tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · 2015. 5. 6. · történelem horvát nyelven középszint —...

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 1313

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2015. május 6. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK

MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

15

. m

áju

s 6

.

írásbeli vizsga 1313 2 / 32 2015. május 6.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed:

1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka,

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima,

• uređenost, logičnost, jezična pravilnost odgovora i pravopis.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi sa spomenicima kulture staroga vijeka. Uz tvrdnje koje se nalaze u tabele napišite slovne znakove odgovarajućih slika! Uz svaku tvrdnju pripada jedna slika, jedan se slovni znak ne mora upisati! (Po elementu 1 bod.)

A)

A Laokonova skupina

B)

Kolos s Rodosa (prikaz iz XVIII. stoljeća)

C)

Fidije: Palada Atena

D)

Svjetionik na Faru (prikaz iz XVIII. stoljeća)

Tvrdnja Slovni znak slike a) Djelo je predstavljalo znamenitost luke grada koji je osnovao Aleksandar Veliki i koji je smatran kulturnim središtem helenističkog svijeta.

b) Umjetninom koja se vezuje uz trojanski ciklus prikazani su dramski osjećaji.

c) Djelom koje se smatra jednim od svjetskih čuda prikazan je bog Sunca.

3 boda



2. Zadatak je u svezi s trgovinom srednjeg vijeka. Na osnovi skice zemljovida i svojih spoznaja odlučite jesu li tvrdnje istinite za levantsku trgovinu ili hanzeatsku trgovinu! U odgovarajući stupac tabele upišite znak „X“! U jednom redu može biti upisan samo jedan znak „X“! (Po elementu 0,5 boda.)

Gospodarstvo Europe u srednjem vijeku

Angol Királyság – Kraljevina Enleska Francia Királyság – Kraljevina Francuska Német-Római Birodalom – Njemačko-Rimsko Carstvo Lengyel Királyság – Kraljevina Poljska Magyar Királyság – Kraljevina Ugarska Kijevi Fejedelemség – Kijevska Kneževina Nikaiai Császárság – Nikejsko Carstvo Atlanti óceán – Atlantski ocean Földközi tenger – Sredozemno more iparcikk, nyersanyag – industrijski proizvodi, sirovine fűszer, luxusárú, arany, rabszolga, fa, textília, fegyver – začini, luksuzna roba, zlato, roblje, drvo, tekstil, oružje karavánutak – karavanski putovi fűszerek, luxuscikk – začini, luksuzna roba arany, nyersanyag, fegyver, bársony – zlato, sirovine, oružje, baršun Jelentős kereskedelmi útvonal – Značajna trgovačka ruta Arany-, ezüst- és rézbányák – Rudnici zlata, srebra i bakra Sóbánya – Rudnik soli Vasérc – Željezna rudača Textilipar – Tekstilna industrija



Tvrdnja Levantska trgovina

Hanzeatska trgovina

a) U njenom su usponu značajnu ulogu imali križarski ratovi.

b) Živežnim namirnicama i sirovinama je opskrbljivao flandrijske gradove s mnogobrojnim stanovništvom.

c) Tim je putem iz Europe izvezena znatna količina plemenitih metala.

d) Njihovom robom su većim dijelom zadovoljavane potrebe najbogatijih slojeva europskog plemstva.

e) Njemački su trgovački gradovi stupajući jedni s drugima u savez osiguravali trgovačke rute.

f) Velika su geografska otkrića doprinijela njegovom nazadovanju.

3. Zadatak je u svezi s osnivanjem ugarske države. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„... neka sveta crkva Božja i svi naši vjernici sadašnji i budući znadu da samostanu Sv. Martina na brdu Panonije [...] dadosmo privilegije [...] kakve su dodijeljene samostanu u Monte Cassinu. Gradnju samostana Sv. Martina započeo je još naš otac, a završismo je mi sami s Božjom pomoći, za blaženstvo duha našeg i radi učvršćenja kraljevstva našeg. [...]

U isto se vrijem pobrinuh i za to da u pamćenju sljedbenika ovjekovječim i onu izvanrednu potporu koju sam za zasluge Svetog Martina u svome djetinjstvu iskusio. Naime, kada krenu ratni vihor [...] jedna me županija – ona šomođska – htjede otjerati s očeva prijestolja, pa me obuze golema neizvjesnost, kakav savjet bih dao svojoj uznemirenoj duši, kako da postupim? Tada prisegnuh Svetom Martinu [...], ako njegovom zaslugom pobijedim svoje protivnike, onda neka bude tako da svaku desetinu gore navedene županije koji se daje na svaku stvar, svaki posjed, zemlju, vinograd, usjev i putarine, bez odgode podredim opatu navedene opatije [...].“ (Povelja o privilegijama opatiji u Pannonhalmi, 1001./1002.)

„[…] Isten szent egyháza és a mi híveink valamennyien, a mostaniak és a jövendőbeliek, tudják meg, hogy a Pannónia hegyén lévő Szent Márton-monostornak […] olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyent Monte Cassino […] monostora kapott. Szent Márton monostorát még szülőatyánk kezdte és mi fejeztük be Isten segítségével lelkünk üdvéért és királyságunk megszilárdításáért. […] Gondoskodtam ugyanakkor arról is, hogy megörökítsem az utódok emlékezetében azt a különleges támogatást, amelyet Szent Márton érdemeiért gyermekkoromban megtapasztaltam. Ugyanis mikor kitört a háború vihara, […] mivel az egyik megye, a somogyi el akart űzni atyám székéről, nagy bizonytalanság fogott el, milyen tanácsot adjak háborgó lelkemnek, mihez fogjak? Ekkor […] fogadalmat tettem Szent Mártonnak, ha érdemeiért […] ellenségeimet legyőzöm, akkor úgy jó, ha a fenti megye dézsmáját, ami minden dolga, birtoka, földje, szőlője, vetése, útvámja után jár ugyanezen monostor apátjának vessem alá haladéktalanul […].” (A pannonhalmi apátság kiváltságlevele, 1001/1002)

3 boda



a) Imenujte vladara za čije je vladavine opatija u Pannonhalmi započela s djelovanjem!

………………………………………………………..

b) Imenujte crkveni red kojem je opatija pripadala!

………………………………………………………..

c) Imenujte osobu zbog koje je izbio rat naveden u izvoru!

………………………………………………………..

d) Imenujte drugom riječju (stručnim terminom) vrstu poreza koji je spomenut u izvoru! ………………………………………………………..

4. Zadatak je u svezi s prosvjetiteljstvom. Na osnovi izvora i svojih spoznaja odlučite u korist kojeg sustava ili načela Montesquieu navodi svoje argumente! Zaokružite redni broj pravilnog odgovora! (Po elementu 1 bod.)

„Kako u slobodnoj državi svaki čovjek slobodna duha sam mora upravljati sa sobom, tako cjelini naroda mora pripasti pravo na zakonodavnu vlast. Međutim, budući da je to u velikim državama neostvarivo a i u slučaju manjih država ima za posljedicu puno nedostataka, narod putem svojih predstavnika mora učiniti sve ono što sam nije u stanju. Velika je prednost predstavnika/zastupnika da o stvarima/problemima mogu raspravljati, što narod uopće nije stanju. Svaki građanin mora imati pravo glasa na izborima za predstavnika/zastupnika, osim onih koji su na toliko niskim pozicijama da se mogu smatrati takvim ljudima koji nemaju svoju slobodnu volju. Ljudi bolje poznaju potrebe svoga grada od potreba drugih gradova i svatko bolje može prosuditi o svome susjedu nego o drugim građanima. Članove zakonodavnog tijela, dakle, nije slobodno izabrati općenito iz sveukupnosti naroda, već je ispravno ako stanovnici na svakom važnijem mjestu sami sebi izaberu svoga predstavnika/zastupnika. U slobodnoj državi zakonodavna vlast ima pravo i treba imati mogućnost provjeriti kako se provode zakoni koje je sama donijela.“ (Montesquieu: O duhu zakona, 1748.)

„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. A képviselőknek nagy előnye, hogy az ügyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyáltalán nem alkalmas. Minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog, hogy szavazhasson a képviselő-választáson, kivéve azokat, akik annyira alacsony helyzetben vannak, hogy úgy tekintendők, mint akiknek nincs szabad akaratuk. Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban meg tudja ítélni szomszédai képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó testület tagjait általában a nemzet összességéből kiválasztani, hanem az

4 boda



a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számára képviselőt. Szabad államban a törvényhozó hatalomnak joga van, és lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy megvizsgálja, miként hajtják végre az általa hozott törvényeket.” (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748) a) način donošenja zakona:

1. zastupnički sustav 2. neposredna demokracija b) izborno pravo:

1. opće izborno pravo 2. izborno pravo vezano uz cenzus c) izborni sustav:

1. većinski (s pojedinačnim izbornim jedinicama) 2. proporcionalni (s listama) d) izvršna vlast:

1. odgovorna kralju 2. odgovorna zakonodavnoj vlasti

4 boda

5. Zadatak je u svezi s izbijanjem Rákóczijeve oslobodilačke borbe. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„Najvažniji uzrok onih mnogih pokreta – sada i uvijek – bijaše nasilno ishođenje sramnog ukidanja drevnih zakona [...] postojeću zlatnu slobodu zemlje pri izboru kralja služinskim preokretom pretvoriše na nasljedno kraljevstvo. [...] na sramotan način ukinuše onaj vrlo važan zakon velikog Andrije Jeruzalemskog koji je na slavu naroda sadržavao osnovna prava na slobodu svih staleža, te im dao pravo da se u slučaju povrede zakona mogu suprotstaviti kraljevima [...]. Stid je izreći kakve sve dvojbe more narod koji je u cijelosti izgubio svoju platežnu moć. [...] Narod zemlje još i sada naširoko naglašava kako je njegova sudba bila bolja za vrijeme vladavine polumjeseca; a još se i dokumentima može dokazati da godišnje ucjene/nameti Austrijanaca debelo dostižu onu mjeru usluga koje su Turcima davane za pola stoljeća.“ (Proglas Ferenca Rákóczija, 1704.)

„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése [...] kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. […] gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal. […] Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri. […] Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy



jobb volt a sorsa a hódító félhold uralma alatt; az meg az okmányokból bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik.” (II. Rákóczi Ferenc kiáltványa, 1704)

a) Imenujte one dvije društvene grupacije/sloja društva čije se uvrede navode u citiranom dijelu Proglasa! ……………………………… ………………………………

b) Koje je godine izdao „kralj Andrija Jeruzalemski“ u Proglasu naveden zakon? ………………………………………….

c) Koje godine završava razdoblje na koje upućuje podcrtani dio teksta? ………………………………………….. 6. Zadatak je u svezi s industrijskom revolucijom. Zaokružite redne brojeve pravilnih odgovora na pitanja! (Po elementu 1 bod.) Pronalasci koji se vezuju uz tekstilnu industriju: 1733. god.: John Kay: leteći čunak (udvostručenje učinka tkalačkog stana) 1764.-1767. god.: James Hargreaves: Spinning Jenny (stroj za predenje na ručni pogon s 8

vretena) 1769. god.: Richard Arkwright: vodenice za predenje/stroj za predenje na vodeni pogon

1779. god.: Samuel Crompton: stroj za predenje, više od 1000 vretena, na vodeni ili parni pogon)

1785.-1792. god.: Edmund Cartwright: mehanički tkalački stan (na vodeni ili parni pogon)

a) Što je najviše poticalo razvoj strojeva za predenje? 1. Tzv. „glad za predivom“: Kayov izum je ubrzao postupak predenja. 2. Pojavljivanje parnih strojeva, jer su oni predstavljali nov i jeftin izvor energije. 3. U SAD-u koje su postale neovisne uvedeno je robovlasništvo, zbog toga je porasla

količina obradivog pamuka.

b) Zašto je u prvoj polovici XIX. stoljeća smanjen broj samostalnih tkalaca? 1. Zbog hiperprodukcije nisu mogli prodati svoje proizvode. 2. Cehovi su raspušteni i time su izgubili zaposlenje. 3. Izumljen je mehanički tkalački stan koji je primjenjivan u tvornicama.

c) Zašto je tekstilna industrija bila jedna od prvih grana industrije gdje je započela

industrijska revolucija? 1. Kao posljedica razvoja poskupjela je radna snaga. 2. Zbog eksplozije pučanstva došlo je do povećanja tržišta. 3. Izumljeno je umjetno vlakno.

4 boda

3 boda



7. Zadatak je u svezi s Oslobodilačkom borbom 1848.-1849. godine. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

„Štovani Dome! Želim iskoristiti priliku kako bih i na javnoj sjednici rekao [...] da i Skupština i Vlada svoje sjedište premjeste. Držim to potrebitim iz sljedećeg razloga:

[...] pun sam vjere i nade u konačnu pobjedu naše pravedne stvari, vjerujem u Boga, u istrajnost naše viteške vojske, u njihovu hrabrost, muškost i vjernost, ali konačni ishod borbi u rukama je Boga, a budući da su se naši već sada utaborili tu, tako rekuć′ u glavnome gradu, a dio njih će sutra biti utaboren u okolici Budima, zastupam stajalište da se [...] u slučaju nepovoljnog ishoda boja može desiti da za predstavnike i Vladu zemlje dođe do pomutnje; iako se ona ne bi smjela i ne bi morala zbuniti [...].

[...] držao sam uvijek da Ugarska ne vodi osvajački rat, nema namjeru ništa

akvizirati [osvojiti], samo zadržati ono na što je kralj prisegnuo, na što ima zakonsko pravo; i budući da ništa drugo ne želi samo to, posve je sigurno da će meni biti najdraže ako čast, slobodu i zakonita prava našeg naroda – u pogledu odnosa između nas i austrijske monarhije - budemo mogli osigurati putem dostojnog mira.“ (Govor Lajosa Kossutha u Skupštini)

„Tisztelt ház! Használni akarom az alkalmat arra, hogy nyilvános ülésben is megmondjam, […] hogy az országgyűlésnek és a kormánynak ideiglenes székhelyét máshová tegye által. Én ezt szükségesnek tartom a következő oknál fogva:

Tökéletes hittel és reménnyel vagyok igazságos ügyünk győzelme iránt, hiszek Istenben és hiszek vitéz seregeink kitűrésében, bátor, férfias, hű magokviseletében, azonban a csatáknak kimenetele Isten kezében van, és mivel táborunk már most úgyszólván itt, csaknem a fővárosban, holnap pedig egy részben Budának környékén táborzandik, azon vélekedésben vagyok, hogy […] megtörténhetnék, hogy a csata rossz kimenete esetében zavarba jönne az ország kormánya és képviselete; pedig annak zavarba jőnie nem kell, nem szabad […].

[…] mindig azt tartottam, hogy Magyarország nem támadó harcot visel, nem akar semmit akvirálni [szerezni], csak megtartani azt, amire a király megesküdött, amihez törvényes joga van; s miután egyebet nem, csak ezt akarja, […] bizonyosan én fogok leginkább örvendezni, ha a nemzetnek igazságos s törvényes jogait, becsületét, szabadságát, s azon viszonyokat tekintetbe véve, melyek köztünk s az ausztriai monarchia között fennforognak, a méltányos kiegyenlítést béke útján biztosíthatjuk.” (Kossuth Lajos országgyűlési beszéde)

a) Kada je Lajos Kossuth održao navedeni govor? Zaokružite redni broj pravilnog odgovora! 1. 5. travnja 1848. 2. 31. prosinca 1848. 3. 21. svibnja 1849. 4. 13. kolovoza 1849.



b) Formulirajte ukratko, zašto su Skupština i Vlada morali napustiti glavni grad?

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

c) Imenujte grad kamo su Vlada i Skupština premjestili svoja sjedišta nakon što je održan navedeni govor!

……………………………………………….

d) Koja tvrdnja odgovara mislima koje su navedene u Kossuthovom citatu! Zaokružite redni broj pravilnog odgovora! 1. Prema njegovom je mišljenju cilj oslobodilačke borbe bio izboriti potpunu neovisnost Ugarske.

2. Oslobodilačku borbu smatrao je obrambenim ratom.

3. Zapovjednike vojske je smatrao krivcima za očekivani gubitak/pad glavnog grada.

4. Molio je zastupnike da zajedno s vojskom do posljednjeg daha brane glavni grad.

5. Prema njegovom mišljenju bi predaja glavnog grada značila i poraz oslobodilačke borbe.

4 boda

8. Zadatak je u svezi s teritorijalnim i etničkim posljedicama mirovnih ugovora kojima je zaključen Prvi svjetski rat. Riješite zadatke pomoću skice zemljovida i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

Etnički odnosi u Srednjoj i Srednjoistočnoj Europi 1920. godine

etnikailag homogén terület – etnički homogen teritorij két nemzetiség 10%-on felül – dvije narodnosti čine više od10% három nemzetiség 10%-on felül – tri narodnosti čine više od10% négy nemzetiség 10%-on felül – četiri narodnosti čine više od10% öt nemzetiség 10%-on felül – pet narodnosti čine više od10%



a) Koja je za etničke prilike Srednje i Srednjoistočne Europe karakteristična crta prikazana na skici zemljovida, a koja se razlikuje od etničkih prilika Zapadne Europe?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) Imenujte državu čijim je raspadanjem krajem Prvog svjetskog rata došlo do značajnih promjena u prostoru koji je prikazan na skici zemljovida!

……………………………………………………………………..

c) Imenujte nacionalnu manjinu za koju je istinita sljedeća tvrdnja!

Njen je omjer 1920. godine, među ostalima u Čehoslovačkoj, Mađarskoj, Rumunjskoj i nekim teritorijima Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca premašio 10%. Njena je matična država tu činjenicu kasnije iskoristila za svoja hegemonistička nastojanja.

………………………………

d) Za koju je državu istinita sljedeća tvrdnja? Zaokružite redni broj pravilnog odgovora! Njen se teritorij i broj stanovnika, zahvaljujući miru koji je sklopljen u okolici Pariza više nego udvostručio. Na teritorijima dobivenim od Austrije, Ugarske i Rusije živio je značajan broj pripadnika nacionalnih manjina.

1. Bugarska 2. Čehoslovačka 3. Poljska

4. Rumunjska 5. Kraljevina Srba, Hrvata i Slovenaca

9. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske u vrijeme Drugog svjetskog rata. Odlučite koji su događaji opisani fragmentima izvora! U kvadrate koji se nalaze iza fragmenata izvora upišite redne brojeve onih događaja koji se vezuju uz njih! Izaberite od navedenih događaja! Dva se događaja ne upisuju nigdje! (Po elementu 1 bod.) Događaji: 1. okupacija Južnih krajeva; 2. katastrofa kod Dona; 3. pokušaj istupanja iz rata; 4. početak njemačke okupacije Mađarske, 5. totalna vladavina njilaša, 6. sklapanje Pariškog mira

a) „Strojnica je postala ozbiljnim sredstvom prisvajanja. Mnogi su siromašni momci prvo opljačkali Židove, a kako je situacija bivala sve teža, pažnju su usmjerili prema seljacima. [...] Divljala je bespomoćnost vašarskog oponašanja. »U Njemačkoj ovako, u Njemačkoj onako« - naglašavali su takvi ljudi koji nikad u Carstvu nisu bili, oponašanje u odijevanju, u koračanju, u svim vanjskim manifestacijama, u pozdravu.“(Dnevnik Ferenca Rajnissa, ministra za vjeru i javno obrazovanje)

a) „A géppisztoly lett a komoly szerzés eszköze. A sok szegénylegény először a zsidókat fosztogatta ki, s ahogy elnehezedett a helyzet, figyelmét a kirabolható parasztságra összpontosította. […] Az utánzás vásári ripacs tehetetlensége tombolt. «Németországban így, Németországban úgy» - hangoztatták olyan emberek, akik nem jártak a Birodalomban, utánzás – ruhákban, lépésben, minden külsőségben, köszöntésben.” (Rajniss Ferenc, vallás- és közoktatásügyi miniszter naplója)

4 boda



b) „Ministar Kállay dočekao me je na kolodvoru i na putu u palaču na tvđavi me je ukratko informirao o događajima koji su se u međuvremenu zbili u Budimpešti. Gestapo [njemačka tajna policija] je smjesta uhitio devet članova Gornjeg doma i trinaest zastupnika: [...] te za vlastite potrebe zauzeo Hotel Astoriu.“ (Memoari Miklósa Horthyja) b) „Kállay miniszterelnök a pályaudvaron fogadott, és a várpalotába vezető utunk alatt röviden tájékoztatott a Budapesten időközben történtekről. A Gestapo [a német titkosrendőrség] kilenc felsőházi tagot és tizenhárom képviselőt nyomban letartóztatott: […] és lefoglalta saját használatára az Astoria Szállót.” (Horthy Miklós emlékiratai)

c) „[...] po izvješću koje je pristiglo u 12.00 sati susjedni talijanski korpus je započeo s povlačenjem. [...] Za pretpostaviti je da neprijatelj želi mađarsku vojsku potisnuti prema jugu [...] i da će napasti i na teritorijima koji se prostiru prema zapadu od toga gdje za obranu više nema na raspolaganju jedinica. [...] Otpor vojske u tom slučaju ne može dugo trajati.“ (Izvješće viteza, generala bojnika Gyule Kovácsa) c) „[…] 12 h-kor érkezett jelentés szerint a szomszédos olasz hadtest megkezdte a visszavonulást. […] Előreláthatólag az ellenség a magyar hadsereget dél felé […] le akarná nyomni, és az esetleg ettől nyugatra eső területeken is támad, ahol védelemre saját csapatok már nem állnak rendelkezésre. […] A hadsereg ellenállása ilyen esetben nem lehet hosszú.” (Vitéz Kovács Gyula vezérőrnagy helyzetjelentése)

d) „Dok umjesto predviđene odgovarajuće vojne pomoći mađarski narod želi definitivno lišiti njenog najvećeg blaga, slobode i neovisnosti, odlučio sam da ću čast mađarskog naroda obraniti i protiv bivšeg saveznika. Stoga sam priopćio ovdašnjem predstavniku Njemačkog Carstva da ćemo s našim dosadašnjim neprijateljima sklopiti preliminarni mir [...].“ (Proglas Miklósa Horthyja emitiran na radiju)

d) „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőivel, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk […].” (Horthy Miklós rádión elhangzott kiáltványa)

4 boda



10. Zadatak je u svezi s Mađarima koji žive u manjini. Imenujte ona područja koja se nalaze izvan granica današnje Mađarske čije nizove podataka možete iščitati iz tabele! Nemojte navoditi današnje nazive država, nego pišite uobičajene (povijesne) nazive teritorija! Nazive upišite u odgovarajuća polja tabele! Možete napisati i mađarske nazive teritorija. (Po elementu 1 bod.)

Naziv područja

a)

………………..

b)

………………..

c)

…………………

d)

………………. Mađari 559 000 154 000 1 650 000 424 000Nijemci 3 000 – 320 000 7 000Rumunji – – 5 320 000 –Ukrajinci – 772 000 – –Srbi – – – 1 089 000Slovaci 4 317 000 – – –Ostali 112 000 131 000 210 000 431 000

Raspored narodnosti na osnovi popisa stanovništva 1970-ih godina

4 boda

11. Zadatak je u svezi s Europskom unijom. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

Važnije institucije Europske unije i njihovo funkcioniranje

javaslat – prijedlog; együtt dönt - zajedničko donošenje odluka Za koju su od na skici prikazanih institucija istinite sljedeće tvrdnje? a) Njegovih više od sedamsto članova biraju državljani članica po sistemu lista.

…………………………………………………………………………………….. b) Njeno članstvo nije stalno/konstantno, na sjednicama uvijek sudjeluju oni koji su zaduženi za nadzor aktualnih pitanja.

…………………………………………………………………………………….. c) Svaka članica u njen sastav delegira po jednog člana koji su odgovorni za razna područja.

…………………………………………………………………………………….. d) Imenujte onu osnovnu instituciju Europske unije za donošenje odluka (dakle ne savjetodavnu, niti financijsku) koja nije prikazana na crtežu!

…………………………………………………………………………………….. 4 boda

Europsko vijeće 28 ministara, svaka članica

Europska komisija 28, po jedan povjerenik za svako

područje/resor, svaka članica

Europski parlament zastupnici izabrani na neposrednim izborima



12. Zadatak je u svezi s demografskim prilikama Mađarske u XX. stoljeću. Na osnovi grafikona i svojih spoznaja odlučite jesu li tvrdnje istinite ili lažne! Upišite znakove „X“ u odgovarajuća polja tabele! (Po elementu 1 bod.)

Broj rođenih i umrlih u Mađarskoj

ezer fő - (tisuća stanovnika) Természetes szaporodás - prirodna stopa rodnosti/nataliteta Természtes fogyás - prirodno smanjenje broja stanovnika Élveszületés - stopa rodnosti dojenčadi Halálozás - mortalitet

Tvrdnja

Istinita Lažna

a) S grafikona se može iščitati i utjecaj zabrane abortusa koji se javlja desetljećima kasnije.

b) Prvenstveni razlozi prirodnog smanjenja broja stanovništva u vrijeme Drugog svjetskog rata su ratna stradanja ljudi i veliki broj žrtava holokausta.

c) U Rákosijevo vrijeme je zbog naknade za odgoj djece i dječjeg doplatka naglo porastao broj rođenih.

d) S grafikona se mogu iščitati podaci o promjenama broja stanovnika Mađarske tijekom svih vremena.

4 boda

1876. 1916. 1956. 1996.



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila, mora se razraditi: jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja, u svezi s mađarskom poviješću. Proučite pozorno zadatke! Redni

broj

Razdoblja, teme Tip

zadatka Opća povijest 13. Srednjovjekovni grad kratak

14. Položaj i način života žena kratak

Mađarska povijest

15. Pobjeda/trijumf kod Beograda kratak

16. Provala Tatara dugačak

17. Problem mađarskog jezika kratak

18. Nagodba dugačak

19. Kádárovo razdoblje kratak

20. Trianon dugačak

Za pomoć dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje.

Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2!

Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!



13. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnim gradovima. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite privilegije srednjovjekovnih gradova! „Ako jedna žena ili jedan muškarac u gradu Bremenu [...] provede bez uznemiravanja jednu godinu i još jedan dan, onome tko bi imao namjeru oduzeti im slobodu, neka bude zapovijeđena šutnja. On pak ima pravo ostati slobodan, kako (možebitna) protivno tome postojeća prava, u narečeno vrijeme zastarijevaju.“ (Povelja o povlasticama Fridrika I., vladara Njemačko-Rimskog Carstva, 1164.) „Ha egy férfi vagy nő Bréma városában […] egy évet és egy napot háborítatlanul eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak. Neki pedig jogában áll szabadságát megtartani, minthogy az ezzel szemben (esetleg) fennálló jogok az említett idő alatt elévülnek;” (I. Frigyes német-római császár kiváltságlevele, 1164)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova

Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja

6

Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24 DJELITELJ 2 Broj ispitnih bodova 12

14. Zadatak je u svezi s poviješću društva prve polovice XX. stoljeća. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristične promjene položaja i načina života žena u razvijenom svijetu!

Ženska moda krajem XIX. stoljeća i 1920-ih godina

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


6


15. Zadatak je u svezi s protuturskim borbama Ivana Hunyadija. (kratak) Pomoću izvora i svoji spoznaja predstavite pobjedu Ivana Hunyadija kod Beograda! U svome odgovoru ukratko objasnite značaj pobjede! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Vijest o propasti Carigrada svakog je vjernika ispunila užasavanjem, ponajprije susjede koji su u tome vidjeli i svoju skoru propast. Papa Nikola, zaštitnik i najsmjerniji pastir katoličkog puka je jako strepio nad Panoncima [Mađarima] [...], jer je svjestan da bi njihov poraz značio i konac kršćanskog svijeta, stoga je obznanio spasonosni poziv na sveti vojni pohod prema kojem svi oni koji protiv Turčina budu dobrovoljno prihvatili sveti križ i prihvate neplaćenu vojnu službu, bit će im podijeljen oprost svih grijeha. Što više, Alemanima [Nijemcima], Mađarima i Poljacima je odaslao Ivana Kapistrana upućenog u Božja otajstva, čovjeka sa životom sveca, koji je sa svojim govorničkim umijećem i besprijekornim načinom života najsposobniji da vrši promidžbu u narodu te da svojim govorima potiče ljude na spasonosni vojni pohod.“ (Antonio Bonfini) „Konstantinápoly pusztulásának híre minden hívőt rémülettel töltött el, leginkább a szomszédokat, akik azonnali romlásukat érezték. Miklós pápa, a tudományok pártfogója és a katolikus nép legjámborabb pásztora nagyon féltette a pannóniaiakat [értsd: magyarokat] […], mert tudta, hogy azok veszte a keresztény világ végét jelentené, ezért szent hadjáratra adott ki üdvös felhívást, amely szerint mindenki, aki



a török ellen önként fölveszi a szent kereszt jelét, és ingyenes katonai szolgálatot vállal, minden bűnéért teljes bocsánatot kap. Sőt, az alemannokhoz [értsd: németekhez], a magyarokhoz és a lengyelekhez elküldte […] az isteni Ferenc szentségébe beavatott Kapisztrán Jánost, e szent életű férfit, akit ékesszólása és feddhetetlen életmódja kiválóan alkalmassá tett a nép közötti agitációra, hogy szent szónoklattal buzdítsa az embereket az üdvös hadjáratra.” (Antonio Bonfini)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


6




16. Zadatak je u svezi s Tatarskom provalom (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite događaje Tatarske provale i obnovu zemlje! Nemojte pisati o događajima koji su prethodili Tatarskoj najezdi!

Bitka kod mjesta Muhi

„Krenuli smo obići pustaru i napuštenu zemlju koju su poharali nakon našeg odlaska. Kao putokazi na putu od mjesta do mjesta služili su nam tornjevi crkava, a i oni su iscrtavali grozan put. Osmog dana stigosmo u grad Gyulafehérvár/Alba Iulia/Karlsburg gdje nismo našli ništa, osim kostiju i lubanja pobijenih te srušene i potkopane zidove palača i bazilika. [...] I kod desetog miljokaza, na četiri milje od šume nalazila se jedna čudesna visoka planina na čijem su vrhu učvrstili jedni stijenu, to jest jedan zastrašujući kamen: mnoštvo ljudi i žena je tu izbjeglo koji su me i sada rado i suzama u očima ispitivali.“ (Rogerije: Carmen miserabile/Žalobna pjesma)

„Elkezdtük bejárni a puszta és elhagyatott földet, amelyet elmenetelünkkor pusztítottak el. Az egyházak tornyai voltak útmutató jeleink egyik helységből a másikba, és ezek is borzalmas utat jelöltek. A nyolcadik napon Gyulafehérvár városába értünk, ahol semmit sem találtunk, csak megöltek csontjait és koponyáit, a bazilikák és paloták szétrombolt és aláásott falait. […] És a tízedik mérföldkőnél […] az erdőtől négy mérföldnyire volt egy csodálatos magas hegy, amelynek a csúcsán megerősítettek egy sziklát, vagyis félelmetes követ: embereknek és asszonyoknak nagy sokasága menekült ide, és most szívesen és könnyek között fogadtak.” (Rogerius: Siralmas ének) „Budući da podanike za njihove usluge zaslužuju nagradu, pravično je da ih vladareva širokogrudnost darovima potpomaže. Još je više vladar dužan vratiti ono što je od nekoga oduzeto na manje pravičan način. Stoga ovim redcima želimo dati na znanje svima onima koji danas žive i onim budućima da nam je [...] župan Šimun [...] u vrijeme provale i na bojnom polju i u obrani grada Ostrogona dokazao dostojnu i slavnu službu. Stoga smo, u spomen potvrde njegove goleme ustrajnosti,

Mongol táborok – Tabori Mongola



ali ne radi poravnanja jer njegova brojna sjajna djela bi zahtijevala puno veću nagradu, kako ovi redci dokazuju, zemlju Csenke s otokom, ritom i svim ostalim pripadajućim dijelovima koje je župan Simun za svoje usluge nekada od našeg hvalevrijednog oca dobio, vratili, uspostavili njemu i njegovim nasljednicima, odnosno dajemo, darujemo i dodjeljujemo po vječnom pravu posjedovanja baštinicima njegovih nasljednika.” (Povelja Béle IV., 1243.)

„Mivel a híveket kimagasló szolgálataikért jutalom illeti, méltányos, hogy a királyi bőkezűség adományokkal támogassa őket. Még sokkal inkább tartozik az uralkodó visszaadni azt, amit talán kevésbé méltányosan elvettek valakitől. Ennélfogva minden most élőnek és jövendőbelinek tudomására kívánjuk hozni e sorokkal, hogy […] Simon ispán […] a tatár veszedelem idején is mind a csatamezőn, mind Esztergom vár védelmével elismerésre méltó, dicső szolgálatokat tett nekünk. Ezért számos hű helytállásáról megemlékezve, de nem teljes viszonzás, mivel kimagasló, fényes tettei jóval több jutalmat érdemelnének, mint e sorok kijelentik, Csenke földet szigettel, réttel és más tartozékaival együtt, amelyet Simon ispán ugyanazon dicséretes emlékű atyánk adományából szolgálataival kiérdemelve valaha megkapott […] visszaadtuk, visszaállítottuk, neki és örököseinek, valamint örökösei utódainak adjuk, adományozzuk és juttatjuk örök jogon való birtoklásra.” (IV. Béla oklevele, 1243) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


10


17. Zadatak je u svezi s poviješću Ugarske u reformnom dobu. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja opišite kako se problem mađarskog jezika pojavio u političkom životu!

„Žarkom se ljubavi drži jezika doma! – jer domovina, narod i jezik su tri nerazdvojive stvari; a tko se ne oduševljava ovim potonjim teško da će za prve dvije stvari biti u stanju podnositi žrtve. Poštuj i uči i jezike učenih naroda, [...] no nikada ne zaboravi: lijepo je znati jezike tuđe, ali domaći njegovati je obveza.“ (Kölcsey: Pareneza Kálmánu Kölcseyju)

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, […] de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség.” (Kölcsey: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


6


18. Zadatak je u svezi s Austro-ugarskom nagodbom. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite sadržaj političke nagodbe koja je ostvarena između Austrije i Ugarske! Svojim odgovorom na osnovi izvora obuhvatite i činjenicu kako su Nagodbu ocijenila dva istaknuta filozofa kasnijih pokoljenja! „Njegovo veličanstvo car i kralj apostolski [...] polazeći od Pragmatičke sankcije kao uzajamno priznatih načela pravnih osnova, poziva Skupštinu da uredi načine kojima se kako Ugarskoj i njenim članicama zemljama, na osnovi Pragmatićke sankcije osigurana upravna i unutarnja samostalnost, bez ostatka zaštite uvjeti života za



sigurnost Carstva i ostanak u zajedništvu.“ (Fragment iz uvoda članka o zajedničkim stvarima)

„Ő császári s apostoli királyi felsége […] felszólítá az országgyűlést, hogy a Pragmatica Sanctiónak mint kölcsönösen elismert jogalapnak elveiből kiindulva, gondoskodnék oly módokról, melyeknél fogva mind Magyarország és társországainak a Pragmatica Sanctio által is biztosított közjogi és belkormányzati önállósága, mind a birodalom biztosságának és együtt maradásának életfeltételei sértetlenül megóvassanak […].” (Részlet a közös ügyekről szóló törvénycikk bevezetőjéből) „Od našeg vjenčavanja s Austrijom neovisnost naše zemlje nikada nije bila tako realna i sigurna kao što je to zahvaljujući zakonu o Nagodbi. [...] Jer s Austrijom smo otprije četiristo godina stalno imali zajedničke poslove, ali na obavljanje zajedničkih poslova mi sami nikada nismo imali dovoljno utjecaja, zajedničke su poslove Austrija i dinastija rješavale zaista bez nas. Međutim, vlada u Beču je i osim zajedničkih utjecala i na provođenje čisto ugarskih poslova [...]. Jedino je Deákova Nagodba naše unutarnje poslove izuzela od utjecaja Austrije i svekolike Monarhije [...].“ (Gyula Szekfű, povjesničar, 1920.)

„Ausztriával történt egybeházasíttatásunk óta állami függetlenségünk soha nem volt oly reális és biztos, mint a kiegyezési törvény folytán. […] Mert közös ügyeink Ausztriával négyszáz év óta folyton-folyvást voltak, de a közös ügyek intézésébe mimagunk soha eléggé be nem tudtunk folyni, a közös ügyeket Ausztria és a dinasztia tényleg nélkülünk intézte. Viszont a bécsi kormány a közös ügyeken kívül a tiszta magyar ügyeinkre is befolyást gyakorolt […]. Egyedül Deák kiegyezése mentette fel belügyeinket Ausztria és az összmonarchia befolyása alól […].” (Szekfű Gyula történész, 1920) „Ima takvih koji Nagodbu iz ’67. [...] veličaju – iako bi se u najgorem spašavati i voljeti trebalo one koji su je sklopili. Sam ugovor nam je donio samo nesreću. Nikada nije pametno dati se zašiti u istu vreću s na smrt osuđenim: a smrtna kazna vladavini Habsburgovaca izrečena je buđenjem nacionalne svijesti naroda Carstva.“ (László Németh, pisac, 1940.)

„A ’67-es kiegyezésnek […] vannak magasztalói – holott legföljebb azokat lehet menteni és kell is szeretnünk, akik megkötötték. Maga a szerződés csak szerencsétlenséget hozott. Egy halálraítélttel sose jó egy zsákba varratni magunk: a Habsburg-uralmat pedig halálra ítélte az, hogy a birodalom népei nemzeti tudatra ébredtek.” (Németh László író, 1940) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….



Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


10


19. Zadatak je u svezi s Kádárovim razdobljem. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite promjene u potrošnji koje su uslijedile u Kádárovom razdoblju! Svojim odgovorom obuhvatite i političku pozadinu teme!

Broj važnijih trajnih potrošnih artikala na 100 domaćinstava

1960. 1970. 1980. hladnjak 1 35 87 perilica 19 70 91 osobni automobil 0 6 26 radio 73 101 142 televizor 5 66 99

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


6


20. Zadatak je u svezi s Trianonskim mirovnim ugovorom. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite gospodarski utjecaj i posljedice Trianonskog mirovnog ugovora!

Raspored proizvodnih kapaciteta pojedinih grana industrije unutar i izvan trianonskih granica (svjetliji kružni isječci kružnih dijagrama i upisani postotci pokazuju kapacitete koji su ostali unutar trianonskih granica) „Članak 180. Uz iznimke koje Odbor za odštetu može dopustiti, Mađarska sa svom svojom imovinom i prihodima prioritetno jamči namirenje onih odštetnih zahtjeva i inih zaduženja koja potječu iz ovog Ugovora ili iz njegovih dopunskih ugovora i sporazuma ili pak potječu od onih ugovora koje je Mađarska sklopila sa Saveznim i pridruženim silama u vrijeme prekida vatre 3. studenog 1918. godine. Mađarska vlada do 1. dana mjeseca svibnja 1921. godine, bez prethodne dozvole Saveznih i pridruženih sila koje su predstavljene u Odboru za odštetu, sama ne smije izvoziti zlato niti raspolagati zlatom, a ujedno je i obvezna donijeti uredbu o zabrani izvoza i raspolaganju sa zlatom.“ (Trianonski mirovni ugovor)

„180. Cikk. A Jóvátételi Bizottság részéről engedélyezhető kivételek fenntartásával Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a

vasipar - industrija željeza gépgyártás - strojogradnja élelmiszer-ipar - prehrambena industrija



jóvátételi követelések megfizetéséért és azokért az egyéb terhekért, amelyek a jelen Szerződésből vagy az azt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmakkal az 1918. évi november hó 3-án aláírt fegyverszünet ideje alatt kötött. Az 1921. évi május hó 1. napjáig a Magyar Kormány a Jóvátételi Bizottságban képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilalmat köteles megállapítani.” (A trianoni békeszerződés) „Prijeratno se ugarsko gospodarstvo ravnalo prema okvirima Austro-Ugarske Monarhije i baziralo se na tržišnim i sirovinskim prilikama Carstva. Ta se Monarhija – koja je predstavljala gotovo samopodmirivačku veliku gospodarsku jedinicu, čiji se robni promet na osnovama zajedničkog sustava novca i cijena odvijao bez carina i deviza – s gotovo karakteristikama unutarnje trgovine − u jesen 1918. godine raspala na šest dijelova.“ (Ignácz Romsics, povjesničar)

„A háború előtti magyar gazdaság az Osztrák–Magyar Monarchia kereteihez igazodott, s a birodalom piac- és nyersanyagviszonyaira épült. A Monarchia, ez a csaknem önellátó nagy gazdasági egység, amelynek áruforgalma vámok és deviza nélkül, közös pénz- és árrendszer alapján szinte belkereskedelmi jelleggel zajlott, 1918 őszén hat részre bomlott.” (Romsics Ignác történész) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji

Broj mogućih

Broj osvojen

ih bodova


10




Maksimalni broj bodova

Broj postignutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Helenska kultura 3 2. Trgovina srednjeg vijeka 3 3. Osnivanje ugarske države 4 4. Prosvjetiteljstvo 4 5. Rákóczijeva oslobodilačka borba 4 6. Industrijska revolucija 3 7. Oslobodilačka borba 1848.-1849. godine 4 8. Mirovni sporazumi kojima je zaključen Prvi svjetski rat 4 9. Mađarska u II. svjetskom ratu 4 10. Mađari u manjini 4 11. Europska unija 4 12. Demografske prilike Mađarske 4

I. Ukupno: 45 I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve:

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

13. Srednjovjekovni grad 12 14. Položaj i način života žena 12 15. Trijumf kod Beograda 12 16. Provala Tatara 21 17. Problem mađarskog jezika 12 18. Nagodba 21 19. Kádárovo razdoblje 12 20. Trianon 21 Ukupno: 45 II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve:

I. + II.

Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita: 90

Datum: .................................................... Profesor koji je ispravio radnju _________________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve /

elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program / programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni/kratki zadaci / I. Egyszerű, rövid feladatok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem / II. Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju / javító tanár

Bilježnik / jegyző

Datum/Dátum: .................................... Datum/Dátum: ....................................

tÖrtÉnelem horvÁt nyelven · 2015. 5. 6. · történelem horvát nyelven középszint —...

Documents