tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · írásbeli vizsga, i. összetevő 3 / 20 2009. május 6. 0814...

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0814 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2009. május 6. 8:00

I.

Időtartam: 90 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

20

09

. m

áju

s 6

.

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2009. május 6. 0814

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno – i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Napišite samo toliko elementa u odgovoru koliko se u zadatku traži! (Ako napišete više, vaše ćemo odgovore vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Želimo vam puno uspjeha u radu!



1. Zadatak se odnosi na gospodarstvo Mezopotamije staroga vijeka. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 0, 5 boda.)

a) Napišite ispod zemljovida odgovarajuću vremensku odrednicu! b) Koje su grane gospodarstva činile glavne izvore prihoda Mezopotamije? …………………………………………………………………………………………………...

c) Podcrtavanjem izaberite one artikle koje je Mezopotamija bila prinuđena uvoziti! sirovine (kamen, metali, drvo) žitarice gotovi proizvodi d) Koja je forma gospodarenja karakterizirala Mezopotamiju? …………………………………………………………………………………………………..

3 boda

……………………..tisućljeće ……………………….stoljeće

Pustinja

Teritorij pogodan za navodnjavanje

Trgovački putovi

Granica carstva Stepski narodi

Teritorij pogodan za navodnjavanje

Slatinaste površine

Pustinja



2. Zadatak je u svezi s poviješću srednjovjekovne Engleske. a) Dopunite prikaz zadanim slovnim znakovima i odgovorite na pitanja! (Po elementu 0,5 boda.)

b) Tko je mogao osobno sudjelovati na zasjedanju Parlamenta? (Po elementu 0,5 boda.) …………………………………… ………………………………….

c) Staležima je Magna Charta prvi put osigurala upliv u vlast. Kada je izdan taj dokument? (1 bod) Godina :………………………………………….

5 bodova

A) poslanici gradova B) Dom lordova C) poslanici grofovija D) svjetovna vlastela E) Dom zajednica F) prelati (više svećenstvo)

KRALJ

od sredine XIV. stoljeća

određenim prihodima



3. Zadatak se odnosi na vanjsku politiku Matijaša Korvina/Mátyása Hunyadija. Na osnovi svojih spoznaja odgovorite na pitanja!

Mađarska u XV. stoljeću

a) Na istočkana mjesta napišite imena susjednih država (A, B, C)! (Po elementu 0,5 boda.) b) Upisivanjem slovnog znaka izaberite, kojom je državom odnos Mađarske karakterizirao/la/lo:

personalna unija: ……………………………………………………………………………..

napadački rat: …………………………………………………………………………….

obrana: ………………………………………………………………………………….

(Po elementu 0,5 boda.)

c) Formulirajte koji je bio konačni cilj Matijašove koncepcije vanjske politike! (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………...

......................................................................................................................................................

4 pont

granica novoosvojenih pokrajina



4. Zadatak se odnosi na gospodarstvo Engleske ranog novog vijeka. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja! „[…] ubuduće se nikakav proizvod ili roba koja je proizvedena ili je porijeklom iz Azije, Afrike i Amerike ili pak u njenim dijelovima ili na otocima koji joj pripadaju […] ne smiju uvesti ili prevesti u Englesku Kraljevinu ili u Irsku, ili u države, na otoke, plantaže i teritorije koji pripadaju ovoj Republici ili čine njeno vlasništvo, ni na kakvom [ne engleskom] brodu ili […] plovilu […], [samo] onima koji stvarno i uistinu predstavljaju opravdano vlasništvo građana ove Republike ili građana njihovih kolonija i čiji su kapetan i njegovi mornari građani te Republike; kao pod teretom zapljene i oduzimanja robe koju će uvesti suprotno ovome zakonu, odnosno pod teretom zapljene robe.“ (Zakon o plovidbi, 1651.)

„[…] a jövőben semmiféle termék vagy áru, amely Ázsiában, Afrikában és Amerikában, vagy pedig ezek részeiben, vagy a hozzájuk tartozó szigeteken termett vagy állíttatott elő [...] nem hozható vagy szállítható be az Angol Köztársaságba vagy Írországba, vagy más országokba, szigetekre, ültetvényekre és területekre, melyek e köztársasághoz tartoznak vagy birtokait képezik, semmiféle más [nem angol] hajón vagy [...] vízi járműveken [...], [csak] amelyek tényleg és valóban e köztársaság vagy gyarmatai polgárainak mint tulajdonosoknak és jogos birtoklóknak a tulajdonát képezik s amelyeknek a kapitánya és matrózai szintén ezen köztársaság polgárai lesznek; mint ama áru elkobzásának és elvesztésének terhe alatt, amit jelen törvény ellenére fognak behozni, valamint a hajó elkobzásának terhe alatt.” (Hajózási törvény, 1651)

a) Interpretirajte zakon, što je on zapravo značio? (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) Protiv koje je države usmjeren zakon? (0,5 boda) ………………………………………………………………………………………………….

c) Interese koje engleske društvene grupacije je zastupao zakon? (0,5 boda) ………………………………………………………………………………………………….

d) Uz čije ime se vezuje zakon? (0,5 boda)

…………………………………………………………………………………………………..

e) Kakav je bio državni ustroj Engleske u vrijeme prihvaćanja zakona? (0,5 boda) …………………………………………….

3 boda



5. Zadatak se odnosi na Mađarsku u XVIII. stoljeću. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja! (Po elementu 1 bod.) „II. čl. zak. 5. §. Prestankom muške loze njegovog najsvetijeg carskog i kraljevskog veličanstva nasljeđivanje po pravu na nasljedstvo u Mađarskoj i njenoj kruni, i u Božjom pomoći već vraćenim i ubuduće vraćenim – i njima pripadajućim – dijelovima, državama i pokrajinama, na žensku granu veličanstvene Domovine Austrije, i to na prvom mjestu na poštovanog sada vladajućeg najsvetijeg carskog i kraljevskog veličanstva, […] 7. §. Prestankom i ovih, na nekada slavnog Leopolda, careve i na potomke slabina kraljeva Mađarske, i na rimokatoličke potomke oba spola austrijskog nadvojvode, i od strane sada vladajućeg najsvetijeg carskog i kraljevskog veličanstva u Njemačkoj i na dijelove izvan nje, i na Mađarsku i njoj pripojene dijelove, države i pokrajine, sukladno prethodno navedenim pravima i redu, nedjeljivo i neodvojivo, uzajamno i zajedno naslijeđenim pravom vlasništva nad državama zajedno s pokrajinama, i u odnosu na ustanovljeni red o prvorođenosti, radi vladanja i upravljanja prenose. […] III. čl. zak. 1. §. Slično tome i njegovi potomci, Mađarska i ubuduće zakonito okrunjeni kraljevi njoj pripojenih dijelova, zborove i staleže države i njenih pripojenih dijelova zadržat će nepovrijeđeno u istim privilegijama, zakonima i povlasticama.“ (Pragmatica Sanctio)

,,II. tc. 5. §. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az öröklési jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának nőágára is és pedig első helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek, […] 7. §. S ezeknek is magvaszakadtán, a néhai dicső Lipótnak, császároknak, s Magyarország királyainak ágyékából leszármazókra, és ezeknek törvényes, római katolikus, mind két nemű ausztriai főherceg utódaira, a most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felség részéről a Németországban s azon kívül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal, az előre bocsátott jog és rend szerint, feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez képest uralkodás és kormányzás végett átruházzák. […] III. tc. 1. §. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendeit ugyanazon kiváltságokban s az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül meg fogják tartani.” (Pragmatica Sanctio)

a) Formulirajte što je omogućio II. čl. zakona! …………………………………………………………………………………………………..

b) Kome je omogućio vladanje gore navedeni dokument?

…………………………………………………………………………………………………...



c) Na što se odnosi III. čl. zak. 1. § ? …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

d) Koji je organ vlade ustrojen nakon prihvaćanja zakona? ………………………………………………………………………………………………….

e) Kako nazivamo ustroj vladanja koji je (u drugoj polovici XVIII. stoljeća) uveden zahvaljujući Habsburgovcima? …………………………………………………………………………………………………...

5 bodova

6. Zadatak se odnosi na razdoblje Francuske građanske revolucije. A) Na osnovi izvora i svojih spoznaja ustanovite za koje su političke smjerove karakteristični dani fragmenti izvora! (Po elementu 0,5 boda.) A) „Ta […] načela potvrđuju, da u kraljevini jedino kralj raspolaže suverenom vlašću; da je o obnašanju najviše vlasti dužan obračunom samo prema Bogu; da su sveze koje ujedinjuju kralja i narod po njihovoj prirodi neraskidive; da uzajamne interese i obveze kralja i njegovih podanika može jedino jamčiti baštinjenje tog jedinstva; da interes naroda zahtijeva da prava njegovog vladara ne može zadesiti nikakva povreda; da je njen kralj suvereni vladar naroda i može biti samo jedan i na koncu, da se zakonodavna vlast neovisno i bez podjele utjelovljuje u osobi kralja.“

A) „Ezek […] az elvek azt igazolják,

hogy királyságában egyedül a király rendelkezik a szuverén hatalommal; hogy csak Istennek tartozik elszámolni a legfelsőbb hatalom gyakorlásáról; hogy a királyt és a nemzetet egyesítő kötelékek természettől fogva

felbonthatatlanok; hogy a király és alattvalói kölcsönös érdekeit és kötelezettségeit csakis ezen

egység örökletessége biztosíthatja; hogy a nemzet érdeke azt diktálja, hogy vezetőjének jogait semmilyen sérelem

sem érheti; hogy a királya nemzet szuverén vezetője, és kizárólag egy lehet vele; s végezetül, hogy a törvényhozó hatalom függetlenül és megosztás nélkül a király

személyében testesül meg. ”

B) „6. Iznosima koje smo dostavili županijama neka na teritoriju cijele Republike Francuske uklone nejednakosti u cijenama namirnica i stvari od prvorazredne važnosti, kako bi svatko mogao za svako svoje dijete osigurati iste pogodnosti. […]



8. Neka se verificira maksimum imovine. 9. Ista osoba neka raspolaže samo jednim maksimumom imovine. 10. Neka nitko ne može unajmiti više zemlje od onoga koliko je potrebito za određeni broj

plugova. 11. Jedan isti građanin neka ima pravo posjedovati samo jednu radionicu, jednu trgovinu.”

B) „6. A megyéknek kiutalt összegekkel tüntessék el az élelem és az elsődleges

fontosságú dolgok árában megnyilvánuló egyenlőtlenséget a Francia Köztársaság egész területén, hogy mindenki biztosíthassa minden gyermeke számára ugyanazokat az előnyöket. […]

8. Rögzítsék a vagyon maximumát. 9. Ugyanaz a személy csak egy maximált vagyonnal rendelkezhessen. 10. Senki se vehessen bérbe több földet annál, amennyire meghatározott számú

ekéhez szüksége van. 11. Egyazon polgárnak csak egy műhelye, egy üzlete lehessen.”

C) „Članak prvi. Suverenitet je jedan, nedjeljiv, neotuđiv i nezastariv. Pripada narodu; njegovo izvršavanje ne može prisvojiti nijedna grupa naroda, nijedan pojedinac. 2. Narod, izvor svake vlasti, samo prenošenjem može izvršavati te vlasti. – Francuski je ustav zastupnički: njegov je zastupnik zakonodavno tijelo i kralj. 3. Zakonodavna je vlast prenesena na jedno određeno vrijeme i na slobodno izabrane zastupnike, kako bi je izvršavali uz kraljeve sankcije i na način naveden po sljedećem. 4. Vlada je monarhistička: izvršna je vlast prenesena na kralja, da bi u je izvršavao u svojoj nadležnosti putem ministara i drugih odgovornih agenata na način naveden po sljedećem. 5. Sudbena vlast je prenesena na suce izabrane od naroda.“ C) „Első cikkely. A szuverenitás egy, oszthatatlan, elidegeníthetetlen és elévülhetetlen. A nemzethez tartozik; a nép egyetlen csoportja és egyetlen egyén sem sajátíthatja ki gyakorlását.

2. A nemzet, minden hatalom forrása, csak átruházással gyakorolhatja e hatal-makat. - A francia alkotmány képviseleti: képviselője a törvényhozó testület és a király.

3. A törvényhozó hatalom egy meghatározott időre s a nép által szabadon megválasztott képviselőkre van ruházva, hogy a király szankciójával gyakorolják azt, az alábbiakban meghatározott módon.

4. A kormányzat monarchikus: a végrehajtó hatalom a királyra van ruházva, hogy saját fennhatósága alatt gyakorolja azt miniszterei és más, felelős ügynökök által, az alábbiakban meghatározott módon. 5. Az igazságszolgáltató hatalom a nép által választott bírákra van ruházva.” D) „Došlo je vrijeme oprati sramotu kojom je Francuska uprljana nepromišljenošču i malodušnošću! Došlo je vrijeme da dâ dokaze o ponašanju koje je primjereno velikim narodima, kako bi vratila ugled koji joj pripada među velesilama, kako bi njeni zastupnici i



jednostavni građani poštivali ona sveopća prava i ona ljudska dostojanstva koja pripadaju članovima slobodne zajednice! I na kraju, došlo je vrijeme prisiliti te velesile da poštuju one odluke koje je donijela protiv emigranata i pobunjenika!“

D) „Itt az ideje lemosni azt a gyalázatot, amellyel meggondolatlanságból vagy kis-

hitűségből beszennyezték Franciaországot! Itt az ideje, hogy egy nagy nemzethez illő, impozáns magatartást tanúsítson, hogy visszakapja azt a tekintélyt, amely a nagyhatalmak között jár neki, hogy tiszteljék mind képviselői, mind egyszerű ál-lampolgárai személyében azokat az egyetemes jogokat és azt az emberi méltóságot, amely a szabad közösség tagjait megilleti! És végül itt az ideje rákényszeríteni e hatalmakat, hogy tiszteljék azokat a határozatokat, amelyeket az emigránsok és a lázadók ellen hozott!”

Smjerovi:

ustavni monarhisti

rojalisti (pristaše kralja)

jakobinci

žirondinci

b) Upisivanjem slovnih znakova smjerove postavite u vremenski slijed na osnovi njihovog stupanja na vlast! (Po elementu 0,5boda.)

1. 2. 3. 4.

4 boda



7. Zadatka je u svezi s dualističkim razdobljem Mađarske. a) Na koje djelatnosti slobodnih aktivnosti upućuju slike? Svoje odgovore napišite ispod slika! (Po elementu 0-5 boda.

.................................................

.................................................

............................................ ......................................

.................................................

Onovremena pučka kazališna predstava Onovremeni plakat

Onovremena naslovnica Onovremeni plakat



b) Kakve su uzajamne povezanosti između slika i sljedećeg izvora? (1 bod) „1. § Nedjeljama i na dan kralja sv. Stjepana, kao na dan nacionalnog blagdana, u zemljama mađarske Svete Krune rad u industriji mora biti obustavljen. Izuzetak čine potrebni poslovi čišćenja i održavanja poslovnih prostora i postrojenja. 2. § Rad u industriji se obustavlja najkasnije u nedjelju ujutro u šest sati i traje 24 sata od početka obustave, ali bar do ujutro 6 sati dana koji slijedi nakon obustave rada.“ (XIII. članak Zakona iz 1891. godine o obustavi rada u industriji nedjeljom)

„1. § Vasárnapokon, valamint szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell. Kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállitásához szükséges munka. 2. § Az ipari munkának szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számitandó 24 óráig, de legalább is a szüneti napot követő reggeli 6 óráig tart.” (1891. évi XIII. törvénycikk az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3 boda

8. Zadatak se vezuje uz formiranje Europske unije. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „Francuska i Engleska nikada neće biti ravnopravne sile sa Sjedinjenim Državama i Sovjetskim Savezom.. Ni Njemačka. Za njih se otvara samo jedina mogućnost kako bi u svjetskoj politici zauzele odlučujuću ulogu: moraju ujediniti snage radi formiranja Europe.“ (Konrad Adenauer, 1956.)

„Franciaország és Anglia soha nem lesznek az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egyenrangú hatalmak. Németország sem. Számukra csupán egyetlen lehetőség kínálkozik, hogy döntő szerephez jussanak a világpolitikában: egyesíteniük kell erőiket Európa alakítására.” (Konrad Adenauer, 1956)

a) Koji je bio prvenstveni cilj osnivanja Europske unije?

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..



Udio EU u svjetskoj trgovini

b) Jesu li se ostvarile Adenauerove zamisli u svezi s Europskom unijom? Odgovorite pomoću dijagrama! Obrazložite svoj odgovor! …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

c) Koja je ona od triju regija čiji je gospodarski razvitak najdinamičniji? ………………………………………………………………………………………………….

3 boda

9. Sljedeći se zadatak vezuje uz povijest Sovjetske Republike. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „Vlada Béle Kuna je prvo gradila svoju djelatnost na osnovnim nacionalnim načelima […] narod je patio pod pritiskom Antante, a Mađari koji su se lako oduševljavali nacionalnim pitanjem radosno su pozdravili svaku vladu koja ih je htjela osloboditi teškog jarma Antante.“ (Njemački generalni konzul u Budimpešti) „Kun Béla kormánya először nemzeti alapelvekre építette tevékenységét [...] a nép az antant nyomása alatt szenvedett, s a nemzeti kérdésben könnyen fellelkesülő magyarok minden kormányt örömmel üdvözöltek, amely az antant nyomasztó igájából meg akarta őket szabadítani.” (A budapesti német főkonzul) „Svima! Mađarski proletarijat današnjim danom svu vlast preuzima u svoje ruke. Totalni slom građanskog svijeta, krah koalicijske vlade prisiljavaju radništvo i seljaštvo Mađarske na taj odlučujući korak. […]

milijardi dolara

Sjedinjene Američke Države

Zajedničko tržište, kasnije Europska zajednica

Japan



U toj je situaciji mađarskoj revoluciji za svoj spas preostalo jedino sredstvo: diktatura proletarijata te vlast radništva i poljodjelske sirotinje. […] Mađarska se pretvara u sovjetsku republiku. Revolucionarni savjet vlade će bez odgađanja započeti niz velikih djela radi priprema i ostvarenja socijalizma i komunizma. Proglašava socijalizaciju vlastelinstava, rudnika, industrijskih pogona, banaka i transportnih poduzeća. Agrarnu reformu izvršit će socijalističkim poljoprivrednim zadrugama, a ne sitnim zemljišnim posjedima. One koji dižu cijene, zelenaše namirnicama, korisnike i špekulante gladi i bijede masa nemilosrdno će progoniti.“ (Proglas Socijalističke partije Mađarske i Revolucionarnog savjeta Vlade, 22. ožujka 1919.)

„Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Ma-gyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. [...] Ebben a helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga meg-mentésére: a proletárság diktatúrája, a munkások és földműves szegények uralma. [...] Magyarország tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására. Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vál-lalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, ha-nem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre. Az árdrágítókat, az élelmiszer-uzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosságának spekulációs haszonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi.” (A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa. 1919. március 22.) a) Zašto je Sovjetska Republika na početku imala veliku podršku? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) Što se desilo s privatnim vlasništvom u vrijeme Sovjetske Republike? ………………………………………………………………………………………………..

c) Koji su unutarnji razlozi doveli do pada Sovjetske Republike? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3 boda

10. Zadatak se vezuje uz Mađarsku nakon Drugog svjetskog rata. Odgovorite na pitanja! (Po elementu 1 bod.) „Šport nije zabava pojedinaca već društvena i domoljubna djelatnost. […] Športaši Republike moraju shvatiti da na športskim natjecanjima pobjeđuju za stvar naše vlasti radništva i seljaštva. […] Izbor i podrška športskih talenata započinje već u dječjim vrtićima. U



sedmogodišnjem planu je na primjer predviđeno produciranje 5-6 tisuća majstora športova.“ (Izjava čelnika DDR-a i Sovjetskog Saveza o športu) „A sport nem magánszórakozás, hanem társadalmi és hazafias nevelőmunka. [...] A köztársaság sportolóinak meg kell érteni, hogy a sportversenyeken a mi munkás-paraszt hatalmunk ügyéért győznek. [...] A sporttehetségek kiszűrése és támogatása már az óvodában megkezdődik. A hétéves tervben például 5-6 ezer sportmester kitermelését irányozták elő.” (Az NDK és a Szovjetunió vezetőinek nyilatkozata a sportról) „Nacionalni osjećaj koji je umjetno prognan iz javnog života i koji djeluje prigušeno, od jednog trenutka na drugi preplavljuje Mađare, masovno hitaju na ulice, plaču i smiju se, slave junake Wembleya, i baš ih briga da vlast uspjeh Puskása i njegovih suigrača pokušava predstaviti kao najnoviju pobjedu nad imperijalizmom. (Na osnovi jednog onovremenog napisa u talijanskom tisku nakon nogometne utakmice Engleska-Mađarska [3:6] 1953.godine)

„A közéletből mesterségesen kiszorított, lefojtva ható nemzeti érzés egyik pillanatról a másikra elárasztja a magyar embereket, kitódulnak az utcákra, sírnak, nevetnek, éltetik a Wembley hőseit, s fütyülnek arra, hogy a hatalom az imperialisták elleni újabb győzelemnek láttatja Puskásék sikerét.” (Az 1953-as Anglia-Magyarország [3:6] futballmeccs utáni eseményekről egy korabeli olasz újságcikk alapján)

„Kada je drug Farkas u svom sjajnom govoru, navodeći riječi druga Rákosija, uvijek iznova zadao smjer mađarskom športu govoreći o njemu kao važnoj kulturnoj djelatnosti radnog naroda, Gyula Grosics* - je na žalost – sjedio u prvome redu, gotovo na korak od druga Farkasa. I onda, kada smo čuli ime Mátyása Rákosija, svi smo, htijući izraziti naš zanos, na sasvim spontan način četvrti put skočili sa stolice kako bismo velikim pljeskom slavili i klicali našem velikom vođi, onda … Onda je Gyula Grosics, molim vas – još se i sad užasavam … Ostao sjediti!“ (Dodatak istražnom materijalu GY. G.) *Gyula Grosics, 86 puta nastupio za Nogometnu reprezentaciju Mađarske, vratar „Zlatne momčadi“

„Amikor Farkas elvtárs nagyszerű beszédében, Rákosi elvtársat idézve újra és újra megszabta a magyar sport útját, úgy szólva róla, mint a dolgozó nép fontos kultúrtevékenységéről, Grosics Gyula *- sajnos - az első sorban ült, szinte lépésnyire Farkas elvtárstól. És amikor, Rákosi Mátyás nevét hallva, mindannyian, elragadtatásunkat kifejezni akarván, teljesen spontán módon, negyedszer pattantunk fel, hogy vastapsban törjünk ki, s éljenezzük nagy vezetőnket, akkor ... Akkor Grosics Gyula, még most is elborzadok kérem ... Ülve maradt!” (Kiegészítés G.GY. vizsgálati anyagához)

*Grosics Gyula 86-szoros magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat kapusa. „Kao 'rezultat razotkrivanja' godinu dana nisam smio putovati u inozemstvo i nisam mogao nastupati u izabranoj vrsti. Poslije, godinu dana nakon izgubljenog finala svjetskog prvenstva u Bernu nastavljena su moja iskušenja: 1955. godine su me odnijeli u središte ÁVH-a na Trgu Mari Jászai. Tamo su me svaki tjedan tijekom dvanaest mjeseci ispitivali, a u međuvremenu sam u Fő ulici na Glavnom vojnom tužilaštvu morao sudjelovati na tri obavještajne rasprave.



Bez osnova sam optužen za špijuniranje koje je iscrpilo pojam veleizdaje. Kada mi je u siječnju 1955. godine ministar obrane priopćio optužnicu, dodao je da primim na znanje da bi drugog čovjeka objesili za ovo. Jedanaest mjeseci nakon toga su postupak „u nedostatku dokaza“ obustavili, ali sam član reprezentacije mogao postati tek krajem rujna 1956. godine.“ (Gyula Grosics) „A lebukás »eredményeként« egy évig nem utazhattam külföldre és nem szerepelhettem a válogatott csapatban. Azután az elvesztett berni vb-döntő után egy évvel folytatódtak a megpróbáltatásaim: 1955-ben bevittek a Jászai Mari téri ÁVH- központba. Ott tizenkét hónapon át heti rendszerességgel hallgattak ki, miközben a Fő utcában a Katonai Főügyészségen három kémtárgyaláson is részt kellett vennem. Alaptalanul kémkedéssel vádoltak, mely kimeríti a hazaárulás fogalmát. Amikor a honvédelmi miniszter közölte velem a vádat 1955 januárjában, hozzáfűzte: vegyem tudomásul, más embert ezért felakasztottak volna. Tizenegy hónappal később az eljárást »bizonyítékok hiányában« megszüntették, de csak 1956. szeptember végén lehettem újra válogatott.” (Grosics Gyula)

a) Kakva je uloga namijenjena špotru u zemljama socijalističkog bloka? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) U kojoj je mjeri politika, partija upravljala športom? …………………………………………………………………………………………………

c) Da li je - unutar športskih okvira – bilo mogućnosti postaviti se nasuprot partiji, vođama? Obrazložite svoj odgovor! ……………………………..

Obrazloženje:……………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

4 pont

11. Zadatak je u svezi s onečišćenjem okoliša i njegovim domaćim baratanjem. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) „1. § Važenje zakona obuhvaća prirodne i pravne osobe te organizacije bez pravne osobnosti koje se bave djelatnošću smanjenja i uklanjanja stakleničkih plinova. 3. § (1) Parlament radi ostvarenja zadataka u svezi s ciljevima, sredstvima, prioritetima klimatskih promjena, tako posebno istraživanjima u svezi s klimatskim promjenama, procesima i utjecajima koji je uzrokuju, u svezi sa domaćim smanjivanjem ispuštanja stakleničkih plinova i radi prilagođavanja domaćim utjecajima klimatskih promjena, odnosno radi priprema za zadatke koji proizlaze iz priprema na utjecaje klimatskih promjena, te u službi definiranja sredstava za ostvarenje tih ciljeva donosi Nacionalnu strategiju o klimatskim promjenama (u daljnjem dijelu teksta: Strategija za klimatske promjene)



Osnovni pojmovi 2. § U primjeni ovog zakona: 1. Okvirni sporazum: Okvirni sporazum UN-a o klimatskim promjenama proglašen Zakonom br. LXXXII. iz 1995. godine; 2. Zapisnik: Zapisnik iz Kyota proglašen Zakonom br. IV. iz 2007. godine 3. sudionice: One sudionice navedene u privitku br.1 Okvirnog sporazuma koje su potvrdile Zapisnik; (3) Vlada radi provođenje Strategije za klimatske promjene, radi prihvaćanja međunarodnih obveza i s obzirom na potrebe prilagođavanja klimatskim promjenama, radi smanjenja ispuštanja plinova, odnosno radi definiranja i ispunjenja obveza u svezi s ograničavanjem ispuštanja, radi kontrole njenih očekivanih i stvarnih rezultata donosi Nacionalni program za klimatske promjene (u daljnjem dijelu teksta: Program za klimatske promjene). (Zakon br. LX. iz 2007. godine o okvirnom sustavu izvršenja Okvirnog sporazum UN-a o klimatskim promjenama i njenog Zapisnika iz Kyota)

„1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával összefüggő tevékenységeket végző természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki. 3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el. Alapfogalmak 2. § E törvény alkalmazásában: 1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény; 2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv; 3. részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette; (3) A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire tekintettel a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Program) fogad el.” (2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről)



- Napokon pada snijeg! - Sv. Nikola, nije to snijeg, to su papiri Sporazuma iz Kyota …

a) Formulirajte, što UN drži – u suglasnosti s našom domovinom – jednim od najvećih problema onečišćavanja okoliša!

…………………………………..................................................................................................

b) Kakve dokumente stvara Mađarska? …………………………………………………………………

…………………………………………………………………

c) Kojem se međunarodnom sporazumu priključuje naša domovina? ………………………………………………………………….

4 boda

12. Zadatak je u svezi s mađarskim društvom današnjice. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja!

Realna vrijednost plaća uposlenih Realna vrijednost mirovine po osobi



a) Navedite jedan od čimbenika koji uzrokuje pad realne vrijednosti plaća! (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

b) Koje je godine, nakon 1990., bila najviša realna vrijednost plaća, a koje najniža? (Po elementu 0,5 boda.)

Najviša:: ………………………… Najniža:………………………

c) Koje su županije u državi gospodarski najnerazvijenije regije? (Navedite dvije!) (Po elementu 0,5 boda.) …………………………………………………………………………………………………...

3 pont

GDP PO GLAVI STANOVNIKA, TERITORIJANI RASPORED, 1999.

županijska granica regijska granica



I. Kratki, jednostavni zadaci Maksimalni broj

bodova Broj postignutih

bodova 1. Gospodarstvo Mezopotamije 3 2. Engleski staleži 5 3. Vanjska politika Matijaša Korvina 4 4. Engleska XVII. stoljeća 3 5. Pragmatica Sanctio 5 6. Smjerovi Francuske revolucije 4 7. Masovna kultura dualizma 3 8. Počeci europske integracije 3 9. Sovjetska Republika 3 10. Način života nakon Drugog svjetskog rata 4 11. Onečišćavanje okoliša 4 12. Današnja Mađarska 3

Ukupno 44

Profesor koji ispravlja radnju Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova / elért

pontszám

Broj bodova upisan u program / programba

beírt pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci I. Egyszerű, rövid feladatok

Profesor koji ispravlja radnju

/ javító tanár Bilježnik / jegyző

Datum: ...................................... Datum: ................................. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! 1. Primjedbe: Ukoliko je pristupnik otpočeo rješavati zadatke II. dijela, onda ova tabela i dio s potpisima ostaju prazni! 2. Ukoliko ispit bude prekinut tijekom I. dijela, odnosno ne nastavi se rješavanjem zadataka II. dijela, onda se i tabela i dio s potpisima moraju popuniti!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 0814 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2009. május 6. 8:00

II.

Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

9.

má

jus

6.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 44 2009. május 6. 0814


Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! • Uz svaki zadatak koristite dozvoljena pomagala: zemljovide Povijesnog atlasa, pravopis i dvojezični rječnik! • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno Povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Napravite skicu, koncept – ako je potrebno! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Pripazite na uređenje teksta i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima • uređenost, logičnost i jezična pravilnost odgovora

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate riješiti ukupno četiri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: morate razraditi: dva kratka i dva dugačka zadatka od kojih se svaki odnosi na različito razdoblje i najmanje dva zadatka koji se odnose na mađarsku povijest. Pozorno proučite zadatke!

Redni

broj Razdoblja, teme Tip

zadatka

Opća

povijest

13. Društvena kriza u Rimu kratak

14. Formiranje, karakteriziranje srednjovjekovne industrije dugačak 15. Prosvjetiteljstvo kratak 16. Balkan između dvaju svjetskih ratova dugačak

Mađarska

povijest

17. Bocskaijeva oslobodilačka borba kratak 18. Sveti Stjepan dugačak 19. Elementi građanske države u doba dualizma kratak 20. Manjine u XIX. stoljeću dugačak 21. Gospodarski utjecaji demokratskih promjena kratak 22. Antisemitizam u Mađarskoj dugačak

Nakon što ste proučili zadatke, zaokružite redne brojeve izabranih zadataka! Pravilnost izbora zadataka provjerite popunjavanje sljedeće tabele!

Kriteriji izbora zadataka Da

Jeste li izabrali četiri zadatka?

Jeste li izabrali najmanje dva zadatka iz mađarske povijesti?

Jeste li izabrali najmanje dva zadatka iz opće povijesti?

Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka?

Jesu li sva četiri izabrana zadatka iz različitih razdoblja? (U tabeli su razdoblja odvojena dvostrukom crtom.)

Jeste li jednoznačno označili zadatke?

Od zadataka razradite samo izabrana četiri, ostalo ostavite praznim!

Pri zgotovljavanju odgovora možete raditi skicu!



13. Zadatak se odnosi na povijest Rima staroga vijeka (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite glavne karakteristike krize Republike u II.-I. stoljeću pr. Kr. te predstavite zamisli Grakha o rješavanju društvene krize! „Što je posao vlasnika? Vlasnik odmah nakon što je stigao na gospodarstvo, pošto je pozdravio Boga kuće, ako može još isti dan neka obiđe svoj posjed […] Ako o obavljenom poslu ustanovi da nije zadovoljavajući i župan mu veli da je on marljivo obavljao svoj posao, ali su robovi bili bolesni, vrijeme je bilo loše, robovi su pobjegli, morali su raditi na javnim poslovima - ukoliko čuje puno takvih i njima sličnih izgovora – neka ga upozori da napravi obračun o obavljenom poslu i o utrošenom vremenu. Bilo je kišovito vrijeme: ima poslova koji se mogu obaviti i kad pada kiša: prati i katranom premazati bačve, počistiti zgrade, presipati pšenicu, izvesti gnoj, tovariti gnoj na hrpu, prebrati sjemenje za sjetvu, popraviti i splesti novu užad; služinčad je mogla pokrpati svoje dronjke i kapuljače; i za blagdana se mogu čistiti stari jarci, popravljati javni putovi, rezati grmlje drača, prekopati vrt, čistiti livadu, potkresane grane povezati u snop, drač krčiti, krupicu mljeti i obaviti čišćenje. Bolesni su robovi; ne treba im dati redovnu porciju hrane.“ (Cato: O obradi zemlje) „Mi a birtokos dolga? A birtokos, mihelyt a gazdaságba érkezik, mihelyt a ház istenét üdvözölte, ha lehet, még aznap járja körül a birtokát [...] Ha a végzett munkát nem találja kielégítőnek, és az ispán azt mondja, hogy ő serényen végezte a dolgát, de a rabszolgák betegek voltak, rossz volt az időjárás, szöktek a rabszolgák, közmunkát kellett végezniük - hogyha sok ilyen és efféle kifogást mond -, szólítsa fel, hogy adjon számot a végzett munkáról és a rájuk fordított munkaidőről. Esős volt az idő; vannak munkák, amiket esőben is el lehet végezni: hordót mosni és kátrányozni, kitakarítani az épületeket, átönteni a gabonát, kihordani a trágyát, trágyadombot rakni, vetőmagot válogatni, kijavítani a köteleket, újakat csinálni; a cselédség megfoltozhatta volna rongyruháját és csuklyáját; ünnepnapokon is lehet régi árkokat kitisztítani, közutat javítani, tüskebokrot vágni, fölásni a kertet, a réten tisztogatni, a lenyesett ágakat nyalábba kötni, tövist kiásni, darát őrölni és takarítást csinálni. Betegek a rabszolgák; nem kell nekik a rendes élelemadagot adni.” (Cato: A földművelésről) „Predložio je [Gaj Grakho] brojne izmjene zakona kako bi pogodovao narodu i slabio Senat. Takav je bio npr. Zakon o naseljavanju kojim je državna zemlja dana siromašnima […]. Njegov zakon koji se odnosi na saveznike je stanovnike Italije izjednačio u pravima s Rimljanima. Zakonom o pšenici je za sirotinju osigurao jeftin kruh. Ali je vlast Senata ponajviše skratio petim: njime se regulira postupak Sudskog stola. Do sada su u parnicama odluke mogli donositi samo članovi Senata. Zbog toga su ih se bojali narod i viteški stalež. Gaj je uz tri stotine senatorskih sudaca izabrao tri stotine viteza.“ (Varon) „Számos törvényjavaslatot terjesztett elő [Caius Gracchus], hogy a népnek kedvezzen, a senatust pedig gyengítse. Ilyen volt pl. telepítési törvénye, amely az állami földet a szegények kezére juttatta [...]. A szövetségesekre vonatkozó törvénye Itália lakóit a római polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel. A gabonatörvény olcsó



kenyeret biztosított a szegények részére. De a senatus hatalmát leginkább az ötödikkel nyirbálta meg: ez a törvényszéki eljárást szabályozta. Addig csak a senatus tagjai ítélkeztek peres ügyekben. Ezért tartott tőlük a nép meg a lovagrend. Caius háromszáz lovagot választott a háromszáz senatori bíró mellé.” (Varro)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji formiraju događaje

8

Konstrukcija, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 Djelitelj 4 Broj ispitnih bodova

7



14. Zadatak se odnosi na srednjovjekovno gospodarstvo. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite formiranje i glavne karakteristike srednjovjekovne industrije! „5. Onima koji nisu članovi našega ceha i ne žive u našemu gradu zabranjeno je korištenje pečata na suknu. 9. Od prastarih je vremena običaj u nas da u svezi s potrebama našega zanata sve uredbe izdajemo mi sami, osim ako je o onim uredbama riječ koje su u nadležnosti sudaca grada i Savjeta. 12. […] Ako se negdje nađe sukno s porubom ili mjestimično zarezano sukno ili pak takvo sukno za koje se ispostavi da je napravljeno od otpada ili izderane vune ili takvo sukno koje je popravljeno svijetlim predivom, takvo sukno treba zaplijeniti. 13. Ako netko izvan grada da otkati ili napraviti sukno i ispostavi se da ima porub, takvo sukno treba oduzeti od majstora, na godinu dana ga lišiti prava da obavlja svoj zanat; istekom vremena može od naših majstora tražiti suspenziju zabrane, ali je dužan platiti novčanu globu od 5 maraka. 14. Sukno s porubom nitko ne smije bojati u šareno. 15. Isto takvu kaznu plaća i onaj tko radi na više od dva tkalačka stana. 24. Ako kod nekoga pronađu sakriveni tkalački stan, plaća za njega 1 marku. 41. Onaj tkalac koji traži više od onoga koliko je ustanovljeno za majstore, gubi pravo obavljanja djelatnosti na četiri tjedna, i on sam i njegova žena. 47. Nitko ne smije odvabiti tuđe ljude, ni radnika, ni radnicu. Kazna: pola marke.” (Propisi za frankfurtske suknare registrirani su 1345. godine)

„5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott pecsétünket használni. 9. Ősidőktől fogva szokásban van nálunk, hogy mesterségünk szükségleteivel kapcsolatban minden rendelkezést magunk adhatunk ki, kivéve, ha olyan rendelkezésről van szó, amelyek a város bíráinak vagy a tanácsnak a hatáskörébe tartoznak. 12. […] Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől. […] 13. Ha valaki a városon kívül ad szőni vagy kikészíteni posztót, és kiderül, hogy az szegéllyel van ellátva, az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől, a mestert pedig egy

évre meg kell fosztani attól a jogtól, hogy mesterségét folytassa; a határidő elteltével a tilalom felfüggesztését kérheti mestereinktől, de köteles 5 márka pénzbüntetést fi-zetni.

Postolar



14. A szegéllyel ellátott posztót senki sem festheti tarkára. 15. Ugyanilyen büntetést fizet az is, aki kettőnél több szövőszéken dolgozik. 24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána. 41. Az a szövő, aki mestertársainktól a megállapítottnál többet kér, négy hétre elveszti a jogot, hogy mesterségét folytassa, őmaga és a felesége is. 47. Senki sem csalhatja el más embereit, sem munkást, sem munkásnőt. Bírságpénz: fél márka.” A frankfurti posztókészítőkre vonatkozó előírásokat 1345-ben rögzítették. „8. Svaki majstor tkalac smije u svom domu držati samo jednog učenika i njega samo četiri godine i za plaću od 4 pariške livre ili za službu od pet godina 60 pariških soua ili za službu od šest godina 20 pariških suoa ili za službu od sedam godina bez plaće. 17. Majstor tkalac za dužu službu za veću plaću može uzeti uza se učenika, ali za manju ne. […] 17. Stari majstor i dva, tri ili četiri porotnika … dužni su provjeriti da li majstor raspolaže dostatnim imetkom i znanjem da može primiti učenika. […] 47. Od gore navedenih članova ceha nitko ne može započeti radom prije izlaska sunca, inače majstor plaća globu od 12, a pomoćnik 6 dinara, ako nije postojala ta okolnost da se kraj sukna morao dovršiti. U tom slučaju pomoćnik može ranije započeti, ali samo taj dan. 48. Noćna kraljevska straža tkalaca znači da stari majstor i tkalci plaćaju kralju 20 pariških soua za svaku noć kada je na njima red za stražarenje i 10 pariških soua onima koji obavljaju stražu. To je njihova plaća, odnosno plaća straže Malog i Velikog mosta, nadalje tkalci su dužni postaviti stražu od 60 stražara onda kada je na njima red. 51. Pomoćnici tkalaca neka prekinu posao čim čuju zvono za večernje, radili oni na području bilo koje župe, nakon zvona za večernje moraju posao završiti.“ (Iz Pravilnika cehova pariških tkalaca u XIII. stoljeću)

„8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, ezt is csak négy évre és 4 párizsi livre fejében, vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül. 9. A takácsmester hosszabb ideig tartó szolgálatra nagyobb fizetség fejében vehet maga mellé tanulót, de kevesebbért nem. [...] 17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt... köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...] 47. A fent említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni. Ebben az esetben a segéd [korábban] bemehet, de csak aznap. 48. A takácsok éjszakai királyi őrsége annyit jelent, hogy az atyamester és a takácsok 20 párizsi sout fizetnek a királynak minden éjszaka, amikor rájuk kerül az őrség sora, és 10 párizsi sout azoknak, akik ellátják. Ez az ő fizetésük, valamint a Kis- és a Nagyhíd őrségének a fizetése, továbbá kötelesek a takácsok 60 főnyi őrséget állítani minden éjszaka, amikor rájuk kerül a sor. 51. A takácssegédek hagyják abba a munkát, mihelyt a vecsernyére hívó harang megszólal, bármely plébánia területén dolgoznak is, és a vecsernyére szóló harangozás után be kell fejezniük.” (A párizsi takácsok XIII. századi céhszabályzatából)

írásbeli v0814

Történele

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

vizsga, II. ös

em horvát ny

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

sszetevő

yelven — em

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

melt szint

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

8 / 44

Azonosító jel:

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

Tkalci s

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

sagova

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

2009. m

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

……………

május 6.

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………

………



…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..



15. Zadatak je u svezi s razdobljem prosvjetiteljstva. (kratak) Na osnovi Deklaracije o neovisnosti, Deklaracije o ljudskim i građanskim pravima te svojih spoznaja predstavite ljudska i građanska prava! „Držimo da su same po sebi jasne one istine da se svaki čovjek rodi jednakim, čovjeku je njegov Stvoritelj dodijelio neotuđiva prava kojih se ne može odreći, među ta prava spada pravo na slobodu, odnosno pravo za težnju za srećom. Za osiguravanje tih prava ljudi ustrojavaju vlade čija se vlast zasniva na suglasnosti onih kojima upravljaju. Ako bilo kada, bilo koji oblik vlade postane nesposoban za ostvarenje tih ciljeva, pravo je naroda da takvu vladu promijeni ili makne i ustroji novu vladu, postavivši je na takve temelje i tako je organiziravši da bolje čuva njegovu sigurnost i bolje pospješuje njegov napredak.“ (Deklaracija o neovisnosti) „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságát, és jobban elősegíti boldogulását.” (Függetlenségi Nyilatkozat)

„I. Svaki se čovjek rađa i ostaje takvim - slobodnim i jednakopravnim; društvene razlike se zasnivaju samo na korisnosti u odnosu na društvo. II. Cilj svakog političkog udruživanja je očuvanje prirodnih i neotuđivih prava čovjeka. Ta su prava: sloboda, vlasništvo, sigurnost i suprotstavljanje ugnjetavanju. III. Svako načelo suvereniteta, po svojoj prirodi, izvire iz naroda; ni tijelo, ni pojedinac ne može obnašati vlast, ako ona izričito ne potječe od njega.

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16



IV. Sloboda znači da je sve dozvoljeno što drugima ne šteti. Prakticiranje prirodnog prava pojedinca ne može biti ograničeno drugim ogradama, već onima koji za ostale članove zajednice osiguravaju njeno uživanje; ta ograničenja mogu biti određena zakonom. […] X. Nitko se ne smije uznemiravati zbog njegovih uvjerenja, vjerskih i drugih uvjerenja pod uvjetom da iskazivanje tih uvjerenja i pogleda ne povrijede zakoniti red. XI. Slobodno priopćavanje misli i mišljenja je jedno od najvrednijih prava čovjeka; stoga svaki građanin može slobodno govoriti, pisati i tiskati bilo što, dugujući međutim odgovornost za zloporabu toga prava, u zakonom definiranim slučajevima. […] XIII. Za osiguravanje troškova izvršne i upravne vlasti neophodno je potreban doprinos svih; taj se doprinos po sposobnosti pojedinaca, u cjelini građana mora ravnopravno podijeliti. […] XVI. U društvu u kojemu nedostaju jamstva tih prava i tamo gdje razdvajanje zakonodavne i izvršne vlasti nije obavljeno, nema nikakvog ustava.” (Deklaracija o ljudskim i građanskim pravima) „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára […] élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg. […] X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. […] XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani. […] XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.” (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


7



16. Zadatak je u svezi s Balkanom u razdoblju između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Analizirajte razvoj i probleme Rumunjske, Bugarske i Jugoslavije između dvaju svjetskih ratova!

Kronologija:

1923. Desna vlada u Bugarskoj.

1928. Na zasjedanju Skupštine u Beogradu izveden je atentat na čelnika Hrvatske seljačke stranke Stjepana Radića, na što je kralj Aleksandar uveo diktaturu (siječanj 1929.)

1934. Prevrat, vojna diktatura u Bugarskoj, bugarski kralj Boris uvodi diktaturu (1935.), vodio pronjemačku politiku.

1934. U Marseillesu je ubijen kralj Aleksandar. Jugoslavija je vodila pronjemačku politiku.

1938. Zbog sve veće unutarnjopolitičke krize promjena ustava, rumunjski kralj Karlo II. uveo je diktaturu.

Kronológia:

1923. Jobboldali kormány Bulgáriában.

1928. A belgrádi parlament ülésén lelövik a demokratikus horvát parasztpárt vezetőjét, Stjepan Radić-ot, erre Sándor jugoszláv király diktatúrát vezetett be (1929. január).

1934. Puccs, katonai diktatúra Bulgáriában, Borisz bolgár király diktatúrát vezetett be (1935), s németbarát politikát folytatott.

1934. Sándort Marseilles-ben meggyilkolták. Jugoszlávia németbarát politikát folytatott.

1938. Az egyre nagyobb belpolitikai válság miatt alkotmánymódosítás, II. Károly román király diktatúrát vezetett be. „O sebi samima su razmišljali kao o eliti koja se trudi modernizirati Bugarsku odozgo. Zazirali su od svakog pokretanja masa jer su bili uvjereni da je neposredna politička intervencija poziv prosvijetljene elite. Mislili su da je s parlamentarizmom i političkim strankama završeno. Po njihovom mišljenju uzroci problema Bugarske ne leže u njenoj uludo potrošenoj imovini, već u nedostatku gospodarskih potencijala i njenoj gospodarskoj zaostalosti. Jedinu mogućnost modernizacije vidjeli su u samoj sebi odgovornoj, djelotvornoj tehnokraciji. Htjeli su aerodinamizirati i racionalizirati pretjerano veliku državnu birokraciju.” (O građanskoj organizaciji s imenom Zveno [Veza] )

„Úgy tekintettek magukra, mint arra az elitre, amely Bulgária felülről történő modernizálására törekszik. Idegenkedtek minden tömegmegmozdulástól, mert meg voltak győződve arról, hogy a felvilágosult elit hivatása a közvetlen politikai beavatkozás. Úgy vélték, hogy a parlamentarizmusnak és a politikai pártoknak bealkonyult. Véleményük szerint Bulgária bajait nem vagyonának eltékozlása, hanem az ország gazdasági erőforrásainak hiánya és gazdasági elmaradottsága okozta. A modernizálás egyetlen lehetőségét az önmagának felelős hatékony technokráciában látták. Áramvonalasítani és racionalizálni akarták a vízfejű állami bürokráciát.” (A Zveno [Kapcsolat] nevű polgári szervezetről) „Bugarska će biti 'uzor poljoprivredne države' iz čijih sela i gradova će nestati krivudave i blatnjave uličice te će se očistiti i ljudski krvožderi. Svugdje će biti zdrave



pitke vode, modernih postrojenja za pročišćavanje otpadnih voda, telegrafa, telefona, odnosno struje, i naselja će činiti ugodnijim šumoviti parkovi koji ih okružuju. Svugdje će djelovati visokorazvijene zadružne organizacije. Država će biti pokrivena željezničkom mrežom i na svakoj postaji će biti posebno skladište za pšenicu i posebno za duhan. U svakom selu će postojati Demokratski krug zemljoradnika gdje će se održavati znanstveno-popularna predavanja, kazališne predstave, prikazivati filmovi i gdje će seljaci poslušati snimke 'najbolje govore najboljih govornika'.“ (Članak Stambolskog*, 1922.) *Čelnik Bugarskog narodnog saveza zemljoradnika, kasniji predsjednik Vlade)

„Bulgária »mezőgazdasági mintaország« lesz, melynek falvaiból és városaiból eltűnnek a girbegurba, sáros sikátorok, és eltakarodnak az emberi vérszívók is. Mindenhová bevezetik az egészséges ivóvizet, a modern szennyvíztisztítót, a távírót, a telefont, illetve áramot, és a településeket erdős parkok teszik még kellemesebbé. Magasan fejlett szövetkezeti szervezetek dolgoznak majd mindenütt. Az országot vasútvonalak hálózzák be, és minden állomáson lesz külön gabona- és dohányraktár. Minden faluban lesz Földműves Demokrata Kör, ahol ismeretterjesztő és színielőadásokat tartanak, és filmeket mutatnak be, és ahol a parasztok meghallgathatják »a legjobb szónokok legjobb beszédeinek« felvételeit.” (Sztambolijszki* cikke; 1922) *A Bolgár Népi Földműves Szövetség vezetője, későbbi miniszterelnök „Politički grijeh koji počini privatna osoba […] sada već nije grijeh ako je zasnovan na uzvišenim idejama, i može biti i kriv, ako ga vodi čista ideja spašavanja države.“ (Eminescu, rumunjski pjesnik)

„A magánember elkövette [...] politikai bűn immár nem bűn, ha magasabb eszméken alapszik, és, legyen bár hibás, az állam megmentésének tiszta eszméje vezérli.” (Eminescu, román költő) „Udružimo se svi, muškarci i žene i zacrtajmo našem narodu i sebi samima novu sudbinu. Približava se čas rumunjskog uskrsnuća i otkupljenja. Onaj tko vjeruje, bori se i pati dobit će dar i blagoslov svoga naroda. Nova vremena kucaju na vratima. Sterilni svijet s uvenulom dušom proživljava svoje posljednje sate, rađa se novi svijet: svijet duša punih vjere. U tom novom svijetu će svatko imati svoje mjesto, ali ne po svojoj školskoj spremi, pameti ili učenosti, već prije svega, po svome karakteru i svojoj vjeri.“ (Codreanu, čelnik rumunjske nacionalističke, antisemitske i protumađarske Željezne garde)

„Fogjunk össze mindahányan, férfiak s asszonyok, s szabjunk nemzetünknek s magunknak új sorsot. Közeleg a román feltámadás és megváltás órája. Aki hisz, aki harcol és szenved, nemzete jutalmát s áldását nyeri el. Új idők kopognak az ajtón. A steril, elszáradt lelkű világ végóráit éli, és új világ születik: a hittel teli lelkek világa. Ebben az új világban mindenkinek meglesz a maga helye, de nem iskolázottsága, okossága vagy tanultsága, hanem mindenekelőtt jelleme és hite szerint.” (Codreanu, a román nacionalista, antiszemita és magyarellenes Vasgárda vezetője)

írásbeli v0814

Történele

vizsga, II. ös

em horvát ny

Etnički ho

sszetevő

yelven — em

omogena i m

melt szint

miješana pod

15 / 44

Azonosító jel:

dručja u Sre

ednjoj Euro

opi 1920.-19

etničk

i hom

ogen

o po

druč

je

dvije

man

jine

izna

d 10

%

2009. m

938. godine

tri m

anjin

e iz

nad

10%

četir

i man

jine

izna

d 10

%

pet m

anjin

a iz

nad

10%

május 6.

pj



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..

17. Zadatak se vezuje uz Bocskaijevu oslobodilačku borbu. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite vjerske i svjetovne uzroke, te inicijalne sile oslobodilačke borbe! „Basta koji se cijelo vrijeme trudio regrutirati nove snage, dobio je zapovijed od cara da okupira Erdelj. […] Utvrdu i obrambenu kulu većeg dijela Europe koja bi najvećma zaslužila da joj svaki kršćanin pomogne i održi, srušili su oni čiji bi najvažniji interes trebao biti njeno podržavanje.“ (Iz memoara o pustolovinama po Mađarskoj i Erdelju kapetana Johna Smitha, 1630.)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16



„Basta, aki egész idő alatt igyekezett új erőket toborozni, parancsot kapott a császártól, hogy szállja meg Erdélyt. [...] Európa java részének erődjét s védőbástyáját [Erdélyt], mely legjobban megérdemlette volna, hogy minden keresztény segítse és fenntartsa, azok döntötték romlásba, akiknek leginkább érdeke lett volna, hogy támogassák.” (John Smith kapitány magyarországi és erdélyi kalandjairól készült visszaemlékezéséből; 1630)

„Koliko je samo jada, koliko nesreće, pustošenja i kakvog kvara zadesilo Mađarsku – ne bez doprinosa njemačkog cara, već što više, baš zahvaljujući njegovim vojnicima, mislimo da ne moramo riječima opisati jer to u pamćenju svakog stanovnika svijetli jasnije od sunca. Mađarska je već jedva sjena same sebe te kako je po ponašanju njenih kapetana svatko mogao vidjeti, car je radio na tome da se još i mađarski jezik izbriše. Ali kako je to svjetovna stvar i prolazna, možda bi bila lakše podnošljiva da na posljednjem Saboru, nasuprot volji stanovnika države, na osnovi posljednjeg članka zakona koji je priložen ostalim zakonima u zadnjim danima […] grof Belgijoso, carski nadkapetan Mađarske, taj zlonamjerni čovjek, nije započeo progoniti istinsku i čistu kršćansku vjeru.“ (Iz Proglasa hajdučkih kapetana Balázsa Lippayja i Balázsa Németha, 1604.)

„Mennyi nyomorúság és mennyi szerencsétlenség, pusztulás és romlás érte az utolsó években nem a német császár hozzájárulása nélkül, sőt éppen az ő katonái révén Magyarországot, úgy gondoljuk nem szükséges sok szóval előadnunk, mivel az ország minden lakosának emlékezetében napnál világosabban él. Magyarország már alig árnyéka önmagának, s ahogy kapitányainak viselkedéséből mindenki láthatta, a császár azon munkálkodott, hogy elpusztítsák, s még a magyar nyelvet is eltöröljék. De minthogy mindez világi dolog és múlandó, talán elviselhető lett volna, ha a legutóbbi országgyűlésen az országlakosok akarata ellenére a többi törvényhez csatolt utolsó törvénycikk alapján a legutóbbi napokban […] Belgiojoso grófja, a császár magyarországi főkapitánya, ez a rosszindulatú ember meg nem kezdte volna az igaz és tiszta keresztény vallás üldözését.”

(Lippay Balázs és Némethy Balázs hajdúkapitányok kiáltványából; 1604)

István Bocskai, „Ugarski i erdeljski knez”



„No dakle, dok su njih četvrtog studenog pozvali pred Glavni kraljevski sudbeni stol, Illésházy, koga je netko u potaji obavijestio o pogibelji koja ga čeka, je pobjegao i nakon što je stigao u svoju tvrđavi zvanu Trenčin, na brzinu je svoje vrijedne stvari i novce – kažu da ih je imao jako puno- potrpao u burad i pobjegao u Poljsku.“ (Iz djela s naslovom O poslovima Mađara Miklósa Istvánffyja, 1603.)

„Nos tehát, amidőn őket november negyedikére a királyi főtörvényszék elé idézték, Illésházy, kit valaki titokban figyelmeztetett az őt fenyegető veszélyre, elszökött, és Trencsén nevű várába érkezve, sebtében hordókba rakta értékes holmiját és pénzét - azt mondják, hogy igen sok volt neki -, s Lengyelországba menekült.” (Istvánffy Miklós a Magyarok dolgairól című művéből; 1603)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................



(dugačak) 18. Zadatak se odnosi na djelatnost svetog Stjepana u svezi s organizacijom države. Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite djelatnost svetog Stjepana u svezi s organizacijom crkve i države! „O održavanju kraljevskih dobara Izričito hoćemo, kako smo i mi drugima dali mogućnost da slobodno raspolažu svojim dobrima, tako i ona dobra, vojnici, sluge i bilo što što pripada našem dostojanstvu kralju, neka ostanu zadržane bez promjene i da od njih nitko ništa ne uzme i ne ukrade, niti pak da se usudi netko od navedenih stvari sebi priskrbiti nekakvu pogodnost.

O održavanju kršćanske vjere Ako netko zanemarujući svoju kršćansku vjeru, ogrezao nemarnom glupošću skrivi protiv nje, u skladu s prirodom grijeha neka mu biskup sudi na osnovi crkvenih zakona. Tko bi se pak potican svojim suprotstavljanjem usudio ustezati od podnošenja izrečene kazne, neka ga discipliniraju istom kaznom, i to ponovivši je ukupno sedam puta. I ako nakon svega i nadalje bude svojeglav i nepopustljiv, treba ga predati Kraljevskom sudu – naime, zaštitniku kršćanstva.

O ubojstvima Ako netko opaljen bijesom ili gordo i oholo namjerno počini ubojstvo neka znade da će po odluci našega Savjeta platiti stotinu i deset zlatnika. Od toga se pedeset mora predati u kraljevsku riznicu, pedeset se mora dati rodbini, a deset zlatnika treba dati sucima i posrednicima. Pored toga ubojica neka ispašta po odredbama crkvenog zakona.

O odlaženju u crkvu i o onima koji za vrijeme mise mrmljaju i razgovaraju Oni koji idu u crkvu na Božju službu, gdje u vrijeme celebriranja mise mrmljaju i smetaju drugima pričajući o uzaludnim događajima ne pazeći na sveta štiva i duhovnu hranu, ako su stariji neka se ukore i sramotno protjeraju iz crkve, a ako su mlađi i pripadnici općeg staleža neka se u predvorju crkve na očigled svih vežu i kazne bičevanjem i rezanjem kose.“ (I. zakonik svetog Stjepana)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


7



„A királyi javak megtartásáról Különösképpen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul, s azokból senki semmit el ne raboljon vagy el ne vegyen, sem pedig valaki az említett dolgokból magának valamiféle előnyt szerezni ne merészeljen.

A keresztény vallás megtartásáról Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt megismételve összesen hét ízben. És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének.

A gyilkosságokról Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos ezenfelül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen.

A templomba járásról és azokról, akik mise alatt mormognak és beszélgetnek Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.” (Szent István I. törvénykönyve) „O prilozima kralja crkvi Neka deset sela sagradi jednu crkvu koja neka se opskrbi s dva zemljišta, s isto toliko sluga, konjem i kobilom, šest volova i dvije krave, te 30 sitne marve. Za odjeću i prekrivač oltara neka skrbi kralj, a za svećenika i knjige biskup.

O krađi slobodnjaka Ako netko od slobodnjaka počini krađu, odlučismo da po ovome zakonu izvrši zadovoljštinu: ako mu je prvi put, neka se otkupi ako može; ako pak ne može, neka ga prodaju. Ako pak i nakon prodaje počini krađu, neka ispašta po zakonu za roblje.

O silnosti župana Ako koji od župana pod nekim izgovorom oduzme nešto od jednog viteza, neka mu to vrati i povrh toga neka mu od svoga još da isto toliko.

O desetini Ako je nekome u jednoj godini Bog dao deset, neka deseti dio da Bogu; ako netko sakrije svoju desetinu neka plati devetinu. I ako netko okrade desetinu odvojenu



[stavljenu na stranu] za biskupa, neka mu se sudi kao lopovu te odšteta koja slijedi za to neka u cijelosti pripadne biskupu.“ (II. zakonik svetog Stjepana)

„A király adományáról az egyháznak Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.

A szabadok tolvajlásáról Ha valaki a szabadok közül lopást követ el, úgy határoztunk, hogy eme törvény szerint adjon elégtételt: ha először: váltsa meg magát, ha tudja, ha pedig nem tudja, adják el. Ha pedig eladása után is lopást követ el, a rabszolgákról szóló törvény szerint bűnhődjék.

Az ispán hatalmaskodásáról Ha az ispánok közül valaki valamilyen ürüggyel egy vitéztől elvesz valamit, adja vissza, és azonfelül a sajátjából ugyanannyit [adjon].

A tizedről Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. És ha valaki a püspöknek elkülönített [félretett] tizedet meglopja, mint tolvajt ítéljék meg, és az ebből eredő jóvátétel teljesen a püspöké legyen.” (Szent István II. törvénykönyve) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

19. Zadatak se odnosi na razdoblje dualizma. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite pojavljivanje elemenata građanske države nakon Nagodbe! „29. § Brak se mora sklopiti pred građanskim službenikom. […] 38. § Za sklapanje braka je potrebna slobodno izražena suglasnost budućih supružnika. Prisila, zabuna i zbunjivanje isključuju slobodno izraženu suglasnost.“ (Fragment članka Zakona o braku br. XXXI. iz 1894. godine)

„29.§ A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni. [...] 38.§ A házasságkötéshez a házasulók szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés kizárja a szabad beleegyezést.” (Részlet a házassági jogról szóló 1894. XXXI. törvénycikkből) „1. § Svatko može slobodno ispovijedati i slijediti bilo kakvu vjeru ili religiju te je sukladno zakonima države, odnosno u granicama zahtjeva javnog morala, može javno iskazivati i vršiti. Nije dozvoljeno nikoga sprečavati u služenju takvog vjerskog obreda koji nije u suprotnosti sa zakonima i javnim moralom ili prisiljavati na izvršavanje vjerskog čina koji nije u skladu s njegovom vjerom. 5. § Po zakonu određenim uvjetima svima je dozvoljeno istupiti iz neke konfesije i pristupiti nekoj konfesiji.“ (Fragment članka Zakona o slobodnom ispovijedanju vjere br. XLIII. iz 1895. godine)

„1.§ Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképpen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16



közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni. 5.§ Valamely vallásfelekezetből kilépni vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad a törvényekben megállapított feltételek mellett.” (Részlet a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. XLIII. törvénycikkből) „1. § Trgovačke i industrijske komore su tijela koja su pozvana za zajedničko unapređenje trgovine i industrije. (Članak Zakona o trgovačkim i industrijskim komorama br. VI. iz 1868. godine) „1. § Predmet poreza na dohodak je svaki takav prihod koji nije oporezovan porezom na zemlju i porezom na kuću.“ (Članak Zakona o porezu na dohodak br. XXVI. iz 1868. godine)

„1. § A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek.” (1868. évi VI. törvénycikk a kereskedelmi és iparkamarákról)

„1. § Jövedelemadó tárgya mind az a jövedelem, mely föld- vagy házadó által megadóztatva nincsen.” (1868. évi XXVI. törvénycikk a jövedelemadóról) „1. § Svaki je roditelj ili skrbnik, uključujući i one u čijim kućama borave djeca kao šegrti ili kućna služinčad, dužan svoju djecu ili štićenike (ako njihov odgoj nije osiguran u kućama ili privatnim odgojnim ustanovama) slati u javnu školu – od njihova navršetka 6. do navršetka 12., odnosno 15. godine.“ (Članak Zakona o narodnim školama javnog obrazovanja br. XXXVIII. iz 1868. godine)

„1. § Minden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg 15-ik év betöltéséig.” (1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában)

„1. § Na područjima država Mađarske Krune određuje se opći popis pučanstva. Taj se popis pučanstva ima obaviti prema stanju pučanstva od 31. prosinca 1869. godine, te se mora započeti u cijeloj državi 3. siječnja 1870. godine i obavljati bez prestanka do potpunog završetka. .“ (Članak Zakona o popisu pučanstva br. III. iz 1869. godine)

„1. § A magyar korona országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az 1869. deczember 31-én létező népességi állapot szerint 1870 január 3-kán országszerte megindítandó, és teljes befejezéséig szakadatlanul folytatandó.” (1869. évi III. törvénycikk a népszámlálás) „1. § Građani države Izraelićani se proglašavaju podjednako pravno ovlaštenim za izvršavanje svih građanskih i političkih prava s kršćanskim stanovništvom. 2. § Svaki drugi zakon, običaj ili uredba koja je protivna tome, ovime se ukida.“ (Članak Zakona o ravnopravnosti Izraelićana u odnosu na građanska i politička prava br. XVII. iz 1867. godine)



„1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.” (1867. évi XVII. törvénycikk az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................



20. Zadatak se odnosi na mađarsku povijest XIX. stoljeća (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite položaj manjina u XIX. stoljeću!

Mađarska Erdelj Hrvatska Ukupno Mađari 4338308 474 451 5151 4 812 759 Nijemci 1 046 392 222 159 13 226 1 273 677 Slovaci 1684392 - 3558 1 687256 Rumunji 1 215 269 990998 - 2 202 542 Rusini 442903 - - 442903 Hrvati 148 589 - 777880 886079 Srbi 562 119 - 504 179 828 365 Šokci 289 817 - 297 747 429 868 Slovenci 40864 - - 40864 Židovi 240410 2403 2101 244035 Ostali 25960 4198 1967 32 058 Ukupno 9944229 1694209 1605730 12880406

Raspored stanovništva po nacionalnosti 1840. godine „Manjinski je pokret u nas u to vrijeme [početkom 1840-ih godina] izazivao veću pozornost. Svi su vidjeli da se latinski ne može održati kao državni jezik, na njegovo mjesto može stupiti naravno samo mađarski, i to što prije. Ali Slaveni su osjećali averziju prema Mađarima; posebno Hrvati koji su zahtijevali državnost za tako zvanu Trojednu Kraljevinu; […] iz Beča je ishođena dozvola za pokretanje jedne slavenske tiskare u Zagrebu, a iz Moskve je poslan novac za njeno opremanje jer su Rusi uvijek prema tamo usmjeravali svoju politiku kako bi slavenski pokret prerastao u panslavenski. Hrvatska je mladež oduševljeno prihvatila Gajeve ideje i vidjela već pred svojim očima južno slavensko carstvo u kojem će njoj pripasti vodeća uloga.“(Ferenc Pulszky: Moj život i moje vrijeme, 1880.)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


7



„A nemzetiségi mozgalom ez időben [az 1840-es évek elején] nagyobb figyelmet gerjesztett nálunk. Mindenki látta, hogy a latin nem tarthatja fönn magát mint állami nyelv, helyébe természetesen csak a magyar léphet, mégpedig legközelebb. De a szlávok ellenszenvvel viseltettek a magyarság iránt; különösen a horvátok, kik szintén államiságot követeltek az úgynevezett három-egy királyságnak; [...] Bécsből engedélyt nyert egy szláv nyomda felállítására Zágrábban, Moszkvából pedig pénzt ennek fölszerelésére, mert az oroszok mindig oda irányozták politikájukat, hogy a szláv mozgalom pánszlávvá vagyis orosszá alakuljon. A horvát ifjúság rajongással fogta föl Gaj eszméit, s maga előtt látta már a dél szláv birodalmat, melyben övé lesz a vezérszerep.” (Pulszky Ferenc: Életem és korom; 1880)

„U nas su jezici razne vrste – puno je religija [vjera] - bezbroj raznih običaja – a koliko nacija! – To je već samo po sebi pogibelj. Problematično je, gotovo nemoguće te pukotine popuniti – to može učiniti samo podjednaka privrženost domovini, građanskom ustavu i zakonu. To se može jedino postići na način da blagodati građanskog ustava podjednako prošire na sve manjine svih jezika, vjera i podrijetla, da ne bude među njima nijedna koja je iznad ostalih i koja je miljenica na štetu drugih, te da se prema nijednoj ne odnose kao maćeha.“ (Miklós Wesselényi: O zlosutnim ocjenama, 1833.) „Mi nálunk sokféle nyelv - sok religio [vallás] - számtalan különböző szokások - s hányféle nemzetség! - Ez magában is veszedelem. Bajos, szinte lehetetlen ezen hézagokat kipótolni - csak a haza, polgári alkotmány s törvény iránti egyenlő buzgóság teheti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti, hogy a nemzetiség s polgári alkotmány malasztait [jótéteményeit] minden nyelvű, vallású s származásúakra egyenlően terjessze, hogy ne legyen azok közül egy helyzetbeli is a többi felett s mások kárára kényeztetett becéje [kedvence], s mostohaként eggyel se bánjék.” (Wesselényi Miklós: Balítéletekről; 1833) „Nastojanja za ostvarenjem nacionalnog bitka i ustavnih sloboda je uzvišeni nagon, sveta stvar. […] One sa stranim jezicima, bili Nijemci, Slovaci, Rumunji ili bilo kojeg drugog jezika, sprečavati u pojedinačnom ili društvenim krugovima u korištenju materinskog jezika nije dozvoljeno, te niti zakonskoj vlasti niti pojedincima nije dozvoljeno silom iznuđivati korištenje mađarskog jezika.“ (Miklós Wesselényi: Proglas u svezi s predmetom mađarske i slavenske narodnosti, 1843.)

„Nemzeti lét s alkotmányos szabadság utáni törekvés magasztos ösztön, s szent ügy. [...] Az idegen ajkúakat- legyenek azok németek, tótok, románok vagy más nyelvet beszélők - anyanyelvük magányos [magán] vagy társas körökbeni használatában akadályozni, s azokat erőszakkal a magyar nyelv használatára szorítani sem törvényhatóságnak, sem egyéneknek nem szabad.” (Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és a szláv nemzetiség ügyében; 1843)

„Prijatelji, što činite tamo? Zašto šutite? Zašto sjedite? Stiglo je vrijeme! Okupite se, razgovarajte, formulirajte zamolbu Saksonskom sveučilištu, Guberniumu [upravna vlast Erdeljske Kneževine], Dieti, Dvoru, da se okupe Vlasi, da se ujedine oko



rumunjske vjere […] tražite rumunjskog biskupa u Erdelj. […] Tražite sebi veliku rumunjsku narodnu skupštinu, tražite rumunjsku neovisnost, sličnu mađarskoj, sikuljskoj, saksonskoj neovisnosti. Pripazite na državni sabor da u svakom saksonskom sudu bude izabran najmanje jedan Rumunj. Neka se zakoni od sada pišu za Vlahe i na rumunjskom jeziku, neka se za svaki Vladin sud imenuju rumunjski državni službenici. Svi parnički predmeti, žalbe neka se prihvaćaju na rumunjskom jeziku. Pišite za novine. Sada više nema cenzure. Nemojte šutjeti, inače su Rumunji izgubljeni. Okupite se više tisuća. Pali su silnički lanci. Nemojte ljenčariti.“ (Pismo Trebonija Lauriana, rumunjskog jezičara i povjesničara Nicolae Balcescuu, vođi rumunjskih revolucionara, 1848.)

„Mit csináltok, barátom, arrafelé? Miért hallgattok? Miért ültök? Most itt van az idő! Gyűljetek össze, beszéljetek, szövegezzetek kérelmet a Szász Egyetemhez, a Guberniumhoz [az Erdélyi Fejedelemség kormányhatóságához]' a Diétához, az Udvarhoz, hogy gyűljenek össze az oláhok, hogy egyesüljenek a román vallásúak [...], kérjetek román püspököt Erdélybe. [...] Kérjetek magatoknak nagy román népgyűlést, kérjetek román függetlenséget, hasonlót a magyar, székely, szász függetlenséghez. Az országgyűlésre ügyeljetek, hogy minden szász szék legalább egy románt is válasszon. A törvények írassanak ezentúl oláh nyelven is a románok számára, minden kormányszékhez neveztessenek román kormányhivatalnokok. Mindenféle peres ügyek, panaszok fogadtassanak el román nyelven. Írjatok a hírlapokba. Most már nincs cenzúra. Ne hallgassatok, különben el vannak veszve a románok. Ezrenként gyűljetek össze. A zsarnokok bilincsei lehullottak. Ne henyéljetek.” (Treboniu Laurian román nyelvész és történész levele Nicolae Bălcescu román forradalmi vezetőhöz; 1848. április.) „Govoreći o našim domaćim odnosima, kod nas plaše publiku kako bi uvođenje općeg biračkog prava u našoj domovinu značilo da se damo nadglasati od raznih manjina koje nemaju drugoga posla već da Mađarsku raskomadaju što prije. Ne znam kako razmišlja dotična gospoda koja voli svoje slušateljstvo takvim, po mojim gledištima dječjim pričama strašiti, hoće li se postaviti pitanje da li da Mađarska ostane jedinstvena država ili da se raskomada.“ (Govor Lajosa Mocsáryja, zastupnika Nezavisne stranke, 1874.) „Saját hazai viszonyainkra térve, azzal rémítik nálunk a közönséget, hogy az általános szavazati jog behozatala annyi volna hazánkban, mint az, hogy leszavaztassuk magunkat a különböző nemzetiségek által, akiknek nincs is egyéb gondjuk, mint az, hogy Magyarországot minél előbb feldarabolják. Nem tudom, hogy az illető urak, kik szeretik a rájuk hallgató közönséget efféle, nézetem szerint gyermekes dolgokkal rémítgetni, miképp képzelik magoknak azt, hogy föl fog tétetni Magyarországon azon kérdés, maradjon-e Magyarország egységes állam, vagy daraboltassék fel.”(Mocsáry Lajos függetlenségi párti képviselő országgyűlési beszéde, 1874) „Kod nas u Aradu na sudu je uredba po kojoj se, usprkos zakonima, neće prihvaćati predstavke na drugom jeziku osim na mađarskom. Manjinskim zakonom je



dozvoljeno da oni službenici koji ne govore državni, mogu koristiti svoj jezik. Međutim, to je zabranjeno. […] Manjine doista imaju pravo na nezadovoljstvo. Neka se s tim prestane i prestat će i brige […] ako im se dozvoli da se obrazuju i slobodno iskažu svoju snagu. Ali ako bismo htjeli biti pravedni i na više zavode treba proširiti mogućnost obrazovanja; jer ako žele da se svijet osvjedoči da Rumunji, Srbi i Slovaci žele obrazovanje – tako im neće pomoći ako im dozvole obrazovanje na svom jeziku samo nižeg stupnja.“ (Govor Vincentija Babesa, rumunjskog političara u Skupštini, 1874.)

„Nálunk Aradon ott van a bíróságnál a rendelet, mely szerint nem fogadtatnak el más nyelven, mint magyarul írt beadványok, a törvény ellenére. A nemzetiségi törvény megengedte azon tisztviselők számára, akik nem tudják az állam nyelvét, hogy saját nyelvüket használhassák. Ám ez is betiltatott. [...]Csakugyan van okuk elégedetlenségre a nemzetiségeknek. Szüntessék meg azokat, és megszűnt a baj, [...] ha megengedik nekik, hogy művelődjenek, és szabadon kifejthessék erejüket. De ha igazságosak akarunk lenni, a felsőbb intézetekre is ki kell terjeszteni a művelődhetést; mert ha azt akarják, hogy meggyőződjék a világ róla, hogy a román, a szerb, a tót a műveltséget akarja - azáltal nem segítenek rajtuk, hogy csak az alsóbb fokú művelődést engedik nekik saját nyelvükben.” (Vincentiu Babeş román nemzetiségi politikus országgyűlési beszéde; 1874)

Manjine Mađarske 1880. i 1910. godine …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

1880. 1910. Mađari

Rumunji

Slovaci

Nijemci

Srbi i Hrvati

Karpatsko-ukrajinci

Ostali



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

21. Zadatak se odnosi na demokratske promjene. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarski utjecaj demokratskih promjena

Veličina posjeda (hektara)

Broj gospodarstava

% Površina gospodarstava

%

0-1 978264 81,5 231 674 16,8 1- 5 173 185 14,4 378924 27,5

5- 10 28721 2,4 198287 14,3 10- 30 16336 1,4 261929 18,9 30- 50 2586 0,2 97659 7,1 50-100 1500 0,1 101 201 7,3

100-300 514 - 76365 5,5 300 felett 73 - 36 171 2,6 Összesen 1201179 100,0 1382210 100,

Raspored privatnih gospodarstava po veličini posjeda 1994. godine

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16



Kretanje inflacije između 1987.-1997. godine

Razvoj nezaposlenosti između 1989.-1997. godine

Formiranje realne vrijednosti plaća između 1989.-1997.

Realna vrijednost plaća uposlenih Realna vrijednost mirovine po osobi



Formiranje industrijske i poljoprivredne proizvodnje te GDP-a između 1989.-1996. godine Mali leksikon: Kupon: vrijednosni papir po viđenom, za koji se moglo kupiti a) tijekom privatizacije iz državne imovine, b) zemljište iz za to određenog fonda zemljišta poljoprivrednih zadruga i državnih gazdinstava, c) stan od za prodaju određenih stanova samouprave, d) što se moglo pretvoriti u doživotnu rentu, ili e) se mogao prodati kao vrijednosni papir po viđenom.

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Industrijska proizvodnja

Poljoprivredna proizvodnja



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

22. Zadatak se vezuje uz povijest Mađarske XX. stoljeća. (dugačak) Analizirajte pojavu i radikalizaciju antisemitizma u Mađarskoj u 1920-im, ’30-im godinama! „[…] Židovi osim što su jedna patuljsta manjina unutar mađarskog naroda: po krvi, po nervnom sustavu, po prošlosti, po u prošlosti ukorijenjenoj duši i moralu su drukčiji, sasvim drukčiji od Mađara. Mnogostruko su dalji od germanskih, slavenskih ili latinskih odlomaka naroda koji žive s nama. To vrtoglavo nadiranje Židova radi vlasti se po svaku cijenu mora suzbiti jer je mađarski narod, kao i svaki narod, po pravu na život, privržen svome duhovnome životu, u svojoj vlastitoj državi i društvu, privržen odlučnoj snazi svog duhovnog života. Nemojmo sada petljati s formalnim pitanjem da li je židovstvo rasa u svojim masama unutar mađarske nacije ili nije, niti s onom načelnom uzaludnošću da li je židovstvo in abstracto [u načelu] po svojoj duhovnoj konstrukciji destruktivno ili nije. Već moramo posebno naglasiti onu neosporivu i jasnu činjenicu da svaka rasna, vjerska grupacija, sloj ili razred koji nakon što bude primljen u veću narodnu zajednicu i dospije u stanje kada prevagne u vlasti, postaje destruktivna in concreto [u stvarnosti].“ (Endre Bajcsy-Zsilinszky: Nacionalna obnova i tisak, 1920.)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


8


7



„[…] a zsidó azonkívül, hogy törpe kisebbség a magyar nemzeten belül: vérében, idegrendszerében, múltjában, múltjából beidegzett lelkiéletében és etikájában más, lényegesen más, mint a magyar. Sokkalta távolabb álló a velünk együttélő germán és szláv vagy latin néptöredéknél. A zsidóságnak ez a szédületes hatalmi előnyomulása mindenáron visszaszorítandó azért, mert a magyar nép - mint minden nép - az élet jogán ragaszkodik saját lelki életéhez és az ő saját államában és társadalmában saját lelki életének döntő erejéhez. Ne azzal a formai kérdéssel bíbelődjünk, faj-e a zsidóság a maga tömegeiben a magyar nemzeten belül, vagy sem, sem azzal az elméleti hiábavalósággal, destruktív-e a zsidóság in abstracto [elméletben] lelki felépülésénél fogva, vagy nem. Hanem arra az el nem homályosítható és le nem tagadható tényre tegyük a hangsúlyt, hogy minden faji, vallási csoport, réteg vagy osztály, mely fölvétetvén egy nagyobb népközösségbe, azon belül hatalmi túlsúlyra jut, destruktív in concreto [ténylegesen].” (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti újjászületés és a sajtó; 1920)

„1. § Na sveučilišta, na Tehnički fakultet, na Ekonomski fakultet Sveučilišta u Budimpešti i na pravne akademije se od početka školske godine 1920./21. mogu upisati samo oni pojedinci koji su po vjernosti naciji i po moralu bezuvjetno pouzdani, i samo u tom broju za koji se može osigurati temeljita izobrazba. Odluku o broju studenata koji se mogu upisati na pojedine fakultete (odsjeke), na prijedlog dotičnih fakulteta (na Tehničkom fakultetu Savjet) donosi ministar vjere i javnog obrazovanja. Izvanredni se studenti mogu upisati samo u slučaju da kvota koja je navedena u prethodnom stavku nije popunjena redovitim studentima i samo u unaprijed određenim brojčanim okvirima. Ova se mjera ne odnosi na studente pravnih, državoslovnih fakulteta (pravnih akademija) i fakulteta državnog knjigovodstva, međutim ministar vjere i javnog obrazovanja, nakon što je poslušao mišljenja fakulteta – u suglasnosi s ministrom financija može donijeti odluku o broju upisa izvanrednih studenata.“ (Članak Zakona o reguliranju upisa na sveučilišta, Tehnički fakultet, Ekonomski fakultet i pravne akademije Sveučilišta u Budimpešti br. XXV. iz 1920. godine)

„1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül. Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az állam számviteltanra beiratkozókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg



ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja.” (1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról) „4. § Za članove Komore tiska, također Glumačke i Filmske komore Židovi mogu biti primljeni samo u omjeru da njihov broj u odnosu na cijelo članstvo komore ne premaši dvadeset posto. U tih dvadeset posto se ne ubrajaju a) vojni invalidi, topnici, djeca boraca poginulih u ratu, udovice boraca poginulih u ratu b) one koji su prije dana 1. kolovoza 1919. godine pristupili nekoj drugoj konfesiji i njeni su članovi bez prijekida c) potomke onih roditelja pod točkom b) koji nisu pripadnici židovske vjere „7. § Za članove Odvjetničke, Inženjerske, Liječničke komore osobe iz stavka 4. § mogu biti primljene samo u omjeru koji ne prelazi dvadeset posto broja ukupnog članstva.” (Članak Zakona br. XV. iz 1938. godine o djelotvornijem jamčenju ravnoteže društvenog i gospodarskog života) „4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani: a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet; b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek a tagja; c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja. 7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg.” (1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) „1. § Sukladno primjeni ovoga Zakona Židovom se mora tretirati ona osoba koja je sama u vrijeme stupanja na snagu ovoga zakona pripadnica židovske konfesije ili bar jedan njen roditelj ili jedno od baka ili djedova, isto tako i porodi navedenih rođeni poslije stupanja na snagu ovoga Zakona. Od osoba u ranije navedenom stavku se ne mogu tretirati Židovima oni koji su porijeklom iz braka sklopljenog prije 1. siječnja 1939. godine – ako je od roditelja samo jedan, a od djedova i baka najviše dvoje pripadnici Židovske vjere i ako 1. su joj oba roditelja u vrijeme sklapanja braka bili pripadnici neke od kršćanskih konfesija i to su i ostali , ili 2. ako sukladno dogovoru, na način određen zakonom, prije sklapanja braka roditelja, slijedili vjeru roditelja kršćanske vjere i pri sklapanju braka roditelj židovske vjere je prije dana 1. siječnja 1939. godine prihvatio neku od kršćanskih konfesija i ostao pripadnikom te konfesije, ili



3. je od početka bio pripadnik kršćanske konfesije ili je prije svoje sedme godine postao pripadnikom kršćanke konfesije, njegov roditelj židovske vjere je prije dana 1. siječnja 1939. godine postao pripadnikom neke od kršćanskih konfesija, te kako on sam – tako i njegov roditelj ostao pripadnikom kršćanske konfesije.“ (Zakona br. IV. iz 1939. godine o ograničavanju širenja Židova u javnome životu i gospodarstvu)

„1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt úgyszintén a felsoroltaknak a jelen törvény hatálybalépése után született ivadékait. Az előző bekezdésben meghatározott személyek közül nem lehet zsidónak tekinteni azt, aki az 1939. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságból származik, ha szülői közül csak az egyik és nagyszülői közül is legfeljebb kettő volt az izraelita hitfelekezet tagja és ha 1. mindkét szülője már a házasságkötéskor valamely keresztény hitfelekezet tagja volt és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy 2. szülőinek házasságuk megkötése előtt a törvényben meghatározott módon kötött megegyezése értelmében a keresztény szülő vallását követi és a házasság megkötésekor izraelita vallású szülő az 1939. évi január hó 1. napja előtt valamely keresztény hitfelekezetre tért át és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy 3. születésétől kezdve keresztény hitfelekezet tagja volt, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett, izraelita vallású szülője az 1939. évi január hó 1. napját megelőzően vált valamely keresztény hitfelekezet tagjává és mind őmaga, mind a szülője ezentúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt.” (1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojenih


12


16



Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci 44 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem 13. Društvena kriza Rima 7 14. Formiranje i karakterizacija industrije srednjeg vijeka 16 15. Prosvjetiteljstvo 7 16. Balkan između dvaju svjetskih ratova 16 17. Bocskaijeva oslobodilačka borba 7 18. Sveti Stjepan 16 19. Elementi građanskog društva u doba dualizma 7 20. Manjine u XIX. stoljeću 16 21. Gospodarski utjecaj demokratskih promjena 7 22. Antisemitizam u Mađarskoj 16 II. Tekstualni zadaci s razlaganjem 46

I. + II. ukupnoBroj bodova za pismeni dio ispita 90

Profesor koji je ispravio radnju

Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih

bodova / elért

pontszám

Broj bodova upisan u program /

programba beírt pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci / Egyszerű, rövid feladatok

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem / Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju / javító tanár

Bilježnik / jegyző

Datum: ...................................... Datum: .................................

tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · írásbeli vizsga, i. összetevő 3 / 20 2009. május 6. 0814...

Documents