1

Óvodatörténet1976-2006

VÁSÁROSNAMÉNY

2009

2

Kiadjaa

Játékország Óvodái Intézmény

Felelős kiadó:Badak Gyuláné

óvodavezető

Készült az IMI Print Kft Nyíregyháza

Nyomdában belső használatra

A kiadvány megjelenését támogatta:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány

Vásárosnamény Város Önkormányzata Oktatási Kultu-rális és Sport Bizottsága

Óvodás Gyermekekért Oktatási - Nevelési Alapítvány

3

TARTALOM

Az olvasóhoz (Vass Lajosné dr.) 5

Visszatekintés 7(1976-1992, Borbás Bertalanné)

A megkezdett út folytatása 35(1992-2006, Badak Gyuláné)

Zárszó helyett összegzés 71(Badak Gyuláné, Borbás Bertalanné)

Mellékletek 75

1.Számú melléklet 77Az óvodák nevének változása2. Számú melléklet: 81Statisztikai adatok, 1976-20063. számú melléklet 85Munkatársaink4. sz. melléklet: 93Az intézmény által támogatott továbbképzések.5. sz. melléklet 95Nemzetközi kapcsolatok, kirándulások, városi ünnepek6. sz. melléklet 97Képek óvodánk életéből

4

5

Az olvasóhoz

A harmadik évezred első évtizedében élünk. Egyre többen érzékelhetik, hogy a társadalom minőségét jelző értékekhez, az életesélyek javulásához, a meg-lévő egyenetlenségeink oldásához, milyen hosszú úton, nehézségek, bonyo-lult folyamatok révén juthatunk közelebb. Társadalmi egyetértés van abban, hogy a tudásalapú társadalom megteremtésével rövidebb lehet az út. Társa-dalmi egyetértés van abban is, hogy a kedvezőtlen folyamatok már az isko-lakezdés előtt tetten érhetők. Többek között; az esélyek differenciálódása, a rizikótényezők halmozódása, a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyer-mekek számának gyarapodása, az iskolai életre való felkészítés hiányosságai területén. Általánosítható tapasztalat, hogy mindezek jelenléte, következ-ménye, az iskolarendszer egészére, teljesítményére, jelentős hatással van. E felismerés hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban az óvoda szerepének, nevelő hatásának, iskolára előkészítő funkciójának szükségszerű felértékelődését tapasztaljuk. Az új utat keresők szerint a mikro elemzéseken át vezet az út a makro elem-zésig (az egyeditől az általánosig). Ezért azt hangsúlyozzák, hogy az egyik legcélszerűbb lépés lehet az egyes intézmények nevelőmunkájának, eredmé-nyeinek, hatásának minél pontosabb feltárása, elemzése, a tapasztalatok nyilvánossá tétele. Ebben az értelemben a Vásárosnaményi Játékország Óvodái intézményvezetőit joggal sorolhatjuk az új utat keresők, választók és megtalálók sorába. Elismerésre méltó a vállalkozásuk. Tanulmányukban a leghitelesebb módon mutatják be, hogy honnan indultak és hova jutottak 30 év alatt. Őszinte vallomás ez. Kor- és szakma történet. Az olvasó ponto-san nyomon követheti a két vezető eltérő pályaívének tükrében a 30 év két periódusát (Borbás Bertalanné értékelésében az 1976-1992, Badak Gyuláné összegzésében az 1992-2006 időszakot). Ennek megfelelően a kiadványban két önállóan is értelmezhető, minősíthető tanulmányt találunk. A téma meg-közelítési módjában is más-más utat választottak a szerzők. Szerencsésnek mondható mind a két feldolgozási mód. Az olvasó könnyen felfedezheti azt,

6

hogy a szakmai érvrendszer módosulásai az intézményi prioritások, szerep-felfogások, változásai ellenére az óvoda vezetői az intézmény teljes közössé-gével kontinuitásban élték meg a 30 évet. Munkájuk sajátosságát, egyedisé-gét a választott téma fontossága; életszerűsége, a közmegegyezésen alapuló minőség-és szakszerűség újszerű értelmezése, a mélységes szakmai elköte-lezettség, tudatosság, igényesség adja. Cselekedetük, eredményük és ebben a kiadványban megjelenített pedagógiai hitvallásuk előtt tiszteleghetünk. Napjainkban különös jelentősége van annak, hogy a megszerzett tudásanya-got, az új ismereteket az elért eredményeket, meg tudjuk e osztani azokkal, akik azt hasznosíthatják. E kiadványban olvasható két tanulmány, ebből a szempontból a tervezettnél nagyobb nyilvánosságot érdemel. Jó szívvel ajánlom mindazoknak (óvodavezetőknek, gyakorló óvodapedagógusoknak, a szakmai képzésben, továbbképzésben, érdemi feladatot végzőknek), akik az óvoda nevelő munkájának jobbításán fáradoznak. Haszonnal forgat-hatják ezt a múltidéző szakmai kiadványt, az általános iskolai tanítók és a szülők is. Köszönetünk, elismerésünk, hálánk szóljon e helyről is Borbás Bertalannénak és Badak Gyulánénak, valamint az általuk vezetett intéz-mény valamennyi pedagógusának dolgozójának.

Nyíregyháza, 2009. 01. 20.

Vass Lajosné dr.

7

Visszatekintés

„Barátaim, emlékszem arcotokra,És érzem, hogy volt öröm és erő,Fiataloknak boldog indulója,És harc, győzelmes és lelkendező.” /Juhász Gyula: Dal/

Három évtizeddel ezelőtt döntő változás történt a város valamennyi óvo-dájában. Addig az akkori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Igazgatá-sához tartozó óvodák, a Nagyközségi Közös Tanács határozata alapján 1976. szeptember 1-jétől önálló intézményként kezdhették meg az új tan-évet. Mindannyian egyetértettünk a döntéssel és örömmel fogadtuk. Azt is mindnyájan tudtuk, hogy az önállóság az eddigiektől is nagyobb felelős-ség felvállalását kívánja meg tőlünk: vezetőtől, helyettesektől, nevelőktől, alkalmazottaktól, technikai dolgozóktól. A feladatokhoz addig felnőttünk. A további munkánk folytatásához jelentős és a gyakorlati munka végzé-se során alkalmazható segítséget kaptunk a jól szervezett továbbképzé-seken, melyek a tartalmi munka fejlesztését és a munkáltatói feladatok végzését egyaránt segítették. A legjobb tanítómesternek, ezek mellet az idő bizonyult. A kezdeti nehézségek, a folyamatos önképzések, a legjobb munkavégzés szándéka ösztönzőleg hatott a mindennapi aktív munka végzésére, a munkaidő intenzív kihasználására, a jobb, korszerűbb, haté-konyabb munkára való törekvésre intézményi szinten. Az évek múlásával egyre jobb színvonalon teljesítettünk, egyre magabiztosabbak lettünk.

8

30 év hosszú idő egy intézmény életében. Érdemesnek találtuk arra, hogy egy pillanatra megállva visszatekintsünk emlékeztetőül az akkori társadalmi – gazdasági viszonyok között állandó-an fejlődő óvodai nevelőmunkánkra. Velünk együtt haladt az akkori vásárosnaményi járás valamennyi óvodá-ja az önállósodás útján, így Nyírmada, Tarpa, Nagyvarsány, Tiszaszalka, Csaroda, Beregdaróc Barabás után valamennyi kisebb óvoda is. A szak-mai munkát közös akarattal, mindig a jobbítás szándékával végeztük. Szakmai bemutatók tartásában a térség valamennyi óvodája részt vett. Minden alkalommal adtak újat, követésre méltót. Például: az udvari tevékenységben rejlő lehetőségek hatéko nyabb kihasználása a gyermeki személyiség gazdagítá sában, a kerti munka lehetőségeinek bemutatása óvodai kör nyezetben, hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozás, hagyományok ápolása a nevelés folyamatában, bábozás, barkácsolás beépítése a napi tevékenységbeés még lehetne sorolni a sok-sok értékes témát. Az intézményünkben szervezett szakmai kiállítások anyagának gazdagításában hatékonyan vettek részt a területi óvodák is. Az eseményeket videó-felvételekről idéz-hetjük fel. Nagy eredménye volt az önállósodásnak, hogy régiónkban szinte minden 3-6 éves korú gyermek rendszeresen járt óvodába, számottevő hiányzás esetleg járványos gyermekbetegségek alkalmával fordult elő. (Pl.: bá-rányhimlő, rózsahimlő, mumsz). Óvodánk önálló életének 30 évéből én 1976-1992-ig voltam vezető. Visz-szaemlékezéseimben a leglényegesebb dolgokat emeltem ki, az éven-kénti részletes értékelések év végi beszámoló formájában megtalálhatók az intézmény irattárában. Az idő távlatában visszagondolva az emlékek

9

megszépülnek, a küzdelmek a harcok szelídebbnek tűnnek, a sikerek az örömök az eredmények jelentősebbé válnak. Emlékeinkben igyekeztünk reális képet mutatni az utókornak, kiknek ez a 30 év akár történeti olvas-mány is lehet, még akkor is, ha többen tevőleges, aktív résztvevői voltak ennek a tartalmas időszaknak.

Az óvodák önállósodásának társadalmi, gazdasági előzményei

A ’70-es években felgyorsult Vásárosnamény gazdasági életének fejlő-dése. A városban működő üzemek, a KTSZ, a Költségvetési Üzem, a Lá-dagyár, a TÖVÁL, az Írógép gyár, az Interspan, az Aszaló, az Üveggyár, a VOR, az ERDÉRT lehetőséget biztosítottak a munkavállalásra. A város munkahelyteremtő tervének fokozatos megvalósulásával egyre több nő és férfi járt be a környező településekről dolgozni. Bár a munkába járást szinte valamennyi új szervezésű üzem saját autóbusszal biztosította, mégis nagyon fárasztó volt a napi ingázás. Leginkább fi atal szülők vál-lalták a bejárás terhét, s mikor a gyermeküket is hozták magukkal, egyre többen szerettek volna Vásárosnaményban letelepedni. A jogos igényt megértve az üzemvezetők támogatták a fi atal munkaerőket, s minden igyekezetükkel segítették a város akkori vezetőit egy nagyszerű terv, a „Körút” tervének valóra váltásában. A megépült tanácsi, szociális, és saját lakások többnyire fi atal, kisgyermekes családokkal teltek meg. A lakások, illetve a beköltözések számának növekedésével megnőtt az igény az óvo-dai ellátás iránt. A gyermeklétszám rohamosan nőtt az óvodákban, 40-50 gyermek is volt egy csoportban. A magas gyermeklétszám normalizálása és az egyre növekvő óvodai igények kielégítése érdekében vásárolt meg és alakított át óvodai nevelés céljára egy lakást, a helyi tanács. Átmeneti-leg mérsékelte a zsúfoltságot a csoportokban, mivel ebben az épületben (Alkotmány úti óvoda) 3 csoport kialakítása vált lehetővé.Így az óvodai ellátás az alábbi épületekben valósult meg: 1. sz. Jókai úti óvoda 1 majd 2 csoportban

10

2. sz. Táncsics úti óvoda 1 csoportban 3. sz. Alkotmány úti óvoda 3 csoportban 4. sz. Kun Béla úti 2 csoportban 5. sz. Damjanich úti 2 csoportban Jánd Rákóczi út 2 csoportban Kisvarsány Fő út 1 csoportban

Mivel közigazgatásilag Jánd és Kisvarsány is a vásárosnaményi Nagy-községi Közös Tanácshoz tartozott, ezért került integrálásra változatlan telephellyel a két óvoda.A 70-es évek elejére világossá vált, hogy a korábbi ingatlan vásárlás nem oldotta meg véglegesen az óvodai igények kielégítését a belső városrész-ben. Szükségessé vált az óvodahálózat bővítése. A meglévő intézmények megtartásával új óvoda építése mellett döntött a Tanács képviselőtestü-lete. Az elhatározást tett követte, melynek eredményeként megépült egy szép, az akkori időnek megfelelő korszerű, 100 kisgyermek nevelését optimálisan biztosító óvoda. 1978. október 29-én vehettük használatba a sokak által kívánt szép új Bartók Béla úti óvodát, mindannyiunk örö-mére. Az óvoda belső berendezése - bútorzat, játék, szakmai eszköztár és az udvar illetve a játszótér kialakítása - még napjainkban is biztosítja a gyermekek egészséges nevelését, az értelmi képességek fejlesztését, természetesen a folyamatos bővítés lehetőségét szem előtt tartva.

A 4. számú óvoda 1977-ig egy családi házból kialakított épületben, szű-kös körülmények között működött. A helyzet tarthatatlanságát felismerve városi és helyi társadalmi összefogással kezdődött meg a korszerűsítés. Egy csoportszoba, melegítő konyha, öltöző, mosdó WC, előszoba épült. 1985-ben tovább folytatódott a bővítés. Egy újabb csoportszoba, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek, vezetői és nevelői szoba, valamint fedett te-rasz lett kialakítva. Az óvoda gyermekei ezáltal korszerű, modern, minden igényt kielégítő körülmények között nevelkedhettek, feledtetve az előző

11

évek nehézségeit. Az anyagköltségen kívül minden szakipari munka la-kossági összefogással valósult meg. Ma is csak meghatódottsággal és tisztelettel tudok gondolni a II. kerület (Gergelyi-Ugornya) óvónőire és daj-káira, kiknek hívó szavára az egész település szíve megdobbant, a kezek egyszerre mozdultak, a közös munkában eggyé forrtak azért, hogy az ott élő gyermekek részére optimális életteret teremtsenek az óvodai évek idejére. A munkálatok szervezésében nagy érdeme volt id. Bakó Bélának és Dr. Vinczlér Jánosné vezető helyettes óvónőnek.

1991-ben került jobb körülmények közé az 5. számú óvoda, miután az új iskola felépült, amiben jelentős szerepe volt a városi önkormányzatnak, az óvoda dolgozóinak, és a szülői munkaközösségnek. Hasonlóan a 4. számú óvodához, az 5. számú óvodában is megteremtődött az optimális feltétel a gyermekek neveléséhez. Ebben az időszakban épült ki a telefo-nos hálózat a központi óvoda és a hozzá tartozó tagóvodák között.

Olcsva község is a Városi Tanácshoz tartozott, s a településen lévő gyer-meklétszám indokolttá tette, hogy létesüljön egy új óvoda, mely a tele-pülés igényét kielégíti. 1983. szeptember 1-jével, épület-átalakítással szerveződött óvoda 25 férőhellyel, 29 felvett gyermekkel egy csoport-tal, két óvónővel és technikai dolgozókkal, mely szervezetileg szintén a vásárosnaményi Önálló Óvodai Munkáltatói Egységhez tartozott. Nagy előrelépést jelentett, hogy a cigánygyermekek is rendszeresen jártak óvodába. Segítségemre voltak ebben az óvodapedagógusok meggyőző munkájukkal, biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget az iskolakezdéshez. Az óvodai nevelés jelentős mértékben csökkentette a hátrányos helyze-tüket.

A belső városrészben alig vettük birtokba az új 100 férőhelyes óvodát, alig tettük barátságossá, otthonossá csoportszobáit és az udvarát, máris új gond jelentkezett.

12

A város iparosodása révén megnövekedett az óvoda iránti igény, melynek következtében minden csoport túlzsúfolttá vált. Jeleztem a helyzetet az akkor már Városi Tanács felé, segítséget kérve a probléma megoldásá-hoz. A Városi Tanács vezetése méltányolta kérésemet, s támogatta az óvoda bővítését 3 csoporttal, azaz 75 férőhellyel. 1984-ben megkezdő-dött az óvoda bővítése, a konyha átalakítása, a fűtés korszerűsítése. Az építkezést és a belső átalakítást a vásárosnaményi Városi Tanács fel-ügyelete alá tatozó Költségvetési Üzem végezte. Az építkezés és a kor-szerűsítés kb. 9,5 millió forintba került. A berendezések és a felszerelések beszerzésében a Beruházási Vállalat volt segítségemre. Megvalósult a konyhai berendezések és a fűtés korszerűsítése. A konyha kapacitása olyan mértékben növekedett, hogy hosszú időre kielégíti az igényeket. Jelenetős minőségi változás történt a szakmai feltételek terén is. Min-den szempontnak, pedagógiai és nevelési elvnek megfelelő tornaterem is épült, mely lehetővé tette a város óvodásainak magasabb színvonalú testi nevelését. A korszerű esztétikus berendezések, felszerelések, esz-közkészlet biztosította a nevelőmunka tárgyi feltételeit. A modern és jól berendezett nevelői szoba, megfelelő körülményt teremtett valamennyi óvodapedagógusnak a napi nevelőmunkára való felkészüléshez és az önképzéshez. A színvonalas szakmai munka végzéséhez az esztétikus tiszta környezet megteremtése állandó folyamatos feladat volt. Az éven-kénti fertőtlenítő meszelésre, nagytakarításra nagy gondot fordítottunk, mely egyben a gyermekek egészségvédelmét is szolgálta.

Azért, hogy mindez megvalósulhatott, köszönetet mondok a Városi Tanács Elnökének, a Művelődési és Pénzügyi Osztály Vezetőinek, az Alsófoku Oktatási Intézmények Gondokságának, valamint a Költségvetési Üzem Vezetőjének, hogy munkám végzése során az anyagi természetű dolgok megvalósításában mindig segítségemre voltak.

13

A szakmai – tartalmi munka helyzete, mely kiváltója lett az önállósodásnak

1976-ig az óvodák az Általános Iskola Igazgatása alá tartoztak. 1974-ben megjelent az „Óvodai Nevelési Program”, mely új lehetőségeket kínált az óvodapedagógia fejlesztése terén. A nagyobb önállóság nagyobb felelős-séggel párosult. Mindenki igyekezett a lehetőségek fi gyelembe vételével a legszínvonalasabb munkát végezni. Törekvéseinknek hangot adva fi -gyelt fel az óvodában folyó tartalmi munka megújulására, színvonalának folyamatos emelkedésére az akkori Általános Iskola Igazgatónője Spisák Andrásné. Az óvodáktól kapott félévi és év végi értékeléseket tanulmá-nyozva hangoztatta, hogy az óvoda megérdemelne egy önálló értekez-letet, hogy érdemben tudjunk foglalkozni az óvodai neveléssel. Addig ugyanis az Általános Iskolai munka helyzetének értékelése mellett alig jutott idő az óvodai munka értékelésére. Mindannyian éreztük, hogy a to-vábblépés egy irányban haladhat, az önállósodás felé.

A gazdasági és szakmai indokok hatására 1976. szeptember 1-jével a Nagyközségi Közös Tanács létrehozta az egyedülállónak számító Önálló Óvodai Munkáltatói Egységet. Első függetlenített vezetőjének a neve-lőtestület titkos szavazással engem, mint az 1-es számú óvoda akkori vezetőjét választott az intézmény élére. Ezzel úttörő szerepet vállaltam egy nagy egység irányításában, felvállalva ezzel az intézményvezetés minden nehézségét és örömét: költségvetés készítés, gazdálkodás, bér-keret felosztás, személyzeti munka, a szakmai munka irányítása. Mindez felsorolva pár gondolat csupán, a gyakorlati megvalósítás nagyon sok ta-nulást, önképzést, szervezett továbbképzéseken való hatékony részvételt kívánt tőlem, hiszen az intézmény működéséért egyszemélyi felelősség-gel tartoztam. Tisztségemet igyekeztem a lehetőségek fi gyelembe véte-lével a legjobb tudásom szerint végezni. A Művelődési Minisztérium által végzett megyei vizsgálat intézményünket is érintette. A vizsgálat pozitív

14

eredménnyel zárult, elismerve törekvéseinket, melyet a tartalmi munka megújítása terén értünk el. A továbbiakban a vezetői megbízatást pályá-zati úton nyertem el a nevelőtestület bizalmából, még két alkalommal. Óvodavezető tevékenységem idején történt több hangulatjavító intézke-dés, mely nevelőinkre pozitívan hatott: szabadság időtartamának növe-kedése 25 napról 40 napra, heti kötelező óraszám csökkentése 32 órára, többszöri bérrendezés, bár ennek mértéke csekély volt. Másfél évtizeden keresztül Szűcs Jánosné volt az intézmény általános vezető helyettese, az utolsó évben pedig Végh Ferencné töltötte be ezt a tisztséget.

Szakmai élet az Önálló Óvodai Munkáltatói Egységben

A helyi adottságoknak megfelelően kezdetben osztatlan és részben osz-tott csoportokat szerveztünk. Ez a forma megkívánta, hogy a 3-6 éves korosztály számára egyaránt biztosítva legyen folyamatosan az egyéni differenciált fejlesztés. Az óvodahálózat bővítésével ahol lehetőség volt rá, osztott csoportokat szerveztünk. A nevelő-oktató munka szervezése mindhárom szervezeti formában nagy kihívást jelentett, hiszen más-más szervezési feladatok előtt álltak nevelőink. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva, az óvodai nevelés feladatainak a legjobban megfelelni aka-rás szükségessé tette a folyamatos párbeszédet, az egymás munkájának kölcsönös kiegészítését, a folyamatos tapasztalatcserét nemcsak a cso-portban dolgozó nevelők között, hanem testületi szinten is. Így vált szük-ségessé a házi munkaközösségek létrehozása. Ezeken az alkalmakon minden óvodai neveléssel kapcsolatos téma megbeszélésére sor került. Nevelőtestületünk összetétele szerencsésen alakult. Létrejött egy egész-séges versenyszellem, aminek hasznát természetesen a gyermekek lát-ták.

Teret adtunk a hagyományoktól való eltérésnek pl.: foglalkozási ágankénti megosztásban több éven át szerveztük az értelmi képességek fejleszté-

15

sét. Próbáltuk a legésszerűbben, tartalmi összefüggésben megosztani a foglalkozási ágakat, úgymint: 1. környezetismeret, ábrázolás, irodalom, 2. matematika, ének-zene, testnevelés.Örömünkre szolgált, hogy ennek kísérletéről tájékoztatást adhattunk az „Óvodai Nevelés” szaklapunkban, mellékelve néhány gyermekmunkát is. A tartalmi munka ebben a szervezeti formában sikeres volt, a naponkénti nevelőváltást viszont nem jól tűrték a gyermekek. Az ők érdekeit fi gye-lembe véve ezért visszaálltunk a délelőttös és délutános nevelői váltásra hetenként, illetve kéthetenként. Ebben a szervezeti formában már sokkal nyugodtabbak voltak a gyermekek, a folyamatosságot hatékonyabban ki lehetett használni a nevelőmunka színvonalának fejlesztésére.

Az adottságok (tárgyi és személyi vonatkozásban is) lehetővé tették, hogy az intézményünkben elért szakmai eredményeket szélesebb körben is megismertessük.Így rendszeresen helyt adtunk a mindenkori járási óvodai felügyelők kéré-sének megfelelően a szakmai továbbképzéseknek. Ennek is köszönhető többek közt, hogy intézményünk „bázis” óvodává vált. Sok szakmai be-mutatót szerveztünk intézményünkben, segítve ezzel azokat a nevelőket, akiknek nem volt kivel konzultálni, nem volt hol hospitálni, éppen az ob-jektív helyzet miatt (egy óvoda, egy óvónő). A bemutató foglalkozást tartó nevelők munkája elismerésre méltó, mely minden esetben a csoportban folyó közös nevelőmunka eredményét tükrözte. Intézményünk ismertté vált, nem csak járási szinten. Megbecsülésünket a lelkiismeretes neve-lőmunka végzésével vívtuk ki megyei és országos szinten egyaránt. Fi-gyelemmel kísértünk minden olyan eseményt, lehetőséget, ami munkánk végzése során pozitívan hasznosítható volt. Bekapcsolódtunk különböző felmérésekbe, melyek számunkra nézve munkánk elismerését jelentették: munkára nevelés, differenciált fejlesztés, testi nevelés stb. lehetőségeinek gyakorlati megvalósítása. Intézményeinkben az irányítás oly módon mű-

16

ködött, hogy minden nevelő egyéniségének, a benne lévő kreativitásnak tág teret adott. Fegyelmezett, folyamatos, eredményes munkát végeztek pedagógusaink.

Nem hagyható fi gyelmen kívül a nevelőmunka feltételeinek megteremté-sében az óvoda adminisztratív és technikai dolgozóinak áldozatos mun-kája. Az esztétikus tiszta csoportszobák, mosdók, öltözők, a tisztán felse-pert udvarok, a frissen felásott homok, fehérre meszelt homokozók, s az a sok-sok fi nom falat, ami gyermekeink testi fejlődésének elengedhetetlen eleme, amit a konyhai dolgozóink készítettek. Köszönetet, elismerést és hálát érdemelnek, amit ezúton is megteszek.

Mint már említettem, intézményünknek széleskörű kapcsolatrendszere alakult ki az évek során. Szakmai kapcsolatban álltunk a Nagykállói Óvó-női Szakközépiskolával, majd később a Csengeri Óvónői Szakközépis-kolával és a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézettel. Méltó tisztelettel fogadtuk szakmai gyakorlatra a közép és felsőfokú képzésben résztvevő tanulókat, illetve hallgatókat, sok-sok éven át. Ez a szakmai gyakorlaton lévő tanulóknak és hallgatóknak sokoldalú ismeretszerzésre, a gyerme-kekkel való bánásmód lehetőségeinek megismerésére az óvodai élet sokszínűségében lévő lehetőségekbe való belelátást nyitotta meg, és színvonalasabb tartalmi munka végzésére, folyamatos megújulásra, fej-lődésre ösztönzött bennünket. A felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók óvodáinkban tartották az államvizsga foglalkozásaikat kiváló eredmény-nyel. Miután a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézettel a hallgatók fo-gadása során jó kapcsolat alakult ki, intézményünket választották, hogy egy NDK-ból érkezett delegációnak bemutassák az óvodai udvari élet szervezésének hazai lehetőségeit. Helyt adtunk a Japánból országunkba érkezett óvodapedagógusok látogatásának is. Érdeklődési körük három téma köré csoportosult. 1. Ének-zenei nevelés a magyar óvodákban, a Kodály módszer akalmazása a gyakorlati munkában.

17

2. Az egészséges, korszerű táplálkozás. 3. Az egészséges életmódra nevelés. A témaköröknek megfelelően szerveződött a látogatás. Ének-zenéből láthattak a Kodály módszer alkalmazásával bemutató foglalkozást. „Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?” (Kodály Zoltán). Köztudott, hogy milyen jelentőséggel bír a zenei képességfejlesztés az óvodai nevelés egészén belül. A mesélő, párbeszédes, cselekményes, a gyermeki lélekhez közel-álló, természetről, növényekről, állatokról szóló népzenei kincsek képezik alapját az óvodai ének-zenei nevelésnek. A gyakorlati munka végzése során az igényes zenei anyag válogatása és a Kodály Zoltán által tanított módszer alkalmazása segített mindnyájunkat. Olyan szinten művelték ne-velőink a komplex nevelésen belül az ének-zenei nevelést, hogy ez köve-tendő példát és maradandó élményt adhatott a Japánból intézményünkbe látogató óvodapedagógusoknak. Nagy elismerést kapott a foglalkozást vezető kolléganő Badak Gyuláné, általa is növekedett az intézmény jó hírneve, amit magukkal vihettek Japánba a vendégek.

Az egészséges, korszerű táplálkozásra mindig nagy gondot fordítottunk, talán ezért esett a mi óvodánkra a választás. Megtekintették főzőkony-hánk felszereléseit, a munkafolyamatok végzését segítő gépeket. Legna-gyobb élmény mégis az volt mind a vendégek, mind a mi alkalmazottaink számára is, hogy tevőlegesen részt vehettek az ebéd készítésében, a higiénés előírások betartásával. A korszerű táplálkozás megvalósításáért sokat tett Dr. Petrik Péterné óvodai szaktanácsadó, érdemei elismerésre méltóak. Az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit, az udvar felsze-reltségét, sport és más eszközök meglétét nagyra értékelték vendégeink. A mobilizálható eszközök használata elismerést váltott ki, pl.: az akkori NDK tornaszer, különböző méretű labdák, ugró és húzó kötelek, tornaka-rikák, gerendák stb.

18

Ebből az alkalomból is (de többször is) gyermekmunkákból készítettünk kiállítást, mely a látogatás után még 2 hétig megtekinthető volt szülők, közeli és távoli óvodák nevelői számára. Kiállítást szerveztünk az óvó-nők által készített eszközökből is, melyek egyaránt kínáltak lehetőséget a tartalmi munka gazdagítására, játék lehetőség bővítésére, értelmi ké-pességek fejlesztésére. Óvodánk udvarának állandó felszereltsége is példaszerű volt. A pancsoló medencék, a „Neptun” zuhanyozók lehetővé tették a nyári hónapokban nemcsak a lég, hanem a vízfürdőzést is. Ez a testedzést, szabad mozgás lehetőségét segítette a többi felszereléssel együtt. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet minden területén jelen volt, szervezett keretek között és szabadidős tevékenységek során egyaránt. A szervezett foglalkozások során szerzett ismeretek beépültek a mindennapi tevékenységbe. Így a fi zikai erőnlét fokozásán keresztül járultunk hozzá egyebek mellett az értelmi képességek fejlesztéséhez: a fi gyelemkoncentráció, fegyelem, türelem, együttérzés, emlékezet stb. fejlesztését segítettük (ugrás, dobás, futás, sorverseny, fogócska stb.) A testi nevelés, mint az egészséges életmódra nevelés egyik lehetősége, a fi gyelem középpontjába került. A szabadidős tevékenység egyik legcéltu-datosabb gyakorlati megvalósítása folyamatos feladatunkká vált. Olyan mértékben fejlődött ezáltal a gyermeki személyiség, hogy ez példa érté-kűvé vált.

Mindannyian éreztük, hogy az óvodai testi nevelés terén elért eredmé-nyeinkre méltán lehetünk büszkék, hogy mindezt megmutathatjuk a város lakóinak, intézményeinek, elsősorban az általános iskolának. Így történt meg aztán, hogy 1980 tavaszán nagysikerű tornabemutatót tartottunk az új Bartók Béla úti óvoda udvarán. Ez a bemutató olyan jelleggel bírt, amit mind a gyerekek, mind a nevelők, mind a résztvevő vendégek élvezhet-tek. Ma már tényleg csak az akkor készült fotók hozzák vissza a jól vég-zett munka édes örömét, emlékét.

19

A nevelési területek között nagy gondot fordítottunk a közlekedésre ne-velésre. Ennek során kiemelt feladatunknak tekintettük a gyermekek testi épségének védelmét, az alapvető gyalogos közlekedési szabályok megismertetését, gyakorlását és betartását. E nevelési területtel mun-kaközösségi szinten is foglalkoztunk, munkaközösség-vezetőnk Koncz Istvánné kolléganő volt. Részt vettünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság által meghirdetett pályázaton. Intézményünk kiemel-kedő eredményt ért el, és nagy elismerésben részesült. Sok hasznos szemléltető eszközt kaptunk a különböző életkorban elvárható közleke-dési szabályok szemléltetéséhez.

A gyermekvédelmi megbízottak személyes felelősség felvállalásával végezték munkájukat. Hatékony, jól használható segítséget adtak szá-momra különösen a cigánygyermekek felkutatásában, óvodába járásuk rendszeressé tételében, segélyekben való részesítésükben.Az 5. számú óvoda gyermekvédelmi megbízottja a hátrányos helyzetű Perényi tanyáról bejáró gyermekek gondozását végezte lelkiismeretesen, példamutatóan.

A gyermek tisztelete és szeretete minden óvodapedagógus személyisé-gében meglévő tulajdonságnak kell lennie. Sok éven át nemcsak az akkor óvodába járó gyermekeknek, hanem a város gyermekeinek köszöntésére is nagy izgalommal készültek óvodapedagógusaink a Gyermeknapra.A gyermeknapi ünnepi műsor tervének összeállítása során elsődleges szempont volt: a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi és ének-zenei anyag válogatása, maradandó élménynyújtás, esztétikai, ének-zenei, irodalmi vonatkozásban egyaránt.Szerepelt a programban báb és szerepjáték, gyermekdalokkal, népdal-okkal tarkítva, valamint olyan humoros irodalmi és zenei darabok, melyek

20

egyébként az óvodai gyűjteményen kívüliek: pl. Bőrönd Ödön, Kövön ül… stb. Az évenként más-más tartalmú gyermeknapi köszöntések, és egyéb óvodai ünnepségek (mikulás, farsang, karácsony) sikeresek voltak, a résztvevők emlékezetében még ma is élnek. Nem hagyhatom szó nél-kül a május elsejei vidám ünnepléseket az óvodákban, melyeket minden évben méltóképpen szerveztünk, sok-sok játékkal, énekkel, májusfa dí-szítésével, Kraszna parti kirándulásokkal a tavasz köszöntéseként. Nagy jelentőséget kapott a hagyományok felkutatása, ápolása, az óvodai élet-be való beillesztése. (lekvárfőzés, szüret, farsang, kukoricahántás, stb.) A gyakorlati megvalósításához a „Guzsalyas” c. kiadvány adott konkrét segítséget.

A tanéveket minden évben ünnepélyes évzárókkal zártuk. Nagy öröm volt látni az éves munka eredményeként a gyermekek fejlettségét, ügyes-ségét, bátorságát, vidámságát, szülőknek és nevelőknek egyaránt. Az emlékeket fotók, majd dia-pozitívek és videó felvételek őrzik az utókor számára.

A megyei és járási szervezésű továbbképzések mellett, jól segítették a folyamatos szakmai megújulást a Kecskeméti Óvodapedagógia Nyári Egyetem programjai, melynek mi, az önállóvá válásunk után lehettünk ré-szesei. Ez a magas szakmai színvonalú országos szervezésű továbbkép-zés évenként más és más programmal szerveződött. Az óvodai nevelés egy-egy szakterületének alapos elemzésével iránymutatást kaptunk az újszerű eszközök és módszerek alkalmazásához. Az elméleti tisztánlátás segítését szolgálták a magasan képzett szakemberektől hallott előadások. A nagy tapasztalattal bíró intézményigazgató mellett olyan jeles személyi-ségek jelentek meg, mint Bakonyiné Vincze Ágnes, Kereszturi Ferencné, Ancsel Éva, Dr. Ranschburg Jenő stb. Egy hét után minden résztvevő feltöltődve friss ismeretekkel ambícióktól fűtve tért haza. A tanévnyitó ér-tekezleten minden résztvevő beszámolt a szerzett tapasztalatokról. Ez is

21

biztosította többek között a folyamatos megújulást, az önfejlesztést, az információ áramlását. Intézményünkből évenként más-más nevelő rész-vételét tettük lehetővé.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet által országosan meghirdetett szakmai továbbképzés helyi szervezését intézményünk vál-lalta fel. Az ország minden részéről érkeztek, annak ellenére, hogy ez volt az első önköltséges rendezvény. Szállást és étkezést a helyi Középiskolai Kollégium biztosított. A szakmai értekezéseknek a városi önkormányzat adta a tanácstermet. A szakmai programok az óvodai élet egészének kor-szerűsítését célozták meg, összhangban az 1990-ben bevezetésre kerülő továbbfejlesztett nevelési programmal. Zárásként egy beregi kirándulá-son vettek részt, megismerkedve történelmi múltunkkal.

1990. szeptember 1-től megtörtént a Továbbfejlesztett Nevelési Program bevezetése. Ez nemcsak tartalmában és a szervezeti forma megválasz-tásában adott újat. Korszerű lehetőséget biztosított minden Kolléganőnek az egyéniségének legjobban megfelelő fejlesztési lehetőségek megtalá-lásában, a helyi sajátosságok számbavételével önálló nevelési terv készí-tésében, gyakorlati megvalósításában, felvállalva a gyermek fejlesztése érdekében azt a felelősséget, melyet a program a nevelő hatáskörébe utal, önálló, alkotó tevékenységén keresztül, a módszertani szabadság biztosításával.

Az intézményi munkaközösség vezetők az igényekhez igazodva folytatták a nevelők szakmai képzését, a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságai témában. Segítették ezáltal a továbbfejlesztett Nevelési Program feladatainak jobb színvonalú megvalósítását, különösen ott, ahol vegyes vagy részben osztott csoportok működtek. A munkaközösség-vezetők elismert szakembe-rek voltak. Felvállalták a kutatás fejlesztés érdekében a több terhet jelentő munkát. Tevékenységük eredményessége köszönetet, dicséretet érdemel.

22

Mint intézményvezető nagy gondot fordítottam nevelőtestületünk folya-matos képzésére, fejlesztésére, az ismeretek állandó bővítésére. Többen is elvégezhették a már említett intenzív tanfolyamot, amihez biztosítottam a helyettesítést. Az óvodapedagógusokat olyan továbbképzések felé ori-entáltam, amelyek az esetleges hiányosságokat kompenzálták.

Az óvónői szakközépiskolát végzett nevelőket bátorítottam, segítettem, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek a Hajdúböszörményi Óvónő-képző Intézetben. (Bóné Bálintné, Szabó Józsefné, Magocsa Lászlóné) Jó szívvel segítettem minden törekvést, mely az emberi értéket emelte, az ismereteket gyarapítani igyekezett, mint például Kiss Sándornét, aki előbb érettségi bizonyítványt, majd sikeres főiskolai államvizsgájával óvo-dapedagógus diplomát szerzett.

Támogattam a dajkaképző tanfolyam elvégzését, tudatosítva, hogy igazi óvodai dajkának lenni nem egyszerűen csak fi zikai munkaerőt jelent, ha-nem a gyermekekkel való bánásmód egy alapszintű pedagógiai ismeretet is igényel. Ebben Nyitrai Endréné vállalt úttörő szerepet.Ugyanígy biztosítottam, hogy óvodánkban szakképzett szakácsnők, élel-mezésvezetők dolgozzanak.

Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda és a családAz óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Idé-zem az ide vonatkozó - általam megfogalmazott - gondolatokat, az óvoda helyi nevelési programjából.„Az óvoda és a család egymást segítő és egymást kiegészítő kapcsolata nélkülözhetetlen feltétele a gyermek harmonikus fejlődésének. Az együtt-működés kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül. Az óvónő megalapo-zott szakmai tudásával, míg a szülő gyermeke szokásainak, igényeinek,

23

szükségleteinek ismeretével segíti a gyermek fejlődését. Mindez erősíti a közös felelősségvállalást a konstruktív kapcsolat alakítását.”Kezdettől fogva ezek az elvek határozták meg az óvoda és a család kapcsolatát. Jó érzéssel emlékszem a szülők óvodához való pozitív hoz-záállására, segítőkészségére, tiszteletteljes megnyilvánulásaikra, áldo-zatkészségükre. Munkánkról elismeréssel, megelégedéssel beszéltek, igyekeztünk mindenbe bevonni őket. Élmények, ismeretek szerzésének gazdag tárházát kínálták a régiónkban szervezett kirándulások. A baktai erdő, a nyíregyházi Vadaspark, a debreceni Állatkert, az országhatár, mint ritka lehetőség adva volt. Kihagyni nem lett volna szabad. Mind a népha-gyomány-ápolást, mind a kirándulások szervezését lelkesen támogatták és segítették a szülők, a családok.Az udvari játékok évenkénti karbantartásában is nélkülözhetetlen segítsé-get kaptunk a Szülői Munkaközösségektől

A rendszerváltás éveiben merült fel a szülők részéről igény arra, hogy már az óvodában kezdjenek a gyermekek ismerkedni idegen nyelvekkel (némettel, angollal).A szakirodalomban neves nyelvészek, pedagógiai kutatók véleménye eltérő e témában. Egyben megegyeznek: ott van esélye az ilyen próbál-kozásnak, ahol a szülők zöme beszéli valamelyik idegen nyelvet. Pl.: hor-vát, szlovák, német stb. A szülői igények fi gyelembe vételével 9 kolléganő vállalta, hogy megkezdi a német nyelv tanulmányozását. Számukra szer-veztünk nyelvtanfolyamot az óvodában az önkormányzat támogatásával. 1991. szeptember 1-jén megindult a képzés, vállalva, hogy a résztvevők 1992. december 31-ig alapfokú nyelvvizsgát tesznek. A kitartó és eredmé-nyes tanulás és oktatás beérett, mert valamennyien bizonyították alkal-masságukat, Budapesten sikeresen teljesítették az alapfokú nyelvvizsga követelményeit. Felkészítő tanárnőjük Baráth Tiborné volt.

24

Szintén a rendszerváltás idejére tehető, hogy a városban az egyházak kezdeményezésére a szülők körében végzett felmérés eredményét szem előtt tartva 1991. október 1-től, óvodáinkban megkezdődött a gyermekek vallásos szellemű nevelése. Dr. Pótor Imréné református lelkész, és Dr. Cserháti István esperes úr végezték ezt a munkát az óvodán belül, a főbb tevékenységi forma és a napirend zavarása nélkül. Munkájukban nevelő-ink aktívan vettek részt, mivel nagy létszámú csoportok szerveződtek és segítségükre szükség volt.

Az óvoda és a bölcsődeA bölcsődével való kapcsolat rendszeres, folyamatos volt. A gondozónők mindazokat az alapvető szokásokat kialakították a gyermekben, melyre az óvodai nevelés építhetett. A kiscsoportot fogadó óvónők folyamatosan látogatták a bölcsődéből óvodába érkező gyermekeket.

Az óvoda és az iskolaAz óvoda, mint alapfokú nevelési intézmény, a nevelés egészét áthatva a testi, a szociális és az értelmi képességek fejlesztésével készíti fel a gyer-mekeket az iskolai életre. Ez a folyamat 1-4 évig terjedhet, az óvodában eltöltött idő függvényében. Az óvodás gyermekek fő tevékenységében, a játékban egyedi lehetőségek kínálkoznak a személyiség sokoldalú fej-lődésére. Az úgynevezett szabadidős tevékenység a legértékesebb idő valamennyi jártasság, képesség és készség fejlesztésére, melyek előse-gítik a gyermek iskolaéretté válását. Nagyon komoly kihívás valamennyi nevelő számára ez a feladat mind a közösségi nevelés, mind az értelmi, érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése terén. Mindig minden igyeke-zetünkkel a problémamentes átmenet megkönnyítésén munkálkodtunk, ennek ellenére előfordultak kisebb nagyobb gondok. A legjobb szándék-kal és szakmai hozzáértéssel végzett munka sem hozta meg mindig a várt eredményt. A munka hatékonysága a nevelő rátermettségének, szak-mai tudatosságának, valamint a gyermekek adottságainak a függvénye.

25

Másfél évtizeden át kerestük a közös hangot az általános iskola alsó tagozatos nevelőivel. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy mindkét intéz-mény nevelői a jobbítás szándékával dolgoztak munkaközösségi szinten a meghitt óvodai élet után az örömteli, sikerélményekben gazdag isko-lai élet megteremtéséért. Ennek érdekében minden évben kölcsönösek voltak a hospitálások mindkét intézményben. A tanítók megismerték az iskolába készülő gyermekeket óvodai környezetükben. Az óvodapedagó-gusok, - különösen a tanév elején- gyakori vendégek voltak az iskolában, ahol meggyőződhettek a volt óvodások érettségéről. Ezeket az alkalma-kat a kölcsönös tapasztalat- és véleménycsere jellemezte. A problémák őszinte feltárása, megbeszélése segítette a személyenként alkalmazható módszerek megtalálását. Sok segítséget nyújtottak az alsós nevelőknek az évekig vezetett személyiséglapok, melyek tartalmazták a gyermekek fejlődési folyamatát az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Kitartó mun-kánk eredménye, hogy a két intézmény nyitottá vált az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése, a gyermekek életkori sajátosságainak előtérbe helyezése iránti elkötelezettség tekintetében.

Ha visszagondolok a kezdeti időkre, amikor még az óvónők és taní-tók két külön álló közeg volt, megnyugvással tölt el, hogy a folyamatos együttműködés eredményeként közel tudtunk kerülni egymáshoz a ránk bízott gyermekek érdekében. Együttműködésünkről, munkaközösségi te-vékenységünkről számot adtunk az országos pedagógiai hetilapban, a "Köznevelés"- ben. A Művelődési Miniszter dicséretben részesítette tevé-kenységünket. A sok közös próbálkozás eredményeként óvónők és taní-tók végül is egy gyűjtőfogalomba kerültek, "nevelők-pedagógusok" lettek anélkül, hogy bármelyik közeg tekintélye sérült volna. Emlékeim szerint az egyik legsikeresebb kezdeményezés volt az óvoda-iskola közötti át-menet nehézségeinek csökkentéséért végzett munkánk, s úgy gondolom, így vélekedtek erről az alsós nevelők is.

26

Kapcsolat a Nevelési Tanácsadó IntézettelNagyon hatékony és aktív kapcsolat alakult ki az óvodák és a Nevelési Tanácsadó között. Az intézményünk nem foglalkoztatott fejlesztő pedagó-gust, logopédust. Az óvodába felvett, nehézségekkel küzdő gyermekek elmaradásainak korrekciója, fejlesztése meghaladta az óvodai nevelés körét (beszédhibák javítása, részképesség hiányok kezelése, magatar-tászavarok korrekciója stb.) Igen hatékony segítséget kaptunk minden esetben a problémák megoldásához a tanácsadó szakembereitől, az egyéni képességek fejlesztéséhez. Külön említést érdemel, hogy a szűrő-vizsgálatokat óvodai környezetben végezték el. A fejlesztendő feladattól függően ütemezték a munkájukat oly módon, hogy az iskolakezdésre meg-szűntek a lemaradások. A fejlesztő foglalkozásokra a Nevelési Tanácsadó pedagógiai asszisztense kísérte a gyermekeket, nagy felelősségtudattal és gyermekszeretettel. Köszönetet mondok valamennyiük munkájáért, a gyermekek és szülők nevében.

Kapcsolat a közművelődési intézményekkelRitka, kivételes lehetőség városunkban, hogy van egy olyan intézmény, ahol régiónk történelmének tárgyi és képi megjelenítése tárul elénk, szak-szerű válogatásban, igényes kiállításban. Ez a Beregi Múzeum. Az intéz-ményt séták során már kisgyermekkorban megismerték a gyermekek, a külső jegyek alapján. Tudták, hogy a Múzeumban mi található, látható. A múzeumlátogatásra leginkább nagycsoportban kerül sor, amikor már ren-delkeznek bizonyos ismeretekkel az őket körülvevő környezetről, amely-ben biztonsággal mozognak, célszerűen tevékenykednek, szakszerűen használják a számukra szükséges eszközöket, játékszereket. A múze-umlátogatás egy hosszabb előkészítő folyamatot igényel. Beszélgetések a régi időkről, hogy megértsék a múzeumban eléjük táruló korabeli tár-gyak, eszközök hasznát, értelmét. A cél ezzel kettős. Egyrészt a szülőktől, nagyszülőktől való örökség iránti tiszteletre való ráébresztés, másrészt a jövő értékeinek megbecsülésére való nevelés. Tisztelet és köszönet illeti

27

a Beregi Múzeum mindenkori Igazgatóját és munkatársait, akik megkü-lönböztetett szeretettel fogadják az óvodások látogatását. A megtapasz-talt élmények megmaradnak a gyermekeinkben, a múlt tisztelete iránti érzés csírái ezek által is beépülnek személyiségükbe.

A Városi Könyvtárral való kapcsolatunk rendszeres és folyamatos. A cso-portokat nagyon szívesen fogadják a könyvtár dolgozói. A sok színes la-pozható, forgatható képeskönyv nagyon közel áll a gyermekek világához. Először a gyermekrészleget, majd az egész könyvtárat megismerhetik a gyermekek. Megtapasztalják, megtanulják, hogy a könyveket óvni, védeni kell, mert nagyon sérülékenyek. Ráéreznek arra, hogy a könyvek jelentik későbbi ismereteik bővítésének forrását az élet minden területén, s ha ezt sikerült megértetni velük, sokat tettünk az értelmes, alkotó, gondolkodó személyiség fejlesztéséért. Az akkori könyvtárigazgató Fejes Gáborné Erzsike néni kedves hangját, meséit szép emlékként őrizzük.Mozi látogatásra ritkábban került sor, mivel nem minden gyermekfi lm volt alkalmas arra, hogy az óvodások is láthassák. Egy-egy nagy szélesvász-nú mesefi lmet szívesen néztek az óvodások is, például „Oroszlánkirály, Kis hableány, 101 kiskutya” stb. Az esztétikai élményen túl, megtanulták, hogy illik viselkedni moziban.

Színházba a városi Művelődési Központba jártunk, alkalomszerűen, ha bábszínház, vagy gyermekszínház vendégszerepelt városunkban. Vi-dám, felszabadult időtöltés ez számukra. Az óvodai nevelési folyamat részeként az irodalmi nevelés gazdagítását, változatosságát, sokszínű-ségét segítették a színházlátogatások.A közművelődési intézményekkel való folyamatos kapcsolat hatékonyan segítette nevelési céljaink, feladataink megvalósítását, az óvoda falain kívül. A gyermekekben elraktározódott emlékképek felidézésével a szép gondtalan óvodai évek jutnak az eszükbe.

28

Az óvoda és az egészségügyi hálózat kapcsolataAz iskolai életmódra nevelés faladatainak szerves része a szomatikus nevelés. E munka megvalósításában aktívan működtek közre, voltak se-gítségünkre a városi védőnők és a gyermekorvos. A védőnők által veze-tett egészségügyi törzskönyv minden fontos információt tartalmaz, a vé-dőoltások meglététől a gyermek státuszvizsgálatán át az iskolaérettségi vizsgálatig. Ez a könyv kíséri a gyermekeket intézményről intézményre, 18 éves koráig. A védőnők nagyon hatékonyan segítettek járványok, eset-leges fertőzések idején, jelenlétükkel, tanácsaikkal. Különösen fontosnak és nagyon hasznosnak tartottam - először a kórház gégészeti osztálya által, később a védőnők által végzett- látás, és hallás vizsgálatot, valamint a szájüreg vizsgálatát. Munkájuk eredményességének köszönhetően még az iskola megkezdése előtt el tudták végezni a szükséges korrekci-ót, ezáltal is megkönnyítve az iskolakezdést. (pl. szemüveg ellenőrzése, felírása, cseréje, szükséges műtéti beavatkozások elvégzése: garat - orr- mandula műtétek, stb.) Itt említem még meg a város gyógytornászát, aki fáradtságot nem kímélve járt óvodáinkba, s helyben végezte nagy szak-tudással a mozgásfejlesztést, a kis és nagymozgások, fi nommozgások terén egyaránt.

Kapcsolat a felettes szervekkelIntézményünk életében jelen volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mű-velődési Osztály a Megyei Pedagógiai Intézet, és a vásárosnaményi Vá-rosi Művelődési Osztály.Örömmel töltött el bennünket e hivatalok léte. Biztosak lehettünk abban, hogy minden esetben a mi munkánk jobbítását szolgálták.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Művelődési Osztály képviseletében Vass Lajosné dr. olyan szaktekintélye volt az alsó-fokú oktatásnak neve-lésnek, amelyben az óvodai nevelés rangjának megfelelő helyre került. Céltudatos kiművelt elméje gyors helyzet felismerő képességgel, éles lá-

29

tással párosult. A nevelésügy elkötelezett harcosa, igazságérzete példa-értékű. A nevelésügy érdekében felvállalta az ütközést minden esetben, még pártképviselővel szemben is, (abban az időben ez nem volt jellemző) tekintélye ezáltal is nőtt a nevelőközösségekben, tantestületekben. Személyiségének, munkásságának tisztelet és köszönet.

Meleg szívvel gondolok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet óvodai szakmai vezetőjére Kundrák Jánosnéra. Személyes jó kapcsolatát két irányban tartotta: az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) a terület óvodái felé.A szakmai megújulást, a folyamatos fejlődést segítette a színvonalas programok szervezésével. Nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező előadók, hívására nemcsak az OPI-ból, de az ország bármely intézeté-ből szívesen jöttek hozzánk. Munkásságával megyénknek méltó hírnevet szerzett. Nagy sikerrel szervezte és vezette az óvodapedagógusok ré-szére az „intenzív” tanfolyamokat két éves program keretében a Peda-gógiai Intézetben és a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben is. E továbbképzési formát akár diploma megújításként is értékelhetjük, így sok év távlatából. Mint a szervezeti formából is kitűnik intenzív tanulásra, ku-tatásra, aktivitásra ösztönözte, szinte kötelezte a résztvevőket, ha ered-ményesen akartak részesei lenni e képzési formának. Munkája végzése során igen sok, ma is hasznosítható tanulmányt, fi lmfelvételt készített, többek között a mi óvodánkban is, amit az óvónői szakképzés során az intézetek hasznosítottak.

Tisztelettel gondolok Demarcsek Ilona óvodai felügyelőre, sokévi együtt-működésünkre. Óvodánk az ő felügyelete alatt vált a térség bázis óvodá-jává.

Őt Dr. Petrik Péterné nevelőtestületünk tagja - addig a 3. számú óvoda

30

vezető helyettes óvónője - követte, mint óvodai szakfelügyelő, majd a rendszer átszervezése után óvodai szaktanácsadó. Munkabírása, aka-ratereje, elkötelezettsége, megfelelni akarása minden próbát kiállt. El-lenőrzött, irányított, szervezett, tanácsot adott, segített mindig az adott helyzetnek megfelelően. Kiemelkedő érdemeket szerzett az egészséges életmódra nevelés és a korszerű táplálkozás tudatosítása terén. Emlékét a vásárosnaményi óvodapedagógusokon kívül a beregi térség óvodáinak közösségei is tisztelettel őrzik.

Mélységes tisztelettel adózom Rudda Mihály egykori osztályvezetőm em-léke előtt. A város és a vonzáskörzete valamennyi intézményében nagy-rabecsülés övezte. Őszintesége, egyenes jelleme, jóakarata példaként hatott ránk. Tisztelte a tudást, a jól végzett munkát, a fegyelmet, a rendet minden vonatkozásban: tartalmi munkavégzésben, költségvetési gazdál-kodásban, személyzeti munkában egyaránt.

Visszaemlékezésem rendhagyó! Nem szokás alsóbb beosztásban lévő vezetőnek felettes szervek képviselőit véleményezni, szeretném, ha nem annak tűnne. Hogy mégis sor került rá, annak tudható be, hogy együtt-működésünk hosszú évekig tartott, melyet a kölcsönös tisztelet hatott át, eredménye a becsületesen végzett munka volt. Munkám sikerében sokat jelentett a biztatás, a bátorítás, az egyetértés, a tanácsadás, az iránymu-tatás, és az elismerés.

Társadalmi munka, tárgyi feltételek javítása

Intézményünk - mint bármely más városi intézmény - költségvetésben biztosított pénzből gazdálkodott. Városunk területén vegyesen volt ipari és mezőgazdasági üzem. Az üzemekben „Szocialista Brigád”-ok szer-veződtek. Akik kapcsolódtak a mozgalomhoz, a kötelezően ellátandó feladatokon kívül is végeztek olyan jellegű munkát, amivel az intézmé-

31

nyek környezetét tehették szebbé, a felszerelések körét bővíthették, já-tékokkal gazdagíthatták. Vezették a brigádnaplót, mely éves értékelések során dokumentációnak számított. Igyekeztünk a vállalatok vezetőinek segítségével a brigádokat megismerni, vállalásaik teljesítéséhez javas-latot adni, pl..: Egy-egy festés, udvarrendezés, friss homok biztosítása minden tavasszal, gyermeknapra, karácsonyra, játékkészlet bővítése stb. Viszonzásul nőnapon, anyák napján köszöntöttük őket. Nagyon jelentős anyagi segítséget jelentett a 10-20 vagy 50 000 Ft-os támogatás, hiszen az így felszabadult anyagi forrást a szakmai felszerelések körének to-vábbi bővítésére használhattuk. Szinte nem volt a városban olyan üzem, mely ne jó szívvel segítette volna óvodáinkat: Erdért vállalat 17. és 21. számú telepe, Forgácslap gyár, Röntgengyár, Vörös Csillag Mezőgazda-sági Termelő Szövetkezet, ÁFÉSZ, Üveggyár, VOR, Vegyesipari KTSZ, Dohánybeváltó. Köszönet mindazoknak, akik segítségünkre voltak!

Szakmai beszerzések

A TANÉRT Vállalat forgalmazta az óvodai élet szervezéséhez szükséges berendezéseket, és azokat az eszközöket melyek segítségével, változa-tosabbá, érdeklődést felkeltőbbé tehettük az óvodai életet. Hírmondóik, tájékoztatóik mindig időben jelentek meg. Tartalmazták az eszközök di-daktikai célokra való felhasználhatóságát, külső megjelenési formáját és természetesen az árakat is. Így az éves költségvetésben már tudatosan tervezhettük azokat az eszközöket, melyek a mindennapi óvodai élet szer-vezését színesebbé, változatosabbá tehették. Megbízható partner volt a TANÉRT Vállalat. A megrendeléseket mindig pontosan, határidőre telje-sítette. A TANÉRT által forgalmazott eszközök időtállóak voltak. Jelentő-sebb megrendeléseink, melyek még a mai napig is jól hasznosíthatók: Képek az anyanyelvi neveléshez. Növények, állatok, emberek, közlekedés világa.

32

Mini-mat eszközkészlet. Logikai játék. Bábkészlet.A meglévő eszközök alapkészletként szolgáltak. Az igényes munkavégzé-sen múlt, hogy ki mivel bővítette, hogyan használta, a nevelőmunkájában. Mondhatom, hogy nevelőközösségünk ezen a téren is jelentőset alkotott. A jó ötletek kitalálói, a külső megjelenési forma kivitelezői, az eszközök használói sikeresen működtek együtt. A közös munka eredményének iga-zi élvezői a gondjainkra bízott kincsek, a kisgyermekek lettek.Eszköztárunk olyan szépen gyarapodott, hogy célszerű volt egy szertár-ban összegyűjteni, rendszerezni úgy, hogy mindenki számára áttekinthe-tő, jól használható legyen.

Emlékezetem szerint a TANÉRT vállalat hozta forgalomba az óvodai ne-velésben tevékenykedő pedagógusok számára is jól hasznosítható videó kazetta sorozatot, „Monthág Imre: Beszédművelés” címmel. Páratlan ér-téket jelent minden nevelőnek, aki veszi a fáradtságot, hogy megnézze, értékelje, elemezze, hasznosítsa a mindennapi munka végzése során.

Költségvetésből vásároltunk televíziót és videó lejátszót, ami nagy előre-lépés volt a technikai fejlődés felé.

A rendszerváltás

Mint az egész országban, városunkban is nagy jelentőséggel bírt az 1990. évi rendszerváltás. Azt mindenki érezte, hogy történni fog valami, csak azt nem tudtuk, hogy hogyan. Tulajdonképpen a városban végbe-menő változás hasonlóan történt, mint az országban bárhol. Jómagam még két évig tevékenykedtem a rendszerváltás után, mint intézményve-zető. Nem mondom, hogy vezetői pályafutásom legszebb két éve volt, de megnyugvással töltött el hogy intézményünk dolgozóit nem fenyegette a munkanélküliség veszélye.

33

1992. augusztus 1-jével 33 évi folyamatos vezetői tisztség után emelt fő-vel adtam át az óvoda vezetését. A tervezett feladatokat maradéktalanul megvalósítottam. Az új helyzetnek megfelelően kezdhette az új vezetés a munkát az új programjával. Az 1992. augusztus 1-jével meghirdetett óvodavezető álláshelyre ugyanis már nem pályáztam. Előrelátó vezető-nek gondoskodni kell az utánpótlás biztosításáról. E munkámat tudatosan végeztem, hiszen utódom olyan szakmai és gazdasági képzéseken vett részt, melyeken az óvodavezetői tisztség betöltéséhez szükséges isme-retek, tudásanyag megszerzésére volt lehetősége. Így az óvodában a fo-lyamatos fejlődés nem állt meg, Badak Gyuláné személyében az óvodánk rangjának megfelelő, méltó óvodavezetőt kapott. Megnyugvással vette mindenki tudomásul, hogy intézményünk nem lett a politikai harcok szín-tere. 1992. augusztus 1-vel megtörtént az óvodavezetés átadása, s én az óvodában dolgoztam tovább óvodapedagógusként nyugdíjazásomig. A sikeres vezetői tevékenység után igen szép, tartalmas éveket tölthettem a gyermekcsoportban az 1997-es nevelési év végéig.

Köszönetet mondok minden vezető-helyettesnek, munkaközösség-veze-tőnek, kolléganőnek, adminisztrátornak, dajka-néninek, élelmezésvezető-nek, szakács-néninek és a karbantartónak, hogy munkám eredményes-ségét becsületes, példamutató helytállásukkal segítették.

Az óvodai évek szép emlékét Juhász Gyula versével őrzöm:

„A szomszéd ablakból időnkintSzivembe zsong egy drága zaj,Derűs, meleg madárcsicsergés:Gyermekkacaj!

Mintha egy boldogabb világbólÜzenné valaki nekem,Hogy van öröm, ifju, áldott,Felhőtelen!”

34

Borbás Bertalannényugdíjas

címzetes óvodavezető

Badak Gyulánéóvodavezető

35

A megkezdett út folytatása 1992-2006-ig

„Minden nap megszűnik valami,amiért az ember szomorkodik,de mindennap születik valami, amiért érdemes élni és küzdeni.”(Herakleitosz)

A vezetőváltás minden nehézség és zökkenő nélkül történt meg, ami Borbás Bertalanné Emmuska néni segítőkészségének, önzetlenségének, tudatosságának, és a nevelőtestület pozitív hozzáállásának, szakmai és erkölcsi támogatásának volt köszönhető. Az elkövetkező évek legjelentő-sebb eseményeit kronológiai sorrendben idézem az olvasók elé.

1992/1993

Ez a nevelési év sok változást hozott a közoktatásban. Megújult a Köz-oktatásról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazot-tak jogállásáról szóló törvény. Ezek mentén kellett elkezdeni a munkát. A szakmai megújulás csírái már jelentkeztek az országban, alternatív pedagógiák jelentek meg, ami a mi nevelőtestületünket is gondolkodásra késztette. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a divatirányzatok köve-tése helyett egy egységes elvrendszer felállításával az Óvodai Nevelési Programnál maradunk, és az értékek megőrzésén alapuló szakmai fej-lődés útját választjuk. Ennek megfelelően fogalmaztuk meg a következő alapelveinket:

36

Derűs, oldott, családias, szeretetteljes légkör kialakítása. Sokféle, változatos tevékenység biztosítása, ezekhez megfelelő szokás és szabályrendszer kialakítása. A közösségben történő egyéni fejlesztés következetes megvalósítása, a gyermekek eltérő sajátosságainak és fejlődési ütemének fi gyelembe vételével. A gyermekek egyéni fejlődését tükröző, adott időszakra szóló, a képességfejlesztés feladatait tartalmazó, áttekinthető, alapos tervezés, értékelés. Tudatos, folyamatos, rendszeres önképzéssel az alkotó pedagógiai munka színvonalának emelése.

A szakmai megújulásunk műhelyei az évtizedek óta hatékonyan műkö-dő munkaközösségek voltak, melyek - élükön Bori Gézánéval és Badak Károlynéval - alapos szakirodalmi és pedagógiai felkészüléssel igyekez-tek körbejárni egy-egy óvodapedagógiai szakterületet. Folytonos volt a kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel, ahol a nagy szaktekintélyű, mindannyiunk által nagyra becsült és szeretett nyugdíjba vonuló Kundrák Jánosnét, régi kedves szakmai tanárom, Gallasz Ildikó osztályvezető váltotta. Már ebben az évben közösen megszerveztük városunkban az Óvodapedagóiai Kézműves Tábort. Az óvodapedagógusokra általános-ságban is jellemző új iránti fogékonyság miatt rendkívül nagy volt az érdeklődés az ország minden tájáról. A mindennapi életben jól haszno-sítható, újszerű kézműves technikai megoldások elsajátításával fogla-koztunk, mint a batikolás, gyöngyfűzés, szövés, agyagozás, tűzzománc. Köszönettel tartozunk Tóthné Noszály Anikó szaktanácsadónak a Peda-gógiai Intézet akkori munkatársának és Herczegné Andrássy Évának, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanárának. A távolabbról érkezett óvodapedagógusok a helyi Középiskolai Kollégiumban szálltak meg legnagyobb megelégedésükre. A szakmai feltöltődés után a Tisza-parton és a környékünkön szerveztünk élményekben gazdag szabadidős programokat.

37

Nagy előrelépést tettünk a dajkáink képzésében, hiszen szintén a Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében dajkaképző tanfolyamot indítottunk a Központi Óvodában. Jelentős segítség volt számukra, hogy helyben tanulhattak és anyagilag, szakmailag egyaránt támogattuk őket. Így 19 dajka-nénink végezte el sikeresen a tanfolyamot. A megszerzett szakké-pesítés - az elsajátított szakmai ismeretek és az erkölcsi elismerés mellett - jelentős béremeléssel járt.

Az intézményünk az Interspan Faipari Kft.-vel közösen létrehozta az „Óvodás Gyermekekért Alapítványt”. Ebben jelentős szerepet vállaltak az akkori szülők, örök hálával tartozunk Dr. Tomkó Évának és Dr. Szűcs Gyulának valamint Csapó Józsefnek. Az alapítvány alaptőkéje az Eötvös József Általános Iskola aulájában megszervezett emlékezetes, első óvo-dai Jótékonysági Bál bevételéből és az Interspan nagylelkű adományából tevődött össze. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a civil szféra a megváltozott társadalmi helyzetben is törvényesen támogathassa az óvodákat.

Borbás Bertalanné eredményes pályázatának köszönhetően 25 000 forint értékű támogatást kapott az óvodánk, melyet a szakmai eszközeink kor-szerűsítésére használtunk fel. Ez volt az első sikeres pályázat, amiért ma is köszönettel tartozunk.

1993/1994

A tartalmi munkában az országosan is vitákat kiváltó foglalkozás- illetve csoportszervezési formák kerültek a vizsgálódásunk központjába. A prob-lémakör tisztázásához két bemutató foglalkozás szervezésére és videóra való rögzítésére kaptunk felkérést a Megyei Pedagógiai Intézettől. Badak Károlyné és Szabó Istvánné vállalták fel ezt a feladatot a Központi óvo-dában, a játékos matematika témaköréből. Az elemzések arra engedtek

38

következtetni, hogy szabad választási lehetőséget kell biztosítani ebben a kérdésben az óvodapedagógusoknak, mert gyermekközpontú szemlé-lettel mindkét forma sikeres és eredményes lehet. Ugyanez vonatkozik a csoportszervezésre is. A vegyes, a részben osztott és osztott csoportok-ban egyaránt megvalósíthatónak ítéltük az eredményes nevelőmunkát.

Második alkalommal is megrendezésre került az Óvodapedagógusok Nyári Kézműves Tábora, ahova immáron a megyénken kívüli települések-ről is jöttek érdeklődők, úgymint Almásfüzitőről, Miskolcról, Sárospatak-ról, Komáromból. Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy szakmailag feltöltődve, kellemes élményekkel gazdagon, jó hírnevünkkel távoztak. Magocsa Lászlóné és Szabó Istvánné segítettek a szervezésben.

Az épületek állagmegóvása érdekében sokat tett az önkormányzat eb-ben az évben. Megtörtént a központi óvoda tetőfelújítása, a vitkai és gergelyiugornyai óvodák fűtéskorszerűsítése, a Jókai úti óvoda felújítása. Végh Ferencnének és az alapítványunk támogatásának köszönhetően udvari többfunkciós fajátékok készültek, és színes televíziót is vásárol-tunk. Az újabb jótékonysági bál bevétele pótolta a kiadásokat. Ezt a bált a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel, már a Lónyay Menyhért Szakkö-zép- és Szakképző Iskola aulájában tartottuk, ahol a megszokott élmény-szerű gyermekműsor mellett felejthetetlen sikert arattak az óvónénik és a dajknénik, énekes-táncos szereplésükkel. A szervezés sikeres irányítása Végh Ferencné és Kazsuk Bertalanné érdeme.

1994/1995

Az előző évi magas csoportlétszámok a gergelyiugornyai városrészben szükségessé, és a bölcsődei épületnek köszönhetően lehetővé is tették egy új kiscsoport kialakítását, sajnos csak egy nevelési évre. A legkiseb-beket helyeztük el ebben az épületrészben, ideális körülményeket bizto-

39

sítva a fejlődésükhöz. Sajnos anyagi fedezet hiányában nem tudtuk tar-tósan fenntartani ezt a kedvező állapotot. Egy év után az épület eladásra került.

A szakmai önképzés terén a „Játékos matematika az óvodában” témával foglalkozó munkaközösség keretében Tokody Attiláné és Szabóné Jüttner Éva tartottak eredményes bemutató foglakozásokat. Mindkét alkalommal a matematikai ismeretszerzés változatos, élményszerű módszereinek és eszközeinek, a játék és a matematika kapcsolatának bemutatására került sor.A vizuális nevelés témakörében Koncz Károlynétól láthattunk újszerű be-mutató foglalkozást. A termések, természetes anyagok felhasználásának és különböző technikákkal való ötvözésének színes lehetőségeit mutatta meg egy olyan óvónő, akinek az egyénisége is példaszerű.

A német nyelvvizsgával és módszertani képzéssel rendelkező óvodape-dagógusok - Badak Károlyné, Bori Gézáné, Kokas Árpádné, Dr. Kovács Lajosné, Magocsa Lászlóné, Szabó Istvánné, Végh Ferencné, Badak Gyuláné -elismerésre méltó módon indították el a gyermekek idegen nyelvvel való megismerkedését, nagyon játékos formában a napirendbe illesztve. Ez a kor kihívására választ adó próbálkozás volt, de a tapasz-talatok alapvetően nem támasztották alá az óvodai szükségességét. Be-igazolódott, hogy a korai idegen nyelv tanulásának abban az esetben van értelme, ha a szülők beszélik az idegen nyelvet, és a nyelvtanulás folyto-nossága is biztosított. Ezekben az években azonban egyre erőteljeseb-ben megnyilvánultak a változó szülői, társadalmi igények a közoktatással, így az óvodával szemben is. Ez volt az oka, hogy egy rövid ideig nyelv-szakos tanárok szervezésével azokban az óvodában is teret engedtünk az idegen nyelvvel való ismerkedésnek, ahol ezt óvodapedagógusok nem tudták megvalósítani. Szintén szülői igény alapján az Alkotmány úti óvo-dában Tokody Attiláné vezetésével, a gergelyiugornyai óvodában Szabó

40

Józsefné vezetésével keresztyén csoport alakult. Mindketten elvégezték az ehhez szükséges szakmódszertani továbbképzést.

A szakmai feltételek javulását szolgálta minden óvodában az alapítvány által vásárolt Body roll sporthenger család, amit nagyon változatosan le-het használni a mozgásfejlesztés sokoldalú megvalósításához. Az alkal-mazáshoz gyakorlati segédanyagot is készítettünk.

Az épületeink felújítási rangsorában a vitkai és gergelyiugornyai óvodák-ban a parketta- a Jókai úti óvodában az előző évben elmaradt külső vako-lat felújítására került sor.

A hagyománnyá vált Jótékonysági bál ismét meghozta a várt sikert, amit az óvodai dolgozók újabb szereplése tett maradandóvá.

1995/1996

A rendszerváltás óta ebben az évben rendeztük meg az első nagysza-bású Óvodapedagógiai Szakmai Napokat a Megyei Pedagógiai Inté-zet és a vásárosnaményi Önkormányzat közreműködésével. A két nap programjain száznál is több óvodapedagógus és vendég fordult meg az óvodáinkban. Megtisztelték rendezvényünket a város vezetői, képvise-lői, intézményvezetői. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy intézményünk kapcsolattartása a város többi közintézményével változatlanul szoros és kölcsönös. Emlékezetes szakmai bemutatókkal, gyermekműsorokkal ké-szültünk a rendhagyó alkalomra. Külsőségeiben is megújultak az óvodá-ink, a természetes anyagokból készült varázslatosan szép dekorációkkal. Felbecsülhetetlen értékkel gazdagodtunk szakmailag, tartalmilag, és er-kölcsileg egyaránt. Az első nap a Bartók Béla úti óvodában Miklós Elemér úrnak, az önkormányzat oktatási kulturális és sport bizottsága elnökének ünnepélyes megnyitójával indult. Sor került az óvodások köszöntő mű-

41

sorára, a munkaközösségek szakmai bemutatkozására Badak Károlyné és Koncz Istvánné prezentációjával. Előadások hangzottak el Szemján Zoltántól az önkormányzat és az óvoda kapcsolatáról, Szigeti Judittól az óvoda iskola-előkészítő szerepéről, Gallasz Ildikótól a továbbképzések szakmai megújító funkciójáról. A második napon a tagóvodákba látogattunk el. A Jókai úti óvodában Porkolábné Balogh Katalin óvodai programját, az Óvoda úti óvodában a valláserkölcsön alapuló nevelés óvodai lehetőségét, a Damjanich úton a vizuális nevelés újszerű módszereit, az Alkotmány úton az epochális rendszerű óvodai nevelést, és a zeneóvodai nevelést mutattuk be. A szakmai napokon a nevelőtestület teljes összefogását, együttműködését tapasztalhatták meg a résztvevők, melyben múlhatatlan érdemük volt a vezető helyettes kolléganőknek.

1996/1997

Ezt a nevelési évet a változások évének nevezhetjük. Eltelt egy öt éves vezetői ciklus, az újabb pályázati eljárás után megbízást kaptam vezetői munkám folytatásához. A gazdasági megszorítások és a gyermeklétszám csökkenése az óvodai intézményt is átszervezésre késztette. A Jókai úti óvoda bezárásra került, két óvodapedagógustól, egy dajkától és két kony-hai dolgozótól kellett megválnunk. A korengedményes, az öregségi és a rokkant nyugdíjazás lehetőségeit használtuk ki, így munkatársaink sorsa megnyugtatóan alakult. Egy csoportot meg kellett szüntetni és a Jókai úti óvoda személyi állománya átkerült a Központi óvodába. A felszabaduló tárgyi eszközöket a szükségleteknek megfelelően osztottuk szét az óvo-dáink között. A változások nyugodt körülmények között, zökkenőmente-sen mentek végbe, Szarka Józsefné vezető helyettes kolléganő irányítá-sával, amit az óvodáink összevont egységes működtetésének, a kialakult csapatszellemnek köszönhetünk. A szakmai feladatok terén kulcsfontosságú időszak kezdődött. A mun-

42

kacsoportok megalakulásával, a szakirodalom feldolgozásával elindult a helyi programkészítés folyamata. A szakmai kihívás nehéznek, de egyben izgalmasnak ígérkezett. Aktív gondolkodásra késztetett mindannyiunkat!

1997/1998

Az egész évünket kitöltötte ez a munkafolyamat. Közben intézményünk ebben a nevelési évben lett újra a megye egyik bázisóvodája, a Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával. A megtisztelő és egyben nagy felelősséggel járó címet pályázat útján nyer-tük el. Az anyagi támogatásnak köszönhetően sikerült megteremteni a továbbképzések, szakmai fórumok megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket. Nagy megnyugvás volt a térség óvodái számára, hogy újra életre keltek a szakmai kapcsolatok.

Külsőségeiben megújult a Bartók és az Alkotmány úti óvodák épülete, a külső tatarozás már nagyon időszerű volt. A vitkai tagóvoda udvara a Schmidt Sándor által készített fajátékokkal vált egyedivé, meseszerűvé.

Az emlékezetes bemutató foglalkozások sora a néphagyomány-ápolás feldolgozásával bővült. Magocsa Lászlóné a szüret, Koncz Istvánné a húsvét népszokásait példaértékűen elevenítette fel a gyermekekkel.Bori Gézáné bemutatóján a meseélmény gyermekekre gyakorolt hatásá-nak visszatükröződését fi gyelhettük meg.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatainkat segítette, hogy létrejött a városunkban is az a jelzőrendszer, amely arra hivatott, hogy az intéz-ményekben időben feltárjuk és jelezzük a nehéz, esetleg veszélyeztetett helyzetbe kerülő gyermekek problémáit és segítsünk ezek orvoslásában. Kazsuk Bertalanné, Bancsi Istvánné, Tolnainé Koncz Erzsébet, Kokas Árpádné gyermekvédelmi felelősként vállaltak aktív szerepet intézmé-

43

nyünkből ebben a munkában. Nekik is köszönhető, hogy a felmerülő, néha kilátástalannak tűnő esetekben is sikerült a körülményekhez képest megnyugtató megoldásokat találni.

A Művelődési Központban megtartott gyermeknapi ünnepségen az óvo-dapedagógusok hangulatos mese előadással ajándékozták meg a gyer-mekeket.

1998/1999

Nevelőtestületünk, pedagógiai fejlődésének egy jelentős állomásához ér-kezett meg ebben az évben. Hosszú évek kitartó munkájának, erőfeszíté-seinek köszönhetően elkészítettük a helyi nevelési programunkat, amely hosszú távra irányt szabott a mindennapi nevelőmunkához, a tervezés és a gyakorlati megvalósítás terén egyaránt. A korszakalkotó program tar-talmazza az eredményekre épülő jövőképet, a partneri igényeket, és az elvárható eredményeket. Egyedisége abban rejlik, hogy a nevelőtestület minden tagja részt vett a programkészítésben. Az eredményesség ma már önmagáért beszél. Igazolva érezzük Benedek István gondolatait:„Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható, meghatározó felelősségteljes pedagógiai vállalkozás.”

Négy bemutató foglalkozásra került sor ebben a nevelési évben. Bóné Bálintné, a motoros képességek fejlesztési lehetőségeinek sokféleség-ét tárta fel, Simon Ferencné a testnevelési játékok személyiségfejlesz-tő hatását mutatta be. Kokas Árpádné a Betlehemes játékot, Kazsuk Bertalanné a Pünkösdölés hagyományát dolgozta fel a csoportjával szín-vonalas formában.

Az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően óvodaépületeink

44

valamennyi helyiségében felfrissültek a falak, ajtók, ablakok, parketták. A civil szféra sokat segített egy-egy óvoda támogatásával. Gergely Imre, Vezse János, Czomba Sándor, Kolocsán György, az Interspan Faipari Kft külön köszönetet érdemel önzetlen támogatásáért.

A bázisóvodai pályázatból számítógépet, nyomtatót, faxot, írásvetítőt vá-sároltunk. Ezzel elindultunk az újabb technikai fejlődés útján.

1999/2000

1999. szeptember 1-jét a megújulás születésnapjaként tarthatjuk számon, mert ez a nap egybeesett a helyi nevelési programunk bevezetésével és az ehhez szorosan fűződő új óvodanevek felvételével. A központi óvoda a „Hétszínvirág”, az Alkotmány úti óvoda a „Kikelet” a Gergelyugornyai városrész óvodája az „Aranyablak” a Vitkai városrész óvodája a „Tün-dérkert” nevet vette fel. Az óvodák összefoglaló neveként a „Játékország Óvodái” elnevezésre esett a választás. A nevek hűen tükrözi az óvodáink arculatát, az óvodás gyermekek elsődleges tevékenységét, az óvónők pedagógiai hitvallását, a megújulásra, az újjászületésre való törekvésün-ket. Ezt sugározza az elkészült emblémánk is, amiért Szabó Sándornak tartozunk köszönettel. (Címlapunkon is ez látható). Ez az év, jelentős for-dulópontja volt a világ történelmének is, amit az ezredvég és a századfor-duló megélése miatt éreztünk. Szerettük volna emlékezetessé tenni ezt az évet, amihez méltó esemény volt óvodánk névadóünnepsége. Jelen-tőségét emelte, hogy a gyermekek, a szülők, az óvoda dolgozói együtt ünnepelhettek városunk vezetőivel, a távolabbról érkezett szakemberek-kel, vendégekkel. Volt rajzkiállítás, műsorral kedveskedett a Kéknefelejcs csoport. Külön öröm volt számunkra, hogy körünkben volt dr. Ranschburg Jenő klinikai gyermekpszichológus, akinek előadása széleskörű érdeklő-désre tartott számot. A kétnapos rendezvény sikere ebben az esetben is, mint már annyiszor az összefogásnak, a többletfeladatok önzetlen válla-

45

lásának volt köszönhető. A névadóünnepség lezárásaként megrendezett hagyományőrző jótékonysági bál is erről tanúskodott.

Az év folyamán sikerült formába önteni és a csoportokhoz eljuttatni azt a segédanyagot, amiből mindenki egyéni ízlése és elképzelése alapján tervezheti az egyes tevékenységek témáját. Mind a programunk, mind a segédanyag egyedülállósága abban van, hogy a helyi sajátosságokra, igényekre épül és saját reális elképzeléseinket tartalmazza. Bizonyára ez az oka annak, hogy a program gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól pozitív vélemények fogalmazódtak meg, minden óvodapedagógus magá-énak érzi a helyi nevelési programot.A munkaközösségek ebben az évben is stabil hátteret biztosítottak a szakmai fejlődésünknek. Lehetővé tették a megfelelő információáramlást a szakmai és egyéb területen egyaránt. A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkaközösségben a koordinációs képességek fejlődésé-nek vizsgálatával foglalkoztak az óvónők. Két sikeres bemutató foglal-kozásra került sor ennek keretében. Hidvéginé Haklik Éva vezetésével tartalmas udvari tevékenységet láthattunk, sokféle képességfejlesztési lehetőség biztosításával, változatos eszközökkel. A másik foglalkozást Kondor Béláné irányította, szép példákat adva az egyéni fejlesztésre, a rajzolás kézimunka, a külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó matematikai tapasztalatszerzés megfi gyelése közben. A munkaközösség tagjai mindkét foglalkozáson behatóan elemezték azokat a méréseket, amelyeket ki-ki a saját csoportjában végzett. A vizsgálatok eredményeit a minőségbiztosítási programban is fel tudtuk használni. A néphagyomány-őrzéssel foglalkozó munkaközösség is sikeresen folytatta tovább tervsze-rű munkáját. Az egyik alkalommal műhelymunka keretében népi hangsze-reket készítettek, Badak Károlyné és Kun Béláné irányításával, melyekből igen színvonalas kiállítási anyagot állítottak össze. Ezt szélesebb körben is sikerült megmutatni, egyrészt a névadó ünnepségünkön, másrészt a helyi könyvtárban, ami igen nagy elismerést jelentett a munkaközösség

46

és az intézményünk számára egyaránt. A másik foglalkozáson Szenes Bertalannénak köszönhetően példaértékű bemutató foglalkozást láthat-tunk a népi énekes játékok gyakorlatban való alkalmazásáról. A gyerekek, és az óvónénik együtt, népies viseletben, a szabadban, a régi népi „gyer-mekjátszók” hangulatát idézték fel önmaguk és a mi örömünkre. Ezek a játékok segítségünkre lehetnek a viselkedési problémák kezelésében, az együttélés egyre nehezebben elfogadott, de mégis nélkülözhetetlen szabályainak elmélyítésében.

Év végén a tiszavasvári óvodába megszervezett szakmai tanulmányúton a beregi óvodák vezetői, és óvónői, valamint a vezető helyetteseink és munkaközösség-vezetőink vettek részt. Megismertük az intézmény neve-lési programját, betekintést nyerünk önfejlesztő tevékenységükbe.

Egyedi élmény volt Hétszínvirág és Kikelet óvodák óvodásainak, hogy a könyvtár szervezésében találkozhattak Marék Veronikával, aki bámulato-san kötötte le a 200 fő körüli gyermek fi gyelmét rajzaival és történeteivel.

Az év végének egy igen jelentős, előre nem tervezett eseménye volt a tornabemutató, amivel joggal kivívtuk a város elismerését. Büszkeség, elégedettség töltött el a bennünket a bemutató utáni őszinte gratuláci-ók hallatán, amiket még napokkal, hetekkel később is kaptunk. Magocsa Lászlóné és Gráfné Juhász Éva voltak a gyakorlatok ötletgazdái, míg az öltözékek beszerzésében Kopócsné Balogh Zsuzsanna vállalt aktív sze-repet.

A tárgyi feltételek mérsékeltebben javultak az előző évihez képest. Az ön-kormányzat anyagi segítségével a karbantartók felújították a gyermekszé-keket. Sor került a fektető-huzatok javítására, pótlására. A Hétszínvirág és Kikelet óvodákban teljesen felkopott az előző évi lakkozás, ezért megtör-tént a garanciális javítás. A Központi konyha festését, fertőtlenítő mesze-

47

lését közhasznú munkások végezték el. A szakmai eszközök pótlása ebben az évben is az alapítvány segítségé-vel valósult meg. Képességfejlesztő játékokat, és egyéb csoportszobai eszközöket tudtunk beszerezni. Bázisóvodai támogatásból egy korsze-rűbb fénymásolót vásároltunk.

2000/2001

A 2000/2001-es nevelési év mindenképpen a legemlékezetesebb évek közé fog tartozni. Elsősorban nem a szakmai események miatt - habár ezen a téren is bővelkedtünk az eredményekben - hanem történelmi je-lentősége okán. A múlt és jövő közötti jelent felértékelte az, hogy bekö-szöntött az új évezred, aminek mi is részesei lehettünk. Ezen túl, a mil-lennium az ország minden részében megemlékezésekre, ünnepségekre késztette az embereket. Ám a mi térségünk nem ünnepelhetett felhőtle-nül. A márciusban ránk zúdult árvíz súlyos csapás volt a beregi embe-rek számára. Sajnos négy munkatársunk otthonában is jelentős károkat okozott a természeti csapás, és többek szüleit, rokonait érték gyógyítha-tatlan lelki sebet okozó fájdalmak, nehezen enyhíthető anyagi károk. A nevelési évünk rendjét is felborították a sajnálatos események, és ettől kezdve az élet diktálta a terveinkben szereplő programok megvalósítá-sának időpontjait. Éppen ezért június elejére a szokottnál is fáradtabbak, kimerültebbek lettünk valamennyien, hiszen a feladatok maradéktalan és eredményes megvalósítása rendkívüli koncentrációt, toleranciát, konfl ik-tustűrő és kezelő képességet, jó szervezőkészséget, türelmet, kitartást igényelt tőlünk. Az Aranyablak óvodánk teljes egészében újjávarázsolódott, az állami és helyi összefogásnak és az Országos Közjegyzői Kamara támogatásának köszönhetően. Az itt felszabadult eszközök az utolsó darabig gazdára találtak óvodáinkban. Ennek köszönhetően mindannyian gazdagodtunk nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is. Köszönetet kell mondanom

48

Szabó Józsefné vezető-helyettes kolléganőnek és az Aranyablak óvoda minden dolgozójának önzetlen munkájukért, akik az elvárhatónál sokkal több energiát, szabadidőt fordítottak arra, hogy minden rendben legyen.

A Tündérkert és Kikelet óvodában a balesetveszélyes melléképületet a fenntartó műszaki szakemberei bontásra ítélték. Tágasabbá, esztétiku-sabbá, biztonságosabbá váltak az udvarok ennek köszönhetően.

A Hétszínvirág óvodában közhasznú munkások elvégezték az új épület-szárny csoportszobáiban a salétromosság miatt leomlott falrészek javítá-sát. A karbantartók átfestették az udvari fajátékokat minden óvodában.Az alapítványunk bevétele az INTERSPAN Faipari Kft- anyagi támoga-tásának köszönhetően 500 000 forinttal növekedett, ami meglepetést és nagy örömet jelentett számunkra. A meglepetést elsősorban az adomány átadásának számunkra egyedi, eddig még nem tapasztalt ünnepélyes formája jelentette. Viszonzásul a gyár rendezvényein (nyílt nap, mikulás ünnepség) segítséget nyújtottunk a gyermekeknek szervezett programok lebonyolításában, amiért ezúton is köszönetet mondok az ebben közre-működő kolléganőknek.

A Megyei Közoktatási Közalapítvány óvodai eszközbeszerzésre kiírt pályázatán Végh Ferencnének köszönhetően 50 000 forint összegű tá-mogatást nyertünk. Az alapítvány kiegészítő támogatásával egyedi rit-mus-hangszereket vásároltunk, amelyek a zenei nevelésen kívül jól hasz-nálhatóak a mindennapi életben és az ünnepeinken egyaránt.

Az év kiemelkedő eseménye volt a III. Bereg Expón való szereplésünk és közreműködésünk. A nagycsoportosok a mostoha időjárás és a rövid felkészülési idő ellenére nagy sikert arattak a tornabemutatóval. Ezen túl rendkívül nagy elismerést váltottak ki a látogatókból, az óvodák által kiál-lított szárazvirág és terméskompozíciók, amelyek a különböző standokat,

49

termeket díszítették és amelyek az óvónőink keze munkáját dicsérték. Elismerést érdemel minden kolléganőnk, többek között: Tarcza Alfonzné, Bóné Bálintné, Szalma Péterné, Koncz Károlyné, Lukács Sándorné, Kun Béláné, Gráfné Mándi Erzsébet, Bancsi Istvánné, Kokas Árpádné.

A szakmai munka a minőségbiztosítás gondolatkörében telt el. A prog-ramunk írásakor megalakult munkacsoportok összeállították azokat a szempontsorokat, amelyek a program beválásának ellenőrzéséhez, ér-tékeléséhez alkalmazhatóak. Összeállítottuk azokat a kérdőíveket is, amelyek az óvodapedagógusok, a szülők és a fenntartó véleményének megismerését szolgálják. Ezzel a munkával egy kicsit életszerűbbé, ért-hetőbbé vált mindenki számára, hogy mit is takar ez a sokat emlegetett minőségbiztosítás. A Kikelet óvodánk bekerült abba a vizsgálati körbe, melynek célja az volt, hogy országosan mérjék fel, milyen hatékonyság-gal történt az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának bevezetése. A vizsgálat során kérdőíves módszerrel dolgoztak, az óvodavezető, egy dajka, egy óvodapedagógus, és 10 szülő véleményének kikérdezésével. A személyek kiválasztása szúrópróbaszerűen történt. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, a megállapítások az alapprogram hatékonyságáról tanúskodtak.

Bázisóvodai programjaink szervezésében megalakult a kézműves műhely, ahol az érdeklődők számos új technikával ismerkedhettek meg Ágoston Ildikó szakmai irányításával. A műhelymunkában részt vettek a beregi tér-ség óvónői is, ami segítette a tapasztalatcserét, az információáramlást és a személyes szakmai kapcsolatok szélesítését.

Az év legjelentősebb eseménye az Óvodapedagógiai Szakmai nap meg-rendezése volt, ahol közel 100 kolléganő és érdeklődő vendég vett részt. A nap programjai a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás napi prob-lémáinak megoldásában igyekeztek útmutatást adni. A külső szakértők

50

- Gallasz Ildikó, Skarbit Józsefné, Németh Zoltánné - előadásai mellett a két munkaközösség-vezetőnk igen tartalmas, magas szakmai tudást tükröző, a gyakorlattal alátámasztott előadása, elismerést váltott ki a hall-gatóságból. Külső elrendezését és tartalmát tekintve is magas színvonalú szakmai ki-állítást rendeztek a kolléganők erre az alkalomra. Sok gyakorlati tapaszta-latot, ötletet szereztek az óvodapedagógusok a mindennapi nevelőmun-kánkról, amit saját munkájukban is hasznosítani tudtak.A nap csúcspontja Dr. Bagdy Emőke előadása volt, ezzel régi vágyunk vált valóra. Egy igazi pedagógus számára sokat jelentenek gondolatai, életfi lozófi ája. Megláttatta velünk, hogy miként lehet viszonyulni önma-gunkhoz és a minket körülvevő világhoz.A Százszorszép csoport színes műsorral tette élményszerűbbé, gazda-gabbá a napot.

A bemutató foglalkozásokból ebben az évben is sok gyakorlati segítséget, ötletet meríthettünk. Szarka Józsefné arra mutatott példákat, hogy miként lehet természetes anyagokból népi játékokat készíteni és az óvodai játék-ban felhasználni. Ezt a foglalkozást a szakmai gyakorlaton nálunk lévő, közoktatás vezetői szakos hallgató kolléganők is megtekinthették, igen nagy elismeréssel szóltak a foglalkozásról és a munkánkról. (Kisvárda, Dombrád, Tiszakanyár, Pátroha, Zajta) Szabó Istvánné népi mozgásos játékokat mutatott be gyermekcsoport-jával az udvaron. Felelevenedtek bennünk a régi kedvelt játékaink, és újakat is megismerhettünk. Az igen gazdag ötlettár bizonyította, hogy egy-szerű eszközökkel, végtelen nevelési lehetőséget magában hordozó játé-kok közül lehet válogatni. A bemutató foglalkozásnak külön érdeme, hogy példát láthattunk egy mozgáskorlátozott gyermek integrált nevelésének eredményességéről is.Bakóné Herczeg Tünde a zenei nevelés területén mutatta be a hallás- és a tapintásos észlelés, a vizuális memória fejlesztési lehetőségeit. Színes,

51

újszerű, a nevelés minden területét átölelő komplex foglalkozást láthat-tunk, ahol azért a zene, az éneklés és a ritmus dominált. Élményszerű és nagyon hatásos volt a foglalkozás végén az óvónénik közös kánonja, amit egyrészt saját örömükre, másrészt ajándékként énekeltek a gyerme-keknek.Sok új ötletet láthattunk még ezen a napon a Napsugár csoport által bemutatott hangszeres, zenei képességfejlesztő játékok köréből Végh Ferencné irányításával.Kapin Györgyné a gondolkodási képességek fejlesztésének széleskörű tárát mutatta be, a környező világ tevékeny megismerése terén. Sokféle tevékenységen keresztül láthattunk példákat a megismerési folyamatok fejlesztésére és egy környezetismereti téma matematikai tartalommal való megtöltésére. A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkakö-zösség tagjai elkészítették a környező világ külső megismeréséhez kap-csolódó matematikai tartalom részletes segédanyagát, amit beillesztet-tünk a helyi programba.

A Gödöllői óvodákba tett szakmai kirándulással zártuk az évet. A tapasz-talataink megerősítettek abban, hogy szakmailag semmiképpen, de még tárgyi feltételekben sem vagyunk elmaradva, holott az óvodák támoga-tottsága, a szülök anyagi helyzete jóval kedvezőbb, mint a mi környeze-tünkben.

2001/2002

Maradandó emlék számunkra, hogy az évnyitó nevelési értekezletünket az Aranyablak óvodában tartottuk. Rendhagyó volt ez az alkalom mind a szervezését, mind a hangulatát tekintve, mert nemcsak egy év értékelése és az új év feladatainak meghatározása volt a feladatunk mint máskor, hanem részesei lehettünk egy fájdalmas időszak lezárásának és az újra-kezdés, újjáépítés örömének is azokkal, akik átélték és elszenvedték az

52

árvíz okozta károkat. Ez az időszak azt bizonyította számunkra, hogy a legkilátástalanabb helyzeteken is képes az ember úrrá lenni, közös erőfe-szítéssel, összefogással.

Ebben az évben került sor a helyi programunk beválásának vizsgálatára. A kérdőíves felmérés megnyugtató eredményeket hozott. Meggyőződ-tünk arról, hogy a szülők számára az a legfontosabb, hogy a gyermekük jól érezze magát az óvodában. Többségük azt kapja az óvodától, amit vár és a gyermekük fejlődéséről is pozitív véleményt fogalmaztak meg. Fontosnak és szükségesnek tartják, hogy megkapják a kellő tájékoztatást gyermekükről, legtöbbjük szerint ez a megfelelő módon történik. Az első osztályos gyermekek szüleinek a többsége úgy nyilatkozott, hogy az iskolát örömmel várták a gyerekek, könnyen beilleszkedtek az iskolai közösségbe. Nehézséget általában az okozott, hogy hamar elfáradtak, vagy fi gyelmük elkalandozott. Az együtt tanulás igénye a legtöbb gyer-mekre jellemző.Az első osztályos nevelők az óvoda-iskola kapcsolatáról elismerően nyilatkoztak, nagymértékben építenek az óvónők munkájára. Az óvoda nevelőtestületéről jó a véleményük, és az iskolai életmódra való felké-szítéssel is elégedettek. Igénylik a szakmai megbeszéléseket, a közös programokat. Fontosnak tartják, hogy a fejlődésben elmaradott gyerme-kek szakértői vizsgálata még iskolába kerülés előtt megtörténjen.Összegezve a vizsgálat eredményét megállapítottuk, hogy a helyi neve-lési programunk beváltotta a hozzáfűzött reményeket és a továbbiakban lényeges változtatásra nincs szükség.

A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkaközösségben a Gráfné Mándi Erzsébet által szervezett és vezetett rendhagyó bábelőadáson a gyermekek viselkedésének, érzelmi reakcióinak megfi gyelésére adódott lehetőség. Bori Gézáné az akarati tulajdonságok fejlesztésének lehe-tőségeire mutatott példákat gyermekcsoportjával, mozgásos tevékeny-

53

ségekbe ágyazva. Elismerést érdemelnek a bemutató foglakozást tartó óvónénik.A természetvédő munkaközösség tagjaival, kerékpárral mentünk a ter-mészetes környezetben megszervezett foglalkozásra a Tisza-partra. Ven-déglátónk Kun Béláné volt, amiért külön is köszönettel tartozunk. A túra során talajmegfi gyeléseket végeztünk, talajmintákat gyűjtöttünk, amivel az óvónők csoportjukba visszatérve, közösen a gyermekekkel kísérlete-ket, vizsgálódásokat végezhettek. Igen emlékezetes és hasznos volt ez a nap szakmailag és emberileg egyaránt.

Az év során folyamatosan fi gyelemmel kísértük a legszükségesebb ten-nivalókat az épületeink állagmegóvása érdekében. A legsürgetőbb a Tün-dérkert óvoda felújítása volt, ami ha némi késéssel is, de majdnem teljes mértékig befejeződött. A balesetveszélyes és egészségre ártalmas álla-potban lévő mellékhelyiséget használhatóvá tették, javítottak a tető álla-potán, megtörtént a csoportszobák festése, a parketta, padló csiszolása, lakkozása, a WC-k cseréje, a mosdók csempézése, a külső vakolat és a csatorna javítása. Simon Ferencné vezető-helyettes és az óvoda minden dolgozója sok áldozatot hozott, hogy minden a lehető legrövidebb időn belül elkészüljön.

Jelentős beruházás volt a taneszköz bővítés. Erre 364 ezer forint ösz-szegű pályázati keretből és 500 ezer forint önkormányzati támogatásból volt lehetőségünk. Tartós anyagból készült készség és képességfejlesztő eszközöket, sportszereket, valamint a munkajellegű tevékenységekhez szükséges eszközöket vásároltunk.

Alapítványunk is támogatta az óvodák pályázatait. Az udvari játéklehe-tőségek bővítésére, audiovizuális eszközök beszerzésére és a csoport-szobai játéktevékenységek feltételeinek javítására fordítottuk a kapott összegeket.

54

Minden kolléganőnek módjában állt részt venni egy-egy bázisóvodai programon. Elsősorban a gyakorlati tapasztalatszerzésre adtak lehetősé-gek ezek a szakmai kitekintések. Jártunk Dombrádon, ahol a bábjátéké volt a fő szerep. Tiszakanyáron a bábkészítés technikáival ismerkedtünk. A gergelyugornyai Aranyablak óvodában az óvodapedagógusok szakmai kompetenciájáról hallhattunk előadást és a népi gyermekjátékokból lát-hattunk mintát. Ajakon az udvari és a csoportszobai játéktevékenység volt a központi téma. Az év végi soproni kiránduláson betekintést nyerhettünk az ottani óvodák életébe, előadásokat hallottunk a természetvédelem és környezeti nevelés, valamint a fogyatékos gyermekek integrált nevelése témakörökből. Megismerhettük a környék természeti és építészeti érté-keit. Valamennyi bázisóvodai program kellemes légkörben, színvonalas szervezésben zajlott, a gyakorlatban nagyon jól hasznosítható ismerete-ket nyújtott a résztvevőknek.

Az elmúlt év szervezeti változást is hozott magával. 2002. július 1-jével az önkormányzat döntésének következtében a bölcsődei ellátás - szakmai önállóságát megtartva - az óvodához került, így nevünk Játékország Óvo-dái és Bölcsődéje névre változott. Abban bíztunk, hogy a fúzió mind gaz-dasági, mind szakmai szempontból beváltja a hozzá fűzött reményeket.

2002/2003

Sajnos nem ez történt. Kereken egy évig tartott az integráció. A rend-kívül alacsony gyermeklétszám miatt a képviselőtestület úgy határozott, hogy 2003. szeptember 1-től megszünteti a bölcsődei feladatellátást. Bár rövid volt ez az időszak, az együttműködés tapasztalatait érdemes ösz-szegezni. Az intézmény Alapító Okiratának, valamint Szervezeti és Mű-ködési Szabályzatának módosításával teremtődtek meg az integráció törvényi feltételei. A bölcsőde és az óvoda alkalmazotti közösségének nem okozott nehézséget az együttműködés megerősítése, tekintve, hogy

55

mindig jó volt a két intézmény közötti kapcsolat. Az intézményi struktúra változása - annak ellenére, hogy bővült az intézmény hatásköre és ezzel együtt növekedtek a feladatok is - nem jelentett különösebb fennakadást a munkaszervezésben. Ez a munkavállalók pozitív hozzáállásának volt köszönhető. A munkáltatói feladatok az óvoda vezetőjéhez, az admi-nisztratív teendők Herczeg Tibornéhoz, az óvoda ügyviteli dolgozójához kerültek. Az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket Vojtkó Bertalanné, az óvoda élelmezésvezetője koordinálta, a vezető gondozónő és a szakács-nő közreműködésével. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a dolgozók között, naponta lehetőség volt a párbeszédre, az esetleges problémák azonnali orvoslására telefonon, de szükség esetén személyesen is. A bölcsőde szakmai munkájára is kedvező hatást gyakorolt az integráció. A gondozónők számára kitágultak a lehetőségek arra, hogy részt vegyenek továbbképzéseken és az óvoda szakmai rendezvényein, amit aktívan ki is használtak. Az új iránti nyitottság, kezdeményezőkészség jellemezte őket. Színesebbek lettek az épület dekorációi, változatosabb a csoport-szobák elrendezése. Sajnos nem valósult meg az az elképzelés, hogy a Hétszínvirág óvoda bővítésével, az óvodával egy udvaron legyen bizto-sítva a bölcsődei ellátás. Itt optimálisak lettek volna a feltételek a feladat ellátásához, mivel az épület zaj- és forgalommentes, egészséges zöld övezetben helyezkedik el. Egy modern, korszerű, az előírásoknak és az európai normáknak megfelelő épületrészben ideális feltételeket lehetett volna biztosítani a legkisebb, és ennélfogva legérzékenyebb korosztály bölcsődei gondozáshoz, neveléséhez. A fenntartó, a szülők, valamint a bölcsőde és az óvoda dolgozói is támogatták az elképzelést, ám a lét-számadatok nem igazolták ennek létjogosultságát. Be kellett látni, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem vállalhat fel az önkormányzat olyan feladatot, ami aránytalanul nagy anyagi terhet jelent számára.

A tárgyi feltételek tekintetében a fontossági sorrend szerint sikerült előre lépni. A HACCP rendszer (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok)

56

bevezetése a konyhán soron kívüli fejlesztéseket tett szükségessé. Két nagy hűtőszekrényt kellet beszereznünk, fel kellett újíttatnunk az egyik főzőüstöt. Megvalósult a konyha részleges felújítása, a zöldségtisztító he-lyiség csempézése, a közlekedő folyosó burkolása.

A Hétszínvirág óvoda és a Kikelet óvoda két-két legrégebbi fürdőszobája is megújult, ám itt is maradtak apróbb tennivalók, - polcok, tükrök, foga-sok, térelválasztók felszerelése - amit a karbantartónk pótolt. A Vitka kht. jóvoltából megtörtént a fertőtlenítő meszelés azokban a helyiségekben, ahol ez a legindokoltabb. A Hétszínvirág óvoda tornatermének kupoláján kijavították az időjárás viszontagságaitól tönkrement részeket, átmeneti-leg megszűntetve ezzel a beázást. A Kikelet óvoda tűzfalán is elvégeztet-tük a szükséges felújítást. Az Aranyablak óvodában szülői segítséggel, saját anyagi erőforrásból történt meg a lambériázás ott, ahol ez a legszük-ségesebb volt. Szépen gyarapodtak a csoportok pályázati és alapítványi támogatásból. Sötétítőfüggönyök, szőnyegek, egyéni készségfejlesztést szolgáló eszközök, sportszerek vásárlására adódott lehetőség, mindany-nyiunk örömére és megelégedésére.A nevelési év a minőségbiztosítási rendszer kiépítésére való felkészülés jegyében zajlott. A munkacsoportok vezetői részt vettek azon a tanfolya-mon, ahol részletes elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak a minőség-biztosítás folyamatához.A helyi nevelési programunk beválásának vizsgálatához kiegészítettük az ellenőrzési, értékelési fejezetet, mely szintén a minőségi munka színvona-lának javítását segíti, és mint ilyen, része az intézmény minőségbiztosítási rendszerének. Tartalmazza az egyes tevékenységek fejlettségi mutatóit, az ezek vizsgálatához alkalmazható játékokat, eljárásokat, módszereket, eszközöket és a vizsgálatok elemzésének, értékelésének módját. A „Játékos képességfejlesztés vizsgálata” munkaközösség két munkakö-zösségi foglalkozást szervezett. Az első bemutatót Koncz Károlyné tar-totta, témája a gyermekek anyanyelvi fejlettségének vizsgálata volt. A be-

57

szédhallás, beszédértés, beszédtartalom, szókincs fejlesztés lehetséges módjait mutatta be a játékos képességfejlesztés eszközeivel, szabadjáték során, kimagasló színvonalon.

Április 11-én „Életre keltett mesék” címmel megrendezésre került a Gyer-mekszínjátszó fesztivál, a két napos „Óvodapedagógiai Szakmai napok” keretében. Kilenc csoport nevezett a szereplésre. Munkaközösségünk tagjai felelősséggel, szakmai tudással, lelkiismeretesen készítették fel csoportjukat kolleganőikkel, dajka-nénijükkel. Nagy sikere volt a „Ked-venc mesénk” című bábkiállításnak, amihez a munkaközösség tagjai készítettek nagyon ízléses illusztrációkat, bábokat. A példás szervezés Koncz Istvánné munkaközösség-vezető érdeme.

A „Környezetvédő” munkaközösség már ősztől kezdve az áprilisi Pedagó-giai Napokra készült, Badak Károlyné elismerést érdemlő irányításával. Egy kiállításon bemutatták azokat a kísérleti lehetőségeket, amelyekkel tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek a környezeti elemekről és az elemeket veszélyeztető tényezőkről. Kiállították azokat az általuk barká-csolt eszközöket, amelyekkel már kísérleteztek a csoportokban. A kiállított eszközöket, gyűjteményeket, maketteket, albumokat színesebbé tették a Füle Lajos bácsi - volt óvodásunk nagypapája - által készített szárazvirág-képek és a Fehérgyarmati Tájvédelmi Körzettől erre az alkalomra kapott nagyméretű tablók, amelyek a környékünkön található védett állatok, nö-vények fellelhető helyeit mutatta be.Jüttner Csaba Polgármester úr megnyitója után a gyakorlatban láthattuk a gyermekekkel végezhető játékokat, játékos kísérleteket a talajjal, víz-zel, levegővel kapcsolatosan, Badak Károlyné egyedi, elismerést érdemlő foglalkozásán a Boglárka csoportban. Meghívott vendégünk Agárdy Sándor volt, aki élményszerű és tartalmas előadást tartott „Az ember és a természet” címmel.

58

Második rendhagyó munkaközösségi foglalkozásunk májusban volt. Kör-nyezetvédelmi pályázaton nyert pénzből óvodáink minden nagycsoporto-sát egy egésznapos autóbusz kirándulásra sikerült elvinni.

A kirándulás kettős célú volt: egyrészt megismertetni a gyerekeket épített környezetünk egyik műemlékével, a csarodai templommal, másrészt az élő természeti környezet, a Csaronda folyó, a Ricsikai és Baktai erdő megfi gyelése. Gyűjtögettek tobozokat, érdekes száraz ágakat, préselni való erdei növé-nyeket. A gyerekek érdeklődéssel vették a kezükbe a távcsövet, a nagyí-tókat és zsírkrétával, gyertyával is sokféle kéreglenyomatot készítettek. Nagy élmény volt számukra a Csarondánál hallott „béka-koncert” vagy a sokféle erdei madárcsicsergés, de talán a legérdekesebb az volt, ami-kor az a Ricsikai erdő legrégebbi fájának, az „öreg” kocsonyás tölgynek a törzsét ölelte körül egy csoportra való gyermek. Megismertek néhány gyógynövényt, virágot, fa fajtát, kipróbálták milyen túrázni erdei ösvényen, megpihenni egy szép tisztáson.

Bázisintézményi feladataink között nagy öröm volt viszonozni a Sopronból érkezett kolléganőink vendégszeretetét. Tartalmas és meghitt programok-kal igyekeztünk emlékezetessé tenni számukra az itt-tartózkodást. Elvittük Őket Csarodára, Tákosra, megmutattuk a Szatmári térség nevezetessé-geit, az árvíz sújtotta települések azon óvodáit, amelyek számára a sop-roni óvodák jelentős mennyiségű adományt gyűjtöttek. (Csaroda, Tarpa, Gulács, Jánd). Köszönettel tartozom az óvodák nevelőközösségeinek a szíves vendégfogadásért és vendéglátásért, külön is vezetőiknek: Balogh Bélánénak, Guti Károlynénak, Kozák Bélánénak, Nagy Balázsnénak.Az év többi bázisóvodai programján felváltva vehettek részt óvónőink. A nagykállói szakmai napokon hallhattuk többek között Vekerdi Tamás elő-adását, az óvoda-iskola közötti átmeneti nehézségekről és az oktatási törvény módosításáról.

59

Áprilisban, a Tiszaszalkai óvodában Sebestyénné Szép Katalin óvodave-zető irányításával egy színvonalas húsvéti néphagyomány-feldolgozást nézhettünk meg és nagyon tartalmas előadást hallottunk Dr. Bodnár Zsu-zsannától - aki a sóstói Múzeumfaluból érkezett - a régióra jellemző népi gyermekjátékokról. A megrendezett kiállítás szívet melengető volt, sok élménnyel gazdagodtunk.A szakmai önképzés csúcsa a nyári kézműves tábor volt, amit a Tisza-parton szerveztünk. Csodálatos alkotások születtek a két napon: papír, dekopázs, üveg és selyemfestés, valamint a teljesen új vaxolás techni-kákkal. Minden óvodából jelen volt valaki, így közvetlenül tovább adták egymásnak a tanult dolgokat. Balázsné Szűcs Judit és munkatársai vé-gezték a szakmai irányítást.

Igazi meglepetés volt, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól a Hétszínvirág óvoda kapott két számítógépet, képességfejlesztő progra-mokkal. A gyermekek nagy örömmel vették birtokukba a gépeket, ügye-sen el tudnak igazodni a programok között.

2003/2004

Az év feladatai a Helyi nevelési program felülvizsgálatára, a Minőségirá-nyítási Program elkészítésére, a tervezés, mérés, értékelés írásos formá-jának kipróbálására összpontosultak. A szakmai továbbképzésen szerzett ismeretek, az önmagunk által készített és folyamatosan elemzett, értékelt helyi nevelési programunk jó alapot adott arra, hogy minőségirányítási programunkat is különösebb külső segítség nélkül készítsük el. A törvényi változások miatt indokolt volt a program módosítása a fogalmak korrigá-lásával és a Minőségirányítási Programmal való összehangolással. Mind-két dokumentumot elismeréssel hagyta jóvá a fenntartó, a helyi nevelési program szakértői véleményezése is igen pozitív volt. Ezzel teljessé vált az a dokumentumtár, ami a korszerű, minőségi óvodapedagógiai felada-tok eredményes ellátásához szükséges.

60

A természetvédő munkaközösség őszi foglalkozásán Bancsi Istvánné a gyermekekkel végzett növénykutató tapasztalatszerzésének eredményét mutatta be a csoportjával, hasznos ötleteket adva ezzel a kolléganőknek. Kun Béláné, tavasszal természetes környezetben láttatta meg, hogy mi-ként lehet a gyermekekkel együtt környezetszépítő tevékenységet végez-ni. A játékos képességfejlesztés eredményességének vizsgálatát három foglalkozás segítette. Végh Ferencné a szituációs játékokon, mesedra-matizáláson keresztül, Bóné Bálintné szabályjátékok alkalmazásával, Lukács Sándorné udvaron szervezett játéktevékenységgel mutatta be, hogy milyen lehetőségek vannak a gyermek szocializálódásának megfi -gyelésére, vizsgálatára. Az óvodapedagógusok elismeréssel vélekedtek mindegyik foglalkozás szakmai eredményességéről. A munkaközössé-geink ezzel befejezték témáik feldolgozását. Az elkészült dokumentáci-ók fotókkal, gyűjteményekkel kiegészítve példás külalakkal archiválják a történteket.

Az őszi bázisóvodai programot Aranyosapáti óvodája és kollektívája vál-lalta egy néphagyomány feldolgozásának bemutatásával, Dobosné Oláh Gizella óvodavezető irányításával. Körzetünk óvodáiban fontos feladatnak tekintik az óvodapedagógusok a térségünkre jellemző néphagyományok óvodai nevelőmunkába történő beépítését, aminek egy nagyon színvona-las, továbbadásra alkalmas példáját láttuk az óvodában.

A szüreti néphagyomány felelevenítése a Hétszínvirág óvodában is em-lékezetes volt, a „Kihívás napján” szervezett futáshoz hasonlóan. Az ötletgazda és a fő szervező mindkét esetben Magocsa Lászlóné, övé a megérdemelt elismerés is.

A Kikelet óvodában kezdődtek a tavaszi óvodai programok. Gráfné Ju-hász Éva óvodapedagógus az egyéni képességfejlesztés változatos lehe-tőségeit mutatta be, mikrocsoportos tanulási formában, példaértékűen.

61

A tavaszi Óvodapedagógiai szakmai napokon a kistérségi óvodák prob-lémáival foglalkozó konferencia megrendezésére került sor, amelyen pol-gármesterek, iskolaigazgatók, óvodavezetők, óvodapedagógusok vettek részt, a beregi térségből. Előadás hangzott el a Megyei Pedagógiai Köz-művelődési és Képzési Intézet és a Bázisintézmények együttműködésé-ről Gallasz Ildikó osztályvezetőtől. A kistérségi intézmények működésével kapcsolatos sajátos törvényi változásokról Borsodi László szaktanácsadó tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Kozma László az Oktatási Minisztérium főtanácsosa a kistérségi problémák minisztériumi kezeléséről szólt. A szakmai napok következő programja a „II. Gyermekszínjátszó fesztivál” volt, amit nagy érdeklődés kísért. Báziskörzetünkből 11 gyermekcsoport és az egyéni mesélők mesedramatizálásokkal, mesefeldolgozásokkal ne-veztek be a versenybe. Nyáron a budapesti Ovizuál Kreatív Műhelybe látogattunk el. A zenei ne-veléssel és a néphagyomány-ápolással kapcsolatosan hallhattunk színes, érdekes előadásokat. Újszerű zenei eljárásokat, módszereket ismerhet-tünk meg a program keretében.Programjainkkal sikerült a régió óvodáinak szakmai munkáját segíteni, a pedagógusok által megfogalmazott igényeknek megfelelően.

Az Alapítványunk vagyonának és a pályázati lehetőség kihasználásá-nak köszönhetően a Kikelet és a Tündérkert óvodákban elkészülhettek a praktikus beltéri galériák. A Kikelet óvoda dolgozói szülői kezdeménye-zésre nagyon sikeres, elismerést kiváltó Jótékonysági estet rendeztek. Az összefogás eredménye a közösségformálás mellett az anyagi gyarapo-dásban is megmutatkozott. Tovább szépülhetett az udvar és gazdagodott az óvoda felszereltsége.

62

2004/2005

A tárgyi és személyi feltételek adottak voltak ebben az évben a nyugodt, kiegyensúlyozott szakmai munkához. A januári béremeléssel javult a köz-hangulat és az elégedettség.

A Hétszínvirág óvodában is elkészültek a beltéri galériák pályázati, önkor-mányzati és alapítványi támogatásból a gyermekek nagy örömére és a szülők/nevelők megelégedésére. Új gyermekszékekkel gazdagodtunk az eszközbeszerzési támogatásnak köszönhetően. Az udvari játékok állagát szülői segítséggel – anyagi és természetbeni támogatásukkal - sikerült szinten tartani, a Kikelet óvodában bővíteni is. A szülők estjének kertében történt évzáró műsorok különösen nagy elismerést váltottak ki a nézőkből. A bevételek is meghaladták a hozzá fűzött reményeket. Megtérült a befek-tetett áldozatos munka mind szakmailag, mind anyagilag.

A Városi Könyvtár és a Művelődési Központ által szervezett mesemon-dó délutánon nagyon sikeresen szerepeltek nagycsoportos óvodásaink. Büszkék vagyunk rájuk és a felkészítő óvónénikre, szülőkre. Dicséretet érdemel Koncz Károlyné kolléganőnk a mesemondók ajándékainak el-készítéséért, felajánlásáért és Borbás Bertalanné Emmuska néni, mint nyugdíjas óvónéni, a magával ragadó meséléséért.

Mindkét munkaközösség kiemelkedő szakmai munkát végzett az elmúlt évben is. Tóth Józsefné a Hétszínvirág óvodában bemutatta a gyümölcs-aszalás és kukoricahántás feldolgozásának lehetőségét óvodai környe-zetben, gyermekekkel együtt. Példát mutatott a néphagyományőrzés értékteremtő voltára. Szabó Józsefné az Aranyablak óvodában tartott bemutató foglakozásával a gyermekek kíváncsiságáról, az ebből fakadó felfedezési vágyáról, és ennek hatékonyságáról győzte meg a munka-

63

közösség tagjait. Mindketten dicséretet érdemelnek az eredményes és egyedi bemutató foglalkozásokért. Bázisóvodai programjaink is tartalmasak és sikeresek voltak. A Környe-zetvédelmi nevelés témaköréből láthattunk bemutató foglalkozást a jándi óvodában Nagy Balázsné óvodavezető irányításával.

A „III. Gyermekszínjátszó fesztivál” megszervezését a dombrádi Mesevár óvoda vállalta fel. Intézményünket a Kéknefelejcs és a Százszorszép cso-portok képviselték, magas színvonalú műsoraikkal sikert arattak. A Tavaszi Pedagógiai Napok keretében két bemutató foglalkozást szer-veztünk még a Hétszínvirág óvodában. Az egyiken a legújabb kézműves technikák bemutatását vállalta fel Végh Ferencné, a másikon a zenei ké-pességfejlesztés változatos módszereit mutatta be Kazsuk Bertalanné. A foglakozásokon közel 40 óvodapedagógus vett részt a hozzánk tartozó térségi óvodákból. A bázisóvodai támogatásból egy tartalmilag és for-mailag egyedülálló népijáték gyűjteményt sikerült elkészíteni, amelyet a beregi óvodák kaptak kézhez, közöttük természetesen a mi óvodáink is. Az anyag összeállításáért köszönettel tartozunk az ötletgazdának, Koncz Istvánnénak, hiszen ez a programunkhoz kötődő anyaggyűjtés nagyban segíti az óvodapedagógusok színvonalas felkészülését egy-egy rendez-vényre.

A nevelőtestület véleményezte és hasznosnak, jól alkalmazhatónak érté-kelte az önellenőrzési szempontokat, amelyek az új nevelési évben beve-zetésre kerülnek.

A kábel tv-hálózat kiépítésének köszönhetően intézményünk is rákapcso-lódott az Internet-re, ezzel bővült az információszerzés/továbbítás meg-szokott formája.

64

2005/2006

Az év több lehetőséget tartogatott a tárgyi feltételek javításához. Megtör-tént az elhasználódott fektető huzatok, valamint gyermekasztalok lapjai-nak cseréje. A Hétszínvirág és Kikelet óvodákban fertőtlenítő meszelésre, parketta felújításra került sor. A konyhán kicseréltük az elkorhadt ablako-kat és a rozsdás kétfázisú mosogatómedencét. Az Aranyablak óvodába pályázati és alapítványi támogatásból új többfunkciós udvari mászókát vásároltunk. Ebben a nevelési évben új szakterülettel, a zenei neveléssel kezdett el mélyebben foglalkozni Badak Károlyné munkaközössége. Már az első al-kalommal, Kokas Árpádné foglalkozásán kiderült, hogy mindenki örült a témaválasztásunknak. Élményszerűen és szemléletesen példázta, hogy ennek a tevékenységnek igen kedvező szerepe van a beszoktatásban, a néptánc alapjainak lerakásában, és a zenei képességfejlesztésben. A munkaközösség egyetértett abban, hogy az óvodai dalos-játékok a nép-zenei hagyományokra épülnek, ezeket az értékeket kell nekünk tovább őriznünk és átadnunk a felnövekvő nemzedéknek.

Koncz Istvánné munkaközössége tovább folytatta az Európai Unióval való játékos ismerkedést. Hétszínvirág óvoda Kéknefelejcs csoportjában került sor az első munkaközösségi foglalkozásra Tóth Józsefné óvodapedagó-gus vezetésével. Témája: ismerkedés az Európai Unióval, a tagországok kultúrájával, művészetével. Műalkotások elemzése, rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek keretében valósították meg a gyerekek a ki-tűzött feladatokat. Játékosan, szinte észrevétlenül juttatta el az óvónő a gyermekeket a téma feldolgozásához, hiszen saját átélt élményeik elmon-dása volt az idevezető út. A szomszédos országok zászlóinak mozaikból való összerakása, térképének elkészítése a gyermekeket sok új földrajzi ismerethez juttatta.

65

A legjelentősebb események az óvodák összevont működésének 30 éves jubileumához kötődnek. Ebből az alkalomból újból megszerveztük az utób-bi években elmaradt jótékonysági bálunkat. A közösség összefogásának, faladathoz való pozitív hozzáállásának, az erőforrások ésszerű kihaszná-lásának, a praktikus műsorszervezésnek köszönhetően különösebb meg-terhelés nélkül sikerült a szervezés. A szép anyagi bevétel (650 000 Ft) és a bált követő elismerő vélemények, dicsérő megjegyzések egyértelműen alátámasztják, hogy elértük a célunkat. Áprilisban a tavaszi szakmai programokkal folytattuk a megemlékezést, a közös ünneplést, és mind a négy óvodában elhelyeztünk egy-egy em-léktáblát. Rendezvényeinket nagy érdeklődés kísérte. Eljöttek a beregi térség óvodapedagógusai, a vásárosnaményi Általános Iskolák alsós ne-velői, a Nevelési Tanácsadó Intézet pedagógusai, óvodáink régi dolgozói, és a szülői közösségek.Programjainkat - melynek a „30 ÉVE EGYÜTT” nevet adtuk - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány, valamint Vásárosnamény Város Önkormányzata és az Önkormányzat Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága támogatta. Kínálatunkban szerepelt egy bemutató foglakozás a Hétszínvirág óvoda Boglárka csoportjában. Egy egészen újszerű, nagyon színes, tartalmas, szakmailag, módszertanilag kifogástalan foglalkozás részesei lehettünk Koncz Istvánné kiváló irányí-tásával. A gyermekek és a nézők számára egyaránt élményszerű, egyben tanulságos foglalkozáson a más népek dalainak, táncainak, népszokása-inak játékos, vidám bemutatására, az emberek közötti különbségek és azonosságok megláttatására, a magyarságtudat erősítésére, a másság elfogadtatására láthattunk szép példát, a különféle népviseletbe öltözött gyermekektől. A foglalkozást követően előadás hangzott el „Ismerkedés az EU közok-tatásával” címmel.Az előadó Skarbit Józsefné, pedagógiai szakértő volt. Az előadáson tájé-kozódhattunk többek között az EU-s országok iskoláskor előtti nevelésé-

66

ről, a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az EU-s forrásokról. Kiemelt hangsúlyt kapott a minőségelvű oktatás előtérbe helyezése, az esélyegyenlőség megteremtésének fontossága, az élethosszig tartó tanulás jelentősége, a távoktatás fejlesztésének szükségessége. Megerősítést kaptak az óvo-dapedagógusok abban, hogy az óvoda elsődleges feladata továbbra is a gyermekek fejlettségéhez igazított képességfejlesztés.

A másik bemutató foglalkozásra, a Hétszínvirág óvoda Százszorszép csoportjában került sor. A „Mátyás király, meg az igazmondó juhász” című népmesét dramatizálták a gyermekek. Az éneklés mesélés közösség-formáló, és gazdag élményt nyújtó hatására láttunk követhető mintát. A mesébe szőtt népdalok, népi játékok az együttjátszás örömét váltották ki a gyerekekből. Ritka szép példát láttunk a csoportos tiszta éneklésre, az átélt mesemondásra, ami a foglalkozást vezető óvodapedagógus, Sze-nes Bertalanné, gyönyörű hangjának, zene, vers és mese szeretetének köszönhető.

Ezt követően került sor Gallasz Ildikó, pedagógiai szakértő előadására, témája a „Szakmai kompetenciák fejlesztése” volt. Az intézmények Mi-nőségirányítási Programjai a partnerközpontú szemléletre épülnek. Az előadás központi gondolata erre koncentrálódott, megerősítve ezzel az óvodapedagógusok minőségi munka iránti elkötelezettségét. Nagy hang-súlyt kapott a szakmai érdekek érvényesítéséhez szükséges kompeten-ciák helyes értelmezése, az óvónői beállítódás formálása, az ismeretek bővítése.Az óvodában megnyilvánuló kompetenciákban meghatározó szerepük van az ismereteknek, tudásnak, az egyéni készségeknek, jártasságok-nak, képességeknek, az önértékelésre és szociális szerepekre való kész-ségeknek, a személyiségvonásoknak. Ezért nagyon fontos a továbbkép-zések szerepe ezen a területen is.

67

Mindkét szakmai nap része volt a Beregi Ünnepi Hetek rendezvénysoro-zatnak is. Május 8-12-ig, hétfőtől péntekig a gyerekekkel, szülőkkel, régi munkatársainkkal, a beregi térség óvodapedagógusaival és a városi in-tézmények érdeklődő pedagógusaival nyílt napokon ünnepeltünk együtt az óvodákban.

A hétfői program keretében a Hétszínvirág óvodában a gyermekek aján-dékműsorai kerültek bemutatásra. A délelőtt folyamán a Kéknefelejcs csoport tornabemutatóval, a Hóvirág csoport népi tánccal, a Napraforgó és a Százszorszép csoportok egy-egy gyermekjáték bemutatóval, a Lili-om csoport vásári jelenettel, a Boglárka csoport húsvéti néphagyomány bemutatásával, kedveskedett a vendégeknek. A színes gyermekműsorok fergeteges hangulatot varázsoltak a résztvevők számára. Látványos, színvonalas, szakmailag példás bemutatókat láthattunk. Kedden a sza-badban kézműves foglalkozásokkal folytatódott a program, ahol a batiko-lás, az üveg és selyemfestés, a szövés, varrás, a csuhéjbaba készítés, a körmönfonás, a papírhajtogatás és egyéb papírtechnikák fortélyainak megismerésére volt lehetősége a gyerekeknek és az érdeklődő óvoda-pedagógusoknak. A programokon résztvevő óvónők nagyszámú részvétele és pozitív visz-szajelzései azt igazolták, hogy elképzeléseinket sikerült hatékonyan megvalósítani. A látottak, hallottak az esztétikai és szellemi élményen túl szakmailag is sok új - a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható - ta-pasztalatot, ismeretet, információt nyújtottak.

Szerdán az Aranyablak Óvodába látogattunk, ahol a Pipacs csoport be-mutató foglalkozását láthattuk Csobolya Lászlóné óvodapedagógus ve-zetésével. A „Zenei képességfejlesztés énekes játékokkal” téma sajátos feldolgozását is nagy érdeklődés kísérte. Az óvónéni és a gyerekek népies ruházatban bemutatott gyermekjátékai és tánca nagyon gazdag élményt nyújtottak minden résztvevő számára. Újszerű játékos zenei képesség-

68

fejlesztési lehetőségekre mutattak példákat a nagycsoportos gyerekek. A délelőtt további részében a selyemfestés technikájában mélyülhettek el az érdeklődők, külön öröm volt látni a szülők aktív részvételét.

A csütörtöki napon a Kikelet Óvoda dolgozóinak vendégszeretetét él-vezhettük. „Mozgás, öröm a szabadban” - ez volt a bemutató foglakozá-sok témája. A Tulipán csoport tornakarika gyakorlatokat, a Margaréta és Gyöngyvirág csoportok játékos tartásjavító tornát mutattak be a közön-ségnek. Tartalmilag és külsőségeiben is szép mintát láthattunk az élet-kori sajátosságokhoz igazított mozgásfejlesztésre, ami valóban örömet jelentett a gyerekek és felnőttek számára egyaránt. A játékos testneve-lés az együttmozgás örömén túl fejleszteti a gyermekek állóképességét, ügyességét, egyensúlyérzékét, térészlelését, fi nommotorikáját, szem-kéz, szem-láb koordinációját.

A pénteki napot a Tündérkert Óvodában töltöttük, az óvónők bábjátéka méltó zárása volt az ünnepi programsorozatnak. Az előadás igazi szín-házi élményt jelentett a gyerekeknek és a felnőtteknek. A népmese tréfás fordulatai, az élethű, karakteres bábok, az óvodapedagógusok átélt, elő-adása váltotta ki ezt a hatást. A gyermekek arcáról leolvashattuk, hogy mennyire beleélik magukat a látott történetbe, a felnőtt közönség pedig hasznos ötletekkel gazdagodott.Ezt követően versenyjátékokra került sor. Különösen nagy sikere volt a zsákban futásnak, amibe a szülők is lelkesen bekapcsolódtak.

Végül a központi Hétszínvirág Óvoda udvarán felállított két ugráló légvár mind a négy óvoda gyermekközösségének nagy élményt nyújtott.

Május 15-én este a régi és mai dolgozók közös ünnepi vacsorájával zárult a jubileumi programsorozat.

69

A programok fő szervezői: Végh Ferencné, Badak Károlyné, Szarka Józsefné, Kondor Béláné, Szabó Józsefné, Simon Ferencné a jó szerve-zőkészségüknek, a feladatok ésszerű, testhezálló elosztásának köszön-hetően sikerült zökkenőmentesen, minden dolgozót bevonva megoldaniuk a nem könnyű feladatot. Elismerésre érdemes Herczeg Tiborné sokoldalú segítő munkája, önzetlen áldozatvállalása. A dajka-nénik fáradozása is látványos és dicséretes volt, hiszen minden óvodában csodálatos külső-ségek és pazar vendéglátás fogadta az odalátogatót. Köszönet és elis-merés a szűkebb kollektívák összehangolt, közösségi munkájáért. Külön köszönettel tartozom Vojtkó Bertalannénak és a konyha valamennyi dol-gozójának mind a szakmai napok, mind a jótékonysági bál szervezésé-hez, és a vendéglátáshoz nyújtott önzetlen segítségért. A hosszú évek során minden egyes rendezvény sikeréhez hozzájárultak az ízletesen elkészített és ízlésesen felszolgált ételeikkel. Nagyon hálás vagyok mind-azon munkatársamnak, akik az óvodák szépítéséhez, dekorálásához vál-laltak többletfeladatot, valamint azoknak, akik süteménnyel járultak hozzá a záró vacsorához.

A rendezvénysorozat összegzéseként azt mondhatom, hogy közösségünk ez alkalommal is kiállta a próbát. Az összefogás eredményeként sikerült emlékezetessé és példaértékűvé tenni a 30 éves jubileumi évfordulót nem csak a gyermekek és dolgozók, de a város közintézményei, szülői közös-sége, és nem utolsó sorban régi munkatársaink számára is. Az óvodák falain lévő emléktáblák az utókor számára is megőrzik, hogy milyen fon-tos volt nekünk az együvé tartozásunk jubileumáról való megemlékezés. Ennek köszönhető ez a kiadvány is, amelyben 30 év történetét foglaltuk össze úgy, ahogyan vezetőként láttuk.

A vezetői munka fájdalmas szépségét mindkettőnk helyett Füle Lajos bá-csi – az utóbbi 14 évben Vásárosnaményban élő keresztyénköltő - jeleníti meg a Malomkövek című versében.

70

A munkatársak őrlő kövek:Önzők, kemények, s azt tapasztalom,Hogy míg közöttük forgok csendesen,Megőrlenek mint búzát a malom.

Morzsolnak, törnek zúznak szüntelen,S acélos énem széthull mint a mag.Nagy fájdalommal jár, de úgy hiszem,Élvezhetőbb lesz, ami megmarad.

Tudom, hogy lisztből készül a kenyér,Tudom, hogy énem úgy formálható,Ha összezúzza az embermalom,S liszt lesz belőle, tiszta, porhanyó.

Forogjatok csak jó malomkövek!Zúgj csak, malom zúgj! Énem vesz vele.Nem baj, ha fáj is, készül már a liszt:Kenyérré formál az Isten keze.

71

Zárszó helyett összegzés

Zárszó helyett arra vállalkoztunk; hogy a teljesség igénye nélkül röviden összegezzük a szakmailag értékelhető eredményeket, felvázoljuk a fel-merülő gondokat, problémákat és megfogalmazzuk az intézményünk szá-mára fontosabb feladatokat, tennivalókat.

Szakmailag értékelhető eredményeink:

A központi és helyi pénzügyi források felhasználásával sikerült a javuló, korszerűsödő tárgyi feltételrendszer céltudatos hasznosítása. A változó feltételrendszer adottságainak, előnyeinek a lehetséges legkedvezőbb módon történő kihasználásával, megvalósult a szakmai szolgáltatás szín-vonalának folyamatos emelése.

Végbement az óvodai új szervezeti struktúra működési mechanizmusá-nak kimunkálása, tartalmi rendszerének felépítése, folyamatos fejleszté-se. Megtörtént az intézményi önigazgatás szakmai és személyi feltétel-rendszerének megalapozása. A térségi bázis óvodai megbízásból eredő feladatok garanciális feltételeinek megteremtésével e tevékenység folya-matossága biztosítottá vált.

Megerősödött óvodánk több évtizedes társadalmi elfogadottsága, elis-mertsége, támogatottsága. Évről-évre növekedett intézményünk külső le-gitimitása, társadalmi bázisa. Tevékenységünkhöz folyamatosan fenntar-tói és szakmai segítséget, buzdítást kaptunk. Közigazgatási területünkön a különböző nevelési tényezők, intézmények, a szülők a gazdasági élet szereplői körében társakra találtunk.

72

Eredményes az intézmény alapfunkciójának, nevelőmunkájának, iskola-előkészítő szerepének erősödése. Tevékenységi rendszerünkbe fokoza-tosan sikerült beépíteni a szakmai innovációs modellek legkorszerűbb elemeit. Ez ösztönző erőt adott, és segítséget jelentett az óvoda teljes körű szolgáltatását igénybevevő gyermekek neveléséhez, a szakmai kompetenciák céltudatosabb fejlesztéséhez, az egyéni és közösségi mo-tivációk erősítéséhez.

A munkánk során felmerült gondok, problémák:

Ennek felvázolásához a „kívánatos és lehetséges” közötti különbségek-kel, korlátokkal való számvetés, szembenézés alapján jutottunk el. Kü-lönösen fontosnak tartottuk ezt áttekinteni, az óvoda, mint nem kötelező intézmény esetében. Köztudott, hogy igénybevétele többnyire a szülői elhatározás, igény, és lehetőség függvénye.

A szervezeti önállósodás szakmailag már kezdettől enyhítette; de nem tudta feloldani a kívánatos és lehetséges közötti különbségeket, korláto-kat. Az összekapcsolt intézmények szervezettségben, tárgyi és személyi feltételrendszerben, a szülők szándékában, igényében, szemléletében, a társadalmi háttérben tapasztalt különbségekkel, a valóságosan ható té-nyezőkkel hosszú távon számoltunk.

30 év munkája alapján sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan sikerült feloldani a kívánatos és lehetséges közötti különbségeket, korlátokat. A gondok kezdetektől kísérik munkánkat, egy részük ma is jelen van. Sok-rétűek, az intézményen kívül, mélyen a társadalomban gyökereznek. A társadalmi eredetű hátrányok megszüntetését, a szociális izoláció kívá-natos mérséklését, a szülők változó élethelyzete által sodródó gyermekek számtalan problémáját nem tudtuk, nehezen tudjuk megoldani. Az esély-egyenlőséget szakmai eszközökkel nem sikerül biztosítani. Ez a legfájóbb és legnehezebb problémánk.

73

Nem kevés gyötrődést, energiát emésztő, fejlődési, önfejlődési folyama-ton mentünk át, amíg sikerült megfelelni az elvárásoknak. Egyrészt a ma-gunk által aktuálisan felállított követelményrendszernek, másrészt a külső szintről érkező elvárásoknak, igényeknek. Folyamatosan szembesültünk azzal, hogy könnyebb felismerni, elfogadni, mint megtanulni, kiharcolni, gyakorolni a pedagógiai pluralizmusban való önállóan élni tudást, az ér-dekérvényesítést éppen úgy, mint a szakmai autonómiához, a paradig-maváltáshoz társuló új szabályozórendszert. Meggyőződésünk, hogy a munkánk során felmerült, és e helyen is felvázolt gondok, problémák nem csökkentik az óvodánk, mint sikeres nevelő intézmény eddigi eredménye-it, három évtizedes teljesítményét.

Fontosabb feladataink tennivalóink:

Ha ezen a pályán valóban a gyermekek mindenek felett álló érdeke ér-vényesítésének, védelmének a szolgálatába szegődtünk, akkor naponta fel kell vállalnunk az újabb és újabb kihívásoknak való emberi és szakmai megfelelést.

Folyamatosan fejlesztenünk kell a már meglévő munkakultúránkat. Meg kell találnunk azokat a módszereket, eszközöket, amelyeknek alkalmazá-sával eredményesebb munkát végezhetünk a más-más eséllyel intézmé-nyünkbe lépő gyermekek körében.

Közigazgatási területünkön el kell érnünk, hogy valamennyi 3 évet betöl-tött gyermek az iskolába lépésig kapjon lehetőséget az óvoda teljes körű szolgáltatásának igénybevételére. El kell érni, hogy a szülők éljenek a lehetőséggel. Célszerű és fontos lenne megszüntetni az intézmény alka-lomszerű igénybevételét.

Intézményünk valamennyi telephelyén és annak csoportjaiban külön-kü-

74

lön és folyamatosan szükségszerű vizsgálni a feltételrendszert, az ered-ményeket, a felszínre kerülő új jelenségeket és azok hátterét.

Azt tapasztaljuk, hogy az óvoda szerepe fokozatosan felértékelődik, a megváltozott társadalmi igényekhez igazodnak az intézményrendszerrel szemben támasztott követelmények.

Ebben továbbra is aktív szerepvállalásra készülünk!

75

Mellékletek

76

77

1.Számú melléklet

Az óvodák nevének változása

NÉVADÓ ELŐTT NÉVADÓ UTÁN Önálló Óvodai Munkáltatói

EgységJátékország Óvodái

1.számú Óvoda Bartók Béla út 24.

Hétszínvirág Óvoda

2.számú Óvoda Alkotmány út 10.

Kikelet Óvoda

4. számú Óvoda (Gergelyiugornya)Óvoda út 2.

Aranyablak Óvoda

5. számú Óvoda (Vitka)Damjanich út 25.

Tündérkert Óvoda

Hétszínvirág Kikelet Tündérkert Aranyablak

78

A módosított Alapító okirat.

79

80

81

2. Számú melléklet:

Statisztikai adatok, 1976-2006

1976/1977Óvoda Gyermek-

létszámCsoportok

számaÓvodapedagó-gusok száma

Dajkák száma

Bartók Béla út - - - -Jókai út 60 2 4 2Táncsics út 40 1 2 1Alkotmány út 88 3 6 3Óvoda út 73 2 4 2Damjanich út 57 2 3 2Olcsva - - - -Összesen 318 10 19 10

82

1986/1987Óvoda Gyermek-

létszámCsoportok

számaÓvodapedagó-gusok száma

Dajkák száma

Bartók Béla út 200 7 15 9Jókai út 30 1 2 2Táncsics út 24 1 2 1Alkotmány út 78 3 7 4Óvoda út 68 2 4 2Damjanich út 49 2 3 2Olcsva 2 1 2 1Összesen 451 17 35 21

1996/1997Óvoda Gyermek-

létszámCsoportok

számaÓvodapedagó-gusok száma

Dajkák száma

Bartók Béla út 173 7 15 9Jókai út 37 2 4 3Táncsics út - - - -Alkotmány út 65 3 6 4Óvoda út 59 2 4 2Damjanich út 56 2 4 2Olcsva - - - -Összesen 390 16 33 20

83

2005/2006Óvoda Gyermek-

létszámCsoportok

számaÓvodapedagó-gusok száma

Dajkák száma

Bartók Béla út 214 8 17 8Jókai út - - - -Táncsics út - - - -Alkotmány út 58 3 6 4Óvoda út 46 2 4 2Damjanich út 35 2 4 2Olcsva - - - -Összesen 353 15 31 16

Egyéb munkakörökben foglalkoztatottak létszáma: 1 fő ügyviteli dol-gozó, 1 fő élelmezésvezető 6 fő konyhai dolgozó, 2 fő fűtő-karbantartó.

84

85

3. számú melléklet

Munkatársaink

Óvodavezetők:1. Borbás Bertalanné1976-1992 július 31 Munkában töltött időszak: 1958-19982. Badak Gyuláné1992. aug. - jelenleg isMunkába állás: 1981.

Általános helyettesek:1. Szűcs Jánosné: 1976-1991Munkában töltött időszak2. Végh Ferencné: 1991- jelenleg is1977-1997

Vezető helyettesek:Gráf Józsefné 1. számú óvoda Szarka Józsefné 1. számú óvodaÁbel Sándorné 2. számú óvodaJuhász Bertalanné 2. számú óvodaHidvéginé Haklik Éva 2. számú óvoda

86

Dr Petrik Péterné 3. számú óvodaTokody Attiláné 3. számú óvodaSzabóné Jüttner Éva 3. számú óvodaDr Vinczlér Jánosné4. számú óvodaKapin Györgyné 4. számú óvodaSzabó Józsefné 4. számú óvoda jelenleg isBalázsi Valéria 5. számú óvodaSimon Ferencné 5. számú óvodaDr Kopplányi Mihályné KisvarsányPéter Zoltánné JándTóthné Kondor Edit Olcsva

Munkaközösségvezetők:Szűcs Jánosné Tokody AttilánéBadak GyulánéBori GézánéBadak Károlyné Koncz Istvánné

Óvodapedagógusok:Badak Károlyné 1985-Bakóné Herczeg Tünde 1985-Balázs Józsefné 1962-1992Balázsi Valéria 1976-1980Balogh Lászlóné 1992-1993Bancsi Istvánné1985-Baráthné Toldi Fruzsina 1982-2002

87

Bóné Bálintné 1979-Bordás Jánosné 1976-2001Bori Gézáné 1978-Böszörményi Zoltánné 1970-1978Csizmadiáné Rigó Anikó 1995/96Csobolya Lászlóné1997-Dr Kopplányi Mihályné 1973-1981Dr Kovács Lajosné 1977-1997Dr Petrik Péterné1960-1991Dr Turóczi Zoltánné 1972-1987Dr Vinczlér Jánosné1962-1990Dúlné Bugya Gyöngyi 1980-1995Farkas Mária 1984/85Fedeles Zoltánné 1983-Fejes Katalin 1988/1989Fejes Krisztina 1996/97Füleki Gáborné 1971-1992Gráf Józsefné 1966-1978Gráfné Juhász Éva1987-Gráfné Mándi Erzsébet 1993-Hidvéginé Haklik Éva 1978- Horinkáné Kiss Melinda 1977-1979Illés Erika 1986-1987Juhász Bertalanné 1980-1981Kapin Györgyné 1973- Kazsuk Bertalanné 1978- Kiss Sándorné 1977-1992Kissné Dávid Zsuzsa 1985-1988Kokas Árpádné 1976- Koncz Istvánné 1984-Koncz Károlyné 1978-2007

88

Kondor Béláné1985-Kopócsné Balogh Zsuzsanna1979- Kun Béláné 1990-Lukács Sándorné 1987-Magocsa Lászlóné 1978- Marczi Erika 2002-Miklós Erika1979-1980Nádasi Jánosné 1975-1978Nagy Balázsné 1980-Nagyné Koncz Hajnalka 2001/02Roskó Éva 1979-1980Sabján Mária 1982/83Sánta Csilla 1992-Sebestyénné Szép Katalin 1981-1987Simon Ferencné 1980-2007Szabó Istvánné 1985- Szabó Józsefné 1987- Szabóné Jüttner Éva 1977-Szalma Péterné 1977-Szarka Józsefné 1982-Szenes Bertalanné 1987- Szűcs Bertalanné 1980-Tamásné Kerekes Csilla 1987-1989Taraczközi Erzsébet 1985-1987Tarcza Alfonzné1993-Tokody Attiláné 1963-1996Tolnainé Koncz Erzsébet1975-Tóth Bertalanné 1966-1994Tóth Györgyné 1988/1989Tóth Józsefné 1982-2007

89

Tóthné Kondor Edit 1983-Tóthné Szűcs Edit 1977-1987Végh Ferencné 1985-Végh Jánosné 1973-1983Virág Ferencné 1973-

Ügyviteli dolgozók:Kiss Gyuláné 1978-1980Tóthné Kondor Edit 1979-1981Baráth Tiborné 1979-1984Faragó Judit 1987-1988Herczeg Tiborné 1976-

Dajkák:Ábrán Andrásné 1972-1990Ács Ferencné 1983-1998Andrási Károlyné 1981-2003Bacsó Zoltánné 1985-1987Bakos Béláné 1985-Baranyi Lajosné 1988-Baráth Endréné 1992- Baráth Lajosné 1986-Baráth Sándorné 1983- Berticsné Kenderesi Ida 1991- Bíró Jánosné 1978-2007Borbás Jenőné 1984-1991Dudás Sándorné1990-Farkas Ferencné 1988/89Ficzéné Kicska Ibolya 1987- Fórizs Imréné 1970-1983Fórizska Elekné 1967-1991

90

Gellén Imréné 1959-1980Gócziné Megyesi Mária 1978-1979Hajdu Sándorné 1977-1981Huszti Jánosné 1975-1978Izsák Józsefné 1986/87Jónás Józsefné 1978-1988Kajor Pálné 1980-1992Kósa Barnabásné 2000/01Kósa Lászlóné 1983/84Kósa Sándor Árpádné 1986-Kósa Tiborné 1981/82Koncz Józsefné 1977-1987Koncz Bertalanné 1969-1996Kovács Sándorné 1970-1979Kurbucz Istvánné 1977- 1986Macsi Gyuláné 1977-1992Mezősi Bertalanné 1968-1992Mikó Mihályné 1989-Nagy Istvánné 1994-Nagy Sándorné 1973-1986Nyitrai Endréné 1985-Rékasi Andrásné 1985-Sebestyén Balázsné 1986-1990Simon Józsefné 1992-1995Simon Zoltánné 1994/95Sütő Istvánné1951-1970Szabó Imréné 1995-1998Szabó Lajosné1977-1994Szabó Mihályné 1991-2008Szászi Sándorné1981-1990Kissné Szilágyi Zsuzsa 1991-

91

Szilágyi Józsefné 1973-1934Szilágyi Zoltánné 1979-Szűcs Sándorné 1988-1990Szolnok Piroska 1951-1980Szombaty Gáborné 1987/88Takács Lászlóné 1986-Tarr Istvánné1985-1991Toldi Zsigmondné1986-Tóth Józsefné1968-1983Vargáné Dicső Edit 1982-2006Varga Istvánné 1988-2007Varga Istvánné 1976-Varga Miklósné 1978-1984Varga Miklósné 2000-Vass Istvánné 1967-1994Vass Sándorné 1978-1997Veress Péterné 1981-1983

Élelmezésvezetők:Hajdú Sándorné 1977-1981Újvári Istvánné 1977-1992Simonné Kiss Melinda 1993-1995Vojtkó Bertalanné1995-

Szakácsok:Ács Gyuláné 1985- 1997Bogáti Lajosné 1977-1979Faragó Józsefné 1984-Gyöngyösi Sándorné1985-Lábas Ernőné1977-2003Szenes Zsoltné 2003-jelenleg dajka

92

Konyhalányok:Bacskai Béláné 1994-Baloghné Szászi Zsuzsa 1988-1990Bori Istvánné 1980-1988Deák Endréné 1980-1983Gaál Sándorné 1979-1997Kajor Józsefné 1984-Kapolka Zita 1990/91Keresztesi Gyuláné 1976-1979Koncz Imréné 1979-1984Kovács Gyuláné 1980-1983Kövér Józsefné 1983/1984Kristin Józsefné 1983-1996Reimann Miklósné 1987-1989Varga Miklósné 1975-1983

Karbantarók:Orosz Károly 1977-1993Vojtkó Bertalan 1994-1998Vityi Attila 1998-2000Fórizs József 1993-Herczeg Barnabás 2000-

Bölcsődei dolgozók:Balogh JózsefnéFejesné Babinecz ÉvaBacsó ÁrpádnéBacsó SándornéVarga Lajosné

93

4. sz. melléklet:

Az intézmény által támogatott továbbképzések.

1. Intenzív továbbképzések: Borbás Bertalanné (igazgatói), Badak Gyuláné

2. Óvónőképző főiskola: Magocsa Lászlóné, Koncz Károlyné, Bóné Bálintné, Szabó Józsefné, Gráfné Juhász Éva

3. További szakképesítések: Közoktatási vezető (Budapesti Műszaki Egyetem) Végh Ferencné, és Szabó Józsefné, Koncz Károlyné, Csobolya Lászlóné Logopédus (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola) Csobolya Lászlóné Korszerű nevelés, oktatás minőségirányítás: (Debreceni Egyetem Pedagógai Főiskolai Kar) Badak Károlyné és Bóné Bálintné. Zeneóvoda vezető: (Óvóképző Főiskola Hajdúböszörmény) Szabóné Jüttner Éva

4. OKJ-s képzések: Gyermek és ifjuságvédelmi ügyintéző: (MPKKI) Bancsi Istvánné, Gráfné Juhász Éva Gyógypedagógiai asszisztens: (MPKKI) Bori Gézáné, Bakóné Herczeg Tünde, Szabó Istvánné, Koncz Istvánné

94

5. Dajka szakképző: Nyitrai Endréné, Varga Istvánné, Takács Lászlóné, Rékasi Andrásné, Szabó Mihályné, Rékasi Andrásné, Vass Sándorné, Baráth Lajosné, Bíró Jánosné, Dudás Sándorné, Toldi Zsigmondné, And-rási Károlyné, Berticsné Kenderesi Ida, Szilágyi Zsuzsa, Nagy Istvánné, Varga Miklósné, Baráth Endréné, Baráth Sándorné.

6. Szakmai továbbképzések:

Dyslexia prevencióTánc az óvodábanEgészséged testben, lélekbenMagatartási zavarok az óvodábanValláserkölcsön alapuló nevelés

Német nyelv az óvodábanAlkotó pedagógiaVezetői ismeretek, munkajogDramatikus játék az óvodai nevelőmunkábanJátékos matematika az óvodában Művészeti nevelés az óvodábanHátrányos helyzetű tanulók tanulási tevékenységének segítéseKörnyezetvédelem az óvodai és napköziotthoni nevelésbenMinőségbiztosítás az óvodai gyakorlatbanSzupervízió tréningTánc az óvodábanSzámítástechnikai továbbképzésInternet használatAz óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója

95

5. sz. melléklet

Nemzetközi kapcsolatok, kirándulások,városi ünnepek

1. Nemzetközi szakmai kapcsolataink:Japán, NDK, Finn, Beregszászi vendégek jártak nálunk, szakmai tapasz-talatszerzésen.

Végh Ferencné Ausztriában, Badak Gyuláné Finnországban járt szakmai tanulmányúton.

2. Az intézmény és az Óvodák Pedagógus Szakszervezete által a dol-gozóknak szervezett kirándulások: Zempléni középhegység Eger Budapest Országház Szilvásvárad Szlovákia Lillafüred Szentendre Mezőkövesd Debreceni Múzeum, Munkácsi Kiállítás Sóstói Múzeumfalu Sopron

96

3. Városi ünnepségek, melyeken óvodáink is közreműködtek: Karácsonyi Ünnepség. Pedagógus nap. A város 20 éves évfordulója. Beregi Ünnepi Hetek. Öregek Otthona: Nőnap, Anyák napja. Bereg Expó.

97

6. sz. melléklet:

Képek óvodánk életéből

Azok a szép napok...

1973. Az Alkotmány úti óvodában

1975. A Táncsics úti óvodában 1973. A Damjanich úti óvodában

1974. A Kun Béla (ma Óvoda út) úti óvodában

98

1977. Épül a gergelyiugornyai óvoda

1979. A Bartók Béla úti óvodában

1980. Jánd óvodájában 1980. Tornabemutató

1979. Óvónénik a színpadon

1978. Kisvarsány óvodájában

99

1981. A Jókai úti óvodában

1983. Olcsva óvodájában

1992. A Bartók Béla úti óvodában

100

Hagyományok

Kukoricahántás

Farsang

Karácsonyi műsorTéli örömök

Készül a must

101

Jótékonysági bál

Évzáró

102

30 éves jubileumi programok

Vendég köszöntő

Karika gyakorlatok

Mesedramatizálás

Játszunk

Körtánc

Mit játsszunk lányok…

103

Tartásjavító torna

Népi tánc

Óvónők bábjátéka

Népi játékok

Népviseletek, néphagyomány az EU-ban

Páros tánc

104

Zsákban futás

105

Japán vendégeinkkel, középen Kundrák Jánosné, megyei

szakfelügyelő

Városi vezetők a névadó ünnepségen

Marék Veronika, közismert gyermekkönyv-író, grafi kus mesél

Finn kolléganőkkel

Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadás közben

Vendégeink

106

dr. Ranschburg Jenő, a nemzetközileg elismert

pszichológus, előadás közben

Pedagógiai szakértőink: Gallasz Ildikó előadás közben, az asztalnál Német Zoltánné, Skarbit Józsefné

107

Kirándulás a Baktai erdőben

Óvónénik kísérleteznek a Tisza parton

Árvíz után

Tornabemutató a Sportcsarnokban

Szülők körében

Hajókiránduláson a nagyok

Érdekességek

108

Vadasparki élmények

Együtt a nagy csapat

Együtt a nagy csapat

Gyermekszínjátszó fesztivál

Jutalom játék