uzleti tervezes_2

Üzleti tervezés

BenyovszkiAnnamária

A terv felépítéseI. Címlap

II. Összefoglaló

III. A vállalkozás általános bemutatása

IV. Iparágelemzés, piac és a versenytársak

V. Mőködési terv

2

V. Mőködési terv

VI. Marketing terv

VII. Szervezeti terv

VIII. Kockázatbecslés

IX. Pénzügyi terv

X. Függelék

IV. Iparágelemzés (háttérelemzés)� Az iparág fejlıdése, növekedése, jövıje, a fejlıdés

dinamikája� A vállalkozás helye az iparágban� A piac szegmentálása� Új termékek

ı

3

� Versenyhelyzet, a versenytársak erıs és gyenge pontjai� A fıbb versenytársak értékesítésének alakulása� A vásárlóközönség összetétele� Minisztériumi vagy kormányszinten készített elırejelzések,

döntések az iparágra vonatkozóan

Egy iparágon belül a vállalkozások azonos fogyasztói igényt kielégítıtermékeket/szolgáltatásokat állítanak elı, hasonló beszállítókkal ésvevıkkel állnak kapcsolatban.

Iparágelemzés

� Az iparág határainak pontos meghatározása nélkülözhetetlen,mert:

4

� segít kijelölni a vállalkozás számára azt a piaci területet, amelyenversengeni kíván

� „kijelöli” a vállalkozás versenytársait és a helyettesítı termék(ek)gyártóit, ami lehetıvé teszi a versenystratégia kidolgozását

� segít azonosítani a siker kulcstényezıit, azokat a tényezıket, amelyekmegléte vagy hiánya eleve meghatározza a vállalkozás helyzetét

Az iparág megismertetéséhezszükséges információk� Mekkora forgalma volt az iparágnak az elmúlt években?

� Kik a legnagyobb forgalmazók az iparágban?

� http://www.doingbusiness.ro/financial/analysis/

� Milyenek a kilátások az iparágban?

� Mekkora növekedés várható az iparágban az elkövetkezı években?

5

� Hány és milyen mérető vállalkozás alakult az elmúlt években?

� Kik a domináns versenytársak?

� Milyen új termékek és fejlesztések, új piacok és vevık, jelentıs újbelépık és kilépık voltak az iparágban?

� Milyen nemzetgazdasági folyamatok lehetnek hatással az iparágra?

Környezetelemzés

A környezetelemzés szintjei:

I. A küls ı környezet elemzése:

1. A tág környezet elemzése (PEST(IS)-elemzés)2. Az iparági környezet elemzése (PORTER-féle

versenyelemzés)

6

versenyelemzés)3. A mőködési környezet elemzése

II. A bels ı környezet elemzése (Porter-féle értékláncelemzés)

A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell A PEST(IS) modell –––– külső környezetkülső környezetkülső környezetkülső környezetBeazonosítja azokat a tényezıket, amelyek a szervezetáltalános környezeti feltételeit hosszú távon befolyásolják.Hogyan változik ezek szerepe? (milyen volt hatásuk amúltban, várhatóan milyen lesz a jövıben)

� Political (jogi és politikai feltételrendszer)� Economical (az ország, a régió, a térség gazdasági helyzete)

7

� Economical (az ország, a régió, a térség gazdasági helyzete)� http://www.bnr.ro/Publicatii-periodice-204.aspx

� Social (társadalmi kulturális környezet)� Technological (mőszaki színvonal, szakképzés, K+F, stb.)� International (külgazdaság, külpolitika)� Sociological (társadalmi berendezkedés, különbségek, közbiztonság,

etnikumok, stb.)

POLITIKAI ELEMEK

• a kormányzat stabilitása• törvények, jogszabályok• adózási politika• európai integráció

TÁRSADALMI ELEMEK

• népesedési folyamatok• jövedelemeloszlás• társadalmi mobilitás• az iskolázottság mértéke• életmód az egyes társadalmi

csoportokban

A PEST-analízis során vizsgált tényezık

8

csoportokban

GAZDASÁGI ELEMEK

• a GNP, GDP trendjei• foglalkoztatottság

/munkanélküliség• infláció• az ország fizetési mérlege• a családok elkölthetı

jövedelmének alakulása• az energia- és egyéb árak

alakulása

TECHNOLÓGIAI ELEMEK

• a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, mőszaki fejlesztési politika)

• a technológiai változás sebessége

• a számítógépesítettség mértéke• az alapvetı infrastruktúra

színvonala

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszerPolitikai feltételrendszer

� Politikai stabilitás

� Illeszkedés a demokratikus berendezkedés normáihoz

� Demokratikus választások

� Civil szervezetek szabad mőködése

9

� Civil szervezetek szabad mőködése

� Az országot körbevevı térség politikai helyzete� A kormány politikai irányvonala, stratégiája

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA gazdasági körülményekA gazdasági körülményekA gazdasági körülményekA gazdasági körülmények

� Gazdasági stabilitás� Szerzıdéses kultúra állapota� Források megléte vagy hiánya

� Szakképzett munkaerıÁsványi kincsek

10

� Ásványi kincsek� Gazdasági jövıbeni potenciál

(pl. orosz piac, kínai piac, stb.)� A gazdaság intézményi helyzete

� Infrastruktúra� Bankrendszer� Tıkepiac, stb.

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezetTársadalmi kulturális környezet

� Iparosodottság, ipari népesség

� Munkakultúra

� Vallási és egyéb hagyományok

11

Vallási és egyéb hagyományok

� Nık emancipációja

� Egyéb Európában elfogadott értékekkel való konformitás (pl. gyermekmunka tiltása)

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellMűszaki színvonalMűszaki színvonalMűszaki színvonalMűszaki színvonal

� Tudományos technikai színvonal

� Mőszaki infrastruktúra

� Városiasodottság

12

� Városiasodottság

� Technikai mőszaki tradíciók

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitikaKülgazdaság, külpolitika

� Országok, nemzetek, régiók

� Az adott ország beágyazottsága vagy sziget mivolta

� Az adott kormányzat külgazdasági stratégiája (nyitott vagy bezárkózó)

13

bezárkózó)

� Vallott és követett értékek az élet különbözı területein (pl. Franciaország, Japán, stb.)

A PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellA PESTIS modellTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedésTársadalmi berendezkedés

� Az adott ország társadalmi szerkezete (osztályok és rétegek különbsége, feszültségei vagy kiegyensúlyozottsága)

� Közbiztonság� Közszolgáltatások (társadalombiztosítás, oktatás, stb.)

14

� Közszolgáltatások (társadalombiztosítás, oktatás, stb.)� Kultúrák és szubkultúrák� Etnikumok és helyük az adott társadalomban

A versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzéseA versenykörnyezet elemzése

Célja: Az iparágon belüli verseny elemzése (avállalat szőkebb környezetének elemzése)

Eszköze : a Porter-modell alkalmazásával

15

Eszköze : a Porter-modell alkalmazásávalfeltárhatók az iparágban folyó versenytbefolyásoló tényezık

Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges Az iparági verseny meghatározásához szükséges döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:döntő jelentőségű tényezők:

• Koncentráció (Koncentrált iparág: az értékesítésektúlnyomó része néhány vállalat teljesítménye)

• Méretgazdaságosság (mennyire meghatározó atermelés méreteinek növelésébıl fakadó elınyökkihasználása az adott iparágban)

16

• A termékek megkülönböztethet ısége (pl.kozmetikaipar)

• A piacra lépık elıtt álló korlátok (fizikai korlátok (pl.magas tıkeigény), nem fizikai (pl. speciális K+Fismeretek, a piacon lévıkhöz hő fogyasztó)

Magas belépési korlát → lanyha verseny az iparágban

Porter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modelljePorter öt erőhatáson alapuló modellje

Potenciális piacra lépık

Fenyegetés az új belépık részérıl

A vásárlókA beszállítókA versenytársakközötti verseny

17

Beszállítók Vásárlók

Helyettesítı terméket gyártók

Fenyegetés a helyettesítı

terméket gyártók részérıl

A vásárlókalkuereje

A beszállítókalkuereje közötti verseny

Az elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjaiAz elemzés kiindulópontjai

• az iparágban lévı versenytársak hatalma, ereje

• az új belépık fenyegetésének mértéke

• a szállítók alkuereje

18

• a szállítók alkuereje

• a vevık hatalma, alkuereje

• a helyettesítı terméket gyártók fenyegetésének mértéke

Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, Az iparágban lévő versenytársak hatalma, erejeerejeerejeereje

• melyik szakaszban van az iparág növekedése

• az iparági koncentráció mértéke

• a szereplık száma és ereje az adott iparágban

Lényeges kérdések:

19

• a szereplık száma és ereje az adott iparágban

• a fix költségek nagysága

• léteznek-e kihasználatlan kapacitások

• hogyan definiálható, illetve mekkora az áttérési (másik cég termékére/szolgáltatására) költség

• mi a versenytársak stratégiája

Az új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértékeAz új belépők fenyegetésének mértéke

• az ágazatot érintı kormányzati politika

• a belépés tıkeszükséglete


20

• a belépés t keszükséglete

• a méret és a költségek viszonya, a gazdaságos sorozatnagyság

• a termék/szolgáltatás megkülönböztethetısége, a márkahőség mértéke

• a piacon lévık várható reakciói

A szállítók alkuerejeA szállítók alkuerejeA szállítók alkuerejeA szállítók alkuereje


• a szállítók és a gyártók száma, koncentráltsága

• a szállítók termékeinek (szolgáltatásainak) fontossága

21

• az alapanyagok, részegységek helyettesíthetısége

• a felvevıpiac fontossága a szállító szempontjából

• a szállítók integrálódási lehetıségei

A vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuerejeA vevők hatalma, alkuereje


• a vásárlók száma

22

• a minıség fontossága

• mennyire könnyen tudnak váltani a vásárlók

A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók A helyettesítő terméket gyártók fenyegetésének mértékefenyegetésének mértékefenyegetésének mértékefenyegetésének mértéke

• milyen mértékben és hogyan befolyásolja a helyettesítı termék gyártója az adott iparágban a profitot


23

profitot

• milyenek a helyettesítı termékek költség- és árviszonyai

• milyen mértékő a helyettesíthetıség

• milyen erıs a verseny a helyettesítı terméket elıállítók között

A SWOTA SWOTA SWOTA SWOT----AnalízisAnalízisAnalízisAnalízis� Strength (erısségek)� Weakness (gyengeségek)� Opportunity (lehetıségek)� Threat (fenyegetések)

Célja:

24

Célja:

� a külsı és belsı környezetelemzés eredményeinek összefoglalása

� stratégiai alternatívák kidolgozása

De: a SWOT-elemzés nem határozza meg a vállalat stratégiáját, csakstratégiai alternatívákat ad → a vállalatnak ezekbıl kell kiválasztaniaazt az alternatívát, amelyet meg tud valósítani.

A SWOTA SWOTA SWOTA SWOT----mátrixmátrixmátrixmátrix

− Kompetenciák kulcsterületeken

− Költségelıny

− Új vevıcsoport megjelenése

− Piacikeresletnövekedése

Erısség Lehetıség

Belsı,

befolyásolható

Külsı,

nem befolyásolható

25

− Új versenytárs piacra lépése

− Vevık pozíciója erısödik

− Szállítók pozíciója javul

− Helyettesítı termékek megjelenése

− Elavult eszközpark

− Instabil pénzügyi helyzet

− Alacsony profit

− Gyenge innováció

Gyengeség Fenyegetés

− Költségelıny

− Tapasztalat, know-how

− Piacikeresletnövekedése

− Javuló gazdasági helyzetPozitív

Negatív

Versenytárselemzés� Általában egy vállalkozásnak nem versenytársa az iparágat

alkotó összes vállalkozás.

� A vállalkozás és valóságos versenytársai ún. stratégiaicsoportot alkotnak.� azonos piaci szegmenst szolgálnak ki

26

� azonos piaci szegmenst szolgálnak ki� hasonló versenystratégiát követnek

� hasonló jellegzetességekkel és hasonló erıforrásokkal rendelkezveversengenek a fogyasztók kegyeiért

BCGBCGBCGBCG----mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix) mátrix (Boston Consulting Group mátrix)

A stratégiai üzleti egységek pozícióját értékeli kéttényezı alapján:

�(Relatív) piaci részesedés (belsı tényezı)Az adott termék értékesítési volumenét viszonyítják apiacon jelen lévı legnagyobb versenytársértékesítéséhez

27

értékesítéséhez

�Piaci növekedés (külsı tényezı)Az értékesítés éves növekedési üteme

A min ısítés 2 fokozata:- Magas

- Alacsony

Az üzletágak lehetséges életútjai

Sztárok Kérdőjelek

Relatív piaci részesedés

Pia

ci n

öve

ked

és

Magas

28

Fejőstehenek Döglött kutyák

Pia

ci n

öve

ked

és

AlacsonyMagas

Alacsony

Az egyes szakaszok jellemz ıi:

Kérdıjel

� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetıség), alacsonypiaci részesedés → „sztárrá” kell felfuttatni

� Nagy tıkeigény (veszteséges) (Finanszírozása:fejıstehenekbıl v. hitelbıl)

29

Sztár

� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetıség), magaspiaci részesedés

� Feladat: a piaci részesedés további növelése →fejleszteni kell (jelentıs erıforrás igény)

� Ebben a szakaszban válik nyereségessé a termelés → anyereséget vissza kell forgatni

Az egyes szakaszok jellemz ıi:Fejıstehén

� Érett (telítıdött) piac (alacsony piaci növekedési ütem) →nincs szükség nagy beruházásra, csak a versenybenmaradást kell biztosítani

� Elınyös piaci pozíció → jelentıs nyereségtermelıképesség → a nyereséget el kell vonni és kérdıjeleket

30

képesség → a nyereséget el kell vonni és kérdıjeleketés sztárokat kell belıle finanszírozni

Döglött kutya� Alacsony piaci növekedési ütem, alacsony piaci

részarány� Csak fogyasztja a vállalat tıkéjét, nem járul hozzá a

fejlıdéshez� Feladat: megszabadulni a SÜE-tıl

Kiegyensúlyozott vállalati portfólió:

� A jövıt megalapozó, de a nyereséget fogyasztó SÜE-kmellett kellı számú nyereségtermelı SÜE van.

Kiegyensúlyozatlan vállalati portfólió:

� Ha sok a „kérdıjelek” száma a nyereségtermelı SÜE-k-

31

� Ha sok a „kérdıjelek” száma a nyereségtermelı SÜE-k-hez képest

� Ha túl magas a „döglött kutyák” száma

Egy SÜE „természetes” életpályája:

� Kérdıjel → sztár → fejıstehén → döglött kutya� DE: A SÜE ettıl eltérı életpályát is leírhat.(Pl. kérdıjel → döglött kutya)

A GE-McKinsey mátrixA BCG mátrix

� elınye: Világos, áttekinthetı

� Hátránya: Túlságosan leegyszerősít, a gyakorlatielemzéshez nehéz megszerezni a szükséges információt↓

� a módszer továbbfejlesztése → nagyobb rugalmasságot

32

� a módszer továbbfejlesztése → nagyobb rugalmasságotés elemzési pontosságot adó modellek → Alegismertebb: a General Electric-McKinsey mátrix.

BCG GE-McKinsey

Piaci részesedés Vállalati versenyképességPiaci növekedési ütem Piaci vonzer ı

A GE-mátrix szempontrendszereVersenyképesség� A versenytársakhoz viszonyított piaci részesedés� A meghatározó versenytényezıkhöz való hozzáférés� Nyereséghányad a versenytársakhoz képest� A kiegészítı szolgáltatások mértéke� Az alkalmazott technológia fejlettsége� A vezetés színvonala

33

Piaci vonzer ı (hosszú távú potenciál)� A piac mérete és növekedésének üteme� Az iparági nyereséghányad (jelen és várható jövı)� A verseny erıssége� Technológiai és tıkekövetelmények� Társadalmi és környezetvédelmi megszorítások� A piacra lépés és kilépés korlátai

Megjegyzés: ez a szempontrendszer változtatható, bıvíthetı

A GE-McKinsey-féle mátrix

„A” zóna

Piaci vonzerő

Ve

rse

ny

kép

ess

ég

Magas Közepes Alacsony

Magas

34

„B” zóna

„C” zóna

Ve

rse

ny

kép

ess

ég

Közepes

Alacsony

Az elemzés menete → a SÜE-k besorolása a mátrix egyes térrészeibe:

� Kijelölik a piaci vonzerı és a vállalativersenyképesség legfontosabb tényezıit

� Számszerősítik ezek relatív fontosságát(súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihozviszonyított helyzetét az egyes tényezık

35

viszonyított helyzetét az egyes tényezıkesetében (átlagolandó érték: 1-5-ig)

� Súlyozott átlagszámítással pontértékeketszámolnak

� Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban

Az átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelöléseAz átlagolandó értékek kijelölése

Piaci vonzer ı Versenyképesség Pont

Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1

Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2

Közömbös Azonos versenypozíció 3

Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelıny 4Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelıny 4

Rendkívül vonzó Jelentıs versenyelıny 5

36

A mátrixba történı besorolás alapja:

Alacsony minısítés: 1,00 - 2,33Közepes minısítés: 2,34 – 3,67Magas minısítés: 3,68 – 5,00

A terv felépítéseI. Címlap

II. Összefoglaló

III. A vállalkozás általános bemutatása

IV. Iparágelemzés, piac és a versenytársak

V. Mőködési terv

37

V. Mőködési terv

VI. Marketing terv

VII. Szervezeti terv

VIII. Kockázatbecslés

IX. Pénzügyi terv

X. Függelék

V. Működési terv (kereskedő)� A vállalkozás mőködtetésével, álló- és forgóeszközeivel, ezek

mőködtetésével és fejlesztésével foglalkozik a fejezet.

� Árukészlet beszerzési módja

� Készletgazdálkodási rendszer

38

� Készletgazdálkodási rendszer

� Szükséges készletnagyságok, ennek költségvonzata

� Rendelés programozási módja

� Alkalmazott szállítórendszerek

� Áruk csomagolási módja

V. Működési terv (termelő, szolgáltató vállalat)

� Teljes gyártási folyamat bemutatása

� Termelési módszerek

� Szükséges gépek, berendezések

� Termelésben foglalkoztatott munkaerı

� Anyagbeszerzés, nyersanyag szállítók

39

� Anyagbeszerzés, nyersanyag szállítók

� Gyártási költségek, kapacitások

� Jövıbeli munkaeszköz-szükséglet

� Innovációs programok

� Alvállalkozók, költségek, megkötött szerzıdések

Termelési terv� Elırejelzési módszerek

� Kapacitáselemzés

� Készletgazdálkodás

40

� Aggregált termelésszervezés

� Anyagszükséglet tervezés

Előrejelzés statisztikai módszerei

�gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás iránti igény várhatómennyiségének meghatározása

� befolyásolja a gyártási módot: gyártás során milyen gépeket,berendezéseket vegyünk igénybe

�alapanyag és alaktrészkészlet meghatározása

41

� a várható igény fontos kiindulási adat a kapacitástervezéshez

Hatással van:

� a vállalat beszerzési politikájára

� készletgazdálkodásra

Előrejelzés statisztikai módszerei

Elırejelzési módszerek idıhorizont alapján:

� Hosszú távú: stratégiai tervezés, a szükséges beruházások helyét és idejét avezetés dönti el – megbízhatóság

� Középtávú: taktikai döntéseket segíti elı, melyeket a termelés tervezés során

42

� Középtávú: taktikai döntéseket segíti elı, melyeket a termelés tervezés soránhasználunk fel bemenı adatként (mibıl mennyit gyártsunk/rendeljünk)

� Rövid távú: termelésprogramozás – pl. milyen gépen, milyen alkatrészt,milyen sorrendben, hogy a termelési folyamat a leghatékonyabb legyen

Előrejelzési módszerek

� Kvalitatív módszerek

- nincsenek számszerő adatok az igény múltbeli alakulásáról

- alkalmazott módszerek:

43

- alkalmazott módszerek:

- szakértıi becslés

- csoportmunka módszerek

- történelmi analógiák

Előrejelzési módszerek

�Kvantitatív módszerek

- Projektív módszerek- az igény múltbeli alakulását vizsgálják és a tapasztalt

tendenciát kivetítik a jövıre

44

- Kauzális módszerek- az igény okát vizsgálják, és abból következtetnek a

jövıbeli igényre.Tipikusan ilyen pl. a regressziószámítás.

Vevői igény

Öt különbözı komponens eredıjeként lehet tekinteni:

1. Állandó elem

2. Trend

3. Ciklus

45

3. Ciklus

4. Szezonális ingadozás

5. Véletlen (szabálytalan) ingadozás

Vevői igény

� Állandó elem

- állandó jellegő igény

- a változások egy meghatározott érték körül mozognak

� Trend (alapirányzat)

46

� Trend (alapirányzat)- az igény idıszakról idıszakra nı (pozitív trend) vagy csökken (negatív trend)

- lehet additív vagy multiplikatív

Vevői igény�Szezonális vagy idényszerő ingadozás (szezonalitás)

- periodikusan ismétlıdı idıszakokban az igény jellegzetes mértékben azátlagos igény felett, illetve alatt alakul

- a változások egy meghatározott érték körül mozognak

�Ciklikusság- szezonális ingadozásokhoz hasonlít, idıben nagyobb léptékő

47

- szezonális ingadozásokhoz hasonlít, idıben nagyobb léptékő

- egy ciklus több szezont is átfog

�Véletlen ingadozás- az igényben megtalálható szabálytalan mozgás

- véletlen hatások, elıre nem látható igények

- kiszámíthatatlan tényezık (pl. elemi károk, idıjárás)

Dekompozíciós modellek

- additív modell

- multiplikatív modellijjijijij

ijjijijij

eSCYY

eSCYY

⋅⋅⋅=

+++=

ˆ

ˆ

=Y idısor értéke

======

=

j

i

e

S

C

Y

Y

ˆ

48

a trend

ciklus

szezonális komponens

véletlen ingadozás

periódusok (összesen n)

perióduson belüli idıszakok ( összesen m)

Mozgó átlagok módszere

k

yyy

yk

ttk

t

t2

12

1 ......

ˆ−+−−

++++=

Páros tagszámú (k) mozgóátlag:

yyy1

......1 ++++

Páratlan tagszámú (k) mozgóátlag:

49

Ha szezonális komponens hatása is érvényesül, akkor a mozgó átlagolás tagszámakénta periódus részidıszakainak a számát vesszük – így biztosítjuk, hogy mindentrendadat (mozgó átlag) elıállításában minden egyes szezon megjelenik.

k

yyy

yk

ttk

t

t22

21

......21

ˆ+−

++++=

Mozgóátlag� Ismert egy repülıgépmotorok javításával foglalkozó üzem

negyedéves adatai két évre visszamenıleg. Készíts elırejelzéstmozgóátlaggal (3 és 6 peridósura)!

Negyedév D t MA(3) et MA(6) et

1 200.00

2 250.00

3 175.00

50

3 175.00

4 186.00 208.33 22.33

5 225.00 203.67 -21.33

6 285.00 195.33 -89.67

7 305.00 232.00 -73.00 220.17 -84.83

8 190.00 271.67 81.67 237.67 47.67

9 260.00 227.67MA(3) = mozgó átlag az elmúlt 3 termelési adat átlaga adja a következı idıszak elırejelzési adatait.MA(3) = szum(n.év1+n.év2+n.év3)/3 = (200 + 250 + 175)/ 3 = 208

et = Az elırejelzett igény és a tényleges (megvalósult) adat kölünbségeet = MA(3) - Dt = 208 - 186 = 022

Mozgóátlag

200.00

250.00

300.00

350.00te

rmel

ési v

olum

en

Dt, MA(3) és MA(6) elırejelzések

51

0.00

50.00

100.00

150.00

0 2 4 6 8 10

term

elés

i vol

umen

negyedévek

Dt értékei

MA(3) elırejelzés

MA(6) elırejelzés

Analitikus trendszámítás

Az idısorok jól közelíthetık a következı függvénytípusokkal:

- lineáris függvény

- exponenciális függvény

- másod- , illetve p-ed fokú polinom

52

- másod- , illetve p-ed fokú polinom

- hiperbola

- logisztikus függvény

Lineáris trend számításabtay +=ˆ

∑∑

∑∑∑

==

===

=+

⋅=+

n

tt

n

t

n

tt

n

t

n

t

ytban

yttbta

11

11

2

1

Lineáris trendfüggvény:

Legkisebb négyzetek összegének módszerével származtatott normálegyenletek:

∑∑== tt 11

−=

−

−⋅

=

∑∑

∑ ∑

∑∑∑

==

= =

===

n

t

n

tt

n

t

n

t

n

tt

n

t

n

tt

tbyn

a

tn

t

ytn

yt

b

11

1

2

1

2

111

1

1

1

53

A paraméterek:

Szezonális hullámzás mérése

1) Állandó szezonalitás

- additív: a hullámzás amplitúdója állandó

- multiplikatív: a szezonális kilengések trendhez viszonyított nagysága mutat állandóságot

54

állandóságot

2) Változó szezonalitás: a szezonális kilengések nem mutatnak állandóságot

Szezonális hullámzás mérése| Szezonális eltérések

*ˆ ijijjijijij yeSCyy =+=−−

,1

1

*∑=

∧=

p

iijj y

pS

Additív modell esetén a szezonális hatást szezonális eltéréssel jellemezzük.

Szezonális eltérés:

55

Korrigált szezonális eltérés:

(akkor számoljuk, ha a szezonális eltérések átlaga nem 0)

∑=

∧∧−

m

i

jj Sm

S1

1

Szezonális hullámzás mérése | Szezonindexek

*

ˆ ijijjijij

ij yeSCy

y=⋅=

⋅

1∑

∧ p

Multiplikatív modell esetén a szezonális hullámzás amplitúdója relatíve mutat állandóságot, ilyenkor a hatást szezonindexszel jellemezzük.

56

,1

1

*∑=

∧=

p

iijj y

pSSzezonindex:

Korrigált szezonindex:

(akkor számoljuk, ha a szezonindexek átlaga nem 1)

∑=

∧∧ m

i

jj Sm

S1

1:

Példa

Egy négy éve mőködı szınyegtisztító vállalat negyedéves elırejelzést szeretne a következı évklienseinek várható értékére.Az elmúlt négy év igényeire vonatkozó adatok az alábbiak:

Negyedév 2004 2005 2006 2007

1 45 70 100 100

2 335 370 585 725

3 520 590 830 1160

4 100 170 285 215

Összesen 1000 1200 1800 2200

57

Példa

600

800

1000

1200

1400

0

200

400

600

2004

:1

2004

:2

2004

:3

2004

:4

2005

:1

2005

:2

2005

:3

2005

:4

2006

:1

2006

:2

2006

:3

2006

:4

2007

:1

2007

:2

2007

:3

2007

:4

58

Adatok trend

2004:1 45

2004:2 335

2004:3 520 253,125

2004:4 100

2005:1 70

2005:2 370

2005:3 590

2005:4 170A mozgó átlag tagszáma: 4.

59

2006:1 100

2006:2 585

2006:3 830

2006:4 285

2007:1 100

2007:2 725

2007:3 1160

2007:4 215

4

7021

1005203354521 ++++⋅

A mozgó átlag tagszáma: 4.Így:

Adatok trend

2004:1 45

2004:2 335

2004:3 520 253.125

2004:4 100 260.625

2005:1 70 273.75

2005:2 370 291.25

2005:3 590 303.75

2005:4 170 334.375400

600

800

1000

1200

1400

60

2005:4 170 334.375

2006:1 100 391.25

2006:2 585 435.625

2006:3 830 450

2006:4 285 467.5

2007:1 100 526.25

2007:2 725 558.75

2007:3 1160

2007:4 215

0

200

2004

:1

2004

:2

2004

:3

2004

:4

2005

:1

2005

:2

2005

:3

2005

:4

2006

:1

2006

:2

2006

:3

2006

:4

2007

:1

2007

:2

2007

:3

2007

:4

Lépések:

- kiszámítjuk a trendhatástól megtisztított idısort

- kiszámítjuk a szezonindexeket mindegyik negyedévre

- korrigáljuk

61

- lineáris regresszióval elırejelzünk, majd a kapott elırejelzéseketbeszorozzuk a megfelelı szezonindexekkel

800

1000

1200

1400

1600

Az elırejelzett adatok:

0

200

400

600

800

2004

:1

2004

:2

2004

:3

2004

:4

2005

:1

2005

:2

2005

:3

2005

:4

2006

:1

2006

:2

2006

:3

2006

:4

2007

:1

2007

:2

2007

:3

2007

:4

2008

:1

2008

:2

2008

:3

2008

:4

62

Előrejelzési hiba nagyságának mutatói

Elırejelzési hiba: ttt DFe −=

Relatív hiba: 100⋅−=t

ttt D

DFRH

Átlagos hiba: ( )∑ −=n

ttt DFn

AH1

tD = valószínőségi változó, t idıszakban az igény tényleges értéke

tF = valószínőségi változó, t idıszak elıre jelzett igényét jelenti, amit a t-1 idıszakban végeztünk

63

Átlagos hiba: ( )∑=

−=t

ttt DFn

AH1

Átlagos abszolút hiba: ∑=

−=n

tttt DF

nAAH

1

1

Átlagos négyzetes hiba: ( )∑=

−=n

tttt DF

nANH

1

21

A szezonalitás és a trend összefüggése

Nincs szezonalitásAdditiv szezonalitásMultiplikativ

szezonalitás

Nincs

trend

64

Additiv

trend

Multiplikativ

trend

uzleti tervezes_2

Documents