A kepessdgfejlesztdstdl t szenrelyisegfejlesztdsig l.

EGY GYAKOI{.LATK 6ZELI PEDACOCIA

Kutat:isaink elmileti alapozdsa

I r ta :

ZSOLNAI JOZSEF

Ok tatiiskutatrl lntezctBudrpest, 1986

1.*Ti:ffib,\k**/

K6rj i ik l<cdvcs Olvac6inkat , l rogy

koteltjnk tartalnriival l(apcsolatos

6szrcv6tc lc ikct , l l i r516 mcajcgyz6-

scikct i r j i ik meg az al i ib l ) i c imrc:

O ktatiiskutat6 lrrt6zct

1395 t ludapest , Victor l - l r rgr : r r . lB-22.

Lektoriilta

Berndth J6zsef

Nagy J6zsef

Orosz S6ndor

Vi i l tozat lan utdnnvomds

l 9E z asz akuro:ulzel i Izidt lul l e n t

konjibol , tItog.r

Ai l : l 5),

a l telrdbb j

Ir-tstbtiiit agtu iL

91'aktta islc pe,

ku ia:r u L t ;ont ! : ;

p toa .

( k i se r

A g t '

job b i ,

g ic i r

lato;

lrog.l

tds trE,

n) oslrog)';A TOb

gdgtal

t s D N 0 i i 3 . 1 0 4 0 4 0

rsuN 963 404 071

33

Felelch kiad6: Az Oktatiiskurat6 Int6zet igazgat6ia

Ter iedelem: 14,86 N5 iv

Bor i t6: KSfarago Gyula

Miiszaki szerkeszt6: Beviz Erzs€bet

P6ldiinysziim: 1 000

l(6szirlt az Oktatiiskutat6 Int6zet sokszorosit6 iizem6ben

Felelcis vezetci: Szab6 Gvuliind

tingedClysziim : 541 85/ 1 988.

l ,4unkaszdm:1988/64.

I}EVEZETO

l9til-ben kuluttist ittditottutrl, a kisiskokisok kiiriben fejles:tlteto kt;pt:sstgck tisztdldyira.Ez a kututtis ieleuleg k folyik, inttntir a serdilki koroszttilyban. Az 191i5-ig terjedo nig.y dvcsszukaszrtil Kepessegfejlesztdstdl u sze,nelyisegl'eilcsztisig r:itnen 4 kcjtetben szrinrolunk bc. So-rr.tzatttttk elsri koletc kutultjsaittk clneleti ulupoztistiru vdllulkozik. l;olfogdsunkut gyakorlatkii-zeli pedagdgia tnegjeli)lessel illetjlik. A g1'ukorlutkdzeli pedugdgiu nanr a f('ltthi:rugadt, Jutrtti'ziritlanul ismdtltitlti, rutinild merevedett iln. reJtetitiv napi praxis apoterizisa akur letvi. Dettent is olcsd receptgl,ijtettrcry', amelyb"l kinnyen ki lchet olvusni u pedagog,iui probldtntik dskonfliktusok megol(l(isi nodjtlr. ltdt ukkor ni? A napi pruxis ol.vott elneleti ulcpoztisu, anrely-bdl a pedugdgus nerncsak rdisnrcr arra, amil tdn) legeseil c'sinril, lunetn orientdlja es kdszteti,Itogy tevikettysdgdt egyre igenycsebben vdgezze, rrcvelve ezzel hittldt a tdrs,tzaknuik, u gyere^kek ds a szillok kcirdben.

.4 gyakorlatktizeli pedagrigia megjelblds hazai szakirodulmunkbun szokttlan. s az t:,lvastitukuzt sugallhatja, ltogy letezik gyakorlatkdzeli, g1'akorlutrrivoli, sot elmllettLivoli pedagdgiu is. trlia helyzet valrijdbanl Tizenot dves pedugrjgiai kistrletezd gyakorlutunk alapjdn ilgy kitiuk, lrog.ytobbfdle - egt'mtissal rdszben rivuliztilo, riszben bekdsen megldro - petlagogiut g,)'dkorlat, pon-tosabban gyakorluti rendszer litezik. Ezeket a gyakorluti renclszereke! tuttLtltrun1'ozza, orien-tdlia a pedagogia nint tudon(itry, nint elnidleti renclszer. Az a kerdes. hogl, 1rrofu a pedago-giu luinyfdle leltet. Egy pedagogiu tobb felfr-tgrisban, tobb interpretdciobun,' Vugy az eg1'asg,akorldti rendszereknek megleleloen egfegy petlag6gia, s ozoknak esetleg trtig lobb vtjltoza-ta is? Mi ilgl,gondoljuk, hogy u ldtezf ds leltetsdges g,akorluti renclszerektoil frliggden tobbfe-la pedagtigiu mtivelhetd. l:zek egyil;g a gyakorlatkdzeli pedagdgir\ antel.y mini]enckeldtt a spa-kulativ,,,haszon nelkult', tenneketlctr pctluglgitittil lurdrctlju cl rnugtit. Olyut chtteleti konst-ruktirjkint ly'tezik, atnely it g.yukorlut sztitruira lruszntilhutcj, es uzt Jbl.vatttutosun rnegijulasru,onnraga feilesztdsdre kiszteti. A napi praxist ippigy forrdsrinck tekinti, mint u teor(tikusprobldmakezelist, u Jcltrird enl,)it'iAus kutullsokut, a gyakorlutbu beavtttkozri okcitikrttattisokat(kisdrleteket) ds a ltirsszaknttik (tdrsadalom- is a lrunujtr tudotntinyok, a lilozofid eredntinyeit.A gyakorlatkc)zeli pedagogitt i.s turtalnruz leiro-nctrnut[v elenekct, de tls/isorbun u gyukrtrlatjobbtttistiru, fcilesztesdre tdrckszik. Azt kdrdezi: ltogyatt rnrtkodik cgj'a.lott tilluptssli pcdago-giai rendszer, niikoddsc ltog.vun fejleszthctd, ttiktletesithetc;. Epp (zdrt ezt a fujru, a gyukor-Iatot orientdlo, segitd pedugogitit fejlesztd pedag6girinak it rekintlrctjilk Igy netrr t'iletlen,hogy a kutatdsi gyakorlutunkbol sztiletett pedugigirit a szemdlyisdgfejleszt6s, a k€pessegfejlc'v-tis pedag6girijiinak is nevezzilk.

Fijlvcthetci u kdrdds, hogy ntint eltnelele!, mint isrneralrendszert rni jallentzi a lr,tg1'ottui-nyos pedugdgiai elm4letekkel (oktutdselmilettel, neveldsel,ndlettL'l) szcmben. Diszt'ipliruirisanItogyan tagolodik? Kik a cimzettjei? Kik miivelhetik eredmdnyesen? Vig,ill rniben segithetia tobb szinten (oktutrispolitika, tailteryfeilesztis, Ianeszkozgytirtds, tanittis) realiztilotlo peda-gdgiai gyakorlatot? E problimacsokorra adiuk ,neg a vdlaszt kc)nyvilnkben.

A CYAKORLATKOZELI PEDACOCIA TARGYA 65 TAGOZODASA

A gyakorlatkozeli pedagdgia tdrg),a az a legsz6lesebb 6rtelenrben vett kult[ra6tsziirmaztat6tevdkenys6gsorozat, amely int6zm6nyesftetten 6s cselekv6en avatkozik be a tanul6sra k6nysze-r0ltek vagy onk6nt vdl lalkoz6k szem6lyis6gfej l i id6s6be. (Miir i t t jelezzuk, s k6s6bb r6szletesenkifejt j i ik, hogy a tanuldst rendkivr. i l tdgan 6rtelnrezztik. Nem szriki t j r ik le a leck6k tanulds6ra.Az onmfivel6d6s iel leggel tortdn6 tanul i ist 6ppigy bele6rt jr ik, mint a spontdn szocial izdcidshatdsok, az r in. rejtett tanul6sok ,,kezelni tudi isdt".) Fenti tdrgymeghatdrozi isunkb6l nein de-rt l l ki a gyakorlatk6zel i pedag6giai szeml6letnek az a legf6bb kri tdriuma, hogy az a pedag$giaigyakorlatot a maga konkrdt letszerisegeben ragadja meg. Teh6t mindenkor f igyelembe veszi,hogy a pedag6giai tev6kenysdgek a/ helyhez. b/ iddhoz. c/ szerepl6khciz, (szocidl is 6s munka-szerepekhez) d/ szervezetekhez, d csoportokhoz, f/ kommunikiicids 6s kooperdci6s aktusokhozk6tdttek. g/ folyamatokban (dl lapotvi i l tozdsok sorak6nt) real izdl6dnak, & viszonylag j6l elki l lo-

nithet6k fr/ bemeneti t6nyez6k, i l letve i / kimeneti . azaz eredrndnyjel legfi produktumok mentdnragadhat6k meg. Hogy a fenti tdrgyrneghatdrozds eldnyeit 6rz6keltetni tudjuk, tovdbbi konkre-t iz6f6 fdp6seket tesz0nk, mdgpedig a pedag6giai napi gyakorlatban kozrem6kad6 szere:p16k, va-famint a mindennapi t6r- 6s id6szemli let alapjdn nyomonkovethet6 - szintcrek, azaz a kLi l i jn-boz6 rendfi, rang0 szervezetek 6s a szervezetekben realizdl6d6 Jblyanntok (azaz cselekv6s- 6stevdkenysdgl6ncok), i l letve dl lapotvdltozi isok szempontjdb6l. E hdrom t6rryez6 (szereplSk, szin-terek. folyamatok) alapjdn - f<i l fogdsunk szerint -- kimondhatd, hogy a pedagogiai gyakorlat-nak a m0vel6d6si miniszter dppiSy szerepl6je, mint a nagyvdzsonyi i i l taldnos iskola mdsodik b/osztdlydba j6r6 Cs6ke Eva. Tovdbbd r iszei a pedag6giai gyakorlatnak az Orszdgc.rs Pedag6giaiIntdzetb6l tdmogatott vagy g6tolt kutatdsi-fej leszt6si akciosorozatok 6pp0gy, nrint a jol, rose-szul elvdgzett eredm6nym€r6sek egy dltaldnos iskola els6 oszti i lydban. Valamint a Somogy Megyei Pedagdgiai lnt5zet dltal szorgalmazott innovi ici6s folyamatok 6pprigy,,elenrei, , a pedago-giai gyakorlatnak, mint a Csokolyi Altal6nos lskol i iban a csalddi hdtrdnyok leki. izd6se erdek6-ben szervezett tanuldsi folyamatok. A fenti - egyebk6nt v6g ndlkul szaporithatd -- p6ldasoro-zatMl csakhamar kit t inik,. hogy a pedag6giai gyakorlat tclbbszorosen ossretett 6s r6tegzett tdr-sadalmi komplexumk6ntl / ldtezik, arnelyben az ulkord t6nyezdk 6pp0gy jr5l fel ismerhet6k. el-ki l lonithet6k, igy /c rs lrhatr j l ; , mint c t i i rsadalnri i<omplexumot befolyi isol6 ulukito tcnyez6k,p6lddul a csal6d, a koftdrs-csoport stb. Ha okfejt6stink igaz, az lehet a k6rdds, megtor-t6nt-e apedag6giai gyakorlatnak mint tdrsadalmi komplexumnak a szakszeri l leir |sa, monci. iul< p6lddula napi praxist folytat6 pedagirgusok szernpontj i ibol. A vdlasz: igen is, nem is A leir6sban kLl-lonboz6 kompetenciaszinten szerepet vSllalt a szocioldgia. az i l lamigazgati isi jog, az iskola-pszicholdgia, egy-k6t fejezet erejdig a nevel6selm6let 6s a didaktika, a tanti i rgypedag6gidk, azut6bbi id6ben a pedagogiai technoldgia. A baj csup6n az. hogy e leirdsok. lelrdskisdrletekegyti t tesen,,sem adjdk ki" rdismerhet6en azt a gyakorlatkozel i pedagdgii i t rnint ismeretrend-szert, amely a napi pedag6giai gyakorlatot (beleertve p6ld6ul a tanftok, vagy az oktatdst ir i i -nyit6k napi gyakorlatdt) rnegnyugtatdan segiten6 6s orientdlnd. lgy aztdn viszonylag gyakranel66l l az a helyzet, hogy a pedag6giai gyakorlat kt i l6nboz6 szint jein ds pontjain dolgozok al ig-ha tudj6k ncgit6lni, 6rtdkelni 6s befolydsolni egymds munkdjAt. Ez6rt fordulhat el6 - egy6bhatalmi, pol i toldgiai t6nyez6ket most nem emlftve -, hogy egy ,,kozpedag6gus,, egy felk6sz0-let len minisa6riumi munkatdrsra is mint a pedag6giai probi6mdk mindentud6ji i ra tekint, mert

l6nyegileg fogarma sincs, hogy az iilet6kes ,,f6embernek,, turajdonkdppen mi a dorga, mi azigazi szakmai kompeterrcicja. Persze nem szeretn6nk nafvnak iarrr.ni s an ninni, hogy a gya.korlatkozeli pedag6gia az el6zdekben emlltett r0neteket egyszerre iegoloja. Azt azonban mdly-fqT:"

hisziik, hogy a hatdkonvabb pedagdgiai munk6t, a pedagdgiai gyakorlat demokratizd-l6ddsdt egy szisaernatikusan vdgiggondott iti*ortati orientai$agti ieiagt;gasokban segitheti.Epp ez6n nem rdtjuk hidbavar6nak a tov6bbi er6fezft6st a gyatoirattdzeri pedag6gia (ped3-g6gidkl kimunkdlds6ra.

Az eddig elmondottak a gyakorlatk6zeli pedagdgia tdrgyrneghatdrozds6hoz kapcsol6dtak, skitlintetenen egy dologra pr6bdlt5k irdnyftani a figyelmet: a pedagdgiai gyakorlat szerepl6ires utaldsszerrien a szintereire. A kds6bbiekben a gyakorlatkcizeli pedag6gia lehetseges tagotddd.s6nak bemutatdsakor r6szletesen is kifejtj0k, amit itt a tdrgymeghatdiozds kapcs6n mintegyosszegz6sk6ppen ismdt leszctgezrink: a gyakorlatkcizeli pedagrdgi6t csak abban az esetben 6rde-mm mgvelni' ha egysdges szemldleti keretben rudia leirni a szdlesen drteltnezctt peclagr)giaigyakorlat egiszd!' az oktatdspolitikus, a tantervkeszft6, a tank6nyvir6, a szaktandcsadiist v6g-z6' az igazgatd, a pedagdgus 6s a tanuld egymSstdl ldtsz6lag tiivol es6, valdjiiban egym6ssalkapcsolarban 16v6, egym6st dthatd tev6kenyaegeit.K6rd6s' hogy u fent r€szlegesen jellemzett gyakorlatk<izeli pedag6gia mint ismeretrendszerelscidlegesen milyen kutatdsmetodol6gia jegy6ben foganhat. Egyszergbben sz6lva: kiknek lehetesdlye ilyesf6le pedag6gidt megalkotni, konstrudlni, milyen kutat6sm6dszertani felk6sz0lts6getfelt6telez a m0vel6se. ugy gondoljuk - s err6l a neveldston6net int6zmeny- 6s elm6lettdrt6-neti tdnyei rneggy6z6en tanriskodnak -, aligha lehets6ges gyakorlatkozeli pedagdgidt kimunkdl-ni a pedag6giai gyakorlattal val6 aktfv kapcsolat, valamint a nevel6si. tanitiisi, iriinyit6si folya-matokban ttin6nd r6szv6tel hfjdn. M0vel6sdhez teoretikus bedllitddottsdg sztiksdges. s mindeznem el6g! Ki kell mondani, hogy kimunkdrdsdban nagy szerepe uun ur'oir.rir;;;;;r;";.'ir-'

A hazai akci6kutatdsok, illetve a mindennapi in vivo tipus0 tapasztalatok elemz6se, tovdbb6az empirikus 6s teoretikus ihletettsdg0 pedagdgiai kutatdsok eredm6nyei mint kognitivumok6s kognitlv rerdszerek (ismeretrendsz"..tt u frrg6giai gyakorlathoz vald viszonyuk 6s 6rv6-nyes6g0k, igazolts6guk tekintet6ben heterog6n kdpet mutatnak. Nem dllnak ossze koherens,tudom6nyelrneleti appardtussal elemezhetd rendszerr6. Ezen t6nyek miatt a teoretikus felk6-szt i l ts6g0 kutat6k napjainkban nemigen v6l lalkoznaUtaU elmdletalkot6sra a pedag6gidban. lgyannak.6rdek6ben, hogy a gyakorlatk6zeli pedagr6gidt elhelyezhestlk a kor6bban mdvelt teoretikus igdnyri diszcipl in6k sor6ban, 6s gnoszeoldgiai aspektusbdl ki jel6lhessrik annak specif iku.mait, tudnunk kerr, hogy min6sitesiink nem a t6nyregesre, a t6nyreges heryzetre, hanem a kivSnatosra vonatkozik. A hagyomdnyosan m0velt hazai pedagogiai diszcipl ini ik: a nwel6selm6-let, az oktatdselmdret refrd, magyar6z6, normatfv jeilegri erm6retnek tekintend6k, mfg az rrntantdrgypedag'dgi6k lefr6, magyar6z6, stratdgiai 6s normatfv jellegfiek. K6rd6s, minek tekinrstika pedag6giai gyakorlat egesz6t rnegragadni sz6nd6koz6 gyakorlatkcizeli pedagdgidt. Taldn azeddig mondottakbdl is kih6mozhat6 a v6lasz: a gyakorlatkdzeli pedag6gia a teoretikus ihletett-s6gfi pedag6gi6kkal szenben know-how, azaz stratdgiai tfpusri elm6lei. 6tyan kutat6ssal (els6-sorban akcidkutat6ssal) tisztdzott ismeretkonstrukcid, amely nagyban tdmaszkodik a l6tez6pedag6gidk lefrd, magyardz6 6s strat6giai ttpusri eredm6nyeire. Ervenyess6gi kordt nem tdgit-ja sz6lesre' Nem tdrekszik kizdr6lagossdgra a pedag6giai val6sdg tcik6letesitesenek folyamatd-ban' Tisadban van, tisztdban kell i.nni" .zrai, hogy mds pedagdgiai konstrukci6k is l6teznek(l6teztek)' s6t, valrjuk, egyre tcibbf6re kimunkdrhat6 resz! A gfakortattcizeri pedag6gia -mint know'how tfpus0 elm6leti konstrukcid - a szdles k<irben elterjedt pedag6giai val6sdgjdbitdsdra, fejlesztds6re, a lehetsiges peclagtigiai valdstigra irlnyitjaa kutat6k 6s a napi peda-g6giai gyakorlatban drdekeltek figyelm6t. iuoatauan van annak, hogy eredm6nyei korliitozot-tan 6rv6nyesek aupdn. L6tez6s6nek tudomdnyelm6leti elismertet6se aprop6jSn pr6bdlja cdfol-ni azokat a hamis elk6pzeldseket, amelyek esy-egv lehets6ges pedag6giiit hegemonnak tiintet-

6

nek i c -

t e s i _ e : : ,

K e [ e ( : a

r g e n , " : =

n y o s : : :

nen - i ! : rm < - . r - _

ra jd r , ce ife nt ie k:, : -

A resz ip i g y a < c .g i a s t r ' x : .

A pecegk o r l a t k c z eo o m a n ) 3 \vi injdk a pm6s.m6s ::le r i hdr re r - .neve lesIc.-:r J n m i n ' , .

t

t ; lnak k ia :p i i i l i i s 6 b a r '

ko r la t k ozes 6 n a k k t ; : is a n e l t d r c e :Ez6r t van :meg a psz , :

Kr i lon pr .o lddsa sze-teru lete ke -

t u d o m d n y c .ok ta td sg a z:,dizdcio a :,Ian / oKta :asdagog ia i pcmegrndur l -humdn. €s :t6ldsdt, rre -:

mt ive ln i ne-j i ibo l a hu-zdcidjuk r,a:z r ik . rek in t , :gyakor la tn a .d iszc ip l ina x : .kogn i t i vurn : .I i loruikeri : '

nek, teorel (ka t mdr e F€

nel( fol mds konstrukcidkkal szemben. A gyakorlatkcizel i pedag6gia nem kizdr6lag a tud6s

testi l letek i t6let6re f igyel, hanem a pedag6giai folyamatban krizvetleni i l 6s kcizvetetten 6rde-

lceltek i t6l6sz6ke el6 i l l l , 6s t6l i ik is vi ir ia megm6rettet6sdt.

Folvet6dhet a k6rd6s, a gyakorlatkozel i pedag6gia diszcipl indrisan t 'agol6dik-e vagy sem, ha

igen, a benne diszcipl indvd formdl6d6 terr i letek hogyan viszonyulnak a pedagogia hagyomd-

nyos diszcipl ini i ihoz. Mint tudjuk, ezek az elm6letek (a nevel€selm6let, a didaktika) tudva,

nem tudva, akarva, nem akarva a tanltds (oktatds) 6s a nevel6s egymdssal szembedll i that6 ha'

mis dichotomii i jdt sugall jdk. A kovetkezcikben - amikor a gyakorlatkcizel i pedag6gia strukt0-

r6jdt, bels6 tagoldddsdt f6bb vondsaiban rcividen ismertet j0k -, igazolni szeretn6nk, hogy afentiekben jel lemzett hamis alternativdk (tanit i is avagy nevel6s) kikr jszobolhet6k.

A r6szletez<j ki fejt6s el6tt bemutatjuk azokat a rendszerk6pz6, ontol6giai lag relevdns, a na-pi gyakorlatban t6nylegesen l6tez6 ,.osszetev6ket", amelyek ment6n a gyakorlatk6zel i pedag6-

gia struktt ir i i ja minden 6rdekelt szdmdra feltdrul.

A pedag6giai gyakorlat teljess6g6t egys6ges rendszerbe feltdrni 6s t6rgyalni szdnd6koz6 gya-

korlatkozel i pedag6gia nem n6lki j lozheti a tdrsszakm6k, a fej lettebb humdn- 6s tdrsadalomtu-domdnyok eredm6nyeit. Att6l f t iggden, hogy az egyes gyakorlatkozel i pedag6gi6k mik6nt kf-

vdnjdk a pedag6giai gyakorlatot befolydsolni, dtalakitani, esetleg radik6l isan megvdltoztatni,

mds-mds tdrsadalomtudom6nyokat hivnak seglts6g0l vdl lal t feladataik megalapoz6s6hoz, elm6-

let i hdttert ik kidolgozdsShoz. Eleg, ha a legismenebb hazai eredm6nyekre utalok. Ki. i lonosebb

nevel6stort6neti iskoldzottsdg n6lki i l is beldthat6, hogy mds-m6s humdn-, i l letve tdnadalomtu-

domdny nyri j tott segits6get Domokos L6szl6ndnak az Uj iskola3i koncepci6j6nak 6s gyakorla-

t i inak kialakitdsdban,6s mds Gdspdr Ldszl6nak a szentl6rinci iskolai modellkis6rlet6nek konci-pidl6s6ban.4/ Ugy is mondhatndnk, hogy a kri lonboz6 probl6mdk megolcldsdra v6l lalkoz6 gya-

korlatkozeli pedagr5giiik az egyes t6rsszakmdk orient6ld szerepet, a vdllalat feladatok megoldd-si inak kivi telezdsdben lehetsdges .,F,robl6ma6rz€kenyit6,, jelent6sdg6t egymdstdl olykor radikdl i-san elt6r6en itelhetik meg. Ebben term6szetesen tudatos ertdkvdlaszttisok is szerepet jtitszanak.

Ez6rt van az, hogy egyes gyakorlatkozel i pedag6gi6k a f i lozrj f idt6l mint tudomdnyt6l, m6sok

meg a pszichol6gidt6l. esetleg az cikon6miiit6l vdrnak iidv<ls segits6get.

Ki. i lc in probl6ma lehet a gyakorlatkcizel i pedag6gidk belscj diszcipl indris tagol6ddsdnak meg-olddsa szempontjiib6l az, hogy a segits6gtil hivott - a gyakorlatkcizeli pedag6gidval hat6ros

teri leteken elhelyezked6, vele 6rintkezci (vagy 6rintkez6sbe hozhat6) - humdn- 6s t6rsadalom-tudomSnyokat t in. hibrid tudomdnyoknak, i l letve interdiszcipl indris kutat6si tert i leteknek {pl.oktatdsgazdasdgtan, pedag6giai kultr iraelm6let) tekints0k-e vagy sem. Ki jzismert, hogy a hibri-

dizdcid a pedagdgii ival hati i ros tert l leteken is megindult, hisz oktatdsszociol6gia, oktat6sl6lek'

tan, oktat i isokol6gia mdr l6tezik. De p6lddul hazai berkeinkben nemigen hal lhatunk m6g,,pe-dag6giai pol i tok5gi i i16l", , ,pedag6giai iogelm6let16l". Al l6spontunk roviden: ak6r ldtrejott , i l l .

megindult a hibridizdcid, akdr nem, n6lkulozhetetlennek tart juk az ,6rintkez6, alapozd szerepfi

humiin- 6s tdrsadalomtudomdnyi terr i letek eredm6nyeinek rendszerbe foglalt szeml6j6t 6s adap'

tdldsi i t , mert ezen eredm6nyek tudomiisulv6tele ndlki i l hat6kony gyakorlatkozel i pedagogidt

mfivelni nem lehet. Az ; i l talunk preferdlt szemdlyis6g, i l l . k6pess6gfej leszt6 pedagogia szempont'

i6b6l a humdn- 6s a tdrsadalomtudomdnyi diszcipl indk eredm6nyeit, f0ggetlen0l, hogy hibridi '

zdci6juk megindult vagy sem, mint a gyakorlatk<jzel i pedagogia mfivel6s6nek alapiait 6rtelmez-

z0k, tekintve, hogy ezek a pedagdgiai praxist m6lys6gesen befolydsol6 6s orient616 tdrsadalmigyakorlatnak az elemz6seik€nt 6s dltal i inosltdsak6nt sz0lettek, akk6nt funkciondlnak. Az e

diszcipl indkt6l, p6lddul kult(raelm6let, okondmia stb. kolcsonzott kutatdsi eredm6nyeket:kognitivumokat a gyakorlatkiizeli pedagogiai probl6mafcilvet6s 6s probl6mamegold6s irtikorien-

t(itoraikdnt fogjuk f6l, 6s a gyakorlatkcizeli pedagdgia mfivel6sdnek explicitt6 tett el6feltev6sei'

nek, teoretikus alapozds6nak tekint j t ik. Ezeket az 0n. alapoz6 szerepU teoretikus diszcipl ind-

kat mdr e helyen is megemlitjiik. (Szerepiik, orientdld eredmdnyeik bemutat6sdra kds6bb ke-

rr l l sor.) Es most l i issuk 6l<et {olsorolSsszeri ierr: t i i rsadalomonroldgia, kult0raelm6let, axioldgia,f i loz6fiai antropol6gia, tudom6nytan, et ika, esztet ika, nyelvelm6let, pol i tologia, okon6rnia, jog-

clm6let,, , tdrsadalomokoldgia", a rnindennapi 6let elm6lete. (E sorbot a szocioldgia, a pszicho-l6gia az6rt maradt ki , mert ercdrndnyeil< mdr behatoltak a peclag6giaba.)

A tovi ibbiakban a gyakorlatkozel i pedag6gia k€t nagy - dltalunk fontosnak v6lt - probl6-materr. i let6re hiviuk fol a f igyelmet. Az egyik a kdzveti tds, a mdsik a tanul6 egydn, a rannlo-etrprobl6mdja. Kcizismert, hogy a hagyomdnyos pedag6gi6k a pedagdgiai akcidkat bipol6ris folya-matkent (a pedagogus 6s a tanu16 egymdst kolcsoncisen felt6telez6 kapcsolatakdntl mutatj6kbe. A gond csupiin az, hogy ez a bemutat6s tUl absztrakt. Emellett a pedagdgus vezet6 szere-p6t t0lhangs0lyozza, igy szinte z6r6jelbe teszi a tanuld-6nt, ill. tdrsas (csoport 6s kozoss6gi)kapcsolatait . szerepeit 6s r inmegval6sitdsi lehet6sdgit. A gyakorlatkozcl i pedag6gia ezzel az in-terpretdcidval nem azonosul. megtontolt tdrsadalomontol6giai 6s antropol6giai tenyek, eredm6-nyek alapj6n szembehelyezkedik vele, s a hangsri lyt nem a kit l resedett bipolari tdsra, hanem akultilrt cs ertdkkdzvat{tdsrc mint ttirsadulni konplexusra ds o tarrulo-fejloctci egt,dnre, az idett-tittistit keres<i ds driztti ukurj,,drr'-re helyesl. E szerint a gyakorlatk<!zeli pedagdgidnak l€nye-gi leg k6t nagy fejezete (ha tetszik, k6t diszcipl indris teri j lete) van: az r jn. ki):yct i t lspulug(ig, i t t6s az 0n. atrltt'dug)giu.

A kozveti t6spedag6gia termdszetesen 6pp0gy. mint az dn-pedag6gia, sz{mtalan dgra tagol6dika pedag6giai folyamatban t6nylegesen l6tez6 aktiv szerepl6k, szervezetek (szinterek) 6s tev6keny-s6gek szerint. lgy pl. a kcizveti t6spedagdgidn belul - f igyelembe v6ve a t ipikus magyar viszo-nyokat 6s a hagyomiinyokat - j6l elk0lonithet6 h6rom szint (egyben hdrom diszcipl ina) :

AI az oktatdsiriinyrtds

B/ a transzformdci6s pedagogia

Cl a pedag6giai kreatol6gia 6s adaptdldsa.

A r6szletes kifejt6sben e diszciplin6kat a tranvformdci6s pedag6gia, a pedag6giai kreatol6gia6s adapti i ldstan, majd az oktatdspoli t ika-oktat i isirdnyitds sorrendben mutatjuk be, m6gpedigaz6n, mert a t€nyleges pedag6giai gyakorlatban az els6 kett6nek van meghat6roz6 szerepe.

J6l tudjuk, vi tathat6 a fenti rendszerben az oktatdspoli t ika, oktatdsirdnyit5s elnevezdsU disz-cipl ina helye. K6rddses, hogy az r6sze lehet-e a gyakorlatkozel i pedag6gidnak. Szerves rdszertcrn lelrcr, mivcl az ol<tat. ispol i t i l<ai grTakorlat - amelyet az oktatdspoli t ika dltal i inosit - nema pedag6giai gyakorlat. hanem a pol i t ika szf6rdjdban real izdl6dik. Tudva ezt,az oktatdspoli t ik. i t ,oktatdsirdnyitdst mint diszcipl indt az€rt tekint juk m6gis a gyakorlatkozel i pedagdgia keret6benis tdrgyalhatdnak, mert 0gy gondoljuk, hogy a pedagdgiai redlfolyamatokban tev6kenyl<edcj pe-dagdgusok nemcsak a pol i t ikai tdj6kozottsiSg megszerzes6ben 6rdekeltek, hanem a pol i t ikai tech-nol6gidk (dontdsek, 6rdekk6pviselet, 6rdekegyeztet6s) megtanuldsdban is.

Jegyzetek

1. A kovetkez6 fe jezetekben a komplex terminus mel len akomplexus is e l6fordul . Ez uobbi fd leg akkor, amikorLukiics-id6zeteket haszn6lunk.

2. Az akc'r6kutatas r6szletes bemutatds6t tartalmazza A kd-pess6gfeileszt6 iskol56rt c. kiadviiny. (Szerk.: Zsolnai J6.zsef . ) Bp. , 1983. 15-16.p. Oktatdskutaro lnt6zer

3. BJzi is L: isz lo: Az , ,0 j iskola, , pedagpgi i i ja . (PedagogiarKozlem6nyek 7.s2.) Bp. , 1967. Tankonyvkiado.

4. Gaispi i r L i is :16: A szent ldr inci iskolakis6r ler . l . A k isdr le.tet megalapoz6 elm6let i kutatesok. Bp. , 1984. Tankdnyv.k iad6 84-10O.p.

A g r uhogy e.eUgy lar,-nogy 32k o z e l r x

A L u k ,g i a i a d a p :ze te inekpe lddu l ane alkaj, .re l len6re f rtol69ia aclal kapcscs a a l a t t Ihel lye s:"tosabbd ril i t&-sze rnvegett, hol y e k v o l t ajon uress€dezet t osst a l i t 6 s k € . :n y i l i k i e t - :

I srrE a,d a l m i r e r ; 'd i tha tar la :ny i l vd nu Itettebb€ r,mi kompi€csctttlta:;: :t6rsadalor-nt6s szerecla n6ssze rr, egyiass5g, aszempontj itdrsada lm i

A CYAKORLATKOZELI PEDAGOGIA FORRASAI( I nterdiszciplin:iris alapoziis)

A gyakorlatkcizel i pedag6gidt segit6 diszcipl in6k bemutati isdval azt szeretnalk crz6keltetni,hogy eredm€nyeikre Opitve a gyakorlatkozel i pedagogia mik6nt alapozhatja meg t6rekv6seit.Ugy jdrunk el, hogy nagyon roviden jel lemezzrik a kdrddses diszcipl indt sbdl a szempontbdl,hogy az - akfr tdrgy6t, akdr m6dszerdt illet6en - 6rintkezik-e vagy erintkezhet-e a gyakorlat-kcizel i pedagdgidval, s van-e valamilyen kinrutathatd kapcsolata a pedagdgiai gyakorlattal.

l. Trirsadalomontol6sia

A LukCcs Gyorgy tev6kenyseg6t, 6letmfiv6t lezdrd tdnadalomontol6gia k6vetkezetes pedag6-giai adapt6ldsa mindezideig nem tdrt6nt meg. Tortdnt ugyan er6feszit6r Lukiics pedagogiai n6-zeteinek rekonstrudl6sdratt, d.e olyan konzekvens adapt6cid nem szi l letett , mint amil,yennelpefddul a jogelm6let el6allt-21 Ez az ,,6fiapotraiz,, nem jerenti azt, hogy szakmdnk regjobbjaine alkalmazteik rolna munkdssdguk sordn a Lukdcs-fdle tdrsadalomontoldgiai szeml€t.tJ.3/ i .ellendre fenn kell tartanunk: a pedag6gidnak sok addssiiga maradt a Luk6cs-f6le tdrsadalomon-toldgia adaptiildsa ter6n, hisz nem eldg csak deklar6lni, hogy a pedagdgiai gyakorlat ezer szdl-lal kapcsolddik a tdrsadalmi mikro- 6s makrok<jrnyezethez, hogy a tdnadalmi folyamatok hatd-sa alatt nyog, c6lszer0 ezeket a publicisztikus jellegii, szocioldgiai ihletetts6gfi, n6r-miir koz-hel lyd szt irkt l16 ,, tudi isokat" a tdrsadalomontol6gia elemz6 appardtusi lval fel i lbirdlni, i l l . pon-tosabbd tenni. Ehhez kini i l sikerre vezet6 elm6let i keretet A tdnadalmi l€t ontol<igidj6nak tota-litds-szeml€lete. Tudjuk, a totalittis-szemldlet a ntintlenkori egdszb6l intlul ki annak tisztdzdsav6gett, hogy a mindenkori egdszhez vezet6 folyamatban mely t6nyez6k mfi l<odtek kozre, me-lyek voltak kozti luk a tf isr l lyosak 6s a hangs0lyosak. Hogy e t0lontr l l elvont utaldssor ne vdl-jon 0ress6, c6lszerunek ldtszik el6szor az Ontoldgia n6hdny megdllapitdsdt fel id6mi,6s a fel i-d6zett 6sszeft iggdsek alapjdn annak pedagdgiai vonatkoz6sait megragadni 6s aktual izdlni. A to-talit6sk6nt is megragadott pedagdgiai gyakorlat konnyebben lesz igy rekonstru6lfrato. Eziiltalnyf l ik lehet6s6g az ontol6giai szem16letndd meghonositdsdra a gyakorlatk6zel i pedag6gidban.

lsrnert, hogy Lukdcs a tdrsadalrnat komplexusokbol ritl6 komplexuskdttt fogja fol, a tdrsa-dalmi l€tet pedig a komplexusok szakadatlan k<ilcsonhatiis6nak, megszakithatatlan es megfor-dithatatlan folyamatdnak' Ez6rt a tdrsadalmi l6t tortdnelmi l6t is, arri a tdnudaltniutocldsbannyi lvdnul meg. Ez annyit jelent, hogy a tdrsadalmi ldtben a kapcsolatok egyre inkibb kozve-tettebbd viilnak, egyre meghatiiroz6bb lesz benne a kozpetitis szerepe. A kcizvetlres a tdrsadal-mi kompfexus egyik funkci6ja, folyanntszerfi tdrsadalmi kozeg, melyben a komplexusok kol-csrinhattisa megy v6gbe. llyen kcizvetft6 komplexus pl. a nyelv. a jog s a pedagdgia is. Ezek atSrsadafom egdsz6frez viszonyftva in. riszkomplextsok, melyek az 6ket alkoto 6s alakito mAs-mds szerepfi r6szkomplexusok kolcsonhatdsdnak folyamatdban alakulnak, vdltoznak. Az i tr vi l -landsszerf ien felvonultatott kateg6ri6k rn€l lett az ontol6gia jel legzetes kateg6ridi m6g: a tdr-gyiasscg, a tdrgyiasulds, az eldologiasodds 6s az elklegenedis. A gyakorlatkozeli pedag6giaszempontj6bdl ez ut6bbi kett6nek kittintetett szerepe lehet, mivel a tdnadalmiasod6s, azaz atdrsadalmi kapcsolatokban a k<jzvetitettsdg el6t6rbe keri.il6se egyben elcktlogiasotlishoz, az pe-

dig a szubjektumoknal< a dolgokrol valo ( ' ! i l ( '3alt(L!t ls( l t t ' : vezethet, s ez a l<ult irr ir l t , I muve-

szetre 6ppen LlOy vonatkozirat, mint bdrmely t i i rqyi dologra vasy tev6l(el lysegre f:z alt l l a pc-

dagogiai gyakorlat mint total i t i is, mint kozvcti t6 r6szkomplexus sem kiv6tel ' ' lol tudiuk tapasz-

talatbol, hogyan idegenedhetnek el a napi gyakorlatban a predagogusok is, a tanr'r lok is egymiis

tevekenysdgeit6l, s ennek eredm6nyek6pp dtmeneti leg vagy v6glegesen a tSrgyi 6s a szel lemi

ku l tr i rdtol.

Ha el ismerj i ]k, hogy a pedag6giai gyakorlat 6s a 16la sz6lo pedag6gia kozveti tcj ldtkomplexus,

rd is 6rv6nyes, hogy benne az ulkoto 6s ulukitr j osszetevSk megkulonboztethetcik 6s leirhat6k'

Ez ut6bbiak sor6n nagy korr i l tekint6ssel kel l el j i i rni , nehogy a kori ibbi beidegzod6sek akad6-

lyozz6k a pedagogiai gyakorlat total i tdsig6ny( megragaddsdnak folyamatdt Nem mindegy' hogy

az alkot6 6s az alakito komplexusok sordbri l mennyit ismerirnl ' ' fol ' mcnnyit vonunk vizsgi i la-

tunk kor6be, melyeknek t i i rekszi lnk a megvdltoztatds6ra'

A t i i rsadalmi folyamatok. igy a pedag6giai folyamatok is, mint tudiuk, a ct; l t i t t l t ' :es 6s az

okozurosstig egymdst kolcsi jnosen feltdtelezci kapcsolat i iban hatnak' A c6lt6telez6s a kiszett r terrt

ackttt l l t rehoz6sdra irdnyu16 aktus, amely vagylagos clont6si lehet6s6geket felt6telez' A c6lt6te-

lez6s real iz6l6di is5t potencidl isan az okozddds befolydsol ja, igy az eredm6nyt elc5re l ; i tni bizton'

s6ggal nem lehet. Ez m6gsem jelent tehetetlens6get, ha f igyelni tudunk a tdrsadalmi l6t {olya-

rnatdban megnyi lvanu16 kolcsonos meghatdrozottsi igok sordra, melyek Sl landoan visszacsatolod'

nak, m€g akkor is, ha a szubiektumok arrol nem kiv6nnak tudomiist venni kel lci idcjben E tt j -

netegy0ttes i6l megtigyelhetci a pedag6giai gyakorlat ogy-egy korszakdban, amikor egyszercsak

a baiok m6r a nem-beavatottak szdmdra is megnyi lvdnulnak, i lyenkor lesz a pedag6giai gyakor-

lat mint tdrsadalmi l6tkomplexus a kozfigyelem targya'

A tdrsadalomontol6giai kateg6ridk szeml6je4/ ut6n megkis6rel juk a tdrsadalomontologia n6-

h6ny eredm6ny6nek konkretizi i ldsdt a pedag6giai gyakorlat iobb meg6rt6se 6rdek6ben' A peda-

g6gidnak mint kozveti t6 rdszkomplexusnak az 6rt6kelsaj6t i tds, i l l ' 6rt6kkozvetft6s az elscidleges

6s kit i intetett funkci6ia. A pedag6gia 6pp ezOrt nem lehet l<ozombos azokkal a rdszkornplexu-

sokkal szemben, amelyekben ugfancsak 6rt6k- 6s kult0raelsaj: i t i t6s folyik fuggetlenul attol '

hogy e rdszkomplexusoknak nem ez az els6dleges 6s kizi irolagos funkci6ja' Az most mdr a

k6rd6s. sz6mbavehetd-e re6l isan, megismerhet6-e egydltaldn a pedagogiai gyakorlatot alakito

roszkomplexusok sora. ugy gondoljuk, igen. s6t ez nemcsak lehets6ges, de szul<s6ges is, hisz

a gyakorlat e hatasokkal - a 0azdasdg, a tdrsadalmi struktt ira problem5ival, a kultura fol- es

le6n6kelcjd6sevel - naponta szemben6z, legfol jebb nem tudja 6ket szakszeri ien kezelni 6s 6r-

telmezni. Ez6rt tart iuk fontosnak, hogy a gyakorlatkozel i pedag6gia elm6let6pit6se sordn szem-

l6t tansunk a t i i rsadalmi reszkomplexusokat feltdrd diszcipl indk folott , meg6rtve, megtanulva

diszcipl ina-16nyeguket. hogy adaptdlhassuk elert eredmdnyeiket a pedagogiai gyakorlat jobbitd'

s5ra. Hogy ez sikeres lel.essen, szi imba kel l vennijnk a pedagogiai gyakorlatnak mint kozveti t6

r6szkompfexusnak az osszetev6, alkotr i t tnyezci i t is: a c6lokat, az embereszm6nyt' a tanulo-6nt

6s t6rsas kapcsolataat, a kttzveti t6ket (oktatdspoli t ikusokat, i rdnyftokat, fei leszto szakembere-

ket, pedagdgusokat) a szervezeteket (csoportokat, kozossegeket), a tev6kenys6geket 6s folya-

matokat, azok tartalmait, a kozveti tendc5, pedagogiai lag szelektalt ert6kvi l i igot, a munkaformd-

kat 6s .korai lm6nyeket, a nrodszertani apparatust, az infrastrukt[rdl is adottsdgokat, a kozveti-

t6s szem6lyes tereit , a tcv6kenys6g/etcire fordithat6 id6t, a mikrokornyezetet, v6g0l a kelet l<e-

z6 produktumokar. tel jesitm6nyeket. Ldthat6, hogy az alkot6 t6nyezdk szSma nem kev6s' Aki

i l j gyakorlatot kiv6n meghonositani, annak ezek mindegyik6vel szi imolnia kel l , hogy ezek elem

z6se sordn j6l felt6rul jon elStte a megkovi. l l t pedagogiai ldtszatvi ldg, hogy t iszt i lzodhason'

mely r6seken dt lehet egy [ i praxisnak teret nyitni '

A tovi ibbiakban kis6rletet teszirnk Lukdcs Gyorgy Az eszt6t lkum sa jdtoss5gaiban, valamint

az Ontol6gidban kifejtett (n6ha eleitett) gondolatai nyomdn annak a nevelt is ' ' i l i tanul6sfoga-

lomnak a megkonstru al lsi tra, amelyet a gyakorlatkozel i pedag6gii iban elfogadunk es m6rt6ka-

1 0

ddnakkozveti i l lovigo lya ntitdsd rihe l yze

az ax ttumba?z ob.t t

hatdsar

prod u iDen, ' 'd a l r n i l ;nel :otr e . A !6s v;sz,te9eret

b e v a l l isebe fa1 e :e i

dlet n:-

diniu;

A mK O r l a t K

sod;st "batt, n:

a t e J i i :

epu l . Tnak r€

d6nak tekint i ink. A pedag6giai gyakorlaton beki l a t tcvel is maga is kr izveti tcj ldtkompiexus, akcizveti td rendszerek egyike, amely k<izveti t6 feladatdnak tel jesit6se 6rdek6ben viszonyiagos on-i i l l6s5ggal rendelkezik. A nevelds - mint kozverit6 l6tkomplexus a szern6lyis6g fej l6desdbe val6olyan cselekvd beavatkozi is - val l ja Lukdcs, amely es€lyt adhat a nembeli objektivdcidk elsajd-tf td#ra is. A sikeres elsajdt i tds r6v6n a szubjektum megfelelSen reagdlhat az elf i nem ldthatdhelyzetekre. A nevel6s l6nyegileg a ,, tdrtenelem csini i l : is i i ra" k6szit fol. Ezt dgi 6rheti el, hogyaz aktivi tds (kult0raalkotds) 6s a kontemplativ magatartds egyensri ly6t teremti meg a szubjek-tumban, s ezzel lehet6s6get biztosft szdmdra az 6rt6kek elsajiitit6siira. Ehhez a folytonossdgotaz obiektivt icio,t teremtik meg. Ezeknek az objektivi ici6knak az egyik sajdtossdga a reproduki i l -hatd#g, lgy az elsajdtithat6sdg is.

A t6nadalmi reprodukci6 egyenl6t lenri l megy v6gbe. Ez 0j 6s el lentmonddsos mozzanatokatprodukdl. Ennek kivdd6sdre m6g az 0n. c6ltucjatos nevelds is eldgtelenr] l k6szitheti el6 az em-bert, mondja Lukdcs Gyorgy. Epp ez6rt a nevel6s l6nyege 6s funkcidja szerinte: , ,hogy t i i rsa-daf milag kiviint nddon reagiiljanak az emberek az 6let rlj alternativdira,,. Ennek felt6tele, ru-nil tdbb nembeli obiektiv(icid elsairitittisu, mivel ezek v6gtelen gazdagsdgban iillnak rendelkez6s-re. A nevelds mint krizvetit6 l6tkomplexus nyitr,ttt & befejezhetetlen Jblyutttut, csak kozelit6es viszonylagos 6rtelemben kdszithet fol az ossztdrsadalmi gyakorlatra. Ezen - reprodukdlt fej-teget6sek alapjdn - a neveldst mint kozveti td l6tkomplexust ekk6nt definiai l juk. A ttevales atrirsadalmi lit reprodukc'i6itit segit6, ertekk|zvetitd letkonplexus, untely -- bevallva vagy nembevaf lva, deklar6lva vagy nem deklardlva - cselekvd beuvutkoztist ielent a szen4lyisdg fejlc;4d-sibe. Funkcioia: segiteni a szubiektuntolkatl, tngy' tdrsa(Jalmilog kiyrint tn6dr.tn reagilhassr,tnlnakluz ilet ili ulternativtiiru Ennek leltetelet u ninil tdbb trctnbeli ohjcktiydLi6, ill. u nriltlgtrtupidlet magabiztrts elsuirititristiban leltrctiilk nteg tevdkanysegak biztositri.stit,a!, szeryez6ivel {s koor-dindkiyival.

A mdsik pedagdgiai l6tkategdria, amit t i i rsadalomontoldgiai 6rtelemben ragadunk meg a gya-korlatkozefi pedagdgia sz6m6ra: a tanulds. A tanukis u ttirsatlalnri let reprotlukt,irjjdt az errdkel-saidtitds rdven lehetdve tev6 olyan ldtkomplexus, amely segiti a szubjektumotf kutl a trirsat)alntia-sodrisban, a teliesites-, ill. kr'pessdglehetcisdgeilkl nriveldsdben, ertekrendszcreli)kl feltilvizsgtitatri-ban, mddosittistiban, inditdkrendszelilkl regukikisribun, perspektfvdilklnttk (cdltetelezdscilklnek)a realitrisokkal valo tisszemdrisdben. Ha j6l megndzzik, e k6t kategdria szervesen egym6sra6pii l . Taldn szembet0nd az is, hogy megel6legezi, magdba foglal ja azoknak a segitci diszcipl in6k-nak n6hdny eredmdny6t is rejtett el6foltev6sk6nt, amelyeket csak k6scjbb elemzrlnk.

Jegyzetek

1. Ke16kgyi i r to ls tvdn: Gondolatok Luki ics Gyorgy nevel6s-fe l fogi isdroi . = Pedagogiai Szemte, 1985. 3.s2. , |95-202.p.

2. Yarga Csaba: A jog ontologia i rnegalapozdsa fe16. TeterexLuki ics Onto16gi i l ja a lapja in. = Magyar Fi lozof ia i Szemle,1983 .5 . s2 .767 -769 .p .

3. Mihi i ly Ot i6: Nevel6sf i loz6f ia 6s pedagogiai c6le lmdlet .. Bp . , Akadem ia i K i ado , 1974 . i 07 -173 .p .

Gi ispi i r Ldsz16: Egyseqes v i l i igk6p, komptex tananyag. Bp. ,Tankonyvkiad6, 1978. 137-146.p.

4. A tdrsadalomonto169;ai kategor i6k szemtej6t L.ukdcs Gyorgy:A tdrsadalmi l6t ontol6gi i t i6ro l c imU monograi f id j : inak i l . 6sl l l . k6tete a lapi i in d l l i tor tuk 6ssze. Bp. , 1985. Akad6mrai -Magvetd Kiado. Felhaszndl tuk m6g Varga Csaba fentebb(a 2. pontban) iddzert munk; i i i i t .

2. Ir i lozdfi l i antropokigiu

Nagyj i ib6l elfogadott, hogy,,az antropol6gia - a f i loz6fi i iban is - els6sorban az ember ter-

m6szeti 6s tdnadalmi (szel lemi) oldal i inak viszonydra, i l l . az egy6n 6s t i i rsadalom kapcsolatdravonatkoz6 feiteget6seket jelent,, .1/ Ezek a nagy fontoss6g0, de egy6nelmfien al ig megvdlaszol-hatd k6rd6sek jelentik tdrgydt. Probl6m6i, t6makorei csak 6rt6kt6telez6ssel oldhat6k meg. Mond.hatndnk azt is, er6sen ideol6giafr igg6ek. Ki i lcinosen 6rv6nyes ez, amikor az ernber-probl6m6raadott szaktudomdnyos 6s f i lozdfiai ig6nyfi megolddsvdlaszok pedag6giai konkretizdldsdra keri-t0nk sort.

A pedag6gidnak - a gyakorlatk<izel i pedag6gidnak kit0ntetetren - az6rr van szi jks6ge azember term6szeti 6s tdrsadalmi meghatiirozottsSgainak, az egy6n 6s a tdrrsadalom kapcsolatrend-szer6nek vdgiggondoldsdra, mert meg kel l 6rtenie a pedag6giai folyamatban tev6kenykedS konk-r6t egy6nt: motivdci6it , tel jesitmdnyeit, konfl iktusait" A konkr6t egy6nt, akinek neme, 6letko-ra, egdszs6gi 6llapota, csalddja, r6teg-hovatartozdsiival kapcsolatos tudata. valamif6le identitdsa6s gyakran t isztdzatlan, kihaszndlat lan lehet6s6gszf6ri i ja van. Az im6nt felsorolt , az egyes egy6nbioszoc' i i l is l6t i i l lapotdra uta16 jel lemzclket k0lonosk6pp akkor kel l jdl ismernie a pedagogiaikozveti tesben 6s cinfej leszt6sben 6rdekelteknek, ha fokozni kfvdnjdk az egyes egy6n tel jesitm6-ny6t az 6rt6k- 6s kult0raelsajdtitiis folyamatdban.z/

Ha a gyakorlatkozel i pedagogidt kizdr6lag a napi repeti t iv praxis leir6sdra szl iki ten6nk, afenti fci lvetdssorra kap6sbdl azt vdlaszolhatndnk: kdr ezeket a probl6m6kat a f i loz6fiai antropo-ldgiai absztrakci6s szint j6n feszegetni, hisz a pszichol6gia fenti t6miik majd mindegyikebenk6sz a v6lasszal. Adapti i l ja azt a gyakorlatkcizel i palag6gia! Az igy 6rvelcikkel el lent6tben azantropoldgiai n6z6pont jogosultvigi i t azdrt szorgalmazzuk, mert meggy6zcid6sunk, hogy azegyes egydn probl6miijdt aligha lehets6ges meg6rteni az emberi faj, az emberis6g, az ember 6stermdszet. az ember 6s a tdrsadalmi ercik kolcsonhatdsdnak ismerete n6lkul. A f i loz6fiai antro-poldgiai szeml6let elfogadtatdsa egy6bk6nt sem el6zm6ny n6lkul i a magyar pedagogiaban. G:is-pdr Ldszld 6s Mih6ly Ott6, legut6bb Angelusz Erzs6bet bizonyftotta, hogy az ember-probl6mafi loz6fiai, f i loz6fiai antropologiai szint0 megragadiisa gyumolcsoz6 nemcsak a pedagogiai elm6-let, hanem a lehets6ges pedagdgiai praxir/oU szi imdra is.3/ Mint Angelusz Erzs6bet arra kir lonis folhivta a f igyelmet. az antropol6giai k6rd6sek id6szerf is6gdt olyan r i j probl6mdk indokoljdkp6ld{ul, mint a permanens nevelds tdrsadalmi szriks6glet6nek megielen6se, a korszer[ i termel6sifolyamathoz szriks6ges [ j munkakult irra 6s k6pess6gegyuttes ig6nye, az egy6ni 6letvezet6s elbi-zonytalanoddsa stb. Ezen tdrsadalmi szt iks6gletek 6s t6nyek mellett egy modszertani 6rvet ishadd emlitsunk. Nevezetmen az antropol6gia azi i l tal , hogy ember 6s term6szet, egy6n 6s tdrsa-dalom kapcs6n a biol6giai es tdrsadalmi oldal szoros kolcsonhatdsdt vizsgdl ja, l to:zt i j t i rul lnt azegyoldalil - a napi gyakorlatot is befolytisolo * szemlileti poz{cidk rdg:illisdrtek tncgukatlti-lyoztist ihoz. Gondoljunk csak arra, milyen keveset tud tenni a mai pedagdgiai gyakorlat pl. alelki egdszs6gv&lelem kialakftdsa, a szel lemi 6s test i dl l6k6pesseg megalapozi isa, az alkalmazko-d6si zavarok prevenci6ja 6rdekeben. Az intel lektual izdl6-verbal iz6lo tanu16iskola ezekre 6ppugynem biztosit id6t 6s lehet6s6get, mint pl. az emberi univerzal i t i is ki fej l6d6sdt, az egydni onesz-rnet6st 6s <innegval6sitdst segit6 mfivdszeti nevel6snek.

A gyakorlatkozel i pedag6gia szdmdra a f i lozdfiai antropol6gia kutatdsi eredm6nyeinek sor6-b6l az aldbbi posztul6tumok (expl ici t el6foltev6sek) a legl6nyegesebbek. I . , ,A2 ember nemv6laszthatd u6t bioldgiai 6s tCrsadalmi oldalra.. . nem hull ik sz6t tdrsadalmi 6s term6szeti vo-natkozesokra. hanem tdrsadalmilag _meghatdrozott term6szeti . i l l . term6szeti leg meghat6rozotttdnadalmi jel legfinek mutatkozik., .4/ 2. Az egyes egydn az int6zm€nyes 6s a spont5n elsajdt i-t{s, azaz,,valaminek szt iks6glett6 vAlAsa', r€v6n alakit ja ki a term6szeti leg 6s t i i rsadalmilag egy-ardnt meghatdrozott ernberi arculatet. 3. Az ember minden tevekenysdge, cselekedete a komp-

1 2

lex us(errbe:kus , fszerrcken6 iemDeiheio-kitEse rres6 Es r g s

vd lczcis. Csckerc es8. Ae6ndKhe l f ogy :rdsa e:

sdgox iSpeci i '

lexusok komplexusaiban jdtsz6dik le. Errci l mondja Hermann lstvdn: ez az, ami egyfelci l azember nagysdgdt teszi lehetciv6, mdsfel6l azonban az emberi ldt szdmos elembertelenit6, kult i-kus, fet isiszt ikus jelent6s6gdt okozza. Ezdrt mondhat6 az. hogy az emberi vi ldg saj i i tsdga -szemben a term6szettel - nem a sztiks6gszerus6g. hanem a leltetdsegszfira. Az emberi tev6-kenyseg 6s maga az enberi megismerds is arra ir6nyul els6sorban, rrogy a lehetds6gszf6r6kat azenber a maga sz6mdra kialakitsa. lgy n6zve az enber nem miis, mini lehet6s6gteremt6 ds le-het6s6gformdld l6ny. 4' Az enberi 6let, az egy€ni ilet is a lehet6s6gszf6ra tiigiriisdnak 6s sz'-kft6s6nek a szfdrSjakdnt foghatd fol. 5. Az ember mint lehet6sdgeket felismer6, kihaszniild, ke-rm6 6s teremt6 l6ny nem dilemmdkra vdlaszol6, hanem els6so rb4n kdnlesfoltevci ldny. M6gpe-dig of yan kdrd6seket f6ltevd l6ny, amelyekre megfelel6en 6s onmaga szam1ra el6nycisen tudvdlaszofni' 6' Az enrber ,,kdrd6sf<jltev6 l6ny"-jelleg6b6l ad6dik, hogy csotltilkoztjsra keres linvis' Csod6lkozdsa az 0j 6s nem kivdnt prob16mdk keletkezdsdnek felismerereru iranvriW-;.'';''k6rd6sfciltev6, csod6lkoz6 l6ny'jelleg6b6l fakad hajlancldsriga q kreativittisra., o, oi*'oirro.6l

"

8' Az enter mint alkot6, kreatfv l6ny, befogatl es ritulakit.Tl A mdsik ember dltal alkotott6ft6khez, a m6sok in€kessegdhez {embervoltdhoz mint 6rt6khordoz6hoz} viszonyul az dltalaelfogyasztott tdrgyban is. 9. Erre az egydnnek a nembelis6g^mint az 6ft6kek tartomiinya (for-r6sa 6s terepe) kindl lehetcjs6get a mindennapisdg vildgdban.&

A fenti posztuldtumok mint az enberre egyetemesen 6rv6nyes jellemzcik 6s meghatiirozott-s5gok a pedag6giai gyakorlatban a kultrirak<izvetftes folyamatdban sajiitosan 6rv6nyestilnek.Specif ikumaikat k6t antropolSgiai t6ny: az egy6n 6letkora 6s nemi hovatartozasa befolyi isol ja.

egyzetek

l . Angelusz Erzs6bet: F i loz6f ia, antropo16gia, nevel6s.8p. . Akad6miai Kiad6, 1984. 19.p.

2. Csaba Gyorgy: Gondolatok a bio l6gia i r6 l . 8p. , Gon.dolat . 1984. 250 p.

3. G: ispi i r L i isz lo: , ,Mindenoldal [s. ig, - interpret i ic i6k.Fi loz6f ia - enber - szakrudomdnyok. gp. , Akad6_miai Kiado, 1979. 29S-302.p.

Mihi i ly Ott6: Neveldsf i loz6f ia ds pedagogiai c6telm6-let . Bp. , Akad6miai Kiad6, 1974. 240.p.

4. Angelusz Erzs6bet: i.m. 58.p.

5. Hermann lstviin: Ontol6giai bevezet6s az etikaihoz. =Magyar Fi loz6f ia i Szemte, 1984. 5-6.s2. 666-667.p.

6. Magyari Beck lstvdn: Kreativitd.s, az ember nembelitermeszete, humanizdci6. = Magyar Tudomiiny, ,l9g2.

3.sz 182'190.p.

7. Makkai L.iszl6: Viilasz a Magyar Tudomiiny kcirk6r-d6s6re. = Magyar Tudomi iny, 1982. 3,s2.212.o.

8. Hel ler Agnes: A mindennapi 6 let . Bp. , AkaddmiaiKiad6, 1970. 331-333.o.

1 3

.1 . Kr r l l i r r re l rn i lo l

A hazai peclag6uiai i rodalonrbirn rr l<ozelmir l tbol l( iss Arpicl Miivelts6g cs iskola cimij nro'

nogrdfidial/ . ,o, ianOa az MTA tdvlat i mgvelts6gkoncepci6j i i t bemutato tanulm6nvkr3tt1,. .u TU-

velrs6gk6p az ezredforclul6n cimfi2/ mutatia be a mfiveltseg 6s az iskola kapcsolatdt ' Kiss Ar-

p i id konyve t . lem ku l t [ rae lme le t i munka, hanem - min t ahogy er re a c im is u ta l - , , i sko la i

m0velts6gelm6 let", az iskola dltal kozveti tett miivelts6g k6rd6seinek ton6neti iel legti dttekinte

se es elemzcse. Az akact6miai mfivelts6gkoncepci6 is l6nyegileg egy iskolai muvelts6gelm6let

jegy6ben fogant, csak nem visszafel6,, hanem elSre tekint. Mindk6t munka [gy k6szult, hogy

vagy tudatosan, vagy,,ugyet se vetve r5,,, kihagyta szeml6letmridjdbol a kult [raelm6leter ' A

hazai kulturol6gusok toJt i t aulaos6 Dezs6 a Mfiveltsdgkdp az ezredfordulon c' kotetrci l k6szult

ranulmdny 6rt6k0 kri t ik6jdban sommdsan azt Sl l i t ja: , ,a kotet tanulmdnyainak m6veltseg- 6s

kulturakdpe, miivelts6geszm6nye gyakorlat i lag nem haladja n|eg a klasszikus ideal ista n6met f i '

to-f ia gonclolatrendszer6t, vagyis meglehetdsen konzervativ". Majd - mintegy panaszosan -

leszogezi: , ,a kulturoldgiai i rodrlom - hogy csak mutat6ba emlitsem a ki i lonboz6 iskoldkbol

A.N. Leontyevet, F. Markarjant. J. Lotrnant, F. Boast, V. Malinowskit vagy Agh Att i l i i t , Her-

mann lstv6nt, Vitdnyi lvdnt - nem hagyott semmif6le nyomot a kotet irdsain' Pediq a felso-

rolt szerz5k b6rmelyike - an6lki i l , hogy egymdssal tok6letes dsszhangban megmondan6k, hogy

mi a kult [ra - korszer0bb, dc f6leg kovetkezetesebb 6l ldspontot k6pvisel, mint ez az ezred'

forduldt megc6loz6 gyfi j temeny"'A R tel ies k6phez tartozik' hogy Bujdoso Dezs6 el ismer6ssel

sz6l e kirtet kr i t ik6la t<apcsdn Gdspdr Ldszl6 Egys6ges vi l5gk6p, komplex tananyag cimfi ' 1978-

ban publikdlt koncepci6l i i rol, amelyben fel lelhet6 a marxista ihletetts6gri i kultr irraelm6let eqyfai-

ta pedagr:giai interpret6cioia.4/ Viss.at6-e Buldos6 elcibb, sz6 szerint id6zett megdllapftdsara'

abbdl kideri i l , hogy a kulturol6gusok abban a k6rd6sben, hogy rrr l u ktt l t i l ru' csak ki jzel l tSen

vannak egys6ges al lasponton. Ez6rt aztdn annak, aki a kultoraelm6let eredm6nyeinek pedagd-

giai adaptdlasSra vi l l lalkozik, k6t lehetSsege van. Vagy elkotelezi magdt egy kulturologus n6zet-

rendszere mellett , vagy a kuldnbozcj szem|i letnpdokat, interpretdciokat,,probl6ma6rz6kenyit6-

k6nt , , fo l fogva - az ek lek t i c izmus v i id i6 t i s v6 l la lva - v6 logat a ku lonbozc j in te rpre tdc iok so-

r i ibol prob16mdinak megolddsihoz.

A gyakorlatkozel i pedagdgia mfivel6l6nek ugyanis nem lehet kozombos, hogy mit tan a kul '

t [r i i rol , ki ] lonosen, ha a kult fra- 6s az 6rt6kelsa.ldt i t i isban l i i t ia a pedagogiai gyakorlat elsodle-

ges feladati i t . Mint ahogy az sem kozonbos, hogyan l i i t ia a termeszet, a tersadalom 6s a kul '

tora kapcsolatAt; a kultura 6s a gazdasag; a kultr ira es az 6rtdk viszonydt ' De az sem mindegy'

f6leg a mindennapi pedag6giai gyakorlat szempontidbol, hogy mi a viszony az ember' annaK

tev6kenysege 6s az ember 6ltal kredlt objektivi iciok kozott. Ha ezeket nem t iszt6zza a gyakor-

fatkozel i pedagogia, szuksegk6ppen lesz(kit i , korldtozza sa,i6t lehetcis6gsztbrdi i t t , s a kudarcok

ok6t - hamisan - onmaga kor6n kiv0l keresi. Amikor a tovdbbiakban a kult iraelmdlet legf6bb

nngdllapit5sainak adaptdldsdra torekszi. ink, els6sorban Vit6nyi lvdn, F.Sz. Markarian eredm6nyei '

re epit0nk.

A marxista kulturologiai i rodalomban nagyidb6l egyet6rt6s van abban. hogY d kult ira u tar-

sutlulont t 'g.t ,uspeklttsu, t lc trctrt ag1'ett l t i u tdrsudultt t t t trral Van kulturdl is oldala pl ' az anyagi

termelesnek vagy a pol i t ikai cselekv6snek is. Nem velet len, hogy nyelvunk ezt az aspektust iel '

legzetes sz6kapcsolatokkal lelol i : , , termel6si kultora", , ,pol i t ikai kultura"'

A probldmakor iobb meg6rt6se 6s pedagdgiai hasznosithatosdga 6rdekeben a tdrsadalom 6s a

kult0ra egym6st teltetelez6 vi l i ig6nak elkulonit i is: ihez - Vit i inyi lvdn eredm6nyei alapi6n -

n6gy vonatkoz i i s t ku lonboz te tunk rneg:1 . a tev6kenykedc j6 t (a szub jek tum6t ) ,2 ' a tevdkeny-

s6g6t (az aktusct),3. a nyersanyag-6rtelemben vett tdrgyet (objektum6t), v6g(i l 4' a term6kdt

(az objektivdci66t). Az emberi tdrsadalom 6s a: cttberi kulrt i ru rt t t 'gt:r tr ;st 's:t ' r t t l t r t t t t i t ibol u

1 4

c -

l . : \ -

t u - - : i

t r C j e ( : , .

; z 3 : . : . :

errce ' . !

i € K i - , i : l

1 e ' € \ :

r : 1 - , -

- : : . : :

- a a a - _

t x _ : r . : -

- o .

\1U.Ar-

s3Itbickltr t tbobitkt ivr ici t t t ' t r ' :ol .r ' t t l t i t t l i t t tatt , t t s:crt,1t i i . A tevdkcnys6g is az objelct ivi lcir i kap-csolatc az obickt iv6cidk l6tczdsi formdinak oszti i lyozi isi ihoz nyri j t , .gfrrog.,. Az elcizciek alap-j i in konnyebb lesz nyomon l<ovetni Markarjan felfogdsdt, anogyan .. t o, t .r l tont oz6 megkozelf-tcsnck tekint i a t6rsadalmat 6s a kultr ir i i t . Tdrsadalomr6l besz6lunk, ha az egyrineket 6s koz<!s-sigeket egyesitd szoci i i l is rendszert a benne kialakult tdrsadalmi viszonyok szempontjabdl ko-zel i t j t ik meg, l<ult irdr6l, ha e viszonyokat szabi i lyozd eszkozok funkciondl i iseit nezzi ik. Nemkozvetlenul kulturdris tev6kenys6g tehdt az anyagi javak termer6se 6s fogyaszt6sa (mondjuk acipcjk6szit6s 6s -hordeis) vagy a t i i rsadalmi viszonyok megtart i isdra, i l letve megvaltoztatds6ra ir6.nyuld cselekv6s, de mindkett6nek van egy kulturi i l is oldala: ahogy a cipcit k6szit ik, ahogy at i i rsadalmi tettet v6grehajt jdk. A termel6s €s a t i i rsadalmi 6let szf6rdj i iban rehi i t nem az egyesobjektivdcidknak a rdtrehozdsa maga a kurtdra, hanem a termel6s, a cserekv6s m6dja, vagyisaz objektivi ici6hoz va16 viszony. pontosabban: az egyes objektivaici6k l6trehozatala. elsajdt i td-sa 6s haszndlata kozben az ossz'objektivi iciohoz val6 viszony. A tdrsadalom tehdt az ember 6senber viszonya, melyet az objektivi ici6 kozveti t , a kult [ra viszont az ember es az objektiv6-cio viszonya, mely az ember 6s ember viszonydt kozveti t i . . ,5/

A fenti go|rdolatmenetek pedagdgiai ortdke - szemdlyis6gfej lesztci, k6pes6gfej leszt6 jelent6-sdge - abban ragadhat6 meg, hogy felhivjdk a f igyelmet az emberi iony"g.t (munka, univerza-l i t6s, tdrsadalmisi ig, tudat. nyelv) real izdld 6s reprezentd16 tev6kenys6gek szervezes6re, i l l . a te-vdkenysdgi nndok igdnyes kivi telez6s6nek fontossdgdra. Ezzel olyan m6dszertani lehet6s6get ki-ndlnak a pedagogiai gyakorlatnak, melynek r6v6n k€t kardin6l is probl6ma is megoldhatdnakl i i tszik' Az egyik a szt iks6gletre, az aktivi tdsra, fgy az alkotdsra ( is) inspi1616 tanulds meghono-sithatds6ga a receptivi t6ssal szemben. Ennek megvalosuldsa eset6n a mdsik lehetcjs6g, hogy az0jratermel6si folyamarban egyre tobb eredeti produktum (objektavdci6) el6al l i tdsdra kerulhetnesor t6rsadalmi mdretekben (amennyiben azt a pol i t ikai-hatalmi viszonyok lehetcivd teszik 6sig6nyl ik) ' Hogy a pedag6gidnak a fenti lehetds6ge real izdl6dhasson - akdr miir a kozel i , akdr15-20 6ves tdvlatban -, kis6rletet kel l tennie a kult ira rendszerdnek pedag6giai seempont[elemz6s6re, majd transzformiici6j i i ra.

A tovi ibbiakban vit6nyi lv6n nyomiin bemutatjuk modellszeruen a kult fra tel jes rendszer6t,azert, mert az gytimolcsoz6nek bizonyulhat pedag6giai akcidk szervez6,s6ben. A rendszer (mintazt a mell6kelt modell is i l lusztr i i l ja) felt t intet i , megkulonbozteti a kultura r iguit , !ujait , rerjett i-si nf idjuir ' sal i i t rendszeri inkben (6s term6szetesen kisdrlet i gyakorlatunkban is) a kultr ira vala-mennyi dgrirtuk" az a/ anyagi, b/ a szocir i l is, c/ a szel lemi 6s minden Jujt i t tak: a/ a tradicioni i l is,b/ az autondm, c/ a heterondm, d/ a generativ valamint a terjetltsi ttrodjciban szerepet jdtsz6:a/ mindennapi 6s b/ int6zmdnyes kult [r6nak a kozveti t6sdt,6/ elsajdt i t i is j t fontosnak 6s lehets6-gesnek tart juk mdr kora kisiskolds kort6l kezdddden.

A kulrfra terjed6si m6dja

,so-

rogy

' 978 .

v fai-

ctbbye l Mi ndennapi

I ntez mdnyes

A kul tura fa ia i

Tradic ionai l is

Autonom

Heterono m

Generat iv

A kul tura i igai

Anyagi

Szoci : i l is

Szel lemi

l . r l r r r A k u l l i r r r t m l s z c r c

1 5

Je(|yzotek

l. Kiss Arpdd: M0vetrdg 6r iskola Bp., Akat6miai Kiado,1969 363.p.

2. M0vGtts6gkep az ozredtordul6n. (Szerk.: R6t R6zsa) Bp.,Xorsuth Konyvkidd, 1980. 237.p.

3. Buidocd Oezt6: Gordolatok a Ml:velts6gk6p az ezredfor.dubn c. kdtetr6l. = Kultfra 6s Kiiz<hsdg, 1981. 2.s2.3t | .p.

4. 8dd6o Dezsr i : i .m. 31.p.

5. Vitlnyi lvin: A kultOra fogalmrir6l. Bg, Kossuth Kthyv-kiad6, t98O 22&247.p.

6, Vitiinyi lvCn: Vitairat a mai npgyar nrrJvel6d6srdt. Bp.,GordoLt Ktinyvkiadd. 1983. 23-27.p.

g ' ! r : - i

: -a 3u:c :esJ::: ( : ,- : . * : :x t ! : - .

e.ecrrE- r€

z,strE ( 5:.<O23, la i-ej'Pe:

;' a ^

/ . . a , ': oges - - r c

e:le( rC -;: I

- C : > a - , : i C .

Bgi ' CD€=c

1€ , S2i{ !5

: a s e r a r , -

- a . t ( e ^ :

i a - r c -

r€! r ' i ,a^- , f , , ' 2 - = a

r y f ^ ^ - - '

c3sa€ a : : :

Ycn3 iKaZaS i; . ' t . ; - ' -

n:€t a r€:.

aC SZ1 ra r'i iK! asa c rs3

? . A s z - (n€ a sz3c3(

en'ber53_: €

A p€ca,-f:

f :€<. v,ZG

K, r 'Enr r €g ta i es : ( cz :

giek es c|scn m a t - , 2

e ri e t cria ,:::

e n e k f i l c z s '! lKa, a: B-: r

6s munx;:. .a r r a , n o j ! :

l 6

4. Ert6kkutat:isok

Az ut6bbi mdsf€l 6vtizedben Magyarorszdgon szokatlan m6don - mondhatni azt is, majd-nem divatszerf ien - fel lendUltek a marxista fogantatdsri 6rtdkkutatdsok. A sort Heller Agnes:Hipot6zisek egy marxista 6rt6kelmdlethez cfm0 tanulnrdnya nyitotta. l / Ezt kcivet6en a legki i-lcinboz6bb humdn- 6s tdrsadalomtudomdnyok ter6n keriilt sor az axiol6giai kutatdsokra. Azeszt6t ika, az et ika, az irodalomtudomdny, a kultr jraelm6let, a pedag6gia mellett a jogtudomdny-

ban 6s az <ikon6midban is megjelent az €rt6kkutat6s.zt A gyakorlatk<izeli pedag6gia mdvel6jeszinte a b6s6g zavar6val kiizd, mivel igencsak akad elemezni, adaptdlni vald a tdnszakm6keredm6nyeib6l, a hazai 6s k0lfcildi nevel6strirt6neti, f6leg elmdlett<irt6neti el6znr6nyekr6l nemis sz6lva. Tekintve, hogy nem pedagdgiui uxioldgitit frunk, az 6rtt6kprobl6ma valamennyi el6ga-zds6nak szdmbav6tel6t6l 6s elemz6s6t6l e helyen eltekint0nk. M69is frilvonultatjuk a gyakorlat-

kozeli pedag6gia mfivel6s6ben felt6tlen0l prefer6lt axioldgiai t6teleket 6s fogalmi appar6tust,m6gpedig tlgy, hogy egy6nelmfien kideniljon az 6rtdkproblematika pedag6giai konkretizdldsdrair6nyu16 drtdkwilaszttisank. Els6k6nt azt sz6gezz0k le tdrsadalomontol6giai 6s kulturoldgiai ftil-fogdsunkkal osszef0ggdsben, hogy a termdszeti 6s a tdrsadalmi l6t minden vonatkoz6sa egyrlttal6rt6kvonatkoziis is. Ert6k pedig az, ami az ember/-is4g/ nembeli, azaz ossadrsadalmi gazdagsd-gdt szolgdlja, s ami egyidejiileg az egy6n kibontakoz6s6t segfti. Ebb6l k<ivetkezik az 6rt6knekegy operacioniilisabb fogalma, mely szerint: 6ndknek nevezz0k egy dolog (objektivdci6: tdrgy,jel, szokds) valamely tulajdon#gdt akkor, ha arra emberek v6lasztdsa, elfogaddsa vagy elutasf-tdsa ir6nyul. Az egy6n, az 6rt6kel6 egy6n szempontj6b6l n6zve az 6rt6k a dolgok olyan tulaj-donftott minds6ge. ill. olyan min6sit6se, tehdt eldnyben r6szeslt6se, amely ide6lk6nt, hagyo-mdnyk€nt. elciirdsk6nt nyilvdnul rneg, 6s mindig 6rt6kdimenzi6ban (pozitfvnak 6s negativnakjellemzett pdlusok t<oz<itt) ragadhat6 neg. Az 6rt6kek,,6n6kess6ge,, k0liinbdz6. Ez az 6rt6kes-s€g nyilvdn att6l frigg, hogy az egyes 6n6kek, drtdkcsoportok milyen m6rt6kben seglthetikmind a tdrsadalmat, mind az egy6nt gazdags6ga kibontakoz6sdban. Vitathat6sdga ellen6re ismegfontolanddnak tartjuk Bujdosd Dezsdnek az Ert6k 6s kultlra c. tanulm6ny6ban az drtCk-hierarchia jogosults6gdr6l irtakat. O a t6rsadalmi l6tet funkciondlisan hdrom vonatkoz6s, a gaz-das6g,a tiirsadalom 6s a kult0ra egyiittesek6nt v6li lefrhat6nak Mivel a tdrsadalmi l6t mindenvonatkoz6sa 6rt6kvonatkoz6s, axiol6giai 6rtelemben az el6zd h6rom kateg6riShoz a haszntilatidftCk, a cseredrtdk 6s a nwgderr vakj drtdk kategdridj6t v6li hozzdrendelhet6nek. Ugy tartja,hogy a haszniilati 6n6k, a csere6rt6k 6s a magddrt val6 6n6k cisszefiigg6ssorban ,,nem egyabsarakt 6n6khierarchidrdl van sz6, hanem mag6r6l a tdrt6nelemr6l, amely - mikozben ala-kul6sa oks6gi, drt6krnentes - az enberi er6kifejt6sek <inc6l jelleg6t egyre ink6bb lehet6v6 teszi. A sz0ksdgszer0s6gek felismer6sdvel 6s az ezt objektiv6l6 haszn6lati 6n6kteremtessel egy0ttn6 a szabads6g birodalma, vagyis a magd6n val6 drtekek obiektivdl6sdnak, s a mag66rt val6emberis6g 6s egy6ni ember megteremt6s6nek a lehet6s6ge.,,r

A pedagdgiai koncepci6k l6nyegileg e lehet6s6gek ,,szolgdlat6ra,,, ,,kiakndz6s6ra,, vdllalkoz-nak. Vfzvdlasa6nak nem a pedag6giai c6lkit0z6sek ,,sz<ivegez{ss,, tekinthet6, hanem az, hogyki rnennyiben tud az el6z6ekben leirt t6rsadalmi (tdrsadalomfejl6dGsi) folyamatokhoz pedag6-giai evkoztikkel hozz6j6rulni. tJgy is fogalnuzhatn6nk: nagy kiilonbsdg van az egyes pdag6-gidk es pedagdgiai gyakorlatok kcizcitt atekintetben, hogy ki mennyire binokolja a fenti prog-ram realiz6fdsdhoz n6lktilcizhetetlen0l lontos ertekorientdkisi technoldgidkar. Epp ezeknek azirtikorientdlrisi technoldgitiknak a megalapozdsdhoz 6s kidolgozdsdhoz adhatnak segftsdget az6rtdkfiloz6fiai kutatdsok mellett az un. szakaxioltigiai kutat6sok, mint amilyenek Ol. az es16-tika, az etika, az irodalonrtudomdny tenilet6n szLilettek. llyet dolgozott ki Kenyeres Zolt6n6s munkacsoportja is.4/ Az 6ltaluk kidolgozott 6rt6kelemz6 eljdrds r6v6n pl. alkalom nyflhatarra, hogy a k0ltinbciz6 pedag6gi6k a kult0rakozvetftes folyamataival pdrhuzamosan ne csak

1 7

6n6korient6ldst szorgalmazzanal<, , ,09y dltal i iban,,, hanem foglalkozzanak a pedag6giai szerep-l6k 6rt6kvildg6nak feltiirds6val, a kiilcinbozd rendii, rangri pedag5giai rendszerek 6rt6kanalizis6-vel, a nevel6si, tanuldsi folyamatba bevont, abban v6ghezvitt tevdkenys6gek, tev6kenys6gkivite-lez6si n6dok axiol6giai vizsgdlat i ival, ki t t intetett f igyelemnrel a mag66rt va16 nembeli objekti-v6ci6k {m0v6szet, tudom6ny} 6rtdkvi ldgdra. Mindezek mellett az egyes pedagogi5knak fel kel le-ne v6lfafniuk az drtekelisbe mint tev6kenys6gbe t6rt6n6 beavatdst, tekintve, hogy az embernemcsak k6rd6sfoltev6, alkot6, lehet6s6gteremt6. hanem irtekelci l6ny is, ahogyan arra m6rArisztotel6sz is fcilhivta a figyelmrinket. Persze 6rt6kelni mindenki tud, de mi a szakszerii drtd-/re&s fehet6s6gdr6l besz6l0nk, ami nem ruis, mint egy ol1'an hozzrirendelci aktus, atnel),nek so-rcin egy udott objektumlrcz (objektivrit'idhoz) bizont,os drtikdinenzidkbarr ertdkntotlalitrisokatkapc'solunk.

Mi emberek mint 6rt6kel6 l6nyek rendkfvtil hajlamosak vagyunk arra, hogy egy-egy objek-tumhoz {obiektiv6ci6hoz} csak egyetlen 6rt6kdinrenzi6ban kapcsoljunk 6rt6kmodalitdsokat, az-az, hogy csak egyetlen 6rt6kdinrenzi6ban 6rt6kelj0k azt. Holott minden objektivAci6ban tdbb6rtdkdirnenzi6 van jelen. Kozrihik egy-ken6 a vezet6 6rt6kdimenzi6 szerep6t tolti be. Az 6rttik-dimenzi6k egymdshoz val6 viszonya adia az adott objektiviici6nak azt a strukt[rAjit, amit er-tdkalakzatnak neveznek. Ezeknek az 6n6kalakzatoknak - benne az 6rt6kdimenzi6knak 6s mo-dalitiisoknak - a foltiir6sa, fijlismer6si kdpessdge, megfogalmazdsa, kommunik5liisa maga is 6r-t6k, 6n. szem6lyiseg6rt6k. A pedag6giai folyamatokban persze nemcsak a szem6lyis6gdrtdkekfejleszttistire-onfejleszt6s6re van lehet6s6g, hanem a krilonbciz6 6rt6kdimenzi6-csoportokba sorol-hat6: vi tdl is, szoci6l is, erk6lcsi, pol i t ikai, vi l i ign6zeti .6letmdd, gazdasi igi, kognit iv ( ismeret) 6seszt6tikai 6rt6kek formdliisiira is. Ehhez term6szetesen elengedhetetlen felt6tel a kultrira teljesrendszer6vel vald szdmol6s. Ha ugyanis egy gyakorlatkozel i pedagogia nem kotelezi el magdt akulttra teljes rendszerdnek a kozvetit6s6re, szi.iks6gk6ppen korldtozza magdt az 6rt6kviliig tel-jes6gre val6 orientiilds6ban is.

Jegyzetek

l Hel ler Agnes: Hipot6zisek egy marxista 6n6kelm6lethez. =

Magyar Fi loz6f ia i Szemle, 1970. 5-6.s2.

2. Szerdahely i ls tvdn: Az eszt6r ikai 6ndk. Bp. , Gondolat ,1984. 546 p.

Somogyi Zoltiin: Az erkdlcsi 6n6kek vilaiga. (Elvek 6sutak). Bp., Magvet6 Kiinyvkiad6, 1984. 390 p.

Kenyeres Zol ten: l rodalom 6s t i i rsadalmi 6r t6k. = L i tera-t f ra, 1979. 4.s2.

Barna J6zsef : ErtCk, eszt6t ikai 6n6k. = Tdrsadalomtudomi inyi Kozlem6nyek, 1976. 1-2.s2.

Farkas Erdre: Erkiilcs, 6rt6k, nevel6s. Bp., Tankonyv-k iad6, 1980. 170 p.

Zsolnai LCsz16 : En6kf i.iggds, 6rtdkel6s, 6rtCkkutatiis azokorpmiiiban. = Ktizgazdasdgi Szemle, 1985. 2.s2. 147.I 55. p.

Hankiss Elem6r: Ert6k 6s tdrsadalom. Bp., 1977. Magve-t5, 393 p.

3. Bujdoso Dezs6: Ert6k 6s kultUra. = Kulr0ra is Kiizrjs-s6g, 1980. 1.s2. 17 p.

4. Kenyeres Zoltiin: i.m.

- ; j - i r '

: lrs:3;r

- € - r ? ( '- 4

t : '

rt]Fli r

.; -:-

, €e r (

.E' : '?

(: --€

a .: (J!i

€ ! r r ! !

5A;i :+'f

!3E -e"1

( : ' - r :-t 1:n: I

Jarca54::"s '-:: n

r C : . ' -

-Er. : €

r = !

: L . :

l , - _ r ' t . .

:e{, --. -e- lc - ( .

A ' . 3 q : ,

' E r : - -

. z i

f5e T€r

{35*,&sa

l € - 3 -

.€- : :-rgf, E-

za, t if"

I B

marJ irte-

' te k so-

rs er-,ekso ro l-

6stel jes

tet -

5. Okondmia, gazdasdgpolitika

Abban Magyarorszdgon konszenzus van, hogy a t6nadalmi rdszkornplexumok sordban a goz-

dasrjg kit0ntetett szerepfl, t!ls0lyos. Kevd$6 kclzismert, milyen osszeftiggds van a gazdasdg 6sa pedagdgiai gyakorlat kozdtt, m6g kev6sbd foltdrt az okon6mia €s a pedag6gia kapcsolata. Atov6bbiakban, amikor nregkis6relji.ik ez ut6bbi problernatika rcivid 6ttekint€sdt, azokra a fejle-

m6nyekre 6s eredm6nyekre koncentrdlunk els6sorban, amelyek az utdbbi 6vekben sz0lettek amagyar k6zgazddszok kcir6ben.

A magyar gazdas6got, mint a hi5nygazdasdg egy jellegzetes ,,vdltozat6t', korszakunk egyikvezet6 kdzgazd6sza, Kornai Jdnos tobb monogrdfidjdban 6s tanulm6nybban mutatta be, tdrtaf<il. T6m6nk szempontjdbdl kiizil0k eggyel: ,,A nemzetek egeszsfue,, cirnrivel foglalkozunk ro-viden, kitrintetetten rnetodol6giai tanuls6gai6rt is. A nemzetek eg€szs6ge c. esszfjdben Kornaiegy olyan ,,kiizgazdasdgi patoldgi6t,' ad, amely nem kizArdlag a szocialista gazdardgokat jellem-

zi, hanem a mirinkt6l elt6r6 kozepesen 6s magasan feilett gazdasdgi rendszer[i orsziigokat is.Kornai h6t f6 .,betegs6gcsoporto{., sorol fol. A felsoroldst a kovetkezdkkel vezeti be; ,,azokata baiokat, amelyeket az aldbbi jegyzdk tartalmaz, s0lyosnak tekint i mind a szakemberek, minda laikusok tribbsdge. Eppen mert kozlsmeft jelens6gr6l van sz6, nem kell hosszan ismenetnemegyik betegsdgcsoponot sem. Szinte puszta megnevezds0k is el6g ahhor, hogy tucijuk: a gazda-

s6gi rendszer nnlyik fajta zavar6r6l van sz6. Infl6ci6, munkan€lk0lis6g, hidny, a kiilfoldi adds-s6g m6rt6ktelen nciveked6se, noveked6si zavarok, kSros egyenl6tlens6g, b0rokratizdl6dds.,,l/Kornai szerint nincs egyetlen orsz6g, amely ,,tdk6letesen rrnntes lenne a fenti het t6 betegsdgmindegyik6t6l ' , .

A nemzetek eg6szsege c. Kornai-irds alcfme a kcivetkez6: ,,Essz6 az orvostudomdny 6s a kdz-gazdasSgtudom6ny anal6gidjdr6l,,. Ezen arul6gi6s rnegisrner6s jegydben mond ki rendkfv0l fon-tos t6teleket r6szben a gazdasdgok m6kdd6s6re, r6szben a kdzgazdasdgtudominyra, az okon6-mi6ra vonatkoz6an. Tekintve, hogy mi nem csup6n a gazda#g 6s a pedag6giai gyakorlat, azoktatds, hanem az okon6mia es a gyakorlatkozeli pedag6gia mint isrneretrendszer egybevetes6-nek a lehet6segeit is keressiik, tanulsdgos lesz Kornai fejtegetdseit nyomonkovetni. Azt dllftja:

,,mivel a tcjrrt6nelem mind ez ideig nem teremtett minden szempontb6l eg6szs6ges gazgazdasd-got, a mi tudomdnyunk szdmdra az >)egdszsdg( csupdn hipotetikus kateg6ria. Csupdn rdszlegesempirikus hdtt6rrel rendelkez0nk. Ha p6lddul a munkan6lk0lis6gt6l tart6san mentes gazdas{got

tekintjtik eg6szs6gesnek, akkor csup6n olyan l6tez6 - nem hipotetikus, hanem a val6s6gbanempirikusan megfigyelhet6 - gazdasCgi rendszerekre utalhatunk, amelyek ugyan felsz6molt6ka munkan6lk0lis6get, de arnelyeket nr6s nagy betegs6gek kinoznak: hidny, b0rokratiz6l6dds stb.

A ttik6letesen eg6szs6ges gazda#g tehdt idealizdcid. ancly k0kinbtizd redlisan l6tezd rendsze-rek <inmag5ban eg6szs6ges alrendszereib6l tev6dik 6ssze, s igy j6n l6tre egy teljes rendszer mo-delli. A tcik6letesen egdszsdges gazdas6g k6pe csup6n normatfv elm€let keret6ben alakltht6ki.',zt E ponton a beavatott olvas6 csakhamar r6ismerhet a pedag6gi6ra, kitiintetetten a neve-

l6selm6letre, mert ott sem tdrtenik egy6b, mint az ide6lisnak a tdtelezese, amelyt6l a gyakor-

lat azdrt fordul el, mert az ,,itt 6s most,, jellegd praxisdban alig ismeri fiil az eszm6ny rngva-l6sulCs6t. E t6ny kapcs6n szeretndnk ugyanakkor levdgezni: nem a pedagdgia normativitds6valvan bajunk, hanem azzal, hogy a pedag6gus kutat6k egy r€sze - kiSzgazd5szaiknktdl elt6r6en- nem ismerte fcil, hogy,,az 6nelmes norrnativ kdrd6sfeltev6s nem az ide6li$61 indul ki, ha-nem a betegs6g realitdsdb6l: hogyan kell egy-egy konkr€t betegs6get lektizderri, vagy ha ez le-haetlen, hogyan lehetne legal6bb lefolyds6t es krivakezmdnyeit enyhiteni.,.r/ A gyakorlatko-zeli pedag6gia az im6nti idezetet paradigmatikus 6rt6kfinek tekinti.

1 9

A fentebb id6zett Kornai-dl l i isfoglal i isb6l a kivul i i l16 sejtheti , hogy noha az okon6mia mesz-sze fej lettebb diszcipl ina. mint a pedagogia, napjainkban m6gis komoly nehdzsdgekkel kr izd,mint azt t<ibb vezetd kcizgazddsz sz6vi i is tette. Pi ldi iul Augusztinovics Miir ia, aki Az emberigazclasdg elmdletdhez cirn( dolgozati i t a kovetkez6 t i telmondattal kezdi: , ,A kogazdasdgi elme-let vdlsdgban van. . . . Megpedig az6ft - szogezi le tanulmdnya zdr5sakdppen -, mert a jelenle-gi gazdasdgi elm6let az embert fogaskerekkent dbri izol ja a gazdasSgi g6pezetben ahelyett, hogya gazdasdgot ibritzoln| az onfenntartd 6s iinmegvaldsit6 ember tiirsadalmi mfivek6nt.,,4/ Ugyan-err6l a v6lsi igt0netr6l szdmol be Bessenyei lstvdn 6s Zsolnai Li iszl6 Az r i j okon6mia iskola-koncepcidja" cimd tanulmdnyiiban. Szerintt ik , ,a hetvenes 6vek kihivdsai, az energia-, az oko-ldgiai 6s a demogrdfiai v6lsdgok alapjaiban k6rddjeleztdk meg a jelenkori okonomiai szem16le-tet. Ez a szeml6let a gazdasdgot az *ugazdasiggal azonositja, illetve csak a nemzeti jovedelenr

termel6s6ben statisztikailag sziimba vehet6 tevdkcnys6gek egyrittesdt utalja a gazdasdg kor6be.Az igy fcilfogott gazdasdg sz6mdra a termeszeti er6forrdsok. az emberi er6forrdsok 6s a szelle-mi javak kiv0lr6l adott (exogdnl inputok. szabad ))rabl6ter0letel<(, amelyek ))vadon terem-nek(6s amelyek fej lesztdsdvel, gondozdsdval nem kel l tor6dni. Mdsrdsa az sem igen szdmit,hogy az anyagi termel6ssel azonositott gazdasdg milyen kdros external i tdsokkal fen6zi t is pusz-

t i t ja az 6t kiszolgdld > k0ls5<< szf6rdkat.

A hetvenes 6vekben kibontakoz6 ds a nyolcvanas eve.kben tovdbb er6sodci okon6miakri t iki ika legk0lonboz6bb oldalakrdl t6madtek meg a font jelzett, jelenkori okon6miai szeml6letet. Azelemz6sek v6gti l is oda lyukadnak ki, hogy a jelenkori okon6miai szem16let onrombol6-onmeg-semmisitd logika, mivel a szi i l<en vett gazdasi ig, azaz az anyagi termel6s saj i i t fundamentumdt,fej l6d6s6nek alapjait , a humiin, a szel lemi 6s a term6szeti erdforrdsokat puszti t ja anelkri l , hogyigaziib6l fejleszten6 azokat.

A lesz(kitett gazdasdg6nelmez6s helyett a tel jes gazdasdgi korfolyamatot kel l tekintetbe ven-ntink. Ez folci lel i a termdszet 6s a t6rsadalonr tel jes anyagcsere-folyanrati inak osszes szf6ri i jdt.A tel jes gazdasdgi kcirrfolyamaton belul ndgy szf6rdt 6rdemes elki i loniterrt lnk: az okol6giai szf6-rdt, az anyagi termeldst. a humdn szf6rdt 6s a szel lemi termel6st. . . . Az okologiai szf6ra, azanyagi , termel6s, a humiin szfGra 6s a szel lemi termel6s kolcsonosen osszefr- igg6 rendszert alkot-nak. ' ,3/ Br6dy Andrds ezt a kdvetkez6k6ppen fogalmazta meg: , ,az osszes emberi tevdkenys6gkozt - a kutat i ist6l 6s az oktatdstol kezdve a fej leszt6sben t is a k6pz6sen keresztt i l a beruhd-zdsokig, a fel0j i tdsok 6s a termel6s ardnyossdgdig, az utols6 kis szogig - tel jes cisszhangnakkell fenn6llnia, s ugyanilyen harmonikus ardnyoknak kel l fenndllniuk a mindezen tev6kenys€-gekhez szriks6ges felszereltseg tekintet6ben akdr g6pekb6l 6s 6pr. i letekbSl, akdr technol6gidkbol,akdr szak6rtelemb6l 6s begyakorlottsdgb6l, akdr tud6sb6l, kt inywiirakbol 6s m[iv6szetekbctl i i l l "

ion is r ir indez az el6felt6tel. , 'Ugyanis,,a haladj is utem6t az a terulet foqja v6gsci soron korld-tozni, amely a tdbbiektci l viszonyiag elmarad.,,oi

A nem kcizgazdaisz szakemberben (de a kozgazdiiszban is) folmerulhet a k6rd6s, hogy a pe-

dagogiai gyakorlat mint tdrsadalmi r6szkomplexum - fel ismerve, tudatositva a gazdasi igfej lci-

d6sben, a szel lemi termel6sben, a kornyezetv6delemben 6s -fej leszt6sben betoltend6 szerep6t -

mik6nt fordulhatna saj i t rarrulckui lnz. Merl hogy vannak tartal6kai, az r6ny, azt nentcsaknapjaink oktat6skutati isai, hanem a ma mdr nevel6stcirt6neti 6rt6kri - sokszor feled6sbe ment- kutat6sok is igazol j i ik. A legfdbb biztositdkot erre a tudatosito, tartal6kokat mozgdsfto on-nng0juldsra napjaink oktat iSspoli t ikdja adja annak a fej leszt6si koncepcidnak a jegy6ben, ame-lyet Pdl L6n6rd r lgy fogalrnazott meg:,,ha egdsz tdnadalmunkat dthatj6k a gazdas6gi reform-folyamatok. akkor a kultdri i t sem lehet lcikozositeni. . ,T/

A magunk r6sz6rdl 6pp a gazdas6gi reformfolyamatok hatdsa alatt i rrditottuk el a k6pess6g-fej lesztd akci6kutat i isunkat. Ekkor fogalmaztuk meg fclfogdsunkat az 0n. embertcjke 6s a krea-t ivi t6s osszefi iggeser6l. Ugy foglaltunk dl ldst, hogy ,,enrbertcik6n a munkaer6 azon sajdtossi igdt6nj0k, hogy (hossz0 tdvon) nyeres6get hoz annak, aki az adott munkaer6t {oglalkozratja. Az

20

= E L C

enpe r:6 <e rn'..i n ka€'a:

sege :5, es '

A ! ! . . > a 3 l i

-i3!- f aZ a:

g r.'r gi'i o < e

A rrrwe.-u KSCeSe ' E

: o t g >

: 3 93z iu ( .

- t ) ^ ! =

s€ia <01e e:

aseistt s

:E n.€e-<

ie 31e€ ' .E

r - 01r. f l3: i

3 mesz-<tizd,emberi

; r e lm6

le len le.

I , , losv

enhez a nyeres6ghez tartoz6 t6ke6rt6k a munkaer6 embert6k6je. Ha a munkaer6 min6s6g6tembert6kek6nt akarjuk 6rtelmezni (6s kvantifik6lnil, akkor ewel involv6ljuk a szabad/abb/munkaer6piac 6s egydltaliin a szabad/abb/ piac l6t6t. Az enrbert6ke els6sorban az egy6n k6pes-s69eit6l 6s tehets6g6t6l frigg, nem pedig az iskolai v6gzettsegt6l, a p6lydn eltiiltott id6t6l stb.Adott szabad piaci ftilt6telek mellett ugyanis a k6pessfuek 6s a tehets6g hatdrozzdk meg azt,hogy az adott munkaer6 mennyi nyeresdget hoz hossz0 t6von, s nrekkora az enrbert6k6je, Az,,enbert6k6r', fogalrnat nem a Liska-f6le dnelemben haszn6ljuk, csak ahhoz kiizel6ll6 szeml6let-ben. ... A fcinn drtelmezett enben6ke 6s kreativit6s cisszef6rhetdk, mondhatni 6destestv6rek.... A modern tiirsadalmakban az iskola egyik legf6bb feladata (a csal6d 6s a munkahely kiizre-mfikcid6sdvel) a tdrsadalom 0j munkaerej6nek k6pz6se_r,s ewel rij embert6ke termel6se, vala-mint a t6rsadalom kreatfv kapacitdsdnak nngrijftdsa.,,ry Ennek a programnak a kivitelez6sdhezdolgoztuk ki a gyakorlatkozeli pedag6gi6t. Klsdrleti gyakorlatunkban nemcsak a hagyomdnyo-san, iskolai keretek k6z<itt fejlesahet6 k6pess6gek (pl. olvas6s, fogalmazds, 6nek stb.) form6l6-#ra kotelea0k el magunkat, hanem olyan 0j, a kor sz0ks6gleteib6l levezethet6 k6pess6gek fej-leszt6sdt is szem el6tt tartjuk, amelyeket rin. iikon6miai k6pessfueknek tekinthet0nk. Ea fo-galmaauk meg mdr 1981 -ben.,,Mindenkit,,homo oeconomicus,,-szd kell tenni abban az eny-he 6rtelenben, hogy mindenkivel el kell sajdtfttatni a gazdasdgi 6lethez, a gazd6lkod6shoz n6l-kii lcizhetet len k6pessegeket !,,v/

Jegyzetek

1. Kornai Jdnos: A nemzetek eg6szs6ge. = Vabs6g. 1983.1 . s2 . 2 -3 p .

2. Kornai : i .m. 3-4 p.

3 . Ko rna i : i .m . 10 .p .

4. Augusztinovics Mdria: Az enrberi gazda#g elrn6let6hez.= Tdrsadalmi Szemle, 1982. 10.s2. 37. 6s 48. p.

5. Bessenyei lsiviin - Zsolnai Ldszl6: Az 0l iikor6mia is.kolakoncepci6ja. = Vabsiig. 1984. 6.s2. 66-67.p.

6. Br6dy Andriis: Lassul6 id6. Bp.. 1983. KozgazdasSgi 6sJogi Konyvkiad6. 96 p.

7 . P i i l L6n i i r d : i .m .21 .p .

8. Zsolnai J6zsef (szerk.): A k6pess6gfejleszt6 iskold6rt.Oktat i iskutat6 Int6zet . Bp. , 1983. l5-16.p.

9. Zsolnai J6zsef : i .m. 18.p.

Ugyan-la-

:: oko-l6 le -

eoelem*:r6be.

i szel le-

r i t i ki ik:et. Az

umdt ,hogy

ven-o j q ( .

szfd-

alkot-

yseg

^ t ,

yse-; kbo l ,r i i l l

( .J r la

-ent

on-

-m.

2 1

6.' l ' i i lsadIIonrdkoIdgia, kornl,ezetv( 'dclenr

,,A nevei6s l6tfontossdgti felada'ta, hogy a felnovekv6 embernek elegendc! anyagot nyir j tsonazokb6l a szemlOletes tenyez6kbol, melyek lehet6vd teszik a sz6p 6s a cs[nya. a jo 6s a rossz,az eg6szs6ges 6s a beteg sz6tvdlasztdsdt. A legjobb iskola, amelyben a f iatal ember tanulni tud,maga a termdszet: azokat a t6jakat kel l megtanulnia szdpnek l5tni, amelyek kieg.ransi l-r 'ozotti)koldgiai dllapr.ttbun vatruk, tehtit jivcijilk lal. Vildgunk nagysiigdt 6s sz6ps6g6t minden ifjrlember szdmdra hozz6l6rhetdv6 kel lene tenni, hogy az emberis6g jelenlegi helyzet6b6l ne k6t-sdgbeesett kovetkeztet6seket vonjanak le, 6s ne menekuljenek - esetleg - a drogok k6bulat6-ba."r/ Nehdz feladat Erich F. Riegernek. a magyar nyelv 6s kultr ira egyik - nyugatn6metor-szi igi - ter jesztdi6nek az im6nt kdrvonalazott programjdt pedag6giai eszkozokkel megvaldsftani.Azert nehdz, mert olyan korban 6l i ink, amelyben - a szcientista 6s technomorf gondolkoddshat6sa alatt - az emberek nagy tobbs€ge mintegy hdtat fordftott a term6szetnek. Kornyezet6tszennyezi, nem v6di. A pedagogiai gyakorlat a kornyezetkimdlS magatartds elsaj6t i tdsdhoz al igtud kovethet6 mintdkat aj i inlani. Nehezen tud a kornyezet- 6s a rerm6szetv6delem 6rdek6bentdmegmdretekben tev6kenys6geket szervezni-

A gyakorlatkozel i pedag6gia folvdl lal ja a Rieger-f6le programot, ez6rt r irz6kenyen f igyel a-zokra a tdrsadalmi er6feszit6sekre, amelyek az 1976-os elsd kornyezetv6delmi tdrvdny megjele-n6se utdn tcirtdnnek Magyarorszi igon. A kcirnyezetv6delem 6s kornyezetfej leszt6s 6rdek6ben ki-bontakozott mozgalom, bdr lass0 tempdban, m6gis int6zmdnyesi i l t . Megindultak a t i i rsadalom-<ikol6giai jel leg6 kornyezetkutat, i isok, miikod6sbe lendi l l t a felvi ldgosft6 propaganda. szakkcirny-vek elemzik a kornyezetv6delem kozgazdasdgi, jogi 6s mfiszaki vonatkozasait.z/ A problemakezd gyokeret verni a mindennapos termel6si, telepti l6sfej leszt6si 6s urbaniszt ikai gyakorlatban.Lukdcsi terminoldgidval sz6lva, azt is mondhatndnk, a kornyezetv6delem r. igye konl l kibontako-z6 t6rsadalmi rnozgds egy olyan tdrsadalmi r6szkomplexummd i i l l ossze, amely meghatdroz6szerepet kezd lassacsk;in berolteni a termel6s, a gazddlkodds 6s a kozigazgatds 6letdben. Azim6nt bemutatott fej lem6nyek, r,alamint az okoldgiarf a ki irnyezetvddelem, a kornyezetfej lesz-t6s eredm6nyci egy kitrttya:atkirndki, u lerntdstet mcgirtesirc is szt,rt,talt;rt,szoktulti pedag6-g ia insp i r i i l d i lehe tnek .

A term6szet rneg6rt6sdre 6s szeretet6re k6sztetcj pedag6giai gyakorlatnak komoly elcizm6nyeivannak Magyarorczdgon, meiyek leginkdbb a biol6giaoktatds keret6ben 6rhet6k tetten. A prob-16makor tantSrg'Tpeclagogiai ossze{oglaldsdra is sor kerult .4/ Antropologia-, kultura- 6s err6kel-m6let i fol fog;isunkbol l<ovetkezik, hogy a tenn6szetet 6rt6, kornyezetdt kim616 emberi maga-tands formdldsdhoz, kialaklt i isdhor nem tart juk el6gs6gesnek a biologi:1ra szi lkt l lc j , csupdn ah-hoz kapcsolodri peclag6giai ercjfeszit6seket.

Az ember, i l l . a tdrsadalmi csoportok kornyezetnegativ att i tr jdjeinek, magatart6sdnak peda-gogiai eszkozokkel tort6nri lekr. jzd6sehez, Iov. ibbd a kitrnt, t 'zet1;o: i t i r t t tuguttrtr ls ki form6ldsi i .hoz a gyal<orlat i pedagogidnak integrdlnia szuks6ges mindazol<at a tudomdnyos eredmdnyeket,amelyeket az bko log ia , a kornyezetku ta t i i sok , az u rban isz t i ka 6s a Ar ;n r l t ' : t t k i r r tc l t i iAo t to t t t iuS le16rt. Az integr6ci6 rendez6 elve az enber, kl ir t t , tezet rerulszcr lehetne, melyben folt i i rul azember viszonya kornyezetehez, amely Gerle Gyorgy drtelmez6s6ben nem mds, mint egy ,, tobb-szorosen osszetett szfdrarendszer"..Ez a kovetkezci f6bb szf6racsoportokbdl al l : geoszf6ra, f izio-szf6ra, f izikoszf,6ra,6s szocioszfdra. Ldssuk ezeket r6szletezve is Gerle Gyorgy kifejtds6oen!

' e 3 r s :

r 3 : ' : :

' r : r : : -

: E . : . : . :

; -- : r E - -

' . 2 : i - l

. - : - c : :

22

3 rossz,:r i tud,, : o l I

i f jnket-

J la td -

odesezet6tr a l ig3be n

(ony-

iban.

. tako-

: z

I

,,iu6l

i 7

icbb-

Geoszfdra: a Foldnek 6s kornyezetdnek geometriai lag lehatdrolhato, az emberi eletnek term6-szetes vagy mlivi eszkozok 0tjdn vald fennmaraddsdra alkalmas tdrs6gei. Ezek: az atmoszfdra,vagyis a F<ild l6gkore; litoszfdra, vagyis a Fold szildrd halmazdllapot0 k6rge; a hidroszfdra,vagyis a Fold foly6kony halmazdllapotban levd vizvagyona ( ide6rtve a vizvagyon dtmeneti legvagy tart6san eljegesedett hdnyadiit is).

Fizioszfira: a szerves 6let term6szetes feltdteleit biztosit6 t6rs6gek cisszess6ge. Ennek rdszeia botutroszftra, vagyis a novdnyvildg 6let6t biztosit6 tdrs6gek; a zooszfira, vagyis az dllatvi1696letfelt6tefeit biztosit6 tdrsdgek, ds ezen bel0l az antrctposzfdra, vagyis az ember termeszetesdfetfeltdtefeit biztosft6 t6rsdgek; a mikrobioszfira, a n6v6nynil 6s az 6llatndl alacsonyabb ren-d0 616l€nyek term€szetes 6letfelteteleit biztositd tdrsdgek.

[:iziko.tzlira: az enberre kcizvetlenril vagy ktizvetve hatdst gyakorl6 fizikai jelensdgeket tar-talmazd t6rs6gek. llyen a gruiltticbs szlira, vagyis a gravitdci6 kiilonbozd ir6nyai 6s 6rtdkei dl-tal jel lemezhet6 t6rs6gek, idedrtve a st l lytalansdg dl lapotdt mutat6 bolygdkozi 6s interstel ldr istereket is; az elektronragnctikus szfera, vagyis az elektromdgneses terer6ss6ggel, vagy elektro-mos, ill. migneses jelens6gek ki.ilcinbcj,z6 fajtiiival jellemezhet6 t6rs6gek; a rwlioszfdra, vagyis aktil<inboz6 eredetfi sugdrzdsok hat6sa alatt d116 tdrs6gek, ide6rtve a fotoszJiru tdrs6g6t is, amelya f6nysugiirzds kateg6riiijdba tartoz6 hat:is alatt 6ll, tovdbbd az ukusztikai es vibnicids szJdra,amely magdba foglalja a hangtan kcirdbe tartoz6, valamint az azon kiv0l es6 rezg6sek dltal6rintett mindazon t6rs6geket is, amelyekben az akusztikai 6s egy6b rezg6sek terjedni k6pesek.vagyis nemcsak az atmoszf6rdt, hanem a hidro- 6s litoszf6rdt is.

Szocioszfi)ro: az emberi kcizoss6gek (csoportok, r6tegek, osztdlyok, nemzetek, n6pek stb.)dltal elfoglalt t6rs6gek, amelyekre az emberek egymdsal vald kapcsolata, t6rsadalmi munka-megosztdsa, annak minden eredmdnye 6s az eredm6nyek tdrsadalmi c6lokra val6 hasznosJtdsajellemz6. llyenek: a demoszfdra, vagyis az emberis€g dltal elfoglalt (lakott, haszndlt) tdrsdgek,amelyekre az emberisdg alapvet6 (a demogr6fia keretei k6zott vizsgdlt) saj6tossdgainak 6s moz.g6sainak (vSltozasainak) jelensdgei jellemz6k. Ennek sajdtos r6sze az urbanoszfdra, vagyis a te-lep0l€sekbe csoportosult (ott lak6, do19oz6, oda bejdrd stb.) teriileti egys6gek n6pess6g6nekszl'rAja, tovdbbd a teclutoszldra, amely a tdrsadalom Sltal keszitett eszk<izcik, a tdrsadalom dl-tal el6dllitott mUvi kornyezet l6trehozdsdval kapcsolatos tevekenysdgek 6s az eredm6nyek hasz-nSfata, azok hatdsa dltal jellemezhet6. lde tartozik mdg az dkonoszfdra, ez a tdrsadalomban,valamint a t5rsadalom 6s a termdszet kcizt v6gbemen6 gazdas6gi kapcsolatokra lellemz6 t€rseg,amelyben kiemelked6 jelent6s6gfi szerepe van a termel€snek 6s az elosztdsnak, vagyis a techno-szfera keretei kozott l6trehozott eszkiizcik hasznositds6nak. Es itt kell megemlitentink azt asajdtos tdrs6get is, amely cinmagdban is igen sokr6t(, egyetlen kifejez6s 0tjiin egyel6re m6gnem is fellemezhet6, taldn a kultilraszldra, ideoszfira, politoszfiru srb. ltt a tdrsadalom gon-dolkoddsnrc,djdra, vi169n6zet6re, elvdrdsaira. tdrladalmi magatandsdra befolydst gyakorl6 jelen-sdgek. informdcidk, hagyomdnyok stb. hatnak.o/

Ebben a szf6rarendszerten lehet bemutatni, majd |rtdkeltetni a kornyezettel kapcsolatosemberi akci6k 6s kcjlcsonhatdsaik sordt. E szeml6let kapcsdn tdrhato fi5l az dkokigiu, a kc)rnys-zetvddelem 6-s a kdrnyezetfeilesztes kapcsolata 6s killcinbtiz6s6ge. E szemldleti keretben nyiliklehet6s6g a kornyezetv6Jelmi tev6kenysdget 6rt6kel6 kdrnyg2sy.t,tdtikai 6s kdrnyezetetikaigondolkoddsm6d. i l l . att i t i idrendszer kimunkdldsdra. Ezen az r i ton-m6don lehet tovdbbfej leszte-ni a kiirnyezetkim6l6 magatartdshoz szriksdges olyan k6pessigeket is, mint p6ld6ul az 6rdek-egyeztet6s, a konfl iktuskezel6s, a dont6s, amelyeket az egy6n jogi 6s pol i t ikai iskol6zotts6gar6vdn sajdtit el.

Z J

Jegyzetek

l . Rieger, F.F. : A , , le6p0t6 ember i , , . = Vat6si ig. 198b. 2.s2.1O2.p.

2. Moser M. - Piilmai Gy<irgy: A kornyezetv6delem m6r-n<ik i a lapja i . Tanki inyvkiad6. Bp. , 1978. 304.p.

Ken6szn6 Forgiics Katalin: K<irnyezetv6delem 6s koz.gazdasdgi eszkoztdra. Kcizgazdasiigi ds Jogi Kcinyvkiado.B p . , 1 9 8 1 . 2 6 2 . p .

Gerle Gyorgy: Tervszerii kcirnyezetfejleszt6s. Akad6miaiKiad6. Bp. , 1982. 174.p.

3. Jufuisz - Nagy Piil: Besz6lget6sek az ctkol6giairol. Mez6.gazdasilgi Kiat6. Bp., ,|994.

234.p.

4. Kacsur lstvdn: lsmeretrendszerek ds m6dszerek az riko16-gia - ktirnyezetvddelem tanit6sdban. Tankonvvkiad6,8 p . , 1 9 8 5 . 2 1 2 . p .

5. Zsolnai Liiszlo: A gazdasdg tdrsadalomokologiai megkoze-l i tdse. = Kdzgazdasi ig i Szemle. 1986. 4.s2. 466-470.p.

6. Ger le Gyorgy: Kcirnyezet 6s te lopi i leshj lozat . Akad6tnia iKiad6. Bp. , 1974. 52-53.o.

: ; ' : : - : " i : : :

' 3 " ; , a ' a * - E

! i - i i i ' ! ;

: : - : : : . r . -

_ : " 9 r : ' _ . : i : _

r ; : : : . : : : :

l : ' ; " : ' : . . : -

24

7. Pol i t ikatudonrdnv

A pol i t ikatudomdny a hazai tdrsadalomtudom6nyok sordban Ujkeletf i diszcipl ina. El ismertse-ge, intdzm6nyes0l6se 6s fejlcid6se sokdig vdratott mag6ra, mivel m0vel6se politikai kdrdds is.

, ,A pol i t ika - mint a pol i t ikatudom6ny tdrgya - nem mfiv6szet, hanem tt ir tdnelem- 6s sors-formd16 re6lfolyamatok <lsszess6ge, amely anndl jobbd 6s 6n6kesebbd v6l ik, min6l tobbenvesz-nek r6szt benne. A politikai r6szv6tel lehet6s6ge nem feh.ilrcil, a hatalomt6l elv6rhat6 jutalom,

hanem a demokrdcia alapvet6 k<.rvetelm6nye.,,1/ A demokr6cia ldnyege pedig Gonrbdr Csabaszerint nem m6s, mint , ,a legkri lonbozcibb 6nelemben kialakul6, l6tez6 frdekeknek a k6pvise-lete,6s 6rdekdrv6nyesitdsi torekv6s, amely a pol i t ikai dont6sekre hat6ssal uun,,.2l A demokr6-cidhoz nem csupdn int6zm6nyrendszer, szervezetek kel lenek, hanem kult0ra is, mivel a m0kri-dcj demokrdcia nem k6pzelhet6 el demokratikus pol i t ikai kultr ira n6lk0l. Tal6n az el6z6 gon-dolatsor krl lonosebb kommentdr n6lkt i l is igazol ja, mik6nt keri i lhetett a bontakoz6 pol i tkatu-domdny a gyakorlatkozel i pedag6g idt megalapoz6 diszcipl i n6k sordba.

A pedagdgidt 6s a pedagdgiai gyakorlatot - emldkeztettink rd - kcizvetlt6 l6tkomplexum-k6nt jel lemeztt ik, 6s szdmbavettt ik alakit6 t6nyezci i t : tdrsadalmi r6szkomplexumait, Ezek sor6-ban szerepel egyebek mellett pl. a gazdas6g, a kult0ra, a jog, s termdszetesen a pol i t ika is. Apoli t ika kit t lntetett szerepfi e sorban, s0lya elt6r6, mert - mint arr6l mdr fentebb is voltsz6 - a pol i t ika ,,a tdrsadalom erdekeit egyeztet6, uralkod6 6rdekk6 alakit6, s ezzel a t6rsa-dalmat integrdlri komplexum,,.r/ Sajdtos tertilet a tdrsadalom - mint bels6 szerkezettel bir6rendszer - 6let6ben. Nem azonos a tdrsadalom rendszer€vel, de az 6ltal meghatdrozott. E determindltsdga ugyanakkor nem zdrja ki - bels6leg el lentmonddsos - relat iv <indl l6sdgrit . Ez6nnagym6rt6kfi on6l l6#ggal segitheti , vagy gdtolhatja a pozit iv 6rtelm0 dltaldnos t6rsadalmi moz-Sast. A pol i t ikatudomdnynak 6pp az a feladata, hogy a pol i t ik6t relat iv ondl l6sdgdban legyenk6pes negragadni 6s belsci strukt0rdjdt foltdrni. E feladat fontossdga abb6l a felismer6sbcil e-red, hogy a,,tSrsadalmi rendszer viszonylagos stat ikdja mindig a pol i t ikai rendszer mobil i tds6n6t fej lcjdit<, ' .4/

A pol i t ika mint integrdl6 komplexum az oktatdspoli t ika - mint professziondl is, szakmai segyben 6gazati politika - kozvetit6s6vel fejti ki hatdsdt a pedagogiai gyakorlatra. A pedag6giaigyakorlat ezt a kozvetitett (kozvetettk6nt l6tez6) hatAst pedagdgiai hattiskint (eredm6nykdntvagy eredm6nytelensegk6nt) juttatja vissza - a dolog termdszetdb6l fakaddan id6beni eltolddiis-sal - a tdrsadalonr 6let6be. E folyamat pontos felderit6s6ben adhat segits6get a szocioldgiaielemzdsek mellett a pol i t ikatudomdny. Kit0ntetetten k6t teni leten segithet: az oktatdspoli t ikairev6kenys6gnek mint szakmai tevdkenys6gnek a teoretikus megalapozdsdban, valamint a pol i t i -<ai szocializ6cids folyamatok szakszerfisit6s6ben, azaz a politikai iskoldzottsdgot biztosit6 peda-gogiai folyamatok megtervez6s6ben.

A ,,pol i t ikai iskol5z6s,, nem azonosithatd a pol i t ikai nevel6ssel. C6l ja nem valamif6le meg-gy6z1s, hanem a pol i t ikai int6zm6nyek 6s folyamatok megismer6se, a pol i t ikai tdj6koz6d6soiztositdsa, a ,,politikai technoldgidk,, {dont6sek, 6rdekk6pviselet, 6rdekegyeztet6s stb.} megta-nuliisa. Ez nem azt jelenti, hogy a pedag6giai folyamat kirnenetek6nt az 6llampolg6ri l6t egy-nem0scidik majd a politikus szakmdval a gyakorlatban, hanem azt, hogy ,,t6rgyi k0lcinnem0s6-guk a demokrdcia eszm6nyek6nt a pol i t ikussd v6l6s nyitott#gdval, a rekrut6l6d6s lehet6s6g6nekegyenl6s6g6vel, a felkdszi i l6s egyenl6 es6ly6vel pdrosul. Azaz a demokratikus pol i t ikai nevel6sdemokratikus iskoldzottsdggal jdr egyutt nemcsak az 6rt6kek f0ggv6ny6ben, hanem a pol i t ik6-ra v-onatkoz6 isncretek, j6rtassiigok 6s k6szs6gek elnyer6s6nek korldtozatlansSga 6rtelm6beni,, 5/

25

Az egyes szakmai ( i igazati l pol i t ikdk - fuy az oktatdspoli t ika is - r6szben a pol i t ikatudo-m6ny, r6szben a gyakorlati tev6kenys6gtiket megalapoz6 szaktudom6nyok eredm6nyei birtokd-ban, de ugyanakkor a politika szf6rdjdban vfuzik politikai tev6kenys6giiket: a c6lt6telez6st, az6rt6kel6st, az ideol6giai formdl6st. Az oktatdspolitika a politikatudomdny orientdld eredm6nyeialapj6n m6rlegelheti azoknak a szakmai politik5knak (mint pl. gazdasdg-, n6pesed6s-, csal6dpo-litika stb.) az 6rdeknyilvdnitdsait, anelyek ig6nyt, teend6t fogalmaznak meg a pedag6giai gya-korlat sz6m6ra

Jegyzetek

1. Bihari Mih6ly: A politikai n6vtelenekt6l az illlampolgiiro-kig. (Gonb6r Csaba: Egy 6llampolgdr gondolatai.) = Vi-l59ossdg. 1986. l.sz. 57.p.

2. Gon65r Csaba: Egy dllampolgdr gondolatai. Politikaelm6-leti irdsok. Bp.. Kossuth Kiinyvkiad6, 1984. 174.p.

3. Varga Csaba: A jogpolitika on6ll6sd9ddn. = Tairsadalom-kutat6s. 1985. 3.s2. 5.p.

4. Gombdr Csaba: i.m. 203.p.

5. Gonrbdr Cs$a: Politika - cimszavakban. Elemi politikaifogalmak 6nelmez6se. Bp., ELTE Allam. €s Jogtudomd-nyi Kar Tudomdnyos Szocializmus Tansz6k, 1983. 149.p.

: - r l ' * i r :

26

tuoo-: i rto kd-

aztyei

8. Jogelmdlet

A pedag6giai tankonyvek, k6zikonyvek, a pedag6gia interdiszcipl indris kapcsolatait szem16z6tanulmdnyok nemigen szoktak a jogelmdletre. egydltaldn a jogtudomdny dgaira hivatkozni,mint hat6ros diszcipl in6kra. Ennek a jelens€gnek bizonydra megvan a maga oka, aminek folde-r i t6sdre ehelyen nem vdl lalkozhatunk. Sokkal fontosabb, hogy igazol juk: gyakorlatkdzel i peda-g6gi6t jogelmdleti alapozottsdg nClk0l hat6konyan m0velni nem lehet. Nem. mert ha a gyakor-latktizeli pedagdgia a pedagdgiai gyakorlat orient6tora, megrijit6ja, produktivitds6t fokozni k6-pes know-how-ja akar lenni, arra kell tcirekednie. hogy a jctg mint ,,a tdrsadalom kult0rdj6nakszerves 6s jelent6keny, bizonyos hatdrhelyzetekben pedig egyenesen meghatdroz6 fontossdg0osszetev6le',1/ szoros, tudatos kapc'solatba kerillj6n a napi petlagrigiui gyakorlatral, annak sze-repldivel 6s legf6bb kultrira- 6s 6rt6kkozvetft6 tev6ken'ya6geivel: a nevel6ssel 6s a tanuldssal.Emldkenetni szeretn6nk, kordbban a nevelds funkci6j6t Luk6cs Gydrgy nyomdn abban jeloFt[k meg, hogy az segitse a szubjektumokat, hogy azok a ttircadulmilag kivdnt mddon reagdl-lussanak az ilet ij alternuttvtiira. Ennek felt6tel6t az qyre tobb nembeli objektiv6cid (magr66rtval6 6rt6k), i l l . a mindennapi 6let magabiaos elsajdtttdsdban jelci l tr ik meg. Nos, r igy v6l j i ik, ekett6s felt6telt a jog mint tdrsadalmi objektivScid,zr j6l szavatolhatja, mert 6rt6j6nek, kovet6"j6nek, t isztel6j6nek biztonsdgot adhat a mindennapi 6letben va16 el igazoddsban. De nemcsakebben segfthet a jog, hanem sajdtosan nclvelheti egyfajta jogismeret elsaj6titdsa ut6n 6s rdv6naz egy6nek kult[riiltsdgiit. Nem feledhetjiik: a jog nemcsak az dllam 6rdekeit kifejez6 norre-gyUjtemdny, hanem kulttirultortlctzrj is.,,Hiszen a jogi kultira rdsze 6s kifejez6d6se a t6rsada-lom dltaldnos viselked6si, €rintkezdsi 6s mindenekel6tt pol i t ikai kult frdj6nak. S mint i lyen,alakit6ja a tdrsadalom eg6sz kultr ir i i j i inak.,,S

A jognak egyik sajdtsdga, hogy a ttinadalmi viszonyoknak egyfajta kifejez6d6se, m6gpedigrogzitett magatart6si szabiilyok rendszerbe foglalt kifejez6d6se. Erdemes dttekinteni, melyekazok a legfontosabb tdrsadalmi viszonyok, amelyek jogviszonyok alakjbban is megjelennek: atermel6si- 6s tulajdonviszonyok a tulajdonjogban; a munkaviszonyok a munkajogban; a csalddiviszonyok a kulturSl is jogban. E felsorolds csak i l lusztr6cid volt arra, hogy egy-egy tdrsadalmiviszonynak egyfajta jogi viszony felel meg. Azt is lehetne mondani, hogy a ,,jognak kett(stdrsadalmi arculata van,,. Kifejez {6s szabdlyoz) egyr6szt egy bizonyos nem jogi tdrsadalmi vi-szonyt (pl. csalddi-szerelmi kapcsolatot), de ezt a nem jogi tdrsadalmi viszonyt iogi tdrsadalmiviszony alakjdban fepzi ki.4l E viszonyhdld meg6rtdse, ill. a szubjektum mindennapi 6let6tszabdlyoz6 krilonboz6 jogiigakban val6 tdj6kozotts6ga az egyes egydnt a ,,nem tudja, de teszi',jogkovet6 dllapotbdl tudatos jogkovet6 egy6nn6 ldptetheti el6. A tudatos jogkdvetds nemcsakjogszerf i viselkedest eredm6nyez, hanem az 6l lami, t6rsadalmi r6szv6telre folhatalmaz6 jogkri t i -

kai kompetencidt is, amennyiben erre az dl lami-t6rsadalmi felt6telek ig6nw tartanak, 6s zci ldutat biztositanak. Mondanunk sem kel l , hogy a fenti ; kiv6nalmak tel jes0l6s6t a mindennapijogtudatot form6l6 szakemberek nem a pedagdgiai gyakorlatt6l vdrj6k els6sorban, hanem a

iogpropaganddtdl. Az iskola a fenti kihlv6sra rendszerint az ,,dl lampolgdri 6s jogi ismeretek'viszonylag k6s6n - 14 6ves korban - tdrt6n6 beiktat6sdval vdlaszol. Tobbr6l van sz6! Egye-bek mellett a pedagdgiai krjzvetft6s folyamataiban r6sztvev6k (pedag6gusok 6s tanul6k) jogi

kultr ir6jdnak olyan fokt l kimfivel6s6r6l, amely.felk6szit i 6ket szem6lyis6gv€delm0kre, munka-jogi, csalddjogi, vagyonjogi probl6mdik <in6l16 el int6z6sdre, a szocial ista demokrdcia gyakorl6s6-ra, a tdrsadalomra vesz6lyes deviancia, i l letve kriminal i tds terjed6sdnek m6rsdkl6s6re,

A fentebb ismertetett probl6miik apr6p6nzre vdltdsiihoz, realizdldsdhoz a pedagdgiai gyakor-lat, illetve az azt segit6 gyakorlatkcizeli pedag6gia sz6miira a kezd6 lok6st a jogelm6let (Sajd

Andrds) 6s a krimin6lszociol6gia (Szab6 Andrds) m0vel6i adtdk meg. M6gpedig azSltal, hogy a

27

jogszubtilykovclss5, illetve a t6rsadalomra vesz6lyes dcvianciu letrciiittinek szociulizicitjs tttcclto'

t t izntusuit feltdr6 empir ikus 6s teoretikus kutatdsaik eredm6nyeit publ ikusd tett6k'6/ Eredm6'

nyeik 6rettek 6s alkalmasak arra, hogy azokat a gyakorlatkozeli pedag6gia rendszer6be integrdl-

. iuk.

Jegyzetek

1. Varga Csaba: A log mint ttirt6nelem. ' Vilrigos#g, 1985.

1 . s2 . l . p .

2. Szab6 lmre: Bevezet6s a iogtudonrdnyba. 8p., Kcizgazga'

#gi 6s Jogi Kiinyvkiad6, 1984. 17.p.

3. Varga Csaba: i .m. l .P.

4. Szab6 lmre: i .m. 19'23.P.

5. Saj6 Andriis: Jogkiivetds 6s tiirsadalmi magatart6s. Bp.,

Akad6miai Kiad6, 1980. 284-307.P.

6. Szab6 Ardriis: Bfiniiz6s - ernber - tdrsadalom. Bp.,

Kiizgazdadgi ds Jogi Kiinyvkiadd. 1980' 97'207'p.

- G - : i

- : : r

I ; : ' - . : i {

' I ' : r - !

' : ' - , 4 : - : r , .

. : - : - -

28

: ios iltc(lto-3 Eredm6-

e integrdl-9. Tudomriny, tudonri inytan

Straub F. Brdnri akad6mikus a Magyar Tudomdny 1970. 6vi 4-5. szdmdban fogalmazta megaz aldbbi probl6m6t: , ,Az ember, a tdrsadalom, amikor azt a kdrd6st teszi f6l: mit kapott atudomdnyt6l - akkor rerm€szetesen a v6gterm6ket n6zi, a gy6gyft6st, a kenyeret, a holdra-szdl lSst. Pedig olyan tudomdnyos eredm6nyek, amelyek ldtsz6lag 6rdektelenek a laikus sz6md-ra, tulajdonkeppen nagyon fontosak, vagy a jclv6ben nagyon fontosak lehetnek. Ez6rt megkell kis6relnt ink, hogy,a tdrsadalom ne csak a v6gterm6ket, hanem az ahhoz vezet6 utat is 6r-t6kel je 6s tdmogassa.,,1/

Straub F. Brrin6 javaslata, hogy a tdrsadalom ne csak a tudomdny v6gterm6k6t, hanem azahhoz vezetd utot is {rtekelje 6s tdmogasa, j6l 6rz6kelteti a tudomiinynak (a tudomdny m0-veldjdnek) azt az ig6nyet, hogy a tdrsadalom tagjai ne idegenedjenek el a szellemi termdkek-t6l: az ismeretrendszerekt6l, a taldlm6nyoktdl stb. Nem 0jkeletfi gond, hogy a @ag6giai gya-korfat nemcsak hogy a tudomdnyos eredm6nyhez vezetl utat nem tudja megmutatni, hanemarra se nagyon k6pes, hogy a v6gterm6ket 6rt6kelje, mert az intdzm6nyesftett tanulCs a tudo-many, pontosabban a kutat6s eredm6nyeit tananyagba, tankonyvekbe zdrva k6zvetiti. Eletkorisajdtossdgokra hivatkozva transzformdlja a kor6bbi 6vtizedekben, 6raz6zadokban keletkezett tu-domdnyos eredm6nyeket, 6s tankonyvi tuddsk6nt reproduk6lja azokat. Lehet-e egydltal6n, 6shogyan lehet a tudomdnyos v6gterm6khez vezet6 utat ertdkelni, i l letve kovetni? Lehet! Ebbensegithet a tudomdnytan! Az a diszcipl ina, amely hidat verhet a tudomiinyok 6s a tant6rgyakkoziitt, amely 0tjelz6 lehet a tudomdnyfejl6d6s, az inform6ci6drimping, a kiadvdnyinfl6ci6 6sa gyermekek szellenri akcelerdci6ja kovetkeztdben el66l16 pedag6giai gondok ritvezt6j6ben. Atudomdnytani kutatdsok m6r 20 6ve Magyarorsz6gon is lassan megindultak. Az els6, bdrki szd-miira 6ndkes gon<lolatokat kiviilt6 tanulmSnykdtet, A tudomdny neh6ny elm6leti k6rd6se abizonyossdg erre.zt E kotet feltdrja a tudomdny l6nyeg6t, kapcsolat6t a m(v6szettel, a politikd-va, a termel6ssel, a mindennapi 6lettel. Egysz6val elhelyezi a tudomdnyt a t66adalmi rendszere46sz6ben, alrendszerei, r6szkomplexumai sordban. Tudatosltja, hogy a tudom6ny rendktvglkomplex, totdlis 6s nyflt - nem befejezett, nem lez6rt - tdrsadalmi tev6kenysdg- 6s eredm6ny-rendszer, sajdtos int6zmenyi 6s szociol6giai viszonyokkal. A tudomdnytan ennek a komplex,ismerettermelci rendszernek a mibenl6t6t vizsgdlja. Tdrgya a tudomdny mint rendszer, a tdrsa-dalom eg6sz€hez vald viszonydt is bele6rtve. A tudomdnytan szdmos bels6 diszcipl indra tagol6-dik. A gyakorlatkozel i pedag6gia szdmdra ket tudomdnytani r6szdiszcipl ina nyri j that els6dlege-sen segits6get. Az egyik a tudomdnyrendszertan, a mdsik a tudomdnytcirt6net.

A modern tudomdnyrendszertan tobb a hagyomdnyos tudom6nyosztdlyozdsndl, mivel nem-csak,,skatuly6z", nemcsak a dif ferencidl6ddsi tendencidkat akarja kifejezni. hanem a szoroskapcsolatokat, az integrativ tendencidkat is. Ezt a hagyomdnyos, a form6lis logik5ra 6pitettosztdlyozdssal megoldani nem lehet, ez6rt a szakemberek abb6l indulnak ki, hogy a tudom6ny-rendszerez6st a tudomdnystruktt lra modellez6s'6vel lehet csak megnyugtat6an kidolgozni. Amegold6ssal kisir letezcik a tudomdnystrukt0rdnak n6gy f6 , ,metszet6t,, k0lonbi jztet ik meg: azontol6giait , a gnoszeoldgiait , a metodikait 6s a funkciondl ist. Ezek alapj6n ton6nhet csak akorszer0 rendez6s - valljdk a tudomdnyrendszerezds szakemberei. Hogyan segftenek a tiszt6n-l6tdsban 6s a rendszerezdsben ezek az r.in, ,,metszetek,,, mi a l6nyegrik? Az ontoligiai metszet-iel a val6sdgsztdrAk, a termdszet, a t6rsadalom 6s a gondolkodds tudom6nyteriiletei irhat6k le.A gttoszeoldgiui tnetszet szerint a tudomdnyok 6rz6ki, empir ikus, logikai 6s t<irt6neti jel legfieklehetnek. A tudomdnystrukt0ra metotlikui metszetdvel mutathat6 ki a tudom6nyok m6dszena-ni jellege. Eszerint krilonbciztetijnk meg gy0jt6. leird, rendszerez6, iisszehasonlit6, analizdl6,szintetizdl6, komplexizdl6 tudom6nyiigakat. F-unkciontilisan a tervez6si, szervez6si, irdnyft6si,vezetdsi, igazgatdsi jel legfi diszcipl indkr6l eshet sz6. A vdzoltak a tudomdnyrendszerez6k 6s -szer

29

vez6k bels6 0gy6nek trinhetnek. Meggy6z6d6srink, hogy tobbr6l van szo! A tudomdnyrendszer-

tan eredm6nyeinek adapt6ldsa r6v6n a napi pedag6giai gyakorlat sz6mAra feltdrhat6 a tanul6si

lehet6s6gek olyan sora, amelyben a gyermekek megismerhetik a tudomdny, illetve a kutatds

szervezeti, szociSlis 6s emberi (kutatdsszociol6giai), valamint kreatol6giai (alkot6stani) oldalait.

A tanul6k fgy kisiskolds korukt6l kezd6dcien meg6rhetik ,,az 0i sz0let6s6t", beleldthatnak az

,,ismerettermel6s.,, a ,,tud6scsin6l6s,, - fdraszt6, de egyben individuum6rle16, ontevikenys6gre

kesztet6 - folyamatdba. Ebben kiemelkedd hely illeti meg a tudom6nytiift6netet is. Persze

sok id6nek kell mfu eltelnie,. mig a di6kok az emberis6g igaz tor.t6net6t a tudomiinytcirtdnet-

b6l ismerik meg. Ha sz6ls6sdges is, ha trllz6 is Henry Fabre v6lem6nye, nyomatdkul idetrjuk:

,,A trindnelem megeml6kszik a csatarnez6kr6l, amelyeken a haldl aratott, de emlit6sre sem,m6l'

tatja a megm0velt f6ldet, amelyb6l 61ink... semmit sem tud mondani a brlza eredet6rcil."3/

Mindaz, amit elmondtunk, azt sugallja a gyakorlatk6zeli pedagogia sz5mdra, hogy f<'tl kcll

vdllalni a tudominy tatrittiyit. Meg kell teh6t ismertetni a tudom6nyt mint rerdszert, megkti-

ldnbozteWe benne a kutattist, annak metodikai, szervezeti, emberi viszonyait, 6s ldttatni kell a

tudonr6nyos tev6kenys6g, a kutat6s eredm6ny-oldalitt: az ismeretek, ntdclszerek, eszkozok rend'

szerit is.q Hogy ezt a munkdt mdr korai kisiskol6s korban meg lehet kezdeni, azt kiserleti

gyakorlatunk igazolja.

Jegyzetek

l. Straub F. Br[rp: Biol6giai tanulmiinyok. = Magyar Tudo

mdny, 1970. 4-5.s2. 353.p.

2. B6na Ervin - Farkas Jiinos - KlSr Jiinos - L6rincz Laios -

Paczolay Gyula: A tudomdny ndh6ny elm6leti k6rdese (Tudo'

mdnyszervezesi f0zetek). 8p., Akad6miai Kiad6, 1970 182'

216 .p .

3. Fabre, Henry: , ,A t t i r tenelem me$ml6kezik. . . " ld6zi : Sala '

mon, S.C. - Hanson, A.A.: A mez6gazdasdgi kutat6s elm6'

leti 6s gyakorlati probl6rndi16l. Bp., Mez6gazdasdgi Kiad6'

1970. 28.p.

4. Farkas Jdnos: A tudomdny tiirsadalmi l6nyege. Bp., Akad6'

miai Kiado, 1982. 147-15O.p.

l - x - '

: - : : -

' i : e - : = -

. : : : : ' : , r .

: . : : -L '

J . - r r € -

l ] . ; l - a l I '

^ - r r : ' :

-L .t3:i:

!:{ 3-i: -

r-iri: 5 3.

30

yrendszer-3 tanul6si

i kutatAsI o ldala i t .

6tnak az

enys69rePersze

/tort6net-ider r juk :

sem m6l-,,3t

lol kcl l, megkii-

:a tn i ke l l a::ok rend-kfs6rlet i

10. Eszterika

Az eszt6tikai nevel6s elm6lete a magyar pedagdgi6ban a nevelds hagyomdnyos teLileteihez(6rtelmi, erkolcsi, politechnikai neveldshez) viszonyftva kidolgozottabb. Az m6s lapra tartozik,hogy a pedag6giai gyakorlatban m6gsem tudott szerepdnek, s0lydnak 6s fontossdgdnak megfe-lel6en teret h6dltani. Az eszt6tikum elsajdtitdsdra szervezett tantdrgyak k6zril az irodalom alegpreferdltabb. Mell6k' 6s kdszsdgtdrgynak b6lyegezve tanitjdk az dneket 6s a rajzot. Ujabbankozdpfokon bevezettdk a filmesadtikdt is. Az iskolai pedag6giai gyakorlat eme ,,nyomorrls6g6t,,a kozmUvel6dds pr6bdlta kompenzdlni az amat6r gyermek 6s felncitt mfiveszeti mozgalmak 16-vin. Nem vdlet len, hogy 1980'ban Az eszt6t ikai nevel6srcj l .cfmmel a Kossuth Kiad6 a V6lem6-nyek - vitdk sorozatban <in6lld kotetet ielentethetett r"g.l/ E kotettel megsztiletett az eszEti-kui rtevel4snek egY ,tem iskolui elndlcte is. Ez ut6bbinak az a legf6bb jellegzetes6ge, hogyrnriveldi vagy olyan tuddsok-kutat6k, akik egy-egy mfivcczeti 69 kdpviseldi (pl. Mikl6s pdl,Poszler Gyorgy, Szabolcsi Mikl6s, Zoltai Ddnes), vagy pedig kis6rletez6k-kutatdk. akik az isko-ldn kivtil rekedve val6sitottdk meg az eszt6tikai kultira elterjesztese €s meg6jftdsa 6rdek6benErvezett akci6kutat6saikat (Deme Tam6s, Kokas Kl6ra). Az im6nt n6v szerint is folsorakozta-ton szerzdk nagyban 6pitettek a hazai eszt6tikatudorn6ny azon eredm6nyeire, amelyeket nem-zetkozi mdrc6vel m6rve is kimagasldnak mondhatunk. Ezen eredm6nyek kclz6 nemcsak Luk6cseletmtivdt soroljuk, hanem az dgazati eszt6tik6k 6s a magyar esztdtikattirt6net-[rds eredm6nyeitb." Mindezek mellett m6g nem lebecs0lend6k azok a tel jesitm6nyek sem, amelyek a mgalko-tds l6trejottdre 6s befogaddsdnak vizsgdlatdra szervezddott mriv6szetpszicholdgia ter6n sz0lettek.3/De ide sorolhat6k m6g a mUvdszetszocioldgia tdrgykiir6ben megindult kutatdsok is.4/ Az semreletlen, hogy amikor az Akad6mia hozzdkezdett bizotts5gai r|v6n az ezredfordul6 r6v6n azezredforduld m0velt#ok€p6nek kimunkdl6sdhoz, az eszt6t ikai nevel6s a m6velts6gi ter6letekegyike tett .5/

A folsorakoztatott tdnyek bdrkit meggy6zhetnek arr6l, mennyire friggv6nye a pedagogiaiadaptdci6nak, egy-egy gyakorlatkozeli pedag6gia kimunkdldsdnak a hdttdrszakmdk fejlets6ge,Amikor a kdpess6g- 6s szem6lyis6gfejleszt6 kutat6s koncipidlds5hoz kezdtrink, csaknem mindenrniv6szeti dg terdn taldltunk n6mi fog6dzdt programunk kimunkdliis6hoz az eszt6tikai kutatd-sok eredmdnyeinek sordban. Sokat hasznoslthattunk Szerdahelyi lstvdn m0veib6l, mivel 6 Lu-rdcs 6s Barna J6zsefq munk6ssdga r6v6n az esztCtikum vil6gdnak teljessegre tdrekv6 rittekinte-:er es elenrzdsdt t'tillalta fdl klt munkdj6ban isTl Erre. totulitir-r.rml6leto eszt6tik6ra bfzvdstepithetttik, s 6pftjtik gyakorlatkcizeli pedag6gidnkat. Az6rt elsdsorban, merr az eszt6tikai-mgv6-seeti nevel6s l6nyeg6t kcjzel azonosan 6nelmezzrik Szerdahelyivel. Egyet6n0nk vele abban, hogy,,az esztdtikai nevel6s dtfog6 feladata a fog6konysdg kialakitCsa az eszt6tikum t6nyleges 6s le-h€tseges megjelendsei, hat6sai 6s hat6slehet6sdgei ir6nt, s ezzel szoros cisszef0gg6$en a helyeses:rdilkai eszmenyek kialukittisa.... Egyre nagyobb sztiks6g van arra, hogy a val6sdgban min-denki fel tudja isnnrni azt, ami a maga cisszefiiggdsdben, am0gy nyers dllapotban is eszt6tikum,e6ztdtikai hatdsok hordozdja, vagy ami az osszefiiggdsek kisebb-nagyobb dtrendez6s6vel - egyrnialkotds jelz6srendszer6be dtt6ve - esztdtikai hatdsok hordoz6jdvd vdlhat.,,8i Abban is teljesa nezetazonos#g ktizcitti.ink, hogy ,,az alkot6s bizonyos elemeinek ismerete hozzdtanozik am06lvez€shez is. Aki tud valamelyest rajzolni vagy festeni, az jobban 6rti a m(v6szeti k6peket,rn€rt 6szreveszi a technikai bravrirokat 6s az dltaluk kifejezett emberi tartalmakat is. Es ugyan-fgy olvasva is jobban dt6li a verset az, aki a ritmusdt 6ni, s az is, aki szavalni tud stb. Ezek-nek a technikdknak az elsaidtitdsa szint6n csak a m6n6kad6 emberek segits6g6vel. irdnyitdsdval,az 6 dt6l6srik. bemutatdsaik 6s folyamatos kri t ikdjuk alapjdn tort6nhet. Bizonyos el igazit6 sze-repet azonban e technikt ik elni lete is j t i tszlrut (verstan, st i l iszt ika, osszhangzartan stb.1,..9/

3 1

Az eddigiekb6l talSn kideri i l t , hogy kis6rletez6 pedag6giai gyakorlatunkban az esztdt ikai

ir tdkvikig tel jessigit tck bemutatdsdt vdl lal juk. Ahol tehetj i ik, biztosit juk a kreato169iai l0/ 666-

k6, valamint a befogaddseszr6tikai lag relevi ins tev6kenys6gek v6gz6s6nek lehetcis6geit. Ez utob'

biak kor6b6l a kri t ik6t, az esztdt ikum 6rt6k- 6s jelens6gvi ldgdr6l tondncj informdloddst, kom-

munikd16s t .

Jegyzetek

1. Az esz te t i kar neve l6sr t i l . {V6 lem€nyek/v i t i i k ) Szetk . :

Posz le r Gyorgy . Kossuth Konyvk iad6. Bp. , 1980.

368 p.

2. N6hainy p6lda a te l jesseg ig€nye n6lk i i l :

Szerdahely i ls tv i in: A magyar eszt t i t ika t6r tdtrete

1945 -1975 . Kossu th Konyvk iad6 . Bp ' , 1976 . 564 p .

Voigr Vi lmos: A l i ) lkk i r eszt6t ik i i i i ihoz ' Kossuth

Kr inyvkiad6. Bp. , 1972. 384 P.

Poszler Gyorgy: Az i rodalom helye a m(v6szetek

kozot t . (N6hi iny adal6k a mt ivdszetek rerKlszer6nekprobldmi i i i ihoz.) = Magyar Fi loz6f ia i Szemle. 1975.

3 -4 . s2 .320 '358 .P .

3. Hal i isz L i isz16: Adal6kok a mf i6r t6ke16 tev6kenYseq

pszicho16giai kutat i is i ihoz (Pszichologia a gyakor lat '

ban), Akad6miai Kiad6. Bp. , 1972. 158 p.

4. Mf iv6szetszocio ldgia (szerk. : Jdzsa Pdter) . Kozgazda-

sdgi 6s Jogi K<inyvkiad6. Bp. , 1978. 338 p.

Vi t i iny i lv i in: A mf ivdszetszocio16gia perspekr iv i i i . '

V i l i igossdg. 1983. 10.s2. 600-608.p.

5. Poszler Gyorgy: Az eszt6t ikai kul t0r i i t6 l az esztdt i -

kai nevel6sig ' = MUvel tsdgk6p az ezredfordulon'

Kossuth Kiad6, Bp. , 1980. 153-193.p.

6. Barna J6zsef : T6rsadalmis i tg - nembel isdg - es2tet i -

kum. = Tdrsadalomtudomdnyi Kozlem6nyek. 1974.

3 -4 . s2 . 106 - l 5 l ' p .

7. Szerdahely i ls tvdn: vo. : {2) , A magyar esztet ika tor-

t inete, i l l . Az eszt6t ikai 6r t6k. Gondolat . Bp. , 1984.

546 p.

8. Csibra ls tvdn - Szerdahely i ls tvdn: Eszt6t ikal a lapfo '

galmak. Tankonyvkiado. Bp. , 1975. 40.p.

9. Csibra ls tvdn - Szerdalre ly i ls tvdn: Eszt6l ikai a lap{o-

qalmak. Tankonyvkiad6. 8p. , 1975' 52.p.

10 . Magya r i Beck l s t vdn : A l ko rdsc lm€ le r r { k rea to l og ia i )

tanulmdnvok. Akaddmiai Kiad6. Bp. , 1982.234 p '

32

te t i ka ia i lo / 6 r t6 -

: . Ez ut6b-ast, Kom

I l . Et ikai, erkolcsszociokigiai kutat: isok

Az erkolcs jelens6gvi l i lgdt foltd16 etikdk adapt6cidjdt a pedagrigia szinte minden korszakbanetv6gezte. A nevel6s klasszikus tenl letei sordban az erkolcsi nevel6s mindig kitLintetett szerepi i'c l t . A pedagogiai gyakorlat sem vitatta e nevel6si teri i let fonrossdgdt. Az elmrj l t 6vt izedekben:z erkolcsi nevel6s probl6makor6n bel i i l a napi praxisban hol a fegyelemre nevel6s, hol a ko-zcss69i, melskor pedig a hazafias nevel6s volt a kiemelt, az oktatdspoli t ika dltal is szorgalma-zctt teend6. Az ut6bbi 6vt izedben - az oktatds- 6s nevel6sszociologia fel l6p6se, egydltaldn a.zociologia intenziv pedagdgiai erdeklcjd6se 6ta - az erkolcsi nevel6s kutat i isdnak fontossdga:alv; inyulni ldtszott, leszdmitva i .r6hdny kcjvetkezetes lcutatd (Bibosik lstvan, Bir6 Katal in,\agy Katal in, Szebenyi P6tern6) ercjfeszft6seit. De az et ikai kutatdsok ter6n se volt megfigyel--etci olyan m6rvi j el6retor6s, mint pl. a szociol6gia 6s a kozgazdasi igtudomdny teri j let6n. Sok-,nden kozrej i i tszhatott ebben, Egyebek mellett taldn egy olyan t6ny is, hogy Lukdcs Gyorgy-.n tudta befeiezni tervezett et ikdj i i t" A marxista et ika m(vel6s6ben elkotelezett kutatdk -: 'en tebb le f r tak e l len6re is - ho : tak l6 t re o lyan eredm6nyeket , amelyek a gyakor la tkoze l i: . . caE ig ia f igye lm6t k i6 rdeml ik .

\ leghatdrozd szerep( lehet a pedagdgia meg(j i tdsi iban Ancsel Eva, Farkas Endre, Foldesi-:n' ,6s, Huszi ir Tibor 6s Somogyi Zoltdn munkSssi iga. Az im6nti kutat6k sordbdl Farkas Endre

.. alkozott kutatdsainak pedagogiai aktual izi i ldsdra: , ,Erkolcs, 6rtek, nevel6s,, cimen tette kozz6.-.: i :r6nyeit. 1/ A magunk r6sz6r6l sokra ert6kel j i ik a petiagogus-etika megalapoz6sdra tett erci-'=:: :dseit , kr" i lonosen az6rt, mert a pedagdgus-eti l<dnak mint szakmai et ikeinak a gy6jtopontjd-:.^ a ie lelossegelnrcle te t al l i totta.

i .z et ikakutatdsok eredmdnyei sordbol k6t vonulat pedagdgiai adapt6l i isa vdrat magdra. Az=:: vonulat erkolcsszor: ir . t loglai, a nrdsik pedig drtdkcltndlet i . Az els6 esetben Hankiss Elem6r,--:udr Tibor 6s Vit i inyi lvdtt. a mdsodikban Ancsel Eva r ls Somogyi Zolt: in munkdssi igdg6ra: : : : o t u n K .

Az erkolcsszocioldgiai vizsgSlatok pedagogiai adapt6ldsa nem igen terjedt el Magyarorszdgon,-:-a fontossi igi ihoz k6ts6g nem f6r. Vitdnyi lvi in aldbbi gondolatmenete err6l minden pedag6-:-s kutatot meggy6zhet., ,Az emberek erkci lcsi 6rtdkrendszere a tdrsadalom jelenlegi fej l6d6si' : \ :n nem alkot l tomog6n egys6get, benne ki l lonbcizci, .olykor l<onft iktusos kapcsolatban lelret--=< a kulonbozd szintek, megoldatlanok az egyes szintek bels6 el lentmonddsai. l lyen m6don:: eEyes ember et ikai drt6krendszere is bonyolult struktr irdt alkot, amely netn puszt6n az:. :s erkolcsi normdk elfogadilsaval vagy el nenr fogadiisdvai hati i rozhatd meg, hanem az 6rt6-' =' xialakulSsdnak 6s m(kod6s6nek kt i lonboz6 jel leg6vel. Rdaddsul a kozoss6g erkc! lcsi tu<jata;-: :xrendszere) sem egyszeri len dsszege az egy6nek6nek - nrivel az egyes szintek 6s a szinte-

' :- belt i l i egyes t6nyetdk mds kapcsolatban Sllanak a t6rsadalom, mint az egyes ember erkol-: :udatdban. A tdrsadalom etikai 6rt6krendszer6nek szocio169iai (szocidlpszichol6giai) felt i i rd-t 3y igen nelr6z feladat. nr6dszerei sincsenek m6g kel l6k6ppen t isztdzva. Mirrdazondltal van--.< haszn6lhat6 el6zm6nyei. Van egy sok szempontbdl egymdst is i t fedci kateg6riarendszer,:-€iyet kt l lonbcizcj szerzt ik r6szbetr azonos jelens6gek megjelol6s6re alkalmaznak. Riesman

- :gyorndny i i l ta l - be l01161 6s k iv0116 l i r6ny i to t t , ,embere , Adorno, ,au tor i te r . '6s nem auto--:: ' szem6lyis6ge, Barron szimplex 6s komplex t ipusa, Marcuse egy (6s tobb) dinrenzids em_:. 'e, Lewin autori ter ' laissez faire 6s demokratikus vezet6si st i lusa, Max Weber tel jesitm6ny- 6s:. orienti icids szem6lyisdge .. . mind icie tartozik - hogy csak n6hdnyat emlitsunk a forgalom-: " ' lev6 t ipo l6g idk koz0 l . Er t6ke l6suk , e lenrzdsr , i k nem lehet mosr fe ladatunk , az edd ig iekb6 l' : . i . igos azonban, hogy az a dimenzi6, amelyben a tdrgyalt jelens6geket elhelyezik, azonos az:: <ai magatartds szociol6gi i i jdval. Azonos vele, de sz6kebb ndla, 6ppen ez6rt akkor j i i runk el

33

he lyesen, ha a he lyes modszer k ia la l< r t i i sa 6 rdek6ben a sz6 lesebb6 l 6s te l jesebb6 l indu lunk k i . " r /

Az i lyenf6le vizsgi i larok v6gz6s6t szorgalmazza Huszi ir Tibor is. , ,Az enrpir ikr.rs szociologia, az

6nekbed l l f toddsokat v izsgSlo szoc id lpsz icho log ia i6 l szo lg6 lha t ja a td rsada lom on ismere t6 t , ha

felm6ri az 6rt6kek konfigurdci<i i t az egyes csoponrk, r6tegek val6sdgos 6rt6kpreferenci i i iban.

Minthogy a !egyt ' tr vi ldga sohasem szakadhat el bi. intet lenri l a tdrsadalom erkolcsi gyakorlat i i t6l ,

az et ikai gondolkod5s szdrndra is fontosak az i ly mddon megalkothat6 redlt ipusok. Ezek az

amordl is, rendhagy6, erkolcsi leg kozombos, alvajdro, i l letve pozit iv erkolcsi szem6lyis6gek, t f-

pusok k r i lonbozc i kombina lc id i t i rha t jdk le . Ezek a t ipusok e l t6 rc j 6 le tn rod-mode l leke t ,6 r tek i rd -nyults6gokat kdpviselnek. A t ipikus es az et ikus koz6 6ppen ez6rt nern teheti jnk egyszer(en

egyenlcis6gi jelet. Mert az €rtdkes 6s a valosi igos ugyan nem tel jesen idegen vi l i igok, de ha meg-

szuntetj i ik feszultsegukeq, al<kor azt, ami az ert6kben a jelenerr tdmutato - az ideal ist - le

nyeg6tc i l fosz t juk meg. , , r / A gyakor la tkoze l i pedag6g i i inak r r r indenk6pp fe l ke l l td rn ia , m inden.

k6pp t i sz tdzn ia ke l l , l rogy a csa lSd i 6 r t6kszoc ia l i zdc i6s fo lyamatokban a gyermekek, a f ia ta lok

mi lyen 6r t6kek fogsdgdban 6 l i k mindenr rap ja ika t . De va lamelyes t abban is seg i ten i ke l l a nap i

gyakorlatot v6gzci pedag6gusokat, hogy az i i l taluk irdnyitott gyerrnekcsoportoknak mik6nt

strukturdl6dik a normavil i iga, 6n6krendszere.

Mie l6 t t az e t i ka i ku ta t6sok 6r t6ke lmele t i vonu la tdnak gyakor la tkoze l i pedagog i6 t gazdag i to

hatds6ro l szo ln6nk , eml6kez te tunk ar ra , hogy a gyakor la tkoze l r pedag6g ia mcgkonst rud lSsdban

a lukdcsi 6letmfinek meghati irozd szerepe van. Kituntetetten a p,trt iktr lur i tds 6s a rtettrbel isig- egymdssal el lent6tes tendenci i ikat ki fejezci, de egymdstol elvdlaszthatat lan folyamatokat le-

ir6 - kateg6ri; ik kapnak benne szerepet. Kozismert, hogy e kategori6k nriatt Lukdcsot tobben

b i rd l t i i k . Egyebek mel le t t az6r t , mer t lgymond 6 ldemokra t ikus . Ezekre a b i rd la tokra fe le l

Lendva i L . Ferenc , amikor leszogez i : , , igen is demokra t ikus az az e lgondo l i i s , a rne ly szer in t

mindenk i sz6mdra e lv i leg e l6 rhe t6 a nembel is6g sz f6 r i l jdba va l6 emelked6s , es amely egyben

fol is szol[ t erre - hacsak nem kizdrolagosan azt 6rt i i ik demokri icidn, hogy Schopenhauer sza-y3iy3l, , .mindenki fdradsi lg n6lkul bcis6gesen zabi i lhatna, ihatna, szaporodhatna 6s rnegdogolhet-

ne,,. Espedig az6rt, mert nem igaz sem, hogy a nembelis6g szf€ri t jAba valo emelkeddshez ku-

lon leges mi ive l ts6gre van szuks6g, amive l v iszont csak egy k ivd l ts i igos e l i t rende lkez ik ; h iszen

nemcsak az erkolcsos cseiekv6shez nem sztikseges - nyi lvdnvaloan - kulon rn[ ivelts6g, de a

miiv6szet legigazibb 6rtdkeit (espedig a gyakran eleve pejorat ivan emlegetett klasszikus formd-

ban) szint6n k6pes magii6vi i tenni egy {orm6lis rnt jvelts6ggel taldn nem rendelkez6, de mor6l i-

san 6rt6kes ember. Eppen ez6rt szint6n nem igaz, hogy a viszonylag alacsonyabb miivelts6g(

ember igymond i)emberi alacsonyabbrend(segk6nt< kel l . hogy i i tel je a nembeliseg 6rt6keivel

va16 tal6lkoz5st, hiszen ezt rnindenki (az In. ))el i t(( tagjai is) csal< fokozatos kuzdelem 6rdn,

tendenciaszer6en tudi i ik megvaldsitani. Vegul pedig egy6ttaldban nem igaz az sem, hogy a

nembel is6g a mindennap is6gnak va lanr i f6 le to td l i s tagad6sa lenne; h iszen ak i szer in t Thomas

Mann az igazi ln nagy (16, m6g olvashatja Rejt6t, aki legmagasabbra Mozartot tart ja, m6g tud-

hatja, mi a rock, s aki a t i i rsadalom6rt va16 alkot6 munkdt fontosnak tekint i , m6g szeretheti

a jo sort. Viszont, mindezzel szemben, igaz az, hogy a val6ban demokratikus t6rsadalmi- 6s

esznrerendszerekben igenis van normativ 6n6kel6s, s igy nem esik egybe 6s nem szdmit egyen-

6rt6kUnek sem a semmirekel lcj a becsi. i letes emberrel, sem pedig a po.j i icasdg a mUv€szettel. Es

nem kel l egyetemi vagy akad6miai szint( m(velts6g ahhoz, hogy valakinek 6rz6ke legyen i t t a

helyes mincisit6sekhez; mint ahogy megforditva, a formdlis kval i f ikacio sem tesz onmagdban

k6pess6 a szel lemi 6rtdkek rrregalkotds6ra 6s befogad:isi ira. A dolog sokkal inkdbb azon. fordul

rrreg, rendelkezik-e valaki megfelekj, normdt acl6 ert6krendszerrel, s ha igen, mif6ldvel."4/ En-

nek a gondolatmenetnek a {eny6ben szinte azt tudjuk dl l i tani: jelentcis tel jesitm6ny Somogyi

Zolt ln' . , , ,42 erki j lcsi 6n6kek vi l6ga, ' cim( monogri i f idja a gyakorlatkozel i pedag6gia szempont-jdb6l.5/ Sonrogyi egy olyan modern et ikai ir tektairr alkotott, amelyben a legal i t i is 6s a norma-

l i t i is, az 6rt6kaxi6mdk 6s az 6rt6kmodali t6sok, a koteless€gek rendszer6nek feltdr6sa menten el '

jut a kozoss6gek 6rt6koszti i lyok szerint i jel lernz6s6hez. Az dltala folvdzolt 6rt6ktan a fentebb

34

r : r a

. . : :

: E ' a

-f:3: -

' : - : .

r l u n k k i . , , 2 /r16g ia , az'etet, ha

; ' dkor la t i i t6 l ,=zek az. :gek , t i -: i , 6 r t 6 k i r d -. szer(enJe ha meg-is t - l#

a , m i n d e n -a f ia ta lok

; :zdag i to- :d l5s6ban

:beliscg=:cKat le -

ot tobbenfe le l

i zen n t

:0yben

nauer sza-

; dogo lhe t -: shez ku-. . h i s z e n

-s fo rmd-:e morS l i -,- ve ltseg[i:e keive IT aran,

r 9 Y a-

nomasn6g tud .

::e ret heti. : m i - 6s- , I egyen-zettel. Es

; yen t t t a

agaoanicn fo rdu l

4l -" " t r n -

Scmogy i:zempont -

a norma-ren ten e l -

i : e n t e b b

szorgalmazott pedag6giai ihletds( erkolcsszociol6giai vizsgSlatok v6gz6s6hez 6ppJgy ki indul i istjelenthet, mint ahhoz, hogy a pedagdgiai folyamatban 6rdekeltek (pedagrigusok, szt ih5k, gyere_kek) elsajdt i tsdk a part ikuldris l6tvi ldguk kor6be es6, valamint a tudom6ny 6s miiv6szet szf6ri i -jdban sztiletett objektiv6ci6k, objektivdci6s formdk ertdkeldsdt, ha tetszik: trcrmat{y, visszatilk-rdzdsit . Ez vezethet el addig, hogy a pedagdgiai eszkozokkel is befolydsolt egyed (6rt6kvdlasz-t6,6rt€kracioni i l is szem6lyis6g) Ancsel Eva szavai szerint - a freudizmuson innen 6s tt j l -igenelje az 6thoszt,6s ne tf i r je a pszichol6gidt., ,Pontosabban: nem a pszichol6gi6t mint tuclo-m6nyt ne tf i r je, hanem az emberi tettek egyoldal0an pszichol6giai megkozeli t6sdt. Ne t i i r jeazdn, men .. . az anonim bfinoss6g eluralkoddsdnak kori iban az 6thosz 6ppen azt a torekvdstjelenti , hogy visszaadjuk a bf in nev6t, mig a pszichologizdld megkozelft6s szttks6gk6ppen tagad-ja a bUnt' Mindenki, aki cir izni akarvdn az 6thoszt, ki tanott amellett , hogy van b(n -- Kantt6lDosaojevszki j ig 6s tovi ibb -, ez6rt t i l takozott a pszichol6gia el len. Men ha egyszer hi i trafel6hdzagnnntesen megmagyarAzhato, hogy midrt tette az ember azt, amit tett, akkor akarva-aka-rat lanul el6re is kirajzolddik egy fatdl is predesztindci6. Az 6thosz viszonr l6nyeg6n6l fogva 6sminden megnyi lvdnuli isdban el lentmond a predesztindci6nak... Az, hogy van 6thosz - nemcsaktettek, hanem magatandsok, gesztusok, gondolatok 6thosza -, bizonys6ga annak, hogy az em-beri l€ny nem befejezett, nem hdzagmentesen determin6lt, nem egy valamire rendelt, haneml6nyegdhez tanozik az orcik befejezetlens6g.,,b/

Jegyzetek

1. Farkas Endre: Erkolcs, 6rr6k, nevel6s. Tankonyvkiado,Bp., 1980. 170 o.

2. Vi t i iny i lv6n: Az et ikai v i ldgkdp szerkezete 6s az et ikalmagatartds szocio l6gi6 ja. = Val6s: ig, 1976. 6.s2. 15-16.p.

3. Husz6r Tibor: Erkolcs 6s tdrsadalom. Bf i . , KossuthKonyvkiad6. 1S83. 410 p.

4. Lendvai L. Ferenc: Eszt6t ikum 6s et ikum. = Vi l i igossi ig.1 984. 7.sz. 405-406. p.

5. Somogyi Zoltdn:. Az erkcilcsi 6rr6kek viliiga. Bp., Mag.ret6Kcinyvkiad6. 1984. 392 p.

6. Ancsel Eva: l r i is az 6thoszr6l . Bp. , Kossuth Konyvkiad6.1 9 8 1 . 4 4 - 4 5 . p .

35

I 2. Magy,alvig-k utatdsok

Meggycizcid6si ink, hogy a magyarsi ig-kutatds, i l l . a nemzeti tudat, a nemzeti identi tes kutatd-sa ter6n szt i letett eredm6n,,:k adapti i l i isa nelkul al igha lehet pedag6gidt m[ivelni napjainkbanMagyarorszdgon. Csepeli Gy' ' .rgy: Nemzeti tudat 6s 6rz6svi l ; ig c. konyv6nek bevezet6s6ben azti t l l i t ja:- , ,a nemzeti problemati '<drol lehet 6s kel l , hogy legyen mondanivaloja a f i lozofusnak, akozgazddsznak. a tort6n6sznef, a nyelvdsznek, a pszicho16gusnak, a szociologusnak,..r / Felt6-nci azonban, hogy e sorb6l a p:dagdguskutat6 kimaradt. Pedig neki is van koze a problemati-kdhoz, mint ahogyan arra - igaz, karikaturiszt ikus t6nyszerUs6ggel - Szrics Jen6: Tort6neti

, ,eredet"-k6rd6sek 6s nemzeti tudat,, c. essz6jdben 16mutatott. A propaganda erej6be vetettmdgikus hitrci l 6s a hozzA pdrosu16 ,,kompenzatfv,. mechanizmusrdl minr att i t(drol mondja:

,,Mint cseppben a tenger, r igy tt ikr i iz6dott ez az att i tgd Magyar Jozsef rremr6g bemutatotttanulsdgos dokumentumfi lmj6ben az iskoldkr6l. Valdban megdobbentc5 jelenetek, amikor a'k6r-d6sre, hogy ki maradna Magyarorszdgon, ha szabadon el lehetne menni, t izen6vesek egy-egyooztdlydban drva hi irom-n6gy gyerek teszi fel a kez6t. A r iporter tovdbbi f inat6 k6rd6seire az't6n a tani irok ekk6nt magyardzkodnak: sajna, csak heti egy 6ra i l l l rendelkez6sre hazafias ne-vel6sre. Egy-egy i lyen tani ir al ighanem komolyan meg lehet gycJzcldve arr6l, ha heti k6t draitkap, esetleg mdr ot, heti hdrom drdban miir taldn hat gyermeket nyer meg a hazlnak azzal,hogy sz6p 6s egy6rtelmiien pozit iv tort6nelemmel lelkesit i . ' , r / Nem feladatunk e helyen aSz(cs Jen6 i i l tal adott kor- 6s k6rk6pet sem poli tologiai, sem pedag6giai szempontb6l 6rtelmez-ni, magyardzni, inkdbb sietSsen bejelenrjuk. a magyarsi ig-kutat i is eredm6nyeire f igyel6 gyakorlat-kclzel i pedag6gia az i lyenf6le id6ig6nyes, r i ibesz6l6ses hazafias nevel6sbcj l nem k6r, ettci l radik6-l isan elhatdrol ja magii t . Olyan programhoz ragaszkodunk. amilyet Kereszt0ry Dezsci fogalmazottm6g 1939-ben: , ,A nemzet az on ismere t d l ta l emelked ik k i a pusz t6n csak teny6sz6 l6 t fo rmd- ,jdb6l; ebben a slkban szeml6l i onmagdt, mil t ja eml6l<ezet6t, jelene adottsdgait s jovci ie i i lmait. , . 'L6nyegileE ugyanezt, tehdt a nemzeti onismeretet szorgalmazza Kopcczi B6la is 1983-ban nreg-je len t Mf ive l tseg 6s min6s6g c . konyv6ben. , ,Ma a nemzer i on ismcre te t egyszer re ke l l a mf i t ,a jelen 6s a jov6 szempontiaival megvi l i igi tani. Nem vdlaszthatjuk a romantikus m(ltbafordul6st,de a val6sdgt6l elvonatkoztatott ut6pikus jov5t iddz6 forradalmis6got sem, redl is magyar onis-meretre van szriks6gunk a szocial izmus 6rt6krendszere alapjdn,,.4l

Kulttra- 6s 6rt6kelm6leti fol fogdsunkra hivatkozva mondjuk. a nemzeti onismeretet, magyar-sdgismeretet, u kultiru tt'ljcs ratdszcrdt Jig.valcttiltc v'irc lalratsigt':; ltcdugigiui ts:ki):i)i;kt'l sc'git t ' t t i , nem lehet leszfiki teni a tr ir t6nelem, az irodalom, a n6pzene tanitasdra, mint ahogyann6 lunk szokdsos .

Ha a nemzeti onismeret alakit i i* i t egy gyakorlatkozel i pedag6gia folvdl lal ja, a kovetkez6kkelkel l szdmolnai. Minden olyan tudomdnyterr i let. mUv6szeti i ig eredm6ny6t integri i lnia kel l , a-mefy segit annak t iszt i izi isban, lr i wtl ! u rnitgyur, tr i u nwgl 'ur, tr t i lc l t t ' t u rrMglur, ' Nyi lvdnehhez nem el jg az antropol6gia, a rdgeszet, a ndprajz, a tortenettudom6ny, az irodalomtudo-mdny, a zenetudomiiny, a m(v6szett6rt€net, kcll tneg u szociologict, u kd:gu:tlusd17tatr, u dettrog'rdJiu, a szociogrtifiu, u (tortenelnri) szocitllpszicholc)gia, de a jttvr'ikutalris rs'. Amig a nemzetionismeret programjdnak pedag6giai szi ind6kkal tort6nci kimunk;j l i isdn f6radozunk, k6t kori i l -mdnyrci l nem feledkezhetunk meg. Egyikre Babits Mih6ly, a mdsikra Gunda B6la f lgyelmeztet.Babits azt ina ,,Az a magyarsdg, amely bennem 61, m6r soklcal tobbet t is mdst jelent, mintaz 6s i 6s e redet i . En nem az 6s i t akarom v issza i i l l i tan i ,6n ennek a ma l6 tez6 6s bennem is616 magyars6gnak nribenl6t6t 6s jelent6s6t k6rdezem. Ehhez szuks6gem van az eg6sz tort6ne-lemre. R6gire 6s 6jabb korira egyformltn."ct Gunda 86la arra eml6keztet, hogy,,alkotdink se-rege nemcsak a magyar foldet, a magyar szel lemet gazdagit ja. Az alkoti isok 6pit6kovei annakaz Eur6pdnak is, amely 6vszdzadokkal ezelcjt t nem k6sztette r is k6nyszeritette visszafordul6sra

36

_ 3 : f

- - -

- ! , a I

- 1 . a - - ; - ,

{ a - E : ( .

: :s kutatd-; nkban

azt- -snaK, a

F e l t ( -- o lemat i

: :€net i. elett

- rnd ja :. J L 9 t L

or a kdr-' j Y -egy

-.seire az-

: ' i as ne-r . t 6 rd l

azzat ,n,l a

ertetmez-

3yako r lat: rad ikd-

- : la lmazot t

+l form:i-- i1 lma i t , , . li an meg-. m u l t ,: aord u ldst,. : r on is -

magyar.

lgyan

,.ezcik ke I. - . l , a-' ,

, i l v d n

r tuoo--: dtiltOg-

i ze t i. . i rL i l -

nr in t: i-n tS

: r n K S e -

3 n n a k

rJ u lesra

a honfoglal6kat,, .6/ Kultr lr6nk tehdt eur6pai, de koz6p-kelet eur6pai is. s aki a magyarsdgotre6lis onismeretre pr6b6lja kisiskol6s kort6l kezd6d6en nevelni, err6l a meghatdrozottsegr6l 6pp-[gy nem feledkezhet meg, mint arr6l, hogy az eurdpai kultr irdn kivt i l m6g olyan t6vol i nepeknemzetek l6teznek (pl. Kina, Jap6n, India), amelyek p6ld6t mutattak 6s mutatnak Eur6pdnak,mik6nt lehet - onmaguk identi t i isdt meg6rizve - egymds kult0r6jdt tanulm6nyozni, hogyankell rn6s kultlriikat megismerve megbecsiilni.

Jegyzetek

1. Csepeli Gyclrgy: Nemzeti tudat 6s 6rz6sviliig. MrizsdkKiizmUvel6d6si Kiad6. Bp., 1984. 8.p.

2. SzUcs Jen6: Tiirt6neti ,,eredet--k6rd6sek 6s nemzetitudat . = Val6sr ig. 1985. 5.s2. 41.p.

3. KeresztUry Dezs6: A magyar iinismeret itja. Magvet6Konyvkiad6. Bp. , 1985. 10.p.

4. Kcipeczi B6la: Mfivelts6g Cs min6s6g. Kossuth Konyv-k iad6. Bp. , 1983. 99.p.

5. ld6zi Gurda B6la: Mi a magyar? = Vigi l ia . 1982. 8.s2.573.p.

6. Gunda B6la: i .m. 573.p.

37

I3 . Kommunik r ic ioku t l t : i s . nve lve l rn i le t

Anyanyelv pedagogia 6s kommunikdcidkutatSs cirni i rovidebb tanulrndnyunkban a kovetkezo-

keppen 6 i -ve i r rnk 1378-ban: , ,az anyanye lv ianu l i i s i igye nem sz f iku lhe t le az anyanye lvnek ,

mint egyetlen tantdrgynak a k6rd6s6re. Ez a normativ ki jelent6s persze nem tobb deklar6cio-

ni i l , nem tobb jdmbor ohajni i i . Evtizedek ota hangoztatott szuks6gletet fejez ki, de kulonosebb

elcirel6p6s m6gsem tort6nt megoldds:iban. Az most miir a k6rd6s, mi6rt nem. Azdrt-e, nrert a

nem magyar sz,kosok, a nem anyanyelv-pedagogiai kutatdk nem akarj6k nr6ltdnyolni e t i i rsa-

dalmilag egyebkent indokolt szirks6gletet, vagy pedig azeri, mert az anyanyelv-pedagogia nem

tudta az egyeb isko la i szakmdknak (matemat ikusoknak, b io ldgusoknak s tb . I beb izony f tan i az

: i l tala hangoztatcrt kovetelmriny megval6sitas6ban a tobbi szakma valosdgos drdekelts6g6t. Ma-

gunk r6sz6r6l a probi6ma oki i t a miisodikk6nt emlitett t6nyez6vel magyari5zzuk, m6gpedig

az6rt, mert r igy ldrjuk, hogy az iskolai anyanyelvi nevel6s pedagogiSja mind a kutatds, tnind a

kepz6s, mind a napi gyakorlat vonatkozdsdban az utdbbi 5'6 6vig nern rendelkezett olyan tu-

dom6nyos megalapczottsi iggal, amely a nyelvi nevelest, i l l . a nyelvhaszndlat fej lesztes6t akk6nt

ina volna ie, ami, nF.vezetesen kortt tr tr tniki t id.t Jolvartut l ;cnt. A kivez-eto utat ez6rt egyebek

r re l le t t abban l6 t juk , hoqy az anyanye lv -pedagog idnak meg ke l lene r i ju ln ia a l<onrmun ik6c ioku-

ta tds eredrn6nye i d l ta l , de nem a kommunikdc io fon toss i igdnak a dek la ra t i v je l leg( hangozta t6 '

sdva l es n6h6ny komm'1n ikdc ios te rminus i l l usz t ra t i v je l leg i i emleget6seve l , hanem a komnrun i -

k; iciokutatds eredm6nycinek anyanyelv-pedagogiai integrSldsdval. ' , "

A probl6ma ma sem megoldott. Magunk a prob16ma megold6sdhoz igyekeztunk hozzAjArul

ni, hogy egyetlen tanti i rgy programjdnak kimunki i lSsdban 6rv6nyesitett t ik a kommunikdci6kuta-

tds eredm6nyeit a nyelvhaszni i lat i k6pess6gek fej leszt6s6ben.z/ Hogy a prob16nr6ra ism6telten

visszat6rr ink a gyakorlatkozel i pedag6gia megalapozi isa 6s kidolgozdsa kapcsdn, ann:r l< az az

oka, hogy a kornmunik6c ioku ta t ; i s te16n t i j , sz in te t i z6 l6 je l legr . i e redm6nyek szu le t tek . O lyanok ,

amelyek az egy6n lcornmunik6c io j ; i t6 l a tomegkomrnun ikdc io ig megkfs6r l i k ,a komrnun ikdc ios ,

szoc ia l i zdc ios 6s rneg ismeres i fo lyamatokat egys6ges rendszerben k i fe j te r r i . J / Ezen fe j lemdnyek

mellett sor kerult a Luk;ics Gyorgy f i lozofi i l j6ban implici te megl6v6 i t l t ' l r t t( lct feltdrds5ra*, va-

lamin t a Lukdcs-6 ie tml i nye lv f i lozd f ia i e lemz6s6re .5 / A fe lsoro l t e redm6nyek kor6bc j l e he lyen

csak az u tobb iva l , a r r .yc l t ' t , l ru t l t , l pedag6g ia i vonatkozdsa iva l fog la lkozunk .

Lukdcsnak a nyelv egyetemess6g6re 6s a nyelvi reprodukcios folyarnat spontdn termdszet6re

vonatkozo meg6 l lap f tdsa i rendk iv i j l fon tosak a gyakor la tkoze l i pedagdg ia n iega lapozds t r szem'po i r t j6bo l i s : , ,a nye lvnek min t a t i i r sada lmi l6 t komplexumdn be lu l i kornp lexumnak e l6szor

is egyetemes je l lege van, amely abban ny i l v i inu l meg, hogy szuks6gk6ppen a tArsada lmi l6 t

minden te r i t le te , m inden komplexuma szdmdra a fe j l6des kont inu i t6s i inak , a rneg6rz6snek 6s a

megha laddsnak a szerve 6s a kozege. . . . A nye lv reprodukc io j i i t , m6s td rsada lmi kornp lexumok-

ka l e f fen t6 tben, nem hordozza k i i lonos embercsopor t ; az eg6sz td rsada lom, minden egYes tag ,a

befolyi isof ja magatandsi ival a nyelv sorsdt - mindegy, hogy akarja vagy tudia-e ezt ' .ot Ez

ut6bbi gondolatnak a szerepe az6rt rendkivt l l fontos, mert a tdrsadalonr tagjainak nyelvi rep-

rodukci6t (nyelvhaszndlatot) befolydsolo magatartdsa - az egyes egy6n felci l ndzve - lehet

szurkitcj , rombol6 6s produktiv jel leg(. attdl f i igg6en, hogy az ontogenezis folyamati iban mi-

l yen csa ldd i , i sko la i , munkahe ly i kornyezetben to r t6n t , i l l . to r t6n ik az egydn szoc ia l i z i i l dd6sa,

anyanye lv6nek e lsa j i l t i tSsa . l ld r nye lv i -kommunik5c i6s programunk edd ig i e redm6nye i megmu-

ta t t . i k , hogy a pedagog ia i gyakor la tnak re6 l i s es6 lye van e - Lukdcs i i l ta l spont i innak je l lem-

zet t - - nye lv i reprorJukc ios fo lyarna tok humdnus,6r te lmes, kedvezd i rdny I be fo lydso lds i i ra .Ugy l i i t juk azonban, meg mindig nem haszndltuk ki tonregm6retekben azokat a pedagogiai lag

is kezelhetcj lehet6segeket, ametyekre a nyelvelm€,let 0jabb eredm6nyei r; imutatnak. '1 rt . t ' t ' l r

pnxlt tkt i t ' i t t i . tr i rr i l van szo. , ,A nyelvi (verbi i l is) jelek eset6ben hangstl lyozott jelentcis6ge van an-

3B

-€( r:,i .

€ * - | ! r < -

: : - r : r ,

l.:; i5€'-dr

i : ,vetkezci-

, i rBK,

3 rac to' - ionosebb

rtert a

: tdrsa-

: 3 n e m

. 3 n t a z

j : t . Ma .

r9I n t no a

nak, hogy a nyelvi iel produktiv: ez azt jelenti, ltogy nlagdnak a jelnek a strukturdlis meghatd-,ozottsdgdtdl Jilgg a jelentds; ami eg,ilttal jelenti szt is, hogy a iel megvdltoztatdsdval egyittyir a ielentds mddosubsa, tovdbbd azt is, hogy a jel - (j osszefrigg6sekbe iillftva - 6j 6s 0j

;elent€sekre tesz szett,.t I

RendkJv0l fontos tdtel, , ,hogy a nyelv nemcsak az ismeretek 6s az eleve adott gondolatok<ozl6s6nek eszk6ze, hanem magdnak a gondolkoddsnak a k6zege. s mint ilyen, bizonyos isme-retek folhalmozdddsa ds meg5rzese is. Egy sz6 jelent6s6nek ismerete, az a k6pessegtink tehdt,hogy a szdt meg6ns0k, egyi.itt jdr bizonyos, a szd m6s szavakkal val6 osszekapcsolhat6sdgdravonatkozd ismeretekkel is: ismerni kell azokat a szdkapcsolatokat, amelyeknek szerepiik van asz6 jelent6s6nek a ldtrehozds6ban. Ezek a szdkapcsolatok viszont a nyelven 6s a gondolkoddson<ivuli val6sdgra vonatkoz6 ismereteket tartalmaznak; a szavak haszndlati m6dja tehdt mindigldrsadalmilag folhalmoz6dott ismeret. Ezzel kapcsolatban megkii lonboztet j i ik a nyelvi produkti-vitCsnak egy mdsik, az el6z6 drtelemmel osszef0gg6, de 5t{o96bb, m6lyebb 6rtelm6t is. Produk-:ivitdson ebben a vonatkozdsban azt 6rtjuk, hogy v6ges szdm0 nyelvi elem 6s vfues szdm0 sza-lSly birtok6ban v6gtelen sziim0 jelent6shordozd strukt0rdt, mondatot lehets6ges alkotni, ,,gene-'dlni, , . Minden ember kdpes arra, hogy olyan mondatokat alkosson 6s 6rtsen meg, amilyeneketazel6tt sohasem hallott; ebben rejlik az emberi nyelv nyitottsdga 6s univerzdlis kifejez6k6pess6-

3€, rnelynek 6rtelm6ben minden, amit az ember,,gondolni, 'k6pes, nyelvi leg is ki fejezhet6... .Az egyetemes kifejezhet6sdg elve alapj6n valljuk, hogy a megisrnerdsnek a mindennapi tapaszta-€ron tOlmutatd eredm6nyei egyetemesen elsaj6tfthat6k, kiilcinboz6 eszkozcikkel ugyan, de min-len nyelven kifejezhet6k; tcibbek kcizott 6ppen ebben jdtszanak nagy szerepet a tudomdnyosryelvek, melyeken nem foltet len0l a tel jesen formaliz6lt szimb6lumrendszereket kel l 6rteni, ha-rem a k0f6nboz6 tudoruinyok terninoldgiailag pontositott nyelveit.,,U A, im6nt iddzett nyelv-eirn€leti t6telek pedagdgiai adapt6ci6jdnak sztiks6glete osszefugg azon torekv€seinkkel, hogy ne

supdn tant6rgyat, hanem tudom6nyt tanltsunk. De kapcsolatban van azzal az antropol6giai:ridm6val is, hogy az ember k6rddsfoltev6, lehet6s6gteremt6, lehet6srigform616 l6ny. Ezt 6pp.yelvhaszn6latdnak eredetisfue, produktivitdsa szavatolhatja. A nyelvelm6letileg is megalapozott*dag6giai praxis nem szfikiilhet le - ismdtelten hangs0lyozzuk - egy szakmai csoport, a ma-

Jyartanirok tev6kenys6g6re. Gszpedag6giai rigyr6l van sz6.

JegYzetel(

'1. Zsolnai J6zsef : Anyanyelvpedagdgia 6s kommunik6ci6-kutatds = Magyar Nyelv6r. 19?8. 4.s2. 445.p.

2. Zsolnai J6zsef: Nvelvi-irodalmi-kommunikdci6s nevel6si

k isdr let l - l l . OOK. Veszpr6m, 1982.

3. Nordenstreng, Kaar le: Kt iz l6selm6let . Tomegkommuni 'kiici6s Kutat6kozpont. Bp., 1978. 368 p.

Angelusz R6bert: Kommunikiild tdrsadalom. Gondolat.Bp. , 1983. 183.p.

4. Egyed P6ter: Jelelnr6leti k6rd6sek Lukiics Gyorgy filo-

z6f i i i j i iban. = Magyar Fi loz6f ia i Szemle. 1981. 5.s2.

689703.p.

5, Kelemen Jiinos: Lukdcs 6s a nyelvprobl6ma. = Valosaig1 9 7 5 . 1 2 . s 2 .

6. Lukdcs Gyorgy: A t6rsadalmi l6t ontol6gi;iii i16l 2. Aka-ddmiai - Magvet6. Bp., 1985. 2O7'20€.p.

7. Kelemen J6nos - Lerdvai L. Fercnc: A marxista- lenin is 'ta f i loz6f ia a lapja i . Tanki inyvkiad6. Bp. , 1982. 62-64.p.

8. Kelemen J: inos - Lerdvai L. Ferenc: i .m. 64-65.p.

- : k k 6 n t

. ebek. S c i o k u -- ;oz ta te .

-rTmunt-

: :3Ja ru I: oKuta-. l ten

a : d l

) l yanok ,

: nyeK'r4, uu-'e lyen

; iz et6 re: Z g m -

11t

:K 6s a: r u m o k .=s tagja1 z

: i m l -

c d i isd,-e3mu

n lem-

" , a n t u -

' 4 ,

; a i l a g

ao

l . l , A rnint lenrupi dlet elrn6lete

A mindennap i 6 le tnek a haza i szak i roda lomban f i loz6 f ia i 6s szoc io l6g ia i in te rpre tdc i6 i e lnek .Bi irmelyik interpretdcio16l is essen sz6, Lukdcs Gyorgy 6letmUvrire tdmaszkodnak az interpretS-torok. az eszt6t ikai szint6zist jelent6: Az eszt6t ikum sajdtossdgdra, valamint a f i loz6fiai szint6-zist ad6 A tdrsadalmi l6t ontoldgidjdra. Tekintve, hogy e k6t Luki ics-m( keletkezdse pi l lanatA-

td l inger t i l t ,6 r t6kva l16 , , te temreh iv6 , ,v i tdk td rgya , a mindennap i 6 le t e lm6 le t6nek Luk i i cs 6 le t -mfiv6hez kapcsolod6 kifejt6sei is szriks6gk6ppen azok. Nem v6let len, hogy a hazai pedag6gia-tankdnyvek, mint k6nyes t6miit , ha tehett6k, megkerult6k. Magunk egy evtizecldel ezelr j t t ek6rd6sben szint val lottunk. l /Al ldspontunkat azota sem vi i l toztarruk.

A nindennapi i lct elndletdnek interpreti ici6i kcjzul a magunk r6sz6rci l krt lrntetetten HellerAgnes koncepci6j6ra f igyel0nk. A gyakorlatkozel i pedagdgia szdmiira megannyi orient6lo kate-goridt 6s 6rnyalt, diszt inkt iv elemz6st ad.

Mivel az egyedek reprodukcidjdhoz az i f j r ikorig a csal i id ds az iskola adja a szervezeti 6s tar 'talmi keretet, az egy6n fej l6d6s6be ,,cselekv6sen beavatkoz6,, praxisnak t iszt i iban kel l iennieazzaf, hogy a pedag6giai folyamatban szerepld cgyecl tni lyen tninosegi t t t i t rdenrrupi ! letet el.Az el6zciekben tudatosan eg1'et let mondtunk, nem egy6nis6get, de nem is szenr6lyis6get. Tettukezt az6rt, mert a mindennapi 6let Heller-f6ie koncepciojdban az egy6nis6g, szern6lyis6g nagy 6r-t6ktoltet( kategdri6k. Heller - koncepci6ja folvdzol5sa sordn - az egyed kategoridj i i t leir6 ka'teg6riak6nt kezeli. Ezt bontja purtikulari tdsra 6s itttliv'itlualitrisru. Hogy f Ligg ossze e kategoria-p6r?

Heller alapvetcj t6telei a part ikulari tdsrdl:

a/ Minden egyes ember part ikul i i r is egyed, azaz bizonyos csak 16 jel lemzci tulajdonsdgokkaljcin a vi lSgra.

b / A v i ldgo t , amelybe be leszu le te t t , rn ind ig magdbo l k i indu lva dsz le l i 6s man ipu ld l ja , ez aparrikuldris nez6ltott t , mindezt onfenntartSsa cel j ibol teszi. En-tud::ta egyutt jelenik mega v i16916 l va ld rudat ta l .

d Jel lemzcj rA a purt ikukir is notiL,( i( ' id. Ennek egyik vonatkoz6sa {mint motivum) a part ikr-r-

16ris nczcipont, a miisik pedig mdsok part ikul i l r is, azaz 6n.szempont0 megitr: ' l6se.

d/ A part ikulari tds i96nye a kottJl iktt tsnrcntes clet

Az individual i t i issal (az individur.rmmal) ka;. lcsolatos nizetei:

a / Az ind iv iduum o lyan egyed, ak inek t r r i lu t< ts t ' i s :c tn . tu van a nembel is ighez , es rn indennap i6 le t6 t ;s ennek a lap j : in rendez i .

b / Ontudata csak az ind iv iduumnak van. Ak inek on !L tL lu iu td t r . az nem azonosu l spontdnu lonmag6val, annak distutrt i t l ju vun ir t tr tugti l t t t : . lsrneri rnagdt i : ismeri arJottsigait . Tudja,mely kdpess6geinek kibontakoztatdsa harmonizi i l legjobban a nembelisdggel. Nem azokata tulajdonsdgokat kult ivdl ja - vagy nem azokat els6sorban -, rnclyek kozvetlen kozeg6'ben (kornyezetdben) a legkonnyebb fennmaradd#t b iz tos i t j6k , hanem amelye l<e t 6 r t6ke-sebbeknek tart.

c/ Az individuumm5 fej lcSd6s t6nye 6rtdkjelensdg 6s en6kfe, i lcid6s ossztdrsadalrni ds egyedi6rtelm6L,en egyardnt.

A kategdriapdr bemutatdsa kapcsdn a kovetkez6t kel l m6g leszogezni: l rJincs t iszt in, steri lformdban csak part ikul i i r is egyed, vagy csak individui l l is egyed. S:orrelf i .stg rurt, Ltrt tcl f i iek t*f tketrysdgcre, rnit t t lentrupi i l t t i ra elsr i t l legescn \rg),u purt ikuluitr ls. r 'ag,r 'u: i t t l iv i t l t iul i t t is uje!lemzci.2l

40

- : ' : r :

. a , ' . : , - ' -

, : : r :

. : i c i6 i e lnek ..? interpret6: f ia i sz in t6 -:e pi l lanari l-

-uki ics 6let:edagogia-

ezelcit t e

:en He l le r. - Ia16 ka te .

Heller az elciz6ekben bemutatott kateg6ria-6rtelmez6s6t tobben vitat j i ik. Ennek el len6re tgy v6l-,uk, hogy az szerepet jdtszhat a gyakorlatkozel i pedag6gia teleologikus (c6lt6telez6) fejezet6nek<imunkdldsdban. A mindennapi €let Heller-f6le interpretdci6ja t i impontot adhat a paJag6giai3yakorlat meg6rt6sdhez, mivel annak r6v6n nemcsak a mindennapi 6let tanulmdnyozhat6 j6l,hanem a mindennapi pedag6giai gyakorlat n6hdny fontos saj6tossdga is, (gy a pedag6giai gya-Korlatot dt meg i i tszovd ism6tl6s, normativi tds, a szitu6ci6hoz kototts6g, pragmatizmus. val6-'zint is6g, utdnzds, analogia, tr i l i i l taldnosftds, az egyes durva kezel6se.

A gyakorlatkozel i pedag6gia szi imdra fontos az a hel leri fol fogds. mely szerint a mindennapi

" i l i ig heterog6n, mig a nembelisdget reprezent6l6 nembeli objektivdci6k vi ldga - az erkolcs, a,al l6s, a pol i t ika, a jog. a tudomdny, a m0vdszet, a f i loz6fia - pedig homog6n.

A hel leri koncepci6 alapj i in r igy l i i t tuk, 6s ma is [gy l6t juk, hogy az iskola nemigen 6ni on-T,ag6t. Nehezen tudja megmagyardzni, hogy noha annyi , ,sz6pet, ' 6s ,, j6t, , kozveti t taneszkozei'ev6n, m6gis viszonylag kevesen v6lnak a tanu16k kozti l ezek hatdsdra individuummd. A hel leri;ondolatrendszerben maradva, elfogadva mint lehets6ges elemz6si keretet, mi az el lentmondiiste scisorban abban l i l t juk, hogy az iskola - mint heterog6n m6dium - gyakran a part ikulari t6-::( felfr . iggeszt6se n6lkt i l kozveti t i az 6rt6keket. Tovi ibb6 abban, hogy a mindennapi 6let a ma-=e saj6tos megisrner6si 6s magatartdsi formdival, s6mdival (a pragmatizmussal, a val6szini isdggel,

"z ana16gidval, a tr i ldl tal i inositdssal, az elci i t6leteivel, az egyes durva kezel6sdvel, affektusaivalj- : .) , ,rdtelepszik" az iskoldra, 6s ezi i l tal a mindennapisdgb6l va16 ,,ki l6p6s,,, a homogenizd16-::s mind a tanu16. mind a pedag6gus r6sz6r6l csak f6l ig sikerul. Pontosabban: , , f6lresikert j l . . .- , vel egyik fdlnek sem adatik meg, hogy tevdkenys6g6t - tet jesen - az objektiv homogdni: ier-dra (tudomiinyra, mijv6szetre) koncentr6l ja. A min6s6gi ugrds a pedag6giai folyamatban:zen csak alkalmank6nt kcivetkezhet be. Csak alkalmank6nt fordul el6, hogy a szubjektum (ez:s€iben a tanul6) , ,eg6sz emberb6l ' , - akit lekot, lefoglal a mindennapi 6let heterogenit6sa -

:mber egdssz6,,vdl ik. Hogy ez fgy igaz, nem neh6z bel i i tni , kulonosen, ha m6g az aldbbi kr i-: : ' iummal is megtoldjuk. A homogenizdlds fotyamatdban l6trejov6 emberi tev6kenyseg mindig:\: ivi t6s, teremt6s 6s 0jabb teremt6s. Pedag6giai szitudci6ban - 6rtelemszergen - ez,,r i j rate-' :r i6st" jelent, i l letve jelenthet. Ha m6g tovdbb folytat juk a homogeniz6lds kri t6riumainak fel-:": .cldsdt, igy: a kozvetlen (nem el idegenedett l 6s tudatos viszonyt az adott nembeli objektivd_:.. ioz, az egyetlen feladatra va16 osszpontositds ig6ny6t, a part ikulari t i is felfuggesaes6nek ko-' i ieimeny6t, bizonyitottd vdl ik, hol reked meg a mai iskolai pedag6giai tev6kenys6g, mint a*-velcjd6si javakat , , i i tul tet6.,. elsajdt i t tat6 tev6kenys6g. Mivel az emlftett homogenizdci6s fo-.:mat legtobbszor nem sikeres, nem tel jes, kcivetkezik, hogy nem vi i lhatnak a nembeli 6rt6kek

: canikul6ris motiv6ci6k f6kez6iv6. Legfol jebb csak r6szben! Taldn nem t{ lzi is az a v6gkovet-' :4et6s sem, hogy az iskola n6melykor el idegenit ezektci l az 6rt6kekt6l, a nembelis6gt6l. Ez6.rt' : ' oly kev6s becsulete sokak szem6ben p6ldi iul a tuddsoknak, miiv6szeknek, anndl nagyobb. lzcnt a napi sikerembereknek. A Lukdcs-6letmiiben felt6ru16 mindennapi 6let hel leri interpre-: : : io ja tobb ponton insp i rd l6 ja vo l t az d l ta lunk k fs6r le t i leg k imunk6 l t Nye lv i , i roda lmi . kommu-- <5cios nevel6si programnak. Empir ikusan tudjuk igazolni, hogy a Heller-f6le elgondolds alapo-:: szerepet toltott be kisdrlet i gyakorlatunkban. Kovetkez6sk6pp alkalmasnak tanjuk arra is,- ' :gy a gyakorlatkcizel i pedag6gidrra term6kenyit6en hasson eredeti ldtdsm6dji ival a mindennapi.: : egydb - szocioldgiai 6s szocidlpszicholdgiai interpreti ici6j0 koncepcioi3/ mellett .

: z c t i eS t a r

" . . i l e n n i e. : ( te t e l .

r , .3et. Tettu k:: : l nagy er-= i le f ro ka-

: . a tegor la -

: n t k m e g

j pa r t i ku

- rdennap i

l n t a n u lTud ja ,

azo ka t<ozege-

6rt6 ke-

s te r i I, i e k I i .

4 1

J egyzetek

1. Zsolnai J6zsef : Pedagogia6s mindennapl e ler . = Valosi ig,'1975. 7.s2. 33-37.p.

2. Helr : r Agnes: A mindennapi d let . Bp. , Akad6miai Kia l6,

197L 27'28.p.

3. Hern6di Mik los: A mindennapi 6 let fogalmdnnk fe lbont i '

sa. = Magyar Fi loz6f ia i Szemle, '1978 3. t2. 382'410.p

Goffmann. Erv ing: A hdtkoznapi 6 let szot . i i i lpszichologid 'ja. Bp. , Gondolar Konyvkiado. 1981. 787 p.

: ! J - _ . t * a

: : " : r

42

A CYAKORLATKOZELI PEDAGOGIA RENDSZERES KIFE.'TESE

A cimben szerep16 ,,rendszeres kifejt6s,. sz6kapcsolat arra utal, hogy a pedagogiai praxisban':-r ' iegesen szerepet j i i tsz6 t6nyez6k (pl. : taneszkozfej leszt6s, iskolai szervezet, pedagogusok, szt i-:<. tanu16k stb.) mindegyik6t elemezni kivdnjuk. tekintettel azok kolcsonkapcsolataira is. A kifei-

-- sordn fejezetr i i , l fejezetre haladva 6rzikeltet j i ik, l iogy a gyakorlatkozel i pedag6giaegy-egy be---:atott ter i i lete mik6nt vi i lhat oni i l ldan is megdlld, kutathat6 diszcipl indvd. Ez6rt nimelykor -

. ^eologizmus vi idj i i t is vdl lalva - diszcipl inanevek alkotds6val kis6rletezrink, pr6bi i lkozunk.

A gyakorlatkozel i pedag6gia hazai terepen szt i letett . Az akciokutatds metodoldgi i ia r6v6n--rkdltuk ki rendszer6t 6s fcjbb tdteleit , s a tovdbbiakban is az akci6kutatdst6l rem6ljr ik a-, : <orlatkozel i pedagdgia tdrgykor6be es6 ismereteink gyarapodiis6t.

l. Kozvetit6spedagdgia

r gyakorlatkozel i pedag6gia - mint arra mAr utaltunk - a pedagdgiai folyamatban kozre--,-<odci aktiv szerepl6k, szervezetek 6s tev6kenysdgek szerint kozvetitdspedagdgir)ra 6s dn-peda-: . ' - , 'a tagol6dik. Mivel mindk6t terminus szokatlan, magyardzatot adunk. A kozveti tdspedag6-;." szoosszetdtel elcl tagjdban a kozvetft is sz6t terminuskdnt haszni i l juk a lukdcsi ontoldgi i iban' -. j :ettek 6rtelm6ben. Az dn-peclagdgla szdkapcsolat elfogaddsdt az 6npszichol6gia mintdjdra:,=ol juk. E terminusnevek nemcsak szemldletvdltdst, hanem 6rt6kvdlaszt6st is sugallnak. Fci l-

' : . :3sunk szerint a pedagdgiai folyamatban nem a pedagdgusnak 6s a kor6 csoponositott koz-.e: :5 appardtusnak (az iskolaszervezetnek, a taneszkdzoknek stb.) van kitr intetett szerepe, ha.-=- a tanuldsra k6nyszeru16 vagy abban lciszs6ggcl l<ozrcrni i l<od6 szr,rbjelctumnal<,:r ' . ,alanri{6lc::-: tdssal rendelkezd etntek. Az, hogy az drre irdnyit juk a f igyelmet. nem jelent iskoldt lani-

'" : : De nem jelent a tdrsadalmisdgot, a koz6s6get, a tdrsasdgot mell6z6, zdr6jelbe tevd peda-

I: : : sem. Semmi mdsr6l nincs sz6, mint annak beismer6s6rcj l , hogy az dn igazi kozremikode: ttil y'rtalrnes ds eredttterryes pctlugogiai g.r'akorlat ttetn lahelsdges.

43

A I T' ti,,t N SZtt( ) t?11 A c I o s ?llD A c o (; I A

A rranszformdci6s pedag6gia a gyakorlatkozel i pedagdgidn bel0l azoknak a tev6kenys6g6t ki

s6rl i meg leirni, akik a mindennapos pedag6giai gyakorlat kozrem0kodcj i (pedag6gusok, sz0l6k,

gyerekek) szdmdra kulonf6le pctlugdgiai tdrgyri 6s c6lti objektivtit'iokat hoznak l6tre. Ezek az

objektiv6ci6k lehetnek tankonyvek, szem16ltet6 cszkczok, iskolai at laszok, kdzikonyvek, szi j16k'

rrek szoki tdj6koztatd levelek, de ide sorolhat6 az lskolatelevizi6 vagv az lskolari idi6 egy-egy

adiisa, scjt a nevel6s-oktatds terve (a tanterv) is. Magyarorsz6gon azok a szakemberek, akik a

fenti pedag6giai ternr6keket megtervezik. a sokszorositdsra k6sz protot ipttsait el6i i l l i t ldl<, az OPI

ban, az OOK-ban, a Tankonyvkiad6 Vii l lalatni i l , az lskolatelevizidni i l , az lskolari idi6ndl 6s e

TANERT Vdllalatni i l dolgoznak. Ez nem jelenti azt, hogy dltal i inos iskol i iban vagy egyetemen

dolgoz6k nem k6szitenek, nem k6szithetnek ugyan0gy 6s ugyanolyan. a tanuldst segit6 eszk6-

zciket. mint a folsorolt intdzm6nyek munkatSrsai. K6szithetnek, de a munkdk koordindl6sdt,

szakmai fehigyelet6t, dijaziisiit a fenti int6zm6nyek l6tj6k el.

A pedagfgiai-tanulSsi objektivi ici6kat kdszit6 szakemberek tev6kenys6g6t dttekint6 diszcipl ind

transzJbrtntlt,itjs petlagdgitinak nevezt0k el a kovetkez6 megfontolds alapldn. A tanuldsi objekti'

v i ici6kat k6szftcik arra vi i l lalkoznak, hogy az emberi kultr ira objektivdci6it az oktat6spoli t ika 6l '

tal korvonalazott c6lkit i izesek 6s dcint6sek jegy6ben az iskolai tanul i is szdm6ra Stfordit jdk,6tala

kitjiik, transzformdljdk. Az dltalunk bevezetett terminus: transzJbnnticios pedagogia, tudjuk,

nem szerencs6s. ldegen hangzdsi. de egyelcire jobbat ajdnlani nem tudunk. A transzformScios

pedagdgia i i l tal lefedhet6 tevdkenys6gi teruletek, i l l . e teruletek Sltaldnosith_at6 tapasztalatainak

mEjelol6s6re mdr szulettek kri lonf6le megnevez6sek. Pl. ' . utrr icuiuntelnrdlet l l , oktutt istechttolt j '

gir?. Mi a petlugtigitti tt:L'ltnologia elnevez6st szorgalmaztuk3.

Ma {gy ldt juk. bdrmelyik megnevez6s, i l l . t i i rgymegjelol6s sz(k ahhoz viszonyitva, amit mi a

gyakorlatkozel i pedag6gia keret6ben transzformiici6s pedagdgidnak neveztink. Ez csakhamar ki '

derul, ha ismenetjuk azt a tematikdt, amely folfogdsunk 6s gyakorlatunk szerint a transzform6'

ci6s pedagdgia t6makoreit mutatja be. E ponton egy megjegyz6st teszunk. A transzformdci6s

peclagdgia cimen kifejtend6 pedag6giai t6mdk kordntsem eredetiek 6s r i iak. Didaktikai szakkcint

vekben egy r6sztik 169ota megielenik, legismertebb koztl l0k a tutt tcrvelt trclet.

Ezek el6rebocsi i tdsa utdn, l i issuk a transzform6cids pedag6gia t intcltoreit , i l letvc probl6mako'

reit . Probl6makort az6rt mondunk, mert szeml6letm6dunkat a tudomdnyelm6leten bel i . i l oni i l16'

sult probldtttuelt t let orienti i l ja. Az a diszcipl ina, amely mind a kutatdst, mind a fei leszt6st

probl6rnami4old6sk6nt 6rtelmezi, amely a probl6mdt tuddshidnyk6nt defini i i l ia, s amely a meg-

ismer6s 6s a gyakorlat i 6let sor5n jelentkez6 probl6mdkat - mind az empir ia, mind a teoreti-

kum szint j6n - [n. szubsztantiv 6s strategiai prob16nrakk6nt ki. i lonit el.4/

A kovetkezcikben, amikor a transzformdci6s pedagdgia probl6makoreit . terLi leteit - mintegy

transzformiici6s pedag6gia jel lemz6s6re - folsorol juk, kiderir lhet az is, hogy diszcipl ini ink r6sz-

teri i letei zomtikben strategiai t ipus0 probl6m6k megolddsdt vdrj6k el m(vel6ikt6l. Ezek ut6n

ldsuk e tert i leteket;

a/ pedag6giai c6l- 6s hatdsrendszer' tervez6s

b/ pedagdgiai axio169ia 6s kult0ratan

c/ pedag6giai szem6lyisdgtan

d/ 6letkorpedagogia

e/ pedag6giai tanul i iselm6let

f/ pedag6giai folyamattervez6s (curr iculumfei leszt6s)

4 4

l - - : . : - :

- € ; - l ( i l :

r r - - € : E

: -,,---d -: jj:_ i :

- - r 3 . - - {

- < ! 1 : : - - i

, e t a : r -

red: { : :C€ -

. , - - - ! ! J

a r 1 l i 3 ' - €

a - r ( : ' : j --t F| 5:: '€3

i.€ .: -'E A' €: i

: r : ' : i r €

-a-* ( *:94- ::

i : - f ' € ( r - : :

: P - s ! , ' : *

"i l :::{:: -a5.

r*, : ,-C'a;a :.{||::--( : !*

j , 1 . 4 - , r -

-r3,-cl€ r :

:rtf,--€(. : (

u g : - :

: / i : .4 - ; : - r

;i.r -L - lj -

: : ' .1 :s - ,

illi " :- t'.

t : ' E L - - :

:tsl: r+g€€-

l - d , , - a :

:? ' : : - : ' -a:

; ' t r . : - ̂ 3 :6 ' :

- ' ' L - -

.ekenysdgdt ki-gusok, szt i lcik,

e l re . Ezek azx :nyvek , sz0 l6k .

ddi6 egy-egyerek , ak ik a

: i l l i f j i i k , az OPI -:d i6nd l i s e:,3y egyeremen

segit6 eszkci-:ord in6ldsdt,

nt6 diszcipl indt::nulSsi objekti-:a t6spo l i t i ka d l -

; : fordit jdk, i i tala.

5ro, tud juk,

rmiici6s-.: pasztalatainak

:.t ttistecltttolo-

:va. amit mi acsakhamar ki-

: a transzformd-zformdci6s

t ika i szakkony .

: probl6mak<i-

belt i l <indl16-fej leszt6st: i s , r q ) 4 l u 5 t

: amely a meg-1d a teoreti-

: i t - mintegy: p l indnk r6sz-

Ezek u tdn

Annak 6rdek6ben, hogy a fenti teruletek, probl6makorok m6g i i tmeneti leg se keltsenek sze-€ntikai zajt. ne keltsek az 0ress6g, a hiposztazdcid benyomdsit, nehdny magyarazo mesjegy-rest tesztlnk' A fenti tert i letek egymds utdni rendje egy olyan pedagogiai modell t sugall , amely( ' l t lntetetten veszi tudomdsul, hogy a pedagogiai tev6kenysdg ,,er6sen, ' teleologikus, de oksdgi<auzdfis) meghatdrozottsdgrl is. Ez6rt szerepel els6 helyen a ce!- es lruttisren<lszertervczes, s

'-zdrt jonnek utdna k6zvetlentil olyan prob16materiiletek, mint a szanrelyisdgltunf, az dletkor-:edagdgia), amelyek a pedag6giai c6lkitfizdseket korlStozzdk, ,,foldhoz kotik". Szem16lettn6-

:.nk antropol6giai l6nyeg6b6l fakad, hogy a transzformdcids pedag6gia keretei kozott tekint-..x.6t pedagdgiai axioltigia- is kulturatan cfmen a pedag6gia lehetfisegeit az ember,,teremtett,69a", a kult0ra elsajdt i tdsa szempontjdb6l. Mindezek t isztdzi isa urdn meri j lhet lol a peclugo-FJl folyamaltervezes problematikdja, amely l6nyeg6t tekintve nem mds, mint a tanulds-onm(-'ei6s id6ben fem6rhet6 6s nyomon kovethet6 folyamatainak olyan kozponti, standurdiztilt el6-;.iirtisa, el/,i/k6sztt6se, amelyet a szakma a tantervekben (a tananyagban), titemiervekben, ird-1Yit6 tanmenetekben ldt viszont. F6lre6rt6s ne ess6k: eset0nkben nem neologizmusrdl van sz6.znikor pedagdgiai folyamattervezdsrdl besz6l0nk, hanem arr6l, hogy a gyerekek lehets6ges, n6--rteg standardizdlhatd tanul6si tev6kenys6g6t, folyamatait a J'olyunrctelmilet erdm'nveinek fi-; ;elenbev6tel6vel mutatjuk be.

A kovetkez6kben, amikor a transzformdci6s pedag6gia k6rd6seit 6s megolddsviilaszait sziszte--€rrkusan 6ttekint j t ik, nem teszrink egyebet, mint hogy leir juk azokat a munkamfiveleteket,irelyeket a ki i lonbciz6 pedagdgiai objektivdcidkat el66l l f t6k t6nylegesen elv6geznek, de ek6z-*n egy fontos korulm6nyre koncentrdlunk. Expl ici t td tessz0k a fej leszt6k, a tanuldsi objekti-.aci6kat l<6szit6k azon - gyakran rejtetten marad6 - pedag6giai 6rt6kvdlasztdsait, amelyek ar. l6nb<!26 tanul6si objektivdci6kban testet 6ltenek. E kifejt6s kozben mindenkor tekintetteletrunk a pedag6gusokra, akik potenci6lisan maguk is 0n. fejleszt6 (tananyagot, taneszk6zt,:anit&i programot $tb. k6szit6) szakemberek, mivel az egyes pedag6gusnat; folfogdsunk szerint-crncsak

,,a tanterv az torv6ny,, vegrehajt6j6nak kell lennie, hanem els6sorban olyan szakem-:€rnek, aki kompetens alternatfv programok 6s metodik6k kimunkdldsdban, de legal6bb azokqakszerfi 6rtdkel6s6ben. Ehhez pedig ismernie kell azt a tuddskincset, amelyet azok a kevesek: nokolhattak, akik szerkeszt6k6nt, szakir6k6nt, tankonyv(r6k6nt vettek r6szt eddig a pedag6-;,ai munkamegosztd$an.

Fontos mdg azt is leszogezni, hogy amikor a tovdbbiakban transzformdcids pedag6gidr6l,3gy annak egy-egy r6saer0let6r6l lesz sz6, a terr i let megnevez6s6re javasolt diszcipl inaneveta fej leszt6 szakemberek tev6kenyseg6re 6s produktumaira 6pp0gy alkalmazzuk, mint arra az:s6dlegesen strategiai t(pus0 ismeret- (6s tudnival6-) rendszerre, amely tev6kenys6geik dltal i ino-e:hat6 jel lemz6it teszi kozkinccs6. Epp ez6rt tdhink telhet6en igyekszrink elk0lciniteni a'-zrszform6ci6s pedag6gia egymdst felt6telez6 k€t oldaldt a nyelvhaszndlattal is: a fejleszt6kirakorlat6r6l, transzform6ci6s-pedag6giai gyakorlat16l, i l l . a transzformiicids pedagdgi6r6l mint: ucipl indr6l, mint ismeretrendszerr6l sz6lunk majd.

Jegyzetek

1. Nagy Sdndor: Az oktat i iselmdler a lapk6rdesei . Bp. , 1981.Tankonyvk iad6 .102 .p .

Bdthory Zol tdn: Tani t i is 6s tanulds. Bp. , 1985. Tankonyv.k i add .156 -162 .p .

2. Oktat i is technologia l - l l . (Szerk. : Ni idasi Andrds-OroszSi indor) Veszpr6m, 1985. OOK. l l . 9-23.p.

3. Zsolnai J6zsef - Zsolnai Ldsz16: A pedagogiai techno16-gia lehet6s6gei Magyarorszdgon. Veszprdm, 1980. OOK. 56.p.

4. Zsolnai J6zsef : Nyelv i , i rodalmi Cs kommunikdci6s neveldsik is6r let . Veszpr6m. 1982. OOK. Lkot . 1S.16.o.

45

ul Pedugogiai c{l- is trut'i.srttft!szertery?:is

A pedag6giai c6l- 6s hatdsrendszereket tervez6k az oktatdspoli t ika i i l tal kinyi lvdnitott clve-ket, tcirekv6seket, kozdp- 6s hosszabb tdvlat0 celokat konkretiz; i l jdk, operacional izi i l jdk a peda-g6giai folyamatokban 6rdel<elt szerepl6k (tanulok, pedagdgusok) 6s iskolzik ( iskolafokok) teen-d6ire 6s v6lt lehet6s6geire tekintettel. Az oktardspoli t ika dltal nregfogalmazott c6lokat a transz.formiicids pedagogia szakemberei vagy csak szolgaian adapt6l jdk, vagy a pedagogiai folyamatokszakszerU ismeret6ben azokat - kontrol lnak is aldvetve - elemzik 6s operacional izdl jdk. Hogynelyik alternativi i t vdlasztj i ik, az attdl f0gg, hogy mit tudnak a pedag6giai folyamatokr,5i (a

nevel6srcj l , a tanulds16l), a szern6lyisdgrcj l ( lehetcls6gei16l 6s korl i i tairol l , milyen m6rt6kben is-merik szervezetszociol6giai 6rtelemben az iskoldt, a pedagdgiai folyamatokat csak az iskoldra6pft ik vagy mds kult0rakozveti tcikkel is (pl. televizi6, kcinyvti i r) sz6molnak; milyen szint( 6sncgalapozottsdg0 know-how-kat, technol6gidkat binokolnak, 6s milyen tudds- 6s 6rtekkozvetItd eszkozoket vesznek (vehetnek) f igyelembe a pedagdgiai folyarnatok megtervezdse sordn.

A c6l- 6s hatdsrendszer-tervezds - hazai praxisunkban - l6nyegileg k6t 0ton-m6don tort6-nik. A t ipikusabb v6ltozat szerint - a deklardlt oktatdspoli t ikai celok jegy6ben - osszei i l l i t jSka nevel6s 6s oktat6s terv6t (a tananyagot), nrajd ezekhez a struktur6ltsdg, az operacional izdltsi l il6tszat6t kelt6 c6lokat. feladatokat 6s kcj ivetelm6nyeket i l lesztenek. A mdsodik - egyben joval

nehezebb r l t - esetdben a szakemberek korrektiv nddon elemzik 6s struktur6l jdk az oktatds-pol i t ikai c6lokat. Miut i in ez kisz, dttekint ik 6s l istdzzdk a tanul6k fej lesztend6, fej leszthetciszem6lyis6gvondsait, s t igyelnek arra, hogy csak olyan c6lok, feladatok keni l jenek megfoqalma'zdsra, amelyeknek kivi telez6s6hez a felt6telek {tdrgyi, szervezeti , szem6lyi} egyri t t 6l lnak. V6gezeti i l gondolnak arra is, hogy a cdloknak megfelel6 eredrn6nyek - mint a folyamatok kimene'tei - egyt6l egyig m6rhet6l<, i l l . 6rt6kelhet6k iegyenek. A fenti k6t c6l- 6s hatdsrendszerterve'z6si 0t nem 0gy viszonyul egynrdshoz, mint a re6l is ds az ideSlis, hanem mint a trr i tulc' t tnult ipruxisotr ululttrki 6s a kutattisi pra.risra iJtillti. Mivel mi a mindennapi (,,igy szokruk,csiniilni"t ipus6) praxisra 6pri lci utat elvetj f ik, a tovdbbiakban a mdsodik alternativi ival foglalkozunk.Ennek aprop6jdn mutatjuk be sajdt c6l- 6s hatdsrendszer-tervezci folfog6sunkat. melyet a kisis 'kol6s korra ir i inyu16 kutatdsaink sordn alakitottunk ki.

A pedagdgiai c6l- 6s hatdsrendszer-tervez6s k6rd6seinek r6szletez6se el6tt el6rebocsdtjuk,hogy eg6sznapos nevel6si-tanuldsi rendszerben gondolkodunk. s az iskola sikeress6g6nek lehetci-s6g6t keresi ik. J.W. Getzels n6zeteivel azonosulva val l juk: , ,az iskola fd c6l ia az, hogy maxi-maliz6l ja a nevel6si szempontb6l sikeres viselked6st, vagyis azt a viselked6st, amely az egy6n

szdm6ra eredm6nyes, az int6zm6nyes szdmiira hat6kony,,. Az im6nti id6zetben szereplS lnti-konyl-xigl, ill. ercdrtdn),csl-sigl krit'|riumait kell kozelebbr6l szenrrev6teleznrink, hogy az el6b'biekben haszn6lt sikercsstg kri t6riumot megvi lSgithassuk. Pataki Ferenc az dltala szerkesztettPedag6giai szoci i i lpszicholdgia cimti kotet e16 irt bevezet6 tanulmiinydban iddzi Getzels ko.

vetkez6 modell j6t:

t : : r : . : t

: - g : :

( : .a :Ll:.e

b-r3' r'gr El ir \fe._ - -

s-:*€E.- -.

:rp Ee- ::

cg':.. I j

F{ft-!r rl $

{ - : . ; " l ! ' .

rOOC '?e!

r?'rfE, i.; I

-E | :3- .4-

(,l:r"tf: *'

*&,€i, --.15& -ti

r : ! € -

*]-r -[ I

riia€* ( f a"'

11 "r :! 9'-:

:!l fs3-f, ''1

I - l i . r

fr!-r3'r€l

L - - r t { - : '

l,'Cr:5lS :"

';:-apq a

l"-t- - "

irrlE,rs- -:E

? * l - { & : .

:ra.g

J .{- '"i-* J i

46

vanatott elve-. l iz; i l j i ik a peda-r ia fokok) teen-:elokat a transz

3 ia i fo lyamatok: l l zS l jdk . Hogy. : m a t o k r 5 i ( a

menekben is-r az i sko ld ra

'7en szint i i 6s. :6 r tekkozvet i -.zese SOri in.

modon tort6-- osszei i l l i t jdk

acio na I izdltsdE- egyben . i6val:k az oktatds-fej leszthet6k megfogalma.

:r i i l lnak. V6ge:na tok k imene.srenoszerterve-

z t t t i t t d e t t t t t t l t i

:uk , cs in i i ln i , '

; ia l kozunk .r lelyet a kisis.

j u k ,

nek lehetci.hogy max i -

ty az egy6n

:.:ereplS ltatl-

rogy az elc ib-

szerkesz tert;e tze ls gs-

I

t- e t h o s z + 6 r t 6 k - - A

, l l , l lI I l ,

m€ny-szerep + elviiriis - - B

szocidlis rendszsr viselkedds

E

2. dbrl J.W. Cerzels modellic a hatdkonyvig, eredm6nyess6g, sikcresrcg

iiszcf0gg6$nek 6rtelmezB€hcz

A rnodell 6rtelmez6s6hez n6h6ny rnegjegyzdit f0ziink. A szocitilis rendszer az iskoldt, ill. is-r: ai osndlyt jelenti. A viselkedis pedig mindazon teljesltm6nyek, magatartdsok 6sszess6g€t,r-elyeket egy adott niivend6k (n6vend6kek) az iskolai tanul6s egy nreghatdrozott szakaszdnakI 'eg€n produk6UnaU (vagy nem). A rnodellben szerepld terminusokat nagyjdb6l abban a jes:'lesben haszndljuk, ahogy fejtegetdseinkben szerepeltek. A diszpozicid terminus haszn6lataat ,c6zett rnodellben ,,a szem6lyis6g saj6tos 6s teljess6ggel egy6ni jellemz6ivel azonos',. A mo-:e ben az I betgvel ielzett sor az iskola 6ltal t6rnasaott c6lokat, normatlv kcivetelm6nyeketc€nti. A D-vel jelzett tdnyez6sor az iskol6ban mint int6zm6nyben (,,szoci6lis rendszerben,,):rdkenyked6 tanul6k (6s pedag6gusok) el6zetes szocializ6ci6juk eredm6nyek6nt kialakult szub-r.r0rdjdt,,,egydi ethosz6t,,6s 6rt6kvil6gdt jel6li. Ezek el6rebocs6t6sa utdn 6nelmezhetd eFodell revdn a hatikonysdg, az eredminyessCg, valamint a sikeressig. ,,A hat6konysdg (effecti-'e,tss) az 6rt6kek (Al, az elvdrdsok (Bl, valamint a viselked6s (E) k6lcsonviszonydt fejezi ki...ta e tCnyez6k k<izOtt er6s <isszef0gg6s van, vagyis ha a nrivend6kek a nevel6int6zm6ny iiltalr^epviselt 6rt6keket trikrtiz6 elv6rdsok szellemeben viselkednek, s igy hozz6jdrulnak cdljai meg-lacsitdsdhoz, a szocidlir rerdszer (iskola, oszt6lyl nagy hat6konys6ggal mOkildik 6s viszont.

A: erednrdnyess6g (efficiency) a szubkulturdlis 6rt6kek (Dl 6s a szem6lyes diszpozici6k (C),reenurn a viselked€s (E) viszonydt fogalmazza meg. A viselkedds akkor erednrdnyes, ha a no-,crrc6k szem6lyes 6rt6kei 6s diszpozlci6i az iskola viszonyai kdzott.is <isszhangban vannak kog-'ri v & 6rzelmi sziiks6gleteivel. vagyis ha a pedagr6giai tev6kenys6g a novenddkek 6rtdkvezdrel-'"c uerndlyc sztiksdgleteit is harmonikusan kifejleszti.

A rnagyarul szinte viszaadhatatlan effektancia (sikeressdg = effectance) a hat6konysdg 6s azrrcm6nyess6g dltaldnos viszonydt fejezi ki. A viselkedCs akkor sikeres, ln egyidejfileg hati-t;n; is eretlmittyes, vagyis ha egyszerre is egyi<Ieiileg szolgrilja uz itrtizmdttyes nevelis cdl-,'i-: is a nevelkedd szemClyisCg egyCni szilksCgleteinek, diszpoz{ci6irwk kifejlesztisit "{J.W.3.etzels folfogCs5nak interpretdl6sCra vo.: Pataki Ferenc: Mi a pedag6giai szoci6lpszichol6gia? =

tcag6giai szoci6lpczichol6gia. Bp., 1976. Gondolat. 2O-22.p.1

Anrennyiben az alternativit6s elv6t val16 gyakorlatkozeli pedag6gia a sikeressdg krit6rium je-gytoen fogalrnazza rrng t<irekv6siet, felt6tlentil a pedugdgiai reuliztntu talaj6n kell dllnia. A pe-:rpgoi tevdkenysdgnek nemcsak a teleologikus, de a kauzdlis meghatdrozottsdgait is tisztelet-!{'ll kell tartani. Ha en elfogadjuk, a pedagdgiai cil- is lmttisrendszertcrvezds tevikenysigeitJ)'rn miveletsorkint foghatjuk fol, amely egyfeldl az oktattispolitikai cdlokra tekint, mtisfeldlt, n;enddkek szilksCgleteire es perspektiwiim, de ilgy, hogy ekozben alaposan isnteri az iskokit,

' l l { t { l

\ l r t L l l\

"nrnn - szem6- .- diszpo - - c --t"-''-'

| | lyisdg zici6

I l r t rkul t [ ra- ethosz + 6rr6k - - O

47

t$i,lj:

i1$,€,

ffi,.-

u sztil(ii lrtizut es u tttukrotdrsuclulnti viszon.t'okut is. Az oktatdspolitika celjait tehAt nemcsakelfogadja, de szelekti i l ja r1s korr igdl ja is egy-egy pedag6giai akcir isor kozben, i l l . v6g6n.

Ezek efdrebocsdtdsa utdn bemutatjuk azt a t in.t ' tzdrentlszert, amelyet a transzform6cios pe-dagogia mlivelcl j6nek f igye'embe kel l vennie c6lokat rendszerr6 konstrui i lo tev6kenys6ge sordn,anennyiben nem csupdn a hat€konysi ig (tehi i t az iskola szempontja), hanem az eredm6nyess6g,tehdt a tanuld szempontiat is mdlt i inyol ja. Gyakorlat iasabban sz6lva: ha arra is torekszik, hogya gyerekek a tel jesit6s, a produkdli is mellett m6g j6l is 6rezz6k magukat az iskoldban. A f igye-lenrbe veend6 t6nyezcirendszert egy h6romdimerrzi6s modellen jol nyomon lehet kovetni.

( b )

ln tdzm6ny (ovo< ja , i sko la )

pl6k ( tanu16k, pedagogusok, szulc ik l

letkor i tenyez6k

: - € - - . : :f * t r a C :

: c

:: 3:

( a )

A kul t [ ra ig6nyei

A tdrsadalomigenyei

Bel i i thato jov6

Je l en

Mtl l t { t radic i6)

- . i - -€: , ]

r : r : -€- i : ; .

: t r { : - '& : : :s _ - r - J - -

- . - _ . . . .J J I J . . : !

' 'a, a- u -*

l ' P - - : f c

A gazdasiig

l. dLbm A c6l- 6s lutdrc-ndszcrtcrvcz6s l lg)clcnrbe vtendci t6nyczoi

Az n 6fen a kultilru, a trinutlulont 6s a guzdusdg iskoliival szemben temasztott ig6nyei te-kinthetcik dt, ahogyan azt az oktatdspoli t ika osszegy(jt i , transzformSlja 6s a kozveti t6sben 6r-

dekeft szakemberek rendelkez6s6re bocsi i t ja. A D 6len az intdinrci l .y (szociSl is rendszer) , a r--c-repldk tanulok. pedag6gusok, sztil6k), ill. az eletktri tdt,ye:ok szeml6lhetcik. Mig a c 6len az

idcidimenzidkcl ta. intett0k fol: a mdltat (tradici6t). a jelent 6s a beldthat6, kezelhet6 jovcit .

A gyakorlatkozel i pedag6gia a c6lok rervez6sdt a hatdsrendszer-tervezds6vel osszefLigg6sbenkezeli , mivel a lehets6ges hatdsok szi imbav6tel6t a cdlok real izdl6ddsi inak felt6telek6nt fogjukf<!1. Ez6rt val l ja, hogy a lehets{;es hatdsrendszert a c6lok real izdlhat6si iga 6rdek6ben szisztema't ikusan fol kel l tdrni. Egyr6sn a kult(ra, a tdrsadalom 6s a gazdasi ig dimenzi6 ment6n, a kul-

t6raelmdletnek adva vezet6 szerepet. M6sr6szt a szem6lyes €s int6zm6nyi dimenzi6 ment6n, a-hol a szervezetszociol6giai 6s a szem6lyis6gpszicho169iai hatdsok 6rv6nyesulnek. A fent emli-tett elemzesek elv6gz6se uti in rem6lhet6, hogy a c6l- 6s hati isrendszer-tervez6s mentes lehet

mind a pedag6giai ut6pizmustdl, mind az alultervez6s veszelyeit6l.

48

: la t nemcsak

' ,egen.

: formdci6s pe-.nysege sor6n,eredmdnyess6g,

:o reksz ik , hogy: : lban. A f igye-

(ovetn i .

36nyei te-,: t i t6sben 6r-

szerl, a s:e-a r ' 6len az

etci jov6t.

:efugg6sben

6nt fog juken szisztema.n t6n , a ku l -ment6n, a-

fen t eml i --res lehet

- PeJagogiai axiokjgia ds kultilratan

Ha a c6lrendszertervez6s sor6n preferdlt c6lt6telez6seinket szenrbesitj0k a l6tez6 6n6k- es..-r:0rarendszerekkel mint objektiv6ci6s rendszerekkel, eldonthetj0k, hogy mely 6rt6kdimenzi6-=rportok szorultak peri tbri{ra, a kult0ra mely terOletei vannak alulreprezentdlva. A pedagogiai: :- 'ezcipraxis szAm{ra ugyanis az a legalapvet6bb probldma, hogy a pedagdgiai tradtci6k miatt.3^nak kit i intetett szerepU, pedagogiai lag nagy6rtdkunek el ismert objektivdcidk, mint pl. az'3dalom. a rnaternatika, s vannak tel jesen hdtt6rbe szoritott , az iskol6b6l mintegy kit i l tott te.t<enys{]ek, mint p6lddul a tdnc, a virdgrendez6s, a repti l6modellez6s. Ugy is mondhatnenk:::r :enelmileg rneghatdrozott az, hogy egy-egy objektiv6ci6 mikor emelkedik pedag6giai rangra,txor kap pedagdgiai 6rt6ket is. Az rln. tantdrgyt6rteneti elemzesek szdpen kimutatjdk, hogyi (.r l tura kulcinb<jz6 objektivdcidi mik6nt vdltak ,, tantdrggyd,,.

Arrennyiben egy gyakorlatk<lzeli pedag6gia a kultrira 6s az 6rt6kvildg bemutatdsAnak teljes-;e' ;* vdl lal ja fol, az al i ibbi gyakorlat i k6rd6sekkel kel l szembendznie.

1. Az 6rvinyes (hivatalos) oktat6spoli t ika hogyan viszonyul az adott objektivdci6hoz? El-ismeri-e 6rt6kess6g6t, 6ndkkrjzvetit6 szerepdt?

2. Az adott objektivdci6 milyen tdnyleges 6ndkekkel rendelkezik a szemdlyis6gfej lesztdsszempontj6bdl?

3. Az adott objektivdci6 mely 6letkort6l kezd6d6en kaphat szerepet a fejlesztdsben? Aszenzit ivi tds szempontjdb6l rnelyik a legoptim6lisabb 6letkor az elsaj6t i tdsdra?

ra mindezeket a k€rd6seket v6gigelemezt0k, sor keri i lhet annak eldont6s6re, hogy helyett: :r€l 'e egy adott 6letkorra kidolgozott gyakorlatk6zel i pedag6gia cdlrendszereben a kdrd6sesr.ext ivdci6, i l l . annak mely 6rt6kdimenzi6ja kitr intetett szerepfi abban. Szeretn6nk azonban*.rogezni: amikor a fenti elemz6seket szorgalnnzzuk, nem kizi irdlag az adott objektivdcidk:r ' .anggy5 szervez6s6nek ,, ide6ja, ' lebeg a szemtink el6tt . Val l juk, hogy nem kel l mirden objek-: , .€iot, amelynek fej leszt6 6rt6ke van, tantdrggy6 szervezni.

a fentebb bemutatott h6rom elemz6si szempont k<iz0l a m6sodikkdnt emlftettre, az egyes-::tttvticidk szemdlyisigfejlesztd drtekdre ir6nyitjuk a figyelmet. A pedagogiai tervez6praxis;andra gond az egyes objektivdci6k elkijl<init6se. A gyakorlatk<izeli pedag6gia rin6l16 objekti-.a"os egys6gnek, teh6t pedagdgiai elemz6sre alkalmasnak tekint i a kultr ira minden olyan, i in-& c iettel bir6 elem6t, amelyet egy lexikalizdl6dott nyelvi jel (terminus) mindenki sz{m|rad,enelm(en jel<i l . l lyenek pl. : k6zfrds, i l lem, modellezds, k6mia, verstan. A fr i lsorol6sb6l ldt--ar, hogy kiildnbozd litm<jdti objektivdci6kr6l van sz6. Vannak, annlyek els6sorban tevdkeny-: ' t-rr4l 6lnek (pl, : k6zirds, modellez6sl, nr6sok pedig kognit lv rendszerkdnt ( irodalom. verstan,.:.r'a). L6teznek olyanok is, anclyek szoktisrentlszerkint, nornrurendszerkint funkcioniilnak,r^i pl. az i l lem. Bdrhogy is l€tezzenek els6dlegesen, mondjuk igy: 6ppigyl6t i ikben, objektivd-,: erukben, megis mindegyiknek elkri l<infthet6: al a kognit iv oldala (magyarul: ismeretrend-

-erkant is l6tezik); bl a cselekvdsi oldala (teh6t a c6lt6telez6s, a motivdci6, a v6grehajt5sban:Icg a motorikuml; cl a szocitilis (a tdrsas, egyiittes) oldala, amelyben a kooperdci6 6s ar:-munik6ci6 a domindns t6nyez6. Vi ldgitsuk meg ezt egyetlen p6lddn, mondjuk a k6zirds:*odjdn. A k6zfrds a t6rsadalom gyakorlat5ban olyan grafomotoros cselekveskdnt 61, amelynek-!rtn 3Z irdsos kommunikdci6t biztositjuk. Term6szetesen ennek a tev6kenysegnek is l6tezik- '- ^:ognit iv ( ismeret-) oldala: a k6zir6stan, a k6zfr5svizsg6lat, amely elkr i lon0lt grafo169idra,r:zrrdstort6netre 6s kriminalisaikai {rdsvizsgdlatra. Ugyancsak l6tezik a k6zirSsnak szocitilis:'oala. Ez a verbdlis kommunikdci6 rrigzit6s6ben, a szem6lyk<izi kommunikiici6 reprodukdlha-::ra€6ban, a tdvolsdg kiiktat6s6ban ,,foghat6 meg,,. A kezir6s tanatdsa mint cselekvdstan{tris --Ern ismertetett kommunikativ 6rt6kei miatt - mindig kitrintetett szerepfi volt a k0l<inbijz6

:eoagogiai rendszerekben.

49

A gyakorlatkcizel i pedagogidt kimunkd16 akcidkutatds sordn 82 objektivdcidt vettt lnk szem-0gyre, s elerrcztt ink 6rt6k- es kultr lratani szempontb6l. Az elemz6shez a kovetkez6 szempont-sort alkalmaztuk.

l. Mi az atlott objektivricii tipikus reuliztilodrisi mddja?(Eszerint egy-egy obiektivdcio vugy kognitiv rettdszer,vugy tevdkenysdg, vugy szokrlsrendszer elscidlegesen. )

2. Milyert az adott objektivdc'i6k reprodukciojtinak in-tez mdnyestil tsdge szerin t l

3. Az u<lott objektivricioknuk nri a szerepe u nindennu-pi eletben?

4. Mi uz adott objektivdcid teleologikus irtdke a tdrsbdultni (tillami, politikai) erdekek realiztikistiban !

5. Az aclott objektivdcid elsujtitittisdra a nevelis- ds ttrii-veki<listi)rtineti folyumatokbun milyen jcllegzetcs tu-rrttkisi szervezetek, ntunkafornrik, eljtirrisok es eszko-ziik honosodtak meg?

6. Az adott objektivricid a szemdl),isdg szerkezeteneknel.t, elcntt rrozgdsitltutja elsticlleg<,sut uz elsujtititti-si Jblyanutbatt)'

7. Az utlott objektivticiti alsujtitittisdbatt rrti u szcrcpc uspont(in szocializricidnak, kitilntetetten a csaltidi szot'ializrickittuk 4s a kortdrscsoportnak?

8. Milyert az eg)!es objektiyticidk kdpessig-potettcitilju/(). lllil),ctr uz udot! objektirtitiri tikigkipct, viltigrtizatat

beJbll'tisrtto szerepe /

I0. Az adotr objektivticid milyen dletkor-spc<'ifikus lalte-ttisegeket ds drtlkeket Lrordoz, killonds tekintenelaz egydtri sz|iksegletkielegitdsre, ill. a szenzitivitdssze ntpott t juiru.

Nincs lehet6s6giink 6s ter[nk, hogy a mdr elemzett objektivdci6k sor6t bemutassuk, ez6rti l lusztrdl6skdppen mindossze kdt objektiv6ci6 6rt6k- 6s kultrlratani elemz6s6t tesszuk \ozz6: abdbozds6t 6s a ventan6t.

Biiboz6s

A biiboziisnak (a bdbjdt6knak) mint szinhiizmiiv6szeti 59nak

eszt6tikai jellemz6i: a kcizvetetts6g, a gesztikus kifejez6s, az

antinaturalizmus, a beiios groteszks6g. A biiboziis a szemioti-

kai rendszerek sokasdginak mozgdsba hozataliival fejti ki ha-

td*it. Int6zm6nyesiilt mUv6szeti 69. A gyermek mindennapi

6let6ben jelent6s szerepet tolt be.

Kdpessdgfejlesztd potenciiija nagy. HozziiiSrulhat:- a groteszk, az ant inatural is ta v i legl i i t i is ,- a generativ-kreativ szovegalkotds,

50

ezertkozz6: a

- a besz6drechnika,- a mozgdskoordin i ic i6 ( test-€s k6zmozgi is) ,- a bdbmozgatdssal val6 t6r6rz6keltet6s,- a biibbal ttirt6n6 karakterdbrdzoliis,- d isz let tervez6s, ds .kdszi t6s,

- valamint a bdbk6szit6s k6pess6g6nek fejleszt6sihez.

A biiboz;is elsajiititiis5hoz tiirsadalmi 6rdekek is fLizcid-

nek. Nagyban segiti a szem6lyisdg j:it6ksz0ks69ler6nek

kiel6git6s6L A gyermek cinkifejez6 k6pess6gdnek, reii.

lis 6nk6pdnek, onCrt6ktudatdnak kialakiteisiit nagym6r.

tdkb€n tiimogatja.

A briboziis eltsried6$6r el6ir6letek (hogy tudniiltik gye

rekes, kicsiknek va16l korl6tozzdk. Az egyes egyenn6l

fell6p6 sz6lr6s6ges szorongds akadiilyoz6ia lehet annak.hogy a biib a maga hatdsrendszerdt kifejtse. Elterjed6-

seben nagy szerepe van a csalSdi szocializdcirjnak, a

kort6rs csoportnak 6s a televlzi6nak. A kisiskolds kor

m€g mindig a bdbozds kora.

Nem becsiilhetci le viliigk6pet befolyiisold szerepe. A

biibmUv6szet es az 6vodai b6boz6s tapasztalataa anVa-ga el6gsdges lehet egy iskolai bdbpedagogia szisztema-

tikus kifeit6sdhez.

A bilboziis elsaj6titdsa kreativ folyamat, benne j6l el-

kiil6nithet6 repetiriv elemekkel. Sziiksdgleti 6s 6lm6ny.

hdtteret mozg6sit6 szerepe nagy. Segitr az egyin 6rt6.kel6 rendszer6nek finomodiisiit. Szinte valamennyikommunikiicrds k6d rdk6letesed6s6hez hozziiiiirulhat.

Verstan

A verstan mint az irodalomtudomdny egyik r6gt5l

mijvelt, a versformdk ritmikai sajiitsiigait rogzit6 ds

rendszerez6 teriilete az egy6n kdpess6gfejlesztdseben

a kdvetkezr i ter l leteken lehet meghataroz6 szerep(:- vers i rds,- versmondds.- verselemz6s - kr i t ika,- miifordirds.

Sem az oktatdspolitikiinak, sem a t6rsadalomnak ki-

tiintetett, deklardlt 6rdeke nem fuz6dik tanitiisiihoz.

Tekintve. hogy a verstani ismeretek aktualizdldsa ma-gas szintU absztrakci6r kdvetel, a szemdlyis6g intellek-

tu6lis lehet6s6geit - k6pes#9ein iit - nagy mdrr6k-

ben segitheti. Ugyanebben reilik tanitdsdnak egyik a-

kad;ilya, valamint a t6rsadalom koziiny6ben. Tanulii-

sa gyakran vezethet kudarchoz. Korai 6letkorban (6.

7 dves korban) tanit6sa kevds sikert hoz.

5 1

A verstan tani t6sdban lo l tehet6en a r6gi k lasszikus hu-mi in je l legi i g imni iz iumokban gy( i l t ossze f igyelemre

rndlt6 tapasztalat.

A verstan tanuldsa repet i t iv je l legf i . Ha vers i rdssal egy-b€kdthet6 a kor6be lartoz6 ismeretek aktualiz6ldsa. averstan tanuldsa kreat iv sz inezet t i lehet . A verstanul6smotivdci6s ds dlmdnyhiittere nem nagy. Elsajiiritdsa azegy6n 6rt6ke16.korr igd16 kompetencid idt ncivelher i .

A tovdbbiakban 6rt6kdimenzi6k szer int dt tekint j t ik azokat az objekt iv i ic iokat , amelyek 1-4.oszt6lyos fejleszt6 programunkban szerepet kaptak. Az egyes objektivdci$kat hdrom naqy cso.portba soroltuk letmodjuk szerint: a tevekenys6gek, a kognitiv rendszerek, a szokdsrendszerekcsoportjdba' Az objektivdcidcsoportokon belul az egyes objektivdcidk bet0rendben kovetikegym6st.

l . t i i l)hzrt Az 1"4. oszti i lyos progranrban szcrcpl5 objckriv{cirik

OEJEKTIVACI6K

E R T E K D I M E N Z I O K

s (n

6:

mr

r

sd

f,o'o=.

m'6-

c) xo?.

m

e.

9 .

q

3o.

=.

(t.u,o

zU

'lu

UF

L Alkalmazort grafrka X X X

2. Biibozds X X X

3. Barkdcsoliis X X

4. Besz6dtechnika X X

5. Csaleidtdrt6ner X X

6. D rii maj iit6k-szinjiir6k X X X

7. Eg6szsdgvfuelem X X

8. Eletra jz X

9. Enekl6s-k6rus6nekl6s X X

10. Eszr6t ikai 6r t6kel6s ( i roda.

lom- 6s v izui i l is- |X X X

I 1. Fi lar6l ia X X X X

1 2. Folkli r-f olklo resztdti ka x X X

52

amelyek 1-4 .naqy cso

-- kdsrendszerekn kovet ik

OBJEKTIVACIOK

1 5. ldegen nyelv

1 6. lrodalmi befogadiis

17. l rodalmi mUelemz6s

1 8. Jdt6k

19. K6miai k is6r letez6s

?C. Kerdmiami ivess6g

21. K€zirds

22. Kolliizsk6szitds

23 Kommunik i ic i6

21. Konyvtan- konyvt6r tan

:a Makettkdszi tds

21 Mindennapi 6 le l

2 ? . M u n k a

: r MLe lemz6s (kdpz6mt iv6 .

s z e t i

I ,uszaki ra jz

f ido tdnc

NovenygyUj t6s

r 1 P : n t o m i m

Rej lveny fe j tds , re j tv6ny .

k e s z i t 6 s

I epLJ16mode l lezds

Enrexorn,trruzrdx

13. Fot6zi is

53

E R T E K D I M E N Z I O K

a

3I=.

m

-_.o.

(i.)

o

€.

fno

tr

o

sd

:

*,OBJ EKT IVACIOK

36. Sa j tdo lvas i i s

37. Sakkoz5s

38. Szabadid6 - szabadidcirer-

v ezes

39. SzSmirdstechnika

41. Szo rak ozds

Tdrgyr neprajz

Tiir ia t ld togatiis

47 . Textalmi ivessdg

48. Vir.igkbtiszer

49. Zenehal lqatds

50. Zenei i rds 6s olvasds

54

m

OBJEKTIVACIOK

lAntropo16gia

Anat6mia - 6 let tan

Anyagszerkezet -ezottan

Eels6dplt6szet

b. E pitdszet

7 Formatervezds

e Frazeo6gia

Grammatika

1 & Helyeslrds

t l Honismeret

t ? Kertdrzst, kert6plt6s

l 4 Matemat ika

! E Mez69azdasdgi techno16

: A Mito16g ia

\ 7 Mriem16kv6delem

, d Oko16mia

r 9 SportSgi ismeretek

2 0 St i l i s z t i ka

21 Szemiot ika

S:ervet len kdmia

I J Sz6vegtan

Te le oil l6ste rvez6s

T6rrdnelem - 6stdr tdnet

z

z

ERTEKDIMENZIOK

o.sd

@

G

E.

U'

E.o.

mxo:o

!9-

xm.o

o

o$

a

xoa

;

mN

GC.rg.

U'o

G

oG

x

X x

x

X X x X X

x x

X X x x

X X X X X

x X

x

X x

X x x x

x x

x x

x

X

X X x

x x

X

x

x

X X X X

x

X

X X x x X

x X X

55

OEJEKT IVACIOK

ERtErotue ruztdr

s str

a.

aN

6:=

o

9.

m.o-'

I6.

@

xl

m

a.

g)

3o-

@

: f rF N- 6Z ag z

u E

26. Tudomiiny X X

27. Verstan X

28. Zool6gia X X

OBJ EKTI VACIOK

e Rr exorue uzr6r

s9|6

(tN

9o.

mX

F

sd

l

a.

q .

I6.

7

l=

m

iL

3G

=.@.

(A

)ZoNu,

l . E r ko l cs X X X

2 . l l l em X X X X

3. Polat ikai szocia l iz i ic i6 X X

4. Tiizvddelem X X X

56

3o.

:.@

: r ' lonboz6 objektivdci6k term6szetesen nem tantdrgyat jelentenek (de jelenthetnekl. Min-::- * jekt ivi ici6 elvi leg tantdrgyiasithat6, ez nem j6r szi iks6gkdppen azzal, hogy az egyes ob-:<: 'dciokat - kt i lonosen azokat, amelyek pl. a szocidl i i tanuldst biztosft jdk - verbdl is, reper:. eckeszer( tantdrgyk6nt gondoljuk el. s fordftva, ldteznek olyan tev6kenys6gek, pl. n6p-i i-€ arnely ugyan tantdrgy, a,.csindlds,, a l6nyege, de ez nem jelenti azt, hogy az adott ob-E.: ,acio kognit lv oldalai16l egy sz6t se ejtst ink.

.: ;- : rnegjegyezz$k, a kt j l<inb<iz6 objektiv6cidk az iskolai 6s az iskol6n klv0l i tanul6s- 6s-f .E 5cdszervez6s folyamatdban olyan modulokkdnt t6telezenddk, amelyek k0lonb<iz6 - is--e1 :"5 a jelenlegi gyakorlatban al ig ismert - tantdrgyakban, foglalkoz6si formdkban jelenhet--e' -e3. Ezekr6l a probl6mdkr6l a Pedagdgiai folyamattervez6s c. fejezetben m6g sz6lunk.

57

*.;lilri*--

cl Pulug)giui sze tttil.r i.stglutt

Kozismert, hogy minden olyan t i i rsadalom- 6s humdn tudomdny, amely valamely ponton

az ember befolydsolds6val, alakitdsdval, szab6lyozdsi ival, meg6rtds6vel foglalkozik, tanulmdnyoz-

za az ember-, i l l . a szemelyis6gprobl6mdt. Ebb6l kovetkezik, hogy a pedag6gia * igy a gyakor'

latkozel i pedag6gia is - az emberre, a szem6lyis6gre vonatkoz6 tudds tekintet6ben a bcis6g za'

vardval ki jzd. Hogy a pedagogia mit vesz 6szre a t i i rsszakmdk szem6lyis6gre vonatkoz6 tanlt6sai '

b6l, az nagy m6rtdkben az aldbbi t6nyez6kt6l f i igg.

a/ mit val l az oktatdspoli t ika a szem6lyisdgfej leszt6srci l ;

b/ milyen 6rt6kvdlasztds, i l l . vi i l lalkozds jegy6ben form6l6dik egy'egy pedag6gia;

c/ v6gti l nagyon fontos, hogy egy-egy gyakorlatkozel i pedagogia csupdn deklardl ia a szem6lyi '

s6g megismer6s6t 6s ennek alapjdn fejleszt6s6t. avagy komolyan veszi killdcrdsdt, ezert

mindent trtag kivr i t t tuttulni az ember- 6s szem6lyis6gtematik6b6l. Azt is, ami konvencion6'

l is, azt is, ami szokatlan, mit sem tor6dve azzal, hogy az eklekt icizmus vddidt sutik rd' "

A hazai elm6let i pedag6giai irodalomban pedagdgiai szem6lyis6gelm6let kidolgozi isdnak fon-

tossi igi i t Bi ibosik lstvdn sitrgette az l970-es 6vek elei6n. Mivel dl ldspontjdt a fentebb hivatko-

zott problematikdra vonatkoz6an jel legzetesnek tart juk, hosszabb idriz6s6t indokoltnak l6t iuk.

,,Mind a lel lem, mind pedig a k6pess6gek pedag6giai eszkozokkel torten6 form6li lsa a tdrsadal-

milag ig6nyelt magatartds kialakitdsa 6rdek6ben folyik. A pedagdgia nemcsak 6tveszi mds tudo

miinydgaknak a szem6lyis6gre vonatkozo kutat i isi eredm6nyeit, hanem sajdtos szempontjainak

megfelel6en maga is vizsgdl ja a szem6lyis6g magasrend( komponenseit, azok fej lesztdsdnek tor '

v6nyszer6sdgeit, magatartdsszab6lyoz6 funkci6juk mechanizmusdt, hogy mindezek tok6letes(t€'

se 6rdekdben sajdt eszkozeivel beavatkozhass6k. Saj6tos szem6lyis6gkoncepci6ja kialakitdsdban,

valamint a szem6lyis6g vizsg:i lat i mddszereinek kidolgozdsdban a pedag6gia eredmdnyesen td-

maszkodhat mindenekel6tt a f i loz6fiai antropol6gia 6s a szem6lyis6gpszicholdgia megdllapitdsai '

ra, kutatdsi eredm6nyeire.,,2/ Bdbosikkal nem ott van vitdnk, hogy szuks6ges-e a szem6lyis6g

saj i i tos pedag6giai szenipontd vizsg6lata. hanem ott, hogy a pedag6giai szem6lyis6gelm6let tdr-

gyi i t 6s a vizsgi i latdban i l let6kes, segits6gi i l hivand6 diszcipl indk kor6t lesz{kit i . A iel lem es a

kdpess6g, mint magasrendfi , ,szem€lyis6gelem,, kialakitdsdt tekint i elsSdlegesen fontosnak. ZAro'

jelbe teszi a szr. iks6gletek, az 6nk6p alakitds6t, igy sz0kre vonja azoknak a diszcipl in6knak a

kordt, amelyek a pedagogit i t tdmogathatn6k. Fol log6sunk 6s gyakorlatunk szerint a f i lozofiai

antropologia 6s a szem6lyis6gpszicho169ia t6nyleg n6lki i lozhetetlen a pedagogiai szem6lyis6gtan

miivel6s6hez, de Sltaluk csak egyetlen problematika: a szem6lyisr igfej leszt6s tervez6se - minl

pedag6giai c6lelm6let i k6rdds - oldhatd meg. A szem6lyis6gfej lesztds lehet6sdge tdrulhat csak

fof e rliszcipfindk r6v6n a kutatds el5tt, de u szt'rttd!.risigJcj!csztes korlititi, tt<'lti:sig<'i nem. A

pedagogiai gyakorlarot, i l l . a gyakorlatkozel i pedag6gi6t pedig nemcsak a lehet6s6gek, hanem

a korlStok is izgatjdk. Ebbci l az alapi i l l6sb6l ki indulva val l juk - mintegy metocio16giai elvkent -

hogy az ember individui i l isan vdges, korlStok kozd szoritott , de kozbss6gben, t i i rsadalmisdgdban

hatdnalan. Fej lciddse, fej leszt6s6nek lehet6s6ge tehi i t potenci i i l isan adott. Ez6rt a gyakorlatkoze'

l i pedag6gidnak kit i jntetett 6rdeke, hogy az dltaldnost6l, az antropol6giai lag t isztdzott dltal6nos

emberk6pt6l haladva ragadja meg az egyedi emberben a szem6lyess6get, a szem6lyess6g kapcsdr

pedig a szem6lyiseget mint tdrsadalmi relevancidval bir6 6n-6rt6ket. A gyakorlatkozel i pedag6-

giSnak, i l l . a pedagirgiai gyakorlatnak ugyanis a szem6lyis6gfej leszt6s, azaz az egyes individuum

lehetcis6geinek viszonylag tel jess6gre tcirekv6 kiakndzdsa a v6l lalt ki . l ldet6se, de ennek elementd'

ris feft6tele a szendl;,es enber sokrdtii, alapos ds teljes megisnrerdse ds tnegdrtdse. Tudnunk

kell ugyanakkor, hogy ennek a c6lnak a tel iesit6se korldtozottan lehets6ges csak. Minden ig6ny

be vett modell 6s megkozelitds egy-egy Allomds ezen az 0ton. Ez6rt a megkdzel[tdsck ds a meg

isnrcrdsi ttrtxlc!lck s:dtrrit a glukorlatkizeli pctlugc|gitibun ncnt korkitozni, sztlkitetri, lrunetn bcj'

t , i tani, ki terjesztt 'ni szi iksigas, nagyjdb6l kozel i tve ahhoz a folfogdshoz. melyet Peth6 Bertalan

58

I : - - E . i - : ' -

i . j - : ' : - € ( - . : : '

' n ; : , j - : -

'n"-ii nl | 3; , :-rr" 19 -: '-e-e

-t' r lf.5.I:i!.'l

I , $ i r 3 i 3 1 ,

1 l - * r , ? r , : : : € : a- r*'ejse;re:

*liI_"] :, -.:

{ 3 - 3 . L : - , : .

i :re: :c|:.: : ':

' { : r l . - r ( : - : :

:E {-t -i r: -"

k:,8:rl!e; t 5::,

: i ig-r r se:--::

i de : - : . : , :

d -er: : '_:.. .

ie3- ,1. f;:

:lir -Er :6 -"-,:

aqr-.,:|;re5E'

. t r . - ! : ' . : :

{l!f-r€'5f-.llt | 5J' f , r - : . - : a - .

l l d E - - t a . : : - r

ir I a':fg€,ina -

t l . " l Y ' ) r

r]ely ponton(, tanulm.inyoz-- igy a gyakor.

:oen a b6seg za-atkoz6 tanitdsai.

er6lja a szem6lyi..resdt, ez6n

. :rni konvencionS., :d jd t su t ik rd .1 /

z6sdnak fon-rrebb hivatko-<o l tnak 16 t juk ,

ldsa a t6rsadal-r:veszi mds tudo-xempontjainak

esztesdnek tor-tok6letesit6-

i ia lak itiisdban,n6nyesen t5-

meg6llapitdsai.: szem6lyis6gsrigelm6let t6r-A je l lem es a

'cntosnak. Zd16.: p l indknak a^ t a f i lozo f ia iszemelyis6gtan.z6se - minttdrulhat csak--rigci nem. As{;ek, hanemr log ia i e lvk6nt -

sadalmisdgdban: gyakorlatkoze.

:dzott i i l tald nos,yesseg kapcsdn

<ozeli pedagd-

;es ind iv iduum:rnek e lementd-

. Tudnunk. Minden ig6ny-'esek ds a nteg,tr i , hunetn bo-

:: th6 Bertalan

': : ' sel a pszichi i i t r iai gyal<orlatban. , ,Az ember mint term6szeti l6ny a biol6giai tudomdnyok': ' : t iben, az ember mint univerzdl is, tdrsadalmi 6s tudatos term6szeti l6ny pedig a humdn tu.: ' :-anvok keret6ben vizsg6lhatd. E kdtfele megkozeli tesi ndd kdzott kozveti t a pszich6s struk----a: es m0kod6seket vizsgd16 pszichol6gia. A szem6lyis6g megrajzoldsdhoz mindhdrom csoport-- : :nozo tudomdnyt igenybe kel l venni. A izem6lyis6gtan igy jel legzetesen interdiszcipl indris:" '-€szeti A kiraizol6d6 szem6lyis6gkCp a f igyelembe vett t6nyez6kt6l, a vizsgi i lat m6dszer6-:: 'aiamint a vizsg6lat vonatkozdsi rendszer6t6l f0gg. A szem6lyis6g tudomdnyos, interdiszcip--; 's megkozeli tese ez6rt nem egys6ges, hanem ki i lonb6z6, egymdssal gyakran el lent6tes irdny--:: :( aiakultak ki."3 Peth6 metodol6giai 6rvel6s6t szeml6ltet i az aldbbi - Al lpon nyomdn k6-- :e:: es dltalunk kieg6szitett - tdbl i izat.

I 'ent i tudomdnytani, metodol6giai k6rd6sek t isztdz6sa utdn a kdvetkezdket szogezztik le.: r ' :<orlatkozel i pedag6gia szdmdra - legyen sz6 akdr a szem6lyis6g fej leszt6s6nek tervez6s6--: :<ar 3 52sm6lyisdggel val6 bdndsmddrdl. akdr tel jesitm6nyeinek, magatart i isdnak a napi:rir s.3n tortdn6 diagnosztizdldsdrdl - mindenkor meghatdroz6 az az 1rt1.kszempontsor, ame-'s : ' i i ozo f ia i an t ropo l6g ia kdpv ise l . Ezek sordb6 l n6hdnyat e he lyen - tovdbb i mondanddnk

i*:r-cnaiak€nt - ism6t id6ztink. Eszerint az ember: lehet6s6gteremt6, lehet6s6gform6ld; k6r-x-::av6, csod6lkoz6; a kult0ra befogaddsdra ds alkotds6ra alkalmas; konfl iktusok vi i l latds6ra,r -c,.:ddra szuletetq drt€kelci l6ny.

a :-anszformdcids pedag6gia sz6mdra a szem6lyis6g pedag6giai k6rd6seinek v6giggondoldsai::r': -t;kulozhetetlen, mert a szem6lyisdgfejleszt6s nregtervez6se mindenkor a kovetkez6 dilem--- ?€ dl l i t ia a tervez6 szakembert: azt fogadja-e el m6rtdkadd normdnak, amit az oktatdspoli-' r ; adi ' {ami lehet t0leszm6nyitett 6s tr i l f6ldhcizragadt; az emberis6g tdvlat i fej l6d6s6vel kon-'t'--'c vagy divergdl6), avagy a ktilonb<iz6 filoz6fidk tanftdsaira 6s a pedag6giai kutatds ered-'-rt!'.5 re tamaszkodva dcintson abban a nagyon is gyakorlati k6rd6sben, hogy a szem6lyis6gbdl?, ciszetevciket (mely von6sokat, struktur5l6 elemeketl fej lesszen kiemelten. A kultura mely:rr:r: rdcioit vdlassza, tervezze a prefer6lt szem€lyis6gvondsok t6nyleges fejleszt6s6ben? Milyen:-.:re <ctelezetts6g reguliilja cdlokat megfogalmaz6 munkdj6ban, ha a realitdsokkal kiv6nja m6r-- '*'---156€g€it7 E gyakorlati probldmdkra aligha adhat megnyugtatd vdlaszt a transzformdci6s*a!r€ia, ha nem szdmol azzal, hogy a mindennapi adaptdl6, kivitelez6 gyakorlatban az 6rde-r*-:< szu16k, pedag6gusok, gyerekeket mit tartanak <inmagukr6l, lehet6s6geikr6l 6s korliitaik-' : : :az milyen rejtett vagy tudatosult ember- vagy szem6lyis6gk6p jegy6ben m6kodnek k<lzrei xagogiai folyamatokban. Az sem elhanyagolhatd kor0lmdny a c6lrendszertervez€s sordn,'rier -;Keflt gondolkodik a transzformdci6s pedag6gia szakembere az egy6nt, a szem6lyis6getl .r | f- tnakl makro 6s mikrotdrsadalmi viszonyokr6l, az egy6n 6s a tdrsadalom, az egy6n 6s a(j,r:se9 viszony6r6l. A tovdbbiakban els6k6nt ezeket tisztdzzuk, utdna t6rr.ink rd a szem6lyi-Eq-e 6z'!is tervez6s6vel cisszefiiggci pedag6giai szem6lyis6gtani {els6sorban eleml6lektani 6s (n.Es-€, s4l r6tegtan i) prob 16 nrdk bemutatdsdra.

i si<ent ldssuk az egyen is (r tdrsudulom probldmakcirt. Kdt egym6st kizdr6 v6glet figyelhe-d -eg e tekintetben' Az egy6n szabadsdga nem egyeztethet6 ossze semmif6le tdrsadalmi k6ny-!Pf-- igy sz6l az egyik v6glet. A m6sik 6rvel6s pedig igy: az egy6n 6rdekei a tdrsadalmi 6r-El '€{ aErendelend6k. A k6rd6s megoldatlansdga 6vszdzados probl6ma. A probl6ma tr in6netiwq'rggdtcit tobb filoz6fus, k<iztrik Lukdcs Gyorgy elemezte.b/

& :'a(orlatkozeli pedag6gia sz6rnAra az a k6rd6s, hogy az egy6n rls a tdrsadalom koz6tturu=€les viszonyokra hogyan pr6b6ljunk folk6sziteni. Tisztdban kell lennrink azzal, hogyr- =-96n konfl iktusos lehet e viszony, hanem azonosuldson, identi f ikdci6n alapul6 is, NemE€-^( azonban, ha azt gondoljuk, ez ut6bbi akkor real izdlddhat, ha az egy6nnek jog6ban. (3'rcegeinek, szi iks6gleteinek kifej leszt6se. Ez esetben - az egy6n szempontjdb/i l - a le-* ':egt;nek ntegvulds{trisdlrcz valti io4(iftil van sz6. Amikor az egy6n megvaldsithatja onmagdt,

59

c- s

c . P ^ E ' 3 o . 9 ' 99 : 6 o o 6 ) - P o E oF 3 = 9 x e Y = I *. : s ! E S e 5 ' E i ; q

; E E F g F S f q i E

5 A , r ? - i

i , : C ; - , .

F -tf-Hr:

O t * 4 , a , ,

i - q . : -

+";"8 - r: i-d

I i}]-r€jii I

l-l{913f:ra-_ F { r - : _ :

itl- rs l.*. -,

! : - . i r ; .

iilri::s-.4r,-:

t:-Fraf - !

Br€r. -g-

Flll I "E

r I , i ! : , -

3:,.rf '3- :

lr*tr *'-d L

r : i : l : i j

? .:1b{.:r: -

I rlmE: -rc , 5

ryr * !.-:

rs|$"dri":r':

1iMril i; lgi;

f l tJC,€*

* d - i +

{ f : . - . - ' .4. t"-

-iltrcr'i|\/F .

:,n"g g-a i

! 1 I g 6 r l i r

roiI:a:.f;

ii ltu:ria"- -

-h,u! r'gr -.i -

f l lFi [d: i f : ,

ii[iJ'-Ef: -*

t iICf,-u,I

l ' * - r :

qkd:i :[

- I

f . q * - . r : . I

' t r y s - * ' r . i

&, {f 1.*i!b.-r

t.g^

q

'6

I

' s ' 5- * 9 P

6 . 9 ' 6 . 9 - F :: E P R = 4 t sr . o o = * , O O

3 € S # 5 € €

60

IE'n

G' 5

c

$

=

v ol o

. 6 Fo . _ =' ;

6 T; J . =E . F t r Co - t r : '

; Y ! Y

.o

O JN :

6 ' O

c r o

'< .s

a o. 6 9

; *v v -> = . :o i o< E 9

?i ( o

) sx >E C

5 !- oEo >o ' l

! qq C

r lE

;c9 ?

o . l> i

6 6

) qP 6

' 6 o.o; ! ?

< €

> o

! N

. : . 1o t a

O o

*€ v van a tdrsadalommal val6 azonosuldsra is. Pol i toldgiai lag sz6lva az i lyen szitudci6 akkora el6, amikor az egy6n szdm6ra a k6pviseleti demokrdcia kieg6sztil a r6szv6teli demokrdcia le--cx{36vel ' Az egydnben i lyen esetben az individual i tds 6s a tdrsadalmisdg: a perszonalizdlts6g= a szocializdltsdg magas szinten otvciz6dhet.6/

! ragvon elmdletinek tetsz6 fejteget6s abba az er6sen gyakorlati k6rd6sbe torkollik, hogy az:;ter szdrndra az iskola csak az erkolcsis6g, a hazafisSg, az internacionalizmus, a materialista" aitzet szerinti 6letvezet6s perspektlvdjdt dllitsa vagy <inncin boldogul6sa 6rdek6ben egy6ni:--:<esseg6nek v6llaliisiit, alkot6k6pes6gdnek kifejleszt6s6t is. Hazai elm6leti pedag6gidnk 6vtize-lEr:- 6t a koz<iss6gnek, a tdrsadalomnak val6 aldrendel6d€s ideol6gidj i i t sugall ta. Amikor air[-:: r*ekben az 6rt6kveszt6s,drtdkzavar tdnye ismerttd vdlt, sokakban frjlmertilt, vajon az isko-a : ' 'agy integrdci6kkal (magyars6ggal, eurdpais6ggal) a szocial ista tdrsadalmi formdci6val vatdr'l:r'orul&ra k6sztessen'e m6g, ill. hogyan k6sztessen 16. A k6rd6st term6szetesen n6mi riada-c-*al 6s szkepszissel igy tett6k fdl, hogy az egy6n problematikdjdt kdpess6geinek, sztiks6gle-13--E.(. rn€nt6lis eg6szs6g€nek feileszt6s6t vdltozatlanul zdrdjelben ha9yt6k, mivel ezek kivitelezar-.2 a pedag6gia kompetencidjdt sz0kcjsnek taldltdk.

: ;Takorlatkcizeli pedag6gia iilldspontja egy6n 6s tdrsadalom, egy6n 6s mikrokcizoss6gek vi_-r&3o egydrtelmfi. Egyik nem jdtszhat6 ki a m6sik el len6ben, egyik tgls6lya sem engedhe--eg a mdsikkal szemben. De mivel Lukdccsal valljuk, hogy az elidegened6s szubjektive le-I - :-et6, abb6l indulunk ki, hogy ndvelni kel l az egyes egy6n, a tanul6 egy6n szoci6l is (pol i-r;t-r .cai, okon6miai) beavatottsdgdt, kompetenci6j6t, de legal6bb ilyen m6rt6kben <lnmaga ke.:e - :!dd#t, 6nazonoss6gdnak stabiliz6ldsdt is. Ebben a folfog6sm6dban kitiintetett szerepgrt-:t e'na az alapszem6lyis6g 6s az tSn.nemzeti lurakter 0jragondoldsra vdr6 k6rd6se.

a szocidlpszichol6gi6ban elfogadott, hogy minden l(ultur6lis krizciss6g nemzed6kr6l nemzed6k-r:: 'aoorokit egy pszichokulturi l is 6s drtdkatt i tgd-rendszert, amely a beleszti let6 6s benne:c e;ten szdmdra a vi ldghoz val6 viszonyulds, i l l . a magatartds egyik szabdlyoz6jak6nt mfiko-I r" iz1 a pszichokulturiilis €s drt6kattit(d-rendszert reprezent6lja az alapszemelyisfu vagy bd-:sc:.:elyis6g. A bdzisszem6lyis6g terminusnak ,,hCrom, egym5st6l l6nyegesen elt6r6 jelent6se.a- .: enti mindenekeldtt azt a szemdlyisdgtfpust, amely egy adott tdrsadalmi koz6ss6gben as!r..rivobb statisztikai gyakorisdggal fordul el6; jelenti tovdbb6 azoknak a szem6lyis6gvondsok-'iD' lz Gszess6g6t, anrelyek egy bizonyos tdnadalmi kozoss6get - az egyes egy6nek kiils6 vi-s<ecesiben tapasztalhat6 kt lonbs6geken t{ lnenden - dltaldnosan jel lemeznek; 6s jelenti v6g-' i:: a szem6lyisdget, amely leginktibb kifejezi ds kdpviseli az atlott kdzossigi kultira fontosr' t . . . ;"" Az utols6 jelent6shez kapcsolddik az a probl6ma, amelyet nemzeti karakternek,:s--<len magyar karakternek 6rtelmezhet0nk. A nemzeti karakternek a bdziszemdlyisdg el-*e:erel va16 kapcsolatba hozisa nem egy6rtelm0en elfogadott, sok-sok vitdra alkalmat add:r:f ea'€. Ennek ellen6re Nagy Gyorggyel 6rt0nk egyet, aki leszcigezi: ,,a nemzeti jelleg nagyonr a{i 5 valosdg, noha ma m6g sokkal t<ibb vele kapcsolatban a k6znapi tudat beidegz6d6seirea*ar.r<od6 elk6pzeles, mint a szociol6giailag hitelesiten ismeret. Az persze nyilvdnval6, hogyr -rir!€ro nemzeti tdrsadalmakban az egy6n 6s a k6zcis6g hajdani ,,term6szetadta,, egys6gead:-E(ban sem taliilhatd meg, roppant sokf6le dezintegr6cids t6nyez6 feszril benniik. .,.li -cez azonban a nemzeti jelleget, illetve a kulturdlis alakzatok nemzeti saj6toss6gait nemrirJ-:ai, meg, hisz - hogy nrSs egyebet ne emlits0nk - az egyes konfigur6ci6kon belul m6gi r8f;iirsZo mozzanatok is az alakzat jegyeit viselik magukon.

a -ernzeti jelleg kutat6sa hallatlanul sok m6dszertani neh6zs6ggel jdr, s emellett m6g bizo*""=;ot i t ikai fesz6lyezetts6gek is gdtol jdk vizsg6latdt. Sz6zadunkban a hatalmi ideol6gidk sz6l-I tr-. i ro26i gyakran folyamodtak a nemzeti jel leg agressziv apotdzisdhoz, s a nacional izmusr. 5 renyeget6 vesz6lyt kdpvisel. ... Mindez azonban nem lehet ok arra. hogy egy fejezeteti"fr ' -s 'sunk a szociol6gidb6l 6s a tdrsadaloml6lektanb6l,,ry, i l letve a pedag6giagyakorlat5b6l,'ri-c-r nozz6 mi. ugy gondoljuk, amennyiben az egy6nre, az egy6n k6pess6g6re, szem€lyis6g-

6 1

fej leszt6s6re f igyelS pedag6gia nemzeti 6rt6keinkben, tel iesitmenyeinkben kovethet6 mintdkat

kin6l fol, nagyban segfthetj0k a tanul6 egy6nt abban a kultr iraelsaidt i tdsi 6s alakit6si folyamat-

ban, amely az on6rv6nyesit6st egybekapcsol ja n6p0nk-nemzeti ink boldoguli isdval ' Gyakorlat i lag

ebbcj l az kovetkezik, hogy nemcsak a c6lt6telez6s szint i6n, hanem a kulturdl is obiekrivi iciok el-

sajdt i te#nak folyamand szervez6sekor is be kel l 6piteni ink mindazon eredm6nyeket, amelyek

a magyar kult0ra 6s etnikum jobb megismer6s6t lehet6v6 teszik.

Ez ut6bbi probl6ma kapcs6n merfll fol egy ugyancsak kdnyesnek tetsz6 probl6ma a gyakor-

latkozel i pedag6gi6ban. Annak el len6re. hogy az egy6n elsajdt i t egy pszichokulturei l is ertdkatt i t f id-

rendszert, amely az r ln. bdzisszem6lyis6g6t, alapkarakter6t ielenti , meg szdmolhatunk azzal,

hogy a bels6 egyens0lyra 6s biztonsi igra torekedve eletvezetdsdnek megoldatlan gondjaira nem

taldl megoldi ist. l lyenkor fordulhat olyan integrdci6k irdny6ba, mint napjaink mitoszai, kol lek-

tjv irjedi ds a vallds. Ez utdbbinak , a valltisnak az etnikummal, pontosabban a nemzeti karak'

terrel val6 osszeflgg6se bizonyitott, vitathatatlan.

Ha egy gyakorlatkozeli pedagdgia a nemzeti karakter form6ldsdt tudatosan vdllalia, szdmolnia

kel l azzal, hogy az r in. val lSsi hagyom6nyok is r6szei n6p0nk'nemzet0nk kult0rdidnak. lgazat

kel i adnunk Lendvai Ferencnek, aki hangs0lyozza: , .szekulariz6lt vi l6gunkban pol i t ikai, ideo16-

giai 6s kulturdl is faktorok hat6rol ldk be egy etnikum 6let6t 6s identi t6s'tudati i t ; de toJlel 'elmi

mrj l t n6lki j l nincs identi tds-tudat, s a tort6nelmi mri l tban mindig ott van a val lds i$"Y/ Ebb6l

nem az k6vetkezik, hogy a tudomiiny rovdsara egyhdz- 6s val l i ispol i t ikai gyakorlatunkat mel16z-

ve engedm6nyt tegyijnk. hanem az. hogy a valliis dltal hordozott. mgvelts6goroks€g kozvetites6-

re napjainkban vi i l lalkozni lehet a k0lonbciz6 indit tatds0 gyakorlatkozel i pedag6giSknak. Nem

szabad ugyanis elfeledni, hogy ,,a feudalizmus 6wz6zadaiban a kereszt6nys6gnek volt kult fraal '

kot6, kultur6lis <iroks6get meg6rzci 6s tovebbad6 szerepe is. Az eur6pai kult0riit kozel kdtezer

6ven 6t el6bb meghati irozta, kds6bb - l6nyeg6ben napjainkig 6s a iovciben beldthatat lan ideig

6ppen e kulturi i l is 6rt6kek l6tez€s6vel - jelent6sen befoly6solta 6s befolydsol ia. Ennek kovetkez-

t6ben az egyetemes m(v6szettirrt6net, 6pit6szeti alkot6sok, a szobr6szat €s a fest6szet, a zene

6s az irodalom klasszikus 6ndk0 kincsei b6ven hordoznak olyan elemeket, melyeket a keresz'

tdny kozepkor vagy m6g kozvetlenebb m6don a kereszt6ny val lSs maga termelt ki . Ezek az al-

kot6sok ma minden n6p - 6s 6tt6telesen az eg6sz mfivelt emberis6g - kulturi i l is kincsestdrdnak

r6szei. Tel jes meg6rt6sLikhoz a ma 616 nemzeddkeknek szt iks6gi. ik van, olyan ismeretekre, ame'

lyeket - rrcgfelel6 mddon - neki lnk kel l el juttatnunk hozzdjuk."rur A magunk r6sz€r<51 t igy

gondoljuk, a szem6lyis6g fej leszt6s6t, k6pess6gpotenci i i l j i i t fel t6t lenul gazdagit ia azoknak a hosz-

szd id6n i i t t i l rott t i i rsadalmi integr6ci6knak 6s oblektivdci6knak az elemz6 bemutatesa, ame-

lyek az ut6bbi harmincot-negyven 6vben l6nyegileg hidnyoztak pedag6gidnk gyakorlatdb6l '

Egy6n 6s tdrsadalom, egy6n 6s nemzeti jel leg dttekintese ut6n a transzformdci6s pedag6gia

sz6mdra m6g az aldbbi probl6mdk vet6dnek fol: amikor a k6pess6g- 6s szem6lyis6gfej leszt6s pe'

dag6giai c6l iai t fogalmazzuk meg, milyen szem6lyisegmodell mellett kotelezzi lk el magunkat?

Kozismert, hogy nagyon sok szem6lyiseg-folfogds (-modell) l6tezik, sdt a szemri lyisegproblemati-

kdval mdr metaszinten is foglalkoznak. l I / Letnurrk kel l , hogy a szem6lyisdgfej leszt6s tervezese

szempontjdb6l a szem6lyis6gelm6letek egy r6sz6nek van csak relevancidja. Azoknak, amelyek jol

i i t tekinthet6v6 reszik a szem6lyis6g k0l irnf6le dimenzi6it , jel lemz6it, megnyi lvdnuldsait, funkcidi l

L6nyegifeg az a k6rd6s, hogy az $n. votuiselndleteknek vagy pedig a ritegclttdletck,tek van-e

nagyobb jelentcisdge a szem6lyis6g tervez6se szempontj6b6l. Egy6rtelm6 igent nem lehet kimon'

dani. Tal i in ggy lehetne fogalmazni, hogy a pedag6giai gyakorlatot tervez6k a vondselm6letek

elemz6 appardtusdt haszni i l jdk legink6bb. A pszichol6gia pedagdgiai 6rv6nyes0l6s66ft f6radoz6k

pedig a r6tegtani szempontok 6rv6nr7esri l6s6t szorgalmazzdk. A magunk dl ldspontjdt egy t ipiku'

san eklekt ikus, kevert strat6gi i iban jel<i l j0k nleg, s nem kotelezzr. ik el magunkat egyetlen mo-

del l mellett sem. Azokat tanjuk a gyakorlatkozel i pedagdgi6t segit6 jd modelleknek, amelyek

a szem6lyisdgfej leszt6s lehetci legtel jesebb teend6ire ir6nyit jdk a f igyelmet, oly m6don. hogy a

62

-er'dlyiseg r

-< a f igye i r rer ieit - moc: e ^ x . D e t s d-,tr n€ffi l laf,

lft -: ei r€:

: l : a t ] * r e :e ' t

-Jr-S t. .f t a -

5l l *r€ r-o€ r

-{ J-. - ! n

: e - ' j . c gp - t l t t r ' -

L . ' _ - L !

€ * r , e i 1 E . 4

r * ' : - - t - C - :

f;'i,. 3ct (1 -:

: - - - - - - -- , + L e !

&:g r'9r -€ : :- : - - .

r&a-_ -€ +i

'a-.qE: 3i:

f f ! - 3 , * r . : : :

-"i,-[ - - .

\ : r : r i - t J i

- & - 4 I Z

i | . - f e . - = , i ,

*.:h€: rg: -f -

iet6 mintdkatKit6si folyamat-

Gyakorlat i lagrbjekt ivi iciok el.eke t , amelyek

iema a gyakor.

s ert6katt i t i id.; tunk azza l ,

gondjaira nem:ri toszai, kol lek-lemzeti karak-

,d l la l ja , sz6moln iadjdnak. lgazat

rc l i t i ka i , ideo16., de ton6ne lmias ic..9i Euu6l

unkat mel16z-<s6g kozvetites6.g i6knak . Nem

< vo l t ku l t0 raa l -i kdzel k6tezer

a tha ta t lan ide igEnnek kovetkez.

-esteszet, a zene

/eket a keresz-: k i . Ezek az a l -is kincsestdrdnakereteKre, ame-

'k r6sz6rcil tigyazoknak a hosz-

tatdsa, ameakorlat i ib6l.

pedag6gia

s6gfejleszt6s pe-e l magunkat?'y is6gprob lemat i-esztes tervezese

r rak , amelyek jo l

,- 'ul6sait, funkci6itetcknek van-e

-em lehet k imon-i ron6selmdletek,e66rt fdradoz6krl j i i t egy t ipiku-: egyetlen mo-eknek , amelyekm6don, hogy a

e-elysA3 m0kcld6s6re - tehdt tev6kenys6geire 6s k6rnyezet6vel val6 kapcsolataira is - k6pe-=' a rigvelmet ir6nyitani. l lyen pdlddul az al6bbi - Peth6 Bertalan 6ltal Guilford nyomdn k6-=:-:: - modell '4, amely a szem6lyisfu k0lcinf6le rnegnyilv6nuldsait, pszich6s m0krid6s6t tdrja:*-<.- De tudnunk kell azt is, hogy egy ilyen modeltb6l a szenr6lyisdg adekvdt m0kiid6se 6pp--9' r€m hAmozhatd ki, mint kornyezetdvel vald kapcsolata 6s valamennyi megnyilv6nul6sa,

6rdekl6d6sektemperamenlum

szu ks6gletekkdszs6gek

f iz io16gia morfo16gia

bra Guilford modellje a szem€lyi*g pzich6s rnegnyilvrinul{sainjl

l*-: arl-ut6, h6t dimenzi6 ment6n jellemezhet6 egy-egy egy6n a modell alapjdn. Ennek se-s|!E{P*+ :ervezheti p6lddul a gyakorlatktizeli pedag6gia preventiv 6s fejlesztCsi jellegfi teend6it.--t:t:i' 3 van nrodell is - Elekes Attil66 - anrly a szem6lyis6g pszichikus m0kiid6s6t k6rnyetf,iltrG" r€€ kapcsolatdban ragadja nreg. Ez a modell segiti a gyakorlatkrizeli pedag6gi6t a szo-$i& ;rc':r Fs az 0n. tervszer0 nevel6 hat6sok elk0l6nft6s6ben, <isszef0gg6siik 6tldtdsdban. E mo-[rrrj' €l leolvashat6", hogy az irtelem, az inelem, az akarat, tovdbb6 a viselkedcs, ill. azi!- 11f". {r-' a ,lontes, az emptitia ter6n milyen fejleszt6si teend6k tervezhet6k. Szeretn6nk hang:tr'd:i:- rcgv a szern€lyisdgnek a k0l6nb6z6 modellekben f6l-f6lbukkan6 dimenzi6i - nohaGslr "n*c69 egym6s szinonlmdi - a gyakorlatkdzeli pedag6gia, a k6pess6gfejleszt6s szSm{ra('*'r'i'{- 'cr teend6ket jelentenek. Hiszen az 6rzelem, az emp6tia, az 6rt6kel6s fejlesa€se nemgur ce<irAlisan k0lcinbciznek egym6st6l, hanem a fejlcads strategi6ja tekintet6ben is.

J.irE"a- az agykutat6s, az emberi agy azimmetri6inak kutat6sa hozott olyan eredm6nyeket,l|'rr:'r€r-e a gyakorlatkcizeli pedag6gi6nak szem6lyisdgfejleszt6 munk6j6ban {rdenres odafigyel-'rlrtt -dr-cr Jozsef gondolatmenet6t kcivetve ismertetjtik a probldma 6lldsdt 6s pedag6giai tanul-lqar- n€ egY mondatban kellene tisszes0riteni a k6t f6lteke kdzotti m0kod6si kiil<inbsdgekru-'d44e{ en kellene rnondanunk, hos{ g, bal f6heke besz6l, a jobb f6lteke n6ma, de jobban, r : : e < c z 6 d i k a t d r b e n , m i n t a b a l . r a /

-a:c' :tivttkozik Ornstein amerikai pszichol6gusra, aki azt a hipotCzist kock6ztatja meg,le!ry' "-i

-;ulati kult0ra t0lsSgosan balf6lteke-centrikus, arnennyiben t0l nagy srilyt helyez alr|.€!*ry er a fogikus (,,6sszer0,,l gondolkoddsra. Ez viszont aa eredmdnyezi, hogy a nyugatiniri'I&rlf -= ,ektudlis k6pz6se sordn t0lhangs0lyozott az elemz6s sz0ks6ges6ge, aminek egyenes{urlrE;(r:-€.ye. hogy az eg6sz, illetve a t6nyleges probldmamegold6s helyett sokszor egym6shoz

63

attitude-6k

:

c t s

- o

{ ' o. 1 J

.o'6

'e)EE

E

!l

c' ; q

p

z

. - . 3 8: : o Y

. o : >! c o

I t t

l

E!

o

.oD

a. 2

] f i : - r ' : -

E

G.!'5o

a

I' t

I

t l

t l

t l

t l

l l

i:-:r- - a: :1:

I J.l I ' j-.: - :

4 i T 1 . ^ : : ' _ :

'lf :lfrL " i:

-

, i l r , l L , , i l ( - ' : , ' a

, r r l l , i l l l l * l : ru ' , -

, i l . t u l ' - - - ' a

*lriilll;: i

- :

r i l n 1 s r r ' - - - , '

' l l ' ' : r -

- "

. , { - q .

o . -L + =

* 3 I l l l

l . 6 0 l l l

r o t t l

: to i

* ; 9 . t r rt l l r l

:c

!o

c: o!

o

E

=. 9

o

:;xcf

E

* r | . 8 . i . 3! ' F E P !' E s * E E * *9 E E F $ e *

l l

L I

E

I

I

c

;

c: o

ao

)Z

o

. ;o

.o

.=

z

'- .*7 ' o

S 8 ,r b< E

.o.=c

R x. 2 i

c . ^, o j

64

o

!s

.=c

d=

I-lI: lI

: li l

I

II

. II

I

t !

t :l )

i .i : I

Ir - i

; i

, l

l

-.- : ' . ' :csclodo r6sztored6kek vizsgdlat5ra fecs6rl i a rendelkez6sre dl16 energidkat. Egymdst6l: * - : - : : : i ' s gyakran lonyegte len) tdnyek . je lens6gek v izsgSla ta ped ig r i t kdn vezet az , ,egesz , '- ts:tr-: : :='e Jol lehet a,, tudi ist, , csak szavakkal nem lehet leirni, a nyugati ember neveltet6se- : - - : . : -em k izdr6 lag csak ( i ro t t vagy besz6 l t ) szavakka l operd l . Ta ldn a mf iv6szek , tdncosok- , : : . . ; ,=cu l jo l k i fe jezn i (ebben a ku l t r l r6ban) az in te l l igenc ia nem szavakhoz, hanem a:i : : ' : : :(3nez { is) kotcid6 r6szet. A kelet i , 6zsiai (kinai) kultr lrdban sokkal nagyobb s6lyt' . : - l ' r s te in szer in t - a jobb f6 l teke in te l l igenc id ja , ami a nyugat rac iond l i s , techno ldg ia i:--: : r : :as' ival szemben inkdbb intuit iv, meditatfv, misaikus 6s - nyugati mdrcdvel - sokszor'- ' ( ' -=::cndl isnak. Azt, hogy ezek a k0lonbs6gek - m6g ha dvezredesek is - nem riroklete-rr{ - . .- :r : kizdrolag a kult irdhoz kapcsol6dnak, Ornstein szerint j6l i l iusztrdl ja a japdn pri lda.: . : . :- :< xet nemzeddk alatt nemcsak megtanult6k a ,.nyugati , . gondolkoddsm6dot, hanem;" ; . : - : : e redm6nye ik szer in t ( techn ika , c iv i l i zdc i6 ) he lyenk6nt m6g a , ,mestereken, , i s t0 l te t -' :r- i -ei ien tovdbbra is megtartottdk a jobbf6ltek6s gondolkodds olyan el6nyeit, mint az in---: : : ' 'ornyezettel val6 szoros, kci lcsonirs kapcsolat (fei lett vizudl is kultr ira), f i loz6fiai lag bi-: :r . : : r-eszs6ges irracional i t i is 6s a meditatfv k6szs6g (amely utobbi nem vdlasfihat6 el a: . : :- i : neveltet6stSl, kr i lonosen arrnak japdn vi i l tozati i tdl , a zen-buddhizmust6l). Ornstein k<i-,q' : : : . i :se, meg ha elm6lete egdsz6ben bizonyithatat lan is, logikus 6s 6sszerf i : ahogyan a japA---* : . ' : : fdle gondolkoddsmdd kozott eg6szs6ges egyensti lyt tudtak kialakitani a balf6ltek6s;:. : - , : : ' . :Cas int6zm6nyes fej leszt6se 0t j i in, ugyanrlgy a nyugati kultr irdnak is a tobb s0lyt kel le-' . -=.: : :r i a jobbf6ltekds k6pess6gek fej lesn6s6rel, ,15/ g3 hipot6zis is egyel6re Ornstein elm6-rr": i - .3!Uok r6sz6r6l m6gis azonosulunk vele, s tdnyszerf ien tudjuk igazolni, hogy kis6rletez6; . : r : - : : " rkban mik r in t to l tuk e l az a rdnyokat a m( iv6szet i neve l6s i rdnydba. Ebben az 6r t6k-.: : a=::rrkban a kultr ira eg6sz6b5l val6 ki indulds term6szetesen 6pp0gy szerepet j6tszott, mint- : i ; , . - :et6s ter6n megfogalmazott hipot6zisek.

: : :r ,elyis6gfej lesa6s teenddinek t isztdz6shoz, tervez6s6hez magunk is konstrudltunk egy-;r: : : i modell l6nyeg6t tekintve kerete, foglalata kfvi in lenni mindazon torekveseknek, ame

*.: Scagogiai axiologiai-, kult0ra- 6s szemdlyis6Eanunkban az eddigiekben valamelyest m6r* - : : : - rk . Mode l lunk a szem6ly is6get , i l l . annak tudatosu l t magv6t , az EN- t , i l l . annak mdr-".: - ' ; io kompetencidjdt (k6pess6geit) €s lehet6sdgeit (potenci i i j i i t ) , tovdbbii az EN-nek a-^- '=:eltel valo kapcsolatrendszer6t k6pezi le a kult0ra valamennyi Sgdra va16 tekintettel.

'1. ibrt Az' 6rnck a kiirnyczettol valci kapsolatrendszcre a kult[ra valanrnnyi dgdra tckintcttel

65

Az ismertetett modellek r i , i6n l6nyegileg rnod nyi l ik arra, hogy a szemri lyis6gfei leszt6srci lval lon ft i l fogdsunkat - benrr kiemelten a k6pes6gfel leszt€s lehetcis6geit - apr6pdnzre veltsuk,

struktu16ltan 6s n6mileg operacional izdltan pedagogiai munkdnk c6lrendszerek6nt megfogalmaz-

zuk, segitve ezAlral azt a trar:ztormdci6s-pedagdgiai munkdt, amelyet a szakirot jalom curricu-

lum-, i l l . extracurriculum-fej le:rt6s ndven tart nyi lvi ln. 16

Jegy zetek

1. Kulcsdr Zs,zsanna: Ut6sz6. = Al lport , G.W.: A szemd'ly is6g k ia la l . r l i isa. Bp. , 1980. Gondolat .593'595.p.

2. Edbosik ls tv. r : Szem6ly is6g 6s pxlagpgia. = Tanulmzi-nyok a nevel i : r -udomdny kci rdb6l . Bp. , 1971. Akadd-m ia i K i ad6 .63 . : .

3. Juhi isz Pi i l - Pr hci Berta lan: Al ta l i inos pszichi i i t r ia 1.8p. , 1983. Medir i ra, 521.p.

4. Juh6sz Pi i l - Pethl : Benalan: l .m. 522,p.

5. Luk6cs Gy<irgy: Td.'sadalom 6s egy6n. = Vildgossiig,1985. 5.s2. 28G291.r . .

6. I \4arkovic, M.: Egydn 6s tdrsadalom. = Korunk, 1978.I 1 . s2 . 908 -91 1 .o .

7. Nagy Gyr l rgy: Alapszemdly iseg 0s nemzet i karakter .= Korunk, 1984. 4.s2. 271.p.

8 . Nagy Gyc i r gy : 1 .m .271 .p .

9. Lendvai L: Ferenc: Etnikum €s val lds. = Vi l i igoss: ig,1983. 8"9.s2. 476.p.

10. K6nya ls tvdn: Mater ia l is ta v i l i ign6zet , val ldsos v i lSgn6'zet . = Vi l i igossi ig. 1986. 2.s2. 68.p.

11. V6go l r6n: A szem6ly isegpszichol6gia d l ta lanos kdrd6'

sei . = Szoveggy[ i i temdny az dl ta16nos 6s a szem6ly is6gpszichol6gi i ihoz. 8p. . 1983. Tankonyvkiado.23T -238.p.

12. Peth6 Berta lan: Al ta lSnos pszichidtr ia l . Bp. , 1983.Medic ina, 526.p.

13. Elekes Atr i la : Eg6szsegnevel6si npdszertan. Az eg€sz's6gnevel6s szakkonywdra 15. Bp. ,

'1985. Medic ina,l b - D .

14. Hdmori J6zsef : Nem tudja a jobb k6z, mi t cs indl abal . (Az 6n v i l6gom) Kozmosz Konyvek. Bp. , 1985.r 3 0 . . 1 3 3 . , 1 3 4 . p .

15. Hi imor i Jozsef : l .m. 135-136.o.

16. Bi i thory Zol t i in : Tani t i is 6s tanulds.8p. , 1985. Tan-kr inyvkiad6. 1 56-1 58.p.

L . : . , . - ' !

i a : ' :

; - - c : :

,:.. - -

! - ' : . : , : -

t r l , : :

r : : : € - !

: ' : : i ; : : : .

i | : : : : a

= t 3 ( : '

66

relyi s6gf ej leszt6srci l- apropdnzre vi i l tsuk,erekdnt megfogalmaz-zak i ro t la lom cur r icu-

z.r: i :crpedugogiu

:z aletkorpdagdgia probl6mdinak dttekint6se, pontosabban expl ici t t6 tetele a transzformii-: : , : : pedagogidn bel0l az6rt nagy fontoss6gti , mert a szem6lyisdgfej leszt6st, a tanuldsi folyama-::. :arvezds6t v6gz6 vakemberek az egyes 6letkorok lehet<Ssegeinek megit6l6s6ben sz6ls6s6ge-i*- : le16 dl ldspontot ( is! k6pviselhetnek. Ennek magyar6zata az, hogy az 6letkorpedag6gidt-e= acozo fej lcid6spszichol6gia, i l l . 6letkorpszicholdgia nem rendelkezik cdfolhatat lan 6s biz--:-s3;3s eredm6nyekkel. A mdsik ok az, hogy a ki j lonboz6 neveldstirrt6neti korszakokban val-, :-- : : tkorfolfog6sokra iskolarendszerek 6pri l tek. A kes6bbi nevel6sti jn6neti korszakokban azr.: ; 'endszer 6s a benne folyo napi praxis 0gy tr intet i fol magdt, mint megvdltoztathatat lant,-r rr 32 isrola tagctzat formiijiiban kdpezte le az 6letkor. Sdt, erre 6p0l maga a pedag6gusk6p---: : : alapjdn alakul a pedag6gusok munkamegoszti isa, b6rez6se, kotelezd munkaideje, dra--:-a srb. A gyermek- 6s ifj0siigi szervezetek is 6letkor szerint szervezcidnek. A pedag6gia pe-

:; ; : . t tkori sajr i tosstigok clvet az egyik legrangosabb pedag6giai elvv6 nyi lvi ini totta, ame-..- €:ren-nyomon el6 lehet hfvni, amennyiben a pedagdgiai gyakorlatot kr i t ika 6ri , vagy vala-

| : : : . ; l toz ta tn i akar ia .

: : : ietkorproblematika a pedag6giai gyakorlatban az 6n. i i tmenetek eset6ben a leg6lesebb.(.- :-csen ki6lezett a helyzet az als6 6s a felsci tagozat, az ut6bbi 6vt izedekben - a kt iz6pfok-:-e;-ed6s6vel - a fels6 tagozat 6s a koz6piskola hat6rdn. Nem annyira 6lezcjdott m6g ki az./1i - als6 tagozat, a kciz6pisk<l la - fels6oktatds nrezsgy6jdn. lgaz. a legtobb preventlv ak-:, : : : oktat6si rendszer e pont, iain szt i leteft , iskolael6k6szft6s, i l l . egyetemi-fci iskolai elok6szi--:* : T€n. Erdekes, hogy 6letkorpedag6gia k6t szinten sz0letett: t)vodapedugogia 6s Jelsdoktu-:::-:gcgiakdnt. Az iskoltpetlugdgiu l6nyegileg a pedagdgitivul vdlt azonossd. lgy nem mutat-- i : : rr l a kisiskoldskor, a serdti l6kor, a kozdpiskoldskor pedagogii i ja. Pedig nem volna tanuls6g-€ r - Az iskoldskor pedag6qi6jdn beki l monclhatni, hogy diszcipl inarizdl6d6si ig6nnyel a kis-

,r: €:(cr pedagogiai k6rd6sei keri i l tek legink6bb megvizsgSldsra, bi i tran mondhatjuk azt is.' , : ' ; , j c ia lv izsg6 la t ra . Ebben legrad ikd l i sabb vonu la to t J . Bruner , V .V. Dav idov , D.B. E lkony in ,

3arperin, valamint Sz.V. Zankov k6pviselt . l / A kisiskoldsokra vonatkoz6 k6prinket szdmta-

-r,- -€ron f inomitotta J. Piaget, H. Wallon. Mdrei Ferenc, t ' lagy Ldszl6, valarnint Sz.Sz. Vigot-

:r. Sajn5latos, hogy e kis6rletekkel 6s teoretikus appardtussal megtdmogatott, t6bb ponton*a=: oizonyitottsdgi szintet el6n pszicholdgiai-pedagdgiai tudi is el len6re sem szi j letett meg:i . i 7an kisiskol i iskori pedag6gia, amely a gyakorlatot radikdl isan miis irdnyba terelte volna

!i : T-11 6vsz6zadban.

u,e, e fejezetnek nem az a feladata, hogy a lehets6ges 6letkorpedagogii ik probl6mfit az el-! . . : i€ formdli is jegydben folvi izol ja, eltekint0nk att6l, hogy ak6r m6g a kisiskol6skorra vonat'r : :^; ' r is egy osszefr igg6 6letkorpedag6gii i t folvdzol junk. Nem vdl lalunk egyebet, mint amit*:- ' : : tebb is emlitettr ink: expl ici t t6 tesszl ik azokat az el6feltev6seinket, amelyek hi i t ter60l

::qa"iak k6pess6g- 6s szem6lyisdgfej lesztci pedag6giai akci6ink, programjaink megszervez6s6hez,c , :e ez6s6hez.

i ic<6nt f i loz6fiai antropol6giai szemszogb6l tekint j i ik 6t a gyermekkor, i l l . a kisiskoldskor

r e-zcl i t Nyir i Tamds nyomdn, amelyekkel a magunk rdsz6r6l azonosulunk.

A gyermek enber.

Szellcmi, szentelyas dletre, szabadxigra dsJeleldssegre, kozossdgre, nyelvre es kultti-rtira van rendelve.

y;';'::!,i,u,rl: togkitt t bti tt tt i ve ta t'ug'r " bi rt o L'

Szen,-'!1, voltdbrtl kctvetkezik, ltogy vutrnuk jct'goi. roga vatt a ti)rvdtryek tt1'uittttta ritlelctrrre''J!',xiili#f

"!*i,!,ii'ii,it'i|f J{Jii::i;;1::":

Az et ber nuir gyermekkdttt is az ernberi lete-zes 6t,ilkj ds dnnugtibatt irtikes alakjrit valdsit-

ia nteg melybetr saidtos modon tultilkozik a vtlriggul, Cs atnelyben suiritrss nodott drvitt.t'esiil ut\kdlei':ssdgre valo tdrakvis. Legtobbszi)r trttgisuz a k''szat, tnitttln a gycnnckkor tsuk urru letrne jd, lrogy lchatdleg gyorsun ds vdglcgescn lc'hotttstik tnint u !alndtt lit kesz apiilctittck idaig-lctr<'s ti.'ivtitrl,zultit, tttcl.rrtck cl kL'll tiirttti<' u st'ttt-ttt ibctt.

A gycnrek ndg nincs birtrtktiban tittl'lcges dotr'tdsi kdpessdgdnek. Belsd ds killsd huttisok eldse'gitlrctik vagy korkitozlrutitik idra vald szabadsri'ginak feltdtelci!. A Syartnekct ttnir szunil.t'cstl6ttty'sit trtcgcldzden is el lcltat rottlu,ti. A ltutti-sok kittl,szcrtli furlitoztisu vugy tttcgsztlitttalis( .ttravclis Jblyurtrin tortanik. Ilttg.v u gytrrttck ttt'vclisre szoru!, uz az! bizott.t'itiu, ltogt' szal>utlstigds tnegkdtiittsdg nen zdria ki egynuist. A gycr-

m e k s z ub utlsti ga, I i t d n e k bi z o n y t a lat wi gti va Iegviltt, esdlyekct ad neki arra, hogy azzti lcg.t'ett'atni voltukdppen lcltcl. Szabutlsrigu uzotrbatt vezc-tcsdrt kidlt.

A szubutlstig ds a idtdk kozdtt ktikttrleges kupcso'lat van. Aki gyermekel mond, a ititdkra gotrdol.

A g,ermek jtitszani ukar, es ninden jtitdktintil

sziiksege van a Druga dltal szabott ntdrtdkre.

lllivttl szeretik, ez€rt tud szcrctili.

A gyennck Jelndtt vikigunk ellcntnrcndtisos lit'trttjtlozatuibu sziiletik bele. A faltiittt'k trtegtu-tritjtik szerelni es bizukotlui, de ug1'aruig.t' tncgtu'nitjdk a gytiloletre is u bizalmatlanstigra is.

A gyermeket lebilincseli a pillanat. Azt akuriadltti. Ebben dll az cgyik legmclyebb kiilottbsdga g),enncki ldt ds u J'elncitt ldtezds kozi)tt' ttri'vel a J'elncitt litezdst elsdsorban a iot'6belisdghattirozza nreg.

A gyertnek el6re dl, ilete az enfteri ldtezds orid'si vti I t ozd kony stigtira, ha talrna dina mi ktiiti ra u tu I

,,ltu naid nugl' lcszala': ez u gS'c4ytrk elcritrckalupirdnya, ds tgy irdtkli u iovci."t

Az i t t idezett antropol6giai jel lemz6k termdszetesen nemcsak a tananyagot 6s a fej leszt6sr

tervez6 szakembereknek irdnymutat6k, hanem a gyakorld pedag6gusoknak is a kisiskoldssal

vald napi 6rintkez6s, fejlesztes folyamat6ban.

68

r - : , - : ' :

- t r i

{ ::|::I!a:,: -: I

: . d I ' r i 1 : '

{ , ! : - ! d

- , * " { . 4 ; , " : - :

I | . * ! - - . r '

l F i _ _ - x _

i u t * ' : : ' : r . i

11r,,9 -r*- r r.

llr :3 4. --E-

d l i , f f l - : : a - l - I

tu-"- ; - r - i-flitlf - ',*1F- z,

{ l f : - . * - \ ' : , i

i t i ! i l - - T : : -

fl*l- ? -f -

t r L , _ i l r _ : :

l l # n ' : ; - :

fif"rlf, :r -,:

tu ' p-

r , F - F f " i * _ _ - .

l l s f r - ' . - { - '

:s a fej leszt6st: kisiskoldssal

'- 3- probldma, 6s a transzformdci6s pedag6gia szempontj6b6l mondhatni, hogy vizvdlaszt6,( -i';'an velekedik a kisiskolSsok intellektudlis is kreativ kapacit(is(irdl. M6r kutaldsaink kez-:E-- ' V. Davidov dl ldspontjdval azonosultunk az als6 tagozatos gyermekek 6nelnrl tel jesjt6-t: :e-se3e"ek megit6l6s6ben. Ma is osztjuk Davidov aldbbi v6lem6rry6t., ,Az also tagozatos di-: .3{: r : es pszichol6gia igy tart ja, hogy a kisiskoldsok a val6sdg jelens6geit csak a sze,-n6lyes3r.x::: al prizmdjdn keresztiil k6pesek felfogni. A gyermekek gondolkod6#nak ilyen n:,rgyfokg{:1-i ' : : :€' l ; mellett az als6 tagozat osztSlyr6sze nem m6s, mint a dolgok k0ls6, k€zzelfoghatdan-,:;-':'.€:5 gyakorlati legyeinek ismertet6sg ... Egyszer0 6s 6nhet6 ez, ha az als6 tagozatost-1::: 's i : ' 'onatkoztat juk a valdsdgos szocidl is-tcirt6nelmi feltdtelekt6l. Att6l a t6nyt6l, hogy a-r--i{ie'ekek tfilnyomd tobbs6ge sz6mdra ez alfi tagozat nemcsak a k6pz6s els6 l6pcs6jeil: - :€ - is ez a td - az utolsd is. Ez a l6pcs6fok irdnyitotta az ,,6letbs,, az ipari munkdst,r r :r +--<a-icit 6s az egyszerg parasztot. Ez az iskola ilyen szocidlis feladatok mellett nem te-'8::: -€s:, mint hogy elemi jiirtassiigot biztositott az olvasds, az ir6s 6s sziirnolds ter6n,, mitle- : :":cie a gyerek azon antropoldgiai jel lemz6ivel, amelyeket fentebb ismertettf lnkS Fi-

:r €€ :'et6 intellektudlis folyamatok v6geztetesdt, kommunikdcids, szocializ6cids fejlesztCs6t,

( 'rl hagyta tehdt mozgds- 6s j6t6ksztiks6glet6t, mfiv6szetek irdnti vonz6ddsdt, a neh6z,

a {,r l i i - i . rk kipr6bdli isdt.

r -:::5: rk kezdeti szakasz6ban teljes m6rt6kben - mondhatni provokatfv nr6don - azono-:!L'--. l .( i Sruner nevezetes hipot6zisdvel, hogy t i . , ,b6rmilyen tantdrgyat (objektivdci6t) ered--lF-.:-- :ehet tanitani korr.ekt, intel lektuSlis form6ban, bdrmilyen 6letkoru gyerekeknek,,.4/-.=--. : : : ' .

< eve folyd, eredm€nymdr6sekkel osszekapcsolt kfsdrletez6 munka alapjdn be kel lt i r*:- l - :cy a Bruner-f6le hipotdzis ndmi pontos(tdsra 6s korrekci6ra szorul. Az 6letkori sa-d:n=&:,:( eive fejlciddspszicholdgiai szempontb6l n6zve nem avult el, mivel a b6rmennyire kor.-ct- -t::^ megszervezett fejleszt6 tanul6s mellett is szdmolnunk kell az dris szerep6vel, Ha-,e- r : : lnosulunk a Salamon Jen6 dltal Bruner el len6ben kimondott i t6lkez6ssel, hogy t i .

'E- :-€i a gyereknek bi irmikor bdrmit 6s bdrhogyan megtanftani, , , azt azonban be kel l ldt--*-3 - ' : ' : ' 32 un. fej lets6gi szintek ( legyenek azok 6letkori vagy egy6ni elt6r6sek) , ,az 6r1ss i --- as egyr..ittes6b6l tev6dnek dssze,'.5/ Az elmondottakb6l term6szetesen nem kiivetkez--nr-. -':';' -e'|yr adunk a gijgyogds pedag6gidjdnak, m0v6szet helyett a giccsnek, a tudomdnyosrui-r |- : : - : 'ett a vulgarizi i ldsnak. Sokkal inkdbb arr6l van sz6, hogy ig6nyes, magas szfnvonal0,t ir s:: ' : iaoelokkal szembesft j t ik a kisiskoldsokat, tekintettel az 6rdsi folyamataikra 6s sz6lesr*r"- - - :3.1 megismerni akar6 6rdekl6d6s0kre, kivdncsisdgukra, szdles kcirben mozg6sfthatdirsr=-::": :enci i i l jukra. Figyelemmel arra, hogy vi ldgk6ptiket 6s dnk6p0ket nemcsak a csal6d,-1r1-,;a:. : : 'sxola,. hanem a tomegti i j6koztatds is alakit ja.

Jegyzetek

1. A probldma i i t tek inr6sdre vct . : D.B. Elkonyin - V.V. Da-vidov: Elerkor 6s ismeretszerz6s, Bp. , 1g72. Tankonvv.k iadd, 458 p.

2. Nyiri Tamiis: A gyermek az antropol6gia szemszdg6bcil. =Vigi l ia , 1984. 9.s2. 651.660.p.

3. V.V. Dai,idov: Az also tagozat Uivlatai. 1968. OPKMdo-ku mentdci6

4. J.S. Bruner: Az oktatds fo lyamata. Bp. , 1968. Tank6rryv.k iad6,85. p.

5. Salamon Jen6: Az 6nelmi fe,jl6dds pszicholdgiiija. Bp.,1983. Gondolat 69.p.

69

cl Ptdugogiui Iurru litst'lntala t

M6 lys6gesen egyet6r tunk Barkocz i l lon i i va l 6s Putnok i Jenove l , ak ik sze l lemesen i i l l ap i to t tak

meq Tanulds €s rnotivdci6 c. konvvi ikben: el6bb a tanul i iselmri letet kel lene kidolgozni 6s utdna

a t lni t i is elrn6letdt. 1i Napjaink pedag6giai irodalnrdban ez a fordulat k6tsegkivi. l l lassan bekovet-

kezik. A szuks6ges fordularot Kiss Arpdd 1973-ban megjelent, Atanulds programozasa c' mun-

kdja k6szitette el6 a rnagyar didaktikdb-an. A tanulds k6rd6set a tanitdssal azonos rangra ernel-

te, legal6bb a kutat6i go;aotkoOdrbun.2/ Suindlotos, hogy a pedagdgiai gyakorlat a tanuldsprob-

lernatika tanitdst meghatdroz6 szerep6t nem ismeri fol. Hisz a gyereket az iskol6ban ,, tanit idk" '

, ,oszr6 lyozzdk , , , , ,megbukta t idk . , , , , i i tenged ik , ' , an6 lku l , hogy a gyerekek tanu l6s i fo lyamata i t a

pedag6gusok alaposan 6rterr6k. def irrr l ! in6k, osszefr igg6seiken elgor'dolkdndnak.

A transzformacios pedag6$;; , , ; , : ; ! i ' jo az 1978-as tanterv fordulatot jelentett, mivel a tanulSs-

ra kulon is folhivta a f igv, i , ; ; , , ; r ,- ;11s;f i ielentcisdgi inek is mondhat6, hogy vi i l lal ta a tanul i is fo-

g a l m 6 n a k t d g 6 n e l n r e z 6 s e t i , i l ' " ' l , , t a n u l d s n a k t e k i n t e n d 6 a z e l r n 6 l e t i 6 s g y a k o r l a t i i s m e r e t e k 'jdrtassigok 6s k6szs6gek els,. : l i ] . t ; l ' .1, a k6pess6gek kia|aku|6sa, rneghatSrozott viszonyuIdsok, 6r.

zelmi 6s akarati tulajclonsdgci: l ,r i idclese, valamint a magatartds tanul i isa is ' A hdtr i inyos helyzet

lekrizd6s6t is nagyban segit i a i , : ,ul6snak i lyen sz6lesen 6rtelmezett felfogi isa'"3i Egyet6rtunk

Bdthory Zo l tdn dn€t<e lds t ive l , a i ; r az t i i l l i t i a , , ,ez a de f in fc i6 a verb6 l i s tanu l6s (azon be l0 l a ke-

pess6gfej leszt6s. a gondolkodi isfel leszt6sl, a Inozgdstanul6s 6s a szocidl is tanules (magatartdstanu-

l i is) egys6g6t posztuldl la. Nem tok6letes ds.tel jes clef inici6, de igen nagy elorehaladi is a kordbbi

didaktika-elm6let i 6l l i isrronroklroz k6pest"! l nt imrint hivatkozott Bal l6r-f€le tanuldsfogaiom al-

kalmas volt arra, hogy a kutat6kat oszti jnozze: munkdlianak ki egy olyan, a gyakorlatot is

orientalo pedagogiai tanuldselm6letet, amely vSlaszt ad a mindenlrapos pedag6giai gyakorlatban

is nap nap utdn felbukkano probi6mat<ra.(A tanulok 6rclekl6dds6r6l, k6pess6gfei l6dris6rci l , empa-

t idjuk alakit i isarol, morivdltsdgr,rk szint j6rci l van szt j .) Ebben a helyzetben iol l i i t ja Csoma Gyula,

hogy a pedagdgii inak lenne a lelaclata integ16lni a pszicho16giai tanuldselnr6letek eredmenyeit,

mert azok egyel6re nern, vagy al ig kutat j i ik egymiishoz va16 viszor'yukat. nem kozelednek egy-

mdshoz. Kri t iki i , j i ival tel lesen azonosulni tudunk. , ,A tanuldselm6letek egyike sem fogja 6t a ta'

nulds egdsz6t, csup6n kiemeli valanrelyi l< oldalSt 6s el6t6rbe 6l l i t ja valamelyik lehetsdges eredm6-

n,76t. Valojdban olyan r6szelm6letek Sl lnak a rendelkez6sunkre, amelyek az ernberi tanulas egy-

egy vetLi letere 6rv6nr/esek akkor is, ha netdn absaol(t 6rv6nyre tartanak ig6rryt; s akkor is, ha

kozult ik rr€hi iny megkis6rel ben6zni a l i fekete clobozba<1 rnegkisdrl i kereszti i i torni a szem6lyis6g

S-R burkdt. A tanft i is i- tanuldsi folyanrat majcJani egybeszervezett, integri i l t oidaktikai modell i6-

ben a tan i tds- tanu lds nr ik ros t ruk t t rd i b i ;onydra e lhe lyezhetc ik lesznek , A mozzanato l< rzonban

nemcsak a szerr '6lyiseg S.R burki in jeienhetnek majcl meg (bdr hizonyosan ott is!). hanern me-

lyebben is. Nenrcsak mefevet ' l formalizl i l t , e15irt 6s teszesen k6zben rartott mozzanatokbol fel-

6pi i lci strukt0ri ikat jeientenek nrait l {b6r k6ts6gkivi i l i lyenel(et isl} , hanem szabaclabb, s6t egi.

szen szabacl, kotet lenebb, scit eg6szen kotet len, al ig ir i inyitott , s6t - uram bocsa! - i r i inyftat-

lan struktr irdkat is. Egy i lyen nroclel lbe belef6r majd a probl6mdk sztereotipizdl6sa, de tal6n

az etr6l mentesupj probl6rnamegoldds is, a cselekvdsek 6rtelmi interiorizdcioja ds a kommunik6'

cios k6d<;k vi laga a maga szocidl is korldtozottsdgdval."5/ Az el6z6 helyzetelemz6s f6ny6ben

nagy jelentcjs6gi i Nagy Sdndornait A tanul6s pedag6giai k6rdesei cimU munkii ja.6/ El 'ben mdt

a tanul5sfogalonr kornplex megkozelircsdr6l, a tanulAsr6l mint k6pess6gfej leszt6srcj l , a proszoci i-

l is magatart i is tanLrlds5rol, a rejtett tanterv kerdeseir i j l olvashatunk' Az most mdr a k6rdes,

hogy e tapogat6zo fro.nt6tt irr6s hogyan kdszonhet vissza a ki i lonbozcj alapozottsdgi l gyakorlat-

l<ozel i pedagdgiSkban.

7 0

l l f , r : '

r - ? - : * ,

; I * E . - :

, * : : . : ' : : ., s r - . : t -

- , i : : . . :

r . , : a :

, 3 f - : - ' . 2 a . :

: - i ( i , : - - ,

i : 4 i l - ' : - : . : . : '

. - : r : _ - ' _

ilu, *'r-.::.:: :- ' u , - . - : ' - ; ; = -

Bf -!T; = :: !;

{ q f ' : 4 : - . i . - i

r { r : ' . - a : ' : : : i - r : ;

i : : i , 9 : : : ' : -

t : r i iL. r l . . : : : - . - 3

r l r t i , , t : , ' 4 : : : :

i - _ J _ _ t

{ i i i - J < t r ; . a - :

' 1 , " & : " - - ( : ( , : - r :

' . : ! . . ' :

:

: . . - -

, eI -

n-

.'rb-

Sajdt dl ldspontunkat 1982-ben tett t ik publ ikus6. Al ldspontunkat, mivel az a k6pess6gfej leszt6skola koncepci6jdnak kidolgozdsa sordn sem vdltozott jelent6sen, ez6rt sommds dttekint6s6t e'elyen is kozreadjuk. (P6lddink a dolog logik6j6b6l kcivetkez6en a nyelvi, i rodalmi 6s kommu--,kdci6s neveldsi kls6rlet - most mdr alternativ program - kor6b6l val6k. l

A nyelvi, irodalmi 6s kommunikdci6s nevel6si kis6rlet tervez6se sordn mindig az1 tartottuk:: humdn tanul6s torv6nyszerf is6gei al igha {rhat6k le an6lk0l, hogy ne lenn6nek tekintettel a::nulds t6rgydra, a mit tanulunk k6rd6s6re. Ha ezt beldtjuk, aligh? lehet k6rd6ses, hogy a kuta-::sok ielenlegi szint j6n nem k6pzelhet6 el olyan 6tfogd pedag6giai tanuldselm{let, amellyel ki--rer{t6 alapossdggal egyardnt meg tudn6nk magyardzni p6lddul az frdsmozg6s-tanulds 6s az iro-:alomtanulds szab6lyszer6s6geit. E kdtely ternr6szetesen nem ielentette, hogy a tanul6sl6lektana:dig feltdrt 6s Sltaldnos 6rv6nyrinek mondhat6 megSllaplt6sait figyelmen kfvril hagytuk volna.

A tanulds ak6r iskolai, akdr nem-iskolai keretben tort6nik, nem egy6b, mint a tanuld szemd-':segdben bekctvetkezd dllapotvdltozris (nem tudott frni - tud frni; szorongott - cs<lkkent a

i:orong6sa; nem szerette a veneket - megszerette a verseket.stb.). A gyerekekben bekcivetkez6€potvdltozds, azaz a tanulds, fuggetlenul att6l, hogy iskolai vagy nem-iskolai keretek kozcitt

: :r t6nik, lehet 6rt6keket elsajdtftd, s lehet 6rtdket tagad6, azokt6l el idegened6 (pl. 6vja, nem'-xdl ja osze a gyerek a konyvet, vagy dobdlja, verekszik vele). Az idedl is iskolai tanulds csak:<xor lehet igaz6n eredm6nyes, ha mind a fej leszt6k, mind a tanitdk fel ismerik a gyerek dn-: ':sdgrinak szerepet a tanuldsban. Ha a pedag6gusok az 6n6ll6 tanuldsra k6peseket ardnyosan:: 'nel ik. ha tudjdk, hogy milyen t ipus0 ismeret- vagy tev6kenys6gtanulds eseteben kel l fel t6t le-- l beavatkozniuk, segitenir ik. Mind a pedag6gus dltal segitett , mind az ondll6 szdnd6kos isko-

" tanulds akkor igazdn 6rt6,k6rz6, ha biztositja a gyerekeknek a prcduktiv tanultist. Vagyis le--erovd teszi a feladat- €s probl6rnamegolddsokat, a kreativitdst. azaz az eredetis6get. a rugalmas-ra3ot, a taldldkonysiigot mozg6sit6 tev6kenysdgeket, de emellett ar6nyosan torekszik a reproduk--. tanulds biztositdsdra is, 6s ezt ugyancsak feladatmegolddshoz koti. E felismer6sre 6pitve, ar-': torekszirnk, hogy a gyerekek az elsaj:itftandd ismereteket, viszonyuldsokat is tev6kenysdgg6I e<itva, tev6kenys6gbe {gyazva tanuljdk. Ezek tanuldsa lehets6ges utrinzrjs (mintakovet6sl 6s: -. bci lkozds alapjdn is.

A hum6n (emberi) tanulds ki jzismerten abban krikinbozik az dl lat i 6rz6kel6ses-mozgdsos?enzomotoros) tanuldst6l, hogy a nyelvelsajdt i tds kezdetet6l (a beszdlni megtanulds szakaszd-

:: i a szenzomotoros tanul6s kieg6szir l a verbdl is tanuldsal. Mint az k6zismert, ez olyan tanu-esi lehetcis6g, amely a kcizvetlen 6rz6kel6stci l ,6szlel6st6l, i l l . a mozgdsos €s manipuldci6s 6l--tnytci l f t iggetlenul is biztosit ja a tanul6st. Emellett m6g azt is, hogy a szenzorosan (drz6kel6s-ie, 6szlel6ssel) megtanulhatd tev6kenys6geket, isrnereteket a verb6lis tanulds, pontosabban a"e66lis nyelvhaszndlat (olva#s, irds, beszdd) segits6g€vel feler6sfts0k, meger6sits0k, pontosabb6:+gyuk. Pedag6giai gyakorlatunkban - tev6kenysdgbe dgyazva - a szenzoros, a szenzomotoros:s a verbdl is tanulds egyforma fontossdg0 mind az ismeretek, mind a k6pess6gek, mind a szo-:€l is viszonyuldsok tanuldsdban. Kozismert pl. , hogy szenzomotoros 0ton tondnik az irds, a-eiyesfrds, a sz6k6polvasds 6s a gyorsolvasds megtanulSsa. Ekozben maximdlisan 6pitr. ink a ver-:.el is tanulds onvez6rl6, szab6lyoz6 szerep6re,

(oztudott, hogy nemcsak az ismereteket, a tevdkenys6geket, viszonyuldsokat tanul juk, hanemi: eaeket kis|riS emdcidkat 6s drzelmeket is. Megtanulhatunk egy-egy tev6kenysdg v6gz6se koz-:tn ort l lni , fdlni, haragudni. kfvi incsiskodni stb. Megtanulhatunk nem-<irt i lni , nem-f6lni, leszok--etunk a kfvdncsis6gr6l, de a hirtelen haragr6l is. Az drzelmek tanuldsdra mind a kozvetlen,- nd a kozvetett, mind az on6llo, mind a pedag6gus dltal segftett tanulds lehetdsdget kindl.iz ut6bbi t6nyb6l fakad6an a gyakorlatkcizel i pedag6gidnk kifejezetten t i l t ja az drtalmakat el6-ciz6, az 6rt6kek tanulds6t6l el idegenft6 nevel6i bdn6snr6dot.

: - = K

(

nub i

- td l

3n

L u l a ,

:SY-

. s e g

e-

7 1

Az iskolai tanuldsnak - minrJegy, hogy ondll6an vagy a pedag,lgustol segitetten tor.tenik -

fontos jel lemz6je, hogy osztalykeretben, csoportban zai l ik. Ebb6l kovetkezik, hogy siker6t a

tdrsas kapcsolatok szint je, a versengfs, a kommunikdci6s esem6nyek nivt i ja er6sen befoly6sol ja'

Az im6nt ismertetert dl ldsfoglalSs a tanulds mibenlet6't i l let i jen nem foghato fol tanuldsrjef i-

nici6nak. Alnyi azonban kimondhat6. hogy az dltalunk haszni i l t tanul6s6rtelmezes nagyon ko'

ze l d l l ahhoz , ami t a psz icho l6g ia monrJ a tanu ldsr6 l . Ez u t6bb i szer in t , .a tanu lds nem n tds '

mint olyan tel jesitm6ny-, viselked6s- vagy tuci; isbel i v5ltoz5s, amely gyakor' lds' vagyis a tantr iA-

si anyag egyszeri vagy tobbszori ism6tldse r6v6n ion l€tre. ' . ' A tanul i is olyan tel iesltm6nybeli

v6ltozdsk6nt loghatd fel, amelyben a kori ibbi tevdkenysdgeknek valanri lyetr tanosabb utohat6-

sa a kes6bbi tevekenysdgekben megnyi lvi tnul."/ l Az idozett ; i l lasfoglalds pedagogiai konzekven.

cidjdt a transzform6cios pedagogia tndg nern vonta le kel l t ik6ppen. Arrol van szo, hogy ari letr\ '

nyiben a tanulSs tev6kenys6ghez kotott, akkor tudomdstr l kel l vi?nnunk. hogy a tanulo egyen

nel el65l l6 regisztrdlhat6 tel jesftmdnyvdltozds egyben olyan, t€rben es id6ben lejdtszod6 folya-

mat is, atnelyben n6h6ny rendszeralkotr j t6nyezci karakteresen elki i lonithetcj. Ezek a kovetke-

z6k:-

a/ az elsaj6t i tando objektirr ic ' lo mint kulsci , ,valami";

bl a tunult| egyitt;

c/ a tanulds Jbl l 'unura,. amelyben megkulonboztethet6:

cal a tuni l l t is elotr i sziturj t ' i t i . Az a helyzet, amikor a tanu16 egydn 6s a tanul isra

kiszemelhetd obiektivdci6 (tev6kenys6g, szok6s vagy kognit(v rendszer) fLlgget-

lenek egymSst6l, l<apcsolatuk indif fererrs' A kovetkezci f izis

cb/ az un. tatwkis eleja lkezdete) elnevez6sri szitui ici6, amikor a tanulo egy6n ls-

rtrcrkedik a tanulSsra kiszemelt obiektivdcioval, tdidkr,: idik annak viszonyiag

homog6n vi l i igaban;

cc/ a tunul is kttzbcui Jt izis, 16nyegileg az ism6tl6sek, gyakorldsok, kttdai 'cok, l<ont-

l i k tusok f5z isa ;

d/ v6girf az elsajdt i t6s \,6gdt lez616 tcl iesitnenv veh€t6 i t t f igyelernbe, amikoris megal '

lapithatdvd r,6l ik, hogy a tanu16 egy6n a tanuldsi anvagb6l tobjektivaclob6l) meny-

nyit 6s rni lyen szinten saidt i tott el.

E fenomenologikus lefrdst azzal zArjuk, hogir k6t kulonleges prob16mdra ir6nyit juk a f igyel-

met, Az egyik a lnotir ' ( i ( id k€rc|r ise,-a mdsik a lrr. trrntrt . l t ikr i t i6e. Az' elscj kdrd6skor, a motivdc; '

t igye kel l6k6ppen t isztdzott, fol t6rt8/, az ut6bbi6. a komrnunil<5ci66 al ig' Abban konszenzus

van, hogy a motivdcionak, azaz az egytin szuks6gleteinek, erdeklcjt t6senek, bel l l i todi isdnal< stb'

a tanulds bSrmely fdzisdbarr perdont6 szerepe van. De az al ig fel isnrert, ho3y a gyakori tanr:16'

si kudarcok hetter6ben, a tanulds egyes fdzisaiban, kulonosen a g.tukorlt isr ' tA:. ist i : t t lcsck . i t i : isut

burt rt i r tr .s kel i t ikcppcn ft) l t t i rro n krtrrt tr t trnikt icio tr;egfiutdtozo;zcrcpe A tantr lo egyen nragdra

marad, nincs arra k6sztetve. hogy az objektivi icio elsajdt i tSsi ival, tar lulmdnyozi isaval kapcsolatos

6lm6nyeit, kezdeti tel jesitm6nyeit a legv6ltozatosabb feladat- 6s t6r$s helyzetekben a rendelke.

z6sere dl16 valamennyi k6d i9enybev6tel6vel l(6zvetl thesse, ki fejezfresse' Hcgy ez mennyire igy

van, bdrki beldthatja, ha arra gondol, hogy a ktr lonbozci jelrendszerekben alkotS miiv6'szek n6'

melyike mennyire nehezen verbal izi i l ia mfiv6szi szdndekait, vagy milyen nehezsdget jelent ni i-

melyik kutat6nak egy-egy mualkotds 6rt6kel6se. Egyszdval kdtlvt i l t r isi tr t ' l t t ;zstgt ik r ' , i l rrrak Ugy

v6lj i ]k, mindez kikt iszobolhetd, ha korai kisiskol i iskortol kezd6d6en a,,valaminek" a megl-anu-

ldsdt nemcsak a tanu16 egydn motivdltsdgaval, a megtanulando obiektivdcio felhfvo iel legdvel '

a tanul6si probl6miik , .uniszono,, megoldatasdval, a magSrryos bev€s6ssel, gyakorldssal hozzuk

kapcsolatba, hanem megszervezzuk a tanulds mirrden fSzisdban 1. a ktt t t tr t t tr t t ikul is lelrt ' t r i teg';r '

2. biztosit . iuk ehhez a tdrsakat, a t t i rsuk ktt t t tr t l l i t i t ;3. rnegkovetel i i tk a t i l t t t :utos kol l tus:tt t i -

lutot, k( jdv. i l t t i . t / egyazon felaclatcsoporlon belul. Ha ezek bekovetkeznek, nern lesz szi iksdg

mesters6ges motivdci6s helyzetek, s mds didaktizai l t form6lis elenrek (mint pl ' lecl<efelacias' una

mas h6zi feladat stb.) ki tal i i l6s6ra.

7 2

r <ei 'et a

" ly5so l ja.

: lasdef i --d:yon ko--tr-r ntds,

: tant] l ; i-enybe l i

( . : - l zekven -

, a r i reny

, svetke-

, f igye l -- rit ivric io

- , tK s tD .

ta n L l l6-

j : i : t . tu l '

1rag6 ra:cso la tos

" - : nde l ke -

. , r e i g y

: zek ne .

:" t t n6-

- : ugy- : q l 3 n u '

-JeVe l ,- :zzr , t k

- : i i . :eg/ t ,' ,JS: t i l -

. . S a g

- - -as , una.

E probl6mdktisztdzdsautdn azoknak mintegy a konkretizdldsi ira bemutatjuk, hogy a szem6-yis6g-(k6pess6g-)fej leszt6 iskola a maga jel legzetes tanuldsi probl6mdit mik6nt hozza kapcsolat-

3a a pedag6giai axioldgia 6s kult t i ratan kapcsdn bemutatott elemz6si el j i i rdsokkal, eredm6nyek-<el. Ki indulSpontunk vSltozatlanul az, hogy az elsajdt i tdsra kiszemelt objektivdci6kat h6romragy objektivi ici6s csoportba sorolva (tev6kenyseg-, kognit iv-, szokdsrendszer) elemz6snek vetj0k:16 az objektivdci6s rendszerek homogenitdsa 6s a jel legzetes tanulSsi t ipusok szerint. Bdrntely,biekt ivt icio ( idegennyelv, f i lat6l ia, matematika stb. l iel lcmezhet( i ubbol a szempontbdl, l rcgy:: obiektivdcirjs rendszeiek mely ltomogdn csoportjdban keletkezett, melyikben Jfunkciondl, mely-.cmogdn szfira jellegzetessdgeit viseli leginkdbb magritt, megtanultisa trtely objektivticidkkal nu-';r rokonstigot A tanulSsi transzfer milyen lehet6s6geivel szdmolhatunk, ltogyutt tervczltetd. ') te az integrt icio, u koncentnicki. Mdg praktikusabban sz6lva: mely teni letek elk0lonitesevel,:sszekapcsoldsdval 6rdemes €s lehets6ges tantdrgyi tanuldsi tomb6ket, szimbi6zisokat kialakita-- Hogy a felsorolt probl6mdkra adhatd v6lasz elgondolhat6 legyen, felsorol juk azt a t izenegyrojektivdci6s rendszert, amely ald az egyes objektivdci6k - tanuldsuk jellegzetes probl6miiirempontj6b6l: motiv6lts6g, felhiv6 jel leg, homog6n kdzeg, szemiotika real izdci6 - stb. besorol--atok. A gyakorlatkozel i pedagdgia tanul6si objektivdci6s rendszerei a kisiskoldskorra vonatkoz--wa fgy a kcivetkez6k: 1. jdt6ktanul6s;2. a mindennapi 6let tanuldsa; 3. a jelrendszerek -' ye lvek tanu l6sa ;4 . a kornyezetv r6de lem tanu l6sa ;5 . a techn ika - techno l6g ia tanu l i i sa ;6 . a-runka 6s a munkamegoszt6s tanul6sa; 7. a pol i t ika tanuldsa; 8. a jog tanul6sa; 9. a t6rt6ne-em tanul6sa; 10. tudomdnytanulds; 11. m(vdszettanul6s. A t izenegy objektivdci6s rendszer c:;.,ukis ttirgya - tehdr a,,mit tanulunk,. tekintetdben mdst 6s mdst ielent a tanuldi szriksdglet-. rdg kiel6gft6se, a kisiskolds tanuldsra vald bedl l i t6ddsa.6rdekl6d6se (orientdl6di isa), tanul6si td-

.ekozotts6ga ( informdltsdga) szempontj6b6l. De mdst jelent a lehets6ges tanul6si feladatok 6srobl6m5k jellegzetess6gei tekintet6ben, az ism€tl6s-gvakorlds megszervez6s6nek lehet6s6ge, a<cmmunikdlhat6sSg biztositdsa, a visszajelent6s (a meger6sft6s), az ellen6rz6s, valamint az 6ft6-<:,ds lehet6s6ge szempontjdb6l is.

Az egyes objektivdci6k elsajdtitdsa, megtanuldsa jellennzhetci a tanu[6 egydn szempontj6b6ls Ezt a tanuldspszichol6gia k0lonbciz6 nt lzdpontokb6l mdr megtette. Mi ezeket m6ltdnyoltuk,' ;yelembe vett$k 6s kieg6szitett i ik a gyakorlatkozel i pedagdgia tanul6sfolfogdsdb6l fakadd-,ob szempontokkal, s igy a kdvetkez6 tanukistipusokftoz jutottunk. A tanulds lefoly6sa €s(.n€nete szempontjdbdl bdrmely objektivdci6 elsajdtftdsa domin6nsan 1. reproduktfv,2. gene-' : . ' : ; vagy 3. kreat{v lehet. A tanulds folyamati lban jelenl6v6 ,,szocidl is mez6',, a kozveti t6 jel-

€J'roszer 6s a kivitelezdsben uralkod6 szerep0 idegrendszeri strukt0ra egyiittes szempontja sze"-i az egyes objektivdci6k elsajdt i tdsa domindnsan 1. a motoros;2. a szenzoros; 3. a szenzo--!ioros; 4. a kogtritiv (verbdlis); 5. a szocirilis tanuldsra jellemz6 szab6lyossegok 6s anom6lidk+gy6ben tort6nhet.

A fentebb isrnertetett tanuldsproblematika konkretiz6ci6ja v6gett kdszitettiik el az alSbbi;: :ekintd tdbldzatot. A tdbl i izat az egyes objektivdci6kat 6s tanuldsuk jel legzetessegeit tekint il : hdromf6le szempontb6l. Ez alapjdn a tanul6si folyamatok ardnydnak kialakttesdhoz, a szem6-' sdg fejlesztdsdvel kapcsolatos tanul6si probl€mdk megolddsdhoz adunk t6mpontot, kls6rleti

; .akorlatunk szdm6ra.tananyagot. taneszkozt k6szit6 szakembereink r6szdre.

7 3

&/ i u- - N

I : , Q

; c iN : U

= . : o <, ^ y u rY - J F ^ =

. 1 t . t s -6 l c c 5N ' Y N F6 Y U ) A

a 4 . : ,'12 2= a - >{ Y v " ' i' U O U< J ' u J F

Szoc id l i s

Szenzo mo to ros

P o l i t i k a

Murrka ds munka.

T e c h n i k a -

tech no16 9 ia

K orn yezetv{-id elem

- < := - _; - >{ -

1 _

. 5

oI

tc

l. 3

I

p

=.LU' @

E6D

U

.g

I

E

o U

o

E

: z g

U A. < :

:- .6',

Y >

5

t 4

Szoci i i l is X X X X X X

Kognir iv X X X X X X

Sze nzo motoros x X X X

Sze nzoros

Motoros X x

K r e a t i v X X X X )<

Genera t iv X X

Reproduk t iv X X x X x X

Mtivds zet X x X X

TudomSny X

Tdrt6nelem

J o g

Pol i t ika

Munka 6s munka.megosztas X

Techn ika -

techno log ia x

Kdrnyezetvedele m

Je l rendszer -

nye lvX X X

Mindennapielet

X x

Jdt6 kx X x

:cc

E

!

!

c

6o

.o

cg

r lEE

E

E

l

-

:c

it$

o

aN

:'@

6

c

Y

$

rf,

E.9E

){ Y

.!

' 6

*ctrEEo)l

c6tr

C

Ic

C

v

- - . 4 . : .

: 2 2- > ut ) z< P ; i- ! u ) u< J . u J F

a U= N

: : 3= : 6 <- F a i

. - = r( u l U: > - =X N ; ;\ V N F- ) Y a a

Y

UN

.

--F

I

3c

co

'o

aE

r

I

Y *.n .f

.< .=> ;F gY : .

n ;

5

7 5

i i;i

*

Szoc i i i l i s

. 2 6 , i I r \ r e a r r v

) ' < z; - P I G e n e r a t i vz l = , . . 14 I \ r t u

! E n F l R e p r o < t u k t i vo - u t r I

Techn ika -

tcc hno logra

Kdrnyeze tv6d e lem

u l =l . 1 t !

: o l !v l >

' e 'a

> ;- . XF ;V >

- J

o aL

K ogr

Szen

Morr

Ge n t

Repr

Tudc

Ton,

M u nmeE

E/ i U

; Io q z\ : 1 U

> ^ ( 9 <a l J u ( E

- F n -, - = J

, t t -\ a t v

. > ' -x N : i ;\ Y N F. 1 Y U ) o

- : { . r .

: 2 . 2- > u

2 ) =< Y r z q i

g t n u< J { J F

J o 9

UN

zJ

'9

uYJ

Tec i

tec h

n ! e .

- l

.< .=: ;r *v >

;

7 6

^ t u> DI u n

o q z\ = U

> . ^ o <. ^ v U r- F ^ - -J ; = i '

S i , r != i c :\ Y N Fh Y ( n o

- : { . : .: € :: > Uz l =< Y v u l

g (,/, t!)< J a ! F

Ya

aNU)oz!

a,

-

uF

)<-

y *

9 ' a( ) :. < . *> :F *Y >" C

J X

o iF

--t-

Szoc i i i l i scc

A uz 6

l u oa E >

N ; == .^ ( r <. ^ ' Y u c c- i - = J- * +' < . u l u- > - .5 x ; . .N . Y N F6 Y 6 6

Su enzornotc l r os

K reat iv

G c n e r a t [ v

Munka 6s n tunka

nleg06ztdS

T e c h n i k a -

tec hno lo g ra

E

u.:.uJ

c

6ro

U

v ?: ' ). < a> . ;F . :

= o; o

N

o:oI

cn

c

G{c

.o

c

^ U= N

I u n, o q zN . . U

> . ^ ( , <. ^ - v U rY F n l

. < [ r U; > - =

N ' V N Ft t Y . 6 A

o < . ; .'1.? 2r > g

3 e ; :. U O U< J . u l F

Korn yeze tvede lem

l o

l 8- l ?

o l o

> l >- - i o

Mindennap idlet

J6tek

c

E

:r

E6

:o-

I

o

gt )d

IP

F

c

b

a

cI

.o

cc

o

!

=

\ l ?= . f

.< 6.> ;

Y . =

o j 'E

79

GA U= N4 6

l U ^, o q zN - UU : C E>.,: (2 <, ^ ' y u l c= F n -

i - = J. i E r U5 i c c 5O . X U c cN . Y N F(I' Y U) U)

Munka 6s munka'meg06ztas

F)zf

F

6.uNtn

zu,

UeI

BNU)

zl u l

, o {N ;

=. ;9 t'< i!; i >X NN . v6 Y ,

igEa 9 tF i l s l< J ' u

Munka 6s munKa'

megosztds

Kbrnyeze tvS l e le m

80

JegyzeteK

1. Bark6cai l lona - Putnoki Jen6: Tanulds 6s mot ivdcbBp., 1980. Tankonyvkiad6.

2. Kiss Arpdd: A tanulds programoz6sa. Bp., 1973. Tan-kdnyvkiad6.367 p.

3. Bal16r Endre: Tantervelrndlet 6s tantervi reform. Bp.,1978. Tank<inyvkiad6. 1 8- l 9.p.

4. Biithory Zolt:in: Tanitds 6s tanulds. Bp., 1985. Tan,konyvki ad6. 26. p.

5. Csoma Gyula: A munka rnelletti tanul6s zavarai. Bp.,1985. Tankonyvkiad6. I 31-132.p.

Nagy Siindor: A tanul6s pedagdgiai k6rd6sei. Veszpr6m,1983 . OOK.14 l p .

Bark6czi l lona - Putnoki Jen5: i .m. 16-17.p.

Koz6ki Bdla: Szem6lyis6gfeileszt6s az iskoldban. Bdk6s-csaba, 1984. Bdk6s Megyei Pedag6giai Inr6zet, 371.p.

6.

7.

8.

8 1

ll I'adugrigiui Jitl.t'uttru I lart't'zas

A tanul6si-nevelesi probl6miik folyamatk6nt val6 6rtelmez6se nem 0lkeletf i ' A didaktika 6s ne'

vel6selm6let egy-egy feiezetet szdn a nevel6s 6s az oktatds folyamatainak bemutatds6ra' " Az

0iabb irodalom pedig a tanit6si-tanuldsi folyamatokr6l, azok funkcioirol, c6lrendszerdr6l, szerve-

iesenAt ,rot.zl A gond nem a teoretikum oldaldn jelentkezik, hanem a napi iskolai gyakorlarban'

M6gpedig azdltal, hogy a tanitiisi 6rdt mint szervezeti fornuit tekinti a kezdetnek 6s a v6gnek' Eb-

b6f fakad, hogy u folyartut nrczuikokru hul l ik szet. A formai elem (a tanitdsi ora mint munkaszer-

vezeti keret) akadii lyi iv6 vdl ik annak, hogy a pedag6gus a ' , t 'aluntiknck' ( tev6kenys6geknek' isme-

reteknek, szokdsoknak) a rnegtanuldsat viszonylag j6l elk0lonitve 6s az egyes tanulokra vonatKoz-

tatva tudla kezelni. Azaz nem tudja megoldani, hogy naprol napra nYomon kovethetciv6, 6rt6kel '

h e t 6 v 6 v d | j o n s z 6 m A r a . h o g y p | . K o v d c s J u d i t h o | t a r t a s z 6 b e | i l e i r i i s v a g y e g y k o r e o g r a f d | t s o m o .gyi karikdz6 vagl az epidermisznyozat prepar6ldsdnak tanulds6ban. Nem, men a pedag6gusok

6rdban-tananyagban-oszti i lyban gondolkodnak Tanul6si folyamatban 6s tanulo egy6nben csak ak'

kor, ha ak6r azegyen, ak6r a folyamat valami oknSl fogva kituntetett szerepfiv6 vi i l ik ' vagy magd-

ra vonja a f igyelmet. A tehetseges tanul6k 6s a szels6s6gesen devidnsok tanul6si folyamataira szin'

te minden pedagdgus odafigyel. A ,,26mre,,, az ,,dt lagosokra" csak mint , ,oszt5lyra" forditanak

gondot. Nem feladatunt< e helyen sem a p6ldi ik tovdbbi szaporit6sa, sem a p6ld6k kapcsdn foltd-

ruld anom6lidk okainak elemz6se, Fontosabb annak bemutatasa, hogy a transzformdci6s pedag6-

gidnak a pedag6giai folyamatok tervezes6vel foglalkoz6 5ga mik6nt i6rulhat hozz6 ahhoz' hogy a

nevel6si-tanuldsi folyamatok a mindennapi gyakorlatban egy6nre szabottan jol elkt l lonithet6k'

elemezhet6k s befolyasolhat6k legyenek mind a pedagogus, mind a tanulSsban 6rdekelt gyerek i i l -

ta l.

A magunk r6sz6rri l mdr a nyelvi-kommunikdci6s nevel6si kis6rlet so16n azt az dl ldspontot k6p'

viselt i .rk, hogy a tanuldsi 6s a vehik osszeft igg6 tanitAsi folyamatokat 6s strat6gidkat k6t szinten

tart iuk leirhat6nak, mrvel azok k6t szinten real izSl6dnak' Az egyik a tej lesztok szint ie' a n6sik a

megval6sitok6: a pedagogusok6 6s a tanulok6. A fei leszt6k - tudva, nem tudva - nemcsak a tan-

tervet, a taneszkoz6ket i t t i , jar uto, hanem ebb6l ad6d6an n6mileg egys6gesitve mintegy el6ir idk

azokat a tanatdsi 6s tanul i lsi folyarnatokat is - k6zikonyvek, r i tmutatok formdjdban -, amelyek

a tananyagban megtaldlhat6k 6s ahogyan azok szerintuk elsaj i i t i thatok Ezt a fei lesztcjk szint i6n

elgondolt, megtervezett folyamatot - nem t i l szerencsds szakszoval - standard folYamatnak

(egys6gesitett folyamatnak) nevezti.rk el'

A stutulard (egys6gesitett) !'olrurnatok leirdstinuk, kidolgozrisrinuk kirtlese.r// tulaidonkeppen

u pcdugogiui Jblyatrtuttervcztik tecndtiinel< kiizeppontjdban. Folmeri.il a k6rd6s: mit kell 6rtenijnk

a gyakorlatkozel i peclag6gia szempontj i ib6 l u folyumatctn. A hazai nevel6studomdny a folyamat

fogalmdt er6sen intuit iv nrodon haszn6lja. Mi a folyamatelm6let. i6l definidlt folvamatfogalmat al-

kalmazzuk. Eszerint: K k6ri i lmdnyek kirzott A tev€kenykedci alany J modon jdr el ' igy D dolog'

i l f . szem6ly sz szempontb6l val6 A dl lapotdt id6zi el6. A fenti 6rtelemben ielfogott l t t l l 'uttrut eg1'-

riszrdl tcvekctt)'sill 'tt(, ttulsriszr(i! tillapotvriltozri'uk so'o'otu3l

pedag6giai folyamatok eseten tr ividl isan elkri l i jni thet6 a tunult isi ! 'ol1'a,ro, (alapfolyamat) 6s a

tattultisirtittl,itrisi folyatttut (i16nyit6folyamat). A tanuliisi folyamat valamely ftiJbll'umatbol itll' a'

mit egy vagy tobb Jeltireli fr.tlyantat el6z meg. A fcifolyamatot egy vagy tobb kie4dszitd fol)'utnat

is kis6ri . Ezek a fci folyamat megval6sulds6nak szi iksegk€ppen velejdr6i. A gyakorlatban term6sz*

tesen nem egy, hanem szdmos, egymiissal oszef0ggd pedag6giai folyamat l6tezik' Ezt pedagogiai

folyamatrendszernek mondi uk. A pedagdsus tevdketrt'sdgit a pedagogiai foD'untutrettdszcr gyukor'

Iuti ntegszervczesaktnt ds vigrtlrujitisukint irtalmezziik. Gyakorlatunkban ez a pedag6giai program'

csomag seglts6g6vel valosul meg.

82

A pedagdggiai folyamathierarchikusates, ds a hoz;dag6gusnak trni krc.tadap tritl i i s i - tan i tds i ) .

Az most ntok standardfo l ke l l vdzoka jel leg[i , tebd: milyen jr

g6gusok mur

1. a Iantdr

2. a szubut

3. az iskoltttivelor

4 . a tanu l<

A tanu l6k

1 . d i rek t . i

2. a tantdrkenys6g

3. az 6n-fc

Az im6ntel6zetesen e<hetcisdge v6gratani szempgyakra. Pontndlt tevdkenmdny, al<i lr

riititdsiira. Eiku lc in ke l l , iI yantatainak,x6rd6seit. E:megtanuldsdfa t , amelyekegii ik 6rt6kvdszocial izdciovet6su k re.

Ezek e16rrv€ke nys6gekstandard folfolyamatokno l6g ia i sza fmelynel< szelanulds segit

A pedag<igiai programcsomag a fejreszt6k drtar megszervezett standard (egysdgesitett) pedag6-giai folyamatrendszer objektiviici6ja. A pedagogiai programcsomag valamely kell6en specifik6lthierarchikusan fe16pitett pedagdgiai c6lrendszerhez kifejlesztett 6s eldregy6nott taneszk6zegytit-tes, 6s a hozzd kapcsol6dd, kikis6rletezett tanul6si 6s tanuldsirdnyitasi siiategi6k rendszere. A pe-dagdgusnak term6szetesen a pedagdgiai programcsomag alkalmazcsakor azon nr6dos(t6sokat,nikroadaptdtrol kell v6geznie: a pedagdgiai progrdsi-tanftiisi) foryarnatrerurszcrrrcz ke, ittrrrtrnir.[f

csomagot a konkrdt'cgyes pedagt,giai (tanu-

Az most mdr a k6rd6s, hogy a pedag6giai folyamattervez6s milyen nevel6si.tanuidsi folyama-tok standardizdldsiira (egys6gesit6sdrel vdllalkozhat. Ahhoz, hogy erre a k€rdesre vdlaszolhassunk,fci l kel l vdzolnunk, hogy a szem6lyis6g- {k6pess6g-) fej leszt6 iskoia gyakorlatdban milyen mun-ka jellegrli, tehii't pedagdgus iiltal vegzendS nevel6si-tanul6si folyamatok k0l<inither6k el. Tovdb-bi i : milyen jel legzetes tanuldsi folyamatok menten frhatd le a tanuldk tev6kenys6ge? A peda-gdgusok munka jel leg0, folyamatirdnyitd tevdkenys6gei a kovetkez6k:

1. a tattttlrgfi tanukjs irdnyft6sa;

2. a szubutlirlds tev6kenys6gek szervez6se 6s irAnyitisa;3' az iskola 6ltal kezdem6nyezett, de a k<!zm0vel6d6si intdzmdnyhdldzatban real izdl6d6

n ni ve I (itles i Jb I y una to k ir6nyftdsa;

4' a tanulok szocializricicis - f6leg a csalddi szocializdci6s - fol.yamataitnk nyonton k6y-etise.h tanul6k jerregzetes tanurdsi foryamatai, i i l . rehet6s6gei az ari ibbiak:

l. direkt jellegfi runrirgyi ranukis;

2' a tantdrgyakra 6pti16, ill' tdlnk r6szlegesen vagy teljesen f0ggetlened6 obiektiv(icidk lteu6-kerrys6g-, kognitiv 6s szokiisrendszerekl tanukisa:3. az 6n-folyamatok, az dn-vikig tanuldsa.

Az im6nt vdzolt nevelcii, ill. tanul6i tev6kenys€gek r6szletez6 kifejt6se 6s bemutatdsa el6ttelcjzetesen egy'egy orientdld, konkretiz6l6 megjegyz6st tesziink mondanddnk konnyebb kovet-het6sdge vdgett. Feh(nhetett a koriibbi fejezetekben is, hogy krilon kezeljuk pedagdgiai kultu-ratani szempontb6l az egyes objektivdcidk elsaj6tftds6nak iigy6t: nem szgkitjrik le azt a tantdr-gyakra. Pontosabban: nem gondoljuk, hogy egy-egy tantdrgy - mint pedagrdgiai ceilar kompo-n6lt tev6kenys6g, i l l . ismeretstrukt0ra - alkalmas vagy el6gs6ges ak6r a munka, ak6r a tudo-mdny, al<iir a m8vdszet egy-egy tertjlet6nek, dgdnak a lefed6s6re, torzitdsmentes, adekv6t elsa.l i i t i tdsi ira' Ebb6l viszont az kovetkezik, hogy a pedag6giai tanuldselm6letek konkretizdcidik6ntxtilcin kell, ill. lehet lefrni a tunttirgyi tanulds, az objektivdcititanukis, valamint az egy6n 6n-fo-lyanratainak, az dn-vi l t ig tanuldsdnak specidl is {tanuldsszervez6si, motivi ici6s, kommunikdci6s)k6rd6seit ' Ezek utdn n6zzuk p6ld5ul, mi tartozik tanuldstani szempontb6l az 6n-folyamatokmegtanuldsdhoz' Mennyiben tartozik ez az iskoldra? Ez a probl6makor azon k6rd6seket fogjadt, amelyeket a pszichordgia 6nk6p, 6nide6l, dnazonossdg stb. cimert ir re. Az az egyes pedag6-gi i ik ert6kvdlasztdsdn mulik, hogy az e kerd6sekkel osszefr iggd tanul6si folyamatokat a spontdnuocial izdci6 vi l i igdba utal j i ik-e vagy igdnyt tartanak fel leszt-6l i . lkre, oe mii imum a nyomon kri-vet6sri kre.

Ezek el6rebocsiitdsa utdn szembesrlltink az iskoliiban tervezhet6, ill. szervezhetd tanul6si te-vekenysdgek probl6miiival, mdgpedig abban az osszeftiggdsben, hogy a fejleszt6k dltal tervezettstandard folyamatok cimzettjei a tanuldk 6s a pedag6gusok. A sz6mukra megtervezett standardfolyamatok kimenetl lket, real izdl6di isi m6djukat i l let6en nem mdsok. mint - pedag6giai tech-'tof6giai szaksz6val nrondva - pettagdgiui progrutncsomagok. pedag6giai programcsomagot, a-melynek szerkezetdt 6s bels6 cisszeftlggdseit a kovetkezci s6ma mutaila, elsosorban a tant6rgyilanulds segitds6hez szoktak k6sziteni a transrformdcids pedag6gia m[iver6i,

a -tw l

,at

or-am.

83

PEDAGOG IA I PROG RT .MCSOMAG

P E D A G O G I A I P R . G R A t v l

TANTERV

C E L T E N D S Z E s

K O V E T E L T " E I T Ya g N r n C 7 ; 2

TANULASI PROGRAM

{TANESZKOZOK)

l i . i b r ! A p c d u S o g l u p . r ! : r ] r " \ i ' r r ; ) r : : " - - - '

A fenti s6mdb6l l i i tszik, leolvashatS, hogy egY acjoII Iante.gl ! :r ter/e hogyan hatdrozza meg a

tanulds progrunti( i t , a taneszki izrendszen. De az is ldrharo, hcg' ; : lnlervvel 6s a taneszl<t jzrendszer'

rel mikdnt firgg ossze a IanitLis programiu.

Meg kivdnjuk jegyezni, hogy a pedag6giai programcsomaq logiki jdnak rnintdjdra 3 nem tantdrgyi

jel leg( tanul i isi folyamatok (szabadidci, kozmilvelcid6si int6zmenYekben tort6rr6 onmtjvel6s, szocia'

l izdci6s folyamatok befoly6soldsa) segit6s6hez is k6szirhetok peoaEogiai programcsomagok' Annak

ellen6re is, hogy szerkezetuk, ki fej letts6g0k - ' 6pp a tanulds szi lualfv tJnyezci inek sokasdga miatt -

nem 6rheti el a tantdrgyi programcsomagok kifejtettsfget es reszretezeltsdget ' M6r i t t jelezzi ik ' hogy

a magunk r6sz6rci l valamennyi, pedag6gus i i l tal i16nyitott tevekenyseghez k6szitettunk ku16nboz6

feszess6gg. struktu16ltsAg6 programcsomagot. (Ezekre vo.: A kepess6gfei leszt6stci l a szem6lyis6gfei-

leszt6sig 2. Peclagogiai program. Bp.. 1986. Oktatdskutato Int6zet, 226 313 p')

A tovdbbiakban a tanulSsi folyamatok tervezese szenlpontjabol tekint juk dt a transz{ormdcios

pedag6g ia je l legzetes - edd ig m6g nem tag la l t - p rob l6makore i t . A t tek in t6sunk sordn f igye lenrmel

leszi jnk a c6l- 6s hat6srendszertervezds. a pedagcigiai szem6lyis6gtan, a pedagogiai axiologia- 6s kul-

t0ratan, az 6let l<orpedag6gia, valamint a pedagdgiai tanuldselm6let probl6maira 6s 6rt6kvdlaszti isaira

Ugyancsak tekintettel leszunk a gyermekek val6sdgos - fentebb t ipizdlt - tanulSsi lehet6s6geire'

valamint a pedag6gusok dltal i rdnyftand6 (helyi leg is tervezhet6 6s szervezhetcj) nevei6si-tanuldsi

folyamatok i isszefi igg6seire: egymdst er6sitci-t6mogat6 kapcsolataira, egyszdval az integri ici6ra'

A pcdagogiai tanul6selm6let c. fejezetben 11 olyan objektivaici6s rendszert ki i lonitett t ink el ' ame

lyet a szervezett, i l l . az iskola 6ltal i rAnyitott tanul i is keretdben saj6t irhatnak el a gyerekek' Ezek a

kovetkezcjk: jdt ik, t t t i rrclatutupi i ler, jclruulszcr -- r t . t ,elv, kdrn) 'ezctvi i lelctt t , t t t l r t t ika - teclt t tologi ' ; '

murrka * rnttnkutrtegrtszUis, potitika, iog, torldnelenl, tu(loDl(jtt.r', tttiiviszet. A pedag6giai tanul6sel-

m6let c. fejezetben ezek az objektivdci6s ren<Jszerek - a gyermekek isl<olai tevdkenys6geire tel( in-

tettel - utotagk€nt a tutrukis f6nevet kaptdk ( jr i t6ktanulSs, miiv6szettanulds stb'). Amennyiben a

B4

pedag6gus terendszerekre,

969idr6l besz,Rdndz6sb6l ngdgia szempo- az objektivnak ezek a tasz6lag feleslergyakorlatkozr

azt kel l t isztd

Kcizismertk r i td r iumot , ttitdsa - sajni5lnint irtCkrerrldban - az eg'mint k6sz v6g.l6dnak, hogyerLi bemutatdsdmind a t6nyekvezethet a , , tava16 el idegenegyen a tantiirgblokk; d kont,tantdrgyi konsprob16mdk. Ntreprik lehet. Dirs 6rt6kvi ldg ka tantdrgyi korldgk6pformii ldrz6 objektiv6ciemiiny6t, a veg\'e rcduktilju. Egot nyert az isl<ozveti t6sdvel.

oedag6gidit (mrugallni inak, kilez6srikt6l az v, dszet kcizelbe,: iok v i ldga - sy',tivi vikig, amtyis6g- 6s k6pes

csztdlyra. Teki

a rgy l

: nnak- a t r -

r , hogy

ooz6

sEgfej-

inmel

= kul -- d 5 d | | o .

, : 1 , a m ei lek a

L,tlogi,:

: lSsel-

pedagdgus teendcji fe16l, ill. kdzveritdspetlugdgial szempontbdl tekintLink ezekre azobjektivdcidsrendszerekre, mindegyiktik a pedagdgio utdtagot veheti fril, fgy mfiv6szetpedag6gidr6l, munkapeda-969idr6lbeszdlhetr ink. Az most a k6rdds, hogy ezek a pedag6gidk tantdrgypedagogii ik-e vagy sem.Rdn6z6sb6l megdllapithatd, hogy nem. rerdes, hogy mi6rt szorgalmazzuk a gyakorlatkcizel i peda-g6gia szempontj:ib6l ezeknek az in. ,,obie ktivticiris pedagogitiknak,, a mfivel6s6t. Van-e es6ly ilyen- az objektivdcids rendszerek jel lemzdit preferdld - pedag6gidk m(vel6s6re, s hogyan viszonyulhat-nak ezek a tantdrgypedag6gii ikhoz, hagyom6nyosan sz6lva a szakm6dszertanokhoz? Miel6tt e l i i t -sz6lag felesleges, a pedag6gia tudomSnyrendszertani probldmii i kcir6be sorolhato, de val6j6ban agyakorlatkozel i pedagr5gia funkcioni i16si ival, hati isgyakorldsdval kapcsolatos k6rd6sekre vdlaszolndnk,azt kelf tisztdznunk, lrcgyutr viszr.trtyulnuk egymtishoz uz ctbjcktivtitirjs rernlszcrt,k is a tarrtrirg;,ak.

K<jzismert definici6k cit i i l i isa helyett fogacl juk el a tantdrgy l6nyegdnek kifejez6s6re azt a legfcibbkri t6riumot' hogy az pedagdgiai (tanuldsi) c€l ial konstrudlt ismeret- 6s tev6kenysdgstruktfra. Elsajd-tftdsa - sajndlatos mddon - nem vezet el automatikusan a fentebb id,6zettobjektiviiciris ren4szerekninl irtckrendszerek preterdlds6hoz a gyerekek kor€ben. A tantdrgy - kijlonosen az dltaldnos isko-ldban - az egyes objektivi icidkat, objektivdcids rendszereket (pl. muvdszeti 6s tudom6nytert i leteket)mint k6sz v6gterm6ket kipezi le. Nincs tekintettel arra, hogy azok mik6nt szr. i lettek, hogyan formd-l6dnak' hogyan intdzm6nyesti l tek, kik a fd muvelci i stb. Mivel a tantdrgyak az objektivdciok 6letsze-r( i bemutatasdt nem tekint ik feladatuknak, ezdrt egy didakticista kozlJsmdc.tot honositottak megmind a t6nyek, tcirv6nyszerf isdgek, mind a feradatok ,,adagori isdra,, 6rv6nyesen. Ez a szemrdretmddvezethet a , , tankonyvszagti vi ldghoz,., dtt6telesen az objektivdcidkt6l, objektivdci6s rendszerekt6lva16 el idegened6shez' Ezen a helyzeten kt l lonbciz6 tantdrgyi konstrukcidk nemigen segithetnek, le-gyen a tantiirgy ak6r al egy tudomdny-, ill. muveszeti dgat lefed6 homogen tatlttir,y; bl tanttirgy-blokk, c) kortrplcx tantrirLy; d/ avagy integrdlt tandrg.y. Ugyanakkor nem iillitjul(, hogy a krilonbozcirantdrgyi konstrukci6k feleslegesek lenn6nek, s dltaluk nem oldlrat6k meg ki i lc inf6le pedagdgiaiprobl6mdk' Nem tagadjuk p6ldi iul , hogy az integrdlt t6rgyaknak a vi ldgk6p torm6l6sdban nagy sze-repuk lehet ' De nem biztos, hogy ugyan0gy alkalmasak pl. a k6pess6gfej iesztes c6l jaira vagy a szocid-l is 6rt6kvi ldg kdzveti tesdre is. Az eldz6 okfejt6sb6l tal6n kiderr i l t , hogy a gyakorlatkozel i pedagogiaa tant6rgyi konstrukci6kat ki i lc inbcizd pedagdgiai feladatok megold6Jra ipt. , kepusregtej lmztds, vi-ldgk6pformdlds) alkalmasnak tsrt ia, de szdmol a fentebb mdr emlitett vxz6l lyel: a val6sdgosan t6te-zci objektiv6cidkt6lva16 el idegenit6s lehetds6g6vel. Azzal tehdt, hogy egy k6miatandr a k6mia tudo-m'inydt, a vegyipar probl6mii i t a kdmia tananyagdra, a k6miatank6n yvrc, az iskolai tanuldkis6rletek-'e rcclukdl iu' E pedagogiai redukcionizmus mindennemii 6letszerf is6ggel el lenkezik, m6gis polgdrjo-got nyert az iskola 6let6ben. m6gpedig a pedagogusok. 6s a szdmukru tiootgorot, tantdrgypedagdgiiik<ozvetft6s€vel ' Ea kiv6clend6 l i i t juk indokoltnai kiuotgorni a k0rorrbozo Jolet t iuacios rencJszerekcedag6gidit (mfiv6szetpedag6gia, tudom6nypedagdgia stb.). Ezek a pedagogidk 0j szem16letmddotrugal lndnak, kciz6ppontba dl l f tva az egyes objektivdci6k sajdtszerr isegeit, i r ivivo jel legzetess6geit. L6-:ez6sfikt6l az vdrhatd, hogy mind a tanul6k, mind a pedag6gusok - iskoldban 6s iskol6n kivi i l - mfi-'eszetk6zelbe. tudomiinyko2elbe, pol i t ikakozelbe stb. kert i lnek, tudva, hogy a tant6rgyi konstruk-:ok vi l i iga - specidl is c6l lal, megpedig a kultdra- 6s az 6rt6kelsaj6t i tdst kcinnyitd c6l lal - k6szti l t' : iv i vi l t ig, amely csak els6 l6pcs6 a valdsxigos vi ldgba. Ezeket tudva 6s val lva alak(tottuk ki a szem6-7is6g'6s k6pess6gfej leszt6 iskola tantdrgyi rendszerdt elctbb 1-3. osztdlyra, k6s6bb a 4-b., i l l . a 6-g.rdztdlyra' Tekintst ik most dt tdbl i izatba foglalva az 1-3. osztalyra kimunk6lt tant6rgyi rendszen.

II

B5

,;rii

, r - : r . \ r t o p l u ; I J l l l t ' : 1 :

l . t ihrazur I k i t r " tg ' " ' ; r , u, r t . ; r l r

Honismerer

Eload'is ds iinkrleitzes

Kot nYezer

kul t0ra

6s v izu6l is

86

ffi;z6tts6g sze mPonrtaco'

Magvar n6Pisrneret €s

i"1:'::1';;il:".'Ter m6szetisme

rer

l.*.:::J::[::":''

A tantdrgyi rendszer egyer tdrgyainak organizdltsdg szerint i megoszldsa az al i ibbi: a/ homogdntantdrgy 5; b/ blokkos rantdrgy 7; c/ komplex tantdrgy 6; d/ integrdlt tantdrgy 2. Amennyibena homog6n tdrgyakat a nem homogdnekkel szembe6ll f t juk, a megoszlds a kovetkez6: S homo-gennel szemben i i l l 15 nem-homog6n. E 20 tantdrgy l6nyegileg 84 viszonylag j6l elkulcinfthetdobjektivdci6bdl szervez6ddtt. Ugyanezen objektivdci6k ugyanakkor - kult0raelmeleti leg - 11 ob-jekt ivdci6s rendsze,te sorolhatdk, 1 1 objektivi icids rendszerf pedag6gidt jelenthetnek. Az6rt je-lenthetnek, mert kidolgozi isuk egyel6re a gyakorlatkcizel i pedag6gidban sincs megoldva. Annyitazonban vi ldgosan ldtunk, hogy mdr-mdr i l luzorikus tant6rgypedagdgidt kidolgozni an6lkri l , hogykidolgozoi ne tudndk m6rlegelni - mAr az dltaldnos iskola l . osztdly5t6l kezd6d6en -, hogyamikor matematikdt tanitunk, akkor tudom6nyt tanftunk (bdrmennyire is dszovi azt a jdt6kos_sdg); amikor irodalmat tanulrrak a gyerekek, akkor pedig egy muv6szeti dgat is tanulnak.

Mindannak, amit eddig elmondtunk, a tanul i isi folyamatok tervez6se szempontj6bdl ki t i lnte-tett szerepe van. Az egyes tarrtdrgyakhoz - mint mdr fentebb mondtuk - pedag6giai program.csomagok kdsztr lrrek. A pedag6gusok teenclt i je e programok adaptdl6sa a gyerekek6 pedig a tan-tdrggyd szervezett obiektiviici6k elsajdtftiisa a tantdrgyhoz kifellesztett taneszkcizok r6v6n.

A taneszkozoket tobbf6le csoportositd$an ismertet i a didaktikas/, felsoroldsukt6l ez6rt elte-kintunk' A transzformdcids pedag6gia miJvel6i sz6mdra a legl6nyegesebb, hogyan k6sztiljcin egy-egy taneszkoz. Ez6n nem v6letlen ,hogy ma mdr pl. a tunkonl,yslmdlet 6nAll6 transzformdcidspedagdgiai diszcipl inakdnt l6p fol.6/ A nem.tankonyv jel legu 0n. audiovizudl is taneszkozk6szft6sprobl6nrdit az oktatrjslet'hnoktgia tdrta ti5l.7l A taneszkrizk6szftds metodol6giai, ismeretelm6letikerd6seit operaciondlis ig6nnyel a tuddstet ltnol6giu elnevez6sU 6j diszcipl ina irja le. Kidolgoz6jarlagy Jozsef '- E diszciplfndk szervesen i l leszkednek az 6n. transzformdci6s pedag6gia rendszer6-be' Tekintve, hogy szeml6letmddjukkal, kidolgozottsdguk nfvdjdval egyetortr ink, ezdrt ismertet6-s r ik16 l lemondunk, k ivonato l i i suk td l e l tek in tunk .

87

Tantdrgy neve

Je I lemz6je organizii ltsdg sze mpontidb6 | Oszt6ly, anclyikbentanitiuk

< 6@

g

Xo36- d. 2. 3.

Emberismerel x X X X

Emberi kommunikdcio

6nismeret X X X

Tomegk o mrntrn ikiicio

es mi.ivel6d6s X X X X

Testrrevelds 6s sport X X X X

SakkX X

Szabadidci , j r i tdk X X X X

A tan tdrgy i tanu lds - m in t az t n r i i r tobbszor emleget t t l k - : ' - I - : : : : '

k i i I o n i t e t t o b j e k t i v d c i 6 s t i r t 6 l < r e n d s z e r e k e | s a j i i t i t 6 s a t e k i n t e t . | ) e i ' . ' - . : : . :n e m v e z e t t e | i e s s i k e r h e z . E z 6 r r s z i j k s 6 g V a | 1 i l ! : a n t 6 r g y i t a r . i i a : t : . : .(szabadi, l t j , kozmfivekides, szocial iz6cio) segit6s6re is ' Ehhuz 'r i ' : - :r" -

ve tkez6k6pp id ru lha t hozzd. Le i r ja ob iek t iv i rc i6n l<6nt ha ladva " : - -

: ' - :

hogy az ac to t t ob jek t iv6c id mi lyen tan t6rgyban kapot t he l " 'e : - - - - - - '

t r l lmen6en - a szabad id6ben, a kozmi jve ldd6s i in t6zm6n\ ' re i "L :^ : - : : - - :

nu lha t ja a gyerek az egyes ob jek t ivdc i6ka t , i l l ' hogyan ke l l : : - ' - - : :

latunkban. a.- tanti i rgytanuldson tr l i l rutato, tanul i ist segito - ' ' - ' '

tobbldle vi i l tozati i t k6szitett i ik el ' (Ezek egy r0sz6rol tdjekt '- : : - ' '

m6 ly is6g fe j lesz tes ig 2 . Pe<Ja96g ia i p rog lam c imi i osszet i l l i tas ' - ' - : : - - ' '

t6k i s , amelyeket ner r r i smer tc t runk ' l l yenek p l ' : U t r t t t t t i : ' ' s I - "

q a t d s h o z . D e a t a n t a r g y a k o r r t i | i t a r r t I | A s 1 s e g i t i a t e | e v i z i c r . : = : . - :

i re re t 6s 0 tmuta to i s .9 / Ez , szo lgd l ja a ,szu l r j l< , gyerc fco ' " : " '

'

l i i s gyerek a csa l6db i rn c - ossze6 l l i tds lu / , va lamin t a l (cpcs ' -

6116kel6si skdldk szerint tag<-rlr , 1-3. oszti i lyra kit lolgt-rztr l t ' ; ' '

A tantdrgyi pedag6giai prograrncsomagok l<6szit6se - r - ' - :

miici6s pedagogia legrdgebben m(vclt trga, az ide vuitat icz'

ban a didaktika i i l taldnosit olta Iai l tct ' t ' ( ' lnidlel cirnen' Ei ' ' : . - - ' -

a d s t r a t 6 g i a i t i p u s r 1 v 6 | a s z t : a t a n a n y a g k i v 5 | a s z t d s v a | a n - i i . - : :helyen a Iuttutt . t 'ug,alretult ' :cts Lirdt;sr: i l lckit t t i i lk i i t ' t -rssz: ' '

" -

a taneszkozok standard (egys6gesitett) folyanr;t t6 SJur\ 'r ' l : : -

Akci6kutatdsra 6pU16 kfs6rlet i gyakorlatunkban '1 " ' '

'

procedurdl is kivi telezdsdt i l letcien - nem in6s, mir 'r l "

' - '

ban meghat5roz6 szerepU a lJktt ' t t tr nevdhez kapcsoic' : ' ' '

m in t tud juk , a tan tdrgy i c6 l - , i l l . a kovete ln renYrendsTe .

Mi a lurtutt . t 'uglt ' l rdstu i . \ ki !L'r iL's:t( ' t t i iA Eit ' r-z 1:tnLrlr l l r" - : - '

tegiai t ipusti kognit iv rerrdszernek - a iel legzetesseca: - ' - '

kez6 : 1 . o lyan sz igor0 osz t i i l yoz i i s16 l van sz6 , a r r te ! ;b : - - ' -

azonos elvek szerint lortenik a besoroids, nregpedig -:

tS ly te l jessegdt ;2 . az e lemek, i l l e tve az r ' rgycs osz ta i " : ' = '

azaz a magasabb szint mag6ba foglal ia r is t6telezi d: : r- :- - '

turotKitt t ia u tururtt . t 'ctg,t ' l r t ' t t t lcz/sbt ' t t sol;ktt l i t ik l l t i ' ' :

t t t i t r l 'ck escldben.l3/ 6 1s1;5rngr6ssel f t igg ossze' ho! ' ' " " ' - '

a tananyagot taxonomikusan tat lalmazza 62 9$'v' :1s i :- i - ' - - '

na? Els6dlegesen a3, hogy a tantervolvaso 3 t: inte:tr ;- "- -

ben pontosan, egy6ne lmf ien e l tud igazodn i a tan i3 " * : -

: :

seke t , fe l i smerhet i , kor r igd lha t ja a besoro l i i s , a ib ) i c i ' : - : -

pithatia az integrdci6 szint jeit . Tarreszkozterirez3: t : :-

,udrndenrun szerep ld tanar ryagot ' Javas la to t teh : i ' "

- ' - '

re.

Mondar runk sem ke l l , hogy a taxonomikus l3n 'n : ' : ' : : - l :

gc l kovete l m ind a mt ive lc id6s i anyagba e i l lL ' ; t t : ' : ; : : : '

d ig az ezek tanu lha t6s i ig i sz in t j6 t je lo lc i c l i c la l< t i l ' ' : ' : ' -= ' - '

nd la t i iban . Szer in t l lnk a nem 6 l t rs toga lmahat h r :2"

6 l e t f e n k 6 s e . , , A s e b € s z n e k t o b b e t k e l l d o l g o z n i a ' 2 i : : : : . - -

rdc i6 s ike16nek va l6sz in f i s6gu. "141 6 t r ie ra rc l ' r i za l : : ' I : : : : ' '

t6v6 teszi, hogy a tananyagosztdlyokat e-r;ybeveh:: ' : r : - '

di jntst ik, a c6lrendszer valamennyi cleme, osztal ' -

; :1e ien l l :en e l -- - ' legse0es,' : 311 ;rSt 9i ' iK

: : - l - : i r a . l l 3 a ! { O -

. ; -a ' . i l ' l , l r ra ,

:.: ̂ ' . ,r -! ! a l" 't l n

, - - t r t i : . en t 1 -a '

. . : ' ' . ( i y a l < c r -

- . ='- .': I rn r-: i at6 l<

: : - . l ! l i ; l a i , . e '

. r l : ULt tL ' ta -

. - - , 2 e u i ' l r l a i t l l -

: - : ! : h a l l : j l ' l s -

j . i : : - t i ' - i 3 i s K o

. . . _ . . r r r : i c L l e k e 5

' : i r d O S l T C t l -

- l.) ' : lalrrir.,]t l l<-

- - : . i : r a l ( O i f e

, , - - : r ! - i f t ' . E

- ' : : : i : C i s e l , i l i ^

. - ' \ , i a l - -

' C t

' . '9 , nkal ;Lr '- 1 , ' . s t r : r

, . . t k C ' " i . - ' l '

- - - : : : ; ! o ra l 3 r t' : : : ( l ' ) t t O l l

tovdbbd a tan;sem. A taxoncszempontbo I isfej lesztcinek esnoha a taxoncrn6zve sz6kapcsvegszert i 6lmentaxonomizi i l tsal

K [s6r le t i tanrl i i l az 0n . tevd :pedig alosztd lyrezen keresztui

l logyan jdnr,

mutat be a tai:megtanu lAsdna ka v6gs6 alosztdi

Az ismenetet i i roda lombankat. Linedris vehisszi ik, tantervar r6 l , hogy tan ,Ugy gondo l juk ,pontjdban. l 5l

A korszeri.i rTaneszkozfej les:6s kr. i lon a renc

A taneszkozftranszf ormdciosa tananyag valattjsdg, megoldh;hogy a tananyaanyagot legelsoitel nteg. A blckblokkba tafioz.sa lehet6v6 teszjelzettel (decin-:

den he lyze tbentaneszktizt lnk, amdknak nreg fe i .a mimet ikus jd r

tunk e prob16n-,

lefrdsnak megfel

Folvethetci aegyes taneszkoznek kolcsortost,.ke l l lenn ie legamegfelel6je a ta

88

3 t )b.

r 1 -

-,:1 rr

O :Z

- i l

r : d I a

itarsT-

.rggi:- l t a

d5e Ti

ia:r e.

: pe'I A S Z -

: 5 . 1

- O[)t ]

i ; rre

i : l t ,

tovi ibbi i a tananyagrendszer valamennyi oszti i lya. a kcivetelm6nyrendszerben megjelenik-e vagysem. A taxonomikus tananyagelrendez6s a fentebb ismertetett el6nycikon t0l kommunik6ci6sszempontbol is el6nyos, a befogaddnak, a 2. szem6lynek, tehdt a felt6telezett olvasdnak (afej lesztdnek 6s a gyakorlo pedag6gusnakl a , , j6 eg6sz., 6lm6ny6t adja. Olvashatdvd teszi, mertnoha a taxonomikus anyaglelr i is nem szoveg, hisz az egyes tev6kenys6gosztdlyok nyelv6szeti legn6zve sz6kapcsolatok, m6gis az egymds ut: in kovetkezci osztdlyok, aloszti i lyok az olvasdnak szci-vegszeri i 6lmdnyt adnak, mivel 6rv6nyesLil a szoveg egy-ket kr i t6r iuma: a t6maazonoss6q 6s ataxonomizi i l tsdg miatt a koherencia.

Kisdrlet i tantervunk tananyagleirdsa a kovetkez6keppen tagol6dik: tantdrgyi blokk, ezen be-It j l az 0n. tevdkenys6g-fSosztdlyok sorakoznak. A tevdkenys6g-fr5osztdlyok oszti i lyokra, ezekpedig alosztdlyokra tagolcdnak. Ez a szigori elrenclez6s nagyban segit i a taneszkciztervez6st,ezen keresztr.ll a k6pess6gfejleszt6st.

l logyan jdrtunk el abban az esetben, amikor nem tevdkenys6geket, hanem ismeretkciroketmutat be a tanterv? Ugyanigy. mint a tev6kenys6gosztdlyok lefrdsdnii l , tehdt az ismeretekmegtanuldsdnak folyamat; i t tev6kenys6gg6 alakitva ir tuk le a tevdkenys6goszt6lyok szint j6n, dea v6gs6 alosztdlyokban mar az ismeretek nev6t kozdl juk ugyancsak taxonomizdltan.

Az ismertetett tananyagleirds utdn folvethet6 a kdrd6s. hogy a lehets6ges 6s a tantervelm6le-t i i rodalomban ismert tananyagelrencjez6si m6dok, lehet6s6gek melyik6be sorol juk gyakorlatun-kat ' Linedris vagy koncentr ikus-spir i i l is kategdri6val i l lethetcj-e sajdt tananyagelrendezestink? Azthissztik, tanterv0nk egyszeri dtolvasisa f igyelmes tanulmdnyozds ndlkt l l is bi irki t meggy6zhetarr6l, hogy tananyagot elretrdez6 gyakorlatunk koncentr ikus-spir i i l is fel6pit6sf i , csigavonalszerg.Ugy gondo-l i-uk,6rthetcj ez, hisz els6sorban a k6pess6gfej leszt6s i i l l k is6rlet i programunk koz6p-pontjdban. l 5/

A korszerij tantervfejleszt6 rnunka egyik vondsa a kapcsol6d6 taneszkozrendszer tervez€se.Taneszkozfej leszt6si probl6mii inkat kulon fogalmaztuk meg az egyes taneszkozok fej leszt6s6rees kulon a rendszerr6 szervez6sre vonatkoz6an.

A taneszkozfej leszt6s, i l letve a taneszk<izok rendszerr6 szervez6se kapcs6n vetft ik fol atranszformdci6s pedag6gia egyik leggyakorlat ibb k6rd6se. A probl6ma ez: hogyan k6pezztik lea tananyag valamennyi elem6t egy tel jes taneszkozrendszerbe? Van-e erre egydltaldn elvi lehe-tt is6g, megoldhat6-e a gyakorlatban? ugy gondoljuk, a probl6ma megoldhatd, m6gpedig az6ltal,hogy a tananyagot a tantervben taxonomikusan ir juk le. Programunk tantdrgyain bel ir l a tan-anyagot fegelscik6nt blokkokra rendezttlk. Egy-egy blokk ldnyegileg egy-egy ctbjekrivdt'idnak fe-lel nteg. A blokkon bel i i l tev6kenys6g-fdosztdl lyd, osztdl lyd 6s aloszt6l ly6 alakithat6 az egy-egyblokkba tariozd m6trel6desi anyag. A mijvel6ddsi anyag tevdkenys6gosztdlyokba tr in6n6 sorold-sa lehet6v6 teszi azok megsz6molSsdt., , leszi imolds5t, ' , ds mivel az oszt6lyokat. alosztdlyokatjelzettel (decimdlis jelzettel) is el ldttuk, az dl land6 azonositdsra is lehetcis6grink nyi l t . lgy min-den helyzetben rneg tudjuk mondani, hogy p6lddul egy adott tev6kenys6goszt6lyhoz van mdrtaneszkoztink, avagy nincs. Ha valaki p6lddul azt kerdezi, hogyan tanft juk a helyesejt6si nor-mdknak nregfelelS versmonrJi ist, mikdnt tanul jdk a gyerekek az elvdlasztdst, van-e taneszki izt jnka mimetikus jdt6l(ok tanul i isdhoz, akdr a nem-verbdl is kommunikdcidhoz, k<innyen vdlaszolha-tunk e probldmiikra egyszerf i igennel vagy nemmel, mert elk6szitettr. ik a taxonomizdlt tananyag-lefrdsnak megfeleltetett taneszkozrendszert.

Fci lvethet6 a k6rdds, milyen megfelel6si viszony van a tanterv tev6kenys6goszti i lyai 6s azegyes taneszkcizok kozott' Elvk€nt mondtuk ki, hogy a tananyugnak ds a taneszki)zrenclszer-nek kolcsottdsen le kell fe'Jnie eg,mrjst. Ez azt jelenti, hogy a tananyag minden elem6nek megkell lennie legaldbb egv taneszkozben, 6s brirmely taneszkoz tartalm6nak kel l , hogy legyenmegfelelt i je a tananyagban.

89

Programunkban a tananyag- 6s a taneszkdzrendszer kozott tobb tobb6rtelmU megfeleltet65

van. Vagyis a tananyag valamely tev6kenys6goszti i lya i i l tal i iban tobb taneszkozben real izi i lodik,

mig valamely taneszkoznek dltaldban tt ibb tev6kenys6gosztdly felel meg a tananyagban. Tan-

anyag- ds taneszk<izrendszen-ink tobb-tobb6rtelmfi megfelel6se igen el6nyos. Ez azt jelenti egyik

oldal16l, hogy valamely tevekenysLigosztdlyt t6bb t ipusi l taneszkoz segit megval6sitani, azaz a

tanul6kat tobb csatorndn keresztt i l fej lesztj i ik. lgy tanuldsuk - ceteris paribus - nyi lvdn ered-

m6nyesebb. MdsrriszrSl taneszkozeink dltal i iban nem szinguldrisak, azaz nem csupdn egy teve'

kenys6gosztdlyt tdmogatnak, hanem tobbet. (A tanulSsi programmd szervezett tananyagok 6s

taneszkozok leir i isai rdszletesen tanulmdnyozhatok a kovetkezci kiadvdnyainkban: Nyelvi ' i rodal '

mi-kommunikdcios nevel6si kis6rlet l l . 20-280., valamint A k6pessegfej lesztestSl a szem6lyis€g'

fej lesztdsig 2. Pedag6giai program 5-298.p.)

A nevel6si-tanul i isi folyamatok standardizdldsa folvetett mdg egy olyan gyakorlat i probl6m6t,

amely - hagyomdnyos 6szj6rdssal es terminol6gidval szdlva - a kovetkezc5k6ppen fogalmazhatd

meg: tantdrgyiasithat6-e pElddul az onismeret, az i l lem vagy a televizi6n6z6s tanuldsa. A hagyo'

miinyos 6szj6r5ssal, vagy ha tetszik, az dvszdzados hazai gyakorlat i pedagdgiai tradici6n felnci '

vekv6 szakembergdrda tagadja az im€nt emlegett objektivi ici6k tantdrgyiasitdsi inak lehetcisdget,

s r igy 6rvel, hogy ezeket ( i l lem, cnismeret stb.) tanitani nem lehet, elsajeit i tdsukat a neveldsnek

kel l nngoldania. A szoktatds. a gyakoroltat i is. a kozvetett kozoss6gi rdhat6s eredm6nye lehet

csak p6ldi iul a j6 r inismeret vagy az i l lemtud6 magatart i is. Az igy 6rvel6k nem akarjdk tudoml'

sul venni, hogy nincs kulon nevel6s 6s oktat6s (tanftds), hogy tanul i is van elscisorban, s annak

irdny(tdsa. befolyi isoldsa, azaz nevel6s. Hogy lehets6ges-e az [n. , ,nevel6s" t6makor6be sorolt

szem6lyis6gfej leszt6 akci6k tervezdse, pontosabban azok standardiz6l6sa, arra a kovetkez6 dl l6s-

pontot alakitottuk ki. 1. Minden kult0raelm6leti leg elk0lonithetS objektivdci6 tantdrgyiasithato,

azaz leirhat6, hogy a szem6lyis6gfej leszt6s 6rdek6ben tanuldsdt6l mi v6rhato.2. Ossze5ll i thatd

6s taxonomikusan elrendezhet6 az adott ob,jekt ivdci6ra vonatkoz6 tudds. 3. Megfogalmazhatdk

a tel jesitds kovetelmdnyei. 4. A transzform6cids pedagdgia szint j6n szuletett tantdrgyiasitott le-

ir6srrpd a mindennapi gyakorlat i real iz6ci6 sordn nem lelent/-het/ kizi ir6lag vertal izdci6t, lecke-

szerf i kezel6snrodot. S. A tananyagleir6s mell6 - a mindennapi gyakorlatot orientdland6 -

olyan t i tmutatokat, segedleteket, h6tt6rismereteket lehet a pedagi6gusok szdmdra osszei i l l i tani.

amely az adot r - , . tan tdrgy ias i to t t , , - ob jek t ivdc i6 tanu l6s i inak i rdny i tdsd t seg i t i . Gondo l junk

p6lddul a vir i igkot6szetre. Programunkban ezt is szerepeltet juk. Azaz tantdrgyiasitva is leirtuk.

Taneszkozt is k6szitett0nk a tanul6si ihoz. (A k6pess6gfej leszt6stci l a szem6lyis6gfej leszt6sig 2.

Pedagdgiai program 277-278., illetve 272-273. lap.) Mindebb6l nem az kovetkezik, hogy a gye'

rekeknek leckeszerf ien kel l beszdmolniuk a virdgkot6szetrdl l Nem. mert a gyerekek val6sdgosan

kotnek virdgot. Fej lesztjuk az ezzel osszef0gg6 k6pess6geiket, de az is teny, hogy 6pp munka-

f irzet0k r6v6n tobb mindent megtanulnak a virdgos nov6nyekr6l, mi tobb, a virdgnak az ember

i jnnepjaiban 6s mindennapi 6let6ben szerepet j i i tszd, szocidl is 6rt6keket kozveti t6 szerepdr6l is. Ha-

sonl6kat mondhatn6nk az i l lem, az onismeret, a televizi6n6z6s, a sa.l t6olvasds, a pantomim, a

sakk, a rejtvdny, a f i lat6l ia. a tdnc, a szel lemi n6prajz stb. tanuldsdnak tervez6si k6rd6seir6l.

A fentiekb6l a gyakorlatkozel i pedag6gia szlmAra ez dltaldnosithat6: minden tantdrgyiasitottobjektiviici6nak viszonylag elktilonithet5 egy kognitiv, egy c'selekvesi 6s egy szociiihs (koopera-

t iv. kommunikatfv) oldala. A kognit iv oldal elkulonit6se gyakorlat i lag azt jelenti , hogy legal6bb

hdrom funkci6j0 0n. nyomtatott taneszkcizzel segithet6 az adott objektivdci6 tanulSsa. a/ olyan-

nal, amefyik b(vezet a tanulSs6ba; b/ olyannal, amelyik hagyom6nyos,,, isnreret t{pusti", , ,stt i 'dium iellcgii" tantrirgl,i tanuldst tesz lehet6v6; c/ olyannal, amelyik kontpendiutnszen'ien z6ria

le. foglal ja <lssze az adott objektivdci6ra vonatkoz6 tudnival6kat. A magunk rdsz6r6l mind a

hi iromf6le nyomtatott taneszkoz kifej lesztdsdt megkis6relt0k. Ha egy gyakorlatkozel i pedagdgia

a gyerekek szdmdra nem kiv6n olyan nyomtatott taneszkozt ki fej leszteni, amely a fenti funk-

ci6k (a-c) szerint segft i egy-egy objektivi ici6 tanulSsdt, konyvkiad6sunk j6volt i ib6l ma mdr meg-

90

4v i k

. ,d-

,ak

tal i i lhat6 az a kiadvdnytipus, amely a tant6rgyiasitott objektivdci6k kognit iv jel legzetess6geinekelsajdtitiisdt megkcinnyiti. Tekintve, hogy programunk szem6lyis6g- 6s k6pes6gfejleszt6, azegyes objektiviicidk elsajdtitdsdban az in. cselekvisi ds szocitilis oldalnak van kiemelt szerepe.Ez annak t isztdzdsdt jelenti , milyen jel legzetes tanuldsi 6s gyakorldsi m6dok r6v6n biztosithat6egy-egy objektivlici6, illetve a hozzd szriksdges k6pessdgek a kdpess6gszerfi szem6lyis6gfaktorok(sz0ksdgletek, att i t i idok) elsa.i i i t i tdsa. Magyarul: milyen tr6ningek, gyakortatok, szokdsok, kred-ldsi lehetds6gek, sz6rakozdst is biztosit6 hobbik kapcsolhatdk egy-egy objektiv6ci6 megtanuld#-hoz. Gyakorlatunkban ezeket feladatgyri j tem6nyek, munkafr izetek. audiovizudl is taneszkozokformii jdban real izdl juk, s bocsi i t juk a programban kcizremiikod6 tanulok, szrj l6k 6s pedag6gusokrendelkez6s6re. Tipikus p6lddi ezeknek az Elettort6netem. a Kort i lott t ink a t6rt6nelem, a Tuz-v6delmi ismeretek, az Egyritt6l6s 6s illem. a Szdmitdstechnika c. nrunkufilzetek, tliusorozatoka tdrgyi n6pm0v6szet, a l6ldraiz, az emberismeret, a virdgrendez6s tanitiisdhoz,inngszalagok amagyar n6pt6nc tanit6sdhoz 6s J'etadatgyiiitemdnl,ek a technika, az emberismeret, a n6ptdnc, adramatikus improvizdci6, a bdbozds stb. tanuldsdhoz. E kri lonbozd m0faj0, az objektivdcidk ta-nuldsdt kognit iv, cselekvdsi 6s szocidl is oldalrdl lehetdvd tev6 taneszkcizok a mindennapi gyakor-latban nemcsak a tanti i rgyi (6rarendhez kotott l tanul i is taneszkozei. Ezek segit ik a tanuldst akozmrivel6d6si int6zm6nyekben ds a szabaclicl1ben is.

Jegyzetek

1. Nagy Sdndor: Az oktat i iselm6let a lapk6rd6sei . Bp. , l9gl .Tankcinyvkiad6. 1 37 -1 44.p.

Horvdlh Lajos: A nevelds fo lyamata. = Neveldselmi ler .Bp. , 1976. Tankonyvkiadd. 75.8S.p.

2. Bdthory Zol tdn: Tanl t i is 6s tanulds. Bp. , 19g5. Tan.konyvi<iad6. 43. ' l 79.p.

3. Kocsis J i rzsef : Folyamatszervezt is a g6piparban. Bp. , 1g74.Mr i szak i K i add . ' 13 -19 .o .

4. Zsolnai J6zsef - Zsolnai Ldszlo: A pedagogiai technol6gialehet6s6gei Magyarorszdgon. Veszpr6m, 19g0. OOK. 19.o.

5. Nagy S6ndor: Lm.: 287-297.p.

6. Szovjet tankonyvelm6let i tanulmdnyok. (Szerk. : Durr Bi la,D.D. Zujev.) Bp. , t98b. Tankcinyvkiad6.402 p.

7. Oktatdstechno16gia l .6s l l . (Szerk. : Ni idasi Andrds, OroszSi lndor) Veszpr6m, 1983. OOK.2Z4 p. , i i l . 142 p.

8. Nagy Jozsef : A ruddstechnologia e lm6let i a lapja i . 19g5.5 1 1 p . l K 6 z i r a t )

9. Surdnyi Bi i l in t : Utmutato a te leviz ios fogla lkozdsok veze-t es6hez . Bp . , 1985 . OP t .56 p . (K6z i r a t )

10. Kis iskolus gyurmek a csdl6dbdn. (6sszedl l i tot ta. ZsolnaiJ6zset . ) Bp. , 1984. Okratdskutar6 Int6zer.86 D.

'11. K6pes vagyok rd . . . A k6pessdgfej leszr t i k is6r let 3. osztJ-lydnak koverelrndnyei . (Szerk. : Kiss Eva.) Bp. , 1995.Oktat ; iskutat6 Intdzet . 100 o.

12. Hajnal Albert : A model lek model l je. = Bendszerkutatas.Bp . , 1973 . KJK , 371 .374 .p .

le-

i. las-

€t0,

k

3ta

reg-

i1

!l

I

Its8,

$

9 1

, I Q

14.

t q

Nagy Siindor: A tananyag Cs az oktatdsi folYamat

tervez6s6nek idciszerii k6rddsei' Bp., 1979. Tankiinyv'

kiad6. 90.p.

Ackoff, R.L.: Kisdrlet a rendszerfogalmak rendszere-

zdsdre. = Fogalmi rerdszerekr6l, szerkezetekrcil 6s

szervezetek16l . Bp. , 1979. Akad6miai Kiadd' 150.p.

Ba116r Endre: Tantervelnrdlet ds tantervi re{orm. Bp.,

1 97 8. Tankcinyvkiad6. 60-61.P.

j ts(k

tbsr,6d

2

rl

bd

s(nVi

k,

z l

a;

ss(

td

9(c5rnn iktkima a

til

<ltp(iritda

92

iBI PEDAGOCIAI KREATOLAGIA ES ADAPTALASTA|,]

E meglehet6sen szokatlan fejezetcimmel a gyakorlatkoi:eli pe<jagdgidnak azt a tertilet6t ki.v6njuk jel lemezni, amelyet az iskola mindennapi vi l i igdban maguk a pedag6gusok m6velnek.Legels6k6nt t isndznunk kel l , mit 6rtsr ink kreatoldgidn 6s eJaptdldstanon. A kreatol6gia az em-beri alkottissal foglalkoz6 interdiszciplindris kutatdsi ter0let. Hazai kidolgoziisii6rt es elterjeszt6-s66rt Magyari Beck lstvdn teft legt6bbet.ll Az udupttiltisranuak - trJo.arrnk szerint - ko-rdntsincs olyan egysfues 6nelmez6se, mint a kreatoldgidnak. Az adaptdl i is sz6 az ldegen szavak6s kifejezesek sz6t6ra szerint dtalakft i ist, dtdolgozdst jelent. Az irodalmi 6ler gyakorlatdban pe-dig valanrly irdsm0 olyan iitformdldsiit, annllyel azt egy sajiitos ig6nyfi kozcins6g izl6s6hez iga-zft j6k. Az adaptdlds pedagogiai problematikdja meglt6l6st ink szerint az ut6bb v6zoltakkal mutatrokon#got. Csakhogy i t t az,, irdsmfi, . a tantervet, a taneszkozt, a tanit i is i programot jelenti ,,,a sajdtos ig6ny0 kozcins6g fzl6sdhez igazit6s,, pedig a ktitr)trbttzci fejlettsdgti is tutrttkisi tentlx|-iri gyerekeklrcz vaki progratnulakitrist. Az adapt5liis probl6m6ja minclen olyan emberi tev6keny-s6g kapcsdn fci lmeri i l - legyen az orvosi, m0szaki vagy agrdrtert i let - , ahol technoldgi i ikat,knowhow-kat 0j kcirnyezetben honosftanak, gycikereztetnek meg.

Pedagogiai adapttikisrol az6ta beszdlhetijnk. ami6ta a pedag6gusok el6regyilrtott tankonyvek-b6l, taneszkozcikb6l dolgoznak. A petlagogiai kreatotogitirol perlig az6ta. ami6ta a pedagogusoka maguk i i l tal ki fej lesztett programok (tananyagok, taneszkclzok) alapjdn tanitanak. A f6lre6n6_sek elkertil6se v69ett mdr most leszogezzik, az egyes pedagdgusok tev6kenys6geben 6s teljesit-mdnydben az 6rtCkk0lonbs6g nem ott keresend6. hogy maga alkotta taneszkozb<jl dolgozik.vagy csak lgymond adaptdl, hanem abban tal6lhat6 nreg, hogy el rutl-e juttatni rninr)en gltere-ket Iehetdsdgei csicstjra vugy sem.

Napjaink legf6bb gondla, hogy pedag6gusaink mind az alkotds, mind az adaptdl i is ter6n bi-zonytalanok. Az adaptdldsban nincs kel ld bi i torsdguk. A kozponti burokratikus irdnyitds - 6saz azt kiszolgSl6 igazgatds 6s felt igyelet - €vszdzadokon dt az irdnyit6 tanmenetek megtartdsdt,s annak a haladdsi napldban tort6n6 regisztrdldsdt tartotta fontosnak. Tehdt azt, hogy a peda-g6gus,,hol tart", , , lemaradt 'e a tananyagban,,, s nem azt, hogy az egyes gyerekekhez igazftsaaz adott tananyagot, a tanitiis m6dj6t.

Ahhoz, hogy a pedagogiai kreatol6gia k6rd6seiben t iszt i in ldssunk, tekintsuk 6t, milyen m6r-t6kben lehet a pedag6gus munkdja alkotd jellegfi. A magunk r€sz6r6l k6szek vagyunk a peda-g6gus napi munkdjdt alkot6 munkdnak, s6t miivdszi jellegii alkotd rntrttkitruk tekinteni, decsak akkor, ha ez a munka tudonui,tyosan megalapozott. De mit jelent az, hogy a pedag6gusmunk6j6t mfiveszi jel leg0nek is tart juk? Az6rt tekint jr ik m(v6szi jel legonek, mert a nevel6s-ta-nit6s a mfiv6szi tev6kenys6gekhez hasonl6an - elvileg - olyan oktiv,introponrorJiztlld te.rd-kenvsdg, amelyben a peclagtigus dttkifejezisdre is mdd kindlkozik. Ennek ellendre a pedag6gus mukdjdt. mindenest6l m0veszi tev6kenysd'gnek tekinteni egyszergen t6zds. A fentiek alapjdn aztmondhatjuk, hogy a pedag6gus munka alkot6munka is. Hogy mennyiben, azt persze nemcsaKaz d6nti el, hogy a pedag6gus aktiv a tanit6si folyamatban. Nem is az, hogy 6rt6keket kcizve-tit, hanem az, hogy ekcizben milyen produktumot hoz l6tre.

A gyakorlati pedagdgiai munka produktumai k<izott elk0lonithettlnk egyeni is k6zos pro-tluktuntokat. Az egy6ni produktum kizdr6lag a pedagdgus tev6kenys6g6nek a tdrgyiasuldsa,p6fd6uf ilyen egy 6ravazlat, egy sajdt k6szit6sd feladatlap, egy tudomiinyos vagy publicisztikaiirds stb. A krizos produktum mindig a tanul6val (tanuldkkal) kcizos. l lyen produktum a tanu-16 bdrmely, a pedag6gus irdnyitdsdval bekcivetkezett tel jesitmdnye. Nyi lvdnval6, hogy ezekbena produktumokban.a tanuldknak aktfv szerep0k van.

Y J

A pedagdgusmunka produktumait a prct lukt io t t t iut isigc szerint is szdmba lehet venni. Esze'

r int megki l lonboztethetjuk a rutrrtnuntku rcrttrckcit 6s az olkr-t ' ; :oi-. ' Az alkotdsok mindig

prob16mamego ld i i sok eredm6nye i , o lyan eredm6nyek, amelyek va iameiy korben ( r jak A ru t in '

munka te rm6ke i nem i l yenek , ezeknek semmi lyen r i jdonv lg -ene i .u l i n incs ,

Az alkoti isoknak k6t szint je, ket fait6la lehetsr5ges: s:t tblcl ,r i ' , . , ' rrr . : : t ,r L) t) t t t t( ;scgi ulkott i '

.so1. A szub,iekt iv alkotdsok a rut inmunkdval szemben mdr alkotasck, tehit probl6miik eredeti

megolddsai, de csak sz0k korben 6rv6nyesek (p6ldi iul az adott oszlaiY vagy az adott iskola

sz in t j6n) , egyed iseg ikon nemigen muta tnak t0 l . Ezze l e l len td tbe . a m,noseg i a lko tdsok egy

eg6sz kult0rkor (p6ld6ul Magyarorszdg) szi lmerc t iak, azaz egy bizcnyos iorben dltaldnos crv6'

ny i jek .2 l A fen t iek szer in t a pedagogusmunka produk tumai t az : rooo ' :aD laban he lyezhet juk

e l :

4. t ib l i z r t A pcdugogu\ r l lunku prq lu l ' l u r

Je l legeA p e d a g o g u s m u n k a : ' : L ' \ : . -

R r r f i n m r r n k a e r e d m 6 n v e t S z u b i e k i i v a . r : : : \ r - : j . : a ' K o t 3 J

Egydn i

Kozcts

X

X

X

X

X

X

A rutinmunka eredmenyeit mindenki j6l ismeri. Ezek nem rr€s;(, r ' : ' i p€i66ul az el6re

megadott r l tmutat6 megfelelci resz6nek kimdsoldsa 6ravdzlat gYeranl .a-:; : DedaQogiai prog-

ramcsomag egyszeri j megval6sitdsa, , , letanitdsa... A szubjekriv ai(3:esc( . szort messzemen6en

f igye lenrbe vesz ik a tanu ldk , az osz td ly , ,6pp igy l6 te t , ' ( fe j le t tseg s : ^ : -e : , : : -u '3s i tempo ie t

s tb . ) , s ahhoz a lka lmazkodva, az t megv i i l toz ta tva , a lak i tva va ios : , . ' . -E : : Je ' !esz tc tk 6 l ta l

megtervezett 6s megszervezeft pedag6giai folyamatokat.

A pedagdgiai gyakorlatban az ,,egyeni",, ,min6s6gi,, alkotascr S2.?r":€ '" . : .e1ara kfnai lkozik

lehet6s6g: az ot letek, a javaslatok leirdsdt6l 0j taneszkozok ki ie. asz:est ; I pedagogiai gyakor-

la tb6 l k inov6 szakmai pub l i k i i c idk 6s a tudom{nyos munkdk s i - ie ' : ' : " ' :oznak ' A , ,k i j zos" ,

, ,mint isdgi" pedagogiai alkoti isoknak sz6mos felt{ tele van A pa:"3c; 's s:="'r ' : es emberi kva-

l i tdsdn tr i l a tanul6k kiv6teless6ge, a i5 iskolai kori lmenyek, scl rr+: 3 . : : ! i aoi kornyezet

is.

A pedag6g ia i a lko t i i shoz a pedag6gus onmagdban kev6s . A lkc l - - . ^ -3 ' : : , i iRor re van sz i i k -

s6g: alkot6 tdrsadalomra, alkot6 iskolai szervezetre 6s alkotoi szai\ : :( ' ' i :E.T'ce tomori i16 pe'

dagoguscsoportokra s term6szetesen alkot$ vezet[sre. Tekintve, ro:, r \ . :^: rrak oktatdspoli '

t ikai feltdtelei es iogi garanci i i i egyre inki ibb biztositottak, a p€ce.i ! : ! : ' . ' : j : r caia mrivel6se

egyre ink; ibb l6t jogosults6got nyer. A transzformdci6s pedagog 3 9'3c e.-: .^:K kozreaddsi i t

is ez6rt ldttuk indokoltnak. Ugy gondoljuk, az ott kozz6tett info'-€ccr = sZa(mai ismeretek

nagyban segithetik a pedag6gusok probl6ma6rz6keny#g6nek fej l0c'5€: iz zzirr fontos, mert

meggy6z6d6sunk. hogy teoretikus 6s gyakorlat i probl6ma6rz6ket-!53- -e (- serr.mifele, m4l

szub jek t iv pedag6g ia i a lko tds sem hozhatd l6 t re . Ugyanakkor nen ' i rC I r - ' ^a rS i l yozn i , hogy

u szirtvonalas pcdagogitti udapttikis is alkottisirtdkii.s

A tovdbbiakban els6sorban az adapti i l6stan szempontjdbol rnu:a:, '<:-: :ec3gogusok min-

dennapos iskolai teend6it. A rdszletez6 kifejtes el6tt azonban leszogezz-r !rrsnnlrD0o €$l

pedagogus a sajdt maga 6ltal keszitett tankonyv vagy p6lddul aucr. ' z-a : : :retzkoz segits6g6-

vel tanit . tev6kenys6ge az egyes tanul6 gyerek fel leszt6se szemponi,a:: - ; ' :ncsak adaptdlSs'

nak tekintend6, mivel az | l tala szerkes4ett tankfinyv vagy taneszkoz ' . a::a:, informdci6it

94

v6ltozatkell igaz

A pe<

a / A s

b/ Alt

c / A I

dl Az

d A c

f / A r

d A sty' Az

U A zj / A t r

k/ Ertt

A tovdtlink vdgil€s, fehigban, de r

[f";:*:::.az osztdlveban tanuld esves sverekek tanutdsi tempdjdhoz 6s tetjesftm6ny6hez

A pedag6giai adaptdrdstan kifejtdse sordn a kcivetkez6 r6szt6mdkra kertir sor:a/ A szakmai <lnismeret szerepe a pedag6giai gyakorlatban.b/ Alternativdk a pedagdgiai gyakorlatban.c/ A k6pessfufejlezt6 iskola,d/ Az osztdly mint a szervezeti tanulds szinhelye.d A csal6di szocializdci6 6s az iskolai tanul6s.f/ A kdrnyezet ds a kcirnydk mint az iskolai tanulds egyik forr6sa.g/ A gyermek 6rdekeinek €s tdvrati rehet6s6geinek egyeztet6se a pedagdgiai tervez6sben.tv Az egydn, itetve az 6n rehet6s.geihez 6s korr6taihoz igazod. humdnus bdndsmddja.i/ Az egy6nre szabott tanuldsir6nyftds.

(-

: l i -

j/ A tanit6s, mint - tantdrgyi programadapttikis.U Ertdkelds 6s osaClyoz6s.

A tovdbbiakban 6nelmezend6 1 1 rdsztdmdt m6sf6l dvtizedes kutat6munka sordn k6nysze^il-t0nk v6giggondolni 6s elemezni. Eredm6nyeink akci6kutatdsa inX nylorrro,n kcjvetise (megfigye-l6s, feliigyelet, tovdbbk6pz6s, interj0z6s) sor6n sztllettek, s a tanftdkra vonatkoznak els6sor-ban, de val6szfn0leg 6rv6nyesek lehetnek ",a,

pJugdgrsszakmdkra is

Jegyzetek

1' Magyari-Beck lstviin: Mi a kreatologia? = Egyetemi Szemle,1985. 2.s2. l29t39.p.

Magyari-Beck lstviin: Az !j sziilet6se. Bp., l9gl. KJK. l50 p.Magyari-Beck lstvdn: Alkotdsetmdleti (kreatobgiail tanutrna-nyok. Trdomdnyszervezdsi f0zetek Bp., 19g2. AkaddmiaiKiad6. 234 p.

2. Magyari-Beck lstvdn: Kisdrlet a tudomiinyos alkotiis produk.turt6nak interdiszciplindris meghatdrozdsdra. Bp., t9i t.Akaddmiai Kiad6, 33-55.p.

3 A pedagogusmunkdban megnyi lvdnul6 alkotiis lellegzetessegni-re l6sd rn6g: Galicza Jdnos: Tekint6ly 6s alkotds uluo.gOgrr-munkdban. Bp. , l9gl . Tank<inyvkiado. l06-136.p.

95

CI OK'I'A [.A:;I'OLIT'IKA OK7'A7'ASIRANYITAS

Az e fejezetben kifejtendci mondanddnkat patlug)gttsokttuk szt i t t j t tk, nem gyakorl6 oktatdspoli t i -kusoknak. Azokna l< a gyakor ' ld pedagdgusoknak, ak iknek d l lampo lgdr i 6s ember i joguk a . ,po l i -t ikai felnri t ts6g", akiknek egyben kotelesseguk is a r6szv6tel, a kozremiikod6s a demokratikuspo l i t i ka i re fo rmfo lyamatokban.

l\londand6nk kifejtdse soriin a ki):pottti oktultispolit;ktiru es oktuttisirLittl itdsru koncentrdlunkelscjsorban, hogy ennek ismeret6ben a rrapi gyakorlatot v6gz6 pedagogusok jobban meg6rthes-

s6k azt a helyi oktatdspoli t ikdt. amelynek a krizegdben nap mint nap munkdlkodnak. A kifej-

t6s soren a kdvetkez6ket tart iuk szem el6tt. 1. Az oktat i ispol i t ika probl6m6it gazdasi igi 6s pol i-

tikai refonnfol.t,anatokkul osszef0gg6sben tiirgyaljuk. 2. Az oktatiispolitika bemutatdsdt egy

er1sen innovdtkjru orienuil! s:cnrl(let jegy6ben vdgezzrik, leszUkftve az dltaliinos kdpz6sre. ben-

ne az dltal i inos iskoldra. 3. Az oktatdspoli t ik i i t-oktat i isirdnyit i ist kl tul izdlt Jorrt i lbuttmutatjuk be. Ezzel a megjegyzdssel azt kivdn,juk drz6keltetni, hogy az oktutLisprt l i t i l ;u 6s az

oktatt isir t in.t ' iuis l tuzui 91'ukorlutr i t - rnint a napi pedagdgiai rei i l folyamatol<at orient616 6s sza-

bi i lyoz6 folyamatot, i l letve tevdkenyseget - nem tekint jr ik hibi l t lannak. A fenti megjegyzes

ugyanakkor arra is utal, hogy nem oktat i lspol i t ikai kr i t ikdt adunk e felezetben. 4. Leszogezztik

m6g, hogy az al i ibbi. az oktatdspoii t ik i i r6l szol6 fejteget6seink nem tartoznakrazokhoz az okta-

tdspoli t ikai kutatdsokhoz, amelyeknek reprezent6ns kdpviselci je Haldsz Gdbor. ' / De nagyon re

m6lj [k, hogy az oktar6spc]l i t ik i i r6l val lott n6zeteink sora nem el ienkezik a prof i oktat i ispol i t ika'

kutatdk dltal folmutatott eredmdnyekkel. Mindezeket az6rt kel lett rogzitenunk, hogy k6t fel '

tdtelezhet6 el lenvetdst miir e helyen kivedj i ink. Eloszor: az oktat6spoli t ik616l, oktatdsi16nyit i is-

rdl i t t ki fejtettek nem tekinthetcik tobbnek. rnint annak a pedagdgiai kutat6rrak az expl ici t t6

tett nyi lvdnossdgra hozott n6zetei, aki az oktatdspoli t ika gyakorlatdval va16 szembendz6stnem keri i lhette ,6s nem keri j l t ret i nreg. Miisodszor: az oktatdspoli t ikdrol, oktatdsirdnyitdsrol koz-

z6tett folfog6sunkat nem tekint juk a k6pess6gfej lesztd. a gyal<orlatkozel i pedagr5gia rendszer6-

be i l leszthetcinek. Hogy m6gis - mintegy ft iggel6kszer6en - konyvtinkben t6rgyal juk, annak ki-

zi ir6lagos oka az, hogy a pedag6gust nem csupdn szakemberk6nt, hanem homo pol i t icus-k€nt

is t6telezzul<.

A rnagyar pol i t ikai €s irdnyitdsi gyakorlatban az oktatdspoli t ikdt r ln. iguzuti l tol i t ikt i truk ne'

vezik. Egy-egy i igazati pol i t ika igy az oktat; ispol i t ika lehet6s6geinek nrcgit6l6s6hez is f igyelmen

kivt i l hagyhatatlan t6ny, hogy a mai magyar tdrsadalom int6zmdnyi-szervezeti rendszere eg1 k0: '

porrtt i , hierarclt t lcus rettdszcr. A fr ierarchia csricsdn a marxista-leninista pdrt dl l . A pdrt i i l tal6'

rros 6s egyedi nornrat(vi i ival i r i inyit . Ez az irAnyit i ts ossztdrsadalmi 6rdekek megragaddsdra 6s

6rvdnyesit6s6re torekszik. Ehhez mds tdrsadalmi-pol i t ikai szervezetek (n6pfront, szakszervezet,r6tegszervezerek) informdci6it is foldolgozza 6s 6rt6kel i . , ,Az alapvetd t i i rsadaimi-pol i t ikai don-

tesek (a pdrtkongresszusi, kozponti bizottsi igi , pol i t ikai bizottsagi hatdrozatok stb.) egyr6szt i i l -

lami, pol i t i l<ai szinten formuldz6dnak tovi ibb (az Orszi iggy(l6s torv6nyei, a N6pkoztdrsas6g El '

noki Tandcsanak hati i rozatai), mdsr6szt pedig, mint i i l lamigazgati isi normdk 6s int6zked6sek."

Fontos tudnunk, hogy a szocial ista t i i rsadalmi rendszerek tf lnyomd tobbsdgdben - koztiJk

Magyarorszdgon is -, ,a pi ir t i r i inyft6 tev6kenys6g6vel az dl lamhatalmi-k6pviselet i szervi funkci6k

iitfecjik egymdst, s ebben a viszonylatban vitathatatlanul a piirtszervekri a meghat6roz6 szerep-

kor. Erniatt al igha lehet ebben a konstrukcir iban az Sl lamhatalmi-k€pviselet i funkcidt ondl16

tartalornmal megtolteni, , . Ezbrt a szocial ista t6rsadalmakban az 6l lamnak, mint igazgatdsi (szer-

vez6i) rendszernek az alapfunkcidja az, hogy a t6rsadalmi, pol i t ikai dont6sek megval6sitdsi inak

a feltdteleit megterem$e. Ez a szerepkor hosszri idd dta i i l lamigazgati isi (kozigazgatdsi) iel le-gt i .2l A, imdnt bemutatott egykozpont[ hierarchikus tdrsadalmi rendszer - i rdnyitdsi, dont€s-

1 6 0

elrnl i t i fTanm t ,nag '

ko lc

hanrtespszri k26,

Ave vi{ nenmeglen tapo l i l

renoemlenyosrds j ,

cso lc(p i ld

A

mag!a Ia t tneveltorekgyakrKregyidrsa(fo I ydr

rdsi rr6k ntenerr na!ok ta t inyitArtosan

Azsdgi 6fol keMSZIvtdsok,kolcscllle rur(natalo

:a tdspo l i t ia , ,po l i -

r<rat i kus

-;entr i i lun k-.46rthes_

A kifeji 6s pol i-

j t egy:?sre, ben-

- e s a z:_: c es sza-

1:gyzes--zogezzi ik,:z az oKta--igyon rs'

: i rdspol i t i ka-

. k6t fel-: 16nyit5s-: \p l i c i t to^ ez6st

. : i s ro l koz--= rd sze16-r annak k i -: :us-kent

. : itaK ne-

r ' i g ye lmen

= ' p p o t l i i - -

i i d l t d l d -

:Sa fa eS

: : rveze t,r : . ka i dbn -

: ;yrdszt d l -

sasdg El-:C6sek.,,r cztu k-, i funkcidk

::3 Szerep-: ond l16:5si (szer-

,: si tdsdnak:-:si) jel le-

dontes-

elm6let i szempontbdl - hi irom szintre tagolddik:1. irdnyitasi, dt)nt isi szintre: a t i inadalmi po-l i t ika (pi ir t , n6pfront stb.) 6s dl lami pol i t ika szint j6re (orszdggyi i l6s, a Ndpkoztdrsasdg ElncikiTandcsa), 2. iguzgutt isi , szervez6si szintre: a gazdas6gi, kurturdris, szocidris stb. (un. miniszt6riu-mi) szintre' 3. A fentiekhez kapcsol6dik a konkrdt megval6sit6si, vigrctrujtisi szint, ahol anagys0ly! dcint6sek hatdsai real izdlddnak. A vdl lalatok, szovetkezetei, int6zetek szint je ez, aholtermelnek, kereskednek, tanftanak, gydgyitanak stb. Ezeket szeml6ltet i a szentp6teri lstvdntdlkolcsiinzcitt 1 l iibra.

A fentiek alapj6n beldthat6, hogy az oktatdsrigy nemcsak a Muvel6d6si Minisztdrium rigye,hanem mint oktatdspolitika, a legfels6bb pdrtpolitika 6s a torv6nyhoz6s ugye is, mivel az okta-tdspolitikai dont6sekhez minden dclnt6sbefolydsold hatalmi 6s uralmi mozzanat egy[trm6kod6sesztikseges' (Az mds lapra tanozik, es teljesen gyakorlati k6rd6s, hogy az oktat6stigyre vonatko-26, legfelscibb d6nt6seket elcikdszit6 munkdt a M$vel6d6si Minisztdrium v6gzi.!

A tovdbbi f6lre6rt€sek 6s f6lre6rtelmez6sek nregel6z6se 6rdek6ben Gonbiir csab6val egyet6rt-ve vdllaljuk, hogy az dgazati politika - {9y az oktatdspolitika - sohasem egyszerr.ien szakk6rd6s(nemcsak pedag6giai k6rd6s), hanem a k0lcinbriz6 szakteriiletek es a hatatmi lehet6s6gek 6ltalmegszabott ir6nyftds.S Ez€n haszndljuk az oktatdspolitika mellett, azzal majdnem azonoc je-fentesben az oktatdsirdny(tds terminust is. Amikor oktatdspolitikrjl mondunk, akkor az valdbanpolitikdt jelent, teh6t ,,a tdrsadalmi 6let csoportrn6rtdk( hatalmi vetilkedoseinek c6l- 6s eszk6z-rendszer6t, 6rt6kszerkezet6t, e folyamatok int6znr6nyeit 6s terep6t,,.4 Amikor oktattisirdnyitristemlegettink, akkor az oktatdsi dgazatra mint igazgat6si-szervezdsi szintre vonatkoz<i olyan c6lird-nyos tev6kenys6gr6l, illetve cselekv6ssorr6l besz6hink, amikor az oktatdsirdnyft6s az 6llamigazga-tds jogi eszkozeit alkalmazza. Ezek a kcivetkez6k: a iogi szubtilyozris 6s a j6rul6kosan ahhoz kap-csol6dd iogi iruinymutarrjs, illetve a sajdt (miniszt6riumi) hatdskorben vagy ae lrdnv{tott szervek(p6lddul tanCcsi szakigazgatdsi szervek) ritjdn gyakorolt felilgyeleti, ,tUnlr;rrlli.*",lin.di

A mai oktatdspolitika es oktatdsir6nyftds olyan k6pzddm6ny, amelynek tortdneti es jelentor-tort6neti jellegzetessogei karakterisztikusan felismerhetdk Hal6sz Giibor jellemzese szerint ,,amagyarorszdgi oktatdsi rendszer ton6neti fejl6d6se sordn centraliz6lt. dcintoen politikai kontrollalatt 6116 rendszerrd alakult, amelyben a pol i t ikai kcizpontnak alapvet6 szerepe van az iskolainevel6s meghatiirozdsdban. ... E fejl6d6snek egyik elxi dllonrdsa volt az uralmi 6s modernizdcidstdrekvdseket egyardnt szolgdld 1777-e- Ratio Educationis, amely mindmdig nagy szellemi hat6stgyakorol minden oktatdsir6riyiuisrol gondolkoddra. ... Sajdtos szakaszdt alkotta e fejl6desnek akiegyez6st6l az els6 vi ldgh6borri ig tart6 id6szak, amikor a nevelt i i szakmai testulet 6s a laikustdrsadalmi kozeg bizonyos csoport jai jelent6s auton6midra tehettek szert,6s kcizvetlenri l is be-folydsolhattdk az egyes oktatdsi form6k alakuldsdt a tereb6lyesed6 6s egys€gesii16 nemzeti okta-tdsi rendszeren beltil. Az el$ vildgh6bor0t kcivet6en azonban az autoriter kormdnyzati struktg-rdk meger6sodese 6s az dllam ideol6giai nevel6 szerep6nek ar er6s hangsrjlyozdsa tovdbb er6sf-tette a pol i t ikai kontrol l t szolgd16 central iz6lt oktatdsirdnyitdsi mechaniemusokat.. . . A tortoneti hagyomdnyok mellett a felszabadul6s utdni dvtizedekben meghatdroz6 hat6st gyakorolt azoktatdsirdnyitds mechanizmusainak alakuldsdra k6t t6nyez6. Az egyik ezek kozti l az oktatdsird-nyitds be6p0l6se a n6pgazdas6gi tervezds rendszer6be .-., a mdsik pedig integrdl6d6sa a fokoza-tosan decentral izdl6dd dlraldnos tandcsi igazgatdsba.,, f l

Az oktat i ispol i t ikdnak 6s az oktatdsirdnyftdsnak, amennyiben egyri t t kiv6n mozogni a gazda-sdgi 6s pol i t ikai reformfolyamatokkal, m6rlegelnie kel l azok vdl lalt es deklardlt torekv6seit, sfci l kel l tdrnia sajdt lehet6s69eit, bels6 tanaldkait. 1g84. dpri l is t7-6n jelent meg k6zlem6,ny azMszMP KB 6lldsfoglaldsdr6l, amely lez6rta a gazda#gi reform elcjkeszitds6vel oszefrigg6 kuta-tdsok, koncepcidk 6s vitiik elsci szakaszdt. Addigra f<iltdrult a gazdasdg 6s a politika kciz<iniktllcs6nhatdsok rendszere. Tisztdz6dott, hogy a k6t szf6ra (9zdas6g 6i politikal kozott nincsenhierarchikus Jilggc;seg. Nyilvdnval6vd vdltak - els6sorban a kolts6gvet€sen keresztiil - az dllam.hatalom gazdasdgi korldtai. A fentiek mellett kezdet6t vette az 6llamigazgatiisi szervek reformja.

1 6 1

; 9

Hasonl6 mrAz imdnt rpdrhuzamol

melynek ki

A v i l lan6sn 'jdn kis6rlertv6lt - teruvelSd6s- esoktatiisugy

' 6

g

'i.

I

o

Eo

oI

.o

c

o.oN

Io

f o

A $N € ' O

' : o os < o

= : 9 Eo

::

o(,

EO Fa * uo ; a Z; g ** 9 . : {, ; F R , 1P . E . - EX ; o i :: . o = q: ( ro*z

EE - :S E ; t

Eo

!a

:

:o

a

.o

oU

c

T=

C' n

c

.o.:E

EI

c

Y

' a

.o

c

c

c

f62

Hason16 mozg6s f igyelhetcj meg a szocidlpol i t ika 6s 5./ a tudomdnyos kutates szf6r6iban is.7/Az im6nt vdzolt gazdasdgi-tdrsadalmi reform csak abban az esetben lehet tart6s 6let6, ha velep6rhuzamosan kibontakozik egy olyan politikai tartalmri demokratikus refonnfolyamat is,melynek kdvetelm6nyeit Bihari Mihi i ly 8 normativ jel legU feltdtelben foglalta 6ssze:

,,- a piirt tort€nelmi feladatk6nt 6s politikai k6telezetts6g.k6nt fe l kel l hogy vdl la l ja a demokrat ikus reformok i16-nyitaisiit es tiirsadalmi szervez6s€t1

olyan intr lzm6nyrendszert kel l k i6pi teni a pol i t ikai refor-rnok keret6ben, amelyek lehetSv6 teszik a kiizrissdgi 6rdekek integrdldsiit, politikai k6pviseletdt, Utkoztetdsdt 6s akoziiss6pk politikai akaratdnak 6r#nyesitds6t a d6nr6sifo lyamatokban;

a politikai nyilvdnosrdgot 6s k<izv6lem6nyt demokratiku-san szervez6d6 6s politikai ellen6rzd szereoet betolt6 t6-nyez5v6 kel l emelni ;

a tdrsadalomban meglev6 6rdekek 6s v6lem6nyek sokf6le-s6gdt tolerii16 intdznrdnyrendszert kell ki6piteni;

az egyes tdrsadalmi alrendszerek (gazdasiig, politika, kul-t0ra, oktat6s stb.) reformmozgalmait iissze kell hangolni;

biztositani keil a min6s6gorientiilt 6rt6krend 6rv6nvesU16.s6t a reformok sordn;

a reformok a krizoss6gek 6s a helyi intdzmdnyek auron6-mi6jdra kel l hogy 6p0l jenek;

a reformok kidolgoziisdban, v6grehajt:isiiban 6s a reform-politika folyamatos korszer0sit6#ben biztositani kell ademokratikus reformmozgalmak szervez6d6sCnek felt6te-le i t . ' ,&

A v i l lan6snyira fe l id6zet t reformtdrekv6sek, valamint a pedagogiai kutatdsok eredm6nyei a lap-jdn kis6rletet teszr,ink az oktatdspolitika mint stratigiai ieltegfi diszciplina -- |ltalunk fontosnakv6l t - terr i le te inek bemutatds6ra. Ezek a ter t i le tek: az oktatdspol i t ikai c6le lmr i let , az iskola i m0-velddes- 6s mi ivelc id6spol i t ika, az iskolapol i t ika, a pedag6giai innov6ci6s pol i t ika, valamint azoktatiisrlgy tervez6se 6s kolts6gvet6se.

Jegyzerek

l . Okratds 6s pol i t ika l . Ki i l fd ld i sz<ivegek. (Szerk. : Hal i iszG6bor 6s Nagy Mi i r ia) . Bp. , 1982, Oktatdskutat6 Int6zet .317 o .

Haiiisz G6bcr: Az oktatiisoolitika szerkezete a hetvenes6vekben. Bp., 1984, Oktatdskutatd Int6zer, 106 p.

2. Szentp6teri lstvdn: A modern tdrsasszervezet ,,gydrszerfi-s6ge' , . = Tdrsadalomkutatds, 1983. 2.s2. 10Op.

3. Gonbiir Csaba: Politika - clmszavakban. (Politikatudom6.

nyi f0zetek). Bp. , ELTE, 1983. 13.15.p.

4. Gombi i r Csaba: l .m. 129,o.

5. Ki16nyi Gdza: A kozigazgatiis 6s a v;illalarok kapcsolatiinakn6hdny eln€leti kdrd6s6r6l. = T6rsadalomkutatais. 1985.3 . s 2 . 5 6 . o .

t . -, ! ii :

; , o

. : N

163

6. Haliisz lliibor: A nyolcvanas 6vek reformfolyamatai €s a

kozoktatis iriinyitdsa. = lfjnligi Szemle, 1985. 5.s2.

97-98, o.

7. Bogni i r Jonef : A reform szerepe a szocia l is ta tdrsadalom

fejl5d6s6ber. = Tdrsadalomkutat6s, 1984. 3'4.s2. 10-1 1, p.

8. Bihar i Mihi ty : Pol i t ikai kul t { ra 6s demokrat ikus reformok'= Tdrsadalorrkutatds, 1985. 2.s2. 57-58.p.

1 6 4

ul Oktutr lspoIi t ikui, . talc!ni let ' ,

Elol j6r6ban azt szeretn6nk leszcigezni, hogy a fenti , dl talunk javasolt diszcipl inan6v alaptagjd-ban szerepld ,,elm6let" sz6 tulajdonkdppen a ,, tan', (konyvtdrraa, oktatdstat i sz6 jelent6s6velazonos' " Az oktatdspoli t ikai , ,c6lelm6let,, seg{theti , or ientdlhatja az oktatdspoli t ikdt, annak t isz.t6zdsban, hogy a kozoktatdsi rendszer milyen c6lok mellett kotelezze el magdt a t i i rsadalmireprodukci6 - dl lamilag szabSlyozott. gazdas6gt6l er6sen befolyi isolt - folyamatdban, milyentdrsadalmi, gazdasi lgi, pol i t ikai stb. c6lokat preferdl jon, melyeket hi ir i tson; c6lkitdz6 tev6keny-s6ge sordrr hogyan egyens0lyozzon a pedag6giai ut6pizmus 6s a re6lpol i t ikai er6viszonyokatm6rlegel6, azokat f igyelembe vevd gyakorlata kozott; mik6nt szelektdl ja,6rt6kel je az oktatdspo-litika 6ltal tdrnogatort alternatfv programok. tantervek c6l- 6s 6rt6kt6telez6seit.

Jdl l6that6: ezek nagyon is gyakorlat i probl6miik, amelyeket az oktatdspoli t ikai szakma nern,,oktatdspoli t ika-elmdlet i vakkonyvek. 'segits6g6vel olcjott 6s old meg, hanem az id6 6s a korr i l -m6nyek szoritdj i iban. Az eddig mondottakbdl csakhamar kidert i l , hogy az oktatdspoli t ikai . .c€l-elm6let" nem azonosithat6 a pedag6giai c6lelm6lettel j / mivel ez ur6bbi elm6let i-elemz6 jel legi idiszcipl ina, mig az oktat i ispol i t ikai c6lelm6let nagyonis gyakorlat i . A pedagogiai celelm6letugyanakkor alapoed szerepet jdtszhat az oktatdspoli t ikai c6lelm6let probl6mdinak 6ttekint6s6ben.

A pedagdgiai c6lelm6let a nevelds cdljrit ,,ex,zmeileg,,, absztrakt mddon ragadja meg. A nevel6-si cdlok kivitelezhet6sdg6vel a kauzalitds parancsol6 k6nyszer6vel alig t<ir6dik, zdr6jelbe tesziazt' Az oktatdspolitikai c6lelm6let, ha ki akarja kertilni a pedag6giai ut6pizmus csapd6jdt, k6ny-telen cdlkit f iz6sei sordn a lehet6s6gekhez, a kcir0lm6nyekhez igazodni. Epp ez6rt c6lszer0, ham6rlegel i a c6lok aldbbi jel lemz6it.

Kiiltinbseget kell tennirnk az oktatdsir6nyftds (kozponti, megyei, helyi, int6zm6nyil rlektartittcdliai, valamint a pedagogiai re6lfolyamatokban tinylegesen ervdnyesi)16 cdlok kozott. M6rlege-lend6k a c6lok az idddimenzio mentdn is. A c6lok egy r6sze az id6ben folyamatosan val6sulmeg, mds cdloknak term6szetesen id6horizontja van. V6gti l f igyelembe veendd, . ,hogy a celokkozott sokirdnyri kolcsonos osszeftigg6s, interdependencia van. A c6lok kapcsolatainak legjelleg-zetesebb tipusai: a preferenckilis, a feltdteli, az egynuist eldsegito, a semleges, az egymtisr korpi-tozd 6s az egytruist kizrird cdlkapt'solat. Ezek kozril kiilcinosen a preferencidlis 6s a felt6telikapcsolatok kezeldse kovetel nagy f igyelmet. Preferencidl is kapcsolatrdl besz6[ink, ha valamelycelt fontosabbnak ft6l i ink a rndsikndl. . . . A feltetel i kapcsolat azon alapszik, hogy valamely c6lel6r6se feltetele, eszkcize egy miisik c6l el6r6s6nek. J6l dbrdzolhat6 ez In. c6lfdk segfts6g6vel.Mind a preferenci6l is. mind a felt6tel i kapcsolat hierarchidt jelent a cdlok k<izi j t t . , ,3/

A pedag6giai gyakorlatban dolgoz6k jdl el tudj6k ktllonfteni, hogy az elmrilt negyven 6'rbenaz oktatdspolitika iiltal szorgalmazott c6lok kcir6btil mikor, melyik 6vjdratban mi volt a prefe-nilt, ahogy mondandk: mi volt a pedagdgiai divat. Volt mitr l<'gfbntosubb tecntl6: a ,,viliign€ze-t i nevel6s", a,.kozriss6gi nevel6s'. , g,, tanulok aktivi t6sa,,, a.,hdtrdnykompenzdl6s,,. Mostandbana ,,dif ferenci6l6s,,, a , , tehetsdgfej leszt6s,. jdr ja. Meg kel l jegyezn0nk, az egyes gyakorlatkozel ipedag6gidk a c6lok preferencidja tekintet6ben igencsak k0lcinbciznek egymiistdl. Vannak, akika ,,termef6 munka" fontossdgiit enrelik ki, mdsok ezt kizdrd celnak tekintik. Mindez arra fi-gyelmeztet, hogy az oktatdspolitikdnak a redlisan lehetsdges cdtok telies repertodrjdt kell bino-kolnia, hogy meg tudja azokat ft6lni saj6t preferenciarendszerdn keresztijl. Emellett meg kelltanufnia, mikdnt lehet cilkiszletit b$vftenie a pedag6giai innovdcid eredm6nyei r6v6n. Tudiissal,informdcidval kel l /end rendelkeznie arr6l is, hogy az dltala irdnyftott szervezetek az el6j0k ki-tfizott c6lokkal milyen mdn6kben azonosulnak, sajdt szervezeti celjaikat hogyan kivdnjdk 6rv6-nyesfteni. Ez utdbbiakat is f igyelembe v6ve kimondhato; az oktatdspoli t ikAnak a cdlok helyesmeglfogalmazdsrjlroz sok-sok empirikus informdcidra van szriks6ge. A cdlok realizriltistit nyomon

1 6 5

Kdrn yezet Es zkozo k

Dcint6sek 6s cselekvr isek

I A oedaooqra i Ii lI va losaq u l It - ;

l r l , .o " t . - j

kovet6 elen,z6seihez pedig mind az ot(tardsi renclszer szint jen, rt ind a szervezetek (az iskoldk)szint i6n "a ki indulo dl lapot redl is 6rt6kr, l6sere; a kornyezetnek 6s az ebbcj l ad6dri korldtoknaka helyes szi imbav6telere; a mai 6s a jovdbeli r i r tekrend 6s aspirdciok ismeret6re; a ci lok megol-ddsdban szerepet j i i tszo hati isok redl is fr , tm6res6re; a c6lokat megval6sit6 szervezerek (es egy6-nek) torekvdseinek ismeret6re; a kori ibbi, valamint a jovcibel i fej lciddst befolydsolo dont6sek 6shelyzetek konzekvencidinak min6l tel jesebbr szdmitdsba v6tel6re van szi. iks6g.,,4/ A celreai izdlds-hoz szt iks6ges tenyezc!k oszefr, igg6seit i l lusztr i i l ja a kovetkez6 6bra.

A pedagogiaiva16sdg k i in-du16 dl lapola

12. dbra Az ok tur ispo l i t i ka ds u c [ t ja i t a lak i t6 tdnyezok(Rorruin Zoltdn nyomdn)

Az elciz6ekben korvonalazott probl6mdkon t6l az oktardspoli t ik i inak, igy az oktat i ispol i t ikaic6lelm6letnek is a kovetkez6 eg6szen gyakorlat ias prob16maikkal kel l szembe ndznie. Mik6ntgyfi j tse be, tdrol ja 6s rendezze azokat az informiici6kat. kr i t ikai ref lexi6kat, t i i rsadalmi kihfvd-sokat, amelyeket cei ld kel l form6lnia? Milyen kompetenci i ival bir jon annak 6rdekdben, hogy a,.nagy pol i t ika" szinl jdn pdrthat6rozatokban, torv6nyeken, kormdnyprogramokban testet 6ltottirdnyelveket operacional izdltatni tudja a pedag6giai gyakorlat szAmAra? b/ Hogyun kooperSljonaz 6gazati pol i t ikdkkal c6lokat osszegyfi j t6. megfogalmazd, valaminr c6lokat kivireleztet6 6s real izdltatd tevdkenys6ge sordn?

Jegyze tek

M:i t ra i L: isz lo: Gyakor lar , tudds, tudom6ny. - A. kul t i rator t6net isege. Bp. , Gondolat K. , 1g77. 234 p.

Mihi i ly Ott6: Nevelesf i lozof ia ds pedagogiai c6le l r -116let .Bp . , Akad6m ia i K i ad6 , 1974 . 173 -191 . p .

3 . Romdn Zo l t dn : l pa rpo t i t i ka . Ep . , KJK ,1981 ,38 -39 .p .

4 . Bomdn Zo l t dn : Lm. : 45 ,p .

5. Oktatdspol i t ikai dokumentumok, 198G1984. Bp. , Kossurh K. ,1984. 93 p.

t o o

bl I tk,,

A z o , . : .szisz te rn r:6sz le lhe : , <tuiottt kcrycltseg, e:i l l e tve a . :

O l< ta r " : ;a n n a k e 1 , . .mrivelSdesto tan . : las . .s i kozpon: :s i to rven; i :szeri o,!,, :-:tanti i rg.. / i r : ,

A f e n t i e ,r6sz-d iszc ip 'd iszc ip l ind ntrirsudalt;,;kdn t , e l t , t .az Agazail pgyar Ku l tu rcl l sz t aCn i , :rna tkar r t re it ' t : /6,Jesrrt;_,

Az isko iaa miivelcdes*5nak f igye .nagy sz tkse :kus akad i rd o m A n y p o , , :los egy ik e r=vOnatkozdS.,.j i i r a peda.3c:nek 6s viszr-, :o l ( ta t i i spo t i r i .g u n k - d l r JnCpszer r jbb | -adatd t . m in tMTA E lnoks :Id16l fogalnr,: .kdsztefte az6vek e le j6n , ,gol Kapott 6z6ke l i a p ro ia v6kuunrba i

bl Iskoltti nriivclritles- es ntircltsy'gpolitiku

Az oktatdspoli t ika, ha nern is tett er6feszit6st arra, hogy egyes tev6kenys6geit 6s teri . i leteitszisztematikus;rn, diszcipl inarizdltan leir ja €s a nagy nyi lv6nossi ig el6 tdrja, m6gis a kivr i16l16k is6szlelhetik, kialal<ult n6hdny m.rrki ins terr i lete. Ezek: 1. az iskol i iban kdzveti tend6 tni iveltsdgtar-

taiotn korvonalazisa, 2. a nilrt'ltsigesznrcil)' megfogalmaz5sa, 3. iilldsfoglalAs az tiltukinu mfi'veltseg, ezen belil az alapmtivelts6g 6s a szaknit'eltsig k|rd,6s6,ben. A fenti t6m5k kutatds6t,ilfetve a riijuk adand6 vdlaszok l<imunkdldsiit nevezzi.ik iskolai ntt'ivalrsegpolitiktinak.

Ol(tatSspoli t ikdnk gyakorlatdban al ig lehet hal lani iskolai miivekit ldspol i t i lairol E terminus

annak el len6re nem terjedt el, hogy kutat6l( pr6bdlt6k folhivni a f igyelmet az iskola 6s a koz-

mijvelSddsi int6zrn6nyek kapcsolat i i ra,, ,az isl<ola 6ltal kozmfivelcid6si int6zm6nyekben szervezheto tanuldsi-mrivel6d6si lehet6s6gekre.rr Valamifajta frontdttordst e t6ren az i i l taldnos mfivel6d6-si kozpontok megszervezdse jelentett, mignem el jutottunk az 1985. 6vi l . torv6nyig, az oktat6-si torv6nyig, amely a neveldsi-oktat5si rendszer elerneinek sor6ba folveszi, ,u nctn islcolai retul-

szeru oktuuis"-t is.zt T'ehdt azokat a tanul6si-milvel6desi alkalmakat, amelyek nem kizdr6lag

tanti i rgyi l<eretekben szervezddnek.

A fentiek alapj6n r lgy gondoljuk: az oktat6spoli t ikdnak kimunki i lhat6 egy olyan fejezete,

r6sz-diszciplindja, amelyet iskoliti milvelcidds- ds nivcltsdgpolitikinuk nevezhetrink. Ennek a

diszcipl in6nak a leg6gerobb teendcl je annak foltdrdsa, hogy mik6nt alakul jon a vdltozd pol i t ik4i,

tdrsadalni, guztlasdgi is kulturtilis viszottyok kozAtt dz iskolai miiveltsig tartulnta iskolafokon-

kdrtt , €l t : tkorottkdnt. A mfirrelts6gkoncepci6 kialakitdsriban milyen m6rtdkben legyen tekintettel

az igazati pol i t i l<i ik kulonboz5 indit tatdsd inspirdcidira, pedag6giai kultr irdnk kdvr. i leteire, a ma-gyar kult0ra n6pi-nemzeti jel leg6re stb. E k6rddsekre term6szetesen csak akkor tud kiel6git6 vd-

laszt adni. ha az iskolai tanuldst m(velcid6si, - 6npedagdgiai szempontb6l - onm0veldsi folya-

matk6fl t r€telezi, s megteremti a felt6teleit a tanti i rgyi tanul6s mellett a t6nyleges iskolui mii-

t'el<i,J{snek is"

Az iskolai rni lvelSd6s- 6s miivelts6gpoli t ika kimunk6ldsa a nevel6stort6net, a kult(raelm6let,a mijvel6d6s- 6s iskolaszccioldgia, a pol i t ikatudomiiny eredm6nyeinek 6s m6dszertani apparAtu-

#nak f igyelenrbev6tel6vc.l l i i tszik eredrn6nyesnek. Hogy az i lyen t ipusri vizsgi i latokra mennyirenagrT szt iks6g lenne, azt sajdt nreggycjzdd6si lnk mellett hadd igazoi juk egy olyan oktatdspoli t i -kus akad6mikr.rs rrelenr6nyevei, aki az el lnf l t 40 6v milvelts6gkdpdnek alakuldsdt tud6s:(6nt, tu'domdnypoli t ikusk6rrt 6s oktatdspoli t ikr. tsk6nt egyform6n alakitotta, befolyasolta. Szabolcsi Mik-

ios egvik elemzesere gc,ndolunk.3/ A Szabolcsi-fdle elenrz6st oktatdspoli t ikai szernpontb6l k6t

vonatkozdsban tart juk m6rtdkad6nak. Az egyik annak t isztdzdra, hogy milyen kovetkezmennyelj6r a pedagdgia gyakorlatdra egy olyan tdrsadalmi akci6, melyet kutat6 tud6sok kezdem6nyez-nek 6s visznek v6ghez, nyersebben fogalmazval pedag6giai kutatdsok n6ikr. i l , .er6ltetnek" 16 az

ol(tatdspoli t i l (5ra, rnajd annal< kozvet(t6sdvel a pedag6giai gyakorlatra. A t irbbek - igy a ma-gunk - Sltai is t isztelettel i jvezett akad6miai m(veltsdgkoncepci6, az 0n.,,h6t tomb" vagy m6g

n6pszer(bb nev6n, a Feh6r l<onyv hatdsiir6l lesz szo.q ,,Az uj miiveltsegk6p felrajzoldsdnak fel-

adardt, mint j6l ismert, nem az oktatdstigyi vezet6s. hanem egy sajdtos osszet6telU testt i let, azMTA Elnoks6gi l(ozoktatdsi Bizottsdga v6gezte el, nagyr6szt tehdt , ,kfvi i116l,, a tudomdny olda-

l i i rdl fogalmazta meg a iov6, tehi i t a kivi inatos 6s el6rend6 miivelts6gk6p korvonalatait . , , Mik6sztefte az MTA Einoks6gi Kozokratdsi Bizottsi igi i t a m6velts6gk6p korvonalazdsi ira? A 70-es6vek e le j6n , ,a gyakor la t i munkdban 6szrevehet6 vo l t ,6s m6g a po l i t i ka i dek la rdc i6kban is han-got kapott a rn[ ivelts6gtartalomra vonatkozo kr.rtatSsok hiSnya. Az 1972-es pdrthatdrozat is 6r-z6kel i a probi6m;1t, de a rni jvelts6gtartalom kozelebbi korvonalaz6si ira nem vdl lalkozik.. . . Ebbe

a v6kuumba ton be az Elnoks6gi Kozoktat i isi Bizottsdg tartalmi koncepcidja,6s felett6bb el-

1 6 7

lentmorrrrdsos rnr)dori megjelc'nt az 1978-as, tehdt ma is 6rvenybert l6vd tantervekben. . . . Biz-

tosnak la lsz ik , hogy . . . fogadokdszseg h f j i i n a tudon lSny k ivAns6ga i 6s e redm6nye i a magukeredeti formdji lan i intotr_ek el a kbzoktatest -- saj: i tos belsci ari inytalansi igokat okozva. lsmere tes , hogy az rsko la re i l i s funkc io r r6 l i l sa a je len l rg i l<oru l : ' r renyek kozot t (o tnapos_munkah6t ,

denrogrdfia, gaz.- lasdgi rreh6zsegek) m6g csak ki6lezte ezeket az el lentmonrJi isokat."c/ Pol i tolo-g ia i lag d l ta ldnos l ' : va t i s mementok6nt az ok la tdspo l i t i ka sz6mdra ta ldn nem lesz t t i l zds , ha Gom-

bdr Csaba le i rds j : id6zzuk a logokrdc ia , a tudonrdnyos dontesbefo ly6so l i l s sa jd toss6g i l rd l . , ,Atudonrdnyos dor, i isbef,r l , /dsolds a prol i t ikai szerrtezetrendszer tervez6 6s lej lesztci appardtusaibancsak sajdt int6zr."6nyei Altal, a rnaga 6n6ki16nyultsdgdnak 6s mental i tdsdrlak ered6jek6nt k6pes

sajdtos szakszer i lsdr.16t r-,ralmilag kamatozratni, s csak igy v6lhat valamely pol i t ikai alkoti is hi i i -

nyolt vagy ert6kelt elem6vti . , ,0/

Mdr h iva tkoz tur r r egy ik kordbb i fe jeze tL inkben * A ku l t [ rae l rne le t c im i lben - Bu jdosoDezsci A mtiveltsegk4p az ezredfordul irn c. kotetr6l k6szuit kr i t ik i l jdra. Tettuk ezt az6rt, hogy

igazol juk: iskolai mLivefts69koncepci6t kidolgozni a rnarxista kult t i raelnr6let kutatdsainak adap-

t i i ldsa ndlkul nein iehetsdges, pontosabban sz6lva kockdzatos. A magunk r6sz6r6l orommelnyugtdzzuk Szabo lcs i M ik los fen tebb h iva tkozot t i rdsdnak ( tu la jdonk6pp az OPI jub i leumi u l6s-

szaki in elnangzott cidadds;inal<\ zAro gondolatdt, anlely egyben k6sdi, de korrekt vdlasz Bujdoso

Dezsci kr i t ikSj ira i i , ,A rni iveits6gk6pet az dltaldnos kultdraelm6let egy reszdnek kel l tekinte-

nunk, ott is kel l r ; i rgyalnunk, de nem elhanyagolva termdszetesen az cl. . tat i ishoz ft jzcjdci ki j lon-

leges, ki tuntetett kapcsolatait . A gyakorlatban pedig eddigi kr-rdarcainkb6l is okulva, i i l landdana befogadd, a 16rs, irdalom, a gycrek i96ny6t 6s reag6ldsdt f igyelve, dvatosan 6s redl isan kel l to-

v i ibbha ladnunk^ ' , / /

A Szabolcsi t4ikl6stdl i t)dzen zAro sorok arra biztat jdk az oktat i ispo!i t ikdt, hogy probl6mii i '

nak rnegfogalrnazdsdhoz a logokri icia kompetencidja ( iavaslattevci szak6rtese) mellett olyan peda'

grigiai kutardschat is reni lel len meg, amelyel( in vivo helyzetben t isz.rezzAk a pedag6giai praxis-

ba va16 beavatkr-.zdsok h;rt ; is; i t mind a szr-r lci l< (nrintegy a tdrsadalorn), mind pedig a gyermeki

szubjektu rnck szcirrpontjdbo l .

JegYZ etek

'1. 56rr tha Pi i l : Az iskola es a kcjzmi lvelodis i intdzmenyek.

Bp., 1982. Akad6miai KiaJo 222 P.

2 . Az 1985 .6v i l . t t ) r v€ny az ok ta l i s ro l . - M t i v c l c i d6s i

Koz lony , 1985 . 20 . s2 . 857 P .

3. Szabolcsi Mik16s: A m[ ivel ts6gk6p alakul i isa 1945 6ta.= Koznevelds,

'1985. 20.s2. 6-7. P.

4. M, ivc l ts69k6p az ezredfordulc in (Tanulmdnyok az al<a

r l6rrr ia i tdv lat i nr [ ivel ts€gkoncepcio a lapjdn- (Szer l<. : Rdt

Rozsa ) Bp . , 1980 , Kossu rh Konyvk iad6 .238 p .

5 Szabolcsi Mik los: l . m. 7, P.

6. Gombjr Csaba: Pol i t ika c imszavakban. (Pol i t ikatudomd.

nyi f r . lzetek) . Bp. , 1983. Et-TE Al tam- 6s Jogtudomdnyi

Ka r Tudomdnyos Szoc ia l i u mus Tanszdk . 102 -103 .p .

7 . Szabo l cs i M i k16s : Lm. 7 , P .

1 6 8

i- ir r l i :f i :r!11+," -r 'r l i i

cl lskoi;:

A z o k t a l a : - :

nevel6s!ori . - - : -

azon be lu : : :a kovetkez : : . - - :

Az 6 le tbe i ip l : : :a koze l i jovcb : -kel l elsaj; i t i tan =

O k t a t d s p o : i t < : - .beb izonyosocc : : . - :legnagyobb aKa: : , lta ld l6an rnoncr : - :

/dse a kozok t : :e : . :hasznd l t ta r ta le . : -semmi f6 le jav i t : i : _

E b b e n a z e l i * . _ ;amely vizv6iesz:. : :eldtt i magya!- ;sr i : : :tan terv i re fo r rno t : , : .l i t i k - - n6mi tee . : , : :az drdekviszr,tn.i a,. . ,ti innovticiora t.::. -jdl ismerj i ik a hazaAz 0 j i sko lapo l i t i r :tdspo l i t i ka i 6s . i rd . , :

A tov i ibb iakbar , : -probl6mdjdt tag ta tt - .Mint mondtuk, az ,

" : ' r . . . . B i z -: maguk

c rzva . l sme

- . .unkahdr ,: Po l i ro ld -: ;s , ha Gom-

l i r ; : 1 6 1 . , , A

,r : : :r 'dtUsaiban. :n t k6pes..ot;is hiii-

: - .doso::ert, hogy- aK

adap .

- - i tmel

:umi L i l6s -::z Bujdoso

ieki nte-:, :ci kulon-. landdan- Ke l l to -

' :b l6mi i i -

I v a 0 p 8 d ? -

: : p r a x i s -: , e rmek i

c/ Iskolapotitika

Az oktatdsrdl sz6ldnever6stdrtdneti ro,ourffi,'ilg;li:l]J|:3j;.11'!iJ[1"1 t;3,TJt. r6p6se vardszfndres:il":r'J:lJ'fi€sves.iskoldt ti"i'r".rJri, 6"s inrormaris ,..;";;r;;';;lrliJ::,ff?r];T::

A t6rv6ny az alapelvek kozot t k imondja az iskol i ikszuknwi ontillosdgrit, valamint ".

i*.rrn6"v"f ,]".]vezet6ben, mdkcfdes6bet i z ntu s e r v i, y e s i t i sr*i Jo'uJ;1ll:s'be

n a d e r rut k ru-

- Ezt el6segitencl6, lehet6v6 kell tenni, hogy az iskcta a hely i sz i iksdgleteknek ds fet tCreteknJ, ; ; ; "a tanu t6 k fej tettsdgdnek es. 6rtle klcjcJds6rr"; ;"0;"16en alakitsa ki ltelyi trcvclisi rencls:erit.- A demokratizmus toviibbfejleszt6se azr is jelenti,

nogy az iskola hely i vezetdsi rerrdszere '"n '^- to,r . r r_hk, a sztildk, valamint a szilkebb ,arrui"iri,'i'ui-ttyezet igdttyci is kifejez6dhessenek.

- A szakmai ctn i j l l6s jg k ibontakoztat i isa 6s az iskolatarsadalmi n yitottsdga az i riinyitris rnr.r,uJ rrol.nak, nndszereinek konzerfisir6set i, isenvri f;ll-datkint iif f et6ttijnk ... az altemu{v irffin,' "u'"ru

nit;isi seg6dletek vdlaszt6kdnak bdvit6se.,;l/

Ae 6letbe l6ptetend6 ,

a kozeri jcivciben , ,o.ul1j'lijilI,5:::J ::jflJ;, sororrunk rrjr. De tardn ennyibdr is kitnnik:

kell efsaj6titania minden 6rdekeltnek. )en egy merdben 0i iskolapolitikai szenldletet

oktatdspoli t ikdnk a hagyomdnyos iskolapol i t ika reformii l i is i iban jutott regmesszebbre, miutdnbebizonyosodott' hogy az iskola n,.iroLratitus-hivatarnoki ,.uru.lu,'ri.i var6 m(kcid6se az egyiktegnagyobb akadii lya a pedagdgiai innoui. iJ-r. ioontakozi isdnak 6s terjed.senek. Gazsd FerenctalSldan mondja' hogy az iskoldk ,rot,noi a,aluasdgritrak, o,,fnitrrr-tli'-r'epessdgdnek a tnegteren-'ere a kdzokratdsfejresa6s centrdris ; i ; ; . ; ; ; a magyar oktatdsi rendszer regnagyobb ki nemhasznii l t tanaldka' olyan tarta16k, amelynek mobil izdr6sa ndrkrir a tdrgyi, int6zm6nyi fortetereksemmif6le javftdsa _ term6szetes"n u. i, nJftr.:t.irnu,uat.n _ nem hozhat iitr_itcj sikereket.,,ZEbben az i i l l i isfoglaldsban rejtetten benne fogrartaik az iskorapoiir ;ka k6t oryan paradigmdja,amely vizvdraszt6 az iskola megrijurari t"rvrrriao.1l. o t,rnr",ng"r.. - mondjuk fsy _ 'gg6el.t t i masva. iskora'ori t ika . ; . ; ; ;- ,"; ; ; ;uni)1 , . ,ru.. , .k javitdsdban. 6s a k6zponti errenderttantervi rerorrnok ,*n;;yj::l:?"-Jir;,; ;;;;;dsiai mesrjura, LiJ,.irege, , mig azrj iskorapo-I'tik- - n6mi leegvszerrjsjt6sser szorva - a rertlteret bk;;;;;;;;;;;;-.. enberi tdnyez6re;az drdekviszctnyok ligyelemblvetctere:, o, ;r',ie*tOsitd alkoto

",,,tiri- trn"rardgre, a szerveze_ti innovricidra teszi 4 langsLill'r. A koriibbi ewiruour..iskoraporitikai paraoigmdjdt r6nyegiregjdl ismerjr ik a hazai oktatdsszociorosrrrk, irLJu lukorur.o. ior6gusok munkdssdga nyomdn.3/

ff:i,lii;'T"];*.J,,::fi:f*iX*:u,"o",jll.toit menet r<,i1uen rui ,"us,unurnia az okta.A tovi ibbiakban' amikor az iskolapol i t ik i inak mint az oktatdsporit ika egy r6szte^jret6nek a

prob' imdjdt taglal juk' a fenrebb "5.; i"r; ;- ; ;onarazott t i j paradigmiira resztink tekintefter.Mint mondtuk, az (t j iskorapoli t ikdt ,r ; ; ; ; ; ; ; ;" ke, megtanurnia az ortat 'sporit ikdnak. Eh_

169

hez c6lszerf i f igyelembe ve, 'rni, hogy az r i j iskolapol i t ika az dgazati , a megyei, valamint a helyi

dl lami 6s tdrsadalmi irdnyitas szint j6n fog real izi i lddni. Ez6rt c6lszer( kutatdssal nyomon kovet-

ni az 0j szeml6let0 iskolap,:, l i t ika gyakorlat i t6rnyer6s6t, lehets6ges buktat6it , el6re megj<Ssolha-

t6 gyenge pontjait , a real izi l6d6s ki i l i inboz6 szint jein'

Ebben a kutat6si - nyomonkcivet6si folyamatban k0lonleges mddon kel lene koncentr6lni a

helyi tdnartato;r szint j6n real izdl6d6 iskolapol i t ikdra. Az iskolapol i t ika 6s a helyi tdrsadalom

mozgdsdnak kolcsonhat6saiban kitrjntetett kutatdsi - nyomonkiivet6si t6ma lehet az iskolai i)tt'

t i l l t jsds es a helyi hatalom viszonydnak a foltdrdsa. A helyi hatalrnon - Gombdr Csaba 6rtel-

mez6se szerint - , ,a tdrsadalomban megnyitvdnul6 6rdekkorok 6s 6rt6kir i inyultsdgok olyan po-

l i t ikai transzform6ci6it 6rt j i ik, amelyeknek eredm6nyek6nt int6zm6nyesi l l t form6ban jelenik meg

helyi szinten a dont6sek t6nyleges birtokldsa,,.a/ Az t i i oktatdsi torv6ny az iskola 6let6vel kap'

csolatos dont6sek jelent6s hdnyaddt a nevel6testi j letek tagjaira bizza - helyesen -, pol i t iz i i16

enberekk6nt t€telezve a tantestr i letek tagjait . A nevel6testUletek tagiai a helyi tdrsadalom ko-

zegeben 6lnek. ahol 6rdekek, 6ndkek. ideol6giSk, tradicidk, autochton strukt0rdk kozveti tci$-

nek, melyeknek hatds6ra - ugyancsak Gombdr Csabdval sz6lva - , ,a kozponti elgondolSsok

mindig jelenr6s mert6kben szennyez6dnek".c/

Ahhoz, hogy az int6zm6nyi 6ndl l6sdgra 6p016 0j iskolapol i t ikai koncepci6 igazdb6l gy6keret

verhessen, az 1gazati szintfi oktatdspolitikdnak a kdvetkez6 ter0leteken kell sajdt kompetenciii'

jdt novelnie. 1. Ki kel l munk6lnia egy olyan innovtici 's pol i t ikdt, amely a pedag6gus szakmet

el6reviszi, ugyanakkor el6be megy az innovdci6s lobogd alatt felbukkan6 szaktnui di lettatt t iz '

rlustruk. 2. Jogi irdnymutatdsokkal, szervezdsi, szervezeti mintiik, modellek kozreaddsaval segi-

tenie kel l az iskoldkat a jogkovet6sben, i l letve a rugalmas jogalkalmazdsban, i igyelve arra, hogy

jogbizon;,ralaflsrigo,t tomegesen ne b6nithass6k az 0j szeml6let( iskolapolitika helyi kibontako-

zds6t. 3. Vdltozatlan erdfeszit6seket ketl tennie a petlagogtrsttunka szem6lyi 6s gazdasAgi J'elti-

teleinek biztoslt t jsa 6rdek6ben. 4. A kozoktatdsi szaksajt6 r6v6n teriesztenie kel l a megalapo-

zott r i j szeml6let0 iskolapol i t ikai koncepci6kat.

Az t l j iskolapol i t ikai koncepcidt mint ismeretrendszert viszonylag nem lesz neh6z kimunkdl-

ni, mivel 1982 6ta az orsz&.1 nyi lvdnoss6ga el6tt, vi tdk sorozat6ban formdl6dott 6s formdlddik

olyan elv- 6s jogszabii lyrendszerra, amelynek az i i l taldnos(thatd strat6giai vonatkozdsai is mie-

l6bb foltdrand6k.

JegyzeteK

1. T6zisek az iskola 6 let6nek, mi ikdddsdnek tovdbbtei lesz-

t6s6re. (Vi taanyag) = Koznevel6s, 1985' 29'sz 3-5 'p '

2. Gazs Ferenc: Az oktatdsi rendszer feileszt6seben s26'

mos teruleten or ient i ic i6s i rdnyvdl tozdsra 6s az eddig

kovetett strat6gia iit6rtdkeldsdre van szilkstig = Kcjzne'

vel6s. 1985. 33.s2. 5.P.

3. Kozma Tami is: Tudi isgyi t? Bp' ,1985, KJK. 67'261' p '

4. Gomb6r Csaba: A hely i hatalom hermeneut ikdja ' = He-

ly i ldrsadalom. Hipot6zisek, kutat6si rnodszerek' Bp"

1983. MSZMP KB Ti i rsadalomtudomdnyr Int6zet '123'p '

5. Gombi i r Csaba: l .m. 124.P.

tl, P:::; - ,

t Y o z . : "n y o k 6 i < aja be, t^ sqd s m i a - .Erdernes :v o l t . A , ; .se szokaa:s i s z d n c e x .gya ko r la :a ICs 6lelnr:szitenak e ie i -

H 0 s z e , -

t l j u lds i sz - .da lomps, ; 'j6n a rruusz,vdci6 protpedagogra

magdtol e sinnovdc ,cs1026 szere)kozegnek :az innor.ac :i rdny i tds . <szer0s itesea Ierrn€rer,keru I a r'egv6nyszer - : -lehe t , ,6

Az rncs:hogy peca3c

sa l e rvenrer ,6vek mds:,:r i u m a l i a : ,kdze i re , t -

be l6pen : .l is hutter t=,g o g i a i i n r : , :l i t i ka i ve t - ef igyelrrrel 0nogy , ,a r€ 3kutat6so ka:t6 tudass€ -,

renGzer -4

kirdter6se -::

170

dl Pedagogiai innovticids politika

rv62'ben jelent meg az Akaddmiai Kiad6 gondozds6ban Pataky Ernd Tudom6nyos vlvmd-nyok afkalmaz6sa a mez6gazdasdgban cim(i kismonogrAfiAja.ll Pataky Ernd munk6ja azt mutat-ja be, hogyan honosodnak meg a mez6gazdasdgi termel6sben az rij, fejlett termeldsi eljdrdaok,€s mi a mozgat6ia a tudomdnyos 6s gyakorlati eredmdnyek , az in. vtvminyok elterjed6s6nek.Erdemes a sz6haszndlatra figyelni. Az innov6ci6 kifejez6se akkor m6g (1962-ben) ismeretlenvolt. A vfvmdny .,ki.izdelemmel, er6feszftdssel el6rt eredm€ny..-t jelent. A vtvmdnyok elteiede-se szdkapcsolat l6nyegileg ugyanazon probldmakort jeloli, mint az inrtovricirj. Nem filologizdl6-si sz6nd€kkal id6zttik Pataky Ern6 konyv6t, hanem mementdkent. Amikor gazdas6gpolitikdnkgyakorlat6ban az agrdrpolitika kittintetett szerepfiv6 v6lt]/ annak szorgalmaznia kellett az agr6r-6s 6lelmiszertermel6s eredmdnyeinek elterjedds6t segitd ,,szakmai innov6ci6s politika,, gyakorla-tdnak 6letrehivds6t is.

Htisz 6vnek kellett eltelnie 1962 utdn, hogy - az eg6sz magyar t6rsadalom 6s gazdasdg meg-tijuldsi sz0ks6glet6re tekintettel - az innovdci6, mint,,a hulachis kd_z.ponti tdnyeztije', a t6rsa-dalompoli t ika, pontosabban az dl lami pol i t ika rangjdra emelkedjen.3/ A 8&as 6vek k6zepe t6-j6n a mfiszaki"technikai fejl6d6s, a m0szaki fejleszt6s gyakorlatdban napirendre kertilt az inno-vdci6 probldmakcir6nek tudomdnyos ig6ny0 tdrgyal6sa.4 Ezen a h6tt6ren bontakozhatott ki apedagdgiai innovdci6 Magyarorszdgon.q A pedagogusok 6s a tpedagoguskutat6k. k<jz0l t6bbenmagdt6l a szdtdl is irt6ztak, divatot ldttak pusztdn benne. Ez magdt6l 6rtet6d6, mivel ,,mindeninnov6cids folyamatban a hrlz6 6s f6kezd erdk egyrittes jelenl6t6vel kell szdmolnunk... Meghat6-roz6 szerepe van az innov6ci6s folyamat rnegkiinnyitds6ben, vagy megnehezlt6s6ben annak ak6zegnek, anrelyben az innov6ci6s folyamat v6gbemegy. Nem lehet el6gg6 hangsrilyozni, hogyaz innov6ci6 kibontakozdsdnak fontos elifeltCtele a t6rsadalom tervez6si, szabdlyozdsi, d6nt6si,irdnyltdsi, k6pz6si, tov6bbd intdzmdnyi-szervezeti rendszer6nek 6s 6rdekviszonyainak 6lland6 kor-szerfislt6se. Szdmolni kell ugyanakkor azzal a t€nnyel, hogy az innovdci6 nemegyszer megs6rtia termel6si, int6zm6nyi rendszer stabilitesdt. A szervezet nregrijitd#ra irdnyul6 akarat szembeker0l a meglev6 strukt0ra 6s cinmozgds tehetetlensdgdvel, ezCrt az innovdci6 megvat6sftdsa t<ir.v6nyszer0en ellendlldsba iitkcizik... Mindez azt jelenti, hogy az innov6ci6 konfliktusok forrdsalehet,,d

Az most m6r a k6rd6s, milyen jogi, kolts6gvet6si 6s irdny{tdspolitikai garancidk vannak arra,hogy pedagdgiai gyakorlatunkban a pedag6giai innovdci6 sikerrel 6s viszonylag kev6s konfliktus-sal 6rv6nyes0lion. A probl6maktir r6szletezd tdrgyaldsa el6tt leszogezzok: hazdnkban - a SSas6vek m6sodik fel6t6l kezd6il6en - a legf6bb oktatdsirdnyft5si centrum: a M0vel6ddsi Miniszt6-r ium 6l l a pedagogiai innovdci6s mozgalom 616n. Nemcsak a szakmai-pol i t ikai propaganda esz-kozei r6v6n, hanem logi garancia biztositds6val is. (Gondoljunk az 19g6. szeptember 1-6n 6let-be l6pett oktatdsi torv6nyre.) Termdszetesen ez <inmag6ban kev6, sziikige,s hozzd a financid-lis hrittir 6pprigy, mint az innovdcirjs folltamat emberi, szocirjlis saidtossriguinak fdltdrdsa. pd,a-gogiai innovdci6s politik6t drdemben aligha lehet v6gezni a pedagdgiai innovdcid tdrsadalmi.po-litikai vetriletdnek alapos, tdnyszerri ismerete n6lkril, ahogyan erre Haldsz G6bor is fdlhfvja afigyelmet. 6 mondja ki Az oktat6sir6nyftds reformia 6s az oktatds irdnyit6i c. tanulmdny6ban,hogy ,,a jelenlegi irdnyltdsi-renclszer m(k6ddsdt, konfliktusait 6s meg{jul6si torekvdseit felt6r6kutat6sokat kell folytatni,,.tt E tefterl kutatdsokra az6rt lenne nagy sz0ks6g, hogy megbizha-t6 tuddssal rendelkezztjnk egy pedagdgiai innovdcids politika, mint strat6giai tipusrj ismeret-rendszer megalapozdsdhoz, illetve egy, a pedag6giai gyakorlatot segitd innovdcids politika m0-kodtet6sdhez.

171

Addig is, mig e kutatdsokra sor kert i l , jogosultnak 6s a gyakorlat szempontj i ibdl fontosnak

ldtszik a pedag6giai innovdci6nak, mint a pedagogiai folyarnatok megvdltoztatds6ra 6s nregti j f '

tdsdra ir i inyu16 tudatos tev6kenysegeknek a csoportosrt6sa.

a/ A csoportosi t : iskor f igyelembe veendd egyik szempont

az innovdci6 kezdetndnyezoie. Eszerint az innoviici6k

elkilfcintilnek alulrol irtdulb, a kbzpontbo I tdnpgutott,

kezdernCnyezett i nnovi5ci6 kra.

b/ Az innoviicio sziiletdse, lbrrdso szemponti6b6l pedago-

giai tapasztalatMl, praxisb'l szdrmuzo 6s kutatds, els6'sorban akciokutatds rdvdn keletkezett, innov:ici6 lehets€ges.

cl Az innoviici6k bizonyitottstigu (plauzibilitiisa) 6s verif i-

kiif tsiiga teki ntet6ben bizony itott, i o I mcg is nte te lhe t <j,eredndnyeiben garant i i l t , i l le tve nem kel l5en bizonyi 'rott, hiinyoson repntdukLilhato, bizonytalan kimenete'li.i innoviici6k16l besz6lhet0nk.

di Az iskolai tanitdsi-tanuliisi Jblyomat,,rtlduluir' lvonat'koziisaitl befolviisol6 szerepe szemponliii6l a tanitds-

tanufds folvamatdban szerepld a tananyaggal kapcsola-tos innovdci6k, a tanitds-tanulds lelblytisdval (oktariisi

nrodszerekkel , technikai eszkozcikkel , technologi i ikkalkapcsofatos innovdci6k, az iskolai mwtkuszert'czcltel

kapcsolatos i nnoviici6 k kirlonb6ztethetcik meg.

e/ Az innovdci6 i i l ta l befogot t ter i l le t , azaz az innovdcioszilessige szempontjiib6l lehets6ges innov6ci6kat a ko-

vetkez6 t i ib l i izat mutat ja:

7. t i i l ) l i r r l A pedrgdgiui int tovr ic ir i r l i i l t ln jz i c l tcr lct l i 's l r : tz tskoht iprtrbrr t

vulo t t tcgl lot tosorlJ\ \zcl l lpol l ( j i i l f , i l

(Ord( jgh I i rzsi t)ct IYorni i t r)

ls kolat ipusok

Az innovdci6Io ldrajz i e l terjedese

Egy is kolat ipus Tobb iskolat ipus

Egyet len isko la

Egy megye isko16 i

Tobb megye iskoli i i

Az dsszes iskola

Toviibbi felosztds eszkozolhet6 az egyetlen iskol6ban meg

va16su16 innovi ic i6k esetdben (1. m6tr ix : a) amelyek beve-

zetesre keriilhetnek egy tantiirgyban egy osztirlyban, tobb

tdrgyban egy osztdlyban 6s tobb osztdlyban ugyanazon

tiirgyban.

1 7 2

c

e

I

b

d

I

Az oktatdsp:gyakorlata sze|Tt6spoli t ika, az cinnovdcidk ei iertositdsi szempo(Ennek 6rv6nyesgat , tg r , t i l t s r rinnovdtorrd lep,szempontbo | { ktdsdt az clszes

szorgalmaznl, ai 'ben , anc lyek a ;<inmagdban mi:nem k6pes me-c,Egydltal5n ahnca szaktdj6koziailenne szrikseg. Itan l tzn tus l es :engedve a szacti kailag is rc , : , :

Az innovdc ichogy olyan kutk6ben, me lye i -szakmai lag b ;zcKozoktati isi K"'re egyenelmr,e.megoldatlan a .seg i t6 ku taro , :p r o b l d m d k n a k '

vricid szaks:<r;gunk csak az ,

zuk a gyakor ia :

nyeinek odL/,'. i-..sitdsdnek gyaka

miikhoz hason i ;vdlt /hat/ ki , cea pedagdg ia i g , inagyon lehel -.

fontos nak

6s nregriji-

f/ Az innovdci6k hatisiriinya, befolyrisolo szercpe szerinla <liik is didk kdzdtti kapcsolate*at, o dirik is tan(irkcizdti kapcsolatokat, valamint a tan(ir is tan(ir koz,tt i kapcsola toku t befolyiisolo innovdci6k killiinbijztethe-tcik meg.

g/ ,,Az innovdcidk k6zotti kiilonbs6gt6rel egy m6sik alap-vetri szempontja lehel az iitlonsdg merftkenek a megit6l6se. Eszerint besz6lhetiink fuizis- innovdcii kro !, amelyek teliesen ii utakat nyitnak meg; fejksztti innovti-cbkrol, amelyek a mdr kilelcilt irdnyokon beliil jtinnekl6tre, 6s ki ts zat- innovdcio krd l, amelyek a tanitds-tanuldstartalmi oldalenak, a tanitdsi.tanuldsi folyamatnak 6s aziskolai szervezetnek a l6nyegdt nem 6rintik.,,&

Az oktatdspolitika, pontosabban az innov6cids kezdem6nyez6seket legitimdl6, elismertet6gyakorlata szempontjdb6l a bemutatott csoportok kiilrinbizd stilytialc. Amennyiben az okta-tdspolitika, az oktatdsir6nyftds biztosra kfvCn menni, eredm6nyre torekszik,6s fell6p a l6tszat-innovdcidk ellen, nem hagyhatja figyelmen kfviil a b/ 6s a d pontban megfogalmazott csopor-tosit6si szempontokati tapasztalat vagy kutattis, illeMe bizonyltott vagy bizonytalan eredmdny.Ennek 6rv6nyesul6se 6rdek6ben - bdrnrennyire is rossz konnotdcidjri - az tn. h(jrom 7; t6mo-gat, tiir, tilt strat6gi6j6t kellene alkalmaznia. Ha az a sz6nd6k vez6rli, hogy minden pedagogusinnovdtorrd 16pjen el6, mitsem tor6dve p6ld6ul a pedag6giai !jrafelfedez6sekkel, az im6nti k6tszempontb6l (kutatds, bizonyitotts6gl eltekinthet. Ha p6ld6ul a tanftds-tanulds tartalmi megrijf-tdsdt az ciszes iskola egy iskolatipusdra (mondjuk az dltaldnos iskoldra) 6rv6nyesen akarjavorgalmazni, akkor viillalnia kell a kezdem6nyez6, a mec6n6s szerep6t olyan innov6ci6k eset&ben, amelyek az eredm6ny, a kimenet tekintetdben megbtzhat6ak. A mecenatura termeszetesen<lnmag6ban mit sem 6r, ha a jogi biztosit6kok nrell6 a financidlis (kolts6gvet6si) garanci6katnem k6pes megadni. De m6g ez sem el6g: szorgalmaznia kelUene/ a szakmai propagand5t is.Egy6ltaldn ahhoz, hogy egy orsz6gra (megy6re) 6rv6nyes innovdcids politika meghonosodjon,a szaktdjdkoztatiis (a pedag6giai szaksajt6, a t6megkommunikdci6l radikiilis fel0lvizsgdlatdralenne sz0ks6g' Egy olyan szaktdj6koztat6s-politikai koncepci6 meghonosit6s6ra, amely a dilet-tantizfttust ds a konzervativiztnust egyanint kiiktatrui szaktdjikoztatdsi gyakorlatunkbdl, helyetengedve a szakszer0sdgnek, a pedag6giai gyakorlat t5g horizont0, ttinadalom- ds gazclaxigpoli-tikailag is relevdns bemutattistinak.

Az innoviici6s kultrlra, a relev6ns szakmai tdj6koztatds azt k6veteli az oktat6spolitikdt6l,hogy olyan kutatlsokat kezdem6nyezzen a kcizoktatiis tenlletdn a kcizoktat6s meg0jit6sa 6rde-k6ben, melyeknek eredmdnyei a pedagogiai innov6c'6s folyamatokat serkentik, orientdl jdk, sszakmailag bizonyos tekintetben reguldl j5k is. Ennek interdiszcipl ini ir is int6znr6nyi b6zisa aKozoktatdsl Kutatdsok Tudom6nyos Tandcsa, illetve Titk6rs6ga r6v6n mdr megvan. Nem ennyi-re egy6nelmfien kihaszndltak e szempontb6l az int6zeti bdzisok (Opl, Ol., OOK),6s messzemegoldatlan a megyei pedagdgiai int6zetek, valamint a pedag6gusk6pz6 fdiskolik innov6cidtsegit6 kutat6i tev6kenys6ge. Nem gy6zz0k hangs0lyozni: a fentebb kdrvonalazott kutat6siprobl6m6knak hitell, relevuntitit tsuk uz olyun innovticirjs politiku biztositl,ut, amely az inno-vticid szakszeriisdget ds ltatdkonysdgrit dppilsy szivdn viseli, mint annak gerjesztdsit. Mivel ma-gunk csak az i lyen 6rtelemben m0ktid6 innov6cids pol i t ik6t ldt juk hely6nval6nak, szorgalmaz-zuk a gyakorlatkrjzeli pedag6gia n6z6pontj6b6l a kreatoldgiar(alkotdstanil kutatisok eretlmi-nyeinek adaptdkktit. Ennek megtcirt6nte utiin a petlagdgiai ulkottisok iogvdttelminek is drtdke-s[tdsinek gyakorlatdt. kellene az oktatdspolitikdnak meghonosftania a miiszaki 6s agrdr szak-mdkhoz hasonl6an.9/ J6l tudjuk, hogy az utdbbi folvetett kfv6nalom sokakban el len6rz6stv6lt/hat/ ki, de a gyakorlatkcizeli pedag6gia mint alternatfv pedag6gia n6z6pontjdb6l - amelya pedagdgiai gyakorlatot magasan kval i f ik6lt 6rtelmis6gi szakmdvd szeretn6 fej leszteni - nemnagyon lehet mds 6rt6kvdlasztdsunk.

173

i '

il

i

),$,.::?.,

${r#

J ell yzetck

1. Pataky Ernt j : Tudomdnyos v ivm6nyok alkalmazdsa a

mezcigazdasi ighran. Bp. , 1962, Akad6miai Kiad6. 36. p.

2. Csizmadia ErnS: Az MSZMP acrSrpol i t ik i i ja 6s a ma-

gyar mezdgazdasaig. Bp, , 1984, Kossuth Konyvkiad6,

27. o.

3. Pdl L6ni i rd: Az innov6cio - a halad6s kozpol l t i tc i -

nyez6je. = Magyar Tudomi iny. 1981. 4.s2. 242.p.

4, Farkas J6nos: A technikai fe i ldd€s t . t rsadalmi kornye'

zete. Bp. , 1983, Akaddmiai Kiado. 175.p.

Par i iny i Gydrgy: A korszerUsi t6 fe i lesztds. Bp. , 1983'

K J K , 2 7 2 . p .

Dorogi lmre - Rott Ni indor: Az innovdcios to lyamat

ds i r i iny i t i isa (A gazdasi lg i m6rnok). Bp. , 1985, Mi isza-

k i Kcinyvkiad6. 218.P.

5z6nto Borisz: lnnovdci6 a gazdasdg feil5desdnek esz-

koze (A gazdasi ig i mdrnok): Bp. , 198Q Mi iszaki

Konyvkiacl6. 264. p.

5 Nagy Mair ia: Innovi ic i6 az oktat i is0gyben. 8p. , 1982, Ok'

tat i lskutat6 Int6zet . (Tervez6shez kapcso16d6 kutatdsok

58.)

Ordogh Erzs6bet: lskola 6s innovdci6. Bp. , 1983, Ok-

tatdskurat6 Intezet . 44 P.

Mihi i lv Ott6: Innov6ci6 6s permanens fe j leszt6s az ok '

tat i is i lgyben. = BaranYai Mi lvel t ic l6s. 1983. 3.sz ' 3-14. p

6 . P : i l L6n i i r d : 1 . n .242 .P .

7. Hal i isz Gdbor: Az oktatais i r i iny i tds reformja 6s az oktatds

i rdnvi t6 i . Oktatdspol i t ikai e lemz6s. Bp. , 1985, Oktat i isku'

tat6 lntdzet . 93.p. (Tervezdshez kapcsol6d6 kutat i isok).

S. A d/-g/ a lat t szereplc i csoport<.rs i tdst Ordogh Erzsebet

iddzet t mi iv6b5l vet t i lk i i t . 1$17, p.

9. Gazda lstvdn * Kovesdi Dezs6 - Vida Si indor: Tal i i l -

nr i inyok, szabadalmak. Ml iszaki a lkotdsok jogv€delme

6s 6r tekesi t6se. Bp. , 1985, KJK. 371,p.

L'i .-i

n l t l t :

A szzldsa.of len1z6lod,a m6s

Azhetoseaz azc

nem ava prcpeoagcgyak o rk6pess,

A t l

d iszc iporszSgczotts6gjd ru l h ,Toviibbo r Y r r y r

hogy j ;

a J e l e n lm6nye!l6sdre k

A z ctok6 le r€TGes 6rtervez dsSadalmltcirekedhozzd Xda lmi h ,be l r i l i ek rIen marik6r6velfoghatj uv ikus a l .6s tdrsacti dt. A.2tumk6nta tdrsad;tdrsadalncidzusan.

1 7 4

al llz okt(kisti1.t' tcrt'ezdsa is kr.tltse.c.vetise

A fenti cim alatt t i i rgyalhat6 probl6mdk kore - tematikai lag n6zve - az oktatt isi lgyi j r- tv6-tt t f i t 'c le'stt j l egy tetszds szerint i i i t taldnos iskola adott 6vi kolts6gvet6s6nek elk6szit6s6ig terjed.A szakirodalomban nem is szokds a k6t tev6kenys6g (tervez6s 6s kolts6gvet6s) egytl t tes tdrgya-liisa. A mai magyar pedagogia 6s a hagyomiinyos oktatdspolitikai ideoldgia sz6lscis6gesen jciv6-orientdlt , a napi pedagi,giai gyakorlat pedig v6gletesen az i t t 6s most-hoz tapad. Ez6rt polari-zdlddik kicsit t igy a helyzet, hogy rnig az els6 tert i let: a tervez6s (olykor feleldt lentj l ) szdrnyal,a mSsik: a koltsdgvet6s helyben jdr.6s gyakran,,torped6z,, sok-sok el6revivcj akci6t.

Az e fejezetbe foglalt problematika testidegen a pedag6gi6ban, igy a pedag6gust6l is megle-het6sen tdvol dll. A pedag6gusok rlgy 6lik meg, hogy az oktatds0gy tervezdse, kolts6gvet6se 6saz azokr6l val6 elm6lkedds, i l letve a hozzdjuk kapcsol6d6 technol6gidk, el jdrdsok megismer6se,nem az 6 asztaluk, csindl ja 6s tanulmdnyozza azr az irdnyftds, az igazgatds. Mindezeket tud-va pr6bdlkozunk meg a cimben foglalt problematika dnekint6s6vel, megkis6relve ezdltal ezt apedag6gusok dltal idegen testnek v6lt , egy6bk6nt pedig professzional izi i lodott tudaskincset agyakorlatkozel i pedagogia egyik fejezet6v6 tenni, rem6lve, hogy szemhatdrt tdgit , s beepii l ak6pess6gfejleszt6 program szerint dolgozd pedag6gusok szakmai 6szjdreis6ba.

A hazai oktatdstigy legrijabbkori.tort6netdben a 6Gas 6vek kdzep6n kezdett felt(nni egy 0jdiszcipl ina, az oktutr isgazdasriglan.l l E, u diszcfpl ina mds, fej lett orszdgokhoz hasonl6an Magyar-orszegon is arra kereste a vdlaszt, hogy milyen m6rt6kben hat egy ember m(velts6ge, iskold-zottsdga az 6letben vald 6rv6nyesrjl6s6re, majdani j<ivedelnr6nek alakuldsCra, illetve mennyibenjdrul hozz| az iillampolgiirok iskoldzotts6gdnak szinvonala a nemzeti jovedelem emelkedesdhez.Tovdbbii tisztdzni akarta, hogy a fenti probl6mdk rnegvdlaszoliisdhoz milyen lehet6s6geket rejta t6nyleges gazdasdgi helyzet. Ennek a diszc(pl indnak a jelentkez6se kapcsdn szinte jelszdvd vdlt ,hogy javitani kel l az oktatds0gyben a tervezds szinvonaldt, s ki tr . intetetten kel l tanulmdnyoznia jelenlegi es jovcibel i munkaer6szriks6gletet, a munkaer6vel szemben vdrhat6 jov6beni kovetel"rnenyeket. Egyszdval az oktuttisiigy tervezdse a ntunkaerdtervezis jegydben (is) tdrtdll. Mgve-l6s6re kcizgazddszok vei l lalkoztak elsdsorban.

Az oktatdstervez6st munkaer6tervez6sre szfikit6 irdnyzattal szenben jelent meg rijk6nt. azttok6letesitend6 tervez6i paradigmak6nt a trinatlalmi tervezds. Megjelendse Magyarorszdgon a70-es 6vekre esik. Kozma Tamiis, aki ennek az irdnyzatnak az egyik k6pviselcije, a tdrsadalmitervez6s l6nyeg6t a kcivetkezdkben liitja: ,,a tiirsadalmi tervez6 nem a gazdas6gi ncivekedds t6r-sadalmi felt6telek6nt terveznd meg a szocidl is szf6rdt, hanem a tdrsadalmi fej l t id6s felt6telek6nttorekedn6k a gazdasdgi folyamatok megtervez6s6re is., ,2l Ehhez a definit iv ki jelent6shez fozihozzd Kozma, hogy ,,a tervez6s akkor viilik tdrsadalmivS, ha a gazdasdgi tev6kenys6gek tdrsa-dalmi hatdsait is szdnba veszi. A gazdasdgi tervezds csupdn bizonyos hatdsokra - a gazda#gonbelijliekre vagY az ahhoz szorosan kapcsolod6kra - figyel; szdmos tovdbbi hatds tehdt tervezet-len marad, kozttik a nem kfviinatosak is. Egy-egy glzdasdgi tev6kenyseg teljes t6rsadalmi hatds-k6r6vel szdnrolnunk kel lene, a nem kivdnatossal is., ,u Ennek a koncepci6nak a real izdldddsak6ntfoghatjuk f i j l Deme Tamds - Koncz G6bor - Mihdly Ottd: A kulturdl is szt iks6gletek perspekti-vikus alakuldsa cfm( tanulmdnydt, amely a tdrsadalmi-gazdasdgi vdltozdsok tr ikr6ben az egy6ni6s tiirsadalmi, kulturdlis, eszt6tikai-mfiveszeti, valamint az oktat6si, nevel6si szriks6gleteket tekin-ti dt. Az igazs6ghoz tartozik, hogy a szerzdk munkdjukat nem tdrsadalmi tervez6si dokumen-tumk6nt jegyzik, hanem a 80-as dvekre vonatkoz6 progndziskent, de 6pp az6rt min6sithetj0ka tdrsadalmi tervez6s egyik figyelemre m6lt6 dokurnentum6nak, mert a gazdas6gi tev6kenys6gtdrsadalmi hatdsait, s6t a tdrsadalmi fejl6d6st korl6toz6, nem klvdnatos t6nyez6ket is koncep-cidzusan, mintegy total i t i isszeml6lettel veszik sorra.

175

Mikozben szal<mai korokben az oktat i istervez6s, majd a tdrsadalmi tervezes ir i inyzatai osz-tottdk meg a kutatoi kozv6lem6nyt, a gazdasdgi reforrnfolyamatok tdrnyer6s6vel egyiddbenmegfigyelhet6 egy ketkedci - nernelykor el lensegesl<ed5 -- beal l i todi is a tervezrls szerep6vel,sulyi ival, lehet6s6geivel kapcsolatban. Ezt a probkimdt maguk a tervezcjk is 6szlel ik. Nem velet-len, hogy a magyar tervgazddlkodds 35 6ves dvforduloj i in rendezett tarrdcskozds anyagdt A jo-vcj tervez6se - a tervezes jovcl je cimen tett6k kozz6. A tandcskclzdson egyontet( volt az onkri-t ikus hangv6tel. Vitattdk a ki l lonbozcj idcit i ivr i tervek szerep6t 6s egymdshoz valo viszonydt.Legtobb bir i i lat a koz6ptdv[ tervez6snek az ot6ves tervekkel val6 merev azonositds6t 6rte. Egy-ontetfi volt a vrilem6ny, hogy a tiivluti ttn,e:isrc t,tiltozutlurtu! ttug-r sziikseg t,utt, s ttartt leltttvi tulni uz t; t ,es Iart,ak szl iLscgcssegel r",rr.bl

A tervez6sr6l kialakult k6p, a tervez6s jovci je nagyban befolyasol ja az oktat i isugyi tervez6sgyakorlari i t 6s elm6letdt is. Erre va16 tekintettel nagy fontossi igt inak tart juk azokat a kutatr i-sollat, amelyek Jbltdridl. uz oktattisiigyi t<trt,ezds gyakorlatrit; m6lys(geit, ellentmonddsait, tech-no l6g ia i fog i i sa i t . l l yen ku ta tds Ha ldsz Gdbor6 6s Luk i i cs P6ter6 . A , ,nagy po l i t i ka , .dont6shozdmechanizmusait, a megy6k 6s az oktat i isi jgyi i igazat 6rdekharcait, 6rdekegyeztet6 man6vereitmutatj , i ik be egy-egy tanulmdnyukbun.6/ Lrk6cs Pbter az oktatdsugy koz6pti ivr l 6s rovidtdvritervezds6vel egyardnt foglalkozik. Elenrz6s6t a kovetkezdk6ppen osszegzi: , ,Bizonyos jelek arrautalnak, hogy .. . a koz6ptdv0 tervez6sn6l esetenk6nt fontosabb szerepet jAtszik az egy6ves ter-vek k6szit6se, s6t val6szini jnek l i i tszik. hogy az oktat i isugy fej lcid6s6nek sem utem6t, sem ird-ny6t nem maguk a tervek befolydsol j i ik els6sorban.,, t t Lukdcs Peter r igy lat ja, hogy az okta-tasugy kozep- 6s rovidt i ivr i (1 6ves) tervei leginkdbb a letszi im- es az r in. felt6' teltervez6ssel fog-la lkoznak .

Foft6n6 az el lentmondAs ,,ha a tervekben alkalmazott mutat6- es szdmit i isrendszen ossze-vetj t lk a tervek szoveges r6szevel. Ez ut6bbi ugyanis val6ban tartalmi, pol i t ikai 6s szakmai c6-lokat t i iz ki , elvi nregdl lapitdsokat 6s konk16t fej leszt6si elgondol6sokat sorakoztat fel, igyazonban. hogy ezek <isszefr- iggese a mutatoszdmoklcal, for intosszegekkel, szdmitdsokkal egyi i l ta-ldban nem kezenfekvci. , ,U/

A fenti tervezdsi aonomSlidkhoz hasonldan az oktutt ist igl , kbltseg,t,et isc is el lentmonddsokkalterhes. Magunk e t6ren a kovetkezd probl6m:ikat l6t juk. A gyakorlatkozel i pedag6giai munkamin6s5g6nek radiki i l is javftdsi ihoz rendelkez6sre dl lnak olyan, kutat6ssal t iszt6zott fej lesztdsikoncepciok, amelyeknek a gyakorlatban tort6nd real izdldsdhoz, elter. jeszt6s6hez r<'r i : i t j ul i kt l-

tetrc verttti u ki)ltsigvatts ltall'- as rcvatrctu)jet, es falill k<'llctte birultri u: cgy,as tarrc:eisi rtor-trtut ivt ikat. A jelenlegi kolts6ghelyek (p6ldi iul i i l tal i inos iskoldk, Sltal i jnos iskolai napkozi ottho-nok) sok neh6zs6get jelentenel< az olyan egdsz napra tervezett k6pess6g{ej lesztci programok bo-nyol i t i is i iban, amilyent p6lddui magunk fej lesztettt ink ki n6gy6ves kutat6munkdval.Yi Prob16mdtjelent az egyes kolts6ghelyekhez rendelt pedag6gus l6tszdmnorma epp6gy, mint p6lddul a cso-portbontdsi hat6rok, lehetcis6gek. A k6pes6gfej leszt6 oktatds kisiskolas korban minimum 2,5-3pedag6gust igenyelne csoportonkdnt, 6s nagyon sok f6lcsoportos foglalkozdst. Ma, ha valakiezeket kivi telezni pr6bdlja, olyan kolts6gvet6s-technikai man6verekhez kel l folyamodnia, ame-lyek kivi telez6se utdn m6ltdn tarthat a p6nz0gyi rev?iotol. Vagy: tud,iuk p6ldi iul , hogy egyadott iskola a kiadi isi rovatokon belt i l l i i tszdlag szabadon gazcl i i lkodhat, de ha a gyerekeket

.nyugtat6 kornyezetkult0ra kialakitdsa v6gett tr i l sokat fordit beszerz6sre, szint6n kocki izatotvi i l lal . Ezek csak kiragadott p6ldi ik annak i l lusztrdl i tsi tra, hogy a kolts6gvetdsi gazddlkod6s ter6ngyors 6s radikdl is int6zkeddseket kel l /ene/ kezdenrrinyezni, mivel az 1985.6vi l . torv6ny az is-koldk pedagdgiai-szakmai oni i lkisi ig6t szavatol ja.

Ugy gondoljuk, hogy a fent vi izolt . a kolts6gvet6ssel kapcsolatos anomii l i i ik mielSbbi rende-zese v6gett itttcrdiszt iplitrdris akt'iokutut(isokut volna cdlszeri intlitatti petlagoguskutatok, kilt-s<igvcttisi- es dllutniguzg,attlsi jogbun J'elkisziilt szakenfuerek kdzrt'tntlikoddseycl. A viszonylag nemnagy befektet6ssel produk6lhat6 kutat i isi eredm6nyek alapjai lehetn6nek egy olyan 0l p6nzi. igyi

t / o

Jogt szi: :si tan a.

U g i . : -nddos , tas : .t iszta:.: .zdsokke : ; ,Nevezeles: -

oktatdsi < rszabad.e r z:n0, hogy a :szintr i gezca:

ragadhatc'l. :egy dtetrc ::

F:h

jogi szabdlyozdsnak, amely a kolts6ggazddlkoddsnak a mostaninSl nagyobb szabadsdgot bizto-sitana.

Ugy v6l juk, a kolts6gvet6sre vonatkoz6, az innovatfv pedag6giai gyakorlatot segit6 jogszabii ly-m6dosftdsok nem vezetn6nek tetemes kolts6g^ (kiades-)tobblethez. Persze kutut<issul kel lettetiszkiztti, ltog.r'milyen mervi terheket jelenlhetninek az esetleges vtiltozrisctk. Ezekkel a vdlto-z6sokkal egy kozkeletU k6rd6sfoltev6st 6s a r6adand6 rut in vdlaszt is 6rvdnyteleniteni leherne.Nevezetesen: megt€rt l lnek-e, hol 6s mikor az oktatdsra forditott kolts6gek Kozismert. hogy azoktatAsi kiaddsok gazdasdgi hatdsa viszonylag nagy id6beni eltol6d6ssal jelentkezik. Kdrd6s0nk:szabad'e kizdrdlag gazdasdgi hat6sr6l beszdlni az oktatdsrigyi kiaddsokkal kapcsolatban. Val6szin0, hogy a pedagogiai gyakorlat hati isdt gazdasi igi lag kcjzvetlen0l megragadni semmif6le mikro-szint0 gazdasdgi elemz6ssel nem lehet, mivel a hatds (az eredm6ny) szdmszerUsfthetetlen. tly'€s.ragadhatok azonban azok a szocitilpszicltologiai jellegi hatisok, amelt,ek jd iskctlai kijzdrzctbt,n,egy dletre szdlo tanukisi kedvben es drtdkdrzf magatartdsban oltenek testet.

J egyzereK

1. Kiss Arprid: A miivel6ddsgazdasdgtan ds a pedagograimunka nagyobb gazdasiigossdga. = Tanulmdnyok a neve-l6studomriny korebci l 1966. 8p. , 1967. Akaddmiai Ki .ad6, 59-79. p.

2. Kozma Tanras: Tuddsgydr? Az iskola mint tdrsadalmi szer-veze t . 8p . , 1989 KJK . 54 .p .

3 . K o z m a T a m d s : l . m . 5 l o .

4. Deme Tamds - Koncz Gdbor - MihSly Ott6: A kul tur i i l isszi.iksegletek perspektivikus alakuliisa. = NevelCselm6let 6slskolakutates. 1982. 2.s2. 5-49.p.

5. A jcivd tervez6se - a tervezds jov6je. {Szerk.: JuhaiszAnddrs - Morvai Tamais) Bp., 1982, Orszdgos Tervhiva-tal Tervgazdasdgi Int6zete, 484-489, p.

6. Lukiics P6ter: Az oktatdsiigy kciziptiivri tervez6sdr6l. =

Magyar Pedag6gia, 1984. 4.s2. 373-389, p.

Haliisz Giibor: Megyei oktatdsiriinyitiis ds polirika. (K62-

Bp., 1982, Oktatdskutat6 Int6zet. 95 p.

7. Lukics P6ter: Koz6p- 6s rovidtdvti tervez6s az oktatds-i igyben. Bp. , 1984, Oktatalskutat6 Int6zet . 3.p.

8. Lukdcs P6ter: l .m. 3334,p.

9. Pedagogiai -program. (szerk. : Krs Eva - Zsolnai Jozsef)Bp., 1986, Oktatiiskutat6 Int6zet 332 p.

177

zo

< a l

: l d L

i

I

llsi:t.

I$.&*B&rg

{'i

I

ffirl

2. Az dn-pcdag<igir probldrndi ds trgozddrisa

A szem6lyis6g- 6s k6pessegfej leszt6 pedagogidt mint gyakorlarkozel i pedagogii i t a kozvetft6sn6zdpontj6b6l mutattunk be eddig. A gyakorlatban a kozveti tdspedag<jgia 6s az 6n-pedag6giaproblemdi, a kozveti t6s es az 6nfej leszt6s k6rd6sei egymdst dthatva, egym.isba fonddva jelennekmeg. A pedagdgiai kultr ira fej lesztdse, a pedag6giai gyakorlat tok6letesit6se azt ig6nyl i , hogy aszem6lyis6g 6s k6pess6gfejleszt6s pedagdgiajdt az ettJ'cilcsztds, tehdt az in-pcdagogiu olda1516l iskorbej6rjuk. Nem arr6l van szo tehdt, hogy minden mdr kori ibban, a kozveti t6s pedag6giaszempontjdbdl t i i rgyalt kdrdest - az elm6letalkot6s sz6nd6kdval - ujra fogalmazniink. Nemhangsflyaithelyezes tort6nik, hanem olyan gyakorlat i probl6mdk megragadiisdra 6s kifejtes6rekerul sor a pedagdgiai gyakorlatban val6 meggyokereztet6s szeind6kdval. amelyeket csak az 6n-pedag6gia fogalmi rendszer6ben lehet interpretdlni.

Hogy az 6n-pedagogia kifejtetts6ge mind sz6less6g6ben, mind m6lys6geben messze elmarad akozveti t6spedagdgii i t6l , annak okai a kovetkezcik. Kimunk6li isi i ra az eddigiekben kevesen vi i l lal-koztak, s neki ink is csak kisiskolds korra vannak eledmenyeink, Fejteget6seinket ezert nem te-kint j t ik tcibbnek, mint problurtut ' iz latnak. Problemav6zlatnak es nem tdmaviizlatnakl Ezzel amegszoritdssal azt kiv6njuk hangsri lyozni, hogy az 6n-pedagogia tematikAji l t probl6maorientdltaninterpreti i l juk: pedag6giai nem-tuddsunk, tuddshidnyunk tudatosftdsakdnt. A vi izlat nem vdzla-tossdgot , jelent, hanem ternatikai sz(koss6get, hiszen meggyciz6d6si ink, hogy az en-pedag6gidnakszdmtafan olyan tert- i lete, el igazAsa van, amelyet tuddsunk jelenlegi szint j6n m6g megneveznisem tudunk.

Az elt jzS fejezetekben tobbszor kinyi lvi inftottuk, hogy a szem6lyis6g- 6s k6pess6gfej lesztcipedag6gia az egy6n probl6mii jdt nem teheti zi i r6jelbe, nem kerri lheti meg. Kulonosen nem, haa kult0ra- 6s a t i i rsadalmi 6n6kkozveti t6sre olyk6pp vi i l lalkozik, hogy r6szt vdl lal a tdrsadalmieredet0 hdtr6nyok kompenzdli isdb6l 6s a tehetsdgfej lesztesb6l is. Elvi leg minden egyes iskol6bakeri lci gyerek valamilyen szempontb6l olykor tehets6gesnek (kiemelked6 rel jesitm6nyre k6pes-nek) tekinthetci, ndmely vonatkozi isban pedig esetleg h6tr6nyos helyzetunek is. Eredmdnyesnevel6sr. ikhoz fgy nemcsak az szi iksdges, hogy a kozvetft6sben 6rdekeltek ( iskola, oktatdspoli t i -ka, pedag6gus) ismerj6k a gyerekeket 6s alkalmazkodjanak hozzdjuk, amikor szdmukra fej lesz-

td foglalkozdsokat szerveznek, hanem legal i ibb ennyire fontos, hogy a g1'erckek is isnteriek i)n'

ntagukal (dn-renclszeriiket), leg.venek tisztribart identittisrtk jellarnz(iilel, es !cg,anck kornpetctr'sak a vrjltozci viltig kihivtlsuira reagrilni in-idedljuk fol.vanutos korrekciojdra! es allett6r:dsivel.

E teend6k szriks6gk6ppen vezetnek el az int l iv icJuti lpedagogiui gondolkoddsmodhoz. Ahhoza pedagdgiai strat6gidhoz, amely nemcsak az egy6n adottsdgaira. aktuSlis rel jesitm6ny6re vantekintettef, hanem arra is, hogy az cgy,in ,,kezelni tutljtr nugir ltirsus is tdrswiulnti t'is:rttr.t aiki tzdtt. A f6lre6rt6sek elkert i lese v6gett ism6t leszogezzLik: az individudlpedag6gia, az 6n-re kon-

centrdl6 pedagdgia nem a pedagdgus 6s a gyerek kapcsolat6ra sz(ikulcj, ,pdros pedag6gia", nem

,, ldlekelemzd", , , lelkiz&, pedag6gia, hanem a kdzvetlenul 6s kozvetetten 6rv6nyes0lc5 csoport-,kozoss6gi 6s szervezeti hat; isokat vdltozatlarrul respekti i l6 6s azokat egyutt kezelci pedagdgia,.

Egyben korlaitait ismerni v6l6 pedagdgia is, amely, noha az antropotttuxit t tol igia nint{ ldra" azemberi tel jesft<ik6pes6g hati i rainak kifurk6sz6s6re v6l lalkozik, a nevelhet6s6g-orokl6s vitdban anevelhetds6g primii tusdt val l ja, de.i6l tudja azt is. hogy u J'cj les:tesban tt(tn u ko:vetir( ikd ury'gsti szt), lruncnt u tattttltj szctrtcl-ve: uktit,itdsde, y'tr-itrck ds itlentitristittak Ji'jlattstg(d.

Az 6n-pedagogia probl6mdinak r6szletez6 kife. i t6se el6tt szeretn6nk hangsi lyozni, torekv6sunkegyi i l taldn nem ri jkeletf i a hazai pedag(rgidban. 0nmUvel6s, onismeret, onnevel6s cimen tobb

munka jelentrn.g.2/ A Pedag6giai lexikonban p6lddul huszonk6t cimszo (onfegyelem, onszabd-lyozds, onuralom stb.) ismertet i azokat a probldmiikat, amelyek a szem6,lyisegfej lesztds 6n-vonat-

178

kozds -

gog iE "ten'sz: - _szer i - : :U g v ; : r

ird ny u .c

I d i r C . : l

A - : - - -A 4 q - _ E

a k , s ' s < :E g y d l r : :ku ldse .:

z a d u n < .

logia es ,6s fe lbc ̂e n r n F : ,

t a l d l o n . <

d 6 s . . . r

a megsz :

l i s i d e n : '

l e t ve l o :

k 6 t , a : a '

V e Z e t e K :

meg IL. : :

s a t t : t i . . '

a J - - c ' , ' l

d e s s e l - :

gezZu K :

t i v e s * : -

t e r a k c : : ,eg.t "-- - ,

t a l d i K o l - -6let, , i , ,szeme , : :la tban c =l o v i " c : =

J v F , - -

Kreat rz : " :me ly rse !r o L ( d t : L

egdszs e: =:i s m c : c - =gezhe{s, .

&

i

iI

FEI

e l ennek

xogy aL6r6 | is

l i a' , em

isere32 0n

: fa0 a

v i i l l a l -

kozds0 (onreflexiv, a szemdly cinmag6ra ir i inyul6) tdmdi kor6be sorolhat6k. Van azonban egyldnyeges kt i lonbsdg az dltalunk elgondolt, s nagyr6szt mer a gyakorlatban is real iz6lt 6n-peda-gogiai koncepci6 6s az !n. <innevel6s koz6tt. Az cinnevel6s a pedagdgiai lexikon szerint , .atervszer( nevel6munka, azon belill ktiltincjsen az ondll6s6gra nevelds ereomenye,,. E folfog6sszerint az onnevelds a nevel6s-tanul i is folyamatdnak nem ,rr.u, r6sze, hanem a folydmat v6ge.Ugy gondoljuk, hogy az 6n-re irdnyuld pedagdgiui akcidk - benne a tanul6 egy6n rinmagdrairiinyulo aktivit6sa, tev6kenys6ge - a nevel6s-tanuliis folyamatdnak a kultira- 6s irtdkkozvetilesse/ legaldbbis azonos drtdkti 6s silyi lsszetevdi mdgpedig mindegyik iskolai 6letszakaszban.Az 6n-pedagogia probl6mdi nem a serdti l6korban v6lnak aktui i l iss6. i6ved6s azt gondolni, hogya kisiskol6s kor pedagdgi6jdnak nincs teend6je az 6nk6p, i l letve az identi t6s fej leszt6s6ben.Egydltal; ln nem tanjuk vdlet lennek, hogy a hazaioszakirodalom csak az 6nk6p fej l6d6s6r6l, ala-kulS#16l' 6s rtern attnuk Jeilesztesirdl sztinrol br.3l A, en-peaagogia frootematikdjdnak taglal6-sa el6tt megemlitjuk, hogy kimunkdldsiinak lehet6sdg6re, sot mrivltesenek sz0ks6gessdg6re szd-zadunk utolsd negyed6nek embert elbizonytalanitd tr inetei s az erre ref lektdl6 szocidlpszicho-logia es enpszichol6gia fej l6d6se k6sztet. Szdzadunk utols6 negyed6t az identi tds fel lazuldsdnak6s felbomli isi inak tt lnete, a , , t t i l ter l tel t dn" megjelen6se jel lemzi. K0lon<is m6don aktual izdlddotte probl6ma Kelet-Eur6pa szocial ista orszdgaiban. Pataki Ferenc idevdg6 megjegyz6s6t rendkivgltal i i lonak v6l. i t ik ' Szerinte az ezekben az orszdgokban felgyorsult - olykor szervetlen - fej16-d€s... mil l iokat emelt ki 169i identi t i isuk keret6b6l (a nacional ista szinezett i nemzeti, a val l i is i ,a megszokott nemi, szakmai 6s csalddi, a hagyomdnyos agrdrkcizciss6gi, a szomsz€ds6gi 6s lokd-l is identi tasformiikbol). An6lkLl l azonban, hogy minden ponton ujakJt tuoott volna kfndlni, i l -letve hogv a felkindlt dj identi t i iskereteket (a szocial ista nemzet6i,a konkret termel6koz<iss6ge-k6t ' a tdrsadalmi reintegr6cid ( j formdidt, mint az djfajta lok6lpatr iot izmus, a t6rsadalmi szer-vezetek ds mozgalmak kol lekt ivi t i isformdi vagy a lakrihelyi kommunitds r i j vdltozatai) kel l6enmeg tudta volna gyokereztetni a h6tkoznapi tudatban, tapasztaldsban es tagyomanfLu.;;af

A fentiekbcil kovetkezik, hogy a szem6ryis6g- 6s k6pes6gfejreszt6 pedag6 gia az dn feitesztd-sa IttL'll([t 't: iJt'ntittis' u szttcicilis i(lentitds fcilesztesdt nagyfttntosstigi teentlcfjdnek tekinti.Az en-pedagogia probl6mii inak fci lvi izol6sa 6rdek6ben sz0ks6ges t isztdznl az erttber (gyerrnek),

a s:atttel-t ( tg-r ett), a szemelyiseg 6s az dn kategdriSk egymdshoz vald viszonydt. Azzal a k6r-dessel, hogv trt i u: uttbcr ' ni u g1,ermek, tobb fejezetlren foglalkoztunk. Ezeket a - f i loz6fiaiantropologidbol szdrmaz6 - t6teleket e helyen megism6telni nem akarjuk, csupdn 0jra leszo-gezzuk: ember-, i l letve gyermekszem16letr ink pszichoszomatikus, i l letve szociokultur6l is foganta-tasu' amelyben az orokletesen megszabott szomatikum, motorium, szenzomotorium, a vegeta-t iv 6s k619i szabi i lyozds alatt lev6 6rzelmek, valamint a szocidl is 6s kulturdl is kdrnyezettel in-terakcioban levcj viselked6s, i l letve magatartds olyan fej leszt6se i i l l , amelyben a tentiek ncnte g.r' tt as rt a k u ri r e nd e r t s z a re p iie k, egy rntissa r n e nt s z e mbed r ri t r ru to k.

A pedagogiai folyamatban term6szetesen nem az elvont, arctalanitott emberrel, gyermekkeltal i i lkozunk, hanem a h[s-v6r emberi egyedder, varakinek a gyerek6vel, a szem6ilyer, akinek6 le t i t1a , szemelyazonossdga,6r t6k tudata van, s nem 0gy 6r ta l6ban, ,gyermek i szem6ly is6g, , . Aszemelyiseg mint drtekjel leg( kateg6ria a pedagogiai gyakorlatban oeralvatooott, a napi gyakor-latban ct i l tani dnelemben al ig van orient6l6 szerepe. Epp az6rt, mert a val6sdgos gyerekkel va-lo vivodtis a pedagogusok nagy rdsze er6tt erhomdryosftja, hogy a gyerek nemcsak ,,terjesrt696p", elci ir t szerepeknek ,,engedelmeskedci bdb,,, hanem olyan potencidl is 6rt6khordoz6, 6rt6k_kreatizdlo 6n6kteremtci ember, egyedi, egyveri individuum, akit tdrsadalmi rendszergnk a sze-melyis6g rangjdval ruhdz fol, aki16l el ismeri, hogy sajdt c6lkit(z6sei vannak, entudattal 6s aka-rattal rendelkezik, cindl ldan alakft ja vi l i ig: i t , akit a polgdri jog mint 6rt6ket ved. vedi 6let6t,egeszstig6t, hirnev6t, becsti let6t. emberi m6lt6vigdt. szcm6lyes t i tkait , alkotdsait 6s nev6t. Ugyis mondharndnk, hogy a szem6ryben a szem6ryisdget. Mindezt az6rt mondtuk er, hogy resz<i-gezhessuk: a kepess6gfej leszt6 pedagdgia a gyermexet nem csupdn fej leszteni, hanem v6deni is

- - - t ^* s t d

= r t6 l tan,azta-- g i d n a k: Z O i

, ? s

; : I i t i -i: 9SZ

, , ha: l m ir laba

1 7 9

kivi inja. El juttatni i jnbecsi. i l6s6nek arra a foki ira, hogy k6pes legyen saj i i t szem6ly6ben onmagaszem6lyis6g6t, 6rtekessdg6t megv6Jeni, ha kel l . jogi eszkcizok r6v6n is.

Ad6sok vagyunk annak kinyi lv6nit i isdval, hogy a k6pess6gfej leszt6 pedagogia milyen 6n-defi-nici6val azonosul. Sz5munkra m6rt6kadd Pataki Ferenc 6n-fogalma. Pataki szerint , .az 6n fogal-mdval i l let jLik azt az i jsszetett 6s strukturi i l t pszichikus k6pz6dm6nyt, amely egyreszt az egy6-ni l6t 6s az egy6ni pszichikus m(kod6s szubjektiv folytonossdgdnak. azonossdgiinak 6s koheren-cidj i inak hordoz6ja, mdsr6szt az onreflexi6 sajdtos tdrgya, a tdrsadalmi tairgyisrig saidtos t ipusa(az 6n mint folyamat. i l letve az 6n mint t i i rgy),.s mint i lyen az egy6n tdrsadalmi viselked6s6-nek szabii lyoz6 6s el lencirz6 pszichikus szerue.,,U Ebb6l a meghatdrozdsb6l,A szubjektiv foly-tonossdg 6s azonossdg,,, ,,az oteflexi6,,, ,,az egy6n t6rsadalmi viselkedds6nek szabiilyoz6 sze('ve" a meghatdrozd szerep0. Ezek azok az ,,elemek',, amelyek az egy6nre m6retezett segft6 be-avatkozdst, a szem6lyre sz6l6 tor6d6st a pedagogia sz6m6ra lehet6vd teszik. A fenti meghatdrc-zds alapjdn ismertetni tudjuk azon pedagdgiai akcidinkat, melyeket a kisiskol i is kor[ak 6nk6p6'nek, tovdbbd szem6lyes 6s tdrsadalmi, szocidl is identi t i isdnak formii l i isa drdek€ben kidolgoztunk.De el6bb l6ssuk, mit ielentenek az 6n-rendszer im6nt id6zett kateg<ir idi. Pataki Ferenc szerint

. ,az 6n-rendszer k6t gydjtdpont kori i l szervez6dik, j6l lehet ezek elkri lonit6se puszt6n logikai laglehets6ges, s csupdn m6dszeres elemz6s c6l jait szolgl ja. Az egyik gy0jtdpont: a szentdlyes ( per-

szonrilis) in vagy szcnd!1,gs identittis, amely individudlis l6ttink td'ny6nek 6s folyamatossagiinak,folytonos azonoss6gdnak pszichikus lek6pz6d6se. s amelynek tapasztalat i kerete 6s alapja azegydni elettortenet, illetve annak folyamatos szubiektiv meg- 6s dtszerkeszt6se. Az €n-rendszerm6sik gyijt6pontja a szot'itilis identitds (szocitilis dil. Mig a perszondlis 6n a szemely egyszeri-s6g6nek pszichikus reprezentdcidja (, , l lyen az ember, egyedil i p6ld6ny', - (r ja Kosztol6nyi).addig a szocidlis identitiis az egy6n sajtitos trirsudalmi minosdgenek, lciilotrbozosdgettek a k6pvi-

sel6je, vagyis olyan sajdtszerUs6gek6, amelyekben miisokkal osztozik, jol lehet ezt is a magaegy6ni rn6djdn teszi, , .d

Ezek.iegy6ben mutatjuk be az 6n-pedag6gia lehets6ges t6m:i i t az aldbbi csoportosft5sban.

1. a szem6lyes (perszondlis) 6n vagy szem6lyes identi tds form6l6s6nak lehet<5sdgei;

2. a szoci i i l is identi t i is alakitaisi lnak prob16mii i ;

3. az 6nk6p 6s az 6nideSl befolyi isol i is i inak eshet6s6gei.

Miel6tt a fenti t6mdkat elkulonitve bemutatndnk, ki t6rirnk n6hdny kozos vondsukra, f i4egfi-gyel6s0nk 6s tapasztalatunk szerint a kisiskol: isok 6n-vi l i igdnak alakul i isdt szinte kizi i16lagosanfeladathelyzetekhez. teh6t tevekenykedtet6shez k<jtve lehet befolydsolni. A tev6kenys6gek sok-fajta osztdlyozdsa soriibSl nagy pedag6giai relevanciiival bfr a tev6kenys6geknek kdnyszerteve-kenysegre 6s ltntcvikenl,segre ton6n6 feloszt6sa. Horvdth Gyorgy szerint ,,a tev6kenys6gform6ks2inte 6ttekinthetet len vi i l tozatossSga. dif ferenci i l l6ddsa miir nemcsak az egyes tev6kenys6gekenbeli i l , azok folyamati iban tartalmazza mindig a dont6s mozzanatdt, hanem. legalAbbis elvben,a tev6kenys6gform6k kozti dont6s, vdlaszti is lehetcis6g6t is mutatja. Elvben lehetcjv6 vi i l ik, hogyne ezt vagy azt a tevdkenys6get v6gezzem, hanem amazt. onk6nt. onmagamt6l, ontev6kenys6g-kent. S ha nem azt tehetem, amit onmagamt6l tenn6k, akkor az, amit tennem, kel l , mdr nem

magii t6l 6rtetcidci tev6kenys6gem, hanem r6m er6ltetett k6nyszertev6kenys6g., ' / /

A szemdlyis6g- 6s k6pes6gfej leszt6 program az' l-3. oszti i lyban 82 f6le tev6kenys6ggel, ob-jekt iv6ci6val szembesit i a kisiskoldsokat. E tev6kenysdgeknek miis 6s mds a felhiv6 6rt6ke. Agyetekek ezeket 6-9 6ves korukban nem maguk vdlasztjdk, elvben mindegyik tev6kenysdg szi i-mukra kdnyszertevrikenysdg. De csak elvben, mert a bdbozdst, a jdt6kot, a mimetizdldst, a b6-lyeggy0jt6st stb. minden gyerek szivesen, szinte onfeledten v6gzi, s ezek mellett sok gyereknek

vdl ik egy-egy tev6kenys6g v6gz6se (pdlddul virdgkot6szet, versmondiis,, sakk stb.) oromtel i alka-lommii. Ezeket az orommel v6gzett tevdkenysegeket szabadidejukben - iskoldban 6s iskol i in ki-vi i l - ontev6kenyen is v6gzik. Elvi leg megvan az a lehet6s6g, hogy az egyes gyerek 6let6ben

180

fu :nyvo lkea zt i .v a lKf,

na i

idel y esdgm i rfen

s1ezeKrek

igvs acsa lrUKzav,Ka t,ercj 'h e l '9 X

kus

nekzas ig t eme!ka f id t 4

a z zrr€x6roetctlo u l :t e nla to

::"I::::r, ::::.:l:1 oi.yt,rc5t iov6.revekenys6g az oromteli tev6ker,ys6s, az ontev6kenys6g soronfusson le. Erre anndl tobb az es6ly, min6l tobb tev6kenys6ggel:saembesul a gyerek. Ezdttalnyf l ik lehetcis6ge szem6lyisdge irt fci lesztdsirc. Az onfej leszt6shez ;erm6szetesen sok olyan in-vonatkozds0 k6pess6g 6s att i t i jd szt ikseges, amelyet a szemdly a mcrivdlr iskolai kdnyszerreve-

kenys6gek v6gzdse sordn szerezhet meg. Az onuralomra, az onfegyelemre, az cnkorrekciora,az ondll6s6gra, az onSlld tanulSs k6pess6g6re gondolunk. programunk ezeket tudatosan fej lesz-t i ' Megfigyeldsekkel tudjuk igazolni, hogy a fent emllten k6pess€gek i :anszferl-ratdsa az onkt_intv6l lalt . pdlddul versenyszerf ien [ izott tev6kenys6gekre, szerepl6sekre (sakk. szinj i i tszds, rejtv6ny.kdszit€s stb.) nagy.

A toviibbiakban az 6n ldnyeg6vel minl a szubjektlv li;ll,tonossag 6s azonoss(ig, mint az rtn_reflexid suit i t t ' ts t t i rgvu probl6mii ival foglalkozunk, azt mdrlegelve, u.n.* ur 6n vi ldgi inak formd-l i is i iban keresni val6ia a pedagogii inak, megszerezhet6-e erre a kompetenci i i ja, vagy ezt a tere-pet 6t kel l engednie a sponti in fej lcid6snek, fej l6d6si kr izishelyzet eset6n pedig a pszichol6gid-nak, i l letve a pszichi i i t r idnak.

A szemelyes (pcrszotttiiis) dn vagy szemell,ss itlentittis Jbrmcikisritnk Ietretcisegei, A szem6lyesidenti tds a szem6ly (szem6ryis6g) 6rm6nyszerf forytonoss6gdra 6s azonossi igi ira, a,,ki , , es,,mi-lyen vagyok" probldmdra utal. , ,Magdba fogialva az idioszinkretikus jel legzetessegeket: a k6pes-segek 6s haj lamok mintdzatdt, a kreativ 6s eredeti megnyirv6nuldsokar, a f izikai 6n szocidl ismin6sit6seit, az 6rzelmi' indulat i 6let 6s az on6rt6kel6s saldtos#gait, , .Bl A szemdlyes identi tdsrdlfentebb id6zett lefrds a feln6tt 6n-t t6teiezi.

Aki a kisiskoldsokat ismeri, jdl el tudja kri lonfteni a szent!1,es iden{irusra erzdke,yekct t tszerndlyes uzctttosstigttttlut problenwi irtint erze ketleilek csopcrtjdtdl. Hogy melyik kisiskoliis 6r-z6keny vagy kozombos, szerndryes identi tdsdvar kapcsoratban, az nagy , ionon un fr igg a gye-rek szociokulturdl is kornyezetdt6l. a csalddi szocial izdcid,t6l 6s a nagy egyeni kulorrbs6get mu_tatd identi tds-6rz6kenys6g6t6l. Vannak kisgyerekek, akik pityukakdnl isr ireri t< onmagukat, 6sigy l6pik dt az iskola kriszobdt, szuleikr6N annyit tudnak, pelddul hogy apjat Janinak hivjdk.s a vasutndl dolgozik' Mig mdsok rel jes nevtikon kdpesek bemutatkozni, tok6letesen ismerikcsal6djuk m[lt j i i t , egydnelmtien tudldk informdlni az 6rclekicidciket szuleikr6l: nevi ikrci l , 6!etko-ruk16l, munkahelvt ikrcj l stb. Ebb6li tuddshianyuk a szern6lyes ldenti tdsra 6rz€ketleneket nemzavaria' mig mds gyerekek kutatjdk sajdt 6s csaliidjuk multjiit, keresik azor.l szemeiyes vondsai-kat ' melyek megkti lonboztet ik 6ket mdsoktdl. Ezen probl6miikat l i l tva ds eremezve. sorozatoser6feszft6st tettunk a kisiskoldsok szemelyes identi tdsdnak fej lesztis6re. KLi lonosen a hdtrdnyosnelyzet( gyerekek kcir6ben tartottuk ezt fontosnak. A nyelvi, i rodalmi, kommunikdcids nevel6-si kis6rletr" inkben onismeret cimen irtuk le a szem6lyi adatok, a krl ls6 test i jei lomz6k, a pszichi-kus 6s erkci lcsi tulaidonsdgok, a mindennapi dlethelyzetek 6s szerepek elsajdtft i isra kiszemelt t6-ndit.9/ K6pes6gfejresztc5 programunkban ezeket tovdbb b6vitettr ik, m6gpedig a gyermeki 6n-rek' a szem6lyes egyedi cn-nek mint folyamatnak a megismeres€vel, feikutat i isdval. A. fogam-z6stol a szuletdsig, a szt i let6stSl az iskol i iba keni lcsig terjedci 6letr j t , valamint a gyermek eddi-3i 6letdnek legnagyobb eseminyei jelenrik azt a tematikdt, amelyet egy6nre szol6an ismernekrneg a gyerekek szi i leik akt iv kozremrl ikcrd6sevel. €lettortdnetem crmmel otyan napl6szer( mun-<af0zetet k6szitentink ehhez, amerynek vezet6se, kitdrt6se onkentes 6,

".,";r;;;;;;:ibi ;;;"atadtuk a gyerekeknek, 6s a szriltjket is kertijk, hogy nyojtsanak segits6get gyermekLiknek, haaz az 6let0t jdra vonatkozd adatok6rt kdrddssel fordul hozzdjuk. Mivel a napt6 vezet6s6t a gyer-..'rckre blztuk, igy azt nenr ellen6rizhettrik, de 6rdekl6d6stinkkel nyomon kovettrik, hogy kit:rdekel szemdlyes mri l t ja 6s kit nem' Az derui l t ki . hogy a gyerekek - identi t i isdrz6kenys6giik-

lcj l 6s csalddi szocial izdcids k<lr0lm6nyeikt6l f t iggve ugyan. de m6gis - nagy 6rdekl6d6ssel for-:ultak 6lettcin6net0k, 6nazonosdguk fel6. Az 6ltalunk diszkr6ten ir6nyitott eletut-fdltdrds szin-:e minden gyereknel fokozta a sajdt szem6lye irdnti cinref lexid ig6ny€t. Az onmagukra az isko-at6l f t iggetlenti l is ref lektdl6k szem6lyazonossi ig-tuoatdt pedig tov6bb mdlyftette. Az is nvi lvi in-

1 8 1

ii

F

,..

val6 vi i l t , hogy a gyerekek mri l tbel i pr ivi i t vagy int im injt ik ir i int i 6rdeklcjd6se j6val nagyobb.mint a jogi 6rtelemben vett szem6ly-azonosit6s ir i int. A szem6lyes identi t t is elm6lyit6s6t szol-gi i l ja harmadik'negyedik osztdlyban a"t"anulo saj i i t csalddjdnak genealdgiai elemz6se. a csalddfamegrajzoldsa a dedszulcikig bezdrolag.r r/ Ezek a pedagogiai akciok a szem6lyes identi t i ist fgypr6bSli i ik tudatositani, szem6lyes szi iksdglett6 tenni, hogy az elcjbb-ut6bb a szem6ly tdrsadal-mi min6sdg6re is irdnyul jon,..vagyis az onmin6sitci kateg,6ridknak az adort kult0r; i t jel lernzcihi i l r i j : iban elfoglalt hely6re (pozicidj i i ral is r i imutasson,,. l2l Egyr:zoual a,,ki , , es,,t t t i l . t 'ett ,r ,u-gyok" mellett a,,ni l vug.l 'ol t" k6rdrisre is vdlaszt adjon. Ez ut6bbi mdr az 6n-pedagogia kovet-kez6, pedagogiai eszkozokkel n6mileg konnyebben megragadhat6 t6maljdhoz vezet dt.

A szoti t i lb idenritds ulukit lst i t tuk prrtblenui i . Ki induldsul, mintegy munkahipot6zisk6nr elfo-gadjuk Pataki Ferenc foltev6s6r. hogy tudni i l l ik a szoci i i l is identir i is kidolgozi isa a szem6lyesidenti tds l6trejott6nek 6s zavartalan fennmaraddsdnak az alapja 6s felt6tele. l3/ S tudomiisulvessztik azt is, hogy korunk nem csupdn az identi tdsvesztds, hanem az identi tdskeres6s korais. Az irJenti tdskeres6shez a pedag6gia azzal ny0jthat seg(tseget, hogy kidolgoz, i l letve folkfn6lolyan drt6kt6telez6 identi t6skereteket. melyekkel a szem6ly azonosulni tud, melyeket onala-k(tdsra 6s <innevel6se tdmpontjak6nt elisrner 6s elfogad.

Amikor a szem6lyis6g- 6s k6pes6gfej lesztci pedag6gia programjdt kimunki i l tuk, a kozveti ten-d6 tev6kenys6geket 6rt6ktani szempontbdl elemeztt ik, pr6b6ltuk szdmba venni a szoci6l is iden-t i t6s alakit6sdhoz szt ikseges 6n6kt6telezd identi t6skereteket is. Ezek sordban kiemelked6 szere-pet szdnunk a nngyursriggul, a trirsadalmi, tillami rendszerilnkkel, nepi kultirdttkkal, a lak)ltely-Iyel, a kdrnyezetvdtleleTrunel, a miiviszetekkel, a tudonuinnya!, valamint Eurdpdt'ul es az Eunj-ptin tilli ktrltilrdkkul valo azonosukisnak. Ugy v6ljr.ik, ezek azok az identitiiskeretek, amelyek aszem6ly mint egyed. 6s a nembeliseg mint a lehets6ges legdltal i inosabb azonosuldsi kateg6riakdzott j6l k6zveti thetnek. Az most m6r a k6rd6s, hogyan tort6nhet mindez, i l letve mindenneka megalapoz5sa kisiskol6s korban. EgySltal i in van-e relevanci6ja a k6rd6snek ebben a korai 6let-szakaszban? Ugy v6l j0k, igen. de metodikai fejteget6sek 6s t6teles bizonyit i isok helyett el6ged-jtink meg a kovetkez6 6rvel6ssel.

A kisiskolds szinte mindenre nyitott 6rdeklch6se szertedgazd, dn6k-att i tUdje instabi l , el6it6-letei m6g nem merevek. A k6pess6g- 6s szem6lyisegfejleszt6 program az 6rt6kkozvetlt6s folya-miin tudatosan 6pit a kisiskoldsok mozgds- 6s jiit6ksz0ks6glet6re, s arra, hogy az iskoliiban j6lirezzik magukat. Programunk ez6ltal taldn meg versenykdpes is lehet a csalSd dltal kozvetitett6rtdkvif6ggaf (az 6rt6kazonosul6s alapvetden meghatdroz6 keretdvell, kisz{lesitlteri 6s r6szbenkorrigdlhutju azt. Amit eddig a szocidlis identitds alakitiisdrol elmondtunk, azt a kozvetit6s-pe-dag6gia n6z6pontjiibdl fogalmaztuk. A nagy k6rd6s az, hogyan k6szithetci fol az egy6n arra,hogy az iskola dltal folkindlt 6ndkt6telez6 identi tdskeretekkel 6lni tudjon, hogy maga m6rle-gelhesse, mivel, kikkel 6rdemes azonosulnia, milyen 6ndkvi l i ig miatt c6lszer( t i l l6pni onma-gunKon.

Eddigi kiserlet i gyakorlatunk alapjdn 0gy ldt juk, a tervszer( dtt t tr i iveles k6pess6g6nek kimun-kdldsdn dt juthat el a kisiskol6s legkordbban oda, hogy a rendelkezdsre i i l l6 6rt6kvi lds alapjdnhozzdkezdhessen szocidl is identi t6s6nak a kimunk6ldsdhoz. Nem v6let len, hogy programunkbana kcinyv- 6s konyvtdrhaszndlat, a sajtdismeret, a szelektfv t6v6n6z6sre szoktatds mellett a mfi-vel6d6si-mdv6szeti int6zm6nyekben tort6n6 ondlld tanuliisi-m0vel6d6si lehetcis6gek megtervez6-sdre 6s szisztematikus haszndlatdra szoktatdst tekintjrik legf6bb teend6nknek. Persze trilzds len-ne azt gondolni, hogy a kisiskoldsok miir kdpesek a tervszerfi onmfivel6sre, s ennek r6v6n <in-alakitdsuk kdzbentartiis6ra. Az onmag6€rt va16 szabadid6tolt6s, a j6t6k, a sz6rakozds m6g hosz-sz0 ideig eldnyben r6szesi i l 6letvitelUkben az dnm0vel6ssel szemben. Am ha a gyerek rdjon ar-ra, hogy a jdtdkot, a szdrakozdst is lehet 6rtelmesen v6gezni, n6melykor az 6rtdkkozveti t6 on-mUvef6ssel osszekapcsolni, csakhamar r66bred, hogy vegezhet olyan 6rt6kelsaj.ititd 6ntev6keny-s6geket is (p6lddul b6lyeggyfi j t6s, sakk, olvas6s stb.), amelyek saj i i t t i i rsadalmi 6rt6kess6g6t ga-

182

f an ta r r

t i tAs K

es ke,. l -

rui l is,nr rna'fej I cic edago g rrds6 he:t 6 v o l :De ner

SZere9ine l i ;

kat engoz na Ka tdrs!inforrnszdmurnosenaz ese:

van na k

le16 vaSikere .rno2gal6 lmen, ,hosv -az en(gyok"rneg€|-:l i s ke l

Itilj;). ,tort szsak re:szige: Ej u k -

t o n i -

969;a '

,rl

t.

I:l

I

rarle :r ' : t-r : ; : kozveti tds-pedagdgidnak csak akkor van relev6ns szerepe a szocidl is iden.tr! t t -L-r ' i ' :5-:c.: . ha gondoskodik az <indl l6sul5s, az onm0vel6s, az <innevelds att i t f idj6nek6 (::€r=:r -.n. - ; cabi kimdveles6rdl.

Ll beJolydsoltistinuk cslrct6segci. Nagyon leegyszerfisltve, mind a perszo-: '- -- : '-.Jt DelUtyusotusuttuk cslteldsegei. Nagyon leegyszerfisltve, mind a persz(r:e j : -r -rr i l l l r . 's enk6p azt jelenti : i lyen vagyok, az dnideSl pedig: i lyenn6 szeretn6k vdl.r, , --E' -r: ! : e: ' : erelem kes6bbi szakaszdban. Mind az 6nk6p, mind az 6nidedl az egy6nfq ft :*a:c- -t- : rac, vez|r ls szereppel bfr. Azt felt6telezzOk, hogy a szem6lyes identi tds pg-cdlc; i :5: ' . : : : ' \ : ron6ncj form6ldsa nagyban hozz6segltheti a gyereket 6nje jobb megisme-resi-€: ' :- : ' - :r i r tk kialakul i isShoz. A szocidl is identi tds alakuldsa pdis - 6rt6kkozveti-tc ''c:.: ':'!:- - :z enidedl rijrafogalmaziis6hoz, folyamatos korrekci6.idhoz adhat segits6get.De -e- : . '=: ' : :-e:-nk

meg arrdr, hogy az r jnarakurdsban, az 6nfejr6d6sben rendkivt ir nagysze:3!€ '2' - zz e(ektetelez6 identitdskeretek mellett - a /kor/t6rsaknak, a tdnas helyzetek-r: '"

-2 -r ! : : 'Fazrk ugyanis az dn szocit i l is kepe. Ezen ,,azokat a pszichikus reprezentdcid-

kot:: - \_ :-€,3ker az egydn tdrsas kdrnyezet6nek a tagjai (6s szervezetei, int6zm6nyei) dol-$GZ-€r r : !i'33n forg6 egy6n 6ni6r6l. Vagyis itt az 6n nem az cinlek6pez6s, hanem a m6sok,a i :1e. : - ekepezes t i i rgya,,. Nem feledhetj0k,,.6n_0nk ( legaldbbis r6szlegesenl azokb6l azirf :*a: ' : ' :" : epui fer, ameryeket tdrsas k<lrnyezetonk tagjai 6n-0nkr6r , ,visszajerentenek,,sze*rL-( ' : . ' , :3.r 'amik6ppen szisztematikusan min6sitenek-kategorizdlnak benntnket,, . l { fUtO-rpter ' :- : :*:a ' 'dl ik a redl is 6nkdp kialakltdsdban a mdsok, i l lewe /kor/t6rsak szerepe abbanaz es€:'r- 3::'kor az egy6n feladathelyzetbe kerill. Az egy6nnek feladathelyzetben elvdrdsaivar-:( s., : : :et jesitn6nyeivel szernben. , ,Ezt nevezz0k ig6nyszintnek. Az ig6nyszintnek megfe-le'd r: ; ; : '^t magasabb tel jesitm6nyt sikerk6nt k6nyvel j0k el, az alacsonyabbat balsikerk6nt.. . .Siker:< -e:a#r^a az ig6nyszint ndvekszik, balsikerek hat6s6ra pedig csdkken... De az igdnyszint-nEzge! de4e<ezd mechanizmus is lehet a szem6lyis6g szdmdra; ezzel vddekezik a k'nz6 kudarc-elnr€' ' i'usztr6ci6s fesztiltseg) ellen. Kudarcsorozat hat6sdra alacsonyabbra helyezi a m6rc6t,ftogv -;acc kudarc ne kovetkezzdk be. A kordbbihoz k6pest alacsonyabb teljesitm6ny be6pril. . ."*.p"r."15i H.. pedag6gus sz6nd6ka az, hogy az egy6n 6nj6be a,,taibbre is k6pes va-gyok" anitr id epul jon be, nem elfu cinmagdban a szemdlyes identi tdssal viaskod6 egy6nt csupi inmegereni es segiteni, nem el6g csak tcjr6dni, b6nni, vele, rigyelnie kell arra is, hogy a szoci5-lis k6p alakitdsdban szerepet jdtsz6 csoport/ok/, illetve az oszt6ly tagsai folyamatosa,t kontrol-lillii: es korrigrilidk az egydnrdl - az igdnyniv6 vdltozdsai miatt - kor6bban kialakult, kialakf-ton szocidl is k6pet. Amennyiben ez a folyamatos kontrol l 6s korrekci6 a pedag6gus 6s a tdr-sak r6sz6rcjl elmarad, a potencidlisan tobbre k6pes egyes egy6n neh6z helyzetbe kelilhet, el-szigetelcidhet, magdra maradhat, csoporton (oszt6lyon) kfvill rekedhet. Ez pedig _ mint tud-Juk - nemcsak a redl is 6nkdp alakulSsdt, de az dnidedl fej l6dCs6t is h6trdltathatja. Ezen a pon-ton ism6t nyi lvdnval6vd vdl ik: az 6n-pedag6gi6t a gyakorlatban csoport-, i l letve kcizciss6g-peda-g6gia n6lkrl l miivelni nem lehet.

Jegyzetek

1. Az antropomaximol6gia a sporttudomdnyban kialakult ku-tatiisi terUlet. Azt vizsgiilja, mik6nt fokozhat6 a sportolok teljesitmdnye, mi a sportteljesitm6ny fels6 hatiira.

Peter Tschiene: Antropomaximoldgia. = Testnevel6s 6rSporttudomdny. 1986. 1.s2. 38.p.

2. Berniith J6zsef: lskola 6s onm(veles. Bp., 1g77, Tankcinyv.k iad6.203 p.

Petrikiis Arpdd: NevelCs 6s 6nm(vel6s a serd0l6kn6l. (NevelCs, mfivel6d6s.l Acta Paedagogica Debrecen, .|g69.

50.s2.

1 8 3

Durk6 l \4 i i ryds: Felnct lnuve16s, nepmtivel6s, onnevekjs akr : rszer i i levelesben. . f jeprni ivelesi Frresrrc i , 1968. l .sz.

3. Kiss - f ihanrdr:

Az enkdp k io lakul isa es fe l lc idese. Bp. ,' l 978, Tankonyvkia iJo. 142 p.

lv lohds Livra: Gimnazist i ik dnkepe onle i leniz6seikben. Bp. ,1978 , Akadem ia i K i ad6 .66 p .

4. Pataki Ferenc: Az 6n 4s a tdrsadalrn i azonoss; igtudat . Bp. ,. 1982 ,

Kossu th K . 44 ' 45 .p .

5 . Pa tak i Fe renc : Lm.53 -54 .p .

6. Pa{aki Ferenc: ldent i tdsvi l i ;k nyontdban. . Valosdg, 1986.6.s2. 49. p.

7. Horvi i th Gyorgy: Szemdly is6g 6s dntevdkenysdg. Bp. , 1978,Tankonyvk iad6 . 1 37 -1 39 , p^

8 . Pa tak i Fe renc : l .m . 61 .62 . i s 208 ,p .

9 . Zso lna i Jozse f : Nye l v i , i r oda lmr , kommur r i k j c i os neve res rk i s6 r l e t f l . Veszp rd rn , 1982 , OOK.27 .25 . , 61 .69 . , 107 .110 .1 55 -1 58 . p .

10, O16hn6 Vi lgd l rdn: Elerrdr l { inetem. Bo., 1984, Okrarasku.t a to I n tdze t . 29 p .

' l 1. Bessenyei ls lv i in: Kdrulot t r ink a ton6nclem. Bp., 1984,Oktat i jskutato Intezet l7 l -180. p.

12. Pataki Ferenc: l .m. 62, p.

13 . Pa tak i Fe renc : l .m . 62 . p .

14 . Pa tak i Fe renc : l .m . 5&59 .p .

15 . PS lhegy i Fe renc : Szem i l y i sdg l6 l ek tan i ka l auz . Bp . , 1981 ,Tankonyvkiar l< i_ 50. p.

II,I

184

TARTATOMJEGYZEK

TAT(OZELI PEDAGOGIA TARGYA ES TAGOZODASA-iTKOZELI PEDAGOGIA FORRASAI i ln terd iszc ipt indr is atapozds) . . .

: - : l : . : inontologiaI : : : : ' : a n t r o p o l 6 g i af . . . - : - ' : . i m e 1 e t . . , . . . . .j 3 - : : . .< - :a tdsok

i l . : -o r ia , gazdasdgpo l i t i kai

-ara:atomokoldgia, kcirnyezetvddelem . . .- t : : <a tudomdny

i - " - ; m c l a +

9 T-comdny, tudomdnytan' I i sz16t i ka' I ' E r ika i , e rko lcsszoc io l6g ia i ku ta tdsok . , . .i 2 tr'lagyarsilg-kutatdsok' i 3. Kommunikdci6kutat i is, nyelvelmti lett 4 . A mindennap i 6 le t e lm6 le te

A G YAKOR LATKOZE LI PEDAGOGIA B ENDSZE RES KI FEJTESEl . Kozvetf tdspedagdgia

A i / TRANSZFORMACIOS PEDAGOGIAa/ Pedagogiai c6l- 6s hatdsrendszertervezdsb/ Pedagdgiai axio169ia 6s kultr iratanc / Pedagdg ia i szemdly is6gtan . . . .d/ Eletkorpedagdgia.e/ Pedag6giai tanuldselm6rerf/ Pedag6giai folyamattervez6s

BI PEDAGOGIAI KREATOLOGIA ES ADAPTALASTAN.a/ A szakmai onismeret szerepe a peciag6giai gyakorlatbanb / A l t e r n a t f v d k a p e d a g d g i a i g y a k o r l a t b a n . . . . . . . .d A k6pessdgfej leszt6 iskola ,,elm6ler€r. . . .d/ Az osztdly mint a szervezeti tanulds szfnhelyed A csal i idi szociarizaici6 iskolai tanurdst beforydsord szerepcr6r - a csaldd-pedagogia kerd6seif/ A kornyezet ds a korny6k rnint az iskolai tanulds egyik forrdsag/ A gyermek 6rdekeinek 6s tdviat i rehet6s6geinek egyeztet6se a pedagdgiaitervez6sbenfv Az egyen,. i l letve az cn lehet6sfueihez 6s korrdtaihoz igazodd humdnusbiindsnddi/ Az egy6nre szabott tanul6sirdnyit6s . . . .j / A tanft i is - tant6rgyi programadaptdlds . .ld Enekel6s 6s osztdiyozi is

: 1 ' : , - :

F J ' - ' - -

3

5

9

91 21 41 71 922252729Q I

33363840

43

4344464958677082

9396

1 0 11071 1 5

1 1 9128

132

1 3 51391451 5 4

CI OKTATASPOLITIKA_ OKTATASIRANYITAS

d OktatdsPoli t ikai , ,c6lelm6let" ' '

b/ tskolai mriveldd6s- 6s mfivelts6gpolitika '

d l s k o l a p o l i t i k a . . .

d/ Pedagdgiai innovdci6s politika

ei Az oktatdsugy tervez6se 6s kolts6gvet€se

2. Az 6n-pedag6gia probl6miii 6s tagoz6d6sa ' ' ' '

160165167169171175

1 7 8

.:III

r86