varga péter 2009. július 1
DESCRIPTION
Többszempontú elemzésen alapuló rangsorolási módszerek bemutatása az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index példáján keresztül. Varga Péter 2009. július 1. A dolgozatom célja. Cél: - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Többszempontú elemzésen alapuló rangsorolási módszerek bemutatása az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index példáján keresztül
Varga Péter2009. július 1.
A dolgozatom célja
Cél:
- Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2007-es rangsorának többszempontú döntési problémaként történő modellezése
- Érzékenységvizsgálat:
- Egy kiválasztott ország (Magyarország) pozíciójának vizsgálata különböző pont- és/vagy súlyrendszerek használata esetén
- A teljes rangsor változásának vizsgálata különböző pont- és/vagy súlyrendszerek használata esetén
- Különböző rangsorkészítési elvek bemutatása az Index példáján keresztül
Témaválasztás oka:
- az egészségügy minden országban központi szerepet tölt be
- a vizsgált rangsor tökéletesen alkalmas arra, hogy a többszempontú döntési problémák felírásának, illetve megoldásának módját illusztrálja
A rangsor összeállításáról
Európai Egészségügyi Fogyasztói Index = European Health Consumer Index (EHCI)
A Health Consumer Powerhouse (HCP) adja ki minden évben (2005 óta), 2004-ben Svédország megyéit hasonlították össze (Swedish Health Consumer Index)
Cél:
- a betegek szempontjából rangsorolni az egyes országok egészségügyi rendszerét (ez az egyetlen ilyen rangsor)
- adatokat szolgáltatni a lakosságnak és tanácsokat adni a kormányoknak
A 27 EU-s ország mellett Norvégia és Svájc szerepel a 2007-es rangsorban
A rangsor fontossága
Az Index ösztönzi az országokat a fejlődésre, a jó dolgok „elsajátítására”
A fejlődésre utaló jelek:
2005 óta egyre több országban fektetnek hangsúlyt
- A betegjogi törvény kidolgozására
- A hálapénz visszaszorítására (elsősorban Dél- és Kelet-Európában)
- A gyógyszerekhez megfelelő betegtájékoztató kiadására (korábban csak Svédország és Dánia teljesített jól, ma már több ország maximális pontot kap rá)
Felhívja a figyelmet a globális problémákra (pl. szív- és érrendszeri betegségek)
A 2007-es szempontrendszer
5 főszempont:
Betegjogok és beteginformáció
Várakozási idő
Teljesítmény/minőség
Az egészségügyi rendszer bőkezűsége
Gyógyszerügy
Összesen 27 alszempont
Évről évre történtek, történnek változtatások a szempontrendszeren, melyet egy szakértői csoport végez
A változtatások oka többnyire az, hogy bizonyos szempontok szoros összefüggésben álltak egymással, illetve bizonyos szempontok értékelhetetlenek voltak az országok különböző törvényi rendelkezései miatt
Főszempont Alszempontok
Betegjogok és beteginformáció
Betegjogi törvény, A betegszervezetek bevonása a döntéshozatalba, Biztosítás a helytelen kezelésre, A második vélemény joga, A saját leletekhez való hozzáférés joga, Rendelkezésre álló orvosok listája, Elektronikus betegnyilvántartás használata az alapellátásban, Szolgáltatói katalógus minőségi rangsorolással, Internetes vagy non-stop telefonos egészségügyi információs rendszer
Várakozási időHáziorvosnál aznapi vizsgálat elérhetősége, Közvetlen hozzáférés a szakellátáshoz, Nagy, nem akut beavatkozások végrehajtása 90 napon belül, Rákgyógyítás, MRI vizsgálat elérhetősége
Teljesítmény/minőség
Szívinfarktus utáni halálozási arány a kórházi kezelést követő 28 napon belül, 1000 élve születésre jutó csecsemőhalandóság, Rák 5 éves túlélési arány, Elkerülhető halálozás (elveszett életévek / 100000 fő), MRSA-fertőzések
Az egészség-ügyi rendszer bőkezűsége
Szürkehályog műtétek / 100000 fő, Gyermekek négyféle védőoltása (%), Veseátültetés/millió fő, Fogászati ellátás a közszolgáltatások között
GyógyszerügyGyógyszerár-támogatás, Laikus gyógyszerkönyv, Az új rákgyógyszerek terjedési sebessége, Új gyógyszerekhez való hozzáférés
A 2007-es súlyrendszer
SZEMPONT SÚLY
Betegjogok és beteginformáció 1.5
Várakozási idő 2.0
Teljesítmény/minőség 2.0
Az egészségügyi rendszer bőkezűsége 1.0
Gyógyszerügy 1.0
A súlyrendszeren 2005 és 2006 között változtattak, 2007-re meghagyták az előző évit
2005-ben még az alszempontok számával arányos súlyozást használtak A szempontsúlyok kidolgozásánál törekedtek a valóság hű ábrázolására, ezért
azoknak a szempontoknak a súlyát növelték, amelyekről a legpontosabb információkkal rendelkeztek
Az alszempontok súlya minden főszemponton belül egyforma nagyságú
Az értékelések
Az értékelés nyilvános adatok alapján történt
- Az adatok forrása: közvélemény-kutatások, állami kiadványok, minisztériumok közvetlen adatszolgáltatása elektronikus úton (kicsit több, mint az országok fele tette ezt meg), szükség esetén személyes látogatás során
Minden országból a legfrissebb adatokkal dolgoztak (de ezek eltérő időpontból származnak!)
Minden alszempontra minden alternatíva 1, 2 vagy 3 pontot kapott, egy bizonyos „átszámítási táblázat”-nak megfelelően, amit ugyancsak szakértők állítottak össze
- Probléma: szubjektív szempontok, szubjektív értékhatárok
Javaslat: 1-től 5-ig terjedő skála
A végső pontszám kiszámítása
Pi az i-edik ország végső pontszáma
pikj az i-edik ország k-adik főszempont j-edik alszempontjára kapott pontszáma
Jk a k-adik főszemponton belüli alszempontok száma
pmax az alszempontokra maximálisan adható pontszám
wk a k-adik főszempont súlya
Az alszempontok súlya egyforma
A pontszámoknak jelentéstartalmuk nincs, az egymáshoz való összehasonlítás is nehézkes
5
1
5
1 max
1
1000
kk
kk
k
J
jikj
i
w
wpJ
p
P
k
Érzékenységvizsgálat I.Magyarország pozíciójának vizsgálata
Cél: Magyarország lehető legjobb helyezésének megállapítása adott maximális súlyváltoztatás esetén
A matematikai modell
xi bináris változó, amely azt mutatja meg, hogy Magyarország megelőzi-e az i-edik országot
Pi az i-edik ország pontszáma
pikj az i-edik ország k-adik főszempont j-edik alszempontjára kapott pontszáma
Jk a k-adik főszemponton belüli alszempontok száma
pmax az alszempontokra maximálisan adható pontszám
wk a k-adik főszempont eredetileg megadott súlya
wk a k-adik főszempont súlyának változása
A és B a megengedett legnagyobb súlyváltozás alsó és felső korlátja
A kapott eredmények
A modellt a GAMS szoftver segítségével oldottam meg
A és B értékétől függően változó eredményeket kapunk
Tendenciák:
- Az egészségügyi rendszer bőkezűsége szempont súlyának növekedése
- A Betegjogok és beteginformáció, a Teljesítmény/minőség és a Gyógyszerügy szempontok súlyának maximális megengedett mértékű csökkenése
- A Várakozási idő súlyváltozása előfordulhat mindkét irányba; attól függően, hogy az éppen „megelőzendő” ország több vagy kevesebb pontot kapott Magyarországnál erre a szempontra
Néhány konkrét eset
Súlyválto-zás alsó korlátja
Súlyválto-zás felső korlátja
A megváltoztatott szempontsúlyokMagyar-ország
helyezéseBetegjogok és beteg-információ
Várakozási idő
Teljesít-mény/
minőség
Az eü.-i rendszer bőkezű-
sége
Gyógyszer-ügy
0 0 1.5 2 2 1 1 24.
0 2 1.5 2.083 2 3 1 16.
-0.25 3 1.25 1.75 1.75 2.651 0.75 15.
-0.5 2 1 1.5 1.5 2.209 0.5 15.
-0.75 1.5 0.75 2.5 1.25 2.5 0.25 14.
-0.75 2 0.75 1.25 1.25 3 0.25 11.
-1 2 0.5 1 1 2.711 0 8.
Érzékenységvizsgálat II.A teljes rangsor változásának vizsgálataA pontozási és/vagy súlyozási rendszer bizonyos mértékű megváltozása esetén milyen változásokat figyelhetünk meg a teljes rangsorban
A pontozási rendszer megváltoztatása
Zárójelben az eredeti rangsorhoz képest történt helyezés-változás látható
A 0-1-2 pontos rendszer a rangsorban nem okozott változást, viszont abszolút értékben sokat változtak az értékek; ez a rendszer a gyenge teljesítményt bünteti
Az 1-2-4 pontos rendszer használata kisebb változásokat eredményezett, de ezek nem jelentősek (abszolút értékben azonban sokat változtak a különbségek)
Az, hogy minden ország az eredeti pontozás mellett kapta a legtöbb pontot, azt mutatja, hogy nem jellemző a maximális pontszám megszerzése az alszempontokra
A súlyrendszer megváltoztatása
Zárójelben az eredeti rangsorhoz képest történt helyezés-változás látható
3 új súlyrendszert vizsgálunk:
- Minden szempontsúly azonos
- A főszempontok súlya az alszempontok számával arányos
- „Magyarországnak kedvező súlyozás”, ahol a szempontsúlyok rendre 1.5, 2, 2, 3, 1
Jelentős változások figyelhetők meg, amelyek az országok különböző szempontok szerinti teljesítménye miatt jelennek meg
A rangsor vizsgálata a WINGDSS szoftver segítségével
Rangsoroló eljárások bemutatása
Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index példáján keresztül
Condorcet-rendezés
Condorcet-nyertes: az az alternatíva, amelyik az összes többi alternatívával szemben győztesen kerül ki a páros összehasonlításokból
Condorcet-vesztes: az az alternatíva, amelyik az összes többi alternatívával szemben vesztesen kerül ki a páros összehasonlításokból
Condorcet-rendezés: Condorcet-rendezésben minden alternatíva megnyeri a páros összehasonlítást a rangsorban utána következő összes alternatívával szemben
Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index esetén a fentiek egyike sem létezik!
Borda módszere
Minden szempont szerint az utolsó helyezett 0 pontot kap, az utolsó előtti 1-et, az előtte lévő 2-t, és így tovább… Tehát az első n-1 pontot kap, ha n alternatíva van
Ezeket a pontszámokat a szempontok szerint összegezzük, így teljes rangsort kapunk
Cook-Seiford módszer és Bernardo-módszer
Cook-Seiford módszer:
D ellenzési mátrix:
ahol Rik az i-edik alternatíva k-adik szempont szerinti rangszáma
Cél az „összellenzés” minimalizálása hozzárendelési feladat
Bernardo-módszer:
Egyetértési mátrix: i-edik sorának j-edik eleme azon szempontok számát adja meg, amelyek szerint az i-edik alternatíva a j-edik helyen van
Cél az „összegyezés” maximalizálása hozzárendelési feladat
Köhler-módszer és Arrow-Raynaud módszer
Köhler-módszer:
Vegyük a sorminimumok maximumát!
Az ehhez tartozó alternatíva lesz az 1. helyezett
Húzzuk ki a sorát és oszlopát!
A megmaradt mátrixban ismét keressük meg a sorminimumok maximumát 2. helyezett
Húzzuk ki sorát és oszlopát! …
Arrow-Raynaud módszer:
Vegyük a sormaximumok minimumát!
Az ehhez tartozó alternatíva lesz az utolsó helyezett
Húzzuk ki sorát és oszlopát!
A megmaradt mátrixban keressük meg a sormaximumok minimumát utolsó előtti
Húzzuk ki sorát és oszlopát! …
A kiindulás a két módszernél megegyezik: egy olyan mátrixot kell felírnunk, amelynek i-edik sorának j-edik eleme azt mutatja meg, hogy az i-edik alternatívát hány szempont szerint sorolták a j-edik alternatíva elé
Mivel példánkban sok a holtverseny, ezért nagyon sokféle rangsor felállítható, nem kapunk egyértelmű megoldást egyik módszernél sem!
Összefoglalás
Összegzés
A dolgozatban bemutattam a többszempontú döntési problémák jellegét, valamint különböző rangsorkészítő eljárásokat
Kidolgoztam és – az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index példáján keresztül – bemutattam egy új érzékenységvizsgálati modellt
Elvégeztem a teljes rangsor érzékenységvizsgálatát
Következtetések:
Nagy hangsúlyt kell fektetni a(z)
- megfelelő rangsoroló elv kiválasztására
- érzékenységvizsgálatra
Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexszel kapcsolatos megjegyzések
A rangsor előnyei:
- Átfogó képet ad az országoknak az egészségügyi helyzetükről a többi országhoz képest
- Jól kidolgozott szempontrendszer
- Évről évre nyomon követhetők a változások, a javulások
A rangsor hátrányai:
- Nehezen értelmezhetők a pontszámok, függ a pontozási és súlyozási rendszertől (melyiket használjuk?)
- Az értékelések nem mindenhol megfelelőek
- Más időpontból származó adatokat használtak fel
- Nem végeztek érzékenységvizsgálatot
Köszönöm a figyelmet!
Kérdések