacutellamkoumlzi kapcsolatok viszo-nyaacutenak formaacutein keresztuumll koumlzeliacutetem meg A szakirodalom az esetek toumlbbseacutegeacuteben alap-vetően neacutegy aacutellapotot kuumlloumlnboumlztet meg beacutekeaacutellapot vaacutelsaacuteghelyzet fegyveres konflik-tus eacutes konfliktuskezeleacutes utaacuteni beacutekeaacutellapot (beacuteke 2)3 (Szternaacutek 1994 26) A beacutekeaacutellapot

3 Maacutes szakeacutertők alkalmazzaacutek meacuteg a beacuteke 1 vaacutelsaacuteg (haacuteboruacutes kuumlszoumlb alatti teveacutekenyseacutegek) haacuteboruacute beacuteke 2 megnevezeacuteseket is abboacutel a megfontolaacutesboacutel hogy a beacuteke 2 egy maacutesfajta aacutellapotot jelent a kiinduloacute helyzethez keacutepest Lund megkuumlloumlnboumlzteti a beacuteke az instabil beacuteke a vaacutelsaacuteg a fegyveres konfliktus eacutes a haacuteboruacute időszakaacutet (Lund 1996)

PB


jellemzője hogy a kapcsolatok az aacutellamok eacutesvagy az orszaacutegcsoportok koumlzoumltt a koumllcsoumlnoumls bizalmon az egyeteacuterteacutesen alapulnak a koumlzoumls eacuterdekek eacutes a valoacutes eacuterteacutekek figyelembeveacutete-leacutevel A vaacutelsaacuteghelyzet jellemzője hogy a joacute kapcsolat valamilyen vita vagy eacuterdek- illetve eacuterteacutekoumlsszeuumltkoumlzeacutes koumlvetkezteacuteben megromlik feszuumlltseacuteg keletkezik a reacutesztvevők koumlzoumltt akik valamilyen eszkoumlzzel (politikai diplomaacuteciai gazdasaacutegi katonai) megproacutebaacuteljaacutek a ki-alakult helyzetet befolyaacutesolni A katonai termeacuteszetű veszeacutelyezteteacutesről akkor beszeacutelhetuumlnk ha a vaacutelsaacuteghelyzet megoldaacutesaacutera tett politikai diplomaacuteciai gazdasaacutegi eacutes egyeacuteb leacutepeacutesek nem jaacuternak eredmeacutennyel illetve a felek koumlzoumltt a viszony tovaacutebb romlik s ez katonai ter-meacuteszetű nyomaacutesgyakorlaacutes erődemonstraacutecioacute provokaacutecioacutek csapatoumlsszevonaacutesok valamint hataacuterseacuterteacutesek formaacutejaacuteban nyilvaacutenul meg A konfliktus utaacuteni beacutekeaacutellapot jellemzője hogy a konfliktuskezeleacutessel kapcsolatos teveacutekenyseacutegek eleacuterik fő ceacuteljukat azaz a beacutekeaacutellapot uacutej-boacuteli megteremteacuteseacutet de a konszolidaacuteloacutedott helyzet fenntartaacutesa eacutes megerősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben aacuteltalaacuteban olyan inteacutezkedeacuteseket leacuteptetnek eacuterveacutenybe amelyek megakadaacutelyozzaacutek az esetleges konfrontaacutecioacutekat Ezen inteacutezkedeacutesek arra iraacutenyulnak hogy a feszuumlltseacutegszintet csoumlkkentseacutek de adott esetben az indokoltnaacutel hosszabb alkalmazaacutesuk a veacutegleges beacutekeaacutellapot leacutetrejoumltteacutet keacutesleltetheti

Michael S Lund felteacutetelezeacutese alapjaacuten ndash főkeacutent a diplomaacuteciai a politikai a nemzetkoumlzi szervezetek eacutes a katonai erő leacutepeacuteseit tekintve ndash egy konfliktus szakaszai diagramszerűen aacutebraacutezolhatoacutek A 2 aacutebraacuteval kapcsolatban az első fogalomkoumlr amelyet megvizsgaacutelok a leacutetfontossaacuteguacute (alapvető) eacuterteacutekek eacutes eacuterdekek

2 aacutebraA vaacutelsaacuteg szakaszai intenzitaacutesa eacutes az alkalmazott fegyverek tiacutepusai

Forraacutes Lund (1996 39) illetve Jentz (1995 127) alapjaacuten koumlzli Resperger (2002 151)

PB


Az erő eacutes hatalom

Az erő eacutes a hatalom a fegyveres kuumlzdelem egyik eacuterveacutenyesiacuteteacutesi eszkoumlze bdquoA haacuteboruacute az erő alkalmazaacutesa egy maacutesik feacutel akarata elleneacutebenrdquo (Deaacutek 1997) Az erő (force Kraft) eacutes a ha-talom (power Macht) kapcsolata abboacutel ered hogy minden politikai teveacutekenyseacuteg koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll valoacutejaacuteban a hatalom gyakorlaacutesaacutenak aktusa amelynek formaacuteja intenzitaacutesa az eleacuterendő ceacuteltoacutel valamint az alkalmazoacute elszaacutentsaacutegaacutetoacutel fuumlgg Az erő eacutes a hatalom eacuterveacute-nyesiacuteteacuteseacutenek fokozatai demonstraacutecioacute fenyegeteacutes keacutenyszeriacuteteacutes buumlnteteacutes nyomaacutesgyakorlaacutes katonai erő alkalmazaacutesa

3 aacutebraA diplomaacuteciai eacutes az anyagi erő hasznaacuteloacutei

Forraacutes NIC (2012 17)

A vaacutelsaacuteg a vaacutelsaacutegkezeleacutes

A konfliktusok vaacutelsaacutegok a keacutetpoacutelusuacute (bipolaacuteris) vilaacutegrend felbomlaacutesa utaacuten keruumlltek előteacuterbe Az uacutej kihiacutevaacutesok kockaacutezatok veszeacutelyeztetik az egyeacuten a koumlzoumlsseacuteg eacutes az aacutellamok biztonsaacute-gaacutet A vaacutelsaacutegok hozzaacutetartoztak az emberiseacuteg toumlrteacuteneteacutehez hosszabb-roumlvidebb lappangaacutesi idő utaacuten a felsziacutenre toumlrtek inteacutezkedeacuteseket koumlveteltek valamilyen iraacutenyban befolyaacutesoltaacutek korukat

PB


A vaacutelsaacuteg egyik legelfogadottabb aacutetfogoacute megfogalmazaacutesa bdquoA vaacutelsaacuteg aacutetcsapaacutesi pont egy aacutellamnak baacutermely maacutes kuumllső szereplővel valoacute viszonyaacuteban a haacuteboruacute-beacuteke kontinuum menteacutenhellip [hellip] A vaacutelsaacuteg mintegy a konfliktus tetőpontja oumlsszesűrűsoumldeacuteserdquo4 (Aacutegh 1989 114)

A 2 aacutebraacuten joacutel megfigyelhető ez az oumlsszegzeacutes legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel a vaacutelsaacuteg tetőpontjaacuten koumlvetkezhet be az elteacuterő eacuterdek- eacutesvagy eacuterteacutekkuumlloumlnbseacutegek okaacuten a katonai erő alkalmazaacutesa

A vaacutelsaacutegkezeleacutes

bdquoMinden olyan inteacutezkedeacutes amely a vaacutelsaacuteg eseteacuten arra iraacutenyul hogy egy fegyveres konfliktus kialakulaacutesaacutet kiterjeszteacuteseacutet megakadaacutelyozzuk aneacutelkuumll hogy alapvető nemzeti eacuterdekeinkről lemondanaacutenkhellip koumlruumlltekintő előkeacuteszuuml-letek utaacuten a doumlnteacutesek meghozatala Ez utoacutebbiak ceacutelja a megfelelő politikai diplomaacuteciai gazdasaacutegi eacutes esetleg katonai leacutepeacutesek időbeni eacutes oumlsszehangolt alkalmazaacutesardquo5 (Kőszegvaacuteri 1994)

A vaacutelsaacutegkezeleacutes uacutej megkoumlzeliacuteteacutese

1 taacuteblaacutezatAz aacutellam lehetőseacutegei a konfliktusban reacuteszt vevők befolyaacutesolaacutesaacutera

OumlSZTOumlNZŐK SZANKCIOacuteKDiplomaacuteciai Gazdasaacutegi Katonai Diplomaacuteciai Gazdasaacutegi Katonai

bull koumlzvetiacuteteacutesbull diplomaacuteciai

elismereacutesbull taacutergyalaacutesokbull konfliktus

taacutergyalaacutesos megoldaacutesa

bull menekuumlltek fogadaacutesa el-laacutetaacutesa

bull gazdasaacutegi egyuumlttmű-koumldeacutes

bull peacutenzuumlgyi se-giacutetseacuteg

bull eacutelelmiszer- energia- egeacuteszseacuteguumlgyi segeacutelyek

bull orvosi segiacutetseacuteg biztosiacutetaacutesa

bull koumllcsoumlnoumls bi-zalmon alapuloacute katonai adatok csereacuteje

bull helyi ellen-őrzeacutes

bull gyakorlatokra toumlrteacutenő meg-hiacutevaacutes

bull koumlzoumls gyakor-latok veacutegre-hajtaacutesa

bull taacutergyalaacutesok felfuumlggeszteacutese

bull diplomaacuteciai elszigeteleacutes

bull diplomaacuteciai kapcsolatok szuumlnetelteteacutese

bull sajtoacutekampaacuteny indiacutetaacutesa

bull menekuumlltek elutasiacutetaacutesa

bull kiutasiacutetaacutesokbull szociaacutelis kul-

turaacutelis diplo-maacuteciai esemeacute-nyek toumlrleacutese

bull felleacutepeacutes a nem-zetkoumlzi foacuteru-mokon

bull szaacutelliacutetaacutesok leaacutelliacutetaacutesa

bull embargoacute (ener-giahordozoacutek nyersanyagok)

bull kintleacutevőseacutegek zaacuterolaacutesa

bull kifizeteacutesek fel-fuumlggeszteacutese

bull banki peacutenz-uumlgyi tranzak-cioacutek szuumlnetel-teteacutese

bull kereskedelmi szigoriacutetaacutesok

bull adatszolgaacutelta-taacutes felfuumlggesz-teacutese

bull katonai egyuumltt-műkoumldeacutes toumlrleacutese

bull helyi ellenőr-zeacutes tiltaacutesa

bull gyakorlatokra toumlrteacutenő meg-hiacutevaacutes felfuumlg-geszteacutese

bull keacuteszenleacuteti csa-patok felvonul-tataacutesa

bull erődemonst-raacutecioacute a hataacuter mellett


4 Laacutesd meacuteg bdquoA vaacutelsaacuteg az aacutellamok aacutellamcsoportok koumlzoumltt kieacuteleződő feszuumllt viszony a fegyveres konfliktus szintje alattrdquo (Deaacutek 1997 14)

5 bdquoA vaacutelsaacutegkezeleacutes politikai reagaacutelaacutesok modulaacutelaacutesa ingatag helyzetben a sajaacutet eacuterdek eacuterteacutek keacutepviselete eacuterdekeacuteben Szaacutemos esetben joacute politikai eacutes diplomaacuteciai leacutepeacutesek sorozatardquo (Kőszegvaacuteri 1994)

PB


A koraacutebbi vaacutelsaacuteggoumlrbe vaacuteltozaacutesait nyomon koumlvetve keacutesziacutetettem el a vaacutelsaacutegtiacutepusok eacutes a vaacutelsaacutegok intenzitaacutes szerinti besorolaacutesaacutet (laacutesd 1‒2 aacutebra a Resperger-feacutele leacutepcsőzetes vaacutelsaacutegkiterjedeacutes) A Lund-feacutele aacutebra csak a beacutekeműveleteket tartalmazza de a jelenkor biztonsaacutegi koumlrnyezete azt mutatja hogy toumlbbfeacutele vaacutelsaacuteggal kell szembeneacuteznuumlnk A maacutesik fontos eacuterv az aacutebra tovaacutebbi bőviacuteteacutese mellett hogy a 4 aacutebra az aacutellami szereplők figyelembeveacuteteleacutevel keacuteszuumllt A nem aacutellami szintű szereplők egyre nagyobb teacuternyereacutese ndash Iszlaacutem Aacutellam felkelők laacutezadoacutek szervezett bűnoumlzők ndash azt mutatja hogy a konfliktusokban egyre toumlbbszoumlr legalaacutebb az egyik oldalon nem aacutellami feacutel a koumlzreműkoumldő Az aacutebra a kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute műveleteket (a kaacutebiacutetoacuteszer-ellenes teveacutekenyseacuteget a migraacutecioacute kezeleacuteseacuteben toumlrteacutenő reacuteszveacutetelt a szervezett bűnoumlzeacutes eacutes a terrorizmus elleni felleacutepeacutest valamint a tipikus beacutekeműveleteket) tartalmazza (preventiacutev diplomaacutecia beacuteketeremteacutes -kikeacutenyszeriacuteteacutes -fenntartaacutes -eacutepiacuteteacutes) A konfliktus a vaacutelsaacuteg a haacuteboruacute a stabilizaacutecioacute eacutes a beacuteke aacutellapotaacutehoz a megfelelő katonai rendveacutedelmi nemzetbiztonsaacutegi eacutes polgaacuteri teveacutekenyseacuteg tartozik

Az első leacutepeacutesben a beacuteke ceacutelkeacutent a stabilitaacutes jelenik meg beacutekeidőszakra jellemző kikeacutepzeacutessel fegyverhasznaacutelat neacutelkuumll A maacutesodik reacutesz a konfliktus időszaka tartalmazza a migraacutecioacute eacutes a kaacutebiacutetoacuteszer elleni teveacutekenyseacuteget A harmadik leacutepcsőfok a vaacutelsaacutegkezeleacutes ka-tonai feladatait valoacutesiacutetja meg a negyedik szinten pedig az embargoacute a blokaacuted a szervezett bűnoumlzeacutes elleni harc legmagasabb pontjakeacutent pedig a beacuteketeremtő akcioacutek jelenik meg Ezen feladatok egyike sem csak a fegyveres erő teveacutekenyseacutegeacutere jellemző hiszen a sokoldaluacute vaacutelsaacuteg sokoldaluacute megkoumlzeliacuteteacutest sokszereplős teveacutekenyseacuteget igeacutenyel A haacuteboruacute reacutesze a leg-roumlvidebb de a legnagyobb intenzitaacutes jellemzi a bevetett erők a fegyverek tiacutepusa szerint is A deeszkalaacutecioacute időszakaacutet a beacutekefenntartaacutes a beacutekeeacutepiacuteteacutes a stabilizaacutecioacutes műveletek eacutes a ta-naacutecsadaacutes kikeacutepzeacutes feladataival jellemezhetjuumlk A 4 aacutebraacuteval kapcsolatban megjegyezneacutem hogy egyes műveletek nemcsak egy faacutezisban hanem minden időszakban jelen lehetnek Ilyenek peacuteldaacuteul a kaacutebiacutetoacuteszer-ellenes műveletek a szervezett bűnoumlzeacutes elleni kuumlzdelem vagy a migraacutecioacute kezeleacutese A kor kihiacutevaacutesainak megfelelő oumlsszes fenyegeteacutest feltuumlntettem az aacuteb-raacuten mert a honveacutedelmi rendveacutedelmi eacutes nemzetbiztonsaacutegi szervezetek egyuumlttműkoumldeacutese a legfontosabb a vaacutelsaacutegok sikeres kezeleacuteseacutehez Meg kell jegyezni hogy a kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute vaacutelsaacutegfajtaacutek hosszuacute időszakot oumllelhetnek fel illetve egyes tiacutepusok toumlbb időszakon keresztuumll is folyhatnak Ilyen a migraacutecioacute kezeleacutese a kaacutebiacutetoacuteszer-ellenes műveletek a szervezett bűnouml-zők elleni kuumlzdelem a humanitaacuterius műveletek a blokaacuted az embargoacute vagy a terrorizmus elleni kuumlzdelem

A kialakuloacute vaacutelsaacutegokat a magyar jogrend az Alaptoumlrveacutenyben a kuumlloumlnleges jogrend időszakaacutenaacutel taacutergyalja6 A beacutekeidőszakra vonatkozoacute rendelkezeacutesek a Magyar Honveacutedseacuteg vonatkozaacutesaacuteban az Alaptoumlrveacuteny 45 cikkeacuteben kaptak helyet illetve a honveacutedelemről eacutes a Magyar Honveacutedseacutegről valamint a kuumlloumlnleges jogrendben bevezethető inteacutezkedeacutesek-ről szoacuteloacute 2011 eacutevi CXIII toumlrveacuteny tartalmazza az idevonatkozoacute jogszabaacutelyokat A migraacutecioacute kezeleacuteseacuteben valoacute reacuteszveacutetelt a Magyar Honveacutedseacutegnek a rendőrseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban toumlrteacutenő koumlzreműkoumldeacutese rendjeacuteről szoacuteloacute 252015 (IX 14) BMndashHM egyuumlttes utasiacutetaacutes ha-taacuterozza meg A terrorveszeacutelyhelyzetre az Alaptoumlrveacuteny 51A cikke a vaacuteratlan taacutemadaacutes kategoacuteriaacutejaacutera az Alaptoumlrveacuteny 52 cikke a megelőző veacutedelmi helyzetre az Alaptoumlrveacuteny 51 cikke a szuumlkseacutegaacutellapot időszakaacutera az Alaptoumlrveacuteny 50 cikke veacuteguumll a rendkiacutevuumlli aacutellapotra

6 Alaptoumlrveacuteny 48‒52 cikk httpnetjogtarhujrgenhjegy_doccgidocid=A1100425ATV (A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)

PB


az Alaptoumlrveacuteny 49 cikke hataacuterozza meg a feladatokat A katonai feladatokat a Nemzeti Biztonsaacutegi Strateacutegia a Nemzeti Katonai Strateacutegia a doktriacutenaacutek eacutes a szabaacutelyzatok reacuteszlete-sen meghataacuterozzaacutek (laacutesd 5 aacutebra)

4 aacutebraA műveletek fajtaacutei eacutes intenzitaacutesuk


5 aacutebraA műveletek intenzitaacutesa faacutezisai eacutes a magyar jogi szabaacutelyozaacutes kapcsolata


PB


A vallaacutesi teacutenyezők szerepe

Egyes orszaacutegok eseteacuten a helyzetet tovaacutebb eacutelezik a nemzeti eacutes vallaacutesi ellenteacutetek a polgaacuterhaacutebo-ruacutek a fegyveres konfliktusok az atomfegyverek birtoklaacutesa A vallaacutesi adatokat eacutes araacutenyokat tekintve a vilaacuteg neacutepesseacutege a 2 taacuteblaacutezat szerint oszlik meg eacutes araacutenyaiban iacutegy vaacuteltozik majd

2 taacuteblaacutezatA nagyobb vallaacutesi csoportok megoszlaacutesa eacutes szaacutezaleacutekos araacutenya a Foumlld neacutepesseacutegeacuten beluumll

2010 2050 2070 2100

Kereszteacuteny 216 milliaacuterd fő314

291 milliaacuterd fő314 323 338

Muszlim 16 milliaacuterd fő232


Vallaacutes neacutelkuumlli 113 milliaacuterd fő164

123 milliaacuterd fő132 minus minus

Hindu 103 milliaacuterd fő15


Buddhista 48776 millioacute fő71

4862752 minus minus

Toumlrzsi vallaacutesok 40469 millioacute fő59

44914 millioacute fő48 minus minus

Zsidoacute 1386 millioacute fő02


Vilaacuteg oumlsszesen 6895 milliaacuterd fő100


Forraacutes pewforumorg (sd)

6 aacutebraA vilaacuteg vallaacutesi teacuterkeacutepe eacutes a vilaacutegvallaacutesok megoszlaacutesa

Forraacutes breath35 (sd)

PB


7 aacutebraA fő vilaacutegvallaacutesok araacutenya () eacutes elhelyezkedeacutesuumlk

Forraacutes Carrie On Adventures (sd)

8 aacutebraA muszlim neacutepesseacuteg vaacuterhatoacute araacutenya eacutes teruumlleti elhelyezkedeacutese Euroacutepaacuteban 2030-ban

Forraacutes avideditor (2011)

PB


Ha az emberiseacuteget egy 100 lakosuacute falura redukaacutelnaacutenk de a nemzetek araacutenyaacutet fenntartanaacutenk akkor a falu iacutegy neacutezne ki

bull 61 aacutezsiai 12 euroacutepai 5 eacuteszak-amerikai 8 deacutel- eacutes koumlzeacutep-amerikai eacutes Karib-teacuterseacutegi 13 afrikai 1 oacuteceaacuteniai lakosa lenne

bull a nemek araacutenya 52 nő 48 feacuterfi lennebull 70 nem feheacuter eacutes 30 feheacuter ember lennebull 68 nem kereszteacuteny eacutes 32 kereszteacuteny eacutelne a falubanbull 6-an birtokolnaacutek a Foumlld gazdagsaacutegaacutenak 59-aacutet eacutes mind a 6 szemeacutely az USA-boacutel

szaacutermaznabull 80-nak nem lenneacutenek kieleacutegiacutető lakaacuteskoumlruumllmeacutenyeibull 70-en analfabeacutetaacutek lenneacutenekbull 50-en alultaacuteplaacuteltak lenneacutenekbull 1-nek lenne szaacutemiacutetoacutegeacutepebull 1-nek lenne diplomaacuteja (Smith Armstrong 2009)

9 aacutebraAz uacutej toumlbbkomponensű globaacutelis hatalom mutatoacutei alapjaacuten szaacutemiacutetott hatalmi sorrend vaacuteltozaacutesai 2050-ig

Forraacutes NIC (2012)

PB


10 aacutebraA vilaacuteg strateacutegiai nyersanyaglelőhelyei szaacutelliacutetaacutesi uacutetvonalai eacutes az USA haditengereacuteszeti flottaacuteinak fő műkoumldeacutesi teruumlletei

Forraacutes DeepResource (2012)

A toumlbbkomponensű hatalom mutatoacutei alapjaacuten (gazdasaacutegi katonai informatikai) 2030 lesz a vaacuteltoacutepont a fejlett (OECD-) eacutes a fejlődő orszaacutegok sorrendjeacuteben 2030-toacutel az USA Japaacuten eacutes Euroacutepa orszaacutegai lefeleacute haladnak a listaacuten miacuteg India eacutes Kiacutena felfeleacute indul (Oroszorszaacuteg stagnaacutelaacutesa mellett) A vilaacuteg kőolajtartaleacutekainak 473-a a foumlldgaacutezkeacuteszletek 428-a a Koumlzel-Keleten talaacutelhatoacute Nagyon fontos strateacutegiai keacuterdeacutes az energiahordozoacutek te-ruumlleteacuten az ellaacutetaacutes biztonsaacutega A kitermeleacutes a szaacutelliacutetaacutes a taacuterolaacutes eacutes a felhasznaacutelaacutes teruumlleteacuten kell a biztonsaacutegot garantaacutelni

PB


A fegyveres erők

A fegyverkereskedelemből fakadoacute probleacutemaacutek

A veacutedelmi jellegű technoloacutegiaacutek gyorsan fognak fejlődni a koumlvetkező 15 eacutevben kuumlloumlnoumls te-kintettel a nagy pontossaacuteguacute fegyverekre az informaacutecioacutes rendszerekre eacutes a kommunikaacutecioacutera

11 aacutebraA 15 legnagyobb veacutedelmi kiadaacutessal rendelkező orszaacuteg 2016-ban (milliaacuterd dollaacuter)

Forraacutes IISS(2016)

A fegyverek exportja akkor eredmeacutenyezheti egy teacuterseacuteg biztonsaacutegi stabilitaacutesaacutenak felborulaacute-saacutet ha a megleacutevő katonai erőegyensuacutely megbontaacutesaacutet ideacutezi elő A vaacutelsaacutegoumlvezetekbe iraacutenyuloacute fegyverek gyakran fegyverkezeacutesi spiraacutelt indiacutetanak el a teacuterseacutegben a feszuumlltseacuteg fokozoacutedaacute-saacutet a katonai erő alkalmazaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet vetiacutetve előre A veacutedelmi raacutefordiacutetaacutesok mellett a GDP szaacutezaleacutekos kiadaacutesai eacutes az egy főre jutoacute veacutedelmi kiadaacutesok mutatjaacutek a legjobban az euroacutepai helyzetet (laacutesd 12‒15 aacutebra)

PB


12 aacutebraA veacutedelmi kiadaacutesok a GDP szaacutezaleacutekaacuteban

Forraacutes IISS (2017)

13 aacutebraEgy főre eső veacutedelmi kiadaacutesok (dollaacuter)


PB


14 aacutebraA veacutedelmi kiadaacutesok a GDP szaacutezaleacutekaacuteban Koumlzeacutep-Kelet Euroacutepaacuteban


15 aacutebraEgy főre eső veacutedelmi kiadaacutesok Koumlzeacutep-Kelet Euroacutepaacuteban (dollaacuter)


PB


A toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek elterjedeacuteseacuteből adoacutedoacute kockaacutezatok

A nukleaacuteris veszeacutelyt noumlveli az a teacuteny is hogy a reacutegebbi oumltről (USA Oroszorszaacuteg Nagy-Britannia Franciaorszaacuteg Kiacutena) kilencre nőtt az ilyen fegyverekkel rendelkező vagy azok előaacutelliacutetaacutesaacutera keacutepes eacutes toumlrekvő orszaacutegok szaacutema (Kőszegvaacuteri 1999) A kis eacutes koumlzepes hatoacutetaacutevolsaacuteguacute ballisztikus rakeacutetaacutek kuumlloumlnoumlsen ha toumlmegpusztiacutetoacute fegyvert hordoznak maacuter most is jelentősen fenyegetik az USA tovaacutebbaacute a NATO-orszaacutegok eacuterdekeit katonai erőit valamint a szoumlvetseacutegeseit illetve polgaacuteri lakossaacutegaacutet Az Egyesuumllt Aacutellamok eacutes a vilaacuteg 2015 utaacuten fenyegeteacutesekkel szembesuumllt Eacuteszak-Korea reacuteszeacuteről Az atomfegyverek szaacutema a vilaacutegban 14 925‒14 955 darab (SIPRI 2017)

3 taacuteblaacutezatAtomfegyverrel rendelkező orszaacutegok listaacuteja

Katonai tartaleacutekkeacuteszlet Oumlsszes keacuteszletUSA 5000 6800Oroszorszaacuteg 5050 7000Nagy-Britannia 215 215Franciaorszaacuteg 300 300Kiacutena 270 270India 120minus130 120‒130Pakisztaacuten 130minus140 130‒140Izrael 80 80Eacuteszak-Korea 10‒20 10‒20Oumlsszesen 11 175‒11 205 ‒Mindoumlsszesen 14 925‒14 955

Forraacutes SIPRI (2017)

A toumlmegpusztiacutetoacute fegyvereken beluumll az uacutegynevezett bdquoszegeacutenyek atombombaacutejardquo tiacutepusuacute bioloacutegiai eacutes keacutemiai fegyverek is veszeacutelyeztetik a vilaacuteg biztonsaacutegaacutet A bioloacutegiai eacutes keacutemiai fegyverek teruuml-leteacuten sajnos a bdquokis befekteteacutes ndash nagy haszonrdquo elve valoacutesul meg hiszen nagyon keveacutes raacutefordiacutetaacutessal lehet előaacutelliacutetani nagyon hataacutesos fegyvereket Amiacuteg 1 tonna hagyomaacutenyos toumlltetű harci fejjel be-vetett rakeacuteta 5 halottat 300 kg szarin ideggaacutezzal 200‒300 halottat 30 kg antrax bioloacutegia toumlltetű harci fejjel 20‒80 ezer halottat eredmeacutenyezhet egy beveteacutes (Glaser Fetter 2001 27)

4 taacuteblaacutezatA hagyomaacutenyos a keacutemiai a bioloacutegiai eacutes a nukleaacuteris fegyverek hataacutesadatai

Hagyomaacutenyos toumlltet (1 t robbanoacuteanyag)

Keacutemiai toumlltet (300 kg szarin)

Bioloacutegiai toumlltet (30 kg antrax)

Nukleaacuteris toumlltet (20 kt)

Oacutevoacutehely neacutelkuumllhalott 5 200‒3000 20 000‒80 000 40 000sebesuumllt 13 200‒3000 minus 40 000

Oacutevoacutehelyenhalott 2 20‒300 2000‒8000 20 000sebesuumllt 6 20‒300 minus 20 000

Megjegyzeacutes 1 rakeacutetaacuteval (1 t) 30 főkm2 neacutepsűrűseacutegű vaacuterosra

Forraacutes Glaser Fetter (2001 27)

PB


Az orszaacutegok amelyek ilyen tiacutepusuacute fegyverzettel rendelkeznek nemcsak bdquoelrettentő fegy-verkeacutentrdquo hanem fontos nyomaacutesgyakorloacute eszkoumlzkeacutent is kezelik ezeket a fegyvereket

A jelenkori hadviseleacutesi moacutedok oumlsszehasonliacutetaacutesa

Hagyomaacutenyos hadviseleacutes

A hagyomaacutenyos műveletek szereplői az aacutellamok amelyek viszonylagos erő- eacutes eszkoumlz-egyensuacutelyban vannak strateacutegiai ceacutel az ellenfeacutel veacutedtelenneacute teacutetele akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese az ellenseacuteges katonai erők megsemmisiacuteteacutese teruumlleteacutenek elfoglalaacutesa az ellenseacuteges neacutep aka-rataacutenak megtoumlreacutese Elsődleges a katonai moacutedszerek alkalmazaacutesa a strateacutegiai dimenzioacutek koumlzuumll a fő elem a katonai erő alkalmazaacutesa Fő jellegzetesseacuteg a megsemmisiacuteteacutes Az ilyen jellegű konfliktusok halottndashsebesuumllt araacutenya 13 A vezető szereplő a műveletek kezdeteacutetől a befejezeacutesig az aacutellam Ilyen haacuteboruacutek peacuteldaacuteul az iraki‒iraacuteni haacuteboruacute az USA vezette koa-liacutecioacute Irak ellen

Aszimmetrikus hadviseleacutes

bdquoAszimmetrikus hadviseleacutes fogalma pontosan koumlrvonalazott politikai ceacute-lok eacuterdekeacuteben folytatott gyakran toumlbb szervezet ideoloacutegiai vallaacutesi etni-kai koumlzoumlsseacutegeacuten alapuloacute katonai eacutes nem katonai műveleteket eljaacuteraacutesokat eacutes moacutedszereket alkalmazoacute koumlzvetlen eacutes koumlzvetett hataacutesokra eacutepiacutető eacutes egymaacutes hataacutesait felerősiacutető a biztonsaacuteg kuumlloumlnboumlző dimenzioacutenak teruumlleteacutet veszeacutelyez-tető harcmodor főkeacutent harcaacuteszati eljaacuteraacutes melyek egyuumlttes hataacutesaacuteval keacuteny-szeriacutethetjuumlk akaratunkat az ellenseacutegrerdquo (Resperger 2013 23)

Az aszimmetrikus műveletek az aacutellam vagy aacutellamok nem aacutellami szereplők elleni teveacutekeny-seacutegeacutet oumllelik fel Az ilyen műveleteket aacuteltalaacuteban a nagy eacutes doumlntő erő- eacutes eszkoumlzaraacuteny jellemzi Strateacutegiai ceacutel az ellenseacuteg kifaacuterasztaacutesa akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese az ellenseacuteg akarataacutenak megtoumlreacutese kiveacuterezteteacutese Fő moacutedszer a gerillafelkelőterrorista moacutedszerek alkalmazaacutesa Fő jellegzetesseacuteg a kifaacuterasztaacutes A strateacutegiai dimenzioacutek koumlzuumll a fő elem az idő Az ilyen jellegű konfliktusok halottndashsebesuumllt araacutenya 16‒14 A fő vezető szereplők a műveletek kezdeteacutetől a befejezeacutesig fegyveres erők a fegyveres csoportok Ilyen az USA vezette koaliacutecioacute az al-Kaacuteida terrorszervezet elleni teveacutekenyseacutege

PB


Hibrid hadviseleacutes

Fogalmi megkoumlzeliacuteteacutesben azt mondhatjuk

bdquoA hibrid hadviseleacutes a hagyomaacutenyos regulaacuteris (lineaacuteris konvencionaacutelis) eacutes az irregulaacuteris (nem lineaacuteris nem konvencionaacutelis) hadviseleacutes puha kouml-zepes eacutes kemeacuteny moacutedszereinek eljaacuteraacutesainak rugalmas alkalmazaacutesa abboacutel a ceacutelboacutel hogy az ellenseacuteg aacutellamaacutet fegyveres erőit műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute veacutedtelenneacute tegyuumlk eacutes akaratunkat raacutekeacutenyszeriacutethessuumlk legfőkeacuteppen azzal a strateacutegiai ceacutellal hogy az erőszak szintje a konfliktus folyamaacuten ne haladja meg a haacuteboruacutes szintetrdquo (Resperger 2017)

A hibrid műveletek aktorai az aacutellamok eacutes irregulaacuteris szervezetek az aacutellam vagy aacutellamok ellen A doumlntő erő- eacutes eszkoumlzfoumlleacutenyben leacutevő feacutel alkalmazza Strateacutegiai ceacutel az ellenseacuteges aacutellam eacutes fegyveres erők műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute veacutedtelenneacute teacutetele akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese Az aacutellamneacutep akarataacutenak a megtoumlreacutese az ellenseacuteges aacutellamkatonai erők műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute teacutetele teruumlleteacutenek elfoglalaacutesa elcsatolaacutesa Fő moacutedszer a regulaacuterisirregulaacuteris katonai erők eacutes a gerilla- terrorista szervezetek diplomaacuteciai keacutepviseletek gazdasaacutegi moacutedszerek felvaacuteltva toumlrteacutenő alkalmazaacutesa Fő jellegzetesseacuteg a kifaacuterasztaacutes eacutes a műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute teacutetel A strateacute-giai dimenzioacutek koumlzuumll a fő elem a katonai erő eacutes az informaacutecioacute Az ilyen jellegű konfliktusok halottndashsebesuumllt araacutenya 125ndash6 A vezető szereplő a műveletek kezdeteacutetől a befejezeacuteseacuteig az aacutellam Ilyen peacuteldaacuteul Oroszorszaacuteg haacuteboruacuteja Ukrajna ellen

5 taacuteblaacutezatA hadviseleacutesi moacutedok oumlsszehasonliacutetaacutesa

Hagyomaacutenyos hadviseleacutes Aszimmetrikus hadviseleacutes Hibrid hadviseleacutes

Hadviseleacutes moacutedja regulaacuteris erők oumlsszecsapaacutesaregulaacuteris-irregulaacuteris eacutesvagy regulaacuteris-regulaacuteris erők oumlsszecsapaacutesa

regulaacuteris eacutes irregulaacuteris erők a regulaacuteris eacutesvagy irregulaacuteris erők ellen

Szereplők aacutellam(ok) minus aacutellam(ok)aacutellam(ok) minus nem aacutellami szereplőaacutellam(ok) minus aacutellam(ok)

aacutellam(ok) nem aacutellami szereplő(k) minus aacutellam(ok)

Alkalmazoacute feacutel hasonloacute meacuteretű haderők

egyik feacutel meacutereteacuteben mennyiseacutegeacuteben moacutedszereiben elteacuter aacuteltalaacuteban a gyengeacutebb feacutel alkalmazza

aacuteltalaacuteban a tuacutelerőben leacutevő feacutel alkalmazza

Strateacutegiai veacutegaacutellapot

az ellenfeacutel veacutedtelenneacute teacutetele akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese az ellenseacuteg kifaacuterasztaacutesa

akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese

az ellenseacuteges aacutellam eacutes fegyveres erők műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute veacutedtelenneacute teacutetele akaratunk raacutekeacutenyszeriacuteteacutese

Katonai veacutegaacutellapot (győzelem)

bull az ellenseacuteges katonai erők megsemmisiacuteteacutese

bull a teruumllet elfoglalaacutesabull a neacutep akarataacutenak

a megtoumlreacutese

bull kifaacuterasztaacutesbull az ellenseacuteg akarataacutenak

a megtoumlreacutesebull kiveacuterezteteacutes

bull az aacutellamneacutep akarataacutenak a megtoumlreacutese

bull az ellenseacuteges aacutellamkatonai erők műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute teacutetele

bull a teruumllet elfoglalaacutesa elcsatolaacutesa

PB



Moacutedszer katonai moacutedszerek gerilla- felkelő- terroristamoacutedszerek

regulaacuteris irregulaacuteris katonai gerilla- terrorista-diplomaacuteciai gazdasaacutegi moacutedszerek

Katonai eacutes polgaacuteri moacutedszerek araacutenya 41 32 14

Fő hadviseleacutesi moacutedszer megsemmisiacuteteacutes kifaacuterasztaacutes kifaacuterasztaacutes

műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute teacutetel

Moacutedszer jellege egymaacutest koumlvető akcioacutek fokozatosan emelkedő intenzitaacutes eacutes erőszak

rugalmasan felvaacuteltva alakiacutetott intenzitaacutes eacutes erőszak

Veszteseacutegek araacutenya halottsebesuumllt 13 16minus14 125minus6

Fő strateacutegiai dimenzioacute regulaacuteris katonai erő idő

bull regulaacuteris eacutes irregulaacuteris katonai erő

bull informaacutecioacutebull diplomaacuteciabull gazdasaacutegbull meacutedia

A bdquoclausewitzi aacutellam hadsereg polgaacuter haacutermasrdquo fő vezetője a konfliktusban

aacutellam hadsereg aacutellam


Oumlsszefoglalva a haacuterom hadviseleacutesi moacutedot megaacutellapiacutethatjuk hogy a hagyomaacutenyos had-viseleacutes katonai veacutegaacutellapotaacutenak haacutermas szabaacutelya a hibrid műveletekre megfordult A reacutegi haacuteboruacutekban jellemző bdquomegsemmisiacuteteni elfoglalni megtoumlrnirdquo elv helyeacutebe az aszimmetrikus műveletekben a bdquokifaacuterasztani megtoumlrni kiveacutereztetnirdquo a hibrid műveletekneacutel a bdquomegtoumlrni műkoumldeacuteskeacuteptelenneacute tenni elfoglalnirdquo elv leacutepett mint az elsőleges siker zaacuteloga Az uacutej tiacutepu-suacute konfliktusok szereplőivel kapcsolatban a legfontosabb megaacutellapiacutetaacutes az hogy nincsenek eacuterveacutenyes szabaacutelyok ndash ez egyreacuteszt az aacutellamisaacuteg hiaacutenyaacuteboacutel maacutesreacuteszt a felkelők terroristaacutek aacuteltal koumlvetett strateacutegiaacuteboacutel koumlvetkezik

A jelenkori aszimmetrikus vagy hibrid műveletek egy hatszoumlg alakuacute sakktaacuteblaacuten jaacutet-szoacutednak Az egyik szereplő az IAacute (első sarok) eacutes taacutemogatoacutei (maacutesodik sarok) a kialakult koaliacutecioacute (harmadik sarok) eacutes taacutemogatoacutei (negyedik sarok) a nemzetkoumlzi szervezetek ENSZ EBESZ EU Afrikai Unioacute (oumltoumldik sarok) a nem aacutellami szervezetek (non-governmental or-ganization ndash NGO) (hatodik sarok) A taacutebla koumlzepeacuten sajnos a belső menekuumlltek eacutes a lakossaacuteg talaacutelhatoacute a nemzetkoumlzi meacutedia teljes figyelme mellett A győzelmet az tudja kiviacutevni aki nemcsak katonai győzelmet arat hanem az azt koumlvető beacutekeacutet is ki tudja viacutevni jobb aacutellapo-tokat tud biztosiacutetani a hosszuacute ideje szenvedő lakossaacutegnak eacutes a menekuumllteknek

PB


16 aacutebraAz aszimmetrikus hadviseleacutes sziacutentere a hatszoumlg alakuacute sakktaacutebla

Forraacutes Resperger (2017)

A veszteseacutegek keacuterdeacutese

Az USA eacutes szoumlvetseacutegesei Irakban a harccselekmeacutenyek alatt 157 halottat (az amerikaiak 126 főt a britek 31 főt) 495 sebesuumlltet eacutes 4 eltűnt szemeacutelyt regisztraacuteltak 2012 veacutegeacutere viszont maacuter 4538 halottat eacutes 43 993 sebesuumlltet tudhattak magukeacutenak7 (iCasualties 2012)

Az afganisztaacuteni hadsziacutenteacuteren uacutej elemkeacutent jelentkező a szoumlvetseacutegesegyuumlttműkoumldő erőktől eacuterkező belső taacutemadaacutesok (a bdquozoumlld a keacutekenrdquo eacutes a bdquozoumlld a zoumlldoumlnrdquo ndash Green on Blue Green on Green) fokozzaacutek a bizonytalansaacutegot eacutes gyengiacutetik a biztonsaacutegeacuterzetet A halaacutelozaacutesi araacuteny adatai alapjaacuten a megszaacutellt teruumlleteken napi 2 halottal eacutes 6ndash8 sebesuumllttel kell szaacutemolnia a politikai eacutes katonai vezetőknek8

6 taacuteblaacutezatAz Egyesuumllt Aacutellamok szemeacutelyi veszteacuteseacutegei az eddigi haacuteboruacutekban eacutes beveteacutesekben

Haacuteboruacute Időszak Elesett Sebesuumllt Elesettndashsebesuumllt araacutenyElső vilaacuteghaacuteboruacute 1917‒1918 53 402 204 002 1 382Maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute 1941‒1945 291 557 670 846 1 232Koreai haacuteboruacute 1950‒1953 33 741 103 284 1 306Vietnami haacuteboruacute 1964‒1973 47 414 153 303 1 323Kuvait felszabadiacutetaacutesa 1991 147 467 1 317

7 2012 januaacuter 12-ei helyzet8 A tanulmaacuteny szerzője szerint az ezer katonaacutera vetiacutetett halaacutelozaacutesi araacuteny a nagyobb harci akcioacutekban 6 fő Ez

az araacuteny 2010-ben Afganisztaacutenban a brit csapatoknaacutel 13 volt Egyes időszakokban a britek eacutes amerikaiak araacutenya az afganisztaacuteni hadsziacutenteacuteren 2010-ben 9927 1239 17384 volt (Townsend 2010)

PB


Haacuteboruacute Időszak Elesett Sebesuumllt Elesettndashsebesuumllt araacutenyBeveteacutesi teruumllet Időszak Elesett Sebesuumllt Elesettndashsebesuumllt araacuteny

Grenada 1983 19 119 1626Panama 1989 23 324 1 1408Szomaacutelia 1992‒1994 43 153 1 355Haiti 1994‒1996 4 3 1 075Afganisztaacuten 2002‒ 3 343 18 675 1 558Irak 2003‒2011 4 804 32 222 1 670

Forraacutes iCasualties (sd) Griffis (2016)

Esettanulmaacutenyok

Az oumlboumllhaacuteboruacute

Ez volt a hideghaacuteboruacute időszaka utaacuteni első jelentős vaacutelsaacuteg amely hataacutessal volt a nemzetkoumlzi beacutekeacutere eacutes a biztonsaacutegi folyamatokra Ebben a lezaacuterult vaacutelsaacutegfolyamatban nyomon koumlvethe-tők a vaacutelsaacuteg időszakai eacutes elkuumlloumlniacutethetők a vaacutelsaacutegkezeleacutesre iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek illetve fo-kozatok meacuteg akkor is ha a moacutedszerek időnkeacutent egymaacutessal aacutetfedeacutesbe keruumlltek Iacutegy a vaacutelsaacuteg időszakainak egymaacutesra eacutepuumlleacuteseacutevel ndash amely a kriacutezis feszuumlltseacutegi szintjeacutenek emelkedeacuteseacutevel jellemezhető ndash paacuterhuzamosan jelentek meg a kezdetben szankcionaacutelis majd a keacutesőbbiekben fenyegeteacutesnek minősuumllő eacutes a vaacutelsaacuteghelyzet megszuumlnteteacuteseacutere iraacutenyuloacute leacutepeacutesek Ezek a leacute-peacutesek tartalmaztaacutek a gazdasaacutegi politikai diplomaacuteciai oumlsztoumlnzőket eacutes szankcioacutekat veacuteguumll az ENSZ felhatalmazaacutesa alapjaacuten a koaliacutecioacutes fegyveres erő alkalmazaacutesaacutet A 39 napos leacutegi hadművelet aacuteltal megteremtett felteacutetelek utaacuten 100 oacuteraacutes szaacuterazfoumlldi hadművelettel eacuterteacutek el az iraki csapatok kivonaacutesaacutet Kuvaitboacutel A konfliktus megoldaacutesaacutehoz az egyseacuteges nemzetkoumlzi felleacutepeacutes is hozzaacutejaacuterult azaz nemcsak a teacuterseacuteg orszaacutegai hanem a nagyhatalmak is a konf-liktus gyors befejezeacuteseacuteben voltak eacuterdekeltek A fegyveres erők szaacuterazfoumlldi beveteacutese előtt felsziacutenre keruumllt a toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek elterjedeacuteseacuteből adoacutedoacute veszeacutelyek egyik fajtaacuteja azaz az iraki feacutel a bdquoszegeacutenyek atombombaacutejaacutetrdquo vegyi bioloacutegiai fegyvereket akart bevetni illetve rakeacutetafegyvereivel (Scud Scud‒B Al-Husszein) proacutebaacutelta a vaacutelsaacutegot kiterjeszteni a teacuterseacuteg toumlbbi orszaacutegaacutera felbomlasztani a koaliacutecioacutet A vaacutelsaacuteg elemzeacuteseacuteneacutel azt is figyelembe kell venni hogy annak időtartama ndash a beacutekeidőszaktoacutel a konfliktus befejezeacuteseacuteig ndash nagyon roumlvid volt (43 nap) Sikeruumllt az eredeti status quoacutet helyreaacutelliacutetani ezzel a konfliktust lezaacuterni A konfliktusgoumlrbeacuteről ismert bdquobeacuteke 2rdquo aacutellapot eleacutereacuteseacutehez nem volt szuumlkseacuteg a haacuteboruacutet koumlvető beacutekeeacutepiacuteteacutesi műveletek veacutegrehajtaacutesaacutera mivel ezt egyreacuteszt Kuvait gazdasaacutegi helyzete lehe-tőveacute tette maacutesreacuteszt a helyreaacutelliacutetaacutesban csak a koumlrnyezeti dimenzioacutek helyreaacutelliacutetaacutesa kiacutevaacutent erőforraacutesokat A bdquobeacuteke 2rdquo aacutellapot megszilaacuterdiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a nemzetkoumlzi szervezetek eacutes a nagyhatalmak szankcioacutekkal garantaacutelhattaacutek a stabilizaacuteloacutedaacutesi folyamatot A haderők feladatait a nagy fokuacute manőverezeacutes a toumlbbnemzeti alakulatok koumlzoumls teveacutekenyseacutege a taacute-madoacute hadműveletek veacutegrehajtaacutesa a meacutelyseacutegben veacutegrehajtott akcioacutek jellemezteacutek A hadaacute-szati felderiacuteteacutes a hadsziacutenteacuter jellege lehetőveacute tette a repuumllő-haderőnem minden időszakban toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutet

PB


A haacuteboruacute tapasztalatai tanulsaacutegai

Elgondolaacutesaacutenak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Irak jelentős leacutetszaacutemuacute eacutes fegyverzetű haderőt csoportosiacute-tott a teacuterseacutegben A hadtestek harcteveacutekenyseacutegi koumlrzetei az ellenseacuteg vaacuterhatoacute főcsapaacutesaacutenak iraacutenyaacuteban leacutetrehozott biztosiacutetaacutesi oumlv az orosz katonai tanaacutecsadoacutek jelenleacuteteacutet eacutes gondolkodaacutes-moacutedjaacutet tuumlkroumlzte A hadtestek koumlrzeteinek szeacutelesseacutege ndash III hadtest (a tovaacutebbiakban hdt) 60 km IV hdt 100 km VI hdt 160 km ndash is az egyoldaluacute csak egy fő iraacutenyboacutel eacuterkező taacutemadaacutes elhaacuteriacutetaacutesaacutera utal A III hdt előtt leacutetrehozott biztosiacutetaacutesi oumlv (kb 75 km szeacuteles 30 km meacutely) eacutes a benne műkoumldő keacutet geacutepesiacutetett dandaacuter is alaacutetaacutemasztja az ebből az iraacutenyboacutel prognosztizaacutelt főcsapaacutest A sivatagba telepuumllt VI hdt ndash amelynek fő feladata az iraki cso-portosiacutetaacutes szaacuternyaacutenak biztosiacutetaacutesa volt ndash felderiacuteteacutese eacutes szaacuternybiztosiacutetaacutesaacutenak eleacutegtelenseacutege vezetett a szoumlvetseacuteges csapatok aacutetkaroloacute hadműveleteacutenek sikereacutehez

A hadtestek hadműveleti feleacutepiacuteteacutese sablonossaacutegot mutatott hiszen minden első leacutepcső hadtest keacutetleacutepcsős hadműveleti feleacutepiacuteteacutesben volt amelynek maacutesodik leacutepcsője a harckocsi-hadosztaacutely ellencsapaacutesaacutera alapozott Az irakiak kombinaacutelt veacutedelemi elkeacutepzeleacutese alapjaiban akkor dőlt meg amikor a szoumlvetseacuteges leacutegierő a mozgeacutekony nagy tűzerővel rendelkező maacuteso-dik leacutepcső alakulatokra pusztiacutetoacute csapaacutesokat meacutert Ebben koumlzrejaacutetszott az iraki leacutegveacutedelemi rendszer jelentős beacuteniacutetaacutesa eacutes a leacutegierő tehetetlenseacutege aminek koumlszoumlnhetően a magasabb-egyseacutegeknek nem volt lehetőseacuteguumlk a manőverek veacutegrehajtaacutesaacutera Teljesen kiszolgaacuteltatottaacute vaacuteltak az első leacutepcsőben veacutedők a szoumlvetseacuteges szaacuterazfoumlldi csapatok csapaacutesaival szemben A maacutesodik leacutepcső ellenloumlkeacuteseacutere szaacutemiacutetoacute illetve vaacuteroacute alakulatok a teljes leacutegi uralmat kiviacutevoacute szoumlvetseacutegesek leacutegi- eacutes szaacuterazfoumlldi csapaacutesainak estek aacuteldozatul

Meglepő elemeket is felfedezhetuumlnk az iraki csapatok veacutedelmeacutenek feleacutepiacuteteacuteseacuteben amely ndash az afganisztaacuteni haacuteboruacutes tapasztalatokat felhasznaacuteloacute orosz katonai gondolkodaacutesmoacuted-nak megfelelően ndash a dandaacuterok zaacuteszloacutealjak szaacutezadok uacutejszerű veacutedőkoumlrleteinek kialakiacutetaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg A dandaacuterok harcteveacutekenyseacutegi koumlrzeteit vaacuteltozatosan kisebb kiterjedeacutesekkel alakiacutetottaacutek ki A koumlrzet szeacutelesseacutege 8‒10 km a meacutelyseacutege 20‒25 km volt (A sajaacutet harcsza-baacutelyzatunk 25‒30 km szeacuteles 25‒30 km meacutely dandaacuter harcteveacutekenyseacutegi koumlrzetet hataacuteroz meg) A dandaacuterok felderiacutető erői a koumlrzet első 2‒4 km-es saacutevjaacuteban dolgoztak itt proacutebaacuteltaacutek felderiacuteteni az ellenseacuteg vaacuterhatoacute főcsapaacutesaacutenak iraacutenyaacutet a csapaacutesmeacuterő koumlteleacutekeket A maacutesodik 1‒3 km-es saacutevot a terep termeacuteszetes eacutes mesterseacuteges akadaacutelyainak mesteri alkalmazaacutesaacuteval rendezteacutek be uacutegy hogy akadaacutelyozzaacutek az ellenseacuteg előrevonaacutesaacutet manővereit tűzvezeteacuteseacutet figyeleacuteseacutet felderiacuteteacuteseacutet a sajaacutet erőket pedig segiacutetseacutek

A csapatok vezeteacutesi moacutedszerei alkalmasak arra hogy koumlvetkezteteacuteseket vonjunk le a parancsnoki gondolkodaacutesmoacutedra vonatkozoacutean Az iraki parancsnoki gondolkodaacutesmoacute-dot a parancsorientaacutelt vezeteacutesi elvek hataacuteroztaacutek meg magaacuten hordozta a meacutelyen hierarchizaacutelt eacutes toumlbb szinten megvaloacutesuloacute parancsnoklaacutesi struktuacutera rugalmatlansaacutegaacutet az oumlsszes ebből fa-kadoacute negatiacutev koumlvetkezmeacutennyel egyuumltt Ezzel szemben a szoumlvetseacuteges haderő feladatorientaacutelt vezeteacutesi elvekre eacutepuumllő iraacutenyiacutetaacutesi moacutedszert alkalmazott lehetőseacuteget biztosiacutetva az alegyseacuteg-parancsnokok oumlnaacutelloacutesaacutegaacutera eacutes a kezdemeacutenyezőkeacuteszseacuteguumlk kiteljesiacuteteacuteseacutere9

9 Bővebben laacutesd Leonhard (1994 380‒384)

PB


A leacutegi haacuteboruacute10

A szoumlvetseacutegesek a szaacuterazfoumlldi műveletek előtt 39 napos leacutegi hadműveletet folytattak amely-nek fő ceacutelpontjai az iraki csapatok a fontos objektumok eacutes a kuvaiti teruumlletet veacutedő iraki erők voltak

A leacutegi hadművelet ceacuteljaibull az iraki leacutegveacutedelmi rendszer lefogaacutesabull veszteseacutegokozaacutes a szaacuterazfoumlldi csapatoknakbull a fegyveriraacutenyiacutetoacute rendszerek vezeteacutesi rendszer megbontaacutesa

A bdquoSivatagi viharrdquo 1991 januaacuter 17-eacuten 0100-kor kezdődoumltt A műveletet oumlt toumlmeges leacutegi-csapaacutessal hajtottaacutek veacutegre Irak eacutes Kuvait teruumlleteacuten koumlzel 4000 katonai eacutes ipari objektum szerepelt a ceacutelok listaacutejaacuten

Oumlsszesseacutegeacuteben a leacutegi hadművelet veacutegeacutere az iraki veszteseacutegek az első leacutepcső alakulatai-naacutel 25‒30-osak voltak megsemmisuumllt 12 db hadműveleti-harcaacuteszati rakeacutetaindiacutetoacute aacutellvaacuteny 310 db repuumllőgeacutep 640 db harckocsi 270 db tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlz Az első haacuterom napot koumlvetően a rendszeres leacutegi teveacutekenyseacutegekkel sikeruumllt a leacutegi uralom megszerzeacutese

A szaacuterazfoumlldi haacuteboruacute

A szoumlvetseacutegesek a leacutegi hadműveletek utaacuten koumlzel 100 oacuteraacutes szaacuterazfoumlldi hadművelettel teljesiacute-tetteacutek a kitűzoumltt ceacuteljaikat Ahhoz hogy a szoumlvetseacutegesek ezeket eleacuterjeacutek a koumlzponti parancs-noksaacuteg a koumlvetkező oumlt fő feladatot hataacuterozta meg

bull veacutegrehajtani az előrevonaacutesokat a megindulaacutesi helyzethezbull a harcteveacutekenyseacutegek előkeacutesziacuteteacutese a csapatok felkeacutesziacuteteacutese az előretolt aacutellaacutesok el-

leni harcbull megtaacutemadni a harcaacuteszati tartaleacutekokat eacutes veszteseacuteget okozni nekikbull szeacutetverni a hadaacuteszati tartaleacutekot a Koumlztaacutersasaacutegi Gaacuterdaacutetbull bekeriacuteteni a Kuvait teruumlleteacuten leacutevő csapatokat

A szaacuterazfoumlldi csapatok hadműveleti terveacutenek megfelelően a koumlteleacutekek oumlsszpontosiacutetaacutesi koumlr-leteikből 200‒400 km-es előrevonaacutest hajtottak veacutegre a megindulaacutesi helyzet felveacuteteleacutehez Az előrevonaacutesok veacutegrehajtaacutesa utaacuten alakult ki az a megindulaacutesi helyzet amelyikben a fő-szerepet a VII amerikai hadtestnek szaacutentaacutek a hadművelet tervezői A VII hadtest taacutemadott a főcsapaacutes iraacutenyaacuteban ennek megfelelően kapott megerősiacuteteacuteseket kapta meg a taacutemadaacutesi saacutevjaacutet a taacutemadaacutesi uumltemeacutet taacutemadaacutesi feladatait

A kialakult erőviszonyok a leacutegi hadművelet utaacuten azt mutattaacutek hogy a szoumlvetseacutegesek maacuter megfelelő erőfoumlleacutennyel rendelkeznek a taacutemadaacutes veacutegrehajtaacutesaacutehoz

10 A leacutegi haacuteboruacutera vonatkozoacute adatokat a koumlvetkező forraacutesokboacutel aacutelliacutetottam oumlssze Stathias (1991 10‒21 51‒53) Gaines (1991 22‒23) sn (1991b 157‒158) sn (1991a 148‒157) Zehrer (1992 230‒256)

PB


7 taacuteblaacutezatErő- eacutes eszkoumlzviszony a leacutegi eacutes szaacuterazfoumlldi taacutemadaacutes megkezdeacutesekor

Erő- eacutes eszkoumlzviszony a leacutegitaacutemadaacutesok megkezdeacutesekorSzoumlvetseacutegesek Irak Araacuteny

Harckocsi 3055 4550 11489Tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlz 1784 3257 11825Paacutenceacuteltoumlrő eszkoumlz 4178 n a ndashHarci helikopter 593 130 4561

Erő- eacutes eszkoumlzviszony a szaacuterazfoumlldi taacutemadaacutes megkezdeacutesekorHarckocsi 3055 2110 14471Tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlz 1784 940 18971Paacutenceacuteltoumlrő eszkoumlz 4178 n a ndashHarci helikopter 593 124 47821

Forraacutes Zehrer (1992 530)

A haacuteboruacute eacuterteacutekeleacutese11

A) Strateacutegiai eacutes katonai megfontolaacutesokA koraacutebbi hideghaacuteboruacutes elrettentő strateacutegia utaacuten az oumlboumllhaacuteboruacute megmutatta hogy a nyugat-euroacutepai orszaacutegok eacutes az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok felleacutepnek az agresszorral szemben A beavatkozaacutest a leacutegierő műveleteivel kezdteacutek meg Irak ellen majd a szaacuterazfoumlldi hadműveletek felteacuteteleinek megteremteacutesekor indiacutetottaacutek meg a szaacuterazfoumlldi taacutemadaacutest

B) Vezeteacutesi struktuacuteraA szoumlvetseacutegesek koumlzponti parancsnoksaacutega a tengeri leacutegi szaacuterazfoumlldi műveleteket megfelelően előkeacutesziacutetette biztosiacutetotta A vezeteacutes egyseacutegeacutet a csapatok vezethetőseacutegeacutet azzal is erősiacutetetteacutek hogy a toumlbbnemzeti csapatokat egy parancsnoksaacuteg alaacute rendelteacutek A feladatok tervezeacuteseacuteneacutel maximaacutelisan figyelembe vetteacutek a kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute technikai eszkoumlzoumlk teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet eacutes az elteacuterő szervezetű eacutes harceacuterteacutekű csapatok keacutepesseacutegeit

C) FelderiacuteteacutesAmellett hogy az USA felderiacutető eacutes keacutemholdakkal rendelkezett a teacuterseacutegben a felderiacutető szervek szaacutemos ellenőrzoumltt informaacutecioacuteval jaacuterultak hozzaacute a hadművelet sikereacutehez A műholdas felveacutetelek pontos adatai elleneacutere termeacuteszetesen az egyes iraki bdquomegteacutevesztőrdquo eacutes bdquoelterelőrdquo ceacuteloknaacutel a hibaacutekat nem lehetett teljesen kizaacuterni (makettek)12

D) A szaacuterazfoumlldi haacuteboruacuteA szaacuterazfoumlldi harcok eacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel az iraki csapatok passzivitaacutesaacutet kell legelőszoumlr kiemelni hiszen a Khafji vaacuteroseacutert folytatott harcok kiveacuteteleacutevel nem tapasztaltunk semmilyen aktiacutev

11 A haacuteboruacute eacuterteacutekeleacuteseacutehez a koumlvetkező forraacutesokat hasznaacuteltam fel Sinn (1991) Radvaacutenyi Szternaacutek (1991) Kozaacutek Tőke (sd) Leonhard (1994 419‒435) Zehrer (1992 469‒480)

12 Koumlzel 90 ezer t bombaacutet dobtak le a szoumlvetseacutegesek a hidakra utakra Baacuteszra eacutes Bagdad vaacuterosaacutera a telekommunikaacutecioacutes leacutetesiacutetmeacutenyekre (Zehrer 1992 121)

PB


felderiacutető teveacutekenyseacuteget a reacuteszuumlkről Az iraki haderő műkoumldeacuteseacuteben a felderiacuteteacutes tekinteteacuteben tapasztalhatoacute a legnagyobb hiaacutenyossaacuteg A hadműveletek folyamaacuten toumlbbszoumlr (a szoumlvetseacuteges csapatok oumlsszpontosiacutetaacutesaacutenak időszaka a VII eacutes XVIII hadtest aacutetcsoportosiacutetaacutesaacutenak időszaka)13 eleacutegtelen volt az ellenseacutegről gyűjtoumltt informaacutecioacute (mennyiseacuteg minőseacuteg) aminek koumlszoumlnhetően bizonytalannaacute vaacutelt a csapatok koumlrleteinek meghataacuterozaacutesa

A szoumlvetseacutegesek a kedvezőtlen erőviszonyaraacutenyokat a leacutegicsapaacutesokkal megvaacuteltoztattaacutek eacutes hozzaacutejaacuterultak az iraki csapatok harckeacutepesseacutegeacutenek jelentős csoumlkkeneacuteseacutehez Idetartozik az iraki veacutedelem meacutereteiben rejlő ellentmondaacutes az alegyseacutegek (szakasz szaacutezad zaacuteszloacutealj) előzőekben emliacutetett csoumlkkentett meacuteretei nagyobb tűzsűrűseacuteget biztosiacutetottak ndash ami a veacutedelem hateacutekonysaacutegaacutet noumlveli a szaacuterazfoumlldi erőkkel szemben ndash aacutem a szoumlvetseacuteges leacutegierő szaacutemaacutera a ceacutelsűrűseacuteg jelentős megnoumlvekedeacuteseacutet jelentette A csapaacutesok hataacutesai demoralizaacuteltaacutek a veacute-dőket ami szinteacuten a harckeacutepesseacuteg csoumlkkeneacuteseacutehez vezetett14 Az oumlboumllhaacuteboruacute tapasztalatai moacutedosiacutetottaacutek a taacutemadaacutesi időszakokhoz tartozoacute sebesseacutegre eacutes az ellenteveacutekenyseacutegre vonat-kozoacute elkeacutepzeleacuteseket amelyek a taacutemadaacutes uumltemeacutere is kihataacutessal voltak

Aacuteltalaacuteban az első harci napon a műszaki csapatok taacutemogataacutesaacuteval is sok időt vett igeacuteny-be a zaacuterrendszerek15 eacutegő olajmezők aknazaacuterak lekuumlzdeacutese Itt az aacutetlagos taacutemadaacutesi uumltem 1‒3 kmoacuteraacutera tehető a peremvonal lekuumlzdeacuteseacutenek időszakaacuteban Az első harci nap veacutegeacutere egyes iraacutenyokban 10‒15 km-re a főcsapaacutes iraacutenyaacuteban 25‒35 km meacutelyseacutegig jutottak ki A maacutesodik harci napon a leacutegicsapaacutesok aacuteltal megtoumlrt iraki csapatok nagyon kis ellenaacutellaacutesa miatt a taacutemadoacutek Kuvait deacuteli reacuteszeacuten 50‒75 km meacutelyen a főcsapaacutes iraacutenyaacuteban 100‒125 km meacutelyen toumlrtek be az iraki veacutedelembe Ez a fajta gyors előretoumlreacutes nemcsak a szoumlvetseacutegeseknek szerzett meglepeteacutest de az iraki hadvezeteacutest is vaacuteratlanul eacuterte nemcsak a siker nagysaacutegaacutet hanem a taacutemadaacutes főcsapaacutesaacutenak az iraacutenyaacutet illetően is

Jellemző hogy a Koumlztaacutersasaacutegi Gaacuterda hadosztaacutelyainak tuumlzeacuterseacutege meacuteg a harmadik harci napon is deacuteli iraacutenyba volt taacutejolva mert nem rendelkeztek felderiacuteteacutesi adatokkal az ellenseacuteg taacutemadaacutesi iraacutenyaacutet illetően A paacutenceacuteltoumlrő eacutes preciacutezioacutes nagy pontossaacuteguacute fegyverek a repuumllő-geacutepek eacutes harci helikopterek fedeacutelzeti fuumlggesztmeacutenyei16 valamint a szaacuterazfoumlldi alegyseacutegekneacutel rendszeresiacutetett eszkoumlzoumlk nagy veszteseacuteget okoztak az iraki paacutenceacutelos erőknek17

13 A VII hdt koumlzel 150 meacuterfoumlldes a XVIII hadtest 250 meacuterfoumlldes előrevonaacutest hajtott veacutegre az iraki csapatok előtt (1 meacuterfoumlld = 16 km) (Zehrer 1992 97)

14 Peacuteldaacuteul a 24 (USA) geacutepesiacutetett hadosztaacutely 25 ezer emberrel 34 zaacuteszloacutealjjal 6566 kerekes eacutes 1793 laacutenctalpas harcjaacuterművel 94 harci helikopterrel haacuterom regulaacuteris eacutes neacutegy Koumlztaacutersasaacutegi Gaacuterda-hadosztaacutellyal vette fel a harcot (Zehrer 1992 97)

15 A hadosztaacutelyok aacutetlagban egy 1000 m-es aknamezőt eacutes kombinaacutelt zaacuterrendszert 6200 db harci eszkoumlzzel 8 oacutera alatt tudtak lekuumlzdeni (Zehrer 1992 117)

16 A paacutenceacuteltoumlrő helikopterek 6 db TOW rakeacutetaacuteval felszerelve keacutetszer olyan pontosan tudtak ceacutelba talaacutelni mint az amerikai harckocsik aacutegyuacutei A VII hdt 174 helikoptere 1240 db harckocsit semmisiacutetett meg (Zehrer 1992 120)

17 A paacutenceacuteltoumlrő fegyverek felhasznaacutelaacutesaacutenak araacutenyai 120 mm-es paacutenceacuteltoumlrő graacutenaacutet 3700 db a 120 ezer db-boacutel 155 mm-es tuumlzeacuterseacutegi loumlvedeacutek 13 ezer db a 60 ezer db-boacutel TOW paacutenceacuteltoumlrő rakeacuteta 1100 db a 27 ezer db-boacutel (Zehrer 1992 122)

PB


E) LogisztikaAz oumlboumllhaacuteboruacute egyik legnagyobb kihiacutevaacutesa a logisztika teruumlleteacuten jelentkezett ugyanis roumlvid idő alatt kellett csapatokat aacutetcsoportosiacutetani ellaacutetni eacutes utaacutentoumllteni18 Az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok koumlzel 200 ezer tartaleacutekost mozgoacutesiacutetott a feladatra

F) A katonaA haacuteboruacutera toumlrteacutenő felkeacutesziacuteteacutes a modern hadseregekneacutel magaacuteban foglalja a katonaacutek pszichikai felkeacutesziacuteteacuteseacutet is Az iraki katonaacutek pszichikai megterheleacuteseacutet főkeacutent az aacutellandoacute leacutegitaacutemadaacutesok a teljes kiszolgaacuteltatottsaacuteg eacuterzete a magaacuterahagyatottsaacuteg az oumlsszekoumltteteacutes hiaacutenya eacutes a vezetetlenseacuteg okozta A szoumlvetseacuteges katonaacutek negatiacutev stresszeacutet az atom- vegyi eacutes bioloacutegiai fegyverek alkalmazaacutesaacutetoacutel valoacute feacutelelem vaacuteltotta ki Ehhez meacuteg hozzaacutejaacuterult a fesziacutetett taacutemadaacutesi uumltem a bizonytalansaacuteg a faacuteradeacutekonysaacuteg a kezdeti időszak szokatlan időjaacuteraacutesi koumlruumllmeacutenyei19

Oumlsszegzeacutes

Az oumlboumllhaacuteboruacute bizonyiacutetotta a szoumlvetseacutegesek teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutet ami annak elleneacutere kifejeződeacutesre jutott hogy a szoumlvetseacutegben felleacutepő orszaacutegok taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi berendezkedeacutese elteacuterő volt Felmutatta azt a potenciaacutelt amely egy agresszorral szembeni felleacutepeacutes folyamaacuten keacutepesseacute tette őket ndash a status quo helyreaacutelliacutetaacutesa eacuterdekeacuteben ndash a fegyveres erő oumlsszehangolt alkalmazaacutesaacutera is Az iraki agresszioacutes toumlrekveacutesek elfojtaacutesaacutera iraacutenyuloacute erőfesziacuteteacutesek ndash baacuter a vaacutelsaacutegkezeleacutes veacutegső eszkoumlzeit is igeacutenybe vetteacutek ndash megmutattaacutek a vilaacutegkoumlzoumlsseacuteg szolidaritaacutesaacutet eacutes egyseacutegeacutet a szeacutelsőseacuteges megnyilvaacutenulaacutesokkal szemben Az ENSZ koumlvetkezetesen eacuterveacutenyesiacutetette hataacuterozatait a konfliktus alatt Az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecs munkaacuteja soraacuten nyomon koumlvethető volt a hataacuterozott toumlrekveacutes az eredeti status quo visszaaacutelliacutetaacutesaacutera Az oumlboumllhaacuteboruacute a gyakorlatban is igazolta azt a felteveacutest hogy a bipolaacuteris vilaacutegrend felbomlaacutesa utaacuten az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok az egyeduumlli globaacutelis hatalom amely a gazdasaacutegi technoloacutegiai kulturaacutelis de legfőkeacutepp katonai adottsaacutegai eacutes keacutepesseacutegei alapjaacuten alkalmas a vezető szerep felvaacutellalaacutesaacutera valamint eacuterdekeinek a vilaacuteg baacutermely pontjaacuten toumlrteacutenő eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere20 A haacuteboruacute szakeacutertői elemzeacutese alapjaacuten nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy a hateacutekony vaacutelsaacutegkezeleacuteshez szuumlkseacuteges a katonai erők eacutes eszkoumlzoumlk megleacutete magas fokuacute keacuteszuumlltseacutegi aacutellapota gyors aacutetcsoportosiacutethatoacutesaacutega eacutes bevethetőseacutege

A jugoszlaacutev polgaacuterhaacuteboruacute (Koszovoacute)

A Balkaacutenon a hideghaacuteboruacute időszakaacutet koumlvető legveacuteresebb haacuteboruacute robbant ki amelynek gyoumlkerei hosszuacute időn keresztuumll halmozoacutedoacute eacutes hatalmi eszkoumlzoumlkkel elfojtott nemzetiseacutegi

18 A szoumlvetseacutegesek ellaacutetaacutesi uacutetvonalainak hossza 4500 km-t tett ki A napi ellaacutetaacutest 4500 uumlzemanyag-ellaacutetoacute tartaacutelykocsi 34 millioacute l viacutez 450 db tehervonat 62 500 fejadag biztosiacutetotta (Zehrer 1992 162)

19 A veszteseacutegek a szoumlvetseacutegesek reacuteszeacuteről 200 elesett ebből 148 amerikai 24 brit 458 fő sebesuumllt Az irakiak becsuumllt veszteseacutegei 65 ezer fő elesett 3847 harckocsi 1450 db loumlveacutesz paacutenceacutelos 2917 db tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlz (Zehrer 1992 115)

20 Az oumlboumllhaacuteboruacute eacuterteacutekeleacuteseacutevel kapcsolatban laacutesd Huntington (1998 418‒440)

PB


vallaacutesi gazdasaacutegi valamint etnikai feszuumlltseacutegekre nyuacutelnak vissza A feleacuteledő naciona-lizmus eacutes az ebből fakadoacute sovinizmus elősegiacutetette az egymaacutes kultuacuteraacutejaacutet vallaacutesaacutet nyelveacutet elnyomoacute instabil uacutej aacutellamok azon toumlrekveacuteseit hogy sajaacutet bdquonagy aacutellamukatrdquo valoacutesiacutetsaacutek meg A fegyveres erők teveacutekenyseacutegeacutet a fontos ipari koumlrzetekeacutert vasuacutetvonalakeacutert koumlzigazgataacutesi koumlzpontokeacutert nagyvaacuterosokeacutert a sajaacutet etnikai koumlzoumlsseacutegek aacuteltal lakott teruumlletekeacutert folyoacute te-veacutekenyseacuteg jellemezte21

1999 maacutercius 24-eacuten Magyarorszaacuteg NATO-taggaacute vaacutelaacutesa utaacuten 12 nappal 214 amerikai eacutes 130 szoumlvetseacuteges repuumllőgeacutep leacutegi hadműveletet kezdett a koszovoacutei albaacuten kisebbseacuteg veacutedel-meacuteben A NATO ndash az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecs mandaacutetumaacutenak hiaacutenya elleneacutere ndash katonai erőt alkalmazott leacutegi hadművelettel proacutebaacutelta kikeacutenyszeriacuteteni a szerb feacuteltől a kisebbseacutegek jogait A 78 napig tartoacute hadművelet nemcsak katonai tapasztalatokkal szolgaacutelt hanem a vaacutelsaacutegok kezeleacuteseacutenek teruumlleteacuten is uacutej megkoumlzeliacuteteacutesi lehetőseacuteget mutatott A szakeacutertők reacutegi toumlrteacutenelmi ellenteacutetek kiuacutejulaacutesi probleacutemaacutejaacutenak tekintik az itt toumlrteacutent esemeacutenyeket Euroacutepaacuten beluumll a KaacuterpaacutetndashBalkaacuten reacutegioacute 789 ezer km2 teruumlleteacutevel koumlzel 95 millioacutes lakossaacutegaacuteval (Nagy Siposneacute Kecskemeacutethy 1994) Euroacutepa egyik meghataacuterozoacute teacuterseacutege A kuumlloumlnboumlző civilizaacutecioacutek (nyugati keleti iszlaacutem) foumlldreacuteszek (Euroacutepa Afrika Aacutezsia) vallaacutesi vaacutelasztoacutevonalak (ke-reszteacuteny ortodox iszlaacutem) eacutes etnikai keveredeacutesek koumlzeleacuteben fekvő teacuterseacuteg a toumlrteacutenelem fo-lyamaacuten mindig a nagyhatalmak eacuterdekszfeacuteraacutejaacuteba tartozott Jelenleg is a NATO Oroszorszaacuteg eacutes a Foumlldkoumlzi-tengeren aacutellomaacutesozoacute amerikai flotta befolyaacutesolja a teacuterseacuteg geostrateacutegiaacutejaacutet Kiacutevaacutenatos dolog lenne hogy e reacutegioacute neacutepei az egyseacutegesuumllő Euroacutepaacuteban a 21 szaacutezadban ne cipeljeacutek teherkeacutent magukkal reacutegre visszanyuacuteloacute ellenseacutegeskedeacuteseiket

A leacutegi hadműveletek

A strateacutegiai alapkoncepcioacutet Wesley K Clark taacutebornok neacutegy ceacutelkitűzeacutesben hataacuterozta meg 1 keveacutes polgaacuteri veszteseacuteg okozaacutesaacuteval 2 roumlvid idő alatt 3 repuumllőtechnika-veszteseacuteg neacutelkuumll 4 a NATO-szoumlvetseacutegesek orszaacutegos egyeteacuterteacuteseacutenek fenntartaacutesaacuteval valoacutesiacutetsaacutek meg a katonai erő alkalmazaacutesaacutet A NATO beavatkozaacutesaacutet Clark taacutebornok bdquokeacutet szaacutelon folyoacuterdquo műveletnek nevezte Ennek eacutertelmeacuteben Koszovoacuteban a NATO beacutekekikeacutenyszeriacuteteacutest hajtott veacutegre az UČK erői eacutes a szerb katonai eacutes belbiztonsaacutegi alakulatok koumlzoumltt a maacutesik szaacutelon nyomaacutest gyakorolt Jugoszlaacuteviaacutera azzal hogy infrastruktuacuteraacutejaacutet ipari katonai leacutetesiacutetmeacutenyeit taacutemadta

8 taacuteblaacutezatAdatok az oumlboumllhaacuteboruacute eacutes a jugoszlaacuteviai leacutegi hadműveletről

Oumlboumllhaacuteboruacute JugoszlaacuteviaA haacuteboruacute időtartama (nap) 43 78A beveteacutesek szaacutema (db) 120 000 37 465Csapaacutesmeacutereacutes (db) n a 14 006A napi beveteacutesek szaacutema (aacutetlag db) 1500‒2100 150‒700

Forraacutes Clark (1992) Zehrer (1992 262)

21 Bővebben laacutesd Padaacutenyi (2005) (2007)

PB


A hadműveletek elemzeacutese azt mutatja hogy a NATO ndash hasonloacutean az oumlboumllhaacuteboruacutehoz ndash leacutegi hadműveletekkel proacutebaacutelta a megoldaacutest eleacuterni A NATO-csapatok erői a hadműveletek első faacutezisaacuteban 112 amerikai eacutes 102 szoumlvetseacuteges csapaacutesmeacuterő repuumllőgeacuteppel rendelkeztek Tiacutepusait tekintve Fndash14 Fndash15 Fndash16 Fndash18 Bndash2 Fndash117 Bndash52 Bndash1B geacutepek voltak A jugoszlaacutev feacutel az oumlboumllhaacuteboruacute tapasztalatait figyelembe veacuteve mind szaacuterazfoumlldi eszkoumlzeit mind repuumllő eacutes leacutegveacutedelmi eszkoumlzeit joacutel aacutelcaacutezva szaacutemos megteacutevesztő ceacutelt alkalmazva keacuteszuumllt fel A leacutegveacutedelmi eszkoumlzoumlk alapvetően szovjet tiacutepusuacute repuumllőgeacutepek (MIG‒21 MIG‒29) eacutes leacutegveacutedelmi rakeacutetarendszerek (KUB KRUG) voltak

A NATO-leacutegicsapaacutesok koumlvetkezmeacutenyei

A leacutegicsapaacutesok koumlvetkezteacuteben megsemmisuumllt a haacuterom jugoszlaacutev hadsereg leacutetesiacutetmeacutenyeinek jelentős reacutesze Az 1 hadsereg a Vajdasaacutegban eacutes a Belgraacuted koumlrnyeacuteki teacuterseacutegben 35-ban a 2 hadsereg a montenegroacutei reacuteszen 25-ban a 3 hadsereg a Koszovoacute melletti teacuterseacutegben 60-ban vesziacutetette el raktaacuterait baacutezisait A repuumllőgeacutepek eacutes leacutegveacutedelmi eszkoumlzoumlk vonatkozaacute-saacuteban a MIG‒21 tiacutepus 24 darab veszteseacuteget a MIG‒29 14 darab veszteseacuteget koumlnyvelhetett el A leacutegveacutedelmi rakeacutetaosztaacutelyokboacutel az SA‒2 tiacutepusuacute haacuterom osztaacutelyaacuteboacutel kettőt az SA‒3-boacutel tiacutez osztaacutelyt az SA‒6-boacutel haacuterom uumlteget semmisiacutetettek meg Jellemzően a mobil harcjaacuterműre szerelt eszkoumlzoumlk tuacuteleacutelőkeacutepesseacutege biztosiacutetotta hogy a NATO a korlaacutetlan leacutegi uralmat nem tudta megszerezni csak a leacutegi foumlleacutenyt Koumlzel ezer leacutegveacutedelmi rakeacutetaacutet indiacutetottak a jugo-szlaacutevok de ez hataacutestalan volt mert a NATO mindoumlsszesen egy F‒117A repuumllőt egy Sea Harriert egy F‒16CG-t eacutes keacutet darab Albaacuteniaacuteban balesetet szenvedett helikoptert koumlnyvel-hetett el veszteseacutegkeacutent A piloacutetaacutekat pedig sikeresen kimenekiacutetetteacutek

A polgaacuteri ipari leacutetesiacutetmeacutenyek koumlzuumll a nagyobb olajtaacuteroloacutek koumlzuumll neacutegyet nyolc vegyipari uumlzemet 10 energiakoumlzpontot 18 olajfinomiacutetoacutet 49 vasuacuteti eacutes koumlzuacuteti hidat a raacutedioacuteadoacutekboacutel 42-t a raacutedioacutelokaacutetorokboacutel 9-et semmisiacutetettek meg Koszovoacute teruumlleteacuten 120‒130 ezer eacutepuumlletet tettek lakhatatlannaacute a kommunaacutelis leacutetesiacutetmeacutenyek 80-a vaacutelt rommaacute Eacutelőerőben 1800 sebe-suumlltet eacutes 2000 halott veszteseacuteget ismert el a szerb feacutel A haacuteboruacute aacuteltal okozott veszteseacutegeket 40 milliaacuterd amerikai dollaacuter oumlsszegre becsuumllteacutek a szakeacutertők (DoD 2000)

A NATO-szoumlvetseacutegesek akcioacuteja megteremtette a koszovoacutei vaacutelsaacuteg rendezeacuteseacutenek alap-vető felteacuteteleit Baacuter a lakossaacuteg toumlmeges elűzeacuteseacutet a tartomaacutenyboacutel nem tudta megakadaacutelyozni de a visszateacutereacutes felteacuteteleit meg tudta teremteni A katonai eacutes a politikai vezeteacutes elteacuterő jellegű szemleacutelete nehezen megvaloacutesiacutethatoacutevaacute tette a gyors rendezeacutes lehetőseacutegeacutet A katonai tervezeacutesi feladatokat moacutedosiacutetoacute politikai vezeteacutes megneheziacutetette a katonai akcioacutet iraacutenyiacutetoacute vezetők fel-adatait de ők bdquoegyetlen kaacutertyalappalrdquo a leacutegi akcioacutekkal is megvaloacutesiacutetottaacutek a ceacutelkitűzeacuteseket A leacutegi hadművelet tapasztalatai alapjaacuten a koumlvetkező tanulsaacutegokat vonhatjuk le

A leacutegi hadjaacuteratban megsemmisiacutetett erők eacutes eszkoumlzoumlk szaacutema (9 taacuteblaacutezat) nem tette lehetőveacute a vaacutelsaacuteg csak leacutegi hadműveletekkel toumlrteacutenő megoldaacutesaacutet A szakeacutertők szerint a leg-nagyobb gondot az egyseacuteges strateacutegiai terv hiaacutenya okozta amely kizaacuterhatta volna hogy a politikai ceacutelkitűzeacutesek vaacuteltoztataacutesa utaacuten mindig moacutedosiacutetsaacutek a katonai ceacutelkitűzeacuteseket Egyeacutertelmű teacuteny volt hogy a tuacuteszhelyzetben levő albaacutenokat a koumlnnyű fegyverzetű szerb tisztogatoacutek a NATO leacutegicsapaacutesai elleneacutere is el tudtaacutek űzni A tervnek roumlgziacutetenie kellett volna tovaacutebbaacute a teljes elszigeteleacutesre a villamosipari koumlzpontok kikapcsolaacutesaacutera a jugoszlaacutev aacutellam peacutenzuumlgyi diplomaacuteciai elszigeteleacuteseacutere vonatkozoacute elgondolaacutesokat A leacutegicsapaacutesoknak

PB


előszoumlr a szerbek kuumllső hataacuterait kellett volna taacutemadniuk csak ezutaacuten a belső ceacutelpontokat (Walker 1999)

9 taacuteblaacutezatA leacutegi hadjaacuteratban megsemmisiacutetett erők eacutes eszkoumlzoumlk szaacutema

Eszkoumlzoumlk Megsemmisiacutetett (darab) Csapaacutest szenvedett (darab)Harckocsik 93 181Paacutenceacutelozott harcjaacuterművek 153 317Tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlzoumlk 389 857Katonai geacutep- eacutes harcjaacuterművek 339 800Repuumllőgeacutep MIG‒21 24 minusRepuumllőgeacutep MIG‒9 12 minus

Forraacutes DoD (2000 86)

A vaacutelsaacutegok előrejelzeacutese kezeleacutese kapcsaacuten a nemzetkoumlzi szervezeteknek pontosabb előrejelző rendszereket kell kieacutepiacuteteniuumlk a taacutergyalaacutesok soraacuten pedig nagyobb kompromisszumkeacuteszseacuteget kell mutatniuk a felek hosszuacute taacutevuacute eacuterdekeinek figyelembeveacuteteleacutevel A vaacutelsaacutegok soraacuten fontos koumlzvetiacutető szerepet jaacutetszhat Oroszorszaacuteg amelyet a rendezeacutesekből nem lehetszabad kiacutevuumll hagyni A nemzetkoumlzi szervezeteknek koumlzoumls akarattal megvaloacutesiacutethatoacute egyseacuteges tervet kel-lene megalkotniuk az egeacutesz Balkaacuten-teacuterseacuteg gazdasaacutegi etnikai vallaacutesi jogi probleacutemaacuteinak megoldaacutesaacutera Reacuteszenkeacutent nem kezelhető a teacuterseacuteg hiszen mindig lesz gyuacutejtoacutepont ahol a fe-szuumlltseacutegek felsziacutenre toumlrnek A kisebbseacutegi jogokeacutert valoacute kiaacutellaacutesra a diktatuacuteraacutek veacuterengzeacutesei-nek megakadaacutelyozaacutesaacutera lehetőseacuteg szerint minden lehetseacuteges jogi diplomaacuteciai gazdasaacutegi eacutes veacutegső esetben katonai erőt is alkalmazva kell a NATO-orszaacutegoknak felkeacuteszuumllniuumlk azeacutert is mert a probleacutemaacutek tovaacutebbi fokozoacutedaacutesaacuteval egeacutesz orszaacutegok reacutegioacutek vesziacutethetik el stabilitaacute-sukat vagy humanitaacuterius katasztroacutefa alakulhat ki

A feladat az a nemzetkoumlzi politikai-diplomaacuteciai szereplők reacuteszeacutere hogy a 21 szaacutezad kuumlszoumlbeacuten megnyugtatoacute megoldaacutest talaacuteljanak a teacuterseacuteg gondjaira a helyzetet ne bdquopalesztinizaacutel-jaacutekrdquo hanem aacutetfogoacute gazdasaacutegi peacutenzuumlgyi megoldaacutesokkal stabilizaacuteljaacutek A konfliktus jellem-zője lett az etnikailag tiszta teruumlletek leacutetrehozaacutesa a neacutepek neacutepcsoportok elleni bűntettek Az agresszorok a bdquoveacuteren eacutes vasonrdquo megszerzett teruumlleteiket kiacutevaacutentaacutek megtartani a regionaacutelis hatalmak pedig nem egy vaacutelsaacutegkoumlrzetkeacutent kezelve a volt Jugoszlaacuteviaacutet mindig egyes tag-koumlztaacutersasaacutegokra tartomaacutenyokra koncentraacuteltak azaz nem egy keacuterdeacutesben akartaacutek a teacuterseacuteg probleacutemaacuteit megoldani A daytoni egyezmeacuteny csak aacutetmeneti megoldaacutest adhatott a teacuterseacutegben eacutelők szaacutemaacutera a konfliktusgoumlrbeacuten az igazi beacutekeaacutellapotok eleacutereacuteseacutere a szakeacutertők a normaacutel konfliktusoknak a toumlbbszoumlroumls időszuumlkseacutegleteacutet joacutesoljaacutek

A maacutesodik csecsen haacuteboruacute

A haacuteboruacute első szakasza (1999 augusztus 2 ndash 1999 szeptember 30) hataacuterveacutedelmi harcok

Az ismeacutet kiuacutejuloacute csecsen vaacutelsaacuteg nemcsak egy elszakadaacuteseacutert kuumlzdő neacutep toumlrekveacuteseacutet ha-nem az uacutejkori veszeacutelyforraacutesok koumlzuumll az iszlaacutem fundamentalista harcosok taacutemadaacutesait is je-

PB


lenti A taacutemadaacutes dagesztaacuteni teruumlleten hat falut eacutert Bothlik vaacuteros koumlrzeteacuteben Az orosz erők a beluumlgyi csapatokkal egyuumltt (1700‒2000 fő) harci helikopterekkel (MI‒24 MI‒8) erős tuumlzeacuterseacutegi csapaacutesokkal haacuteriacutetottaacutek el a vahhabita laacutezadoacutek taacutemadaacutesaacutet Ebben az időszakban az oroszok veszteseacutege eacutelőerőben 118 fő a harci-technikai eszkoumlzoumlket tekintve haacuterom harci helikopter eacutes egy SZU‒25 repuumllőgeacutep volt (IISS 2002 112)

A haacuteboruacute maacutesodik szakasza (1999 oktoacuteber 1 ndash 2000 aacuteprilis 22) a csecsenfoumlldi taacutemadaacutes eacutes Groznij elfoglalaacutesa

A maacutesodik időszakban az orosz katonai eacutes beluumlgyi erők leacutetszaacutema januaacuterban eleacuterte a 100 ezer főt ezt aacuteprilisra 80 ezer főre csoumlkkentetteacutek Az orosz kormaacutenycsapatok hadműveleteit a gerilla-hadviseleacutest alkalmazoacute muszlim harcosok eleinte meacuteg befolyaacutesolni tudtaacutek A had-műveletek veacutegrehajtaacutesa soraacuten az orosz leacutegierő a csapaacutesoknaacutel nem volt tekintettel a vaacuterosok eacutes lakott telepuumlleacutesek aacutertatlan lakossaacutegaacutera Toumlbb alkalommal kazettaacutes bombaacutekat is alkal-maztak A csecsenek főkeacutent Groznij Arkun eacutes Gudermes vaacuterosokeacutert folytattak elkeseredett kuumlzdelmet de nem tudtaacutek megakadaacutelyozni a tuacutelerőben leacutevő orosz erők teacuternyereacuteseacutet akik az első csecsen haacuteboruacute tapasztalatait felhasznaacutelva a haderőnemek szoros egyuumlttműkoumldeacuteseacute-vel az alapos tervezeacutessel a belbiztonsaacutegi a kuumlloumlnleges a felderiacutető- eacutes leacutegideszantcsapatok beveteacuteseacutevel kis teruumlletre ndash főkeacutent hegyvideacutekre ndash szoriacutetottaacutek a laacutezadoacutekat A hadművelethez az oroszok haacuterom csoportosiacutetaacutest hoztak leacutetre a) eacuteszaki csoportosiacutetaacutes a 3 geacutepesiacutetett dandaacuter a 33 eacutes 34 beluumlgyi dandaacuter b) nyugati csoportosiacutetaacutes a 19 beluumlgyi geacutepesiacutetett eacutes a 26 beluumlgyi dandaacuter valamint az 58 hadsereg csapatreacuteszei c) keleti csoportosiacutetaacutes a leacutegideszant- eacutes bel-uumlgyi dandaacuterok erőiből (Malek 2000 93) A haacuterom csoportosiacutetaacutes koncentraacutelt taacutemadaacutesaacuteval sikeresen kiszoriacutetottaacutek a csecsen erőket a Csecsenfoumlld deacuteli reacuteszeacuten talaacutelhatoacute hegyvideacutekre Az orosz erők oumlsszes veszteseacutege a hadműveletek soraacuten 2000 halott 5800 sebesuumllt volt A legtoumlbb veszteseacuteget a fővaacuteros ostroma soraacuten szenvedteacutek el 368 katona eacutes 3500 sebesuumllt mellett keacutet SZU‒25 tovaacutebbaacute keacutet SZU‒24 repuumllő is megsemmisuumllt (IISS 2002 112)

A haacuteboruacute harmadik szakasza (2000 maacutejus 1 ndash 2000 augusztus 1) a gerilla-hadviseleacutest folytatoacute laacutezadoacutek elleni teveacutekenyseacuteg

A harmadik időszakot a nagyobb hadműveletek veacutegeacutetől (2000 aacuteprilis 18) a csecsen geril-laacutek teveacutekenyseacutege terrorista akcioacutek jellemezteacutek A csecsenek kis csoportokkal Groznijban eacutes Gudermes vaacuterosban koumlvettek el toumlbb rajtauumlteacutest A keacutesőbbiek folyamaacuten a teacuterseacutegbe ve-zeacutenyelteacutek az orosz kuumlloumlnleges alakulatokat (szpecnaz) eacutes a beluumlgyi erők kuumlloumlnleges erőit A teacuterseacutegben tovaacutebbra is neacutegy geacutepesiacutetett loumlveacuteszezred egy leacutegideszantezred keacutet harckocsi-zaacuteszloacutealj egy geacutepesiacutetett dandaacuter 48 ezer katonaacuteja 167 harckocsija 540 paacutenceacutelozott harcjaacuter-műve 134 tuumlzeacuterseacutegi eszkoumlze oumlsszpontosult A veszteseacutegek augusztus elejeacutere orosz reacuteszről eleacuterteacutek a 2585 halottat eacutes a 8050 sebesuumlltet Az orosz Honveacutedelmi Miniszteacuterium jelenteacutese szerint a csecsenek 13 ezer harcost eacutes 5000 polgaacuteri szemeacutelyt vesziacutetettek

PB


Tapasztalatok

Az orosz fegyveres erők a csecsenfoumlldi hadművelet folyamaacuten sokkal jobban koordinaacuteltaacutek erői-ket pontosabb tervezeacutest veacutegeztek mint az első haacuteboruacuteban A harcokat oumlnaacutelloacute ezred- eacutes zaacuteszloacute-aljkoumlteleacutekekkel hajtottaacutek veacutegre amelyeket tuumlzeacuterseacuteggel illetve harci helikopterekkel erősiacutetettek meg A csapatok felderiacutetőkeacutepesseacutegeacutet egy piloacuteta neacutelkuumlli felderiacutető repuumllőgeacuteppel (Pchelandash1T) noumlvelteacutek ezaacuteltal a csecsen harcosok tartoacutezkodaacutesi helyeacutet sikeresen emberveszteseacuteg neacutelkuumll aacutel-lapiacutethattaacutek meg A sikeres hadművelet veacutegrehajtaacutesaacutet a speciaacutelis hegyi- eacutes helyseacutegharckikeacutepzeacutes segiacutetette melyben a kuumlloumlnleges erők tovaacutebbaacute a beluumlgyi csapatok is reacuteszt vettek A harcoloacute csapatok vaacuteltaacutesa pihenteteacutese a beluumlgyi alakulatoknaacutel 90 miacuteg a haderő alakulatainaacutel 60 na-ponta toumlrteacutent A leacutegideszant-alakulatok nagy szaacutema ndash 45 ezer fő ndash is elősegiacutetette a gerilla-had-viseleacutest folytatoacute csecsen erők felszaacutemolaacutesaacutet Emellett negatiacutev tapasztalat a katonaacutek anyagi megbecsuumlleacutese hiszen a sorkatonaacutek 800ndash950 rubel (30 dollaacuter) a főtisztek 400 dollaacuter havi illetmeacutenyt kaptak A haacuteboruacute koumlltseacutegei 2000 augusztusaacuteig 20 milliaacuterd rubelt (5 millioacute dollaacuter) tettek ki A koumlltseacutegek mellett meg kell emliacuteteni a teacuterseacuteg olajjal eacutes gaacutezzal oumlsszefuumlggő keacuterdeacuteseacutet is A hadműveletek gyors befejezeacuteseacutet nemcsak a koumlzveacutelemeacuteny suumlrgette a nagy veszteseacutegek miatt hanem Oroszorszaacuteg strateacutegiai eacuterdekei is seacuteruumlltek a teacuterseacuteg fontos olajvezeteacutekeinek olaj- eacutes gaacutezlelőhelyeinek olajaacutetemelő aacutellomaacutesainak veszeacutelyezteteacutese miatt22

A konfliktus kezeleacuteseacuteben csak az orosz csapatok vettek reacuteszt Miacuteg a Balkaacutenon folyoacute mű-veletekben a vilaacuteg szaacutemos orszaacutega (NATO-tagok semleges orszaacutegok PfP-tagorszaacutegok) vesz reacuteszt addig itt politikai okokboacutel csak az orosz erők alkalmazaacutesaacutera voltvan lehetőseacuteg A vaacutelsaacuteg megfelelő meacuterteacutekű rendezeacutese utaacuten esetleg EBESZ-megfigyelők vehetnek reacuteszt eacutes a semleges orszaacutegok reacuteszeacuteről beacutekeeacutepiacuteteacutessel kapcsolatos feladatok ellaacutetaacutesaacutera nyiacutelik lehetőseacuteg

A fegyveres erők feladatai a hideghaacuteboruacute időszakaacuteban eacutes a jelenkorban

A fegyveres erők alkalmazaacutesi lehetőseacutege a hideghaacuteboruacutet koumlvető időszakban a megvaacuteltozott biztonsaacutegi szemleacutelet eacutes a bipolaacuteris vilaacuteg felbomlaacutesa miatt kiszeacutelesedett A koraacutebbi keacutet szuper-hatalom helyett csak egy maradt neacutehaacuteny teacuterseacutegben a gyors gazdasaacutegi taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok miatt instabilitaacutes alakult ki A biztonsaacuteg egyetemesseacute vaacutelt koumlrnyezeti peacutenzuumlgyi gazdasaacutegi dimenzioacuteja nagy jelentőseacutegre tett szert de a gyors vaacuteltozaacutesok elleneacutere a koraacutebbi erővel el-fojtott etnikai vallaacutesi ellenteacutetek felsziacutenre toumlrtek A nagymeacuteretű haacuteboruacutes veszeacutelyt felvaacuteltotta a nemzeti nacionalista alapon viacutevott konfliktusok lehetőseacutege A fegyveres erők leacutetszaacutema keacuteszenleacuteti szintje joacuteval alacsonyabb szintre keruumllt csak a reagaacuteloacute erők (azonnali eacutes gyors) keacute-szenleacuteti ideje maradt meg A főveacutedőerők leacutetszaacutema a tartaleacutek erők mozgoacutesiacutetaacutesi időszuumlkseacuteglete eacutes az alkalmazaacutesi keacuteszenleacutet eleacutereacutesi időszuumlkseacuteglete megnőtt A fegyveres konfliktusokat a vaacute-ratlansaacuteg az elhuacutezoacutedoacute időtartam jellemezte A fegyveres oumlsszecsapaacutesokon tuacutel a humanitaacuterius eacutes a termeacuteszeti katasztroacutefaacutek koumlvetkezmeacutenyeinek felszaacutemolaacutesaacuteban is reacuteszt vettek a katonai erők A reacuteszfeladatok nagy szaacutema miatt a haderőknek egyre toumlbb kikeacutepzeacutesi teruumlletet kellett

22 A teacuterseacutegben keacutet 12 inches ezer barrelnap keacutet 20 inches 60 ezer barrelnap egy 28 inches 180 ezer barrelnap teljesiacutetmeacutenyű olajvezeteacutek egy 14 egy 28 egy 32 eacutes egy 48 inch aacutetmeacuterőjű gaacutezvezeteacutek huacutezoacutedik A Groznij koumlrnyeacuteki olajvezeteacutekek oumlsszteljesiacutetmeacutenye 240 ezer barrelnap (1 inch = 254 cm 1 barrel = 163656 liter) (National Geographic 1998)

PB


beiktatni hogy az uacutej koumlvetelmeacutenyeknek megfeleljenek A konfliktusok befejezeacutese utaacuten nem lehetett a heves lefolyaacutesuacute sok aacuteldozatot koumlvetelő probleacutemaacutekat csak a semleges megfigyelőkre hagyni hanem aktiacutev szerepet kellett vaacutellalni a beacutekefenntartaacutes eacutes a beacutekeeacutepiacuteteacutes feladataiboacutel is Iacutegy a haderők koraacutebbi alkalmazaacutesi spektrumaacutet tovaacutebb szeacutelesiacutetette a beacutekeműveletekben a humanitaacuterius akcioacutekban eacutes a konfliktust koumlvető beacutekefenntartoacute beacutekeeacutepiacutető műveletekben toumlr-teacutenő reacuteszveacutetel A konfliktusok megoldaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges katonai erőt aacuteltalaacuteban az Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok eacutes a NATO szervezete biztosiacutetotta A keacutesőbbiekben a NATO-nak is uacutej kihiacutevaacutest jelentett a vaacutelsaacutegok katonai erővel toumlrteacutenő megoldaacutesaacutenaacutel maacutes nem szoumlvetseacuteges fegy-veres erők (orosz csapatok szovjet utoacutedaacutellamok semleges orszaacutegok) beilleszteacutese a vezeteacutesi iraacutenyiacutetaacutesi rendszerbe Az uacutej geopolitikai eacutes geostrateacutegiai koumlrnyezetben a vaacutelsaacutegok megoldaacutesaacutet nem sajaacutetiacutethatta ki egyetlen szervezet inteacutezmeacuteny sem mert a kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute vaacutelsaacutegokkal szembeni felleacutepeacutes megkoumlveteli a sokoldaluacutesaacutegot (Clarke 1999 145)

Oumlsszegezve a hideghaacuteboruacute időszaka eacutes a jelenkor oumlsszehasonliacutetaacutesa utaacuten megaacutellapiacutethat-juk hogy a hideghaacuteboruacute időszakaacuteban a fegyveres erők feladatait az elrettenteacutes a haacuteboruacutetoacutel valoacute visszatartaacutes a nagyszaacutemuacute magas keacuteszenleacuteti idejű alakulatok hataacuteroztaacutek meg ezeket főkeacutent szoumlvetseacutegi rendszeren beluumlli teveacutekenyseacutegre keacutesziacutetetteacutek fel A jelenkor feladatai sokreacutetűbbek a haderőknek toumlbb veszeacutelyezteteacutesre probleacutemaacutera kell alkalmasnak lenniuumlk A katonai oumlsszeuumltkoumlzeacutesek veszeacutelye jelentős meacuterteacutekben csoumlkkent sokkal inkaacutebb a regionaacute-lis ellenteacutetek az orszaacutegokon beluumlli konfliktusok veszeacutelyeztetik a biztonsaacutegot A feladatok ennek megfelelően a konfliktusok elhaacuteriacutetaacutesaacutera a vaacutelsaacutegkezeleacutes feladataiban valoacute reacuteszveacute-telre a visszatartaacutesra koncentraacuteloacutednak Az esetleges konfliktusok befejeződeacutese utaacuten pedig a beacutekefenntartoacute feladatok szaacutemos kihiacutevaacutesaacutenak kell megfelelni

10 taacuteblaacutezatOumlsszehasonliacutetaacutes a hideghaacuteboruacute eacutes a jelenkor hadviseleacuteseacutenek jellemzőiről

Kategoacuteriaacutek A hideghaacuteboruacute időszakaacutenak jellemzői

A hideghaacuteboruacutet koumlvető bdquoforroacute beacutekerdquo időszakaacutenak

jellemzői (hibrid előtt)

A jelenkor időszakaacutenak jellemzői (hibrid utaacuten)

Vilaacutegrend keacutetpoacutelusuacute vilaacutegkeacutet szuperhatalom

toumlbbpoacutelusuacute vilaacutegegy szuperhatalom

toumlbbpoacutelusuacute vilaacutegegy szuperhatalom feltoumlrekvő nagyhatalmak

Haacuteboruacute veszeacutelye

nukleaacuteris vilaacuteghaacuteboruacute akatonai szoumlvetseacutegi rendszerek koumlzoumltt

regionaacutelis konfliktus veszeacutelyeorszaacutegokon beluumlli konfliktusok


Hadseregek jellemzői

toumlmeghadseregek(speciaacutelis alakulatok főerők tartaleacutek erők)

feladatorientaacutelt oumlsszhaderőnemi toumlbbnemzetiseacutegű alkalmi koumlteleacutekek (reagaacuteloacute erők főveacutedő erők tartaleacutek erők)

feladatorientaacutelt oumlsszhaderőnemi toumlbbnemzetiseacutegű alkalmi koumlteleacutekek

Keacuteszenleacuteti idők

aacutellandoacute harckeacuteszuumlltseacuteg roumlvid keacuteszenleacuteti időkkelteljes mozgoacutesiacutetaacutesi rendszerek

aacutellandoacute harckeacuteszuumlltseacuteg roumlvid keacuteszenleacuteti időkkelszelektiacutev riasztaacutesi rendszer


A fegyveres erők felada-tainak idő-szakai

bull beacutekeidőszakbull konfliktusidőszakbull haacuteboruacute

bull beacutekeidőszakbull konfliktusidőszakbull haacuteboruacutebull konfliktus utaacuteni

bull beacutekeidőszakbull konfliktusidőszakbull haacuteboruacutebull konfliktus utaacutenibull egyeacuteb feladatok (migraacutecioacute

kezeleacutese terrorizmus elleni kuumlzdelem)

PB






A fegyveres erők feladatai

bull beacutekefeladatokbull (harckeacuteszuumlltseacuteg

hadrafoghatoacutesaacuteg kikeacutepzeacutes)bull elrettenteacutes visszatartaacutes

konfliktusidőszakbanbull aktiacutev katonai leacutepeacutesek

a konfliktus időszakaacutebanbull haacuteboruacutes feladatokbull I generaacutecioacutes beacutekefenntartoacute

feladatok (megfigyeleacutes szeacutetvaacutelasztaacutesok)

bull beacutekefeladatokbull reacuteszveacutetel a migraacutecioacute

kezeleacuteseacutebenbull elrettenteacutes visszatartaacutes


a konfliktus időszakaacutebanbull beacuteketeremtő műveletekbull (preventiacutev diplomaacutecia

konfliktusmegelőzeacutes beacutekekikeacutenyszeriacuteteacutes beacuteketeremteacutes beacutekeeacutepiacuteteacutes)

bull haacuteboruacutes feladatokbull III időszakos beacutekefenntartoacute

feladatok






bull haacuteboruacutes feladatokbull IV időszakos beacutekefenntartoacute

feladatokbull egyeacuteb feladatok (migraacutecioacute


A fegyveres erők ceacutelki-tűzeacutesei(beacutekeidőszakkonfliktusidő-szakhaacuteboruacutes idő-szakkonfliktus utaacuteni időszak)

bull elrettenteacutesbull visszatartaacutesbull győzelem

bull reaacutelis visszatartaacutesbull a konfliktus megelőzeacutese

konfliktusmeacuterseacutekleacutesbull harc eacutes győzelembull beacutekefenntartaacutes



A fegyveres erők alkal-mazaacutesaacutenak helye

a szoumlvetseacutegi rendszer teruumlleteacutenvalamint sajaacutet teruumlleten

a szoumlvetseacutegi rendszer teruumlleteacuten eacutes azon kiacutevuumllsajaacutet teruumlleten


A fegyveres erők vezeteacutese

szoumlvetseacuteginemzeti

ENSZ EBESZnemzetiszoumlvetseacutegi


A biztonsaacuteg dimenzioacuteinak fontossaacutegi sorrendje

diplomaacuteciai katonai gazdasaacutegihumanitaacuterius koumlrnyezeti

diplomaacuteciai gazdasaacutegi humanitaacuterius katonai koumlrnyezeti peacutenzuumlgyi informatikai


A biztonsaacutegi szemleacutelet

elsődleges fontossaacuteguacute a katonai biztonsaacuteg

egyetemes biztonsaacuteg egyeacuteni csoportos nemzeti eacutes nemzetkoumlzi biztonsaacuteg

A biztonsaacuteg garantaacutelaacutesaacute-nak moacutedja

bull szoumlvetseacutegi rendszerbenbull semlegesseacutegbull orszaacutegonkeacutent

bull szoumlvetseacutegi rendszerbull partnerseacutegi mozgalom (PfP)bull regionaacutelis egyuumlttműkoumldeacutesbull semlegesseacuteg


A biztonsaacuteg megvaloacutesiacutetaacute-saacutenak moacutedja

konfrontaacutecioacutevalkooperaacutecioacuteval

kooperaacutecioacuteval konfrontaacutecioacutevalkooperaacutecioacuteval

A nemzetkouml-zi fejlődeacutes iraacutenya

szoumlvetseacutegi rendszerben globalizaacutecioacute globalizaacutecioacuteegyes teruumlleteken izolaacutecioacute


PB


Befejezeacutes

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a sikeres vaacutelsaacutegkezeleacuteshez a koumlvetkező szempontoknak kell eleget tenni

bull megfelelő nemzetkoumlzi felhatalmazaacutesbull rendelkezeacutesre aacutelloacute fegyveres erőbull roumlvid keacuteszenleacuteti idejű erőkbull kuumlloumlnleges rendelteteacutesű erőkbull nemzeti eacutes nemzetkoumlzi akarat a vaacutelsaacuteg rendezeacuteseacutehezbull hosszuacute taacutevuacute strateacutegia a konfliktus megoldaacutesaacutera eacutes a konfliktus utaacuteni időszak ren-

dezeacuteseacutere


16562012 (XII 20) Korm hataacuterozat Magyarorszaacuteg Nemzeti Katonai strateacutegiaacutejaacutenak elfogadaacutesaacuteroacutel httpnjthucgi_binnjt_doccgidocid=157721234310 (A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)

2011 eacutevi CXIII toumlrveacuteny a honveacutedelemről eacutes a Magyar Honveacutedseacutegről valamint a kuumlloumlnleges jogrendben bevezethető inteacutezkedeacutesekről httpnetjogtarhujrgenhjegy_doccgidocid=A1100113TV (A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)

252015 (IX 14) BMndashHM egyuumlttes utasiacutetaacutes a Magyar Honveacutedseacutegnek a rendőrseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban toumlrteacutenő koumlzreműkoumldeacutese rendjeacuteről httpfrszhusitesdefaultfilesdocsbm_ut_honved_rendpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)

10352012 (II 21) Korm hataacuterozat Magyarorszaacuteg Nemzeti Biztonsaacutegi Strateacutegiaacutejaacuteroacutel http2010-2014kormanyhudownloadf49700001035_2012_korm_hatarozatpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)

Aacutegh A (1989) Konfliktusok haacuteboruacutek Budapest Zriacutenyi Katonai KiadoacuteAvideditor (2011) Pew Muslims to make up 8 of Europersquos population in 2030 httpsavideditor

wordpresscom20110127pew-muslims-to-make-up-8-of-europes-population-in-2030 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Breath35 (sd) Book Review on Christianity reborn the global expansion of Evangelicalism in the twentieth century httpsbreath35wordpresscom20080212a-book-review-on-christianity-reborn-the-global-expansion-of-evangelicalism-in-the-twentieth-century (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Carrie on Adventures (sd) httpcarrieonadventurescominspirationworldreligionshtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Clark W K (1999) Amikor erőre van szuumlkseacuteg A NATO katonai vaacutelasza a koszovoacutei vaacutelsaacutegra NATO Tuumlkoumlr 2 sz 15

Clarke J L (1999) Vorbereitung auf die Konflikte im 21 Jahrhundert Oumlsterreichische Militaumlrische Zeitschrift Anz 3

Deaacutek P (1997) A biztonsaacutegot fenyegető kihiacutevaacutesok konfliktusok vaacutelsaacutegok haacuteboruacutek Veacutedelmi Tanulmaacutenyok 3 sz 3‒26

DeepResource (2012) httpsdeepresourcewordpresscom201201 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 29)DoD (2000) Report to Congress Kosovo Operation Allied Force after Action Report Washington

D C Department of Defense httpsarchiveorgstreamReporttoCongressKosovoOperationA

PB


lliedForceAfterActionReportReport20to20Congress-Kosovo20Operation20Allied20Force20After-Action20Report_djvutxt (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutejus 15)

Gaines H (1991) Az Oumlboumll-haacuteboruacute utaacuten Flight International 4258 sz 22‒23Gneisenau A-W N (sd) General Feldmarshall Graf August-Wilhelm Neidhardt von Gneisenau

wwwgneisenaudeindexhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 augusztus 30)Glaser C L Fetter S (2001) National Missile Defense and the Future of US Nuclear Weapons

Policy International Security Vol 26 No 1 40‒92 httpsiscselliottgwuedusitesiscselliottgwuedufilesdownloadscgdocsFetter-NMD-IS-2001pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Griffis M (ed) (2016) The Human Cost of Occupation httpantiwarcomcasualties (A letoumllteacutes daacutetuma 2013 juumlnius 28)

Huntington P S (1998) A civilizaacutecioacutek oumlsszecsapaacutesa eacutes a vilaacutegrend aacutetalakulaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute

iCasualties (2012) Operation Iraqi Freedom httpicasualtiesorgIraqindexaspx (A letoumllteacutes daacutetuma 2013 oktoacuteber 15)

iCasualties (sd) Iraq Coalition Military Fatalities By Year and Afghanistan Coalition Military Fatalities By Year httpicasualtiesorg (A letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 28)

IISS (2002) Military Balance 2000‒2001 Washington DC International Institute for Strategic Studies

IISS (2017) Military Balance 2016 Washington D C International Institute for Strategic Studies wwwiissorgenpublicationsmilitary20balanceissuesthe-military-balance-2017-b47 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutejus 15)

Jentz D H (1995) Fuumlhrungsystem im Wandel Oumlsterreichische Militaumlrische Zeitschrift Anz 2Kozaacutek T Tőke B (sd) Az Oumlboumll-haacuteboruacute leacutegveacutedelmi tapasztalatai slKőszegvaacuteri T (1993‒1996) A koumlzeacutep-euroacutepai teacuterseacuteg eacutes Magyarorszaacuteg biztonsaacutegaacutet fenyegető veszeacutelyek

az 1990-es eacutevekben Budapest Orszaacutegos Kiemelt Taacutersadalomtudomaacutenyi KutataacutesokKőszegvaacuteri T (1994) A vaacutelsaacutegkezeleacutes aktuaacutelis probleacutemaacutei Akadeacutemiai Koumlzlemeacutenyek 24ndash32Kőszegvaacuteri T (1999) Hadviseleacutes a XXI szaacutezadban Hadtudomaacuteny 9 eacutevf 1 sz 18‒32Leonhard R (1994) The art of maneuver Maneuver warfare theory and airland battle New York

Presidio PressLund M S (1996) Preventing Violent Conflicts Washington D C US Institute of Space PressMagyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye httpnetjogtarhujrgenhjegy_doccgidocid=A1100425ATV

(A letoumllteacutes daacutetuma 2016 juacutelius 28)Malek J (2000) Krieg in Tschetschenien Oumlsterreichische Militaumlrische Zeitschrift Anz 1 93Matus J (1995) Vaacutelsaacutegkezeleacutes eacutes konfliktusok megelőzeacutese Uacutej probleacutemaacutek a nemzetkoumlzi biztonsaacutegban

Uacutej Honveacutedseacutegi Szemle 49 eacutevf 10 sz 46‒57Nagy M M Siposneacute Kecskemeacutethy K (1994) A jugoszlaacutev vaacutelsaacuteg katonafoumlldrajzi haacutettere Budapest

ZMNE (Tansegeacutedlet)National Geographic (1998) Oil and Gas in the Caspian Sea Region May 1998 National Geographic

5 sz (teacuterkeacutepmelleacuteklet)NIC (2012) Global Trends 2030 Alternative Worlds Washington D C National Intelligence Council

httpsglobaltrends2030fileswordpresscom201211global-trends-2030-november2012pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 29)

Padaacutenyi J (2005) Az IFOR‒SFOR Magyar Műszaki Kontingens 1996‒2002 Budapest Zriacutenyi KiadoacutePadaacutenyi J (2007) A NATO-tagsaacuteg hataacutesa a Magyar Honveacutedseacuteg szaacuterazfoumlldi csapatai műszaki

taacutemogataacutesaacutenak elmeacuteleteacutere eacutes gyakorlataacutera (MTA-doktori eacutertekezeacutes) Budapest MTA

PB


Pewforum (sd) The Future of World Religions Population Growth Projections 2010‒2050 wwwpewforumorg20150402religious-projections-2010-2050 (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Radvaacutenyi L Szternaacutek Gy (1991) Az Oumlboumll-haacuteboruacute tanulsaacutegai magyar szemmel Veacutedelmi Tanulmaacutenyok 2 sz 27‒35

Resperger I (2002) A fegyveres erők megvaacuteltozott feladatai a katonai jellegű fegyveres vaacutelsaacutegok kezeleacutese soraacuten (PhD-eacutertekezeacutes) Budapest ZMNE

Resperger I (2013) A XXI szaacutezad fegyveres konfliktusainak hataacutesa a hadtudomaacutenyra In Resperger I Kis Aacute P Somkuti B (2013) Aszimmetrikus hadviseleacutes a modern korban Kis haacuteboruacutek nagy hataacutessal Budapest Zriacutenyi Kiadoacute 13‒47

Resperger I (2016) A nemzeti eacutes a nemzetkoumlzi vaacutelsaacutegkezeleacutes uacutej megkoumlzeliacuteteacutese Szakmai Szemle 3 sz 112‒149

Resperger I (2017) Az aszimmetrikus hadviseleacutesre adhatoacute vaacutelaszok Honveacutedseacutegi Szemle 145 eacutevf 1 sz 24‒43 wwwhonvedelemhucontainerfilesattachments61193az_aszimmetrikus_hadviselesre_adhato_valaszokpdf (Letoumllteacutes ideje 2017 juacutelius 29)

Sn (1991a) Der Golfkrieg Oumlsterreichische Militaumlrische Zeitschrift Anz 2 148‒157Sn (1991b) Oumlboumll-haacuteboruacute Allgemeine Schweitzerische Militaumlrzeitschrift Anz 3 157‒158Sinn N (1991) Der Golfkrieg II Militaumlrische Erfahrungen Oumlsterreichische Militaumlrische Zeitschrift

Anz 6 518‒525SIPRI (2012) SIPRI Arms Transfers Database wwwsipriorgdatabasesarmstransfers (A letoumllteacutes

daacutetuma 2013 maacutejus 15)SIPRI (2017) Global nuclear weapons Modernization remains the priority wwwsipriorgmedia

press-release2017global-nuclear-weapons-modernization-remains-priority (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 januaacuter 25)

Smith D J Armstrong S (2009) If the World Were a Village wwwslidesharenetgeepattyif-the-world-were-a-village (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutelius 23)

Stathias A (1991) Az elektronikai hadviseleacutes NATOrsquos Sixteen Nations No 1 10‒21 51‒53Szaboacute J (szerk) (1992) Hadtudomaacutenyi Lexikon Budapest Magyar Hadtudomaacutenyi TaacutersasaacutegSzternaacutek Gy (1994) A vaacutelsaacutegok előfordulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyei eacutes kezeleacutesuumlk moacutedozatai Hadtudomaacuteny

5 eacutevf 3 sz 15‒24Townsend M (2010) Death rate of UK soldiers in Afghanistan ldquofour times higherrdquo than US The

Guardian (online) 20 June 2010 wwwguardiancoukuk2010jun20death-rate-uk-soldiers-afghanistan-higher-us (A letoumllteacutes daacutetuma 2013 szeptember 28)

Walker J (1999) War in Kosovo Rusi Journal No 4 13‒19Zehrer H (1992) Der Golfkonflikt Harford und Bonn Verlag E Mittler amp Sohn


Mennyei veacutertezet foumlldi uumltkoumlzet a harc eacutes a kuumlzdelem eacuterteacutekeleacutese az ortodox kereszteacuteny hagyomaacutenyban

A katonasaacuteg a hadsereg eacutes a haacuteboruacute megiacuteteacuteleacutese talaacuten az egyik legproblematikusabb keacuterdeacutes amelyre a kereszteacuteny etikaacutenak vaacutelaszt kell keresnie Egyfelől metaforakeacutent maacuter az Uacutejszoumlvetseacutegben is magaacutetoacutel eacutertetődő az apostolnak bdquoKrisztus katonaacutejaacuteroacutelrdquo beszeacutelnie (2Tim 23) maacutesreacuteszt hamar igen hangsuacutelyos lett a 3‒4 szaacutezadi veacutertanuacutek koumlzuumll a katonaszentek tisztelete is Raacuteadaacutesul a 4 szaacutezadtoacutel a robbanaacutesszerűen elterjedő szerzetesi eszmeacutenyben a szellemi harcos keacutepe megkeruumllhetetlen s ndash a koumlzoumlsseacutegi eacuteletet megalapozoacute Szent Pahoacutem regulaacutejaacuten keresztuumll ndash a roacutemai katonai szabaacutelyzatok egyeacutertelmű gyakorlati aacuteteacutertelmezeacutese is beeacutepuumll a hagyomaacutenyba Ugyanakkor a konkreacutet erőszak ndash annak akaacuter csak ellenaacutellaacutes szintjeacuten valoacute alkalmazaacutesa is ndash igen hangsuacutelyos eacutes radikaacutelis elutasiacutetaacutesa uacutejszoumlvetseacutegi szoumlveghelykeacutent raacuteadaacutesul krisztusi logionkeacutent maradt raacutenk bdquoEacuten pedig azt mondom nektek hogy ne szaacutelljatok szembe a gonosz emberrel hanem aki arcul uumlt teacuteged jobb felől tartsd oda annak arcod maacutesik feleacutet isrdquo (Mt 539) Ez a probleacutema raacuteadaacutesul eleacuteg eacutelesen jelenik meg a Roacutemai Birodalom krisztianizaacutecioacutejaacuteval amikor is a bizaacutenci hadsereg Krisztus monogramjaacuteval eacutes keacutepmaacutesaacuteval mint hadijelveacutennyel a kereszteacuteny oikumeneacute veacutedelmezőjekeacutent leacutep fel

Kulcsszavak ortodox kereszteacutenyseacuteg pacifizmus teoloacutegiatoumlrteacutenet egyhaacuteztoumlrteacutenet katonaszentek

Heavenly Armour Earthly Battle Battle and Fight in the Orthodox Christian Tradition

Military army and warfare are perhaps the most problematic questions that arise in Christian ethics The Apostle Paul self-evidently uses the metaphors of fighting and warfare in the texts of the New Testament (including the bdquosoldier of Christrdquo) and the cult of soldier-martyrs early became popular throughout the Roman world With the

Pap Konstantinaacutepolyi Egyetemes Patriarchaacutetus Magyarorszaacutegi Ortodox Exarchaacutetus e-mail nacsinakgmailcom

PB


spread of monastic movements the themes of spiritual battle occur frequently and the coenobitic monastic rules in many respects were modelled after the regulations of the Roman army Meanwhile the using of force and violence is always condemned and remains indefensible in the Eastern Orthodox tradition The purpose of this brief study is to analyse this paradoxical situation from a theological-historical point of view

Keywords Orthodox Christianity pacifism history of theology church history soldier saints

A probleacutema harc a beacutekesseacuteg orszaacutegaacuteban

A keleti kereszteacutenyseacuteg egyik legcsoumlndesebb legmagaacutenyosabb helye az Athosz-hegy ame-lyet az ortodoxia csak uacutegy emleget a Szent Hegy A feacutelsziget hosszan nyuacutelik el deacutelkelet feleacute az Eacutegei-tengerben s mintha feacutelig-meddig kiacutevuumll aacutellna az időn toumlbb mint ezer eacuteve maacuter hogy kizaacuteroacutelag szerzetesek neacutepesiacutetik be akik Bizaacutenc-kori monostorok cellaacuteiban remetekunyhoacutek-ban vagy az erdőkben vaacutendorolva eacutelnek Eacutes meacutegis a tiacutezparancsolat koumlveteacuteseacutere feltett eacutelet a teljes engedelmesseacuteg a toumlkeacuteletes alaacutezatra toumlrekveacutes vilaacutegaacuteban ha beleacutepuumlnk egy-egy oacutedon templom boltiacutevei alaacute a falakon nemegyszer kivont karddal tűhegyes laacutendzsaacuteval sorfalat aacutelloacute gloacuteriaacutes katonaszentek seregeacutevel talaacuteljuk magunkat szembe mintha valami mennyei seregszemle reacutesztvevői volnaacutenak Hogyan feacuter oumlssze ez a kettő a foumlldoumln eacutelt angyali eacutelet ndash hi-szen a szerzetesi aszketikus eacuteletmoacutedot a keleti forraacutesok előszeretettel emlegetik biosz an-gelikoszkeacutent ndash eacutes a fegyvert markoloacute keacutez a csillogoacute veacutertezet valamint a villaacutemloacute tekintet Mieacutert nem csak szeliacuted aszkeacuteta szentek eacutes veacutertanuacutek szerepelnek az angyalok taacutersasaacutegaacuteban a falkeacutepeken akik oumlsztoumlnző peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnaacutenak e vilaacutegi utoacutedaik szaacutemaacutera Az ember-nek az a benyomaacutesa taacutemad mintha ezen a ponton idegen hang keveredne az oumlsszhangzatba mintha oda nem illő sziacutenek toumlrneacutek meg egy keacutep egyseacutegeacutet Ellentmondaacutesroacutel van-e szoacute vagy az ortodox lelkiseacuteg szaacutemaacutera nincs itt semmifeacutele paradoxon Csak a pacifizmus eacutes erőszak-mentesseacuteg doktriacutenaacutein nevelkedett modern ember szaacutemaacutera van ebben valami visszatetsző Ezt a kuumlloumlnoumls disszonanciaacutet igyekszem koumlruumlljaacuterni a koumlvetkező roumlvid tanulmaacutenyban

A logosz logikaacuteja

bdquoAz eacuten orszaacutegom nem ebből a vilaacutegboacutel valoacuterdquo (Jn 1836) Ez a jeacutezusi mondat eacutes a benne fog-lalt bdquoοὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ κόσμου τούτουrdquo1 jelenti a kereszteacutenyseacutegben folyamatosan jelen leacutevő eacutes feloldhatatlannak tetsző ellentmondaacutesok legtoumlbbjeacutenek forraacutesaacutet a vilaacutegban valoacute leacutet eacutes az e vilaacutegon kiacutevuumll aacutellaacutes egyidejűseacutegeacutet amely nemcsak a mondat elhangzaacutesaacutenak pillanataacuteban eacutes nem egyeduumll Krisztusra vonatkozik hanem megadja Krisztus teste vagyis az egyhaacutez oumlroumlk poziacutecioacutejaacutet is Jaacutenos evangeacuteliuma szerint ez a mondat a főpap palotaacutejaacuteban hangzik el az elfogataacutes eacutejszakaacutejaacuten amikor Krisztus a vilaacuteg biacuteraacuteja ott aacutell a biacuteraacutek előtt s a teremtmeacutenyek iacuteteacuteletet mondanak a Teremtő felett Ebben a pillanatban az bdquoe vilaacutegrdquo eacutes annak fejedelme

1 bdquoNem ebből a vilaacutegboacutel valoacuterdquo

PB

Mennyei veacutertezet foumlldi uumltkoumlzet a harc eacutes a kuumlzdelem eacuterteacutekeleacutese az ortodox kereszteacuteny hagyomaacutenyban 111

győzedelmeskedni laacutetszik Isten orszaacutega felett A győzelem azonban mikeacutent a soumlteacutetseacuteg is csak ideig-oacuteraacuteig tartoacute csak laacutetszoacutelagos mert pontosan ugyanebben a pillanatban győzi le a gőgoumlt az alaacutezat e főhajtaacutes aacuteltal vaacutelik teljesseacute az bdquoisteni leereszkedeacutesrdquo amelyről az egyhaacutez-atyaacutek beszeacutelnek Krisztus e vaacutelsaacutegos pillanatban is uralkodik de eacuteppen alaacutevetteteacutese aacuteltal

bdquoTedd vissza huumlvelyeacutebe kardodat Aki kardot ragad az kard aacuteltal veacutesz el Vagy azt hiszed hogy nem keacuterhetem Atyaacutemat s nem kuumlldene tizenkeacutet leacutegioacute angyalnaacutel is toumlbbet De akkor hogy teljesedne be az Iacuteraacutes amely szerint ennek iacutegy kell toumlrteacutennierdquo (Mt 2652‒54)

ndash hangzik el nem sokkal koraacutebban meacuteg a Getszemaacuteneacute-kertben Ez a jelenet arroacutel tanuacuteskodik hogy Krisztusban a keacutet leacutetmoacuted a foumlldi eacutelet eacutes a mennyei a legyőzoumltt eacutes az oumlroumlkkeacute győzedelmes egyszerre van jelen

Az időben eacutes testben eacutelő egyhaacutez szaacutemaacutera azonban ez a paradox leacutetmoacuted uacutejra eacutes uacutejra vaacutelasztaacuteskeacutent jobban mondva vaacutelasztaacutesok sorozatakeacutent jelenik meg Vajon a kardnak min-dig minden koumlruumllmeacutenyek koumlzt a huumlvelyeacuteben kell-e maradnia vagy olykor ki lehet ki kell vonni azt Vajon a vereseacuteg minden esetben győzelmet jelent-e vagy olykor a győzelmet eacutes alulmaradaacutest el lehet ismerni annak ami

A megosztott diabolikus vilaacutegban eacuterveacutenyes logika szerint vagy az egyik vagy a maacute-sik koumlvetkezik be minthogy az ellenteacutetpaacuterok kizaacuterjaacutek egymaacutest a kettő egyuumltt nem juthat eacuterveacutenyre ahogy nem lehet egyszerre jelen eacutelet eacutes halaacutel Koumlvetkezeacuteskeacutepp vagy az e vilaacuteg az idő az anyagi valoacutesaacuteg vagy pedig a maacutesik az oumlroumlk eacutes szellemi valoacutesaacuteg toumlrveacutenyei eacuter-veacutenyesuumllnek Az egyhaacutez logikaacuteja eacutes egeacutesz leacutetmoacutedja azonban ellentmond a vaacutelasztaacutes keacuteny-szereacutenek leacuteveacuten hogy pontosan ott van ahol Krisztus azon a ponton ahol az ellenteacutetek metszik egymaacutest Krisztus szavai szerint lehetnek boldogok akik siacuternak lehetnek gazdagok a nincstelenek eacutes a győztesek szenvedhetnek megsemmisiacutető vereseacuteget eacuteppen abban a pilla-natban amikor diadalt aratnak A halaacutel lehet eacutelet az eacutelet pedig lehet a halott Sem a nyelv sem az emberi logika nem keacutepes soha kilaacutebalni ezekből az ellentmondaacutesokboacutel amennyiben kereszteacuteny akar maradni nem keacutepes raacute mert ezzel magaacutet az Urat tagadnaacute meg aki teljes meacuterteacutekben Isten eacutes ugyanilyen toumlkeacuteletes illetve valoacutes moacutedon ember is volt egyszerre aki eacutelt mikoumlzben halott volt eacutes aki egyidejűleg volt megvetett szolgaacuteja valamint korlaacutetlan uralkodoacuteja a mindenseacutegnek egyszerre a vilaacutegban tovaacutebbaacute a vilaacuteg foumlloumltt

Ezeacutert baacuterhol ahol a vaacutelasztaacutes terhe nehezedik az egyhaacutezra ndash vagy akaacuter csak a teoloacutegiaacute-ra ndash joggal eacutelhetuumlnk a gyanuacuteperrel hogy a dilemma ndash legyen baacutermilyen valoacutesaacutegos eacutes huacutesba vaacutegoacute is ndash leacutenyegeacutet tekintve hamis mert a valoacutedi vaacutelasztaacutes az emberi eacutes az isteni logika kouml-zoumltt van ha pedig az utoacutebbi mellett doumlnt valaki akkor szava az e vilaacutegban keacuteptelenseacutegnek nevetseacutegesnek aacutelliacutetaacutesa lehetetlennek fog tűnni A hiteles teoloacutegia ismeacuterve pontosan ez hataacutervonalon aacutell kardeacutelen egyensuacutelyoz titok marad amelyet megmagyaraacutezni nem csak megeacutelni lehet miacuteg az eretnekseacuteg mint annak goumlroumlg terminusa a αἵρεσις (haireszisz) je-lenteacutese is mutatja nem egyeacuteb mint vaacutelasztaacutes eacutes maga a vaacutelasztaacutes aktusa oumlnmagaacuteban veacuteve is a foumlldi eacuteszjaacuteraacutesnak tett engedmeacuteny

Ugyanez eacuterveacutenyes az olyan egymaacutest kizaacuteroacute ellenteacutetek eseteacuteben is mint amilyen a harc vagy megadaacutes a haacuteboruacute vagy beacuteke keacuterdeacutese is hiszen ugyanaz a Krisztus mondta azt is hogy bdquoBeacutekesseacuteget hagyok raacutetok az eacuten beacutekeacutemet adom nektekrdquo (Jn 1427) mint aki azt aacutelliacute-totta hogy nem beacutekeacutet hanem kardot eacutes kuumlzdelmet hozott a vilaacutegba (Mt 1034) Az ilyesfajta

PB


ellentmondaacutesokat megproacutebaacutelhatja ugyan fellaziacutetani eacutes veacutegső soron felszaacutemolni a szoumlveg-kritika vagy a filozoacutefiai megkoumlzeliacuteteacutes de a korai egyhaacutez szaacutemaacutera e keacutet mondat egyidejűseacutege eacutes igazsaacutega megkeacuterdőjelezhetetlen volt mint ahogy annak tapasztalata is hogy ők akaacutercsak Uruk egyidejűleg eacutelnek a vilaacutegban valamint a vilaacuteg foumlloumltt elvehetetlen beacutekesseacutegben eacutes aacutel-landoacute haacuteboruacute koumlzepette Nem az volt a keacuterdeacutes hogy melyiket vaacutelasszaacutek hanem az hogyan eacutelhetik meg e kettőt egyszerre eacutespedig ugyanolyan eacuterveacutenyesen ugyanolyan vilaacutegossaacuteggal Ez a logika nem egyszerűen a heacutetkoumlznapi gondolkodaacutes megfordiacutetaacutesa miszerint aki győzni akar ott annak okvetlen alul kell maradnia itt eacutes aki boldog akar lenni az oumlroumlkleacutetben an-nak illik boldogtalannak lennie akaacuter erőnek erejeacutevel is a foumlldoumln Ez megint csak vaacutelasztaacutes megosztottsaacuteg volna holott a krisztusi valoacutesaacuteg az Isten orszaacutega eacuteppen arroacutel ismerszik meg hogy az ellenteacuteteket oumlsszefűzi a szeacutetszakadtakat egybegyűjti legyenek azok elkoacuteszaacutelt baacute-raacutenyok vagy eacuteppenseacuteggel az eacuteg eacutes a foumlld a teremteacutes egyseacutegeacutet aacutelliacutetja helyre azaacuteltal hogy azt a teremtetlennel Istennel egyesiacuteti bdquoŐ [Isten ndash a szerző] emberreacute lett hogy mi megistenuumll-juumlnkrdquo ndash Nagy Szent Athanasziosz (Atanaacutez) e mondata a kereszteacuteny teoloacutegia legtoumlmoumlrebb foglalata eacutes egyuacutettal a keleti kereszteacutenyseacuteg antropoloacutegiaacutejaacuteban oly fontos elem a θέωσις (theoacuteszisz) azaz az aacutetistenuumlleacutes taniacutetaacutesaacutenak forraacutesa2 (Vanyoacute 1991 159)

Hogyan jelenik meg ez a paradox egyseacuteg a mindennapok doumlnteacuteshelyzeteiben jelesuumll peacuteldaacuteul egy olyan szituaacutecioacuteban mint a kuumlzdelem vagy megadaacutes keacuterdeacutese Mennyiben kell egy kereszteacutenynek reacuteszt vaacutellalnia az e vilaacuteg politikai-taacutersadalmi doumlnteacuteseiben eacutes meny-nyiben maradhat taacutevol azoktoacutel Mennyei aacutellampolgaacutersaacutegaacutenak vagy foumlldi hazaacutejaacutenak tartozik-e inkaacutebb hűseacuteggel eacutes meddig engedheti hogy az egyiknek engedelmeskedjen a maacutesik rovaacutesaacutera Le kell-e mondania a testről a szellem eacuterdekeacuteben Eacutes taacutegabb eacutertelem-ben vajon a kereszteacuteny megtagadhatja-e ezt a vilaacutegot a maacutesikeacutert fel kell-e adnia a jelent az eljoumlvendő eacuterdekeacuteben Azok az apokaliptikus vaacuterakozaacutestoacutel fűtoumltt csoportosulaacutesok amelyek erre a keacuterdeacutesre egyeacutertelmű igennel feleltek hamar leszakadtak az egyhaacutezroacutel eacutes kisebb-nagyobb mozgalmakkeacutent szektaacutekkeacutent műkoumldtek tovaacutebb uacutegyszinteacuten azok a hiacutevők akik az ellenkező vaacutelasztaacutest tetteacutek eacutes az e vilaacutegi boldogulaacutes eacuterdekeacuteben lemond-tak az eljoumlvendő orszaacutegroacutel Ha leacutetezik vaacutelasztaacutes akkor az nem az ellenteacutetpaacuterok a foumlldi eacutes mennyei az anyagi eacutes szellemi az emberi eacutes az emberfeletti koumlzt huacutezoacutedik hanem egy joacuteval primeacuterebb szinten a halaacutel eacutes az eacutelet koumlzoumltt a megosztottsaacuteg szeacutettagoltsaacuteg a diffuacute-zioacute vilaacutega valamint az egyseacuteg oumlsszetartaacutes egyesuumlleacutes vilaacutega koumlzoumltt3 (Vanyoacute 1980 91) Ez utoacutebbi viszont szaacutemunkra akik egy dichotomikus vilaacuteghoz eacutes kizaacuteroacute ellenteacutetpaacuterokon alapuloacute gondolkodaacutesmoacutedhoz szoktunk hozzaacute felfoghatatlannak ismeretlennek s ezeacutert paradoxnak mi toumlbb lehetetlennek tűnik A kereszteacuteny eacutelet uacutegyszoacutelvaacuten lehetetlen eacutelet az eljoumlvendőt eacutes a nem e vilaacutegit eacuteli meg a jelenben eacutes a foumlldoumln a testetlent a testben ezeacutert minden vaacutelasztaacutesaacutenak a lehetetlenre a paradoxonra kell iraacutenyulnia az ellentmondaacutesok keskeny uacutetjaacutera az ellentmondaacutes- mentesseacuteg szeacuteles uacutetja helyett

2 bdquoΑὐτὸς γὰρ ἐνηνθρώπισεν ἵνα ἡμεῖς θεοποιηθῶμενrdquo De incarnatione Verbi 543 Erre ceacuteloz a Didakheacute ciacutemű oacutekereszteacuteny irat nyitoacutefejezete is amely iacutegy kezdődik bdquoKeacutet uacutet van az eacuteleteacute

eacutes a halaacuteleacute a kettő koumlzt pedig nagy kuumlloumlnbseacuteg vanrdquo ndash majd az bdquoeacutelet uacutetjaacutetrdquo az egyseacuteg egyesuumlleacutes jellemzőivel iacuterja koumlruumll (Vanyoacute Laacuteszloacute fordiacutetaacutesa)

PB


Foumlldi uumltkoumlzetek

Ezek a bevezető gondolatok szuumlkseacutegesek voltak ahhoz hogy az egyhaacutez viszonyaacutet erőszak eacutes erőszakmentesseacuteg keacuterdeacuteseacuteben jobban meg lehessen eacuterteni Tuacutelsaacutegosan sematikus ugyanis az a keacutep (eacutes ekkeacutent meglehetősen torz is) amely szerint a kereszteacuteny egyhaacutez az uacutegymond bdquokrisztusi tisztasaacutegrdquo korai időszaka utaacuten ndash amelyet elnyomott uumlldoumlzteteacutest szenvedő ki-sebbseacutegkeacutent volt keacutenytelen eltoumllteni ndash a konstantini fordulattal amellyel koumlzelebb keruumllt a foumlldi hatalom iacutegeacutereteacutehez fokozatosan korrumpaacuteloacutedni kezdett miacuteg nyugaton a feuda-lizmus eacutes paacutepasaacuteg keleten pedig a bdquocezaropapizmusrdquo eacutevszaacutezadai alatt explicite elnyomoacute s az erőszakot lelkiismeret-furdalaacutes neacutelkuumll alkalmazoacute inteacutezmeacutennyeacute vaacutelt Ez a folyamat egyuacutettal az erőszak eacutes haacuteboruacute abszoluacutet elutasiacutetaacutesaacutetoacutel annak megtűreacuteseacuten aacutet veacuteguumll az elfo-gadaacutest mi toumlbb annak szentesiacuteteacuteseacutet is jelenteneacute Első pillantaacutesra uacutegy tűnik ugyanis hogy az oacutekereszteacuteny időszakban ndash eacutertve most ezalatt a milaacutenoacutei ediktum előtti eacuteraacutet ndash egyeacutertelmű volt a helyzet az evangeacuteliumi szeliacutedseacuteg (bdquohelliptartsd oda a maacutesik orcaacuted isrdquo Mt 539) jegyeacute-ben a kereszteacutenyeknek illett ellenaacutellaacutest nem tanuacutesiacutetva szembeneacutezni az agresszorral azaz a vilaacutegi hatalommal egeacutesz a veacutertanuacutesaacutegig megtagadni mindenfeacutele kiegyezeacutest a pogaacuteny vilaacutegi hatalommal kuumlloumlnoumls tekintettel a fegyveres konfliktusokra (Azoacuteta is mindenki ezt az ideaacutelkeacutepet keacuteri szaacutemon a kereszteacuteny hiacuteveken eacuteppuacutegy mint az egyhaacutez egeacuteszeacuten) E keacuteplet szerint tehaacutet az erőszak eacutes a hatalomgyakorlaacutes aacutell az egyik oldalon (bdquoa vilaacutegrdquo) az erőszak-mentesseacuteg eacutes alaacutevetettseacuteg a maacutesikon (bdquoaz egyhaacutezrdquo) Jellemző ebben nemcsak a veacutertanuacutek kultuszaacutenak sematizaacutelaacutesa (mint olyanokeacute akik inkaacutebb engedtek az erőszaknak semhogy pacifista elveiket foumlladjaacutek) de a toumlrteacuteneti eacutes kuumlloumlnoumlsen az egyhaacuteztoumlrteacuteneti kontextus le-egyszerűsiacuteteacutese is az első keacutet eacutevszaacutezadban ndash mint ahogy keacutesőbb sem ndash nem beszeacutelhetuumlnk inteacutezmeacutenyszerűen egyseacutegesiacutetett egyhaacutezroacutel vagy teoloacutegiaacuteroacutel egyetemlegesen bdquoelnyomottrdquo vagy bdquouumlldoumlzoumlttrdquo egyhaacutezroacutel eacutes persze ugyaniacutegy annak egyseacuteges bdquopacifizmusaacuteroacutelrdquo sem Ezek egytől egyig uacutejkori sztereotiacutepiaacutek Ezzel szemben az egyhaacutez ndash mint ahogy keleten ma is ndash szaacutemtalan helyi egyhaacutez mozaikjaacuteboacutel aacutellt oumlssze amelyeknek teruumlletenkeacutent megvoltak a maga taniacutetoacuteik spirituaacutelis hagyomaacutenyaik vaacutelaszaik ndash vagy vaacutelaszkiacuteseacuterleteik ndash a felmeruumllő teoloacutegiai eacutes szociaacutelis-kulturaacutelis keacuterdeacutesekre Ugyaniacutegy a vilaacutegi hatalom vagy az uumlldoumlzte-teacutes ndash amely a 3‒4 szaacutezad forduloacutejaacuteig jobbaacutera szoacutervaacutenyos eacutes ideiglenes jelenseacuteg volt ndash vagy eacuteppen a katonai szolgaacutelat sem jelentette mindig mindenuumltt ugyanazt Egy kereszteacutenynek peacuteldaacuteul nem kellett bdquomegtagadniardquo a katonai szolgaacutelatot minthogy az (keveacutes kiveacuteteltől eltekintve) oumlnkeacutentes volt eacutes egeacuteszen maacutes tartalommal biacutert egy hataacutervideacuteken ndash ahol adott esetben kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegeket kellett megoltalmazni a rendszeres eacutes kiacutemeacuteletlen barbaacuter betoumlreacutesektől ndash mint a beacutekeacutesebb haacutetorszaacutegban Maacutest jelentett tovaacutebbaacute legionaacuteriusnak lenni a severusi hadseregreform előtt eacutes utaacuten amikor a szolgaacutelat a polgaacuteri eacuteletben valoacute előreha-ladaacutes illetve a taacutersadalmi felemelkedeacutes uacutetjaacutevaacute vaacutelt termeacuteszetesen merőben maacutes eacuterzeacutekeny helyzet alakult ki amikor valaki katonakeacutent teacutert aacutet a kereszteacuteny hitre az idő előrehaladtaacuteval ugyanuacutegy egyre toumlbb kereszteacuteny volt jelen a hadseregben ahogy a civil eacutelet maacutes teruumlletein a hivatalnokok vagy taniacutetoacutek koumlzt is4

Erre a prekonstantini korszakra (azon beluumll is a 3‒4 szaacutezad forduloacutejaacutera) dataacutelhatoacute az uacutegynevezett bdquokatona veacutertanuacutekrdquo toumlbbseacutegeacutenek maacutertiacuteromsaacutega is talaacuten a legismertebb koumlzuumlluumlk a 320-ban kiveacutegeztetett szebasztei negyven maacutertiacuter toumlrteacutenete akiket az ortodox

4 Ehhez laacutesd MacMullen (1963)

PB


egyhaacutez a mai napig is megkuumlloumlnboumlztetett tiszteletben reacuteszesiacutet5 A katona veacutertanuacutek toumlrteacutene-tei is jelzik hogy a roacutemai hadtestekben ekkoriban maacuter nem szaacutemiacutetott ismeretlen dolognak a kereszteacuteny hitű katonaacutek jelenleacutete meacuteg ha a szaacutemok tekinteteacuteben a legendaacutek olykor tuacute-loznak is Az első emliacuteteacutes kereszteacutenyekről a roacutemai legionaacuteriusok koumlzt 173 koumlruumllre tehető Marcus Aurelius idejeacutere Nyilvaacuten nem jutott koumlzuumlluumlk mindenki veacutertanuacutesaacutegra ha valakinek ez a sors jutott osztaacutelyreacuteszuumll az időnkeacutent nem is hiteacutenek hanem a parancsmegtagadaacutesnak vagy egyeacuteb koumlruumllmeacutenynek volt koumlszoumlnhető A kereszteacutenyeket sokszor eleve megbiacutezhatatlan elemnek tekintetteacutek az aacutellam rendjeacutere neacutezveacutest minthogy oumlndefiniacutecioacutejuk eacutertelmeacuteben is kiacutevuumll aacutelltak a vilaacutegon Oacuterigeneacutesz apoloacutegiaacutejaacuteban Kelszosz azt haacutenyja a kereszteacutenyek szemeacutere hogy ha mindenki olyan beacutekeszerető volna mint ők a birodalom hamarosan a barbaacuterok kezeacutere jutna (Oacuterigeneacutesz sd VIII 68)

A korai kereszteacutenyseacuteg legjellemzőbb iacuterott megnyilvaacutenulaacutesai erőszak eacutes hadviseleacutes keacuter-deacuteseacuteben amelyek olyan szerzők munkaacuteihoz koumlthetők mint Tatianus (Oratio ad Graecos) Atheacuteni Szent Atheacutenagorasz (Πρεσβεία περί των Χριστιανών) Tertullianus (De Idololatria XIX) Oacuterigeneacutesz (Contra Celsum V 33) Alexandriai Szent Kelemen (Παιδαγωγός I 12) eacutes Lactantius (Divinae Institutiones I 48) sokszor alaacutetaacutemaszthattaacutek a Kelszosz aacuteltal is osz-tott aggodalmakat Vonatkozoacute megjegyzeacuteseiket oumlsszefoglalva megkiacuteseacuterelhetuumlnk kiemelni neacutehaacuteny fontos momentumot Elsősorban magaacutetoacutel eacutertetődő hogy hűen koumlvetik az evangeacutelium szellemeacutet egyeacutertelműen aacutellaacutest foglalva baacuterminemű veacuterontaacutes ellen Jusztin maacutertiacutert ideacutezve mindnyaacutejuk aacuteltalaacutenos veacutelemeacutenyeacutenek hangot adhatunk bdquoAzelőtt oumlroumlmuumlnket leltuumlk a tisz-taacutetalansaacutegban aacutem most csakis a tisztasaacutegot szeretjuumlk Azelőtt maacutegiaacutet gyakoroltunk most csak az igaz eacutes egyetlen Istennek szaacutenjuk oda magunkat Azelőtt jobban szerettuumlk a peacutenzt eacutes a vagyont mint baacutermi maacutest most megosztunk mindent amink van eacutes adunk a raacuteszoru-loacuteknak Azelőtt gyűloumlltuumlk eacutes gyilkoltuk egymaacutest nem ettuumlnk azokkal akik maacutes fajtaacutehoz tartoztak most Krisztus kijelenteacutese oacuteta szeretjuumlk ellenseacutegeinket eacutes imaacutedkozunk azokeacutert akik ok neacutelkuumll gyűloumllnek minketrdquo6 (Vanyoacute 1984 73‒74)

Ha viszont koumlzelebbről szemuumlgyre vesszuumlk a kontextust amelyben az erőszakra haacute-boruacuteskodaacutesra vonatkozoacute megjegyzeacutesek foumllbukkannak azt vesszuumlk eacuteszre hogy egyreacuteszt sohasem szentelnek teljes eacutertekezeacutest a keacuterdeacutesnek maacutesreacuteszt veacutelemeacutenyuumlk itt-ott aacuternyalatnyi kuumlloumlnbseacutegeket mutat Tertullianus peacuteldaacuteul uacutegy tűnik elsősorban nem az erőszakmentesseacuteg elve miatt tartja oumlsszeegyeztethetetlennek a hadseregben valoacute feladatvaacutellalaacutest a kereszteacuteny-seacuteggel hanem mert a katonaacuteknak explicit hitvallaacutest kellett tenniuumlk a csaacuteszaacuter eacutes az istenek szolgaacutelata mellett ndash ami a roacutemai aacutellamhoz valoacute lojalitaacutes kifejeződeacutese volt ndash s iacutegy ők el-keruumllhetetlenuumll a baacutelvaacutenyimaacutedaacutes veacutetkeacutebe estek bdquoVajon őrseacuteget kell-e aacutellnia olyan istenek temploma előtt akiket megtagadottrdquo ndash teszi fel a keacuterdeacutest Tertullianus7 (Vanyoacute 1986 347) A katonai eskuumlre hasznaacutelt kifejezeacutes ndash sacramentum ndash ugyanaz volt mint ami a latin ajkuacute kereszteacutenyseacutegben a szentseacuteg szoacutet jeloumllte s mint ilyennek oacutehatatlanul vallaacutesi felhangja volt8 (Vanyoacute 1986 318) A 3 szaacutezadra dataacutelt Didascalia Apostolorum ciacutemű irat (380 koumlruumll) meacuteg azt is megtiltja hogy olyan roacutemai9 adomaacutenyozoacutektoacutel fogadjon el segiacutetseacuteget az egyhaacutez akik

5 Unnepnapjuk maacutercius 9-e Tiszteletuumlk meacuterteacutekeacutet jelzi hogy nagyboumljt idejeacuten felmenteacutes van eacuterveacutenyben a hal fogyasztaacutesaacutenak tilalma aloacutel

6 Eredetiben laacutesd Rufinus (sd) Apoloacutegia I14 uo XXXIX7 Eredetiben laacutesd Tertullianus (211 AD) De Corona XI38 Eredetiben laacutesd Tertullianus (sd) De Idololatria XIX19 Eacutertsd vilaacutegi

PB


bdquoreacuteszesek voltak iacuteteacutelethozatal neacutelkuumlli veacuterontaacutesbanrdquo (Tertullianus 380 koumlruumll XVIII) (Funk 1905) Oacuterigeneacutesz viszont nem zaacuter ki eleve minden haacuteboruacuteskodaacutest minthogy az az e vilaacuteg eacutes a toumlrteacutenelem reacutesze csak azt tanaacutecsolja a kereszteacutenyeknek hogy ha maacuter elkeruumllhetetlen haacutet szellemi (taacutevolsaacuteg-) tartaacutesukat nem megtagadva vegyenek reacuteszt az ilyen konfliktusban imaacutekkal eacutes koumlnyoumlrgeacutesekkel sietve csapataik segiacutetseacutegeacutere (Oacuterigeneacutesz sd VIII73) A had-viseleacutes katonai szolgaacutelat keacuterdeacutese tehaacutet nem oumlnmagaacuteban aacutell hanem egy taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrbe tartozik bele meacutegpedig eacuteppen abba amelyről az elejeacuten szoacute esett a vilaacuteggal valoacute egyuumltteacuteleacutes harmoacutenia vagy diszharmoacutenia keacuterdeacuteskoumlreacutebe Jaacutenos evangeacuteliumaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel eacutelve arra keresik a vaacutelaszt hogyan eacuteljen uacutegy a kereszteacuteny a vilaacutegban hogy koumlzben ne vaacuteljon a vilaacutegboacutel valoacutevaacute hogyan legyen valaki egyszerre a vilaacutegban eacutes a vilaacutegon kiacutevuumll

A konstantini fordulat eacutes az azt koumlvető időszak amely az egyhaacutez szaacutemaacutera ndash a polgaacuterhaacute-boruacutek valamint a leacutetbizonytalansaacuteg hosszuacute eacutevtizedei utaacuten ndash előbb a megbeacutekeacuteleacutest majd foko-zatosan a mind nyiacuteltabb tovaacutebbaacute aacutetfogoacutebb vilaacutegi szerepvaacutellalaacutest jelentette a koumlzhiedelemmel ellenteacutetben nem kifordiacutetotta vagy eltoumlroumllte a maacuter leacutetező egyhaacutezi-teoloacutegiai veacutelemeacutenyalkotaacutest hanem tovaacutebb aacuternyalta eacutes folytatta mindazt amit az első egyhaacutezatyaacutek műveiben olvasunk Nem a hatalom eacutes a vilaacutegi csaacutebiacutetaacutes legitimaacutelaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletekről van tehaacutet szoacute a tovaacutebbiak-ban amelyek merőben uacutej narratiacutevaacutekat eredmeacutenyeznek hanem a 4 eacutes főleg az 5 szaacutezadtoacutel kezdve merőben uacutej toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi szituaacutecioacutek egeacutesz soraacuteroacutel amelyben az egyhaacutez a megvaacuteltozott viszonyok koumlzt is igyekezett megőrizni krisztusi oumlnazonossaacutegaacutet a misztikus test egyseacutegeacutet eacutes eacuteleteacutenek folytonossaacutegaacutet mikoumlzben eladdig ismeretlen kihiacutevaacutesokkal kellett szembesuumllnie eacutes azoknak megfelelnie A bdquonagy megalkuvoacuterdquo peacuteldaacutejakeacutent szokaacutes megideacutezni Kaiszareiai Euszebiosz (Caesareai Euszebiosz) (265‒339) alakjaacutet aki toumlrteacutenetiacuteroacutekeacutent eacutes puumls-poumlkkeacutent az uacutej hatalom lelkes propagandistaacutejaacutenak tűnik Konstantint magasztaloacute lelkes sza-vait olvasva azonban nem szabad megfeledkeznuumlnk egyreacuteszt arroacutel hogy az aacuteltala hozott tuumlrelmi rendelet ndash mint ahogy uralmaacutenak cseppet sem veacutertelen megszilaacuterdiacutetaacutesa is ndash milyen zűrzavaros időszakot zaacutert le maacutesreacuteszt pedig arroacutel hogy ez a fejlemeacuteny a korabeli kereszteacute-nyek szaacutemaacutera valoacuteban isteni csodaacutenak illetve koumlzbeavatkozaacutesnak tetszett (pontosan a foumlldi hatalom termeacuteszeteacuteből valamint a csaacuteszaacuterok viselkedeacuteseacuteből kiindulva) eacutes mint ilyen mond-hatni eszkatologikus feacutenyben tűnt fel Mindez a keacutet hatalom a foumlldi eacutes az eacutegi kibeacutekuumlleacuteseacutenek egyfajta kozmikus kiengesztelődeacutesnek tetszett olyasvalaminek ami koraacutebban joacuteszerivel el-keacutepzelhetetlen volt a Pax Romana eacutes a bdquoPax Ecclesiasticardquo egybeeseacuteseacutenek Euszebiosz ezeacutert az első olyan szerző aki vilaacutegi harcokat ndash jelesuumll Konstantin bdquoegyetemes beacutekeacutehezrdquo vezető haacuteboruacuteit ndash enyhe megiacuteteacuteleacutes alaacute helyez azzal hogy azokat oacuteszoumlvetseacutegi hadjaacuteratokhoz hason-liacutetja amelyek ugyebaacuter isteni joacutevaacutehagyaacutessal toumlrteacutenhettek meg10 (Vanyoacute 1983 392) A haacuteboruacute naacutela sem igazolhatoacute oumlnmagaacuteban kuumlloumlnoumlsen nem lehet uumldvoumls de a kaacuteosz rettenetes korszaka utaacuten amely elnyeleacutessel fenyegette az egyhaacutezat joggal tűnhetett a proacutefeacutetaacutek aacuteltal iacutegeacutert beacutekekor (Iz 24) előtti utolsoacute megproacutebaacuteltataacutesnak Innentől kezdve nem az aacutellam jelentette az egyhaacutezra veszeacutelyes bdquofenevadatrdquo hanem ndash az egyhaacutez eacutes taacutersadalom koraacutebban eacutelesen megkuumlloumlnboumlztet-hető kategoacuteriaacuteinak mind teljesebb megfeleleacutese oumlsszeolvadaacutesa folytaacuten ndash a birodalmat kiacutevuumllről taacutemadoacute mind etnikai mind kulturaacutelis mind pedig vallaacutesi szempontboacutel maacutes csoportba tar-tozoacute bdquobarbaacuterokrdquo Az egyhaacutezat valamint a koumlzoumlsseacuteget veluumlk szemben kellett megveacutedelmezni eacutes az eacuteszaki eacutes keleti hataacutervideacutekeken ebben a feladatban nemegyszer az egyhaacuteznak is reacuteszt kellett vaacutellalnia Erre az időszakra tehető olyan az egyhaacutez eacutes taacutersadalom tovaacutebbaacute a hadviseleacutes

10 Peacuteldaacuteul Historia Ecclesiastica IX 9 5‒8

PB


eacutes pacifizmus keacuterdeacuteseinek szempontjaacuteboacutel a keacutesőbbiekben is meghataacuterozoacute aacutellaacutesfoglalaacutesok illetve művek keletkezeacutese mint az augustinusi eacuteletmű vonatkozoacute teacutezisei vagy a baszileioszi levelek eacutes kommentaacuterok Az előbbi inkaacutebb nyugaton miacuteg utoacutebbi keleten vaacutelt megkeruumllhetetlen hivatkozaacutessaacute A koumlzeacutepkor folyamaacuten Aacutegoston gondolatai szolgaacuteltak az igazsaacutegos haacuteboruacute teacute-ziseacutenek megalapozaacutesaacuteul amelyhez hasonloacute elkeacutepzeleacutes viszont az ortodox kereszteacutenyseacutegben sosem nyert teret

Euszebiosz fiatalabb kortaacutersaacuteval Nagy Szent Vazullal (Nagy Szent Baszileiosszal) (330‒379) a kappadoacutekiai Kaiszareia (Caesarea) puumlspoumlkeacutevel itt nem annyira jelentős teo-loacutegiai vagy egyhaacutezszervezői munkaacutessaacutega miatt hanem az uacutegynevezett Első kaacutenoni leveacutel XIII fejezete miatt kell foglalkoznunk Ebben a koumlvetkezőt olvassuk

bdquoAtyaacuteink nem szaacutemiacutetottaacutek a haacuteboruacuteban elkoumlvetett oumlleacutest a gyilkossaacutegok koumlzeacute uacutegy veacutelem az okboacutel hogy bocsaacutenatot adhassanak a meacuterteacutekletesseacuteg eacutes istenfeacutelelem veacutedelmeacuteben harcoloacuteknak Talaacuten meacutegis tanaacutecsos mivel kezeik nem tisztaacutek tartoacutezkodniuk a szentaacuteldozaacutestoacutel haacuterom esztendőn aacutetrdquo11 (Schaff Wace 1892 223)

Baszileiosz oumlsszesen 92 kaacutenoni levele toumlbb zsinati hataacuterozatnak is alapul szolgaacutelt vagy akaacuter szoacute szerint bekeruumllt azok koumlzeacute iacutegy a fenti oacutevatosan inkaacutebb tanaacutecskeacutent megfogalma-zott veacutelemeacuteny is bekeruumllt nem egy keacutesőbbi kaacutenongyűjtemeacutenybe A roumlvid paragrafus toumlbb fontos dologra is raacutevilaacutegiacutet A leveacutel 370 taacutejaacuten iacuteroacutedhatott ekkoriban a mindig is bizonytalan kis-aacutezsiai hataacutervideacutek sokat szenvedett az uacutejult erővel fellaacutengoloacute perzsa betoumlreacutesektől eacutes toumlbb ősi kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegnek is otthont adoacute vaacuteros (mint peacuteldaacuteul Niszibisz) a hataacuter tuacuteloldalaacutera keruumllt ndash iacutegy joacuteszerivel mindennapi tapasztalat lehetett az ezek megoltalmazaacutesaacuteval jaacuteroacute fegy-veres harc az ostromok rabloacuteportyaacutek soraacuten A bdquomeacuterteacutekletesseacuteg eacutes istenfeacutelelem veacutedelmerdquo itt a kereszteacuteny hiacutevek egyhaacutezi koumlzoumlsseacutegek oltalmazaacutesaacutet jelenti Baszileiosz eacuterezte hogy mindezt nem lehet a beacutekeidőben elkoumlvetett szaacutendeacutekos emberoumlleacutessel12 egy kalap alaacute venni Mivel a teacuteny meacutegis teacuteny marad ndash a kezek veacuterrel valoacute beszennyezeacutese ndash igyekezett elfogadhatoacute koumlzeacuteputat talaacutelni az eacutegi parancs ndash bdquoNe oumlljrdquo ndash eacutes a foumlldi szuumlkseacutegszerűseacuteg uacutetvesztői a meny-nyei valamint az e vilaacutegi logika koumlzoumltt De kik lehetnek a szoumlvegben hivatkozott bdquoatyaacuteinkrdquo

A 4 szaacutezad elejeacutenek nagy tekinteacutelye volt a niceai ortodoxia veacutedelmezője Szent Athanasziosz (298‒373) alexandriai puumlspoumlk Egyik 350 koumlruumll kelt leveleacuteben ndash amely egy bizonyos Ammun apaacutetnak egy aszkeacutetakoumlzoumlsseacuteg vezetőjeacutenek szoacutelt ndash a koumlvetkezőket iacuterta

bdquoHabaacuter oumllni helytelen haacuteboruacute idejeacuten az ellenseacuteget megoumllni meacutegis jogos eacutes tiszteletre meacuteltoacute cselekedet Ezeacutert tekintjuumlk azokat akik a harcban ki-tuumlntetteacutek magukat meacuteltoacutenak a megbecsuumlleacutesre meacuteg nyilvaacutenos emleacutekműveket is aacutelliacutetunk tetteik uumlnnepleacuteseacutere Nyilvaacutenvaloacute tehaacutet hogy ami bizonyos időben eacutes koumlruumllmeacutenyek koumlzt tilos cselekedet az maacuteskor eacutes maacutes koumlruumllmeacutenyek koumlzt helyes eacutes mind megengedett mind megbocsaacutethatoacuterdquo (Simion 2010 120)

11 bdquoΤοὺς ἐν πολέμοις φόνους οἱ Πατέρες ἡμῶν ἐν τοῖς φόνοις οὐκ ἐλογίσαντο ἐμοὶ δοκεῖ συγγνώμην διδόντες τοῖς ὑπὲρ σωφροσύνης καὶ εὐσεβείας ἀμυνομένοις Τάχα δὲ καλῶς ἔχει συμβουλεύειν ὡς τὰς χεῖρας μὴ καθαρούς τριῶν ἐτῶν τῆς κοινωνίας μόνης ἀπέχεσθαιrdquo

12 Ezzel a VIII szakasz foglalkozik

PB


Athanasziosz iacuteraacutesait ndash eacuteppen tekinteacutelyuumlk miatt ndash szeacutelteacuteben-hosszaacuteban ideacutezteacutek gyakran az eredeti szoumlvegkoumlrnyezetből kiragadva A leveacutel egeacuteszeacutet neacutezve annak maacuter csak a ciacutemzettje okaacuten sem lehet sok koumlze a hadviseleacuteshez az oumlreg nitriai szerzetesnek az alexandriai puumls-poumlk lelki uacutetmutataacutessal igyekszik szolgaacutelni raacutevilaacutegiacutetani arra hogy az aszkeacutezisben eacutes lelki dolgokban az egyetemes szabaacutelyok szem előtt tartaacutesa mellett ugyanilyen fontos az aacuternyalt kuumlloumlnbseacutegteacutetel ndash erre hozza peacuteldakeacutent a fenti paacuterhuzamot Ez tehaacutet nem az egyhaacutez aacutellaacutes-pontjaacutet hanem a koumlzkeletű veacutelekedeacutest tuumlkroumlzi aacutem bdquomondaacuteskeacutentrdquo (logion) tovaacutebbadva alkal-mas volt arra hogy feacutelreeacutertseacutek John McGuckin (2006 189‒202) szerint ndash aki reacuteszletesen szoacutel a kaacutenonroacutel eacutes a leveacutelről is ndash Baszileiosz ezeacutert is utal neacutev neacutelkuumlli bdquoatyaacutekkeacutentrdquo az ehhez hasonloacute veacutelekedeacutesek forraacutesaacutera ndash noha minden bizonnyal ismerte Athanasziosz iacuteraacutesait ‒ mert iacutegy a tekinteacutely megseacuterteacutese neacutelkuumll korrigaacutelni illetve pontosiacutetani tudja ezt a neacutezetet Itt eacuteszrevehető az az ortodox kereszteacuteny hagyomaacutenyban mindig hangsuacutelyos elem amely sze-rint az egyhaacutez a kaacutenoni rendelkezeacutesek betűjeacutet a mindennapi eacutelet soraacuten felmeruumllő kuumlloumlnfeacutele helyzetekhez alkalmazkodva boumllcs belaacutetaacutessal feluumllvizsgaacutelhatja ez az οικονομία az oumlkonoacute-mia (gazdasaacuteg) szempontja amelynek az bdquoακρίβειαrdquo a bdquopontossaacutegrdquo elve mellett mindig meg kell jelennie Ugyanezt a szemleacuteletet tuumlkroumlzi a szintuacutegy a 4 szaacutezad első feleacuteből talaacuten Egyiptomboacutel szaacutermazoacute szoumlveg amely Hippolytus roacutemai puumlspoumlk neve alatt maradt fenn

bdquoKereszteacuteny ne legyen oumlnakarataacuteboacutel katona csak ha arra valamely feljebb-valoacute (fegyverrel) koumltelezi Ne terhelje magaacutet veacuterontaacutessal De ha veacutert ontott uacutegy ne reacuteszesuumlljoumln a szentseacutegekből csakis akkor ha megtisztult buumlnteteacutessel koumlnnyekkel jajszoacutevalrdquo (Swift 198393)

Baszileiosz tehaacutet a legkeveacutesbeacute sem legitimaacutelja az erőszakot csupaacuten figyelembe veszi a kontextust amikor haacuterom eacutevben hataacuterozza meg a kereszteacuteny koumlzoumlsseacutegből13 valoacute kizaacuteraacutes időtartamaacutet alapesetben ugyanis a veacutert ontoacute eacutelete veacutegeacuteig kizaacuteratott az egyhaacutezboacutel Azzal hogy meacuteg a haacuteboruacute soraacuten elkoumlvetett elkeruumllhetetlen veacuterontaacutesnak is bűnbaacutenati koumlvetkezmeacutenye van kaacutenonjaacuteval eleve kizaacuterja a bdquobocsaacutenatosrdquo vagy netaacuten bdquoigazsaacutegosrdquo haacuteboruacute lehetőseacutegeacutet kereszteacuteny szemszoumlgből a hierarchia az eacutegi eacutes foumlldi parancs koumlzt meg nem fordiacutethatoacute Ő eacutes Euszebiosz egy olyan korszak tanuacutei amikor a konstantini fordulat nyomaacuten az egyhaacutezi eacutelet aacutetrendeződoumltt a csaacuteszaacuterok tuacutelnyomoacute reacutesze Konstantin utaacuten maacuter kereszteacuteny lett Theodosiustoacutel kezdve a kereszteacutenyseacuteg gyakorlatilag aacutellamvallaacutes lett birodalom eacutes egyhaacutez laacutetszoacutelag megfelelt egymaacutesnak az egyik fennaacutellaacutesa a maacutesikeacutetoacutel koumllcsoumlnoumlsen fuumlggoumltt A foumlldi eacutes eacutegi autoritaacutes egyuumltteacuteleacutese persze nem volt cseppet sem konfliktusmentes az egyhaacuteznak időről időre a vilaacutegi uralom kiacuteseacuterteacuteseacutevel kellett szembeneacuteznie a vilaacutegi hatalomnak pedig azzal hogy bizonyos hataacuterig terjed csak uralma azon tuacutel pedig puumlspoumlkoumlkkel szerzetesekkel hiacutevők toumlmegeivel talaacutelja magaacutet szembe s iacutegy alaacute kell vetnie magaacutet ezek akarataacutenak14 Keleten a teoloacutegiai vitaacuteknak mindig voltak taacutersadalmi vetuumlletei is eacutes viszont eacutes baacuter egyhaacutez eacutes aacutellam szimbioacutezisa roppant szoros volt bizonyos időszakokban eacutes neacutepekneacutel ndash ha az ortodoxiaacutet kitaacutegiacutetva az időhataacuterokat maacuter bdquoBizaacutencon tuacuteli Bizaacutenckeacutentrdquo is eacutertjuumlk szlaacutev bolgaacuter romaacuten gruacutez stb neacutepek vallaacutesakeacutent ndash meacutegis az uacutegynevezett bdquocezaropapizmusrdquo vaacutedja amely kuumlloumlnoumlsen reacutegebben foumll-foumllbukkant bizonyos nyugati szerzőkneacutel mindenkeacutepp

13 Ez ekkoriban egyet jelentett az eucharisztikus gyuumllekezettel14 Laacutesd az uacutegynevezett bizaacutenci ikonromboloacute harcot (726‒843)

PB


hamis A csaacuteszaacuteroknak soha nem voltak sem sajaacutet liturgikus funkcioacuteik maacuter Bizaacutencban sem eacutes szavuk teoloacutegiai keacuterdeacutesekben sem szaacutemiacutetott jobban a toumlbbi vilaacutegi veacutelemeacutenyeacuteneacutel ha megproacutebaacuteltaacutek politikai megfontolaacutesokboacutel befolyaacutesolni a spirituaacutelis vitaacutekat rendszerint hamar felsuumlltek A vilaacutegi hatalom nem telepedett raacute teljes meacuterteacutekben az egyhaacutezra eacutes az sem azonosult vele a puumlspoumlkoumlknek nem volt koumltelező a hadviseleacutesben reacuteszt venniuumlk ahogy peacuteldaacuteul koumltelesseacuteguumlk volt ez az Ottoacute-korban nyugaton (Brundage 1976) Amikor a 10 szaacutezad veacutegeacuten Nikeacutephorosz Phoacutekasz csaacuteszaacuter arra keacuterte Poluumleuktosz patriarchaacutet hogy a birodalom veacutedelmeacuteben elesett katonaacutekat iktassa a katona maacutertiacuterok soraacuteba a patriarcha ezt megtagadta eacutes eacuteppen Nagy Szent Baszileiosz ideacutezett kaacutenonjaacutera hivatkozva habaacuter a katona nem koumlznapi eacutertelemben vett gyilkos nem is szent a haacuteboruacute semmi sziacuten alatt nem szakralizaacutelhatoacute Keleten az egyhaacuteznak nem kellett vilaacutegi kormaacutenyzoacutei feladatokat sem ellaacutetnia sőt a kleacuterust kaacutenon koumltelezte arra hogy taacutevol maradjon az effeacutele hivataloktoacutel (White 2005 38) Az egyhaacutez eacutes a birodalom hataacuterait sosem tekintetteacutek automatikusan azonosnak egymaacutessal az ortodox teoloacutegia misztikus eszkatologikus karaktere sosem engedte feledtetni hogy a foumlldi orszaacuteg nem eshet egybe a mennyei hazaacuteval Veacuteguumll mint mondtuk a veacuterontaacutes haacuteboruacute keacuterdeacutese rendszerint a kuumllső ellenseacuteggel muszlimokkal tataacuterokkal stb valoacute szembeneacutezeacutest jelentette akik ebben reacuteszt vaacutellalnak nem automatikusan szentek de nem is eleve lehetetlen hogy azok legyenek sorsuk nem csoportos hanem bdquoegyeacuteni elbiacuteraacutelaacutesrdquo alaacute esik minthogy a szentseacuteg a keleti lelkiseacutegi hagyomaacutenyban hangsuacutelyosan szemeacutelyhez koumltődő dolog az ember eacutes Isten sajaacutetos kapcsolataacuten muacutelik tovaacutebbaacute nem igazaacuten sorolhatoacute be semmifeacutele emberi elvaacuteraacutesok szabaacutelyok aacuteltal felaacutelliacutetott seacutemaacuteba

Iacutegy eshet meg hogy peacuteldaacuteul az etioacutep egyhaacutez szentjei gyakorlatilag keacutet nagy csoportra oszthatoacutek a) katonaacutekra akik eacuteletuumlket adtaacutek a kereszteacuteny aacutellam veacutedelmeacuteeacutert b) aszketi-kus imaacutedsaacutegos eacuteletet eacutelő szerzetesekre Ezeacutert tanaacutecsolhatta Petru Rareș-nek a moldvai fejedelemnek lelki atyja bizonyos Heacuteszuumlkhaszta Szent Daacuteniel szerzetes hogy fogjon kardot eacutes vonuljon a toumlroumlk ellen Havasalfoumlld veacutedelmeacutere Ugyanakkor toumlbb katona uacutegy ke-ruumllt a szentek soraacuteba hogy hivataacutesukroacutel lemondva inkaacutebb meghaltak semmint erőszakra erőszakkal feleljenek ilyen az Apophthegmata Patrumban a sivatagi atyaacutek toumlrteacuteneteinek gyűjtemeacutenyeacuteben is emliacutetett aszkeacuteta az etioacutep Moacutezes abba esete aki koraacutebban zsoldos-keacutent kereste kenyereacutet eacutes feacutelelmetes testi ereje elleneacutere hagyta hogy a Szkeacutetiszre toumlrő haramiaacutek lemeacuteszaacuteroljaacutek őt Maacutes szentek mint az ikonokon loacutehaacuteton veacutertezetben aacutebraacutezolt Szent Demeter vagy Szent Meacutenaacutesz csak maacutertiacuteromsaacuteguk utaacuten immaacuter eacutegi oltalmazoacutekkeacutent vesznek reacuteszt a csataacutekban a kereszteacutenyek oldalaacuten foumlldi valoacutejukban maguk szenvedtek erőszakot kereszteacuteny hituumlkeacutert Mi toumlbb a szorongattataacutesban mennyei veacutedelmezőkeacutent fel-leacutepő Szűz Maacuteria ndash akit keleten csak Istenszuumllőkeacutent emlegetnek ndash is megkaphatja a győz-tesek veacutedelmező hadvezeacuternőjeacutenek (Τῇ ὑπερμάχῷ στρατηγῷ τὰ νικητήρια) titulusaacutet Ők az bdquoerőszakmentes harcrdquo a bdquobeacutekesseacuteg haacuteboruacutejardquo paradox gondolataacutenak megtestesiacutetői akik foumlldi eacuteletuumlnkben a szeliacutedseacuteg mintakeacutepei de mennyei valoacutejukban az isteni igazsaacute-gossaacuteg veacutegrehajtoacutei eacutes az oumlroumlk veacutedelem leteacutetemeacutenyesei Mind foumlldi sorsuk mind szakraacutelis funkcioacutejuk azt jelzi hogy az egyhaacuteznak alapvetően a bdquonem e vilaacutegboacutel valoacuterdquo orszaacuteg hor-dozoacutejaacutenak kell lennie remeacutenyeacutet is abba vetnie minthogy elsősorban ott leacutetezik eacutes oda tartozik minden maacutes harc haacuteboruacute eacutes egyuacutettal minden veacutedekezeacutes is illegitim meacuteg ha elkeruumllhetetlen is Illegitim mert emberi foumlldi ceacutelok szenvedeacutelyek eacutes kiacutevaacutensaacutegok hataacute-rozzaacutek meg hatalomeacutehseacuteg vaacutegyak mohoacutesaacuteg soumlteacutet szaacutelai szoumlvik aacutet iacutegy nem is igen juthat

PB


bennuumlk eacuterveacutenyre az isteni vilaacutegossaacuteg A jugoszlaacutev polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten ezeacutert tette koumlzzeacute az alaacutebbi aacutellaacutesfoglalaacutest Pavle az akkori szerb patriarcha

bdquoAz egyhaacuteznak el kell iacuteteacutelnie minden elkoumlvetett atrocitaacutest tekintet neacutelkuumll arra hogy mi az elkoumlvető vallaacutesa vagy nemzetiseacutege Nincs bűn amelyet igazolna egy maacutesvalaki aacuteltal elkoumlvetett bűn Egyuumltt fogunk szembeneacutezni az Utolsoacute Iacuteteacutelettel ahol mindnyaacutejunknak szaacutemot kell adnia veacutetkeiről Eacutes senki sem igazolhatja magaacutet azzal hogy maacutesvalaki bűntettet koumlvetett el ellenerdquo (Forest 2004)

Ekkoriban a szerb szinoacutedus be is illesztett az isteni liturgia koumlnyoumlrgeacutesei koumlzeacute egyet amely iacutegy szoacutelt

bdquoMindazokeacutert akik igaztalansaacutegot koumlvetnek el szomszeacutedjukkal szemben akaacuter az aacutervaacuteknak okozva szenvedeacutest akaacuter aacutertatlan veacutert ontva akaacuter haragra ha-raggal felelve hogy adjon nekik megbaacutenaacutest az Uacuter vilaacutegosiacutetsa meg elmeacutejuumlket eacutes sziacutevuumlket s hogy lelkuumlket a szeretet feacutenyeacutevel aacuterassza el meacuteg ellenseacutegeik iraacutent is koumlnyoumlroumlgjuumlnk az Uacuterhozrdquo (Forest 2004)

Mennyei veacutertezet

Mindez maacuter koumlzelebb hozott minket annak megeacuterteacuteseacutehez mit keresnek a paacutenceacutelos-felfegy-verzett alakok a keleti kereszteacuteny templomok falain A dolog viszont teljes egeacuteszeacuteben talaacuten akkor vaacutelik eacuterthetőveacute ha egy maacutesik aspektust is megvizsgaacutelunk Az Athosz-hegyi freskoacutekon ugyanis mint mindenben ami az ortodox templom berendezeacuteseacutehez eacutepiacuteteacuteszeti kialakiacutetaacutesaacutehoz vagy eacutepp diacutesziacuteteacuteseacutehez tartozik a toumlrteacuteneti szempont mellett egy maacutesik szempont is eacuterveacutenyre jut amelyet szimbolikus uumlzenetkeacutent vagy spirituaacutelis tartalomkeacutent jeloumllhetuumlnk meg A keleti kereszteacuteny ikonograacutefia jellemzője ugyanis hogy az aacutebraacutezolt alakok eacutes esemeacutenyek nem pusz-ta aacutebraacutezolaacutesok nemcsak oumlnmaguk hanem egy magasabb jelenleacutet jelzeacuteseacutere is szolgaacutelnak Az ikon keacutepletesen szoacutelva Isten orszaacutegaacutera nyiacuteloacute ablak tovaacutebbaacute minden ami ebben a feacutenyes-seacutegben megjelenik tuacutelmutat a toumlrteacuteneti kontextuson eacutes a szemleacutelő szaacutemaacutera szemeacutelyes uumlzenetteacute vaacutelik Nemcsak emleacutekeztetnek valamely muacuteltbeli alakra vagy esemeacutenyre hanem az eljoumlvendő orszaacutegra is felkeacutesziacutetenek amikor felragyogtatjaacutek itt e vilaacutegban a szuumlletőfeacutelben leacutevő isteni vi-laacutegossaacutegot Nincs helye itt olyasminek ami kizaacuteroacutelag a muacutelthoz tartozik eacutes semmifeacutele vonat-kozaacutesa nincs a jelenre semminek ami kizaacuteroacutelag test alak laacutetvaacuteny s ami ne tuumlkroumlzne szellemi valoacutesaacutegot ne oumlltene benne szellemi formaacutet a laacutethatatlan Iacutegy most azt kell megkeacuterdeznuumlnk mifeacutele lelki vonatkozaacutessal biacuter milyen belső uumlzenetet hordoz a szerzetesek ndash vagy akaacuter vilaacutegi kereszteacutenyek szaacutemaacutera ndash a veacutertanuacutek aszkeacutetaacutek puumlspoumlkoumlk angyalok koumlzoumltt a katonaszentek jelenleacutete A vaacutelasz egyreacuteszt praktikus a szentek oumlsszesseacutegeacuteből vagyis az uumldv lehetőseacutegeacuteből senki nincs kizaacuterva semmilyen emberi leacutetaacutellapot mindegyik nyitott lehet bdquofoumllfeleacuterdquo a szentseacuteg az isteni kegyelem kiaacuteradaacutesa semmikeacutepp sem korlaacutetozhatoacute klerikusokra vagy szerzetesekre

Maacutesreacuteszt a kuumlzdelem a haacuteboruacute a szuumlntelen harc metaforaacutei a kezdet kezdeteacutetől felbuk-kannak a kereszteacuteny szoumlvegekben eacutes veacutegigkiacuteseacuterik a kereszteacuteny eacutelettapasztalatot jelzik azt a konfliktust amely a jelenleacutevő eacutes az eljoumlvendő eszkatologikus feszuumlltseacutegeacuteből az bdquoegyszerre keacutet vilaacutegban lakozaacutesrdquo jelentette kihiacutevaacutesboacutel taacutemad A foumlldi eacutes mennyei toumlrveacuteny oumlsszeuumltkoumlzeacutese

PB


a bdquotest szerint valoacute eacuteletrdquo eacutes a bdquoleacutelek szerinti eacuteletrdquo egymaacutesra hataacutesa az bdquooacuteemberrdquo illetve az bdquouacutej emberrdquo tusakodaacutesa belső viacutevoacutedaacutesa koumlszoumln vissza ezekben a keacutepekben A kereszteacuteny taniacutetaacutes szerint ugyanis Krisztus feltaacutemadaacutesa aacuteltal eltiporta a halaacutelt meguacutejiacutetotta az egeacutesz teremteacutest innentől kezdve uacutej teremteacutesben helyreaacutelliacutetott vilaacutegegyetemben eacuteluumlnk aacutemde a reacutegi diacuteszletei koumlzt Az egyhaacutez nem maacutes mint ez a bizonyos uacutej eacutelet az Istenember miszti-kus oumlroumlk testeacuteben valoacute eacutelet amelyet azonban ndash ahogy az ember gondolkodaacutesmoacutedjaacutet egeacutesz belső vilaacutegaacutet is ndash a laacutethatoacute vilaacutegban gyakran beaacuternyeacutekol szinte megbeacuteklyoacutez a reacutegi vilaacuteg bdquoszellemerdquo Ennek az ontoloacutegiai harcnak a megfogalmazaacutesa maacuter az evangeacuteliumban is fel-bukkan (Jn 1711‒17) de reacuteszletesen koumlvetkezetesen veacutegigvitt metaforakeacutent előszoumlr a paacuteli levelekben szerepel

bdquoMert tudjuk hogy a toumlrveacuteny lelki de eacuten testi vagyok a bűn alaacute rekeszt-ve Mert amit cselekszem nem ismerem mert nem azt miacutevelem amit aka-rok hanem amit gyűloumlloumlk azt cselekszem [hellip] Mert nem a joacutet cselekszem melyet akarok hanem a gonoszt cselekszem melyet nem akarok Ha pedig eacuten azt cselekszem a mit nem akarok nem eacuten miacutevelem maacuter azt hanem a ben-nem lakozoacute bűn Megtalaacutelom azeacutert magamban ki a joacutet akarom cselekedni ezt a toumlrveacutenyt hogy a bűn megvan bennem Mert gyoumlnyoumlrkoumldoumlm az Isten toumlrveacutenyeacuteben a belső ember szerint de laacutetok egy maacutesik toumlrveacutenyt az eacuten tag-jaimban mely ellenkezik az elmeacutem toumlrveacutenyeacutevel eacutes engem rabul aacuted a bűn toumlrveacutenyeacutenek mely van az eacuten tagjaimban Oacuteh eacuten nyomorult ember Kicsoda szabadiacutet meg engem e halaacutelnak testeacuteből Haacutelaacutet adok Istennek a mi Urunk Jeacutezus Krisztus aacuteltal Azeacutert joacutellehet eacuten az elmeacutemmel az Isten toumlrveacutenyeacutenek de testemmel a bűn toumlrveacutenyeacutenek szolgaacutelokrdquo (Roacutem 714‒25)

Paacutel apostolnak nem volt keacutetseacutege afelől hogy a hit ndash amely voltakeacutepp a paradox kereszteacuteny leacutetaacutellapot bdquokoacuted-szavardquo ndash annyi mint harc kitartani keacutet vilaacuteg frontvonalaacuten Leveleiben ezeacutert uacutejra eacutes uacutejra visszateacuter ez a motiacutevum bdquoHarcold meg a hit joacute harcaacutethelliprdquo ndash tanaacutecsolja Timoacuteteusnak (1Tim 612) Eacutes az efezusi gyuumllekezetnek

bdquoErősoumldjetek meg az Uacuterban eacutes az ő hathatoacutes erejeacuteben Oumlltseacutetek fel Isten fegy-verzeteacutet hogy megaacutellhassatok az oumlrdoumlg cselveteacuteseivel szemben Mert nem a veacuter eacutes a test ellen kell kuumlzdenuumlnk hanem a fejedelemseacutegek ellen a hatal-massaacutegok ellen a soumlteacutetseacuteg vilaacutegaacutenak kormaacutenyzoacutei ellen a gonoszsaacutegnak az eacuteg magassaacutegaiban leacutevő szellemei ellen Vegyeacutetek fel tehaacutet Isten fegyverzeteacutet hogy ellenaacutellhassatok a gonosz napon s megaacutellhassatok mert mindent meg-tettetek Uacutegy aacutelljatok tehaacutet hogy derekatokat oumlvezzeacutetek fel igazsaacutegossaacuteggal s oumlltseacutetek magatokra a megigazulaacutes veacutertjeacutet Laacutebatok saruja legyen a beacuteke evangeacuteliumaacutenak hirdeteacuteseacutere valoacute keacuteszseacuteg Mindezekhez vegyeacutetek a hit pajzsaacutet amellyel kiolthatjaacutetok a gonosz minden tuumlzes nyilaacutet Vegyeacutetek fel az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet is eacutes a Leacutelek kardjaacutet vagyis az Isten Igeacutejeacutetrdquo (Ef 6 10‒17)

A bdquojoacute harcrdquo az egyetlen legaacutelis hadviseleacutes tehaacutet belső aacutellapot szellemi lelki kuumlzdelem mint azt a leveacutelben ideacutezett fordulattal eacutelve maacuter Izajaacutes proacutefeacutetaacutenaacutel is laacutetjuk aki a messiaacutesi harc-modorroacutel iacuter bdquoFeloumlltoumltte az igazsaacutegot mint a paacutenceacutelt eacutes a szabadiacutetaacutes sisakja volt a fejeacutenrdquo

PB


(Iz 5917) A Messiaacutes ugyanis mindenekelőtt az bdquoe vilaacutegrdquo fogsaacutegaacuteboacutel annak szellemi-lelki rabsaacutegaacuteboacutel szabadiacutetja meg az embert a hamissaacuteg a laacutetszat a rejtőzeacutes zsarnoki uralmaacutetoacutel

bdquoMert baacuter emberek vagyunk nem emberek moacutedjaacutera harcolunk Harci fegyvereink ugyanis nem embertől szaacutermaznak hanem Isten aacuteltal erősek az erősseacutegek lerombolaacutesaacutera Harcunkkal leromboljuk a terveket eacutes min-den magassaacutegot amely Isten ismerete ellen aacutegaskodik eacutes fogsaacutegba ejtuumlnk minden szellemi erőt Krisztus iraacutent valoacute engedelmesseacutegrerdquo (2Kor 103‒5)

Paacutel alkalmazza első iacutezben a Krisztus katonaacuteja szoacutefordulatot is (2Tim 23‒4) amely konkreacutet tartalommal telik meg a korai coumlnobita ndash azaz koumlzoumls eacuteletrend szerint eacutelő ndash szerzetesseacuteg-ben A szerzetesi eacutes katonai eacuteletvitel koumlzoumltt eacuteszrevehető a hasonloacutesaacuteg az egyikneacutel a kuumllső fegyelem megfeleltethető a maacutesiknaacutel kiacutevaacutenatos belső fegyelemnek a kitartaacutes engedelmes-seacuteg elszaacutentsaacuteg egytől egyig kelleacutekei a szellemi harc fegyvertaacuteraacutenak is Az első koumlzoumlsseacutegi eacuteletszabaacutelyt megalkotoacute kopt apaacutet Pahoacutem (Pakhoacutemiosz) baacuter a hagyomaacuteny szerint a regulaacutet egy angyaltoacutel kapta laacutethatoacutean mintakeacutent tekintett a roacutemai hadseregben elsajaacutetiacutetott előiacuteraacutesok-ra ndash minthogy koraacutebban maga is katona volt Termeacuteszetesen az egyik nem zaacuterja ki a maacutesikat hiszen ki a megmondhatoacuteja a mennyei erők mifeacutele rend szerint eacutelnek a keleti hagyomaacuteny reacutegtől fogva bdquomennyei seregekkeacutentrdquo iacuterja le az angyali rendeket (amikor eacutepp nem a bizaacutenci udvarboacutel koumllcsoumlnzoumltt metaforaacutekkal beszeacutelnek roacuteluk mint eacutegi szolgaacuteloacutekroacutel eacutes segiacutetőkről) megjeloumllve főparancsnokaikat is Mihaacutely eacutes Gaacutebriel arkangyal szemeacutelyeacuteben Ezaacuteltal is hang-suacutelyozzaacutek tehaacutet hogy a bdquohit kuumlzdelmerdquo nem a foumlldoumln zajlik nem korlaacutetozhatoacute fizikai kuumlz-delemre elteacuterően a Koumlzel-Keletre ősidők oacuteta jellemző mitikus narratiacutevaacutektoacutel ndash amelyekben keacutet egyenlő hatalommal biacuteroacute erő a vilaacutegossaacuteg eacutes a soumlteacutetseacuteg birkoacutezik ndash a kereszteacutenyseacuteg nem dualista nem veti el az anyagot eacutes nem szaacutemiacutetja a testet valamint a testiseacuteget oumlsztoumlnoumlsen a bdquogonoszrdquo oldalra tovaacutebbaacute nem azon igyekszik hogy a lelket kimenekiacutetse inneacutet A harc spirituaacutelis hadviseleacutes amelynek ceacutelja az aacutetvaloacutesulaacutes mint fentebb Paacutel apostol is mondta nem kiirtani akarja a kuumlloumlnfeacutele szellemi-lelki erőket hanem Krisztus iraacutent engedelmesseacutegre indiacutetani A keresztelkedeacuteskor megkapott uacutej oumlltoumlzeacuteket amely egyuacutettal bdquomennyei veacutertezetrdquo is e vilaacutegi harcban hasznaacutelni nem szabad a testi kuumlzdelem az Oacuteszoumlvetseacuteg vilaacutegaacutera volt jellemző amelyet azonban felvaacuteltott szellemi szintre emelt az Uacutejszoumlvetseacuteg ndash hasonloacutean az oacuteszoumlvetseacutegi veacuteres aacuteldozatokhoz amelyeket meghalad eacutes toumlkeacuteletesebben helyettesiacutet az uacutej veacutertelen aacuteldozatbemutataacutes Visszateacuterni a reacutegihez ontoloacutegiai anakronizmus

Alexandriai Szent Kelemen mindezt iacutegy foglalja oumlssze a Protreptikosz zaacuteroacute koumlnyveacuteben

bdquoAz igazsaacutegossaacuteg parancsa azoknak akik engedelmeskednek oumlroumlmhiacuter akik nem engedelmeskednek azoknak iacuteteacutelet Azzal hogy megzenduumllt a raquoharsaacuteny hanguacute kuumlrtlaquo eacutes egybegyűjtoumltte a katonaacutekat haacuteboruacutet uumlzent Krisztus pedig azzal hogy beacutekeacuteről szoacuteloacute dallamot aacuterasztott a foumlld hataacuteraira vajon nem gyűjti egybe az ő beacutekeacutet szolgaacuteloacute katonaacuteit Bizony egybegyűjtoumltte oacute te ember meacutegpedig veacutereacutevel eacutes szavaacuteval a veacuterrel be nem mocskolt sereget s a mennyek orszaacutegaacutet biacutezta raacutejuk Krisztus kuumlrtje az ő evangeacuteliuma [hellip] Fegyverezzuumlk fel haacutet magunkat beacutekeacutevel raquofeloumlltveacuten az igazsaacuteg veacutertjeacutetlaquo foumllveacuteve a hit pajzsaacutet eacutes az uumldvoumlsseacuteg sisakjaacutet valamint eacutelesiacutetsuumlk raquoa Leacutelek kardjaacutet vagyis Isten Igeacute-jeacutetlaquo Iacutegy aacutelliacutet minket csatarendbe beacutekeacuteben az apostolrdquo (Toacuteth 2006 174‒175)

PB


Oumlsszefoglalaacutes

Talaacuten e roumlvid aacutettekinteacutesből is kitűnik hogy az ortodox kereszteacutenyseacuteg viszonya a harchoz haacuteboruacutehoz erőszakhoz ndash csakuacutegy mint a korai egyhaacutezeacute is ndash meglehetősen oumlsszetett eacutes nem iacuterhatoacute le sem az idealista bdquopacifizmusrdquo sem pedig a politikai indiacutettataacutesuacute bdquolegitimaacutecioacuterdquo sztereotip kategoacuteriaacuteival A korai egyhaacutez tagoltsaacutegaacutet soksziacutenűseacutegeacutet figyelembe veacuteve ndash amit megoumlroumlkoumlltek a keleti egyhaacutezak ndash igencsak feacutelrevezető baacutermifeacutele aacuteltalaacutenosiacutetoacute aacutelliacutetaacutest tenni akaacuter egyik akaacuter maacutesik oldalroacutel mindez csupaacuten a jelenlegi elvaacuteraacutesainak eacutes elveinek vissza-vetiacuteteacutese a reacutegmuacuteltba Ezzel szemben a hagyomaacuteny iacuterott szoumlvegeinek vizsgaacutelata a kor eacuterzeacute-keny kuumlloumlnbseacutegteacutetelre valoacute keacutepesseacutegeacutet tuumlkroumlzi a szerzők koumlzti kisebb szemleacuteletmoacutedbeli kuumlloumlnbseacutegek arra utalnak hogy a keacuterdeacutest nem aacuteltalaacutenosan hanem probleacutemacentrikusan igyekeztek megoldani a lehetőseacutegekig hűen az evangeacutelium eacutes a kereszteacuteny egzisztencia paradox szellemeacutehez


Brundage J A (1976) Holy War and the Medieval Lawyers In Murphy Th (ed) The Holy War Columbus Ohio State University Press 99‒139

Forest J (2004) The Serbian Orthodox Church Not What We Have Been Led to Believe wwwincommunionorg20041212the-serbian-orthodox-church (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 13)

Funk F X von (ed) (1905) Didascalia et Constitutiones Apostolorum Paderborn Libraria Ferdinandi Schoeningh

MacMullen R (1963) Soldier and Civilian in the Later Roman Empire Cambridge Harvard University Press

McGuckin J (2006) Nonviolence and Peace Traditions in Early and Eastern Christianity In Kyriakose K (ed) Religion Terror Globalism Non-Violence A New Approach Hauppauge Nova Science Publishers 189‒202

Oacuterigeneacutesz A (sd) Contra Celsum slSchaff Ph Wace H (eds) (1892) Nicene and Post-Nicene Fathers Second Series Vol 4 Buffalo

Christian Literature Publishing CoSimion M Gh (2010) Just War Theory and Orthodox Christianity httprevistateologicarovechi

pdf520Just20War20Theory20and20Orthodox20Christianitypdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 12)

Swift L J (1983) The Early Fathers on War and Military Service Message of the Fathers of the Church Ann Arbor University of Michigan

Toacuteth V (2006) Alexandriai Kelemen Protreptikosza Budapest Jel KoumlnyvkiadoacuteVanyoacute L (szerk) (1980) Apokrifek Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVanyoacute L (1983) Euszebiosz egyhaacuteztoumlrteacutenete (Ford Baaacuten Istvaacuten) Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVanyoacute L (1984) A II szaacutezadi goumlroumlg apologeacutetaacutek Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVanyoacute L (1986) Tertullianus művei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatVanyoacute L (1991) Szent Athanasziosz művei Budapest Szent Istvaacuten TaacutersulatWhite G (2005) Orthodox Christian Positions on War and Peace In Asfaw S Kerber G Weiderud

P (eds) The Responsibility to Protect Ethical and Theological Re flections Geneva WCC Publications 37‒40

Forgaacutecs Balaacutezs

A haacuteboruacute eacutes a politika viszonyrendszere

A tanulmaacuteny a politikumnak a haduumlgyet meghataacuterozoacute szerepeacutet taacutergyalja Carl von Clausewitz A haacuteboruacuteroacutel ciacutemű műveacutenek segiacutetseacutegeacutevel A politikum mindig meghataacuterozza a katonai műveleteket ndash Clausewitz szavaival eacutelve bdquoA haacuteboruacute a politika maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute folytataacutesa csupaacuten Laacutetjuk tehaacutet hogy a haacuteboruacute nem pusztaacuten politikai aktus hanem valoacutesaacutegos politikai eszkoumlz a politikai eacuterintkezeacutes folytataacutesa annak maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute megvaloacutesiacutetaacutesardquo (Clausewitz 2013 54)

Kulcsszavak Carl von Clausewitz A haacuteboruacuteroacutel haacuteboruacute politika

The Relationship between War and Politics

This paper focuses on the relationship between politics and military affaires by analysing Clausewitzrsquos work entitled On War Military operations are always determined by politics ndash as Clausewitz said ldquoWar is merely the continuation of policy by other means We see therefore that war is not merely an act of policy but a true political instrument a continuation of political intercourse carried on with other meansrdquo (Clausewitz 2013 54)

Keywords Carl von Clausewitz On War war politics

A haacuteboruacutes erőszak az emberiseacuteg toumlrteacutenelmeacutenek aacutellandoacute eleme A haacuteboruacuteban megjelenő akarateacuterveacutenyesiacuteteacutes vagyis a haacuteboruacute eredeti motiacutevumaacutenak legfontosabb determinaacuteloacute teacutenye-zője a politika ami mindenkor hataacutest gyakorol a katonai műveletekre Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus gondolatai maacuteig alapvető fontossaacuteggal biacuternak a hadtudomaacutenyban a politika eacutes a haduumlgy kapcsolataacuteroacutel iacutert sorai segiacutetik eacutertelmezni eacutes helyesen laacutetni e keacutet teruumllet igen szoros elvaacutelaszthatatlan alaacute-foumlleacute rendeltseacutegi viszonyaacutet A haacuteboruacuteroacutel ciacutemű műveacuteben a politika veacutegig hangsuacutelyos szerepet jaacutetszik iraacutenyiacutetaacutesaacuteval a haacuteboruacute a politikai akarat megva-loacutesiacutetaacutesaacutenak legfontosabb eszkoumlzeacuteveacute vaacutelik a politika tehaacutet kijeloumlli a ceacutelt amelyet a haacuteboruacuteval mint eszkoumlzzel kiacutevaacuten eleacuterni bdquoegyszoacuteval a hadműveacuteszet a maga legmagasabb aacutellaacutespontjaacuten

A hadtudomaacutenyok doktora egyetemi docens NKE Hadtudomaacutenyi eacutes Honveacutedtisztkeacutepző Kar Hadaacuteszati eacutes Hadelmeacuteleti Tanszeacutek e-mail forgacsbalazsuni-nkehu ORCID ID 0000-0001-5795-3281

PB


politikaacutevaacute vaacutelik de termeacuteszetesen olyannaacute amely mindenfeacutele jegyzeacutekek keacutesziacuteteacutese helyett csataacutekkal szolgaacutelrdquo (Clausewitz 2013 670)

Carl von Clausewitz eacutelete

Carl von Clausewitz 1780 juacutenius 1-jeacuten szuumlletett Burgban Apja adoacuteszedő volt akinek tiszti beosztaacutesaacutet haacuteboruacutes seacuteruumlleacutesei miatt szuumlntetteacutek meg viszont ez aacutellhat annak haacutettereacuteben hogy a csalaacuted hat gyermeke koumlzuumll haacuterom szolgaacutelt katonakeacutent a porosz aacutellam fegyveres erejeacuteben Clausewitz gyermekkoraacuteroacutel keveacutes adatot ismeruumlnk viszont keacutesőbbi eacuteleteacuteből koumlvetkez-tetve a kutatoacutek inkaacutebb egyszerű a koumltelesseacutegek elsődlegesseacutegeacuten alapuloacute csalaacutedi eacuteletet mintsem intellektuaacutelis neveleacutest felteacuteteleznek Clausewitz 1792-ben tisztjeloumlltkeacutent keruumllt be a 34 gyalogezredbe ahol ndash mint tiszt ndash egyik baacutetyja is szolgaacutelt (Paret 2007 19) (Stoker 2014 4ndash5) A Fahrenjunkerek azaz zaacuteszloacutesifjuacutek olyan kadeacutetok voltak akiket a katonai nevelőinteacutezetek helyett a csapatoknaacutel ndash főleg gyakorlati keacutepzeacutes kereteacuteben ndash keacutepeztek ki Első eacutelmeacutenyei a haacuteboruacuteroacutel ugyanebből az eacutevből szaacutermaztak Poroszorszaacuteg az első koaliacute-cioacute tagjakeacutent bekapcsoloacutedott a Franciaorszaacuteg elleni hadjaacuteratba ahol Clausewitz ezredeacutet is bevetetteacutek A haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a tiszti rangsorban gyorsan emelkedő ifjuacute katona 1795-től helyőrseacutegi szolgaacutelatba keruumllt amely soraacuten hiaacutenyos ismereteit autodidakta moacutedon kezdte poacutetolni Parancsnokai pozitiacutev veacutelemeacutennyel voltak roacutela s ennek koumlszoumlnhetően 1801-ben Berlinbe a Hadiakadeacutemiaacutera vezeacutenyelteacutek A keacuteteacuteves keacutepzeacutes ideje alatt ismerkedett meg az iskola parancsnokaacuteval Gerhard von Scharnhorst alezredessel aki amellett hogy ta-naacutera volt Clausewitznek a fiatal eacutes tehetseacuteges tiszt paacutertfogoacutejaacutevaacute is vaacutelt Az iskolaacutet 1803-ban kivaacuteloacute minősiacuteteacutessel veacutegezte el ezutaacuten Nagy Frigyes unokaoumlccse Aacutegost herceg adjutaacutensa lett A herceg mellett talaacutelkozott a porosz elit vilaacutegaacuteval elmeacutelyuumllt műveltseacutege megismerte a nagypolitikaacutet valamint talaacutelkozott keacutesőbbi feleseacutegeacutevel Marie von Bruumlhl groacutefnővel is (Perjeacutes 1983 25ndash38)

Az 1806-os Napoacuteleontoacutel elszenvedett vereseacuteget a porosz katonaacutek oacuteriaacutesi traumakeacutent eacutel-teacutek meg Az 1806 oktoacuteber 14-i Jeacutena eacutes Auerstaumldt melletti csataveszteacutes az 1807 juacutelius 9-eacuten megkoumltoumltt tilsiti beacutekeszerződeacutes valamint a porosz fegyveres erő leacutetszaacutemaacutet 42 ezer főben maximalizaacuteloacute 1808 szeptember 8-i paacuterizsi konvencioacute ndash a koraacutebban euroacutepai nagyhatalomkeacutent szaacutemon tartott ndash Poroszorszaacutegot maacutesodik vonalbeli euroacutepai aacutellammaacute vaacuteltoztatta A vereseacuteg utaacuten Aacutegost herceget Franciaorszaacutegba internaacuteltaacutek ahovaacute Clausewitz is elkiacuteseacuterte 1807-ben teacutertek haza eacutes Clausewitz hamar reacuteszeacuteveacute vaacutelt a porosz aacutellamot uacutejjaacuteszervező eacutertelmiseacutegnek A Vom Stein eacutes Von Hardenberg vezette reformok az egeacutesz orszaacutegot eacuterintetteacutek megszűnt az oumlroumlkoumls jobbaacutegysaacuteg lehetőveacute vaacutelt a szabad iparűzeacutes megszervezteacutek a miniszteacuteriumokat mint a modern aacutellamigazgataacutes legfontosabb egyseacutegeit valamint megalapiacutetottaacutek a berlini egyetemet A katonai vereseacuteg nyomaacuten kibontakozoacute reformok termeacuteszetesen nem hagytaacutek eacuterintetlenuumll a porosz haduumlgyet sem amelyben szinteacuten meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok indultak el (Forgaacutecs Szem 2015 24ndash25)

Clausewitz 1809-ben maacuter a porosz haduumlgyminiszteacuterium katonai osztaacutelyaacutenak irodave-zetője volt amely az elindiacutetott katonai reformok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteeacutert leacutetrehozott Scharnhorst aacuteltal vezetett Katonai Uacutejjaacuteszervezeacutesi Bizottsaacutegot segiacutetette A haderőreform utaacuten csak a vaacutel-tozaacutesokat elfogadni keacutesz taacutebornokok eacutes tisztek maradhattak a meguacutejult fegyveres erőben ahol eltűntek a nemesi előjogok azaz tisztteacute vaacutelhattak polgaacuteri szaacutermazaacutesuacuteak valamint

PB

A haacuteboruacute eacutes a politika viszonyrendszere 125

kiemelkedően szolgaacuteloacute altisztek is eacutes az előmenetel immaacuteron nem a szaacutermazaacutestoacutel hanem az iskolaacutezottsaacutegtoacutel fuumlggoumltt A bizottsaacuteg teveacutekenyseacutege nyomaacuten a meguacutejuloacute hadsereg tisztika-raacutenak megerősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben kadeacutetiskolaacutet aacutelliacutetottak fel megszuumlntetteacutek a legeacutenyseacuteget suacutejtoacute testi fenyiacuteteacuteseket uacutej felszereleacutest eacutes egyenruhaacutet rendszeresiacutetettek valamint francia mintaacutera meguacutejiacutetottaacutek a kikeacutepzeacutest tovaacutebbaacute a katonai kiegeacutesziacuteteacutes rendszereit is 1810-ben Clausewitz maacuter őrnagy volt eacutes a Hadiakadeacutemiaacuten taniacutetott (Forgaacutecs Szem 2015 25ndash26)

Az Oroszorszaacuteg ellen keacuteszuumllő Napoacuteleon szoumlvetseacuteget valamint katonai taacutemogataacutest (egy hadosztaacutelyt) keacutert eacutes kapott a legyőzoumltt Poroszorszaacutegtoacutel amelyet a porosz tisztek nagy reacutesze koumlztuumlk Clausewitz is felhaacuteborodaacutessal fogadott Ennek hataacutesaacutera Clausewitz orosz szolgaacutelatban harcolta veacutegig az 1812-es hadjaacuteratot A franciaacutek visszavonulaacutesakor az uumlldoumlző oroszok eacutes a francia erőket biztosiacutetoacute porosz erők koumlzoumltt Clausewitz koumlzvetiacutetett amelynek nyomaacuten a keacutet feacutel megkoumltoumltte a porosz csapatok semlegesseacutegeacutet biztosiacutetoacute tauroggeni kon-vencioacutet amely elvezette Poroszorszaacutegot a Napoacuteleonnal valoacute szembefordulaacuteshoz (Perjeacutes 1983 53ndash54) (Paret 2007 230) (Stoker 2014 129ndash144) Clausewitz csak 1815-ben keruumllt vissza a porosz hadsereg aacutellomaacutenyaacuteba addig az oroszndashporosz leacutegioacute taacuteborkari főnoumlke volt (Stoker 2014 132ndash133) A waterlooi hadjaacuteratban azonban immaacuteron ezredeskeacutent a porosz 3 hadtest (Paret 2007 247) (Stoker 2014 227) taacuteborkari főnoumlkekeacutent szolgaacutelt

1815 utaacuten a Rajna menti porosz haderő koblenzi parancsnoksaacutegaacutenak taacuteborkari főnoumlke lett majd 1818 maacutejus 9-eacuten ndash Gneisenau javaslataacutera ndash kinevezteacutek a berlini Hadiiskola igaz-gatoacutejaacutenak eacutes ugyanezen eacutev szeptember 19-eacuten előleacuteptetteacutek vezeacuterőrnaggyaacute (Paret 2007 270ndash271) (Stoker 2014 256) Eacutelete fő műveacuten is ezekben az eacutevekben kezdett el dolgozni valamint szaacutemos tanulmaacuteny is szuumlletett tollaacuteboacutel 1829-ben meacutegis arra keacuterte uralkodoacutejaacutet hogy mentse fel beosztaacutesaacuteboacutel eacutes vezeacutenyelje ismeacutet csapatszolgaacutelatra E keacutereacutesnek megfele-lően 1830-ban tuumlzeacuterseacutegi feluumlgyelőnek nevezteacutek ki (Paret 2007 325ndash326) (Stoker 2014 277) Az 1830-as euroacutepai esemeacutenyek hataacutesaacutera a poroszok egy hadsereget mozgoacutesiacutetottaacutek Gneisenau parancsnoksaacutega alatt aki Clausewitzet keacuterte fel a haderő taacuteborkari főnoumlkeacuteveacute (Paret 2007 399) (Stoker 2014 277) A taacuteborba szaacutellt sereget a lengyel felkeleacutes levereacutese utaacuten leszerelteacutek a megromlott egeacuteszseacutegű Clausewitz iacutegy hazateacuterhetett Az 1830‒1831-es nagy kolerajaacutervaacuteny azonban vele is veacutegzett 1831 november 16-aacuten Breslauban1 halt meg

A haacuteboruacuteroacutel

Carl von Clausewitz A haacuteboruacuteroacutel (Vom Kriege) ciacutemű műve a hadtudomaacuteny egyik leg-nagyobb hataacutesuacute alkotaacutesa A szerző a művet ndash feleseacutege visszaemleacutekezeacutese szerint ndash maacuter 1810-ben elkezdte iacuterni majd a napoacuteleoni haacuteboruacutek befejezeacutese utaacuten 1816-ban folytatta A mű Eacutertesiacuteteacuteseacuteből tudjuk hogy Clausewitz 1827-től megkezdte a nyolc koumlnyvre2 tagolt mű aacutetdolgozaacutesaacutet erről azonban keveset tud a hadtudomaacuteny Az Eacutertesiacuteteacutes mellett talaacutelt bdquojoacute-val uacutejabb keltezeacutesű fogalmazvaacutenybanrdquo (Clausewitz 2013 33) arroacutel szoacutelt Clausewitz hogy bdquoegyeduumll az első koumlnyv első fejezeteacutet tekintem befejezettnek ez ha maacutest nem is legalaacutebb az iraacutenyt megmutatja amelyet mindenuumltt koumlvetni akartamrdquo (Clausewitz 2013 33) A mű

1 Ma Wroclaw2 1 koumlnyv A haacuteboruacute termeacuteszeteacuteről 2 koumlnyv A haacuteboruacute elmeacuteleteacuteről 3 koumlnyv A hadaacuteszatroacutel aacuteltalaacuteban 4 koumlnyv

Az uumltkoumlzet 5 koumlnyv A haderő 6 koumlnyv A veacutedelem Vaacutezlatok a 7 koumlnyvhoumlz A taacutemadaacutes 8 koumlnyv A haditerv

PB


befejezetlenseacutegeacuteben is monumentaacutelis (a maga nemeacuteben az első modern kori) kiacuteseacuterlet hogy oumlsszefoglalja a 19 szaacutezad első feleacutenek hadműveacuteszeteacutet Az aacutetdolgozaacutes fő szempontjait az Eacutertesiacuteteacutesben roumlgziacutetette Clausewitz

bdquoAz első hat maacuter letisztaacutezott koumlnyvre uacutegy tekintek mint meglehetősen for-maacutetlan toumlmegre amely egyszer meacuteg mindenkeacuteppen aacutetdolgozaacutesra szorul Ezen aacutetdolgozaacutes soraacuten a haacuteboruacute kettős jellegeacutet mindenhol szigoruacutean szem előtt tartom majd eacutes ezaacuteltal minden gondolat pontosabb eacutertelmet megha-taacuterozott iraacutenyt szabatosabb hasznaacutelatot kap [hellip] A haacuteboruacuteknak e teacutenyle-gesen fennaacutelloacute kuumlloumlnbseacutegeacuten kiacutevuumll azt a gyakorlat szempontjaacuteboacutel ugyancsak szuumlkseacuteges szempontot is roumlgziacutetenuumlnk kell hogy a haacuteboruacute nem maacutes mint az aacutellampolitika maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute folytataacutesa [kiemeleacutes Clausewitz-től] Ha mindenuumltt fenntartjuk ez a szempont egyseacutegesseacute teszi a szemleacuteletet eacutes minden koumlnnyebben kibogozhatoacutevaacute vaacutelik Baacuter ezt a szempontot főkeacutent a nyolcadik koumlnyvben taacutergyaljuk majd de maacuter az első koumlnyvben ki kell fejtenuumlnk eacutes figyelembe kell vennuumlnk az első hat koumlnyv aacutetdolgozaacutesaacutenaacutel E tervezett aacutetdolgozaacutessal sok sallang el fog tűnni az első hat koumlnyvből egyes heacutezagok eacutes hasadaacutesok oumlsszehuacutezoacutednak egyes aacuteltalaacutenos dolgok pedig hataacuterozott formaacutet oumllthetnekrdquo (Clausewitz 2013 31)

A haacuteboruacute eacutes a politika viszonyrendszere Clausewitz műveacuteben

Tanulmaacutenyunk teacutemaacuteja vagyis a haacuteboruacute eacutes a politika viszonya szempontjaacuteboacutel A haacuteboruacute-roacutel ciacutemű alkotaacutes 1 eacutes 8 koumlnyve meghataacuterozoacute A mű első koumlnyveacutenek ndash amely a haacuteboruacute termeacuteszeteacutenek keacuterdeacuteskoumlreacutet jaacuterja koumlruumll ndash első fejezeteacuteben a haacuteboruacute fogalmaacutet Clausewitz a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozta meg bdquoA haacuteboruacute tehaacutet az erőszak alkalmazaacutesa aminek ceacutelja hogy az ellenfelet sajaacutet akaratunk teljesiacuteteacuteseacutere keacutenyszeriacutetsuumlkrdquo (Clausewitz 2013 39) A Mi a haacuteboruacute ciacutemű fejezetben a szerző koumlzvetlenuumll a haacuteboruacute fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa utaacuten a haacute-boruacutes erőszak műkoumldeacuteseacutet vizsgaacutelta megaacutellapiacutetotta hogy a haacuteboruacutes erőszak a veacutegletekre toumlr eacutes ezt a folyamatot haacuterom koumllcsoumlnhataacutes fokozza Az első abban aacutell hogy bdquohellipaz egyik feacutel toumlrveacutenyt szab a maacutesik szaacutemaacutera koumllcsoumlnhataacutes keletkezik melynek fogalma szerint e teacute-nyezőnek a veacutegletekig kell fokozoacutedniardquo (Clausewitz 2013 41) azaz az egymaacutessal konf-liktusban aacutelloacute ellenfelek győzelmuumlk kiviacutevaacutesaacutehoz egyre noumlvekvő meacuterteacutekben ndash egymaacutest gerjesztő hataacutessal ndash alkalmaznak erőszakot A maacutesodik koumllcsoumlnhataacutesroacutel iacutegy iacutert bdquoMindaddig amiacuteg az ellenfelet le nem győztem rettegnem kell attoacutel hogy ő toumlr le engem hogy tehaacutet nem vagyok toumlbbeacute a magam ura hanem ő szab toumlrveacutenyt nekem ahogy eacuten is tenneacutem ővelerdquo

(Clausewitz 2013 42) Vagyis a haacuteboruacutes erőszakot gerjesztő interakcioacute leacutenyege abban rej-lik hogy a felekre keacutenyszeriacutetően hat az a sajaacutet leacutetuumlkkel kapcsolatos bizonytalansaacuteg amely addig aacutell fenn ameddig ellenfeluumlket veacutedtelenneacute nem teszik Az ellenfeacutel levereacuteseacuteig ugyanis mindkettő attoacutel tart hogy ellenfele ugyanezt teszi vele iacutegy a felek keacutenytelenek a veacutegsőkig fokozni a haacuteboruacutes erőszakot

PB


bdquoFelteacuteve hogy ily moacutedon sikeruumll nagy valoacutesziacutenűseacuteggel megaacutellapiacutetanunk az ellenfeacutel ellenaacutelloacute erejeacutenek nagysaacutegaacutet ehhez meacuterten tudjuk megszabni sajaacutet erőfesziacuteteacutesuumlnket vagy fokozni azt vagy ndash abban az esetben ha erre nem vagyunk keacutepesek ndash fokozni amiacuteg csak lehetseacuteges Aacutemde ugyanezt teszi az ellenfeacutel is mindkeacutet oldalon koumllcsoumlnoumls fokozaacutesra keruumll sor amelynek leg-alaacutebbis elmeacuteleti alapon uacutejra a veacutegletekre kell toumlrnierdquo (Clausewitz 2013 42)

A veacutegletekre toumlrő erőszakot fokozoacute harmadik koumllcsoumlnhataacutes tehaacutet abboacutel indul ki hogy a szemben aacutelloacute ellenfelek koumllcsoumlnoumlsen tisztaacuteban lehetnek ellenfeluumlk valoacutesziacutenű ellenaacutelloacute ere-jeacutevel ezeacutert mindkettő addig fokozza az erőfesziacuteteacuteseit miacuteg a maacutesik feacutel foumlleacute nem kerekedik vagy amiacuteg csak biacuterja A veacutegletekig toumlrő erőszak tulajdonkeacuteppen maga az abszoluacutet haacuteboruacute kategoacuteriaacuteja amely azonban csak elmeacuteleti siacutekon leacutetezik

A porosz katonai teoretikus a haacuteboruacutes erőszakot gerjesztő haacuterom koumllcsoumlnoumls raacutehataacutes bemutataacutesa utaacuten azonnal visszateacutert a valoacutesaacuteg vaacuteltozataihoz (Clausewitz 2013 42) Tisztaacutezta hogy mindez csak akkor koumlvetkezhetne be ha

bdquo1 a haacuteboruacute teljesen elszigetelt jelenseacuteg volna amely hirtelen keletkezik eacutes nem fuumlgg oumlssze az őt megelőző aacutellameacutelettel 2 egyetlen vagy egyidejű doumlnteacutesek sorozataacuteboacutel aacutellna 3 magaacuteban foglalna egy oumlnmagaacuteban befejezett doumlnteacutest eacutes nem lenne raacute visszamenőleges hataacutessal annak a politikai hely-zetnek a meacuterlegeleacutese ami majd koumlvetni fogjardquo (Clausewitz 2013 43)

Roumlviden szoacutelva a valoacutesaacutegos haacuteboruacuteban a haacuteboruacutes erőszakot veacutegletekig fokozoacute erőszak mel-lett az azt meacuterseacuteklő teacutenyezők is felleacutepnek sőt mineacutel erősebben eacuterveacutenyesuumllnek a gerjesztő teacutenyezők annaacutel erősebben jelentkeznek az azokat meacuterseacuteklők Mindezek alapjaacuten egyeteacutertuumlnk Nagy Mikloacutes Mihaacutellyal akinek veacutelemeacutenye szerint bdquohellipClausewitznek a haacuteboruacutes erőszakroacutel alkotott logikai rendszere oumlnmagaacutet szabaacutelyozoacute egyseacuteges viszonyrendszer amely belső me-chanizmusaacuteval akadaacutelyozza az erőszak veacutegletekre toumlreacuteseacutetrdquo (Nagy 2004 152)

A politikai ceacutelt Clausewitz a haacuteboruacute eredeti indiacuteteacutekakeacutent iacuterta le amely meghataacuterozza a haacuteboruacutes aktus ceacuteljaacutet eacutes az erőfesziacuteteacutesek nagysaacutegaacutet is A haacuteboruacute maga is mindig egy po-litikai helyzetből indul eacutes mindig egy politikai motiacutevum hozza leacutetre bdquotehaacutet politikai cse-lekveacutesrdquo (Clausewitz 2013 53) Ezt a gondolatot tovaacutebb fűzve ismeacutet hangoztatta a szerző hogy a haacuteboruacuteban az erőszak nem bdquotoumlkeacuteletes korlaacutetlan abszoluacutetrdquo (Clausewitz 2013 53) ha ugyanis ez iacutegy lenne azonnal a leacutetrehozaacutesa utaacuten annak a politikaacutenak a helyeacutebe leacutepne amely eacuteletre hiacutevta

bdquoCsakhogy ez nem iacutegy van eacutes ez az elkeacutepzeleacutes alapjaacuteban veacuteve hamis [hellip] Gondoljuk meg ha a haacuteboruacute politikai ceacutelboacutel keletkezik termeacuteszetes hogy ez az őt eacuteletre hiacutevoacute első indiacuteteacutek marad az első eacutes legfőbb szempont Aacutem a poli-tikai ceacutel ettől meacuteg nem vaacutelik despotikus toumlrveacutenyhozoacutevaacute alkalmazkodnia kell eszkoumlze termeacuteszeteacutehez ezaacuteltal gyakran teljesen megvaacuteltozik de mindig meg-marad olyannak amit előszoumlr meacuterlegelni kell A politika tehaacutet aacutetszoumlvi az egeacutesz haacuteboruacutes teveacutekenyseacuteget eacutes folyamatosan hataacutest fejt ki raacute amiacuteg azt a benne leacutevő robbaneacutekony erők termeacuteszete megengedirdquo ( Clausewitz 2013 53)

PB


A fentieket mintegy oumlsszefoglalva Clausewitz a haacuteboruacutet csupaacuten a politika maacutes eszkoumlzoumlkkel valoacute folytataacutesakeacutent valoacutesaacutegos politikai eszkoumlzkeacutent iacuterta le A politikai szaacutendeacutekot tekintette ceacutelnak miacuteg a haacuteboruacutet az e ceacutelt nem neacutelkuumlloumlzhető eszkoumlznek Hangsuacutelyozta hogy a politi-kaacutenak is alkalmazkodnia kell eszkoumlzeacutehez iacutegy keruumllhető el az hogy lehetetlent keacuterjen attoacutel A politikai jelleg miatt kuumlloumlnboumlzőek a haacuteboruacutek is de ezen jelenseacuteg haacutettereacuteben a neacutep eacuteleteacutet befolyaacutesoloacute teacutenyezők meacuterteacutekeacutet valamint a haacuteboruacutet megelőző feszuumlltseacuteg nagysaacutegaacutet laacutetta Clausewitz Oumlsszegzeacuteskeacutent iacutegy fogalmazott

bdquoElőszoumlr is a haacuteboruacutet semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt sem foghatjuk fel oumln-aacutelloacute dologkeacutent hanem politikai eszkoumlzkeacutent kell tekintenuumlnk reacute Csak ezzel az elkeacutepzeleacutesi moacuteddal lehetseacuteges az hogy ne keruumlljuumlnk ellenteacutetbe az egeacutesz hadtoumlrteacutenettel Ez nyitja fel előttuumlnk az eacutertelmes belaacutetaacutes koumlnyveacutet Maacutesod-szor ugyanezen szemleacutelet megmutatja nekuumlnk hogy az indiacuteteacutekok eacutes a kouml-ruumllmeacutenyek alapjaacuten milyen kuumlloumlnboumlzőek lehetnek a haacuteboruacutekrdquo (Clausewitz 2013 55 [kiemeleacutesek Clausetwitztől])

A mű nyolcadik koumlnyv3 hatodik A (A politikai ceacutel hataacutesa a hadiceacutelra) eacutes B (A haacuteboruacute a po-litikai eszkoumlze) fejezeteiben ismeacutet roumlgziacutetette Clausewitz hogy a haacuteboruacutes erőszakot gaacutetloacute teacutenyezők koumlzuumll legfontosabb a haacuteboruacute politikai ceacutelja s a metaforaacutekat előszeretettel hasznaacuteloacute szerző a politika meacuterseacuteklő erejeacutet iacutegy mutatta be

bdquoA politika ezaacuteltal puszta eszkoumlzt csinaacutel a mindent feluumllmuacuteloacute haacuteboruacuteboacutel A keacutet keacutezzel eacutes teljes erővel egyetlen csapaacutesra emelt rettenetes pallos koumlnnyű keacutezhez aacutelloacute karddaacute olykor meacuteg tőrreacute is vaacutelik amellyel a politi-ka vaacuteltakozva taacutemad cselez eacutes elhaacuteriacutetrdquo (Clausewitz 2013 668) ugyanis bdquoa haacuteboruacute csak egy reacutesze a politikai eacuterintkezeacutesnek tehaacutet egyaacuteltalaacuten nem oumlnaacutelloacute dologrdquo (Clausewitz 2013 667 [kiemeleacutes Clausetwitztől])

A haacuteboruacutet ugyanis ndash veacutelemeacutenye szerint ndash bdquocsak a kormaacutenyok eacutes a neacutepek politikai eacuterintke-zeacutese ideacutezi előrdquo (Clausewitz 2013 667) Ebből kiindulva aacutelliacutetotta hogy

bdquoa haacuteboruacute nem maacutes mint a politikai eacuterintkezeacutes maacutes eszkoumlzoumlk vegyiacuteteacuteseacute-vel toumlrteacutenő folytataacutesa Hangsuacutelyozzuk hogy maacutes eszkoumlzoumlk vegyiacuteteacuteseacutevel eacutes ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjuk hogy a politikai eacuterintkezeacutes nem szűnik meg magaacuteval a haacuteboruacuteval nem alakul aacutet maacutesvalamiveacute hanem leacutenyegeacute-ben tovaacutebbra is megmarad baacutermilyenek legyenek is alkalmazott eszkoumlzei eacutes a hadicselekmeacutenyek az ő iraacutenyvonalaihoz koumltve haladnak a haacuteboruacuten aacutet a beacutekeacuteigrdquo (Clausewitz 2013 667)

3 Lehetseacuteges eacutertelmezeacuteseacuteről laacutesd Nagy (2017)

PB


Iacutegy tehaacutet a haacuteboruacute megviacutevaacutesaacutenak moacutedjaacutera is hataacutessal van a politika hiszen

bdquohellipa haacuteboruacute alapjaacutet keacutepező eacutes fő iraacutenyait meghataacuterozoacute valamennyi teacutenyező politikai jellegű sajaacutet hatalmunk az ellenfeacutel hatalma mindkettőnk szoumlvet-seacutegesei a neacutepek eacutes kormaacutenyok jelleme stb amint azt az első koumlnyv első fejezeteacuteben felsoroltuk eacutes olyan szorosan oumlsszefuumlggnek a politikai eacuterintke-zeacutessel hogy attoacutel lehetetlen elvaacutelasztanirdquo (Clausewitz 2013 668)

A politika eacutes a haacuteboruacute kapcsolataacuteroacutel iacutertak kapcsaacuten fontos megjegyezni hogy Clausewitz szerint a politika ndash baacuter megtehetneacute ndash nem avatkozik bele a fegyveres kuumlzdelem veacutegrehajtoacute szintjeacuten zajloacute esemeacutenyekbe vagyis a katonai-szakmai szempontok nem oldoacutednak fel a politi-kai szaacutendeacutekban A keacuterdeacutes vizsgaacutelatakor azt is megjegyzendőnek tartotta a szerző ndash ahogyan azt Perjeacutes is kiemelte ndash hogy a haacuteboruacute a taacutersadalmi eacutelet egyik jelenseacutege azt vizsgaacutelni csak ebben a keretben eacuterdemes (Clausewitz 2013 669) (Perjeacutes 1966 995)

Eberhard Kessel neacutemet kutatoacute szinteacuten fontos eacuteszreveacuteteleket fűzoumltt Clausewitz tanaihoz Die doppelte Art des Kriegs (A haacuteboruacute kettős jellege) ciacutemű alaptanulmaacutenyaacuteban megerősiacutetette Clausewitz fenti megaacutellapiacutetaacutesait miszerint bdquoa haacuteboruacute jellege a politikai ceacutelkitűzeacutes jellegeacutetől fuumlgg vagy meacuteg inkaacutebb fuumlgghet ahogyan fordiacutetva maacuter a politikai ceacutelt is befolyaacutesolja a poli-tikai aacutellapot jellege amely politikai aacutellapotboacutel a haacuteboruacute eredrdquo (Kessel 1987 159) Az előző gondolatot tovaacutebb folytatva koumlnnyen megaacutellapiacutethatoacute hogy a haacuteboruacute ceacuteljaacutenak kitűzeacutese is a politikai szaacutendeacutekot tuumlkroumlzi Kessel veacutelemeacutenye szerint bdquoezt az egeacutesz dolgot keacutet fő fogalomra lehet felosztani egyfelől a politikai ceacutelra a haacuteboruacute kitoumlreacutesekor maacutesfelől pedig a politikaacutenak a dolgok aacutellaacutesa szerint alkalmasint vaacuteltozoacute a haacuteboruacutes teveacutekenyseacuteg soraacuten a hadviseleacutesre gyakorolt befolyaacutesaacuterardquo (Kessel 1987 159)

Kessel ndash Clausewitz alapjaacuten ndash igazolta azt is hogy bdquoa politika a haacuteboruacute vezeteacuteseacutet nem engedi ki kezeacutebőlrdquo (Kessel 1987 174) iacutegy a fegyveres konfliktus jellegeacutet is befolyaacutesolhat-ja adott esetben a haacuteboruacute menete koumlzben meg is vaacuteltoztathatja ndash termeacuteszetesen az adott politikai helyzet koumlvetelmeacutenyeihez igazodva Ez a jelenseacuteg kapcsolatban aacutell a haacuteboruacute kettős jellegeacutevel a politika meacuterseacutekelheti a haacuteboruacute ceacutelkitűzeacuteseit iacutegy a megsemmisiacutető hadaacuteszatot felvaacutelthatja a kifaacuterasztaacutes (Kessel 1987 164) Fontosnak tartotta kiemelni hogy az egy-maacutestoacutel markaacutensan elkuumlloumlnuumllő ceacuteluacute haacuteboruacutekban eacuterveacutenyre jutoacute haacuteboruacutes akarat kuumlloumlnboumlzőseacutege a hadviseleacutes alkalmazaacutesaacuteban eacutes intenzitaacutesaacuteban jelenik meg (Kessel 1987 157) Kessel is elismerte hogy az adott kor szelleme kultuacuteraacuteja hataacutessal van annak hadviseleacuteseacutere is peacutelda-keacutent a francia forradalmi haacuteboruacutek időszakaacutet ideacutezte ahol a megvaacuteltozott politikai taacutersadalmi gazdasaacutegi eacutes kulturaacutelis viszonyok doumlntő aacutetalakulaacutest hoztak a haduumlgyben is A koumlzoumls elem ami oumlsszekoumlti a keacutet elteacuterő strateacutegiai ceacuteluacute hadviseleacutest az erőszak hiszen alkalmazaacutesaacutenak mikeacutentje hataacuterozza meg a haacuteboruacute jellegeacutet (Kessel 1987 164ndash165)

Ez a politikai ceacutel jelenik meg A haacuteboruacuteroacutel koraacutebban maacuter emliacutetett Eacutertesiacuteteacuteseacuteben amely szerint

bdquoa haacuteboruacute kettős jellege egyreacuteszt abboacutel a ceacutelboacutel szaacutermazik hogy az ellenfelet legyőzzuumlk ndash tehaacutet hogy politikailag megsemmisiacutetsuumlk vagy pusztaacuten veacutedekezeacutesre keacuteptelenneacute tegyuumlk eacutes a nekuumlnk tetsző beacuteke megkoumlteacuteseacutere keacutenyszeriacutetsuumlk ndash maacutesfelől pedig mindoumlssze abboacutel hogy birodalmaacutenak hataacuterain egyes teruumlleteket elfog-laljunk ndash tehaacutet hogy ezeket a teruumlleteket megtartsuk vagy beacutekekoumlteacutesneacutel hasznos uumltőkaacutertyakeacutent jaacutetsszuk kirdquo (Clausewitz 2013 31 [kiemeleacutesek Clausewitztől])

PB


A haacuteboruacute kettős jellegeacuteből ndash megsemmisiacuteteacutesre illetve kifaacuterasztaacutesra toumlrekveacutes ndash kiindulva elmondhatoacute hogy a mindkettőben eacuterveacutenyre jutoacute haacuteboruacutes akaratnak egeacuteszen kuumlloumlnboumlző iraacutenyai joumlnnek leacutetre amelyek a hadviseleacutes alkalmazaacutesaacuteban eacutes intenzitaacutesaacuteban jelennek meg (Kessel 1987 157) A keacutet elteacuterő jelleg koumlzoumltti aacutetmenetről Clausewitz is iacuter (2013 31) a koumlzoumls elem mindkettőneacutel az erőszak amely Kessel szerint egyesiacuteti a keacutet tiacutepust bdquoezeacutert vaacutelthat aacutet tulajdonkeacuteppen a haacuteboruacute egyik fajtaacuteboacutel a maacutesikbardquo (Kessel 1987 169)


Carl von Clausewitz a regulaacuteris porosz hadsereg taacutebornokakeacutent felismerte hogy a politika mindveacutegig hataacutest gyakorol a katonai műveletekre a politikai aacutellaacutespont ndash a haacuteboruacute terve-zeacuteseacutetől annak kirobbanaacutesaacuten eacutes megviacutevaacutesaacuten aacutet a beacutekekoumlteacutesig ndash befolyaacutesolja a fegyveres kuumlzdelmet A keacutet teruumllet alaacute-foumlleacute rendeltseacutegeacutet nagyon vilaacutegosan roumlgziacutetette a porosz katonai felső vezeteacutes tagjakeacutent toumlbbszoumlr megtapasztalhatta a politikai doumlnteacutesek megkeacuterdőjelezhetet-lenseacutegeacutet A haacuteboruacute termeacuteszeteacutet vizsgaacutelva Clausewitz leiacuterta hogy baacuter lehetseacuteges a politikai szempont megszűneacutese az abszoluacutet haacuteboruacute elmeacuteleti kategoacuteriaacutejaacuteban azonban a valoacutesaacutegban az igazi haacuteboruacuteban mindig megmarad a politikum iraacutenyiacutetoacute szerepe

bdquoA politikai szempont a haacuteboruacuteval csak akkor szűnhetne meg teljesen ha a haacuteboruacute pusztaacuten ellenseacutegeskedeacutesből viacutevott eacutelethalaacutelharc lenne valoacutejaacuteban azonban amint fent bemutattuk nem egyeacuteb magaacutenak a politikaacutenak a meg-nyilvaacutenulaacutesaacutenaacutel A politikai szempont alaacuterendeleacutese a katonainak esztelenseacuteg volna mert a politika hozza leacutetre a haacuteboruacutet A politika az eacutertelem a haacuteboruacute azonban pusztaacuten eszkoumlz nem pedig fordiacutetva Tehaacutet csakis a katonai szem-pontot rendelhetjuumlk alaacute a politikainakrdquo (Clausewitz 2013 669)


Clausewitz C von (2013) A haacuteboruacuteroacutel Budapest Zriacutenyi KiadoacuteForgaacutecs B Szem G (2015) A partizaacutensaacuteg Magna Chartaacuteja Taacutersadalom eacutes Honveacutedelem 19 eacutevf

3 sz 19ndash39Kessel E (1987) Die doppelte Art des Kriegs In Kessel E Militaumlrgeschichte und Kriegstheorie in

neuerer Zeit ausgewaumlhlte Aufsaumltze Berlin Duncker amp Humblot 157ndash174Nagy M M (2004) A katonai erőszak elmeacutelete eacutes a XX szaacutezad Muacuteltunk 49 eacutevf 4 sz 146ndash175Nagy M M (2017) Interpretaacutecioacute Clausewitz fő műveacutenek nyolcadik koumlnyveacutehez Hadtudomaacutenyi

Szemle 10 eacutevf 1 sz 98ndash112Paret P (2007) Clausewitz and his State The Man his Theories and his Times PrincetonndashOxford

Princeton University PressPerjeacutes G (1966) Carl von Clausewitz A haacuteboruacuteroacutel IndashII Szaacutezadok 100 eacutevf 4ndash5 sz 990ndash996Perjeacutes G (1983) Clausewitz Budapest MagvetőStoker D (2014) Clausewitz His Life and Work New York Oxford University Press

Fazakas Saacutendor

Meddig mehet el az egyhaacutez Egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok a meacuterlegen

Az utoacutebbi eacutevtizedekben szaacutemos egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutes jelent meg aktuaacutelis taacutersadalmi eacutes politikai keacuterdeacutesekben iacutegy a haacuteboruacute eacutes beacuteke vonatkozaacutesaacuteban is Tekintettel a nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren tapasztalhatoacute fegyveres konfliktusokra felmeruumll a keacuterdeacutes (1) hogyan kezelhető az a feszuumlltseacuteg amely abboacutel adoacutedik hogy egyreacuteszt az egyhaacutez keacutenytelen elismerni a mindenkori politikai hatalom rend- eacutes beacutekefenntartaacutesra iraacutenyuloacute mandaacutetumaacutet (2) maacutesreacuteszt nem legitimaacutelhat teoloacutegiailag olyan akcioacutekat amelyek hatalmi erőt demonstraacutelnak erőszakot alkalmaznak vagy amelyek embereacuteleteket koumlvetelnek A tanulmaacuteny egyreacuteszt bemutatja az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes igazsaacutegos beacuteke legfontosabb jellemzőit a protestaacutens teoloacutegia eacutes az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok oumlsszefuumlggeacuteseacuteben jelzi azokat a konf liktusteruumlleteket ahol ellentmondaacutes van a teoloacutegiai felismereacutes eacutes az aktuaacutelpolitika illetve a katonai doumlnteacutesek szempontjai koumlzoumltt maacutesreacuteszt konkreacutet egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok kapcsaacuten keresi a kompetens erkoumllcsi iacuteteacuteletalkotaacutes kialakiacutetaacutesaacutenak elvi eacutes gyakorlati alkalmazhatoacutesaacutegaacutet

Kulcsszavak reformaacutetori teoloacutegia aacutellam eacutes egyhaacutez vallaacutes eacutes politika egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok

How Far Can the Church Go Church Statements under Consideration

In the past few decades there have been lots of church statements about actual social and political questions and likewise about the question of war and peace If we look at global armed conflicts we can raise the question How can we dissolve the tension that comes from the problem that (1) the Church should accept the mandate of the all-time political authorities to maintain order and peace and (2) the Church cannot

A hittudomaacutenyok doktora habilitaacutelt doktor egyetemi tanaacuter Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi Egyetem e-mail fazakassdrhehu ORCID ID 0000-0003-3099-712

PB


legitimate actions that are only about to demonstrate power employ violence or cause the death of large numbers of human beings

On the one hand this study presents the main characteristics of fair war and fair peace in the light of protestant theology and church statements It points out the problems that cause antagonism between theological recognition and actual political decisions or military operations On the other hand by investigating church statements of war and peace it investigates theoretical and practical possibilities of competent ethical judgement

Keywords reformed theology church and state religion and politics church statements

bdquoSemmi joacute nincs Afganisztaacutenbanrdquo1 ndash fogalmazott Margot Kaumlszligmann puumlspoumlkasszony 2010 januaacuter 1-jeacuten uacutejeacutevi preacutedikaacutecioacutejaacuteban A Neacutemetorszaacutegi Protestaacutens Egyhaacutez elnoumlk-puumlspoumlke ndash nem előszoumlr minus eacuteles kritikaacuteval illette a neacutemet szoumlvetseacutegi hadsereg afganisztaacuteni misszioacutejaacutet amely aacutelliacutetoacutelag az orszaacuteg uacutejjaacuteeacutepiacuteteacuteseacutet szolgaacutelta volna de szerinte eacuteveken aacutet mindenki hallgatott a civil aacuteldozatokroacutel Beacutekeacutet nem lehet fegyveres eacutes katonai jelenleacutettel eleacuterni ndash hangsuacutelyozta ndash ehhez toumlbb fantaacuteziaacutera taacutergyalaacutesra koumlzvetiacuteteacutesre van szuumlkseacuteg A sajtoacutekommentaacuterok szerint a puumlspoumlkasszony megnyilatkozaacutesaacuteval felbosszantotta a politikaacutet (Posener 2010) Kaumlszligmann neacutehaacuteny heacutettel keacutesőbb lemondani keacutenyszeruumllt puumlspoumlki eacutes egyhaacutezelnoumlki hivatalaacuteroacutel egy koumlzlekedeacutesi veacutetseacuteg koumlvetkezteacuteben kirobbant sajtoacutebotraacutenyt koumlvetően Baacuter lemondaacutesaacutenak formaacutelisan uacutejeacutevi preacutedikaacutecioacutejaacutehoz semmi koumlze nem volt talaacutelgataacutesok eacutes meg nem erősiacutetett informaacutecioacutek meacutegis oumlsszefuumlggeacutest laacutettak a kettő koumlzoumltt

Mit toumlrteacutent itt Evangeacutelikus azaz a lutheri taniacutetaacutes eacutes hitvallaacutesok szellemeacuteben fel-szentelt doktoraacutelt teoloacuteguskeacutent eacutes magas egyhaacutezi hivatalt viselő tisztseacutegviselőkeacutent meg-feledkezett volna Luther Maacuterton taniacutetaacutesaacuteroacutel a kettős kormaacutenyzaacutesroacutel illetve a keacutet birodalom elmeacuteleteacuteről miszerint a polgaacutermester nem preacutedikaacutel a preacutedikaacutetor nem politizaacutel a fejedelem karddal tartja fenn a beacutekeacutet a preacutedikaacutetor pedig az ige kardjaacuteval a Szentiacuteraacutes uumlzeneteacutenek hir-deteacuteseacutevel munkaacutelja a leacutelek beacutekeacutejeacutet a lelki igazsaacutegossaacutegot Vagy a politikai erők bdquolaacutethatatlan kezerdquo eacutert tuacutel messzire eacutes nem toleraacutelta egy a lelkiismeret belső hangjaacutera hallgatoacute a jeacutezusi beacutekeetikaacutet nyilvaacutenosan hirdető egyhaacutezi keacutepviselő nyilvaacutenos megszoacutelalaacutesaacutet A keacuterdeacutesek sora folytathatoacute de inkaacutebb arra figyelmeztet hogy vessuumlnk egy pillantaacutest a vallaacutes eacutes a politika illetve az egyhaacutez eacutes az aacutellam (koumlzelebbről a vallaacutes eacutes a vilaacutegi hatalom erőszak-monopoacute-liumaacutenak) kapcsolataacutera

A felsőbbseacuteg feladata eacutes a beacuteke a reformaacutetori teoloacutegia szerint

Luther Maacuterton nem politikusnak aacutellamelmeacutelet-teoretikusnak meacuteg keveacutesbe katonai ve-zetőnek keacuteszuumllt Az Aacutegoston-rendi szerzetes bibliatudoacutes elsősorban teoloacutegiai meglaacutetaacutesai alapjaacuten keruumllt szembe a koumlzeacutepkori egyhaacutez gyakorlataacuteval eacutes struktuacuteraacutejaacuteval ndash lelki eacutertelemben vett meguacutejulaacutest akart s neacuteven nevezni azokat az akadaacutelyokat amelyek ezt meggaacutetoljaacutek Kezdetben mit sem sejtett abboacutel hogy taniacutetaacutesai milyen koumlvetkezmeacutenyekkel jaacuternak majd a vallaacutes eacutes a politika illetve az egyhaacutez eacutes a vilaacutegi hatalom kapcsolataacutera neacutezve Sőt ő maga

1 bdquoNichts ist gut in Afghanistanrdquo

PB

Meddig mehet el az egyhaacutez Egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok a meacuterlegen 133

is keacutenytelen volt igeacutenybe venni eacutes elfogadni a politikai hatalom birtokosaacutenak veacutedelmeacutet s ha-taacuterozottan tiltakozott az ellen hogy neacutezeteit peacuteldaacuteul a paraszthaacuteboruacute (1525) igazolaacutesaacutehoz vegyeacutek igeacutenybe Luther mint koraacutenak gyermeke teljesen termeacuteszetes moacutedon illeszkedett bele a keacuteső koumlzeacutepkori illetve kora uacutejkori politikai-hatalmi viszonyok struktuacuteraacutejaacuteba csupaacuten keacutesőbb ndash laacutetva a reformaacutecioacute mozgalmaacutenak a taacutersadalmi eacuteletre gyakorolt hataacutesaacutet eacutes a hit-beli meggyőződeacutes felvaacutellalaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben fellaacutengolt politikai zavarokat fegyveres konfliktusokat ndash kezdett el (előbb habozva majd energikusan) foglalkozni a lelki valamint a vilaacutegi hatalom keacuterdeacuteseacutevel illetve a kettős kormaacutenyzaacutes termeacuteszeteacutevel funkcioacutejuk meg-kuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel Ennek eacutertelmeacuteben ndash Luther oacuteta tartja magaacutet ez az aacutellaacutespont a protes-tantizmusban ndash az egyhaacutez nem hasznaacutelhatja fel lelki autoritaacutesaacutet arra hogy befolyaacutesa alaacute vonja uacutegymond klerikalizaacutelja a vilaacutegi hatalomgyakorlaacutest Maacutesfelől viszont ennek a hataacuternak a megvonaacutesa nem egyoldaluacute a leghataacuterozottabban visszautasiacutetotta a szaacuteszorszaacutegi felsőbb-seacuteg azon proacutebaacutelkozaacutesaacutet hogy az őaacuteltala keacutesziacutetett neacutemet bibliafordiacutetaacutest betiltsaacutek A vilaacutegi hatalomnak ugyanis nem az a feladata hogy az alattvaloacutek szaacutemaacutera eligaziacutetaacutest adjon vallaacutesi keacuterdeacutesekben (Luther 1900 [1523])

A reformaacutecioacute tulajdonkeacuteppen a bdquojoacute rendrdquo (Dingel 2014 12) igeacutenyeacutenek eacutes kialakiacutetaacutesaacute-nak oumlsszefuumlggeacuteseacuteben bontakozott ki eacutes e tekintetben valoacuteban nincs kuumlloumlnbseacuteg a reformaacute-torok első vagy maacutesodik nemzedeacuteke Luther Kaacutelvin Zwingli vagy Bullinger azaz a neacutemet tiacutepusuacute reformaacutecioacute valamint a helveacutet iraacutenyzat koumlzoumltt Ceacuteljuk az Isten teremtő akarataacutenak illetve a vilaacuteg Szentiacuteraacutesboacutel felismert rendjeacutenek eacutes az emberi eacutelet felteacuteteleinek az oumlsszehan-golaacutesa volt Luther eacutes a toumlbbi reformaacutetor szerint a taacutersadalom eacuteleteacutet eacutes joacuteleacuteteacutet haacuterom rend biztosiacutetja az egyes ember pedig mindhaacuteromban eacuterintett lehet

bull a politikai rend (status politicus) a kuumllső rend eacutes beacuteke fenntartaacutesaacutera tovaacutebbaacute az alattvaloacutek veacutedelmezeacutesre hivatott

bull a nagycsalaacuted a bdquohaacutezrdquo illetve a haacuteztartaacutes rendje (status oeconomicus) a haacutezassaacuteg-nak eacutes a csalaacutedi eacuteletnek a polgaacuteri eacuteletvitelnek valamint a neacutep reprodukaacuteloacutedaacutesaacutenak kereteacutet tovaacutebbaacute ezek materiaacutelis szuumlkseacutegleteinek kieleacutegiacuteteacuteseacutet (gazdasaacuteg) biztosiacutetja

bull az egyhaacutez pedig (status ecclesiasticus) Isten akarataacutenak hirdeteacuteseacutet megismereacuteseacutet eacutes a hitismeretek taniacutetaacutesaacutet biztosiacutetja a hiacutevő ember szaacutemaacutera

A reformaacutetorok az egyuumltteacuteleacutes e haacutermas struktuacuteraacutejuacute modelljeacutevel ndash egyuacutettal Platoacuten elmeacuteleteacutet uacutejraeacutertelmezve (Troeltsch 1912) ndash termeacuteszetszerűen vetteacutek aacutet a koumlzeacutepkori rendi taacutersadalom berendezkedeacuteseacutet ugyanakkor uacutej hangsuacutelyokkal laacutettaacutek el azt megszuumlntetve az egyenet-lenseacutegeket eacutes araacutenytalansaacutegokat (peacuteldaacuteul a vilaacutegi munkaveacutegzeacutes valamint a mesterseacutegek feleacuterteacutekeleacuteseacutevel a papi hivataacutes tovaacutebbaacute a hierarchia koraacutebban kiemelt szerepeacutevel szemben)

A Roacutem 131‒7 eacutes a 1Peacutet 2 13‒14 alapjaacuten az Isten aacuteltal rendelt felsőbbseacuteg (vilaacutegi ha-talom) feladata ndash a reformaacutetorok szerint ‒ hogy az egyuumltteacuteleacutes joacute rendje felett őrkoumldjoumln eacutes a kaacuteoszt megfeacutekezze azaz az alattvaloacutek eacuteleteacutenek biztonsaacutegaacutenak veacutedelme eacuterdekeacuteben toumlrveacutenyeket hozzon s a toumlrveacuteny betartaacutesaacutet ndash ha kell minus fegyverrel is keacutepes legyen kikeacutenysze-riacuteteni (Luther 1900 [1523] Abs 5) A vilaacutegi felsőbbseacuteg feladata ndash Luther eacutes a toumlbbi refor-maacutetor szerint is ndash a veacutedelmi haacuteboruacute is amennyiben ez elengedhetetlen a beacuteke megőrzeacuteseacutehez az emberek eacutes a neacutepek koumlzoumltt

A reformaacutetorok nem voltak pacifistaacutek ndash főleg mai eacutertelemben nem Eacutelesen elhataacuteroloacuted-tak a reformaacutecioacute uacutegynevezett bal szaacuternyaacutetoacutel az uacutejrakeresztelkedőktől eacutes maacutes eacuterdeklődőktől akik elvitattaacutek a politikai hatalom birtokosaacutenak azon jogaacutet hogy az fegyver segiacutetseacutegeacutevel

PB


tovaacutebbaacute erőszak alkalmazaacutesaacuteval a rendet valamint a beacutekeacutet kikeacutenyszeriacutetse eacutes akik az egyuumltt-eacuteleacutes eacuterveacutenyes struktuacuteraacutei aloacutel valoacute kivonulaacutessal valamint a szociaacutelis adottsaacutegok negligaacutelaacute-saacuteval a mennyei beacuteke e vilaacutegi megeacuteleacuteseacutere toumlrekedtek meglehetősen utoacutepisztikus moacutedon Ezzel szemben a reformaacutetorok eacuteppen a foumlldi beacuteke garantaacutelaacutesaacuteban laacutettaacutek a politikai rend műkoumldeacuteseacutenek leacutetjogosultsaacutegaacutet A felsőbbseacuteg koumltelesseacutegteljesiacuteteacuteseacutenek meacuterceacuteje az alattvaloacutek joacuteleacutete (Kaufmann 2009 52) (Stuumlmke 2015 227minus229) A beacuteke pedig amelyre a keresztyeacuten uralkodoacutenak miden eszkoumlzzel toumlrekednie kell toumlbb mint egyszerűen fegyverszuumlnet vagy az erőszak megfeacutekezeacutese a beacuteke olyan aacutellapot ahol a polgaacuterok testi-lelki joacutelleacutete biztonsaacutega garantaacutelva van s alapvető szuumlkseacutegleteik kieleacutegiacuteteacutese előtt nincs akadaacutely (peacuteldaacuteul fegyveres harc nem gaacutetolja a gazdaacutelkodaacutest a megeacutelheteacutest)

Eacuterdemes koumlzelebbről is megvizsgaacutelni mit is eacutertenek Luther eacutes a reformaacutetorok a beacuteke fogalma alatt

bull Luther nem viszi tovaacutebb maradeacutektalanul az igazsaacutegos haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute koraacutebbi egyhaacutezi eacutertelmezeacutest Szerinte aki haacuteboruacutet kezdemeacutenyez az az igazsaacutegtalansaacuteg te-ruumlleteacutere teacutevedt A vilaacutegi felsőbbseacuteget nem azeacutert rendelte Isten hogy haacuteboruacutet visel-jen hanem azeacutert hogy megőrizze a beacutekeacutet eacutes elejeacutet vegye a haacuteboruacutenak Fegyveres erők beveteacutese szaacutemaacutera csak veacutedekezeacutes ceacuteljaacuteboacutel legitim Taacutemadaacutes illetve haacuteboruacute kezdemeacutenyezeacutese meacuteg akkor sem jogos szerinte ha az koraacutebban elvesztett javak eacutes teruumlletek visszaszerzeacuteseacutere iraacutenyul (Stuumlmke 2015 228) De meacuteg veacutedekezeacutes ese-teacuten is azt tanaacutecsolja Luther hogy előbb taacutergyalaacutesok eacutes kompromisszumok aacuteltal kell megproacutebaacutelni rendezni a vitaacutes keacuterdeacuteseket s lehetőleg elkeruumllni a fegyveres oumlsszecsapaacutesokat Meacutegsem tekinthető Luther teljesen pacifistaacutenak hiszen extreacutem esetekre neacutezve valamint a gondoskodaacutes illetve a beacuteke eacutes biztonsaacuteg biztosiacutetaacutesaacutenak koumltelezettseacutege veacutegett elismeri a fegyveres veacutedekezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet

bull Luther szerint a keresztyeacuteneknek is koumltelesseacuteguumlk reacuteszt venni a beacuteke megőrzeacuteseacutenek feladataacuteban A hiacutevők nem vonulhatnak vissza a maguk aacuteltal teremtett beacuteke szige-teacutere s nem szemleacutelhetik kiacutevuumllről a vilaacutegi felsőbbseacuteg erőfesziacuteteacuteseit a beacuteke meg-őrzeacuteseacutere Mivel a felsőbbseacuteget is Isten rendelte eacutes feladata az emberi egyuumltteacuteleacutes rendjeacutenek biztosiacutetaacutesa elengedhetetlen hogy a keresztyeacutenek is koumltelesseacutegszerűen vegyeacutek ki reacuteszuumlket ebből a feladatboacutel viszont meg kell vizsgaacutelni hogy valoacuteban fennaacutel-e a veacutedekezeacutes kriteacuteriuma (Luther 1900 [1523] Abs 21)

bull Kaacutelvin szerint akik a toumlrveacuteny őreinek minősuumllnek eacutes a toumlrveacutenynek eacuterveacutenyt akar-nak szerezni azoknak koumltelesseacutege bdquokiveacutetel neacutelkuumll mindazoknak toumlrekveacuteseacutetrdquo fel-tartoacuteztatni bdquoakiknek gazsaacutega megrontja a toumlrveacutenyes rendetrdquo (Kaacutelvin 2014 520) Meacutelyen eliacuteteacuteli az agresszioacutet bdquolegyen az kiraacutely vagy az alja neacutepből valoacute aki idegen teruumlletre hatol be amely foumlloumltt nincs semmi joga [hellip] meg kell buumlntetnirdquo (Kaacutelvin 2014 520) Kaacutelvin nem tartja az Uacutejszoumlvetseacuteget oumlsszeegyeztethetetlennek a toumlrveacute-nyes haacuteboruacuteval szerinte az apostolok nem aacutellamrendet kiacutevaacutentak kialakiacutetani hanem Krisztus lelki orszaacutegaacutet kiacutevaacutentaacutek felaacutelliacutetani Viszont a katonaacuteknak eacutes a fegyvert viselőknek azt ajaacutenlja hogy ne eacuteljenek vissza hatalmukkal ugyanakkor helyeseli a polgaacuteri veacutedelem minden eszkoumlzeacutet eacutes a veacutedelmi ceacutelboacutel megkoumltoumltt szoumlvetseacutegeket (Kaacutelvin 2014 521)

bull Bullinger sajaacutetos helyzetben volt Zwingli utoacutedakeacutent előbb azzal az előiacuteteacutelettel kellett megkuumlzdenie amely szerint a haacuteboruacutes kalandeacutert (az 1531-es vesztes kap-peli csataacuteeacutert) a felelősseacuteg a lelkeacuteszeket illetve az egyhaacutezat terheli Miutaacuten a vaacuterosi

PB


tanaacutecs szigoruacutean meg akarta tiltani hogy a lelkeacuteszek politikai keacuterdeacutesekben nyilat-kozzanak a proacutefeacutetai tisztseacutegre hivatkozva veacutedelmezte az igehirdeteacutes szabadsaacutegaacutet s a lelkeacuteszek ama jogaacutet hogy koumlzeacuteleti keacuterdeacutesekben az Iacuteraacutesra eacutes lelkiismertuumlkre hallgatva veacutelemeacutenyt formaacutelhassanak A tanaacutecs veacuteguumll elfogadta Bullinger eacuter-veit viszont ez nem jelenthetett direkt politizaacutelaacutest (Bullinger 1984) (Campi 2004) Szemeacutelyes testamentumaacuteban ndash amelyet a reformaacutetussaacuteg Maacutesodik Helveacutet Hitvallaacuteskeacutent ismer ndash ugyanuacutegy elfogadja a szuumlkseacuteges haacuteboruacutet a neacutep megoltalma-zaacutesaacutera mint a toumlbbi reformaacutetor de csak akkor ha a vilaacutegi hatoacutesaacuteg bdquoelőbb minden lehetőt megtett a beacutekeacuteeacutert s ha neacutepeacutet csak haacuteboruacute aacuteraacuten mentheti megrdquo (Maacutesodik Helveacutet Hitvallaacutes 2017 168)

bull Ami szinteacuten koumlzoumls a reformaacutetorok felfogaacutesaacuteban valamint a reformaacutetori hitvallaacutesok-ban az az igeacuteny hogy a felsőbbseacuteg minus ha kell fegyverrel illetve erőszak alkalma-zaacutesaacuteval ndash az igaz eacutes tiszta vallaacutes veacutedelmezője (cura religionis) legyen eacutes őrkoumldjoumln a toumlrveacuteny első taacuteblaacuteja vagyis az Isten eacutes ember kapcsolataacutenak tisztasaacutega felett is Ugyanis vallaacutes tekinteteacuteben baacuterminemű elhajlaacutes egyuumltt jaacutert a szociaacutelis viszonyok aacutetrendeződeacuteseacutevel a politikai rend megkeacuterdőjelezeacuteseacutevel s ez nem lehetett eacuterdeke egyetlen vilaacutegi hatalomnak sem

A reformaacutetorok tehaacutet nem tartjaacutek a hittel oumlsszeegyeztethetetlennek a toumlrveacutenyes azaz a veacute-delmi haacuteboruacute viseleacuteseacutenek koumltelezettseacutegeacutet vagy az abban valoacute segiacutetseacutegnyuacutejtaacutest szoumlvetseacutege-seiknek De az olyan vilaacutegi hivataacutesokat sem kaacuterhoztatjaacutek amelyek a hataacuterveacutedelem a beacuteke illetve rend fenntartaacutesaacutet biztosiacutetjaacutek (mint peacuteldaacuteul hataacuterőr rendőr vagy katona) A beacutekeacuteről valoacute felfogaacutesuk viszont inkaacutebb statikus a haacuteboruacutetoacutel eacutes erőszaktoacutel valoacute mentesseacuteget eacutertik alatta Keacutesőbb a reformaacutetori teoloacutegiaacuteban tapasztalhatoacute egy fajta elmozdulaacutes az uacutegynevezett dinamikus beacutekeeacutertelmezeacutes iraacutenyaacuteba amely maacuter a beacuteke megőrzeacuteseacutenek eacutes fenntartaacutesaacutenak felteacuteteleit nem csupaacuten a keacutenyszeriacutető eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacuteban hanem ndash megelőző moacute-don ndash a jogfejlődeacutesben az alkotmaacutenyossaacuteg eacutes a jogrend megerősiacuteteacuteseacuteben a toumlrveacutenykoumlvető magatartaacutesban a neveleacutesben laacutetja (Wall 2014)

Az aacutellam eacutes a haacuteboruacute kapcsolataacutenak az aacutellam valamint az erőszak-monopoacutelium birtok-laacutesaacutenak toumlrteacutenete hosszuacute folyamat amelynek bemutataacutesaacutera itt nem vaacutellalkozhatunk Viszont e fejlődeacutesi folyamatra a reformaacutecioacute felismereacutesei valamint a konfesszionalizaacuteloacutedaacutes koumlvetkez-teacuteben előaacutelloacute vallaacuteshaacuteboruacutek tapasztalata keacutetseacutegtelenuumll hataacutest gyakorolt Teacuteny viszont hogy a konfesszionaacutelis teruumlletek kialakulaacutesa majd a harminceacuteves haacuteboruacutet lezaacuteroacute vesztfaacuteliai beacuteke (1648) hataacutesaacutera a teruumlletiseacuteg elve annak szuverenitaacutesa tovaacutebbaacute a sajaacutet erőszak-monopoacutelium birtoklaacutesa lett a modern aacutellamok meghataacuterozoacute felteacuteteleacuteveacute (Balogh 2011 122) Ugyanakkor a folyamat eredmeacutenyekeacutent az aacutellam a maga erőszak-monopoacuteliumaacuteval eacutes a vele egyenranguacute aacutellamokkal vaacutellvetve maacuter nemcsak a belső rend illetve a haacuteboruacutek korlaacutetozhatoacutesaacutegaacutenak ga-ranciaacutejaacutevaacute vaacutelt hanem egyre inkaacutebb a nemzetkoumlzi rend alapelemeacuteveacute is

Egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok a haacuteboruacuteroacutel eacutes a beacutekeacuteről

Miacuteg a koraacutebbi eacutevszaacutezadokban a haacuteboruacute minősuumllt aacuteltalaacutenos aacutellapotnak amelyet időnkeacutent megszakiacutetott a beacuteke neacutehaacuteny eacuteve illetve neacutehaacuteny eacutevtizede a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől kezdődően ndash főleg a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute tapasztalatainak eacutes az atombomba beveteacuteseacutenek

PB


hataacutesaacutera ndash az egyhaacutezi retorikaacuteban is tapasztalhatoacute egy elmozdulaacutes az igazsaacutegos haacutebo-ruacute elmeacuteleteacutetől az igazsaacutegos beacuteke elve feleacute Ennek eacutertelmeacuteben minden politikai cselekveacutes ceacutelja eacutes eacutertelme a beacuteke lett de nem csupaacuten regionaacutelis szempontboacutel hanem a vilaacutegbeacuteke eacutertelmeacuteben Egy esetleges atomhaacuteboruacute fenyegető aacuternyeacutekaacuteban az emberiseacuteg tuacuteleacuteleacutese lett a legfőbb etikai ceacutel Viszont a hideghaacuteboruacute elmuacuteltaacuteval a Kelet eacutes a Nyugat antagonisztikus feszuumlltseacutegeacutenek megszűneacuteseacutevel (koumlzelebbről a szovjet birodalom eacutes eacuterdekszfeacutera bukaacutesaacuteval) a vilaacutegbeacuteke remeacutenye nem bizonyult realizaacutelhatoacute aacutellapotnak a koraacutebbi hatalmi centrumok megszűneacuteseacutet tovaacutebbi regionaacutelis konfliktusok eacutes helyi haacuteboruacutek kialakulaacutesa koumlvette az eacuterin-tett neacutepek pedig embertelen szenvedeacuteseket eacuteltek aacutet Uacutegy tűnik a nemzeti-etnikai konflik-tusok fegyveres oumlsszetűzeacutesekkeacute valoacute eszkalaacuteloacutedaacutesa az energiaforraacutesokeacutert folytatott harc vilaacutegszerte uacutejabb eacutes uacutejabb polgaacuterhaacuteboruacutekhoz oumlsszecsapaacutesokhoz vezetett vezet eacutes ma maacuter a haacuteboruacute klasszikus fogalmaacutet feluumlliacuteroacute uacutejabb hadviseleacutesi formaacutek jelentenek potenciaacutelis ve-szeacutelyt a neacutepek a civil lakossaacuteg valamint a kulturaacutelis eacuterteacutekek szaacutemaacutera

Ez a vaacuteltozaacutes a beacutekeacutevel kapcsolatos egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok valamint dokumentu-mok eacuterveleacuteseacuten eacutes ceacutelkitűzeacuteseacuten is leolvashatoacute az igazsaacutegos haacuteboruacute hagyomaacutenyos elmeacuteleteacutet felvaacuteltotta az igazsaacutegos beacuteke biztosiacutetaacutesaacutenak igyekezete E dokumentumok koumlzuumll emliacuteteacutest eacuterdemel ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash (a) a Neacutemetorszaacutegi Protestaacutens Egyhaacutez (EKD)2 1981-ben kelt uacutegy-nevezett bdquoDenkschriftrdquo-je (EKD 1981) amely reprezentatiacutev moacutedon roumlgziacutetette a reformaacutetori egyhaacutezak alapvető konszenzusaacutet a beacuteke keacuterdeacuteseacuteben az 1979-es NATO bdquokettős hataacuterozatrdquo vitaacutejaacutenak eacutes utoacutehataacutesaacutenak oumlsszefuumlggeacuteseacuteben (Koumlrtner 2012 206) (Kiss 2014 54) valamint (b) az EKD zsinataacutenak 1993-ban kelt majd 2001-ben megerősiacutetett aacutellaacutesfoglalaacutesa (Schritte auf dem Weg) (EKD 1993) de idesorolandoacute (c) az egykori Kelet-Neacutemetorszaacutegi Protestaacutens Egyhaacutezszoumlvetseacuteg 1989-es hataacuterozata tovaacutebbaacute (d) a Neacutemet Katolikus Puumlspoumlki Konferencia (DBK)3 2000 eacutevi uumlzenete (Gerechter Friede) is az igazsaacutegos beacutekeacuteről (DBK 2000)

Az 1989 eacutevi Baseli Első Euroacutepai Oumlkumenikus Nagygyűleacutes zaacuteroacutedokumentumaacuteban az igazsaacutegossaacuteg a beacuteke eacutes a teremteacutes megőrzeacuteseacutenek konciliaacuteris folyamata mellett kiacutevaacutenta elkoumltelezni tagegyhaacutezait kiemelve hogy a tartoacutes beacutekeacutet nem lehet a koumllcsoumlnoumls elrettenteacutes taktikaacutejaacutera alapozni tovaacutebbaacute hogy a politika elsődleges feladata a haacuteboruacute inteacutezmeacutenyeacutenek megszuumlnteteacutese eacutes egy bdquobeacutekevilaacutegrendrdquo kialakiacutetaacutesa (KEK 1989 II22)

A Reformaacutetus Vilaacutegszoumlvetseacuteg 1997-es 23 Debreceni Nagygyűleacutese (eacutes ezt koumlvetően a 2004 eacutevi AccraiGhaacutenai 24 Nagygyűleacutes) a vilaacuteg globaacutelis gazdasaacutegi igazsaacutegtalansaacutegaacuteban eacutes az ezt fenntartoacute politikai struktuacuteraacuteiban laacutetta a beacuteke veszeacutelyeztetettseacutegeacutenek egyik fő fak-toraacutet s egyuacutettal a hitből fakadoacute felelősseacutegvaacutellalaacutes koumltelezettseacutegeacuteveacute emelte az igazsaacutegosabb struktuacuteraacutek kereseacuteseacutet ezzel implicite a tartoacutes beacuteke megőrzeacuteseacutenek uumlgyeacutet (Opočensky 1997) (Reformaacutetus Vilaacutegszoumlvetseacuteg 23 Nagygyűleacutese 1997) (Fazakas 2017a)

Emliacuteteacutest eacuterdemel meacuteg az 1958-ban neacutemet (elsősorban a Hitlerrel egykor szembehelyez-kedő Hitvalloacute Egyhaacutez tagjai) eacutes cseh teoloacutegusok kezdemeacutenyezeacuteseacutere eacuteletre hiacutevott Keresztyeacuten Beacutekekonferencia (KBK) amely szervezetbe a szocialista aacutellamok egyhaacutezai ndash kormaacutenyaik oumlsztoumlnzeacuteseacutere ndash testuumlletileg leacuteptek be A szervezet aggoacutedva figyelte a Nyugat illetve a NATO uacutejrafelfegyverzeacuteseacutet eliacuteteacutelte a toumlmegpusztiacutetoacute fegyverek aacuteltali elrettenteacutes politikaacutejaacutet vala-mint szorgalmazta a szociaacutelis fejlődeacutes előnyben reacuteszesiacuteteacuteseacutet a felesleges illetve koumlltseacuteges

2 Evangelische Kirche in Deutschland3 Deutsche Bischofskonferenz

PB


katonai kiadaacutesokkal szemben4 A kriacutezis akkor aacutellt be az oumlkumenikus beacutekeszervezet iden-titaacutesaacuteban amikor kiaacutellt az 1968-as praacutegai tavasz levereacutese mellett Ezt koumlvetően az alapiacutetoacute anyaacutek kileacuteptek s a szervezet maacuter csak a szovjet tiacutepusuacute beacutekepropaganda eszkoumlzeacuteveacute silaacutenyult Visszatekintve ndash a KBK egykori eacutes utolsoacute elnoumlke ndash Toacuteth Kaacuteroly puumlspoumlk oumlnkritikus hangon ismeri el bdquoerkoumllcsi koumltelesseacuteguumlnk becsuumlletesen kimondani azoknak volt igazuk akik til-takoztak a csehszlovaacutekiai intervencioacute ellenrdquo (Toacuteth 1990 328)

Egyes elemzők koumlztuumlk Ulrich H J Koumlrtner meglaacutetaacutesa szerint a New York-i World Trade Center ellen 2001 szeptember 11-eacuten veacutegrehajtott terrortaacutemadaacutes majd a 2003-as iraki haacuteboruacute bizonyos eacutertelemben vaacutelasztoacutevonalat jelentett az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok tartalmaacute-ban illetve az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes igazsaacutegos beacuteke elmeacuteleteacutenek hagyomaacutenyos interpretaacutecioacuteja tekinteteacuteben (Koumlrtner 2012 207) Azoacuteta eacutes a terrortaacutemadaacutesok fenyegetettseacutegeacuteben ndash uacutegy tűnik ndash az igazsaacutegos haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute klasszikus taniacutetaacutes minden kriteacuteriuma megkeacuterdőjelező-doumltt a haacuteboruacute illetve a hadviseleacutes modern formaacutei oly meacuterteacutekben megvaacuteltoztak a megelőző formaacutekhoz keacutepest hogy a koraacutebbi tan előfelteacutetelei elvesztetteacutek leacutetjogosultsaacutegukat Mert peacuteldaacuteul mi lehet a legitim erkoumllcsi indok ott ahol uacutegy tűnik nincs maacutes megoldaacutes ndash ultima ratio ndash mint a fegyveres erőszak beveteacutese egy esetleges terrortaacutemadaacutes kiveacutedeacutese eacuterdekeacute-ben (Luther az ilyen tiacutepusuacute megelőző vagy helyreaacutelliacutetoacute beavatkozaacutest meacuteg hataacuterozottan ellenezte) Uacutegy tűnik ezzel egyuumltt az igazsaacutegos beacuteke elve is megrenduumllt amely pedig az igazsaacutegos haacuteboruacute tanaacutet volt hivatott felvaacuteltani Ebben az uacutej helyzetben azt keresik az egy-haacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute eacutes beacuteke reformaacutetori kriteacuteriumai egyaacuteltalaacuten tarthatoacutek-e hogyan lehet azokat uacutejraeacutertelmezni tovaacutebbaacute milyen kontinuitaacutes eacuterhető tetten az akkor illetve a ma koumlzoumltt (azaz mi eacuterveacutenyes meacuteg a reformaacutetori felismereacutesekből) mint ahogyan azt egy uacutejabb bdquoDenkschriftrdquo a 2007-es szinteacuten neacutemet protestaacutens egyhaacutezi taniacutetaacutes is jelzi (Aus Gottes Frieden) (EKD 2007)

Az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok vilaacutega maacutes mint a reformaacutetori kor Mert miacuteg a reformaacutecioacute szaacutezadaacuteban eacuteppen csak elkezdődik a modern aacutellam alapjaacutenak is tekintett konfesszionaacutelis territoacuteriumok (fejedelemseacutegek hercegseacutegek fuumlggetlen vaacuterosaacutellamok) kialakulaacutesa amelyek igeacutenyt tartottak sajaacutet szuverenitaacutesukra eacutes fel kellett eacutepiacuteteniuumlk illetve meg kellett veacutedel-mezniuumlk sajaacutet belső biztonsaacutegukat s ezzel egyuumltt ezek inteacutezmeacutenyes felteacuteteleit korunkra keacutet jelenseacuteg jellemző

bull az aacutellami erőszak-monopoacutelium nemzetkoumlzi szervezetekhez valoacute (legalaacutebbis reacutesz-leges) delegaacutelaacutesa

bull az erőszak-monopoacutelium privatizaacuteloacutedaacutesa (Balogh 2011 127)

A globalizaacutecioacutes folyamatokkal uacutej fenyegetettseacutegek jelentek meg vilaacutegszerte ezzel egyuumltt aacutetalakult a biztonsaacuteg fogalma de az aacutellam szerepe eacutes lehetőseacutege is a beacuteke fenntartaacutesaacutenak szempontjaacuteboacutel Az eltoloacutedaacutes abboacutel adoacutedott hogy a biztonsaacutegot fenyegető teacutenyezők ndash polgaacuter-haacuteboruacutek humanitaacuterius katasztroacutefaacutek eacutes termeacuteszeti csapaacutesok koumlvetkezmeacutenyeikeacutent kialakult kiacuteseacuterőjelenseacutegek (mint peacuteldaacuteul migraacutecioacute) a szervezett bűnoumlzeacutes stb minus maacuter nem aacutellnak meg egy-egy aacutellam hataacuterainaacutel Ennek koumlvetkezteacuteben az aacutellam sem keacutepes egymagaacuteban sajaacutet polgaacuterainak biztonsaacutegaacutet eacutes beacutekeacutejeacutet garantaacutelni a fenyegetettseacuteget sajaacutet hataacuterain beluumll fel-szaacutemolni Iacutegy az aacutellam illetve az egyes aacutellamok keacutenytelenek lemondani szuverenitaacutesuk egy reacuteszeacuteről a legitim erőszaknak kizaacuteroacutelagos birtoklaacutesaacuteroacutel Iacutegy a beacuteke fenntartaacutesaacutera

4 Bővebben laacutesd Roer (1974) eacutes Bajusz (1989)

PB


iraacutenyuloacute mandaacutetumaacutet meg kell osztania illetve aacutet kell ruhaacuteznia nemzetkoumlzi szervezetekre eacutes inteacutezmeacutenyekre Az erőszak privatizaacuteloacutedaacutesa mind a harmadik vilaacutegban mind a modern aacutellamokban tetten eacuterhető amikor kuumlloumlnboumlző szerveződeacutesek illetve eacuterdekcsoportok tartjaacutek kezuumlkben a biztonsaacuteg keacuterdeacuteseacutet valamint az aacutellam eacutes inteacutezmeacutenyrendszere csupaacuten diacuteszlet (főleg az egykori gyarmatok helyeacuten kialakult orszaacutegokban) vagy gazdasaacutegi racionalizaacutelaacutesi keacutenyszernek vagy eacuterdekeknek engedve az aacutellam vonul ki a biztonsaacuteg fenntartaacutesaacutenak feladata aloacutel leeacutepiacuteti fegyveres szervezeteit erőszak-monopoacuteliumaacutenak alkalmazaacutesaacutet eszkoumlzeit pedig uumlzleti alapuacute vaacutellalkozaacutesoknak szervezi ki (Balogh 2011 128minus130) Ezek koumlvetkezmeacutenyeire eacutes veszeacutelyeire kuumlloumlnoumlskeacuteppen nem kell utalnunk (peacuteldaacuteul kivonjaacutek magukat a demokrati-kus ellenőrzeacutes eacuterveacutenye aloacutel) de feltevődik a keacuterdeacutes mi lesz ezutaacuten a feladata az aacutellamnak eacutes mikeacutent eacuterveacutenyesiacutethetők iacutegy az igazsaacutegossaacuteg szempontjai a beacuteke valamint a biztonsaacuteg fenntartaacutesa szempontjaacuteboacutel

E jelenseacutegekre tekintettel a teoloacutegiai etika is keacutenytelen uacutejragondolni a beacuteke fogalmaacutet valamint az aacutellamroacutel szoacuteloacute taniacutetaacutesaacutet Koumlrtner (2012 208) tanulsaacutegosan iacuterja le szociaacuteletikaacute-jaacuteban hogy a beacuteke fogalma a vallaacutesok vilaacutegaacuteban eacutes iacutegy a keresztyeacuten kultuacuterkoumlrben toumlbbreacute-tegű fogalom a fogalommal valoacute ideoloacutegiai visszaeacuteleacutesre pedig gyakran adoacutedott peacutelda akaacuter a koumlzelmuacutelt soraacuten Eredeteacutet tekintve vallaacutesos fogalom amely nem csupaacuten e vilaacutegi aacutellapotot jeloumll hanem az egyeacuten aacutellapotaacutet is egy olyan eacuteletvitelt amely beacutekeacuteben van Istennel eacutes oumlnma-gaacuteval amely belső egyensuacutelyroacutel tovaacutebbaacute kuumllső nyugalomroacutel aacuterulkodik Bibliai kontextusban a beacuteke (shalom) a messiaacutesi remeacutenyseacuteg taacutergya s olyan aacutellapotot jeloumll amelyben toumlkeacuteletes igazsaacuteg uralkodik amely magaacuteban foglalja az ember eacutes termeacuteszet ember valamint terem-tett vilaacuteg megbeacutekeacutelt valoacutesaacutegaacutet Az Uacutejszoumlvetseacutegben pedig a beacuteke a Krisztus aacuteltal Istennel megbeacutekeacuteltetett ember aacutellapotaacutet jelzi az elnyert beacutekesseacuteg azaz lelki beacuteke az ember sziacuteveacuteben eacutel s a hiacutevő ember ezt kisugaacuterozza az embertaacutersaival meacuteg a nem hiacutevőkkel valoacute kapcsolataacute-ba is Ez a beacutekesseacuteg a hiacutevők koumlzoumlsseacutegeacuteben a gyuumllekezetben oumllt testet lesz keacutezzelfoghatoacute s mint ilyen egyuacutettal a veacutegső uumldvoumlsseacuteg előkeacutepe

E teoloacutegiai tisztaacutezoacutedaacutes alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute a bdquovilaacutegbeacutekerdquo fogalma a keresztyeacutenek szaacutemaacutera nem e vilaacutegi perspektiacuteva Nem mintha nem lenne fontos a beacuteke illetve a beacutekesseacuteg aacutellapota de oumlroumlk eacutes tartoacutes beacuteke e foumlldi eacuteletben nincs A vilaacutegban uralkodoacute bűn miatt nincs baacuter a hiacutevőkről azt mondja a Szentiacuteraacutes hogy hituumlk alapjaacuten toumlrekedniuumlk kell a beacutekesseacutegre s le kell mondaniuk az erőszakroacutel Az Iacuteraacutes reaacutelisan szemleacutelteti hogy az oumlroumlk eacutes tartoacutes beacuteke a veacutegső beteljesedeacutes reacutesze lesz amely meacuteg vaacuterat magaacutera Egy egeacutesz vilaacutegot aacutetfogoacute aacuteltalaacute-nos eacutes egyetemes beacuteke megteremteacutese nem aacutell az ember meacuteg az oly hiacutevő ember hatalmaacuteban sem Ugyanakkor a veacutegső beacuteke remeacutenyseacutegeacutenek e realizmusa nem vezethet a vilaacutegtoacutel valoacute elfordulaacuteshoz hanem arra oumlsztoumlnoumlz hogy az ember a veacutegső beacuteke remeacutenyseacutegeacuteben keresse ebben a foumlldi eacuteletben a toumlbb igazsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet feacutekezze meg a bűnt eacutes az erőszakot s toumlrekedjen a beacutekeacutetlenseacuteg kivaacuteltoacute okainak elhaacuteriacutetaacutesaacutera Tehaacutet a hiacutevő ember nem ragadhat le egy eszmeacutenyi e vilaacutegi beacuteke magasztalaacutesaacuteban vagy az bdquouacutegyis minden mindegyrdquo pesszi-mista vilaacutegszemleacuteletben Fontos a kettőt egyszerre laacutetni a beacuteke illetve beacutekesseacuteg e vilaacutegi realizmusaacutenak perspektiacutevaacutejaacutet valamint a gonoszsaacuteg eacutes a bűn megfeacutekezeacuteseacutenek koumltelezettseacute-geacutet Az igazsaacutegos haacuteboruacute illetve igazsaacutegos beacuteke koncepcioacuteja ez utoacutebbi alapjaacuten elsősorban Augustinusnak koumlszoumlnhetően alakult ki eacutes honosodott meg a nyugati keresztyeacutenseacuteg koumlreacuteben (Hertz 1968) (Steinweg 1980)

A keresztyeacuten hozzaacuteaacutellaacutes a beacuteke keacuterdeacuteseacutehez nem redukaacutelhatoacute le csupaacuten a hegyi beszeacuted intelmeire nevezetesen a felebaraacutet eacutes az ellenseacuteg szereteteacutere tovaacutebbaacute az erőszak keruumlleacuteseacutere

PB


Nyilvaacuten ez a megkoumlzeliacuteteacutes elengedhetetlen de oumlnmagaacuteban csak eacuterzuumlleti etikaacutehoz vezet amely nem szaacutemol a doumlnteacutesek vagy mulasztaacutesok koumlvetkezmeacutenyeivel A keresztyeacuten aacutellaacutespont maacutesik pilleacutere a teremteacuteshit az a remeacutenyseacuteg hogy Isten folyamatos teremtő munkaacuteja azaz gondviseleacutese (conservatio mundi) nem neacutelkuumlloumlzi az ember felelősseacutegteljes koumlzreműkoumldeacuteseacutet a megőrzeacutes munkaacutejaacuteban ezeacutert az erkoumllcsileg legitim ugyanakkor erkoumllcsileg is kontrollaacutelt erőszak-alkalmazaacutesnak helye lehet a rend eacutes a beacuteke (nyilvaacuten a foumlldi beacuteke a pax terrena) megőrzeacuteseacuteben

Ennek eacutertelmeacuteben az utoacutebbi eacutevtizedek beacutekeacutevel foglakozoacute egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesai is keacutenytelenek elismerni hogy adott esetben az erőszak beveteacutese a beacuteke megőrzeacuteseacutehez illetve a konfliktus tovaacutebbi eszkalaacuteloacutedaacutesaacutenak megelőzeacuteseacutehez elengedhetetlen Ez gyakorlatilag azt jelenti hogy az igazsaacutegos haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute klasszikus elmeacutelet elemei visszaveacuteteleződnek meacuteghozzaacute a bdquoigazolt haacuteboruacuterdquo vagy bdquojogrendet fenntartoacute erőszakrdquo alkalmazaacutesaacutenak fogal-mai alatt (EKD 2007 66) Az ilyen szuumlkseacuteges esetekben viszont ugyanazokat a keacuterdeacute-seket kell feltenni mint eredetileg az igazsaacutegos haacuteboruacute kapcsaacuten megvan-e a kellő indok a fegyveres beavatkozaacutesra Akik az erőszak alkalmazaacutesaacutehoz folyamodnak biacuternak-e kellő legitimaacutecioacuteval Van-e konkreacutet ceacutelja a beavatkozaacutesnak Eacuterveacutenyesuumll-e az araacutenyossaacuteg elve Szaacutemiacutethatnak-e kiacutemeacuteletre azok akik a konfliktusban veacutetlenek A haacuteboruacutehoz valoacute jog (ius ad bellum) eacutes a haacuteboruacuteban eacuterveacutenyes jog (ius in bello) kriteacuteriumai viszont eredetileg nem a haacuteboruacutera valoacute felhatalmazaacutest szolgaacuteltaacutek hanem az erőszaktoacutel valoacute tartoacutezkodaacutest a meacuter-teacutekletesseacuteget visszafogottsaacutegot veacutegső soron a konfliktusok haacuteboruacute neacutelkuumlli megoldaacutesaacutet eacutes a jogrend helyreaacutelliacutetaacutesaacutet voltak hivatottak szolgaacutelni Viszont ezek az aacutellaacutesfoglalaacutesok nem hangsuacutelyozzaacutek kellőkeacuteppen az aacutellamok koumlzoumltti illetve aacutellamok feletti nemzetkoumlzi inteacutezmeacute-nyek ilyen iraacutenyuacute jogosultsaacutegaacutet mint ahogy azt a koumlruumllmeacutenyt sem hogy az erőszak-mono-poacutelium alkalmazaacutesa nemcsak a jog eacutes beacuteke fenntartaacutesaacutera hanem annak helyreaacutelliacutetaacutesaacutera is iraacutenyulhat (Koumlrtner 2012 216) (Huber 2013 234minus236)

Aacuteltalaacuteban megfigyelhető hogy az egyhaacutezi aacutellaacutespontok keacutet szempont koumlruumll kristaacutelyosod-nak ki (a) mindenfeacutele katonai intervencioacute teljes elutasiacutetaacutesa valamint (b) a szigoruacute felteacutetelek mellett megengedett illetve szuumlkseacutegesnek tartott beavatkozaacutesok elfogadaacutesa koumlruumll Az első eseteacuten a hivatkozaacutesi alap ndash a bibliai helyekre valoacute utalaacuteson tuacutel minus az hogy az aacutellamok feletti szervezetek moumlgoumltt szinteacuten katonailag eacutes gazdasaacutegilag erős nemzetaacutellamok aacutellnak amelyek oumlnmagukban keacuteptelennek lenneacutenek akcioacutekat veacutegrehajtani de maguknak a szervezeteknek (ENSZ NATO UNHCR5 UNICEF EBESZ stb) illetve azok regionaacutelis egyseacutegeinek le-gitimaacutecioacuteja nemzetkoumlzi jogi szempontboacutel is bizonytalan kompetenciaacuteik időnkeacutent koumlruumll-hataacuterolatlan iacutegy nem garantaacutelhatoacute hogy nem lapulnak-e az aacutellamok gazdasaacutegi vagy terri-toriaacutelis eacuterdekei a veacutedelem a taacutemadaacutes kiveacutedeacuteseacutenek vagy peacuteldaacuteul a nemzetkoumlzi terrorizmus lekuumlzdeacuteseacutenek jelszavai alatt Ebből a felteacutetelezeacutesből kiindulva a beacutekefenntartoacute szolgaacutelatokat is elvetik A maacutesik aacutellaacutespont a szuumlkseacutegaacutellapotra hivatkozva ndash egy fajta felelősseacutegetikai meg-gondolaacutesboacutel ndash nagyon szabaacutelyozott moacutedon valamint felteacutetelesen megengedhetőnek tartja a katonai intervencioacutekat eacutes eacuteppen a megvaacuteltozott keretfelteacutetelek miatt tovaacutebbi keacuterdeacutesek suumlrgős tisztaacutezaacutesaacutet tartja elengedhetetlennek Ilyenek a nemzetkoumlzi jog eacutes nemzetkoumlzi koumlzjog tovaacutebbfejleszteacutese az erőszak-monopoacutelium eacutes a hatalmi aacutegak demokratikus elvaacutelasztaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa a biztonsaacutegpolitika illetve a beacuteke-erőfesziacuteteacutesek etikai szempontjainak tisztaacutezaacutesa a vallaacutesok beacutekeacuteről szoacuteloacute taniacutetaacutesaacutenak megismereacutese az erőszak valamint a bűn keacuterdeacuteseacutenek

5 UNHCR ndash United Nations High Commissioner for Refugees Egyesuumllt Nemzetek Menekuumlltuumlgyi Főbiztosa

PB


tisztaacutezaacutesa a vilaacutegbeacuteke tovaacutebbaacute az Isten orszaacutegaacutenak valoacutesaacutega koumlzoumltti eszkatologikus kuuml-loumlnbseacutegteacutetel tudatosiacutetaacutesa s ezek konzekvenciaacuteinak tovaacutebbgondolaacutesa6

A keresztyeacuten aacutellaacutespont eacutes az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok kialakiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenyei

A ciacutemben feltett keacuterdeacutes iacutegy szoacutelt meddig mehet el az egyhaacutez Vagyis mi a felteacutetele annak hogy a keresztyeacuten egyhaacutez olyan etikai keacuterdeacutesek kapcsaacuten mint peacuteldaacuteul a haacuteboruacute eacutes beacuteke egyreacuteszt sajaacutet kuumlldeteacuteseacutenek valamint teoloacutegiai alapjainak megfelelő maacutesreacuteszt a szakpolitika vagy a hadtudomaacuteny szaacutemaacutera is eacuterthető tovaacutebbaacute eacuterteacutekelhető relevaacutens veacutelemeacutenyt fogalmaz-zon meg A keacuterdeacutes moumlgoumltt tetten eacuterhető annak a koumlruumllmeacutenynek az ismerete hogy az egyhaacutez nyilvaacutenos megszoacutelalaacutesait eacutes koumlzeacuteleti keacuterdeacutesekben valoacute megnyilvaacutenulaacutesaacutet gyakran eacutertetlenseacuteg kiacuteseacuteri s bdquoaz egyhaacutez ne politizaacuteljonrdquo primitiacutev jelszavaacuteval sokan sziacutevesen kiutalnaacutenak egy helyet vagy inkaacutebb sarkot vagy szerepet az egyhaacuteznak ami alapjaacuten meacuteg neacutemi leacutetjogosult-saacutega lehetne a modern taacutersadalomban (peacuteldaacuteul szociaacutelis segiacutetseacutegnyuacutejtaacutesban vigasztalaacutesban stb) Viszont egyhaacutezi emberek valamint teoloacutegusok szaacutemaacutera egyeacutertelmű hogy a koumlzeacutelet eacutes a politika keacuterdeacuteseiben az egyhaacuteznak ndash termeacuteszeteacuteből fakadoacutean ndash van mondanivaloacuteja s ezt oumlrvendetes moacutedon a taacutersadalom szereplői is vaacuterjaacutek Az egyhaacutez puszta leacutete a vilaacuteg-ban politikum mert a fennaacutelloacute renddel moralitaacutessal vagy trenddel szemben alternatiacutevaacutet kiacutenaacutel eacutes egyuacutettal az ember e vilaacutegi boldogulaacutesaacutet eacutes joacuteleacuteteacutet kiacutevaacutenja előmozdiacutetani Uacutejabban a politikai filozoacutefia is elismeri hogy a vallaacutes illetve a vallaacutesok valoacutesaacutegeacutertelmezeacutese nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll a taacutersadalmi egyuumltteacuteleacutes szaacutemaacutera (Habermas 2005) (Mendieta VanAntwerpen 2011) Egy teljesen apolitikus magatartaacutesnak is politikai koumlvetkezmeacutenye lenne az eacuteppen fennaacutelloacute rend kritikaacutetlan elfogadaacutesa

A keacuterdeacutes szaacutemunkra sokkal inkaacutebb iacutegy hangzik milyen legyen az egyhaacutez aacutellaacutespontja illetve aacutellaacutesfoglalaacutesa Mi lehet az a moacutedszer amellyel az egyhaacutez illetve a keresztyeacuten ember eacutes a teoloacutegus kialakiacutethatja erkoumllcsi aacutellaacutespontjaacutet sajaacutet koraacutenak moraacutelis keacuterdeacuteseiben Hogyan hidalhatoacute aacutet a szakadeacutek a ma eacutes az akkor a jelenkor kihiacutevaacutesai tovaacutebbaacute a bibliai erkoumllcsi nor-maacutek vilaacutega koumlzoumltt Ehhez a reformaacutetori teoloacutegia koumlzelebbről Kaacutelvin taacutersadalmi jogi eacutes gaz-dasaacutegi keacuterdeacutesekben kifejtett aacutellaacutespontjaacutenak munkamoacutedszere valamint az utoacutebbi eacutevtizedek protestaacutens etikai koncepcioacutei koumlzelebbről moacutedszertani megoldaacutesai figyelmet eacuterdemelnek Tekintettel arra hogy az erkoumllcsi iacuteteacuteletalkotaacutes moacutedszertani keacuterdeacutesei a magyar protestaacutens etikai szakirodalomban is szerepelnek iacutegy a legszuumlkseacutegesebb informaacutecioacutekra szoriacutetkozunk7

Az isteni kijelenteacutes ismerete eacutes a kontextus elemzeacutese

Kaacutelvin sajaacutet koraacutenak taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi kihiacutevaacutesainak kezeleacuteseacutere keacutet szempontot elen-gedhetetlennek tartott a bibliai kijelenteacutes mineacutel alaposabb megismereacuteseacutet eacutes feltaacuteraacutesaacutet vala-mint az adott kor taacutersadalmi-gazdasaacutegi-politikai valoacutesaacutegaacutenak elemzeacuteseacutet A kettő egymaacutesra vonatkoztataacutesa aacuteltal kiacutevaacutenta meghataacuterozni az adott helyzetben adekvaacutet erkoumllcsi cselekveacutes

6 Bővebben laacutesd Koumlrtner (2012 223‒231) 7 Bővebben laacutesd Fazakas (2009 112‒116) (2017b 35‒46)

PB


kriteacuteriumaacutet Neki ehhez nyilvaacuten megvolt a szakmai eszkoumlztaacutera (humanista műveltseacutege filo-loacutegiai ismeretei jogi keacutepzettseacutege stb) Ma maacuter szaacutemos egyhaacutezban hasonloacute moacutedszerrel kiacutevaacuten a protestantizmus veacutelemeacutenyt formaacutelni taacutersadalmi keacuterdeacutesekről ez a beacuteke keacuterdeacuteseacutet tematizaacuteloacute egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesokban is tetten eacuterhető Aacuteltalaacuteban keacutet kriteacuterium meacuterlegeleacutese alapjaacuten eacuter-teacutekelhető a taacutersadalompolitikai keacuterdeacutesekre vonatkozoacute egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesok relevanciaacuteja Ezek az iacuteraacutesszerűseacuteg eacutes a taacutergyszerűseacuteg Az első jelenti a bibliai kijelenteacuteshez eacutes az egyhaacutez-nak a sajaacutet kuumlldeteacuteseacutehez valoacute hűseacutegeacutet azt hogy az egyhaacutezi aacutellaacutesfoglalaacutesokban eacutes veacutelemeacuteny-formaacutelaacutesban a keresztyeacuten hit igazsaacutegai eacutes tartalma jussanak kifejezeacutesre A maacutesodik olyan szakmai taacutejeacutekozottsaacutegot adott keacuterdeacuteseknek megfelelő taacutergyi ismeretet feleacutetelez amelynek hiaacutenyaacuteban nehezen lehet elkeacutepzelni hogy az egyhaacutez etikai eacutes taacutersadalompolitikai keacuterdeacute-sekben kompetens moacutedon nyilatkozzon (EKD 1970 43‒76) E felteacutetelek teljesuumlleacutese neacutelkuumll az egyhaacutez minden megnyilvaacutenulaacutesa eacuterdemben suacutelytalannaacute vaacutelik s a modern taacutersadalomban olyan jelenteacutektelen inteacutezmeacutennyeacute lesz amelynek maacuter csak annyi szerepet szaacutennak hogy a ha-gyomaacutenyt aacutepolja s reacuteszt vegyen a szociaacutelis probleacutemaacutek enyhiacuteteacuteseacuteben8

Paacuterbeszeacuted a teoloacutegia eacutes a nem teoloacutegiai tudomaacutenyok koumlzoumltt

Etikai veacutelemeacutenyformaacutelaacutes eacutes eacuterteacutekkoumlzvetiacuteteacutes tereacuten tehaacutet elengedhetetlen a paacuterbeszeacuted a teo-loacutegia illetve a nem teoloacutegiai tudomaacutenyok koumlzoumltt a gazdasaacuteg a jog a hadtudomaacuteny a pszi-choloacutegia a szocioloacutegia eacutes a szociaacutelpszicholoacutegia probleacutemakoumlreinek megismereacutese elemzeacutese reflektaacutelaacutesa neacutelkuumll nincsenek relevaacutens etikai vaacutelaszok E paacuterbeszeacuted neacutelkuumll marad a bibliai ideacutezetek egyes eacutelethelyzetekre valoacute oraacutekulumszerű raacuteolvasaacutesa valamint a vak keacuterdeacuteseket nem tűrő engedelmesseacuteg megkoumlveteleacutese valamely objektiacutev igazsaacuteg neveacuteben vagy pedig a szűkebb szakmai vagy gazdasaacutegi politikai eacutes egyhaacutezpolitikai eacuterdekek oumlntoumlrveacutenyű eacuterdek-eacuterveacutenyesiacuteteacutese kuumlloumlnoumlsebb taacutersadalmi eacutes moraacutelis kritika illetve kontroll neacutelkuumll

Az eddigiek alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy az egyhaacutez eacutes a keresztyeacuten ember nem vonulhat vissza a privaacutet vallaacutesossaacuteg meghitt falai koumlzeacute Maacuter maga Luther eacutes Kaacutelvin is gyakran volt keacutenytelen nyilatkozni koruk gazdasaacutegi vagy politikai keacuterdeacuteseiben De az egyhaacutez eacutes az aacutellam a vallaacutesos eacutes a politikai vezeteacutes kompetenciaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacutese mellett nem hagyott keacutetseacuteget afelől hogy mindkeacutet szfeacutera Isten uralma alaacute tartozik tovaacutebbaacute nincs hiteles keresz-tyeacuten egzisztencia politikai relevancia neacutelkuumll Az olyan hit amely eacuterzeacuteketlenseacuteget mutatna a maacutesik ember nyomoruacutesaacutega szenvedeacutese egzisztenciaacutelis probleacutemaacutei iraacutent illetve kiteacuter sajaacutet doumlnteacuteseinek mulasztaacutesainak koumlvetkezmeacutenyei elől valamint a maacutesik embereacutert valoacute eacutes a vilaacuteg struktuacuteraacutei iraacutenti felelősseacuteg elől illuzoacuterikus hit lenne (oacutepium a neacutep szaacutemaacutera)

A bdquolelkirdquo eacutes bdquovilaacutegirdquo kompetenciaacutek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek keacuteszseacutege

A reformaacutetori oumlroumlkseacuteg helyes aacutepolaacutesa ndash jelen esetben ndash azt jelenti hogy keressuumlk azokat az impulzusokat amelyek a reformaacutetorok felismereacuteseiből fakadoacutean de a jelen helyzet-ben az e vilaacutegi beacuteke eacuterdekeacuteben meghozott erőfesziacuteteacutesek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben eredmeacutenyezhetnek relevaacutens felismereacuteseket eacutes erkoumllcsi doumlnteacuteseket Nem Luther vagy Kaacutelvin megaacutellapiacutetaacutesainak

8 Bővebben laacutesd Honecker (1984) eacutes EKD (2008 25)

PB


sajaacutet kontextusukboacutel valoacute kiemeleacutese eacutes a mai helyzetre valoacute adaptaacutelaacutesa lehet itt a legitim ceacutel hanem a megkuumlloumlnboumlzteteacutes keacuteszseacutegeacutenek begyakorlaacutesa tovaacutebbaacute a keacuterdeacutesek taacutergyilagos szemleacuteleacutese adott helyzetben mai szituaacutecioacutekban A bdquolelkirdquo eacutes a bdquovilaacutegirdquo dolgok illetve a lelki valamint a vilaacutegi kormaacutenyzaacutes reformaacutetori megkuumlloumlnboumlzteteacutese teacutemaacutenk tekinteteacuteben peacuteldaacuteul abban segiacutethet hogy egyreacuteszt keacutepesek legyuumlnk nemet mondani a vallaacutesi fundamentalizmus toumlrekveacuteseacutere amely uacutegy kiacutevaacutenja vallaacutesi felismereacuteseiből koumlvetkeztetett normaacuteit raacuteerőltetni az emberi egyuumltteacuteleacutes rendjeacutere hogy nincs tekintettel a demokratikus folyamatokra a veacutele-meacutenyek toumlbbfeacuteleseacutegeacutere eacutes a konszenzuskereseacutes lehetőseacutegeire A vallaacutesi fundamentalizmus leeacuterteacutekeli a racionaacutelis eacutertelmet a politika oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes azokat az erőfesziacuteteacuteseket amelyek megproacutebaacutelnak beacutekeacutet beacutekesseacuteget valamint egyeteacuterteacutest teremteni a kuumlloumlnboumlző neacutezetek il-letve eacuterdekek koumlzoumltt Maacutesreacuteszt viszont a lelki eacutes vilaacutegi kompetenciaacutek megkuumlloumlnboumlzteteacutese kritikaacuteval viszonyul az uacutegynevezett politikai technokratizmus iraacutent (Scheliha 2015 256) amely minden politikai eacutes eacutertelemszerűen katonai megoldaacutest keacutenyszerhelyzetnek tuumlntet fel az alternatiacutevaacutekroacutel nem kiacutevaacuten tudomaacutest venni eacutes tagadja a vallaacutesi-erkoumllcsi valoacutesaacutegeacutertelmezeacutes jelentőseacutegeacutet a taacutersadalmi egyuumltteacuteleacutes szaacutemaacutera Ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel segiacutet megkuumlloumlnboumlztetni eacutes helyes oumlsszefuumlggeacutesbe aacutelliacutetani a vallaacutesos motivaacutecioacutet illetve az eacuterdemi szakmai-politikai-eacuterveket valamint egyaraacutent kritikai megvilaacutegiacutetaacutesba helyezi a politikai eacutes a fundamentalista vallaacutesi uumldviacutegeacutereteket Nem utolsoacutesorban a bdquolelkirdquo eacutes a bdquovilaacutegirdquo megkuumlloumlnboumlzteteacutese ndash az előb-bieken tuacutel ndash lehetőveacute teszi hogy az ember minden etika keacuterdeacuteseacutet a legfőbb joacute uumlgyeacutet a taacutergyszerűseacuteg szintjeacuten eacutes ne az ideoloacutegiaacutek koumldeacuteben keresse Ezaacuteltal vaacutelhatnak a hitbeli meglaacutetaacutesok valoacuteban bdquopolitikakeacutepesseacuterdquo

Koumlvetkezteteacutes oumlsszegzeacutes

A fentiek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben a feladat tehaacutet nem maacutes mint a beacuteke fogalmaacutenak koraacutebbi stati-kus eacutertelmezeacutese helyett keresni annak dinamikus eacutertelmeacutet A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlve-tően a beacutekeacuteről valoacute gondolkodaacutest s ezzel egyuumltt a politikai retorikaacutet eacutes a koumlzgondolkodaacutest egyfajta negatiacutev definiacutecioacute hataacuterozta meg eszerint a beacuteke a haacuteboruacutetoacutel valoacute mentesseacuteget az atomhaacuteboruacute fenyegetettseacutegeacutetől valoacute megszabadulaacutest jelentette Pozitiacutev megkoumlzeliacuteteacutesben viszont beacuteke alatt kell eacutertenuumlnk az igazsaacutegossaacuteg a szabadsaacuteg a szolidaritaacutes eacuterveacutenyesuumlleacuteseacute-nek lehetőseacutegeacutet eacutes aacutellapotaacutet amely ugyanakkor raacute van utalva egyfajta dinamizmusra a toumlbb igazsaacutegossaacuteg szabadsaacuteg eacutes szolidaritaacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek folyamataacutera Iacutegy a beacuteke olyan folyamatot jelenthet amelyben mindig van fejlődeacutesi potenciaacutel egy adott politikai koumlzoumlsseacuteg jogrendjeacutenek fejleszteacutese az oumlnoumls eacuterdekeacuterveacutenyesiacuteteacutes tereacuten tanuacutesiacutetott meacuterteacutekletesseacuteg vissza-fogottsaacuteg vagy a nagyobb gazdasaacutegi profitroacutel valoacute lemondaacutes tekinteteacuteben

Ugyanakkor akik az igazsaacutegos haacuteboruacute elmeacuteleteacutenek fenntarthatoacutesaacutegaacutet szkepszissel szemleacutelik s azt egyeduumll a hadviseleacutes megvaacuteltozott formaacuteinak szemuumlvegeacuten keresztuumll neacutezik megfeledkeznek arroacutel hogy az igazsaacutegos haacuteboruacute elmeacutelete eacutes a reformaacutetori felismereacutesek ezt a taniacutetaacutest soha nem a haacuteboruacute igazolaacutesaacutera alkalmaztaacutek Nem a haacuteboruacute mint oumlnceacuteluacute inteacutezmeacuteny volt szaacutemukra a fő szempont hanem a beacuteke eleacutereacutese az erőszak megfeacutekezeacutese az eacutelet vala-mint az eacuterteacutekek veacutedelme Tehaacutet az igazsaacutegos beacuteke igeacutenye ma sem neacutelkuumlloumlzheti az igazsaacutegos haacuteboruacute elmeacuteleteacutenek bizonyos elemeit ott ahol minden előzetes prevencioacute eacutes taacutergyalaacutes konfliktuskezeleacutes eacutes paacuterbeszeacuted csődoumlt mond s ndash mint veacutegső eszkoumlzt ndash alkalmazni kell az aacutellam illetve az aacutellamok feletti szervek erőszak-monopoacuteliumaacutenak beveteacuteseacutet De ezt csak

PB


akkor teheti e hataacuteresetben az aacutellam az egyhaacutez a politika eacutes a fegyveres erők ha tudatosiacutetja ennek az eszkoumlznek az alkalmazaacutesa az eacutelet- eacutes istenellenes dolgok kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik azaz bűnnek minősuumll amelyre nem az igazolaacutes hanem a belaacutetaacutes a joacutevaacuteteacutetel eacutes a megbeacutekeacute-leacutes nyuacutejthat valamilyen megoldaacutest


Bajusz F (1989) A Keresztyeacuten Beacutekekonferencia Budapest A Budapest Reformaacutetus Teoloacutegiai Akadeacutemia Kurzustaacutera

Balogh L L (2011) Aacutellam eacutes erőszak Politikatudomaacutenyi Szemle 1 192minus132Bullinger H (1984) Die Reformationsgeschichte Bd 3 (Unveraumlnderte Nachdruck der Ausg

Frauenfeld 1840) Zuumlrich Nova BuchhandlungCampi E (2004) Bullingers Rechts- und Staatsdenken Evangelische Theologie Anz 2 116‒126DBK (2000) Gerechter Friede 27 September 2000 Bonn Sekretariat der Deutschen

BischofskonferenzDingel I (Hrsg) (2014) Gute Ordnung Ordnungsmodelle und Ordnungsvorstellungen in der

Reformationszeit Leipzig Evangelische VerlagsanstaltEKD (1970) Aufgaben und Grenzen kirchlicher Aumluszligerungen zu gesellschaftliche Fragen In Die

Denkschriften der Evangelischen Kirche in Deutschland Guumltersloh Kirchenkanzlei der Evangelische Kirche in Deutschland

EKD (1981) Frieden wahren foumlrdern und erneuern eine Denkschrift der Evangelischen Kirche in Deutschland Guumltersloh Guumltersloher Verlagshaus Mohn

EKD (1993) Schritte auf dem Weg des Friedens Orientierungspunkte fuumlr Friedensethik und Friedenspolitik ein Beitrag des Rates der Evangelischen Kirche in Deutschland Hannover Kirchenamt der Evangelischen Kirche in Deutschland

EKD (2007) Aus Gottes Frieden leben ndash fuumlr gerechten Frieden sorgen Eine Denkschrift des Rates der Evangelischen Kirche in Deutschland Guumltersloh Guumltersloher Verlagshaus

EKD (2008) Das rechte Wort zur rechten Zeit Eine Denkschrift des Rates der Evangelischen Kirche in Deutschland zum Oumlffentlichkeitsauftrag der Kirche Guumltersloh Guumltersloher Verlagshaus

Fazakas S (2009) Kaacutelvin szociaacuteletikaacuteja In Fazakas S (szerk) (2009) Kaacutelvin időszerűseacutege Tanulmaacutenyok Kaacutelvin Jaacutenos teoloacutegiaacutejaacutenak maradandoacute eacuterteacutekeacuteről eacutes magyarorszaacutegi hataacutesaacuteroacutel Budapest Kaacutelvin Kiadoacute 104minus139

Fazakas S (2017a) 20 eacuteves a Debreceni Nyilatkozat Mieacutert aktuaacutelis ma is a Reformaacutetus Vilaacutegszoumlvetseacuteg 23 Vilaacutegszoumlvetseacutegeacutenek zaacuteroacute dokumentuma Igazsaacuteg eacutes Eacutelet 3 sz 559‒564

Fazakas S (2017b) A protestaacutens etika feladata alapjai hagyomaacutenyai eacutes az erkoumllcsi meggyőződeacutes kialakiacutetaacutesa In Fazakas S (szerk) (2017) A protestaacutens etika keacutezikoumlnyve Budapest Kaacutelvin Kiadoacute ndash Luther Kiadoacute 13‒50

Habermas J (2005) Religion in der Oumlffentlichkeit Kognitive Voraussetzungen fuumlr den bdquooumlffentlichen Vernunftgebrauchrdquo religioumlser und saumlkularer Buumlrger In Habermas J Zwischen Naturalismus und Religion Frankfurt am Main Suhrkamp 119‒154

Hertz A (1968) Von der Theorie des bdquoGerechten Kriegesldquo zu einer Theologie des Friedens ein Beitrag zur Entwicklung des moralischen Bewuszligtseins im 20 Jahrhundert Vortrag gehalten am 18 4 1968 (Wilhelmshavener Vortraumlge 38) Wilhelmshaven Universitaumltsgesellschaft

PB


Honecker M (1984) Sind Denkschriften bdquokirchliche Lehreldquo Zeitschrift fuumlr Theologie und Kirche 81 Heft 2 241‒263

Huber W (2013) Ethik Die Grundfragen unseres Lebens von der Geburt bis zum Tod Muumlnchen C H Beck

Kaacutelvin J (2017) Institutio A keresztyeacuten vallaacutes rendszere II koumltet Budapest Kaacutelvin KiadoacuteKaufmann Th (2009) Geschichte der Reformation Frankfurt am Main Leipzig Verlag der

WeltreligionenKEK (1989) Frieden In Gerechtigkeit Konferenz Europaumlischer KirchenRat der Bischofskonferenzen

Europas Europaumlische Oumlkumenische Versammlung 15minus21 Mai 1989 Basel (Schlussdokument) wwwunifrchisoassetsfilesBasel_Dokumentpdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 18)

Kiss P (2014) A NATO hadsziacutenteacuteri nukleaacuteris fegyverei eacutes azok hataacutesa az euroacutepai biztonsaacutegra Hadtudomaacuteny 3‒4 sz 46‒62

Koumlrtner U H J (2012) Evangelische Sozialethik Grundlagen und Themenfelder (UTB 2107) 3 Aufl Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht

Luther M (1523) Von weltlicher Obrigkeit wie weit man ihr Gehorsam schuldig sei In Luther M (1900) Werke Bd 11 (Kritische Gesamtausgabe) Weimar Hermann Boumlhlaus Nachfolger 246‒280

Maacutesodik Helveacutet Hitvallaacutes (2017) (Buzogaacuteny D ford) Budapest Kaacutelvin KiadoacuteMendieta E ndash VanAntwerpen J (eds) (2011) The Power of Religion in the Public Sphere New York

Columbia University PressOpočensky M (ed) (1997) Debrecen 1997 Proceedings of the 23rd General Council of the World

Alliance of Reformed Churches Geneva WARCPosener A (2010) Bischoumlfin Kaumlszligmann veraumlrgert die Politik Die Welt (online) 02 01 2010 www

weltdepolitikdeutschlandarticle5703909Bischoefin-Kaessmann-veraergert-die-Politikhtml (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 19)

Reformaacutetus Vilaacutegszoumlvetseacuteg 23 Nagygyűleacutese Debrecen 1997 augusztus 7‒19 Theologiai Szemle 1997 6 sz 355‒373

Roer I (1974) Christian Peace Conference a place of ecumenical peace work Development structure organs tasks activity data Prague Information Department CPC

Scheliha A von (2015) Religion als Sachpolitik ndash Zur gegenwaumlrtigen Bedeutung von Martin Luthers Unterscheidung von geistlichem und weltlichem Regiment Gottes In Leonhardt R ndash Scheliha A von (Hrsg) Hier stehe ich ich kann nicht anders Zum Martin Luthers Staatsverstaumlndnis Baden-Baden Nomos 243‒258

Steinweg R (1980) Der gerechte Krieg Christentum Islam Marxismus Friedensanalysen Frankfurt am Main Suhrkamp

Stuumlmke V (2015) Frieden Recht Ordnung ndash Luthers Impulse fuumlr ein gegenwaumlrtiges Staatsverstaumlndnis In Leonhardt R minus Scheliha A von (Hrsg) Hier stehe ich ich kann nicht anders Zum Martin Luthers Staatsverstaumlndnis Baden-Baden Nomos 215‒241

Toacuteth K (1990) A vaacuteltozaacutesok okairoacutel eacutes koumlvetkezmeacutenyeiről In Toacuteth K (2001) A muacuteltban a joumlvőeacutert Vaacutelogataacutes az 1985minus2000 koumlzoumltti igehirdeteacutesekből cikkekből eacutes előadaacutesokboacutel Budapest Oumlkumenikus Tanulmaacutenyi Koumlzpont 321‒331

Troeltsch E (1912) Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen (Gesammelte Schriften Bd 1) Tuumlbingen Mohr

Wall H de (Hrsg) (2014) Reformierte Staatslehre in der Fruumlhen Neuzeit (Historische Forschungen 102) Berlin Duncker amp Humblot


A civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes feleacuterteacutekelődeacutese a beacutekefenntartaacutes soraacuten Bosznia-Hercegovinaacuteban

1995‒2000 koumlzoumltt1

1995 akkor is viacutezvaacutelasztoacute a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes (CIMIC)2 toumlrteacuteneteacuteben ha koraacutebban is tisztaacuteban voltunk a civil koumlrnyezet katonai műveletekre gyakorolt hataacutesaacuteval Az IFOR3-műveletek megkezdeacuteseacutevel azonban Bosznia-Hercegovinaacuteban olyan uacutej helyzet aacutellt elő amely sokkal fontosabbaacute ndash azt is mondhatnaacutenk a siker felteacuteteleacuteveacute ndash tette ezt a teruumlletet

Kulcsszavak IFOR civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes Bosznia-Hercegovina beacutekefenntartoacute műveletek

Appreciation of the CivilndashMilitary Cooperation in the Course of Peacekeeping in Bosnia and Herzegovina

between 1995ndash2000

Having a general knowledge about the impact of civilian environments on military operations 1995 is still a watershed in the history of civilndashmilitary cooperation (CIMIC) A new situation emerged with the launch of IFOR operations in Bosnia and Herzegovina which made this area more important ndash we could also say the condition of success

Keywords IFOR civilndashmilitary cooperation Bosnia and Herzegovina peacekeeping operations

A hadtudomaacutenyok MTA-doktora (DSc) egyetemi tanaacuter NKE e-mail padanyijozsefuni-nkehu ORCID ID 0000-0001-6665-8444

1 A tanulmaacuteny a KOumlFOP 212‒VEKOP‒15‒2016‒00001 azonosiacutetoacuteszaacutemuacute bdquoA joacute kormaacutenyzaacutest megalapozoacute koumlzszolgaacutelat-fejleszteacutesrdquo elnevezeacutesű kiemelt projekt kereteacuteben a Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem felkeacutereacuteseacutere keacuteszuumllt

2 CIMIC ndash CivilndashMiltary Cooperation civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes3 IFOR ndash Implementation Force A daytoni megaacutellapodaacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutet segiacuteteni hivatott NATO-vezeteacutesű

nemzetkoumlzi katonai kontingens 1995-ben kezdte meg munkaacutejaacutet a Balkaacutenon 36 orszaacuteg 60 ezer katonaacutejaacutenak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel Feladatait egyeacuteves sikeres munka utaacuten az SFOR (Stabilization Force) vette aacutet

PB


A beacutekefenntartoacute műveletek soraacuten ndash a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett haacuteboruacutes katonai műveletek ceacuteljaacuteval ellenteacutetben ndash nem az ellenseacuteg megsemmisiacuteteacutese hanem a biztonsaacutegos koumlrnyezet megteremteacutese az elsődleges ceacutelja a katonai erőnek Ehhez rendelkezeacutesre aacutell ugyan a teljes katonai erő de nem az erőszak alkalmazaacutesa hanem a taacutergyalaacutes az egyuumltt-műkoumldeacutes a kompromisszum kereseacutese a leghateacutekonyabb eszkoumlz Azaz a katonai vezető a parancsnok uacutej kihiacutevaacutes eleacute neacutez mert baacuter vannak eszkoumlzei hogy ceacuteljaacutet minden moacutedon eleacuterje de azokat nem vagy csak korlaacutetozottan vetheti be Az IFOR-műveletek bizonyiacutetottaacutek hogy a parancsnok akarataacutenak eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere uacutej addig nem proacutebaacutelt eszkoumlzoumlket kell hasznaacutelni Ennek okai a koumlvetkezők

bull A beacutekefenntartoacute műveletek ceacutelja a biztonsaacutegos koumlrnyezet megteremteacutese eacutes fenntar-taacutesa ahhoz hogy a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg ndash elsődlegesen az ENSZ ndash elveacutegezhesse feladataacutet azaz a katonai erő szerepe fontos eacutes meghataacuterozoacute de nem kizaacuteroacutelagos

bull A műveleteket kiacuteseacuterő fokozott figyelem megfontolt eacutes egyuumlttműkoumldeacutesen alapu-loacute vezetői attitűdoumlt kiacutevaacutent meacuteg akkor is ha ezt csak kompromisszumok uacutetjaacuten lehetett megvaloacutesiacutetani A fokozott figyelmet a sajtoacute a kuumlldő eacutes fogadoacute orszaacuteg koumlzveacutelemeacutenye a műveletekben reacuteszt vevő nemzetkoumlzi szervezetek nagy szaacutema a beacutekefenntartaacutesban reacuteszt vevő nemzetek katonaacuteinak elteacuterő felkeacuteszuumlltseacutege miatt is kiemelt eacuterzeacutekenyseacuteggel kellett kezelni

bull A beacutekefenntartoacute műveletek jellegeacuteből adoacutedoacutean megkeruumllhetetlen a helyi lakos-saacuteg a helyi vezetők a helyi szokaacutesok a helyi kulturaacutelis sajaacutetossaacutegok ismerete eacutes elfogadaacutesa

Elfogadva hogy az elteacuterő ceacutelok elteacuterő felkeacuteszuumlltseacuteget eacutes moacutedszereket kiacutevaacutennak a katonai vezetőtől azt is elfogadhatjuk hogy ehhez uacutejszerű megkoumlzeliacuteteacutesre is szuumlkseacuteg van Ennek megjeleneacutesi formaacuteja a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes rendszereacutenek szervezeti elmeacuteleti-gyakorlati rendjeacutenek kialakiacutetaacutesa Olyan szakma joumltt ekkor leacutetre amelynek koraacutebban csak neacutehaacuteny hadseregben volt meg a kultuacuteraacuteja Maacutera ez valamennyi NATO-tagorszaacutegban beeacutepuumllt a taacutemogataacutesok rendszereacutebe segiacutetve a katonai vezetőt abban hogy megalapozott doumlnteacuteseket hozzon

Leighton Smith admiraacutelis az IFOR-műveletek parancsnoka mondta 1995-ben bdquoKoraacutebban azt sem tudtuk mi az a CIMIC most meg leacutetezni sem tudunk neacutelkuumllerdquo (Williams 2005 103)

Mielőtt a CIMIC leacutenyegeacutevel foglalkoznaacutenk eacuterdemes aacutettekinteni a Balkaacutenon duacuteloacute haacuteboruacutet lezaacuteroacute daytoni megaacutellapodaacutes (a tovaacutebbiakban megaacutellapodaacutes) főbb pontjait hi-szen az adott kereteket a műveletnek A megaacutellapodaacutes kiemelkedően fontos esemeacuteny a Balkaacuten ndash eacutes a volt Jugoszlaacutevia ndash toumlrteacutenelmeacuteben A megaacutellapodaacutest ndash hosszuacute alkudozaacutes utaacuten ndash az Egyesuumllt Aacutellamok kormaacutenyaacutet keacutepviselő Richard Holbrooke koumlzvetiacuteteacuteseacutevel iacutertaacutek alaacute az ohioacutei Daytonban 1995 november 21-eacuten A dokumentumot szerb reacuteszről Slobodan Milošević bosnyaacutek reacuteszről Alija Izetbegović horvaacutet reacuteszről pedig Franjo Tuđman iacuterta alaacute A hivatalos alaacuteiacuteraacutesra december 14-eacuten keruumllt sor Paacuterizsban

A tizenegy cikkből eacutes tizenkeacutet melleacutekletből aacutelloacute megaacutellapodaacutes alapveteacutese az hogy Bosznia-Hercegovina eredeti hataacuterainak megtartaacutesaacuteval nemzetkoumlzi jogilag fennmarad de dupla foumlderatiacutev feleacutepiacuteteacutesű aacutellammaacute alakul Ez az oumlnmagaacuteban is foumlderatiacutev struktuacuteraacutejuacute

PB

A civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes feleacuterteacutekelődeacutese a beacutekefenntartaacutes soraacuten Bosznia-Hercegovinaacuteban 147

BosnyaacutekndashHorvaacutet Foumlderaacutecioacutet eacutes a Boszniai Szerb Koumlztaacutersasaacutegot4 foglalja magaacuteban Előbbi az aacutellamteruumllet 51-aacutera miacuteg utoacutebbi a teruumllet 49-aacutera terjed ki A keacutet entitaacutes hataacuteraacuten leacutevő ndash toumlrteacutenelme soraacuten mindig buumlszkeacuten hangoztatott toumlbbnemzeti ndash Szarajevoacute egyseacuteges marad reacutesze a foumlderaacutecioacutenak valamint az orszaacuteg fővaacuterosa Az egyezmeacuteny alapjaacuten szoumlvet-seacutegi szintű uumlgynek szaacutemiacutet a kuumllkereskedelem a kuumlluumlgy eacutes a honveacutedelem A megaacutellapodaacutes ezeken tuacutel lehetőveacute teszi a menekuumlltek szaacutemaacutera az eredeti lakhelyuumlkre valoacute visszateacutereacutest eacutes rendelkezik a polgaacuteri eacutes katonai nemzetkoumlzi jelenleacutetről A nemzetkoumlzi civil igazgataacutes vezető szerve a Beacutekeveacutegrehajtoacute Tanaacutecs amelynek feje az ENSZ szeacuteles koumlrű jogosiacutetvaacute-nyokkal rendelkező boszniai főmegbiacutezottja (Grolmusz sd) Azon lehet vitatkozni hogy milyen koumlvetkezmeacutenyei vannak a mai generaacutecioacutekra a megaacutellapodaacutesnak de az keacutetseacutegtelen hogy adott pillanatban ez volt az egyetlen reaacutelis lehetőseacuteg a veacuteres polgaacuterhaacuteboruacute lezaacuteraacutesaacutera

Adott volt tehaacutet egy polgaacuterhaacuteboruacute suacutejtotta orszaacuteg romokban heverő infrastruktuacutera 100 ezer halott eacutes toumlbb szaacutezezer menekuumllt emleacutekeacutevel Lelkileg suacutelyosan seacuteruumllt csalaacutedok nemzetiseacutegek koumlzoumltti meacutelyseacuteges gyűloumllet 1 millioacute akna eacutes fel nem robbant loumlvedeacutek műkoumldeacuteskeacuteptelen aacutellam fegyver- valamint kaacutebiacutetoacuteszer-csempeacuteszet prostituacutecioacute aacutellami szintre emelt korrupcioacute Ebbe a koumlzegbe eacuterkeztek a katonaacutek eacutes a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg keacutepviselői hogy normalizaacuteljaacutek a helyzetet tovaacutebbaacute demokratizaacuteljaacutek az orszaacutegot Egyes becsleacutesek szerint a normalizaacutelaacutes uumlgyeacuten toumlbb mint oumltszaacutez nemzetkoumlzi szervezet dolgozott eacutes egy reacuteszuumlk meacuteg ma is dolgozik

Hazaacutenk sem maradhatott ki a NATO-vezeteacutesű műveletből Ennek oka egyreacuteszt a mű-veleti teruumllethez valoacute foumlldrajzi koumlzelseacuteg maacutesreacuteszt az a felismereacutes volt hogy a NATO-tagsaacuteg előszobaacutejaacutet jelenti az IFOR-reacuteszveacutetel Hosszas parlamenti vita utaacuten Magyarorszaacuteg haacuterom teruumlleten vaacutellalt szerepet

bull A 1121995 (XII 2) OGY hataacuterozat a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek veacutegre-hajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute erők (IFOR) Magyarorszaacutegon toumlrteacutenő aacutetvonulaacutesaacuteroacutel eacutes aacutetmeneti aacutellomaacutesozaacutesaacuteroacutel azt mondja

bdquoAz Orszaacuteggyűleacutes a Magyar Koumlztaacutersasaacutegnak az Egyesuumllt Nemzetek Alapokmaacutenyaacuteboacutel fakadoacute koumltelezettseacutegeire valamint az Alkotmaacuteny 40C sect-aacutenak (1) bekezdeacuteseacutere tekintettel előzetes hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet adja ahhoz hogy a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutet szolgaacuteloacute megaacutellapodaacutes veacutegrehajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute IFOR erők egyseacutegei Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten aacutetvonulhassanak aacutet-menetileg aacutellomaacutesozhassanak ideeacutertve az aacutellomaacutesozaacutes ideje alatt az IFOR szervezetek felkeacutesziacuteteacuteseacutet valamint az IFOR teveacutekenyseacutegeacutehez szuumlkseacuteges vezeteacutesi eacutes logisztikai feladatok ellaacutetaacutesaacutet tovaacutebbaacute azt is hogy ennek ke-reteacuteben repuumllőgeacutepei az orszaacuteg leacutegtereacutet eacutes kijeloumllt repuumllőtereit igeacutenybe ve-hesseacutekrdquo [1121995 (XII 2) OGY hataacuterozat]

bull A 1141995 (XII 12) OGY hataacuterozat a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek veacutegre-hajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute erők (IFOR) koumlteleacutekeacuteben korlaacutetozott leacutetszaacutemuacute magyar műszaki kontingens reacuteszveacuteteleacuteről iacutegy fogalmaz

4 Republika Srpska

PB


bdquoAz Orszaacuteggyűleacutes tekintettel a Magyar Koumlztaacutersasaacutegnak az ENSZ Alapok-maacutenyaacuteboacutel fakadoacute koumltelezettseacutegeire figyelembe veacuteve a Bosznia-Hercegovina teruumlleteacuten eacutelő nemzetek koumlzoumls eacuterdekeit eacutes a Daytonban megkoumltoumltt megbeacutekeacuteleacutesi egyezmeacutenyt hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet adja ahhoz hogy az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecsa hataacuterozataacuteval leacutetrehozandoacute a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek veacutegre-hajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute erők (IFOR) kereteacuteben a Kormaacuteny korlaacutetozott leacutetszaacutemuacute (nem toumlbb mint 500 fő) magyar oumlnaacutelloacute műszaki alegyseacuteget kuumlldjoumln ki Az al-egyseacuteg a szuumlkseacuteges technikai eszkoumlzoumlkkel egyeacuteni (oumlnveacutedelmi) fegyverzettel felszereleacutessel ellaacutetva vegyen reacuteszt a nemzetkoumlzi beacutekefenntartoacute folyamatbanrdquo [1141995 (XII 12) OGY hataacuterozat]

A hataacuterozatok szoumlvege ugyan nem utal a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutesre de a sorok koumlzoumltt maacuter felreacutemlik a feladat nagysaacutega Azzal hogy hazaacutenk hozzaacutejaacuterult a nemzetkoumlzi katonai erők aacutetvonulaacutesaacutehoz aacutellomaacutesozaacutesaacutehoz kikeacutepzeacuteseacutehez azzal is egyeteacutertett hogy az ebben eacuterintett magyar kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szervezetek oumlnkormaacutenyzatok egyuumlttműkoumldnek az orszaacuteggyűleacutesi hataacuterozat megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A gyakorlat bebizonyiacutetotta hogy ez a fel-adat olyan kihiacutevaacutest jelentett amellyel koraacutebban nem talaacutelkoztunk A taszaacuteri amerikai baacutezis fenntartaacutesa eacutes műkoumldteteacutese a gyakorloacuteterek hasznaacutelataacuteval kapcsolatos folyamatos egyez-teteacutes a peacutecsi objektumok beacuterbeadaacutesa uacutej gondolkodaacutest magas szintű toleranciaacutet koumlvetelt meg az eacuterintettektől Meg kellett ismerni eacutes el kellett fogadni azt hogy hazaacutenk teruumlleteacuten uacutejra idegen katonaacutek aacutellomaacutesoznak elteacuterő szokaacutesokkal elteacuterő kulturaacutelis haacutetteacuterrel de koumlzoumls eacuterdekek menteacuten Azt is el kellett fogadnia mindenkinek hogy ezek a katonaacutek szabadide-juumlkben megjelentek az utcaacuten az eacutettermekben a hivatalokban Sőt arra is volt peacutelda hogy szoacuterakozaacutes koumlzben ellenteacutetes oldalra keruumlltek a magyarok eacutes a kuumllfoumlldiek

Mindez soha nem tapasztalt kihiacutevaacutes eleacute aacutelliacutetotta a kormaacutenyzati eacutes nem kormaacutenyzati szervezeteket az utca embereacutet tulajdonkeacuteppen mindenkit5 Joacute peacutelda erre keacutet taszaacuteri lakos egymaacutestoacutel merőben elteacuterő veacutelemeacutenye bdquoJoacute volt a viszony veluumlk ki-kijaacutertak ide koumlzoumls prog-ramokat focimeccseket szerveztek gyereknapi ajaacutendeacutekosztaacutest szerveztekrdquo ndash mondja egyi-kuumlk bdquoUtaacuteltam őket Buumldoumls balkaacutenikeacutent kezeltek minket egyszer az egyikuumlk meacuteg fegyvert is fogott raacutemrdquo ndash mondja a maacutesik (Veacutekony 2016)

Igen eacuterdekes elemzeacutest koumlzoumll erről a probleacutemaacuteroacutel Kovaacutecs Eacuteva (Kovaacutecs 2002) Az oumlt eacutevet (1995‒2000) aacutetfogoacute tanulmaacuteny neacutegy szakaszra osztotta az egyuumltteacuteleacutes folyamataacutet Az első a bdquovaacuterakozaacutesok idejerdquo amely tele van pozitiacutev remeacutennyel mind a polgaacuterok mind az oumln-kormaacutenyzat reacuteszeacuteről Peacutenz fejleszteacutes uumlzlet igazodaacutes egy ismerni veacutelt kultuacuteraacutehoz az angol nyelvismeret feleacuterteacutekelődeacutese Nem meghataacuterozoacute moacutedon ugyan de az optimista vaacuterakozaacute-sokkal paacuterhuzamosan megjelenik a feacutelelem is hiszen a taszaacuteri katonai baacutezis ceacutelponttaacute is vaacutelhat egy esetleges fegyveres konfliktusban

A maacutesodik szakasz a bdquogyarmatosiacutetaacutes idejerdquo A kormaacutenyzati eacutes helyi kommunikaacute-cioacute sutasaacutega miatt az IFOR-erők bevonulaacutesa egyfajta megszaacutellaacuteseacuterzetet keltett sokakban A rendszaacutem neacutelkuumlli katonai autoacutek a koumlzforgalomban a harcjaacuterművek az utakon a fejlettebb technoloacutegia megjeleneacutese a neheacuteztechnika okozta uacutetromlaacutes mind-mind azt az eacuterzetet keltette

5 Nem hasonliacutethatoacute az idegen katonaacutek megjeleneacutese a koraacutebbi orosz-szovjet jelenleacutethez A szovjet katonaacutek ugyanis csak a legritkaacutebb esetben keruumlltek szemeacutelyes kapcsolatba a magyarokkal A jellemző a hivatalos szabaacutelyozott eacutes merev kapcsolattartaacutes volt

PB


hogy bdquonekik mindent szabadrdquo Nem segiacutetette az egyuumlttműkoumldeacutest az sem hogy az amerikai alkalmazaacutesban a baacutezison dolgozoacute magyar aacutellampolgaacuterok eacuterdekkeacutepviselete jelenteacutektelen volt iacutegy a veacutelt vagy valoacutes seacuterelmek kezeleacutese esetlegesseacute vaacutelt

A harmadik szakasz az bdquoaacutetmenet riacutetusairdquo nevet kapta Lassan de orvosoltaacutek a helyiek panaszait megeacutepiacutetetteacutek az elkeruumllő utat vaacuteltoztattak a repuumlleacutesi folyosoacutekon rendszaacutemtaacuteblaacutet kaptak a katonai autoacutek eacutes erőteljes PR-teveacutekenyseacuteg kezdődoumltt A helyiek is megszoktaacutek a maacutessaacutegot kezdteacutek laacutetni a joacute oldalaacutet a katonai jelenleacutetnek Kinyiacutelt a laktanya kapuja szaacute-molatlanul koumlvetteacutek egymaacutest a koumlzoumls rendezveacutenyek Utoacutebbiak lehetőseacuteget adtak a koumlzvetlen ismerkedeacutesre egymaacutes eacuterteacutekeinek megismereacuteseacutere eacutes befogadaacutesaacutera

bdquoAz egymaacutes mellett eacuteleacutes eacuteveirdquo koumlvetkeznek a sorban Az egyuumlttműkoumldeacutes heacutetkoumlznapi rutinja az uacutejdonsaacuteg varaacutezsaacutenak halvaacutenyodaacutesa Normaacutelis medreacutebe terelődoumltt a mindennapi eacuterintkezeacutes maacuter nem csodaacutelkoznak raacute a helyiek az afroamerikai katonalaacutenyokra a bagoacutet koumlpkoumldő katonaacutekra Nem arroacutel van szoacute hogy egymaacutes kebleacutere borulnak a felek de mindenki elfogadja a maacutesikat olyannak amilyen Az is sokat segiacutetette ennek a szakasznak a kialaku-laacutesaacutet hogy inteacutezmeacutenyesuumllt a keacutet feacutel koumlzoumltti kapcsolattartaacutes A helyi eacutes az orszaacutegos szereplők valamint az amerikaiak koumlzoumltt egyeztetett a Veacutedelmi Bizottsaacuteg illetve a Veacutedelmi Iroda Ez utoacutebbi keacutethetente koordinaacutecioacutes uumlleacutest tartott amelyen magyar reacuteszről a Veacutedelmi Iroda tagjain kiacutevuumll a rendőrseacuteg a hataacuterőrseacuteg a tűzoltoacutesaacuteg a Nemzetbiztonsaacutegi Hivatal a polgaacuteri veacutedelem a katonai szaacutelliacutetaacutesi igazgatoacutesaacuteg az eacuterintett oumlnkormaacutenyzatok a Koumlzuacutetkezelő Kht az AacuteNTSZ a Koumlzigazgataacutesi Hivatal a Koumlrnyezetveacutedelmi Feluumlgyelőseacuteg eacutes a MAacuteV miacuteg ame-rikai reacuteszről a CIMIC Center a Military Police a Meacuternoumlk Műszaki Szolgaacutelat eacutes az amerikai ellaacutetoacute ceacuteg keacutepviselője vett reacuteszt A Veacutedelmi Iroda feladata a doumlnteacutesek előkeacutesziacuteteacutese a konf-liktusok megelőzeacutese eacutes lecsillapiacutetaacutesa az eacuterdekek oumlsszehangolaacutesa volt

Nem lenne teljes a keacutep ha nem szoacutelnaacutenk a magaacutenszfeacuteraacuteban kialakuloacute kapcsolatokroacutel Joacutel peacuteldaacutezza ennek a szegmensnek az intenzitaacutesaacutet eacutes bonyolultsaacutegaacutet az hogy neacutegy eacutev alatt oumltven haacutezassaacutegot koumltoumlttek amerikai eacutes magyar aacutellampolgaacuterok koumlzoumltt eacutes eacutevente 4-5 gyermek szuumlletett amerikai apaacutetoacutel (Farkas Kovaacutets 2000)

Azeacutert mutattuk be reacuteszletesen a taszaacuteri peacuteldaacutet mert uacutegy tűnik ezek az egyuumltteacuteleacutesi leacutep-csők nem ugorhatoacutek aacutet Az IFOR Magyar Műszaki Kontingens ha maacuteshol eacutes maacutes koumlruumllmeacute-nyek koumlzoumltt is de ugyanezt az utat jaacuterta be amiacuteg elfogadottsaacutega eleacuterte a szuumlkseacuteges meacuterteacuteket

A Magyar Műszaki Kontingens tapasztalatai

A Magyar Műszaki Kontingens első katonaacutei 1995 veacutegeacuten eacuterkeztek meg a horvaacutetorszaacutegi Okučaniba Maacuter az előkeacutesziacuteteacutes idejeacuten nagy hangsuacutelyt kapott az egyezteteacutes a helyi illeteacute-kesekkel Ahogy Ronkovics Joacutezsef ezredes parancsnok fogalmazott bdquohellipnagy jelentőseacutegű volt hogy a koumlrnyezetuumlnkkel megismertessuumlk magunkat eacutes ceacuteljainkat ezeacutert kapcsolatot teremtettem a helyi horvaacutet eacutes boszniai szerb aacutellam polgaacuteri eacutes katonai vezetőivelrdquo (Bombay 1997 74) Ez volt a bdquovaacuterakozaacutesok idejerdquo amikor a helyi lakosok ndash oumlroumlmmel fogadva a ma-gyar katonaacutek megjeleneacuteseacutet de neacutemi fenntartaacutessal figyelve őket ndash taacutevolsaacutegtartaacutessal reagaacuteltak Oldotta ezt az hogy kerestuumlk de nem erőltettuumlk a mindennapi egyuumlttműkoumldeacutest Segiacutetett az is hogy a katonaacutek ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges mindennapi ellaacutetmaacuteny egy reacuteszeacutet helyben sze-reztuumlk be ami segiacutetette a gazdasaacuteg megerősoumldeacuteseacutet az egyeacuteni vaacutellalkozaacutesok taacutemogataacutesaacuten keresztuumll Azt a fogadoacute feacutel egyeacutebkeacutent az első taacutergyalaacuteson leszoumlgezte hogy semmit nem ad

PB


ingyen fizetni kell a teruumllethasznaacutelateacutert a viacutezeacutert a hulladeacutek elszaacutelliacutetaacutesaacuteeacutert eacutes ha eacutepuumlletet veszuumlnk igeacutenybe azeacutert is beacuterleti diacutejat keacuternek A helyiek egyaacuteltalaacuten nem voltak visszafogot-tak sokszor kemeacuteny alkuk utaacuten jutottunk hozzaacute egy-egy szolgaacuteltataacuteshoz Bebizonyosodott hogy bdquoaz uumlzletben nincs baraacutetsaacutegrdquo

A bdquogyarmatosiacutetaacutesrdquo szakasza a kontingens eacuteleteacuteben roumlvid volt eacutes keveacutes konfliktust hozott Mi sem tudtuk ugyanakkor elkeruumllni azokat az egyeacuteni ellenszenvből adoacutedoacute probleacute-maacutekat amelyeket rendszerszinten nem lehet kezelni Ennek volt peacuteldaacuteja az amikor ndash a meg-koumltoumltt keacutetoldaluacute egyezmeacuteny elleneacutere ndash akadaacutelyoztaacutek az autoacutepaacutelya hasznaacutelataacutet eacutes egyes kapuknaacutel peacutenzt keacutertek a le- eacutes felhajtaacutes soraacuten Ennek soha nem tettuumlnk eleget inkaacutebb vaacute-rakoztunk amiacuteg vagy a forgalom torloacutedott fel moumlgoumlttuumlnk elviselhetetlen meacuterteacutekűre vagy a sorompoacute kezelője teacutert jobb belaacutetaacutesra

A helyzet normalizaacuteloacutedaacutesaacuteval paacuterhuzamosan aztaacuten egyre nagyobb hangsuacutelyt kaptak a polgaacuteri lakossaacuteg eacuterdekeacuteben veacutegzett szakmai feladatok azaz megkezdődoumltt az bdquoaacutetmenet időszakardquo Kiemelkedett ezek koumlzuumll az Okučaniban veacutegzett tereprendezeacutes amely lehetőveacute tette az uacutej templom alapozaacutesaacutenak megkezdeacuteseacutet Ugyancsak ki kell emelni a Mostarban ndash toumlbb eacuteven keresztuumll ndash veacutegzett feladatot amellyel hozzaacutejaacuterultak katonaacuteink az Oumlreg-hiacuted helyreaacutelliacute-taacutesaacutehoz Ilyen feladat volt tovaacutebbaacute egy hiacuted eacutepiacuteteacutese Szarajevoacuteban a Vojkovići-beli hiacutedbontaacutes vagy Okučaniban a patakmeder tisztiacutetaacutesa toumllteacuteseacutepiacuteteacutes tovaacutebbaacute a Luca hiacuted megeacutepiacuteteacutese Ezek a feladatok a polgaacuteri lakossaacuteg koumlreacuteben fokoztaacutek katonaacuteink erkoumllcsi eacutes szakmai elismereacuteseacutet Azt azonban fontos hangsuacutelyozni hogy ilyen jellegű teveacutekenyseacuteg csak abban az esetben volt vaacutellalhatoacute ha az alapvető katonai feladatokat nem haacutetraacuteltatta

A hoacutenapok muacutelaacutesaacuteval aztaacuten kialakult az bdquoegymaacutes mellett eacuteleacutesrdquo rendje Szaporodtak a koumlzoumls rendezveacutenyek futball horgaacuteszat koncert stabilizaacuteloacutedott a beszaacutelliacutetaacutes rendje el-meacutelyuumlltek a szemeacutelyes kapcsolatok Eljoumltt annak is az ideje amikor egy-egy szakmailag nehezen indokolhatoacute keacutereacutesre maacuter nemet is tudtunk mondani eacutes nem lett belőle seacutertődeacutes

Ahogy koraacutebban maacuter szoacuteltunk roacutela kiemelt figyelemmel kell kezelnuumlnk a beacuteke-fenntartaacutes ndash iacutegy az IFOR‒SFOR-művelet ndash sajaacutetossaacutegait Ezek koumlzuumll kuumlloumln is szoacutelni kell a nyilvaacutenossaacuteg szerepeacuteről amely alapvetően befolyaacutesolja az adott művelet megiacuteteacuteleacuteseacutet mind a fogadoacute mind a kuumlldő orszaacutegban A Magyar Műszaki Kontingens gyakorlataacuteban ez azt jelentette hogy maacuter a felkeacutesziacuteteacutes ideje alatt szembesuumlltek katonaacuteink a sajtoacute sokszor agressziacutev eacutes zavaroacute jelenleacuteteacutevel Ahogy a kontingens parancsnoka fogalmazott egy inter-juacuteban bdquoAz első hetekben sok probleacutemaacutenk adoacutedott a pontatlanul koumlzoumllt nyilatkozatokboacutel eacutes a mindenfajta feacutenykeacutepekből A katonaacutek nem akartaacutek elhinni hogy nekik joguk sőt koumlte-lesseacuteguumlk ndash ha felszereleacutesuumlk nincs rendben eacutes uacutegy akarjaacutek őket feacutenykeacutepezni ndash a riporterektől elneacutezeacutest keacuterve rendbe rakni a koumlrnyezetuumlket felszereleacutesuumlket eacutes utaacutena aacutellni az uacutejsaacutegiacuteroacute ren-delkezeacuteseacutere Teveacutekenyseacuteguumlnk soraacuten mindenki meggyőződhetett roacutela hogy minden orszaacuteg katonaacuteit nagyon joacutel felkeacutesziacutetik a sajtoacuteval toumlrteacutenő talaacutelkozaacutesra Előre elkeacutesziacutetett eacutes kiadott keacuterdezz-felelekkel rendelkeznek eacutes ezeket hasznaacuteljaacutek is eacutes megfelelő magatartaacutest tanuacute-siacutetanak A NATO a sajtoacutet strateacutegiai elemkeacutent kezeli rendkiacutevuumlli jelentőseacuteget tulajdoniacutetva az aacuteltala eleacuterhető hataacutesnakrdquo (Bombay 1997 73)

Nem kell bizonygatnunk hogy a sajtoacuteban megjelenő hiacuterek hogyan befolyaacutesoljaacutek a koumlzveacutelemeacutenyt Elemi eacuterdekuumlnk hogy bdquobaraacutetsaacutegosrdquo arcunkat mutassuk a nyilvaacutenossaacuteg-nak ezzel is csoumlkkentve azt az előiacuteteacuteletet amely oacutehatatlanul kiacuteseacuteri ezeket a műveleteket Mindez segiacutet abban hogy a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes gyorsan eacutes zoumlkkenőmentesen valoacutesuljon meg

PB


Sajaacutet tapasztalataink vezettek arra a felismereacutesre amely a helyi lakossaacuteg megnyereacutese feleacute mutat A kontingens szaacutemos olyan feladatot kapott amelyet a baacutezisaacutetoacutel taacutevol kellett megoldani Ebben az esetben maacuter a felderiacuteteacutes idejeacuten kuumlloumlnoumls gondot fordiacutetottunk arra hogy jelezzuumlk eacuterkezeacutesuumlnket eacutes vilaacutegosan elmagyaraacutezzuk feladatunkat Kialakult annak a gya-korlata is hogy kivel eacuterdemes eacutes szabad taacutergyalni A polgaacutermester a helyi pap vagy a helyi koumlzoumlsseacuteg maacutes elismert keacutepviselőjeacutenek taacutejeacutekoztataacutesa illetve lehetseacuteges megnyereacutese elenged-hetetlen volt Emellett azzal is szembesuumlltuumlnk hogy időnkeacutent az eacutelet feluumlliacuterja a szabaacutelyokat Az egyik hiacutedhely felderiacuteteacutese soraacuten a doumlnteacutes meghozatalakor nem hagyhattuk figyelmen kiacutevuumll a helyi ndash gazdasaacutegilag ndash erős ember keacutereacuteseacutet hogy az eacutepiacutetendő hidat a piachoz koumlzel eacutepiacutetsuumlk A piacot termeacuteszetesen ő uumlzemeltette iacutegy elemi eacuterdeke volt hogy az aacutetmenő for-galom mineacutel koumlzelebb keruumlljoumln Csereacutebe garantaacutelta azt hogy a koumlzeli kőbaacutenyaacuteboacutel ndash amely szinteacuten az ő eacuterdekkoumlreacutebe tartozott ndash folyamatosan eacutes joacute minőseacutegben vaacutesaacuterolhassunk koumlvet Mivel az aacuteltala javasolt hiacutedhely szakmailag megfelelő volt beleegyeztuumlnk az alkuba

Termeacuteszetesen nem volt helye kompromisszumnak eacutes taacutergyalaacutesnak abban az esetben ha előnytelen volt a javaslat korrupt vagy haacuteboruacutes bűnoumlkkel gyanuacutesiacutetott emberekkel kel-lett volna egyezseacutegre jutni Ilyen kezdemeacutenyezeacutesre is volt peacutelda amikor egy polgaacutermester a sajaacutet haacuteza feleacute akarta rendbe tetetni az utat

Neacutezzuumlk meg azt hogy a Magyar Műszaki Kontingens milyen jellegű feladatokat veacutegzett a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes javiacutetaacutesa a beacutekefenntartoacute erők elfogadottsaacutegaacutenak noumlveleacutese eacuterdekeacuteben

A kontingens 380 szakfeladataacutenak mintegy 15-a sorolhatoacute ebbe a kategoacuteriaacuteba Ugyanakkor neheacutez eacuteles hataacutert huacutezni hiszen a feladatok egy reacutesze egyaraacutent szolgaacutelt katonai eacutes civil eacuterdekeket is Ezek voltak peacuteldaacuteul

bull Toumlrmeleacutekszaacutelliacutetaacutes a haacuteboruacutes romok eltakariacutetaacutesa a terep rendezeacutese azeacutert hogy meg-kezdődhessen az uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes Ilyen feladat volt Bosanska Gradiškaacuteban Kiseljakban Novi Varoš teruumlleteacuten Dragalićban Kusonje telepuumlleacutesen a Szarajevoacutei Aacutellatkertben eacutes a repuumllőteacuteren Gornji Vakufban eacutes Okučaniban Utoacutebbi helyen toumlbb mint 6000 m3 szemetet mozgattunk meg azeacutert hogy megfelelő eacutepiacuteteacutesi teruumllethez jusson a helyi oumlnkormaacutenyzat

bull Ugyancsak a civil infrastruktuacutera helyreaacutelliacutetaacutesaacutet szolgaacutelta a megrongaacutelt kuacutet elbon-taacutesa Stara Gradiškaacuteban vagy az aacuteradaacutessal fenyegető Sloboština folyoacute medreacutenek kitakariacutetaacutesa tovaacutebbaacute fertőtleniacutető kaacuted eacutepiacuteteacutese Zenicaacuteban

bull Sajaacutetos feladatot jelentett a szabad vaacutelasztaacutesok biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben veacutegzett szak-mai feladatok csoportja Ebbe belefeacutert a keacuteszenleacuteti szolgaacutelat eacutes a mozgaacutesszabadsaacuteg fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben veacutegzett feladatok (utak javiacutetaacutesa hiacutedeacutepiacuteteacutes rombolt eacutepuumlletek helyreaacutelliacutetaacutesa aacuterambiztosiacutetaacutes hiacutedjaviacutetaacutes)

bull A kontingens eacuteleteacuteben kiemelt szerepet jaacutetszott az okučani templom uacutejjaacuteeacutepiacuteteacuteseacute-ben valoacute reacuteszveacutetel A foumlldig rombolt templom helyreaacutelliacutetaacutesa nagyon fontos azt is mondhatjuk szimbolikus jelentőseacutegű volt a helyieknek A kontingens ennek megfelelően amikor csak tudott segiacutetette a munkaacutet Ez a vaacutellalaacutesunk biztosiacutetotta azt hogy kapcsolatunk veacutegig kiegyensuacutelyozott volt eacutes soha nem volt biztonsaacutegi probleacutemaacutenk a koumlrzetben

bull Oumlroumlmmel vettuumlk azokat a megkereseacuteseket is amikor a szakmai feladat katonaacuteink felkeacutesziacuteteacuteseacutet is szolgaacutelta Ilyenek voltak azok a hiacutedeacutepiacuteteacutesi uacuteteacutepiacuteteacutesi hiacuted- eacutes uacutet-javiacutetaacutesi feladatok amelyeket mind a horvaacutet mind a szerb mind a bosnyaacutek lakossaacuteg

PB


eacuterdekeacuteben veacutegeztuumlnk Eacutepiacutetettuumlnk hidat azeacutert hogy koumlnnyebb legyen a mezőgazda-saacutegi teruumlletek megkoumlzeliacuteteacutese javiacutetottunk utat hogy segiacutetsuumlk a helyi koumlzoumlsseacuteg koumlzle-kedeacuteseacutet tovaacutebbaacute eacutepiacutetettuumlnk utat azeacutert hogy egy uacutej szemeacutettaacuteroloacute eacutepuumllhessen Utoacutebbi feladat nagysaacutegaacutet mutatja hogy 1500 m hosszuacute 3 m szeacuteles utat kellett eacutepiacuteteni rajta 9 csőaacuteteresz eacutes 6 kiteacuterő szakasz Ez 12 000 m2-nyi teruumllet tűzszereacutesz aacutetvizsgaacutelaacutesaacutet 7500 m2-en az aljnoumlveacutenyzet eltaacutevoliacutetaacutesaacutet 4500 m3 humusz elszaacutelliacutetaacutesaacutet 1500 m3 zuacutezott kő teriacuteteacuteseacutet 58 csőaacutetereszelem beeacutepiacuteteacuteseacutet 2300 m hosszuacute viacutezelvezető aacuterok megeacutepiacuteteacuteseacutet jelentette

bull Kiemelt feladatunk volt a beacutekefenntartoacute erők aacuteltal hasznaacutelt objektumok vissza-adaacutesaacutenak műszaki előkeacutesziacuteteacutese Egyreacuteszt biztosiacutetani kellett azt hogy a visszaadott objektum aacutellapota ne legyen rosszabb mint az aacutetveacutetelkor maacutesreacuteszt ndash ha volt raacute lehetőseacuteg ndash segiacuteteni kellett a helyieknek az adott objektum uacutej funkcioacutejaacutenak ki-alakiacutetaacutesaacuteban Nem ment ez mindig zoumlkkenőmentesen hiszen toumlbb peacutelda is volt raacute hogy a helyiek megproacutebaacuteltaacutek maximalizaacutelni a bdquohasznotrdquo Nem veacuteletlenuumll vezettuumlk be azt a gyakorlatot hogy mindent dokumentaacuteltunk iacuteraacutesban feacutenykeacutepen eacutes videoacuten

bull Magas szintű taacutemogataacutest eacutelvezett a menekuumlltek visszatelepiacuteteacuteseacutenek taacutemogataacutesa Basci falu elmenekuumllt lakossaacutega jelezte hogy sziacutevesen visszateacuterne lakoacutehelyeacutere ha a haacuteboruacuteban elpusztiacutetott infrastruktuacuteraacutet helyreaacutelliacutetjaacutek Katonaacuteink a faluba vezető utat eacutes a rajta leacutevő keacutet hidat helyreaacutelliacutetottaacutek A sors fintora hogy ennek elleneacutere veacuteguumll meacutegsem koumlltoumlzoumltt vissza senki a faluba Pakracon romos haacutezakat bontottunk hogy legyen eacutepiacuteteacutesi teruumllet a visszatelepuumllők reacuteszeacutere az eacutepuumllő haacutezaknak

bull A mostari Oumlreg-hiacuted helyreaacutelliacutetaacutesaacuteban valoacute reacuteszveacuteteluumlnk kuumlloumln fejezetet eacuterdemelne a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes vizsgaacutelata soraacuten A vilaacutegszerte nagy eacuterdeklődeacutest kivaacuteltoacute rekonstrukcioacuteban a magyar katonaacutek az első pillanattoacutel kezdve kiemelt szere-pet jaacutetszottak Mi kaptuk feladatul a folyoacuteba zuhant hiacutedelemek helyeacutenek felderiacuteteacuteseacutet eacutes kiemeleacuteseacutet egy gyaloghiacuted megeacutepiacuteteacuteseacutet a kiemelt koumlvek taacuterolaacutesaacutera szolgaacuteloacute emel-veacuteny megeacutepiacuteteacuteseacutet Ezen keresztuumll ismerte meg a vilaacuteg a magyar műszaki katonaacutek tehetseacutegeacutet szakmai felkeacuteszuumlltseacutegeacutet Nem veacuteletlen tehaacutet hogy 1998-ban a Magyar Műszaki Kontingens eacuterdemelte ki a Meacuternoumlkoumlk a Beacutekeacuteeacutert eacutes Egyetemes Kultuacuteraacuteeacutert Alapiacutetvaacuteny Nagydiacutejaacutet eacutes az Osztrovszki Eacutermet (Goumlroumlg Padaacutenyi 2005)

A hontalanok eacutes menekuumlltek visszatelepiacuteteacuteseacutenek taacutemogataacutesa

A civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes kiemelt teruumllete a menekuumlltek visszatelepiacuteteacuteseacutenek taacutemo-gataacutesa amely a beacutekefenntartoacute erők egyik szeacutep feladata A daytoni megaacutellapodaacutes lehetőveacute tette hogy a beacutekefenntartoacute erők reacuteszt vegyenek a nemzetkoumlzi szervezetek munkaacutejaacutenak taacute-mogataacutesaacuteban Az IFOR‒SFOR-parancsnoksaacuteg kiemelt figyelmet fordiacutetott erre a keacuterdeacutesre leacutetrehozva az egyuumlttműkoumldeacutes formaacuteit eacutes megteremtve a szervezeti kereteket

A visszatelepiacuteteacutesi program sikere eacuterdekeacuteben a beacutekefenntartoacute erők taacutemogataacutesa az alaacutebbi teruumlletekre koncentraacuteloacutedott az 1996‒2000 koumlzoumltti időszakban

bull a nemzetkoumlzi szervezetek munkaveacutegzeacuteseacutehez elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges bdquobizton-saacutegos koumlrnyezetrdquo megteremteacutese eacutes fenntartaacutesa

bull a visszatelepuumlleacutes taacutemogataacutesa az ENSZ keacutepviselőivel koumlzoumlsen kijeloumllt a megbeacutekeacuteleacutes szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacutenak minősiacutetett koumlrzetekben

PB


bull a spontaacuten visszatelepuumllők taacutemogataacutesabull a helyi hadseregek bevonaacutesa a visszatelepuumlleacutesi programok taacutemogataacutesaacutebabull az egyuumlttműkoumldő koumlzoumlsseacutegek fokozott taacutemogataacutesa

Azt hogy mely koumlzoumlsseacutegek eacutelveznek kiemelt anyagi eacutes erkoumllcsi taacutemogataacutest nem egy szervezet doumlntoumltte el A beacutekefenntartoacute erők parancsnoksaacutega az ENSZ-keacutepviselők a toumlbb-nemzeti hadosztaacutelyok az orszaacutegos eacutes helyi hatoacutesaacutegok eacuterdekei gyakran elteacutertek A hosszuacute ideig tartoacute eacutes nagy koumlruumlltekinteacutest kiacutevaacutenoacute egyezteteacutesek utaacuten Szarajevoacute Brčko Mostar Banja Luka Prijedor Drvar Kakanj Srebrenica eacutes a posavinai folyosoacute koumlrzeteacutere fordiacutetott kiemelt figyelmet a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacuteg Ezek voltak azok a bdquoforroacute teruumlletekrdquo ahol a menekuumlltek visszatelepiacuteteacutese a legtoumlbb neheacutezseacuteggel jaacutert A visszatelepuumllők a kialakult etnikai viszonyok miatt folyamatos provokaacutecioacutet jelentettek az ott eacutelő toumlbbseacutegnek iacutegy a biztonsaacutegos koumlrnyezet megteremteacutese eacutes fenntartaacutesa kuumlloumlnoumls figyelmet kiacutevaacutent Az ilyen koumlrzetek eacuterteacutekeleacutese a kouml-vetendő magatartaacutes eacutes a megelőző inteacutezkedeacutesek meghozatala szeacuteles koumlrű elemzeacutest igeacutenyelt a koumlvetkező szempontok alapjaacuten

bull a helyi politikai erők eacutes koumlzoumlsseacutegek hozzaacuteaacutellaacutesa a menekuumlltkeacuterdeacuteshezbull a helyi vezetők (polgaacutermester egyhaacutez rendőrseacuteg) gondolkodaacutesmoacutedja elkoumltelezett-

seacutege a biztonsaacutegos koumlrnyezet megteremteacuteseacutebenbull a koumlrzetben talaacutelhatoacute (helyi) haderők elhelyezkedeacutese a teruumlletenbull a feacutelkatonai eacutes veteraacuten koumlzoumlsseacutegek szervezettseacutege befolyaacutesabull a helyi biztonsaacutegi szolgaacutelatok aktivitaacutesabull az illegaacutelis betelepuumllők eacutes lakaacutesfoglaloacutek szaacutemabull adminisztratiacutev akadaacutelyok (tulajdon szerzeacutese munkaacutehoz eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacuteshoz

jutaacutes lehetőseacutege)bull az iskolarendszer eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes helyzete a koumlrzetben

Az emliacutetett egyuumlttműkoumldeacutes kivaacuteloacute peacuteldaacuteja az SFOR eacutes az Euroacutepai Unioacute koumlzoumltti megaacutella-podaacutes Ebben az EU vaacutellalta hogy 1998-ban 2 millioacute euroacutet ad azokra a visszatelepuumllőket segiacutető beruhaacutezaacutesokra amelyeket az SFOR javasol A program sikereacuten felbuzdulva 1999-re uacutejabb 2 millioacute euroacutet szavaztak meg szigoruacutean szem előtt tartva az alaacutebbi elveket

bull az egyes alprojektek koumlltseacutegveteacutese haladja meg az 50 ezer euroacutet (azaz ne aproacutezoacuted-jon el a taacutemogataacutes)

bull a beruhaacutezaacutesokat az SFOR jeloumlli ki az ENSZ boszniai főmegbiacutezottja aacuteltal lefektetett elveknek megfelelően

bull a beruhaacutezaacutesoknak a megbeacutekeacuteleacutest a normalizaacutelaacutest eacutes a menekuumlltek visszateacutereacuteseacutet kell szolgaacutelniuk

bull az erőforraacutesokat elsősorban az infrastruktuacutera a viacutezellaacutetaacutes a koumlzegeacuteszseacuteguumlgy helyreaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes fejleszteacuteseacutere az iskolaacutek oacutevodaacutek kulturaacutelis koumlzpontok eacutepiacuteteacuteseacutere kell felhasznaacutelni

bull olyan beruhaacutezaacutesokat kell vaacutelasztani amelyek viszonylag gyorsan eacutes teljes egeacuteszeacute-ben kivitelezhetőek a futamidőn beluumll

bull a beruhaacutezaacutesokat azokban a koumlrzetekben kell megvaloacutesiacutetani ahol az EU-orszaacutegok katonai kontingensei telepuumlltek ami egyeacutertelműen az adott kontingensek elfoga-dottsaacutegaacutet veacutegső soron biztonsaacutegaacutet szolgaacutelja

PB


A nemzetkoumlzi szervezetekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutessel paacuterhuzamosan az SFOR sajaacutet prog-ramot is indiacutetott a hontalanok eacutes menekuumlltek visszatelepuumlleacuteseacutenek segiacuteteacuteseacutere A terv amely a Displaced Persons and Refugees 2000 (a tovaacutebbiakban program) nevet viselte az SFOR-parancsnoksaacuteg eacutes a hadosztaacutelyok szabad erőforraacutesaira taacutemaszkodott (Padaacutenyi 2000) A program megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak első leacutepeacutese az SFOR eacutes a nemzetkoumlzi szervezetek ndash elsősorban az ENSZ-szakosiacutetott uumlgynoumlkseacutegek ndash erőfesziacuteteacuteseinek oumlsszehangolaacutesa volt Az egyuumlttmű-koumldeacutes feladatait a meghataacuterozoacute elveket eacutes a reacuteszt vevő szervezetek koumlreacutet a Visszatelepiacuteteacutesi eacutes Helyreaacutelliacutetaacutesi Operatiacutev Csoport hataacuterozta meg A munka oumlsszehangolaacutesaacutenak ceacutelja az volt hogy egy rugalmas oumlsszefogott eacutes ceacuteliraacutenyos program joumljjoumln leacutetre amely hateacutekonyan szol-gaacutelja a menekuumlltek uumlgyeacutet

A program előkeacutesziacuteteacutese soraacuten fontos mozzanat volt a kritikus teruumlletek meghataacute-rozaacutesa ahol a beacutekefenntartoacute erőknek fokozniuk kellett a jelenleacutetet A biztonsaacutegeacuterzet noumlveleacutese a visszateacuterő menekuumlltek helyzeteacutenek aacutellandoacute ellenőrzeacutese folyamatos jelenleacutetet eacutes szoros egyuumlttműkoumldeacutest kiacutevaacutent az ENSZ szervezeteivel eacutes a nemzetkoumlzi rendőrseacuteggel (IPTF ndash International Police Task Force) Az SFOR jelenleacutete baacutetoriacutetoacutelag hatott a koumlzoumls-seacutegekre serkentette a helyi hadseregek aktivitaacutesaacutet biztonsaacutegossaacute eacutes kiszaacutemiacutethatoacutevaacute tette a nemzetkoumlzi szervezetek munkaacutejaacutet Mindez azeacutert fontos mert a kiegyensuacutelyozott eacutes ellen-őrzoumltt koumlrnyezetben csoumlkken a korrupcioacute lehetőseacutege visszaszorul az illegaacutelis kereskede-lem erősoumldik a helyi koumlzigazgataacutes eacutes megnő a humanitaacuterius segeacutelyek szaacutema A beinduloacute kisvaacutellalkozaacutesok erősiacutetik a gazdasaacutegot uacutej munkahelyek leacutetesuumllnek eacutes mindez joacuteteacutekonyan hat a visszatelepuumlleacutes uumltemeacutere

A taacutemogataacutesra eacuterdemes koumlrzetek kivaacutelasztaacutesa utaacuten kezdődoumltt a visszatelepuumlleacutest segiacutető beruhaacutezaacutesok elosztaacutesa eacutes a veacutegrehajtaacutesban eacuterdekelt nemzetkoumlzi szervezetek illetve helyi erők kivaacutelasztaacutesa Mindkeacutet feladat szoros eacutes oumlsszehangolt munkaacutet igeacutenyelt hiszen szaacute-mos ndash sok esetben egymaacutessal ellenteacutetes ndash gazdasaacutegi politikai eacuterdeket kellett figyelembe venni A civilndashkatonai kapcsolatokeacutert felelős SFOR-szervezetek szerepe ebben a faacutezisban meghataacuterozoacute6 A koumlvetkező leacutepeacutes a beruhaacutezaacutesok eacutes a visszatelepuumlleacutest segiacutető programok megszervezeacutese valamint kivitelezeacutese Az SFOR műszaki erőinek bevonaacutesa szabad kapa-citaacutesaik felhasznaacutelaacutesa doumlntő ebben az uumltemben hiszen a szakfeladatok doumlntő toumlbbseacutegeacutenek a kivitelezeacutese ezekre az erőkre haacuterul A visszatelepiacuteteacutesi program taacutemogataacutesa az SFOR egyik legfontosabb feladataacutevaacute vaacutelt ebben az időszakban Ennek megfelelően mind a parancsnok-saacuteg mind a hadosztaacutelyok kialakiacutetottaacutek a megfelelő egyezteteacutesi eacutes kivitelezeacutesi mechaniz-musokat Legfontosabb feladataik ezen a teruumlleten

bull aacutellandoacutean frissiacuteteni azokat az informaacutecioacutekat amelyek a kivaacutelasztott koumlrzetek biz-tonsaacutegi helyzeteacutere vonatkoznak eacutes hataacutessal lehetnek a menekuumlltek eacutes hontalanok visszatelepiacuteteacuteseacutere

bull az aacutetadhatoacute ndash nem minősiacutetett ndash adatok tovaacutebbiacutetaacutesa a programban reacuteszt vevő nem-zetkoumlzi szervezeteknek

bull a koumlzvetlen egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a folyamatos informaacutecioacuteaacutetadaacutes megszervezeacutese a parancsnoksaacuteg elemei illetve a hadosztaacutelyok koumlzoumltt ndash a paacuterhuzamossaacutegok kikuuml-szoumlboumlleacutese az SFOR-erőfesziacuteteacutesek oumlsszehangolaacutesa elengedhetetlen a minimaacutelisan szuumlkseacuteges katonai jelenleacutet eacutes a jaacuterőroumlzeacutesek gyakorisaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz

6 A beacutekefenntartoacute erők parancsnoksaacutegaacuten a műszaki főnoumlk tovaacutebbaacute a J9 CIMIC-főnoumlk felelt a feladatok előkeacutesziacuteteacuteseacuteeacutert eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteeacutert

PB


bull az SFOR szaacutelliacutetoacute erőinek igeacutenybeveacutetelebull a beruhaacutezaacutesokkal kapcsolatos informaacutecioacutek tovaacutebbiacutetaacutesa a beruhaacutezaacutesok kivitelezeacutese

a spontaacuten visszatelepuumlleacutes figyelemmel kiseacutereacutese napi kapcsolattartaacutes a nemzetkoumlzi szervezetekkel

bull a helyi hadseregek bevonaacutesa eacuterdekeacuteben javaslatok előkeacutesziacuteteacutese eacutes tovaacutebbiacutetaacutesabull a helyi eacutes nemzetkoumlzi sajtoacute valamint a helyi szervezetek eacutes a lakossaacuteg taacutejeacutekoztataacutesa

a program eredmeacutenyeiről eacutes a beacutekefenntartoacute erők erőfesziacuteteacuteseirőlbull a beruhaacutezaacutesok egy reacuteszeacutenek kivitelezeacutesebull kapcsolattartaacutes a nemzetkoumlzi eacutes helyi szervezetekkelbull reacuteszveacutetel az egeacuteszseacuteguumlgyi gazdasaacutegi programokbanbull keacutepzeacutes eacutes tanaacutecsadaacutesbull a jaacuterőroumlzeacutes megszervezeacutese a biztonsaacutegos koumlrnyezet fenntartaacutesa reacuteszveacutetel a be-

ruhaacutezaacutesokban

Laacutethatoacute hogy a feladatok sikeres teljesiacuteteacuteseacutehez az SFOR minden elemeacutere szuumlkseacuteg volt Az előbbiekben nem szoacuteltunk kuumlloumln a műszaki erők feladatairoacutel a programban vaacutellalt felelősseacuteguumlkről Noha az SFOR műszaki toumlrzs elsődleges feladata a beacutekefenntartoacute erők mozgaacutesszabadsaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa volt belaacutethatoacute hogy felkeacuteszuumlltseacuteguumlk eacutes eszkoumlzeik alap-jaacuten meghataacuterozoacute szerepuumlk volt a visszatelepiacuteteacutesi programban

A műszaki toumlrzs eacutes a műszaki erők lehetőseacutegei tovaacutebbaacute feladatai

Tekintettel arra hogy ebben az időszakban az SFOR műszaki főnoumlkekeacutent szolgaacuteltam Szarajevoacuteban raacutelaacutetaacutesom volt a program előkeacutesziacuteteacuteseacutenek folyamataacutera Hosszuacute eacutes termeacuteketlen vitaacutekat folytattunk arroacutel hogy a műszaki erőforraacutesok hogyan vonhatoacutek be a visszatelepiacute-teacutesi folyamatba A vita nem a reacuteszveacutetelről hanem annak nagysaacutegaacuteroacutel intenzitaacutesaacuteroacutel folyt Voltak olyan veacutelemeacutenyek amelyek minden műszaki erőt a program taacutemogataacutesaacutera kiacutevaacutentak felhasznaacutelni Ezzel szemben a műszaki toumlrzs azt a veacutelemeacutenyt keacutepviselte hogy ndash elismerve a program fontossaacutegaacutet eacutes biztonsaacutegra gyakorolt joacuteteacutekony hataacutesaacutet ndash a katonai feladatok eacutel-veznek elsőbbseacuteget

Aacutettekintve a lehetőseacutegeket laacutethatoacute hogy szaacutemos teruumlleten tudtunk segiacuteteni a mene-kuumlltek visszatelepiacuteteacuteseacuteben A műszaki taacutemogataacutes jellege olyan hogy a katonai feladatok megoldaacutesa egyuacutettal a helyi lakossaacuteg mindennapjait is megkoumlnnyiacuteti Fontos hogy a mene-kuumlltek keacutepesek legyenek megkoumlzeliacuteteni eredeti lakoacutehelyuumlket Iacutegy az SFOR-utak fenntar-taacutesa az uacuteton talaacutelhatoacute hidak aacutellagaacutenak megőrzeacutese egyuacutettal a visszatelepuumllők mozgaacutesaacutet is biztosiacutetotta A beacutekefenntartoacute erők szempontjaacuteboacutel keveacutesbeacute fontos utakon azonban nehezebb volt a helyzet A helyi hatoacutesaacutegok erejeacutet messze meghaladta az alsoacutebbrendű utak fenntartaacutesa a haacuteboruacuteban rombolt hidak javiacutetaacutesa vagy helyreaacutelliacutetaacutesa Ugyanakkor az orszaacuteg foumlldrajzi adottsaacutegai miatt a lakott koumlrzetek jelentős reacutesze feacutelreeső voumllgyekben van ahovaacute egyetlen uacutet vezet Ezeken a teruumlleteken az SFOR műszakiak csak abban az esetben tudtak segiacuteteni ha azt a nemzetkoumlzi szervezetek vagy kormaacutenyok finansziacuteroztaacutek Az SFOR azzal hogy fenntartotta a szaacutemaacutera fontos fő ellaacutetaacutesi uacutetvonalakat az orszaacuteg veacuterkeringeacuteseacutet is biztosiacutetotta Az informaacutecioacute az aacuteruk eacutes szolgaacuteltataacutesok korlaacutetozaacutes neacutelkuumlli aacuteramlaacutesa a visszatelepuumllőknek leacutetkeacuterdeacutes Ez az a teruumllet ahol a katonai eacutes a civil eacuterdekek teljesen egybeesnek

PB


A műszakiak kuumlloumlnleges eszkoumlzeik eacutes felkeacuteszuumlltseacuteguumlk alapjaacuten hateacutekony segiacutetseacuteget nyuacutejthattak a nemzetkoumlzi szervezeteknek eacutes a civilndashkatonai kapcsolatok szervezeacuteseacuteeacutert felelős SFOR-elemeknek A visszatelepuumlleacutes szempontjaacuteboacutel fontos utakroacutel teruumlletekről reacuteszletes eacutes pontos informaacutecioacutekra volt szuumlkseacuteg ahhoz hogy becsuumllni tudjuk a helyreaacutelliacute-taacuteshoz szuumlkseacuteges erőket illetve eszkoumlzoumlket Csak 1999-ben 17 koumlzoumls felderiacuteteacutest vezettuumlnk amelyben a nemzetkoumlzi szervezetek mellett az SFOR civilndashkatonai kapcsolatokeacutert felelős szervei is reacuteszt vettek Az adatok feldolgozaacutesa az utak jaacuterhatoacutesaacutegaacutenak terhelhetőseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa a javiacutetaacutesi igeacuteny felmeacutereacutese komoly felkeacuteszuumlltseacuteget igeacutenyelt A nemzetkoumlzi szervezetek jogos igeacutenye volt hogy annyi peacutenzt adjanak az adott feladatra amennyire teacutenylegesen szuumlkseacuteg van Ez nem takareacutekossaacutegi keacuterdeacutes hanem az erőforraacutesok ceacutelszerű eacutes hateacutekony felhasznaacutelaacutesa

A beacutekefenntartoacutek rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute katonai hidak mennyiseacutege erősen korlaacutetozott volt Az ebben az időben Koszovoacuteban vaacutellalt NATO-feladatok miatt a megleacutevő hiacutedanyagok egy reacuteszeacutet is aacutet kellett csoportosiacutetanunk A menekuumlltek visszatelepiacuteteacuteseacutenek feladataihoz iacutegy NATO-tulajdonuacute hidat nem hasznaacutelhattunk fel Ebben a helyzetben nagy segiacutetseacuteget jelentett az a 100 m hosszuacute Bailey (elemes) hiacutedanyag amelyet egy donororszaacuteg ajaacutenlott fel hasznaacutelatra

A menekuumlltek visszateacutereacuteseacutenek egyik legnagyobb akadaacutelya a koumlzel 1 millioacute akna eacutes fel nem robbant loumlvedeacutek volt A mezőgazdasaacutegi termeleacutes uacutejraindiacutetaacutesa az ipartelepek hasznaacutelatba veacutetele neheacutezkesen haladt az aknaacutek eacutes lőszerek okozta feacutelelem bizonytalan-saacuteg miatt sőt ez meacuteg ma is komoly gondot jelent A mentesiacuteteacutes ugyan folyamatos de hateacutekonysaacutega megkeacuterdőjelezhető Politikai eacutes gazdasaacutegi okok egyaraacutent koumlzrejaacutetszottak abban hogy egyes teruumlleteken meacuteg el sem kezdődoumltt a munka abban az időben Az SFOR feladata ndash a megaacutellapodaacutesnak megfelelően ndash az aknamentesiacuteteacutes ellenőrzeacutese tanaacutecsadaacutes a moacutedszerek eacutes eszkoumlzoumlk aacutetadaacutesa volt A menekuumlltek szempontjaacuteboacutel fontos ndash eacutes az SFOR aacuteltal kivaacutelasztott ndash koumlrzetek illetve a mentesiacuteteacutes teruumlletei nem mindig voltak aacutetfedeacutesben A beacutekefenntartoacute erőknek csak koumlzvetett eszkoumlzeik voltak arra hogy oumlsszehangoljaacutek a men-tesiacuteteacutes eacutes a visszatelepuumlleacutes feladatait

Az aknamentesiacuteteacutes nemzeti felelősseacuteg amelyet az orszaacuteg kormaacutenya iraacutenyiacutet A beacuteke-fenntartoacute erőknek nincs felhatalmazaacutesa a mentesiacuteteacutesi műveletek helyeacutenek meghataacuterozaacutesaacutera kiveacuteve a sajaacutet eacuterdekű teruumlletek eseteacuteben A feladatok helyeacutet az aknakoumlzpontok hataacuterozzaacutek meg fuumlggően a peacutenzuumlgyi taacutemogataacutestoacutel a rendelkezeacutesre aacutelloacute erőktől eacutes a nemzeti igeacutenyektől Az SFOR egyetlen lehetőseacutege az volt hogy ndash az ENSZ Boszniai Főmegbiacutezott Hivatalaacuteval koumlzoumlsen ndash a donorszervezeteken keresztuumll anyagi eszkoumlzoumlk beveteacuteseacutevel hasson a mentesiacute-teacutesi folyamatokra


A civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutet az a felismereacutes hozta el hogy a katonai műveletek egyre inkaacutebb a civilek koumlzoumltt civilekeacutert vagy ellenuumlk (is) folyik Nem lehet szeacutet-vaacutelasztani a műveleti teruumlletet a veszeacutelyezteteacutes eacutes a feladatok jellege egyforma Kuumlloumlnoumlsen igaz ez a beacutekefenntartaacutes soraacuten ahol a katonai erő elsődleges ceacutelja a biztonsaacutegos koumlrnye-zet megteremteacutese eacutes fenntartaacutesa Mindezt azeacutert hogy az erre felhatalmazott nemzetkoumlzi

PB


szervezetek elveacutegezhesseacutek kuumlldeteacutesuumlket7 Ha elfogadjuk ezeket a teacutenyeket akkor megkeruumll-hetetlenneacute vaacutelik hogy a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes elmeacuteleti alapjait lerakjuk szervezeti kereteit megteremtsuumlk Maacutera ez a munka befejeződoumltt kialakultak a CIMIC műkoumldeacuteseacutenek keretei mind a NATO mind az ENSZ műkoumldeacutesi rendjeacuteben Markaacutens kuumlloumlnbseacuteg hogy a NATO a kuumlldeteacutes ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben miacuteg az ENSZ elsősorban a civil eacutes katonai szereplők koumlzoumltti paacuterbeszeacuted eacutes interakcioacute elősegiacuteteacutese valamint a humanitaacuterius alapelvek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel veacutegzi a civilndashkatonai koordinaacutecioacutet (Roacutezsa 2017)

Az elfogadott elvek szerint a civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes haacuterom funkcioacuten keresztuumll biztosiacutetja a hateacutekony egyuumlttműkoumldeacutest

bull a katonai parancsnok elgondolaacutesaacutenak taacutemogataacutesa azaz a sajaacutet erők teveacutekenyseacutegeacute-nek hateacutekonyabbaacute teacutetele

bull a civil koumlrnyezet taacutemogataacutesaacuteval a demokratizaacuteloacutedaacutes (normalizaacutelaacutes) uumltemeacutenek nouml-veleacutese

bull a katonai eacutes civil szereplők koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes fenntartaacutesa

Mindezen elvek eacutes moacutedszerek az IFOR-műveletek soraacuten kaptak egyre nagyobb hang-suacutelyt iacutegy azokat ma maacuter az informaacutecioacutes műveletek egyik fajtaacutejakeacutent tartjuk szaacutemon Megismereacutesuumlk folyamatos fejleszteacutesuumlk a katonai erő elemi eacuterdeke ugyanis segiacuteti a pa-rancsnokot abban hogy megalapozott doumlnteacuteseket hozva noumlvelje katonaacuteink biztonsaacutegaacutet


A 1121995 (XII 2) OGY hataacuterozat a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute erők (IFOR) Magyarorszaacutegon toumlrteacutenő aacutetvonulaacutesaacuteroacutel eacutes aacutetmeneti aacutellomaacutesozaacutesaacuteroacutel

A 1141995 (XII 12) OGY hataacuterozat a deacutelszlaacutev vaacutelsaacuteg beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutet biztosiacutetoacute erők (IFOR) koumlteleacutekeacuteben korlaacutetozott leacutetszaacutemuacute magyar műszaki kontingens reacuteszveacuteteleacuteről

Bombay L (szerk) (1997) Magyarok az IFOR-ban SFOR-ban Budapest Zriacutenyi KiadoacuteFarkas Eacute Kovaacutets A (2000) Olyan ndash Az ‒ Maacutes Az SFOR fogyasztaacutesi attitűdjei (Keacutezirat) Budapest

TLA-KEIFischl V (2011) Iszlaacutem eacutes terrorizmus avagy civilizaacutecioacutek oumlsszecsapaacutesa Hadtudomaacutenyi Szemle

1 sz 75‒80Goumlroumlg I Padaacutenyi J (2005) Az IFOR‒SFOR Magyar Műszaki Kontingens 1996‒2002 Budapest

Zriacutenyi KiadoacuteGrolmusz V Cs (sd) A daytoni megaacutellapodaacutes Bosznia-Hercegovinaacuteroacutel 199511 21 Grotius www

grotiushupubldisplaspid=VKETDN (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutercius 12)Kovaacutecs Eacute (2002) Megszaacutelloacutek vendeacutegek szomszeacutedok ndash Az amerikai IFOR-misszioacute Taszaacuteron

eacutes Kaposvaacuteron In Kovaacutecs J M (szerk) (2002) Zaacuterva vaacutert Nyugat Budapest 2000-Siacutek Kiadoacute wwwacademiaedu4312276MegszC3A1llC3B3k_vendC3A9gek_szomszC3A9dok_-_az_amerikai_IFOR_missziC3B3_TaszC3A1ron_C3A9s_KaposvC3A1ron (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutercius 12)

7 Ezekkel a keacuterdeacutesekkel reacuteszletesen foglalkozik tanulmaacutenyaiban Resperger Istvaacuten (2016a) eacutes (2016b) Ugyancsak eacuterinti ezt a keacuterdeacutest cikkeacuteben Fischl (2011)

PB


Padaacutenyi J (2000) A menekuumlltek eacutes hontalanok visszatelepiacuteteacutese Bosznia-Hercegovinaacuteba Hadtudomaacuteny 10 eacutevf 2 sz wwwzmnehukulsomhtthadtudomany20002_13html (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 maacutercius 12)

Resperger I (2016a) A vaacutelsaacutegkezeleacutes uacutej megkoumlzeliacuteteacutese Hadtudomaacutenyi Szemle 3 sz 30‒56Resperger I (2016b) A nemzeti eacutes nemzetkoumlzi vaacutelsaacutegkezeleacutes uacutej megkoumlzeliacuteteacutese Szakmai Szemle

3 sz 112‒149Roacutezsa T (2017) Az informaacutecioacutes műveletek vizsgaacutelata kuumlloumlnoumls tekintettel a befolyaacutesolaacutesi keacutepesseacutegek

alkalmazaacutesaacutenak lehetőseacutegeire a Magyar Honveacutedseacuteg feladatrendszereacuteben (PhD-eacutertekezeacutes) Budapest Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem

Veacutekony Zs (2016) Tiacutez eacutev amerikaiak neacutelkuumll Taszaacuteron Bors 2016 09 05 wwwborsonlinehuaktualistiz-ev-amerikaiak-nelkul-taszaron-azota-sz-r-lett-itt-minden118433 (A letoumllteacutes ideje 2017 maacutercius 12)

Williams G H (2005) Engineering Peace The Military Role in Postconflict Reconstruction Washington DC US Institute of Peace Press

Sajtos Szilaacuterd

Katonaacutek eacutes csalaacutedtagjaik koumlzoumltt veacutegzett pasztoraacutecioacute Emisszioacute szeparaacutecioacute reintegraacutecioacute1

A katonaacutek koumlzoumltt veacutegzendő paacutesztori lelkigondozoacutei szolgaacutelat az aacutellam eacutes az egyhaacutez koumlzoumltt leacutetrejoumltt koumllcsoumlnoumls megaacutellapodaacutes alapjaacuten toumlrteacutenik Teoloacutegiai szempontboacutel nem tekinthető a gyuumllekezeti lelkigondozaacutes egyik vaacuteltozataacutenak hanem oumlnaacutelloacute szolgaacutelati teruumllet sajaacutet tudomaacutenyos alapokkal eacutes eredmeacutenyekkel Jelen dolgozatban a katonai lelkigondozaacutes relevaacutens vetuumlleteit mutatjuk be a preventiacutev traumatikus eacutes visszaillesztő szinteken szignifikaacutens keacuterdeacuteseit vizsgaacuteljuk a gyakorlati teoloacutegia a rendszerszemleacuteletű csalaacutedleacutelektan eacutes az egzisztenciaacutelis teraacutepia keacuterdeacuteskoumlre felől

Kulcsszavak (egyhaacutezi) lelkigondozaacutes katonai lelkigondozaacutes rendszerszemleacuteletű csalaacutedleacutelektan homiletika egzisztenciaacutelis teraacutepia

Pastoral Care of Soldiers and their Family Members Emission Separation Re-Integration

The pastoral care and counselling of soldiers is a service that is based on a mutual agreement between the church and state From a theological point of view it cannot be considered merely a special type of congregational pastoral care it is in fact a separate and independent realm of pastoral service with its own scientific founda-tions and results In this thesis we present the relevant aspects of military pastoral service on the different levels of prevention trauma treatment and reintegration and we analyse the emerging issues of significance from the perspective of practical theology systemic family therapy and existential therapy

Keywords pastoral care pastoral counselling military pastoral care systemic family therapy homiletical model existential therapy

Reformaacutetus taacutebori lelkeacutesz HM Protestaacutens Taacutebori Lelkeacuteszi Szolgaacutelat doktorandusz Debreceni Reformaacutetus Hittudomaacutenyi Egyetem e-mail lovasssajtosgmailcom

1 A tanulmaacuteny elsősorban a protestaacutens katonai lelkigondozaacutest vizsgaacutelja megaacutellapiacutetaacutesai eredmeacutenyei a protestaacutens teoloacutegia feacutenyeacuteben szuumllettek

PB


Bevezeteacutes

Dezső Laacuteszloacute 1948-ban iacuterja hogy bdquoa katonai kikeacutepzeacutes uacutegy is mint testi szellemi eacutes erkoumllcsi neveleacutes leacutelektani alapon eacutepuumll fel A lelkigondozaacutes ndash katonai szemszoumlgből neacutezve ndash a kikeacutep-zeacutesnek az a reacutesze amely az erkoumllcsi neveleacutest veacutegzi a honveacutedek koumlzoumlttrdquo (Dezső 1998 115) Maacuter maga az alapfelveteacutes is vitaacutekra ad okot mit keresnek Krisztus evangeacuteliumaacutenak hir-detői egy olyan rendszerben amelynek alaprendelteteacutese az ellenseacuteg (mint a maacutesik ember) fizikai megsemmisiacuteteacutese

Ha a keacuterdeacutes bibliai teoloacutegiai alapjait neacutezzuumlk a haacuteboruacute heacuteber kifejezeacuteseacutet (מלחמה)2 vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatjuk hogy az toumlbb mint 300-szor szerepel az Oacuteszoumlvetseacutegben meg-talaacutelhatoacute a legkoraacutebbi valamint a legfiatalabb iacuteraacutesokban (Craige 1983) Az oacutekori Izraelben a haacuteboruacutenak sajaacutetosan szakraacutelis-vallaacutesi jellege volt (Nidich 1993) (Hodossy-Takaacutecs 2007) A harcoloacutek mellett kultikus szemeacutelyek teveacutekenykedtek akik hordoztaacutek a szoumlvetseacuteg laacutedaacutejaacutet mint YHWH troacutenjaacutet a harcoloacutek előtt ők fuacutejtaacutek meg a parancskoumlzlő szent (ארון ברית־יהוה)kuumlrtoumlket (חצצרה) oraacutekulumkeacutent ők keacuterdezteacutek meg (שאל בלהים) a harc kimeneteleacuteről sorsveteacutessel (גורל פור קסם) az eacutefoacuted (אפוד) az urim (אורים) eacutes tummim (תמים) segiacutetseacutegeacutevel A Deut 201 kk szerint a pap feladata a harc kezdetekor az hogy bdquobeszeacuteljen a neacutephezrdquo azeacutert hogy bdquone laacutegyuljon meg a sziacutevetek ne feacuteljetek ne rettegjetek eacutes ne reacutemuumlljetek meg tőluumlkrdquo (Vouml Sajtos 2013)

Az Uacutejszoumlvetseacuteg nem mutat ennyire egzakt keacutepet a haacuteboruacute goumlroumlg kifejezeacutese a πόλεμος csak neacutehaacutenyszor fordul elő a kuumlloumlnboumlző iratokban nem talaacutelunk reacuteszletes taniacutetaacutest a haacute-boruacute keacuterdeacuteseacuteben Jeacutezus az ellenseacuteg szereteteacutere szoacuteliacutet fel taniacutetaacutesaacutenak egyik kulcsfogal-ma az εἰρήνη a beacutekesseacuteg (Kittel Friedrich 1964) Az viszont nem mondhatoacute el hogy az Uacutejszoumlvetseacuteg egyaacuteltalaacuten nem foglalkozik a katonaacutek a harcosok keacuterdeacuteseacutevel Egyfelől szemeacutelyes-etikai reflexioacutekroacutel olvashatunk Keresztelő Jaacutenos a hozzaacute forduloacute katonaacutektoacutel (στρατευόμενοι) nem a hivataacutes feladaacutesaacutet keacuteri csak a tuacutelkapaacutesoktoacutel oacutev (Lk 314) Jeacutezus sze-meacutelyesen is bemutatja az ellenseacuteg szereteteacutet hiszen a kapernaumi szaacutezados (ἑκατοντάρχης lat centurio) a megszaacutelloacute Roacutemai Birodalom egyik tisztje (Mt 85ndash13 Lk 71ndash10) Maacutesfelől reacuteszesei az uumldvtoumlrteacutenetnek is a katonaacutek a kereszt alatt aacutelloacute kiveacutegzőosztag centurioacuteja iacutegy kiaacutelt fel Jeacutezus halaacutelakor bdquoBizony Isten fia volt ezrdquo (Mt 2754) A bibliai alapveteacutes mellett napjainkban uacutejra kell gondolni a keresztyeacuten-etikai reflexioacutekat a haacuteboruacute keacuterdeacuteseacuteben hiszen a koraacutebbi teoloacutegiai megaacutellapiacutetaacutesok nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket az aacutellam legitimitaacutesaacutenak vaacutel-saacutega a hibrid hadviseleacutes az aszimmetrikus haacuteboruacutek a vilaacutegmeacuteretű terrorizmus koraacuteban

Napjainkban a Taacutebori Lelkeacuteszi Szolgaacutelat feladatai ndash a hataacutelyos kormaacutenyrendelet eacutes egyhaacutezi szabaacutelyozaacutes szerint ndash a vallaacutesgyakorlaacutes biztosiacutetaacutesa egyeacuteni koumlzoumlsseacutegi eacutes csa-laacutedi lelkigondozaacutes erkoumllcsi oktataacutes neveleacutes szociaacutelis karitatiacutev teveacutekenyseacuteg bizalmi foacuterum biztosiacutetaacutesa [2952013 (VII 29) Korm rendelet] (MRE 1994 I tv) Hipoteacutezisuumlnk szerint a katonaacutek koumlzoumltti segiacutető munkaacutet haacuterom egyseacutegre lehet osztani a preventiacutev szakasz-ra a traumatikus szakaszra eacutes a visszailleszteacutes szakaszaacutera Ezek egymaacutesboacutel koumlvetkeznek meacutegis joacutel elkuumlloumlnuumllnek sorrendjuumlk nem csereacutelhető fel egymaacutes logikus koumlvetkezmeacutenyei Amennyiben sikeres a visszailleszteacutes a katona uacutejra a preventiacutev szintre keruumll s elkezdődik az uacutejabb felkeacutesziacuteteacutese kikeacutepzeacutese

2 A szoacute gyoumlke a לחם gyoumlk mely rsquoharcolni legyőznirsquo jelenteacutessel biacuter az igetőből keacutepzett לחם főneacutev rsquoharcrsquo-ot -ot a לחם neacutevszoacute pedig rsquoharcosrsquo-t rsquotaacutemadoacutersquo-t jelent (Gesenius 1962) (Fohrer 1997)

PB

Katonaacutek eacutes csalaacutedtagjaik koumlzoumltt veacutegzett pasztoraacutecioacute Emisszioacute szeparaacutecioacute reintegraacutecioacute 161

A katonai lelkigondozaacutes eacutertelmezeacutese

A katonaacutek koumlzoumltti segiacutető munka a preventiacutev szinten

A preventiacutev szakasz a katonai eacuteletben a felkeacutesziacuteteacutes a kikeacutepzeacutes időszaka A haderő koumlteleacute-keacutebe keruumllő egyeacuten egy uacutej koumlzoumlsseacuteg a katonai koumlzoumlsseacuteg tagjaacutevaacute vaacutelik A hadseregnek mint szervezetnek a ceacutelja hogy a civil koumlzegből eacuterkező individuumot a katonai szocializaacutecioacute folyamata soraacuten az alegyseacutegben szolgaacuteloacute katonaacutenak formaacutelja Az uacutejonnan bekeruumllő egyeacuten szaacutemaacutera ez egy sor uacutej kihiacutevaacutest jelent hosszabb-roumlvidebb időre megszakad a kapcsolatuk azokkal a szemeacutelyekkel akik addig biztonsaacutegot taacutemaszt nyuacutejtottak szaacutemukra A fokozott fizikai pszichikai igeacutenybeveacutetel a munka- eacutes eacuteletkoumlruumllmeacutenyek a bevett szokaacutesok meg-vaacuteltozaacutesa neheziacutethetik a hadseregbe valoacute beilleszkedeacutest (Pavlina Komar 2007) A napi eacutelethez hozzaacutetartozik a kikeacutepzeacutes amely lehet aacuteltalaacutenos illetve egy-egy feladatra toumlrteacutenő ceacutelfelkeacutesziacuteteacutes

A taacutebori lelkeacutesz katonaacutek koumlzoumltt veacutegzett szolgaacutelataacutet keacutet nagy halmazra lehet felosztani a szakraacutelis eacutes a profaacuten szolgaacutelati teruumlletekre A szakraacutelis oldal a klasszikus lelkeacuteszi funkcioacute-kat jelenti a taacutebori lelkeacutesz itt mint a spiritualitaacutest a transzcendenst reprezentaacuteloacute szemeacutely jelenik meg (papi funkcioacute) (Sanders 1997) Idetartozik az istentiszteleti alkalmak tartaacutesa a katekeacutezis a pasztoraacutecioacute a saacutekramentumok kiszolgaacuteltataacutesa a konfirmaacutecioacute a kazuaacuteliaacutek

A profaacuten oldalon a taacutebori lelkeacutesz a vezetői folyamat illetve a kuumlloumlnboumlző prevencioacutes sziacutenterek taacutemogatoacuteja Idetartozik a parancsnok taacutemogataacutesa a bizalmi foacuterum biztosiacutetaacutesa az aacutellomaacuteny eacutes a hozzaacutetartozoacutek feleacute a kuumlloumlnboumlző alegyseacutegek katonacsalaacutedok gyaacuteszoloacutek kriacutezisben levők koacuterhaacutezi betegek ifjuacute haacutezasok uacutej gyermek eacuterkezeacuteseacuteneacutel leacutevő csalaacutedok stb laacutetogataacutesa a hadgyakorlatokon misszioacutekban a szabadidő szervezeacutese a kikeacutepzeacuteshez (peacutel-daacuteul hadsziacutenteacuterismeret kuumlloumlnboumlző kultuacuteraacutek vallaacutesok ismerteteacutese a katona viszonyulaacutesa az idegen kultuacuteraacutehoz vallaacuteshoz) tovaacutebbaacute a prevencioacutehoz kapcsoloacutedoacute (peacuteldaacuteul leacutelektani prob-leacutemaacutek tuumlnetek felismereacutese az alegyseacutegen beluumll a segiacutető-taacutemogatoacute szemeacutelyek szervezetek bemutataacutesa) oktataacutesi feladatok tovaacutebbaacute a humanitaacuterius teveacutekenyseacuteg A preventiacutev szakaszban a primer prevencioacute ceacutelja az hogy meacuterseacuteklődjenek a mentaacutelis rendellenesseacutegek a szekunder prevencioacute a korai staacutediumban leacutevő esetek gyors megoldaacutesa a tercier prevencioacute a kaacuterosiacutetoacute hataacutesok kikuumlszoumlboumlleacutese

A kettő metszeteacuteben helyezkedik el maga a taacutebori lelkeacutesz itt talaacutelkozik a papi funkcioacute a parancsnok melleacute rendelt segiacutető teveacutekenyseacuteggel itt csuacutecsosodik ki katonai-paacutesztori vetuuml-letteacute A lelkipaacutesztori tanaacutecsadaacutes vagy konzultaacutecioacute attoacutel lesz katonai lelkigondozaacutessaacute hogy a taacutebori lelkeacutesz katonaacutekkal folytatott konzultaacutecioacuteja speciaacutelis koumlrnyezetben akaacuter extreacutem szituaacutecioacuteban eacutes egyedi kontextusban valoacutesul meg (Wicks Parsons Capps 2003)

Harcoloacutek a traumatikus szinten

A katona a sikeres ceacutelfelkeacutesziacuteteacutes utaacuten a műveleti hadműveleti teruumlletre utazik az alegyseacute-geacutevel Itt egyszerre minden megvaacuteltozik napi 24 oacuteraacuteban veacutegzi a feladataacutet sok ezer kilo-meacuteter vaacutelasztja el csalaacutedjaacutetoacutel megszokott eacuteleteacutetől koumlrnyezeteacutetől Traumatikus szakasznak neveztuumlk el ezt a ciklust hiszen a katona halmozottan talaacutelkozhat a harcteacuterrel a harccal eacutes a szolgaacutelattal oumlsszefuumlggő leacutelektani jelenseacutegekkel

PB


A vaacuteltozaacutesokat kriacuteziskeacutent eacutelheti meg A magaacuteneacutelettel oumlsszefuumlggő kriacutezist jelenthet az eltaacutevolodaacutes a kommunikaacutecioacute hiaacutenya az otthoniakkal konkreacutet csalaacutedipaacuterkapcsolati probleacutemaacutek A katonai feladathoz kapcsoloacutedoacute kriacutezisek lehetnek a beilleszkedeacutesi neheacutezseacutegek konfliktusok agresszioacute oumlsszezaacutertsaacuteg bezaacutertsaacuteg monotoacutenia kompetenciahiaacuteny informaacute-cioacutehiaacuteny tartoacutes fenyegetettseacuteg aacutellapota Mivel idegen koumlrnyezetbe eacuterkezik kultuacutersokkeacutent (culture shock)3 hathat raacute az idegen kultuacutera (Argalaacutesz 2004) (Kiss Sz Makoacute 2015)

A hadműveleti teruumlleten a katona folyamatos stresszhataacutesnak van kiteacuteve amit harci stressznek nevezuumlnk A harci stressz a harcmező a katonai feladatellaacutetaacutes egyik legsajaacuteto-sabb specifikuma A kivaacuteltoacute stresszorokat feloszthatjuk fizikai eacutes pszichikai teacutenyezőkre Fizikaacutelis stresszorok a szeacutelsőseacuteges időjaacuteraacutesi viszonyok az alapvető eacutes minimaacutelis keacutenyelem hiaacutenya a harci teveacutekenyseacutegeket kiacuteseacuterő zajok A pszichikai kognitiacutev szinten hatoacute stresszor lehet a tuacutel sok vagy tuacutel keveacutes informaacutecioacute eacuterzeacutekszervi tuacutelterheltseacuteg a hosszuacute vaacuterakozaacutes vagy időszűke a helyzet bonyolultsaacutega a neheacutez vaacutelasztaacutes Emocionaacutelis stresszor a feacutelelem fenyegeteacutes elkeseredeacutes harag duumlh unalom a hit elveszteacutese Az ilyen terheleacutesekre eacuterkező normaacutel stresszvaacutelaszok lehetnek bizonyos eacuterzelmi (duumlh bűnoumlsseacutegeacuterzeacutes feacutelelem eacutes szoron-gaacutes szeacutegyen magaacuteny remeacutenytelenseacuteg keacutetseacutegbeeseacutes eacuterzeacutese) a megismerő funkcioacutek teruumlleteacuten jelentkező (zavartsaacuteg a gondolkodaacutesban figyelmi probleacutemaacutek emleacutekezetzavarok) fizikai (kimeruumlltseacuteg alvaacutesi neheacutezseacutegek faacutejdalmak emelkedett pulzus verejteacutekezeacutes haacutenyinger eacutet-vaacutegytalansaacuteg) eacutes kapcsolati (bizalmatlansaacuteg ingerleacutekenyseacuteg visszahuacutezoacutedaacutes elszigetelődeacutes fuumlggőseacuteg stb) reakcioacutek Abban az esetben ha a tuumlnetek maacuter meghataacuterozott tuumlnetegyuumlttest alkotnak eacutes a traumaacutet koumlvetően minimum keacutet napig maximum neacutegy heacutetig jelentkeznek akut stresszbetegseacutegről (ASD) harci kimeruumlleacutesről beszeacuteluumlnk Ha a harci stressz kroacutenikus szakasza a trauma utaacuten neacutehaacuteny hoacutenappal jelentkezik poszttraumatikus stresszzavarroacutel (PTSD) beszeacuteluumlnk (Keneddy Zillmer 2006) (Makrai 2001) (Makrai 2002) A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni eacutevekben J W Appel eacutes G W Beebe jutott arra a koumlvetkezteteacutesre hogy 200‒240 beveteacutesben toumlltoumltt nap maacuter eleacuteg ahhoz hogy a legerősebb katonaacutet is megtoumlrje (Herman 2011 39‒40)

bdquoNincs olyan hogy valaki hozzaacuteszokik a harchoz [hellip] A harc minden pil-lanata hatalmas megterheleacutest jelent s az emberek a harc hevesseacutegeacutetől eacutes hosszuacutesaacutegaacutetoacutel fuumlggően oumlsszeomlanak Ezeacutert a haacuteboruacuteban a pszichiaacutetriai seacuteruumlleacutesek eacuteppuacutegy elkeruumllhetetlenek mint a lőfegyver vagy repesz okozta sebesuumlleacutesekrdquo (Herman 2011 39‒40)

A hazateacutereacutes eacutes ami utaacutena koumlvetkezik

A hazateacutereacutes utaacuten a katona a visszailleszteacutes szintjeacutere keruumll A hadsereg azt igeacutenyli hogy illeszkedjen vissza a preventiacutev szakaszra uacutejra elkezdve a felkeacuteszuumlleacutest a koumlvetkező fel-adataacutera A visszailleszteacutes ceacutelja az egeacuteszseacutegi pszichikai eacutes fizikai alkalmassaacuteg fenntartaacutesa

3 Kalvero Oberg (1954) fogalma azon eacuterzeacutesek aggodalmak ndash meglepeteacutes zavarodottsaacuteg eacutertetlenseacuteg ellenseacuteges eacuterzelmek ndash egyuumlttese amikor az ember az addigi tapasztalataitoacutel elteacuterő kulturaacutelis koumlrnyezetbe keruumll

PB


a harckeacutepesseacuteg megőrzeacutese eacutes az aacutellomaacuteny megtartaacutesa szervezethez valoacute koumltődeacuteseacutenek erő-siacuteteacutese eacutes a fluktuaacutecioacute meacuterseacutekleacutese4

A katona doumlnthet a hadsereg elhagyaacutesa mellett is s jogos az igeacutenye hogy segiacutetseacutek a visszailleszkedeacuteseacutet a civil eacuteletbe Mint ahogy a civil egyeacuten hadseregbe valoacute szocializaacute-cioacuteja is bonyolult folyamat hasonloacutean bonyolult a civil vilaacutegba valoacute visszateacutereacutes A bejoumlve-telkor a civilből katonaacutet transzformaacutel a hadsereg de a vissza-transzformaacutecioacuteban magaacutera marad a kivaacutelni szaacutendeacutekozoacute A kivaacutelaacutes egy hivataacutesos katona eseteacuteben az eacutelethivataacutes meg-vaacuteltoztataacutesaacutet jelenti de a szerződeacuteses aacutellomaacuteny eseteacuteben is ahol az egyeacuten hataacuterozott ideig katona bonyolult ez a folyamat hiszen a katonai identitaacutes a szemeacutelyiseacutege integraacutens reacuteszeacuteveacute vaacutelik A kivaacutelaacutesnak szaacutemos oka lehet lejaacutert a katona szerződeacutese eacutes visszateacuter a civil szak-keacutepesiacuteteacuteseacutehez szolgaacutelati nyugdiacutejba vonul fizikai lelki seacuteruumlleacutesek vagy fegyelmi uumlgy miatt alkalmatlannaacute vaacutelik a szolgaacutelatra a magaacuteneacuteleteacuteben csalaacutedi eacuteleteacuteben beaacutellt vaacuteltozaacutesok miatt leszerel szakmailag nem laacutetja a tovaacutebbi fejlődeacutes lehetőseacutegeacutet elfaacuterad raacuteun a hadseregre uacutegy eacuterzi kieacutegett uacutej eacuteletceacutelt keres A kivaacuteloacutekkal csak akkor tart fenn kapcsolatot a haderő ha szolgaacutelati nyugdiacutejba vonulnak vagy ha harcteacuteri seacuteruumlleacutes baleset miatt vaacutelnak ki a rendszer-ből az oumlnkeacutent vagy fegyelmi uumlgyek miatt taacutevozoacutekkal megszakad a kapcsolat A nyugdiacutejba vonuloacutek koumlreacuteben feltűnően magas a halaacutelozaacutesi araacuteny sokan csak egy-keacutet eacutevig eacutelvezik nyug-diacutejukat A beilleszkedeacutesi neheacutezseacutegek miatt keacutesőbb sokan kuumlzdenek alkoholprobleacutemaacutekkal Sokaknak maacuter az aktiacutev szolgaacutelat alatt (eacuteppen a misszioacutek a szolgaacutelati elfoglaltsaacuteg miatt) szeacutethullott a csalaacutedja iacutegy a civil eacuteletben teljesen magukra maradnak

A katonaacutek koumlzoumltti lelkigondozaacutes rendszerszemleacuteletű (eacutes) csalaacutedteraacutepiaacutes vetuumllete

A rendszerszemleacutelet felől vizsgaacutelva a hadsereg rendszernek tekinthető5 hiszen a tagok az iraacutenyiacutetaacutes eacutes vezeteacutes elvei alapjaacuten műkoumldnek a rendszeren beluumll A hadseregen beluumll (is) a jelenseacutegek cirkulaacuteris oksaacutegban vannak egymaacutessal a tagok homeosztatikus kapcsolatban aacutellnak egy alegyseacuteg mindig nonszummatiacutev eacutes az itt folyoacute eacuteletet is az ekvifinalitaacutes jellemzi A hadseregen beluumll is minden a kommunikaacutecioacuten keresztuumll toumlrteacutenik amely sajaacutetsaacutegos pa-rancs alapjaacuten folyik a feedback a parancs veacutegrehajtaacutesa utaacuteni jelenteacutes (Komloacutesi Biacuteroacute 2001)

A hadseregben speciaacutelis szerepben jelenik meg az egyeacuten a harcos szerepeacuteben Az egyeacuten a delegaacuteloacute rendszerből a csalaacutedboacutel eacuterkezik a katonai szervezetbe mint foga-doacute rendszerbe Itt speciaacutelis szerepeket sajaacutetiacutet el legyenek azok instrumentaacutelis (szolgaacute-lat- eacutes ceacutelorientaacutelt) vagy expressziacutev (emocionaacutelis koheacutezioacutes rendszerszintű kapcsolatok) szerepek Egyeacutertelműen szabaacutelyok iraacutenyiacutetjaacutek a katona mozgaacutesaacutet a rendszeren beluumll ezek lehetnek tudatos vagy implicit szabaacutelyok A hadsereg hierarchikusan tagozoacutedik hiszen egy-egy alegyseacutegen beluumll a parancsnoki iraacutenyiacutetaacutes valoacutesul meg Roumlvid időn beluumll kaacuteoszt okoz ha a szervezet tuacutelhierarchizaacutelttaacute vaacutelik s a parancsndashjelenteacutes jellegű kommunikaacutecioacute

4 Egy 2010-es magyar felmeacutereacutes alapjaacuten a leggyakoribb neheacutezseacutegek a misszioacuteboacutel visszateacuterő aacutellomaacuteny visszailleszkedeacutesi probleacutemaacutei (42) a keacutesleltetetten jelentkező stresszreakcioacutek (3) a veszeacutelyes helyzetek aacuteteacuteleacutese utaacuten jelentkező fokozott stresszreakcioacute (PTSD) tuumlnetei (5) a misszioacuteval kapcsolatban felleacutepő csalaacutedi probleacutemaacutek konfliktusok (20) a szolgaacutelati jellegű neheacutezseacutegek konfliktusok (9) a magaacuteneacuteleti jellegű neheacutezseacutegek konfliktusok (21) A probleacutema foacutekuszaacutetoacutel fuumlggetlenuumll a gondozottak 15-a jelzi paacutelyaelhagyaacutesi szaacutendeacutekaacutet koumlzuumlluumlk PTSD-panaszokkal 5 kuumlzdoumltt (Nagy 2010)

5 A κυβέρνησις az iraacutenyiacutetaacutes keacutepesseacutege (lat gubernatio rsquokormaacutenyzaacutes vezeteacutesrsquo)

PB


uacutetja elakad vagy ha homaacutelyos a hierarchikus viszony s nem egyeacutertelmű hogy ki a vezető ki szabja meg a feladatokat azokat ki hajtja veacutegre ki keacuteri szaacutemon Rendszerszintű hataacuterok lehetseacutegesek a hadsereg koumlruumll ahogy megjelenik a taacutersadalomban s ami elvaacutelasztja a ci-vil szfeacuteraacutetoacutel lehetseacuteges az alrendszerek a kuumlloumlnboumlző fegyvernemek szakaacutegak eacutes főkeacutent alegyseacutegek koumlruumll Ezek a hataacuterok elvaacutelasztanak eacutes oumlsszekoumltnek veacutedelmet nyuacutejtanak vala-mint a strukturaacuteloacutedaacutest illetve differenciaacuteloacutedaacutest biztosiacutetjaacutek Beszeacutelhetuumlnk diffuacutez hataacuterokroacutel amikor a rendszer struktuacuteraacuteja tuacutelterhelődik a stresszhelyzetekre kaotikusan reagaacutel elveacutesz a vezeteacutes-iraacutenyiacutetaacutes feloldoacutednak a szerepek az hogy ki miben kompetens az alegyseacutegen beluumll S ugyaniacutegy beszeacutelhetuumlnk rigid hataacuterokroacutel is amikor peacuteldaacuteul egy alegyseacuteget eacuterintő trauma utaacuten a szervezet bezaacuter neheacutezkesseacute vaacutelik a rendszer toumlbbi tagjaacuteval a kommunikaacutecioacute (Jenkins Asen 1992) (Jenkins 2006)

Iacutegy kijelenthetjuumlk hogy a hadseregen beluumlli emberi kapcsolatok az uacutegynevezett baj-taacutersi koumlzoumlsseacuteg nem csupaacuten egyszerű csoportkoheacutezioacuteval jellemezhető sokkal inkaacutebb a rend-szerszemleacutelet alapelveivel iacuterhatoacute le A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten E Shils eacutes M Janowitz megaacutellapiacutetottaacutek hogy az ideoloacutegiaacutekkal szemben sokkal inkaacutebb a bajtaacutersakhoz valoacute ragasz-kodaacutes kapcsoloacutedaacutes volt a tuacuteleacuteleacutes egyetlen lehetőseacutege a harcoloacutek szaacutemaacutera M Weinstein szerint a harcteacuteri neuroacutezis azoknaacutel a katonaacuteknaacutel alakult ki legnagyobb szaacutemban akik el-szakadtak alegyseacuteguumlktől bajtaacutersaiktoacutel (Pavlina Komar 2007)

A taacutebori lelkeacutesz a hadseregben mint rendszerben veacutegzi a feladataacutet Ebben a rendszerben egyszemeacutelyi vezeteacutes valoacutesul meg a parancsnok az aki a doumlnteacuteseket hozza (s vaacutellalja ennek minden koumlvetkezmeacutenyeacutet) az alaacuterendelt aacutellomaacuteny pedig veacutegrehajtja azokat Innen vizsgaacutel-va a keacuterdeacutest a lelkeacutesz szolgaacutelata a rendszereacutert folyik annak legtoumlkeacuteletesebb műkoumldeacuteseacuteeacutert Ennek a segiacutető szolgaacutelatnak a szignifikaacutens teoloacutegiai vetuumlletei a όμιλέω (az igehirdeteacutes amely szoacute szerint paacuterbeszeacutedet jelent) a θεραπεύω (lelkigondozaacutes teraacutepia szoacute szerint olyan folya-matot jelent amelynek veacutegeacuten vaacuteltozaacutes aacutell be) eacutes a διακονέω (diakoacutenia szoacute szerint a maacutesikeacutert valoacute szolgaacutelatot jelenti) A rendszerszemleacutelet oumlsszetettseacutegeacutet jeloumlli hogy a lelkeacutesz a delegaacuteloacute rendszerből eacuterkező eacutes befogadoacute rendszerbe szocializaacuteloacutedoacute egyeacutenekkel foglalkozik uacutegy hogy koumlzben sajaacutet delegaacuteloacute rendszere (csalaacutedja) is van s meg kell felelnie az őt odakuumlldő rendszer (egyhaacutez) a befogadoacute rendszer (hadsereg) eacutes a taacutersadalom elvaacuteraacutesainak

A preventiacutev szakasz csalaacutedleacutelektani megfelelője az emisszioacute szakasza A katona levaacutelik kivaacutelik a delegaacuteloacute rendszerből a csalaacutedjaacuteboacutel egyre inkaacutebb integraacuteloacutedik egy uacutej rendszerbe az uacutej bdquocsalaacutedbardquo az alegyseacutegbe Hatvaacutenyozott ez a jelenseacuteg akkor amikor a katona ceacutelfelkeacute-sziacuteteacutesen uacutegynevezett misszioacutes felkeacutesziacuteteacutesen vesz reacuteszt Egyfelől fizikai ez a levaacutelaacutes hiszen hetekig hoacutenapokig taacutevol van a csalaacutedjaacutetoacutel de ebből koumlvetkezik a pszichikai eltaacutevolodaacutes majd levaacutelaacutes is Otthon a szerepek a hierarchia a hataacuterok elkezdenek aacutetrendeződni a csalaacute-don beluumll a haacutezastaacuters a nagyobb gyerekek aacutetveszik a hiaacutenyzoacute szemeacutely szerepeacutet a mindennapi rutinban a csalaacuted elkezd berendezkedni a katona hiaacutenyaacuteboacutel adoacutedoacute tuacuteleacuteleacutesre

Amikor a katona a műveleti hadműveleti teruumlletre utazik a katonacsalaacuted eacuteleteacuteben ez a szeparaacutecioacute faacutezisa A katona eacutes a csalaacuted eltaacutevolodnak egymaacutestoacutel maacutes eacutelmeacutenyek maacutes esemeacutenyek eacuterik őket s ezekre maacuteskeacutent reagaacutelnak Mindannyian azt eacuterzik nem eacuterdekli a maacutesikat a probleacutemaacutejuk bdquomaacutes nyelvetrdquo beszeacutelnek A katona feladata az informaacutecioacutek hi-aacutenya titkossaacutega miatt a csalaacutedban aacutellandoacute feacutelelem szorongaacutes alakulhat ki egy esetleges trageacutediaacutetoacutel A koraacutebbi csalaacutedszerkezet teljesen megvaacuteltozik aacutetrendeződnek a szerepek a hataacuterok s megvaacuteltoznak az alrendszerek

PB


Aszimmetrikus teraacutepiaacutenak neveztuumlk el azt a rendszerszemleacuteletű folyamatot ami teacuterben eacutes időben eltolt egyszerre operaacutel a fogadoacute rendszerben a hadseregben valamint a kuumlldő rendszerben a csalaacutedban (Sajtos 2015) Mindkeacutet rendszerben maacutesok a ceacutelok eacutes elvaacuteraacutesok A hadsereg joacutel kikeacutepzett katonaacutet igeacutenyel rendezett mentaacutelis pszichikai haacutetteacuterrel ceacutelja a harc sikeres megviacutevaacutesa igazaacuteboacutel ha a katona mentaacutelisan bdquojelen vanrdquo a feladatveacutegzeacuteseacuteben leacutenyegtelen szaacutemaacutera a csalaacutedi helyzete eacutes aacutellapota A csalaacuted szaacutemaacutera nem relevaacutens a ka-tonai feladat sikeresseacutege ők csak a taacutevol levő csalaacutedtagot akarjaacutek visszakapni a kiutazaacutes előtti aacutellapotaacuteban A katonai segiacutetőnek az a feladata hogy a kuumlldő eacutes fogadoacute rendszerek erőforraacutesait bevonva a katonaacutet olyan mentaacutelis aacutellapotba juttassa hogy az bdquoitt eacutes mostrdquo-ban a tőle telhető legjobb szinten elveacutegezze a vaacutellalt feladataacutet megőrizve a sajaacutet valamint baj-taacutersai eacuteleteacutet a bdquomajdrdquo-ban pedig az bdquoott eacutes akkorrdquo forraacutesait felhasznaacutelva a lehető legjobban visszailleszkedjen csalaacutedjaacuteba sikeresen megkuumlzdve a vaacuteltozaacutesokkal

A katona a hazateacutereacutest koumlvetően kuumlloumlnboumlző faacutezisokon reintegraacuteloacutedik csalaacutedjaacuteba Azt tapasztalja hogy minden megvaacuteltozott amiacuteg ő taacutevol volt Uacutejra megeacuteli az emisszioacute faacutezisaacutet csak most eacuteppen fordiacutetva az uacutej csalaacutedboacutel az alegyseacutegből a reacutegibe A reintegraacutecioacutes folya-matot kuumlloumlnboumlző szakaszokra lehet osztani6 A hazateacutereacutes első faacutezisa az eufoacuteria szakasza a felszabadultsaacuteg jellemzi a katona az bdquoitt eacutes mostrdquo-ban megeacutelt eacutelmeacutenyeire pozitiacutev eacuterzeacuteseire foacutekuszaacutel Ez a szakasz hamar aacutetvaacutelt az eltolt dimenzioacutek szakaszaacuteba A katona fizikailag naptaacuterszerűen maacuter itthon van de eacuterzelmileg meacuteg odakint valahol a keacutet vilaacuteg koumlzoumltt le-beg Kommunikaacutecioacutejaacuteban rutinszerű cselekedeteiben is sok esetben előbukkannak a kint kialakiacutetott eacutes megtanult tuacuteleacuteleacutesi technikaacutek Ez patoloacutegiaacutessaacute akkor vaacutelik ha lelkileg kint ragad aacutellandoacutesulnak a paranoid cselekedetek Paacuterhuzamosan jelenik meg a helykereseacutes szakasza a konkreacutet csalaacutedi rendszerben Megindul a harc a reacutegi szerepekeacutert staacutetuszokeacutert A katona csalaacutedon kiacutevuumllinek eacuterzi magaacutet idegennek sokszor visszavaacutegyik abba a rend-szerbe ahol megeacutertik eacuterzeacuteseit bajtaacutersaival oumlsszekoumltik eacutelete talaacuten legfontosabb esemeacutenyei A csalaacuted a kintleacutet időszakaacutet megtanulta tuacuteleacutelni uacutej rendszerreacute alakult nehezen engedi be az esetenkeacutent agressziacutev bdquobetolakodoacutetrdquo Sok-sok tuumlrelemmel kommunikaacutecioacuteval sikeres megkuumlzdeacutessel jutunk el az uacutejrakoumltődeacutes szakaszaacuteba amikor a reintegraacutecioacute sikeresen meg-toumlrteacutenik Ez a folyamat mintegy feacutel eacutevet vesz igeacutenybe s az elakadaacutes baacutermelyik szinten a csalaacuted felbomlaacutesaacutehoz vezethet

Kuumlloumlnoumlsen neheacutez a reintegraacutecioacute ha valamilyen esemeacuteny ndash harceacuterintkezeacutes bajtaacuters(ak) elveszteacutese ndash mintegy stigmakeacutent oumlsszekoumlti az egyeacutent az alegyseacuteggel mert a trauma nem-csak abban a rendszerben hanem a csalaacutedban is hat A leacutelektani traumaacutera vonatkozoacute ku-tataacutesok eddig szinte csak a traumatizaacutelt szemeacutellyel foglalkoztak holott a trauma hataacutessal van az azt elszenvedő csalaacutedjaacutera is ndash iacutegy esetuumlnkben a katonaacutet delegaacuteloacute rendszer a csalaacuted mellett a befogadoacute rendszer az alegyseacuteg műkoumldeacuteseacutere is ndash s ez a hataacutes nem egyiraacutenyuacute a rendszer viselkedeacutese ugyanuacutegy visszahat a traumatizaacuteltra Iacutegy ma maacuter sokkal inkaacutebb interperszonaacutelis rendszert eacuterintő traumatizaacutecioacutes hataacutesokroacutel beszeacuteluumlnk A rendszerszintű traumatizaacutecioacutes hataacutes hat a rendszer instrumentaacutelis szintjeacuten megvaacuteltoztatja a tagok min-dennapjait A szociaacutelis szinten aacutetalakiacutethatja a taacutersas kapcsolatokat megvaacuteltoztathatja azok minőseacutegeacutet Vaacuteltozaacutes aacutell be a rendszer emocionaacutelis vetuumlleteacuten is szaacutemos uacutej eacuterzeacutessel szembe-suumllnek (feacutelelem tehetetlenseacuteg kiszolgaacuteltatottsaacutegeacuterzeacutes bűntudat duumlh harag) S megvaacuteltozik

6 Gyoumlrffy tanulmaacutenyaacuteban (2008) szinteacuten neacutegy szakaszt emliacutet 1 De joacute hogy tuacutel vagyunk rajta 2 Lebegeacutes 3 Biztos hogy joacute hogy hazajoumlttem 4 A teacutenyleges visszailleszkedeacutes szakasza

PB


az egzisztenciaacutelis faktor is a leacutetezeacutessel a transzcendenssel az eacutertelemmel kapcsolatban akaacuter transzformaacutelva a koraacutebbi neacutezeteket (Kayser 2005) A csalaacutedi szinten hatoacute traumati-zaacuteltsaacuteg eseteacuteben beszeacutelhetuumlnk maacutesodlagos traumatizaacutecioacuteroacutel vikariaacuteloacute traumaacuteroacutel koumlzvetett vagy indirekt traumaacuteroacutel vagy a segiacutetők koumlzoumltt is hatoacute egyuumltteacuterző kifaacuteradaacutesroacutel (compassion fatigue) (Figley 1995) (Beck et al 2001) (Kuritaacuterneacute Tisljaacuter-Szaboacute 2015)

Maacuter a misszioacute alatt eacuterdemes az aacutellomaacuteny figyelmeacutet felhiacutevni az otthon vaacuterhatoacute vaacuteltozaacute-sokra Sok katona amikor nem tud megkuumlzdeni ezekkel a kihiacutevaacutesokkal a bajtaacutersi koumlzoumls-seacuteget tekinti csalaacutedjaacutenak s ezzel feszuumlltseacutegeket teremt a bajtaacutersakkal valoacute viszonyaacuteban is Nagyon fontos a felkeacutesziacuteteacutes a beszeacutelgeteacutes a probleacutemaacuteroacutel hiszen a csalaacutedboacutel kileacutepő katona sok esetben szeacutetesik eacutes hoacutenapokig hasznaacutelhatatlan a haderő szaacutemaacutera A taacutebori lelkeacutesznek lehetőseacutege van a csalaacutedlaacutetogataacutesra is segiacutető szemeacutelykeacutent reacuteszt vehet a hazailleszteacutes eacutes az uacutej-boacuteli egymaacutesra talaacutelaacutes folyamataacuteban

A riacutetus szimboacutelum eacutes liturgia mint taacutebori lelkeacuteszi teraacutepiaacutes eszkoumlz

A lelkeacutesz egy sajaacutetos lehetőseacutege a liturgia felhasznaacutelaacutesa a riacutetusok eacutes szimboacutelumok tudatos kiaknaacutezaacutesaacuteval a teraacutepiaacutes folyamatban A riacutetus7 egy kiacutevuumllaacutelloacute szemszoumlgeacuteből neacutezve irracio-naacutelisnak illogikusnak tűnő cselekveacutessor a riacutetusban reacuteszt vevőknek viszont a legkomolyabb valoacutesaacuteg Az ember eacuteleteacutet riacutetusok kiacuteseacuterik bdquovalamilyen helyzetből egy maacutesik helyzetbe illetve valamilyen vilaacutegboacutel egy maacutesik vilaacutegba toumlrteacutenő aacutetmenetkorrdquo (Gennep 2007 48) iacutegy ha-lad a vilaacutegban a vertikaacutelis illetve horizontaacutelis siacutekok koumlzoumltt iacutegy tud aacutetleacutepni a profaacuten teacuterből a szent teacuterbe eacutes a profaacuten időből a szent időbe (Mircea 2009) Lifton szerint a feldolgozatlan vagy befejezetlen gyaacutesz megrekedeacutest eredmeacutenyez a traumaacutes folyamatban miacuteg Chaim Shatan a veteraacutenok beeacutekelődoumltt gyaacuteszaacuteroacutel beszeacutel Egy koumlzoumlnseacuteges halaacutelesetneacutel a gyaacuteszoloacutet szaacutemos taacutersas rituaacuteleacute veszi koumlruumll eacutes taacutemogatja folyamataacuteban a katonaacuteknak azonban ezt sokszor mellőzniuumlk kell iacutegy rendkiacutevuumlli moacutedon megnő a patologikus gyaacutesz eseacutelye (Herman 2011) Ezeacutert rendkiacutevuumll fontos a speciaacutelis katonai gyaacuteszriacutetus amely egyszerre fejezi ki a veszte-seacuteget eacutes az oumlsszetartozaacutest

A maacutesik eszkoumlz a folyamatban a szimboacutelumok8 hasznaacutelata Miacuteg a riacutetus dinamikus mozgaacutes a szimboacutelum statikus valoacutesaacuteg Jung szerint a szimboacutelum bdquoolyan kifejezeacutes neacutev vagy keacutep amely a koumlznapi eacuteletben ugyan ismerős lehet szokaacutesos eacutes keacutezenfekvő jelenteacutese mellett meacutegis sajaacutetos maacutesodlagos jelenteacutessel biacuterrdquo (Jung 2000 93) Az hogy valamit szim-boacutelumnak tekintuumlnk-e elsősorban az azt szemleacutelő tudat beaacutelliacutetoacutedaacutesaacutetoacutel fuumlgg Egy fogalom taacutergy kifejezeacutes esemeacuteny szemeacutely keacutep akkor szimbolikus ha toumlbbet jelent mint amit jeloumll vagy kifejez

A teoloacutegia szaacutemaacutera egyaacuteltalaacuten nem uacutej felfedezeacutes az hogy a riacutetusok eacutes szimboacutelumok igen hateacutekony kriacutezismegoldaacutesi mechanizmusok hasznaacutelatuk a teraacutepia legősibb formaacuteja s ezaacuteltal spontaacuten teraacutepiaacutes lelkigondozoacutei hataacutessal biacuternak A szimbolikus vagy rituaacutelis kom-munikaacutecioacute tehermentesiacuteti az embert az aacutellandoacute spontaacuten reagaacutelaacutes a megfelelő szoacute vagy visel-kedeacutesmoacuted kereseacuteseacutenek permanens megterheleacuteseacutetől Segiacutetseacuteguumlkkel olyan eacuterzelmi tartalmat is

7 Ritus (lat) rsquoceremoacutenia vallaacutesos szertartaacutesrsquo A fogalmon egy bizonyos csoport aacuteltal meghataacuterozott betaniacutetott alkalomhoz koumltoumltt cselekveacutesi formaacutet eacutertuumlnk amelynek lehet vallaacutesi politikai vagy egyeacuteb kulturaacutelis haacutettere

8 σύμβολον ndash rsquojelkeacutep jelenteacuteshordozoacutersquo (az aacutebraacutezolt objektum nincs felteacutetlenuumll jelen)

PB


ki tud fejezni az egyeacuten eacutes a koumlzoumlsseacuteg amelyek verbaacutelis megfogalmazaacutesa hataacuterokhoz koumltoumltt (Heacutezser 2007) Az istentiszteleten a liturgiaacuteban9 jelenik meg a riacutetusok eacutes szimboacutelumok hasznaacutelataacutenak lehetőseacutege Az istentisztelet kognitiacutev funkcioacuteja aacutetfogoacute eacutertelmet nyuacutejt az eg-zisztenciaacutelis keacuterdeacutesekhez az emocionaacutelis funkcioacute alapvető biztonsaacutegot kiacutenaacutel a maacutesikkal valoacute eacutelmeacutenyen keresztuumll az etikai funkcioacute erkoumllcsi uacutetmutataacutest ad megbocsaacutetaacutest kiacutenaacutel miacuteg az expressziacutev funkcioacute a raacutecsodaacutelkozaacutes a rettegeacutes vagy a haacutelaacutedatossaacuteg az oumlroumlm eacutelmeacutenyeacutet kiacutenaacutelja a szimboacutelumokon eacutes riacutetusokon keresztuumll (Wikstroumlm 2000) Ezek az alkalmak segiacutetik az eacuterzelmileg tuacutelfűtoumltt eacuteletszituaacutecioacutek elviseleacuteseacutet eacutes strukturaacutelaacutesaacutet az emoacutecioacutek feldolgozaacutesaacutet ezzel megoacutevnak a kriacutezishalmozoacutedaacutestoacutel

A traumatikus szinten ha az alegyseacuteg elvesztette egy bajtaacutersaacutet a taacutebori lelkeacutesznek le-hetőseacutege van uacutegy feleacutepiacuteteni istentiszteleti szolgaacutelataacutet hogy az teraacutepiaacutes hataacutessal biacuterjon Timm H Lohse bdquovillaacutembeszeacutelgeteacuteseknekrdquo nevezi azokat a lelkigondozoacutei beszeacutelgeteacuteseket amelyek spontaacuten szituaacutecioacuteban hirtelen alakulnak ki meacutegis előre megtervezett iraacutenyvonallal ren-delkeznek Homiletikai szempontboacutel bdquovillaacutem-igehirdeteacutesnekrdquo neveztuumlk el ezeket a harcteacuteri trauma oldaacutesaacutet ceacutelzoacute liturgiaacutekat (vouml Sajtos 2015) A liturgia soraacuten megteremtődik az az at-moszfeacutera amely jelzi a jelenleacutevőknek hogy a profaacuten teacuterből a szent teacuterbe leacuteptek be Harcteacuteri koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt speciaacutelis teacuterben eacutes időben maga az ige mint verbaacutelis szimboacutelum jelzi ezt a vertikaacutelis aacutetleacutepeacutest A textus mint parabola helyezkedik el a szituaacutecioacuteban A parabolaacutet uacutegy is lehet definiaacutelni mint azon pontok meacutertani helye a siacutekban amelyek egyenlő taacutevol-saacutegra vannak egy adott ponttoacutel (foacutekuszpont vagy gyuacutejtoacutepont) Ez a foacutekuszpont az evangeacute-lium az a lelkigondozoacutei Verbum Dei amelyik vox humanaacutevaacute vaacutelik az igehirdető aacuteltal Ezt a textust applikaacutelja a katonai lelkeacutesz eacutes a koumlzoumlsseacuteg a jelenlegi traumatizaacuteloacute szituaacutecioacutera A katonai koumlzoumlsseacuteg az Uacuteri imaacutedsaacuteggal kapcsoloacutedik be a liturgiaacuteba majd a taacutebori lelkeacutesz mint a koumlzoumlsseacuteg paacutesztora egy aacuteldaacutessal bocsaacutetja vissza őket a profaacuten teacuterbe A traumatuacuteleacutelők megtanuljaacutek hogy eacutenjuumlk eacutes emberi mivoltuk tudata attoacutel fuumlgg megőrzik-e a maacutesokhoz kap-csoloacutedaacutes eacuterzeacuteseacutet A koumlzoumlsseacuteg nemcsak a legjobb veacutedelem a rettegeacutes eacutes a keacutetseacutegbeeseacutes ellen hanem a traumatikus eacutelmeacuteny leghateacutekonyabb ellenszere is Ezt az eacutelmeacutenyt tudja megeacutelni a harcoloacute a taacutebori lelkeacutesz szolgaacutelata soraacuten Mert a trauma elszigetel a koumlzoumlsseacuteg helyreaacutelliacutetja az oumlsszetartozaacutes eacuterzeacuteseacutet A trauma megalaacutez eacutes stigmatizaacutel a koumlzoumlsseacuteg tanuacutesaacutegot tesz to-vaacutebbaacute megerősiacutet A trauma lealacsonyiacutet eacutes elemberteleniacutet a koumlzoumlsseacuteg megdicsőiacutet illetve uacutejra emberreacute tesz A bajtaacutersi koumlzoumlsseacuteg egyszer csak istentiszteleti koumlzoumlsseacuteggeacute (κοινωνία communio) transzformaacuteloacutedik s ennek a transzformaacutecioacutenak gyoacutegyiacutetoacute hataacutesa van

Egzisztenciaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesek a katonai pasztoraacutecioacuteban

A katonaacutet eacutelmeacutenyek hataacutesok eacuterik a misszioacuteban Herctumnak10 neveztuumlk el ezeket az eacutelmeacute-nyeket amelyek akarva-akaratlanul a katonaacuteval maradnak akaacuter egeacutesz haacutetraleacutevő eacuteleteacuteben meghataacuterozzaacutek joumlvőjeacutet szemeacutelyiseacutegfejlődeacuteseacutenek iraacutenyaacutet Egy harcteacuteri esemeacuteny kapcsaacuten sok minden megkeacuterdőjeleződik a katonaacuteban az esemeacutenyre a rendszerre (hadseregre)

9 λειτουργία ndash a λαός (rsquoneacuteprsquo) eacutes az ἔργον (rsquomunkarsquo) szavak oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel szuumlletett jelenteacutese rsquokoumlzmunka neacutepeacutert veacutegzett koumlzszolgaacutelatrsquo (munus publicum) A protestantizmusban az istentiszteletet eacutertjuumlk alatta annak minden elemeacutet de legleacutenyegesebb reacutesze az igehirdeteacutes

10 A herctum a roacutemai jogban az oumlroumlkseacuteget jeloumlli

PB


vonatkozoacutean s mindenfeacutelekeacuteppen szembekeruumll a leacutetre vonatkozoacute egyetemes emberi keacuter-deacutessel is Innen vizsgaacutelva a keacuterdeacutest biztosan meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk traumatuacuteleacutelőket traumaaacuteteacutelőket eacutes traumamegeacutelőket Maacuter maguk a fogalmak is az esemeacutenyhez valoacute viszonyt tuumlkroumlzik Tillich szerint bdquoha a leacutetet eacuteletkeacutent vagy folyamatkeacutent vagy keletkezeacuteskeacutent eacutertel-mezzuumlk akkor a nemleacutet ontoloacutegiailag ugyanolyan alapvető mint a leacutet Ennek felismereacutese nem vonja magaacuteval azt hogy doumlntenuumlnk kell a leacutet elsőbbseacutege mellett a nemleacutettel szemben aacutem megkoumlveteli hogy a nemleacutettel mint ontoloacutegia alapkeacuterdeacutessel foglalkozzunkrdquo (Tillich 2000 41)

Az ontoloacutegia felől vizsgaacutelva a heideggeri Dasein (rsquoittleacutet jelenvaloacute leacutetrsquo) tuacutelmutat a szubjektum fogalmaacuten nem ego nem bdquoselfrdquo hanem a vilaacuteghoz valoacute viszony A Dasein bdquovilaacutegban benne leacutetrdquo (in der Welt sein) eacutes bdquoegymaacutessal valoacute leacutetrdquo (mit sein) is minus mint maacutesok-kal megosztani ugyanazt a vilaacutegot Az ember egzisztenciaacuteleacutekban ragadja meg a vilaacutegot a hangoltsaacutegban a megeacuterteacutesben eacutes a beszeacutedben A szorongaacutesban (Angst) taacuterul fel a Dasein veacutegesseacutege eacutes semmiseacutege amelyben az ember megtapasztalja a bdquohalaacutelhoz valoacute leacutetrdquo-et (zu Tod sein) A szorongaacutes nyilvaacuteniacutetja ki a semmit (das Nichts) Ezen a heideggeri alapon indul el a Ludwig Binswanger eacutes Medard Boss feacutemjelezte daseinanaliacutezis amely az emberi leacutetnek mint a bdquolenni tudaacutesrdquo (Seinkoumlnnen) lehetőseacutegeacutenek az uacutejboacuteli kitaacutegiacutetaacutesaacutet jelenti11 (Helting 2008) (Condrau 2013)

Elmeacuteletuumlnk maacutesodik dimenzioacuteja az idő keacuterdeacuteskoumlre Kant szerint az idő a teacuterhez ha-sonloacutean tapasztalattoacutel fuumlggetlenuumll eacuterzeacutekelhető a leacutet egyben jelenleacutet ezt az idő fogalmaacuteval iacuterhatjuk le (Lengyel 2011) (Kerekes 2013) A bibliai teoloacutegia időeacutertelmezeacutese legegy-szerűbben a καιρός (az Istentől elrendelt idő [pillanat]) a κρόνος (a folyoacute idő) eacutes az αἰών (az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg) felől koumlzeliacutethető meg (Cullman 2000) Az idő feloszthatoacute a muacutelt jelen joumlvő vetuumlleteire az esemeacuteny vizsgaacutelhatoacute az bdquoitt eacutes mostrdquo eacutes az bdquoott eacutes akkorrdquo dimenzioacuteiban

A trauma soraacuten az ember minus nemcsak mint das Man hanem mint Dasein minus keacuterdőjele-ződik meg az bdquoitt eacutes mostrdquo-ban s ez hataacutessal van az bdquoott eacutes akkorrdquo-ra is mind a muacuteltban mind a joumlvőben Elveszti stabilitaacutesaacutet a bdquovilaacutegban benne leacutetrdquo eacutes az bdquoegymaacutessal valoacute leacutetrdquo fel-taacuterul a Dasein veacutegesseacutege a szorongaacutesban eacutes a semmiben (das Nichts) Az idő dimenzioacutejaacutet neacutezve a traumaesemeacuteny az ember eacuteleteacuteben egy gonosz pillanat Egy olyan pillanat amelyet nem tud az ember ott eacutes akkor integraacutelni a tudat szaacutemaacutera feldolgozhatatlan eacutelmeacutenyfrag-mentumokban raktaacuterozoacutedik el Freud szerint mint idegen test eacutekelődik be a szemeacutelyiseacutegbe (Bakoacute 2009) (Kiss Sz Makoacute 2015)

Az ember minden szituaacutecioacuteban helyzetben eacutertelemkereső leacuteny minus ez az alapja Viktor E Frankl logoteraacutepiaacutejaacutenak eacutes egzisztenciaanaliacuteziseacutenek Az embert az eacutertelem akaraacutesa (Wille zum Sinn) mozgatja (Frankl 2005) (Frankl 2006) (Frankl 2012) (Frankl 2015) az az egye-duumllaacutelloacute emberi toumlrekveacutes hogy minden helyzetben megtalaacutelja eacuteleteacutenek eacutertelmeacutet (Saacuterkaacuteny 2008) Franklnaacutel ez a logosz (λόγος) fogalma (Frankl 2005) (Lukas 2007) (Lukas 2011) (Saacuterkaacuteny Zsoacutek 2010)

Hipoteacutezisuumlnk alapjaacuten a katona harci traumatizaacuteltsaacutega utaacuten ahhoz hogy a herctum integraacuteloacutedjeacutek szuumlkseacuteg van annak eacutertelmezeacuteseacutere megeacuterteacuteseacutere Iacutegy lesz a leacutetezeacutes integraacutens reacutesze s ennek az integraacutecioacutenak a jele ha verbalizaacutelni tudja a katona az esemeacutenyt (egzisz-tenciaacuteleacute) Ricœur beszeacutel a narratiacutev identitaacutesroacutel amikor a valoacutesaacuteg elveszti leacutetjogosultsaacutegaacutet

11 Hasonloacutean az ontoloacutegiai felől koumlzeliacutet Rolo May eacutes Irvin Yalom egzisztenciaacutelis teraacutepiaacuteja akik a szorongaacutest mint alapeacutelmeacutenyt tekintik teraacutepiaacutes kiinduloacutepontnak (Yalom 2017)

PB


a leacutenyeg nem a kronologikus toumlrteacuteneacutesen van hanem a megeacutelt pillanaton s annak integraacute-cioacutejaacuten az idő annyiban emberi idő amennyiben narratiacutev moacutedon artikulaacutelt (Pinteacuter 2012) (Pinteacuter 2014) Ha a leacutetezeacutesre vonatkozoacute teraacutepia soraacuten aacutetkeretezzuumlk a toumlrteacutenetet s a fragmen-tumokboacutel egy eacutelhető narratiacutevaacutet teremtuumlnk azzal uacutejra egyuumltt lehet leacutetezni uacutejra a vilaacutegban s egymaacutessal A megeacutelt idő kronoloacutegiaacutejaacuteban aacutetkereteződhet aacutetalakulhat καιρός-szaacute hiszen eneacutelkuumll az bdquoitt eacutes mostrdquo-ban nem bdquoiacutegyrdquo lehetne itt a szubjektum A teoloacutegia vetuumlleteacuten pe-dig ndash szemleacutelve ezt az uacutej narratiacutevaacutet ndash ez hataacutessal van az αἰών-ra is az oumlroumlkkeacutevaloacuteban valoacute leacutetre (Tillich 2010) (Bultmann 2007)

A taacutebori lelkeacutesz teraacutepiaacutejaacuteban a trauma feldolgozaacutesa a herctum eacutelhetőveacute teacutetele toumlrteacuten-het egyeacuteni folyamatban illetve csoportban a filozoacutefiai praxis szoacutekrateacuteszi paacuterbeszeacuted (Das sokratische Gespraumlch) moacutedszereacutevel Ennek leacutepeacutesei az esemeacuteny behataacuterolaacutesa esetuumlnkben bibliai paacuterhuzamok peacuteldaacutek kereseacutese ezek elemzeacutese ezek alapjaacuten az esemeacutenyre hatoacute de-finiacutecioacute megalkotaacutesa valamint a beszeacutelgeteacutes lezaacuteraacutesa (Saacuterkaacuteny 2012a) (Saacuterkaacuteny 2012b) (Saacuterkaacuteny 2014)


A Taacutebori Lelkeacuteszi Szolgaacutelat uacutejjaacuteszervezeacutese oacuteta koumlzel negyed eacutevszaacutezad telt el Ez idő alatt az alaprendelteteacutesen tuacutel megvaacuteltoztak a kihiacutevaacutesok a feladatok A lelkeacuteszek az eltelt terminusban ott voltak kuumlloumlnboumlző beacutekefenntartoacute misszioacutekban jelenleg is Koszovoacuteban Boszniaacuteban eacutes Irakban szolgaacutelnak

Az eltelt idő egy sor szakmai kihiacutevaacutest hozott a felsziacutenre Az uacutejjaacuteszervezeacutes oacuteta nem sikeruumllt teoloacutegiai alapveteacutest keacutesziacuteteni a delegaacuteloacute egyhaacutezak reacuteszeacuteről a katonaacutek (harcoloacutek) kouml-zoumltti szolgaacutelatroacutel A posztmodernben megvaacuteltozott a haacuteboruacute a hadviseleacutes s ez posztmodern keresztyeacuten-etikai reflexioacutekat igeacutenyelne Aacutetalakult a fogadoacute rendszer a haderő profilja is a sorkatonasaacuteg felfuumlggeszteacutese utaacuten a hangsuacutely a beacutekefenntartoacute műveletekben valoacute reacuteszveacutetel feleacute toloacutedott el Ez a lelkeacuteszekneacutel is speciaacutelis nem csak katonai felkeacutesziacuteteacutest igeacutenyelne Nincs megszervezve a lelkeacuteszi aacutellomaacuteny moacutedszerspecifikus tovaacutebbkeacutepzeacutese szakmai fejlődeacutesre valoacute oumlsztoumlnzeacutese sem a honveacutedseacuteg sem az egyhaacutez reacuteszeacuteről

Az elmuacutelt eacutevtizedek alatt a lelkeacuteszek aacutetlagosan 3‒5 misszioacuteban szolgaacuteltak Ki segiacutet a segiacutetőnek A szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen tuacutel igeacuteny lenne egy hiteles szakmailag joacutel felkeacute-szuumllt szuperviacutezioacutes lehetőseacutegre is a misszioacutes (lelkipaacutesztori) tapasztalatok feldolgozaacutesaacuteban

A szolgaacutelati toumlrveacuteny megvaacuteltozaacutesaacuteval nem lesz ritka a 8‒10 misszioacutes terminus sem a lelkeacuteszekneacutel Keacuterdeacutes hogy ez kaacuterosodaacutes neacutelkuumll biacuterhatoacute-e Jelenleg csak a szolgaacutelatba valoacute beleacutepeacutes toumlrveacutenyileg kidolgozott a kivaacutelaacutes utaacuten az egyhaacutezba toumlrteacutenő reintegraacutecioacute teljesen megszervezetlen


2952013 (VII 29) Korm rendelet a Taacutebori Lelkeacuteszi SzolgaacutelatroacutelA Magyarorszaacutegi Reformaacutetus Egyhaacutez 1994 eacutevi I toumlrveacutenye a Magyar Honveacutedseacutegneacutel veacutegzendő

lelkipaacutesztori szolgaacutelatroacutel a 2006 eacutevi II eacutes 2010 eacutevi II toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaival egyseacuteges szerkezetben

PB


Argalaacutesz A (2004) A csapatpszicholoacutegia szerepe a kuumllszolgaacutelattal oumlsszefuumlggő potenciaacutelis kriacutezishelyzetek kezeleacuteseacuteben Humaacuten Szemle 2 91ndash105

Bakoacute T (2009) Sorstoumlreacutes A trauma leacutelektana egy pszichoterapeuta szemszoumlgeacuteből Budapest Psycho ArtBeck A T Rush A J Shaw B F Emery G (2001) A depresszioacute kognitiacutev teraacutepiaacuteja Budapest

AnimulaBultmann R A jelenvaloacute-leacutet toumlrteacutenetiseacutege eacutes a hit Vaacutelasz Gerhardt Kuhlmann-nak In Bultmann

R Hit eacutes megeacuterteacutes Budapest LrsquoHarmattan 110‒128Condrau G (2013) Freud eacutes Heidegger Daseinanalitikus neuroacutezistan eacutes pszichoteraacutepia Budapest

LrsquoHarmattan KiadoacuteCraige P C (1983) The Problem of War in the Old Testament Grand Rapids William B Eerdmans

Publishing CompanyCullman O (2000) Krisztus eacutes az idő Az őskereszteacuteny idő- eacutes toumlrteacutenelemszemleacutelet Budapest

Hermeneutikai KutatoacutekoumlzpontDezső L (1998) Bevezeteacutes a katonai lelkigondozaacutesba (1948) Budapest Raacutedai NyomdaFigley C R (1995) Compassion fatigue Coping with secondary traumatic stress disorderin those

who treat traumatized Bristol PA BrunnerManzelFohrer G (ed) (1997) Hebraumlisches und Aramaumlisches Woumlrterbuch zum Alten Testament Berlin

Walter de GruyterFrankl V E (2005) Az ember az eacutertelemre iraacutenyuloacute keacuterdeacutessel szemben Budapest Jel KiadoacuteFrankl V E (2006) Eacutertelem eacutes egzisztencia Budapest Jel KiadoacuteFrankl V E (2012) A szenvedő ember Budapest Jel KiadoacuteFrankl V E (2015) Orvosi lelkigondozaacutes Budapest Jel KiadoacuteGennep A van (2007) Aacutetmeneti riacutetusok Budapest Lrsquo HarmattanGesenius W (1962) Hebraumlisches Handwoumlrterbuch uumlber das Alte Testament Berlin Ungeaumlnderter

NachdruckHelting H (2008) Bevezeteacutes a pszichoteraacutepiaacutes daseinanaliacutezis filozoacutefiai dimenzioacuteiba Budapest

LrsquoHarmattan KiadoacuteHerman J (2011) Trauma eacutes gyoacutegyulaacutes Budapest NaNe EgyesuumlletHeacutezser G (2007) Pasztoraacutelpszicholoacutegiai szempontok az istentisztelet uacutetkereseacuteseacutehez Elmeacuteletek

eacutes gyakorlati lehetőseacutegek Budapest Kaacutelvin KiadoacuteHodossy-Takaacutecs E (2007) Haacuteboruacute terrorizmus eacutes az Oacuteszoumlvetseacuteg teoloacutegiaacuteja Confessio 1 57ndash65Jenkins H (2006) A rendszer kezeleacutese (In Csalaacutedteraacutepiaacutes sorozat 17) Budapest AnimulaJenkins H Asen K (1992) Family therapy with out the family a frame work for systemic practice

Journal of Family Therapy No 14 1‒14Jung C G (2000) Az ember eacutes szimboacutelumai Budapest Goumlncoumll KiadoacuteKayser K (2005) Enhancing dyadic coping during a time of crisis a theory-based intervention with

breast cancer patient and their partners In Revenson T A Kayser K Bodenmann G (eds) Couples coping with srtress Emerging perspective on dyadic coping Decade of Behavior Washington D C American Psychological Association 175ndash195

Keneddy C H Zillmer E A (eds) (2006) Military psychology Clinical and Operational Applications New York The Guilford Press

Kerekes E (2013) Az idő kairologikus jellege a heideggeri hermeneutikai fenomenoloacutegiaacuteban Kolozsvaacuter Egyetemi Műhely Kiadoacute

Kiss E Cs Sz Makoacute H (szerk) (2015) Gyaacutesz kriacutezis trauma eacutes a megkuumlzdeacutes leacutelektana Peacutecs Pro Pannoacutenia Kiadoacutei Alapiacutetvaacuteny

PB


Kittel G Friedrich G (eds) (1964) Theological Dictionary of the New Testament (TDNT) Dallas Word Books Publisher (Logos Library System CD-Rom 1998)

Komloacutesi P Biacuteroacute S (2001) Csalaacutedteraacutepiaacutes olvasoacutekoumlnyv Csalaacutedteraacutepiaacutes sorozat 1 Budapest Animula

Kuritaacuterneacute Szaboacute I Tisljaacuter-Szaboacute E (szerk) (2015) Uacutegy szerettem volna ha nem baacutentottak volna Budapest Oriold eacutes Taacutersai

Lengyel Zs (2011) A veacutegesseacuteg hermeneutikaacuteja ndash Az idő mint filozoacutefiai probleacutema Martin Heidegger gondolkodaacutesaacuteban Budapest LrsquoHarmattan Kiadoacute

Lukas E (2007) Szenvedeacutesednek is van eacutertelme Szeged AgapeacuteLukas E (2011) A logoteraacutepia tankoumlnyve Szeged AgapeacuteMakrai T I (2001) A harci stressz hataacutesa a harcteljesiacutetmeacutenyre a hadtoumlrteacutenelmi tapasztalatok alapjaacuten

Humaacuten Szemle 1‒4 sz 141ndash162Makrai T I (2002) A harcistressz kezeleacuteseacutenek toumlrteacutenete Humaacuten Szemle 1 sz 105ndash119Mircea E (2009) A szent eacutes a profaacuten A vallaacutesi leacutenyegről Budapest Euroacutepa KiadoacuteNagy I (2010) A misszioacuteboacutel visszaeacuterkezők reintegraacutecioacutes programja eacutes a PTSD kezeleacuteseacutenek

tapasztalatai a Magyar Honveacutedseacutegben Honveacutedorvos 1‒2 sz 59ndash66Nidich S (1993) War in the Hebrew Bible New York Oxford University PressPavlina Ž Komar Z (2007) Katonapszicholoacutegia (1‒3 koumlt) Budapest Zriacutenyi KiadoacutePinteacuter J N (2012) A tudattalan identitaacutes Imaacutegoacute 2 sz 67‒72Pinteacuter J N (2014) A nem muacuteloacute jelen Trauma eacutes nosztalgia Budapest LrsquoHarmattan KiadoacuteSajtos Sz (2013) bdquoAmikor keacuteszuumlltoumlk az uumltkoumlzetre leacutepjen elő a paprdquo Az oacuteszoumlvetseacutegi kultikus

szemeacutelyek teveacutekenyseacutege a haacuteboruacutekban Theologiai Szemle 1 sz 16ndash24Sajtos Sz (2015) Afganisztaacuten homiletikuma Egy harcteacuteri trauma elhaacuteriacutetaacutesaacutenak homiletikai

kiacuteseacuterletei Studia 1 sz 51ndash78Sajtos Sz (2015) Haacuteboruacuten innen traumaacuten tuacutel Munkaacutem katonaacutekkal katonacsalaacutedokkal Magyar

Csalaacutedteraacutepiaacutes Egyesuumllet 2015 eacutevi Vaacutendorgyűleacutese Beacutekeacutescsaba 2015 aacuteprilis 10‒12 (Előadaacutes) wwwcsaladterapiahudoceloadasokvandorgyules2015vgyprogramfuzet2015pdf (A letoumllteacutes daacutetuma 2017 juacutenius 1)

Sanders R K (ed) (1997) Christian counseling ethics A handbook for therapists pastors amp counselors Washington D C Inter Varsity Press

Saacuterkaacuteny P (2008) Filozoacutefiai leacutelekgondozaacutes Budapest Jel KiadoacuteSaacuterkaacuteny P (2012a) A szoacutekrateacuteszi paacuterbeszeacuted mint az etikai szemeacutelyiseacutegkeacutepzeacutes modellje Vigiacutelia

7 sz 489‒494Saacuterkaacuteny P (2012b) Eacutertelemkoumlzpontuacute egzisztenciaanaliacutezis eacutes filozoacutefiai tanaacutecsadaacutes Imaacutegoacute 3 sz

75‒82Saacuterkaacuteny P (2014) A f ilozoacutef ia mint praxis Tanulmaacutenyok a f ilozoacutef ia a pszichoteraacutepia

eacutes a szociaacutelpedagoacutegia hataacuterteruumlleteiről Budapest LrsquoHarmattan KiadoacuteSaacuterkaacuteny P Zsoacutek O (szerk) (2010) A logoteraacutepia alapjai Die Grundlagen der Logotherapie

(Keacutetnyelvű szoumlveggyűjtemeacuteny) Budapest Jel KiadoacuteWicks R J Parsons R D Capps D (eds) (2003) Clinical handbook of pastoral counseling New

Jersey Paulist PressWikstroumlm Ouml (2000) A kifuumlrkeacuteszhetetlen ember Leacutetkeacuterdeacutesek pszichoteraacutepia lelkipaacutesztorlaacutes

Budapest AnimulaYalom I D (207) Egzisztenciaacutelis pszichoteraacutepia Budapest Park Kiadoacute

Nordex Nonprofit Kft ndash Dialoacuteg Campus Kiadoacute bull wwwdialogcampushu wwwuni-nkehu bull 1083 Budapest Ludovika teacuter 2 bull Telefon 06 (30) 426 6116 E-mail kiadouni-nkehu bull A kiadaacuteseacutert felel Petroacute Ildikoacute uumlgyvezető bull Felelős szerkesztő Kiliaacuten Zsolt bull Olvasoacuteszerkesztő Balla Zsoacutefia bull Toumlrdelőszerkesztő

Stubnya Tibor

ISBN 978-615-5845-27-7 (nyomtatott)ISBN 978-615-5845-28-4 (online)

A Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem kiadvaacutenya

10

Gőcz

e Ist

vaacuten

(sze

rk)

AZ IG

AZSAacute

GOS

HAacuteBO

RUacute E

LVEacuteT

ŐL A

Z IG

AZSAacute

GOS

BEacuteKEacute

IG

168238






168




Előszoacute





Fischl Vilmos


Kaiser Ferenc








Fazakas Saacutendor



A civilndashkatonai egyuumlttműkoumldeacutes feleacuterteacutekelődeacutese a beacutekefenntartaacutes soraacuten Bosznia-Hercegovinaacuteban 1995‒2000 koumlzoumltt

Sajtos Szilaacuterd

Katonaacutek eacutes csalaacutedtagjaik koumlzoumltt veacutegzett pasztoraacutecioacute Emisszioacute szeparaacutecioacute reintegraacutecioacute

az igazsaacutegos haacuteboruacute elveacutetől az igazsaacutegos beacutekeacuteig




BEacuteKEacuteIG






copy Szerzők 2017




Szerzők






Tartalom














Előszoacute







PB



















PB














PB







PB








PB








PB








PB






PB









PB









PB



















PB
















PB






PB









PB





PB








PB










PB








PB








PB






PB







PB







PB





PB






PB








PB








PB












PB























PB





















PB

















Fischl Vilmos






PB





Bevezető




PB








PB









PB









PB








PB





PB








PB








PB










PB







PB








PB



Konkluacutezioacute







PB





















Kaiser Ferenc








PB











PB









PB










PB








PB







PB







PB





PB









A fegyveres erők















PB










PB




hordozoacute





bom-baacutezoacute

repuumllő-geacutep





gatt


geacutep


repuumllő-geacutep



geacutep



68(14 + 54) 157 33 + 7



(4 + 5) 150 4 78 ~20 ~20


(13 + 26) 139 minus 35 111 15


(4 + 6) minus 3 23 9 14 7


(4 + 7) minus 6 19 19 14 10


(1 + 1) minus 1 27 34 6 13





PB








PB








PB



Oumlsszegzeacutes



PB



















PB





















PB






















PB















PB


Bevezeteacutes








PB








PB






PB








PB












































PB






PB







PB





2010 2050 2070 2100










4862752 minus minus










PB






PB








PB





PB


A fegyveres erők






PB






PB






PB

















PB









PB






















a megtoumlreacutese






PB



















PB











PB








PB








PB














PB














PB











PB




Oumlsszegzeacutes







PB










PB








PB











PB







PB


Tapasztalatok






PB





























PB


















feladatok








































PB


Befejezeacutes



dezeacuteseacutere















PB






















PB
























PB









PB









PB






PB






PB







PB





PB










PB






PB




PB









PB







PB







PB

























PB







PB









PB







PB









PB









PB









PB












Fazakas Saacutendor







PB










PB










PB








PB








PB








PB









PB






PB






PB









PB









PB






PB



















PB



































PB










PB








4 Republika Srpska

PB








PB









PB








PB











PB











PB














PB









PB











PB








PB


















PB








Sajtos Szilaacuterd









PB


Bevezeteacutes






PB










PB








PB









PB







PB






PB










PB








PB









PB












PB



















PB





















Stubnya Tibor



10

Gőcz

e Ist

vaacuten

(sze

rk)

AZ IG

AZSAacute

GOS

HAacuteBO

RUacute E

LVEacuteT

ŐL A

Z IG

AZSAacute

GOS

BEacuteKEacute

IG

168238






168




Előszoacute





Fischl Vilmos


Kaiser Ferenc








Fazakas Saacutendor




Sajtos Szilaacuterd





BEacuteKEacuteIG






copy Szerzők 2017




Szerzők






Tartalom














Előszoacute







PB



















PB














PB







PB








PB








PB








PB






PB









PB









PB



















PB
















PB






PB









PB





PB








PB










PB








PB








PB






PB







PB







PB





PB






PB








PB








PB












PB























PB





















PB

















Fischl Vilmos






PB





Bevezető




PB








PB









PB









PB








PB





PB








PB








PB










PB







PB








PB



Konkluacutezioacute







PB





















Kaiser Ferenc








PB











PB









PB










PB








PB







PB







PB





PB









A fegyveres erők















PB










PB




hordozoacute





bom-baacutezoacute

repuumllő-geacutep





gatt


geacutep


repuumllő-geacutep



geacutep



68(14 + 54) 157 33 + 7



(4 + 5) 150 4 78 ~20 ~20


(13 + 26) 139 minus 35 111 15


(4 + 6) minus 3 23 9 14 7


(4 + 7) minus 6 19 19 14 10


(1 + 1) minus 1 27 34 6 13





PB








PB








PB



Oumlsszegzeacutes



PB



















PB





















PB






















PB















PB


Bevezeteacutes








PB








PB






PB








PB












































PB






PB







PB





2010 2050 2070 2100










4862752 minus minus










PB






PB








PB





PB


A fegyveres erők






PB






PB






PB

















PB









PB






















a megtoumlreacutese






PB



















PB











PB








PB








PB














PB














PB











PB




Oumlsszegzeacutes







PB










PB








PB











PB







PB


Tapasztalatok






PB





























PB


















feladatok








































PB


Befejezeacutes



dezeacuteseacutere















PB






















PB
























PB









PB









PB






PB






PB







PB





PB










PB






PB




PB









PB







PB







PB

























PB







PB









PB







PB









PB









PB









PB












Fazakas Saacutendor







PB










PB










PB








PB








PB








PB









PB






PB






PB









PB









PB






PB



















PB



































PB










PB








4 Republika Srpska

PB








PB









PB








PB











PB











PB














PB









PB











PB








PB


















PB








Sajtos Szilaacuterd









PB


Bevezeteacutes






PB










PB








PB









PB







PB






PB










PB








PB









PB












PB



















PB





















Stubnya Tibor



10

Gőcz

e Ist

vaacuten

(sze

rk)

AZ IG

AZSAacute

GOS

HAacuteBO

RUacute E

LVEacuteT

ŐL A

Z IG

AZSAacute

GOS

BEacuteKEacute

IG

168238






168




Előszoacute





Fischl Vilmos


Kaiser Ferenc








Fazakas Saacutendor




Sajtos Szilaacuterd


10 168 az igazságos háború

Documents