mitől interaktív a pedagógia? - ikt eszközök az interaktív pedagógia szolgálatában
TRANSCRIPT
Mitől interaktív a pedagógia?IKT eszközök az interaktív pedagógia szolgálatában
Hülber LászlóELTE PPK – Neveléstudományi Intézet – Információs Társadalom Oktató- és KutatócsoportKőbányai Pedagógiai Napok – 2015.03.09
Interaktivitás fogalma
„…rendezett információk befogadásának aktív folyamata, amelyben a befogadó fél a befogadás során döntéseket hoz, ezt a közvetítő felé visszajelzi, és a folyamat ennek megfelelően, változásokkal halad tovább.”
(Wikipédia)
Értelmezés a pedagógiára
• A felhasználó: tanuló• Rendszer, program: tanár• A tanulás interaktív folyamat• Akkor lehet az, ha nem egyirányú az információ
áramlás - döntést, cselekvést vár vissza• Ennek eredménye visszahat a pedagógusra• Ez alapján határozza meg a következő akciót
Folyamatábrán
Interaktív tartalmak folyamatábrája (Kőfalvi, 2006)
Interaktivitást mellőző folyamatábra (Hülber, Lévai és Ollé, 2014)
Kinek az aktivitására épül az oktatási rendszerünk ?
• Essie, 2011 kutatás (Hunya, 2013)
• 27 ország• Mo.: 1395 fő 4.o, 8.o és középiskolás tanár
• „Magyarország a tanári kérdőívek alapján a tanulóközpontú pedagógiai módszerek hazája. A szakképzés kivételével minden csoportban első helyen állunk.”
• A diákok megítélése mást mutat: középmezőnyben és az EU átlag alatt vagyunk
Mit várhatunk a technikától? (Ollé, 2014)
• Az információhoz időtől és tértől való független hozzáférése komoly ígéreteket sugall:– többet fogunk tanulni– az információkkal való interaktív kapcsolat
• Nem ezt történt:– Nem tanulunk többet– Információt szeretünk szerezni– viszont megosztani, létrehozni, nyilvánosan értékelni, érdemben
diskurzust folytatni nem
Mit várhatunk a technikától az iskolában?
• Önmagában semmit• Ollé (2014):
– „a lényegét érintetlenül hagyta a technológia”– „a meglévő oktatási kultúrát konzerválja”
• Közeg lehet digitális, de ez egyáltalán nem jelent (tanulói) aktivizációt (Z. Karvalics)
– ipari korszak kommunikációs mintázata– passzivitás
Mit várhatunk a technikától?
Hogyan várjuk el a technológia használatát a pedagógusoktól?
• Pedagógusok IKT kompetenciájával szembeni elvárások felértékelődtek (ISTE, 2011)
– IKT eszközökkel kapcsolatos ismeretek
– Technológiában bővelkedő (munkahelyi környezetet szimuláló) tanulási környezet biztosítása
– Az osztálytermi munka szervezésére, a tanulók értékelésére, az oktatás adminisztrációjára IKT-használat
– Folyamatos önképzés
– Digitális állampolgárságra (Lévai, 2013) nevelés tanári példamutatással
NAT-2012
• Integrált formában értelmezi a digitális műveltség területét – transz-diszciplináris, a tantárgyak mindegyikében
jelen lévő tartalomnak tekinti az informatikai kompetenciát
– Minden műveltségi területen megjelenő IKT szerep– Informatika órák drasztikus lecsökkentése– „Learning to use” helyett „Using to learn” koncepció
Mit feltételezünk a diákokról?
• Magas IKT műveltséget
ACER (2012):• Az IKT műveltség az a konstruktum, amely a tudásalapú
társadalomban való hatékony részvétel érdekében– az infokommunikációs eszközöknek és hálózatoknak a magabiztos
használatát jelenti,– melynek során az egyén meghatározza információ-szükségletét,– hozzáfér az információhoz, rendszerezi,
integrálja, értékeli azt,– valamint új információt hoz létre,– és azt másokkal kommunikáció útján
megosztja.
Aktív nethasználók!
• Milyen aktivitás jellemzi a netezőket?(Csepeli és Prazsák, 2010 idézi Ollé, 2015)
befogadókinformálódók
Hiszen aktív nethasználók!
• Milyen az életkori megoszlás?(Csepeli és Prazsák, 2010 idézi Ollé, 2015)
Mire használják az IKT eszközöket?
Mi következik ebből?
• A gyakori IKT eszközhasználat nem jelent fejlettIKT műveltséget
• A tanárok feladata az IKT eszközhasználati kultúra megteremtése
• Cél, hogy az információs társadalom interaktív szereplőjévé váljon a ma generációja
Miben segíthet a technológia?
• A tanulóknak megfelelő tanulási környezet informatizált
• Demotiváló, ha azok az eszközök sem állnak rendelkezésre amik a hétköznapokban
Hogyan lesz interaktív a tanulás?
• Interaktív digitális tananyagok, tankönyvek
• Interaktív tananyag
• Interaktív eszközhasználat
Hogyan lesz interaktív a tanulás?
• Ha a tanulóknak az információszerzést feladatokba, kérdésekbe, problémákba (Problem based learning)
• válaszható feladatokba (Gamifikáció) ágyazzuk.
• IKT alapú segítség:– Diák előtt a digitális produktum készítése jelenik meg motiváló
célként, pedig valójában az ismeretek szerzése és alkalmazása a cél
• Videó-, animációkészítés
• Blog-, mikroblogvezetés– Véleménynyilvánítás korszerű eszköze
• Wiki készítése– Konstruktivista szemlélet
• Weboldal készítése
• Közösségi oldal, csoport vezetése adott témában
• Vita fórum
• Multimédiás dokumentumok készítése
Digitális produktumok
Online gondolattérkép
• Segíti a holisztikus gondolkodást, az információ rendszerezését, összefüggések feltérképezését
Online időszalag
• időszemlélet fejlesztése, fejlődési folyamatok, változások megértése
Infografika• modern formanyelv, gyorsan befogadható, segítik a megértést
Szófelhő
• IKT alapú együttműködés:– Közös online dokumentumszerkesztés (Google Drive)– Források gyűjtése, megosztása, kategorizálása,
értékelése– Feladatmenedzselő szoftverek
Technológia alapú mérés-értékelés
• Zártvégű feladatoknál automatizálható a javítás• Növelhető a mérések száma• Az eredmények azonnal rendelkezésre állnak• Jobban azonosítható a diákok aktuális tudásszintje• Könnyedén módosítható a tanulási stratégia
Szavazóeszközök
• Tanár kivetíti a kérdéseket• Diákok mindegyikénél van egy
szavazóeszköz, aminek a segítségévelválaszolnak
• Mindenkinek lehetősége vana válaszadásra
Feleltető rendszereket kiváltó megoldás
• Tanulók okoskészülékeire épül• Tanárok az http://www.socrative.com/ oldal
segítségével kérdéseket készítenek• A diákok bejelentkeznek az
http://b.socrative.com/login/student/ oldalra• Megadják a tanártól kapott azonosítót (Room)
• Válaszolnak a megjelenő kérdésre
Oktatási módszerek - Gamifikáció
• Nem azt jelenti, hogy játszunk
• Sokkal inkább azt jelenti, hogy a játékokból ismert és motiváló mechanizmusokat használjuk fel az oktatásban– Választható feladatok
• Érdeklődés menti differenciálás
– Pontszámok gyűjtése, szintek lépése
Oktatási módszerek - Tükrözött osztályterem
• Amit lehet az osztálytermen kívül végezni, azt csináljuk ott!
• A technológiát használjuk fel a valódi interaktivitást, személyes együttlétet kívánó feladatokhoz!
Infrastruktúra kérdése
• Utolsó publikált közoktatás infrastruktúrájára vonatkozó nagymintás felmérések 2011-re vonatkoztak (KIR-STAT, 2011; OSAP 2011; Tóth, Molnár és Csapó, 2011; Hunya, 2013)
Infrastruktúra kérdése
• PISA (2012) háttérkérdőívek alapján a 15 évesek 93,23%-nak van otthoni hozzáférése
• Hálózat fejlesztés – Digitális menetrend(European Commission, 2010)
• általános iskolai tanulók felzárkózását és a pedagógusok munkáját 11,7 milliárd forintos informatikai fejlesztés segíti:– 4945 tantermi számítógépet– 8640 tantermi notebookot– 10 627 tanári notebookot– 5457 tabletet,– valamint 4300 projektort szereznek be
(Forrás: MTI 2014.10.20)
BYOD mozgalom
Megvalósulás feltételei – szervezeti kérdések
• Nincs összefüggés a tanárok életkora és az innovatív eszközhasználat között (Lakatosné és Kárpáti, 2009)
• 23 ország 96 esetét vizsgálták és úgy találták Magyarországon: „Olyan környezetben lett igazán sikeres, ahol amúgy is folyik pedagógiai innováció, ahol a tanárok és a diákok nyitottak az új oktatási módszerek iránt. Itt a számítógép a reformfolyamat egyik eszköze csupán, de nem katalizál merőben új folyamatokat.” (Kárpáti, 2004)
A megvalósulás feltételei - módszerek
• Önmagában az eszközhasználat nem indít el reformváltozásokat
• Módszertani háttér nélkül nincs fejlődés
• „Csodát” akkor lehet várni, ha az IKT eszközök használata és az új módszertani kultúra megváltoztatja a szervezési módokat, az értékelési gyakorlatot, a tanulás-tanítás folyamatát
A megvalósulás feltételei - együttműködés
• Tanarblog.hu• Digitális módszertár (digitalismodszertar.tka.hu/)• http://etanar.blog.hu/• Interaktív oktatástechnikai portál (iot.hu)• IKT műhely (sulinet.hu/iktmuhely/)• Digitális nemzedék konferencia
(digitalisnemzedek.hu)• Digitális pedagógus konferencia
(digitalispedagogus.hu)
Források• B. Tier Noémi és Szegedi Eszter (2012, szerk.): Alma a fán. Budapest,
Tempus Közalapítvány.• Csepeli György és Prazsák Gergő (2010): Örök visszatérés? Társadalom az
információs korban. Budapest: Jószöveg.• Gartner Research (2012): Hype Cycle for Emerging Technologies.• Hunya Márta (2013): IKT-felmérés az európai iskolákban.• Hülber László, Lévai Dóra, Ollé János: A digitális tankönyvek
összehasonlítása és értékelése. Budapest, OFI.• ISTE.NET-T (2011): National Educational Technology Standards for
Teachers. International Society for Technology in Education.• Kőfalvi Tamás (2006): E-tanítás. Információs és kommunikációs
technológiák felhasználása az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
• Lévai Dóra (2013): A digitális állampolgárság és digitális műveltség kompetenciája a pedagógus tevékenységéhez kapcsolódóan. Oktatás-Informatika, 4. 1-2. sz
• Ollé János (2014): Információs társadalom és oktatás, az oktatási kultúra változása. YouTube
• Ollé János (2015): Információs esélyegyenlőtlenség. YouTube.
Források