Összevont pedagógia pszichológia szigorlat … kedves hallgatók! az összevont...

Összevont pedagógia-pszichológia szigorlat (információk, tételsor, szakirodalom)

tanító szak

ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék

2017/2018

2

Kedves Hallgatók!

Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat célja a pszichológia és pedagógia tárgyakból

tanultak szintetizálása, az elméleti ismeretek és eddigi gyakorlati tapasztalatok

összekapcsolása.

A szigorlati felkészüléshez használják fel az előadásokon és a szemináriumokon feldolgozott

tananyagot, az órákon látott és elemzett filmeket, az iskolai gyakorlatokon és hospitálásokon

szerzett tapasztalatokat.

A szigorlati felkészüléshez segítségül megjelöltük az egyes tételekhez tartozó fogalmakat,

valamint a kapcsolódó legfontosabb szakirodalmi forrásokat. Ezek többsége megtalálható a

korábbi stúdiumok kötelező és ajánlott irodalmi jegyzékeiben, oktatói ajánlásokban, de van

olyan is, amely azok között nem szerepelt. A szigorlaton a megadott szakirodalom feldolgozása

alapján kell beszámolniuk elméleti tudásukról. Azt várjuk, hogy a gondolataikat korrekten, a

szaknyelv használatával fogalmazzák meg.

A szigorlaton csak a tétel címét kapják meg, önállóan kell ezután, a felkészülési idő alatt

végiggondolniuk, hogy mi tartozik az adott témához, miről szeretnének beszélni.

A szigorlat rendje:

Az összevont pedagógia-pszichológia szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. (’B’ típusú

kombinált vizsga) Az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való

részvételnek. A szigorlat eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész

eredménytelensége esetén elégtelen a szigorlati jegy.

Az elérhető összpontszám min. 61 %-a szükséges a sikeres írásbelihez.

Az írásbeli vizsga a választott vizsganapon 8.00-9.00-ig tart. A szóbeli vizsga az írásbeli vizsga

javítása után kezdődik. Az írásbeli rész sikertelensége esetén a szóbeli vizsgán nem lehet részt

venni; a szigorlat érdemjegye elégtelen. A sikertelen írásbeli rész egyszer javítható a

vizsgaidőszak során. Sikertelen szóbeli rész esetén csak a szóbeli részt kell javítani. Az írásbeli

és a szóbeli részt is egy vizsgaidőszakon belül kell teljesíteni, ha ez nem sikerül a következő

vizsgaidőszakban újra teljesíteni kell az írásbeli részt is. Ugyanabban a vizsgaidőszakban egy

kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal lehet vizsgára

jelentkezni.

Hallgatói Követelményrendszer 67–73. § alapján.

(http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf)

http://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf

3

1. A nevelés pedagógiai és pszichológiai aspektusai

- A nevelés fogalma, értelmezései.

o A nevelés fogalma, jellemzői, folyamata, tartalmi jegyei, megvalósulása; a

gyermeket érő hatásrendszer. A laikus és a professzionális nevelés.

o A nevelés célrendszerének és feladatainak meghatározottsága (Köznevelési

Törvény és a NAT)

o A nevelés célja és feladatrendszere (nevelési területek, fejlesztési területek,

kompetenciák)

- A személyiség fogalma

- Személyiségelméletek és azok kapcsolódása a neveléshez

o típustanok és vonáselméletek

o pszichoanalitikus elmélet

o kognitív elméletek

o a humanisztikus megközelítés és annak pedagógiai hatása

A tételhez kapcsolódó fogalmak, nevek, alapismeretek

• személyiség, introvertált és extrovertált személyiségtípus, külső–belső kontroll attitűd,

mezőfüggőség–mezőfüggetlenség, ego-rugalmasság, önszabályozás, énhatékonyság,

Freud elmélete a személyiség szerkezetéről: id-ego-superego, tudatos-tudatelőttes-

tudattalan, örömelv, realitáselv, Maslow, Rogers;

• nevelés fogalma, jellemzői; a hétköznapi pedagógiai elméletek értelmezése; a

tudományos pedagógiai elméletek értelmezése; az egyéni integrált pedagógiai

elméletek értelmezése; szocializáció, individualizáció, nevelési területek, rejtett tanterv

Szakirodalom:

• Atkinson & Hilgard (2005 vagy korábbi kiadások): Pszichológia. Osiris, Bp. 2005. 13. A

személyiség c. fejezet.

• Kő Natasa (2017): Önszabályozás, temperamentum és egorugalmasság. In N. Kollár

Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II. Osiris Kiadó,

Budapest, 109-131 o.

• Lénárd Sándor: A nevelés értelmezése, célja, feladatrendszere.

http://edutech.elte.hu/multiped/ped_01/ped_01.pdf (1-9.)

• M. Nádasi Mária (2006): Pedagogikum a hétköznapokban. In: A gyakorlati pedagógia

néhány alapkérdése 1. kötet (M. Nádasi Mária – Hunyady Györgyné – Trencsényi László:

Pedagogikum a hétköznapokban és a művészetekben).

http://mek.niif.hu/05400/05447/05447.pdf (4-11.)

• Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest, 14-23., 132–147.

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

http://edutech.elte.hu/multiped/ped_01/ped_01.pdf

http://mek.niif.hu/05400/05447/05447.pdf


4

2. Család és intézmény együttműködése

- A szocializáció folyamata

- A család fogalma, szerkezete, funkciói, működése

- A családi élet változása, krízisek, kihívások a család életében

- Az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolatának meghatározó szerepe a fejlődésben

- Nevelési stílusok, attitűdök a családban

- A szülő jogai és kötelességei az iskolai neveléssel kapcsolatban (Köznevelési törvény

alapján)

- A család és az iskola kapcsolata, kapcsolattartás formái


• Szocializáció; kötődés, kötődés típusok

• a nevelői attitűdök (meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny, hideg-

korlátozó; tekintélyelvű, mérvadó, engedékeny) jellemzői, a nevelői attitűdök hatása a

gyermek személyiségfejlődésére

• szülői jogok, kötelességek

Szakirodalom:

• B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (1999, szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény

óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. Anya–gyermek kapcsolat c.

fejezet (101–126. o.) Család c. fejezet (307–358. o.) Nevelői attitűd c. fejezet (359–365. o.)

• Busi Etelka: Nevelési színterek I. A család.

http://edutech.elte.hu/multiped/ped_03/ped_03.pdf. (5-22.)

• Földes Petra (2005): Változások a család és az iskola viszonyában. Új Pedagógiai Szemle

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00091/2005-04-ta-Foldes-Valtozasok.html

• Herczog Mária (2001): Család és iskola. In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv

nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia tankönyvkiadó, Budapest. 356–361.

o. vagy Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Bp.,

2003. 165–169. o.

• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó,

Budapest. 4. fejezet: A családi szocializáció jellemzői. 74–94.

• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I-II.

Osiris Kiadó, Budapest. 5-6. fejezet: A családi szocializáció. Gyermekbántalmazás, erőszak

a családban 123-188., 25 fejezet Család és iskola kapcsolata 315-332 o.

• Podráczky Judit (2012, szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes

nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.




http://epa.oszk.hu/00000/00035/00091/2005-04-ta-Foldes-Valtozasok.html


5

3. Az iskolai oktatás pszichológiai és pedagógiai alapjai

- A fejlődés, érés fogalma, viszonya az oktatáshoz

- A fejlődés interakciós felfogása:

o Az öröklődés és a környezet szerepe a fejlődésben és az oktatásban

o Folyamatosság és szakaszosság a fejlődésben

o A fejlődés eltérő üteme, egyéni különbségei

- A kisiskolás gyermek pszichológiai jellemzői - kognitív és érzelmi sajátosságok

- Az oktatás – zárt oktatás, nyílt oktatás

o Az oktatás fogalma, céljai és forrásai

o A tanítás és a tanulás sajátosságai a zárt oktatás körülményei között

o A tanítás és a tanulás sajátosságai a nyílt oktatás körülményei között

- A hazai köznevelés feladatai, az oktatásfejlesztési tendenciák, a köznevelés tartalmi

szabályozásának dokumentumai


● fejlődés, kritikus és szenzitív periódus, érés, a fejlődés interakciós modellje, a fejlődést

meghatározó tényezők, kockázati és védőtényezők a fejlődésben

● Piaget kognitív fejlődéselmélete, konkrét műveletek, formális műveletek,

önszabályozás

● a hazai köznevelést szabályozó dokumentumok; oktatás, tanítás, a tanulás pedagógiai

értelmezése; zárt oktatás, nyílt oktatás; kompetencia

Szakirodalom:

• Bernáth László – Solymosi Katalin (1999): A fejlődés meghatározó tényezői és elméletei.

In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény

óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest,.49–67.

• Cole, M.–Cole, S. R. (1999): A gén-környezet kölcsönhatások szemléltetése. In: B. Lakatos

Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus

hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest, 68–69.

• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.

Pécs. I. fejezet 2.1. és 2.2. téma; II. fejezet 1. és 2. téma

• M. Nádasi Mária (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. In: Fejlesztő Pedagógia. 17.

6. sz. 4-9.

• Mönks F. J. – Knoers, A. M. P. (2004). Fejlődéslélektan. Urbis, Budapest. 15–35.

• Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a

tanítás tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.

• Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In. Hidak a tantárgyak

között. Szerk. Kerber Zoltán. Országos Közoktatási Intézet, Bp.11–29.

http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak



• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

http://www.budapestedu.hu/data/cms149320/MK_12_66_NAT.pdf

• http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf

http://www.ofi.hu/tudastar/hazai-fejlesztesi/kompetencia-fogalmanak



6

4. Tanítás-tanulás az iskolában

- A tanulás pszichológiai és pedagógiai értelmezése

- A tanuláselméletek pedagógiai konzekvenciái.

- Tanulási stílus, tanulási stratégiák.

- A motiváció szerepe a tanulásban. Az igényszint és a teljesítménymotiváció; siker és kudarc

a tanulásban.

- A tanulás pedagógiai körülményei:

o az osztály mint a tanítás-tanulás szociális terepe szervezeti kerete;

o az oktatási folyamat szerkezete a domináns didaktikai feladat tükrében

o a tanítás-tanulás szervezeti formái a zárt és nyílt oktatási rendszerben

• a tanítási óra és a tanítási órákat összekötő megoldások

• az oktatás szervezési módjai, benne a differenciálásra alkalmas munkaformák

• az adaptív, direkt, indirekt és interaktív tanulásszervezés

• a tanórán kívüli nevelés szerepe és lehetőségei a önszabályozó tanulóvá

nevelésben, a tanuláshoz való viszony, illetve a tanulási képességek

fejlesztésében


• klasszikus kondicionálás lényege, operáns kondicionálás lényege, effektus törvénye,

megerősítés, a sikeres emlékezeti felidézést segítő tényezők, belső motiváció

• az oktatás és tanítás/tanulás egymáshoz való viszonya; egésznapos oktatás, napközi,

tanulószoba, önálló otthoni tanulás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, pedagógiai

projektek, az epochális szervezés; ismeret, jártasság, készség, képesség, attitűd, szokás,

magatartás

Szakirodalom:

• Füle Sándor (1999): Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlődése. Iskolakultúra, 4. sz.

54–60.

• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt. Pécs.,

2004. II. fejezet 3. téma

• M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. 68–126.

• Nahalka István (2003): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.


Budapest. 10. fejezet: Tanulás és emlékezés. 224–242.

• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris

Kiadó, Budapest. 10. fejezet: Motiváció. 303-346. 12. fejezet Tanulás és emlékezés 387-

424. 13. fejezet A tanulás tanulása és tanítása 425-451.

• Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

(Iskolapszichológia; 2.)

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 5.

Behaviorista tanuláselméletek c. fejezet (98–113.) 8. A tanulás mint információfeldolgozás

c. fejezet (137–154.) 9. A tanulás motiválása c. fejezet (155–176.)

• Séra László (2007): Motiváció az osztályban – avagy amit egy pedagógusnak a

motivációról tudnia kell. In: Bábosik István – Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség

az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.




7

5. Az életkori sajátosságoknak megfelelő tervezés 6-12 éves korban

- Változások a gyermekek pszichikus fejlődésében 5–7 éves korban

- Iskolakészültség, az óvoda és az iskola közötti átmenet

- Tervszerűség,spontaneitás, adaptivitás a pedagógiai gyakorlatban

- A nevelés tervezésének szintjei:

o az iskola pedagógiai programja,

o a csoport számára történő tervezés különféle nevelési színtereken

- Az oktatás tervezési szintjei és a kompetencialapúság megjelenése a tervezésben:

o a tantervek fajtái, műfaji különbségek

o projektorientált tervezés, projektterv, epocha, tématerv

o tanmenet

o tervezet, vázlat


• latencia; iskolaalkalmasság kritériumai, benne az olvasás, írás, számolás elsajátításához

szükséges pszichikus funkciók jellemzői; valóságfunkció, teljesítmény érzésének és

igényének kialakulása, kompetenciakésztetés, feladattudat, feladattartás, szabályosság-

igény, helyzetmegértés,

• adaptív tervezési logika, iskolai pedagógiai program; a tanterv funkciója; a tananyag

horizontális és vertikális elrendezésének változatai; a tanterv változatai az

oktatásirányítás jellege szerint; a tanterv fajtái az oktatás tartalmának kifejtettsége

szerint.

Szakirodalom:

• Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius

Bt. Pécs. II. fejezet

• Kende Anna – Illés Anikó (2007): A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék

összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, 2007/november.

• http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Tobbek-Rugalmas.html

• M. Nádasi Mária (2001): Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt. Pécs. 28–39.

• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest.

Tudatos alkalmazkodás: feladat és teljesítmény. (173–181.)

• Szilágyi Imréné: Óvodából iskolába. In: Szabó Mária (szerk.): A jövő előszobája.

Tanulmányok a közoktatás kezdőszakaszából. http://ofi.hu/ovodabol-iskolaba

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 42–

45. • Vajda Zsuzsanna (2009): Sietetett gyerekek. Iskolakultúra, 19. évf. 9. sz.

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2009/2009-9.pdf (3-14.)

• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv



http://epa.oszk.hu/00000/00035/00118/2007-11-ta-Tobbek-Rugalmas.html

http://ofi.hu/ovodabol-iskolaba

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2009/2009-9.pdf


8

6. A kisiskolások tanításának módszerei

- A 6 – 12 éves gyermekek megismerési funkcióinak és intellektuális képességeinek

(érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, képzelet) fejlődése

- Az intelligencia és a kreativitás fogalma

- Tehetség felismerése, támogatása

- Az iskola szerepe a kognitív funkciók fejlesztésében

- Az oktatási módszer fogalma, felosztása és megválasztásának szempontjai

- A cselekvésközpontú pedagógia, kompetencia alapú oktatás


• akkomodáció, asszimiláció; séma,, cselekvési sémák, műveletek előtti szakasz:

szinkretizmus, egocentrikus gondolkodás, konzervációs kísérletek; konkrét műveleti

szakasz; formális műveletek szakasza; Piaget; Bruner: a reprezentáció típusai:

cselekvéses, képi, szimbolikus; intelligencia, többszörös intelligencia (Gardner);

• a konstruktív pedagógia; kreativitás; tehetség; pedagógus-dominanciájú, tanulói

dominanciájú és pedagógus-tanuló együttműködésű módszerek; oktatási-nevelési

módszerek típusai; elbeszélés, magyarázat, előadás, megbeszélés/beszélgetés, kérdés,

vita, a projektmódszer, szimuláció, szerepjáték

Szakirodalom:

• Bernáth László-Révész György (1994): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest. 13.

Intelligencia és kreativitás c. fejezet (153–163.)

• Cole, M. – Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Kognitív és

biológiai fejlődés iskoláskorban c. fejezet.

• Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. Falus Iván (szerk.): Didaktika.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

• Gyarmathy Éva (2007): A tehetség fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE

Eötvös Kiadó, Budapest. 2. fejezet

• Gyarmathy Éva (2013): Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon.

Neveléstudomány 2013/2, 90-106 o.

http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_2_90-106.pdf

• Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó,

Szeged. 34-36.

• Vass Vilmos (2006): A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Demeter Kinga (szerk.):

A kompetencia. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 139-161.


• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_2_90-106.pdf


7. Pedagógusok és tanulók a pedagógiai folyamatban

- A 21. század pedagógusa.

▪ A ’jó pedagógus’: elvárások

• A pedagógusokkal szembeni írott (jogszabályi) és íratlan elvárások

• A pedagógiai professzionalizmus jegyei (OECD).

• Pedagógus kompetenciák – az életpálya modell elvárásai

• Reflektív pedagógus

▪ A pedagógus szerepe és hatása a nevelési-oktatási folyamatban

• A pedagógus szerep változásai.

o A pedagógus személyisége és képességei

o A pedagógus gondolkodása, nézetei, ezek szerepe a gyakorlatban

o A pedagógus gyermekképe, gyerekekről alkotott nézetei

o Hatalom, tekintély, presztízs

o A pedagógus mint vezető: nevelési stílus és légkör

- A gyerekek közötti különbségek

o Az intellektuális képességek eltérő fejlődése

o A differenciált fejlesztés pszichológiai alapjai

- A társas megismerés, a személypercepció folyamata a nevelésben

o Az attitűdök, a sztereotípiák és az előítéletek szerepe a nevelésben


• a pedagógus hatásának alapjai: szakértelem, személyes varázs, pozíció, jutalmazó erő,

kényszerítő erő; Lewin-féle nevelési stílusok (autokratikus, demokratikus, laissez-faire)

jellemzői és hatásai a légkörre, a teljesítményre, a kreativitásra és agresszivitásra; a

pedagógusi hivatás betöltéséhez kívánatos személyiségvonások és képességek;

gyermekkép, gyermekszemlélet, a benyomás alakítást befolyásoló tényezők: elsőbbségi

és újdonsági hatás, holdudvar-hatás, kategorizáció, sztereotípia, előítélet, burkolt

személyiség elméletek, attribúció, jellegzetes attribúciós hibák, attitűd, az attitűd

összetevői, attitűdök funkciói, szerepe, kognitív disszonancia; társas serkentés és gátlás,

társas lazsálás, konformitás és engedelmesség a tekintélynek; a pedagógiai

professzionalizmus jegyei; pedagógus kompetenciák; tradicionális és új

pedagógusszerepek;

Szakirodalom:

• Falus Iván (2003): A pedagógus. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás

tanulásához. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest.

• Hunya Márta (2014): Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, tapasztalati tanulás. OFI,

Budapest. http://ofi.hu/en/node/170845

• Hunyady Györgyné (2003, szerk.): Differenciált fejlesztés, kooperatív tanulás. ELTE

TÓFK jegyzet. 11-46.

• Hunyady Györgyné – Nádasi Mária – Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia”.

Értékelés az iskolában. Argumentum Kiadó. (Egy visszaemlékezés ismertetése)


Budapest. 16 fejezet: Személypercepció, attribúció, egyének és csoportok megítélése; 19.

fejezet: A tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái.

• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. II.

kötet. Osiris Kiadó, Budapest. 24. fejezet és 28. fejezet

• Pukánszky Béla (2005): A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben.

Iskolakultúra, Pécs. 9-41.


Szocializáció c. fejezetből: Szakmai szocializáció (93–98.) 12. A pedagógus hatékonysága

c. fejezet (206–224.) 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet (354–360.)

http://ofi.hu/en/node/170845

10

8. Interakciók az iskolában

- Az interakció és kommunikáció értelmezése, jellemzői a pedagógiai folyamatban

- Pedagógiai kommunikáció, a pedagógus kommunikációja és a nevelés

- A verbális és nemverbális kommunikáció jellegzetességei a tanítási órán

- A nevelés mint attitűdformáló folyamat.

- A Pygmalion hatás

- Pozitív élettér alakítása az osztályteremben: tervezés, irányítás, fegyelmezés

- A viselkedési és magatartási nehézségek pedagógiai befolyásolásának alternatívái.

- Pedagógiai konfliktusok és konfliktusmegoldási stratégiák


• interakció, kommunikáció, pedagógiai kommunikáció nemverbális kommunikáció

jellegzetességei , metakommunikáció, kongruencia a kommunikációban; Pygmalion

hatás: az elvárásokat befolyásoló tényezők, az elvárások kommunikálásának módjai;

konfliktus; direkt és indirektnevelés; fegyelmezés; jutalmazás, büntetés;

Szakirodalom:

• Hegedűs Judit (é.n.): Jutalmazás és büntetés, értékelés és vizsgáztatás. (Intézményes

nevelés). http://edutech.elte.hu/multiped/ped_11/ped_11.pdf

• Hercz Mária (2015): Pozitív élettér kialakítása (tekintély, fegyelem) 3. modul. 8. fejezet;

Hatékony pedagógiai kommunikáció. 9. fejezet. In: Hercz M. (szerk).: Pályakezdő

óvodapedagógusok túlélőkészlete, SZTE, Szeged.

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszleteV3/8_poz

itv_lettr_kialaktsa.html • Holik Ildikó – Sanda Dániel (2015): Pedagógiai kommunikáció.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-

0002_tanari_kommunikacio/tananyag/00-borito-150604a-halvanysarga-09-

Holik.Ildiko.html

• Kalmár Margit és Nagy Éva (2012): Resztoratív technikák egy iskola életében. Új

Pedagógiai Szemle.

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/EPA00035_upsz_2012_07-08_143-157.pdf


Budapest. 18. fejezet: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók, 21. fejezet:

Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok c. fejezetből (481–495.)

• N. Kollár Katalin – Szabó Éva (2017, szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II-III.

Osiris Kiadó, Budapest. 27. fejezet: Osztálytermi kommunikáció, tanár-diák interakciók,

38. fejezet: Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok

• Sárosdi Anna (2004): Fegyelem fegyelmezés nélkül – A fegyelmezés preventív eszközei.

In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest. 70–82. vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (2003, szerk.:

Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Budapest. 421–432.

• Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó,

Veszprém.

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 11. A

befolyásolás pszichológiai mechanizmusai c. fejezet (190–206.) 14. A speciális bánásmódot

igénylő tanulók c. fejezetből: (274–278.) (A nehezen nevelhető tanulók) 17. A tantermi

kommunikáció c. fejezet (319–336.) 18. Irányítás és fegyelmezés az osztályteremben c.

fejezet (339–354.)


http://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/EPA00035_upsz_2012_07-08_143-157.pdf

11

9. A pedagógiai értékelés gyakorlata

- A pedagógiai értékelés fogalma, szintjei, funkciói, szerepe a nevelésben és az oktatásban

• Nemzetközi és országos mérések: PISA, PIRLS, Országos Kompetenciamérés

• Külső és belső értékelés

- Az osztálytermi értékelés típusai, funkciói, fajtái

- A diagnosztikus, formatív és a szummatív értékelés jellemzői, szerepe a nevelő-

oktató munkában

- A minősítő és a fejlesztő (támogató) értékelés helye az oktatási folyamatban

▪ Az osztályozás mint minősítő értékelés.

▪ A tanári elvárások és visszajelzések szerepe. A jó visszajelzés

követelményei. A szöveges értékelés. Az önértékelésre való megtanítás

jelentősége és lehetőségei

- Nevelési vizsgálatok és felhasználásuk a gyakorlatban („gyermekek hangja”; osztálytermi

akciókutatás)

- Az iskolai értékelés pszichológiai vonatkozásai

• Értékelés és motiváció

• Az énkép fogalma, az énkép fejlődése, az önértékelés

• Az értékelés és az osztályozás hibaforrásai

• A jutalmazás és a büntetés szerepe a nevelésben


• az iskolai értékelés funkciói, a diagnosztikus értékelés, a formatív értékelés, a

szummatív értékelés; nevelési vizsgálatok és módszereik, külső értékelés, belső

értékelés, reflektivitás, önreflexió, minősítő értékelés; fejlesztő értékelés; hatékony

visszajelzés

• éntudat, énkép, önértékelés; az énkép összefüggése az iskolai teljesítménnyel, a tanulók

aktuális teljesítményére ható pszichológiai tényezők (pl. pedagógus–gyermek

kapcsolat, kérdésfeltevés módja, gyermek tulajdonságai: temperamentum, tempó,

szorongás-szint, teljesítménymotiváció), az osztályozás hibaforrásai: holdudvar-hatás,

kontraszthatás, siker és kudarc attribúciója; az értékelés mint motiválás: a külső

jutalmazás hatása a belső motivációra

Szakirodalom:

• Balázsi Ildikó – Balkányi Péter: A PIRLS- és a PISA-vizsgálat eredményeinek

összehasonlítása. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 2008.

https://www.ofi.hu/balazsi-ildiko-balkanyi-peter-pirls-es-pisa-vizsgalat-eredmenyeinek-

osszehasonlitasa#main

• Cole, M. – Cole, S. R (2006).: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Társas kapcsolatok

iskoláskorban c. fejezetből: Új énkép.

• Csullog Krisztina – D. Molnár Éva – Lannert Judit (2014): A tanulók matematikai

teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-

mérésekben. In Hatások és különbségek. Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói

képességmérések eredményei alapján. Oktatási Hivatal, Budapest, 2014.

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_

Masodelemzes.pdf

• Hegedűs Judit (é.n.): Jutalmazás és büntetés, értékelés és vizsgáztatás. (Intézményes

nevelés). http://edutech.elte.hu/multiped/ped_11/ped_11.pdf

• Hercz Mária (2007): A pedagógiai értékelés gyakorlata. In: Bábosik István – Torgyik

Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó,

Budapest.

https://www.researchgate.net/publication/314225676_A_pedagogiai_ertekeles_gyakorlata

https://www.ofi.hu/balazsi-ildiko-balkanyi-peter-pirls-es-pisa-vizsgalat-eredmenyeinek-osszehasonlitasa#main

https://www.ofi.hu/balazsi-ildiko-balkanyi-peter-pirls-es-pisa-vizsgalat-eredmenyeinek-osszehasonlitasa#main

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_Masodelemzes.pdf



https://www.researchgate.net/publication/314225676_A_pedagogiai_ertekeles_gyakorlata

12

• Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária (2004, szerk.): Osztályozás? Szöveges értékelés?

Dinasztia Kiadó, Budapest. 1.3. Az értékelés pedagógiai kérdései. 34–40.

1.4. A szöveges értékelés szerepe a nevelés-oktatás folyamatában. 40–44.

• Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Eötvös Kiadó, Budapest. 4. fejezet: A hatékony

iskola – célok és értékek 89-124.

• Kőrössy Judit: Az énkép és összefüggése az iskola teljesítménnyel. In: Mészáros Aranka

(szerk., 1997): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest. 67–85. • Lénárd Sándor – Rapos Nóra (2009): Fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest.

• Németh Erzsébet (2004): Hogyan jutalmazzunk? A jutalom alkalmazásának előnyei és

hátrányai a pedagógiában In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai

jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 57–69.


• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV


13

10. Társas kapcsolatok az iskolában

- Az egyén és a közösség kapcsolata. A szociális kompetencia fogalma, tartalma

- A társas kapcsolatok fejlődése (kisiskolás kortól serdülőkorig)

- Egyén és közösség az iskolában

o Az iskolai osztály mint csoport. Csoportdinamikai jelenségek az osztályban

o A társas kapcsolatok az értékek és a szociális kompetencia fejlődése szempontjából

o Társas hatások a tanítás folyamán: versengés és kooperáció

o A kooperatív tanulásszervezés pszichológiai és pedagógiai hatásai.

- A pedagógus szerepe a szociális kompetencia fejlesztésében

▪ Az osztályon belüli kapcsolatrendszer megismerése és alakítása

▪ pedagógus közösségépítő szerepe

▪ tanórai, tanórán kívüli lehetőségek


• a csoport fogalma, informális és formális csoport, elsődleges és másodlagos csoport,

vonatkoztatási (referencia) csoport, csoportnorma, a csoportfejlődés fázisai,

csoportkohézió, csoportbeli szerepek, közösség; a csoportok működésének

jellegzetességei feladathelyzetekben, csoportközi kapcsolatok, a hagyományképződés

és utalás mechanizmusa, átpártolás, a kooperativitás feltételei, a kooperatív tanulás

alapelvei; szociometria, szociogram, a vezetési stílus hatása a közösségre

Szakirodalom:

• Hunyady Györgyné: Társas kapcsolatok a 6-14 éves gyerekek körében. In: Vargáné Fónagy

Erzsébet (szerk., 2000): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK, Budapest. 190-

200.

• Kagan, S. – Kagan, M. (2009.): Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest. 3., 4. 12.

fejezet

• Loránd Ferenc (2001): Osztály – közösség? In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv

nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 145–152.

vagy In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK,

Budapest. 2003. 208–214.

• Mérei Ferenc (1996): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest. A szociometriai

pozíció. 106–119.; Jelentőség és szerep. 200–274.

• N. Kollár Katalin (2004): Kooperáció az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola

szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 205–220.

• Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális kompetencia fejlesztésének

lehetőségei az iskolában. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-

Szocialis.html

• Szabó Éva (2004): A csoport fejlődésének és működésének alapmechanizmusai. In:

Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest. 162–178. o. vagy In: B. Lakatos Margit – Serfőző Mónika (1999, szerk.):

Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest.

28–46.

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 15. Az

iskolai csoportok sajátosságai c. fejezet (282–300.)

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

14

11. Értékek az iskolában és a családban

- Az érték pedagógiai értelmezése; objektív és szubjektív értékek.

- Értékközvetítés vagy értékorientáció?

- Az erkölcsi nevelés mint a NAT egyik kiemelt területe

- Az erkölcsi értékek és az iskolai nevelés:

o Az erkölcs mint szabályozó rendszer; morál, moralitás.

o Az erkölcsi fejlődés szakaszai Piaget és Kohlberg nyomán

o Az erkölcsi szocializáció

o Az erkölcsi nevelés folyamata: tapasztalatok, tudatosítás, tényleges tevékenység az

osztályteremből induló, egyre bővülő körben.

- Családi és iskolai értékek


• érték, szubjektív és objektív érték, erkölcs, erkölcsiség, az erkölcs forrásai, az erkölcsi

tudat tartalma, értékpluralizmus

• az erkölcsi viselkedés két alapismérve: csábításnak való ellenállás, bűntudat; Piaget,

heteronóm erkölcs, autonóm erkölcs, szabálytudat alakulása, erkölcsi realizmus,

következmény-etika, az erkölcsi fejlődés szakaszai Kohlberg szerint;

Szakirodalom:

• Fisher, R. (2002): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényről.

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, bevezető 2002.

http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_2012_4-6_08.pdf

• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes (1993): Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest.

A szabály tudata és erkölcsi ítéletek. (214–223.)

• Nagy József (2007): Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Mozaik Kiadó,

Szeged. 34-36.

• Nahalka István (2013): Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány: Oktatás

Kutatás Innováció: (4) 34-44.

• Ranschburg Jenő (1999): Az erkölcs alakulása és fejlődése. In: B. Lakatos Margit–

Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény óvodapedagógus

hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. 204–211.

• Tóth Tibor – Bauer Lilla: Az erkölcs szerepe a nevelésben

http://real.mtak.hu/14132/1/Toth--Bauer_Az-erkolcs-szerepe-a-nevelesben.pdf

• Változatok az erkölcsi nevelésre. In: Szekszárdi Júlia (szerk., 2001): Nevelési

kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia Tankönyvkiadó,

Budapest. 215-281.

• Vekerdy Tamás: Az értékszocializáció néhány kérdése. In: Vargáné Fónagy Erzsébet

(szerk., 2000): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK, Budapest. 249-259.

• Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest. 175–190.; 194 – 217.

http://real.mtak.hu/14132/1/Toth--Bauer_Az-erkolcs-szerepe-a-nevelesben.pdf

15

12. Egészségmegőrzés az iskolában

- Az egészség értelmezése, az iskola mint a résztvevők testi-lelki egészségét veszélyeztető

„munkahely”.

- A pedagógusok testi-lelki egészsége mint a fejlesztő hatásrendszer alapja.

o Az egészséges, harmonikus személyiség jellemzői

o A stressz és a megküzdési mechanizmusok

- A harmonikus személyiségfejlődés - elaborációs lehetőségek gyermekkorban: játék, rajz,

mese

- A gyermek és a stressz.

- A tanulók testi-lelki egészségét veszélyeztető tényezők

- Elméleti és gyakorlati bevezetés a testi, lelki egészség megóvásának, megőrzésének

eljárásaiba.


• iskolai mentálhigiéné, a pedagógus kiégés tünetei, abszolút és relatív iskola ártalmak,

stressz, „fekete pedagógia” mint diszfunkcionális pedagógiai hatás; megküzdési

mechanizmusok; az önismeret és forrásai; elaboráció

Szakirodalom:

• Ajánlás osztályfőnöki órák tartalmára: A lelki egészség. In: Szekszárdi Júlia (2001, szerk.):

Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó-Dinasztia Tankönyvkiadó,

Budapest. 422–431.

• Bagdy Emőke – Telkes József (2003): Az iskola mint mentálhigiénés intézmény. In:

Neveléselméleti szöveggyűjtemény (Szerk.: Vargáné F. E.) ELTE TÓFK, Budapest. 181–

189.

• Hunyady Györgyné - M. Nádasi Mária - Serfőző Mónika (2006): „Fekete pedagógia”

Argumentum Kiadó, Budapest (Egy választott visszaemlékezés bemutatása)

• Krisztián Ágota (1997): A varázsló trükkjei. In: Bernáth László-Solymosi Katalin (szerk.):

Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. 219–236.

• Telkes József (1999): Pedagógusok mentálhigiénéje: az önsegítő – támogató csoport. In: B.

Lakatos Margit – Serfőző Mónika (szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény

óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Budapest. 366–376.

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen,. 13.

A tanulók közötti különbségek figyelembevétele c. fejezetből: 248–254. o. (Stressz és

tanulás) , 19. Hogyan lehetünk jó (jobb) tanárok? c. fejezet (354–360.)




16

13. Sokszínűség és együttnevelés

- Eltérő fejlődési ütem, egyéni fejlődési utak

- Kiemelt figyelmet igénylők köre

- Integráció, szegregáció, inklúzió fogalma, típusai

- Multi-és interkulturális nevelés

- Hátrányos helyzetű gyermekek iskolai nevelése, oktatása

- Differenciált tanulásszervezés

- Az együttnevelés előnyei és kihívásai, pszichológiai mechanizmusok az együttnevelésben


- integráció, inkluzív nevelés, szegregáció, multikulturális nevelés, interkulturális nevelés,

kisebbség, etnikum, migráció, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet, sajátos

nevelési igény, egyéni fejlődési ütem, BTMN

- előítéletek, sztereotípiák, elfogadás

Szakirodalom:

- Csányi Yvonne – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory

Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó,

Budapest. 314-332.

- Kókayné Lányi Marietta (2007): Könyv az integrácóról. Sajátos nevelési igényű gyerekek

együttnevelése a Gyermekek Házában. Sulinova Közoktatás-Fejlesztési és Pedagógus-

Továbbképzési Kht., Budapest. 13-25.

- Nahalka István – Zempléni András (2014): Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak

heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére. In Hatások és különbségek

Másodelemzések a hazai és nemzetközi tanulói képességmérések eredményei alapján.

Oktatási Hivatal, Budapest, 2014.

http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/Hatasokeskulonbsegek_

Masodelemzes.pdf

- Puskás Aurél (2011, szerk.): Differenciálás, mint az egyéni különbségek természetes

elfogadásán alapuló adaptív tanulásszervezés egyik eszköze. TINTA Tanácsadó Kft.

http://szechenyitiszk.eu/dokumentumok/segedanyagok/diff.pdf - Rózsáné Cz. E. (2001): A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált nevelése-

oktatása. In Csányi Y. (szerk.): A magatartászavarokkal küzdő gyermekek integrált

nevelése-oktatása. Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. (ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 35-54.

- Torgyik Judit és Karlovitz János Tibor (2006): Multikulturális nevelés. http://mek.oszk.hu/04800/04802/04802.pdf

- Törvényi szabályozók:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV




http://szechenyitiszk.eu/dokumentumok/segedanyagok/diff.pdf

http://mek.oszk.hu/04800/04802/04802.pdf

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV


17

14. A cselekvésközpontú pedagógia

- A reformpedagógia mint a XX. századon végighúzódó pedagógiai gondolkodási rendszer,

a nevelés és gyermekfelfogás változásai.

o A reformpedagógia mint nemzetközi pedagógiai mozgalom értelmezése.

o A reformpedagógiai koncepciók személyiségelméleti háttere.

- A reformpedagógiai gyökerekkel rendelkező- és a modern alternatív iskolák a magyar

iskolaügyben

- Két szabadon választott reformpedagógiai irányzat bemutatása és összehasonlítása

pszichológiai, pedagógiai szempontból


• tevékenységközpontú pedagógiák, konstruktívizmus; reformpedagógia, alternatív

iskola, a választott reformpedagógiai irányzatok jellegzetes fogalmai

Szakirodalom:

• Aggné Pirka Veronika – Mikonya György – Mészárosné Darvay Sarolta – Szarka Emese

(2014): Kora gyermekkori nevelés- és családtörténet, ELTE TÓK, Budapest. 121-134.

• Brezsnyánszky László (2004, szerk.): Iskola-alternatívák a huszadik században. Debreceni

Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója.

• Németh András – Skiera, E. (2000): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.


Kognitív tanuláselméletek c. fejezetből: 117–124. (Piaget, Bruner kognitív fejlődéselmélete

és az oktatás) 7. A tanulás humanisztikus megközelítése c. fejezet (124–137.)

• Winkler Márta (2012): Örömmel az iskolában. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit

Kft.



• Nemzeti alaptanterv - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv





18

15. Az iskola mint szervezet

- Az iskola mint szervezet

- Iskolai klíma, szervezeti kultúra, demokratikus légkör

- Az iskola szervezeti tagolódása (tagozatok, osztályok);

o a szervezet működéséhez kapcsolódó funkciók és előírások: a pedagógusok jogai és

kötelességei;

o az osztályfőnök, osztálytanító szerepe a nevelésben

o a tanulók jogai és kötelességei;

o a szülők jogai és kötelességei

- Az iskola működését meghatározó, belső készítésű dokumentumok: Alapító okirat; SzMSz,

Pedagógiai program, Házirend

o Az iskolák működési sajátosságai az egységesség, a pluralizmus körülményei

között.


• egységesség, pluralizmus, szervezeti kultúra, Handy-modell, Quinn-modell, tagozat,

osztály, a köznevelési intézmények szervezeti sajátosságai, dokumentumai,

Szakirodalom:

• Hunyady Györgyné–M. Nádasi Mária (2000; 2004): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt.

Pécs. I. fejezet 2.3. és 3.1. téma;

• Ollé János (2006): Az iskola mint szervezet. In.: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése

6. kötet. (sorozatszerk,: M. Nádasi Mária) Bábosik István, Golnhofer Erzsébet, Hegedűs

Judit, Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Ollé János, Szivák Judit: Az iskolák belső

világa. (13-23.) http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf

• Serfőző Mónika (–, Somogyi Mónika) (2004): Az iskola mint szervezet. In: N. Kollár

Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 451–

471.

• Szekszárdi Júlia (2004, szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia

Kiadó, Budapest.

• Loránd Ferenc: Osztály – Közösség? Töprengések és aggodalmak. In: 145 - 153

• Schüttler Tamás – Szekszárdi Júlia: Az osztályfőnöki szerep története és lehetséges

alakváltozásai 5-19

• Fenyő D. György (2001): A közösségi nevelésről – a 21. század elején. 153-164



http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf


Összevont pedagógia pszichológia szigorlat … kedves hallgatók! az összevont...

Documents