298 VASAKNAPI UJSAG. 1 8 . SZÁM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM.

ECS* BUDAPEST, K O T Z Ö Tessék megtekinteni gépraktáromat!! nem c s a l ó k ü l s e j ű fényezett „ k i á l l í t á s i g é p e k " , hanem

e l a d á s r a szánt g é p e k vannak felállítva.

Ü K ü l ö n ö s f i g y e l e m r e m é l t ó k ! !

R.GARRETT&SON compound gőzmozgonyai

40°/o tüzelőanyag takarítással. ütfr""" L e s z á l l í t o t t

R.GARRETT&SON kitűnő gőzmozgonyai,

könnyen hozzáférhető, kiváló szi­lárd, tartányok nélküli haj l í tot t

fedelű tűzszekrénynyel .

iV r a l i .

P Á L üllőiut 18.sz. eS2£28 Tessék megtekinteni gépraktáromat!! hol a gyakorlatban l e g j o b b n a k elismeit g y e p e k k i v á l a s z t ­

h a t ó k , m e g v e h e t ő k és a z o n n a l á t v e h e t ő k .

! ! K ü l ö n ö s - f i g y e l e m r e m é l t ó k ! !

R.GARRETT&SON JÁRGÁNYCSÉP LÓI trilá rrrririi n c ó n l n i t iszt í tó szerkezet és a nélkül kap. VUagUlI U CMjpiUl, csolatban Kotzó-féle szabad,

szab. 4-szer fordítható aczél dob- . , , , _ , sínekkel. Többet és jobban dol- h a r a n g - j á r g á n y o k k a l gozni egy gyár tmány sem képes. | stb. stb.

K e d v e z ő f i z e t é s i f e l t é t e l e k

gyomorcseppek. J e l e s h a t á s ú sze r a g y o m o t m i n ­d e n b e t e g s é g e i b e n és fölalmulhstatlan é t v á g y h i á n y , gyomorgyengeséff , r o s s z s z a g u l e h e l l e t , szelek, s ava ­n y a felböfög-es. kó l ika , g-yomor-h u r u t . g y o m o r é g é s , húgykőképző-dés , t ú l s á g o s nya lkaképződés , s á r ­g a s á g , u n d o r é s h á n y á s , főfájás, ha az a gyomorból ered, g y o m o r ­g ö r c s , s z é k s z o r u l a t , a g y o m o r n a k t ú l t e r h e l é s e é t e l é s i t a l á l t a l , g i ­l i s z ta , l é p - é s m á j b e t e g s é g és

aranyérnél . E g y ü v e g c s e á r a h a s z n á l a t i u t a ­

s í t á s s a l 3 5 k r a j c . á r . K ö z p o n t i s z é t k ü l d é s ! r a k t á r : B R A D Y K Á R O L Y „az ő r . a n g y a l h o z " o z i m z e t t g y ó g y ­s z e r t á r á b a n K r e m z i e r b e n

A „már iacze l l i gyomorcseppek" k a p h a t ó k m é g va lódi m i n ő s é g b e n a k ö v e t k . r a k t á r a k b a n : Budapesten: Főraktár TOROK JÓZSEF g y ó g y s i e r é s z n é l k í r á l y - u t c * f t 1 2 ; Pataky Károly gyógysz., Széchenyi-sétatér; Skála Antal gyógysz., VIII , Mária Terézia-tér ; Sztupa és Kriegner gyógysz., Calvin-tér ; Wagner JÓES. gyógysz., Yárosházter; gyógyt. -a nagy Kristóf­hoz*; Egresy R. Özr. gyógyt., V( nádor-ntcza 2 ; dr. Molnár gyógyt. kere­pes , ú t ; VlaFsek Ede gyóg t . I , János-tér ; SzŐUösy István gyógyt. Város­major ; Kochmeister utódjai; Thallmayer és Stitz. Acsa-Fejérvár: SchÖn Simon. Ada: Panloritz gyógysz. Ahó-Dabas: J . Ratz gyógysz. Algyő: Wertheimer. Anina: Ludrig S Am*.- áchafler F gyógysz.; Orth A. L . Act: Kratochwill gysz. Árokszállás: Major gysz. Árpad: Havady D. gysz. Baja: Lemér A. Bánfalva: Apró Endre. B.-Mágóes: Szép G. gysz. Barcs: Kohnt S. gysz. Bártfa" Sokalski J . gysz. Beregszász: Theodorovics J . Besz-tercze: Keresztes. Békés-Gyula: Kratochwill A. B.-Bicske: Göllner gysz. B.-Szarvas: Medveczky. Bonyhád: Kallupka J. Bács-Petrovoszello: Tóth I. Bazin: Meissl F. gyógysz. Bihar-Diószeg: Vaday gyógysz. Csanád-Palota: Mayer J . gyógysz. Czegléd: gyógysz. >a szent lélekhez*. Csépa: Czibulka gyógysz. Csik-Szereda: Dankó Gy. gyógysz. Meisels Lajos gyógysz. Debre-ezen: Rothachnek Emil gyógysz. Göltl gyógysz.; Tamási gyógysz.; Mihalo-vics gysz. Detta: Braumüller gysz. Diószeg: Kraasz M. Dombó: Silberstein. Dorozsma: Karcsay gysz. Eperjes: Makoriczky gysz. Schmidt gysz. Eger: Buzáth L. gyógysz. KÖIlnerL. gyógysz.; irg. gyógyt. Érsekújvár: Fleiseher C. gyógysz. Farkasevae: Nóvák. FeltÖ-Balog: Trajtler gyógysz. Frányává: Stucz F . gyógysz. Gesztely: Takács L . gyógyBz. Gödöllő: Cs. kir. ndv. gyógysz. Gyöngyöt: Barnch gyógysz.; Mersits gyógysz.; Vozáry gyógysz. ÓyŐr: Simon Ferencz gyógysz.; Némethy gyógysz.; Anvander RezsÖ gysz. Kanta Ignáez gyógysz.; Mehlschmied J . gyógyBz. Holics: Mühlbaner gyógysz. H.-M.-Vásárhely: Adler Ferencz gyógysz.; Kiss Gynla gyógysz.; Németh gyógysz.; Bánfalvy L . gyógysz.; Tost Béla gyógysz. Huszt: Ke­resztes gyógysz. Hloetka : Goldberger Miksa. Jászberény: Merkl János gyógysz., Búza Béla gyógysz. Jász-Kisér: Mertz gyógysz. Jász-Ladány: Geszner gyógysz. Kadarkút : Beck Béla gyógysz. Kalocsa: Honczkak Ká­roly gyógysz. Horváth K. Kaposvár: Babochay Ágoston gyógysz. Kapuvár: Vavrecskay gyógysz. Karánsebes: F . Müller gyógyBz. Vlad M. gyógysz. Kartzag : Tóth Kálmán gyógyszer. Kiásta.' Hegedűs gyógyBz.; GáJik Géza gysz. Megay gysz. Wandraschek gysz. Kecskemét: Katona Zs. Witz G. gyógysz. Molnár J . gyógysz. Késmárk: Genersich gyógyszertár . Molnár L . Kisbér: Koch Ad. Kis-Marja: Gollasz Frigyes gyógysz. Komárom: Kirchner 3í* g jógysz . ; Schmidtbauer L. gyógysz.; Kovách Arístíd. Kornádi: Solcz Gábor gyógysz. Krompaeh. Mattusch J . gyógysz. Kun-Félegyháza: Ber-nátzky C. Kunhegyes : Witzíeld M. gyógysz. Kún-Szt.-Márton: Bartha Zoltán gyógysz. Kis-Marton: GŰssner F . gyógysz. Lekér: Bolyos Gynla gyógysz. Lőcse: Honthy S. gyógysz. Léva: Boleman E . gyógysz.; Med-veczky gyógysz. LiebUng: Bnchinek J . gyógysz. Lippa: Schannen gyógysz. Losoncz: Pokorny gyógysz Lúgos: Vértes Laj . gyógysz. Mak»: Nagy Ad. Lanrenszky. Marezali: Körös Vietor gyógysz. Marmaros-Sziget: Buzáth M. Visy S. gysz- Marok: Hanbelt János. Mezőtúr: Csippek Ernő gyógysz. Mező-Kászony: Bácz gyógysz. Meczenzéf: Sznrkay József gyógysr. Mis~ kolcz : Kuracz J . gyógysz.; B T . Rácz Gy. Dr. Szabó gyógysz.; Ujházy K. Berczy Lász ló ; Mitroviez: IvanovicsB. Mohács: Szendrey JenÖ gyógysz. Mohol: Blan V. Mosony: Herz S. N. Brodazky gysz. Munkács: Gottiar gysz. Nádasd: Ransehenberger A. N.-Abony: Lukács gyógysz. Nagy-Atád: Pösterer gyógysz. Nagybánya: Dawidovits M. Nagy-Dorog: Merbel Fü­löp. Nagy-Enyed: Kováts J . gyógysz. Nagy Becskerek: Hencser L . gyógysz. N.-Kanizza: Prager B . gyógysz. Nagy Karoly: Füleky Pál gyógysz. N.-Ki-kinda: Bretner gyógysz. ; Nenhold gyógysz. NagyKŐrÖs: Medveczky gysz. Nagy-Márton: Ger H. Nagy Mihály falva: Mátrai István gysz. Nagy-Szent-mHUós: Maly János. Nagy-Teremia: Metzger Ed. Nagyvárad: Molnár gyógysz.. Irg. gyógyszertára, Bleyer Károly gyógysz. Némtt-Czernya: Rziha Károly. Nyitra: Kcváts gyógysz. Tombor gyógysz. Ny?k: Gáhy gyógysz. Nyíregyháza: Szopkó gysz. Korányi E.ÍLederer I. Nagy-Mihály:Czümr gjBZ. Oravicza: Tierann J . G. Ó-Kanizsa: Szilágyi S. Orosh-iza: Palócza L. gysz. Polgárai: Kampis gysz. Parajd: "Weber A. gysz. Pápa : Bermöller A. Pécs: Balas gysz. I rg . gyógyt. Sípöcz gysz. Kovács M. gysz. P«rIa«s;Lafienr gysz. Pétris : VUdzi J . Pécsvárad: Dvorszky gyógysz. Petrováez: Ferencz István gyógysz. Petrovoszello: Tóthbetyar Istv. Podolin: Fay J . gyógysz. Poroszló: Bolkó K, Pozsony: Henriéi gyógysz.; Soltz gysz. ; Helm V. gysz. Tóth B. gysz. Privitz: Kohnth G. gysz. Putnok: Fekete gysz. Rozsnyó: Pasteiner. Bakos-Keresztúr: Kovács F . Békás: Ballon A. Bakamaz: Szelóczody gysz. Siófok: Szabados gysz. Simontornya: Beszédes gysz. Szabadka Joó gysz. Selmeczbánya: Sztanken gysz. Sarkad: Trojanovits gysz. Sopron: Gráner J gysz. Khndy gysz. Reekertgyss. Molnár L . Szatmár: Bossin gysz. Böször­ményi . Szarvas: Bartsgysa. Szászvár: Bal tha gysz. Szeged: Barcsa? gysz. Dentseh gyógysz.; Brehm Vilmos gyógysz. Kováts Alb. gysz. Szegzárd: Bátory Elek gyógysz. Szered: Würsching F . Szentes: Tárady gyógysz. Podhradszky gyógysz. Sóskút: Csernyns D. gyógysz. Szépet Igtó: Gartner gyógysz. Szepet-RemeU: 8choltz L. Szt.-János: Magda gyógysz. Siklós: Dobó István gyógysz.; Teleky Antal gyógysa.; Petrach J . gyógysz.; Rónay gysz. Szigetvár: OscsadsJ G., SaJamon Gy. Szilvás: GÖdry L. gyógysz. SzilágyCseh: Félegyházy gyógyse. Szolnok: ,Finy B. gyógysz. Szolga: Tolvay gysz. Szakoleza: Irg. gysz. Szombathely: Rndolf gysz. Simon gysz. Széke*-Fehérvár: Braun gyógysz.; Dieoalla gyógysz.; Körös gyógysz.; Say gyógysz.; Rieger Béla gyógysz. S.-SM.LŐrincz; Herzog D. áfoworya: Swobods, Rezső gyógysz. Temesvár: Faykiss gyógysz.; Steinex Ferencz gyógysz. ; Tárczay István; Jahner C. M. Tantűti; Lakner gyógysz. Tasnád: Dulka A. gyógysz. Tétső : Maxa J . Tokaj: Rainer gyógysa. Tata: Jusztko gyógysz. Turzovka: HorTmaztn A. és D . ; Weichherz D. Tisza- Újlak: Royko V. gyógysz. Török-Becse: Bizek Annin. Tolna: Buchner K. Uj-Arad: Orth S. Újvidék: Plavsic G. gyógysa.; DunitiieTrits gyógysz. Maiimovics M. Ungvár: Bene, Kransz Ad., MitWmann Frmenkel M. gyógysz, Vág-Bes-tertMe: Boasányi gysz. Varannó: Gaal 8. gysz. Vasárut: Weiss VáySeUye: Zeller István. Vágzzered: Sz. Kitaik. Vaskút: Husovitsch J . Versecz- Her­zog gysa. MoMoványi; Straeh Bab. gyaa. Veszprém: Bokrosy, Ferenczy K. Wartberg: Pleischer gysz. Zombor: Weidinger A, 4 S. Gallé gysz Zenta:

\ Kntsy gysz. Nfkofits M. Klein L . Zsombolya: Duehongysa.: Máyerinfl trvsz. \ Talaunlat Erdély, Horritortjuig- é s Ssíavonla zs indsa

2106

Egy egész fogsor

55 forint

GRÓSZ LAJOS a nagyéidemü közönségnek legjobban berendezett fogtechnikai műtermét ajánlja, nol i« teljes jótállás mellett mindennemű 1031

müfog f o g s é s or9 valamint műleges szájpadlás (Obturateur) a legújabb amerikai mód Siorint készíttetik. Készítményeinek szoliditása mel'ett sz általa 16 évi gyakorlattal bel-és külföldön zerzett tapasztalatok tanúskodnak.

M ű t e r e m :

n, IV., Magyar-utcza 1. sz. h a t v a n l - u t c z a sarkán .

A M O L Y E L L E N . A n d e l m o l y e l l e n i ó v s z e r e m a legbiztosabb védelmet nyújtja arra, hogy a téli ruhákba, szőrmékbe, bútorokba, stb. a rend­kívül kártékony moly be ne fészkelje magát ; a leghatásosabb és legcsalhatatlanabb különlegességekből van úgy összeállítva m i ­s z e r i n t a n n a k b i z t o s h a t á s á r a t e l j e s e n s z á m o l h a t n i .

A r a ü v e g e n k é n t 25 , 35 , 5 0 é s 7 0 kr.

ANDEL J. t e n g e r t ú l i

rovarpora.

féreg-porzó fecskendő

Nem tévesztendő össze a közön­séges téregporral. A tengertuli por direkt készített specialitás s biztos hatású.

Alkalmazása uj szerkezetű s olcsó által történik. - áz emiitett por, mondhatni , természetfeletti erővel bir, kürti t a í o l o s k á t , b o l h á t , s v á b b o g a r a t , j n u n -k a f é r g e t , m o l y t , l e g y e t é s h a n g y a f é r g e t , egyátalán az egész férgek létét csodálatos gyorsan, biztosan és pedig olykép, hogy a férgekből semminemű maradékot sem hagy vissza. Ára üvegenként, 2 0 , 4 0 , 6 0 , 8 0 kr. é s 1 f r t . Egy darab féreg­

porzó gép ára 4 5 kr, 2157

Budapesten Török J. gyógyszerésznél, király-utca 12.

^^^jj^^^^^^^^^^^^^^^^l^^^^ Alkalmi ajándékok legnagyobb választékban!!!

Benedek Gábor és testvére DEÁGAZÖ-,

ARANY-, EZÜST-, ÉKSZER-

és valódi Evájci

ÓRA-RAKTÁR.

ékszerészek Budapesten, hatvani ntcza 17. sz. a.

Alapíttatott 1867. évben.

É%$T ÁRJEGYZÉK

Sa já t h a s z n á l a ­t u n k r a v á s á r o l u n k :

B r i l l i á n t o k a t , g y é m á n t o k a t , gyömryöket,*

s z í n e s d r á g a k ö v e k e t nemkülönben

ócska aranyat é s ezüstö t

a legmagasabb áron.

Aranynemüek hivatalos próbával e l látva. F ü g g ö k , lencsék gyermekek számáia frt 1.20 és feljebb

— gömbölyűek frt — gyémánttal frt 15. — brillanttal frt 35,

3 . - , 4 . -20.—, 30.— 45.—, 60.—

Mell tük , (Brosche) frt 4.—, 6. — gyémánt . . . . . . « 27.—, 35.—! — brillanttal . . . . . . « 70.—,150.—.

Garnitúrák, (függő s melltíi) 15.—, — gyémánttal frt — . — , 40.—

Oyürük , női divat • 2.50, 4.— — karika . . . frt 3.—, 4.—, 8.— — gyémánttal • 10.—, 15, — brillánttalfrt 25, 35.—, 55.—,100.—, — püspök gyémánttal frt 60.—,100.—

M e d a l l l o n — . . . . . . « 10.—, 13, gyémánttal • 20.—, 25.—,

K e r e s z t e k « 3.—, 4. — püspök email nélkül frt 60.—

K a r p e r e e z e k frt 12.—, 15.—, 25.—, — gyémánttal frt 40.—, 50.—

Col l i e r íánczok . . . frt 9.—, 12.—, 20.—! Ora lánezok , női rövid frt 20.—, 25.,

— női hosszú . . . « 25.—, 30.—, — férfi rövid « 20.—, 25 —

férfi hosszú. . . < 35.—, 40.—

6.— 50 —

100.— 500.—

9.— 60.—

250.— 25.— 50 — 8.—

15.— 25.—

250.— 150.—

16.— 35.—

6.— 70.— 40.— 70.— 30 —

35.— 60.—

Valódi sviijezi órák 2 évi jótállás mellett. E z ü s t h e n g e r - ó r a , 1 fedéllel frt 9.— és feljebb

— « « 2 . . . . . . . • 12 .— — h o r g o n y - ó r a , l • . . . « 14.— — « • 2 t . . . . . . • 16.—

M e t a l l - v . N i c k l e - B e m o n t o l r . frt 8.—, 10.— Ezüst Remontoir, 1 fedéllel « 14.— 16.— «

— < 2 « . 18.— 20.— « Arany férfi-óra, 1 • « 35.— «

— < < 2 « « 40.— , 50.— « — «Bemontolr-óra,lfed.< 35.— , 40.— « — t i • 2 « « 50.— , 60.— «

Chronometer • • 2 « • 200.— « Női óra 1 « • 18.— •

— i 2 « « 24.— , 3 0 — « — • t « 1 • i 25.— 28.— « — • i • 2 « . 35.— 40.— t — Remont -óra, gj eir ántkőveh 50.—, 60.— •

Theasz i i rö , M o o e a kaná l , ezukorforgó , e z u k o r -szóró , só tar tó , k u l c s t a r t ó , v a r r ó k é s z l e t t o k b a n , a s z t a l k e n d ő t a r t ó , g y u f a t a r t ó , k ü l ö n f é l e á r a k b a n . T e l j e s e z ü s t e v ő k e s z l e t 6 s z e m é l y r e , k u l c s o s a i

z á r h a t ó b ő r t o k b a n . . . frt 120—,140.— és feljebb 12 személyre « 220.—,350:— • *

Ezüstneműek 13 próbás ezüstből hivatalos próbával ellátva. Á l l v á n y o k ezüstlábbal. .

— tömör ezüstből G y e r t y a t a r t ó k , asztali

— zongora, kétágú frt 50.—, 60.— Girandol , két vagy több águ frt 80.—,125.— G y e r m e k - e v ő e s z k ö z frt 5.—, 8.—, 10.—

_ frt 8.—, 10.— és feljebb frt 40.—, 50.—, 65 —

. . . frt 33.—, 40.—

456 pohárral . . . frt 15. 20.—

C s e m e g e - e s z k ö z t o k b a n 6 pár frt 10.— és feljebb A s z t a l i e v ő e s z k ö z t o k b a n 6 iár

frt 15.—, 20.— . . — frt 35.—, 4 0 — «

— frt 12.—, 15.— « frt 30.—, 40.—, 50.— « _ frt 20.—, 30.— «

. . . . frt 20.—, 20.— «

C z u k o r s z e l e n c z e . D o h á n y s z e l e n o z e T á l c z a K e n y é r k o s á r W é v j e g y - g y ü j t ő

Uégiségtárgyakat legmagasabb árban, vásárolunk. — ;agó itt fel nem sorolt czikk dús választékban kavható. • Minden szakmánkba

- választékban kapható. — Vidéki megrendelé­seket lelkiismeretesen és pontosan eszközlünk, meg nem felelő tárgyakat kész-seggel kicserélünk, sőt azokért ő°/o levonásával a pénzt vissza is szolgáltatjuk/

r^n/^j^^^f^J'J'''^^

19-IK SZÁM. 1885. BUDAPEST, MÁJUS 10. XXXII. ÉVFOLYAM. Előfizetni föltételek : VASÁKNAPI ÚJSÁG és \ egész évre 1 2 írt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együt t : / íélérre . . . 6 • Csnpfin a VASÁRNAPI ÚJSÁG : ( ' f f é™ f ' r t ! CimpAn . POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I ' * £ " i m f M

( f é l é v e - - - 4 • ! I téléTre--- 3 •

KiilMliti elbBzotéwlhez . puMnilm Tnegh.tArozott Tit l<lij !. CKttolaud/i.

GRÓF SZÉCHENYI PÁL FÜLDHIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESK. MINISZTER

PARLAMENTÁRIS a l k o t m á n y u o r s z á g b a n m i n ­

dig a l e g r i t k á b b és a l e g t ö b b f e l t ű n é s t

ke l t ő ese tek közé t a r t o z i k , h a v a l a m e l y

p á r t n a k egy vezérférf ia a po l i t i ka i v i s zonyok­

b a n b e á l l t n a g y v á l t o z á s o k s m i n d e n k é n y s z e r í t ő

k ö r ü l m é n y e k n é l k ü l c sak a r r a h a t á r o z z a el m a ­

gát , h o g y á t m e g y az e l l e n t á b o r b a , m e l y e t add ig

h é v v e l és — föl ke l lé t e n n i , h o g y — m e g g y ő z ő ­

d é s b ő l o s t r o m o l t . Az i lyen e l h a t á r o z á s m i n ­

d e n k o r és m i n d e n k i n é l i g a z o l á s r a szo ru l s az

igazo lá s n e m á l l h a t e g y é b b e n , m i n t n a g y e red ­

m é n y e k b e n , j e l e n t é k e n y s ike rekben , m e l y e k

e lég h a t a l m a s o k a r r a , h o g y a k ö z v é l e m é n y t

k ibék í t s ék egy o l y a n l épésse l , m e l y fö lö t t m á s ­

k ü l ö n b e n , n g y po l i t i ka i , m i n t á t a l á n o s erkölcs i

o k o k b ó l , h a t á r o z o t t a n p á l e z á t ke l l ene t ö r n i .

M i k o r gróf S z é c h e n y i P á l az 188^- ik i év vége

felé a m é r s é k e l t e l l enzék i p á r t vezérférfiai k ö r é ­

bő l k i l épve , a r r a h a t á r o z t a el m a g á t , hogy e l l en ­

zéki Szereplésével fö lhagyva a Tisza K á l m á n

m i n i s z t é r i u m á b a n e lvá l la l ja a fö ldmivelés , i p a r

és k e r e s k e d e l e m t á r c z á j á t : m e g k e l l va l l an i , hogy

n e m kis m é r v ű vo l t e l épése fölött a m e g ü t k ö z é s

s h a n e m z ú d u l t föl e l lene n a g y o b b a r á n y b a n a

k á r h o z t a t á s szava , c s u p á n azé r t t ö r t é n t , m i v e l

s e n k i s e m s e m te t t e föl egy Szécheny i rő l , h o g y

m e l l é k e s i n d o k o k b ó l s z á n t a el m a g á t egy i l y

koczkáza to s l épés re , m e l y ese t leg összes po l i t i ­

k a i h i t e l é b e k e r ü l h e t e t t v o l n a , — h a n e m i g e n i s ,

kel l l e n n i czé l j a inak , t e r v e i n e k , m e l y e k b e h i t é t ,

b i z o d a l m á t ve t i , h o g y az ü g y n e k az ó h a j t o t t

s ike r t s e g y ú t t a l n e k i a s zükséges igazolás t m e g ­

h o z z á k .

E z é r t t e t t e m a g á t ve le s z e m b e n v á r a k o z ó á l ­

l á sba a k ö z v é l e m é n y , fe lfüggesztvén Í té le té t a r r a

az i d ő r e , m e l y o k v e t e t l e n ü l s z ü k s é g e s n e k lá t ­

szo t t , h o g y igazságos b i r á l a to t m o n d h a s s o n a

m i n i s z t e r m ű k ö d é s e felől s a n n a k e r e d m é n y é ­

h e z k é p e s t f ö l m e n t s e v a g y e l k á r h o z t a s s a .

Gróf S z é c h e n y i P á l n e m v á r t a b e tel jes le já­

r á s á t a n n a k az i d ő n e k , m e l y e t az o rszág k ö z ­

v é l e m é n y e , t ek in t e t t e l a k ö z g a z d a s á g i m i n i s z t e r

e lé t o r n y o s u l ó sok és n a g y t e e n d ő r e , sz ívesen

m e g a d o t t v o l n a n e k i ; h a n e m h i v a t a l o s k o d á s á -

n a k h a r m a d i k é v é b e n o d a á l l a n e m z e t e lé s

ö n é r z e t t e l m o n d j a : «Most í t é l j !»

Az í t é l e t m e g h o z a t a l á r a egybeh ív ja a t á r s a ­

d a l o m összes r é t ege i t , a t ö r v é n y h o z á s t , a k o r o ­

n á s k i r á l y t , és m e g h í v j a a messze e l ő r e h a l a d o t t

kül fö ldet , m e l y szokva volt a h h o z , hogy Magyar ­

o r szágo t m á r a czivi l izál t E u r ó p á n k ivü l , Ázs ia

h a t á r á n ke res se s a m a g y a r n e m z e t r ő l ugy be­

szél jen, m i n t a me lye t egy ez redév s e m te t t fogé-

k o n y n y á a n y u g a t i p o l g á r i s u l t s á g b e f o g a d á s á r a .

A k iá l l í tás m e g n y i t t a t o t t . N e m z e t és k i rá ly

ö n é r z e t t e l , a külföld ke l l emes meg lepe t é s se l

t e k i n t r eá . A sze l l emi és fizikai e r ő a lko t á sa i ,

me lyek a k iá l l í t á son egybegyüj tvék , b i z o n y o s s á

t e sznek m i n d e n igazságos e m b e r t , hogy M a g y a r ­

o r szág m é l t ó he lye t foglal el a czivi l izál t orszá­

g o k s o r á b a n s egy lehe le t te l el v a n fújva a

fe lő lünk mes t e r s égesen e l ter jesz te t t rossz vé le ­

m é n y . A m e g r á g a l m a z o t t M a g y a r o r s z á g a k ü l ­

föld s z e m é b e n r e h a b i l i t á l v a v a n . H á t az a mi ­

n i sz te r , a k inek e b b e n főrésze van , n e m l e n n e e

igazolva azér t , a m i t k e z d e t b e n s o k a n vol tak

h a j l a n d ó k z o k o n v e n n i tőle ?

Távo l v a n t ő l ü n k azt á l l í t an i , hogy a kiál l í­

t á s é r d e m e k izá ró lag a z é a m i n i s z t e r é , a k i a

t á r l a t i de j én az o r szág közgazdaság i ügye i t ve­

ze t t e . N e m , a k iá l l í tás az egész o r szág összes

e r e j ének , é ve ke n , év t i zedeken á t t a r t ó megfe­

sz í te t t m u n k á j á n a k ó r a m u t a t ó j a csak. Része

v a n a b b a n k i n e k - k i n e k , a ki do lgozni a k a r t és

t udo t t . N e m egy, n e m is e g y n e h á n y , n e m is

sok e m b e r a l k o t á s a az , h a n e m az összességé, —

a h a n g y á k és m é h e k összetet t f á r adozásának

e r e d m é n y e s az a b b ó l s zá rmazó dicsőség m i n d ­

n y á j u n k é , közös .

G R Ó F S Z É C H E N Y I P Á L . Kozmata fényképe után.

302 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 19. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.

De az is bizonyos, hogy a hangyák és méhek munkája nem lehetett volna ilyen eredményes, ha oly irányban nem vezettetik, mely a sikert eleve biztosítani ígérkezett; ha útjából gondos kéz nem igyekezik eltávolítani az akadályokat; ha a nemzetben lappangó erők bátorítást, serkentést nem nyernek, s ha a magánosok erejét meghaladó alkotásra nem vállalkozik egy nagyobb hatalom: az államé, kezdeményezve és gyámolitva, sőt maga is al­kotva példaadás végett.

Ezerszer elmondott igazság az, hogy hazánk agrikol ország, s hogy ugy a nemzet vagyonos-ságának, mint az állam hatalmának fő, s most még csaknem kizárólagos forrása az agrikultura. El volt mondva számtalanszor az is, hogy gaz­dasági életünk ez egyoldalúsága esetleg végze­tessé válhatik: szükséges létünk, boldogulásunk biztosítására aránylagos ipart és kereskedést fejlesztenünk. És ki volt fejtve, hogy ez csak a meglevő, tehát mezőgazdasági alapon lehetsé­ges, mely alapnak megszilárdítására megvan­nak nálunk a természettől nyerhető minden föltételek, sokkal nagyobb mértékben, mint némely jobban virágzó országokban. Tisztában van tehát minden gondolkozó ember azzal, hogy anyagi boldogulásunk nagy munkáját a mező­gazdaságnál kell kezdenünk.

És mégis, csudálatos, épen a reformra legin­kább rászoruló mezőgazdasággal foglalkozó osz­tály az, mely hazánkban páratlanul konzervatív. Csökönyösen ragaszkodik a megszokolt régihez s konokul elzárkózik a tapasztalat által haszno­saknak bizonyított javítások, uj vívmányok alkalmazása elől.

Más országban a kormány eleget tesz föl­adatának, ha a természetes fejlődést, melyre a társadalmi erőkifejtés képes, nem akadályozza. A mi gazdáink konzervativizmusa mellett az a kormány, mely beérné e passiv szereppel, veszte elé engedné menni az országot, mely fölött összecsapna a serényebben haladó nemzetek áradata. Mi nálunk az államhatalomnak tevő­leges részt kell venni az előrehaladás nagy munkájában, sőt annak élére állani. Csak egy ily nagy tényező segítsége és közreműködése mellett remélhetjük, hogy a rohamosan haladó világgal lépést tarthatunk.

Ezt meg kell érteni a gazdasági érdekeinket gondozni hivatott államférfinak. És gróf Szé­chenyi Pál legfőbb érdeme az, hogy ezt meg­értette.

Gróf Széehenyi Pál élet- és jellemrajzát ismertettük már akkor, midőn miniszter le t t / Ezúttal inkább tevékenységének rövid áttekinté­sére kívánunk szorítkozni s fölsorolására azok­nak, a mik főkép gazdaságunk fejlesztése körül a gondjaira bízott tárcza keretében tör téntek.

Hogy azonban ezt megtehessük s vázlatos képét nyújthassuk az e téren kifejtett kor­mány-tevékenységnek, vissza kell mennünk a gróf Széchenyi Pál miniszterségét megelőző időkbe is, a midőn ugyanis sok üdvös kezde­mény történt, mely csak ujabban mutatta be gyümölcseit.

A 1867-iki kiegyezés után az állam berende­zési munkálatai, közjogi küzdelmek, pénzügyi kalamitások és sok tisztába hozandó fontos és sürgős kérdések nem engedek, hogy az ország belső megszilárdításának s gazdasági fejlődésé­nek annyi figyelmet szentelhettek volna a kor­mányok, mint a milyen kívánatos vala. Csak utóbb, az állami háztartás némi javulása tette lehetővé, hogy ez irányban is meghozza az állam a szükséges áldozatokat s a jövedelmek­ből jelentékenyebb részt fordíthasson oly be­ruházásokra, melyek sürgető volta régen volt erezhető.

Báró Kemény Gábor miniszterségével kezdö-

*Lasd "Vasárnapi Újság. 1882. 43. sz.

dött a gazdasági téren a nagyobb mérvű kor­mány tevékenység, mely egyszer megindulva, most már bízvást remélhetjük, hogy mind fokozottabb mértékben érvényesül. Akkor ho­zatott meg az a törvény, mely az ujonan föl­állítandó gyáraknak adómentességet biztosított, mi által számos uj gyártelep létesült az ország­ban. Megalkottatott az ipartörvény, iparisko­lák állíttattak föl az ország több részében, s a kormány, a mennyire az Európaszerte lábrakapott védvámos áramlattal szemben te­hette, igyekezett szabadkereskedelmi irányát megtartani s azt tarifa-politikájában érvénye­síteni.

A mi magát a mezőgazdaságot illeti, a minisz­térium egyik legfőbb föladatának ismerte a gaz­dasági szakértelem emelését. Jelentékeny áldo­zatokkal tartja fönn a magyar-óvári gazdasági akadémiát, mely egészen magyar lábra állítta­tott s négy gazdasági tanintézetet, Keszthelyen, Debreczenben,Kolozsmono8toron, Kassán s most készül fölállítani az ötödiket Csákóváron. Évi járulékkal segélyezi az alsóbb rendű földmives-iskolákat az István-telken (Rákos-Palota), Nagy-Szent-Miklóson, Medgyesen, Beszterczén, Föld-várott. és Pozsonyban a vinczellér- és kertész­iskolát. Gazdasági tanfolyamokat tart fönn a nóptanitók számára. Vándortanítókat alkalmaz a szőlőszet- és borászat, a méhészet és gyü­mölcsfatenyésztés számára, az összes gazdasági szaklapokat segélyben részesiti s kísérleti állo­másokat tart fönn és pedig: magkisérleti, vegyé­szeti, filoxera stb. állomásokat.

Magának a gazdaságnak emelését czélzó tö­rekvései között jelentékeny helyet foglal el a talajjavítás és az ennek czéljából fölállított kul­túrmérnöki intézmény, hol a talajjavitási mun­kák tervezésére és keresztülvitelére 20 kultúr­mérnök és 39 rétmester van alkalmazva, kik minden előzetes munkát ingyen teljesítenek, ugy, hogy a magános csak épen a munka végre­hajtásának költségét viseli. A gazdasági növény­termelés előmozdítására leszállított áron vagy épen ingyen bocsát a gazdák rendelkezésére magvakat; a len- és kendertermelés emelésére olasz rendszerű áztatókat és kikészítő intéze­teket állit; Puszta-Pékián rizstelepet tart fönn; a szőlőművelés és pinczekezelés fejlesztésére borászati kormánybiztosságot alkalmaz s fön-tartja a mintapinczét, mely egy felől a borter­melőknek útmutatással szolgál boraik kezelé­sére, másfelől a vevőkkel hozza egyenes össze­köttetésbe. A gyümölcsfatenyésztés előmozdítá­sára külön faiskola-felügyelőket alkalmaz a in­gyen oszt ki vadonczokat, nemes ojtóvesszőket, sőt kész ojtványokat is a községi faiskolák kö­zött, melyek helyes kezelése végett a törvény­hatóságokat szabályrendeletek alkotására és fel­ügyeletre utasítja.

A szarvasmarhatenyésztés előmozdítása ér­dekében a minisztérium az egész országot te-nyészterületekre osztotta be. Hogy a tenyész-anyag minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre, Tordán több százra menő ma­gyar bikát nevelő telepet tart fenn. Mezőhegye­sen és Kolozson magyar fajta bikák és tehenek nevelésére szolgáló nagyobb gulyákat, a gazda­sági tanintézetek és a ménes-birtokok gazdasá­gaiban jelesebb nyugati fajta állatokból nagyobb tenyésznyájakat állított, melyekből a kikerülő tenyészanyag szintén a gazdaközönség rendel­kezésére bocsájtatik. A minisztérium továbbá ugyancsak a jó tenyészanyag szaporítása czél­jából magánosok számára nyugati fajta állatok­ból kedvezmények mellett egész tenyésznyája­kat importál. Budapesten évenként jelentékeny dijakkal ellátott tenyészállat vásárokat tart. A tejgazdaság előmozdítása czéljából külön tejgazdasági felügyelőt alkalmaz s évenként 5—6 egyént képeztet ki tejgazdasági ismeretek­ben és a tejgazdasági szövetkezeteket segélyezi. Az állattenyésztés czéljainak szolgál továbbá az állatorvosi tanintézet Budapesten és az állami állatorvosok intézménye.

A lótenyésztést a ménesbirtokok és méntele­pek vannak hivatva előmozdítani. A miniszté­rium több mint kétezer mént tart, melyek fe-deztetési állomásokon vannak elosztva, ós rész­ben magánosoknak bérbeadva. A tenyészanyag szaporítása czéljából magánosoktól méncsíkó­kat vásárol és buzdítás okáért az ország minden megyéjeben évenként lótenyésztési dijosztásokat rendez, a lóversenyek minden nemeit jelenté­keny dijakkal elősegíti.

A juhtenyésztés Magyarországban a fejlet­

tebb állattenyésztési ágak közé tartozván, a minisztériumnak ebbeli működése a husju-hok és ezekkel való keresztezésnek kísérlete­zésére és tenyészállat-vásárok rendezésére szo­rítkozik.

A sertéstenyésztést illetőleg szintén tenyész­állat-vásárokat rendez és Mezőhegyesen na­gyobb tenyésznyájat tart fenn, melyből éven­ként mérsékelt áron tenyészkanok és koczák adatnak el.

A selyemtenyésztési ipar létrehozása érdeké­ben a minisztériumnak külön meghatalmazottja működik, kinek a szegszárdi selyemtenyésztési felügyelőség és egyéb közegek vannak alá­rendelve.

A méhészet érdekében a minisztérium 6 mé­hészeti vándortanítót alkalmaz. E mellett éven­ként erre érdemes néptanítók és iskolák között nagyobb számban méhkaptárokat oszt ki dij nélkül és iskolai méhesek felállításához segélyt nyújt.

A haltenyósztés érdekében halászati felügyelő van alkalmazva, kinek feladata az, hogy a gaz­dák kívánságára haltenyészdék felállítására, ha­lastavak, vízvezetékek létesítésére nézve útmu­tatást adjon, terveket és költségvetéseket készít­sen és haltenyésztő szövetkezetek alakítására az érdekelteket egyesítse. A minisztérium to­vábbá Iglón egy külön haltenyésztést tart fenn, melyből évenkint több százezerre menő bal-ób-rény osztatik ki és bocsájtatik a vizekbe.

A gazdasági állapotok iránt tájékoztatás vé­gett gazdasági tudósítói rendsze t létesített oly-formán, hogy az ország minden közigazgatási járásában 2—3 tudósítót nevezett ki, kik havon-kint 2—4-szer gazdasági tudósításokat küldenek be és egyéb gazdasági statisztikai adatokat is szolgáltatnak be. E tudósítók száma jelenleg mintegy 900.

íme mily sok felé irányul a kormány tevé­kenysége csupán az egy mezőgazdasági téren is. Ha mind ezeket számba veszszük s hozzá adjuk, hogy mennyi még a teendő: valóban indokoltnak fogjuk találni azok fölfogását, kik Magyarországon a mezőgazdasági ügyekre nézve egy külön minisztérium fölállítását sürgetik.

Hogy ezek mellett az igazán még csak most keletkező ipar meghonosítása s felvirágoztatása s azon felül elárusitási piaczok teremtése s ezzel együtt egy élénk, jövedelmes kereskedés meg­teremtése ugy itt az országban, mint különösen kifelé mily sok gondját veszik azon tárcza veze­tőjének igénybe, kinek kezében az ország csak­nem összes anyagi érdekei összpontosulnak, — azt mindenki megítélheti. És hogy e nagy érde­kek gondos kezekben vannak, hogy fölvirágzá­sukat, ha csak előre nem látható nagy katasz­trófák nem akadályozzák meg a fejlődés szépen megindult proczesszusát, bízvást remélhetjük: ezt nagyrészt gróf Széchenyi Pál ügyszereteté­nek és buzgalmának lehet köszönni, ki a nehéz körülményekhez és a rendelkezésére álló szűkös eszközökhöz képest lassan ugyan, de öntudato­san halad azon az utón, melyet a magyar nem­zet elé nagv névrokona egykor kijelölt.

KÖLTŐ GYÁSZA. Oh jó apa, azt is megérted, Hogy lányodnak sírt magad áss, Lányod sirja nem lehet mélyebb : Nem jő onnan vigasztalás! Sötét, sötét az, mint az éjjel. Sötétebb csak lelked lehet; Éjszakára hajnali fény kel, Nem derűi fény lelked felett.

De költő vagy... és az szerencséd; Nincs előtted mélység, titok. A hantok őt el nem rejthették, Valahol még megláthatod. Ha majd leülsz sírjánál, és a Végtelenbe merül szemed, Látni fogsz egy alakot néha, A ki ott is áld és szeret.

DALMADY GYŐZŐ.

19 SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG. :;o:5

APRÓ TÖRTÉNETEK. Szegény «Nebánts* története.

Abban az időben, a mikor én kis fiu vol­tam, még igen nagy ritkaság volt részeg embert látni S . . . . városában. Mégis volt egy öreg em­ber, kit gyakran láttunk az utczán dölingézni, mi előttünk olyan tréfás dolognak tetszett, hogy nevetve és gúnyolódva szaladgáltunk az öreg ember után, ki mesterségére nézve amúgy is a gyermekvilág réme — azaz kéményseprő volt.

Mi lehetett a jámbor atyafinak eredeti neve: azt mai napig sem sokan tudják; elég, hogy mi «Nebánts »-nak szoktuk hivni, mely nevet épen maga adta magának, mert midőn i boszantottuk, gúnyoltuk, sohasem mondott egyebet, mint azt, hogy: ne bánts !

A szegény jámbor kéményseprő reggelen­ként hiven teljesítette kötelességét, s nemcsak a kisváros kéményeit járta sorba, hanem még a szomszéd falvakba is elment vendégszere­pekre. De ez a józanság és szorgalom csak délig tartott; délután az öreg ember rendesen többet öntött fel a garatra, mint a mennyit meg­bírt; s a helyett, hogy lefeküdnék, hosszában és széltében járta az egész várost, s délután is ki akarta söpörni a reggel kitisztított kéménye­ket : de ezt a tiszteletreméltó szakácsnék termé­szetesen nem engedték.

Mind ezekben nincsen semmi rendkívüli; hanem volt az öreg füstfaragónak egy különös tempója, mely abból állott, hogy midőn a fél­várost már bebarangolta: utoljára megállott a város felett emelkedő nagy Magura-hegygyel szemben és minden módon arra látszott töre­kedni, hogy annak — egy lépéssel — épen tetejes tetejére hágjon föl. E lépés természete­sen nem volt elég nagy arra, hogy a hegy tete­jét elérje: de annál biztosabb eszközül szolgált a végezel elérésére, hogy t. i. hanyatt vágja magát és ott a kert alatt szépen elpihenjen, a boldogok álmát aludván mindaddig, míg kijóza­nodva, csendesen haza térhetett.

Egy elzüllött élet állhatott az öreg háta mögött; csakhogy erről kevesen tudtak vala­mit; legkevesebbet az a gyermeksereg, mely utczahosszant futott utána, mindenütt kiáltva a gúnynevet: «Nebánts, Nebánts!"

* A sors és a mi jószívű szakácsnénk tud-

vágya úgy akarták, hogy az öreg füstfaragó élettörténete titkának birtokába jussunk.

Egy reggel, miután az öreg kéményseprő munkáját befejezte, leült a konyhánk küszö­bére s állát két tenyerébe sülyesztve, sűrűen kezdett sóhajtozni.

— Ugyan mondja csak Nebánts bácsi, — kérdi Kati szakácsné — mi lehet a maga búbá-natja, hogy annyi sóhajtással és piros borral kell lenyomtatni ?

— Jaj lelkem, — mondja az öreg, — nagy az én sorom, hosszú lenne azt végig elbeszélni.

— Hát csak mondja el édes Nebánts bácsi; ugy sincsen most egyéb dolga: meglássa, hogy ha elmondja, könnyít valamit a szive ter­hén; magamról tudom ; én is jobban érzem ma­gam, ha ügyes-bajos dolgomat elmondom az én Jánosomnak. Mig én ezt a levesnek való tésztát meggyúrom, Nebánts bácsi is kész lesz a maga történetével; azután mehetünk én is, _kend is ki-ki a maga dolgára.

— Hát nem bánom, mondja az öreg füst­faragó, de kettőt kötök ki: azt, hogy maga Ka-ticza lelkem erről az egész dologról ne szóljon senkinek; mert ha megtudnák, annál inkább csúfolnának és kinevetnének.

— Már itt a fejem, — mondja Katicza sza­kácsné, — ha szólok valakinek róla! Nem én lelkem még egy légynek sem

— A második kikötésem, — mondja Ne­bánts, a szakácsné biztosításán megnyugodva — hogy azután hoz nekem egy jó pohár piros ráczürmös bort.

— Az is meglesz, — mondja a szakácsné. — Hát tudja lelkemadta, — kezdé az öreg

történetét, — mikor ón a vándorlásból haza ke­rültem, nem olyan legény voltam ám, mint most. No hiszen a mi a hétköznapot illeti, kor­mos volt arezom, kezem; de ez a kéményseprő nek csak büszkesége s még örül, hogy a gyer­mekhad rémledezik és kitér előle: na de aztán, mikor vasárnap jó szegedi szappannal kimosa­kodtam, csinosan kifésülködtem s a bőr-nadrág és lajbli helyére fekete nadrágot és sötétkék ezüstpitykés dolmányt vettem fel, és árvalány­hajas kalapomat féloldalt a szememre vágtam: bezzeg nézett utánam a leány, menyecske, még itt- ott a kisasszonyféle is!

Kati szakácsné reámeresztette szemét az öreg kéményseprőre s minden szakácsnői fan­táziaját elővette, hogy az elvénült és összeesett Nebánts bácsit olyan nyalka legénynek elkép­zelhesse.

— Ugy-e, most már alig hiszi lelkemadta? Pedig ugy volt ám az, mig az ág a szeme­met ki nem verte; mig az Alszegről feljöt­tem a Felszegre, hogy az isteni tiszteleten jelen legyek, minden polgári háznál megcsörrent utá­nam a zsalugáter. Mindezt legjobban elkép­zelheti abból, hogy miután a mesterségem jól ment s 3—4 esztendő alatt az Alszegen csinos házat építtettem s a Magurán busz kapás szőlőt vettem magamnak: örültek annál a polgárház­nál, a hova a lábom betettem vasárnap dél­után. Nekem azonban legjobban tetszett a kis Veres Julcsa, a szomszédomban lakó becsületes csizmadiamesternek csinos kis barna leány­kája ; mert láttam, hogy a zöld zsalugáter háta mögül szívesen nézeget utánam azzal a két bogár-fekete szemével, a melynek párja nem akadt a városon.

Tetszett a leány nekem másképen is, nem csak szemre-füre, mert az apja házát tisztán, rendben tartotta s a házimunka ugy égett a keze alatt, mint a tűz. Nem is láttam benne egyéb kivetőt, csupán azt az egyet, hogy egy kissé nagyon is szemfüles volt a lelkemadta és akármicsoda beszélgetésben voltunk elmerülve, ha egy sarkantyú megcsörrent az utczán, egy­szerre ott volt az ablaknál. No de gondoltam magamban, majd ha bekötjük a fejét, csak kifújja. Elhatároztam, hogy én bizony Julcsát feleségemmé teszem; dictum-factum ugy is lett: káposztakapáláskor megkértem és szüret után a jó karezos mellett elittuk a lakzit.

Hát lelkem higyje el, mert akár hiszi, akár nem, ugy van. Mert akármilyen gonoszul bánt velem a Julcsa: azért az egy-két esztendő­ért, a melyet boldogan eltöltöttünk együtt, el­engedem neki a többit.

— Lehetetlen! — kiált fel a szakácsné — és Nebánts bácsi házas ember volt valaha?

— Az én lelkem, még pedig olyan boldog házas ember, hogy még az angyalok is megiri­gyelhették volna. Hej, ha rágondolok, még most is sir a lelkem utána!

— Ne mondja már! — mondja a szakácsné, — hát azután miért szakadtak el egymástól ?

— Hát az Katicza lelkem igen nagy dolog s épen ebben van az én esetemnek a bibéje. Már annyira vitte volt az Isten dolgunkat, hogy két segédet is tartottam s az egész várme­gye kéményeit magamra mertem vállalni. Egy­szer, épen első kapáláskor Krasznára kellett mennem, mert oda hivtak a kastély kéményeit kitakarítani. Még este megmondom az asszo­nyomnak, hogy hát ni, Julcsa lelkem, a kapá­lással nagyon körmünkre égett a gyertya; aztán

! meg ilyenkor napszámost is nehéz kapni: hát jó'lenne, ha holnap a két segéddel felmennetek a Bzőllőbe és hozzá fognátok a kapáláshoz; ugy 3—4 óratájban majd én is visszatérek. «A hogy kend akarja édes uram» — mondja Julcsa, — mert meg kell neki adni, hogy az Isten nyu­gosztalja meg a porát is, soha ellenemre nem szólt volna. Hát ebben maradtunk: ők még előbb felezihelődtek, mint én; de azután magam is igyekeztem, ugy, hogy már ugy 7—8 óra tájt fel is értem a Nyároskatetőre. A mint oda érek, hát lelkem, kit találok ott ? Az öreg Mihálcz in-zsellér urat; ott mérsékelt a jó Isten tudja mit, a sok legény csak ugy húzta utána a lánczot, s ide-oda karókat dugdosott a földbe. 0 maga meg, valami respektiva-félón, hol erre, hol amarra nézett; mintha azt akarná megtudni, hogy mi hol van. «Hát tekintetes ur, — mondok, miután tisztességesen köszöntem neki, — ha szabad kérdenem, mit művelődik itt?» Én bizon Márton gazda,— mert hát tudja, Katicza lelkem,

! engem az igazi nevemen Szabó Mártonnak hiv-i nak, — méregetem itt ezeket a földeket. «Hát ! aztán, megkövetem alássan, — mondok, — ez a

három lábú respektiva, a melyiken kukucsálni I méltóztatik, ugyan mire légyen alkalmatos?* j «Hát ez bizon csak arra, hogy egyenesen oda I nézek vele, a hová akarok, — mondja az in-

zsellér ur, — azután meg a mi távol van is, olyan közel hozza, hogy a szúnyog odvas fogát is megtudom vele számlálni."

«Ej, ne tréfáljon velem a ténsur! — mon­dok egy kissé boezankodva, hogy az inzsel-

i lér ur csúfságra jár velem, — már hogy hozhatná ez a kis rézcső a jószágot olyan közel, hogyha távol van?» Nem is tréfálok én Márton gazda; ha nem hiszi kend, maga is meggyőződhetik róla. Ugy tudom, hogy kendnek szőllője van a Magurán, talán épen a Pulyka-hegyen, ha jól emlékezem.«Arra bizon jól emlékezik a ténsur, — mondok, — épen a harmadik pászma a temetőtől kezdve. Épen az az, a melyiken az a kis uj zsindelyes szüretelőház van, mely ide is látszik.* Na várjon kend, mindjárt neki szegzem ezt az én puskámat; azután ugy megláthat

Í kend ott mindent, hogy még azt is megszámol-i hatja, hogy valamelyik sorban hány a járdo-

vány, s hány a bakatorszőllő ? «Na már arra : igazán kíváncsi vagyok, — mondok, — hogy ez ! az ördöngös kis szerszám hogy mivelhet ilyen

csodát ? Épen kin van a feleségem a két legény -| nyel; legalább meglátom, hogy dolgoznak-e i istenigazába ?» Az inzsellór ur neki szegezte a | csövet a Maguráuak épen arra a helyére, a hol | az én szüretelő házam állott s azután mo6o-i lyogva intett, hogy csak nézzek belé. Lehajlok: j nézek, nézek: hát egyszer olyat látok, a mit j bizony nem kellett volna látnom soha, t. i. a | mint egyik legényem megcsókolta, megölelte a | feleségemet. Elég az hozzá, hogy nagyot kiál-j tottam, fellöktem magam előtt azt a háromlábú ! ördöngös masinát, aztán uczu vesd el magad, j neki a Magurának torony irányában. Mikor a

Pulyka-hegyre értem, csak ugy szakadt rólam az izzadtság; de azért volt annyi erőm, hogy a szőllőmből a legelső karót, melyet értem, kitör­jem a pzőllőtő mellől; neki is mentem vele a feleségemnek mint egy hiéna s ugy elvertem vele, mint a búzát a jégeső. Azután bementem a szüretelő házba; sírtam mint a gyermek; majd neki estem a hordónak és ittam, Isten tudja mennyit és meddig; csak azt tudom, hogy másnap reggel vergődtem haza: de bizony a feleségemet, meg az egyik legényt nem találtam otthon; elszöktek, a mint később megtudtam, Nagy-Váradra. Elmentem utána egy esztendőben tízszer is, sírtam, csalogattam tyúkkal, kalács-csal; de csak nem akart hazajönni.

— Azt bizony kár volt tenni egy rossz ass-

304 VASÁRNAPI UJSAG. XXXII. ÉVFOLYAM 19. SZÁM. 1SS5. KVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG. szonyért, — mondja Kati sz ikácsné, szigorú erkölcsi tekintélylyel. •

— Igaz, lelkemadta ! — mondja a szegény öreg ember, — de hát mikor olyan nagyon sze­rettem ; még sokkal jobban, mint mikor még az enyém volt.

— Akkor meg haza hozathatta volna Mar-czi bácsi pandúrral.

— Az igaz lelkemadta, — mondja szomo­rúan a kéményseprő, — csakhogy az olyan bot­csinálta doktor semmitsem ér. Néhány esztendeig még eljártam hozzá minden tavaszszal, minden öszszel; de azután, hogy a szerencsétlen asz-szony mindegyre más-más emberhez adta ma­gát, magam is visszariadtam tőle; hazajöttem s neki adtam magamat a búbánatnak, az italnak.

— Nem jobb lett volna ujabb feleséget venni, mint korcsmába hordani összes keres­ményét ?

— Nem biz a Katiczám, lelkem: nem tudtam volna én már egy másik asszonyt szeretni. Most aratáskor múlt tizenkét esztendeje, levelet íra­tott nekem, hogy ott fekszik a nagy-váradi ispi-tában halálos betegen; ha még egyszer látni akarom az életben, hát ugyancsak siessek. Csak ekkor tudtam meg, hogy még most is szeretem ; mert a mint a levelet kaptam, első dolog volt, hogy az öreg Balaskó bácsihoz szaladjak, hogy vigyen el engem lóhalálában Nagy-Váradra. Diktum-faktum el is mentünk a jó öreggel s mind a ketten sirva fakadtunk, a mikor azt az egykor szép asszonyt, az én drága Juliskámat megpillantottuk, ki ugy feküdt ott, azon a vas­ágyon, mint egy kiszáradt csontváz. Higyje el, ha az utczán látom, reá nem ismertem volna. Váltig kérte szegény az engedelmet tőlem, hogy a szivem majd meghasadt bele; de hiába, most már késő volt minden; más­nap kiterítettük a szerencsétlent Ej ne is beszéljünk többet róla, fejezi be az öreg előadását, hozza ki csak kedves Katiczám azt a czilinder bort; hadd igyunk egyet; ugy sem ér már ez a világi élet semmit!

— Jaj Marczi bácsi, — mondja Kati sza­kácsné, — nem mondtam én czilinder bort, csak egy pohárkával.

— No hát verje el a ragya, ha mindjárt egy gyüszünyi is, csak adja ide, hadd vetem be s menjek tovább.

Kati szakácsné csakugyan kihozta a pohár piros bort és az öreg «Nebánts» azt, a szó teljes értelmében, bevetette.

Tudnnllik ő füstfaragósága akképen szokta a bort inni, hogy a balkezét a tarkójához támasz­totta; jobbjával a poharat ajkához tartotta: azután hirtelen egy ránditást tett fejével hátra­felé s a következő pillanatban a pohár üres volt.

— No az Isten áldja meg Katicza lelkem, — mondja az öreg szerszámait felszedve s a lépcsőn lefelé haladva, — csak aztán ne szól­jon róla senkinek; — azután elkezdett jodli-rozni valami félszázaddal azelőtt divatozott stájer nótát és tovább ment, végig a Felszegen.

A szegény öreg Nebánts ugy végezte be sze­rencsétlenségét, a mint elkezdette.

Egy szombat nap délutánján nagyon is sokat talált bevenni az Isten áldásából, ugy hogy a mint az egyik sikátoron a Magura-hegy felé megindult, szűkké vált neki az ut, hol egyik, hol másik kerítésbe ütközött, mint ősz­szel a veszni menő légy. Az utczagyerekek cso­portosan szaladgáltak utána, folytonosan kia­bálva : «Nebánts, Nebánts !», mely tulaj don­képen az ő kérőszavának volt a visszhangja.

Egyszer azután, mi, mi nem jutott eszébe — bizonyosan az egykori nyároskai jelenet: elég az hozzá, hogy újra épen olyan nagyot

akart lépni, mint a milyen magas a Magura hegy teteje. Erre elvesztette az öreg az egyen­súlyt, hanyatt esett s fejét belevágta egy éles kőbe.

Az utczagyerekek nem vették észre, hogy az öreg kormos ősz haja között ugyancsak omlik kifelé a vér; ott ugrándoztak körülötte,

A KIÁLLÍTÁSBÓL. Ez a hét a kiállilás hete, —• vajha elmond-

tultömve, mint a mennyire sokan remélték, és mint a mitől némelyek épen irtóztak. A kiállí­tás maga fogja csinálni magának a legnagyobb reklámot. Azért lesz álló féléven át nyitva, hogy mindenki megválaszthassa az időpontot, melyben meglátogathassa. Az első negyedévben

minden vidékéről. A ki egyszer innen vidékre, haza megy, a legjobb, leghitelesebb hirdetője lesz a nagy vállalkozásnak. Lehetetlen, hogy minden lakosa az országnak legyőzhetlen kí­váncsiságot ne érezzen, meglátni e góczpontban az uj Magyarország képét, a haladást, melyet a

305

Dörre Tivadar eredeti rajza.

AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS ÜNNEPÉLYES MEGXNYITÁSA MÁJUS 2-AN.

bámu atosat haladt. A minek egyik fényes pél­dája, hogy a mig előbb csak egy kis nemzeti szín­ház is alig tengett, jelenleg öt színházában hang­zik a magyar szó, s ezek közt kettő-három, na­gyobb méretei daczára, országos vagy állami se­gély nélkül, mint magán vállalkozás tartja fönn magát. Budapest, mely még egy évtizeddel előbb nagyvárosnak sem volt mondható, ma már európai értelemben annak nevezhető, és azon utón vau, hogy talán kevesebb idő alatt mint ez a nagy előmenetele végbement, világvárossá emelkedik. Éspedig magyar színezettel. A német múzsát utolsó menedékéből is kiszorította a magyar, és midőn abban magát bemutatta, sokat jelentő, biztató előjel, hogy a trónörökös-pór avatta föl azt jelenlétével, B ez örvendetes eseményre mintegy a királyi szentesítés hatal­mas büverejü bélyegét nyomta.

Ez esemény annál örvendetesebb, mert a trónörökös-pár minden lépését a nemzet mint­egy, hogy ugy mondjuk, a féltékeny szerelmes aggodalmaktól izgatott szemeivel tekinti. Az uralkodó-pár rokonszenvéről, rendithetlen jó akaratáról már meg van győződve, annak év­tizedek óta számtalan jeleivel találkozott. De az ifjú trónörökös-pár még előtte, politikailag, csak egy feselni is alig kezdő bimbó, s a közönség a szenvedélyes kertész égető kíváncsiságával lesi, várja, hogy megfelel-e majd a beléje helyezett nagy reményeknek, várakozásoknak ? És annál inkább, mert Kezsö királyfi oly tehetségeknek adja jeleit, melyekből ítélve arra következtet­hetünk, hogy olyan uralkodó lesz, a kinek saját akarata, hajlama, nézete igen erősen fog érvé­nyesülni minden parlamenti ellensúly daczára. Már eddig is föltűnő önállóságot tanúsít min­denben. Magatartásában, rokonszenvének nyil­vánításában fölöttébb óvatos, tartózkodó, mint az olyan igazán komoly, reális jellemek, a ü k irtóznak a jóból is többet mondani, mint a mit valóban éreznek. Szűken méri rokon­szenve jeleit, de a mit nyújt, az aztán egész valóság, az meg van gondolva, és arról tud­juk, Hogy annál többet talán igen, de keveseb­bet sohasem érrzhet. Annál fogva közeledése, rokonszenvének valamely tényleges nyilvánu­lása annál meglepőbb és mélyebb hatású. Hogy a gyapju-utczai színházban előbb soha, csupán akkor tette első látogatását, midőn abban elő­ször magyarul játszottak, ennek horderős és örvendetes jelentősége félreismerhetlen, s ala­pos lelkesedésre ragadhatja a nemzetnek most egyébként is emelt hangulatú kedélyét... Mert hiszen ezúttal az öröm igazán csőstül jött. Ré­szesültünk még váratlanabb meglepetésekben is. Az uralkodóház legerősebb oszlopaitól kör­nyezve jelent meg; érdeklődésük e melegsége kel­lemesen meglepő volt, s a külföldre nézve csaknem a tüntetés jellegét ölté. Európa szemeittörül­getve tekint Budapestre, mintha itt egy uj nagy­hatalom kelő napja lövellne szét sugarait, me­lyek között Albrecht főherczeg magyar egyenru­hájának fénylő arany-zsinórjai nem a legkeves-bet mondók . . . .

Bizony-bizony tüneményes idők kezdenek járni megint. Vajha vidámabban végződjenek, mint a négy évtized előttiek.

kiabálva gúnynevét: «Nebánts, Nebánts!» Nem is bántott többé senkit; mert az volt

az ö utolsó nagy lépése, melylyel magasra tört ugyan, de épen alá lépett a sirba.

Hány ember jár igy, a ki egyszerre igen nagyot akar lépni felfelé ?

P. SZATMÁRY KÁROLT.

melynek állandó közönségre van szüksége, a mi néha nagyobb, néha kevesebb, de az érde­keltségnek nem szabad megszűnni, annak foly­ton uralkodónak kell maradni minden egyéb kis kérdés fölött. Erre nézve legyünk a legjobb re­ménységben, s ne akadjunk fönn azon, hogy a megnyitás napján a főváros nem volt annyira

remélhetőleg az újdonság ingere hozza el az idegeneket messze földről, részben külföldről, átalán azokat a tehetősöket, a kiknek költeni valójuk van mindig és nem kell várniok «ujig», mig a bemért gabonára megcsinálják az alkut. A másik negyedévben pedig — aratás után — iádul meg majd az igazi népvándorlás a haza

j huszonkét év előtti szerény gazdasági kiállítás I óta tettünk. Már maga a főváros egy állandó ki-I állítás azok számára, a kik ez idő óta nem lát-| ták. Akkorátnőtt, hogy ilyesmire a csodás Ame-! rikán kivül másutt példát nem találhatni. Es a mi

politikailag is legörvendetesebb, nemcsak mive-\ lődésben, gazdagságban, de magyarosodásban is

A KIÁLLÍTÁS ÉS MEGNYITÁSÁNAK JELENETE.

Örökre emlékezetes nap lesz Magyarország történetében az 1885-iki év május 2-ika. Oda fogják jegyezni a históriai napok sorába s jelen­tőségét emlékezetébe fogják vésni a gyermekek­nek az iskolákban.

És méltán. Másutt a kiállitás egy nagyobb-szerü és díszesebb berendezésű vásár, semmi más. A kiállító kirakja portékájának javát, a

306

közönség megnézi és megveszi, vagy legalább tudomást vesz a firmáról, hogy onnan rendel­jen majd hasonlót.

Nálunk azonban a kiállítás egyúttal politikai esemény, melynek nem csupán közgazdasági haszna lesz. E kiállításon mutatta be magát Magyarország a külföldnek legelőször mint ön­álló, külön állam; itt prezentálta első izben anyagi, értelmi és erkölcsi erejét azon a nem­zetközi nyelven, melyet a világon mindenütt megértenek.

Keze és esze termeivényeinek meglepően nagy sokaságával és kitűnőségével mutatta be hazánk az idegen nemzeteknek, hogy van, hogy a kultúrnépek sorában ö is tényező, még pedig sokkal nagyobb mértékben tényező, mint azt eddig legjobb barátai hitték, sőt mint maga is hitte.

S a mi alatt kifelé megszerezte magának a külföld elismerését és tiszteletét: az alatt ide benn egy nagy kincshez jutott, a minek híjá­val volt eddigelé: az önismerethez, az önbiza­lomhoz. Ez pedig nagy hatalom a jelen és a jövő küzdelmeivel szemben s már félbiztositék arra nézve, hogy ez a nemzet nem veszhet el többé.

Nem veszhet el. Nem, először azért, mert most már joga van a bátorságra, hogy élni merjen és kötelessége van, hogy el ne nagyja magát, hanem önerejére is építsen valamit.

De még ha nem nyertük volna is meg a ki­állításból azt a bátorságot, s ha ennek daczára is erőt venne rajtunk egy-egy pillanatra a kis­hitűség zsibbadása: nem lehet elvesznünk, mert nem engedne elveszni a mivelt, a haladó világ, melynek megmutattuk, hogy méltó része va­gyunk. Egy kulturnemzetnek pusztulása soha nem közönyös a többi kultumépekre nézve: érdekükben áll azt még áldozatokkal is föntar-taniok, mint szövetséges testvérüket az előhala-dás nagy harczában, mint erejüknek gyarapító­ját. Tudják jól, hogy magok gyengülnének, ha

' pusztulni hagynák. S valamint az egész mivelt világ felzúdulna

és tiltakoznék, ha valamely barbár hatalom ágyút szegezne a Szent-Péter templomnak Kó­mában, vagy a Kensington-muzeumnak Lon­donban, hogy halomra ontsa, a mit az emberi szorgalom és teremtő lángész remekbe alkotott: azonképen tiltakozással lépne föl hasonló me­rénylet ellen a kulturvilág, ha az egy jóravaló­nak, miveltnek, előre törekvőnek bizonyult nem­zet ellen intéztetnék, melyet fölépíteni sokkal nagyobb, hosszabb és nehezebb munkába, sok­kartöbb időbe, a lángelmék századokon keresz­tül tartó hatalmasabb erőfeszítésébe került, mint felállítani egy bármi ragyogó templomot és dúsgazdag muzeumot.

1885 május 2-a ünnepélyes bevezettetésünk napja volt a czivilizácziót vállaikon hordó nem­zetek előkelő társaságába, mely általunk egy eddig kicsinylett, félreismert, becsmérelt s most jónak, hasznosnak, erőben, jó tulajdonokban gazdagnak elfogadott taggal szaporodott. A kül­föld elismeri, hogy igaztalan volt irányunkban s most tán túlságig is menő elnézéssel egyen-rangot kinál nekünk, nekünk, a kik még két évtizede sincs, hogy erőinknek szabad haszná­latához jutottunk s azokat annak a czélnak szentelhettük, melyet a többiek már századok óta szolgálhattak többé-kevésbbé zavartalanul.

Nagy vívmány ez a mi helyzetünkben. De nem csekélyebb vívmány az, hogy az ural­kodóház is tudatára jutott annak, mily hatalmas erő kutforrásai rejlenek jogara alatt szent Ist­ván koronájának országaiban és népeiben.

Mohács óta nem tudták vagy nem akar­ták ezt tudni az uralkodók. Most megtudta a jelenlegi és megtudta az utána következendő király. Meggyőződést szerezhettek róla, hogy hatalmas birodalmukban Magyarország nem csak a térképen a legnagyobb királyság, ha­nem hogy bir is mindazokkal a föltételekkel, melyek ezt a királyságot jelentőségre nézve is ép oly mértékben emelhetnék a többiek fölébe, a melyben területük viszonylik egymáshoz. Nem volna ehhez szükség más egyébre, csak arra, hogy erőinek szabad mozgást, természettől nyert segédforrásainak legjobb belátása szerinti kihasználását engedjék meg neki, ne akadályoz­zák természetes fejlődését mesterségesen, és — szeressék akként, a mint megérdemli.

Biztos reményünk van mindezekhez is a meg­nyitási nap óta. Magyarország a nemzeti kirá­lyok óta nem ért még meg ilyen napot. A koro-

VASÁRNAPI ÚJSÁG. názások napjai lehettek külső fényben, pompá­ban díszesebbek, a szemet inkább kápráztatók. De azok hagyományos szertartásokhoz vannak kötve s bizonyos szabályszerűséggel folynak le, melytől eltérni nem való. A ragyogás a koroná­zási ünnepeken köteles kellék, melynek elma­radni nem szabad s a legőszintébb lelkesedés mellett is fölérezhető rajtok bizonyos hivatalos hidegség, bizonyos arisztokratikus feszesség.

A kiállítás demokratikus ünnepélyén önkény-i tes vala minden, nem volt előírva, nem volt ; megparancsolva, hogy legyen lenyes, legyen j ragyogó. Hiszen azt is csak a megnyitás napján

tudtuk meg, hogy az uralkodó-háznak oly sok tagja s annyi külhatalmasságnak képviselője lesz jelen.

Meglepő látvány vala, a mint a bársony gyep­pel körülvett királypavillon emelkedett perron-ján s a széles lépcsőkön a ragyogó magyar dísz­ben megjelent országnagyok gyülekeztek, szívé­lyesen fogadva és üdvözölve a külországok kö­veteit, kik a diplomácziai kar legfényesebb dísz­ruhájában egyenkint megjelentek, bevezettetve

' az apródi szolgálatot önkényt teljesítő fiatal magyar mágnásoktól s kísértetve egyenruhás tisztjeiktől.

A párduczbőr-kaczagány,, a prémes mente, a bogláros kucsma, az aranynyal kihányt testhez álló dolmány, kincset érő gombokkal, csattokkal, vitézkötésekkel és diszkardokkal, festői szinpom-pába olvadó képet nyújtottak a pápai nunczius fekete talárjával, az orosz nagykövet érczsisakos gálaruhájával, az angol és franczia nagykövetek aranyhimzetü diplomata-frakkjával, a török, a persa követ hosszú, hímzett kabarjával, a porosz kereskedelmi miniszter fehér hattyúprémes csolnakkalapjával és vállrojtjaival s összeve­gyülve a kardinálisok bíboros, a püspökök viola­szín palástjával, a tábornokok aranynyal kisuj-tásozott különféle diszegyenruháival, — s hozzá képzelve a rendjelek ama tarka tömegét, mely az előkelő társaság mellét borította: nincs az a festő, a ki színekben gazdagabb, változatosabb képet tudna képzelni, mint a minőt a király­pavillon előtti tágas tornácz és lépcsőzet az elébe csoportosuló s legnagyobb részt szintén magyar díszben sorakozó meghívottak és az

I oldalt fölállitott emelvényen megjelenő hölgyek | csoportja elé nyitott.

S midőn a kürt-riadal jelenté a király meg­érkeztét : két felé vált a diszes csoport, jobbra a magyar előkelőségek, balra a külhatalmak kép­viselői. Eiadó éljenzés fogadta apavillon köz ép-ajtóján kilépő trónörököst, ki lovastábornoki egyenruhában, bibordolmányban, vállán fehér selyemprémes mentével, kucsmáját kezében tartva ruganyos léptekkel haladt alá a lépcső­zeten, a hol a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi miniszter üdvözölte.

Még lelkesültebben, még hosszasabban hang-I zott föl az éljen, a mint a király is kilépett, kar­

ján a trónörökös nejével, követve az uralkodó­ház több nő-tagjaitól s a főherczegektől, a kik valamennyien magyar lovas-tábornoki disz-egyenruhát viseltek.

A király a felső és az alsó lépcsőcsoport kö­zötti tágas perronon foglalt helyet. Mögéje so­rakoztak a főherczegnők. A felső lépcsőket a főherczegek foglalták el, valamennyien, ugy szintén maga a király is, födetlen fővel.

Midőn a trónörökös az alsó lépcsőn királyi atyja elé haladva s azt üdvözölve megállt, hogy őt a kiállítás megnyitására fölkérje: az egész közönség levette föveget s mély csendben hall­gatta a szép magyar kiejtéssel fölolvasott be­szedet, éljenzéssel szakítva meg annak némely helyeit.

Az üdvözlő beszéd végeztével a király kezdte fölolvasni megnyitó beszédét, messze csengő, a távolban is jól megérthető hangon, kifogástalan hangsúlyozással, melynek egyetlen szavánál se volt fölismerhető az idegen akczentus s helyen-kint annyi melegséggel, mely messze túlemel­kedett a szertartásos színvonalon.

Leírhatatlan lelkesedés kisérte a megnyitó beszédet, melynek végeztével a király karját nyújtva Stefánia főherczegasszonynak, a fényes menet megindult a kiállítási körszemlére.

Szép, magasztos jelenet vala ez, a minőhöz hasonló emberöltők alatt egyszer fordul elő. A mennyire lehetséges vala, megkisérlettük a ritka jelenetet ott a helyszínén lerajzoltatni, hogy azt olvasóinknak bemutassuk. Dörre Tiva­dar, a «Vasárnapi Újság* rajzolója, vázlatot ké­szített a megnyitás jelenetéről, melyből fogal-

19. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM.

mat szerezhetnek annak fényéről azok is, kik nem voltak ab'^an a kedvező helyzetben, hogy azt a maga valóságában megláthassák.

HOMOKBÓL FONT KÖTELEK. •INGÜL HEGÉNV.

Irta F R A N C I L L O N R. E . NYOLCZADIK FEJEZET.

Leánykérés szabály szerint. Ha Carew Ferit már első látásra is elra­

gadta volt az Openshaw kisasszony szépsége : mennyire emelkedett most a hatás, látva e gyön­géden piruló arczot, a bájos zavart, mely a lány szemén tükröződött — s melyről a szegény Feri, megbocsátható önámitással, azt hihette, hogy mindezt az ő látogatása idézi elő.

Másfelől Mabel, a ki tudatában volt annak, hogy már egy embernek nem csak szivét, ha­nem biztonlétét, sőt életét a kezében tartja, — s most íme egy második önként -rohan a háló­jába, a mit leányi ösztönével lehetetlen volt meg nem éreznie, •— csoda-e, ha a kaczérság démona belebujt s elhatározta magában, hogy most az együgyű falusi squire-t egy kicsit úsz­tatni fogja.

— Azt hittem, kezdé szelíd gúnynyal, hogy ön ismét az erdőkbe szökött s ott barangol, hogy egész héten hirét sem hallottuk; vagy hogy komolyan abban jár, hogy Uborka Janót megcsípje, s élőmbe állítsa. Ha csak nem maga épen a rejtelmes Uborka Janó, a ki csak ugy adja ki magát hornacombei esquire-nek.

Csak darált, darált, maga is alig tudva mit, inkább csak hogy időt nyerjen az ablakon ki­ugrott kapitánynak a menekülésre. Feri, szivét édes meleg hatván át a leány enyelgéseire, a melyeket magának javára, magyarázott, viszont felelgetett valamit az erdei élet szépségéről s az Uborka Janó-féle csavargók boldogságáról, — mikor Pöre benyitott s jelentette, hogy az ebéd az asztalon. Feriben, falusi faragatlansága mellett is, volt annyi nagyvilági modor, hogy karját nyújtotta bájos szomszédnőjének, — a ki ujja hegyeit az ifjú karjába akasztá s ez órintés-

• sel nemcsak karját, hanem szivét, sőt egész testét is egyszerre forró meleggel árasztotta el — s ugy vezette a bolthajtásos folyosón át az

! ebédlőbe. Pengőid lelkész, ha vendég nem volt (a mi

í pedig nagyon ritkán volt) a háznál, inkább sze-rette a konyhában költeni el ebédjét. De most, a hornacombei földesúr tiszteletére, az ebédlő­ben, az ódon tölgyfa-asztalra teritettek s ott költötték el a vasárnapi ebédet, melynek a tisz­telendő ur méltó dicsekedése, a (itengerhozta portbor* adta meg az igazi zamatát. A stoke-juliotiak többé kevésbbé űzték a parti zsák­mány-jogot s a mit a gyakori hajótörésekből a sziklás zátonyokon kimenthettek, azt a magokénak tartották. így jutott tisztelendő Pengőid ur is nem csak leányhoz, hanem boraihoz is, s titkot sem csinált belőle, hogy pap és békebiró — tehát hatósági személy — létére a szentírás ama parancsát: «add meg a császárnak a mi a császárén — ami alatt első sorban kétségkívül a beviteli vámok is értendők — ő bizony nem igen respektálta.

— Igyék ebből a port-ból, öcsém uram! — kinálgatá Ferit, — azt hiszem kiállja a versenyt az ön claret-jével, bár hallom, hogy az sem rossz. — Hajh! (folytatá, a mint Pöre, a szol­gáló, a puddingot behozta s letette az asztalra és kiment) — hajh, nem tudom ki főzi meg a puddingot a jövő vasárnapra!

— Azt hiszem, én is meg tudnám, ha meg­próbálnám, — szólt Mabel. — Aztán addig fo­gadhatunk is másik szolgálót. Vájjon Derrick Anikó nem szegődnék-e be ? Mit gondol Ca­rew ur?

Feri nagy zavarba jött, nem mintha bűnös­nek érezte volna magát Anikóval — a ki végre is cselédjének a lánya volt; szerencséjére, mi­előtt felelhetett volna a hozzá intézett kérdésre, a lelkész közbevágott s kivágta őt a hínárból.

— Mit! — kiált i Pengőid ur, — Derrick Anikó! Nem kell nekem! Tán hogy mind eldö­göljenek a malaczaim s felforduljon minden bo­rom ! Soha! Boszorkányt nem veszek a há­zamhoz.

— Oh tisztelendő atyám, — monda Openshaw kisasszony, — mai napság már nincsenek boszor­kányok mint hajdan!

19. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 307

— Vagy hajdan sem voltak, vagy ma is van­nak. Hát soha sem ol­vastál az endosi boszor­kányról! Mit tudsz te ahhoz ? Sok dolog van égen és földön, a mi­ről a bölcsek sem ál­modnak, nem hogy az együgyű leányok! Ez a Derrick Anikó! Tudom, a mit tudok. Ön is tud­hatja Carew esquire; hiszen Draxnétól. az ön gazdasszonyától hallot­tam, hogy könyveket kölcsönöz épen az ön könyvtárából; s miféle könyveket? diák, gö­rög, talán zsidó könyve­ket is, a miket olvasni sem tud. Egy szóval, nekem ilyen persona a házamhoz nem kell s azzal punktum.

Ebéd végeztével, mi­kor Pengőid ur még jobban kezdte kínál­gatni a maga tenge-hozta portborát, Mabel — angol hölgyek szo­kása szerint — ma­gokra hagyta az urakat az iszogatásnál s szobá­jába vonult. Feri azon­ban nem soká maradt az asztalnál; felhasz­nálta az alkalmat, — mivel tisztelendő Pen­gőid ur, asztal után, ki vált vasárnaponként, ha a szokottnál jobban evett ivott, s egy kissé bólingatni szokott kar-székében, — mikor a lelkész elszunditott, Feri a kisasszony szobájába sietett, azzal a föltétellel, hogy ha bele hal is, most vallomást tesz a leánynak s talán meg is kéri.

Különös, de ugy van, hogy, Openshaw kisasz-szony is épen reá gondolt. Ö, a ki piczi korától fogva ugy nőtt fel, hogy férfit sem látott, nevelő­apján s a parasztokon kívül, most egyszerre két imádóra tett szert: egy igazi példányszerü nagy­világi gavallér — s egy vagyonos földesúr, ostromolták szivét. Hogy szive ama fele hajlott, azt tudjuk; de tetszett hiúságának emennek az udvarlása is, s ha komolyan nem vette is számba, egy kis játékot vele — nmint macska szokott az egérrel* — megengedhetni vélt ma­gának.

— Nagyon hamar abba hagyta a borozgatást, Carew ur, — kezdé — pedig Draxnétól azt hal­lottam —

- Draxné bolond, — vágott közbe Feri s ezzel elárulta, hogy tudja, mit mondhatott felőle a gazdasszonya, hogy nem idegen a poharazás­tól. Aztán észrevette magát s megakartaigazitani. — Képzelem, — monda, - hogy borzasztó dol­gokat hallott felőlem —

— Borzasztókat épen nem, — felelt Mabel, s nem tudom, nem hallanának-e rólam még bor­zasztóbbakat, ha én férfi volnék.

— Hála Istennek, nem az! — kiálta fel Carew Feri s megragadta a leány kezét.

— Miért ? én pedig szeretném, ha férfi vol­nék ! Legyen nyugodt, nem lennék olyan, mint Pengőid ur —

•— Oh, azt képzelem! — De olyan sem, mint ön! Nem érném be

azzal, hogy semmittevésben töltsem az időmet a stoke-julioti laposan, vagy a hornacombei erdőben kóborlással. Inkább összegyüjtenem a vidék kalandor-ifjait s én lennék a kapitányuk. Olyan lennék , mint Uborka Janó, csakhogy na­gyobb arányban,vagy mint a vén Horneck, a tengeri rabló. Ugy-e megijesztettem, Carew ur? de igazán, sajnálom, hogy nem születtem férfinak.

— Ha kegyed férfi lenne, a legnemesebb s legdicsőbb lenne, a ki csak valaha volt! — ki­álta Carew Feri lelkesedetten, — olyan len­ne, a milyennek képzeltem ez előtt Quick-set kapitánvt. Hiszen egyetlen látásra engem is hogy átalakított — mintha kicseréltek volna!

KARJÁT NYÚJTOTTA BÁJOS SZOMSZÉDNŐJÉNEK.

— Hogyau ? átalakítottam ? Hisz az valódi varázslat volna! Csak nem akarja azt mondani, hogy boszorkány vagyok, mint Derrick Anikó !

— Derrick Anikó nem boszorkány, szegény leány. Igaz, kissé furcsa szokásai vannak, de a tisztelendő ur rosszul itélimeg őt, azt mondha­tom. Én csak egy fajta boszorkányságot isme­rek —

— Igazán? s mi az? — kordé Mabel inger­kedve, mert jól tudta mit ért alatta.

— A mit egy szál virág tett rajtam. — Miféle virág? — Egy dália. — Hogyan, egy dália ? Hiszen az a leghaszon-

talanabb virág a világon ! Még csak illata sincs; ki nem állhatom a dáliákat. De micsoda dáliá­ról beszél ön ?

— Arról, a melyet kegyed adott nekem a múlt héten.

— Igy ! el is feledkeztem róla. Ha tudtam volna, hogy oly nagy becsben tartja a dáliákat, önnek adtam volna az egész pohárral.

— Nein a dáliákat tartom becsben; csak épen azt az egyet, a melyet kegyed adott nekem. Nem is azt magát, — hanem kegyedet, a ki azt ne­kem adta.

Vallomásnak ez már elég világos volt. S ám­bár Pöre, a szolgáló ebben a perczben jelentette, hogy a thea az asztalon van, Feri — ütni akarva a vasat a míg meleg — nem mozdult a helyéből, s nyilván várta a választ nyílt vallo­mására. Openshaw kisasszony nem tudta mit feleljen; mert bár egy kissé kaczérkodni akart is a szerelmes ifjúval, nem akarta, hogy a dolog ily komoly fordulatot vegyen.

Ily közeli szomszédoknak, — monda ki-kerülőleg, — jó barátoknak illik lennünk, annál inkább, "mert látom, hogy Draxné sokkal feke­tébbre festette önt előttem, mint a minő való­ban. De hát kegyed megtanít engem a varázslat mesterségére, én pedig megtanítom önt a thea-öntesre; j erünk.

— Nem, várjon még egy perczig, kisasszony. Most látom kegyedet másodszor, de mondtam már, hogy első látása teljesen átalakított. Ha­szontalan" naplopó voltam, azon az utón, hogy hitvánv csavargó legyek. Uborka Janó, a maga módja'szerint, különb legény volt nálam; leg­alább élt — én csak tengettem. De megesküd­tem magamnak, hogy most más ember leszek — s ámbár jól tudom, hogy egyszerre nem nyer­

hetem meg kegyedet, — nem nyugszom, a mig meg nem nyerem.

— Carew ur ! — szólt Openshaw kisasszony, most igazán megrettenve, látva, hogy kaczér-sága lepke-hálóját egy sárkányra vetette ki, — mert lehetetlen volt nem éreznie a szenvedély igazságát s erejét, melylyel a squire beszélt, a kiről soha sem tette volna föl, hogy igy, ily ékes­szólással tudjon beszélni.

— Hallgasson ki, kisasszony — mert magam sem hittem, hogy egyszerre igy ki tudjam mon­dani, a mit (rzek ; de már kimondtam; igen, én önt meg akarom nyerni s ha még nem elégszik meg azzal a mennyire megváltoztam — meg­változom ugy, a mint ön kívánja Kész vagyok mindenre, érti — a világon mindenre, csak hogy önt megnyerhessem.

— Carew ur, igazán nem tudom mit is mond­jak. Hiszen nem is ismerjük egymást.

— Én ismerem kegyedet, az első percztől fogva, midőn megláttam; kegyed pedig meg fog ismerni, — rajta leszek, hogy megismerjen.

— Érzelme nagyon hirtelen támadt, meg fog változni.

— Soha. Mabel, a kinek folyvást Quickset kapitányon

volt az esze, de kinek intése is szüntelen fülébe csengett, hogy «egy szót se róla, senkinek" — nem merte megvallani, hogy mást szeret s öt már nem szeretheti, hanem más okokat keresett, a mikkel tolakodó kérőjét magától eltávolit-hassa. Először is:

— De hisz az nem lehet! — monda, — nem tudja, hogy én pápista vagyok ?

— Mit tesz az? Kérdem én a vallást? Meg se tudnám mondani: mikor voltam templom­ban, máig. Miféle szertartás szerint fogunk es­küdni, az nekem nrindegy, egészen önre bizom !

Ezzel nem ért czélt. Mást próbált. — Mondtam az imént: ha férfi volnék — — De nem az. — Nem, de abból a mit mondtam, követ­

keztetheti, milyennek kívánom a férfit, a ki nekem tessék. Eu nem maradhatok egy helytt,

! s legkevésbbé Stoke-Juliotban, vagy Horna-combeban. Nekem a világ kell, a tenger, a vég­telen !

— Helyesen. Ha kegyed nőm lesz: eladom Hornacombeot s utazunk; Olaszországba, Afri­kába, akár Jerikóba — a hova kegyed akarja, s a meddig akarja. Meg sem állunk, a mig va­lahol azt nem mondja: itt telepedjünk le.

Ez sem használt. Még egyet próbált. — Pengőid lelkész ur soha bele nem egyez­

nék ; s tudja, nekem nevelő atyám egy szava is parancs.

— Ha csak ez a baj, akkor én vagyok a vi lág legboldogabb embere. Pengőid lelkész ur nem csak hogy beleegyezik, sőt épen ő biz­tatott, hogy kérjem meg kegyedet — s vegyem el feleségül. Ö szívesen adja.

Ezzel Openshaw kisasszony utolsó védbás-tyája mögül is ki volt verve. Most már nem maradi hátra egyéb, ha Quickset kapitányt elárulni, vagy magát kegyelemre megadni nem akarja, mint más mod-zerhez folyamodnia. Eszébe jutott a gonosz, a ki a mondabeli vén Hornecket máskép nem tudta lerázni magáról, oly lehetetlen feladatot bízott rá, hogy «fonjon kötelet homokból,* a mit a szegény lélek már háromszáz esztendeje próbál, a nélkül, hogy csak egyszer is sikerült volna.

— Ön azt mondta, mindenre kész érettem. — Mindenre. Kívánjon a mit akar. — Jó, majd meggondolom. De nem igen jó

jel az ön szolgálatkészségéről, hogy az elsőt sem teljesítette a mire kértem volt s a mit meg is igért: hogy Ugorka Janót élőmbe hozta s megmutatta volna nekem.

— Megteszem. — Elvárom. Pengőid lelkész, a ki már nem győzte őket

várni a theánál, egyszerre csak megjelent az ajtóban. Hallva a kicserélt végszavakat, azt hitte, hogy ezek már egészen tisztában vannak egymással.

— Elég, — monda. — Jer, Mabel, csókolj meg! Ma két embert tettél boldoggá. Ha mala­czaim jól híznak, nemsokára lakodalmat tar­tunk. S a legközelebbi alkalomból tietek lesz a legszebb két malacz. Most pedig jertek, igyatok egy pohár sört — akarom mondani: egy csésze theát!

Folyt, következik.)

308 VASÁRNAPI ÚJSÁG. i9. SZÁM, ibss. *XXH. ÉVFOLYAM.

EGYVELEG. * A legújabb háborúk költségei. A nagy

német-franczia háborúban Francziaország kiadása körülbelől 3900 millió forint volt, a területi veszte­séget nem számítva; ugyanakkor a németek csak 494 milliót költöttek el, mely különbséget az is okozta, hogy ők voltak az ellenség területén. Az ame­rikai Egyesült-államoknak a polgárháború 3470 millió forintba került. A krimi hadjáratból Anglia költsége 1754 millió forint volt s az abesszíniai had­járaté mintegy 90 millió.

' Az uralkodó házak női között jelenleg igen sokan foglalkoznak irodalommal és művészettel. Románia királynőjének neve legismeretesebb a nagy közönség előtt, utána az angol királynőé, ki emlék­iratokat adott ki. Erzsébet magyar királynő sonet-teket irt, Lajos Nándor bajor herczeg neje költői

* A szegfű csak oly kedvelt virág volt a múlt század elején, mint kevéssel azelőtt a tulipán. E vi­rágot 1270-ben Szent Lajos franczia király hozta keresztes hadjárata alkalmából Tuniszból Európába. 1629-ből már van egy kertészeti jegyzékünk, mely­ben a szegfűnek 20 faja van felsorolva. 1702-ben egy angol kertészeti mű már 360 fajt sorol fel. A legszebb fajok ez időben Flandriából, Brabantból s Hennegau-ból kerültek. A múlt században több száz munka je­lent meg a szegfűről. A nagy Condé herczeg is adott ki egyet 1661-ben. A szegfűtenyésztés szabályait igen pontosan megtartották s nagy elterjedését biz­tosította az is, hogy sokáig virágzik. Még most is na­gyon kedvelik a hegyi lakók, különösen a szegények, de a gazdagoknál kiment a divatból s csak ujabban karolták fel, midőn sikerült néhány télen is virágzó szegfűt hozni létre.

* A legmagasabban fekvő helységek Tibet­

sereget adott el olcsó áron. Egy oly nagy elefántot, mint a hires Jumbo volt. melyéit Barnum 20,000 forintot adott, most 1000 forintért vettek meg; hat nőstény oroszlánt kölykeikkel 3500 forintért szerez­tek. Egy tigrisért, melynek nevezetessége is volt, hogy t. i. két őrét megette, csak 500 forintot fizettek s egy párducz alig került többe, mint egy jó fajta kutya.

* A strucztenyésztés valóságos mániává lett a Fokföldön. A legtöbb gazda az állattenyésztést és mezőgazdaságot elhanyagolja s városi lakosok is ily vállalatokba fektetik tőkéjöket. Egy tojásért már öt­ven forintot is fizetnek s egv csirke 70—80 forint. A Fokföld kormánya minden kivitt strucztojásra 5 font adót s egy madárra épen 100 fontot vetett ki. A strucztollakkal oly nagy üzletet folytatnak, hogy sok hajó 350,000 forint értékű tollat is hoz Európába.

* Lehallot terdő. Obiéban, Stone Creek völgv-

A Z O R S Z Á G O S K I Á L L Í T Á S R Ó L . (A királyi pavilon előtt. (Részlet a megnyitási ünnepélyből.)

Gause rajza.

munkákat, Teréz bajor herczegnő uti müveket, Mar­git olasz királynő színházi bírálatokat ír. A német trónörökös neje ügyes szobrász és festő s nővére, Beatrix angol herczegnő is jól fest. A dán királynőt, mint festőt, kitűnőnek mondják. Károly Frigyes po­rosz herczeg neje zenedarabokat szerez. Károly La­jos főherczeg neje, Mária Terézia, pedig Meránban az aranymüvességet tanulta meg s nem közönséges ügyességre tett szert abban.

* Egy virág száz éves jubileuma. 1784-ben Cervantes Vincze Mexikóban egy uj virágot talált; hosszú vékony száron kis virágok voltak hajlott sárga középrészszel s a koronán violaszinü, piros vagy na­rancsszínű koszorúval. Cervantes e virágot a követ­kező évben a madridi botanikus kert igazgatójának, Cavanillesnek küldte, ki azt először nevezte el Dah-lianak. A virág csakhamar elterjedt minden müveit államba s később Wildemon Georgi pétervári tudós tiszteletére georginának nevezte. Különösen az an­gol kertészek tenyésztették, s művelték a negyvenes években.

ben és Dél-Amerikában vannak, és pedig Homle, nyu-goti Tibetben (4598 méter magasban). Cerro de Pasco (4352 méter) s Potosi (4069 méter) a perui hegysé­gekben, végre Ladák nyugoti Tibetben (3600). Euró­pában a legmagasabb állandóan lakott hely Santa Maria, a Stilfser hápón, az Alpokban, csak 2535 mé­terre emelkedik a tenger szine felé.

* Montezuma legvégső utódja halt meg kö­zelebb Carabacelloban. A régi mexicói fejedelmek ez ivadéka, Baragan asszony, a mexikói köztársaság egyik elnökének neje volt. Nagy kort ért meg s gyermekei nem maradtak.

* A viz bosszúja. A nemrég elhunyt hires or­vos, Frerichs egy részeges embernek egyszer azt mondta: • A viz, melyet ön gyűlöl, rettenetesen meg­fogja magát bőszülni. Ön igen sok bort iszik s ezért vizibetegségben hal el. •

* A vadállatok ára ujabb időben rendkívül le­szállott. Nemrég Hagenbeck árjegyzékében hat láb magas elefánt darabja 4000, tigrisé 1500, párduczé 1000 forint volt, most Wombwell Londonban egész

ben meredek lejtőn sűrűn nőtt erdő állott. Nagy hi­deg és sűrű esőzés csaknem egyszerre állván be e vi­déken, csakhamar az egész erdőt áthatlan jég s hótö-meg borította be s mivel azután is sokat esett, a nagy teher al att a fák összeroskadtak s a 40 hold területű erdő néhány pillanat alatt eltűnt a föld színéről.

Ezer darab sakkról szóló müvet hagyott hátra dr. Franz Eóbert berlini hires sakkjátékos. E szép szakkönyvtáiban volt 1477-ből egy német s 1483 ból egy hollandi mű s többek közt Guavinus Pál egy unikumot képező kézirata. A könyvek kü­lönböző nyelvűek.

* A biblia revideálását az angol és amerikai theolognsok 15 évi hosszas s nagy költséggel járt tanácskozások után befejezték. Az uj testa-mentom pár évvel ezelőtt jelent meg, az ó testamen-tom (angol fordításban) e hóban adatik ki. Az uj fordítás egyszerre hat különböző kiadásban bocsát­tatik piaczra.

! 9 . SZÁM. 1S85. XXXII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSAG. 309

RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS KIÁLLÍTÁSA. Az országos kiállításon, a mely — mint a ki­

rály megnyitó beszédében monda — «az erre hivatott összes tényezők tevékeny, szakértő és hazafias közreműködésének vivmánya»,nem ma­radhatott el a kiállítók sorából az sem, a ki lel­kesülést, buzgalmat keltett a közreműködők va­lamennyiénél — Rudolf trónörökös; és valóban az erdészeti pavillonnak (melyről a múlt héten áttekintöleg megemlékeztünk) leggazdagabb, s a vadászokra és közönségre egyaránt legvonzóbb részlete az, melyet Rudolf trónörökös állított ki. A királyi családban szinte hagyományos ne­mes szenvedély a vadászat kedvtelése. Ennek köszönheti királyunk is azt a páratlan szivóssá-

E mellett a testedző elvezettel egybefüzi tu­dományos hajlamainak kielégítését. Ezt igazolja vadászati zsákmányaiból összeállított felette ér­dekes kiállítása is. A trónörökös által elejtett és Hodek által kitömött 40 darab vad között csupán ritkább és különösen ornithologiai szem­pontból becses darabokat látunk. Az egész gyűj­temény egy emelvényen van festőileg elren­dezve. Az emelvényt kívülről gyönyörű bársony drapéria koronázza, közbül Rudolf trónörö­kös aranynyal díszített monogrammja. A mono-grammtól jobbra és balra ritka két szép ráró vagy halászsas (Haliactus albicilla) terjeszti ki hatalmas szárnyát, mindkettőt 1878-ban Béllyén lőtte. Az emelvényen, mely szikla-csoportozatot és fákat tüntet fel, jobbra két arany vagy havasi

vidékére tett hosszabb vadászati kirándulást. E csoport mellett száraz ágon ül három csuliás keselyű (Vultur cinereus), melyek egyikét a fenséges vadász a Sierra d'Escorial sziklás bér-czein kereste fel és ejtette el szintén az előbb emiitett vadászati kiránduláskor. E csoport felett a sziklán a Magyarországban is már felette ritka, Sz.-Király mellett elejtett vadmacska szép példánya leselkedik. Balra az egész csoportozat-nak legfeltűnőbb darabja, a Görgény mellett 1884-ben november havában a trónörökös egyetlen lövésére leterített hatalmas hím medve ágaskodik. Mint az említett adatokból kiviláglik, a kiállítási gyűjteménybe felvett vadakat — a mely csak egy részét képezi a trónörökös vadá­szati zsákmány gyűjteményébe tartozóknak —

A TRÓNÖRÖKÖS KIÁLLÍTÁSA. — AZ ERDÉSZETI PAVILLONBAN.

gót ós rugékonyságot, a melynek lenyes tanúje­lét adta legutóbb a kiállításon is, midőn határai körút, szemlélés, érdeklődés, tudakozódás után is megtartá testi-lelki ép elevenséget, a mig kí­sérői egy a más után fáradtak ki, maradoztak el. A trónörökös ebben is méltó sarja királyi atyjának, semmitől, sem veszélytől, sem az idő­járás viszontagságaitól vissza nem rettenő fárad-hatlan vadász. Jellemző erre nézve az az eset, a midőn egyik legutóbbi magyarországi vadá­szata alkalmával a szakadó esőben angol va­dászesernyőt akartak a fenséges főherczeg va­dászállása mellett felállítani, nehogy tiroli va­dász öltönyében, a melyben a térd egészen mez­telen marad, a szó teljes értelmében bőrig meg­ázzék, — ez elővigyázatosságot a trónörökös mosolyogva utasitá vissza, azt mondván, hogy különb időjárással is daczolt már. Nem is .'zeret a múlt századbeli franczia királyok módja sze­rint vadaskertben, biztos, fedett helyről vadakat puffogtatni, hanem rengetegekbenjáratlan, szik­lákon űzi a vadászat nemes sportját.

sas (Aquila chrysaetos) ül az ágon (lövetett egyetlen reggelen 1876-ban Sz.-Királyon.) E fe­lett gyönyörű ulm-bagoly (Bubo mascinus) hú­zódik meg a szikla egyik üregében. A ritka ma­darat a trónörökös 1884-ben Sinaian ejtette el. E csoporttól balfelé tekintve ritka nagyságú nőstény farkas (elejt. 1880-ban Cerevics mellett) húzódik be odújába. Felette négy császár sas (Aquila imperalies) csoportja helyezkedik el a sziklatetőn, mind a négy 1878-ban esett zsák­mányul és pedig a Cerevicsen, a Fruska-gorán, Nestin ós Kowily mellett. Itt áll két ritka kiijyó-sas (Circaetus gallicus) és két csonttörö vagy lialász sas is (Pandion haliactos). Egészen fent a sziklán, a sarokba húzódik meg, a két buhos-ter vagy törpe sas (Aquila peurata) Kowily és Hanaka környékéről (1878). Balról a szikla aljában három barna keselyű (Gyps fulvus) dúslakodik a dögön. E három, Európában ritka ragadozó madarat Rudolf trónörökös Spanyol­országban, Cavadonga környékén ejtette zsák­mányul 1879-ben, midőn a Közép-tenger part-

a fenséges vadász Európa más és más vidékén ejtette el; felkereste, felkutatta őket. De nem elégedett meg csupán ezen eredménynyel, nem csupán a sport eredetisége ösztönözte, vezette fáradságos utjain, hanem a tudomány gyarapí­tásának óhaja is. Mindenütt, a hol járt, vadá­szott, figyelmét és érdeklődését az illető állatok életmódjának, természetének gondos tanulmá­nyozása egyaránt lekötötte és főleg orthnüogiai értekezései a tudomány illető szakának gazdag és becses adalékául szolgálnak.

K. IMBE LAJOS.

SÉTA A KIÁLLÍTÁSON. Csak egy rövid, futólagos szemleut is ma

már valóban impozáns képeket tárja föl a kiállítás igéző pompájáról. Legnagyobb érde­ket mégis az iparcsarnok tündéries látvá­nya nyújtja. Az orgona, mely az egyik be­járat előtt felállítva nagy arányaival mondhatni uralja a tért, lágyan zsongó hangokban szólal meg

3 1 0 \ASÁKNAPI ÚJSÁG. 19. SZÁM. 1885. XXXII. COLIAM.

időnként, mig a széles üvegmennyezet özön­nel ontja be a világosságot. Középen nagy­szerű szökőkút csörgeti s zuditja habjait, melyek fodros tajtékokkal törnek meg a kristálytiszta vizű medenczében. Ott áll bronzba öntve, kör­nyezetéből magasan kiemelkedve Huszár Adolf két nagyszabású mintázata a Deák-szobor egy mellékalakjárólsugyanannaknyugvóoroszlánjá-ról, Jókai 8 mások mellszobrai, mig jobbra-balra os mindenfelől üveges szekrények, állványok, vagy egész sátrak csillognak, tündökölnek a ki­állított drága ipari remekektől, melyeknek ízléses elegáncziájáról nekünk magunknak is, kik lé­pésről-lépésre kisérjük figyelemmel itthon a magyar ipar haladását, ily mértékben alig volt fogalmunk. Egész osztályokat foglal el csupán a ruha-ipar kiállítása, hol a magyar diszöltö-nyöktől s a fényes női öltözékektől, melyeket a Monaszterly, Ács és társa stb. czég állított ki, egész a czifra szűrökig, tulipános, virágos su­bákig az öltözeteknek minden faja képviselve van. Amott magas és nehéz álló vagy függő lámpák, óriási vázák, a Fischer-féle és herendi porczellán- s majolika-gyár csodaszép müvei, külön szögletben az apróbb dísztárgyakra, szi­var- és hamutartókra, kerti asztalokra, virág­tartókra, mosdó-eszközökre, stb. oly kiválóan alkalmas zsoboki márvány gyári czikkei, Sze-pessy igazgató bemutatása mellett, majd a bu-torcsoportozatban ízléses ebédlő- és női öltöző­szoba berendezések,aranyozotthinta-székek,szó-fák, pamlagok, tükrök a legkülönbözőbb és leg-szeszélyesebb alakokban, a Thonet-féle gyár hí­res tölgyfa-utánzatai, rendkívül ízléses kandal­lók, stb. következnek sorban egymásután, ugy, hogy első látásra alig bir az ember számot adni a benyomásairól. Azután drága fehérnemüek és hímzések, rendkívüli fejlettségről tanúskodó nyerges-készítmények, lószerszámok, czipők, csizmák sorban elhelyezve, a kiállító czég nevei­vel. Bőr-, fa-, zománcz-, bronz-készitmények, fényképek, magyaros stylü korsók, kulacsok, részben már is megvéve, így egy kulacs gróf Tisza Lajos által, részben pedig megvételre várva. Ha azonban az ember meggondolja, hogy némely tárgy értéke a többszörös ezer forintot is meghaladja, önként felsóhajt, hogy vájjon ki is lesz az a boldog, a ki elég szegény­nek nem tartja magát arra, hogy ily czikkekkel diszesitse lakását és környezetét. A magyar ipar megvan, az kétségtelen, és megvan oly tökély­ben, mely versenyre képesiti a legműveltebb külföldi államokkal, a kérdés csak az, lesz-e a magyar társadalomnak is elegendő anyagi jól­léte, hogy ily fejlett fényűzési ipart megfizetni tudjon, s vájjon megtalálja-e ez a derek iparos osztály a közönségben is azokat a szükséges anyagi föltételeket, melyek fáradalmait meg­jutalmazhatják.

A ki s betolongó népáradat, melyet a járás­kelés s a meglepő szokatlanság kétszeresen fá­raszt, pihenni szóródik szét a 3 kros fa-székeken, melyek a kiállításnak az iparcsarnok előtti terü­letén vannak fölállítva, mig közvetlen előtte a zenekari pavillonban hangversenyző katona­banda gyönyörködteti füleit, addig is, mig a szem pihen. Azaz dehogy pihen! A kiállítás külső térsége is elég látni valót nyújt arra, hogy szünetlen szórakozást találjon. Ott emelkedik a Drobnitsch-féle pavülon csupa mázolási mun­kából összeállítva, de oly ízléses, oly meglepő modorban, hogy méltán felkelthette magának a királynak is figyelmét. Azután a vendéglősök mintaszállodája is kedves látványt szolgáltat, az előtte álló egyenruhás kapussal, mig termei­nek félkörbe futó sorozatában palaczkok van­nak egymás hátára rakva Erdély és Magyaror­szág legtüzesebb italaival, közbül czukrászattal, hol kissé borsos árban számítanak ugyan, de a királyilag terített asztalnak szemlélete maga is megéri azt a kis ráadást a kréta körül. Egy ter­jedelmes konyha itt tanulságos néznivalóul kínálkozik minden magyar honleánynak, kinek a konyha az ő birodalma s ebből megtanulhatja, hogy milyennek kell lenni egy konyha minta­szerű berendezésének. Csakhogy, fájdalom, egy Rothschild konyhájának lehet csak annyi min­denféle konyhaeszköze, a mennyi itt csüng fényesre sikárolva köröskörül a falakon. Pecse­nyés tepsik, lábasok,habverők, lapító-és gyúró­deszkák, tésztaformák, gyalu, szalonnaspékelő, szita és reszelő. Maga a sütőkemencze a sza­kácstudomány minden apparátusával kiállítva a fél termet foglalja el. Szemben vele a fal körül széles «spájz» húzódik, melynek föltárt belse­

jében mindennemű konyhaczikk látható : zöld­ség, túró, sajt, torma, tojás, saláta, káposzta, hagyma, stb. — természetesen mind utánozva.

| Szóval minden segédeszköze a finom inyencz-eégnek.

* Budapest főváros pavülonjáról tettünk már

említést, de a gyönyörű miniatűr készítmények, I a kerepesi-ut kereszt-metszete, macadamozott

kövezetével, a vízvezetéki és faburkolati mutat­ványok, az uj kórház, a hevenyragály-betegsé­gek kórháza, az üllői uti lovaskaszárnya dom-borlátképe, az Andrássy-ut fényképi fölvétele, több méter hosszúságban a fal két oldalán, meg­érdemlik még, hogy visszatérjünk rá. Ugyanitt a József- és Erzsébet árvaházak bemutatása is érdekes; a két szögletben két tiszta, csinos ágy, előtte a növendékek életnagyságú modellje, a szokásos egyenruhában, felöltővel és a nélkül, mely a finövendékeknél erős és tartós hazai posztó, a lányoknál egyszerű, de csinos félgyász kanavász. Ebben a pavillonban még a gazdag tanszergyüjtemény s a szomszéd teremben a Vidéky János igazgatása alatt álló iparrajztanoda zománcz- és agyagfestési müvei, porczellánjai és majolikái is méltók a megtekintésre.

Természetes kiegészítője ez utóbbi csoportnak az oktatásügyi pavülon, a kiállítási terület­nek egyik szélső építménye. A belépésnél mindjárt balra a soproni házi-ipariskola gyé­kény-, szalma- és kosárfonási, lombfürészelési, műfaragászati és asztalos-munkái ragadnak meg. E népgazdászatilag oly fontos intézet a múlt székesfehérvári kiállításon nem vett részt s így ez az elsőnagyobbszerü alkalom, melyen bemutatja tevékenységét. Következnek a női kézimunkák csoportjai, point de lace, arab, khinai himzés-minták, divánpárnák, kályha-ellenzők, ingek, gallérok, harisnyák, női ruhák, részben eladás tárgyai. A pesti izraelita nőegylet árvaháza, a tanitóképezdók, rajziskolák, siketnémák, vakok intézete, a földrajzi és földtani társulat, a tudo­mányos akadémia stb. mind külön csoportban vannak itt bemutatva, hatalmas összképet mu­tatva hazánk közmivelődéséről. A józsefvárosi bölcsőde intézetének csinos gipsz-átmetszetét mutatja be, az izraelita nőegylet árvaháza pedig részletes fényképeket. A váczi siketnémák a többek közt kitűnő nyergesmunkákat, a helybeli vakok pedig kosárfonatokat s más kézi munká­kat mutatnak be. Ebben a pavillonban látjuk Széchenyi Lajos gróf nagybecsű oreografiai föl­vételét is a Duna jobbparti környékéről.

Kisebb méretei daczára is csinos épület a Duna-gőzhajózási társaság pavillonja, közel az iparcsarnokhoz. Propellerek, kisebb, nagyobb gőzösök és remorqueur-ök, mint a Theseus, az Ariadné, a Szabács stb. üvegszekrényben elhe­lyezett miniatűr készítményein kivül különö­sen figyelmet érdemlő kiállítási tárgya ez osz­tálynak az ó-budai hajógyár közlekedési hidja, emelő szerkezettel, melynek kőmives-munkája Gregersen, vasszerkezete a hernalsi Milde-czég, emelő szerkezete Freissler, deszkázata és czölöp-burkolata a Rütgers müve. Messziről leköti a tekintetet a pécsi kőszénbányák kiállítása is, hatalmas, kokszból épült fekete gúlájával. Ha­sonló gúlát, csakhogy sóból, a pénzügyminisz­térium kiállításának bejárata előtt is találunk, gyönyörű koczkasókból összeállítva, a márama-rosi sóbányák termékei, mig talapzatuk egy akna bejáratát mutatja s tetején keresztbe fek­tetett két só vágó emelkedik, épen feléjök sze­gezve a szomszéd Törley-féle pavülon nagy Talismán-pezsgős palaczkokból álló ágyu-üte-gei. Több ilyen piramist láthatni még a vasú- j tak kiállításának bejáratánál, az aninai és szla-tinai aknák termékéből állítva fel s a rima-murány-salgótarjáni pavillonban, hol egy tár­szekér már ép az akna bejáratánál tűnik fel, ráakasztva a bányász-mécs, mig a fölszinen vasúti vonat sikamlik le a lejtőn, s a kötél­sodronyon felakasztott, úgynevezett kutyák vil­lámgyorsan közlekednek egyre-másra s rakod­nak be és ki szünet nélkül.

*

A megnyílott időleges kiállitások sorában nézzük először is a virágkiállítást, mely az idő­leges kiállítási pavillonon kivül még több mellékhelyiségbén, igy az Oetl-féle vaspavil-lonban, a Frommer-pavillonban stb. tartja székhelyét. A bejárattal szemben már Dengler budapesti virágkereskedő gyönyörű piros, em­berfői-alakú antheriumai villognak elő a sötét­

zöld angol pázsitágyból. Pompás dracenák, su-gárnövésü cycasok, piros és fehér azaléák gyö­nyörködtetnek mindenütt a paradicsomi séta alatt, melyet e kiállításon tesz a néző. Seyder-helm egy kinyíló húsvéti tojást állított ki csupa kék jáczintból, egy szivalaku csokrot császár-szakállokból, továbbá egész kosáralakut minden­féle gyönyörű változatokból. A pozsonyi Nir-schy-czég szép ibolyái is említést érdemelnek, szintúgy a Szelnár csodaszerü dasyliriomjai, e szeszélyes faj, fürészalaku hosszú, s végén bor­zas leveleivel. Mühle Temesvárról egész naper­nyőket mutatott be, kivül csupa gyöngyvirágból, finom nefelejcs-betétekkel, szalag gyanánt egy rózsacsokorral, belől pedig azaleákból, mig a fogantyú fehér selyem készítmény. De tükrök, legyezők, vizmedenczék is vannak csupa virág­ból, s ezek közt különösen érdekes az utóbbi, tetején két füzért tartó fehér galambbal.

De minő zsivaj és pokoli lárma zug fel, a mint kilépünk a kertészeti kiállításból! Mintha egy séta után, melyet a mennyországban engedett tenni kegyes végzetünk, egyenesen a kárhozat fogadna. Es valóban Dante poklának nincs annyi hangváltozata a kárhozott lelkek szenvedései­nek festésére, mint a mennyi itt kavarodik elénk egy idegrázó hang-khaoszban. Itt szűköl, ugat, ordit, vakkan, nyög, nyöszörg, visit, kukorékol és gágog mindaz, a mi Noé bárkájában a terem­tés négylábú és szárnyas jószágaiból összezsú­folva lehetett, csakhogy most baromfi- és ebkiál-litás a neve. Az igazat megvallva, az ebkiállitás a legkevésbbé sikerült része volt eddig országos kiállításunknak, nem mintha szép és érdekes példányokat nem láttunk volna, hanem a kiál­lítók csekély számánál fogva, mely épen nem áll arányban Magyarország kynologiai jó hí­rével.

A kiállítási terület legvégső, legdisztelenebb épületei foglalják magokban a baromfi- és eb-kiállitást. Ott kuczorganak a szegény párák egész testökben remegve és bizalmatlan tekin­tettel méregetve a bámész népet, mely ka­talógussal kezében járja be ketreezeiket. A leg­apróbb ölebecskék a legjobban csattogtatják éles fogaikat vaczkokban, tütakozva az önké­nyes eljárás ellen, melyhez elkényeztetett élet­módjuk mellett épen nem voltak szokva. Néhány éltesebb komondor, egy pár igazi, hamisítatlan uj-fundlandi kutya (100 forint), flegmatikusab-ban veszik a dolgot s végigheverészve almukon délutáni álmuknak adják át magokat, hátat for­dítva a közönségnek. Méltó figyelmet keltettek Karsay (Karpeles) Albert agarai, pompás race-ebek, egészben véve azonban az ebkiállitás nem is lett volna tán megtartható, ha gróf Migazzy Vilmos részt nem vesz benne gazdag állomá­nyával, ki aranyos maróthi uradalmában ép oly jeles kynolognak bizonyult, mint haltenyésztő­nek és mezőgazdának.

Több élénkséget nyújt a baromfi-kiállítás a szomszéd-pavillonban, hol különösen Göndöcs Benedek gazdasága mintaszerű. Gyönyörűen hízott pézsmaruczák nyújtogatják nyakukat, tyúkok, kacsák tollászkodnak és galambok csó-kolódznak az egymás mellé állított kalitkákban. Szépek a hollandi fekete tyúkok, borzas fehér fejsörényükkel, mely mokány módra csüng nyakokra, a piros szemű és barna kapuchonos galambok, melyek Klotild főherczegnőnek is annyira megtetszettek, hogy azonnal vásárolt belőlök. Göndöcs Benedek nagyszerű Créve-Coeurje (fekete tyúk), titokzatos tűzben égő sze­mekkel, az a mystikus állat, a melyről a regei hagyományok oly baljós értelemben szólnak. Annál vonzóbbak azonban kakasai, melyeknek húsa a legjobb fáczánéval vetekedik, mig ru­góra járó tojásszállitó szekrénye a tojások törő­dését van hivatva meggátolni. A magyar ba­romfi-tenyésztők és hizlalók szövetkezetének taksonyi hizlaldájából is látunk itt példányokat, melyeknél a hizlalás nem annyira a zsírlerakó­dásra, mint a húsnak porhanyóvá, ízletessé és tápdussá tételére irányul. Tyúkjai, kappanai, kacsái, libái, pulykái, gyöngytyúkjai a Dobos­féle vendéglőnek is specziális czikkei. Géczy Ferencz duna-utczai üzletének baromfiai a ki­tűnő koppasztás által válnak ki s Zöld Marczi-nak, Csicsónénak, Bogár Imrének stb. öltözte­tett koppasztott szárnyasai elmés és mulatságos látványt is nyújtanak.

Hiába kondítják el a Ganz-féle kiállítási pa­vülon szomszédságában felakasztott harangok

19. SZAM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG 311

a hat órát, hiába szólítják fel az udvarias terem­őrök a közönséget kétszer is a távozásra, még mindig visszaverődnek egyes bámészkodó cso­portok, be nem tudva telni a látványnyal s utá-nok még mindig töri magát befelé egy-két ujon jött. Mert a kiállítási pénztáraknál még hat órakor is árusítanak el jegyet s miután a kiadott jegy másnap nem használható, mindenkinek érdekében áll pénzéért, habár az utolsó pilla­natokban is, megkaparitani egy kis élvezetet, így aztán az erdészeti pavülon, a Ganz-féle pavülon, Albrecht főherczeg béllyei, magyar­óvári uradalmaipavillonja, stb. még jóval hat után is telve van oszlani nem akaró közönség­gel. Amott mindenki siet látni a miniatűr kis fausztató-mintákat, tutajos tótok csinos bá-bocskáival, a trónörökös által kiállított gyö­nyörű vadászati gyűjteményt, a sajátkezüleg Görgény-Szent-Imrén s másutt lőtt vadak s ragadozó szárnyasok kitömött példányaival, barlangszerü sziklaoduban elhelyezve, a ha­talmak saskeselyüket, khinai fanemeket, tapló­sipkákat s ugyanolyan divatos női kalapo­kat, melyek Stefánia-trónörökösnének is ki­válóan megtetszettek, mindannyi tárgy két emeleten elhelyezve, a folyosókon és bejárato­kon hatalmas szarvas-agancsokkal; — emitt pedig részint a bámulatos vasmüveket, henge­reket és elektro-tekhnikai készülékeket, köztük vaggonkerekekkel, melyek huszonhat évig áll­tak már szolgálatban a fáradalom és elnyüttség legkisebb jele nélkül, ráírva a kilométerek száma, melyeket hosszú pályája alatt megtett, részint Albrecht főherczeg kiállításának 1680-ból eredő óriási tölgyfatörzsét, a tökély legma­gasabb fokán álló gazdasági eszközeit, talaj- és tőzeg-mutatványait, szép nádas-részletét, ingo-vány-terményeivel s a közepére állított hatal­mas szarvas-imővel. A kijáratnál is megragadja a figyelmet egy-egy hatalmas fatörzs, köztük egy egyenesre állítva, széles vaspántokkal kö­rülfogva s egész belseje kivájva, szoba-alakban, közepén asztallal, köröskörül kérgébe faragott ülőhelyekkel, ugy, hogy egy kisebb rendű csa­lád is szinte-szinte ellakhatnék benne.

Öt-hat helyen szól egyszerre a zene, hegedűk vidám enyelgésével s trombiták és bombardo-nok harsány recscsenésével. S az áldott jó sza­bad természetnek olyan szerencsés akusztikája van, hogy egyik zenekar sem zavarja nagyon a másiknak a működését. Nagy kiállítási bizottsá­gok itt ÍB, ott is, még mindig, és már napok óta banketteznek s kifogyhatatlanul járják a pohár­köszöntők. Szép, szép dolog a dicsőség, de annyi pohárköszöntő, a mennyi már eddig is Zichy Jenő gr. és Matlekovics nyakába zúdult, s ezután még jobban fog zúdulni, mégis csak gondolkozóba ejti az embert, hogy dehogy cserélne velők a világ sürü kincséért is.

Az erdészeti, a horvát, s néhány más pavü­lon erkélyeüől kellemes kilátás nyilik a kiállí­tás területére is. A körút mentén pedig, mely a keleti kávéháztól s a Littke-féle pezsgős pavil-lontól hosszú ivezetben szeli a gazdasági csar­nokot, a központi tejcsarnok külön kiállítását s a szegedi halászcsárdán keresztül a székely házat, a Dobos-féle vendéglőt és nemzetközi I gépcsarnokot, egészen a keleti pavillonig, itt-ott \ zöldre festett kerti lugasok, csinos kalitkaszerü köröndök kínálkoznak ülőhelyül a kifáradt látó- j gatók számára, csinos kis asztallal s néhány székkel. Egy könnyű gyökér-karszék, kecses idomokkal, csupán összeragasztva, különösen felhívja az érdeklődést. Frissítő italokkal szol­gáló, továbbá dohány- 'es szivarpavillonok is mindenfelől bőven találhatók a közönség ké­nyelmére, s az iparcsarnok fölragyogó arany­koronája este a legtekervényesebb s legfélre-esőbb labyrinthból is kivezeti az elbódorgott idegent a főbejárathoz, hol reggeltől estig a különböző társaskocsiknak és magánfogatok­nak egész tengere hullámzik és kóvályog a i Stefánia-ut mentén, élénk és szórakoztató lát- | ványt nyújtva egyfelől, de az óriási tolongás­ban a zsebmetszőknek is hálás szinteréül kínál­kozván, a mit eléggé igazolnak az e ponton felfüggesztett magyar, német és franczia nyelvű figyelmeztető táblák: "Óvakodjunk a zsebmet- , 8zőktől!» «Gare aux voleurs!» stb.

A kiállításnak madártávlati látképe, melyet e czikkei kapcsolatban vesz az olvasó, bár távol­ról sem tartalmazza az összes pavülonokat, mindamellett hasznos tájékozóul szolgálhat a kiállitáB területén még idegeneknek.

AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSRÓL. A műcsarnok. A kiállítás műcsarnoka e hó 3-ikán

reggel nyílt meg. A szobrokon és festményeken kivül itt vannak elhelyezve a régészeti tárgyak is (még azonban nincsenek rendezve), és az építészeti terv­rajzok. A képzőművészeti tárgyaknak tehát osztozni kellett tér dolgában más tárgyakkal. Számra nézve a képzőművészeti kiállítás sem nagy, összesen 210-re megy a szobrok, festmények, fametszetek, rézkarczok száma ; de erőteljes művekben nincs fogyatkozás, s a műtárlat igen jó hatású. A szoborművek csoportja a leggazdagabb.

A hazai szobrászat ily tekintélyesen (negyvenöt szobormű) még egyszer sem lépett föl. Bécsben ki­tűnő hírnévnek örvendő hazánkfia Tilgner Viktor 14 szoborművet küldött: mellképeket, a bécsi uj burg-szinháznak Készített szoborművek mintázatát, továbbá az alcsuthi kápolna számára készült Koburg Ágost berezeg (Klotild főherczegnő édes atyja) szobrát. Zala György, Stróbl szintén számos szoborművel vannak képviselve, továbbá Huszár Adolf, a veterán Engel József, Kiss György, Sefcsik, Loránfi stb. A festmények közt bizonyára kiváló érdekkel fogja nézni mindenki Munkácsy három képét; egyik a «Kálvária* nagy festményéről a kereszt alatti cso­portozat; másik egy régibb művének, «A falu hősé­nek* kisebb alakban készült másolata, s végül egy nagy tájkép. Zichy Mihálytól egyik költői tárgyú és leghatásosabb műve van kiállítva, a «Hulló csilla­gok.* Lotz Károly kis vázlatban elkészítette az opera­ház plafonját ékitő nagy művét, az «01ympnst.» Titán Mór szintén az operaszínház freskóihoz rajzolt kartonjait állította ki, s ezenkívül egy nagyobb képet: tPázmány Péter tollba mondja műveit.• Székely Bertalantól «Zrínyi Szigetvárit» a művész java erejével festett szép nagy kép. Paczka Fe­rencz («Emese álma» és a "Tékozló fiu» régibb képei), Temple János ("Pázmány Péter bibornok az egyetem alapításáról szóló okiratot aláirja»), Greguss Imre («1848-iki ujonezozás*), Vágó Pál («A magya rok Kiew alatt«), Margitay Tihamér («Dido fáj­dalma Aeneas távozásán") gondoskodtak, hogy a történeti festészet tartalmasán legyen képviselve. Az életképek közt Feszty Árpád festménye "Szerencsét­lenség a bányában" és Aggházy Gyulátóla "Mosó­nők* hamar feltűnnek, amaz mély drámaiságával, ez pedig vidámságával. A tájképek közt ott vannak a génre legkitűnőbb művelői, Ligeti, Mészöly, Spányi, Telepy, veteránok, fiatalok; azarczképezőkközt pedig Angeli, Benczúr Gyula (a két Tisza, a miniszterelnök és a gróf), Vastagh női arczképei, s a nálunk ke-vésbbé ismert Horovitz Lipót kifejező arczképei.

Az időszaki kiállitások. A kiállítás területén külön nagy csarnok van az időszaki kiállitások szá­mára, melyben folyton változó kiállitások lesznek. E csarnok e hó 4-én a virágkidllitással nyüt meg, melyben üvegházi és tavaszi növények, virágok s a kertészet első termékei foglalnak helyet. A pálmák és délszaki növények sötétzöld csoportjait pompás virágok veszik körül. Többnyire dísznövényekből állt az egész kiállítás, de a hasznos házi termékekből ott volt a spárga, uborka, retek, saláta, korai bur­gonya, stb. Másnap külön-külön helyiségekben nyílt meg a baromfi-kiállítás és a nemzetközi eb-kiálli-tás. Lármásabb két csarnokot alig lehet már kép­zelni. A baromfi-kiáttitásban 114 kiállító vett részt, köztük 43 külföldi. Négyszeresen körülfutó ketreczek-ben voltak elhelyezve a galambok, tyúkok, kacsák, ludak, pulykák, gyöngytyúkok, fáczánok s tengeri nyulak. Grubiczy Géza rendezősége alatt létesült a gazdag kiállítás, mely a házi szárnyasokról oly válto­zatos és tanulságos szemlét nyújt. A kiállítás e hó 1 Okéig tart, s a jutalom két dísz-oklevél, egy 300 frankos ezüsteerleg, bronzérmek és 20—200 frankig meuő pénzbeli dijak. — Az ebkiállitáson 115 eb volt bemutatva, a nagy komondoroktól kezdve a kis öl-ebig, a büszke new-foundlanditól a juhászkutyáig. Mindnyájan ketreezbe voltak szorítva, némelyik meg is lánczolva. Nem is mindenik tűrte sorsát nyugod­tan. Ugatás, vonítás állandó zaja volt a láállitásnak. A vadászebek szép példányait a sport-világ férfiai nagy érdeklődéssel szemlélték.

A kiállítás látogatottsága. Az első három napon egy frtos belépti dijak voltak, magára a megnyitási szertartás idejére 5 frtos jegygyei lehetett bejutni. Az 50 kros belépti jegyek árulása a negyedik napon, e hó 5-én kezdődött, zivataros és esős idővel. A bér­letjegyekből eddigelé 80,000 frtot vettek be. A láto­gatók száma a megnyitás napján megközelítette a 25,000-et s a második napon is túlhaladta a 10 ezret. A kiállítási napi pénztáraknál a bevétel a megnyitás napján 2700 írt s a második napon 4900 frt volt. A jegyváltás a napi pénztáraknál általában csekély mérvű, mivel a fővárosi közönség tekintélyes része bérletjegyet váltott s napi jegyeit is inkább a tőzs-

I dékben s kereskedésekben váltja, a vidékiek pedig a | vasúti kedvezményjegyekkel együtt váltják meg be-] lépő jegyeiket is. •— E hó 6-án délután az idő is

nagyon kedvezett a látogatásra, s a kora délutáni óráktól késő estig özönlött a közönség. Egyes csar­nokokban nagy tolongás támadt, főkép a virágkiálli-tási, ebkiállitasi és baromfi-kiállítási csarnokokban, mert e kiállitások csak néhány napig tartván, min­denki először is ezeket akarta megtekinteni. Itt a közönség meg sem állapodhatott, mindössze körsétát tett. A nagy iparcsarnok és a háziipar csarnoka (itt vannak az egyes vidékekről való népviseleti alakok a

l parasztszobákkal) egyébiránt azok a pontok, melye­ken a látogatók mindig tömegesen vonulnak keresz­tül. A csarnokokat 6 órakor zárják be, s akkor a kiállítás sétányai, kioszkjai, fogadói nyújtanak rend­kívül eleven képet. Az est beálltával fölgyúlnak a villamos lámpák. Kellemesebb helyet alig lehet kép­zelni esti időzésre, mint a kiállítás területét.

Milán szerb király, mint Belgrádból jelentik, mikor a nyáron fürdőre utazik keresztül Magyar­országon, egy pár napot kivan Budapesten tölteni, hogy a kiállítást megtekinthesse. A szerb kormány Bajovics minisztert ugyanily czélból Budapestre fogja küldeni.

A kiállítás épületei nagy próbának voltak kitéve az e hó 5-iki zivatar és záporeső alatt, s még ideje korán megmutatta, hogy hol kell intézkedni. Az eső kisebb-nagyobb mértékben behatolt a kiállítás épületei nagy részébe. Az iparcsarnokban a palafedél min­denütt ellentállott, ellenben a bádogtető néhány helyen átengedte a vizet, de csak kevés tárgy — és az is jelentéktelen mérvben —- sérült meg. Legna­gyobb kárt azonban az eső a tanszerek kiállításában tett, hol számos kiállítási tárgyat ujjal kell fölcse­rélni. Ép oly erősen hatolt be a viz a keleti pavil-lonba, itt azonban szerencsére csak kevés tárgyban esett kár. A csatornázásban és vízvezetékben is vet­tek észre hiányt. Mindezek kiigazítását azonnal megkezdték.

Postagalambok. E hó 7-ikén délelőtt 11 órakor az iparcsarnok előtt postagalambokkal próbaversenyt tartottak. Ugyanis a bécsi osztrák-magyar baromfi­tenyésztő egyesület részéről előtte való napon a vas­úton hozott 19 galambot szabadon bocsáttatták. A morva határról származó postagalamboknak fark-tüllaik alá kis levélkéket tettek. A galambok, melyek lassan emelkedtek fölfelé és az iparcsarnok előtt többször körben körülrepkedtek, egyszerre hirtelen, mintegy parancsszóra együttesen északi irányban útra keltek. Morva-Schönbergből 3 óra és 40 percz-kor feladott sürgöny érkezett, mely a galambok ha­zaérkeztét jelenté. Vasárnap délelőtt 9 órakor az iparcsarnok előtt nagy postagalamb-verseny lesz.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle május kötetének gazdag

közleményeit egy eredeti regény kezdő része nyitja meg. <Ne hallja hírét az anyjának", ez a regény czime, szerzője pedig Pálffy Albert, e régi jó írónk, ki az utóbbi években oly nagy kedvvel és kiváló si­kerrel műveli ismét szépirodalmunkat. Ezt követi Medveczky Frigyes tanulmányából "Társadalmi el­méletek az ó-korban>, a második rész. Keleti Károly tanulmányt közöl a Balkán félsziget némely orszá­gainak és tartományainak közgazdasági viszonyairól, közértékű adatokat adván e szomszédos tartomá­nyokról, melyek közgazdaságilag és kereskedelmileg annyira érdekelnek bennünket. A tanulmány mutat­vány szerzőnek egy nagyobb művéből, melyet az országos kiállítás bizottságának megbízásából szer­kesztett. Lőrincz Béla czikke "Francziaország és Tunisz" a politika egyik eseményét, a Franczia­ország és Tunisz közti viszonyt tárgyalja és ismerteti. Simonyi Zsigmond «Az idegen szók irodalma* czim alatt azon írókat és műveket sorolja föl, kik a magyar nyelvben levő idegen szók eredetét kutatták s össze­hasonlították. Költemény kettő van a kötetben: <A blenheimi csata >, Southey Bobért után angolból

| fordította Perényi István, és «A küszöbön*, költe-I meny gr. Zichy Gézától. Kovács Gyula «A találmá-i nyok védelme Németországon" czim alatt Kloster-| mann hasonló czimű könyvéről nyújt ismertetést;

b. Boszner Ervin bírálja Timon Ákos művét a pár­bérről. Könyvismertetések vannak még Béthy László­nak a magyar stylről irt művéről; Gyarmathy Zsi-gané «A regényes feleség" regényéről, Bévész Sámuel vasúti szótáráról, Pech Antalnak a magyarországi

| bányamivelésről irt művéről, stb. A Budapesti Szemle előfizetési ára félévre 6 frt, egész évre 12 frt.

Száz politikai és történeti levél Horvátor-I szagról, irta Pesty Frigyes. Megjelent az akadémiai I könyvkereskedésben (Knoll K. és társa) s ára 3 frt-

312

Pesty Frigyes évek óta, mióta a horvát-kérdés napi renden áll, a hírlapokban és folyóiratokban! mindig hozzá szól e kérdések részleteinek történeti oldalá­hoz, és sok érdeme van azok megvilágításában, a közfigyelem éberen tartásában. Ezeket a tanulmányo­kat, czikkeket tette közzé Pesty most egy 419 oldalra terjedő kötetben. A történetíró alapo ságával állítja össze az adatokat, melyek a horvát közjogra, a hor­vátországi politikai életre. Fiúméra vonatkoznak és erős magyar szellemben követel erélyesb politikát a horvát túlkapásokkal szemben; apellál a ma­gyar nemzet hazafiságára s felszólal a közönyösség ellen, mely ellenségeink legjobb szövetségese 6 a mi haladásunk és állami megerősödésünk legnagyobb el­lensége. E közönyből akarja a közvéleményt fölrázni s azért müvét a magyar nemzetnek ajánlja, melynek figyelmére érdemes is.

Dürer Albert élete és művészete. Divald Károly, a «Képzőművészeti remekek" kiadója, uj és díszes vállalatot indított meg, melynek czélja az, hogy a németek nagy művészének, a niagyar szár­mazású Dürer Albertnek legremekebb alkotásait összeválogatva, (a fametszeteket, rézkarczokat és metszeteket, melyek muzeumok, vagy egyes szeren­csés gyűjtők kincseit képezik,) teljes hű másolatban adja a nagy közönség kezébe. Hazánkban is számos rajza van a XVI-ik század nagy mesterének az orsz. képtár metszet-gyűjteményében, Esztergomban, stb. Ugy a metszetekhez és képekhez való szöveget, vala­mint Dürer életrajzát dr. Szendrei János irja, ki a • Képzőművészet remekei»-nek műlapjait is gondos magyarázattal látta el. Az első füzet e napokban hagyta el a sajtót, öt külön műlappal, s művészi kivitele (fényképnyomat) dicséretére válik Divald műintézetének. Még a metszvények egyes színei is vissza vannak adva. ugy hogy csalódásig az eredeti mása minden darab. Az egyes képek külön karton-papirra illesztvék. Az első füzet a bevezetést közli, mely Dürer művészi egyéniségéről átaJában szól. A vállalat méltán számithat a mivelt közönség érdeklő­désére. Az egész vállalat nagy negyedrét alakú 20 füzetből fog állani, minden füzetben öt műlappal, (egyen két rajz is) összesen mintegy 120 metszet lesz. Minden hóban egy füzet jelenik meg, s ára 1 forint 50 kr. Megrendelhető Grill Károly könyvkereskedé­sében, vagy Díváidnál Eperjesen. A mfíszerető közön­ség figyelmébe ajánljuk.

Amerikában, elbeszélések és rajzok, irta Kom-polthy Tivadar, megjelent Veszprémben. A szerző mint tengerész nagy utazásokat tett, s a kötetben ekkori benyomásait, tapasztalatait irja le elég köz­vetlenséggel és elevenen. A kötetben levő hat rajz és elbeszélés czimei: iGreenhorn.» «Tengerészek vá­rosa." «Három világrészben.* «Hogy lettem a Chi­cago hajó hadnagyává.' tA vitorlasárkány.» «Az emberevők szigetén.» Ez utóbbiban a szerző ugyan­azon adatokat használta föl a londoni tengerészet-ügyi hivatal irataiból, mint Jules Verne «A Bounty lázadói» czimü ismert regényhez. Kompolthy meg­jegyzi, hogy az ő olbeszélése egy évvel előbb jelent meg, mint Verne regénye. A kötet ára 1 frt, s a • Veszprémi független hírlap» szerkesztőségében rendelhető meg.

Győry Vilmos irodalmi hagyatékát sajtó alá fogjak rendezni. Ez ügyben az ő jó barátaiból, Al-ruási Tihamér, Bérezik Árpád és Dalmady Győzőhői álló bizottság működik, mely a müvek összeállítá­sára nézve máris tett intézkedéseket. Több kiadat­lan kisebb műfordítás és eredeti költemény is fogja érdekesiteni a gyűjteményt.

Folyóiratok. Az * Archaeologiai Értesítő', a tud. akadémia archaeologiai bizottságának és az orsz. ré­gészeti társulatnak közlönyéből, melyet Hampel Jó­zsef igen figyelmesen szerkeszt, az áprilisi kötet vál­tozatos közleményekkel és sok rajzzal ellátva hagyta el a sajtót. Egyik érdekes rajza Budavár 1686-iki ostromának az 1687-iki évből származó fafaragvány után készült mása, mely Némethy Lajos czikkét egészíti ki. A legújabb régészeti leletekről, ásatások­ról bő közleményeket és rajzokat nyújt a füzet, mely a régészeti mozgalmaknak most is hű képét adja. — A 'Századak*, a történelmi társalat közlönyének utolsó füzetében a nagyobb közlemények: «A pápa közvetítése Báthory István és az orosz czár közt», Szádeczky Lajostól; tA Széchyek Murányban» befe­jező rész Acsády Ignácztól; «Az 1837 - 38-iki pozso­nyi országgyűlés történetéhez*, Demko Kálmántól; stb. — A * Nemzetgazdasági Szemle* (szerkeszti György Endre) uj füzetéből fölemlítjük: • Keleti keres-

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

kedelmünkiés egy magyar kereskedési múzeum,» irta Strausz Adolf; «Mezőgazdasági válság", Pólya Jakab­tól; «A postatakarékpénztárak", Mándy Lajos­tól ; stb.

Dobos János egyházi művei. Dobos László ref. lelkész, mint Dobos János müveinek kiadója, értesiti ref. lelkésztársait, hogy nagyérdemű atyjának egy­házi műveiből a nyomtatást megkezdheti, habár az eddig történt előfizetések még korán sem fedezik a a költségeket. Fölkéri tehát mindazokat, kik e mű­veket bimi óhajtják, hogy június közepéig értesít­sék; az előfizetési pénzek utóbb is beküldhetők, s akkor a kötetek utánvéttel küldetnek a megrende­lőknek.

Az operaszínházban az országos kiállítás meg­nyitásának estéjén egy olasz operát »Giocondá»-t játszották, Turolla Emma k. a. közreműködésével. Az előadás elején megérkezett az egész udvar. Elő­ször Klotild főherczegnő jelent meg páholyában leá­nyaival. Margit és Mária Dorottya főherczegnőkkel, néhány perczczel későbben az inkognito páholyba érkezett a király, vele Károly Lajos és Lajos Viktor főherczegek. Nemsokára megjött a nagy páholyba a trónörökös és Stefánia főherczegnő. Káról}" Lajos és Lajos Viktor főherczegek erre átmentek az udvari pá­holyba, a hova már ekkorára megérkeztek Izabella főherczegnő és Ottó főherczeg. A király láthatólag jól mulatott a harmadik fölvonás közepéig, a mikor eltávozott az operaház előtt összegyűlt nagy közön­ség zajos éljenzése között. A harmadik fölvonás után eltávozott a trónörökös-pár, valamint a többi főher­czegek és főherczegnők is.

A népszínházban a műsort már hetek óta az • Ördög pirulái" foglalták le. A látványosságot most rövid időre pihentetik, s a játékrend ismét változatos lesz. E hó 15-én pedig olasz operai előadások kez­dődnek, a «Tell Vilmos» operával. Az oiasz előadások fő hősei: Lucca Paulina asszony és Mierzwinszky tenorista.

A gyapju-utezai német színházban a magyar előadásokat e hó elsején kezdte meg Feleky Miklós budai színtársulata. Beköszöntőül Szigligetig/és Ba­lázs Sándor «A etrike* népszínművét választotta, melyet évek előtt a nemzeti színházban igen sze­retett a közönség, kivált Blaháné és Feleky közre­működésével. Az első est fényesebb volt, mint remél­ték. Az udvari páholynak e színházban mindig csu­kott ajtajai is fölnyíltak az előadásra, 8 megjelent a trónörökös-pár, Lajos Viktor főherczeggel. Előlege­sen semmi hire sem volt a fejedelmi vendégek láto­gatásának ; csak az első felvonás alatt érkezett a a színházhoz egy udvari furir, s megkérdezte, hogy a trónörökös-pár számára van-e udvari páholy. A fenségek a második felvonás kezdetén érkeztek, s látható érdeklődéssel néztek végig két felvonást, s mikor Blaháné énekelt, a trónörökös-pár kezdte meg a tapsot. Blaháné/égyik legkitűnőbb szerepét kapta vissza az özvegy korcsmárosnéban ; Feleky pedig a korhely Lajtosban mutatott be jeles alakítást. Makó (a szocziálista Anselm), Kiss Mihály, Balog Etel szintén megtalálták az elismerést.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia e hó 4-iki ülésén Ábel

Jenő tanár tartotta székfoglaló értekezését. Megkö­szönvén levelező taggá történt választását, Isota Nogaroliáról értekezett, a XV-ik század legkiválóbb női humanistájáról, kinek összes műveit gr. Apponyi Sándor és Ábel most rendezik sajtó alá.

Isota Nogarqlla (1418—1466) jeles theologus és humanista nő. O az egyedüli irónő a humanista kor­ban, kinél határozott irói egyéniségről lehet szó. Sokáig élénk levelezésben állt korának jelesebb hu­manistáival, főpapjaival; a tartalom kevéssé érdekes,' de a ragyogó stílus nagy feltűnést keltett s az írók versben és prózában magasztalták. Át is látta ily irodalmi munkásságának meddőségét s inkább ko­molyabb theologiai tanulmányokra adta magát, s erre vonatkozó irataiban hagyott emléket magának. Az irodalomtörténészek a kezdő renaissance figye­lemreméltó alakjai közé sorozták Isota Nogarollát, kinek életét és munkáit Ábel bőven ismertette. — Brassai Sámuel veterán tudósunk értekezése követ­kezett ezután *A mondat dualizmusáról*, melyet Szinnyei József olvasott föl. Brassai szerint Hun­gáriára és Ausztriára nem illik méltóbban a dualizmus czime, mint arra a tanra, kogy a mondat két egyenlő alkatrészből, alanyból és állitmányból van összefűzve. A mondatban nincs dualizmus — ezt hirdette eddig Brassai, de most ő is védi a dualizmust, vagyis azt, hogy a mondat két alkatrészből áll.

A földtani társula t legutóbbi ülésén három ala­pitót jelentettek be : a pohorellai vasgyárat 100, Beszterczebánya városát 100 és gr. Csáky Lászlót 200 írttal. A legközelebbi ülés szeptember közepén lesz, a bányászati .és kohászati kongresszus alkal­mából.

19. SZÁM. 1MS5. XXXII ÉVFOLYAM.

Néprajzi és háziipar-muzeum. Egy ily múzeum kérdése az orsz. kiállítás alkalmából ismét előtérbe lépett, s a kiállítási bizottság kebelében szűkebb bizottság alakult, mely egy régebben kidolgozott terv szerint a múzeum szervezését meg fogja kezdeni. A terv szerint a múzeum három főcsoportra oszlik. Az első a szorosan vett néprajzi csoport, mely a hazai népviseleteket, a házi berendezéseket, házi szerszámokat és a háztartás körébe vágó czikkeket csoportosítaná vidékenkint, felosztva szobafülkékre ; a második csoport a háziipari czikkek állandó kiál­lítása volna, melyben a házilag előállított iparczik-kek, különösen az agyapipar, szövőipar és faipar, továbbá a fafestés lennének bemutatva azon eszkö­zök és szerszámok gyűjteményeivel együtt, melyek ez iparczikkek előállításánál használtatnak. E cso­porttal kapcsolatban említi a tervezet a háziipari ré­giségek múzeumát. A harmadik csoportot a háziipari árucsarnok képezné, mely piaezot teremtene a házi­ipart űző szegényebb néposztály készítményeinek és a közönséggel szemben az áruk megrendelését és el-árusitását eszközölné.

A múzeumi és egyetemi könyvtárak. A mú­zeumi Széchenyi-könyvtár a napokban állította össze a könyvtárról a kimutatást az országos statisztikai hivatal számára, mely most a hazai könyv- és levél­tárak adatait gyűjti. Majláth Béla könyvtári őr ve­zette az összeszámolást. E szerint 1884 év végén volt a múzeumi Széchenyi könyvtárban 125,000 mű 205,000 kötetben, 30,000 dissertáczió (értekezés, értesítő, stb), 20,000 apró nyomtatvány, 7000 kötet hírlap, 865 incunabulum (ősnyomtatvány), 16,250 kézirat, 80,000 okirat és 15,310fa-, aczél-, réz-és kő­nyomat, vagyis összesen 374.425 különféle tárgy. — Az egyetemi könyvtárban pedig a külföldi folyóiratok és apróbb nyomtatványok szakszerű rendezése foly. A magyar nyomtatványok száma 25 ezerre, a kül­földieké valami százezerre megy. A folyóiratgyüjte-mény szintén olyan nagy, hogy nemcsak egyetlen az országban, de a kötetek számát s az egyes folyóira­tok ritkaságát tekintve, kiállja a verseny Európa bármelyik nagy folyóiratgyüjteményével. Megvan­nak például a leghíresebb angol és franczia szemlék legjelesebbjei, igy például a «Revue des deus Mon-des», az «Edinbourgh Review», a «Journal des Sa-vants» stb. összes évfolyamai, a múlt századi idegen hírlapok legbecsesebbjei, a többek közt a nagy fran­czia forradalom hivatalos lapja, a «Moniteur Univer-sel». a jezsuiták annaleseinek legtöbb évfolyama, a régi német tudományos folyóiratok, melyekbe szá­mos magyar tudós irt. Szóval a rendezés folytán valóban nagyértékü tudományos kincs jut immár a közönség rendelkezésére. A folyóiratok a könyvtár földszinti termében helyeztetnek el. Az apró nyom­tatványok számára az első emelet nagy fedett folyo­sóját rendezik be.

A történelmi arczképcsarnok. A múzeum könyvtára a napokban 15,310 darabból álló összes fa-, aczél-, réz- és kőnyomatgyüjteményét átadta az országos képtár és történelmi arczképcsarnok igaz­gatójának : dr. Pulszky Károlynak, ki azok egy ré­szét a történelmi arczképcsamokban, más részét az országos képtár metszetgyüjteményében helyezi el.

MI ÚJSÁG ? A t r ó n ö r ö k ö s k ö n y v e . «Az osztrák-magyar

monarchia Írásban és képben* magyar részének összes bizottságai Rudolf trónörökös O Fensége el­nöklete alatt együttes ülést tar tot tak május 1 -én d. e. 9 órakor a magyar tud. akadémiai palota képes te rmében. Ó Fensége reggel lli 9 órakor Jókay Mórt fogadta a budai várlakban, s vele együtt zárt kocsi­ban érkezett pont 9 órakor az akadémiai palotához, melynek csarnokában, Haynald bibornok érsekkel élükön, a bizottság tagjai és dr. Szabó József m. tud. akadémiai t i tkár fogadták Ő Fenségét.

Az ülés kezdete előtt Jókai Mór bemutatta ő fenségének a szerkesztő bizottság uj tagjait: Berze-viczy Albert miniszteri tanácsost és Szilágyi Sándort, s a művészeti bizottságba meghívott uj tagokat: Mé­szöly Gézát, Szalay Imre osztálytanácsost, és dr. Szrnre-csányi Miklóst, a müv. bizottság jegyzőjét.

A trónörökös ő fensége ezután megnyitotta az ülést, a jegyzőkönyv vezetésére Nagy Miklóst hiván föl.

Az ülésen jelen voltak: dr. Haynald Lajos bíbor-nok-érsek, Pulszky Ferencz, a felügyelő bizottság elnö­kei, Jókai Mór szerkesztő, Weilen József lovag, az osztrák rész szerkesztője, Berzeviczy Tivadar, Hun-falvy János, Keglevich István gróf, Nagy Miklós, Zichy Jenő gróf, a magyar felügyelő bizottság tagjai, — Keleti Gusztáv a művészeti bizottság elnöke, Mé szöly Géza, Pulszky Károly, Szalay Imre e bizottság tagjai és dr. Szmrecsányi Miklós jegyző, — Harkányi Frigyes, Hegedűs Sándor, Péchy Imre és Wekerle

19. SZÁM. 1885. XXXII. ÉVFOLYAM. V A S Á R N A P I U J S A G . 3 t 3

Sándor a pénzügyi bizottság tagjai; és dr. Szabó József m. t. akadémiai titkár. Mindenekelőtt Júliai Mór tett előterjesztést a Magyarországot illető rész I-ső kötetéhez beérkezett irodalmi munkálatokról, jelesen, hogy az első kötet első fele, mely a Magyar­ország földrajzi helyzetét tárgyaló czikket és a magyar történelmi részt foglalja magában s összesen 15 ivre terjed, nagy részben készen van, egy része már ki is szedetett s a még bátralevő ivek kézirata is rövid idő alatt nyomdába adatik. Még e hó folytán összehivat­nak a magyar alföld leírásával foglalkozó munkatár­sak, hogy azokkal egyetértőleg lehessen a képtárgya-kat kiosztani, s az illető művészek a különböző vidékekre helyszíni tanulmányok végett most a leg­kedvezőbb időszakban elutazhassanak, ugy hogy e rész is, mely a jövő évben lesz közrebocsátandó, még ez év-folytán elkészüljön.

Keleti Gusztáv tett ezután előterjesztést a művé­szeti bizottság eddigi eljárásáról, fölemlité, hogy az illusztrálás munkája folyamatban van, az első kötet képtárgyainak egy része már ki van osztva és mun­kában van ; eddig az országos kiállítás előkészületei akadályozták magyar művészeinket abban, hogy seré­nyebben dolgozzanak e nagy mű illusztrálásán, de most, a kiállítás megnyitásával, teljes erővel és buzgalommal láthatnak e mimkájokhoz.

Péchy Imre, a magyar kir. államnyomda igazga­tója, a nyomdai, xylographiai és zinkographiai tekhmkai előkészületekről tett jelentést, jelesen, hogy több, ré­szint itthon, részint külföldön tartózkodó magyar fa-metszőt szólított fel a közreműködésre, s azok a síken-e a legszebb reménynyel biztató próbamunkákat és levo­natokat küldtek be.

Rudolf trónörökös még egyszer kérdést intézett a magyar bizottságokhoz : vájjon biztosan megjelenhetik-e a mű első füzete a kitűzött időben : f. évi deczembtr l-jén ? Mire a szerkesztő, mint a művészi bizottság tagjai kijelentették, hogy ez időre a magyar résznek nemcsak első, de három első füzete teljesen készen lesz, s a továbbiak akkép előkészítve, hogy a mű havi füzetekben megjelenése nem fog fennakadni.

Weilen, az osztrák rész szerkesztője, a trónörökös fölhívására, a közösen kiadandó prospektus ügyében tett javaslatot, s erre nézve abban történt megállapo­dás, hogy a mű prospektusa Budapesten magyarul és Bécsben németül, az osztrák és magyar rész néhány-érdekes és jellemző fametszetével illusztrálva szeptem­ber elején adassék ki.

Végül a mű terjesztése fölött folyt tanácskozás, a mely után a trónórókiis ő feDsége bezárta az ülést, s még nehánj- szívélyes szót váltván a bizottság tagjai­val, a jelenlevők és az utczán összegyűlt nagyszámú közönség éljenzése közt hagyta el az akadémiai pa­lotát.

József főherczeg és családja a fővárosból Alcsuthra költözött. A főherczeg csak rövid ideig fog pihenni, s néhány nap múlva már körútra indul, hogy a honvéd-csapatok fölött szemlét tartson, mely csak július közepén fog véget érni.

A lóversenyek e hó 3-ikán kezdődtek. Az első napi futtatásra igen kedvezett az idő, s oly sokaság lepte el a tribünöket és a gyepet, mint még egyszer sem. A trónörökös-pár, s az akkor még a fővárosban időzött főherczegek is mind megjelentek. O felsége azonban, ki reggel 7 órától d.u.l óráig a kiállítást nézte végig, nem jelent meg a versenyen. Még e hó 5-én és 7-ikén voltak versenyek, nem nagy közönség előtt; negyedik futtatási nap pedig vasárnap lesz.

Koller Károly tanár, a jeles fényképész, e hó 7-én ünnepié egybekelése 25-ik évfordulóját nejével szül. Láni Máriával, mely alkalomból az ezüst-lakadalmat ünneplő pár számos megtiszteltetésben részesült. Tisztelőik és barátaik nagy számmal jelentek meg Nóvák Ferencz fővárosi építész vezetése alatt, ugy szintén több fővárosi társulat küldöttségei is, hogy legjobb szerencsekivánataikat kifejezzék.

A rózsalány. A gr. Karácsonyi Guidó által ala­pított erénydijat az idén Erk Terézia solymári haja­don nyerte el. Az ünnepély e hó 10-én lesz Solymá­ron. Az ezer forintos díj az adó és ünnepélyi költsé­gek levonása után 600 frt.

SAKKJÁTÉK. 1329. száma feladvány. Dobrusky J.-töl.

Sötét

A «3ogtudományi Közlöny" május 8-iki (19-ik) száma a következő tartalommal jelent meg:

Az inquisitio Magyarországon. Dr. Gúnther Antal budapesti ügyvédtől. — Horvát-Szlavón kapcsolt ré­szek viszonya a magyar államhoz. Dr. Nagy Ernő nagyváradi "jogakad. tanártól. — A szabadalmi jog szabályozásának alapelvei. Dr. Dell' Adami liezsö budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: Ha­gyatéki eljárásunk. Dr. F. S. miskolczi közjegyzői helyettestől. — Különfélék.

MELLÉKLET: Curiai Határozatok. — Kivonat a "Budapesti Közlöny*-bői.

• » c dTiligw« ' « h

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 1323. az. feladvány megfejtése Dubbe F.-től.

Megfejt*. . világos. Sötét

1. d2—d3 . . . . . . . . . u6—b5 (a) t . Vdl—el . . . . . . f6—f5 3. Vei— e5 \ Hc6—e5 4. Hg6—e7 matt.

a. 1. . . . . . . . . . . . . . . . g6—g5 2. Vdl—cl b 6 - b 5 3. Vcl—cSf— — — He(i—c5: 4. Ha6—c7 matt.

Az 1324. sz. feladvány megfejtése. Berger J.-től.

Megfej tés . Világos. Sötét

1. Fgl—b6 . . . . . . . . . c7—d6:—b6: (a) 2. Vb4—dl Kg4—gö 3. Vd4—f6 f Kg5—ffi-gi 4. Fb6—d8 v.

Hd3—f2 matt.

1. Kg4—g5 t. sz. t. sz.

2. Vb4— c5 3. Veő—főf.._ . . . J 4. Víö—h5 matt.

M i n d k é t f e l a d v á n y t h e l y e i é n f e j t e t t ék mag : Budapesten : K. J . és F. H., Andorfi S., Kovács J . — Az Erkel-sakktársaság nevében : Exner Kornél. —

Tarnóczon: Németh Péter. — A pesti sakk-kör.

HALÁLOZÁSOK. Hg. KABAGYOBGYEVICS SÁNDOB, a volt szerb fejede­

lem, meghalt Temesvárit 79 éves korában. Viszon­tagságos életet fejezett be, mely gazdag volt dicső­ségben és megaláztatásban. 1842-ben jutott Szerbia fejedelmi székébe. A magyar szabadságharcz alatt Karagyorgyevics támogatta a délvidéki szerb lázadást. De mivel később az orosz befolyást akarta Szerbiá­ban megtörni, ez trónjába került, s 1858-ban elűz­ték a fejedelmi trónról, melyet többé el nem foglalhatott, habár soha sem nyugodott meg sor­sában. Mikor 1863-ban Obrenovits Mihály fejedel­met meggyilkolták Belgrádban, súlyos gyanú súj­totta a száműzött herczeget, hogy ő szervezte az összeesküvést. A szerb kormány megkeresésére Ka­ragyorgyevics ellen a pesti törvényszék meg is indí­tott a port, el is ítélte, de a felsőbb bíróság fölmen­tette. A herczeg száműzetése nagy részét magyar­országi birtokain, az aradmegyei Bokszegen, vagy a fővárosban, legutóbb pedig Temesvárit élte végig.

! Egyik fia, Péter herczeg, a montenegrói fejedelem ! leányát vette nőül. Másik fiát egy időben bolgár

fejedelemnek emlegették. A temetés nagy fénynyel ! ment végbe e hó 6-án Temesvárit, honnan a holt­

testet Bécsbe szállították, hol a végtisztességen a j montenegrói fejedelem is képviselteié magát. Í>^ÖZV^FBAKKEN'BPBQ ADOLFNÉ, született Carina Anna i meghalt e hóT-élTBüalípesteTirA harmadfél év előtt

elhunyi jeles iró özvegye a korábbi években a nem­zeti színház kedvelt drámai énekesnője volt. A szín­padtól nem oly régen vonult vissza, külföldön is arat­ván sikereit. Carina Anna 1839. novemb. 15-én szüle-

I tett. Atyja Bécsben nyugalmazott törvényszéki ta-{ nácsos volt. Carina Anna kitűnő nevelésben része-| sült. Beszélt francziául, angolul, oroszul és németül, í s mint a nemzeti színház tagja, csakhamar megta-i nnlta a magyar nyelvet is. Eleintén zongorajátéka ' által tűnt ki. Utóbb a bécsi konzervatóriumba fölvé-! tetvén, Marchesi legjobb tanítványa lett. Ének-ta­

nulmányai bevégezte után a németországi színpadok ' egymás után nyíltak meg előtte. 1863-ban szerződ-| tették a budapesti nemzeti színházhoz, melynek ope-! rája hosszas időkig oly nagyrabecsült művésznőt birt

benne. Az utóbbi években vonult vissza a színpadtól a családi körbe, hol tisztelt és szeretetreméltó nő

I volt.

Ifj. MABKOS GYÖBGYNÉ, szül. Gyulai Margit elhunyt e hó 2-án, 22 éves korában Kassán. Kitűnő irónk, Gyidai Pál kedves leányát vesztetette el benne. Még három évvel ezelőtt a főváros társasköreinek egyik vonzó jelensége volt, s korai halála mindenütt, a hol csak ismerték, a legmélyebb fájdalmat ébresztette. A ezép fiatal nő a télen mellfájdalmakról kez­dett panaszkodni. Tátrafüredre vitték, de a Kárpátok balzsamos levegője nem tudta visszaadni egészségét. Megtörve érkezett vissza Kassára, férjéhez és kis leánykájához, kik oly korán elvesztették. Elhunytá­ról a család a következő gyászjelentést adta ki: • Ifj. Markos György ugy maga, mint leánya Mariska, Szendrey Ignácz, valamint Gyulai Pál maga és gyer­mekei Aranka, Kálmán nevében és id. Markos György ugy saját, mint neje Povoszky Zsuzsanna, valamint gyermekei: Mariska, férjezett Orosz Ala-dárné és Mihály, nemkülönben nagyszámú rokonai nevében fájdalomtelt szívvel jelentik forrón szeretett és felejthet hetetlen nejének, anyjának, illetve uno­kának, leánynak, testvérnek, menyöknek és sogór-nőjöknek, ifj. Markon Györgyin1 szül. Gyulai Margit asszonynak f. évi május hó 3-án 22 éves korában, boldog házasságuknak 3-ik évében, Kassán történt gyászos kimultát. A megboldogult hűlt tetemei május hó 3-án. délután 5 órakor fognak Kassán, főuteza 77. sz. alatti házban beszenteltetni s május hó 4-én délután 5 órakor Budapesten a kerepesi temető kápolnájából a róm. katholika egyház szer­tartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szent mise áldozat pedig május hó 5-én, délelőtt 10 órakor fog Budapesten az egyetemi templomban bemuttatni.» — A fővárosba hozott halott ravatalát a kerepesi-uti temető halottas házában állították föl s a köszönik egész özöne borította el. Többnyire fehér rózsákból, gyöngyvirágokból voltak fonva s fehér szalagjaikon sürün fordult elő e két szó: 'Sze­retett Margitunknak.* A családtagok, jó barátnők koszorúi mellett volt ama szépirodalmi intézeté is, melynek a lesújtott atya elnöke. E koszorú széles kék szalagjaira ez volt aranyozva: «A Kisfaludy Társa­ság — elnökével gyászol.» A gyászszertartásra a csa­lád ismerősei és a tisztelők nagy számmal gyűltek össze. A 85 éves nagyapa Szendrey Ignácz, az apa, a testvérek és rokonok közelében valának özv. b. Eöt­vös Józsefné, özv. Csengery Antalné, leányaival és vejeivel. Szász Károlyné és leánya Wargha Gyuláné, Arany Lászlóné, az egyetem több tanára, Szálai Ist­ván és Hajós János miniszteri tanácsosok, dr. Ballagi Mór, az akadémia, a Kisfaludy-társaság, a nemzeti színház tagjai, Görgei Arthur és István, stb.

Elhunytak még a közelebbi napok alatt: THAN-HOFFER PÁL, Pest városának volt főbírája, ki vissza­vonulva hivatali működésétől, tisztes emléket hagyott maga után, 72 éves korában, Gráczban. — BELLEB JÓZSEF a mindszenti kath. templom agg apát-plebá-nosa, 79 éves korában, Miskolczon. — RADICS GÁSPÁB, czimzetes püspök és nagyprépost, 90 éves korában, Diakovártt. — PAVLOVITS DÉNES, gör. kel. alesperes-plebános, 72 éves korában, Török-Becsén. — LÓNYAY ÖDÖN, Lónyay Gábor" fia, kinek halálát özvegye és töbh gyermeke siratja. — A Filker-cstdádot (Ko­lozsvárit) rövid idő alatt mély csapások sújtották, alig pár nap alatt három testvér hunyván el: FILKEB FERENCZ, pénzügyi számtanácsos és szabadságolt honvéd-százados ; alig pár nap mnlva nővére MÁBIA követte, ezt pedig a harmadik testvér, FILKEB ELEK, a kath. status igazgatótanácsának titkára, 60 éves korában. — HOBVÁTH KAROLY, csöngei nagybirtokos, a kemenesaljai függetlenségi párt alelnöke, köztisz­teletben élt dúsgazdag férfin, ki öngyilkos módon ve­tett véget életének, s végzetes tette okait nem tudják. — Ghymesi és gácsi gr. FORGACH GYTTLA, 61 éves korá­ban, Kokovan. — GOMBOS GYÖRGY, volt borsodmegyei szolgabíró, 60 éves korában, Szendrő-Ládon. — KOLLER JÁNOS . nyűg. hajóskapitány , 1849 - iki honvéd. Nagy-Pérkátán. — BENKÖ LASZLÓ. föld­birtokos, Kezdi-Vásárhelytt. — SIDELSZKY ANTAL, kis-szebeni tanitó 32 éves korában. — HABSÁNYI IGN'ÁCZ, ügyvéd, volt váltójegyző és a szabadság-harezban, honvéd százados, 61 éves korában, Budapesten; ugyanitt ZAHBADNICZKY FEBENCZ, nyűg. adópénztárnok, egykor cs. k. tüzértiszt, ki a szabad-ságharezban a honvédségi tüzérség szervezésénél is közreműködött, 82 éves korában; SZABÓ JENŐ, m. k. államvasuti mérnök, 33 éves korában; HONIG MÓB, szemesi birtokos, 61 éves korában. — HUSZÁR BÉLA, aszódi takarékpénztári könyvelő. — MABKOS GYÖRGY, színész, a kolozsvári Karolina-kórházban. — Szo-LECZKY JÁNOS, 67 éves korában, Esztergomban. — IBBÁNYI DÁNIEL, 1848-iki honvédszázados, Ugocsa-megye volt pénztárnoka, 73 éves korában. N.-Szőllő-sön. — Kj. FELMAYEB ANTAL, kereskedő, 29 éves ko­rában, Szegeden. — SZIGETHY ISTVÁN, reáliskolai tanár, Sümegen. — KOBOKNAY SANDOB, ügyvéd, a város törvényhatósági bizottságának tagja, 70 éves korában, N.-Váradon. — STBASSER GUSZTÁV, katasz­teri becslőbiztos, 63 éves korában, Pozsonyban. — GYŐBY BÉLA, plébános, Sárbogárdon. — VÓJNASO-VICH ELEK, adóhivatalnok, 56 éves korában, Debre-czenben. — ANGYAL ANTAL, nyűg. gazdatiszt. 80 éves korában, Mező-Komáromban. — STEIN MÁBK, zombori városi bizottsági tag, 70 éves korában, Aranvoson, Komárom mellett. — DAPSY GÁBOB,

314 VASÁRNAPI UJSAG. 1 9 . SZÁM. 1 8 8 5 XXXII. ÉVFOLYAM.

végzett joghallgató, Miskolczon. — SZIGETHT ZOLTÁN, harmadéves joghallgató, 21 éves korában, Zala-Egerszegen. — MANDEL KÁLMÁN, kereskedő, 80 éves korában, Nagy-Baródon, s nyolcz gyermek, harmincz-hat unoka és tizenhat dédunoka siratja. — EEICHEN-BERGER MÁTYÁS, kereskedő, Nagy-Váradon.

Özv. VASVÁRT MIBÁLYNE szül. Nagy Zsuzsanna, Szilágymegye széles köreiben tisztelt hölgy, 62 éves korában, Alsó-Szoporon. — HAJDTT PÉTERNÉ szül. Vásárhelyi Júlia, 68 éves korában, Batizon. — CZAKÖ JÁNOSNÉ szül. Antalfy Izabella, élte 24-ik évé­ben, boldog házassága hatodik hetében, a gömör-megyei Jolsván. —LENDVAY MIKLŐSNÉ, Temesmegye aljegyzőjének s a «Délmagyarországi Lapok* főmun­katársának fiatal neje. — JÖNY GUSZTÁVNÉ szül. Gaál Erzsébet, magyar kir. főerdész neje, Bécsben. — Özv. FIALA JÖZSEFNÉ szül. KolbaMária, 62 éves korá­ban, Máramaros-Szigeten. — ZOLNAY ANTALNÉ szül. Mády Mária, tekintélyes kecskeméti ügyvéd neje. — Özv. CSERVENKA PÁLNÉ, szül. Novobáczky Teréz, nagy­váradi néhai előkelő kereskedő özvegye, 62 éves korában, Budapesten, honnan holttestét N.-Váradra szállították. — Özv. BÉLIK MIKSÁNÉ szül. Koós Mária, 53 éves korában, Zsamón. — SUGÁR SÁMUELNÉ szül. Bossányi Anna, 78 éves korában, Mező-Csáthon. — Özv. BITZY JÁNOSNÉ szül. Nemes Anna, 66 éves korá­ban, Alsó-Lugoson. — KOVÁCS MÁRTONNÉ szül. Kál-niczky Irma, 25 éves korában. — GYULAY KÁLMÁNNÉ szül. Kripner Mária, 39 éves korában, Budapesten. — Özv. CSÁVÁSY ELEKSE szül. Tolnay Mária, 73 éves korában, Kolozsvárit; ugyanott özv. GOMBOS GER-GELYNÉ szül. Fajk Julianna, 67 éves korában. — SALACZ JÖZSEFNÉ szül. Kovács Amália, városi jegyző neje, Szarvason. — DRODTLEFT RUDOLFNÉ szül. Mi­hályi Erzsébet, könyvkereskedő fiatal neje, Pozsony­ban. Özv. LÜKOVICH SÁNDORNÉ szül. Ékkel Szilárdka,

21 éves korában, Beregszászon. — SCHURMANN IMRÉNÉ szül. Dusinszky Natália, 26 éves korában, Komjáton. — Özv. FRANK IGNÁCZNÉ, N.-Váradon.

HETI NAPTÁR. Május hó. Nap Kitholikus é t protestáns GOrog-Orosz

10 V Da Anton.p.h.D 5 Rogat llHiMamert ker.iBéla, idal. 12 K,Pongrácz járó!Pongrácz 13SiSzervácz nap.lSzervécz 14 CÁldoiu csütörtök íldozó csütörtök 15 P j Izidor vt, j Zsófia 16 8 Nep. János vt. Peregrin

Izraelita

28 P 5 9 vért. 29Jázon pk. 30 Jakab ap.

1 .Háj us 2 Áldozó csat. 3 Tünetes Ma. 4Pelágia sz.

25Ráfáel 26 Salamo. 27 Sámson 28Sa.p.h. 29

1 Síiv B. 28. 6. p.

rUldválUiásai: J) Klső negyed2 1-én 7 óra 1 pk. regg.

T a r t a l o m . Szöveg: Gróf Széchenyi Pál, földmivelés-, ipar- és

k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r . — K ö l t ő g y á s z a . D a l m a d y G y ő z ő t ő l . — A p r ó t ö r t é n e t e k . S z e g é n y « N e b á n t s » t ö r t é n e t e . P . S z a t m á r y K á r o l y t ó l . — A k i á l l í t á s b ó l . — A k i á l l í t á s é s m e g n y i t á s á n a k j e l e n e t e . — H o m o k b ó l f o n t k ö t e l e k . A n g o l r e g é n y . I r t a F r a n c i l l o n B . E . — E g y v e l e g . — E u d o l f t r ó n ö r ö k ö s k i á l l í t á s a . K . I m r e L a j o s t ó l . — A k i á l l í t á s r ó l . — A z o r s z á g o s k i á l l í t á s ­r ó l . — I r o d a l o m é s m ű v é s z e t . — K ö z i n t é z e t e k é s e g y l e t e k . — M i ú j s á g ? — H a l á l o z á s o k . — S a k k j á ­t é k . — H e t i n a p t á r .

K é p e k : G r ó f S z é c h e n y i P á l . — A z o r s z á g o s k i á l ­l í t á s m e g n y i t á s a m á j u s 2 - á n . — A z o r s z á g o s k i á l l í ­t á s r ó l . A k i r á l y i p a v i l l o n e l ő t t . ( K é s z l e t a m e g n y i t á s i ü n n e p é l y b ő l . ) — A t r ó n ö r ö k ö s k i á l l í t á s a . ( A z e r d é ­s z e t i p a v i l l o n b a n . )

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : N a g y M i k l ó s . ( L . E g y e t e m - t é r 6 . s z á m . )

Színes selyem Surah. Satiii nierveilleux, atlaszok dá­ma szók. selyemrips és taf-foták, 1 frt 3 0 kr. méterje, egész 7 frt 20 kr.-ig, szállíttatnak egyes öltö­nyökre ugy, mint egész végben bérmentesen a házba Henneberg G. (királyi udv. szállító) selyem­gyári raktára által, Züricbben. Mintákat posta­fordultával. Egy levél dija a Svájczba 10 kr.

* Figyelemre méltó bizonyítvány. Detta, Te-mes megyében. Nőm már 7 év óta gyúladásos szem­bajban s testén erős bőrkiüritésekben, daganatokban szenved, a melyek minden évben rendesen tavaszkor s őszszel mutatkoztak. Daczára minden orvosi se­gélynek a melyben részesült, mármár lemondtam a reményről, kogy élete megmentessék. Ekkor hallot­tam emlegetni Brandt E. gyógyszerész svájczi lab­dacsait s azonnal több dobozzal vettem. Eövid hasz­nálat után örömmel vettem észre a betegség fordu­lását s javulásár. Mivel pedig nőm egészsége már teljesen helyreállt, azért e svájczi labdacsokat (70kr. egy doboz a gyógyszertárakban) meg is tartom min­denkorra háziszerül. Más betegeknek is melegen ajánlottam. Fogadja legszívesebb hálámat svájczi labdacsaiért, mert kedves nőm csak is ezeknek kö­szönheti egészségét. A Mindenható tartsa meg önt még számos évig s áldja meg jótéteményeiért. Tel­jes tisztelettel: Wagner János bádogosmester. Mint­hogy Magyarországban Brandt B. gyógyszerész svájczi labdacsainak különféle utánzatai léteznek, arra kell gondosan fioyelni, hogy minden dobozon, czégjelül, egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt B. névaláírása meglegyen.

| £ n CSILLAG ANNA óriási hossza L o r e l e y h a j a m m a l , mely az általam feltalált h a j n ö -v e s z t d k e n ő c a n e k 14 h ó n a p o n keresztül való használata után 2 8 5 c m . h o s s z ú s á g o t ért el és oly sünien nőtt, hogy súlya miatt csaknem három fonatnyit kellett kivágni. Ezen h a j -n ö v e s z t ö k e u ö c s az orvosi tudomány legnevezetesebb szakembereitől elemez­tetett és nemcsak teljesen ártalmatlan­nak, hanem k i t ű n ő m i n ő s é g ű n e k találtatott. Előmozdítja a h a j n ö v é s é t , e r ó s l t i a h a j t ü s z ö t é s a l e g b i z ­t o s a b b e l l e n s z e r a h a j k i h u l l á ^ e l l e n , valamint kitűnő hatású a k o ­p a s z o d á s , r i t k a b a j u s z é s s z a k á i e l l e n . Alázattal

C s i l l a g A n n a . Szétküldések a világ minden részébe az összeg előzetes beküldése vagy utánvét

mellett

Csillag és társa Budapest K l r á l y - u t e z a 2 6 .

Én Csillag Anna magam vagyok az el* ÉmitonS. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

A r a k ö c s ö g ö n k i n t 5 0 k r , 1 f r t , 2 fr t , h a s z n á l a t i u t a s í t á s ­s a l e g v ü t t .

V e g y e l e m e z t é k : d i \ W e r n e r T . u r a b o r o s z l ó i v e g y e l e m z ö l a b o r a t ó r i u m i g a z g a t ó j a ; t e k i n t e t e s d r . L i e l i e r m a n n J L e o t a n á r u r a m . k i r . á l l a m i c h e m . v e g y e l e m z ö k í s é r i , á l l o m á s f ő n ö k e é s t e k i n t e t e s S z n v * c s n k J ó a r . s e f u r , a v e g y é s z e t d i p l . t a n á r a B u d a p e s t e n .

A .fRANKLIN-TARS LAT. kiadása ban Budapesten me jelent s minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számira SZELINSZKI GYuRGY cs. k i r . egyet, könyvárus­nál Bécsben I . , Stephansplatz Nr. 6

LallaRoukh K E L E T I R E G E .

Irta

MOORE TAMÁS Angolból fordította

L U K I \ m LEHR ZSIGMOND.

Ara fűzve 1 frt 60 kr. — Vászonba kötve 2 rt.

Fáy András eredeti meséi és

aphorismái. Negyedik kiadás. Két kötet

Ára vászonba kötve frt 1.60.

MAGTAR-FRANCZIA B I Z T O S Í T Ó - R É S Z V É N Y - T Á R S A S Á G .

R é s z v é n y t ő k e , 4 m i l l i ó f o r i n t a r a n y b a n . ( A l a p í t t a t o t t 1 8 7 9 - b e n . )

Kimutatás 1884. évi deczember 31-ről. Befizetett részvénytöke aranyban Agio tartaléktöke Rendelkezési és nyeremény-tartalék-alap Árfolyam különbözeti tartalékalap Elemi biztositások díjtartaléka Életbiztosítási díjtartalék Díj váltó- tárcza

Értékpapírok: 234.000 frt 6 o/0 os magyar északkeleti vasúti elsőbbs. 127.23

frt 4,000.000.-• 795.503.82 • 4SO.57i.96

118.490.38 • 1,168.&5Í17 « 1,084.020.24 • 4,260.186.28

155.200 194.1-00 179.600 17.400 111.900 50.000 80.000 31.300 21.000 5.000 10.000 10.000

Országos kiállításra utazóknak.

5 %-os • nyugoti « • i . 99.— 5 9/o-os • • • • II. 99.— 5 %*os " galicziai « « I. 99.70 5 o/o-os • « • • II. 97.— 4 °/o-os magyar aranyjáradék 95.95 5 %-os • papirjáradék 90.95 5 %-os osztrák papirjáradék 97.— 5i<>/o-08 földhitelint. zálogl. 101.50 5 %-os • • 100.— 4 %-os magyar jelzálogbank kötvények 100.50 5 %-os Pest városi kölcsön 98.75 6 o/o-os « • • 106.—

68 drb tiszavidéki vasúti részvény 251.— 1 « Deés-Beszterczei vasúti részvény

60000 o. L. olaszjáradék á 99.25 o. h. — 59.550 o. L. 48.60 Különféle biztosító társaságok részvényei

Az életosztály értékpapír ai:

Dohányzóknak

Berendezett ntUAHM.AU. & szükséges útra való eszkö­zökkel .18—60 frtig. Praktikusan berendezett a t I-t é t e n * 6 frt Üres uti-tekercs az otthon használatban lévő tárgyak elhelyezésére 150— 8 írtig. Kézi és nagyobb k o f f e r e k 2 -W—30 frtig. Vállra függeszthető táskák 3.5«—IS frtu. Nöi kén útitáskák 3—2" írtig Plaid-, mha-, esernyő- és bot­tekercs 6 — 2 frtig B o r o t v á l ó k é s s l e t . John Htífford késsel 7 frt. Finom angol borotvák 1.2ü—2.50 frtig. É t -k e x f f - k o s u r a k berendezve 12—30 frtig. K u l a c s o k ém c s u t o r á k 1—8 frtig. Zsebben hordható ivó-poharak 40 krtól 2 frtig. É l e t m e n t ő 1 a mellényzsebben í>5 krtól 1 frtig. Angol iíti kalap könnyű, puha, zsebben elfér 1.40. B l s t o n s a ^ f b e l A t t r e v o l v e r e k 25 tö ténynyel 4.50— 2t> frtig. Kisformáju erős lövésü Bulldog zseb-revolver 9—11 frtig. Automat-esernyő 7—12 frtig. Pontosan járó r e m o n t o i r n l e k e l z s e b ó r a kettős por-fedéllel lo frt. Migrain-jege ez ideges fő- és fogfájásnál 60 kr. Ozbőrrel be* vont lószőrpárna » frt ^ _ _ _ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Autómat c i t c a -^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ r e t i a k t f s s i t f t é, cohányszelenc e, a f**dél betevése által kész cigar-ttát nyerünk 2 frt. Valódi H o u b l o n c i g a r e t t a p a p i r o s szopókával S nagyságban, l000-re 3.5", tomő hozzá 30 kr. Legjobbnak elösmert d o h á n y v a j £ Ő KT*?p erős fogas hajlókerékkel 15 frt. D o h á n y t a r t * ) , melyben a dohány - yirkosan marad 5 frt. Szárazon szívó egészségi bruyere fapipa bagót nem képez 1 — 1.30 Hibátlan t a j t é k m a k r a * p i p a ezüst kupakkal 8 frt. Gfiz pipás'ártisztito 1 50.

K ö z s é g i e l ö l j á r ó k n a k . Er5s hangú, tartós réioidaiú h i r d e t é s i . l o b o k 15 fit. P o x t a l & » k a l l két kulcscsal 7—lz frtig. Éjjeli 8r kiirtok réihöl 2—1 frti?. Kerülő-fegyver 7 frt. Hivatalos ragany bélyegzők x 5U. Szél és törés ellen biztos petroltumlámpás 2— 2.40. M n r n m - é s b i r k a - ^ r v A K Ó 2—5 5Q. Ló- és raar ha-klisi él yozö * frt. T n k t r S csível és szúró késsel t. 50. ~M1 i f i A SS MSB. «** ASZ- KeUemes accordban haneolt K J U U U S t t g U K . I a j r » j a » l o i a p , egy készlet s 6 7 kolomppal. T e k n ü s l i é k a l e i c y r z A

5 — 6 — 7 50. stracztollai diszítve 10—35 ftig. üangfuvó (Xebelhom) távolra elhallatszik l i frt. N a g y o t

étabot é« legyező I t frt. B u d a p e s t i e m -csinoi emléktárgyak K l a U U a s i

h n l l i i k i m k l i k felirattal sokféle l i n i n i - é r m e k 50 kr

TendéglOsoknek kemény fából BDKlIs t f b a b á k 1.50. I . i K n u n i a a n c t m n golyók nagyság szerint 1.50—3.60. Színes papír laaa*

p i o n o k kerti ünnepélyekhez 15, 20 , 25— W krig. Papir léggömbök —.70—2 frtig Számozott pétajegyk érczbSl pinczé-

m__ teltnek, 100 drb. nagyság szerint 1—6.40. A r i s t a n zenélő szekrény vendégek mulattatására : ( zene­darabbal 20 frt, egy zenedarab külön 60 kr. f l ó b e r t -

{ t u t l t a k társaságoknak, durranás nél-üliek 7—25 frtig, 100 golyós töltény

—45—1.50, sörétes 1.20—2 frtíg. T a a c s é l -t a b l a kiugró bohóczczal 2—6 frtig. Mozsárral 6.50—9 frtig. Díszjelvények céllövészethez —.30—1.50 dbja. Erősdugaszhuzók—.25—1.50. Kenyérkosarak 30 kr.

Sportesikkek..&S2 hfír n y e r e a * 1 5 - 3-> frtig. Kantár 2.65—4 ftig. Kettős szárral 4.&0—8 frtig. Kengyelszíjjak

2 75—3 50. Kengyelvasak 1.60—3 50. Nyereg-lekötö 2.25—6 f t ig . Izzasztó 2.75—5 frtig. Zabla l.fO—3 50 Felcsatolható sarkantyú1 2 frt. r ¥ y e r e a * - N s a p p a n 85 kr. M l h i a i l b l a k i n i é bőr-lakk 90 kr. I .<t l ia lo legyek ellín, egész lóra párja 16 frt. Lóidomiió vesszők rhinocseros-börből hasítva —60—2.50. V a d a M s f e j s y v e r e k « » k e l ­l é k e k a czéllövészet begyakorlásához. F l o b e r t - p i s s -t o l j o k 6.50—14 frtig. L é g p i s z t o l y szőrnyi lal és golyóval 7.50. H o r o g h a l a s z a t k e d v e l ő i n e k . Kalász-bot 1—3 frtig, nagyobb réz felgombolyitóval 7—15 frtig 12 db horog mesterséges rovarral 80 kr. Bf é b é s a e t i sesréd> e s z k ö z ö k . K e r t e s z k í s e k 1—5ftig, faág-fűrészek— .80, 2 Írtig, faág- és venyigeollók 1—3.50-ig. A c z é l - d r ó t k e f e gyümölcsfák tisztításához —.70—1.40. Keni ótsor-nyiró ollók 4.25—6 frtig. K é s i k i s f e c s k e n d e z ő " 1.20—2 frtig. Viráeharmatositó—.40—1.20. A n g o l k e r t i . f e c s k e n d « 14—21 forintig

l ^ A l l K Í f c t # 9 a L r i l * l l r k 6 n n y ( í . «ebben hord-l U l i r i K l H H I I H n . ható gummi esőköpeny

10 frt. T a U > t a s k a fehérneműre is 4.50. Lábszárvédő gamásni 4.50. Jó távcső 6.50. B o t s s é k 4.50. Kanóczos gyufa-tartó 85 kr. Lapos zseb-napóra iránytűvel 1 frt

111.400 frt 5 %-os Alföld-fiumei vasúti elsöbbs. 50.000 « 5 %-os kassa-oderbergi « « 10.000 • 5 °/o-os osztr-magy. bank zálogl.

200.000 " 5 %-os Pesti ni. keresk. bank zálogl. 50.000 > 5jo/o-os kisbirtok. f81dh.-int. zálogl. 6.000 « 4 %-os osztrák papirjáradék ö.OOu . 5 o/o-os « 1.000 • 5 %-os magyar • 9.500 « 4 %-os magyar aranyjáradék assszszszszszszssssssssssBr- sí

A fenti értékpapírok után az év végéig esedékes kamatok és osztalékok .

99.50 99.70

102.80 99.—

100.— 82.10 97.— 90.95 95.95

frt 297.765.— • 153.648.— « 192.852.— • 179.061.20

16.878.— • 107.368.05 « 45.475.—

77.600.— « 31.769.50

21.000.— 5.025.— 9.875.—

10.600.— 17.068.—

« 235.— 28.941.30

• 1,588.237.50

110.84a— 49.850.— 10.280.—

198.000.— 50.000.— 4.926.— 4.850.—

909.50 9.115 25

60.588.42 frt 3,282.760.72

Értékpapírokra adott kölcsönök Jelzálogkölcsönök _ Pénzintézeteknél elhelyezett tökepénzek Váltótárcza Érczváltók A társaság házai Budapesten és Bécsben Pénztár}* gyek « Központi pénzkészlet ._ _ frt 21.857.99 Pénzkészlet a képviselőségeknél _ 76.368.40

K é s z p é n z - d í j b e v é t e l : I 1880-ik évben 1881-ik évben 1882-ik évben 1883-ik évben 1884-ik évben

tűzbiztosítások.1 1 , 2 9 4 . 7 2 9 . 8 7 2 , 1 8 8 . 8 9 1 . 7 0 3 , 0 7 9 . 1 8 7 . 2 9 3 , 4 7 4 . 5 4 3 . 8 5 3 , 9 1 5 . 8 4 2 . 8 0 • szállítmány • I 3 9 2 . 1 2 0 . 7 3 1 , 3 8 7 . 2 9 0 . 6 3 2 , 2 6 0 . 9 1 4 . — 1 , 4 9 4 . 3 3 5 . 9 8 1 , 6 5 9 . 7 6 1 . 3 0 . jég • 5 4 3 . 3 3 7 . 9 1 8 1 5 . 0 5 5 . 3 2 7 6 9 . 4 1 1 . 2 7 5 7 3 . 5 7 0 . 4 0 9 0 0 . 0 0 3 . 0 5 =

frt 62.191.54 28.990.26

531.333.4* 230.791.1* 58 .000. -

1,607.495.27 208.000.-

98.226.39

= f r t l 3 , 9 5 3 . 1 9 5 . 6 1 • < 7 , 1 9 4 . 4 8 2 . 6 4

3 , 6 0 1 . 3 7 7 . 9 5 i frt 2 4 , 7 * 8 . 9 9 6 . 2 0

K i f i z e t k á r o k : 1880-ik évben 1881-ik évben 1882-ik évben 1883-ik évben 1884-ik évben tüzbiztosit. után 6 9 8 . 8 8 4 . 9 1 2 , 2 2 7 . 2 4 7 . 0 2 2 , 1 4 3 . 7 1 9 . 1 4 2 , 1 8 8 . 4 1 0 . 4 5 2 , 4 4 7 . 8 3 8 . 2 3 = f r t 9 , 7 0 6 . 0 9 9 . 7 5 szállitmányb. u. 1 3 5 . 7 3 6 . 7 0 6 6 9 . 1 8 3 . 3 8 1 , 5 7 7 . 1 8 6 . 5 9 1 , 8 6 5 . 6 5 7 . 8 1 1 , 3 0 2 . 3 3 7 . 8 5 = • 5 , 5 5 0 . 1 0 2 . 4 3 jég « 6 6 6 . 8 4 0 . 8 2 5 7 3 . 2 0 1 . 4 5 5 9 0 . 3 9 4 . 5 2 4 9 9 . 3 2 2 . 1 8 5 1 2 . 2 4 8 . 8 8 = • 2 , 8 4 1 . 9 0 7 . 8 5

Összesen frt 1 8 , 0 9 8 . 1 1 0 . 0 3

... frt 792.719.0 2^1.691.73

Próba-megrendeléahea 850 á b r i v a l el látot t ár jegyzéket éa kiál l i táal helyzet-rajzot mellekel, meg nem felelő t á r g y a k a t v i w z a v e . z

Függőben lévő károkért tartalékba helyeztetett A társaság házadnak jövedelme s az értékpapírok és betétek utáni kamat. . . „. _ . _ « . . Az életbiztosítás átlaga „ _ ._ ... „ ., Az • évi dija Az életbiztosítások után kifiz-tett károk Összege „ — ... . Függőben levő károkért tartalékba helyeztetett —

Az 1884-ik évi Dyereség _ ~ a) Osztalék képen, a 4. számú szelvény belváltására fizettetett

részvényenként 30 franc aranyban összesen 600.000 franc frt 29á.80J, b) Egy külön, az 1885-iki jégüzlet javára szolgáló tartalék alapí­

tására fordíttatott -. ci Az életüzletben törlesztendő szerzési költségekből leíratott ... d) A tisztviselők nyugdijalapja megteremthetésének czéljából

adományoztatott ~ ... — ... ... ... 9) Az értékpapírok árfolyamának emelkedéséből származó nyereség

az árfolyamkUlombözeti tartalékhoz csatoltatott.

17,888.263.— 642.272.3ő 131.682.21 24.975.—

6 3 5 . 8 7 5 . 3 1

50.000.— 100.000.—

20.000.— 40.809.18

t K rajzot meuej.ii, meg nem felele

JLERTESZ TŐDOR D o r o t l y i s - a t f z a 1 * « s z . , a , , . v l a t r y « r k i r f t l y " s a a U a a a

á t e l l e n é b e n .

"flrMfi^i i ilJláB.i'i i ával~ IY1ÉÜTI"I "iHiirr

19 SZÁM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM. VASÁENAPI ÚJSÁG. 315

"*«5r

«*. Radein fürdő

rB?H„. Gazdag szénsav-^ szikeny- és la vany-tartalma &1 tal a Radeinl savanyú víz különleges gyógyszer ként hat; kSszvénynél . epe , hólyag- és resekSveknél , arany- . érnél, görvélynél , golyvánál , sár­gaságnál, gyomorbajoknál és egy

általában hurutnál . O l c s ó f ü r d ő k , l a k á s o k , v e n d é g l ő .

s a v a n y ú víz-forrás legtartalmasabb szikeny- slavany-*• savanyúvíz. Oarod kiaérletei

bebizonyították, hogy a ^ szénsavas lavany a leg-

^ jobb és legbizto­sabb gyógyszer

köszvényben szenvedők

száma-°+, y>*.

•*<*

asósz LAJOS a nagyérdemű közönségnek legjobban berendezett fogtechnikai műtermét ajánlja, no] is teljes jótállás mellett mindennemű 1031

müfog és fogsor. valamint müleges szájpadlás (Obturateur) a legújabb amerikai mód szorint készíttetik. Készítményeinek szoliditása mellett az általa 16 évi gyakorlattal bel-és külföldön szerzett tapasztalatok tanúskodnak.

M ű t e r e m : Budapesten, IV., Magyar-utcza 1. sz.

a hatvani -u toza •á rkán .

aSIÍ EXZELLENT-SZÉKEK. Használhatók szék, zsüllye-szék, uyugágy és rendes ágy gyanánt. £ székek az egyetlenek a vi ágon, melyek lOféle

állásba helyezhetők; kiválóan alkalmasak támlás-, dohányzó-, olvasó-, kerti, szunyókáló- és hölgy-székeknek, s katonatiszti körökben igen kedveltek és el vannak terjedve. Mint egy könyv összecsaphatok, a ily alakban a

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ falhoz támasztva, vastagságukban Vt centiméternyi helyet foglalnak el, pontosan 8 kilogr. nehézségűéit, • a dóstán csomagként szállíthatók. E -lékeket I vámmázsa nehézségű egyének használhatják! a azok tartósságáért 3 évi jótállás nyujtatik. Leglllobbsk alkalmi ajándékul, es Dr. med. Rainer által Budapesten, könnyű átalakít­hatóságuk, valamint kényelmességük miatt betegek éa Üdülök részére a legjobban ajánltatnak. E székek a fönnebbi rajzhoz tökéletesen hasonlítanak, barnára vannak lakkozva és párnázassál (jute-szövet-bevonat) együtt 7 frtba kerülnek; fin. belga szőnyeggel elegánsan s elpusztíthatatlanul S frt; igen nagy és igen nehéz egyéneknek belga szőnyeggel 1 0 frt. Csomagolás SOkr.

7000 drb lett eladva. Szállitás utánvét mellett. 4091

S C H Ö B E R L C , Budapest, IV., szerb-uteza 13. sz.

THEDO tanár szakállhagymája, l e g j o b b é s l e g b i z t o s a b b s s e r a s z a k á l l s z é p n ö ­

v é s é n e k e s z k ö z l é s é r e . Számtalanon vannak még legma* ' gasabb rangú férfiak között is, kik szép szakállukat csupán e szernek köszönhetik. — E szer a szakállt hihetetlen gyorsasággal növeszti, úgy hogy általa még 13 éves ifjak Í3 a legrövidebb idő alatt teljes 4 szakállhoz jutnak, miről a bizo­nyítványuk ezrei is tanúskodnak. E d e r F e r e n c i gyógyszerész urnák Brünnben.

A nekem küldött T h e d o - f é l e a z a k á l l h a g y m a kitűnőnek bizo- j nyúlt, mit köszönetem mellett ezennel tudomására adok.

Mistek, 1879. szept. 45-én. O t p r e d a J ó z s e f . F u r a t J ó z s e f urnák Prágában. 844 Szíves köszönetemet a s z a k á l l h a g y m á é r t ; nagyon jónak talál-

tátott. Mindenkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom. Schwarzbach, 1875. febr. 25. H í r t K á r o l y s. k. épít. vállalkozó. F u r a t J ó z s e f gyógyszerész urnák Prágában-A s z a k á l l h a g - y m a joggal mondható csodaszernek. Alig négyheti

használat után örömmel látom régi óhajtásomat teljesedésbe menni. Kérem önt stb. Teschen, 1879. máj. 23-án. Q i n d r a W e n o z e l , órás.

Valódi minőségben B u d a p e s t e n csak T ö r ö k J ó z s e f ur gyógy­szertárában király-uteza kapható; Pozsonyban P i s r t o r y F é l i x n e l , Mihálykapu. Temesváron T a r c i a y I s t v á n n a l . 1 csomag ára frt 9*10.

Csász. kir. szabadalommal és porosz kir. miniszt. jóváhagyással.

D r . B Q R C H A R D T I l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n a , 3 0 é v ó t a e l i s m e r t l e g j o b b m o s d ó - s z e r s z é p e g é s z s é g e s b o r e l n y e r é s é r e ; e r e d e t i c s o m a g o c s k á k b a n b e p e c s é t e l v e 4 2 k r a j e z á r .

D r . K O C H n ő v é n y e z n k o r k á i , e l i s m e r t j e l e s s é g ü b a z i -s z e r h ű t é s , r e k e d t s é g , n y á l k á s o d á s é s t o r o k k a r c z o l a s -n á l , s t b . 7 0 é s 3 5 k r o s d o b o z o k b a n .

D r . B É R I N G T J I E R f t t g y ö h é r - h a j o l a j a , a h a j é s s z a -k á l l s ű r í t é s é r e é s f e n t a r t á s á r a , 1 p a l a c z k á r a 1 f o r i n t .

D r . B É R I N G T J I E R n ö v é n y i h a j f e s t f l s s e r e , v a l ó d i a n f e s t f e k e t e , b a r n a é s s z ő k e s z i n r e ; t e l j e s e n f e l s z e r e l v e k e f é v e l é s c s é s z é v e l 5 frt .

D r . L I N D E S t a n á r n ö v é n y i r n d a o s - k e n o o s e , a h a j f é r y é t é s r u g a n y o s s á g á t f o k o z z a é s e g y s z e r s m i n d a z o l d a l h a j ö s s z e t a r t á s á r a i s a l k a l m a s ; e r e d e t i d a r a b o k ­b a n 5 0 k r .

D r . H A R T U N O o h i n a h é j - o l a j a , a h a j n ö v e s z t é s e é s s z é p í t é s é r e , p e c s é t e l t é s ü v e g b e n b é l y e g z e t t p a g e k b e n á r a 8 5 k r .

D r . S T T I N d e B O P T E M A R D s a m a t o s f o g s s a p p a n a , a f o g a k é s a f o g h u s é p e n t a r t á s á r a é s t i s z t í t á s á r a s l e g -á l t a l á n o s a b b é s l e g b i z t o s a b b s z e r ; \ é s J c s o m a g o c s k á k ­b a n 7 0 é s 3 5 k r j á v a l .

B a l z s a m o s o l a j b o g y ó - s z a p p a n , a b ő r finomsága é s p u h a s á g á r a é l t e t ő é s t a r t ó s b e f o l y á s a á l t a l t ű n i k k i , 3 5 k r o s c s o m a g o k b a n .

D r . B É R I N G T J I E R s a m a t o s k o r o n a s s e s s a , é r t é k e s i l l a t - é s m o s ó v í z , m e l y a z é l e t s z e r v e k e t e r ő s í t i é s ü d i t i ; e r e d e t i p a l a c z k o k b a n 1 f r t 2 5 k r . é s 7 5 k r j á v a l .

L E D É R T E S T V É R E K b a l z s a m o s f ö l d i - d i o o l a j -d a r a b j a 2 5 k r . 4 d a r a b 1 c s o m a g b a n 8 0 k r . s z a p p a n a ,

K ü l ö n ö s e n c s a l á d o k n a k a j á n l h a t ó . ^ ^ ^ ^ D r . H A R T T J N G n ö v é n y - k e n ő c s e a h a j n ö v é s , f e l k ö l t é -

s e r e é s f e l é l e s z t é s é r e b e p e c s é t e l t ü v e g e k b e n é s b é l y e g ­z e t t t é g e l y e k b e n 8 5 k r j á v a l .

G y á g y s s e r c s B E N Z O É - s z a p p a n , l e g f i n o m a b b m o s d ó -s z a p p a n , u g y a n a z o n e r e d m é n y n y e l b i r , m i n t a B e n z o e -

^ _ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ t i n t á r a ; á r a c s o m a g o n k é n t 4 0 k r .

OTT'Valamennyi f ö n t e b b e l ő s o r o l t s z a b . c z i k k v a l ó d i m i n ő s é g b e n a k ö v e t k e z ő m a g y a r o r s z á g i r a k t á r a k b a n k a p h a t ó

B U D A P E S T E N : T ö r ö l t J ó z s e f , g y ó g y s z . a t s z . l é l e k h e z • ; B a r n a Z s i g m o n d , g y ó g y s z . a « m a g y a r k i r á l y h o z . •

Scholz János, városi gyógysz.; Kiss K., gyógysz. a tKigyóhozs ; Sztapa 8., gyógysz. a szénatéren ; Wlassik Ed., gyógy­szertára. Kochmeister Frigyes utódai. Nernda N. Továbbá az ndv. gyógyszertárban, és Ráth P., gyógysz. Tabánban, Mol-

doványi, gyógy. Ó-BUDÁN : Bakasi A. gyógysz. és Prochaska J. kereskedésében. N a g y - B á n y a : Haracsek Józs . ; S s e p s i - S s t . - G y ö r g y : Csutak

é s fia. Pé ter é s fia. N a g y - B e c s k e r e k : W e i s z A . | S o p r o n : Gráner E u g é n , gyógy-

A l s ó - K a b i n : Tyro ler Józse f , H i r s c h f e l d A .

A r a d : E l i a s Á r m i n , B o z s n y a y M. g y ó g y s z .

A r a n y o s - M a r ó t h : W e r t -h e i m M ó r .

B a j a : K l e n a n t z é s B a b ó c s . B a l a s s a - G y a r m a t : H a v a s

G y u l a , g y ó g y s z . B á r t f a : T o p e r c z e r A . T. g y s z . B é k é s - C s a b a : V a r s á g h B é l a ,

g y ó g y s z . B e s z t e r c e b á n y a : B u r d a Ká­

roly, g y ó g y s z . B o l d o g a s s z o n y : E l a p s i a P . ,

g y ó g y s z . B o n y h á d : S tra icher B . B r a s s ó : J e k e l i u s N á n d . g y ó g y ­

sz . S c h u s t e r gyógysz . B r e z n ó b á n y a : D u c h o n L i p ó t ,

g y ó g y s z . C s á k t o r n y a : B á r o n L i p ó t . C z e m o v i t z : S c h n i r c h J . D e b r e o z e n : Csanak J., Geréby

F . ,dr . B o t h s c h n e k E . . gyógysz . O r m ó s F e r e n c z .

E g e r : B u z á t h L a j o s , g y ó g y s z . E s z t e r g o m ; Rudo l f M. F . E s s é k : D i e n e s J . C , g y ó g y s z . F a o s e t : H i r s c h l D á v i d é s fiai. F ö l d v á r : N á d h e r a Pál . G y ö n g y ö s : V o z á r y T . g y ó g y s z . G y . - S z - M i k l ó s : F r ö h l i c h E . G y n l a : Orley I s t v á n , g y ó g y s z . H a j d n - B ö s z ö r m é n y : L á n y i

M - » g y ó g y s z . \

H ó d - M e s ő - V á s á r h e l y : Kiss G y u l a , g y ó g y s z .

I g l ó : H a i t s J á n o s , g y ó g y s z . I p o l y s á g : Sági F ü l ö p . K a l o c s a : H o r v á t h K., g y ó g y s z . K á r o l y v á r o s : F r ö h l i c h L a j .

K a p o s v á r : La ipcz ig Gy . K a s s a : E s c h w i g é s fia, Quirs-

fe ld K., Megay G. A. , g y ó g y s z . W a n d r a s c h e k E . , g y ó g y s z . S t r a u s s I) . , M o l n á r L ip .

K e c s k e m é t : M o l n á r J á n o s . K é z s n t á r k : G e n e r s i c h K. gysz . K é z d i v á s á r h e l y : F e j é r L u k . K o l o z s v á r : Mis se lbacher J. B .

Csapó S á n d . K o m á r o m : B e l l o n i A. K ö r m ö c i : B i t t ér L i p ó t J . L é v a : B o l e m a n n E . , g y ó g y s z . L i p p a : C s o r d á n S á n d o r . L i p t ó - R ó z s a h e g y : Makó-

v i c h y P é t e r . L i p t ó " - S z t . - M i k l ó s : B a l l ó

L a j o s . L o s o n c a : P l i c h t a L a j o s , g y s z . L ő c s e : E l e i n S á n d o r . L ú g o s : V é r t e s L a j o s g y ó g y s z . M a k ó : N a g y Adolf, g y ó g y s z . M a r c z a l i : I sz t l N á n d o r . M . - V á s á r h e l y : Hut f l e sz K. M e g g y e s : B r e k n e r Károly . M i s k o l c i : Mahr F . a • fekete

k u t y á i - h o z . M n n k á c s : Trax ler F e r e n c z ,

M e n c z e r L i p ó t , _ , N a g y - K a n i z s a : B o s e n f e l d A .

B o s e n b e r g F e r e n c z . N a g y - K á r o l y : U j h á z y I s t v á n . N a g y - K i k i n d a : N e u h o l d K..

B r e t t n e r E r n ő , g y ó g y s z . N a g y - M i h á l y : L i e b U c h M. N a g y - R ő c z e : Nandrássy G, N a g y - S z e b e n : S tenge l S a m . .

i d . M i s s e l b a c h e r J . B . , Mor-scher W . F .

N a g y - V á r a d : J a n k y A . N y í r e g y h á z a : P a v l o v i t z E m . ,

S z o p k ó Alfréd, gyógysz . N y i t r a : K o v á c s J. , gyógysz . ,

T o m b o r Kornél , gyógysz . P á p a : B t r m ü l l e r Alaj . , T e c h e t

Ad. gyógysz . P é c s : Alt é s B ö h m . Zách K. P é c s e i : L u m n i t z e r K á r o l y ;

gyógysz . P o z s o n y : H e n r i é i F . gyógysz . ,

H r u b a n t I s t v á n . P n t n o k : F e k e t e F . , gyógy­

s z e r é s z . R o z s n y ó : F e v m a n n A. S á t o r a l j a - Ü j h e l y : S z e n t ­

györgy i V i l m o s . S e g e s v á r : id. M i s s e l b a c h e r 3.

B . , T e u t s c h J . B . S e l m e o s : Margótsy J.. S z t a n -

kav T., g y ó g y s z . D i m a k J. C. S z a b a d k a : F a r k a s I.

s z e r é s z . ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ S s a m o s - U j v á r : P l a c s i n t á r O . ,

g y ó g y s z . S z á s z s e b e s - Re inhardt J . K.,

gyógysz . S s . - R é g e n : W e r m e s c h e r gy. S z é c s é n y : P o k o r n y gyógysz . S z a t h m á r : K o m k a K á l m á n . S z e p e s - O l a s s i : B a c h t i k J. ,

gyógysz . S z e g e d : Barcsay Károly, g y s t . S z é k e s - F e h é r v á r : B r a u n J .

gyógysz , , D ieba l la Gy. , gysz . S z e p e s - S z o m b a t : Gréb Ján . ,

g y ó g y s z . S z e p e s - V á r a U y a : S te l l er N . S z o l n o k : Kecskés sy Tódor ,

gyógysz . T e m e s v á r : J a h n e r K. M., gy. ,

E m m e r F . , Tarczay I s t v á n j . , gyógysz . , F á y k i s s J .

T r e n c s é n : Groag Z s i g m o n d . U n g v á r : Krausz Adolf .

U j - V i d é k : S te fanov i t s L . , K o d a D .

V a r a n n ó : Gaal A., g y ó g y s z . V e r s e c z : M ü l l e r Oszkár gysz .

F u c h s J á n o s . V e s z p r é m : B é i g D á v i d , Z e n t a : Z e t t i n József . Z o m b o r : F a l c i o n e G u s z t á v . Z ó l y o m : S t e c h L a j o s gyógysz . Z s o m b o l y a : Gasparits L

r A Q I I s V F i g y e l m e z t e t ü n k a h a m i s í t á s o k r a , k ü l ö n ö s e n d r . S a i n d e B o n t e m a r d i l l a t o s f o g p a s z t á j a é s a d ö . d r . B o r ' c h a r d t i l l a t o s n ö v é n y s z a p p a n á r a n é z v e . T ö b b h a m i s í t ó é s h a m i s í t á s o k e l á r u s í t ó j a m á r

- é r z é k e n y p é n z b ü n t e t é s e k r e l e t t e k B é c s b e n é s P r á g á b a n t ö r v é n y s z é k i l e g e l i t é l v e .

^ R a y m o n d é s T á r s a , cs. Ur. szab. tulajdonosok: Berlinijén.

A MÓLT ELLEN. A n d e l m o l y e l l e n i ó v s s e r e m a legbiztosabb v é d e l m e t nyújtja arra, h o g y a tél i ruhákba , szőrmékbe , bútorokba, s tb . a rend­kívül kártékony m o l y be ne fészkelje m a g á t ; a leghatásosabb é s legcsa lbatat lanabb különlegességekből v a n úgy összeál l í tva m i ­s z e r i n t a n n a k b i z t o s h a t á s á r a t e l j e s e n s z á m o l h a t n i .

Ara üvegenként 26, 35, 60 éa 70 kr .

ANDEL J. tengertúli

rovarpora. féreg-poni fecskendő

N e m t é v e s z t e n d ő össze a közön­séges féregporral . A tengertul i por direkt kész í tet t spec ia l i tás s

^^^^^^^^^^^^^_^^_ biztos hatású . Alkalmazása uj

szerkezetű s o lcsö ^ által történik. - á z eml í te t t pör, m o n d h a t n i , természetfelett i erőve l bir, kiirtja a l o l o s k á t , b o l h á t , s v á b b o g a r a t , m u n ­k a f é r g e t , m o l y t , l e g y e t é s h a n g y a f é r g e t , egyáta lán az egész férgek lé té t csodálatos gyorsan , biztosan és pedig olykép, h o g y a férgekből s e m m i n e m ű maradékot s e m hagy v issza . Ara üvegenként , 2 0 , 4 0 , 6 0 , 8 0 k r . é s 1 f r t . Egy darab féreg-

porzó g é p ára 4 6 k r , 2157

Budapesten Tőrük J. gyógyszerésznél, király-ntca 12.

A Franklin-Tarsuiat kiaaasdöan Budapesten wujje'ent:

GYULAI FÁL il I I

MÁSODIK B Ő V Í T E T T KIADÁS.

A KÖLTI) ARCZKÉPÉVEL

Ára fűzve 4 forint. — Diszkötésben 5 frt 50 kr

„MARGIT g^ógy-forrás-vizet

hazai és külföldi orvosi tekin­télyek legjobb eredménynyel alkalmazzák: tüdő-, gége- és a gyomor hurutos bántalmai-

nál. Borral használva kiterjedt kedvességnek örvend.

KIZÁRÓLAGOS FŐRAKTÁR:

ÉDESKUTY L iii. L udv. szállítónál, Budapest

316 VASÁRNAPI ÜJSAG 19. SZÁM. 1885. XXXII. EVFOLYA]

t C ^ * BUDAPEST, K O T Z Ó Tessék megtekinteni gép raktáromat.t!

c s a l ó k ü l s e j ű fényezett „ k i á l l í t á s i g é p e k " , hanem e l a d á s r A szánt g é p e k vannak felállítva.

! ! K ü l ö n ö s f i g y e l e m r e m é l t ó k ! ! R.GARRETT&SON componnd gőzmozgonyai

40°/o tüzelőanyag takarítással. 9j^f~ L e s z á l l í t o t t

R.GARRETT&SON kitűnő gőzmozgonyai,

könnyen hozzáférhe tő , kiváló szi­lárd , tartányok nélküli h a j l í t o t t

f ede lű t ű z s z e k r é n y n y e l .

i- i\ k . I B t t

P A L üllőiut 18.sz. Tessék megtekinteni gépraktáromat!! hol a gyakorlatban l e g j o b b n a k elismert gyepek k i v á l a s z t ­

h a t ó k , m e g v e h e t ő k és a z o n n a l á t v e h e t ő k . !! I v í i l ö n ö s * f i g y e l e m r e m é l t ó k ; ! !

R.GARRETT&SON JÁRGÁNYCSÉPLŐI viláirhirii neónlní tisztító szerkezet és a nélkül knp-V l i a g n i r U b S e p i U l , c s o latban Kotzó-féle szabad,

bzab. 4-szer fordí tható aczel dob- , , , , •- _ - 'J s í n e k k e l . Többet é s j o b b a n dol- h a r a n g - j á r g á n y o k k a l gozni e g y g y á r t m á n y s e m k é p e s .

K e d v e z ő f i z e t é s i stb. stb.

t e l t é t e l e k .

kerestetik a Léván (Bars-megve) épülő uj fürdőbe, me­lyet vállalkozó haszonbérbe is vehet. Ajánlatokat elfogad

a Léva urad. főbérnökség.

Nyújtani a s i erencsének jobbunkat t

500.000 vezet előnyös berendezése abban áll, hogy rövid pár hó lefolyása alatt 7 sorsolásban 100,000 sorsjegyből 50,500 nyereménynek kell I bizton történnie, ezek között vannak főnyeremények esetleges 500.000

b. márka illetőleg

marka főnyereményt igér kedvező eset­ben a hamburgi nagy pénzsorsjatek mely a magas kor­mány á l ta l jóváha­gyatott a biztosíttatott.

me ujabb játék-ter-

1 nyerem, á m. 1 nyerem, a m. i nyerem, & m. 1 nyerem, á m. 1 nyerem, á m. i nyerem, á m. 1 nyerem, á m. i nyerem, á m. 1 nyerem, á m. 5 nyerem, á m. 3 nyerem, á m.

3 0 0 . 0 0 0 , 26 nyerem, á m. 1 0 0 0 0 2 0 0 , 0 0 0 56 nyerem, á m. 5 0 0 0 1 0 0 , 0 0 0 I 106 nyerem, á m. 3 0 0 0

9 0 , 0 0 0 253 nyerem, á m. 2 0 0 0 8 0 , 0 0 0 í 512 nyerem, á m. 1 0 0 0 7 0 , 0 0 0 I 818 nyerem, á m. 5 0 0 6 0 , 0 0 0 31720 nyerem, a m. 1 4 5 5 0 , 0 0 0 | 16990 nyeremény á m. 300, 3 0 , 0 0 0 200, 150, 124, 100, 9*, 67. 2 0 , 0 0 0 40, 20. 15,000 I

Ezen nyereményekből az első osztályban 2000 sorsoltatok ki 117,000 márka összegben. — Az 1. oszt. főnyeremény 50,000 mt. tesz s a 2-ikban 60,000, a 3-ikban 70,000, a 4-ikben 80,000, az 5-ikben 90,000, a 6-ikban 100,000, a 7-ikben azonban esetleg 500,000 illetőleg 300 000, 300,000 stb. márkára emelkedik.

A nyereményhuzások hivatalból tervszerűen vannak megállapítva. Ezen nagy, az állam által biztosított pénzsorsjáték legközelebbi

első osztályú nyereményhuzására kerül 1 egész eredeti sorsjegy csak 3.50 frt o. é. I fél •. • • 1.75 frt o. é. 1 negyed • • 90 kr. o. e,

.Mindennemű megbízások, a pénz beküldése, postaúton! fize­t é s vag"y az összeg utánvéte le mel le t t rögtön a leggondosabban teljesíttetnek, s mindenki az állam czimerével ellátott eredet i sors -l e g y e t tőlünk saját kezeibe kapja

^rendelésekhez a szükséges keltetnek, melyekből ugy a nyeremények beosztása az illető" "osztályok

A megrendelésekhez a szükséges hivatalos tervezetek ingyen mellé-gye nyeremények beosztása az illető o

mint szintén az illető betétek is megláthatok és minden házas atan érdekelt feleinknek felhívás nélkül megküldjük a hivatalos huzási lajstromot. Kívánatra a hivatalos tervet előre megküldjük megtekin­tés végett bérmentve, és készek vagyunk nem tetszés esetében a sors-egyet az összegnek visszafizetése mellett hozás előtt visszavenni. — A nyeremények kiűzetése tervszerűn pontosan s az állam jótállása mellett történik. Csoportozatnnk mindig a szerencse kegyeltje volt és érdekelt feleinknek gyakran > legnagyobb nyereményeket fizettük ki, többek között 8 5 0 , 0 0 0 , 1 0 0 , 0 0 0 , 8 0 , 0 0 0 . 6 0 , 0 0 0 , 4 0 , 0 0 0 stb márkával.

Egy ily, a legszol idabb alapokra fektetett vállalatnál előrelát­hatólag mindenütt a legélénkebb részvétre lehet bizton számítani s kérjük ennélfogva, hogy minden megbízásnak megfelelhessünk, minden megrendelést minél előbb, mindenesetre pedig f. év i május 15-ke előtt az alábbi ezéghez küldeni.

Kaufmann és Simon *"%£j££™lete

D. i. Ezennel köszönetünket nyilvánítják az eddig ajándékozott bizalomért, s kérjük a hivatalos tervezet áttekintése álul a nagyszerű nyerési esélyekről meggyőződni, melyeket e sorsolások nyújthatnak

3113 * fentn»blez . I

Narancsok v a g y czitromok, uj termés, éret, vá logatot t mess inai , 3 0 — 4 5 drb n a g y s á g szerint szép , 5 k i lós kosárban, óva­tosan csomagolva ,pos táva l bérmentve Osztr.-Magyar-országra e l v á m o l v a külde­t ik utánvét mel let t frt 1.90

R. HITI , Trieszt. Három kosár vételénél egy czim alatt, és az összeg bér­mentes előleges beküldése mellett kosarankint 14 kr-ral olcsóbb. 892

no I M Nyári I legszt • az Ú3£ • melle

Nyári kelmék, csakis jó mi­nőségben, valódi színben, a legszebb minták, utánvét v. az Összeg előzetes beküldése mellett, 3 méterenkint 3 frt 25 krért, adatnak. Csak több

maradék megrendelői kapják a kész-létben levő szövetek 70-bM álló min­táit. — Tuchfabriks-Niederlag-e ziim w e i s s e n Lamm i n Brünn.

Már május 15-ikéu lesz a 2178

tiszai sorsjegyek húzása,

főnyeremény 100,000 frt. S0~ Egy ígérvény csak 2 Irt és 50 krajezár bélyeg. ~WI

L Ő R Y J. bank- és valtoiizlete.

Budapest, hatvani utcza 17.

BÁMTOPÜREDI FÜRDŐIDÉNY m á j u s 1 5 - é n n y i t t a t i k m e g .

Balaton-Füred enyhe és egyenletes légköri viszonyánál és kitüno juhsavó-in-tézeténél fogva különösen ajánlható: idült légcsőhurut és tüdobántalmaknál; égvé-nyes sós, szénsavas vasas forrásai, hideg és meleg szénsavas fürdői, gőzfürdő s a női és férfi uszodával ellátott balaton-fürdöi javaUák : gyenge emésztés, idült gyo­mor-, bélhuzam-, vesemedencze- és hólyag-hnrut, hasi pozsga, máj, lép, aranyér és női bántalmak ellen ; továbbá vérszegénység, sápkór és görvélykórnál, általános gyengeség, gerinczagy és idegbántalmaknál. 2141

Rendszeres szőlő-kuni szeptember 1-én kezdődik. Díszes gyógyterem, elegáns éttermek, terasse. kávécsarnok, födött sétány, jó

zenekar éa színielőadások, vizisétákra kényelmes és biztos angoi csónakok s vitor­lás-hajók, bál, tombola, jó restauratió — Wild vezetése alatt — szép és kényelme­sen bútorozott lakások, posta és távirdai hivatal, jól rendezett gyógyszertár. B.-Füredre vonatkozó ismertetések kaphatók minden könyvkereskedésben és a fürdőben. A fürdő-intézet rövid ismertetése kívánatra ingyen megküldetik.

A közlekedés vasúton Budapestről — naponként kétszer — Bécs és Kanizsá­tól Siófokig, innen a Balatonon át egyóra alatt a (Kisfaludyt gőzhajóval történik ; vasúti saison-jegyek 331/*0/!) kedvezménynyel, ezen kivül ünnep- és vasárnapokat megelőző napon Budapestről B.-Füredre és vissza 3 napra érvényes jegyek féláron kaphatók. — A fürdő-intézet rendelő fő-orvosa: Dr. Huray ; urad. orvos : 6emál. Lakásmegrendelések, (melyekre előleg küldendő) ÉCSV Lásiló igazgatóhoz intézen-dők B.-Füredre. Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30'o-al olcsóbbak. — A b.-füredi ásványvíz főraktára Budapesten Éieskuty L. m k. udv. ásványiz-szálli-tónál; s kapható még Emmerlilg és Rabseb. füsierkeresked. Koronaherczeg-utcza. {Utánnyomat nem díjazta tik.) A z i g a z g a t ó s á g .

Margitszigeti gyógyfürdő Budapest főváros közvetlen közelében.

35u R. meleg artézi forrás — porczellán-, márvány-, kád és köfürdök zuhanykeszü-lékkel — nagyszerű kert — 300 teljes kényelemmel berendezett szoba — tár­salgási terem — kül- és belföldi lapok— naponta zene. K ó r a l a k o k , m e l y e k e l l e n a m a r g i t s z i g e t i h é v v i z k e d ­v e z ő e r e d m é n y n y e l h a s z n á l t a t o t t : Köszvény — az izületek, izmok, csont­hártya, ideghüvely, idült csúza. A csuz, köszvény, erömüvi behatások, typhus után fellépő hüdések. — Zsábák. — A csontbántalmakat. csontszút, izületi bajo­kat és külsértéseket követő elváltozások. — Fájdalmas hegek, merevség, hüdés. — Bőrbántalmak. — Vizelési nehézségek. —

Méh és hüvelybántalmak.— A hévviz belsőleg eredménynyel használtatott: idült gyomorhurutnál és alhasi pangásoknál. — A szigeten van gyógyszertár, ellátva mindennemű ásványvízzel. Rendelő orvos : d r . V e r z á r . Bérleteknél ugy a fürdő, mint a menetjegyek együttes váltásánál árleengedés. A szigeten lakó fürdővendégek a türdö-használatnál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek.

A fővárossal óránkint kétszer közlekedés. 2115

A fürdő- idény május 1 -én n y i t t a t i k m e g . A lakások megrendelése a szigeten a felügyelöségi irodában.

A Margitszigeti felügyelőség Budapesten.

Most jelent meg! Most jelent meg! POSNER-féle

UWÜR5 A KIÁLLÍTÁSON ÉS BUDAPESTEN.

Ugy magyar mint német kiadásban kapható. — Tartalma 258 oldalra terjed. 8-adrétü zsebkiadásban, 214!>

angol vászon diszkötésben, ára 40 kr. Megrendelhető a fővárosi es az összes vidéki könyv-, mű és papirkereskedések-ben. — Egyes példányok 55 krnak postautalványban v gy levéljegyekben való előleges beküldése után bérmeiiteseu küldetnek. — D # " A megrendelésnél világosan jelezni kéretik, váljon magyar vagy német kiadás küldessék-e. M l

POSNER K. LAJOS, cm. l c i r . u d v a r i s z á l l í t ó , V . , E r z s é b e t - t é r T. SSB.

$><&£&> o

Koritnicai gyógyfürdő Liptómegye, vasútállomás Rózsahegy.

E vad -megnyitás május 15-én. Ásványviz-gyógymód, fenyó-fnrdök, j nhsavó, hidegviz-gyogyintézet. Elsőrendű gyógy­hely gyomor s májbetegségek, aranyeres bántalmak, asthma s tüdólégdag, sápkór, női betegségek és idegesség ellen. — Gyönyörű fekvésénél fogva kitűnő időző hely ü d ü l ő b e t e g e k számára. — Posta- és távirda-állomás, gyógytár helyben. •JssT* Menet-tértijegyek 33}% árleengedéssel minden nevezetesebb vasúti állo­másnál válthatók."*M Fürdö-orvos : Dv. Ormay József.

Ásványvíz-főraktárak: Édeskuty L. Emmerling és Babseb. Budapest Zsolciay Lajos Iiskolcs; Lavotta Beszterczebánya; Makoviczky Bózsahegy.

Minden bővebb tudósítással szolgál és lakásokra megrendelést elfogad 1581 a jiittlfi-i<tK{;it1ó*vg

O eg'.toV;^ s g f o H ^ •

Franklin-Társulat nyorndáia. (Budapest, egyetem-utcia 4. szán:

^^-rv-; G>

\ \ •— IBSlí - fTHMfl JP tó->

-S^*~

TSDLNAPI rJOT

20-IK SZÁM. 1885. BUDAPEST, MÁJUS 17. XXXII . ÉVFOLYAM. előfizetési föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és | egész évre 1 2 Irt

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre - - 6 • Ceupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : 'f**" é™ f 'rt I félévre - - - 4 • Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : / !**" **" 2 **

\ félém--- 3 • Külföldi előfizetésekhez a postailat! meghatározott Titeldlj is csatolandó.

VASZARY KOLOS FERENCZ.

APANNONHALMI monostor, a Szent-Benedek-rend magyarországi ősrégi anyaháza, köze-

. lebbről oly események színhelye lön, me­lyek bár szorosan véve inkább a rend belső életére nézve birnak kiváló fontossággal, mégis a sze­repnél fogva, mely a rendnek hazánk ezer éves történetében a polgárosítás és műveltség terjesz­tése és ápolása körül minden időben osztályré­szül jutott: országos érdeklődést is méltán kel­tettek.

Őszintén osztoztunk az elárvult rend gyászá­ban, mely sok éven át buzgólkodó főapát­jának, Eruesz Krizosztomnak halálával érte; érdeklődéssel kisértük a mozgalmakat, melyek első sorban a rend kebelében a megüresedett főapáti szék és méltóság betöltése iránt megin­dultak.

Folyó évi április 8. és 9. napjain történt meg Pannonhalmán Zalka János győri püspök, mint kiküldött királyi biztos elnöklete alatt a főapát­választás, illetőleg a hármas kijelölés. Első helyre Vaszary Kolos, a győri főgymnázium igazgatója nyerte el a kanonszerü absolut több­séget. Midőn az elnöklő kir. biztos az eredményt kihirdette, a rendtagok általános lelkesültség­gel fogadták azt. A lelkesültség azonban még nem volt teljes. Ugyanis a végeredmény még a korona megerősítő határozatától függött, kinek szabad választási joga van, tekintet nélkül a jelölési sorrendre, a rend által fölterjesztett há­rom jelölt közül. A második és harmadik he­lyen pedig szintén oly érdemes jelöltek állottak, kik teljesen méltók a korona bizalmára.

A hivatalos lapban megjelent királyi leirat ez ügyben végleg döntött, midőn a jelölési sor­rendet véve alapul, az első helyre jelölt Vaszary Kolos megválasztatását megerősítette.

A közérdeklődést óhajtjuk kielégíteni, midőn a következő sorokban az uj főapát életrajzát adjuk, a mint azt a leghitelesebb forrásból, egykorú pályatársaitól veszszük.

Vaszary Kolos, keresztnevén Ferencz, Keszt­helyen született 1832. február 12-én, szerény anyagi körülmények között élő iparos szülőktől, kiket az Isten hat figyermekkel áldott meg s ezek közül a legidősebb már veszpróm-egyház-megyei áldozópap volt akkor, midőn Ferencz, a legifjabb, született. Két testvére gazdaságot tanult, egyik pedig atyja mesterségét foly­tatta. Atyját, kit műhelyében Festetics György

gróf, Keszthely földesura is számtalanszor lepett meg látogatásával, 8 éves korában vesztette el és így neveltetése összes gondjai édes anyjára nehezedtek, ki éber szeretettel és gondoskodás­sal csüngött legifjabb fián.

A keszthelyi gymnáziumban kezdette meg tanulói pályáját Ferencz, hol éles elméje, er­nyedetlen szorgalma és példás magaviselete által csakhamar kitűnt és tanárai figyelmét ma­gára vonta. Már a harmadik osztályban a Fehér-György-féle alapítványból ösztöndijat nyert, mi által szerény sorsa anyagi gondjain is segítve lön.

Kitűnő eredménynyel végezvén 1847-ben a

hatodik osztályt, szive vágyától ösztönöztetve a szokásos évi próba-tanfolyamra Pannonhal­mára utazott, hol az elöljárók örömmel vették föl a Szent-Benedek-rendbe a jeles tehetségű ifjút. A rendben Kolos nevet nyert.

Növendék éveit a pannonhalmi monostorban töltötte és ez alatt végezte el bölcseleti, mód­szertani és theologiai tanulmányait és ezek mel­lett a történelmet tanulta kiváló előszeretettel, üres óráiban a zenében és énekben keresett szórakozást. Vezérszerepet vitt a növendékek önképző egyesületeiben, — mely egyesületek tagjai még ma is hiven emlékeznek vissza, hogy elnökük mily katonás pontossággal tar-

V A S Z A R Y K O L O S F E R E N C Z . Bodszky M. győri fényképe után.