VASÁRNAPI ÚJSÁG

N E G Y V E N H E T E D I K ÉVFOLYAM

1900.

FELELŐS SZERKESZTŐ KIADÓ-TULAJDONOS

N A G Y MI KLÓ 8 FRANKLIN-TÁRSULAT

BÜDAPE8T.

F R A N K L I N - T Á R S U L A T y*«VAK IRODAI.*! l ü T Í S K T fcg KONYVNYOJTOÍ

— — ' ' • • — - f

* « -

i

j ORSZÁGGYŰLÉS KÖNYVTÁRA I

19£P d

FIUMLII. 'ÁRSULAr NYOa.Ált.

A „Vasárnapi Újság" 1900. évi folyamának tartalma.

A) K É P E K ÉS RAJZOK JEGYZÉKE.

1. Arezképek. a) Hazaiak.

Szám

Győrök Leó ___ ___ j Stefánia főherczegnö. 1899. évi fénykép után 2 Erzsébet főherczegnö (2 kép). 1888. és 1899.

évi fényképek után _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ 2 Ponori Thewrewk Emü___ . . . 3 Löfler Ferdinánd és Löfler Nina :j Dr. Szontagh Miklós ___ ___ _ _ ;; Moliay Károlyné _ ___ ___ 3 József főherczeg és Klotild főherczegnö leá­

nyaikkal ___ ___ ___ ___ 4 József Ágost főherczeg és neje, Auguszta

főherczegné, gyermekeikkel . . . ___ 4 Legidősb gróf Bethlen Miklós_ ___ . . . 4 Schvarcz Gyula ___ ___ ___ ___ ___ ___ 5 Feszty Adolf . . . ___ ___ ___ 5 Czuczor Gergely___ .._ ___ ___ .._ ___ 6 Beöthy Zsolt _____ . . . . . . . . 7 Eiedl Frigyes ___ .__ ___ 7 Benedek E lek . . . _._ ___ . . . 7 Lobkovitz Budolf berezeg és neje . . . ___ 9 Bezerédj Pál . ___ ___ __ . . . . . . 9 Liezeu-Mayer Sándor. Wagner Sándor fest­

ménye ___ ___ ___ . . . . . . ___ ___ 9 Fenyvessy Adolf ___ . . . ___ ___ ___ 10 Kónyi Manó__ ___ . . . _„_ ___ ..". ___ 10 Jankovich István ___ . . . ___ ___ ___ 10 Gróf Nemes Nándorné saját festésű arcz-

képe__ ___ ___ __. ___ _._ ___ _._ 10 Székely Bertalan ___ ___ __. ___ __. 11 Stefánia főherczegnö . _ ___ ___ ___ 12 Gróf Lónyay Elemér ___ ___ ___ ___ 12 Stefánia főherczegnö régi bécsi jelmezben 12 Szász Károlyné ___ ___ __. ___ . . . 12 Doppler Károly, . . . ___ . . . ___ ___ 12 Zsolnay Vilmos. . . . .__ ___ ___ ___ .__ 13 Majláth Béla __._, .__ ___ ___ ___ ___ 13 Zt-olnay Vilmos és családja a pécsi telep

parkjában __ ___ ._. __. ___ ___ ._. 13 Gróf Széchenyi Gyula ___ ___ — ___ 14 Báró Atzél Béla___ . . . ___ ___ ___ __. 14 Jászai Mari _._ ___ ___ . . . ___ _ _ 14 Abonyi Lajos. Túry Gyula festménye . . . 15 Zimay L á s z l ó . . . ___ __. ___ ___ . . . 15 Gulner Gyula ___ . . . . . . _ _ . . . 16 Beöthy László, a Nemzeti Színház új igaz­

gatója, . . . _._ ___ ___ _ . ___ 16 Gróf Csáky Károly, az új váezi püspök _ 17 Munkácsy Mihály. Saját festménye 1896-ból 18 Munkácsy Mihály 1881-ikl arczképe. Fény­

kép után metszette Morelli Gusztáv . . . 18 Munkácsy Mihály. Saját rajza 1882-ből.. 18 Munkácsy 1866-ban. — Munkácsy 1868-ban.

Munkácsy Othello jelmezében egy düs­seldorfi művész-ünnepen . . . ..'_ 19

Munkácsy és neje. Koller utódainak 1896-diki fényképe után___ . . . . . . — ._. 19

Mária Valéria főherczegnö . . ." ___ . . . 20 Lajos Győző főherczeg . . . .._ __. . . . 20 Kun Ber ta lan . . . .__ ___ 21 Gyertyánffy István. Stetka Gyula festménye 21 Mészáros Imre . . . . .__ ___ . . . ö Forster Gyula . . . . . . . . . . . . ___ . . . M Holláu E m ő . Roskooies Ignácz festménye. 22 Mándy Lajo;- . . . ___ . . . . . . 23 Szterényi József . . . __. ___ — . . . 23 Halász Ferenoz ___ . . . 23 Náday Ilonka . . . _ . . 2 3 Lukács Béla . . . . — 24 Miklós Ödön . . . 24 A magyar történeti osztály rendezőinek

csoportja a párisi világkiállításon.-. . . . 24 Dr. Schmidt Mariska . . . . . . — -•"> Chotek Zsófia grófnő. . - - ' ' Ferencz Ferdinánd főherczeg Nagy Ferencz, az új kereskedelemügyi ál­

lamtitkár _ .__ - 26 A trónörökös neje serdült leány korában,

barátnői közt . . . — 27

S/1111

Benedek Ferencz 27 József Ágost főherczeg és Libits Adolf tu­

niszi sejk öltözetben. Tuniszi fénykép után __ . . . _ _ _ _ _ _ _ _ . . _._ 28

Libits Adolf . . . ___ ___ __ JS A bodrogközi jótékony nő-egyesület vezetői:

Özvegy bái-ó Sennyey Pálné. — Gróf Maj­láth Józsefné. — Báró Sennyey Miczi. _ 29

Bauer Bezső, a párisi olympiai versenyek magjai- világbajnoka . . . _ _ . . . 29

Báró Jósika Miklós ifjúkori arczképe : » Jósa György . . . . . . _.. . . . .__ . . . 30 Magyar Gábor. . . __ . . . . . . . . . . . . : j | Szlávy József (1892- és 1896-iki) arczképe 32 I. Ferencz József király. László Fülöp 1899.

évi festménye után . . . . . . 33 A király gyermekkorában, édes anyjával

Zsófia főherczegnővel. Stieler József 1832. évi festményéről készült metszet u t á n . . . 33

Ferencz József, Ferdinánd Miksa, Károly Lajos föherczegek és Mária Anna Pia fő­herczegnö. Kriehuber 1838-iki rajza után 33

Károly Lajos, Ferencz József és Miksa fő-.herczegek. Kriehubi r IS35. évi rajza után 33

Ferencz József főherczeg. Eybl 1847. évi rajza. . . . . . . . . . . . . . . ___ 33

1. Ferencz József. Eimle 1848. évi rajza, Kriehuber 1861. évi rajza, Kaiser 1851. évi rajza és Koller utódai 1896. évi fény­képe után . . . ___ . . . __.__ ___ 33

A király Mária Valéria főherczegfflEy gyc9> mekeivel. 1894. évi fénykép u j á iu . . ___ 33

Steiner Fülöp székesfejérvári puBpí* ___ 33 Papp Dániel . . . __ ___ . . . . . . _._ 33 Vaszary Kolos herczegprimás. Koller utódai

fényképe után _ . . . _ .__ . . . . . . 34 Gerlóczy Károly. Goszleth fényképe után 35 Nagy Sándor hídvégi pap _ . . . . . . . . . 36 Köllö Miklós . . . . . . . 38 Lukács Béla kormánybiztos hivatalos helyi­

ségében . . . __. . . . . . . . . . . . . . . . 38 Császka György kalocsai érsek ___ . . . 39 Császka György fiatalkori arczképe 89 Gróf Leiningen Károly. Barabás Miklós

1844. évi aqHarell festménye . . . . . . Gróf Leiningen Károlyné. Barabá* .Miklós

1841. évi aquarell festménye _ Gróf Leiningen Károly. Heinz 1847. évi

festménye.. . . . . . . Konkoly Thege Miklós Papp Lajos, a Khinábau elesett magyar

tengerész hadapród. . . Balázs Kálmán. . . . . . . . _ _ Gróf Esterházy Miksa . —- . . . . . . — Gróf Andrássy Géza. . . . . . . Gróf Pálffy János. Brozik Venczel festménye Gróf Pálffy János. 1860. évi fénykép után Erkel Sándor. Klösz 1884. és 1899. évi fény­

képe után . . . . . . . ___ .__ Gróf Csáky Albin . . . . . . . . . A főrendiház alelnökei: Ernuszt Kelemen.

Báró Kemény Kálmán Blaháné arczképei. A Strelisky által Blahá-

nénak felajánlott csoportkép; é3 arczké-pek az 1867., 1868., 1871. és 1873. évekből

Széli Ignácz. Both Menyhért festménye . . Beöthy Algernon _.. . . . — — Kaposi Molnár Viktor Dr. Steinberger Sarolta Futó Mihály A boer háborúban részt vett magyarok:

Báró Luzsénszky Félix. - Fleischer l'ál. Simon Vilmos. - Pé.by Tibor 46—1

Beniczky Ferencz Farkas József . . . . . •--Vörösmarty Mihály 1855. évi fénykép után Vörösmarty (1844). Barabás rajza, Preisel

metsze te . . . . . . — —* —* Vörösmarty. Az .Auróra. 1S37. évi köteté­

ből. Pesté és rajzolta B

Vörösmarty Mihály. Vattagh György fest­ménye Fejérmegye székháza részére 48

Vörösmarty Mihályné Csajágby Laura 48 Széli Kálmánná Vörösmarty Ilona . . . tS Vörösmarty Béla (1863)... . . . ._. . . . 48 Vörösmarty Mihály. Barabás 1816. évi víz­

festménye Ernszt Lajos gyűjteményében 49 Széli Kálmánná Vörösmarty Ilona leányá­

val . . . „__ 49 Széli Kálmán ifjabb éveiben . . . . . . . . 48 Vörösmarty unokája: Bernrieder J inosné

Széli I lona. . . . . . . . . . W Vörösmarty dédunokái : Bernrieder Feri és

Katinka . _ . . . __ 49 Vörösmarty. Az ötvenes évek elején készí­

tett arczkép. Orlai Soma festménye Ernszt Lajos gyűjteményében . . . _ 49

Bem tábornok. Tyroler metszete . . . . . . 50 Bem. 1831. évi kőnyomat után.__ 50 Bem Braunschweigban megjelent kőnyomat

után _ _ _ _ _ _ _ _ . . . . . 50 Bem. Barabás 1848. évi rajza 50 Gróf Széchenyi Béla. . . . . . . . 50 Vörösmarty. Czuczor Gergely. Jedlik

Ányos. . . . . . . . . . . . . . . _._ . . . 50 Imre Sándor . . . . . . _._ __. ___ 52 Jókai Mór édesanyja. . . . . . 52

b) Külföldiek. Stephenson. . . . . . . . . Volta. . . . . . . . . . . Watt ._ . . . . . . . Kubelik János . . . . ___ . . . . . . Fülöp orleansi berezeg ___ ___ ___ .__ Négy orosz költő: Puskin Sándor. — Ler­

montov Mihály. — Nyekraszov Miklós. — Tolsztoj Elek ___ .._ _.. . . . ___

Buskin __. ___ ___ ___ ___ .._ . . . Dr. Körber Ernő osztrák miniszterelnök.. Kvang-Szü khinaí császár _.. .__ __. Ladysmith alapítói: Harry Srnith és Lady

Smith. . . . _._ . . . ___ . . . — . . A boerok vezérei (arczképcsoport).- ___ Adelheid schleswig-holsteiui herczegnő, Au­

guszta német császárné anyja _ Arezképek a szkupstinából: Dr Gyorgyevics

Vladán. a szerb kormány elnöke. — Nesz-torovics Szima, a szkupstina elnöke. — Gencsics András, képviselő. — Gencsics A. György, belügyminiszter. Bajovics Dragomir, a szkupstina alelnöke. — Pet-rovics Vukaszin, pénzügyminiszter. — Zsivanovics Zsiván, közgazdasági minisz­ter. — Badulovics Dragomir, Belgrád képviselője. — Gyorgyevics Andiás, köz­oktatási miniszter. — Spaics Iszmail Ali, képviselő. — Katics Péter, képviselő . . .

Henrik porosz herczeg . . . — XIII. Leo p á p a . . . . . . __. _-. XHI. Leo pápa brüsszeli nunczius korában Dr. Leyds transzváli ügyvivő dolgozó-szo­

bájában . . . _._ . . . . . Henriot kisasszony Dumba Miklós . . . ___ _._ Brandes György Oszmán hasa Boer vezérek: Botha Lajos tábornok, az

új fővezér. — Botha parancsnok. - - Sny-man tábornok._ . . . ._ . . .

XIH. Leo pápa legújabb arczképe. László Fülöp rajza . . . . . . . . .

Svend Holst Jensen, a Petőfi-Társaság nor­vég kültagja . . . .

Picard Alfréd, a párisi világkiállítás igaz­gatója . . . . . . . . .

Vilmos német trónörökös II . Vilmos.német császár és családja . . . Goldmark Károly . . . ._ . . . Baden-Powel ezredes, Mafeking védelme­

zője

Gróf Mura vjev Mihály orosz külügyminiszter 26 A khiuai császár és anyacsászárné __. . . 27 Li llung Csáng . . . 27 Báró Ketteler, a Kkinában meggyilkolt né­

met követ . . . . . . 27 Mária Gabriella bajor herczegnő és férje

Rnpprecht bajor herczeg . . . 29 Csing herczeg .._ 29 A pekingi követek: Thomann osztrák-ma­

gyar tengerész-kapitány. — Macdonald angol követ. — Conger amerikai követ — liapgi olasz követ. — Giers olasz követ. Hart vámigazgató. — Báró Nisi japán követ. . . . . _.. .__ . :.o

Sándor szerb király. Jocanovics fényképe u t á n . . . . . . . . ;j<)

Lnnyevics Drága, Sándor szerb király meny-asszonya. Jovanovics fényképe után _._ 30

ümberto olasz király . . . . . . . . . _._ 3J Margit királyné, Umberto király özvegye.. 31 Viktor Emánuel, az új olasz király és fele­

sége.__ . . . . . . . . . . . . . ___ 31 Alfréd, az elhunyt szász-koburg-gothai ber­

ezeg.__ . . ; . . . _ :.i Sándor szerb király és Drága királyné. Az

esküvő előtt pár nappal fölvett belgrádi fénykép után _ ___ . . . ___

Tuan herczeg.__ _ _ ..'. { . Gróf Waldeisee Alfréd tábornagy

I A szeib királyi pár esküvői díszben ._. 34 1 Innocenti metropolita. . ___ . . . . . . _._ 34 I Leran Miklós. Staub festménye után készült 1 aczélmetszetről. . . . 35 4 Csu-Szi, az özvegy khinaí császárné. Khinai

rajz után _._ ___ _._ ___ 36 Steinitz Vilmos _._ . . . . . . 36 Gróf Lambsdorff Vladimír, orosz külügy­

min i sz t e r . . ___ __ :_7 Muzaffer Ed-Din perzsa sah __ . . . . . . 38 Lajos Amadeus abruzzói herczeg ___ ___ 39 Walter Crane és neje _._ . . . . . . . . 41 Walter Crane. Watts festménye.. . . . . . . 42 Dante arczképe Bafael «Parnasszust czímíi

festményén . . . ___ . . . ___ . . . 44 Bóbert württembergi herczeg és neje, Mária

Immaculata töherczegnö 44 Müller Mik.-. . 4 5 Wagner tábornok, a perzsa tüzérség magyar

szervezője._ __. _ii Krüger. Legújabb fénykép uián 52 Boer amazonok: Gutman kisasszony. —

Eloffné. — Flanagan kisssszony 52

II. Műtárgyak. A Szent Zsigmond-kápolna új oltárképének

vázlata RoikatHcs Ignácztól _ _. _ 1 7 Csikós. Yastagh Géza szoborművé . . . . 1

10 Győrök Leó vázlatkönyvéből ( l kép) . . . . 1 10 Elmerengve. Ettore 7'iio festménye. 1

A', első szőlőszem. Pttkt Géza festménye 5 In A hnszár-kiallitásból: Houvédhuszáiok ro-11 barna. Vágó Pál festménye. — Vitézvári 18 báró Simonyi József hu^zárezredes. — 14 Nádasdy Ferencz (1708). — Menzel Dá-11 niel János huszáitáiiornok. — Gróf Ká­

rolyi Ferencz huszártábornok Báró Splényi huszártábornok (18. század). — ^.imogyi. Ziethen-huszárezredbeli kapi­tány (1744). — Magyar huszár a 16. szá-

ulból. — Lovas zenész a 16. századból. Magyar huszár a 17. századból. Torna-uszben. — Székely huszár Mátia Terézia

királynő idejéből. — Magyar huszárok 17 1700 1840-ig. — Lukácsi és Baróti köz-19 huszárok megmentik ezredesüket (1 19 Magyar nemes testőr a 17. század . 21 röL — Skultéty László huszár-zászlótartó

(1810). — Huszártiszt (1833). — Magyar H huszárok előőrsön (17. század). — Magyar

t;

IV

huszárok az ellenség egészségére i sznak (17. század). — Az olmützi csata 1758. június 30-án. Beauvarbet párisi metszete. Querfurt festménye után. — Ráttky-huszár (1707). — Porosz halálfejes huszár a 18. századból. — Svéd huszár a 18. század­ból. — Lengyel huszár (1830). — A csá­szári hadak által emelt soproni sánczo-kat 170b' augusztus 18-án Bottyán János vezérlete alati a lovas kuruczok roham­mal beveszik. Krenner Viktor festménye. A porosz Belling-huszárok 1706-ban el­fogják későbbi vezérüket, Blüchert. Kom­lóit/ Ede festménye. — Simonyi huszár­ezredes átvonul az arcolei égő hídon. Tüll Ödön festménye. — A franczia huszárok Texelnél a befagyott Zuider-tavon elfog­ják a hollandi tengeri hadat. Barti Adolf festménye.. . . . - . - ___ . . . . . . --- 8

A i i í J ín-afa i / í r -kiá l l i t i sból : Irgalmasság. -Welser Philippina. — Vázlat egy törté­neti képhez . . . . . . — -— 9

Áldozás. Gróf Nemes Nándorné festménye 10 Székeli/ Bertalan festményeiből: Székely

Bertalan ifjúkori arczképe. A művész sa­ját festménye. — I I . Lajos holttestének föltalálása. — V. László és Czilley. — Az egri nők. — Dobozi és hitvese. — Zrínyi kirohanása. — I. End re megkoro­názása. — Szent László átkel a Dráván. Az anyai őrszem. — tA nő életei czimű képsoroza tból . . . . . . . - — . . . —- H

Szent István király ezüst szobra a kalocsai székesegyházban . . . . . . — . . . -._ 12

A Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállí­tásából : ifiéin Miksa : Germán rabazolga. Női mellszobor. Hágár és Ismael. Egy színész mellszobra. — Nagy Zsigmond: Koldusok. — Zemplényi Tivadar: Zarán­dok-nő. — Tornai Gyula : A sheriff ha­lála. — Jászay József: A megmentett zászló . . . . . . — -— . . . — — 15 Pállya Czelesztin: Egy kis baleset. Haza­térés. — Spányi Bé la : Bészlet a Nyír­ségből . __ . . . . . . ___ . . . __ 16 Karhwszky Ber ta lan: Pipázó katona. — Gergely I m r e : A kis bűnös. — Kernstock Károly: Arczkép. — Poll H u g ó : Viszont­látás . . . . . _. . . . . .__ ._. ___ . . 17

Hoskocict Ignácz festményei a budai királyi palota Szent István-terme számára: Szent Is tván a keresztény vallást hirdeti . — Szent István apostoli királylyá koroná­zása. — Szent Imre. -— H l . Béla. — II . Endre . — I. Béla. — Kálmán. — IV. Béla. - Szent László. — H L Endre . Szent Margit. — Szent E r z s é b e t . . . . . . 16

A Harcz. Senyéi Károly szoborműve . . . 17 Munkácsy Mihály festményeiből: A mű­

teremben. — Siralomház. — Krisztus Pi látus előtt. — Tépéscsinálók. — Mulató legény. — Krisztus (vázlat). — A Gol-gotha. — Honfoglalás. — Milton. — Zá­logházban. — Az újonezok. — A láto­gatás. — A két család. — Krisztus alakja Munkácsy iKrisztus Pilátus előtt i czíniű festményén. — Krisztus alakja Munkácsy «Ecce homo» czimű festményén. — A sztrájk. — A falu h ő s e . . . . . . . . . 18, 20

A Nemzeti Szalon kiál l í tásából: Szinyei Merte Pá l : A falu alatt. — Neogrády An­t a l : Találkozás. — Ifj. Szuszai/ Ferencz: Virágzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Magyar iparmflvévzeti tárgyak a párisi vi­lágkiállításon: iKuracz i . Senyéi Károly szoborművé. — «Garaboneziás diáki . Kandalló-óra. Mintázta Teles Ede. — Ék­szerszekrény. Tervezte Náiller R ó b e r t . . . 22

Erzsébet királyné halotti maszkja . . . . . 24 A Párka. Michel Angelónak tulajdonított

s zobormű. . ___ . . . . . . . . . {6 Vajk (Szent István) megkeresztelése. Benczúr

festménye . ___ . . . . . . . . . . . . . . . 32 Szent Is tván szobra a bambergi székes­

egyházban . . . . . . . ___ __. 38 Lovas király a bambergi székesegyházban

őrzött pa l á s ton . . . . . . . ___ .... _ . 32 Anztrik püspök szobra Pannonhalmán. -lan-

kovics Gyula szoborműve. . . . . . . ___ 32 M agyar nők által Erzsébet királynénak emelt

emlék az uralkodó-család sírboltjában. /.alá György szoborműve . . . . . . . :j4

Szent Zsigmond. Túry Gyula oltárképe a budavári Zsigmond-kápolnában . . . . . . :il

A napkeleti bölcsek. Hegedűs László oltár­képe a budavári Zsigmond-kápolnában :íl

Szent Gellért szobra. Jankoviet Gyulától 38 Bocakay István szobra. Holló Barnabástól :S8 Hunyadi János szobra. Tóth Istvántól 38 Merengés. Innoeent Ferencz festménye. . 38 Walter Crane rajzaiból: Az öt érzék tán-

cza. — A munka diadala. — Rajz a lipót­városi kaszinóban tar tot t felolvasás pro-grammján . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Erdőszélen. Koppal József festménye . . . 45 Ozinka Paun

Benczúr Gyula rajza az • Eresébet-BZanato-r iumi gyűjtő-ívén . . . . . . . . . . . . . . . 47

i SochaozevBzki lengyel festő szibériai képei­bő l : Est Szibériában. — A száműzöttek búcsúja Szibéria határán __. _ 47

A (Nagy Kristóf•-szobor Budapesten . "47 A Képzőművészeti Társulat téli kiállításá­

ból : Mednyánszky László b á r ó : Ősz. — Mihalik Dániel : Tájkép. — Basch Gyula: Jairus leánya. — Túry Gyula : Geyer Stefi hegedüművésznö arczképe. — Bruck Lajos: Hazafelé. — Köllő Miklós: Zeyk Domokos emléke — _. ... 49 Szinyei Merse P á l : Őszi táj . Reggel. — Paczka Fe rencz : Tolna-szántói típusok és viseletűk. — Knopp I m r e : Nelly arcz­képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Márk Lajos: Lehullott a rezgő nyárfa . . . Crünwald Béla : A völgyben. — liliari Sándor: Csalamádé gyűjtés . . . . . . . . . 51 Kriesch Aladár : Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen. — Ii].Vastagh György: Algíri nomád arabok. — Illés Antal : Obsitos. . . . . . . . . . . 52

A Nemzeti Szalon kiállításából: László Fü­löp : XHI. Leo pápa arczképe. — Rubovics Márk: Kis horgász.— Kezdi Kovács László : Bánkódás. — Glatter Ármin : Kútnál. — Pállya Czelesztin: Nehéz út. — Szikszay Ferencz: Magány . . . . . . . . . . . . . . . 50

Szana Tamás t Száz év a magyar művészet történetéből! czimű munkájából : Lotz Károly: Ménes a zivatarban. — Keleti Gusztáv: Gödöllő. — Munkácsy Mihály: Mosónők. — Hegedűs László : Szent Imre . Mészöly Géza : Malom. — László Fü löp : Arczkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

Erzsébet királyné. Benczúr Gyula festménye 51 A hazáért és szabadságért. Gregttss Imre

festménye a kuruez vi lágból . . . . . . 54 Rippl-Rónai József kiállításából: Uri nö

a r c z k é p e . . . . . . . . . _._ . . . . . . . . . 52

III. Táj- és uti képek, épületrajzok. a) Hazaiak.

Gróf Zichy Jenő múzeum-épülete . . . . . . A belvárosi építkezések: A megnagyobbított

Kigyó-tér, Klotild föherczegnő palotáival A Villa Giuseppe Fiúméban (3 kép) _ . . . Klotild föherczegnő új palotái Budapesten,

az Eskü-úton .._ . . . . . . . . . . . . . . . A budai vigadó. . . . — . . . — . . . A kerepesi-úti-temetőben tervezett díszte­

mető részlete a Kossuth-mauzóleummal és a Kossuth Lajos úttal . . . . . . . . . .__

A budapesti V n i . kerületi elöljáróság épülete . . . . . . . . . _._ . . . -_.

A kismartoni Esterházy-kastély (2 kép). — A körtemplom a parkban. — Kismarton. — A katonai alreáliskola . . . . . . . . . 12—

A győri új városház . . . . . . . . . . . . . . . Mátyás király szülőháza Kolozsvár t . . . . . A Petőfi-emléktábla a Nemzeti Múzeumon Abonyi Lajos családi háza Abonyban. Túry

Gyula rajza — . . . . . . . . . . . . . . . A budai királyi palota Szent István-termé­

ből : A Szent István-terem egyik sarka. — A Szent István-terem kandallója . . .

A budapesti tudomány-egyetem új épü­lete. — Az előcsarnok. — Az aula. . . .

Munkácsy sziliéinek sírja a miskolczi teme­tőben . . . . . . . . . . . . . . _

A földtani intézet palotája . . . _ . . . . Képek Budapest környékéről ; A Dobogókő

Thirring-sziklája. — A Zsiványtanya a Szittnya déli oldalán. — Részlet a Szitt-nya éjszaki oldalán. — A hasznosi völgy a hasznosi várból nézve. — A Szurdok völgye. — A visegrádi fellegvár felső udvara a cziszternával. — A Kis-Kevély barlangjának nyilasa. — A csobánkai • órán az oszlop lejtőjén. — Sziklafal a özelimlyuk fölött. — Dömös. — Báró Eötvös József síremléke Ercsi mellett. — A Kőhegy. Esztergom. (A bazilika, a primási palota és a plébánia-templom.) — Margitliget, háttérben a Csikóvárral. — A visegrádi kálvária, a háttérben a vár­rommal. — A visegrádi fellegvár. — A felkiáltójel a vadálló kövek gerinczén. — Részlet a Dömörkapn völgyéből. — Rész­let a Petkö szikláiból (Gerecse hegység)

III . Béla király és Anna királyné fejérvári

koporsói a Nemzeti Múzeumban . . . A budavári koronázási templom délkeletről I I I . Béla királynak és hitvesének, antio-

chiai Annának síremléke a budavári ko­ronázási templomban

A budavári koronázási templojn déli tornya és szentélye

A budai királyi vár : A fő bejárás és udvari homlokzat. — A budai királyi vér dél­oldali tornya és kerti támasztó falai. — A budai királyi palota déli oldala a lép-

21

csőkkel. Diviild fényképei után. — A budai királyi vár a Duna felöl, az újjá­építés után . . . . . . . . . — ÍB

A karczagi földmives iskola . . . . . . _ _ 25 A király szobra Bruck-Ujfalubau . . . 29 Képek Szabolcs vármegyéből: Szabolcs vár­

megye székháza Nyíregyházán. — Nyí­regyháza. — Gróf Dessewffy Aurél kas­télya Szent-Mihályon. — Nyíregyháza vidéki taligás. — Egy nyíregyházi bokor­tanya udvara. — Benczúr Gyula szülő­háza Nyíregyházán. (Egykor városháza.) — A «Törik-szakadi csárda . . . . . . . . . 30

Esztergom. . . . . . . . . . ___ . . . ___ 33 A Margit-hid a margitszigeti szárnyúiddal.

Divalcl fényképe után . . . . . . . . . . . . 34 Az alsó Margitsziget új épületei az új híd­

ról nézve. — Pavillon az alsó Margit­szigeten -__ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Balatonparti fürdők és üdülőhelyek: Kis­faludy Sándor szobra Balaton-Füreden. — Balaton-Füred villa-telepe, a Dőry-féle nyaralóval. — A magyar athletikai k lub háza és kikötője Balaton-Földvártt. — Badacsony a gőzhajó-kiállóról Lóczy Lajos fényképe után. — A siófoki, für­dés. Glatz Henrik fényképe után. — Ki­látás a boglári Kopaszhegyről Badacsony felé. — Szepezd délnyugatról _ . . . __. 35

Erzsébet királyné emléke Szabadkán . . . 39 A kalocsai székesegyház . . . . . . . . . . . . 39 A m. kir. orsz. meteorológiai obszervató­

r ium Ó-Gyallán . . . . . . . . . . . . . . . 40 A Népszínház . . . . . . . . . . . . 41 A nagyváradi Szigligeti-színház . _._ . . . 41 A persa sah lakosztálya a Hungária szál­

lodában _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Képek Alsó-Sztregováról: Madách Imre

dolgozószobája az alsó-sztregovai kas­télyban. — A régi Madách-kastély. — A régi Madách-kastély az udvar felől. — Madách Imre sírja. Szerémy Alajos rajzai 42

Bajmócz vára. Dörre Tivadar r a j za . . . . . . 42 Vöröskö vára. Háry Gyula rajza.__ . . . 42 A nagypénteki református társaság Erzsé­

bet-háza Budaörs mellett, — Munkaterem az Erzsébet-házban. . . . . . . . . . . . . 43

A kerepesi-úti temetőből: Kisfaludy Károly, Lisznyai Kálmán, Garay János, Kövér Lajos, Sárosy Gyula, Szerdahelyi József, Czakó Zsigmond, Reviczky Szevér, Eg-ressy Gábor, Zilahy Károly, Szentpétery Zsigmond, Beöthy László, Yachott Sán­dor és Munkácsy Mihály sírja. . . . . . . 44

A kerepesi-úti temetőből: Damkó József szobormüve az Arkay-esalád sírboltja fölött. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Szász Domokos püspök síremléke a ko­lozsvári t emetőben . . . . . . . . . . . . . . . 45

A Petőfi-emléktábla a Pilvax-kávéház fölött 45 Lendvay szobra Nagybányán . . . . . . . . . 46 A temesvári állami ipari szakiskola.__ . . . 47 Puszta-Nyék. — Vörösmarty szülőháza

Nyéken. — Vörösmarty lakóháza Nyéken 48 Székesfejérvári képek : A Nádor-utcza a

czisztercziek templomával és rendházá­val. — Vörösmai ty emléktáblája a czisz­tercziek rendházán. — A Vörösmarty-tér Vörösmarty szobrával . . . . . . . . . 48

Vörösmarty emléktáblája Budapesten a Váczi-utcza 19. számú házán, melyben meghalt . . . . . . . . . .__ . . . . . . . . . 48

Vörösmarty szobra Székesfejérvárott . . . 48 Vörösmarty síremléke a kerepesi úti teme­

tőben . . . . . . — . . . . . . .... . . . 48 A lugosi új színház . . . . . . . . . . . . . 52

b) Külföldiek. Lorenzo-Marujiez a Delagoaöböl mellet t _ 4 Spanyolországból: Csarnok Aguiár gróf

sevillai palotájában. — A burgosi székes­egyház középtornya. . . . . . . . . . . . . . 9

Carpineto, a pápa szülőhelye . . . 10 A trónterem, a hol a pápa a hivatalos ki­

hallgatásokat tartja. — A terem, a hol a pápa a magánkihallgatásokat tartja. -A pápa hálószobája. — A pápa lakosz­tályának előszobája. — A könyvtárterem, a hol a bibornokok tanácskozásaikat tart­ják. — A pápa dolgozó-szobája . . . . . . 10

Képek a Théatre Francaiéból: A Théatre Francais egyik terme színházi tagokkal. — A Théatre Francais . — A Théatre Fran-o,ais vesztibülje. — A «Foyen szobor­csarnoka. — Voltaire szobra Hondontól . — Moliére szobra. — Voltaire mellszobrá­nak megkoszorúzása a Théatre Francais-ban 1778-ban. Egykorú metszet után . . . 11

Miramaréból: Kilátás a kastély tornyáról Aquileja felé az Alpesekre. Paur Géza rajza. — A kastély a hegyoldalról nézve. — A iniramarei kastély. — A kastély kert­jéből. — Fogadó-terem a kastélyban 12—13

Képek a Szentföldről: Az Üdvözítő útja a Kálváriára. — Illés kolostora a pusztá­ban. —• A Holt-tenger . . 15

A Montmartre-Boulevard Parisban. — A Chatelet-tér és I. Napóleon győzelmi osz­lopa P a r i s b a n . . . . . . . . . . . . — . . . 16

Munkácsy egykori párisi műterme . . . . 18 Az endenichi gyógyintézet, a hol Munkácsy

meghalt . . . . . . . . . .__ . . . . . . . . . 19 Munkácsy szobája az endenichi gyógyinté­

zetben, a melyben meghalt . . . . . . . . . 21 Képek Bakuból : Baku város. — Égő nafta­

források. — Petróleum-forrás . . . ___ 24 Khinai képek: Mé-Saü, vagy Szénhegy a,

császári palota kertjében. — A császári palota főbejárata előtti tér egyik dísz­kapuja. — A császár nyári pslotájának részlete Peking közelében. — Állomás a Peking-tienezini vasúton. — Főutcza Pekingben, a város falairól tekintve . . . 25 A pekingi császári palota főbejárata. — A nagy harang tornya Pekingben. — Ven­déglő-udvar Pekingben, a követségek ; tezájéban. — Peking kapuja. — Utcza Tien-czin khinai városrészében . . . . . . 26 A követségek utczája Pekingben. — A pe­kingi obszervatóriumból. — Részlet a követségek utczájából Pekingben. — A pekingi obszervatórium. — Tien-czin mulató kertje az európai városrészben. — A vizsgázó-terem díszkapuja . . 27 Tien-Czin kh ina i városrésze az egyik kapu­toronyról tekintve. — Utczarészlet Pe­kingben a tatárváros egyik kapuja mel­lett. — Tien-Czin város egyik kapuja. Eredeti rajzok u t á n . . . . . . . . . . . . . 30 Templom-udvar Sanghaiban. — Utcza Sanghai khinai városrészében. — Rész­let Sanghai khinai városrészéből. — Sanghai a franczia és az angol város­részek határáról nézve . . . . . . . . . __. 31 Erényes özvegy gránitkőből épült emlék­kapuja . . . ___ . . . ._. . . . . . . . . . 36

Reichs tad t . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 A konopisti kastély . . . . . . . . . . . . . . . 27 A Belvedere palota B é c s b e n . . . . . . . . . 27 Tuniszi képek: Tuniszi bazár. — Karthágó

romjai Tunisz mellett. — Tunisz város és tengeri kikötője __ . . . . . . __. . . . 28

A schönbrunni kastély . . . . . . . . . . . . 33 Habsburg vára . . . ___ . . . . . . . . . . . . 33 Kyburg vára . . . . . . . . . . . . . . . .__ 33 A San Giorgio Maggiore Velenczében . . . 38 Galveston, az elpusztult texasi város. —

A nagy vasúti hid. — A Markét Street. — Vitorlás hajók kikötője. — A bírósági palota .... . . . 38

Dante állítólagos szülőháza a san-mart ini téren Flórenezben. — Dante sírkápol­nája Ravennában. — A Ferenczrendiek temetője Ravennában . . . . . . . . . . . . 44

Vicenzai képek: A tTeatro Olimpicoi bel­seje. — A tPalazzo del Prefettizio. • — A bazilika és az óratorony . . . . . . . . . 45

IV. Természettudomány, ipar, gazdaság. Az első gőzhajó és az első lokomotív .. _ 1 A vidra. Neogrády Antal rajza . . . ___ 2 Dr. Laufenauer Károly (Előadások az ideg­

élet világábóli czimű munkájából (10 kép) 2 Idomított medvék. . . . . . . . . . . . . . . . 3 Miss Heliot idomított oroszlánjaival (2 kép) 3 A barmen-elberfeld-vohwinkeli személy­

szállító függővasut . . . —_ . . . . . . . . . 3 A uJauréguiberryi franczia csatahajó . . . 5 Osztrák-magyar magyar hadihajók: A Bu­

dapest, Trabant és Mona rch . . . . . . . . . 6 Budapest a föld felett és föld alatt. (A pá­

risi kiállításra készült képek) : Az An-drássy-út az operaháznál, a földalatti vil­lamos vasúttal. — Az Andrássy-út a villamos vasút Bajza-utczai állomásá­val. — Az Erzsébet-körút a népszínház­tól nézve, a főgyűjtő-csatorna átmetsze-tével. — A Vigadó-tér és a Ferencz József-rakpart, a tervezett új villamos vasúti vonal lal . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Magyar iparművészeti tárgyak (9 k é p ) . . . 7 Az új ötkoronás ezüstpénzek . . . . . . . . . 11 Zsolnay pécsi gyárából: Majolika tárgyak

színezése. Moreili Gusztáv tanár fölvétele után . . . _ - . . _ . . . . . - 13

A budapesti Pasteur-intézetből: Egy meg­mar t kis leány beoltása a Pasteur-inté­zetben dr. Hőgyes tanár vezetése alatt. — Dr. Hőgyes Endre a budapesti Pasteur­intézet segédorvosai és betegei közt . . . 13

«A hazai postagalamb-tenyésztés» czimű közleményhez (7 kép) . . . . . . . . . . 16

A vulkánok világa: A rejtélyes vörös folt. — A Jupiter és holdjai . . . . . . . . . . . . . 20

Az ikervári villamos telep (5 kép) . . 20 Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazásá­

bó l : Téli varsa a Nagy-Obon. — A krimi vetöháló. — Czége a Nagy-Jngán völgyé­ben. — Osztják vejsze a Nagy-Jugánban 21

Az ebkiállításból: Skót juhász-eb. — í r setter. — Puli. - Pointer. — Magyar

komondor. — Hosszúszőrű német vizsla.— Orosz agár. — Hosszúszőrű Bernát-hegyi ebek. — Angol setterek. — Dán dog-gok. — Rövidszőrü tacskók . . . 21—22

Betegszállító automobil-kocsi . . . . . . . . . 24 A Margit-sziget hídjának építése június

elején. Paur Géza rajza . . . . . . . . . . 2 t Az eskütéri hid építése. Paur Gáza fény­

képei u t á n : A pesti oldali följáró alapo­zása az új Eskü-út végén. — A budai hidfő a Rudas-fürdő mellett. — A Gel­lérthegy levágott oldala a budai hidfő előtt. — A budai hidpillér a Duna felől 24

A rozsnyói villamos telep : A nagy zsilip. — A gépház. — A gépterem . . . . . . ._ 26

Házi-ipari munkák a Bodrogközön : Kosár­fonó-iskola. — Felolvasás munkaköz­ben. — Gyékényfonó műhely . . . . 29

Az eskütéri hid építése. Weinwurrn leg­újabb fényképe után . . . . . . . . . . . . 31

Virágszedés Grasse virágmezöin. — A jáz­min feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . 32

Dobrács-apáti szövő háziipari készítmé­nyek. — Szövő háziipari munkásnők Mikolics Szeréna vezetése alatt Dobrács-Apátiban (Szatmármegyében) _. . . . . . . 32

A dunaparti villamos vasút építése: A viadukt építése. — A sínek lerakása. Kossak fényképei után ___ . . . . . . . . . 36

A dunai monitorok: A «Körösi monitor parancsnoki szobája. — Gyakorlat a mo­nitoron. — A (Körösi monitor és egy czirkáló hajó a budai part mellett. —

" A «Körösi monitor födélzetének előrésze és hátsó része. Kossak József fölvételei.. 37

Esőmérők és esőregisztrátorok az ó-gyallai obszervatórium parkjában . . . . . . . . . 40

Fejlődő zivatarfelhő. — Hófelhők. Az ó-gyallai obszervatóriumban fölvett fény­képek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

A dunaparti új villamos vasút (8 kép) _ 44 A (Szigetvári torpedó czirkáló-hajó.. . . . 50 Dr. Farkas László az lErzsébet-kórházi

kórtermében és mütő-termében (2 kép) 51 A loschwitzi hegyi v a s ú t . . . . 52

V. Képviselet, genreképek. Kalotaszegi képek: A varrottas készítése. —

Leányok. — Csárdás _ . . . . . . 1 Végbeli gyalogos katonák. — Magyar gya­

logos vitézek . . . . . . . . . . . . . . . 3 Bálban. Góró Lajos rajza. . . . . . . . . . 4 Portugál őr Lorenzo-Marquezban. Ge­

renda-hordó zulukaffer munkások Lo­renzo-Marquezban. . . . . . . . . . . . . . 4

A budapesti VIII . kerületi közjótékonysági egyesület népkonyhája . . . . . . . . . . . . (i

Balatoni halászok a Zala folyó torkolatá­ban. Koszkol Jenő festménye 9

Hortobágyi pásztortanya. Koszkol Jenő fest­ménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

A párisi kiállításra küldött magyarországi néprajzi tárgyak az ősfoglalkozások cso­portjából : Magyar pásztorok tárgyai. — Tót pásztorok tárgyai. — Oláh pásztorok tárgyai . . . . . . . . . . . . ._ 9

Osfoglalkozásra vonatkozó tárgyak kiállí­tása az iparművészeti múzeumban. Wein-murm fényképe . . . . . . . . . . . . '.)

A párisi divatüzletekből: Tanácskozás az új ruháról. — A ruha-próbára vára­kozva. — Kalap-próba . . . Í8

Parisból: Egy boulevardi kávéház alko­nyatkor. — A boulevard éjfélkor.__ . .'.">

Khinából t Utczai favágók Pekingben. — Utczai borbély Pekingben. Silvettri Hugó osztrák-magyar követségi attaché fény­képei után. — Khinai katona, a ki Chol-nokyt kisérte utazásai közben. .__ . . . 25 Utazás Pekingbe a vasút kiépítése előtt 27 Misszionárius apácza Dél-Khinában 11 A sanghaii taotai hivatalnokai közt Sí Gazdag kereskedő és neje Sanghaiban. — Szou-csou-fui fiatal asszony és leánya. - -Khinai nö elnyomorított lába. Fiatal sanghaii úrinő — Európaiak szolgálatában álló dada. — Fiatal délvidéki úri leány 36

Karczagi 48-as honvédek . . . : . . . _.. 25 Tuniszból: Mór nő utczai öltözetben.

Zsidó tánezosnő. — Beduin nő . . . . . 28 A khinai hadsereg és fegyveres boxerek. . . 37 A japáni hadsereg . . . . . . . . . . . . . . . 37 A Stefánia-út a Városligetben egy lóver-

senvnap délutánján. Góró Lajos rajza. . . 39 A budapesti lóversenyekről: Czélpont előtt.

Góró Lajos rajza . . . . . . . . . . . . 39 Natáli angol c sendőrök . . . . . . . . . . . . 39 Párisi életkép a kiállítás idejéből: Szállást

kereső idegenek egy vendégfogadó előtt 40 Moldvai csángók: Kárpáti Graczián klézsei

lelkész. — Petrás Incze, volt klézsei lel­kész. — Fodor Márton nagypataki gazda. — A klézsei kántor és felesége. — Fiatal csángó házaspár. — Éjszaki csángók. — A Rab-család Szabófalváról . . . — 48 j

A jászvárosi római katholikus szeminárium 43 Temetőben. Papp Gábor rajzi 14 Alföldi csikós. Dr. Jenovay Dezső amateur

fényképe. . . . . . . . . . . . . . . . 16 Könyvosztás a gyöngyösi ifjúsági népkönyv­

tárban. Góró Lajos rajza . . . 47 Betlehemesek. Linek Lajos r a j za . . . _. Olomöntés óesztendő estéjén. Linek Lajos

VI. Időszerű illusztrácziók. XIII. Leo pápa megnyitja a Szent kaput a

római Szent Péter-templomban 2 Régi. hü cseléd kitüntetése Kurta-Keszin,

Komárommegyében: A földmivelésügyi miniszter elismerő oklevelének átadása, Góró Lajos rajza . . . _ . . . . . . . . . 3

A belvárosi építkezések: A Duna-utcza. — A Duna-utcza új része a Kossuth Lajos-utcza felé nézve . . . ;

Havazás. Utczai kép a fővárosi :i Az angol-boer háborúból: A boerok fel­

robbantják a Frere és Ladysmith közötti vasúti hidat . . . . . . 4 Bibliát olvasó boerok a hareztéren . . . 5 Foglyokat kisérő boerok . . . . 6 Boer tüzérek . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Villamos fényszóró készülék az angol tá­borban . . . . . . . . . . . . __ . . . . . . 7 Maxim-ágyú szállítása a hegyek közt . . . 7 Boer robbanó golyó hatása a Magersfon-teini csatában. . . . . . . . . . . . . . . 10 A (Joe Chamberlain! angol hajóágyú a modderriveri csatában . . . _ . . . . . 10 Boer ágyú felvontatása egy hegytetőre .. 10 A Kronje vezérlete alatti boerok egy csa­pata Mafeking ostrománál . . . . . . . . . 10 Öreg boer tíz fiával, fölfegyverkezve 13

Estély a Park-klubban. Csoportkép Stre-liskytöl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Előképek a Műbarátok körének park-klubi estélyéről . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Az osztrák-magyar hajóraj Málta kikötőjé­ben . . . . . . -__ . . . . . . . . . . . . . . . 6

A király látogatása az iparművészeti mú­zeumban február 22-én. — Mária Valéria föherczegnő és férje, Ferencz Szalvator főherczeg látogatása az iparművészeti mú­zeumban, február 25-én. — Hegedűs Sán­dor kereskedelemügyi miniszter megnyitja az iparművészeti múzeumban rendezett kiállítást, február 20-án. — Részlet az ipar­művészeti múzeumban rendezett huszár-kiállításból. Weinwurrn fényképei ._ 9

A Théatre Francais égése: A színház tagjai nézik az oltást. — A katonaság sorfalat áll a színház előtt. — A tűzből megmen­tett szobrok a főbejárat oszlopai a l a t t . . . 11

Voltaire mellszobrának megkoszorúzása a Théatre Prancaisban 1778-ban. Egykorú metszet után . . . . . . . . . . . 11

A Petőfi-emléktábla leleplezése a Magyar Nemzeti Múzeumnál. . . . . . . . . . . . . 12

A Petőfi-emléktábla leleplezése Pozsonyban: Thaly Kálmán beszédet m o n d . . . . . . . 13

Báró Atzél Béla ravatala a Park-Klubban I t Gyermekek csoportja a kisdedóvók szegedi

ünnepén . . . — . . . . . . . . . 16 Loubet köztársasági elnök megnyitja a pá­

risi világkiállítást . . . . . . . . . . . 17 Munkácsy a halottas ágyon. Endenichi fény­

kép után . . . 19 Munkácsy Mihály temetése : A katafalk a

műcsarnok előtt. — Munkácsy ravatala a műcsarnokban. — Koszorúvivő kocsik. A gyászmenet elindulása a műcsarnok­tól. — A gyászmenet az Andrássy-út és Arena-út sarkén . . . . .... . . . . . . 19

Királyunk látogatása Berlinben: Berlin kül­döttsége a diadalkapunál üdvözli a kirá­lyunkat. — A bevonulás a brandenburgi kapunál. — Ferencz József és II. Vilmos császár a bevonuláskor . . . 19 Berlin föpolgármestereüdvözli királyunkat. A bevonulás a dóm előtt. — Szemle a Ferencz császár gárda-gránátos ezred ele!

A német trónörökös nagykorúsítsál ünne­pélye : A külföldi diplomaták tisztelgése a királyi palota fehér termében május 6-ikán . . . . . . . 11

Emléktábla leleplezése Munkácsy szülő­házán. Munkácson. . . . . . 19

A királyi pár elutazása Budapestről, Erz bet királyné itteni utolsó látogatásakor (1897 okt. 3 0 i . . . . . . 2<>

A király látogatása a nemzetközi ebkiálli-táson: A király megérkezése a kiállí­tásra. — A király a kiállított ebek meg­tekintésére indul. Darányi miniszter és Gromon Dezső kiállítási elnöktől kisérve. Erdélyi fényképei után . . . . 2 1

Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter megérkezése Karezagra a foldmives-iskola megnyitására . . __ 25

Tinódi Sebestyén emléktáblájának leleple­zése Kassán . . . . . . . . . .

A király szobrának leleplező-ünnepélye Bruck-Újfaluban. Sejlik Károly fényképe u t án . . . . . .

Budapest belvárosinak szabályozása: A régi városháza lebontása. Kossal: fényképe ..

Hegedűs Sándor miniszter látogatása Ko­lozsvárott : A miniszter tanulótál zutt, érettségi vizsgálatuk harminczötödik évfordulóján. — Látogatás a Solymosy-féle vasgyárban. Daniig fivérek fényképei

Az európaiak Kbinában : A kelet-indiai tár saság hajói megsemmisítik a khinai hadi dsunkákat az Anson-öbolbeu 1841 január 7-én. — Csdnn-Kiaag-Fn várost a .lang-cze-kiang partján az angolok véres ellen­állás után beveszik 1842 julius 21-cii Az európai ilijil, miáiziai kar olső fogadtatása a khinai császár által 1873 június 23-án. — A tien-cziui szerződés aláírási INM má jus 11-én. — Kanton elfoglalása és a vas­gyúrók futása. 1858. évi rajz után

Csoportkép az országos középiskolai tanár­egyesület temesvári gyűléséről

Képek a mainzi Gutenberg-ünnepélyről: A Typograplúa kocsija Gutenberggel és tanít­ványaival. — II . József császár magyar huszárok kíséretében. - A német klassziku­sok csoportja. — A lipcsei könyvkeres­kedők kocsija . . . . . .

Az angol hajóhad látogatása Fiúméban: Lord Beresford angol tengernagy megér­kezése Fiúméba az Adamich-niólóra. — Népünnep aGiardiuo-publicóbau. Lord Beresford Fiúméban szemlét tart a dísz­század előtt — Angol tisztek egy kiránduló hajó fedélzetén. — Kirándulás az angol hajóhad tisztjeivel a (Pannouiai hajón . Fisber tengernagy partraszállása.- Angol torpedo-zúzó bajok a fiumei kikötőben. — A Ramailles angol tengernagyi hajó. — Gróf Szapáry László kormányzó Fisher tengernagy látogatására indul . . . . . .

Hegedűs Sándor miniszter erdélyi útjából: Hegedűs Sándor Pánczél Károly ref. lel­készszel a fogarasi templom előtt. — Hegedűs miniszter fogadtatása a tusnádi vasúti állomáson. — Hegelüs miniszter üdvözletére összesereglett székelyek Tus­nádon. — Nyaraló villa Tuuiádon. Dr. Varró ndár amateur-fényképei . . .

l 'mberto olasz király életéből: Umberto király és Margit királyné turista kirándu­láson. — l 'mberto király látogatása a ná­polyi kholera-betegeknél. . . .

Képek a szerb király esküvőjéről: A királyné az esküvő után kocsiba száll királyi férje mellé. — A királyi jegyesek kocsija a székesegyházhoz vezető utczában. — Az orosz czárnak, mint első násznagynak (kuma) képviselője, Manzuroff, a mint el­távozik a székesegyházból

I. Ferencz József király életéből: Ferencz császár és Karolina Auguszta császárné négy éves unokájukkal az őrt álló katoná­nál. — Tűzkeresztsége Santa-Luciánál 1848 tavaszán. — Ferdinánd átadja a trónt 1. l c rencz Józsefnek Olmützben. 1818 deczember 2-án. — Koronázás a buda­vári Mátyás-templomban 1867 június 8-án. A király az 1879-iki árvíz alkalmával a szegedi vár bástyáján

Képek az esztergomi ünnepélyekről: Frigyes főherczeg, a király képviselője, kocsijában a székesegyház előtt. — Széli Kálmán miniszterelnök kocsijában a székesegyház előtt. H'einuiirm fényképe. — A herczeg-priuiás fogata a székesegyház előtt. Kob-Itnger és Sorger fényképe. — Komlóssy Ferencz kanonok a menet élén. Klomann N. fényképe. A szentháromság-szobor. Kiss György új szobormüve Frigyes főherczeg és a miniszterek távo-zá-a a székesegyházból. Góró rajza

A margitszigeti híd felavatása: A föherczegi család a miniszterektől kisérve az ünne­pélyre megy. — A miniszterek üdvözlik József föherczeget beszédje után. Remete Lajos fölvétele. — A föherczegi család és kíséretük a megnyitás után a szigetre mennek. Klusz fényképe után

Lenau temetése a weidlingi temetőben 1850 au^'. 24-én. Egykorú rajz után

A (Hegedfis Sándor» hajó fölavatása Fiúmé­ban. — A (Hegedűs Sáudon hajó Ve­lenczében. — Kirándulás gondolán. Jelfg Gyula fölvételei.

A párisi olympiai versenyekről: Az olympiai versenyen résztvett magyar atbléták. — Baiu-r Rezső diszkoszt dob. — R. John­son, a rúdugrás világbajnokának ugrása. P. L . Sheldon, a sulydobás világbajnoka. Boxter, a magas ugrás világbajnoka . . .

József főherczeg a délvidéki hadgyakorla­ton. Kosták József fölvétele . . . .

W

28

:>•<

JS

J8

J'l

19

:;l

:;n

32

33

35

Bakin A párisi világkiállításról: Goluohowski kül­

ügyminiszter Darányi földmivelésügyi miniszterrel a magyar mezőgazdasági cso­portban. — Hegedűs miniszter és a kor­mánybizottság tagjai a magyar történeti pavillon udvarán. — Hegedűs mini;./ látogatása a vadászati csoportban

A perzsa sah és környezete Teheránban :t* A perzsa sah kíséretével európai utján 38 A perzsa sah Budapesten: A sah koesizá-a

a lóversenyre. Góró Lajos rajza. A sah sétakiicsizásra indul. — A s ih a ló-versenyon az udvari páholyban. — Vára kozók a nagy tribün előtt. A sah a lóversenyen. Qaró Lajos rajza 89 in

Az aliruz/.ói l icrccg utazásaiból: Az Illés-begy megmászása Alaszkában

Császka György kalocsai érBek arany-miséje 39 Szent Gellért ünnepe Valenoiében: Bunda-

lás Velenozéből Sau-Giorgio szigetére. — Szent Gellért ereklyéinek bevitele a San Giorgio templomba. — A zarándokok gondolái útban San Giorgio szigetére. Fényképek után. Mise a magyar za­rándokokat vivő hajón. Túrg Gyula rajza 111

Kossuth szobrának leleplezése Nngy-Körö-BÖn: Eötvös Károly beszédet mond tO

A magyar athletikai club versenyeiről : Sulydobás. — Magas-ugrás. — Gát-ugrás. Evezős-díjak. — Futók indítása 11

Szilágyi Sándor emléktáblája kolozsvári szülőházán 16

Egy tehervonat balesete Galántánál (3 kép). Iióbrentei Sándor amateur fölvételei iii

Az Erzsébet-szanatórium alapkőletétele: Csoport a főépület előtt. — A gép mosóház . . . . . . . 47

Ferencz Ferdinánd főherczeg és vadásztár­sasága Zsibován, Toroutálmegyében 47

Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minisz­ter a temesvári ipari szakiskola meg­

nyitásán . . . 17 Az aradi főispán beigtatásról: Az új főispán

és a küldöttségek a díszgyülésro mennek 17 A Képzőművészeti Társaság juryje 47 Kisfaludy Károly halábis ágyán, barátaitól

környezve. Bambát 1830. évi rajza . . 18 Vörösmarty Mihály elszavalja a «Fóthi dal • l 18 Vörösmarty temetése 1855 november 21-én.

A Vasárnapi Újság egykorú rajza is A székesfejérvári Vorösmarty-únnepről: Az

ünnepély a czisztercziek rendháza előtt. — Vajda Odón zirczi apát beszédet mond az emléktábla leleplezésénél, — Az emlék­tábla leleplezése a nyéki szülőháznál. — Érkezés a Szent István székesegyházhoz. Ünnepély Vörösmarty szobránál. — Vö­rösmarty szobra a koszorúkkal az ünne­pély után. — Fáklyások a szobornál az ünuepély estéjén. Góró Lajos rajza. 19

Krüger fogadtatása Marseillebe érkeztekor. Krüger partraszállása Marseilleben _ . . . 50

Hazatérés az éjféli miséről. Linek Lajos rajza 51 A gyermek karácsonyi álma. Kossak József

fényképe. . . . . . . . . . . . 51 A karácsonyfa alatt. Góró Lajos rajza _ 51 Uj-év—ó-év. Góró Lajos rajza . . . 61

VII. A párisi világkiállítás. A villamosság palotája és a vízi vár . . . 5 A régi Paris _ — . . . . . . í Kiállítási épületek az Invalidus-téren. . . . 5 A magyar pavillon egyik részlete 14 Berendezési munkálatok az egyik magyar

osztályban . . . . . . . 11 Díszítő munka a magyar osztályban 14 A magyar pavillon egyik kapuja . . . 14 Budapest fővárosnak a párisi kiállításra kül­

dött ismertető képeiből: A budapesti köz­vágóhíd átmetszeti képe. - A budapesti központi vásárcsarnok átmetszeti képe. — A budapesti sertésközvágóhíd átmetszeti képe. — A budapesti artézi kút földtani szelvénye és a kút mélységének össze­hasonlítása a párisi Pantheon. a budapesti új országház és a bécsi Szent István-temp­lom magasságával . . . . . . . . . . 14

A párisi világkiállítás főbejárata. A Mars-mező az Eiffel-torony aljáról nézve. — A mareorama. - Az óriás földgömb. — A magyar pavillon. - Transzvál pavillonja. Az üveg-pavillon. — Indus pagoda. 15

Bosznia és Herczegovina pavillonja. Ausztria pavillonja. — Belgium pavil­lonja. — Németország pavillonja. — A párisi kiállítás madártávlati képe. — Svéd­ország pavillonja. — A 111. Sándor-híd egyik o s z l o p a . . . . . . . . . 17

A III. Sándor-híd. — A főbejárat egyik re léte. A Nemzetek utczája. — A (Grand

is . . A (Petit palais>. — Az agyag­os üvegipar épülete. — Paris város pavil­lonja. — Az angol pavillon, - Ázsiai Oroszország pavillonja. — Szá csa fészek a magyar vadászati kiállításban. — A

VI

illitáshan a magyar v pavilionban. — Tóparti részlet: Kócsagok és kanalas-gémek 11 magyar vadászati ki­állításban. A svájczi falu. — A villa­mossági palota tetején levő csillag szere­lése . . . . . . . . . . . . . . .

A magyar pavillon a Nemzetek utczéján. — A huszár-terem a magyar pavilionban. A magyar pavillon előcsarnoka. — A XIV. századbeli terem a magvar pavil­ionban . . . . . . . . . . . .

Magyar történeti emlékek a párisi világki­állításon : A tnrcsányi szoba a magvai palotában az egyházi kincsek gyűjtemé­nyeivel. - XVI. századbeli domború hím­zés az esztergomi kincstárból. XVI. századbeli püspöki harozi kalap. A huszárságra vonatkozó emléktárgyak. — Díszuyergek ós fegyverek. — Dísznyereg a XVII. századból. — Elefántcsont nyereg a XV. szazadbál. — Serlegek, kupák, billikomok és ezüst tálak az erdélyi te­remben a XVI. és XVII. századból.

Drog-keleti egyházak kincsei a tnr-i szobában. -- Az erdélyi szász egy­

hazak kincseiből. - Egyházi szerek a X \ XVII. századból. — Zománczos er­délyi kelyhek és serlegek a XVI. és XVII. Szásádból. Erdélyi zomáuczos ötvös­művek. Fegyvercsoportozat a huszár-teremben. — XVI. századbeli disz lószer­szám a lovagteremben. Paizs és dísz­fegyverek a XVI. és XVU. századból. -Sisakdisz és czímerpaizs a XV. szazad­ból . _ : ___ . . . . . . . .

Magyar vadászati kiállítás a párisi világki­állításon : A szarvas és darvak csoportja. Agancsok. — Óriás medve. Hiúzok tá­madása egy őzbak ellen. — Vadkan vias­kodása f a rkasokka l . . . . . __; . . . . . .

iTerem• egy régi orosz földesúri lakásban A mozgó járda (2 kép) . . . . . . . . A kiállítás a Trocadérótól nézve A Trocadéro és környéke a kiállításon A magyar történeti palota udvara . . . . . . Magyar szoborművek a «Grand Palais»-ban A Jókai-szoba . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar szövő- és háziipari kiállítás. —

A magyar műipar csoportja. — Frigyes főherczeg és József főherczeg kiállítása a mezőgazdasági csoportban. — A magyar állategészségügyi csoport.«Kincsem •Csont­vázával. Erdélyi fényképei után ___ . . .

24

Szobormövek a • Grand Palai nokában . . . . . .

A magyar képzőművészeti csoportból A magyír bányászati csoport bejárata. —

Egyházi és népies hímzések az Izabella­egylet kiállításában. Az Izabella hímző házi-ipar egylet kiállítása. — A magyar vas- és fémipar csoportjából. — A magyar szövő- és ház i ipar i csoportból. — A ma­gyar baromfi-tenyésztés csoportja

Az előosarnok a magyar történeti palotában, Izabella királyné és Apaffy György sír­emlékével. — A magyar történeti palota főbejárata a Quai d'Orsay felöl . . . . . .

A magyar pékműhely . . _ . . . _._ A király és József Ágost főherczeg kiállí­

tása a vadászati csoportban. — Kohejlan és Szagya bábolnai urabsmének, a nagy díj nyertesei. — A magyar lovak elő­vezetése Loubet franezia köztársasági el­nök előtt . . . . . __ . . . . . . . . . . . .

A magyar vadászati kiáll í tás: Tóparti rész­let. — Zergék . . _

A magyar erdészeti kiáHitás. - Kühne gép­gyárának kiállítása.— . . .

Napóleon ereklyéi. Jantyik Mátyás rajza. Domborművű emléklap a párisi kiállítás

magyar pavillonjával — — . . . . . .

-2l i

37

38

11

51

VIII. Illusztrácziók elbeszélésekhez, történeti rajzokhoz, költeményekhez.

iA ruha teszi az emberU czímü közle­ményhez ___ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 .

A tFoksziék barátkozni akarnak* czímü közlemény!.ez (9 kép) Koszkol Jenő rajzai és fényképek után _ . . . . . . ___ .__ 22 I

Zichy Mihály rajzai Arany János nTetemre-hivás» czimü költeményéhez (3 kép) . . . 4)

Czimkép Mikszáth iSzent Péter esernyőjén czimü regényének angol kiadásából . . . 46

Mikszáth Kálmán tSzent Péter esernyője» czímü elbeszéléséhez 7 rajz Neoyrády Antaltól . . . . . . . . . . . . . . . 46 j

Illusztrácziók Vörösmarty műveihez az •Aurorai köteteiben: Zalán futása (I. I I . ének). — Árpád. — Cserhalom. — Zrinyi a költő. — A két szomszédvár . . . . . . 48

Szalay Karoly rajza «Alkony» czimű költe­ményéhez. . . . . . . - _ . . . - . . . . . 52

Mikszáth Kálmán «A kompossessor fák» czimű elbeszéléséhez 2 rajz Háry Gyulá­tól és I.inel; Lajostól . . . . . . . . 51, 52

A „Vasárnapi Újság" regénytárában:

Jókai Mór «A szamárrend történetei czímü elbeszéléséhez 7 rajz Gorú Lajostól . . . 1—7

Mark Twain tNe vigy minket a kísértetbe" czímü elbeszéléséhez 5 kép ... . . . . 1 — 5

Máriaffi Dávid «Vásárolt szivek» czímü re­gényéhez 29 rajz Neogrddy Anta l tó l . . .

A nHíres szerelmesek» czímü közleményhez: Récamier asszony. Gertiid festménye 8 Ágost porosz he rczeg . . . . . . .-_ _.. 8 Guiccioli grófné. . . . . . . . . . . . . . . . 9 Byron. W. E. West festménye . . . . . . 9 Voltaire. Tardieu metszete után . . . _ . 10 Chátelet márkinÖ . . . . . . . . . 10 Nagy Frigyes. Schmidt Gr. metszete után 11 Campanini Barbariua . __ . . . --- 11 Musset Alfréd. Gavamie rajza . . . . Iá George Sand 12, 18 Welser Philippine . . . 43 Ferdinánd főherczeg . . . . . . . . 43 Ambras vára Innsbruck m e l l e t t . . . . . 44 Welser Philippine Ferdinánd király előtt 44 I I I . Frigyes Vi lmos. . . . . . . . . . . Lujza királyné . . . . . . .... . . . . . . 44

tCougourdan Márius» czímü regényhez 64 kép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14—40

A nKarr Katalin» czímü elbeszéléshez 3 raj.'. . . . . . . — . . . — - . . . 2 6 - 5 8

Vértesi Aruold «Istenért és a szabadságért* czimű regényéhez 13 rajz Góró Lajos­tól . . . . . . . . . . . . . . . . . _._ 29—42

Bársony István «Borsa Józsi- czímü elbe­széléséhez 8 rajz Neogrddy Antaltól 41 —48

Stoekton B. Frank «Pomona úti levelei* czímü regényéhez 39 kép . . . . . . . 45—52

IX. Vegyes tárgyuak.

Melba asszony . . . __ .... . . . . . . . 1 Sorma Ágnes mint «Nóra» . _ . . . 2 Kisfaludy Károly névjegye és emléksorai . . 3 Torzképek a háborúból : Az angol oroszlán

belelépett a transzváli tüskébe. A «Har-pers Wekly» rajza. — Krüger nyírja az angol oroszlánt. A «DetroitEveningNe\vs» rajza.-- Krüger a Szent-Ilonára vivő hajón. A í j u d y i rajza. — Krüger mint toreador. Az «E1 Ahuizote» mexikói újság rajza. — Jelenet a londoni börze előtt Kronje el-fogatásáuak hiré e. — A hatalmak ver­sengése a tengerentúli gyarmatokért . . . 10

Hzam Jászai Mari különböző szerepeiben (8 képi 10 Papp Béla nagyváradi huszár-önkéntes ko­

rában . . . . . . . — --- - 21 A «III. Béla király emlékezete* czímü dísz­

munkából : Erzsébet királynénak meny­asszonyi koszorújából készített ajándéka a budavári koronázási templomban. — I I I . Béla király gyűrűje és felirata. — Anna királyné gyűrűje és a belevésett syrén. — III . Béla aranybullája . . . 21

Náday Ilonka a «Baba» czímü operetteben 23 A budapesti könyv- és kőnyomda főnökök

egyesületének Mainz városhoz intézett üdvözlő ü a t a a Gutenberg-ünnepély alkal­mából. B. IIinch Nelli rajza ... . . . 26

Peking té rképe . . . . . ' . . . 26 Peking és Tien-czin vidékének térképe 26 A követségek utczája Pekingben (térkép) 27 Szent István kardja . . . . . . . . . . . . . . . 32 Szent István é r m e i . . . . . . . . . . . . 32 Térkép az abruzzóíherczeg éjszaksarki uta­

zásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 lilaháné különböző szerepeiben (7 kép) . 43 Emléktárgyak Blaháné jubileumára . . . . 43 Kisfaludy Sándor ereklyéi Darnay Kálmán

múzeumában Háry Gyula rajza . . . Szan-Toy a Népszínházban (5 kép) Kosmk

fölvételei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Vörösmarty tintatartója __ . . . . . . .... ÍN Deák Ferencz levele Vörösmarty Mihályné-

hoz (hasonmás) . . . . . . . . . . . . . _._ 48 Vörösmarty kéziiataiból hasonmások: A

• Szózat* kezdő versszakai és utolsó so­rai . — A «Vén czigány* kezdő sorai. — «A merengőhözn czimű költemény kezdő és végső so ra i . . . . . . . . . .._ 48

Vörösmarty életrajzának kezdő sorai Gyulai Pál tó l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Vörösmarty atyjának kézírása (hasonmás) 49 Vörösmarty imádságos könyvecskéjének

czímlapja 1812-ből . . . . . . . . . . . . . . . 4'J •Zalán futása* első kiadásának czímlapja

1825-böl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Budapesti színházak művésznői (csoportkép

39 arczképpel) . . . . . . . . . . . . . 51 A «Visszautasítottak Szalonja* meghivójé-

n a k r a j z a . . . . . . . . . . . . . . . . . . öl

X. Külön képmelléklet. A szent éjszaka. Knapp Imre festménye. . . 52

B) SZÖVEG.

1. Elbeszélések, genreképek. Lap

Természeti és vadászképek. Irta Bártolaj István (képekkel): Titkos tanya . . . . . . . . . . . . -22 A v i d r a . . . . . . . . . . . . . . _ . SS

A régi pesti életből. Jókai fölolvasása _ 41 Farsangi alakok. Életkép. Irta Vértesy Gyula 51 A köpeny csináló. Amerikai rajz. I r ta ifj.

Hegedűs Sándor . . . . . . ___ . . . . . . 68 A csizmadia és az ördög. I r ta Csehov Antal.

Oroszból fordította Ambrozovics Dezső . . . 131 Lottika lakomája. Elbeszélés. I r ta Mauks

K o r n é l i a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 A Ponczi bűnhődése. Elbeszélés. Ir ta Mik­

száth Kálmán . __ . . . . . . 163—195 Az esőcs iná ló . . . ._ . . . _ 185 A nagyapó. Bajz. Ir ta Petelei István . 227 A becsületes megtaláló. Elbeszélés. Irta Léon

de Tinseau. Fordította Kovács A. 246—267 A buezka elszerzése. Életkép. Ir ta Szívós

Béla . . . . . . . . . . 338—354 F'oksziék barátkozni akarnak (képekkel).

Ir ta Hermán Ottóné . . . 362 Az ősdiák. Elbeszélés. Ir ta Patapenko N. J.

Oroszból fordította Ambrozorics Dezső 375— A karabélyosok kornétása. Rajz a kuruez-

világból. Ir ta Lampét th G é z a . . A szentelt gyertyák. Elbeszélés. Irt

Árpád . . . 143 A föld. Elbeszélés. Ir ta Káder Emil •lózsa Gyuri (arczképpel). Ir ta Milesz Béla A kártyás. Elbeszélés. I r t a Lamrecia.

Szerbből fordította A zsárkováczi tölgyek

Ir ta Papp Dániel l^iszta-lak. Élbe

József Megszegett szó. Elbeszélés.

Tóth Kálmán . Kohodi (•• . régi

dolgai. 1; Lóversenyen. Bajz. 1>. .í.

Ede 507-történet.

Irta bár

Irta

391

426

459 171 i'.ii

660

606

Balzac lengyel grófnéj. I r ta Pintér Ákos Az utolsó szó Istenhez. I r ta Eötvös Károly Kisfaludy Sándor és Szegedy Bóza. Ir ta

Eötvös Károly. . . . . . . . . . . . . . . 702 -Szent Péter esernyője. I r ta Mikszáth Kál­

mán [képekkel) . . . ... . . . . . . 759— A Badványiné kalapja. Ir ta Vértesi Arnold A kompossessor fák. Ir ta Mikszáth Kálmán

(képekkel) . . . . . . . _ — . . . 846--Karácsouyi legáczióban. Dr. Závory Sándor A leghátulsó pad. Visszaemlékezés. Ir ta

•lakai Mór (képpel) . . . . . . . . _ . . .

2. Költemények.

Albert József: A kőfejtő _ Ambrozorics Dezső: D a l . . . . ___ Apor László : Mater Dolorosa Apostol Ber ta lan: Az itt maradt fecske.. Báró Bálinlitt József: Első éj a sírban.

holdé Kurz költeménye _. Bán Aladár: Az első imádság __

Egy kép. Cajander Pál költeménye Bárd Miklós: Az én ősz ha j szá l im. . .

Szilveszter. . . . . . . Béry Gyula: A vég Be, (hy Zsol t : Oastagnavizza Cseng ii Gusztáv : Vörösmarty emléke ._ Czii/lányi Béla: Halottak emléke, (iilnt H.

költeménye . . . . . . . . . 6. Diószetjhy Mór : Álmok Dömém) József: Pletyka néni Dömötör P á l : A törökök Márk királyfi véd-

szent-ünnepén. Szerb népköltemény hézsi Sándor: Jelentés

<; Bé la : Szerelemvágy ti Sándor: Béla napján . . . . . .

Emma: Eldorádó . . . . . . . . . tán: ()eska hangszer

Ódát í rnék. tlináu : Kérdések

Lap

671 Farkas Antal : Tudnék da lo ln i . . . . . . Feleld Sándor : Fogadalom . . . . . .

Május. . . . . . . . . . . . . :— ... -758 Fiizy Anta l : Az én dalaim . . . . ..

Gaál Zsigmond: Útszéli ének . . . . . . -776 Gyulai Pál : Estély e lő t t . . . . . . . 830 Hegedűs Is tván: Achilleion . . . . . . .

Hermann Anta l : Felejtsük e l . . . . . 866 Illyés Bá l in t : Őszi hang . . . . . . . . 849 Inczédy László: Beteg-ágynál . . .

Jankocics Maivzell: Elszegényedés . 875 Juhász Sándor : I t thon . . . . . .

Koróda Pá l : A keresztutak . . . ..__ Angyalszivek . . . . . . ._. . . . . . . Vörösmarty _. . . . . . . . . . . . . ..

E. Kovács Gyula: Ké rdés . . . . . . . . . 655 Kozma Andor: Anyám . . . . . . . 119 Dal a királyra. . . . . . . 526 Vörösmarty . . . . . . . . . . . . . 734 Keviczky-utcza. . . . . . . . . .

Limpérth Géza: A levél . . . . . . . . . 474 Márczius 15-én . . . . . . . . . 236 Falusi levél . . . . . . — . . . . . . 410 Munkácsy . . . . . . . . . . . . . . 606 Uti k é p e k . . . . . . . 866 Új-év—ó-év 670 Lengyel Dezső: Az én imádságom . . _ 63s Lévay József: Az időpróféta . . . 77 í Lévay Mihály: A költő arczképe előtt .

Luby Sándor : Végzet. — A vihar után. (64 Lingg Hermán költeményei . . . . . . . . . 426 Mezei E r n ő : Őszi hangulat . . . . . . . . . 162 líáthé Miklós: Kettős élet. Kolyeov költe­

ménye öln Miklós Elemér: Magdolna . . . . . . 462 Mkelszky Géza: Gyűrűm . 664 Pásztói: Szomorú tavasz . . . . 27') l'ekry Károly: A görgői templom udvarán

34 l't'tsa Lajos : Dalok Lidikéről uló Antal : Utczai suhancz. iün {fegri

171 költeménye . . . _ . . . . . 270 Ötven év múlva. Annié Yivanti költeménye

Lap Lap

37 Rohonyi Gyula: Az ifjú álma . . . . . . . . . 559 219 Sajó Sándor : Dal a szülőföldről 411 322 Sajgó J e n ő : Hazatérek . . . . . . . . . . . . 365 331 Sas E d e : Levélhullás . . . . . . . . . . . . 171

91 Sántlta Károly: Királyunk hetvenedik szü­66 letése napján . . . . . . . . . . . . . . . 538 98 Szabados E d e : A kondor álma. Leconte de

107 Lisle költeménye . . . . . . . . . . 8 710 A sas prédája. Levont • de [.isin költeménye 162 686 Haldokló szerelem. Sully Priidliomme köl 338 teménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 591 626 Szabolcska Mihály: A Tiszánál 99 24 Kis lányunk születésekor ._ . . . 131

210 Alkalmi strófák a hazaszeretetről 178 774 Krisztus keresz t jén . . . . . . . . --- 227 187 Közös b á n a t . . . . . . . . . . . .... --- 354 322 Betegen . . . . . . . . . . . . . . . . . . --- 354 538 Szabadban . . . . . . . . . 459 791 Etelkának. . . . . --- -— 558 819 Robotban . . . . . . . . . . . . . . . 654 82 Szülői szeretet , . . . . . . — --- 734

147 Verselgetés . . . . . . . . . . . 826 195 Betegen . . . . . . . . . . . . . . . . . . --- 826 306 Falusi mezőben . . . . . . . . . . . . 826 590 Kérelem a Jézuskához . . . . . . . . . --- 846 866 Szalay Károly: Alsó-Sztregován . . . . . . 687 467 Esti ima . . . . . . . . . . . . . 758 375 Az alkony (képpel) . . . . . . 846 2-27 Szalui Endre : Sztanszák. Puskin költeménye m

A hazáról, Lermontov költeménye . M

82 Lábon maradt vetés. Nyekraszor költe­718 ménye 50

A rabok. Gr. Tolsztoj K. Elek költeménye ol 631 Szász Károly: Dugovics Titusz 1. . . . — 2 75S Egy gondolat . 185 7-27 Krisztus Pilátus előtt _ . 28-4 246 Zol tán: Ozigányok. Rostand Edmond 43 után . . .. . . . — — — — 134

191 Száv.iy J á u o s : Gyötrelmek . . . . . . — 26/ Szigetiig Vi lmos: Hiába sírom . . . . 436

399 Tarcsafalvi Alber t : Az én házam 123 899 Ifj. l'églát Gábor : Carmen lugubre . . . - - lo7

VII

Két csillag. — Ó légy enyém! — Az angyalokhoz . . . — — . . . . . . . . .

Vargha Gyula : Dél felé. I,enan költeménye Óda Vörösmarty születésének százados évfordulóján . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vertényi György: Illatot lehellő . . . . . A gyér előtt . . . . . .

Vértesy J e n ő : Balogh Bérezi Amadé László

Zichy Géza: A sárga czipő . . .

Lap

381 57

792 -27 143 494 639 702

3. Élet és jellemrajzok.

Győrök Leo (arczképpel és képekkel) T. fii/. Kubelik János (arczképpel).. . . . . . . Stefánia és Erzsébet föherczegnök (arcz-

képekkel) . . . — . . . . . . . . . . . . Sorma Ágnes (arczképpel) Kisfaludy Károly szerelme (képpel). Boross

Mihály és Bánóczi József Dr. Szontagh Miklós (arczképpel) . Mohay Kérolyné (arczképpel) . . . . . . . . . József főherczeg Fiúméban (képekkel) . Legidösb gróf Bethlen Miklós (arczképpel) Ruskin (arczképpel). Dr. Lázár Béla Svarcz Gyula (arczképpel) . . . . . . _ _ Dr. Körber Ernő osztrák miniszterelnök

(arczképpel) . . . . . . . . . . . . . . _ Feszty Adolf (arczképpel) . . . . . . . . . Czuczor Gergely (arczképpel) . . . . . . . . . Szilagyi Sándorról. Károlyi Árpád emlék-

beszédéből. . . . . . . . . . . . . — ... Ladysmith alapitói (arczképekkel)... . . . Boer tábornokok (arczképekkel) . . . . . . . A német császárné anyja (arczképpel) . Beöthy Zsolt (arczképpel) . . . . . . . . . . A Kisfaludy-tarsaság új tagjai (arczképek­

kel) . . . . . . . . . . . . . . . . — . . . A szkupstina (arczképekkel). Itaftvüa . . . Henrik porosz herczeg . . . ___ . . . . . . Bezerédj Pál (arczképpel) . . . . . . . . . . . . XHI . Leo pápáról (arczképekkel és ké­

pekkel) . . . . . . . . . . . . ._ . . . . . . A magyar országgyűlés gyorsirodájából

(arczképekkel).. . . . . . . . . . . Székely Bertalan (arczképpel és képekkel).

Éber László . . . . . . . . . . . . . . . '— Egy amerikai iró Krugerről. V S. Stefánia főherczegnő és gróf Lónyay Ele­

mér házassága (arczképekkel) _^_ . . . Szász Károlyné halála (arczképpel) Sz—y

D—s.. . . . . . . . . . . . . . . . — . . . Doppler Károly (arczképpel) . . . . . . Zsolnay Vümos (arczképpel) Szarta Tamás Majláth Béla (arczképpel).. . . . . ..". . Dnmba Miklós (arczképpel) . . . . . . . . . Gróf Széchenyi Gyula ö felsége személye

körüli miniszter (arczképpel) V. B. Báró Atzél Béla (arczképpel). M—th A n Jászai Mari (arczképekkel és képekkel).

Szüry Dénes . . . . . . . . . . . . Brandes György (arczképpel) A boerok új fővezére. (Botba Lajos ai cz-

képével) . . . . . . . . . — ---Oszmán basa (arczképpel) . . . . . . — Zimay László (arczképpel) Svend Holst Jensen, a Petőfi-társaság nor­

vég kültagja (arczképpel). Szász Zsombor Gulner Gyuláról. Egy képviselőtől (arcz­

képpel) . . . . . . . . . ... A nemzeti színház új igazgatója (Beöthy

László arczképével). Szüry D é n e s . . . Picard Alfréd, a párisi világkiállítás igaz­

gatója (arczképpel). . . . . . —' --- -Gróf Csaky Károly, az új véczi püspök

(arczképpel) . . . . . . — --Munkácsy Mihály (arczképekkel). Szane

Tamás . . . . . . — — Munkácsy Mihály életéből . . . Munkácsy Mihály első mesteréről. Jfim-

kácsy Mihály levele . . . — — Körösi Csorna Sándor emlékezete. Gróf

Kuun Géza . . . . . . . . . — Munkácsy (képekkel) . . . — A német császár gyermekei (arczképekkel) Kun Bertalan (arczképpel) - . . . Gyertyánffy István (arczképpel) . . . . . . Mészáros Imre, a m. kir. opera új igazga­

tója (arczképpel). K. J. Goldmark Karoly (arczképpel). . . . . . . Forster Gyula (arczképpel).. . . . — ... Hollán Ernő (arczképpel) .— . . . ... Mafeking védelmezője (arczképpel) . . . — Mándy Lajos (arczképpel) _. . Szterényi József (arczképpel i Halász Ferencz farczképpeli... Gróf Mnraviev Mihály orosz külügyminisz­

ter (arczképpel). . . . . . . - ~ -— ---DT. Schmidt Mariska (arczképpel). A trónörökös házassága (arczképekkel' Nagy Ferencz, az nj kereskedelemügyi ál­

lamtitkár (arczképpel) . . . —- - - ---Két Chotek _ . . . Benedek Ferencz (arczképpel) Libits Adolf (arczképpel) . . . . . .

34 41 42 49 58 7(1 73

74 75 86

87 87 SÍI 90 97

98 102 106 137

145

153

161 167

177

186 186 193 194 2n|

209 211

217

21S

218 218 235

236

253

266

277 279

294

291 306 309 337

345 345 35-2 361 365 381 381 381

418 419

Í33 446 449 458

Lap Csing herczeg (arczképpel) A szerb király arája (arczképpel). . . . . . 497 Az olasz király halála (arczképekkel) 505 Magyar Gábor (arczképpel) _ 513 Konfuczitisról . . . Szlávy József (arczképpel) . . . 529 Gróf Waldersee Alfréd tábornagy (arczkép­

pel)--- — . . . . . . . . . . . . 530 A király (arczképekkel és képekkel Jellemvonások a királyról. . . . 538 Lenau Miklós (arczképpel) . . . . . . _ 573 Gerlóczy Károly (arczképpel) __ 581 Egy székely pap emlékezete (Nagy Sándor

hídvégi pap arczképével). Benke István 682 Az özvegy khinai császárné (arczképpel) 585 Gróf Lambsdorff Vladimír orosz külügy­

miniszter (arczképpel) 618 Köllő Miklós (arczképpel). S Í . T. 626 Liszt FerenczrSl. Egy tanítványa emlék­

irataiból . . . . . . _ 64i Balázs Kálmán (arczképpel!. Sz. 668 Prielle Kornélia Nagy-Váradon. Naményi

Lajos. . . . . . . . . . . . . . 674 Walter Crane (arczképpel és képekkel).

Szana T a m á s . . . . . . . . . . . . . . 677, 693 Gróf Pálffy János három milliós alapítványa

(arczképpel és képekkel). Kttmlik Emil 686 Erkel Sándor (arezképekkel)... . . . 693 Gróf.Csáky Albin (arczképpel) . . . 701 A főrendiház aleluökei (arczképekkel). 702 Széli Ignácz (arczképpel). M. K. . . 717 Mnller Miksa (arczképpel) . . . . . . . . . 733 Munkácsy Mihály levele . . . . . . . . . 739 Beöthy Algernon (arczképpel). M. K. ... 741 Kapósi Molnár Viktor és a brassóvidéki

csángó iskolák (arczképpel) _ 766 A boer háború magyar bajnokai (arczké­

pekkel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 6 7 Fntó Mihály (arczképpel). . . . 767 Beniczky Ferencz (arczképpel). K. J. 773 Farkas József (arczképpel). Sz. / .„ 775 Vörösmarty (arczképpel). V. Gy. 79!) Vörösmarty és a forradalom. Barátit Fe­

rencz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793 Vörösmarty szülői. Gyulai Pál «Vörösmarty

életrajzá»-ból.. . . . . . . . . . . . . . . . . 795 Vörösmarty felesége. Gyulai Pál •Vörös­

marty életrajzáéból . . . . . . . 7ÍI7 Vörösmarty emlékezete. Gyulai Pál előadása

a Magyar Tudományos Akadémiában 809 Vörösmarty mint ember . . . . . . . . . . . 811 Vörösmarty családja és utódai (arczképek­

kel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 817 Bem. Halálának ötvenedik évfordulóján

(arczképekkel)... . . . . . . . . . . . . 8 2 5 Bem halála . . . 826 Vörösmartyről a leánya. Szélivé Vörösmarty

Ilona _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827 Gróf Széchenyi Béla (arczképpel)... 833 Dr. Farkas László (képekkel) . . . . . . 860 Imre Sándor (arczképpel) s7f

4. Történelem, régészet és rokontárgyúak.

Leiningen emlékiratai . . . . . . A levéltitok kikémlése . . . . Horvát Boldizsár naplója (1846—1847) 66 Vörösmarty Mihály levelezéseiből . . . . . . Petőfi István levele Lisznyay Kálmánhoz A világkiállítások múltjából . . . Zarándokiások Rómába A halászat történetéből (képekkel) I I I . Béla magyar király emlékezete (képek­

kel) . . . Régi diák-élet . . . 359 Egy orosz tndós a jászokról Népvándorláskori jelenetek (képekkel) H l . .Béla Byzánczban. . . . . . . . Gutenberg születésének 500-ik évfordulója

(arczképpel) . . . . . . . . . . Magyar történeti emlékek a párisi világ­

kiállításon (képekkel). Dr. Szendni János Fejedelmi törzsfák . . . . . . . . . Az európaiak Khinában (képekkel). Clml-

noky Jenő . . . . . . . . 441, A reichstadti ereklyék Deák í'erencznek egy ismeretlen levele . . . A magyar kereszténység ünnepe (képek­

kel) . . . Szent István korára vonatkozó emléktár­

gyak (képekkel) . . . . . . A maczedoniai forrongás A hajdú név e rede te . . . . . A taiping forradalom Leiningen levelei és naplói Dante A. csontjai. Ravennai emlék gépek­

kel). Dr. C*. Papp Józ I Vörösmarty emlékkönyve. Vörösmarty le­

velezései A .Zalán futásái-nak első kiadás

pe l ) . Vörösmarty gyermekkori imádságai (hason­

mással) Bem 1849-iki utolsó rendelet. Vörösmarty levelezéséből

9 54 99 122 235 247 310 348

866 382 364 365 379

411

427 430

466 462 481

521

523 611 630

720

797

"». Hazai táj- és néprajzok, közintézetek népszokások, műtárgyak.

A Szent Zs igmond-kápolna új olt (képpel)

A csikÓB. Ifj. Vattagh <> ormftve (képpel)

E lmerengve . Ettore T i to (estm< A kalotaszegi k é p e k h e z (1,. .. Zs.-né A Zicby-múzeuin (képpel) A budapes t i phi lologiai : ik köz­

gyűlése (Thetrr.ick E n rel) Az új építkezések a fővárosban (képekkel) Klotild főherczegnő budapesti palotái (ké­

pekkel) Az első szőlőszem. Peskt Géza festménye

(képpel) . . . . . . Vélemény a királyné szobráról. Gróf Ctdky

Boltit Anna A budai vigadó (képpel) A főváros dísztemetői (képpel) Egy jótékony egyesület (képpel), fi

Bella Budapest a föld felett és föld alatt (képek­

kel) g. j . A huszár-kiállítás (képekkel). Dr. S

János . Az ősfoglalkozásokról (képekkel). Hermán

Ottó . . . Liezen-Mayer Sándor müvei (képekkel).

Paur Géza. . . . Gróf Nemes Nándorné müveinek kiállítása

a Műcsarnokban (képekkel). Pour Géza. Mis-Marton (képekkel). Dr. Merényi Lajos

I s2 Szent István ezüst szobra A Mátyás-ház Kolozsvárott (képpel) Petőfi-emléktábla Pozsonyban (képpel). Dr.

Nagy Olivér A pápa legújabb arczképe László Fülöptől

(arczképpel) A Szent István-terem királyképei Ro

Ignácztól (képekkel i. Stana Tama A budai királyi vár Szent István-terme (ké­

pekkel). Hauszman Alajos Munkácsy BZÜlöhaza Munkácson (képpel)

L. T. A magyar Vörös-kereszt egyesület (arozkép-

pel). Embrr Károly A budapesti egyetem új épületének fölava­

tása (képekkel). Krisztus-vázlat Munkácsytól (képpel). IVír-

tlai Béla . . . . A földtani intézet palotája (képpel) Budapest környéke (képekkel) . . . I I I . Béla király és neje síremléke (képpel) Erzsébet királyné halotti maszkja (képpel) A királyi palota újjáépítése (képekkel) Tinódi Sebestyén emléktáblája (képpel) A párka. Michel Angélának tulajdonított

orma (képpel). Szana Tamás A király szobra Bruck-Djfaluban képpel) A Bodrogközből (képekkel) Geöcze Sarolta Képek Bzabolcsvármegyébö] (képekkel) Magyar emlékmii Erzsébet királyné sírján

(képpel). Polgár tibis. A Szent Zsigmond-kápolna új oltárképei

(képekkel). Éber László. . . . . A balatonparti fürdők és üdülőhelyek i ké­

pekkel), eltolunk// Jenő Villamoson Budapest körül (képekkel). . Három új szobor (képekkel) Erzsébet királyné emléke Szabadkán i képpel) Az országos meteorológiai és földmágnes-

ségi intézet (i (iyallán (képekkel) Híja* Endre . . . . . . . . . . . . .

A nagykőrösi Kossuth-szobor (képpel) A Népszínház (képpel) . . . . . . . . . . . . A nagyváradi Szigligeti-szinház (képpel) Madách szülőföldjén (képekkel). Szalay

Karoly . . . . . . . . . . . . . . Bajmócz vára (kép|iel) . . . Egy új jótékony intézet (képekkel). Dr.

Ki*s Áron Budapest új villamos vasútvonala (képekkel] A kerepesi-üti temetőből (képekkel) Petőfi-emléktábla a Pilvax-kávéház fölött

(képpel) _ . . . _ - - . -Erzsébet-szanatórium (képekkel). Dr. Kuthy

Dezső . . . . . . . . . . . . . . . Czinka Panna. Gregnss Imre festménye

(képpel) . . . Gazdasági népkönyvtárak (képpel) Szibéria. Sorharzevsky Sándor képeiről (ké­

pekkel) . . . . . . . . . — Vörösmarty egy kiadatlan arci

láóx Téli kiállítás a Műcsarnokban (képekkeh sí 7 Egy szabadsághős szobra (Zeyk Domokos

emlékének rajzával) Képek a tNemzeti Szalon»-ból (képekkel) Erzsébet királyné új arczképe. Benczúr

Gyula festménye í képpel) Ólomöntés ó-esztendő estéjén (képpel) . tA hazáért és a szabadságért*. Gregvss

Imre festménye a knrncz-vüaghól (képpel)

r,«p

pel) A lngosi új színi

1

4 7 9

64

68

74 75 SS

90

101

113

129

,37

164

198 isi

ISI;

202

265

311

321

323

389

897

131 162 173 198

668

662

578 598 621 643

668 661 673 677

687 688

709 725 726

742

765

779

Általános ünnepi szokások az angol hadseregben A maffia A Delagoa-öbol knlosa (képekkel) Kafferek a délafrikai portugál gyarmaton

(képekkel) Bibliaolvasó boerok (képpel) Málta sz ige te (képpel) Az angol katona A délafrikai gyémántmozők Dél-Afrik* aranybányái

-iiv Franeais (képekkel) A miramarei kastélv (képokkcli Igazságszolgáltatás Khinában Kepék Miraiimréból (képekkel) A Szentföldről (kepékkel) Nagypéntek és húsvét a különböző népek-

nél l'áris szépsége A Filippini-szigotekről. Eredeti levél. Dr.

Ilaisthiiii István Baku (képekkol). Fultringer Gusztáv Titkos társulatok Khinában A Mandsn őserdőkben Peking és vidéke (képekkel). ( Imlnokit Jenő

412 A boulevardok élete (képekkel) A reichstadti kastély (képpel) A Belvedere-palota és a konopisti kastély

(képekkel) mniszi utazása (ké­

pekkel) . . . Tuniszi képek (képekkel) Egy magyar ember levele Argentínából

Ilenti Albert A khinai nőkről 477, A Habsburgok ősi fészke (képekkel) A khinai katonák (képpel) \ japáni hadsereg egyenruhái (kép] Szent deliért sírjánál 1 képpel). Szana Tamás Az abruzzóí berezeg sarkvidéki utazásai

(képekkel) ,,\\ Normandiaitól. Ihrtlta Sándor A moldvai csángókról (képekkel 1. Iluhiniji

Mózes . . A moldvai csángókról. Levél a szerkesztő­

höz (képpel). György Endre Vicenza (képekkel). Berzeviczy A lbe r t . . .

! magyarok (arczképpel). Kim. béry Annin . . .

i n

1(12

117

169 181 188 198 231

260

:;u7

397 397

434 418 H7

447

157 46-2

465 597 512 614 614 623

655 675

690

706 786

749

H. P.

ajó (ké

- 8 6 8

817 829

853 86U

873

7. Természettudomány, ipark kereskedelem és rokon.

A természettudomány száz évvel ezelőt t . . . A földre vonatkozó ismereteink bővülése a

XIX. században . . . __ \ sterséges gyémánt készítése

• let világából (képekkel) Csillagászat az utolsó század alatt. Az állatszoliditésről (képekkel) Személyszállító függő vasút (képpel) A géptan az utolsó század alatt. H. A «.lauréguiberry. fran

pel). 'Reményi Antal A lizika az utolsó század alatt. 11. P Hajórajunk Máltában (képpel). Reményi An­

tal A vegytan az utolsó század alatt. / / . P._ Magyar iparművészeti tárgyak (képekkel).. Az újkori háborúk puskapora és robbanó

szerei . . . . Pillantások a természettudomány jövőjébe.

Hoitsy Pál 166-Az új ötkoronások (képekkel! Boaleletek a vadállatokról . . . . . . A budapesti Pasteur-intézetről (képekkel) A heliograf A hajóhadak Budapest a párisi világtárlaton

1 József __ . . . . . . ^ Hazai postagalamb-tenyésztés

SíaUaehik Ferencz . . . A leggyorsabb vasú t . A vulkánok világa (képekkel). Hoffmamt Ottó Az ikervári villamos telep (képekkel). Doí-

mady Ödön állításról (képekkel) . . . . . . 346 -

A villamossági palota csillaga a párisi vi­lágkiállításon (képpel) . . . . . . . . . . .

A margitszigeti és e>kütéri hidak építése (képekkel)

Betegszállító automobil kocsi iképpel)- . . A magyar vadászati kiállítás Parisban (ké­

pekkel . . . . . . . . . . . . Ha repülni tudnánk . . . . . Ehető virágok . . . _ ._ . . . . . . Az afrikai vadállatok védelme. A legújabb villamos lámpa. Goldziher Ká­

roly . . . . _. . . . . . . . . .

(képekkel),

(képekkel).

i s 21 25 86 88 42

67 71

84 99

106

139

166 170 188 197 199 199

216

251 269 322

330 364

377

398 398

449 46:; 482 493

494

vm

A p á r i s i k i á l l í t á s « m o z g ó já r í l á» - ja ( k é p e k ­ke l ) . Hankó V i l m o s . . . . . — —

Az é p ö l ö e s k ü t é r i h í d f ő k (képekke l ) . . . A s z í n e s h a l l á s . . . . . . . . . —- — V i r á g i l l a t a g y á r i p a r b a n ( k é p e k k e l ) . Hankó

V i l m o s . . . — — — — S z a t m á n n e g y e i v a r r o t t a s o k (képekke l ) A r a n y a z A l p e s e k b e n V a s ú t i d o l g o k . . . . . . A v ö r ö s s z i n . A m a i l ö v e g e k h u t á s a . . . - - -A m a r g i t s z i g e t i h í d (képekke l ) . . A M a r g i t s z i g e t n ö v é n y z e t e A d n n a i m o n i t o r o k ( k é p e k k e l ) . . . — . . . Az á g y u s z ó . . . . . . - - - —-K ü z d e l e m a t ö d ö v é s z e l l en . . . . . . . . . A «Sz ige tvá r» ú j t o r p e d ó - c z i r k á l ó ha jó v i z r e -

b o c s á t á s a (képpe l ) . . . . . . . . . A l o s c h w i t z i h e g y i v a s ú t ( képpe l )

Lap

4 9 5 ü l t 515

529 531 560 561 5 6 3

: , < ; ; 566 608 614 644 776

827 876

8. Tárczacsikkek. napi érdekű közlemények.

P ü n k ö s d i k i r á l y s á g o k . . . E g y h i r e s m e g t r é f á l á s . . . . . . —- — M e l b a a s s z o n y ( a r c z k é p p e l ) . . . . . . . . A z e s k ü d t b i r ó s á g r ó l . D r . Yáinhéríj R u s z t e m E g y o r o s z gróf föl jegvzései a b é c s i f őú r i

é l e t r ő l . . . — — - -A . M e d v e b ő r ö s i W a g n e r Sz ig f r id o p e r á j a .

Kereszty I s t v á n . . . . . . - - - - - -A r é g i f a r s a n g o k . I". . . . . . . . . . . . . . . . M a g y a r o k P a r i s b a n . Heltai J e n ő . . . . . . A p á r i s i v i l á g k i á l l í t á s . P á r i s i l evé l . D r .

SzendrH J á n o s ( k é p e k k e l ) . . . . . . 225 , A N e m z e t i s z í n h á z t O t h e l l o » e l ő a d á s a a l ­

k a l m á b ó l . Sziirif D é n e s . . . . . . . . . . A k i r á l y v á r ó B e r l i n Xp. . . . . . . S z í n d a r a b S h a k e s p e a r e r ö l . Sziiry D é n e s L á t o g a t á s M u n k á c s y M i h á l y n á l a z 1889-iM

p á r i s i v i l á g k i á l l í t á s i d e j é n Xántus-Dolle-schall G a b r i e l l a . . . . . .

N o v e l l i . Szüry D é n e s . . . . . . . . . . . . A t a v a s z P a r i s b a n . . . . . . — -— . . . I b s e n O s z v a l d j a . Szüry D é n e s — L a R u e d e s N a t i o n s . A n e m z e t e k s o r a .

Hermán O t t ó . . . . . . . . . — . . .

5 7

10 21

8 5

9 0 134 212

373

2 3 3 295 : i l l

:;-2r, 327 3 2 9 1 343

374

A p á r i s i d i v a t ü z l e t e k r ő l ( képekke l ) A m a g y a r t ö r t é n e t i p a l o t a a p á r i s i v i lág­

k i á l l í t á s o n ( k é p e k k e l ) . 1 h: Szemerei J á n o s F o r r a d a l m i l igák K h i n á b a n . . . E g y új r e g é n y . Sz. D. . . . . . . A p á r i s i k i á l l í t á s r ó l i k é p e k k e l ) . Dr. Kovád

D é n e s . . . . __. . . . . . . _ . . . . . A s z e r b k i r á l y e s k ü v ő j e . E r e d e t i l evé l B e l ­

g r á d b ó l ( k é p e k k e l ) . Popo&ichne' V . H e d v i g A m a g y a r k i á l l í t á s s i k e r e P a r i s b a n . D r .

Kávát* D é n e s . . . . . . . . . . . . . . . A t á n c z a p á r i s i k i á l l í t á s o n . . . .__ . . . K h i n a i filozófusok . . . . . . . . . . . . _— M a g y a r t á r g y ú a m e r i k a i r e g é n y . A m e r i k a i

l e v é l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .'.: A z i l l a t s z e r e k d i v a t j a . . . . _ . . . — R é g i b b U t a z á s o k a H o l d b a n . . . . . . . . . A « T e t e m r e h i v á s . » Farkán Ö d ö n új d a l ­

m ű v e . Kt'trsztif I s t v á n ___ • l í ú s n m n d a t . V a v r i n e c z M ó r o p e r á j a . . . A m e r i k a i k o r t e s k e d é s . . . . . . ___ _ _ K a r á c s o n y . Mikszáth L á s z l ó 1 9 0 0 — 1 9 0 1 . M. . . . . . . . — .

Lap 379

890 417 ISO

525

530

559 594 610

613 626 (Mit

6 7 8 767 775 8 5 6 8 7 3

21 A s z e n t k a p u m e g n y i t á s a (képpe l ) . . . . . . A P e t ő f i - t á r s a s á g n a g y g y ű l é s e .__ . . . R é g i , h ű c s e l é d e k k i t ü n t e t é s e (képpe l ) . . . H a v a z á s a f ő v á r o s b a n ( k é p p e l ) . . . . . . E g y h i d f e l r o b b a n t á s a (képpe l ) __ . . . A p á r i s i v i l á g k i á l l í t á s . . . . . . . . . . . . A k h i n a i c s á s z á r h a l á l a ( a r c z k é p p e l ) K é p e k a h á b o r ú s z í n h e l y é r ő l (képekKel ) A K i s f a l u d y - t á r s a s á g n a g y g y ű l é s e ___ . . . A p á r i s i k i á l l í t á s r a s z á n t t á r g y a k B u d a ­

p e s t e n ( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . . . . F ő ú r i e s k ü v ő ( a r c z k é p e k k e l ) . . ___ . . . T a v a s z i k i á l l í t á s a M ű c s a r n o k b a n ( k é p e k k e l ) 231 A z A k a d é m i a n a g y g y ű l é s e __ . . . . . . ___ 296 M u n k á c s y M i h á l y h a l á l a ( k é p e k k e l ) . . 296 , 314 K é p e k a b e r l i n i ü n n e p é l y e k r ő l ( képekke l ) 309 , 328 M u n k á c s y M i h á l y u t o l s ó n a p j a i r ó l . . . . . . 326 E r z s é b e t k i r á l y n é u t o l s ó l á t o g a t á s a B u d a ­

p e s t e n (képpe l ) . . . . . . —_ . . . A k a r c z a g i f ö l d m i v e s i s k o l a f e l a v a t á s a

( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . . . . H e g e d ű s m i n i s z t e r K o l o z s v á r i t é s a S z é ­

k e l y f ö l d ö n (képekke l ) . . . . . . 4 5 1 , 465

37 4 2 58 65 75 8 9

106

121 135

:S2<>

419

Lap A m a i n z i G u t e n b e r g - ü n n e p ( k é p e k k e l ) . . 477 E s k ü v ő a b a j o r k i r á l y i c s a l á d b a n ( k é p e k k e l ) 4 7 8 A z a n g o l h a j ó h a d l á t o g a t á s a F i ú m é b a n

(képekke l ) . . . . . . . . . . . . — 481 Az o l y m p i a i v e r s e n y e k l ' á r i s b a n (képekke l ) 4 8 3 Az e u r ó p a i k ö v e t e k P e k i n g b e n ( a r c z k é p e k k e l ) 495 A z a n g o l h a j ó h a d l á t o g a t á s a F i ú m é b a n

( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1 3 Az e s z t e r g o m i ü n n e p é l y e k r ő l ( k é p e k k e l ) . . . 560 A m a r g i t s z i g e t i h í d f e l a v a t á s i ü n n e p é l y e

( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567 A « H e g e d ü s S á n d o r « g ő z h a j ó e l s ő ú t j a

( képekke l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579 Az o l y m p i a i v e r s e n y e k P a r i s b a n (képekke l )

Pásztor M i h á l y . . . . . . . . . . . . 581 J ó z s e f f ő h e r c z e g a h a d g y a k o r l a t o n (képpe l ) 597 A p e r z s a s a h u t a z á s a ( k é p e k k e l ) . . . 689 E g y a m e r i k a i v á r o s p u s z t u l á s a ( k é p e k k e l ) 6 3 0 A p e r z s a s a h B u d a p e s t e n ( k é p e k k e l ) . . . 637 C s é s z k a G y ö r g y k a l o c s a i é r s e k a r a n y m i s é j e

( a r c z k é p p e l é s k é p e k k e l ) ___ . . . . . . 615 M a g y a r e m b e r l e v e l e a d é l a f r i k a i h á b o r ú b ó l 645 M a g y a r z a r á n d o k o k V e l e n c z é b e n ( k é p e k k e l ) 6 5 8 A s a h a v e r s e n y t é r e n (képekke l ) . . . . . . 661 E g y m a g y a r t e n g e r é s z h a l á l a K h i n á b a n

( a r czképpe l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 6 3 B l a h á n é j u b i l e u m a ( k é p e k k e l ) . . . . . . 709 E s k ü v ő az u r a l k o d ó c s a l á d b a n ( a r c z k é p e k ­

kel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . _._ --•- 725 V ö r ö s m a r t y s z o b r a . _ „ . . . . __ . . . 727 K é t e m l é k l e l e p l e z é s e K o l o z s v á r o t t (Sz i lágyi

S á n d o r e m l é k t á b l á j á n a k é s S z á s z D o m o k o s s í r e m l é k é n e k k é p é v e l ) — . . . . 1 . . 738

N a p ó l e o n e r e k l y é i a p á r i s i v i l á g k i á l l í t á s o n ( k é p p e l ) . . . . . . . . . . . . — . . . 763

E g y t e h e r v o n a t b a l e s e t e ( képekke l ) . . _ 764 A í . e m l v a y - s z o b o v l e l e p l e z é s e ( k é p e k k e l ) . 765 A t r ó n ö r ö k ö s v a d á s z a t a T o r o n t á l b a n (képpe l ) 780 Az E r z s é b e t - s z a n a t ó r i u m a l a p k ő l e t é t e l é n e k

ü n n e p é l y e ( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . 781 E g y ú j s z a k i s k o l a é p ü l e t é n e k f e l a v a t á s a T e -

m e s v á r o t t ( k é p e k k e l ) . . . . . . . . . . . . 782 A té l i k i á l l í t á s b í r á l ó i ( k é p p e l a M ű c s a r n o k

j u r y j é r ő l ) . . . . . . . . . . . . . . . — — 782 A V ö r ö s m a r t y - ü n n e p e k . . . . . . . . 7 8 3 — 8 1 8 A K i s f a l u d y - t á r s a s á g V ö r ö s m a r t y - ü n n e p e . . . 8 0 3 A d a k o z á s V ö r ö s m a r t y s z o b r á r a . . . . . . 804

Lap A s z é k e s f e j é r v á r j V ö r ö s m a r t y - f l n n e p (képek ­

kel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 | 2

K r ü g e r e u r ó p a i ú t j a ( k é p e k k e l ) . . . g n I r o d a l m i ü n n e p e k G y ő r ö t t (képpe l ) s:;j K a r á c s o n y ( k é p é k k e l ) ._ . . . . . . ___ s i r , C s i l l n g ö z ö n ( k é p c s o p o r t o z a t t a l a b u d a p e s t i '

s z í n h á z a k 39 m ű v é s z n ő j e a r c z k é p é b ő l ö s szeá l l í t va ) . . . . . . . . . . . . . . 0,5(5

9. Vegyes kisebb czikkek és közlemények.

R é s z e g e s p i l l a n g ó k . . . .__ . . . . . . _ 7 R u h a t e s z i a z e m b e r t . . . . . . . _ . _ u E g y m i l l i o m o s p a l o t á j a . . . . . . __ 40 N ő i t e n g e r é s z e k . . . . . . . . . . . . 5(5 A s z a m á r ü n n e p e k a k ö z é p k o r b a n . . . " rjfe V a l a m i a t á n c z r ó l ___ ___ . . . . . . u g L o n d o n é l e l m i s z e r - s z ü k s é g l e t e . . . . . . . . . 123 T ü d ő b a j o s o k s z a n a t ó r i u m a _. . . . . . . 151 A föld n é p e s e d é s e . . . . . . . . . . . . ](;7 Az ü d v ö z l é s k ü l ö n f é l e m ó d j a i . . . . . . . 214 F e s t m é n y e k a k ö v e z e t e n . . . . . . ... 234 E g y k i r á l y m i n t o r v o s . . . . . . . . . 4 5 0 K h i n a é s a h a m i s h a j . . . _._• . . . . . . 479 K u t y a - t e m e t ő k . . . . . ___ ___ . . . . . . 482 A l u s t a e m b e r e k p a r a d i c s o m a . . . . . . -_. 496 Az e m b e r i é l e t t a r t a m a . _ _ . . . . . . . . . 499 E u r ó p a i n ő k a k h i n a i c s á s z á i n ö n é l . . _ . . . 511 Ö n g y i l k o s s á g b o s z ú b ó l . . . . . . . . . 512 H i r e s e m b e r e k g y ö n g é i ___ . . . . . . . . . 515 A k h i n a i a k h u m o r a . . . . . ___ . . . . . . 563 K é p e k l e v é l b é l y e g e k b ő l . . . ___ . . . . . . 630 H á n y e m b e r é l h e t m e g a f ö l d ö n . . . . . . 655 R é g i b o r o k ._ . . . . . . . . . — . . . . . . 676 A v i l á g l e g k i s e b b v a s ú t j a . . . . . . . . . . 850 H o g y é l h e t a z e m b e r s o k á i g . . . . . . . ___ 871 F e g y v e r e s b o e r n ő k (képpe l ) . __ ___ . . . 871

10. Állandó rovatok.

N ő i m u n k a é s d i v a t . — I r o d a l o m és m ű v é s z e t . K ö z i n t é z e t e k é s e g y l e t e k . — E g y h á z é s i s ­k o l a . — M i ú j s á g ? — S z e r k e s z t ő i m o n d a n i ­v a l ó k . — E g y v e l e g . — S a k k j á t é k . — K é p t a l á n y .

A „VASÁRNAPI ÚJSÁG" REGÉNYTÁRA.

A s z a m á r r e n d t ö r t é n e t e . E l b e s z é l é s . I r t a Jókai M ó r (7 k é p p e l ) . . . . . . 1—25

N e v igy m i n k e t a k í s é r t e t b e . I r t a Mark Twain. A n g o l b ó l f o r d í t o t t a S . A. ( k é p e k ­kel) . . . . . . . . . . . . . . . 1—18

V á s á r o l t s z i v e k . R e g é n y . I r t a Máriaffi D á ­v id (29 k é p p e l ) . . . . . . . . . . . . . . 1 7 — 9 3

H í r e s s z e r e l m e s e k ( k é p e k k e l ) :

Á g o s t p o r o s z h e r c z e g é s R é c a m i e r a sz -s z o n y . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0

B y r o n é s G u i c c i o l i g r ó f n é . . . . . . . . . 3 4 V o l t a i r e é s D u C h á t e l e t m á r k i n ő . . . _-__ 3 8 N a g y F r i g y e s é s C a m p a n i n i B a r b a r i n a 42 M u s s e t é s G e o r g e S a n d ___ . . . . . . 4 7 — 5 0 H a b s b u r g F e r d i n á n d é s W e l s e r P h i l i p -

p i n e . . . . . . . . . . . . . . . 1 6 2 - 1 6 6

I I I . F r i g y e s V i l m o s é s L u j z a k i r á l y n é 1 6 7 — 1 7 0 C o u g o u r d a n M á r i u s . A 1 B o l d o g a s s z o n y » h a j ó

k a p i t á n y á n a k u t a z á s a i é s k a l a n d j a i . I r t a Monton J e n ő ( M e r i n o s ) . F r a n c z i á b ó l for­d í t o t t a Sárossy B e l l a (64 k é p p e l ) . . . 5 4 — 1 5 1

K a r r K a t a l i n . E l b e s z é l é s . I r t a M a r y E . Wil-kint. A n g o l b ó l f o r d í t o t t a S. A. ( k é p e k k e l )

97—107

I s t e n é r t é s a s z a b a d s á g é r t . R e g é n y . I r t a Vértesi A r n o l d (13 k é p p e l ) . . . . . . 109—158

B o r s a J ó z s i . E l b e s z é l é s . I r t a Bársony I s t v á n (8 k é p p e l ) . . . . . . . — . . . . . . 1 5 3 - 1 8 1

P o m o n a u t i l eve l e i . I r t a Stockton R. Frank. A n g o l b ó l f o r d í t o t t a Higany Á r p á d (39 k é p ­p e l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7 1 - 1 9 7

-s ytf

t^

TRBNAPI ]]J^t —\r^

1. SZÁM. 1900. BUDAPEST, JANUÁR 7. 47. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJ8ÁO és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

| ag I ti

egész évre 2 4 korona félévre 1 2 «

Csupán a VASÁRNAPI UJ8ÁO

í egé l félt

az évre 1 6 korona 8 .

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával)

' egé«« ívre 1 0 korona félévre S •

KúlfüMi elönzetéaekhex a poatailag megbatározott viteldíj ia raatolandó.

A SZENT ZSIGMOND-KÁPOLNA ÚJ OLTÁRKÉPE.

AKIRÁLYI PALOTA átalakításával és új építkezé­seivel kapcsolatban teljesen újjáalakították

. a palota régi templomát, a SzentZsigmond-kápolnát is, mely tudvalevőleg a szent Jobbkéz­nek őrzőhelye. Az átalakítás a kápolnának nem­csak építészeti új rendezésére, hanem művészeti ékesitésére is kiterjedt. A főoltárképre pályázat hirdettetvén, azon az első díjat Roskovics Ignácz festőművészünk nyerte el egy mind tárgyánál, mind szerkesztésénél fogva kitűnően sikerült vázlattal, melynek aztán teljes kidolgozására is megbízást nyert.

A Zsigmond-kápolna a régi királyi palota éjszaki szárnyának nyugati befejező tagja volt. A Krisztinavárosra néző új palota felépültével változott a helyzete annyiban, hogy az elejével a régi és új palota közé jutott, hozzá ragasz­tatván a két palotát összekötő közbülső tag, melynek földszinti részét a négyszögű fő ud­varba vezető pompás hármas kapu töri át. A kápolnát eddig oldalról meg sem lehetett különböztetni, mert vízszintes tagozata és ablak­sorai mindenben egyeztek a palotaépület egyéb részeinek külsejével. Most ez egészen megvál­tozott. A régi két sorú apró ablakok helyébe három hatalmas félköríves ablakot nyitottak, melyeket egy-egy nagyszabású s művészi kidol­gozású üvegfestmény ékesít. Ehhez képest van megújítva a kápolnának egész külseje, mely most első tekintetre azonnal elárulja, hogy mi a czélja és rendeltetése. E roppant vaskeretek közé foglalt ablakok bizonyára bőséges világí­tást fognak árasztani a templom egész belse­jére s így a képekre is, melyek közt Eoskoyics festményének jut az első hely.

Roskovics vázlata, melynek másolatát lapunk mai számában bemutatjuk, a magyar keresz­ténység megalapítóját, Szent István királyt ábrázolja, a mint fiát, Szent Imrét ünnepiesen mintegy trónja örökösévé nyilvánítja s neki dekrétumainak I-ső könyvét átadván, őt meg­áldja.

A pályázó művészeknek teljes szabadság levén engedve a kép tárgyának megválasz­tására, nem tudjuk eléggé dicsérni Roskovicsot már csak azért is, hogy Szent István életéből épen ilyen tárgyat választott, mely a Szent Zsigmond-kápolna rendeltetéséhez oly kiváló-lag odaülik s egyszersmind általában véve is oly alkalmi épen most, midőn a magyar keresz-

A SZENT ZSIGMOND-KÁPOLNA ÚJ OLTÁRKÉPÉNEK VÁZLATA ROSKOV1CS IONÁCZTÓL.

VASÁRNAPI ÚJSÁG, 1. SZÁM. 1900. 47 . ÉVFOLYAM.

AZ ELSŐ GŐZHAJÓ: Fulton „Clermont" nevű hajója (1807), AZ ELSŐ LOKOMOTÍV : Stephenson „Rocket"-je (1829).

tónység megalapítása kilenczszázados évforduló­jának megünneplésére készülünk.

Roskovics képe tárgyához a történeti alapot Ssent István dekrétumai I. könyve 10. fejezeté­nek 3-ik és 12-ik §-aiból vette, melyek így szólnak:

3. §. «Azért hát, szerelmes fiam, te lelkem gyönyörűsége, én reménységes magzatom, kér­lek, parancsolom, hogy mindenütt és mindenek­ben kegyességgel járván, fedezd bé kegyelem­mel nemcsak a te atyádfiait és rokonságodat, avagy a fő embereket, hadnagyokat, gazdagokat, vagy a szomszédokat és a haza lakosait, hanem az idegeneket és minden embert is, valaki te hozzád jövend. Mert a kegyesség jótéte vezérel a fő boldogságra".

12. §. «Mindezekből, a miket én egybeszede­gettem, készíttetik a királyság koronája, mely nélkül sem itt nem országolhat senki, sem az örök életre el nem mehet».

Roskovics ez igék szellemében igen hangula­tosan és a nála megszokott tar talmas erővel lígy szerkesztette meg a képet, hogy Szent István, a fő alak, teljes királyi díszben a trón­ról lelépve áldólag közeledik fiához, Szent Im­réhez, ki a trón zsámolyán térdel, ájtatosan tekint atyjára és kebléhez szorítja az atyai in­téseknek átvett példányát. A királytól jobbra az egyház emberei állnak kettős kereszttel s az evangéliummal, balja felől Gizella királyné, meg a királyi pálczát, az ország almáját és pal­losát tartó főurak; elől térdeplő nép és harczo-sok, Szent Imre alakjától jobbra pedig egy szer­zetes a keresztelő - medenczére támaszkodva. Ez a voltaképi történet. Ehhez járul a költé­szet ekképen: a kettős kereszten tömjénfüst kanyarog föl, melyen felül Szűz Mária, Ma­gyarország patrónája felhőn ülve lebeg, baljá­val szent gyermekét ölelve magához, jobbjában pedig a szent koronát t a r tva ; örvendve hajlik felé a kis Jézus és megáldja a koronát s orszá­gunk teljes czímerét, melyet két angyal tart .

•/. Máriának a félhold sarlóján nyugvó lábait egy angyalka öleli át s gyöngéden és szeretettel csókolgatja. E csoportot oldalvást a szent Jobb-kéz ereklyetartója egészíti ki három angyalka által t a r tva ; az ereklyetartóban levő megfeketűlt kézfejből fénysugarak lövelnek ki, világítva 900 év mul tán is.

Roskovics neve elég biztosíték, hogy e kép, a mily jól van kigondolva, épen oly tökéletes sikerrel fog művészi alakot is ölteni. A mű a jövő nyárra elkészül s augusztusban már ren­deltetése helyén fog állni úgy, hogy a Szent István-napi ünnepi szertartások már előtte fog­nak lefolyni.

DUGOVICS TITUSZ.* Csitt, tárogató ! — Hagyd zengenem őt Piczi lantom húrjaival! — Hányszor kicsiké, nagy hősök előtt A pálma-dics, a diadal !

Harmincz nap a harcz áll; fal, bástya bedől, Köd ül a nap arczán füst fellegitől; Gúnyolni borultat, felhői alól Délnek közepén ki-kicsillan a hold.

.Már ina-szakadtig küzdött a magyar, Vérhabja patakzik, s mint bérezi sudár, Mit al- meg a felszél ide s tova hajt, Hogy törzsöke reescsen, koronája sóhajt:

Úgy pusztul a népség, úgy agg a vezér : «Ezér' foly-e vérünk? Virasztok ezer' ? Jaj, Nándor ha eldől, utána a hon — S kontyos töröké lesz a puszta vadon . . . »

Öt nap nem aludt már, a hatodikán, — A harcz szünetelvén — pihenni kivan. De aggva közelget fekhelyihez : Helyette a résen helyt állni ki lesz ?

S megszólal a tornyon egy ifjú vitéz : «Majd lesz, ki helyetted hclytállani kész — Kicsillan a csillag, a nap ha lemén, Míg Hunyadi szunyád — im őrködöm én!»

S elszúnyada Húnyad' — de álma zavart, Sompolygani látja a várhoz a tart, Imbolygani látja a várfalakat: Hová a török lép, utána szakad.

• Hali, álmodoin-é?» föl-fölriadoz — «Hej, hol van a kardom?* — de kelni haboz, És visszahanyatlik, pillája nehéz —, De éber a tornyon az ifjú vitéz.

Lenn mozdul az ellen, éj leple alatt, Közelíti valóban a puszta falat; Megszegni, gálád, a fegyver-szünetet, Meglepni a békén pihenő sereget.

Meglepni a várat, tódul sok ezer; Lármát — a magyart meglepni — se ver. Halkan, gyalog is, csalfán közeleg, Míg ágyúival már mind ott a sereg.

Egyszerre sok ágyú dördül . . . De hamar Ébrednek az alvók — mind «Talpra magyar !» Ébred Hunyad is ; boszús, de nem félvén, Ott áll maga is, bátor hada élén.

A hídon a falhoz tódul a török, Föl ágyú dörög, nyíl szárnya zörög; Fal bomlik is itt-ott, de erősen áll az, Törökök nyilára megy sűrűn a válasz.

* Felolvasta szerző a Kisfaludy-Társaság legutóbbi gyűlésén.

Megmászni kísérli sok a falakat, De visszasüvöltő nyilakba akad. Borítja a harczot az éji homály . . . S fenn — Húnyad — alatta a vára csak áll.

Nincs hát a pogány közt, nem félve halált, Most a ki e várnak megmászsza falát, Biztatva, vezetve, haladna elül, S kitűzze a holdat, diadalmi jelűi ? !

Nyomán az egész had hogy törne elő, Támadna szivökben oly bátor erő : Nincs veszve a harcz még, egy hős ha akad, Ott fenn lesz a hold, ott fenn lesz a had!

És ime kiválik, törtetve elő', Egy ifjú török, a hold-emelő, Bérezek fia, kit nem ijeszt meredek, Egy kő ha kiáll, neki lépcsőnek elég!

És mind magasabbra nyomul a török . . . De várva vigyáz rá a bástya fölött Hunyadi őre, kit éj árnya takar. — S egyszerre az ormon fölbukkan a tar.

Rá a magyar ugrik; de gyors a pogány, S áll talpon előtte a bástya fokán ; Meglebben a félhold, mit jobb keze tart, Mig bal keze torkon fogj' a magyart.

«Megállj!» riad ez rá. — «Veszsz!» ordita tar. Fürgébb a török, de erősb a magyar. •— «Feltűzöm a holdat! Allah, segíts !» — «Nem ezt soha, kontyos ! ha itt veszek is!»

És kétes a harcz — s kétségbe esett: Ha lesz-e ma Krisztus egyháza mecset ? — S mindegyre megújul — mint két fenevad Birkóznak — a bástya döng lábok alatt.

Féltérdre lenyomja most egyik a mást; Most lankad ez, az győz szemlátomást. Úgy méri — kiséri: ki bírja, ki veszt: Felhőkben a hold, ormán a kereszt.

Most elborul a hold, — most ing a kereszt — Ez nyomja le azt most, az újra emezt; Most, most, dulakodva a fal peremén — Ott ásít a mély — «Eh, végét vetem én !»

S igyekszik a mélybe taszítani le . . . Az megveti sarkát, nem bírva vele — Már-már a török győz, . . . s diadallal ahol: Felhői közül kicsillan a hold . . .

S míg küzdenek ők — a bástya körűi A harcz riadalma egy perezre el-fíl, Elhallgat egy perezre az ágyú-torok, S döbbenve megállnak a harczi sorok.

Ha győz a török, ha kitűzve a j e l : Nem tartj' a pogány-hadat semmi se' feli S ha győz a magyar, a hold ha bukik : Nincsen török, a ki még győzni tud it t!

1. SZÁM. 1900. 47 . ÉVFOLYAM.

És hosszú a harcz —vagy néhány percze határt? S jő több török is már, segítni a tart, Hadd álljon a hold fenn, bukjék a kereszt — De látja a másik s nem várja be ezt.

Most vég-erejét még összeszedi, Derékon a tart megkapja, veti Magát, vele azt is, a mélybe alá . . . Győzött a kereszt — Isten úgy akará !

Épp egyet a tornyon kong a harang . . . Visszhangja is egy zuhanás csak alant . . . Két hősnek hogy egyenlő volt erejök : Egy szikla kövén locscsan velejök 1

Zeng-é dal a tarról, moshék sudarán ? Vájj' könnyez-e érte egy húri leány? — De puszta barom-szám harczán a török — S a húri-gyönyör csak nagynak örök . . .

De érted, oh ifjú magyar, ki magad' Önként oda dobtad, lány szíve szakad! Siratva, vigaszt nyer rád büszke anyád . . . — Más, Szűz-Anya nyújtja a dics-koronát.

S míg Krisztus egébe angyal-kar emel: Maga Hunyadi másnap díszszel temet el. S mint pálma, hired nő sírodon is, Késő dal is emleget im, Dugovics !

Szász Károly.

A KONDOR ÁLMA. Leconte de Lisle költeménye.

Túl lejtős lépcsején a vad Kordilleráknak, Túl a ködön, a hol csupán a sas lebeg, Fenn, fenn, magasan, a tölcséres csúcs felett, Hol már folyam gyanánt tüzellő láva árad, S helyenként lángra gyúl egy-egy felhődarab : Az óriás madár közönynyel vesztegelve Amerikára néz, mely nyugszik néma csendbe' S a komor napra, mely szemében holtra fagy. Kelet felől, égig nyúló hegyek tövében, Vad pampaszokon át sötét éj hömpölyög, Chilit s a partokat elrengeti ölében, Aztán végigoson az óczeán fölött; Reáteszi kezét a néma féltekére, Minden elszenderűl, álomba dől a föld S a hegycsúcsokra a sötétség szürke réme Kiáradó tenger gyanánt hullámot önt. Ott ül a szirttetőn a kondor egyedül, A csillámló havon véres fényben fürödve, Várván az éjtengert, hogy árjával befödje. Midőn megérkezik, benn kéjjel elmerül S látván a déli fényt, a mint ragyogva ontja Az éjtenger partján vakító sugarát, A gyönyörtől hörög, elkezd reszketni tolla, Kinyújtja vágyatag, izmos, pelyhes nyakát, Az Andesek havát megcsapdosván kevélyen Rekedt kiáltással a mennyekig lebeg S túl az élők hónán, a sötét gömb felett Kitárva szárnyait, elszendereg a légben.

Francziából: Szabados Ede.

A TERMÉSZETTUDOMÁNY SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT. A tizenkilenczedik századot megszoktuk a

haladás és a felvilágosodás századának tekin­teni . Sőt nevezni is így szeretjük. Talán csak félig van ebben igazunk.

Mindegyik emberöltő haladásnak tekinti a maga korát, összehasonlítva az előbbivel. A XVI. század férfia p . o. barbárnak, vagy leg­alább is félbarbárnak tekintette a XIII. század­belit, s meg volt győződve róla, hogy az ő kora a felvilágosodás korszaka. Az is volt, az előb-beniekhez mérve.

És fog bizonynyal jönni olyan korszak is, a midőn mosolyogni fognak a mi dőreségeinken, gondolataink gyarlóságán, felfogásunk tisztát-lanságán, s a sötétség idejéhez fogják odacsa­tolni a mi századunkat is, melyre mi, a mai kor fiai oly büszkék vagyunk.

VASÁRNAPI TJ.ISÁd.

WATT.

De ha egymás között hasonlítjuk össze az elmúlt egyes századokat, akkor a tizenkilen­czedik század igen is a haladásnak, a gyors tempóban való haladásnak kora.

Azt lehetne mondani, hogy a mennyivel gyorsabban utazunk mi vasutainkon az előbbi korszakok utasához képest (aki legjobb esetijén váltott lovakon haladt) annyival gyorsabb a múlt század haladása is, minden előző századok haladásához képest.

Hét, legföljebb nyolca évezredre nyúlnak vissza történelmi hagyományaink, emlékeink, feljegyzéseink, legendáink és mythoszaink. Ez alatt az emberiség — habár volt is közben visszaesés — folyton haladt. De a múltnak századaiból marokra kellene szedni ötöt-hatot,

8 hogy annyi szemet, annyi tartalmat találjunk együtt, mint a mennyit egymaga termett a tisenküenosedik.

Minden haladást azonban ennek a javára se könyvelj fink.

Sok megvolt előbb, a mit rendszerint a mi konsakonknak szokás tulajdonítani; sokat átvettünk félig késsen, csak befejeztük, a mit mar előbb megkezdettek, s mégis magunknak tu la jdoní t juk a felfedezés e r d e m é t .

Az utolsó száz év alatt legtöbbet a termé­szettudomány haladt.

Hogy megítélhessük haladását, lássuk, minő volt állapota a násad elején.

*

\ legnagyobb és egyszersmind legmélyebbre bató változásokat a gőz és az elektromosság Imzla létre. Kzek alakították át az egész életet, a társadalmi viszonyokat, a szokásokat s rész­ben magát a gondolkozást és közfelfogást.

De ez a két erő ismeretes volt már a múlt század elején.

Volta Sándor gróf már a XVlll.Hzázad végén bematatta és közzé tette a maga korszakalkotó kísérleteit, ö se tudta még, más se tudta, hogy milyen kihatása lesz ennek a felfedezésnek az ('htre. De inegvoll maga az erő. Megvolt olyan alakban, mint a húzaszemben a csira, melynek kedveső viszonyok kiizé kell csak jut­nia, és hajtani fog. Az elmúlt század megte-remtette ezekéi a kedvező viszonyokat, de az érdem nagyobbik fele a múlt korszaké.

James Watt felfedezése szintén a X VII1. szá­zadra esik. felfedezte a gőz énjét , s megal­kotta az első gőzgépet.

Az első gőzhajó és az első lokomotív a XlX-ik századnak köszöni lételét. De az elv maga nem a m i korunk érdeme. Adva volt, csak ki kellett lejteni.

Ks itt is a lényeg az elvre esik, de azonkívül az alkalmazásnak oroszlánrésze is.

A vasút és a telegráf úrrá tették az embert az idő és a tér fölött. Nagy távolságokra lehe­tővé vált a közlekedés rövid idő alatt. A telegráf pillanatokra szorította az időt, mialatt hírt ad­hatunk a föld egyik végétől a másikig. A vasút lehetővé tette, hogy hamar kicserélhessük távoli vidékek termékeit. De Watt gőzgépe ennél nevezetesebb változást is hozott az életbe. Lehetővé tette, hogy a természet erőit dolgoz-tasssuk az ember helyett. És ebben áll a gőz­nek igazán korszakalkotó hatása.

Valamikor csak két olyan gépet ismert az ember, melyek által helyette a természet ereje dolgozott. A vízimalmot és a szélmalmot. Mind­kettő szűk korlátok között fejtett ki működést. Mindkettőben a Nap ereje működött, a föld energiájának ez a kiapadhatatlan örök forrása.

A Nap hője emelte magasba a tenger vizé­nek gőzeit, melyek eső alakjában hullottak alá a hegyekben. A magasról alá folyó víz erőt kép­viselt, melyet az ember őrlés czéljára hasznosí­tott a vizi malomban.

A szelet is a Nap hozta létre, egyenlőtlenül melegítve át a levegő rétegeit. Az ebben rejlő erőt a szélmalomban fogta munkára az ember. Itt is pusztán őrlött vele. Micsoda szűkkörű hasznosítás!

A Watt gépében is a Nap ereje dolgozik. A Nap hője nevelte fel a fát, a mely égni képes

ízt fejleszt a gép hajtására. A Nap hozta létre az ősvilágnak növényzetét, mely kőszén alakjában maradt reánk a föld rétegeiben. Ez a kőszén is elpárologtatja a vizet, gőzt fejleszt s működésbe hozza a gépet.

De az erő és munka, melyet így nyerünk: nagyszerű. Ma már több munkát végeznek gőzgépeink, mint az összes emberi kezek. Az

VASAKNAPI UJSAG. 1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM.

ember, ki arra van kárhoztatva (vagy talán az által van kitüntetve), hogy «orezája verítékével egye kenyerét," ma már munkájának legna­gyobb részét a gépekre hárította át.

De ezt áz eredményt a XVHI. századnak köszönhetjük. Attól kapta a XIK-ik, születési ajándékul.

Végig nézve a természettudományok minden ágán, azt találjuk, hogy a XVIII. század vége felé és a XJX-iknek elején mentek végbe a leg­nevezetesebb elvi. felfedezések, melyeket azután tovább fejtett, s az életbe átvitt a mi korunk.

Olykor hosszú időkön át semmi nevezetes felfedezést se látunk, máskor nyomon követik azok egymást minden téren.

A természettudományok minden ága egy­szerre lendült fel minden vonalon.

A csillagászat alap­elvei ki vannak ugyan fejtve régen, ismerik az égitestek rendsze­rét, de azért a XVIII-ik század végén tökélete­sítik ezt a tudományt.

Halley kimondja, hogy az üstökösök ellyptikus pályában mozognak a Nap körül. Hozzá lát­nak azonnal, hogy ki­számítsák az egyik üs­tökösnek pályaelemeit. Clairant összeállítja a számításhoz szükséges képleteket, Lalande hat hónap alatt elvégezi a számítást, s meg­mondja, hogy az üstö­kösnek mikor kell visz-szajönnie. S az üstö­kös — nagy és méltó dicsőségére a tudo­mánynak — tényleg megjelenik. Herschel, az egyszerű orgonista, a múlt század legvégén fedezi fel Uranust, túl az addig ismert nap­rendszeren. Nyomban felfedezik Cerest is, legelsőt a bolygók kö­zül, melyek a Mars és Jupiter között kerin­genek. Lagrange tovább fejleszti a felső meny-nyiségtan tanait, La­place pedig megirja az ég mechanikáját, törvénybe szedi az égi moz­gásokat, s új perspektívát ád az ember szel­lemének, megírván theoriáját a világ keletke­zése felöl.

Ugyanakkor kutatják, vizsgálják a föld kelet­kezését is. Megszületik a geológia. Eleinte néhány elmosódott körvonalból áll az egész. Buffon figyelmet gerjeszt az ő tanulmányai iránt, a e kérdés körül egész forrongás keletke­zik. Rouelle, Dolomieu és Montlosier vesznek a kutatásban részt, s Cuvier megállapítja, hogy a föld egyes rétegeiben oly állatoknak a marad­ványai fordulnak elő, melyek mai nap nem élnek többé.

Ugyanő egész más szempontból kezdi tanul­mányozni az élő állatokat, mint a melyekből ő előtte kiindult a tudós világ. A külsőségek helyett a belső szervek megismerésére töreke­dett. Munkáját folytatta Bichat, de tovább fej­tette egy lépéssel, s az ember testében megálla-

21 különböző szövetet. Munkája egy

évvel halála előtt jelent meg 1801-ben, új irányt adott a boncztannak, s alkalmat a sejtek felfedezéséhez.

A XVIII. század legvégén lépett fel Edward Jenner is az ő himlőelleni oltásával. Sokáig állott egyedül, sokáig kellett küzdenie az orvo­sokkal, még többet pedig az elfogultsággal és babonával. Ma már tudjuk, hogy a bacillusok elleni védő oltások, az orvosi tudománynak leg­újabb sikerei arra az alapra vannak fektetve, melyet ő rakott le.

A fizika szintén nevezetes haladást tett a XIX. század vége felé. Prevost a hősugárzás törvényeit hozta napvilágra, Fourier pedig a tudomány magaslatára emelte a hőelméletet, s megállapította a róla elnevezett mennyiség­tani hőtheoriát. Molus és Fresnel a fényről szóló fejezeteket nem csak kibővítették, de előre

Böviden összefoglalva, s csakis a leglényesebb vonásokat emelve ki, ime, ilyen állapotban volt a XVHI. század vége felé a természettudomány.

Legfőbb sikereinknek le voltak már rakva alapjai. Az elvek ki voltak fejtve. Csak ki kellett fejteni azok következményeit, s kidolgozni a részleteket.

A franczia forradalom nemcsak politikai és államtudományi eszmékkel termékenyítette meg az emberiség agyát. A természettudományok­ban is végbement a nagy forradalmi átalakulás, mely át fogja hatni, idomítani az egész életet.

Nem fog elmúlni sok század s a történészek nem Amerika felfedezésétől és nem a reformá-cziótól fogják majd datálni az új-kort, hanem a XIX. század elejétől. Mert attól fogva vett egé­szen új alakot és színezetet az ember élete.

És abban, hogy így történt a dolog, legna­gyobb része van a ter­mészettudományoknak.

H.P.

A CSIKÓS. Ifj. Vastagh György szoborművé.

C S I K Ó S . A budai királyi palota lovardája elé állítandó nagy érczszobor vázlata ifj. Vastagh Györgytől,

is vitték. Ez utóbbi tette lehetővé, sőt ő adott hozzá alapot, hogy Huygens és Young meg­teremtsék a hullámzási elméletet.

De talán egy exakt tudomány se alakult át oly radikálisan a XIX. múlt század legvégén, mint a khémia. Addig tapogatódzás volt minden, a mi ezen a téren történt. Hypothesisek, szürke elméletek bukkantak elő, melyeket megezáfolt az élet legelső érintése. Lavoisier kezdette meg a mennyileges kutatás korszakát. Bichter kimu­tatta, hogy a testek csak meghatározott súlyviszo­nyok szerint egyesülhetnek egymással, s csak így egyesülhetnek, alkothatnak új khémiai tes­teket. Az általa konstatált «állandó súlyviszo­nyok törvényéti) kibővítette Dalton, kifejtvén a «sokszoros súlyviszonyok törvényeit » s meg­állapítván az «atomi theoriát». Sok khémikus kedvetlenül fogadta az új elméletet, de az végül minden vonalon győzött, s annak alapján épült fel az egész khémia.

Az évek óta épülés alatt lévő budai királyi palota új lovardájának homlokzatát több ma­gyar tárgyú csoporto-zattal fogják díszíteni, a melyeknek elkészíté­sét magyar szobrász­művészeinkre bizták. A legutóbbi időben ifj. Vastagh György jeles fiatal szobrászunk fe­jezte be ide szánt mű­vét, egy lovát fékező csikós szobrát, mely a művészek és a műépí-tési vezetőség általános tetszését nagyon meg­nyerte.

A szobor másfél élet­nagyságban ábrázolja a világhírűvé vált ma­gyar csikós-legényt, a mint lóról leszállva, kantárszáránál fogva fé­kezi tüzes paripáját. Az alak maga tőrőlmetszett tipusa a csikósnak, me­lyet a művész külön a hortobágyi pusztán mintázott, a lovat pedig a bábolnai magyar ki­rályi állami ménestele­pen, több tanulmányt készítve egyik arabs telivérről és egy fél­vér arabs ménről, me­

lyek után a kevert vérű magyar ló igaz típusát alkothatta.

A sikerűit művészi munka végleges rendel­tetési helyén való felállítása előtt kikerül a párisi világkiállításra is, a hol a művész több más szoborművével, melyeket a földmívelés-ügyi miniszter megrendelésére a magyar faj-lovak és tehenek bemutatására készített. A «Csikós» a még fiatal művész legjobb alkotásai közé tartozik s annyira megnyerte a művészi körök tetszését, hogy az iparművészeti-társulat elhatározta annak kisebb arányban való sok­szorosítását is. P. G.

GYÖRÖK LEÓ. 1847—1899.

Egy ritka sok oldalú tehetség hunyta le örökre szemeit a múlt napokban: Győrök Leó festőművész és tanár, kinek oly szomorúan végződött sokat hányatott élete. Nevét ország­szerte ismerték, mint a magyar tengerpart, a Quarnero, az Adria magyar festőjét, a kinek ked­ves, szép alkotásait a Műcsarnok minden tárla-

1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG.

j^%-

ama véres idők többi áldozataival együtt han­tolták el őt is.

Feleségéhez, Karolinához való ragaszkodása ez utolsó pillanatában szép vonás a különben gyönge, színtelen emberben, de nevetségessé is teszi őt, ha tudjuk, hogy Napóleon nagyravágyó nővére soha semmibe se vette, sőt folyton csak gúnynyal illette s minden kinálkozó alkalmat megragadott arra is, hogy e «bamba» mellett, a hogy őt nevezni szokta, mások által élvezze az élet örömeit.

Napóleon soha se tudta neki megbocsátani pártütését, hogy a szövetkezett hatalmak jóin­dulatát kereste akkor, midőn a császár Elba szigetén volt és nagy részt tulajdonított neki egész bukásában. Karolinát se kímélte haragja e miatt, s midőn utóbbi egy alkalommal azzal mentegetőzött, hogy neki férje felett semmi hatalma nem volt, a nagy hódító keserűen felelt: «Asszonyom, ha nem tudott parancsolni neki, úgy szállt volna vele szembe egyenesen!»

A franczia «nagy hadsereg» egykori legszebb katonája, Murát Joachim, ez az igazi színpadi király mindenkitől elhagyatva, nyomorúltan fejezte be pályáját. Királyságának egyetlen nap­jára nem emlékezhetett boldogan, a korona, mit Napóleon tett fejére, csak arra való volt, hogy lázadóként vesztőhelyre juttassa.

EGY HÍRES MEGTRÉFÁLÁS. Londonban egy év lefolyása alatt sok minden

történik. Borzasztó bűntettek, milliókra menő csalások és lopások, stb. Alig ismerünk azonban olyan eseményt, mely a világvárosban nagyobb feltűnést keltett volna, mint 1809-ben a Beruer-utczai megtréfálás, melyet valami Hook Tivadar egy Tottenham nevű asszony rovására elkö­vetett.

Ugyanis a mondott évben Londonban a Beruer-utczai 54. számú házban lakó Totten­ham asszony, egy jómódú özvegy, valamiképen megsértette Hook Tivadart, ki ezért megnehez­telt rá s ellene boszút forralt.

Egy napon Hook a Beruer-utczán véletlenül végig menve, egy kapun Tottenham asszonynak rézlemezbe vésett nevét pillantotta meg. Ekkor Hook agyában megvillant a terv, hogy Potten-hamnét iszonyúan fel fogja ültetni. Tervét egyik barátjával és H. híres színésznővel is közölve, mind a hárman rögtön annak keresztülviteléhez fogtak. A hármas szövetség hat hétig szakadat­lanul működött, s ezen idő alatt különféle em­bereknek négyezer levelet írt. A levelek meg­rendeléseket és meghívókat tartalmaztak, me­lyek valamennyien egy napon és ugyanazon órában voltak teljesitendők. A kitűzött napon a három összeesküvő az 54-es számú ház átellenében levő ház ablakából nézte a tréfa lefolyását.

Mielőtt a házba értek volna, az utczán a kéményseprő legények egyhangú kiabálása hal­latszott. Az olasz kéményseprő fiúk hadát a benszülött kéménygondozók követték. Ezek mindannyian az 54-ik számú ház felé nyomul­tak, hol egy kétségbeesett cseléd, ki az óriási zaj hallatára a kapuhoz sietett, hiába mondo­gatta, hogy asszonya kéményseprőt nem hiva­tott. A félig elzárt utczába most kőszénnel megrakott két- és háromlovas szekerek tódul­tak, kik azon igyekeztek, hogy a kőszenet az 54. számú há& előtt minél előbb lerakhassák. A fekete munkások tömegébe fehérbe öltözött alakok vegyültek. Megannyi ezukrászinas volt, kik nagy tálakon nászkalácsokat hoztak. A házba azonban ezek sem juthattak, mert a kapu erő­sen be volt zárva. Most nagy lovagcsizmákat és női czipőket vivő czipészek, új ruhákat és posztó mintákat szállító szabók, majd sörös kocsik kisebb-nagyobb hordókkal, végre külön­féle nagyságú fa- és érczkoporsókkal temetke­zési vállalatok emberei érkeztek. Kis vártatra pedig egy- és kétfogatú bérkocsik jöttek a hely­színére azt hangoztatva, hogy a menyasszony és a nászvendégek számára rendelték őket ide, A bérkocsik után csinos magánfogatokból egy­másután a főváros leghíresebb sebészei szálltak ki segédjeikkel és működő szereikkel. Ügyvédek, kik Tattenham asszony végrendeletének meg­írására siettek, különféle felekezetű lelkészek, kiket a haldokló asszonyhoz hivattak, mészá­rosok mindenféle húsdarabokkal, halászok a

legritkább tengeri halakkal, mind az 54-ik számú házba akartak nyomulni.

Midőn a zavar és a lárma tetőpontját érte, a Lord-Mayor díszhintajában szintén az 54-ik számú ház elé hajtatott, hova be akart menni. Ámde egy rendőrtiszttől a történtekről érte­sülvén, rögtön megfordulva a rendőrségi főnök­höz hajtatott, hogy onnan a helyszínére több rendőrt küldjön. Ez alatt látszerészek, divat-kereskedők, és orgonacsinálók érkeztek az utczába, kiket a tömeg óriási nevetéssel ée hahotával fogadott.

Végre a rendőrség délutáni négy óra felé a Beruer-utcza mindkét végét elzárva, senkit sem bocsájtott az 54-ik számú hál elé, ót ónkor Dalton ezredes szárnysegéde kíséretében a gloucester-i herczeg hajtatott a Beruer-iitczába, ki azért jött, hogy az 54. számú házban lakó Tottenham asszonytól a herczeg édes anyját érdeklő felvilágosításokat kaphasson.

Eljöttek még az Angol bank igazgatója, vala­mint a Kelet-indiai társulat egyik igacgatótaná-csosa, kiket azért hivatott Tottenham asszon; saját lakására, mivel mint ágyban fekvő beteg fontos közléseit csak ott adhatta volna át.

A zavar majdnem éjfélig tartott és apránként az egész Londonra kiterjedt, mig végre nagy nehezen le lehetett csöndesiteni.

Hook Tivadar és társai nem árulták el magu­kat s a rendőrség hosszú évek során hiába kutatta a tetteseket, míg végre a század köze­pén véletlenül kiderült a dolog, csakhogy akkor már Hook és társai nem éltek.

RÉSZEGES PILLANGÓK. Tapasztalták, hogy némely állat szereti a sze­

szes italt. A ló különösen a vörös bort, a kutya pedig a sört szereti. A német diákoknál szokás­ban van, hogy társas mulatozásaikra a kutyái­kat is elviszik, a melyek úgy rákapnak a sör­ivásra, hogy aztán versenyt isznak a gazdáik­kal. De kisebb állatok sem vetik meg a szeszt, a mint ezt egy Tutt nevű angol természettudós érdekes kísérletekkel mutatta be egy nyilvános előadásban pillangókon.

Egy üvegharang alá több lepkét zárt, hímeket és nőstényeket vegyesen. A harang alatt különböző virágok is voltak. A nőstény pillangók a virá­gokra szállottak s a szirmokon levő vizcseppek-kel oltották szomjukat. A hímek ellenben azokra a virágokra telepedtek, a melyeknek szirmai szeszszel voltak nedvesítve. Ezeknek a nedvét szítták aztán addig, a mig bódultan le nem hul­lottak: a szó szó szoros értelmében holt részegen.

A kísérletező, hogy állításait még szembetű­nőbben igazolja, az üvegharangba egy pohár vi­zet és egy pohár erős angol pálinkát tett. A hím pillangók habozás nélkül, egyenesen a pálin­kára szállottak s élvezettel szürcsölték az erős italt.

Mások is gyakran tapasztalták, hogy a sza­badban hagyott likőrös poharak nagy vonzóerőt gyakorolnak a lepkékre. Reggelre minden ilyen pohárban találhatni egy-két aléltan heverő lepkét.

Érdekes és kevéssé megmagyarázható jelen­ség, hogy a nőstény lepke nem iszsza meg a szeszt, míg ezt más állatoknál nem tapasztalták.

ELMERENGVE. Ettore Tito festménye.

Alig van más nemzet, a melynek művészei olyan nagy előszeretettel festenék a saját nem­zetük életéből vett jeleneteket, mint az olasz. Más országok művészei, közöttük a mieink is, szeretik képtárgyaikon a változatosságot; ren­desen az újdonság, a szokatlan és ismeretlen képtárgyak kötik le figyelmüket. Nem így az olaszok. Ha egy olasz festő Rómában született, ott élt és tanúit, akkor alig van rá eset, hogy csak egy várossal is tovább keresse akár első, akár későbbi képtárgyait. A szülőváros sajátsá­gainak beható ismerete, a környezet, melyben a művész naponta mozog, olyan közvetlen erő­vel nyernek kifejezést művein, mint idegenén talán soha. Ettore Tito, kinek egyik sikerűit művét itt bemutatjuk, kiváló helyet foglal el a mai olasz festők közt. Velencze szülötte, ott nőtt

fel s évek óta állandóan ott él; a velenczei élet legkitűnőbb ismerője. Nincs kiállítás, melyen részt ne venne ; nálunk is állandó vendég. Ked-vencz képtárgyai a velenczei varróleányok, a veszekedő vagy nevető gyümölcsös kofák, aszűk atozákban tréfálkozó halárasok. Nagy élethű­séggel tünteti föle népiét alakokat. A ki valaha csak egyszer látott is velenczei varróleányt, azonnal ráismer mostani képén a inimlen.izé-lit-n kitűnően jellemzett isartorellá»-ra, a hogy e lányokat olaszul nevezik. Az érdekes alak gon­dolatokba elmélyedve tekint maga elé; fejét a Velenczei nőket nagyon is jellemző, fülre fésült ili'ts fekete haj disaiti, szegényes ruházatát a mindenfele sziliekből összeállított kendők takar­ják el némileg. Keilvencz virágát, a szegfűt szá­jában rágcsálja szórakozottan, mintha semmi becse sem volna előtte a virágnak, Kz az az igazi velenczei varróleány, akit már számtalan­szor megörökített a művész olyan kitűnő mű­vészi jellemzéssel, mint ezen a mostani képén is.

EGYVELEG. * Élö tinta. Új-Granadában van egy növény, mely­

nek nyers nedvével minden külön elkészítés nél­kül lehet irni. Az irás először piros, pár éra múlva azonban sötótfekete színűvé válik. A benszülöttek a növényt tinta-virágnak hívják.

+ Nagy nyelvtudók. A hírős Mezzofanti bíbor-nokon kivííl, a ki állítólag 120 nyelven tudott folyé­konyan beszélni és irni, csak az ó-korban voltak még olyanok, kik 25 nyelvnél többet értettek, ezek között emlegetik Mithridates pontusi királyt és a híres egyiptomi királynőt, Kleopátrát.

* Európa Ónálló fejedelmei között legkisebb czivillistája van a görög királynak, körülbelől 900,000 korona.

* A japán császári ház állítólag már 2500 év óta uralkodik Japánban s így a család 121 császárja kozííl az első egykorú volt Solonnal. Az uralkodó ház történeteit gondosan megírták a régi idők­ben is.

* Asszonyok paradicsoma. Nyugat-Ausztráliá­ban az összes 1G8,000 főre menő lakosságból csak 54,000 a nő s így minden nő nagy valószínűséggel kaphat férjet, akár kettőt is.

* Eladó leányok. A bretagnei franczia felnőtt leányok némely ünnepnapon oly ruhákban jelennek meg, melyeken egy vagy több fehér vagy sárga sáv van. E sávok mindegyike bizonyos összeget jelöl, a mit az atya óvjáradékkép ad leányának, ha férjhez megy. A fehér vonal 100—100 frank ezüstöt, a sár­gából mindenik 1000 frank aranyat jelent.

* A naptár bizonyos időszakonként újból ismét­lődik ; minden 28-ik évben teljesen azonos. Az év­század szerdával, péntekkel és vasárnappal soha sem kezdődhetik. Október első napja mindenkor ugyanaz, mint januáré, áprilisé egy a júliuséval és szeptemberé ugyanaz, mint a deczemberi, a februári ugyanaz, mint a márcziusi meg novemberi. Egy napra esnek mindig január elseje és deczember 31 -ike, természetesen a szökő éveken kívül.

* A korán kelés egészséges volta legalább is nem általános szabály. Egy angol orvos több száz 80 évnél idősebb embernél tett tudakozódás után kiderítette, hogy azok nagyobb része későn kél, bár több esetben a késő felkeléssel egyúttal késői lefek­vés jár együtt.

* Regényes eljegyzése volt I. Miklós czárnak. 18 éves korában két napot töltött Berlinben, hol a király nálánál két évvel fiatalabb Karolta leányát megismerte. A búcsúestén egymás mellett ültek, s a leány udvarias kérdésére, hogy nem halaszthatná-e el elutazását, hirtelen azt felelte, az csak öntől függ, s ezután halkan, hogy a többiek ne értsék, megvallotta szerelmét és kérte a leányt, hogy vá­lasz helyett dugja az ujján levő gyűrűt egy kis ke­nyérbe s tolja azt az ő tányérja felé. A királyleány teljesítette a kívánságot, de a gyűrű nem az övé volt, hanem a nevelőnőjéé, ki azt az orosz czárné-tól kapta ; ezért, midőn levette ujjáról, meglepetve látta, hogy annak benső részén «orosz czárné» fel­irat volt.

* A villamosság gépi felhasználása ma már annyira elterjedt, hogy szinte ősrégi találmánynak látszik. Pedig megmondhatjuk a kezdő évét is, 1867-et, mikor Siemens a dynamo-elektrikus elvet fölfedezte. Tulajdonképeni felvirágzása a 70-es évek végétől ered, mikor a villamos gépeket már gyári­lag kezdték előállítani.

* A tizedes számítási rendszert egy franczia tudós szerint nem arabok találták fel, mivel már a khinaiak ismerték. Szerinte a feltaláló valószínűleg Gondea király volt, kinek ősi szobra a Louvreban van. A szoboralak kezében iránytűt s térdén a tize­des számítást jelképező számító-táblát tart.

VASAKNAPI UJSAG. 1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM.

ember, ki arra van kárhoztatva (vagy talán az által van kitüntetve), hogy «orezája verítékével egye kenyerét," ma már munkájának legna­gyobb részét a gépekre hárította át.

De ezt áz eredményt a XVHI. századnak köszönhetjük. Attól kapta a XIK-ik, születési ajándékul.

Végig nézve a természettudományok minden ágán, azt találjuk, hogy a XVIII. század vége felé és a XJX-iknek elején mentek végbe a leg­nevezetesebb elvi. felfedezések, melyeket azután tovább fejtett, s az életbe átvitt a mi korunk.

Olykor hosszú időkön át semmi nevezetes felfedezést se látunk, máskor nyomon követik azok egymást minden téren.

A természettudományok minden ága egy­szerre lendült fel minden vonalon.

A csillagászat alap­elvei ki vannak ugyan fejtve régen, ismerik az égitestek rendsze­rét, de azért a XVIII-ik század végén tökélete­sítik ezt a tudományt.

Halley kimondja, hogy az üstökösök ellyptikus pályában mozognak a Nap körül. Hozzá lát­nak azonnal, hogy ki­számítsák az egyik üs­tökösnek pályaelemeit. Clairant összeállítja a számításhoz szükséges képleteket, Lalande hat hónap alatt elvégezi a számítást, s meg­mondja, hogy az üstö­kösnek mikor kell visz-szajönnie. S az üstö­kös — nagy és méltó dicsőségére a tudo­mánynak — tényleg megjelenik. Herschel, az egyszerű orgonista, a múlt század legvégén fedezi fel Uranust, túl az addig ismert nap­rendszeren. Nyomban felfedezik Cerest is, legelsőt a bolygók kö­zül, melyek a Mars és Jupiter között kerin­genek. Lagrange tovább fejleszti a felső meny-nyiségtan tanait, La­place pedig megirja az ég mechanikáját, törvénybe szedi az égi moz­gásokat, s új perspektívát ád az ember szel­lemének, megírván theoriáját a világ keletke­zése felöl.

Ugyanakkor kutatják, vizsgálják a föld kelet­kezését is. Megszületik a geológia. Eleinte néhány elmosódott körvonalból áll az egész. Buffon figyelmet gerjeszt az ő tanulmányai iránt, a e kérdés körül egész forrongás keletke­zik. Rouelle, Dolomieu és Montlosier vesznek a kutatásban részt, s Cuvier megállapítja, hogy a föld egyes rétegeiben oly állatoknak a marad­ványai fordulnak elő, melyek mai nap nem élnek többé.

Ugyanő egész más szempontból kezdi tanul­mányozni az élő állatokat, mint a melyekből ő előtte kiindult a tudós világ. A külsőségek helyett a belső szervek megismerésére töreke­dett. Munkáját folytatta Bichat, de tovább fej­tette egy lépéssel, s az ember testében megálla-

21 különböző szövetet. Munkája egy

évvel halála előtt jelent meg 1801-ben, új irányt adott a boncztannak, s alkalmat a sejtek felfedezéséhez.

A XVIII. század legvégén lépett fel Edward Jenner is az ő himlőelleni oltásával. Sokáig állott egyedül, sokáig kellett küzdenie az orvo­sokkal, még többet pedig az elfogultsággal és babonával. Ma már tudjuk, hogy a bacillusok elleni védő oltások, az orvosi tudománynak leg­újabb sikerei arra az alapra vannak fektetve, melyet ő rakott le.

A fizika szintén nevezetes haladást tett a XIX. század vége felé. Prevost a hősugárzás törvényeit hozta napvilágra, Fourier pedig a tudomány magaslatára emelte a hőelméletet, s megállapította a róla elnevezett mennyiség­tani hőtheoriát. Molus és Fresnel a fényről szóló fejezeteket nem csak kibővítették, de előre

Böviden összefoglalva, s csakis a leglényesebb vonásokat emelve ki, ime, ilyen állapotban volt a XVHI. század vége felé a természettudomány.

Legfőbb sikereinknek le voltak már rakva alapjai. Az elvek ki voltak fejtve. Csak ki kellett fejteni azok következményeit, s kidolgozni a részleteket.

A franczia forradalom nemcsak politikai és államtudományi eszmékkel termékenyítette meg az emberiség agyát. A természettudományok­ban is végbement a nagy forradalmi átalakulás, mely át fogja hatni, idomítani az egész életet.

Nem fog elmúlni sok század s a történészek nem Amerika felfedezésétől és nem a reformá-cziótól fogják majd datálni az új-kort, hanem a XIX. század elejétől. Mert attól fogva vett egé­szen új alakot és színezetet az ember élete.

És abban, hogy így történt a dolog, legna­gyobb része van a ter­mészettudományoknak.

H.P.

A CSIKÓS. Ifj. Vastagh György szoborművé.

C S I K Ó S . A budai királyi palota lovardája elé állítandó nagy érezszobor vázlata ifj. Vastagh Györgytől,

is vitték. Ez utóbbi tette lehetővé, sőt ő adott hozzá alapot, hogy Huygens és Young meg­teremtsék a hullámzási elméletet.

De talán egy exakt tudomány se alakult át oly radikálisan a XIX. múlt század legvégén, mint a khémia. Addig tapogatódzás volt minden, a mi ezen a téren történt. Hypothesisek, szürke elméletek bukkantak elő, melyeket megezáfolt az élet legelső érintése. Lavoisier kezdette meg a mennyileges kutatás korszakát. Bichter kimu­tatta, hogy a testek csak meghatározott súlyviszo­nyok szerint egyesülhetnek egymással, s csak így egyesülhetnek, alkothatnak új khémiai tes­teket. Az általa konstatált «állandó súlyviszo­nyok törvényéti) kibővítette Dalton, kifejtvén a «sokszoros súlyviszonyok törvényeit » s meg­állapítván az «atomi theoriát». Sok khémikus kedvetlenül fogadta az új elméletet, de az végül minden vonalon győzött, s annak alapján épült fel az egész khémia.

Az évek óta épülés alatt lévő budai királyi palota új lovardájának homlokzatát több ma­gyar tárgyú csoporto-zattal fogják díszíteni, a melyeknek elkészíté­sét magyar szobrász­művészeinkre bizták. A legutóbbi időben ifj. Vastagh György jeles fiatal szobrászunk fe­jezte be ide szánt mű­vét, egy lovát fékező csikós szobrát, mely a művészek és a műépí-tési vezetőség általános tetszését nagyon meg­nyerte.

A szobor másfél élet­nagyságban ábrázolja a világhírűvé vált ma­gyar csikós-legényt, a mint lóról leszállva, kantárszáránál fogva fé­kezi tüzes paripáját. Az alak maga tőrőlmetszett tipusa a csikósnak, me­lyet a művész külön a hortobágyi pusztán mintázott, a lovat pedig a bábolnai magyar ki­rályi állami ménestele­pen, több tanulmányt készítve egyik arabs telivérről és egy fél­vér arabs ménről, me­

lyek után a kevert vérű magyar ló igaz típusát alkothatta.

A sikerűit művészi munka végleges rendel­tetési helyén való felállítása előtt kikerül a párisi világkiállításra is, a hol a művész több más szoborművével, melyeket a földmívelés-ügyi miniszter megrendelésére a magyar faj-lovak és tehenek bemutatására készített. A «Csikós» a még fiatal művész legjobb alkotásai közé tartozik s annyira megnyerte a művészi körök tetszését, hogy az iparművészeti-társulat elhatározta annak kisebb arányban való sok­szorosítását is. P. G.

GYOBOK LEO. 1847—1899.

Egy ritka sok oldalú tehetség hunyta le örökre szemeit a múlt napokban: Győrök Leó festőművész és tanár, kinek oly szomorúan végződött sokat hányatott élete. Nevét ország­szerte ismerték, mint a magyar tengerpart, a Quarnero, az Adria magyar festőjét, a kinek ked­ves, szép alkotásait a Műcsarnok minden tárla-

1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG.

j^%-

ama véres idők többi áldozataival együtt han­tolták el őt is.

Feleségéhez, Karolinához való ragaszkodása ez utolsó pillanatában szép vonás a különben gyönge, színtelen emberben, de nevetségessé is teszi őt, ha tudjuk, hogy Napóleon nagyravágyó nővére soha semmibe se vette, sőt folyton csak gúnynyal illette s minden kinálkozó alkalmat megragadott arra is, hogy e «bamba» mellett, a hogy őt nevezni szokta, mások által élvezze az élet örömeit.

Napóleon soha se tudta neki megbocsátani pártütését, hogy a szövetkezett hatalmak jóin­dulatát kereste akkor, midőn a császár Elba szigetén volt és nagy részt tulajdonított neki egész bukásában. Karolinát se kímélte haragja e miatt, s midőn utóbbi egy alkalommal azzal mentegetőzött, hogy neki férje felett semmi hatalma nem volt, a nagy hódító keserűen felelt: «Asszonyom, ha nem tudott parancsolni neki, úgy szállt volna vele szembe egyenesen!»

A franczia «nagy hadsereg» egykori legszebb katonája, Murát Joachim, ez az igazi színpadi király mindenkitől elhagyatva, nyomorúltan fejezte be pályáját. Királyságának egyetlen nap­jára nem emlékezhetett boldogan, a korona, mit Napóleon tett fejére, csak arra való volt, hogy lázadóként vesztőhelyre juttassa.

EGY HÍRES MEGTRÉFÁLÁS. Londonban egy év lefolyása alatt sok minden

történik. Borzasztó bűntettek, milliókra menő csalások és lopások, stb. Alig ismerünk azonban olyan eseményt, mely a világvárosban nagyobb feltűnést keltett volna, mint 1809-ben a Beruer-utczai megtréfálás, melyet valami Hook Tivadar egy Tottenham nevű asszony rovására elkö­vetett.

Ugyanis a mondott évben Londonban a Beruer-utczai 54. számú házban lakó Totten­ham asszony, egy jómódú özvegy, valamiképen megsértette Hook Tivadart, ki ezért megnehez­telt rá s ellene boszút forralt.

Egy napon Hook a Beruer-utczán véletlenül végig menve, egy kapun Tottenham asszonynak rézlemezbe vésett nevét pillantotta meg. Ekkor Hook agyában megvillant a terv, hogy Potten-hamnét iszonyúan fel fogja ültetni. Tervét egyik barátjával és H. híres színésznővel is közölve, mind a hárman rögtön annak keresztülviteléhez fogtak. A hármas szövetség hat hétig szakadat­lanul működött, s ezen idő alatt különféle em­bereknek négyezer levelet írt. A levelek meg­rendeléseket és meghívókat tartalmaztak, me­lyek valamennyien egy napon és ugyanazon órában voltak teljesitendők. A kitűzött napon a három összeesküvő az 54-es számú ház átellenében levő ház ablakából nézte a tréfa lefolyását.

Mielőtt a házba értek volna, az utczán a kéményseprő legények egyhangú kiabálása hal­latszott. Az olasz kéményseprő fiúk hadát a benszülött kéménygondozók követték. Ezek mindannyian az 54-ik számú ház felé nyomul­tak, hol egy kétségbeesett cseléd, ki az óriási zaj hallatára a kapuhoz sietett, hiába mondo­gatta, hogy asszonya kéményseprőt nem hiva­tott. A félig elzárt utczába most kőszénnel megrakott két- és háromlovas szekerek tódul­tak, kik azon igyekeztek, hogy a kőszenet az 54. számú há& előtt minél előbb lerakhassák. A fekete munkások tömegébe fehérbe öltözött alakok vegyültek. Megannyi ezukrászinas volt, kik nagy tálakon nászkalácsokat hoztak. A házba azonban ezek sem juthattak, mert a kapu erő­sen be volt zárva. Most nagy lovagcsizmákat és női czipőket vivő czipészek, új ruhákat és posztó mintákat szállító szabók, majd sörös kocsik kisebb-nagyobb hordókkal, végre külön­féle nagyságú fa- és érczkoporsókkal temetke­zési vállalatok emberei érkeztek. Kis vártatra pedig egy- és kétfogatú bérkocsik jöttek a hely­színére azt hangoztatva, hogy a menyasszony és a nászvendégek számára rendelték őket ide, A bérkocsik után csinos magánfogatokból egy­másután a főváros leghíresebb sebészei szálltak ki segédjeikkel és működő szereikkel. Ügyvédek, kik Tattenham asszony végrendeletének meg­írására siettek, különféle felekezetű lelkészek, kiket a haldokló asszonyhoz hivattak, mészá­rosok mindenféle húsdarabokkal, halászok a

legritkább tengeri halakkal, mind az 54-ik számú házba akartak nyomulni.

Midőn a zavar és a lárma tetőpontját érte, a Lord-Mayor díszhintajában szintén az 54-ik számú ház elé hajtatott, hova be akart menni. Ámde egy rendőrtiszttől a történtekről érte­sülvén, rögtön megfordulva a rendőrségi főnök­höz hajtatott, hogy onnan a helyszínére több rendőrt küldjön. Ez alatt látszerészek, divat-kereskedők, és orgonacsinálók érkeztek az utczába, kiket a tömeg óriási nevetéssel ée hahotával fogadott.

Végre a rendőrség délutáni négy óra felé a Beruer-utcza mindkét végét elzárva, senkit sem bocsájtott az 54-ik számú hál elé, ót ónkor Dalton ezredes szárnysegéde kíséretében a gloucester-i herczeg hajtatott a Beruer-iitczába, ki azért jött, hogy az 54. számú házban lakó Tottenham asszonytól a herczeg édes anyját érdeklő felvilágosításokat kaphasson.

Eljöttek még az Angol bank igazgatója, vala­mint a Kelet-indiai társulat egyik igacgatótaná-csosa, kiket azért hivatott Tottenham asszon; saját lakására, mivel mint ágyban fekvő beteg fontos közléseit csak ott adhatta volna át.

A zavar majdnem éjfélig tartott és apránként az egész Londonra kiterjedt, mig végre nagy nehezen le lehetett csöndesiteni.

Hook Tivadar és társai nem árulták el magu­kat s a rendőrség hosszú évek során hiába kutatta a tetteseket, míg végre a század köze­pén véletlenül kiderült a dolog, csakhogy akkor már Hook és társai nem éltek.

RÉSZEGES PILLANGÓK. Tapasztalták, hogy némely állat szereti a sze­

szes italt. A ló különösen a vörös bort, a kutya pedig a sört szereti. A német diákoknál szokás­ban van, hogy társas mulatozásaikra a kutyái­kat is elviszik, a melyek úgy rákapnak a sör­ivásra, hogy aztán versenyt isznak a gazdáik­kal. De kisebb állatok sem vetik meg a szeszt, a mint ezt egy Tutt nevű angol természettudós érdekes kísérletekkel mutatta be egy nyilvános előadásban pillangókon.

Egy üvegharang alá több lepkét zárt, hímeket és nőstényeket vegyesen. A harang alatt különböző virágok is voltak. A nőstény pillangók a virá­gokra szállottak s a szirmokon levő vizcseppek-kel oltották szomjukat. A hímek ellenben azokra a virágokra telepedtek, a melyeknek szirmai szeszszel voltak nedvesítve. Ezeknek a nedvét szítták aztán addig, a mig bódultan le nem hul­lottak: a szó szó szoros értelmében holt részegen.

A kísérletező, hogy állításait még szembetű­nőbben igazolja, az üvegharangba egy pohár vi­zet és egy pohár erős angol pálinkát tett. A hím pillangók habozás nélkül, egyenesen a pálin­kára szállottak s élvezettel szürcsölték az erős italt.

Mások is gyakran tapasztalták, hogy a sza­badban hagyott likőrös poharak nagy vonzóerőt gyakorolnak a lepkékre. Reggelre minden ilyen pohárban találhatni egy-két aléltan heverő lepkét.

Érdekes és kevéssé megmagyarázható jelen­ség, hogy a nőstény lepke nem iszsza meg a szeszt, míg ezt más állatoknál nem tapasztalták.

ELMERENGVE. T3ttore Tito festménye.

Alig van más nemzet, a melynek művészei olyan nagy előszeretettel festenék a saját nem­zetük életéből vett jeleneteket, mint az olasz. Más országok művészei, közöttük a mieink is, szeretik képtárgyaikon a változatosságot; ren­desen az újdonság, a szokatlan és ismeretlen képtárgyak kötik le figyelmüket. Nem így az olaszok. Ha egy olasz festő Rómában született, ott élt és tanúit, akkor alig van rá eset, hogy csak egy várossal is tovább keresse akár első, akár későbbi képtárgyait. A szülőváros sajátsá­gainak beható ismerete, a környezet, melyben a művész naponta mozog, olyan közvetlen erő­vel nyernek kifejezést művein, mint idegenén talán soha. Ettore Tito, kinek egyik sikerűit művét itt bemutatjuk, kiváló helyet foglal el a mai olasz festők közt. Velencze szülötte, ott nőtt

fel s évek óta állandóan ott él; a velenczei élet legkitűnőbb ismerője. Nincs kiállítás, melyen részt ne venne ; nálunk is állandó vendég. Ked-vencz képtárgyai a velenczei varróleányok, a veszekedő vagy nevető gyümölcsös kofák, aszűk atozákban tréfálkozó halárasok. Nagy élethű­séggel tünteti föle népiét alakokat. A ki valaha csak egyszer látott is velenczei varróleányt, azonnal ráismer mostani képén a inimlen.izé-lit-n kitűnően jellemzett isartorellá»-ra, a hogy e lányokat olaszul nevezik. Az érdekes alak gon­dolatokba elmélyedve tekint maga elé; fejét a Velenczei nőket nagyon is jellemző, fülre fésült ili'ts fekete haj disaiti, szegényes ruházatát a mindenfele sziliekből összeállított kendők takar­ják el némileg. Keilvencz virágát, a szegfűt szá­jában rágcsálja szórakozottan, mintha semmi becse sem volna előtte a virágnak, Kz az az igazi velenczei varróleány, akit már számtalan­szor megörökített a művész olyan kitűnő mű­vészi jellemzéssel, mint ezen a mostani képén is.

EGYVELEG. * Élö tinta. Új-Granadában van egy növény, mely­

nek nyers nedvével minden külön elkészítés nél­kül lehet irni. Az irás először piros, pár éra múlva azonban sötótfekete színűvé válik. A benszülöttek a növényt tinta-virágnak hívják.

+ Nagy nyelvtudók. A hírős Mezzofanti bíbor-nokon kivííl, a ki állítólag 120 nyelven tudott folyé­konyan beszélni és irni, csak az ó-korban voltak még olyanok, kik 25 nyelvnél többet értettek, ezek között emlegetik Mithridates pontusi királyt és a híres egyiptomi királynőt, Kleopátrát.

* Európa Ónálló fejedelmei között legkisebb czivillistája van a görög királynak, körülbelől 900,000 korona.

* A japán császári ház állítólag már 2500 év óta uralkodik Japánban s így a család 121 császárja kozííl az első egykorú volt Solonnal. Az uralkodó ház történeteit gondosan megírták a régi idők­ben is.

* Asszonyok paradicsoma. Nyugat-Ausztráliá­ban az összes 1G8,000 főre menő lakosságból csak 54,000 a nő s így minden nő nagy valószínűséggel kaphat férjet, akár kettőt is.

* Eladó leányok. A bretagnei franczia felnőtt leányok némely ünnepnapon oly ruhákban jelennek meg, melyeken egy vagy több fehér vagy sárga sáv van. E sávok mindegyike bizonyos összeget jelöl, a mit az atya óvjáradékkép ad leányának, ha férjhez megy. A fehér vonal 100—100 frank ezüstöt, a sár­gából mindenik 1000 frank aranyat jelent.

* A naptár bizonyos időszakonként újból ismét­lődik ; minden 28-ik évben teljesen azonos. Az év­század szerdával, péntekkel és vasárnappal soha sem kezdődhetik. Október első napja mindenkor ugyanaz, mint januáré, áprilisé egy a júliuséval és szeptemberé ugyanaz, mint a deczemberi, a februári ugyanaz, mint a márcziusi meg novemberi. Egy napra esnek mindig január elseje és deczember 31 -ike, természetesen a szökő éveken kívül.

* A korán kelés egészséges volta legalább is nem általános szabály. Egy angol orvos több száz 80 évnél idősebb embernél tett tudakozódás után kiderítette, hogy azok nagyobb része későn kél, bár több esetben a késő felkeléssel egyúttal késői lefek­vés jár együtt.

* Regényes eljegyzése volt I. Miklós czárnak. 18 éves korában két napot töltött Berlinben, hol a király nálánál két évvel fiatalabb Karolta leányát megismerte. A búcsúestén egymás mellett ültek, s a leány udvarias kérdésére, hogy nem halaszthatná-e el elutazását, hirtelen azt felelte, az csak öntől függ, s ezután halkan, hogy a többiek ne értsék, megvallotta szerelmét és kérte a leányt, hogy vá­lasz helyett dugja az ujján levő gyűrűt egy kis ke­nyérbe s tolja azt az ő tányérja felé. A királyleány teljesítette a kívánságot, de a gyűrű nem az övé volt, hanem a nevelőnőjéé, ki azt az orosz czárné-tól kapta ; ezért, midőn levette ujjáról, meglepetve látta, hogy annak benső részén «orosz czárné» fel­irat volt.

* A villamosság gépi felhasználása ma már annyira elterjedt, hogy szinte ősrégi találmánynak látszik. Pedig megmondhatjuk a kezdő évét is, 1867-et, mikor Siemens a dynamo-elektrikus elvet fölfedezte. Tulajdonképeni felvirágzása a 70-es évek végétől ered, mikor a villamos gépeket már gyári­lag kezdték előállítani.

* A tizedes számítási rendszert egy franczia tudós szerint nem arabok találták fel, mivel már a khinaiak ismerték. Szerinte a feltaláló valószínűleg Gondea király volt, kinek ősi szobra a Louvreban van. A szoboralak kezében iránytűt s térdén a tize­des számítást jelképező számító-táblát tart.

•— , r -

E L M E E E N G Y E . ETT0RE TITO FESTMÉNYE.

A VARROTTAS KÉSZÍTÉSE. LEÁNYOK.

K A L O T A S Z E G I K É P E K . Detouche. Henry fölvételei után.

C8ARDÁ8.

A KALOTASZEGI KÉPÉKHEZ. Nyár derekán, mikor legsürgősebb a mezei

munka, érkezett a hegyek közé Henry Detouche franczia író és festő, ki már több könyvet írt utazásairól, saját rajzaival díszítve köteteit.

Kalotaszeget Emieh Gusztáv ajánlotta figyel­mébe, mit a franczia pompás gondolatnak nyil­vánított.

A francziának nép kellett, éneklő, tánczoló, festői ruházatú nép: lefényképezni, lefesteni, fonográfba szedni való nép.

— Jaj, nincs most idő a hiábavalóskodásraí — mondogatták a jó kalotaszegiek, és mentek a mezőre dolgozni. De aztán mégis csak akadt néhány legény és leány az én útczámban, a kik letették a sarlót, gereblyét, felöltöztek ünnep­lőbe és tánczoltak, nótáztak, miközben erősen állították, hogy ők most nem a francziának tánczolnaF,-a^FiigyifT élhordja a szél, mint a gazt; hanem a ki itt marad, annak a kedvéért csinálnak magukból «bolondot» hétköznap!

És a ki itt marad, az tudja is méltányolni, mert ezek a gyöngyös pártás, piros csizmás deli virágszálak mintha csak az ő gyönyörű­ségére hajtottak volna ki az áldott magyar föld­ből, úgy szereti őket.* Gy. Zs—né.

LEININGEN IRATAI. Sokáig alig volt róla valakinek tudomása,

hogy szabadságharczunk egyik legvitézebb tábornoka, gróf Leiningen Károly levelezései és naplója megvannak egyetlen fia, Ármin gróf birtokában. Most Marczali Henrik történet-

/ írónk kiadja e nagyérdekű iratokat, melyekhez hosszabb bevezetést írt. E bevezetésből ismer­tetjük a következő részleteket:

A Leiningen grófi család a legrégebbiek közé tartozik s egyik Emico nevű ős már 783-ban szerepel, még pedig Worms vidékén, hol allo-dialis birtokai voltak. Egy másik Leiningen-ős, szintén Emico, mint az első keresztes háború egyik vezére szerepelt s ez volt az, ki roppant seregével hazánkon keresztül vonulva, Kálmán királyunkat Mosonyban ostrom alá fogta, de aztán a magyarok által megveretvén, a német gróf menekülését csak jó lovának köszönhette. A család fejedelmi joggal ült ősi birtokain, csakhogy sok ágra levén szakadozva, politikai hatalom és gazdagság tekintetében megelőzte sok más újabb család. De még így is meg­maradt tekintélyük és sokan a legelőkelőbb uralkodóházak közül keresték rokonságukat. Leiningen-leány volt a híres Lujza porosz királynénak nagyanyja, özvegy Leiningenné Viktória angol királynőnek anyja. A franczia forradalom idején I. Fridrich, Lajos, Krisztián

* A második képen látható leányok egyike, Tamás Kati, — jobbról a legszélső — épen most az Uránia tudományos színházban szerepel esténként és gyö­nyörű kalotaszegi dalaival ragadja el hallgatóit.

gróf, a család akkori feje, a francziák fogságába került s ő volt a mi hős tábornokunk atyja, ki a család egyik ősi fészkében, Ilbenstadtban szü­lelett 1819 április 11-ikéii.

Hősünk gyermekéveiről alig vannak adataink. Tizennyolcz éves korában belépett az osztrák seregbe, mint kadét. A béke idején csak lassan haladt előre és főhadnagy volt, midőn házas­sága Sziszány Elizzel, Török-Becse birtokosá­nak leányával, (1844 májusban) közvetlen érde­ket keltett benne Magyarország iránt.

Leiningen testtel-lélekkel katona volt, szigorú és pontos a végletekig, maga és mások irányá­ban. Büszke hivatására, büszke azon nagy had­sereg hagyományaira és vitézségére, melyben szolgált. Politikai gondolkodására sem maradt hatás nélkül ez a szellem. Tetőtől talpig mo-narkhikus érzelmű ; megveti, éretleneknek tartja a republikánusokat, s a mennyire lán­gol a reformokért, annyira lenézi a nagy jel­szavakat és a frázisok hőseit.

Magyarországon a művelt, magas állású, éber szellemű tiszt megismerkedik ii nemzet törekvéseivel, reményeivel. Neje. kit mélyen szeret, él-hal az új eszmékért, az az előkelő világ, melylyel Leiningen Pozsonyban, Bécsben érintkezik, szintén bár különböző pártárnya­latokban, meg van nyerve a reform ügyének, a nemzetiség kifejtése eszméjének. Leiningent al­kotmányos érzülete már előbb is közelebb hozta a magyar törekvésekhez, mint sok más tisztet; ez a rokonszenv egyre növekszik, a mint job­ban megismerkedik az országgal és népével.

Özvegye egy későbbi levelében Leiningen éle­tének e fontos korszakáról így szól fiához: «Tudod, hogy atyád Németországot mindenek fölött szerette, mégis el volt határozva arra, és nem nézte áldozatnak, hogy itt telepedjék meg. Csüngött ezen az országon j ó i ismerte ez orszá­got s különösen szerette a magyar embert. — Atyád töviről-hegyire ismerte a magyar alkot­mányt, az ország jogait és szabadságait és az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen nagy érdeklő­déssel kisérte az ellenzék harczát, a bécsi udv. kanczellária által vezetett kormány ellen.»

• Midőn a Bécs és Magyarország közti feszült­ség egyre nőtt,» — irja másutt Leiningen özvegye, — «Perglas tábornok és Lamberg rósz néven vették atyádtól, hogy nem siet ezredé­hez. Mindjárt kijelentette, hogy ezt nem teszi, mert Magyarország ellen, mint becsületes em­ber nem harczolhat, mert meggyőződése szerint az csak törvényes jogait védi, melyek megtar­tására esküt tett a király.* Mészáros magyar hadügyminiszter aztán magához hivatta a gró­fot, de nem osztotta be ezredébe, hanem a déli táborba küldte, mert Leiningen egyenesen meg­mondta Mészárosnak, hogy nem akar császári csapatok ellen harczolni, s ezt meg is írta nejének.

A déli csataterekről szóló leveleiben Leinin­gen minduntalan kifakad a rendetlenség, a pusz­títás ellen, s csaknem minden levelében vissza­tér a honvédek, a magyar katona dicséretéhez. «A mennyire roszalnom kell ezeket a dolgo­kat, viszont annyira meg kell dicsérnem még nem is rendes csapataink vitézségét. Ezek az emberek nem is tudják, mi a félelem. Hazafias érzésed megvigasztalására mondhatom, hogy

úgy a sorkatonaságnak, mint a honvédeknek vitézsége olyan, minőt csak kívánni lehet.* (november 19.) "Tegnapelőtt egy zászlóalj jött segítségünkre, szép erős legények, de még nin­csenek begyakorolva. l)o ezekből hihetetlen gyorsan válik katona, s gyönyörűen vereksze­nek, így többek között a 9. honvédzászlóalj uorossipkasok), Yerseezen. kiállnak bármi régi csapattal. Ügy mint az 1813. évi porosz önkén­tesek, alig lőnek, hanem vadul neki mennek az ellenségnek, s a puska tusával verik le.i A ma­gyar baka vitézsége, hadra termettsége az, mi leköti lelket, oilaliizi egészen ahhoz a hadsereg­hez, melybe eleinte habozva, szinte föltételesen Lépett. EB minden újabb csata Újabb kötelékké válik, az a ragaszkodás, melyet bakái iránta mutatnak, elválaszthatatlanná teszi a lelki kap­csolatot. Mihelyt Srnagygyá lesz. a 19. sorezred zászlóaljnál, az ö hű Kchwarzenberg-jeillél behozza a magyar szolgálati szabályzatot, vesző­dik, fárad, úgy hogy ez a csapat vitézségben mindegyikké] vetekszik, fegyelemben pedig talán fölülmúlja valaiiienm it.

Másképen indul meg viszonya tiszttársaihoz. 11 liáha, bizalmatlanok irántam és csak valamely különös tettesi Magyarország érdekében semmi­síthetné meg ezt a gyanút. Mikor aztán megin­dulnak a «tettek*, átalakul a viszony. Leinin­gen vitézsége ós halálmegvetése véget vet minden gyanúnak, s fÖlebbvalóinak, kik közt Damjanich jár elől, elimerése és barátsága csak­hamar megteremti a legszívesebb bajtársi viszonyt.

Abban a megyőződésében, hogy jó ügyet szolgál, nem inog meg, sőt napról-napra meg­erősödik. «E1 van vetve a koczka, az én sorsom Magyarországéval együtt jut dűlőre. Mily vigasz­taló reám nézve, hogy nézeteim e pontban megegyeznek a tieiddeí. Tehát csak bátorság, hőn szeretett, drága Lizám. Isten nem hagyhatja el az igaz ügyet.» (november 4.) Két nappal később: «A ki rósz magyar, jőjjon ide, majd őt is eltölti a harag azon átkozottak ellen, kik ez irtó háborúban jó eszközt látnak czéljaik elérésére. — Mert, Istenre mondom, nem nem-zetiségök érzete hajtotta e hordákat a hábo-háborúba.»

Még egy nagy válságot kellett kiállania. Midőn a sereg felvonult a Bánságból 1849 első napjaiban, nemcsak a magyar ügy rósz állása válik köztudomásúvá, hanem az is, hogy ezen­túl császári királyi seregek ellen kell küzdeni. Sok tiszt, gróf Esterházy Sándorral, el is hagyja a magyar tábort. Leiningen meg sem inog. • Csak nem hagyhatok el egy ügyet, mikor ro-szúl áll», volt igazolása maga és mások előtt. Ugyanez az érzés volt az, mely később a fegy­verletétel előtt és után visszatartotta a hazá­ban. Görgey kérte, kényszerítette a menekü­lésre. Leiningen nem akarta elhagyni társait a bajban. Pedig tudta, mi vár reá. Utolsó sza­bad napjait Monyorón töltötte sógoránál, Úrban Gyulánál. Ott, négy fiatal tölgyfa alatt, kisze­melte pihenőhelyét. «Ne hagyjatok a vesztő­helyen, vagy a bitófa alatt elrothadni.*

A gúny és szitok, melylyel őt az osztrákok mint rabot fogadták, vérig sértették. «Inkább tíz halál, mint ilyen megaláztatás.* Még jobban sértette az az újságokban is terjesztett, teljesen

10 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM.

hazug vád, hogy Budán 17 fogoly tisztet agyon lövetett.

, Szép, daliás termetű férfiú volt; külsejében feltűnően hasonlított az elegancziájáról híres I. Sándor czárhoz. Még 1848 elején azt vallja, hogy nines boldogabb ember nálánál. Mégsem az életet keresi, hanem a halált. Leánya, a «rosz Liza», halálakor négy éves volt, fia, kit alig látott, alig múlt egy éves. Nejét, gyerme­keit jobban szerette, mint az életét, de azért nem akart tovább élni ügyének bukása után. Testvérei megtettek érte mindent; az angol udvar is közbenjárt életéért, s midőn ered­ményt nem ért, tüntetőleg gyászt viselt érte.

Az emlékiratok közt fenmaradt kéziratban a hősnek egyetlen magyar beszéde is, melyet akkor tartott, midőn a czibakházi csatában az osztrákok fogságába esvén, zászlóalja onnan hősies rohammal kiszabadította. Ekkor a hon­védelmi bizottság e vitéz zászlóaljnak zászlaját érdemdíszjellel ékesíttette. S a zászló ezen díszítésére vonatkozik Leiningen egyetlen ma­gyar beszéde, melynek hatásán a legénységre, mivel csak törve beszélt magyarul, mint a nap­lójában írja, maga is elbámult. Kézirata szerint így szólt: «Bajtársok Tekintsetek ezzen uj és magyar színekéi diszlő zászlóra. Nincs üdő hosszú szóra, nincs üdő hogy szokott ceremó­niával avatossam bé ezen zászlott, hanem itten az isten szabad ege alatt ünnepélyes esküdt teszünk, hogy utolsó csép vérünkig védelmezni és előlobagása alatt hazánkot megmenteni és szabadságunkat biztosítani fogjuk. Éljen a haza, éljen a szabadság.*

Ü N N E P I S Z O K Á S O K AZ A N G O L H A D S E R E G B E N .

Az angol hadseregben, a mely most oly véres háborúban küzd a délafrikai harcztéren, béke idejében ép úgy, mint háborúban, példás baj­társi szellem uralkodik, különösen némely ezredekben, a melyeknek tisztjei a legelőkelőbb családok fiaiból kerülnek ki, de legénysége sem mindenféle népből s a társadalom hajó­töröttjeiből toborzódik össze, mint a többi ezre­dek többsége.

Az angol nép általában ismeretes arról, hogy az ünnepeket nagyon megtartja, különösen a karácsony egész Angliában az általános öröm, víg mulatozás ideje, a mikor még a legsze­gényebb ember asztaláról sem hiányzik a nem­zeti roast-beaf és plum-pudding. Londonban számos külön egyesület van arra a czélra tár­sulva, hogy karácsony napján a legszegényebb embereket étellel, itallal, meleg ruhával ellás­sák s ez egyesületeket buzgón támogatja a ható­ság is.

A katonák se maradnak karácsonyi mulatság nélkül. Bégebben az egész ünnep jóformán alig állott egyébből, mint hatalmas ivásokból. A katona nem is tekintette volna a karácsonyt igazinak, ha jókora mámor nélkül folyt volna le. Ma azonban, bár a szeszes italok épenséggel nincsenek száműzve lakomáikról, mégis nagy változás van már e tekintetben a régiekhez képest.

A katonáknak az a része, a kiknek rokonai az állomáshelyük közelében laknak, szabad­ságot kap, hogy az ünnepeket családi körben tölthesse. Még kedvezményes olcsó árú vasúti jegyeket is kapnak erre a czélra. A kaszárnyák­ban maradtak aztán maguk között csapnak nagy mulatságot.

Az ünnep reggelén, kilencz órakor közös istentiszteletre mennek, a melynek befejezté­vel neki látnak a lakoma előkészületeinek. Hosszú, nagy asztalokon megterítenek, a sza­kács-művészethez értők a konyhában foglalatos­kodnak, a többiek meg nézik és előre gyönyör­ködnek a készülő élvezetekben.

Enni, inni való van bőven. Disznó, marha, ürü, lúd, sőt vad is kerül, a mennyi csak kell. A költségeket részint a tisztek födözik, részint az ezred pénztára s a különféle élelmiszer-szállítók is hozzájárulnak a maguk adomá­nyaival.

A tisztek általában nagyon ügyelnek arra, hogy a legénység jól mulasson az ünnepeken. A mire csak szükség van, megszerzik a sajátjuk­ból, sokszor nagy költséggel is. Egyes ezredek­ben az is szokásban van, hogy karácsony nap­ján a tisztek nem a tiszti étkezőben esznek,

hanem a vendéglőben, egyrészt hogy a föl­szolgáló katonák is szabadságot kaphassanak, másrészt, hogy a kaszárnyában jelenlétük ne korlátozza a legénységet mulatságában.

A nagy ünnepi ebéd előtt többnyire versenye­ket rendeznek. Legnépszerűbb a boxoló verseny, meg a labdarúgás. így labdázni e napon a nős altisztek állnak föl egy csapatban a nőtlenek ellen, hogy megmutassák, melyikök különb. Természetesen van aztán tréfa, nagy nevetség, mindenféle megjegyzés, annál is inkább, mert a nős altisztek feleségei is jelen szoktak lenni a nézők sorában.

Az ebéd e nap a rendes ebédidőnél egy órá­val későbben, déli két órakor van. Szokás ilyen­kor lefüggönyözni az étkező - termek minden ablakát, hogy éjszakát csináljanak a nappalból. Ebéd után táncz és zene van az e czélra beren­dezett hálótermekben. A vaságyakat szépen letakarják szőnyeggel, pokróczczal, hogy pam-lagokúl lehessen használni. Az ezred zenekara meg fújja a kedvelt katona-nótákat, meg a tánczdarabokat; közben-közben tréfás előadáso­kat tartanak az ahhoz értő legények. Nagy sikerre tarthat számot, a ki állati hangokat tud jól utánozni, vagy valami furcsa hangszereken mennél nagyobb zenebonát csapni.

Nagyon érdekesek az étkező- és táncztermek díszítései. Az ezred művészi hajlamú legényei már napokkal előbb ott sürögnek-forognak. Csinált virágok, színes papírból készült füzé­rek, tarka-barka zászlócskák közé tréfás, vagy üdvözlő feliratokat festenek, pajzsokon, vagy más hadi jelvényeken az ezred történetének nevezetesebb eseményeire vonatkozó feliratok, évszámok ékeskednek. Soha sem maradnak el az ezred parancsnokának s családjának, valamint a többi tiszteknek szóló üdvözlő fel­iratok. Az ilyen feliratokban sokszor nyilvánul a katonák egészséges, jóízű humora. Ha az ezred egy része valahol a gyarmatokon állo­másoz, nem maradhat el egy pár, a tengeren túl levő bajtársakat üdvözlő irat.

Külön teremben van a dobosok étkezője, a kik általános tréfálkozás tárgyai és czéltáblái s a legtöbb tréfás fölirat az ő termükön ékes­kedik.

Karácsony közeledtével a katonai-kórházak betegei csodálatos gyorsasággal gyógyulnak. Egyik sem akarja elmulasztani a nagy mulat­ságot s azon igyekszik, hogy kikerülhessen a betegszobából. A kik pedig nem mehetnek ki, addig könyörögnek az orvosoknak, a míg meg nem engedik nekik, hogy a rendes beteg-koszt helyett ők is kaphassanak valamit az ünnepi lakomából. S az egészséges mulatózok nem feledkeznek meg beteg bajtársaikról. Küldenek nekik ételt, italt, dohányt. Az orvosok ugyan a komolyabb betegeknél erélyesen tiltakoznak a nehezebb ételek ellen, de ha csak lehet, kiját-szák éberségüket. Legalább egy-két jó nagy csésze teát, kalácsot, gyümölcsöt, egy pipa jó dohányt kapnak mindazok a betegek, a kik egy­általán tudják még élvezni az ilyesfélét.

A katonai börtönök foglyai, mielőtt egy kis plum-puddinghoz jutnának, külön istentisztele­tet hallgatnak végig, a mikor a pap nem mu­lasztja el az ünnep jelentőségével kapcsolatban figyelmeztetni őket az erkölcsös élet hasznos voltára.

• A skót ezredek nemzeti szokásaikkal egye-zőleg inkább az új-évet ünneplik, mint a karácsonyt. Legjobban járnak a vegyes ezre­dek, melyek skótokból és angolokból állanak, mert ezek egyformán ünnepelnek mind a két napon. Az új-évi lakoma este van s belenyúlik az éjszakába, éjfél utánig is.

Néhány perczczel éjfél előtt a skót ezred zenekara bejárja a kaszárnya udvarát hangos zeneszóval, a nagy fehér állszakállal, pápa­szemmel, hosszú veres orral földíszített «év-apó*, — az ezred legvénebb katonája — veze­tése alatt. Pontban éjfélkor kopognak a kaszárnya kapuján.

— Ki az ? — kérdik a belül levők. — Az új-év! — hangzik a felelet. Kinyitják a kaput és az «új-év»: az ezred

legfiatalabb dobosa, teljes «highlander» (skót gyalogsági) díszruhában belép, előtte az ezred trombitásai és síposai. A menet körüljárja a kaszárnyát nagy trombita- és sípszóval, aztán a tiszti étkező elé vonul és az udvaron össze­gyűlt katonák skót nemzeti dalokkal üdvözlik tisztjeiket az új-év alkalmából. Táncz, ének és

nagy áldomás — a tisztek költségén — fejezi be a mulatságot.

így szokott lenni mindig, csak az idén nem volt így. A kaszárnyák üresek; nincs, a ki föl­verje őket vidámságával. A katonák messze az Oczeánon túl, a Fokföld és Natál barátság­talan vidékein, ezer veszély és sanyarúság köze­pette bizonyára búsan gondoltak karácsony és Szilveszter napján hazájukra, szeretteikre, a kiket ki tudja, láthatnak-e még valaha?

MELBA ASSZONY. A jeles énekesnő, kit ritka szépségű hangja,

valamint kiváló színészi tehetsége miatt máso­dik Pattinak neveznek, közelebb Budapesten is be fogja mutatni művészetét. Ez alkalomból érdékesnek tartjuk róla a következő néhány adatot fölsorolni.

Melba csak művészi neve; valódi neve: Mitchell Nelli, s Ausztráliában Melbourne vá­rosában született. Atyja, a skót szárma­zású gazdag Mitchell Dávid képviselő felügye­lete alatt gondos, szigorúan vallásos neve­lésben részesült. Mint maga beszéli, hat esz­tendős korában énekelt először nyilvánosan egy melbournei templomban s már serdűlő éveiben nagy buzgalommal folytatta zenei és énektanúlmányait, bár épen nem gondolt arra, hogy valaha teljesen a színpadnak szentelje tehetségét.

Tizenhét éves korában egy Armstrong nevű ausztráliai polgár neje lett. Nászútja alkalmá­val Parist is meglátogatták s ott egy alkalom­mal jelen levén a nagy operában a «Faust» előadásán, a színpad iránt nagy hajlam ébredt fel benne, a melyet később az is élesztett, hogy házassága nem volt szerencsés. Közölte szán­dókát Marchesi asszonynyal, a nagy hírű fran-czia énektanítónővel, ki fényes tehetségét fel­ismerve, megerősítette szándékában. így került a fiatal melbournei asszony a színi pályára.

Nagy kedvvel és szorgalommal fogott a tanu­láshoz s rövid idő alatt nagy haladást tett a színpadi éneklésben. Kilencz hónapi tanulás után, 1888-ban Nelli Melba név alatt a brüsszeli k4fc-<4^4a-Mí««tóití»«si4Íuliázbaii a *l'iaviata»-ban mint Violetta lépett fel először, még pedig nagy sikerrel. Fényes tehetségét és ritka kép­zettségét az egész sajtó elismerte. Innen Lon­donba ment s ott is nagy diadalt aratott. Lon­doni szereplésének sikerei a párisi operában fényes szerződtetést szereztek neki s rövid idő múlva a «Romeo»,«Faust»,«Hamlet», «Lucia» és «Bigolettö» operákban ott is meghódította a műértő közönséget.

Amerikában, hová mesés összegű szerző­déssel hívták meg, szintén rendkívüli diadalo­kat aratott. Hasonló sikerei voltak Olaszország­ban, hol a milanói Scalában, valamint Rómában és Palermóban szerepelt. Ezután minden évben ellátogatottNew-Yorkba,hogy a legújabb operák­ban fölléphessen. Az idei télen Melba asszony nem megy Amerikába, hanem Európában tesz művészi körutat, hangversenyekben lépvén föl. Művészi körútját Hollandiában kezdte meg, Németországban folytatja, azután hazánkba is eljő és Budapesten is hangversenyt ad, majd pedig a délvidéken : Monte-Carlóban és Nizzá­ban mutatja be művészetét.

Rendkívüli diadalait, melyek a zenei világban általánosan ismertté tették nevét, szép hangján kívül nem mindennapi színészi tehetségének és iskolázottságának köszönheti, valamint fel­tűnően szép külsejének is. Mindenütt, a hol eddigelé megfordult, az ó- és új-világ legtöbb nagy városában, első megjelenésével azonnal meg tudta hódítani a közönség tapsait.

KUBELIK JÁNOS. ((Kubelik olyan bámulatos hegedűs, hangsze­

rén annyit tud, hogy az csodával határos. Né­hány száz évvel ezelőtt megégették volna érte, mint boszorkányt".

Ezt irta egy bíráló a fiatal hegedűvirtuózról, s e hír megelőzvén a művészt, a budapesti kö­zönség a legnagyobb érdeklődéssel ment első hangversenyére (deczember 18-án), a hol csak­ugyan igazoltnak találta a magasztalást s a leg­nagyobb lelkesedéssel üdvözölte a művészt. Új-év napján már a Vigadó nagy terme is

1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÖJSÁG. 11

Isabey festménye.

I. NAPÓLEON. A MILÓI VÉNUS. Van Dyck festménye.

1. KÁROLY ANGOL KIRÁLY LOVAS KÉPE.

I. NAPÓLEON MAI ÖLTÖZETBEN. A MILÓI VÉNUS BÁLI ÖLTÖZETBEN.

A (Ruha teszi az embert czímű közleményhez .

I. KÁROLY ANGOL KIRÁLY BICZIKLIN.

kicsiny volt Kubelik közönségének; ugyanazért e hó 15-én ismét fellép, hadd hallják meg azok is, a kiknek eddigi előadásaira nem sikerült bejutniok.

Kétségtelenül nagy hegedűs ez a fiatal ember, a ki a csehországi Michle községben 1880 decz. 27-én született.

Virtuozitás dolgában Kubelik János ma való­ban páratlan. Meg tud csinálni olyan dolgokat, a mikre más nem is gondolhat; egymástól messze eső hangokat (duodecimákat) játszik futamokban, trillázva; játszik alig elképzelhető sebességgel, egyszersmind erősen és mindig biztos, tiszta hangoztatással. Az ilyesmit csak az képes kellőleg méltányolni, aki maga is elég jól hegedűl s azonfelül, mikor Kubelik rend­kívül nehéz hegedűdarabját hallja, egyszersmind maga előtt látja, szeme elé tudja képzelni a darab irott hangjegyeit is.

Művészet dolgában, vagyis, hogy játéka csupa érzés legyen és örömet, bánatot, lelkesedést keltsen hallgatójában, az előadott mű jellem-zetesebb részeit valóban jellemzeteseknek tün­tetve föl, de a kevésbbé lényeges részleteken sem suhanva át, hanem azokat is őket meg­illető módon értékesítve: ebben a tekintetben még nem kész művész, de tüneményes virtuozi­tásával egy csapásra meghódította a budapesti közönséget.

Kubelik, mielőtt külföldi körútjára indulna, hazánk több vidéki városában is fog hangver­senyezni.

K.

RUHA TESZI AZ EMBERT. Sok igazság van ebben a régi mondásban.

Öltöztessük fel az utczasarkon kolduló ősz szakállú öreg embert finom ruhába, hozzuk rendbe haját, szakállát és senki se fog benne kételkedni, a ki így látja, hogy előkelő úri emberrel van dolga. Tegnap még fillért dobott lyukas kalapjába, ma meg ő emeli meg előtte gondosan vasalt kürtő-kalapját. Viszont meg akárki is, a kinek megjelenését megszoktuk elő­kelőnek, méltóságosnak tekinteni, rongyokba öltözötten szánalmat ébreszt. Mátyás királyt nem ismerték föl sehol, a mikor szegény diák­nak, vagy parasztlegénynek öltözve járt.

•A ruha teszi az embert* közmondás igazo­lására szolgálnak most közlött képeink is, melyek híres egyéniségeknek nagy művészektől származó képmásait mutatják, először eredeti alakjukban, aztán mai divat szerinti öltöze­tekben.

A nagy Napóleon legismertebb arczképeinek egyike a híres malmaisoni arczkép, melynek festésekor a császár maga választotta a hozzá való jelmezt és állást s a mely nagy jellemző erővel állítja elénk a nagy hadvezért. Napóleon, kinek egyik jellemző sajátsága volt bizonyos szinészies találékonyság, melylyel minden hely­zetben el tudta találni a legmegfelelőbb maga­viseletet és szót, e képen mint erős akaratú, mélyen gondolkozó hadvezér, férfias szépségű alak áll előttünk.ríwyalóban, tisztelői a maga

/ *&

o ; <y '-hl 3

korában úgy beszélnek róla, mint ritka szép­ségű, imponáló megjelenésű férfiról. Ellenségei ellenben, bár elismerték, hogy ifjúkorában csakugyan szép férfi volt, azt mondják, hogy későbbi éveiben inkább hasonlított valami levantei kalmárhoz, mint egy diadalmas impe­rátorhoz. Öltöztessük most már malmaisoni képét egy mai kereskedő köznapi ruhájába, megtartva arczvonásait, sőt meg testállását is : akkor lehámlik róla mindaz a külsőség, mely a világhódító császár bámulóinak szemét elkáp­ráztatta s előttünk áll az egyszerű, köznapi em­ber, & kiben semmi sincs a méltóságból, az imponáló fenségből. Amott az illúzió vonta be fénykörrel, itt meg a mindennapiság szállítja le a föld porába.

Ha a kerékpár a XVII. század első felében ismeretes lett volna, I. Károly angol király alighanem szenvedélyes hive lett volna, mert a puritánok forradalmában vérpadra került király nagy barátja volt minden újdonságnak. Talán akkor Van Dyck is nem lóháton ábrázolta volna híres képén, mely a nagy mester egyik legjelesebb műve, hanem, mint másik képünk, kerékpáron s vájjon megtalálja-e a figyelmes szemlélő a pompás ménen ülő király daliás szépségét, tiszteletet követelő és mégis kedves megjelenését abban a modern kerékpárosban, a kinek arcza ugyanaz, a mozdulata is teljesen hasonló, csak épen a ruhája más és nem tüzes paripa léptet alatta, hanem két, kaucsuk-csővel bevont kerék viszi előre.

12 VASÁRNAPI UJSAG. 1. SZÁM. 1900. 47 . ÉVFOLYAM.

A m i l ó i V é n u s z t b á m u l j a az egész v i l á g : b e n n e l á t j a a n e m e s , e s z m é n y i n ő i s z é p s é g l eg -t ö k é l e s e b b m ű v é s z i á b r á z o l á s á t . D e m i t s z ó l n a h o z z á a b á m u l o k s e r e g e , h a az a n n y i r a m e g ­c s o d á l t s z é p s é g egysze r r e m e g e l e v e n e d n é k , c s o n k a k a r j a i ú j r a k i n ő n é n e k s egy m o d e r n n a g y v i l á g i h ö l g y bá l i d i s z é b e n j e l e n n e m e g e l ő t t ü k ? B i z o n y á r a m e g b o t r á n k o z v a s z e m l é l n é k fűzőt n e m i s m e r ő d e r e k á n a k bőségé t , n e h é z ­k e s n e k , e s e t l e n n e k t a l á l n á k m a i d i v a t ú r u h á b a n a z t az a l a k o t , m e l y g ö r ö g j e l m e z é b e n a n n y i r a e l r a g a d t a őke t . S e m m i v e l s e m i g a z o l h a t n á j o b ­b a n a m a i h ö l g y a fűző v i s e l é s é n e k s z ü k s é g e s v o l t á t , m i n t a m i l ó i V é n u s z n a k i l y e t é n m ó d o n v a l ó f e lö l t öz t e t é séve l . A k i az e t á r g y r ó l k é s z ü l t k é t k é p e t m e g n é z i , i g a z a t ke l l h o g y ad jon e f e l fogásnak . U g y a n a z a n ő a l a k ké t fé le k ö n t ö s ­b e n , é s m é g i s m e k k o r a k ö z t ü k a k ü l ö n b s é g ! S z é p a m i l ó i V é n u s z a lak ja , de c sak i s ú g y ö l töz ­t e t v e , m i n t a h o g y a g ö r ö g m ű v é s z k ő b e v é s t e . É s s z é p e k a m o d e r n h ö l g y e k is , de c sak a m a ­g u k r u h á j á b a n . P r ó b á l n á egy m ű v é s z egy m o d e r n p á r i s i n ő t , a fényes s z a l o n o k v a l a m e l y c s o d á l t s z é p s é g é t , a m i l ó i V é n u s z j e l m e z é b e n á b r á z o l n i : n a g y o n k ö n n y e n n e v e t s é g e s s é v á l ­h a t n é k ve le .

S z ó v a l e k é p e k is m e g l e p ő l e g b i zony í t j ák , h o g y sok t e k i n t e t b e n c s a k u g y a n i g a z s á g a v a n a k ö z m o n d á s n a k : « E u h a t e sz i az e m b e r t » .

VASÁRNAPI UJSAG és

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1 9 0 0 . é v i f o l y a m a . (47- ik év fo lyam. )

A « V a s á r n a p i Újság* s z é p i r o d a l m i és i smere t ­t e r j e sz tő k é p e s h e t i l a p , h e t e n k é n t k é t és fé l íven, é v e n k é n t t ö b b m i n t 1 3 0 í v e n , s t ö b b m i n t e z e r k é p p e l j e l e n m e g . E l eg rég ibb m a g y a r k é p e s h e t i l a p j ö v ő r e is h ű m a r a d a l a p í t á s a k o r v á l a s z t o t t i r á n y á h o z , h o g y a haza f i a s é r z ü l e t n e k t o l m á c s a , a n e m z e t i h a l a d á s n a k k é p e , a köz­é l e t n e k t ü k r e , s zóva l k o r u n k t ö r t é n e t é n e k i g a z i k é p e s k r ó n i k á j a l e g y e n .

A « V a s á r n a p i Ú j s á g R e g é n y t á r a » eredeti elbeszéléseket és regényeket, többnyire i l lusztrálva , közöl Jókai Mórtól, Mikszáth Kál­mántól, Baksay Sándortól, Gyarmathy Zsigá­mtól, Rákosi Viktortól, Vértesi Arnoldtól, B. Büttner Linától, Petelei Istvántól, Szívós Bélá­tól, Kazár Emiltől, Békefl Antaltól, stb. — A kü l fö ld s z é p i r o d a l m á b ó l a l eg je l e sebbeke t v á l o g a t j a k i : h o s s z a b b e lbeszé léseke t , r e g é ­n y e k e t .

A ^Vasárnapi Ujságt mint családi lap, kiterjesz­kedik a n ő i m u n k a k ö r r e é s d i v a t r a i s .

A t P o l i t i k a i U j d o n s á f l o k » - a t illetőleg ú j ­évtől kezdve e lap előfizetőire nézve azon előnyös változtatást lépte t tük életbe, hogy a «Politikai Újdonságok* előfizetői e lapnak hetenként egy nagy ívre terjedő poli t ikai t a r t a lma mellet t külön díj nélkül kapni fogják a « V i l á g k r ó n i k á t képes heti közlönyt és a i M a g y a r G a z d a * czímű havonkén t megjelenő gazdasági és ker tészet i képes melléklapot . Az így k é t m e l l é k l a p p a l megjelenő • P o l i t i k a i U j d o n s á g o k t előfizetési ára az eddigi marad.

E z új r e n d e z é s fo ly tán p o l i t i k a i h e t i l a p u n k terjedelme m e l l é k l e t e i v e l e g y ü t t bővebb, m i n t e d d i g v o l t . U g y a n i s ú j - é v t ő l k e z d v e minden héten két ivet k a p az o l v a s ó : egy n a g y ív • P o l i t i k a i U j d o n s á g o k » - a t és egy ív V i l á g k r ó n i k á t , s e z e n k í v ü l m i n d e n h ó n a p e l e j én m é g egy féliv g a z d a s á g i m e l l é k l e t e t .

A (Vi lágkrónika* czímű képes he t i közlöny, mely h e t e n k é n t egy íven, számos képpel illuszt­rá lva je len meg, és az ál ta lánosabb érdekű nap i események részletes magyaráza tára szolgáló csik­keken kívül rendesen közöl nagyobb elbeszéléseket, útirajzokat, úgy szintén mula t ta tó közleményeket , t a lányokat , s tb .

A Világkrónika új-évtől kezdve az eddiginél nagyobb alakban és terjedelemben jelen meg.

*

Goszleth fényképe után.

KUBELIK JÁNOS.

Az 1 9 0 0 . óv j a n u á r 1-től kö te lező k o r o n a ó r t é k m á r é le tbe l é p v é n , előfizetési á r a i n k a t m o s t m á r n e k ü n k is n e m f o r i n t b a n ós k r a j c z á r b a n , h a n e m k o r o n á b a n és fillérben ke l l s z á m i t a n u n k , a m i t e r m é s z e t e s e n a do log l é n y e g é n s e m m i t s e m változtat, előfizetési áraink maradván az eddigiek. Koronaértékben

Előfizetési föltételek: A Vasárnapi Újság

A Világkrónikával együtt— A Vasárnapi Újság és Politikai

Újdonságok a Világkrónikával A Politikai Újdonságok aVilág-

krónikával

Egész évre

kor. 16

19

2 4

1 0

mi.

20

Félévre

kor.

8 9

12

fiU.

60

5 —

Negyed­évre

kor.

4 4 80

5 0

Az előfizetések a (Vasárnapi Újság* é s (Politikai Ujdon-ágok. kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4 . szám küldendők. Egyes előfizetések legczél-szerűbben posta-uta lvány által eszközölhetők. F i ­gyelmeztetjük előfizetőinket, hogy a forint—kraj-czárra szóló postautalványok hirlap-előfizetések czéljára 1900 j a n u á r 31-éig érvényesek, de j a n u á r elsejétől kezdve az összeget korona-ér tékben kell rájuk fölirni, s a frt. kr. jelzést t intával koronára és fillérre kijavítani.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A « V a s á r n a p i Ú j s á g » m a i s z á m á n a k

Regény tárában J ó k a i M ó r n a k «A s z a m á r r e n d t ö r t é n e t e n c z í m ű h o s s z a b b e lbe szé l é sé t k e z d ­j ü k m e g , m e l y e t a k o s z o r ú s i r ó l a p u n k s z á m á r a i r . E m e l l e t t a v i l á g h í r ű a m e r i k a i h u m o r i s t a , Mark Twain «Ne v igy m i n k e t a k í s é r t e t b e » c z í m ű e lbeszé l é sé t k ö z ö l j ü k . E z e k e n k i v ű l l eg ­k ö z e l e b b e g y ú j e r e d e t i r e g é n y k ö z l é s é t fogjuk m e g k e z d e n i .

Vándorúton. Versek. Irta Fülei-Szántó Lajos. N e m kezdő iró munká ja ; szerzőtől évekkel ezelőtt m á r je len t meg egy verskötet . Fülei -Szántó Lajos nevé t n e m kapta föl a hír , tehetsége valami izmos költői tehetségnek n e m is mondha tó , de azért e kö te t megérdeml i a figyelmet. Érző szív, gondol­kodó fej szól belőle hozzánk s a csinos, könnyed verselés kel lemes olvasmánynyá teszi. A kötet hangja elég változatos. Megzendül olykor a szerelem is , de a szenvedély hevét n e m érezzük ki belőle ; szívét úgy látszik, erősebb rezgésbe hozzák a családi érzések. Lelke hajlik a vallásos áhí ta t ra is, de még

gyakrabban ád h a n g o t a hazafias érzéseknek. Főleg szabadságharczunk nagy alakjai, Kossuth , Petőfi, Gábor Áron, h a t n a k képzeletére ; de napja ink poli­t ikai eseményei és honfivágyai sz intén megszólal­nak olykor verseiben. A kötet á ra fűzve 2 korona , kötve 3 korona. Kapha tó szerzőnél Budapes t , VI . Csengery-utcza 5 1 . szám. Muta tványul álljon i t t a kötetből a következő k ö l t e m é n y :

O t t h o n .

A Harg i t a felett Söté t felhők szállnak. Tépelődő le lkem Gondjai ot t j á rnak , Min t valami árnyak.

H o g y h a fáj a szívem, Megsebez az élet, Drága szülőföldem Felkereslek téged, S le lkem újra éled.

A Harg i t a tövén Kis házikó csendje. Egy jó öregasszony, E le tem szerelme : Imádkozik benne .

É r z e m az áldását Most is e fohásznak : Meggyógyul a s z í v e m . A Harg i t a felett Arany felhők szállnak.

A B u d a p e s t i S z e m l e 1900. évi fo lyamának első czikke a szabadságharczra vonatkozó becses ada­toka t i s m e r t e t : gróf Le in ingen Károly tábornok, az a rad i egyik vé r tanú leveleit és naplóját . Le in ingen számos levelet í r t nejéhez fogságából. Ezek azonban csak később ju to t t ak el Le in ingennéhez , mikor férje m á r halot t volt. A leveleket a család s a vér­t anú egyetlen fia, Á r m i n gróf megőrizte a tábornok egyéb i ra ta ival együtt . Gróf Apponyi Albert h ív ta föl a figyelmet a szabadságharcz egyik hősének ira­ta i ra , melyeket Marczali H e n r i k tör téne t í ró ren­dezett most sajtó alá, ellátva bevezetéssel és Lei ­n ingen tábornok jellemzésével. A levelekhez és emlékiratokhoz adot t bevezetést közli mos t a «Budapest i Szemle*, maguk a levelek a (Buda­pest i H í r l ap*-ban je lennek meg. A Szemlé-ben má­sodik helyen Haraszti Gyula közöl franczia i roda­lomtör ténet i t anu lmány t (A parnassus i költők Francziaországban» czímmel és Leconte de Lisle, Coppée, Hered ia meg Sully P r u d h o m m e költészeté­rő l ir, kik 1866-ban a «Jelenkori Parnassus* czímű időszaki vállalat körül csoportosultak. Bayer József­től, a magyar színészet múlt jának fá radhata t lan kutatójától a «Nemzeti já tékszín m i n t közügy* czím alat t találjuk egy nagyobb t anu lmány első részét arról , mikép lett ná lunk közügygyé a hazai színé­szet s melyek azok az alapok, melyeken a színészet művészeti , a magyar d r á m a pedig megkülönbözte­te t t i rodalmi fontosságú tényezővé alakúit . A szerző e t anu lmányá t a Tud . Akadémia okt. 9-iki ülésén, m i n t székfoglaló ér tekezést k ivonatosan adta elő. I t t egész teljességében megismerjük. Kunos Ignácz az újabb török i rodalom fejlődéséről ér teke­zik ; ifj. Mitrovics Gyula (Küzdelem a jövő művé­szetéért* czímen i smer te t i N e u m a n n Káro lynak Heidelbergben 1897-ben megjelent könyvét, mely a művészet új i rányai ról és a közönséghez való viszo­nyáról szól. Két jogtör téne lmi czikk egészíti k i a füzet t a r t a l m á t : «Hajnik I m r e új könyve* (A ma­gyar bírósági szervezet és perjog az Árpádok és a vegyes házbeli királyok alatt) s ennek érdemét L. B. emel i k i ; a másik (Büntetőjog és tör ténelem* czímű közlemény Bleuer Samutól , k i F a y e r László­nak «A magyar bűnvádi pe r rend ta r t á s kézikönyve» alapján adja elő mondanivalói t . A szépirodalmi köz­lemények közt Lévay Józsefnek «A fülemüléhez* czímű köl teményét találjuk s Vargha Gyula H e ­redia franczia költő ( H o r t o r u m deus* czímű köl­teményének fordítását. A füzet novellája p e d i g : (A franchardi kincs* angol elbeszélés, Stevenson Bobert től , angolból fordította Angyal Dávid. — Budapes t i Szemlének, mely Gyulai Pá l szerkeszté­sében s az Akadémia támogatása mellet t je lenik meg, előfizetési á ra egész évre 24 kor., félévre 12 korona .

Az o r s z á g és f ő v á r o s á n a k i d e g e n - f o r g a l m a czímen közérdekű füzet je lent meg, mely sta­tisztikai adatokkal világít r á a r ra a feltűnő jelen­ségre, hogy Magyarországot oly kevés idegen látogatja, s fővárosában is elenyésző számú az idegen vendég, holot t az ország természet i szép­ségeiben, fürdőiben megvan az idegenek idevon-zásának minden föltétele; a főváros maga is a természet i szépségek rendkívüli gazdagsága köze­pet te fekszik, s m i n t meleg forrásokkal megáldot t hely, té len-nyáron világhírű fürdővárossá válhat­nék. A füzet szerzője Szerény álnév alat t beszél s

1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 13 munkájá t a magyar kormány tagjainak ajánlotta. Számításokat tesz, hogy a nya ra t külföldi fürdőkben és üdülő helyeken töltő magyarok 24 millió forin­tot visznek ki évenként az országból. Ehhez min­den esetre magyarázatul szolgál, hogy a mi fürdőink nagyon drágák, kényelmet nyújtani nem képesek. Budapes ten is igy van a fogadókban. Bécsnek évi idegen-forgalma közel van évenként a 400,000 számhoz ; de e félmilliónyi idegenből nagyon keve­sen jönnek Budapestre , melyet egyébiránt alig, vagy roszúl ismernek, mer t a bécsi lapok rósz hírét terjesztik. E rósz indulat ellensúlyozására az ország és főváros helyes ismertetését ajánlja, melyben a fővárosi hatóság és kormány teendőit sorolja el helyesen és érdekesen. A csinosan kiállított könyi a Singer és Wolfner czégnél je lent meg, s ára 2 korona.

A M a g y a r T ö r t é n e t i É l e t r a j z o k 1899-ik év­folyamának 3-ik füzete most hagyta el a sajtót, s ebben befejezi Fraknói Vilmos Verbőczi István életrajzát, mely a vállalat há rom terjedelmes füze­tét tölti be. Ez Verbőczinek első kimerí tő életrajza, korának és az akkori politikai állapotoknak és jog­rendnek tanulságos feltüntetésével. Verbőczinek viszontagságokban, küzdelmekben, nagy méltóságok viselésében gazdag élete egészen visszatükrözteti az ország rendkívüli válságos helyzetét , a mohácsi csata korát, s a nagy meghasonlást, melybe a Sza-polyai János és Ferd inánd császár közti pártok által j u to t t az ország. F raknó i legnagyobb részben új adatok alapján, saját kutatásai nyomán dolgozott, s választékos előadásban nyújtja új művét is. Mint a (Tör téne t i Életrajzok* minden kötete, ez szintén sok érdekes képpel van illusztrálva. A (Történelmi Életrajzok* az Akadémia történelmi bizottságának és a tör ténelmi társulatnak közös kiadása. Egy évfolyam ára 8 frt, kötve 10 frt.

A Tud . A k a d é m i a Almanach ja . A Tud. Akadé­mia az 1900-ik esztendőre is kiadta Almanachját, mely a bő nap tá r i rész u tán közli az Akadémia álla­potairól is a kimutatásokat , az ügyrendet, az alapít­ványok feltüntetését, a tagok számát.

Az Akadémiának a legidősebb tagja most 7dí/i Lőr incz, a ki 1814-ben született. Utána Kruspér I s tván következik, a k i négy esztendővel fiatalabb. A legfiatalabb akadémikus pedig Bugarszky István, a ki 1868-ban született. Az alapítók közt első gróf Széchenyi István, a ki 1825-ben 63 ezer forint­nyi alapítványt tett, gróf Károlyi György, 42 ezer forintos alapítványnyal. Később az Akadémia vagyo­n á t még nagyobb összegekkel növelték: ifj. báró Budics József 90 ezer frt, Semsey Andor 100 ezer forint, Zsivora György szintén 100 ezer forinttal. Budapes t főváros 1861-től 1890-ig az akadémiát 181 ezer forinttal támogatta s igy Budapest a leg­nagyobb alapítványtevő. Az Akadémiának a fönn­állása óta igen sok halottja van. A különböző teme­tőkben 652 akadémikus pihen. Az évköny arról is megemlékezik, hogy az Akadémia tagjai hol laknak. A legnagyobb rész természetesen budapesti lakos. Budapes t u tán Kolozsvár lehet büszke rá, hogy leg­több hivatalosén elismert tudósa van. Az akadémiai tagok s z á m a : Tiszteleti tag 22, rendes tag 54, leve­lező tag 140, külső tag 72. Összesen tehát 288, most 24 tagsági hely üres.

La R e v u e F r a n c o - H o n g r o i s e (franczia-magyar szemle) czím alatt Parisban Borostyány Nándor i smer t iró szerkesztésében és kiadásában politikai, művészeti és közgazdasági folyóirat indult meg, melynek első száma j anuár elsején jelent meg. A vállalat czélja megismertetni Magyarország múlt­j á t és jelenét, politikai és közgazdasági állapotait, a magyar tudományt , i rodalmat és művészetet, vala­m i n t közéletünk kiválóbb férfiait a franczia és francziául olvasó közönséggel, kiváló tekintettel Magvarország részvételére az 1900-iki világkiállítá­som A vállalat körül úgy Budapesten, mint Paris­ban jó névvel biró írók, tudósok és politikusok csoportosulnak.

M ű v á s á r l á s o k a pá r i s i v i l ágk iá l l í t á s ra . A mű­csarnok mos tan i kiállításából szemelik ki nagy rész­ben azokat a festményeket és szobrokat, melyeket a párisi világtárlatra is elküldenek. A vásárlásokra a ko rmány százezer forintot fordít. A biráló bizott­ságot Wlassics közoktatásügyi miniszter m á r kine­vezte Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklete alatt s egyszersmind levelet intézett a tagokhoz. Ebben azt az óhajtását fejezi ki, hogy a bizottság bírálata gyakorlásában szigorú mértéket alkalmazzon, a különféle méltányossági és személyi szempontokat mellőzve, csakis oly befejezett művészi alkotások ajánlására szorítkozzék, melyeknek a szépművészeti

PArisi fényké'p után. MELBA ASSZONY.

útin.

MELBA ASSZONY MINT OFÉUA.

múzeumban, min t országos és nemzetkőzi jelentő­ségű közgyűjteményben való ki tüntető elhelyezése úgy a művésznek legtisztább becsvágyát, min t a művészet magasabb érdekeit is kielégítheti. A bizott­ság tagjai közt vannak a képzőművészeti társulat, Nemzeti Szalon, iparművészeti múzeum, orsz. képző­művészeti tanács elnökei, az állami képzőművészeti intézetek vezetői, az orsz. képtár őre, festőművészek, szobrászok és műbírálók.

A Lotz-dl j . Lotz Károly jeles festőművészünk jubileumának emlékére alapította a képzőművészeti társulat a Lotz-díjfit. Ennek évi ezer forintját a mester maga ítéli oda oly magyar művésznek, kinek művét legjelentékenyebbnek tart ja. Lotz mester most a díjat Vágó Pálnak ítélte, azért a nagy festményért, melyet a magyar-huszárokról festett a párisi kiállítás huszárterme számára. Az allegori­kus szép képet lapunk olvasói m á r jól ismerik.

Vígszínház . Jan . 4-ikén került színre a Vígszín­házban a franczia színműirodalom egyik borsos darabja, Szeczesszió czímen. Eredet i czíme (Nou-

veau Jeu» (új divat), de magyar fordítója, Ambrus Zoltán ezt a napjainkban felkapott nevet adta neki, s néhány simítást is tet t a jobb ízlés nevében. Szer­zője gróf l.avedan,Henri a szellemes író, kit a fran­czia akadémia ép most választott tagjai közé. A da­rabot szatirikus korképnek nevezte a szerző, s tor­zító és merész \onásokkul fest le a meggazdagodott léha emberek társaságából néhány alakot, kik mel­lett a legkönnyelmfibb nőket is ott lehet találni. A darák meséjét csak a legnagyobb óva tossága i lehet elmondani, (iestard. egy gazdag bankár Ka

kátét hölgynek, Bobette aes teszi a szépet, aztán hirtelen nőni \esz egy Aliee ne\ ií leányt, S kit a mint meglátott, DUg is szerette. E l a házasság élos szatírával \ an megírva, (iostard aztán visszatér Bobette kisasszonyhoz, Megtudja az asszony, aztán o mag a férje legjobb barátjává) udvaroltál magá­nak. Mindéit hivatalosan is megállapítják, SJ féri íi feleség Ménen kibékülnek BE »/• árkolt szecessziója. Veszedelmes elmésségge] adja elő mindezt a einikas dolgot Luvediltl. Az előadás jól sikerűit. Lánczy lika. Fenyvesi, Varsányi Íren Hegedűs, Tapoloaai a idrívoságokal is enyhíteni igyekeztek.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-társaság nagygyű lé se . A Petőfi-társa­

ság jan . 6-án tartja nagygyűlését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében. A nagygyűlés tárgy­sorozata a következő:

Xfinzcti kegyelet (elnöki megnyitó beszéd) Bar­tók Lajostól. Titkári jelentés, Szana Tamástól . Vörősniiu-tg enUHtttete, Endrődi Sándortól. Az új

század (költemény), Inczédy Lászlótól. l)j élet (elbe­szélés) Tolnay Lajostól. Költemény, Koróda Páltól. Utolsó találkozásom Petőfivel, Jókai Mórtól. A HM kövér esztendő (verses dialóg), Makai Emiltől . Nyári dHután ívig elbeszélési. Rákod Viktortól. Elnöki zárszó. Az ülés 10 órakor kezdődik.

A t ö r t é n e l m i t á r s u l a t j an . 4-ikén havi ülést tar to t t Pauler Gyula elnöklésével. A t i tkár jelen­tette, hogy Ugocsamegye 100 írttal az alapítók közé lepett. Ezután IMr Antalnak, az Anjou-kor történet-búvárának, «Zács Keliezián poré* czimü tanulmá­nyát olvasta fel liorovszky Samu. A tanulmány krit ikai észrevételekkel kiséri Marczali Henriknek az Akadémia egyik osztály-ülésén felolvasott hasonló czímü értekezését. Pór Antal az egykorú krónikák alapján vizsgálódásainak eredményét a következők­ben foglalja össze: Nincsen alapos ok arra, hogy a Xács Felicziánra mondott Ítélet szövegét, mely tudvalevőleg Zách Klára esetéről semmit sem momi. kétségbe vonjuk; továbbá, hogy a Klára-legenda roszakaratu. rágalmai forráséit a nápolyi Johanna feslett udvarában kell keresni s végül nincsen ki­zárva annak a lehetősége, hogy Zách Feliosián ha imatomániában (vérszomjuságban) szenvedett. A felolvasás után a közgyűlés napját február hó 15-re tűzték ki. Végül Nagy Gyula jelentette, hogy a Zichy Jenő-féle pályázatra (Valamely honfoglalás­kori kútfő kritikai méltatása) csupán egy pályamű érkezett, s ezt a bíráló-bizottság nem tar to t ta díjra érdemesnek.

E r d é l y r é s z i S z é p m ű v é s z e t i T á r s a s á g . E czímen élj egyesület alakúit Kolozsvárott. Az alakuló gyű­lést j a n u á r első napján Deáky Albert elnöklete alatt tar tot ták. Mintegy hatvanan vettek részt, s Ferenczy József egyetemi tanár fejtette ki szép sza­vakban az egyesület czélját: a szép-és iparművé-ue tek különböző ágainak felkarolását, valamint a m ű v é n e k és azok érdekeinek támogatását. Védőül Wlassics Gyula kultuszminisztert kérik fel, s február havában a kolozsvári és erdélyrészi festők és szob­rászok műveiből tárlatot rendeznek.

MI UJSÁG? A déli idő B u d a p e s t e n . A fővárosban nincs sok

nyilvános óra. • a mi van is, össsevisaca jár. A pon­tos déli időt a budai várhegy oldalán levő reáliskolá­ból puskalövéssel -zokták jelenteni , s e szerint

/ítja óráját, a ki meghallja a lövést. De csak a ; közelben levők hallják. Halmos polgármester az

egysége- déli időre a gellérthegyi czitadelláról ágyulovéssel akarná megadatni a jelt . A hadtest-

i parancsnokság kijelentette, hogy szívesen ad egy Uehatíus-ágytrt s a főváros rendelkezésére

boe , t ; a ki az ágyú őrét az ágyú helyes késelésére megtanítja.

A k e r e s z t é n y s é g ü n n e p e M a g y a r o r s z á g o n . i Kilenczszáz esztendővel ezelőtt vette föl a kereszt-I séget Magyarország első királya, István, ki később

szentté avattatot t . Ennek emlékezetét a magyar katholikus egyház is megüli, legfényesebben Eszter­gomban. H í r szerint a király is jelen lesz az egyházi ünnepélyen.

Józse f Ágos t f őhe rczeg üdvöz le te az e rdé ly i K á r p á t - e g y e s ü l e t h e z . Az erdélyi Kárpát Egyesület

14 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1. SZÁM. 1 9 0 0 . 4 7 . ÉVFOLYAM.

az újév alkalmából táviratilag üdvözölte József Ágost fó'herczeget, a ki mióta az egyesület élére állott, nagy jóindulattal vezeti az egyesületet haza­fias czéljai felé. A föherczeg táviratban válaszolt az egyesület üdvözlésére. A távirat, melyet Feilitzsch Artúr báró képviselőnek, az egyesület elnökének küldött, így szól:

• Fogadják legbensőbb őszinte köszönetemet szi-ves üdvözletükért. Kérem a Mindenhatót, hogy terjeszsze áldólag kezét egyesületünk felé, hogy az új században, virulásnak indult működését teljes erejéből folytathassa édes hazánk javára. Üdvözlöm egyszersmind mindnyájokat s boldog új esztendőt kívánok az egyesületnek.*

A herczegprimás alapítványai Erzsébet ki­rályné emlékére. Vaszary Kolos herczegprimás értesítette a keszthelyi leányiskola apácza-főnöknő-jét, hogy Erzsébet királyné nevére szóló alapítvány gyanánt 20,000 koronát adott az esztergomi kápta­lan kezelése alá oly szegény és szorgalmas leányok támogatására, kik a keszthelyi apácza-iskolát láto­gatják ; egyúttal első évi kamat fejében elrendelte az 1000 korona kiosztását négy leányka között. Ezzel egyi ejüleg a bibornok egyháznagy hasonló­képen az elhunyt királyné emlékére s nevére szóló alapítványt tett a hontmegyei kórházban egy beteg­ágy föntartására 4000 korona költséggel.

A közoktatásügyi minisztérium művészi osztá­lyának vezetője. A király dr. Lippieh Elek minisz­teri titkárt, a közoktatásügyi minisztériumban a művészi szakosztály vezetőjét miniszteri osztály­tanácsossá nevezte ki. Az új tanácsos, ki még 37 éves férfiú, irodalmi téren is hivatással lépett föl. Kadocha Elek néven költeményeket és művészeti tanulmányokat írt. Ez utóbbi könyve nyitott utat neki a közoktatási minisztériumba, hol Szalay Imre és Szmrecsányi Miklós főnöksége alatt dolgo­zott, s az utóbbi visszavonulása után annak hatás­körében folytatta működését, most pedig az osztály­tanácsosi kinevezéssel végleg is a magyar művészi ügyek intézésére kapott megbízást.

Űj postabélyegek. Új -évvel a levelekre is filléres értékű bélyegek keríünek, de egyelőre csak néhány bélyegfajtát hoztak forgalomba, valószínűleg azért, mert a régiekből még sok van. Az új bélyegek min­táját pályázaton szerezte be a kereskedelemügyi kormány, azonban nem használták föl kivitelre egyik pályanyertes bélyegrajzot sem, hanem több pályamunkából szerkesztettek egy mintát. A pályá­zaton feltűnt magyaros motívumok közül egyedül a turulmadarat vették át a pályaművek egyikéből, azonkívül a párnára helyezett magyar koronát. Ez a kettő a főalkatrésze az új bélyegek rajzának.

A b a b k á v é baszná l a t áná l mindig ajánlatos egy jobb fajt választani, a melynek zamatja erősebb, és ez által használatban sem drágább és mégis sokkal jobb izft. Az árkülönbözet, egy csekélyebb és finomabb faj közt, külömben is messze túl behozható, hogyha a babkávét felerészben Kathreiner malátakávéjával kever­jük. Ez az általánosan kedvelt kávékeverék zamatjában kitűnő és az egészségre is kiválóan előnyös. Kathreiner Kneipp maláta-kávéja a forró öv alatt a kávé-gyü­mölcsből készített kivonat által a babkávé illatát nyeri 8 ez által fölülmulhatatlan módon egyesíti annak meg­szokott és kedvelt izingerét a belföldi maláta készít­mény előnyeivel. Kathreiner maláta-kávéját sohasem szabad nyitva árusítani, hanem csakis a Kathreiner csomagokban árusított a valódi s azért mindenütt csak ezt kérjük és fogadjuk el.

HALÁLOZÁSOK. Gróf BATTHYÁNY GÉZA, főrendiházi tag, meghalt

Budapesten, 61 éves korában. A műszerető gróf egy ideig Sopronmegye alispánja volt, utóbb külö­nösen társadalmi téren fejtett ki nagy tevékenysé­get és több nagyobb pénzintézetnek igazgatósági tagja lett. Nagy terjedelmű birtokai vannak Fejér­megyében és Vasmegyében, de csaknem az egész esztendőt Budapesten töltötte terézköruti palotájá­ban, melyben nagy értékű műkincseket gyűjtött össze. Neje, Batthyány Emanuela grófnő, legidő­sebb fia a volt fiumei kormányzó, Batthyány Lajos gróf.

Gróf ESTEBHÁZV ISTVÁN, Pozsonymegye és Pozsony város volt főispánja, régi honvéd, főrendiházi tag, 77 éves korában meghalt, Pozsonyban. A szabad-ságharczot végig küzdötte, a fegyverletétel után be­sorozták az osztrák hadseregbe. A hetvenes évek­ben két ízben volt a szeniczi kerület országgyűlési képviselője s mint ilyen a balközéphez tartozott. 1875-ben lett pozsonyi főispán s e méltóságot 1889-ig viselte. Özvegye szül. Jeszenák Gizella bárónő az 1849-ben vértanúhalált szenvedett báró Jeszenák János leánya.

HUNKÁR SÁNDOR nagybirtokos, a zirczi kerületnek több izben országgyűlési képviselője, 82 éves korá­ban Szolga-Győr községben meghalt. Veszprém­

megye közéletében nagy szerepet vitt s mint jeles gazdát és lótenyésztőt messze földön ismerték.

Dr. SÍK SÁNDOR, budapesti ügyvéd, a jogi iroda­lom egyik ismert buzgó munkása, meghalt Buda­pesten 47 éves korában. A budapesti ügyvédi ka­mara, melynek egy ideig titkára volt, őt bízta meg a magyar ügyvédség történetének a megírásával. Sík Sándor sok adatot gyűjtött össze, de a munkát közbe jött halála miatt nem fejezhette be. Özvegye és két árvája siratja.

HELD KÁROLY, a "VII. kerületi gimnázium tanára jan. 4-ikén elhunyt hirtelen halállal. A Barcsay-utczában, a gimnázium közelében összeesett az élte java korában levő férfiú. Eszméletlenül vitték haza, de nem tért többé magához. Held a mathe-matika tanára volt, a legképzettebb tanárok egyike, a kit társai nagyrabecsültek, tanítványai szerettek. Özvegye és három kis lánya gyászolja.

MILLŐCKER KÁROLY, bécsi zeneszerző, ki operett­jeivel és könnyű zenéjével Strausz János mellett a legtöbb sikert aratta a bécsi zenészek közül, elhunyt decz. 31-ikén Bécsben. Húsz operettet írt és sok bohózathoz szerzett zenét. Nálunk a Népszínházban is tetszéssel játszották, «A boszorkány vár,» A kol­dus diák,» «Gasparone,» «A bellevillei szűz,» a • Szegény Jonathám czímű operettjeit.

SZIRMAI IMRÉT, a népszínház kedvelt művészét megrendítő csapás érte. Egyszerre vesztette el Sze­geden lakó atyját és anyját, kiket együtt temet­tek el.

Elhunytak még a közelebbi napok alatt: BOLYA FERENCZ, 48-as honvéd tüzér, a fűri egyház gond­noka, Csúzon. — MECZNER TAMÁS, sárospataki föld­birtokos 87 esztendős korában. Tevékeny részt vett a szabadságharczban, utóbb pedig a sárosmegyei közélet egyik vezető embere volt. — KRANTZ EDE, kinaezüst-gyáros és kereskedő, a fővárosi kereskedői kar tekintélyes tagja, ki meghonosította Magyar­országon a kinaezüst-gyártást. Förster Nándor miniszteri tanácsos az elhunytban apósát gyá­szolja. — NEMES FERENCZ, bucsui ref. lelkész élete 65-ik évében, Bucsun. — Nezettei BORONKAY ISTVÁN, cs. és kir. kamarás, a már csaknem 90 éves Boron­kay László egyetlen fia, Bécsben. Holttetemót Vaj­kon (Nyitramegye) a családi sírboltba temették. —

Özv. SCHMIDTNÉ, szül. Schlauch Erzsébet, Schlauch Lőrincz nagyváradi bibornok-püspök nővére 80 éves korában Bécsben, hol fia, űr. Schmidt Antal orvos közelében töltötte agg napjait. — Özv. FRÁTER FERENCZNÉ, szül. Kubinyi Anna, 60 éves korában, Földesen. — Özv. szilágyszegi HIRY JÁNOSNÉ, szül. Kudai Soós Mária 76 éves korában, Budapesten. — BENE PÁLNÉ, szül. Kugler Terézia életének 33-ik évében, Budapesten.

SAKKJÁTÉK. , 2148. számú feladvány. Shinkmaun W. A.-tól.

V i l á g o s i n d u l s a n e g y e d i k l é p é s r e m a t o t m o n d .

A 2133. számú feladvány megfejtése, Sayer St.-tól. Világot. Sötét. magot. a. Sötét.

t . F c 4 — b 3 K c 5 — d 6 (a) 1. _ . . „ _ F g 4 — f 3 : (b) 2 . V a 5 — &H\^_ K d 6 — c 5 - e 5 2 . V a 5 — b 4 + K c 5 — b 4 : 3 . H f 4 — e 6 — g 6 m a t . 3 . H f 4 — d 3 m a t .

6. c. 1. „ „ H a 8 — b 6 (c) 1. . _ H g 6 t . s z . 2 . V a 5 — 1 6 | s t b . 2 . F d 8 - e 7 \ s t b .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budap esten: K. J . é s F . H . — Andorf i S. — K o v á c s J . — Livóttártt: Hoffbauer A n t a l . — Gyulán : N u s z b e k S á n d o r . — Losonczon : D e m e t e r József . —

A pesti sakk-kör.

Szerkesztői üzenetek. T é l i k é p e k . Rajz. H i á n y o s l e í r á s a a z o k n a k a t e r ­

m é s z e t i j e l e n s é g e k n e k , a m e l y e k a t e l e t j e l l e m z i k . N e m a l k a l m a s , h o g y a z o l v a s ó é r d e k l ő d é s é t f e l k ö l t s e , v a g y a b b a n h a n g ú l a t o t é b r e s z s z e n .

B e v e z e t é s . H o z z á d . R a g y o g ó , s t b . T ö b b v e r s e l é s i ü g y e s s é g g e l , m i n t é r z é s s e l v a n n a k í r v a . M i n d j á r t a z e l s ő c s u p a c s e n g é s - b o n g á s , d e i g a z i t a r t a l o m n é l k ü l ; a t ö b b i i s i n k á b b a z i f j ú l é l e k j á t é k a , n e m p e d i g a s z í v m é l y , i g a z t a r t a l m á n a k k i ö m l é s e . Ú g y l á t s z i k , a k ö l t ő n e k e l ő b b á t k e l l m e n n i a s z e n v e d é s e k i s k o l á j á n ,

c s a k a z u t á n í r h a t o l y a n t , a m i m á s o k s z i v é t i s m e g h a t j a .

N e m k ö z ö l h e t ő k : A három. Tanács. N e m c s a k v e r s ­n e k r o s z a k , d e é r t e l m ü k i s a l i g v a n , a n n y i r a z a v a ­r o s a k . —• Micziről. K r i t i k á n a l u l á l l ó g y a r l ó s á g . — Nyári éjszakán. T a r t a l o m r a , k i d o l g o z á s r a e g y a r á n t g y ö n g e .

KÉPTALÁNY.

A «Vasárnapi Ujság» 52-ik számában közölt kép­talány megfejtése : Valóban okos nem képzel sokat magáról.

t Felelős szerkesztő: Nagy Miklós .

Szerkesztőségi iroda : Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.

Mg" Alapíttatott 1865-ben. ~*M>

A legjobb bel- és külföldi

zongorák, pianinók és harmoniumok legolcsóbban kaphatók

HeckenastGusztáY zongoratermében

Budapest, IV. Gizella-tér 2. (Váczi-utcza sarkán).

E h r b a r udvari zongoragyár a c h i e d m a y e r é s fial stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép­viselete. Valódi amerikai har­

moniumok. 8466

Árjegyzék ingyen. Nagy kölesönző-intézet.

STEINEBACH V. Dús választéka nagy minta-raktár és kiállítási helyiség

BUDAPEST, Akadémia-n, 16. Siemens Frigyes i

légszesz regeDe-rativ fütó-kály-hák, légsíejzfOr-dókalyház, lég-szesz tűzhelyek, főzök és vasalók

stb., s tb . T e l e f o n .

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban.

Budapest, IV., Egye-tflIl-Utl7.il 4. SZ.

50 zenedarab; l e g ú j a b b t á n c z o s , k u p l é k , m a g y a r d a l o k , m ű d a l o k s t b . z o n g o r á r a é n e k k e l g y ö n y ö r ű l e t é t b e n 1 frt , b é r m e n t v e

1 f r t 1 5 k r . G E R Ő I M R E k i a d ó n á l , B p e s t , E r z s é b e t k ö r ú t 5 2 .

Mirtus c r é m e

börf inomi tó s z é p í t ő , ü d i t ő ( z s í r ta lan é s ár ta lmat lan ) a r c z - é s k é z i c r é m e , e l távo l í t m i n d e n b ő r ­h i b á t s z e p l ő t , bőrhára-las t , p a t t a n á s t . K i s t é g e l y 5 0 k r , n a g y t é g . 1 É r t .

3 kiállítási kitüntetés. H o z z á P u l e h e r a d i n

s z a p p a n 4 0 kr , p o n d r e 50 kr .

8456

Készíti, szetMIdi az A p o s t o l g -yóg-yszer tár , B u d a p e s t

J ó z s e f - k ó r u t 6 4 o .

Osz t r ák -magya r

AGETYLÉN-TÁRSASÁG m i n t s z ö v e t k e z e t , 8 1 7 0

Budapest, VII., Erzsébet-körut 50. sz. B é o s , X., W i p p l i n g - e r s t r a s s e 9 3 . é s I . T i e f e r G r a b e n 2 6 — 3 8 .

Acetylén-rilágitási telepeket létesít szállodák, vendéglők, kávéházak, villák, községek, városok stb. részére. Gázfejlesztő-készülékeink az eddigieket mind fölülmúlták és a gázt teljesen megtisztítják, ugy hogy az égésnél füst, ártalmas gőzök

és büz nem keletkezik. — Robbanás teljesen ki van zárva.

Képviselők minden helységben kerestetnek!

1 . SZÁM. lbOO, 4 7 . ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÜJSÁG. 15

í

CHOCOLAT MENIER 4 világ legnagyobb gyára.

Naponkin t i eladás 50,000 kilo. K a p h a t ó m i n d e n f ű s z e r ­e s c s e m e g e - k e r e s k e d é s b e n

é s c z u k r á s z d á b a n . 74*09

Michelstádter S. E. és H Sajátkészitményii czipók nagy raktára

B U D A P E S T , Váczi -u tcza 2 8 . szám. •Triumph* czipök — gombolós, fíl2Ős és zug

nélkül — egyedüli készítője. Dr. HŐgyes-féle asbeat-talpbetéttel ellátott czi­

pök nagy raktára. 8477 Fiók-telepek: Debreczen, Becskerek, Sopron, Új­

vidék, Zágráb, Brassó, Varazsd, Szatmár. Minden czipÖ talpába bele van az ára nyomva.

A legjobb és legártalmatlanabb pipere-és szépitőszerek VÉDJEGY

SáJt-Apqthfeke.Te m esvár

a következők : A világhírű

Norma kéz- és arczkenőcs (azelőtt Ninon-arczkenőcs). A legkitűnőbb szer minden tisztátlanság ellen u. m. szeplő, bibircs, májfolt stb. — E g y t é g e l y á r a 6 0 k r a j c z á r .

A h í r e s

Norma-szappan S„Vb»̂ 5ZÍ gon, a Norma-arczkenőcshöz nélkülözhetetlen. A r a 4 0 k r .

A l e g k i t ű n ő b b a r c z p o r ( p o u d r e ) a v i l á g o n a h i r e s

Norma-poudre 3 ̂ "XÖU. I V n P I T l í l í* l » í í I T I í » (aze'öU Ninon-créme) zsírtalan i ' " * H 1 « " C 1 XZUlKJ arcz-szépitőszer, a bőr ápolá­sára a lesrjobb, különösen jó orr- és arczvörösség ellen. 1 n a g y

t é g e l y 1 I r t 5 0 k r . , e g y k i s t é g e l y 1 I r t . ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ TVT *-»•»» zr»-» c a l ^ * » i i r i r » (azelőtt Ninon-liajviz) a haj erősbitésére és kihullása ellen. r V O l I I i a - I i a j V l Z A r a e g y ü v e g n e k 1 l o r i n t . l V r » ¥ » r r » C » I s « í i f o t l í i w / O I ' (azelőtt Ninon-liajfesiőszer) a legjobb és lég­i é i • _ • * lll€X~lí€XflX^^V\J!SMjK^í praktikusabb szer ( c s a k e g y ü v e g b e n ) szőke, barna és fekete színekben. E g y ü v e g á r a 2 I r t . Hozzá egy hajfestő-fésü á r a 1 í r t 5 0 k r .

E g y e d ü l k a p h a t ó k :

STEINER MIHÁLY városi gyógyszertárában, Temesvár, belváros, Szt.-György-tér 3.1a szám.

Budapesti főraktár: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12.

SCHUTZMARKE

S Z I G E T I L A J O S s z í j g y á r t ó , n y e r g e s é s b ö r ö n d ö s B u d a p e s t e n .

I Végeladás! I 2 2 év óta fönnálló, jó hírnévnek örvendő s z í j g y á r t ó - , n y e r g e s - é s b ö r ö n d ö s - t t z l e t e m e t fölhagyom. Óriási áruraktáromat, mely csak a legjobb, szolid tarlós ét ízléses árukból áll, l e s z á l l í t o t t á r a k o n elárusítom. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget és tisztelt vevőimet fölkérni, hogy szeren­cséltessenek meg egy bevásárlással, hogy utoljára jó áruimmal olcsón kiszolgálhassam, llaktáron van egye­bek között 1 8 0 d r b n y e r e g s z e r , ezek közül van előírásos katonatiszti és czivilnyeregszer, 240 lóra

különféle kocsizó lószerszám, jukker, hnzó, sallangos magyar, "" úgyszintén Kumetszerszámok, egyes gabriolelok, istálló kölőfekek gurlniból és bőrből, hevederek, takarok, pokróezok, hajtó- és lo­vagló-ostorok, vesszők és botok, ulazó-böröndök tartós disznó­bőrből, angol alakú táskák vastag tehénbőrből, utazó uri és női táskák, berendezett necceserek, pénzerszények, szivar- és szi-

varka-tárczák. M i n d e n b ő l ó r i á s i v á l a s z t é k . Á r j e g y z é k e t s pedig- k ü l ö n c z i v i l e k n e k é s k ü l ö n

k a t o n a t i s z t e k n e k b é r m e n t e s e n k ü l d ö k .

I

3 tfS C ^^^^^gg

CVUTOTYVI*--r\nT©Tvl>ia- «--»»•»

>>V..,Király-utcza3Q.

Nehézség. A ki eskórban. görcsökben és más idegbajokban szenved, kér­jen ezekről szóló füzetet. Küldi ingyen és bérmentve a S o h w a -n e n - A p o t h e k e F r a n k f u r t aiM .

TTTrrTftTmrrrT Créme Ideale a bőr szépség ápolásihoz, mely az eddigi készítményeket mind túl­szárnyalja tisztán z s i r a d é k m e n -t e s e n van Összeállítva, nappal is

sikerrel használható. E g y tégfe ly á r a 8 0 kr .

Crerae Ideale szappan1^. veit bb virágillatokat tartalmazza a legtisztább összetételekből készül. 1 db 35 kr, 1 doboz 3 db 1 frt,

Ideale-Hölgypor virágillatokból készítve, kedvencze

a hölgyvilágnak, bŐrszépitŐMer. Ezen H o l g r p o r I d e a l e jól ta­pad a eggyakorlottabb szemek is képtelenek a bőr poros voltát fel­fedezni. Egy &obox ára 1 frt SO kr, Naponta postai szétküldés

minden irányban

SCHWARTZ illatszertára T e m e s v á r 8001

Higyen. cosmet. Laboratórium.)

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK. WOITITZ VILMOS

BUDAPEST

Horgany, vörös- ü sárgaréz clichék előállítana, vala­mint autotyptáJc, phototyjtiák, chemigraphiAk, tls jt/iotogrtt/iák, ugy helybeli, mint vidéki megrendelések

jutányos áron pontosan eszközöltetnek. .s:ir>íi

K N U T H KÁROLY„•££. Cs. és kir. fensége József fóberczeg udvari szállítója.

Gyár és i roda:Budapest ,Vl l , ker . ,Garay-ntcza 10. K ö z p o n t i v i z - , l ég - é s g í i z f ü t é s e k , l é g a z e s z - és v í z v e z e t é k e k , OHa-

torn&z&sok, s z e l l ő z t e t é s e k , s z i v a t t y ú k , v i z e r ó i n ü v i e m e l ő g é p e k e t b .

Tervek, költségvetések, jövédelmi előirányza­tok gyorsan készíttetnek. 8346

, , W a g n e r - f é l e s z a b . g y o r s a n s z á r a d ó f e s t é k " M l . 1 A n n n o r > A . > l . / . l i ' . l szárad é s c8oatkMi iényoyé válik, m i n d e n táruy befusté íére W p e r C Z e i l D e l U l a l k a l m a s . - Egyedü l i g y á r o s : S t r o b e n t z K f t r o l y " V I . , S z a b o l C N - u t c z a 4 . — Tele fon 21.

W A C H T L és T Á R S A IV., Régi posta-uteza 4.

Egy fényképészeti gép 8 3 4 7

a l e g s s e b b a j á n d é k , j u t á n y o s a b b á r a k o n .

P a s s e - p a r t o n t s é s r á m á k a l e g -- Á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e n t v e .

CLICHÉKET k e s z i t a l eg - f lnomabb k i v i t e l b e n Km

W O T T I T Z M A N F R É D B u d a p e s t , JClrá ly -n tosa 3 0 . — T e l e f o n 1 8 - 9 9 .

Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ. Befizetett részvényüké: 10.000,000 korona.

Központi irdája és váltóüzlete: Budapes t , VI . kerü le t , Andrassy-ut i>. Fiók- I V . , K o r o n a h e r o z e f f - n t o s a 1 1 . s z á m . ZUoghiz AAiok i I V . , X á r o l y - k ö r u t 1 8 . , V I I . , K i r á l y - n t o z a 6 7 . , V i l i . , J ó z s e f - k ö r u t 2 . . I V . , Z s l b á r n s - n t o z a , » (öpostáoal nemben. Elfogad betéteket tuerekbeteti kónyvecikek é l pénztárjegyek ellenében 4/i/o-os k a m a t o z á s s a l , valamint folyóezámlan (cbekazámlan). — (A Wo-on betétkamatait az intéiet fizeti.) M e g - b l z á s b ó l t e l j e s i t i m i n d e n f é l e é r t é k p a p í r o k v é t e l é t é s e l a d á s á t a legelonySaebb teltételek mellett

Szépség ós egészségi Idegesség,

vérszegénység Kinek van szeplője ?

pattanás -ngj bármi folt t i arezin, az haaxnilja a teljesen ártalmatlan B o x s n y a y - f é l e világbíró

Serail-arczkenőcsöt, mely az arezbort rövid időn fehérré, tisztává ée fldévé teszi. Egy tégely ára 70 kr. Egy kis tégely ára 35 kr. S e r a i l - s z a p p a n egy drb. 30 kr., S e r a i l - h ö l g - y p o r egy doboz 70 kr. Kltnno

és v a l ó d i E p e s z a p p a n egy drb. 40 kr.

és s s ebből származó bajok ellen legbiztosab­ban bet B o s s n y a y

Vasaschinabora , mely saját termésű ménesi édes borral ké­szítve, hatásában minden hasonló készítményt felülmúl. Egy üveg ára 1 frt 20 kr., 6 üveg

franeo kflldve 6 frt 6 ar. SiOO

Bef~ A t. ez. köióntig tiivet figyelmébe ajánljuk, hogy mindezen készítményeink törvé­nyesen bejegyzett védjegygyei vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.

kapható: ROZSNYAY MÁTYÁS gyógytárában Arad, Szabadság-tér. B u d a p e s t e n ; T ö r ö k J ó z s e f é l d r . E g g e r L e o • N á d o n gyógyszertáraiban,

va lamint m i n d e n magyarországi gyógyszertárban.

EGNAGYOBB ÉS LEG10BB HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE. ^

THapiffaror. ÍSk7. -

ÖrjAK,EKSZEr\EK 1Q^vi jóljllássat üHAK,tKüZtl\hK iu-evijoraiiassai RÉSZLETFIZETÉSRE

Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan eszközöltetnek.

TYÚKSZEMET, b ő r k e m é n y e d é s t e t b . g y o r s a n , f á j d a l o m n é l k ü l ée b i z t o s a n e l t á v o l í t a k i t ű n ő g h a t á s á b a n p á r a t l a n T r n k o c z y - f é l e t a p a s z , m e l y e g y e d ü l c s a k i s a F r a n z i s k u s z - í é l e g y ó g y s z e r t á r b a n , B é c s , V / 2 S c b ö n b r u n n e r s t r a s s e 1 0 7 . k é s z í t t e t i k . A r a 6 0 k r . P o s t á n m i n t é r t é k n é l k ü l i m i n t a k ü l d e m é n y 6 5 k r . , a j á n l v a 8 0 kr . , a p é n z e s e t l e g l e v é l ­b é l y e g e k b e n is . e l ő l e g e s b e k ü l d é s e m e l l e t t b é r m e n t v e . — H a t á s a b i z t o s ! P o s t a i s z é t k ü l d é s r ö g t ö n a m e g r e n d e l é s v é t e l e u tam. F ő r a k t á r M a g y a r o r s z á g r é s z é r e : T ö r ö k J ó z s e f

s z e r t á r a , B u d a p e s t , V I . , K i r a l y - u t c z a 1 2 . " 8 4 6 8

16 VASÁRNAPI UJSAG. 1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM.

Kifogástalan ifjú arczszint

Ön csak a K i e l h a u s e r H . - f é l e

es az elismert jóságú s z a p ­p a n o k használata által ér el.

(Raktár : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z . B u d a p e s t e n .

Azonkívül kapható minden gyógyszertárban, droguistinál és illatszerkereskedésben.

Alapíttatott 1890. évben.

Philippy A. L. zongora készítő

Pozsony, Duna-utcza 2. Ajánlja

S z á r n y , M i g n o n - z o n g o r á k , P i a n i n o k és a

legjobb szerkezetű H a r m o n i n n i o k a t nagy válasz­

tékban. 8246

Legkedveltebb föltételek.— Jótállás mellett.

t0~ Hangolások és javítások legolcsóbban

és kitűnően készíttetnek. Vidékre is.

K E S S L E R - l e l e

MAGDA-HAJKENŐCS dermatologiai-terapetitikus alapon nyugvó összetételénél fogva az el­

ismert legjobb szer korpa ellen, úgyszintén

hajkihnll&s ellen. M A G D A - H A J K E N O C S több év óta kipróbálva, tel­jesen ártalmatlan, a h a j n ö v é s t előmozdítja és mint k i t ű n ő ó v s z e r a gyakran előforduló haj betegségek ellen, még gyermekeknél is használatra legjobban ajánlható.

1 t é g e l y á r a 3 k o r o n a . — Főszétknldési raktár :

KESSLER REZSŐ-nél gyógyszerész OTESTTAMOS, (Torontál vármegye) .

Baktárak Budapesten: Török József, Klrály-ntoza 13. s í . Dr. Egg-er Váczi-körnt 17. 8325

. D ' l e r a s AS PHOSPHÁT

Ezen vaskész i tmény tartalmazza a vér és osontok legfontosabb e lemeit . Kitűnő gyógyszer v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r , g y o -m o r í á j d a l m a k , T é r v e s z t é s eseteiben, szabályozza a h ó s z á m o t , könnyű emész­tető: és kiváltképen h ö l g y e k n e k , f ' e j lő -

. d é s b e n l é v ő fiatal l e á n y o k n a k , vala­mint g y e n g e g y e r m e k e k n e k legmelegebben ajánl­ható. E g y ü v e g ára 1 frt 50 kr. Magyarországi főraktár

Budapest, TSrSk József gyógyszertára király-uteia 13. sí.

v a l ó d i p á r i s i g y á r t m á n y , jótállás mellett 1 Orvosi tekintélyek ajánlata szerint teljesen biztos és ártal­

matlan. Tnczatja 1, 2 , 3 , 4 , 5 , 6 f r t . 10 frtnyi megrendelésnél 10—15°/o-nyi árkedvezmény.

K E L E T I J. es. ét kir. szab, sérvkötö és orthopaediai műsserek gyártója.

B U D A P E S T , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 1 7 . Árjegyzéket bérmentve, zárt borítékban. — Külön bejá­

rat az udvarból. V"

vannak m é g emberek, a kik a Kathre iner- fé le

Kneipp maláta kávét m é g n e m használják, noha ez e g y íz le tes és e g é s z s é g e s kávéital'?

Mert n e m tudja m é g mindenki , h o g v mi ly n a g y eUinyökkel bir a Kathre iner kávé , a m e l y a k á v é n ö v é n y e g y k ivonata által a babkávé í z é t é s zamatját nyeri . Ö ezáltal fe lülmúlhatat lan m ó ­don m a g á b a n e g y e s í t i a honi m a l á t a k é s z í t m é n y ér tékes e g é s z ­s é g i tu lajdonságai t a babkávó k e d v e l t íz imjeré vei. A Kathre iner K n e i p p m a l á t a k á v é n a g y o b b ­rész t m i n t p ó t k á v é szo lgá l a babkávéhoz , azonban t i sz tán él­v e z v e i s k i t ű n ő e n izlik. Min­denüt t kapható , de n y i t v a s o h a s e m l e sz árus í tva , s csakis az i s m e r t eredet i c s o m a g o k b a n v a ­lódi , a m e l y e k K n e i p p páter arczképét v i se l ik é s a n e v e t :

>Kathreiner«.

CHINA-BOR SERRAVALLO, VASSAL

gyengék, vérszegények és Iábbadozók számára. WF~ K i t ű n ő í z . "Wl

Legjobban ajánlva es alkalmazva a következő tanárok által: dr. Itraun, Drasche. Krafft-Ebing, Monti, Mosetig Neusser, Schauta, Wcinleehner stb. tOflO-nél több el-ismeröievél. . u r a k : ',2 l i t e r e s ü v e g f r t 1 .20 , 1 l i t e r e s ü v e g f r t 2 . 2 0 . K a p h a t ó m i n ­

d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . S e r r a v a l l o J . g y ó g y s z e r . T r i e s z t b e n .

LE „MATTERHORN (CERVIN) te

bérmentve RÉTHY BÉLA gyógysz. B.-Csaba.

MINDENÜTT KAPHATÓ Kérjünk csak Réthy-félét.

Palais bajifjitó használatával a megőszült haj eredeti színét nyeri vissza. A fejbőrt nem festi, a ruha­neműn foltot nem hagy, többi előnye, hogy a hajtüszőket erősbiti és hogy teljesen ár­talmatlan. Egy üveg ára 1 frt. Főraktár Budapesten: P e t r i OttO g y ó g y s z e r t a r á b a n , 1., A t t i l a - k ö r n t 4 7 . Kap­ható: V á c z d - k ö r a t 6 6 . sz., K á d o r - u t c a a 3 . és K iraUy-n t o s a 3 6 . s z á m alatti gyógy­

szertárakban is . 8190

Legjobb és leghirnevesebb pipere hölgypor L a

-<í£ 1 > " R H

\ V- 7985 Különleges Rizspor

BtSMÚTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, F A B I S — 9, rne de l a Paix , 9 — PABIS .

MARMATIA Magyarország- i s Ausztr ia t erü le tére kizárólagosan

szabadalmazott 8300

házigomba-irtú és fa-conserváló szer. Evek hosszú során át kipróbált kitflnő szer mindennemű épület-gomba gyökeres és biztos kiirtására s faanyagoknak, különösen padlók és házfedeleknek korhadáé elleni conserválására. Egy kilogramm „Marmatia" 10—Hm" terület bevonására elegendő. Egy kilo 60 kr. * kgrammot tartalmazó postaláda csomagolás- és használati utasítással a frt. — 60 kgrmon felüli mennyiségben zsákokba csomagolva métermázsánként 4 0 frt . (4 kgrmnál ke­vesebb nem küldetik.) Egész épületek g o m b a m e n t e s í t é s é t

m e g e g y e z é s szer int 1 6 év i jó tá l lássa l eszközöljük. A „MARMATIA" utánvétel, vagy a pénz előleges beküldése

mellett egyedül kapható és megrendelhető

Kávay János és Társainál Máramaros-Ss lgeten. Prospectus ingyen és bérmentve.

ZIMBALOM r1 ^ 1 A kedvelőknek van szerencsém szabad, hir-

^ — - ^ neves „ C e n t r á l i s " c z i m b a l m a l m a t m e l e g e n ajánlani. A central is cz imbalomnak azon e lőnye van, h o g y a fenék megrepedésé t megóvja és az ö r ö k ö s h a n g o l á s t ó l f ö l m e n t i , a m i a cz imba lom kedvelők­

nek n a g y e lőnyére szolgál . 8418

WT Képes árjegyzék ingyen. ~9n Tisztelettel

A P P E L IGNÁCZ hangszerkészítő,

Budapest, Ullűi-nt 10. szám. * Alapíttatott 1872-ben.

BÁJSTHEGYI C. J. B U D A P E S T ,

IV. kerület, Kostély-utcza 13. szám. Nagy választék m i n d e n n e m ű

horgony halászati szerekből. Ú g y m i n t horgok, horgok felkötve, legyek és rovarok, horgászati készletek, úsztatok, vízhatlan se lyem és kenderzsinórok, zsinórkerekek halászbotokhoz, forgók

és halászbotok.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek. 8483

K i a d á s n a g y b a n é s k i c s i n y b e n .

t0~ Párisi hajápolási szerek !

. Viola* hajfiatalitó-tej.̂ a TJZT 1 ü v e g á r a 1 k o r o n a .

• Viliin. 1I9ÍWM7 A .haJat legkevéabbé sem i l lVld* IldJaítJM. szárítja ki, miért is ennek alkalmazásánál a haj törékenységről nem kell

tartani. 1 ü v e g á r a 1 k o r o n a .

< Viola* Tauno-ehiüiu-pomádé.ii^i^: gáló kitűnő hatású gyógykenőcs.

1 t é g e l y n e k á r a 1 k o r o n a .

i Viola» antiszeptikus fogpor. **y doboz ára eo miér MIS •Viola* antiszeptikus fogrii. Bgy üveg ára 80 fillér. — Kapható

GEML-féle gyógyszertárban z^SZ. lemesvár, Belváros, Losonczy - tér.

7 arany, 18 i 30 tiszteleti áa elismerő okmány.

Bégi Jóbirü köszvény, reuma it idegfája*-lom ellen (bedorzeőléare) az emberi test li­

mainak é> inainak erősítésére

Kwizda Fluidja (íwlzda-fél. Konvényiildjt.)

Uigyó védjegygyei.

Eredményeién nssználve turisták, kerék­párosok és lovaglók által nagyobb tórák

otáni erősítésre és erőgyűjtésre.

Á r a k : tyi p a l a o z k 1 f r t . • / í p a l a e z k 6 0 k r .

Csakis a fenti védjegyes a ralódi. — Kap­ható minden gyógyszertárban.

Főraktár msmranzsg réazérei T ö r ö k J ő — f fjoMiisaiésziifl ^ ^ Budapest, Brály-tito*. 19.

K r e i s a p o t h e k e , K o r n e n b u r g ( B e e s zmeUett) . A név, ragjegy és csomagolás tőrvényesen védett. 8179

A Franklin-Társulat nyomdája (Budapesten IV., Egyetem-uteza 4.)

2. SZÁM. 1900. BUDAPEST, JANUÁR 14. 47. ÉVFOLYAM. FMflzetési fettitelek: VASÁRNAPI U-TSÁG és POLITIKAI ÜJDONSÁGOK (a Viláükrónikával) együtt

egész évre 2 4 lorona félévre 12

Csupán a f egÓBz évre ÍO korona VASÁRNAPI U.TSÍG \ félévre _ 8 «

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOKf egész évre ÍO korona (a Világkrónikával) { félévre ._. 5 <

Külföldi <•! fl/ftéwkhei a postaílag megbatározott viteldíj is csatolandó.

STEFÁNIA ÉS ERZSÉBET FŐHERCZEGNŐK.

ABECSHEZ KÖZEL, gyönyörű vidéken fekvő laxenburgi kastély, Stefánia főherczeg-

. asszony és leánya, Erzsébet főherczegnő rendes lakhelye, már egy évtizednél régebb idő óta a csöndesség otthona volt. A fejedelmi úrnő özvegyi fátyola kizárt úgy a termekből, mint a kastélyt környező nagyszabású parkból minden zajosabb szórakozást. Csak az anyai gond volt szünetlenül éber, mindenek fölé helyezve a ház fejlődő virágának, a «kis Erzsébet»-nek neve­lését. Legújabban azonban ismét élénkség köl­tözött a pompás kastélyba. A «kis Erzsébet" már nagygyá lett; szeptember 2-án betöltötte 16-ik évét s ezzel életének abba a szakába ért, mikor az uralkodó-család házi törvényei szerint nagykorúnak nyilváníttatván, «a világba be kell vezettetnie", majd saját külön udvartartást is kapnia. Mindez pedig nagy ós mozgalmas elő­készületekkel jár.

A világba való ünnepélyes bevezetésére a mos­tani farsang első udvari bálja volt kitűzve, mely a jelen január hó 9-én a bécsi Burgban tündéri pompával ment végbe. A kápráztató fényű császári bálteremben különösen Erzsébet főher­czegnő felé fordult a közfigyelem, kinek feje­delmi tartású nyúlánk, karcsú termete kimagas­lott a többi fiatal leányok közül, kik szintén most jelentek meg először nyilvánosan a világ előtt. Aranyszőke haja pompásan illett örömtől kipirosúlt fehér arczához s ragyogó kék szemei­hez. A fehér szín és ezüst ékítmény uralkodott a fő és legfőbb rangú hölgyek öltözetén. Erzsé­bet főherczegnő sugár termetére is fátyolszerű fehér ruha simult, mely gazdagon be volt hintve gyémántokkal. Nyakát fehér gyimgysor ölelte körül, mellén pedig remek gyöngyvirágbokréta pompázott, melylyel királyi nagyatyja egyenes kívánságára díszítették öltözetét, talán emlékéül annak, hogy boldogult nagyanyját, mikor menyasszony korában fejedelmi jegyese mellett először megjelent, gyöngyvirágnak nevezték ragyogó szépségeért.

Most tehát be van mutatva a világnak a viruló ifjú hajadon, ki eddig inkább csak a szű­kebb családi körben és a nevelésével foglalkozó személyzet társaságában élt.

A kiknek alkalmuk nyílt, hogy házi életöket közelebbről szemlélhessék, nem győzik magasz­talni azt a gyöngéd szeretetet, melylyel Stefánia főherczegasszony és leánya egymáshoz ragasz­

kodnak, s nem győzik dicsérni azokat a szép tulajdonságokat, melyekkel a fiatal főherczegnő oly gazdagon meg van áldva.

Erzsébet főherczegnő igen hasonlít édes anyjához, kit már magasságban is utolért. De dicsőült nagyanyjához, Erzsébet királynéhoz is több tekintetben hasonlít, különösen mikor lovagol. Épen oly deli tartással ül nyergében, mint felejthetetlen nagyanyja egykor.

A fiatal főherczegnő nemcsak testileg, liánom szellemileg is igen korán fejlődött. Könnyen, kedvvel és sokat tanúit. Szinte bámulatos hala­dást tett a nyelvekben; de eleitől kezdve nagy kedvvel tanulta a természetrajzi és földrajzi tárgyakat is. Kevés olyan nőtagja volt még az uralkodó-háznak, a ki oly korán és oly tökéle­tesen megtanult volna magyarul, mint Erzsébet főherczegnő, ki mellett zsenge kora óta két

1899. évi londoni fénykép után. STEFÁNIA FŐHERCZEGNŐ.