v fbev 7hazai vállalkozásfejlesztési rendszer felépítése2
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
1
VállalkozásfejlesztésVállalkozásfejlesztés- A hazai vállalkozásfejlesztési - A hazai vállalkozásfejlesztési
rendszer felépítése rendszer felépítése
Dr. Imreh Szabolcs
SZTE GTK
2
Áttekintett kérdésekÁttekintett kérdések
Történeti háttér Alapdokumentumok Meghatározó szereplők és feladataik
3
A magyar A magyar kisvállalkozás-fejlesztési kisvállalkozás-fejlesztési
politika fejlődésepolitika fejlődése
Mottó:Akinek csak kalapácsa van, az hajlamos arra,
hogy minden problémát szögnek lásson.
4
Koncepciók 1Koncepciók 1a kezdeti szakasz 1990-tőla kezdeti szakasz 1990-től
A magántulajdon szerepének minél gyorsabb erősítése.
A középosztály kialakulásának gyorsítása. A privatizáció mellett a magángazdaság
spontán fejlődésének előmozdítása. Külföldi, főleg európai minták követése a
vállalkozásfejlesztésben. A vállalkozásindítás ösztönzése.
5
Koncepciók 2Koncepciók 2a folytatás (1995-től)a folytatás (1995-től)
A multikkal szembeni versenyhátrány kiegyenlítése (duális gazdaság).
A már működő vállalkozások versenyképességének javítása.
Támogatási politika az uniós csatlakozás folyamatában.
6
Koncepciók 3Koncepciók 3formai újítások 2000-tőlformai újítások 2000-től
A Széchenyi terv: egyetlen dokumentumban jelennek meg a különböző fejlesztési területek.
A korábbiaknál lényegesen nagyobb költségvetési forrásokat allokálnak.
Nem teljesen kompatibilis az Unió programozási elveivel.
Újraelosztás-központú politika – kevés reform. Nagyobb összegek, több forrás, olcsóbb, puhább
pénzek – nem fenntartható költségvetési folyamat.
7
Fordulat szavakbanFordulat szavakban20022002
A korábbi gyakorlat kritikája és folytatása. Szűkülő belső költségvetési források. AZ NFT indulása 2004-től. GVOP pályázatok.
8
2006-tól2006-tól
Gyakorlatilag a hazai vállalkozásfejlesztés maradékának elsorvasztása
Fókuszban egyértelműen a nagyvállalati szektor
ÁSZ jelentés arányai
9
ÁSZ jelentés 2007-es évreÁSZ jelentés 2007-es évre
Adóbevétel 373 Mrd Ft, ebből a kkv-k által bevallott 203,7 Mrd, amely nagyságrendileg 55%.
Érdemes összevetnünk ezeket az adókedvezményekkel: az összes társasági adókedvezmény 112,9 Mrd Ft, ebből a kkv-k által realizált 2,4 Mrd, amely nagyságrendileg az összes kedvezmény 2%-a!
Tehát az összes adó felét ők fizetik, míg cserében az adókedvezmények elenyésző hányadát kapják.
További érdekesség a tárgyévben aláírt szerződések szerinti ún. egyedi támogatási döntések 10 Mrd körüli összege (amelynek kedvezményezettei természetesen nagyvállalatok).
10
DokumentumokDokumentumok
11
A kormányzati dokumentumok A kormányzati dokumentumok típusaitípusai
Legjellemzőbb forma a kormányhatározat Törvények (KKV fejlesztés, kockázati tőke) Stratégia: tájékoztató jellegű, nem kötelező
(1998, illetve Széchenyi-terv) Országgyűlési beszámoló a KKV-törvény
szerint Miniszteri rendeletek (főleg a pályázatok
kiírásáról)
12
Kormányzati dokumentumok Kormányzati dokumentumok 1990-19941990-1994
1992 – nem nyilvános kormányhatározat (nem mondjuk meg nekik, hogy fejlesztjük őket)
1994 – kormányhatározat: koncepció a ciklus végén, - az adó és adminisztrációs terhek csökkentése, finanszírozási feltételek javítása, képzés, vállalkozói kultúra fejlesztése
13
Kormányzati dokumentumok Kormányzati dokumentumok 1994-19981994-1998
1996 – koncepció majd kormányhatározat• európai minták: a EB többéves programja
• Új elemek: statisztikai megfigyelés, üzleti infrastruktúra, Vállalkozásfejlesztési Tanács
• Beszámolási kötelezettség: IKM a kormánynak
• a KKV törvény megalkotásának elhatározása
1997 – kormányhatározat: pénzügyi hangsúlyok• Forrástérkép, hitelhez jutás, középvállalatok tőke-
ellátottsága
14
Kormányzati dokumentumok Kormányzati dokumentumok 1998-20021998-2002
1998 törvény a kockázati tőkéről (még az előző kormány alatt előkészítve).
Polgári lendület, stratégia külön dokumentumban 1999 – KKV törvény 2000 – a kötelező kamarai tagság megszűntetése 2000 – Széchenyi terv és pályázati kiírások 2002 – NFT
15
Törvény 1999 és 2004Törvény 1999 és 2004
Definíció (változása) Külön célelőirányzat létrehozása (KKC) A támogatható célok meghatározása A jogszabályok előzetes hatásvizsgálata Beszámolási kötelezettség (Kormány az
Országgyűlésnek)
16
Vállalkozásfejlesztési koncepcióVállalkozásfejlesztési koncepciófő célok fő célok
a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelésének növekedése, közelítés a fejlett EU tagállamok szintjéhez,
a kis- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növekedése, humán tőkeállományuk minőségének javítása.
17
Vállalkozásfejlesztési koncepcióVállalkozásfejlesztési koncepciórészcélokrészcélok
a vállalkozásindítás és működtetés tranzakciós költségeinek csökkentése és alacsonyan tartása,
a kis- és középvállalkozások innovációs készségének erősítése, a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének ösztönzése, a kis- és középvállalkozások tőkefelhalmozásának növekedése,
beleértve a tőkeállomány technológiai értelemben vett korszerűsítését,
akis- és középvállalkozások növekvő részvétele a pénzügyi közvetítésben,
a kis- és középvállalkozások menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása,
az alkalmazandó fejlesztéspolitikai eszközök működését biztosító, illetve hatékonyabbá tevő szabályozási környezet kialakítása és folyamatos javítása.
18
Vállalkozásfejlesztési Vállalkozásfejlesztési stratégiastratégia
„EU kompatibilis fejlesztési alapdokumentum”
Illeszkedő programoktól kezdve gyakorlatilag a potenciális kapcsolódó támogatásokig minden érdemi részletre kitér
19
Vállalkozásfejlesztési stratégiaVállalkozásfejlesztési stratégiapillérekpillérek
szabályozási környezet, finanszírozás, tudás (vállalkozói tudás, humánerőforrás), vállalkozói infrastruktúra fejlesztése.
A stratégia horizontális céljait a bővülő foglalkoztatás, a javuló termelékenység, az integrálódás a globális gazdaságba és hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés jeleni
Minden egyes területhez további beavatkozások kerültek hozzárendelésre, amelyek mindegyike szervesen kapcsolódok a négy terület valamelyikéhez.
20
A KKV fejlesztés szervezeteiA KKV fejlesztés szervezetei
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1990-től A helyi vállalkozói központok hálózata
Kamarák (kötelező, majd önkéntes tagság) Érdekképviseletek (1990 előtti és új
szervezetek párhuzamos működése) Magyar Vállalkozásfejlesztés KHT -
pályázatkezelés
21
Magyar Vállalkozásfejlesztési Magyar Vállalkozásfejlesztési AlapítványAlapítvány
Európai Unió a PHARE kis- és középvállalkozói programjának magyarországi végrehajtására megállapodást írt alá a Magyar Kormánnyal és megvalósítására szerződést kötött a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal.
A kis- és középvállalkozások erősítésével, a vállalkozói kultúra fejlesztésével és a vállalkozások információhoz való jutásának elősegítésével el kívánja érni, hogy a magángazdaság szerepe növekedjen a nemzetgazdaságban.
22
Helyi Vállalkozói KözpontokHelyi Vállalkozói Központok
országos hálózatának kiépítése Ezek is alapítványok Megyei leosztásban tevékenykednek
23
ProgressProgress átfogó stratégiák kidolgozása a megye kulcsszektorai mint pl. az
élelmiszerfeldolgozás és az idegenforgalom fejlesztésére, valamint komplex kistérségfejlesztési programok indítása. E körben aktív részvétel a megyei és települési önkormányzatok területfejlesztési terveinek, koncepcióinak kidolgozásában és megvalósításában,
az üzleti fejlesztéssel, a vállalkozással és befektetéssel összefüggő programokon keresztül serkenteni és előrelendíteni a kis- és középvállalkozások (KKV) növekedését. Vállalkozói projektek tervezése és megvalósítása,
a vállalkozói kultúra fejlesztése Csongrád megyében, olyan komplex képzési program kidolgozása, amely összhangban áll a megye
vállalkozóinak igényeivel, az információáramlás segítése, rendszeres szaktanácsadás és konzultáció
biztosítása a megye területén, a kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának segítése, nemzetközi
fellépésük szervezett formában való támogatása, a kis- és középvállalkozások részére elérhető Mikrohitel program keretében
kedvezményes pénzügyi segítségnyújtás a vállalkozások beindításához és fejlesztéséhez,
mindezen célok megvalósítása érdekében a megye egész területét átfogó alközponti hálózat kiépítése és a megyei információs rendszer kialakítása.
24
Progress - Stratégiai célokProgress - Stratégiai célok
A vállalkozói kultúra színvonalának emelése
Az induló vállalkozások túlélési esélyeinek növelése
A kis- és középvállalkozások piachoz, finanszírozási forráshoz, szaktudáshoz és tulajdonszerzéshez történő hozzásegítése
Ágazatok fejlesztése
25
Magyar Kereskedelmi és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Iparkamara
„Hagyományos testület” Kötelező tagság megszűnése: szolgáltatóvá
válik hatóság helyett Nem a mikrovállalkozók csapata… Megyei hálózatok – viszonylag nagy
önállósággal
26
MKIK stratégiájaMKIK stratégiája
gazdaság általános érdekeinek érvényesítése
kamarai rendszer köztestületi jellegének erősítése
A gazdaságfejlesztés és gazdaságszervezés feladatai
A kamarai rendszer megerősítésének programja
27
CSMKIK: az ön sikere a mi CSMKIK: az ön sikere a mi referenciánkreferenciánk
a CSMKIK 1 800 tagvállalata a megyei GDP mintegy 60%-át állítja elő
az ország 23 kereskedelmi és iparkamarája között taglétszáma és gazdasági súlya alapján a CSMKIK a negyedik-ötödik legjelentősebb kamara
a kamarai pénzügyi alapok közvetlen segítséget nyújtanak finanszírozási problémáira
az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban?
28
TevékenyéségeTevékenyésége
a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara cégnyilvántartást és Közép-Kelet-Európai Üzleti Információs Rendszert működtet,
Befogadó szervezete az Enterprise Europe Network Irodának.
Jelentős szerepet játszik az iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés megyei szervezésében, felügyeletében, a szakmai gyakorlati oktatásban, vizsgáztatásban.
Változatlanul célja a helyi erőforrásokra és a humán tőkére épülő, intenzív gazdasági növekedés feltételeinek elősegítése, a versenyképes, erős középvállalati háttér megteremtése.
29
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!