KÉSZÍTETTE: KRAJČÍR LUKÁCS

A KOREAI HÁBORÚ

EGY ELFELEDETT HÁBORÚ

Az előadásom pontjai

• Előzmények

• A támadás kezdete

• Diplomaták harca az ENSZ-ben

• Ellentámadás

• „Baráti segítség” Mao Ce-tungtól

• Állóháború és fegyverszünet

• A koreai-háború öröksége

Korea a XX. század elején• 1910-ben megszállta Japán.

• Részt kellett vennie Japán oldalán a II. világháborúban

• 1945 Potsdam:. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai övezet.

• Észak-Korea – fejeltebb ipari struktúra, sok gyár és vállalat, vasúti csomópontok, erőművek, nagyobb légi bázisok – szovjetek Kim Ir Szent bízták meg a kommunista rendszer kiépítésével.

• Dél-Korea – fejletlenebb,kevés ipari központ, viszont fontosabb kikötők és hatalmas rizsföldek, nagy mezőgazdasági terület – Li Szin Man, Egyesült Államok párti, autokratikus rendszer.

A két koreai ország vezetője

KIM IR SZENLI SZIN MAN

A háborúhoz vezető út

• 1947-ben Stikov javaslata az egyidejű kivonulásról.

• Az amerikai vezetés elutasította, ENSZ felügyeletet követeltek.

• Ideiglenes Korea Bizottság létrejötte.

• 1948-ban kikiáltották a Koreai Köztársaságot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot is. ENSZ csak a déli részt ismerte el.

• Mac Arthur nyilatkozata: Korea kívül esik az amerikai védelmi övezeten Kim Ir Szen készült a háborúra

• Phenjan engedély kapott Sztálintól+ fegyver, tanácsadók, kb. 500 harckocsi és 150 repülőgép.

• Kedvező külpolitikai események: figyelem Kínára, Indonéziára és Görögországra összpontosult.

• ENSZ megfigyelők 1950. június 9.-én hagyták el az országot.

A támadás kezdete

• 1950. június 25. hét észak-koreai (90 000 fő) gyalogoshadosztály és egy harckocsi dandár megindította a támadást

• Június 28 Szöul

• Sikertelen dél-koreai ellentámadások,

• 1950. június 30. Szuvon elfoglalása, az északi haderő két részre oszlott.

• Július 5 Smith-harccsoport (amerikai veteránok) vereséget szenvedett.

• Megmaradt dél-koreai és amerikai erők Puszan térségben csoportosultak , utolsó védelmi vonal, a morál alacsony, elvágva az utánpótlástól.

Az ENSZ BT

• 1950 június 27. - Harry S. Truman nyomására rendkívüli ENSZ BT.

• ENSZ BT megszavazta „agresszió visszaveréséhez szükséges mindennemű fegyveres támogatását.”

• A szavazáson Jugoszlávia tartózkodott, Szovjetunió pedig bojkottálta (Kína miatt)

• Az Egyesült Államok átvette az ENSZ csapatok vezetését, a haderő 90%-ka amerikai volt.

• Csatlakozott: Ausztrália, Belgium, Dél-Afrika, Etiópia, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Kanada, Nagy-Britannia, Thaiföld, Törökország és Új-Zéland.

• 1950. július 8. – Mac Arthur Egyesült Nemzetek Parancsnokságának főparancsnoka lett (Commander in Chief, United Nations Command CINCUNK).

Az ellentámadás• MacArthur Chromite-hadművelete: meglepetésszerű partraszállás 1950.

szeptember 15 Incshonnál. 262 hajó és 40 000 fős sereg.

• Szeptember 16. – nanktongi áttörés, észak-koreai csapatok visszavonulása.

• Szeptember 28. –Szöül visszafoglalása

• Truman parancsot ad az amerikai seregnek a hadművelet folytatására Észak-Koreában.

• ENSZ közgyűlése felhatalmazza az ENSZ erőket Korea egyesítésére.

• Partraszállások Észak-Korea területén: Vonszan és Rivon.

• 1950.október 19. - Phenjan elfoglalása.

• 1950. november eleje, szövetséges csapatok elérték a szovjet és kínai határt.

Kína beavatkozása

• 1950 október 4. Mao parancsot adott Chinese Peoples Volunteers felállítására.

• 1950. november 26. Kínai ellentámadás, megsemmisítették, Cshongcshon folyónál az amerikai csapatokat.

• 1950. december 12. Váratlan észak-koreai támadás, visszavonulnak az ENSZ csapatok.

• Az év végére visszafoglalták Phenjant, Inchon, Szöült

• 1951-től állóháború alakult ki a 38. szélességi kör mentén, a hadiszerencse folyton változott

• 1951. május 16. utolsó kínai támadás, mintegy 250 000 fő.

Belső ellentétek

• MacArthur és Truman kapcsolata megromlott

• Október 15. Wake-szigetén MacArthur és Truman megbeszélést tart. Aggodalom a kínai beavatkozás miatt.

• Walker tábornok autóbalesetben elhunyt, helyéreRidgway került

• MacArthur céljai: atomfegyver bevetése, Kína ENSZ általi blokád alá vétele, Tajvan mozgósítása

• A közvélemény MacArthur mellé állt

Fegyverszünet

• 1951 július 1. Ridgway tábornok kijelentette, hogy Washington kész a fegyverszüneti tárgyalásokra, nem sokkal később Kim Ir Szen és Mao Ce-tung is.

• 1951 július 10. Az első találkozó a felek között, többször is megakadnak.

• Okok: folyamatos határsértések, bombázások, hadifoglyokkal való bánásmód és csere.

• 1952. Clark vette át Ridgway helyét.

• 1953. Eisenhower lett az új elnök, Sztálin meghalt.

• 1953. július 27-én délelőtt 10. 00 órakor aláírták a tűzszünetet. A 38. szélességi fok demilitarizált övezetté vált.

A demilitarizált zóna

A koreai háború öröksége

1. Veszteségek:• USA : 74 246 fő• Dél-Korea: 300000 fő• Kína és Észak-Korea együttesen 1,5 millió fő, ország 80%-a romokban• ENSZ csapatok (nem amerikai): 25 000 fő2. Kommunista előretörés ideiglenes megállítása Távol-Keleten. 3. USA-ban belpolitikai feszültségek: McCarthy szenátor boszorkányüldözése.4. Első repedések a kínai-szovjet kapcsolatban.5. Viták az ENSZ-ben. Szovjet belegyezés nélkül érvényes volt-e az akció?Használható-e a szervezet békekikényszerítő akcióra az állam beleegyezésenélkül? Válhatta-e egy ország a teljes felelőséget?6. A mai napig megosztott a koreai-félsziget. Folyamatosak a provokációk, legutóbbi

2010. novemberében, észak-koreai ágyútűz Dél-Koreára.7. 2009-től nukleáris fegyverrel is rendelkezik. 8. Kérdés, hogy Kim Dzsong Un mennyire követi apja politikáját.

Felhasznált irodalom

• Robert F. Dorr: Az Egyesült Államok Hadseregéről.

Alpha Books, Indianapolis,2003.

– Luciano Garibaldi: A háborúk százada. Officiana kiadó. Budapest,1996.

• Csoma Mózes: Korea-egy nemzet két ország

Oriental History Project.Budapest,2011.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET