tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat - … · web viewaz alephnek és azon belül...
TRANSCRIPT
Országos Széchényi Könyvtár
OSZK TEZAURUSZALKALMAZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI SZABÁLYZAT
1.0 változat
Budapest2000. december 1.
A OSZK TEZAURUSZ az MSZ 3418–87 szabvány szerint készült.
Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán. Szerkesztés és karbantartás az Országos Széchényi Könyvtárban szerkesztőségében
Összeállította: Ungváry Rudolf
A 0.0 változat lezárva: 1999. június 31.Az 1.0 változat lezárva 2000. december 1.
Nyomtatás és karbantartás, RELEX programkezelés: ARIEL Stúdió BT1026 Budapest, Nyúl u. 14.Tel./fax: (1) 213-9765
1
OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest : OSZK, 2000. – 29 p. ; 29 cm025.43
A szabályzat az alábbi tezauruszokra érvényes:
OSZK TEZAURUSZ : az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza : 1.0 változat / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000.Társadalomtudományi rész – XXVI, 284 p. ; 29 cmTermészettudományi rész – 544 p. ; 29 cm025.43
TAXAURUSZ : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000. – XVII. 4, 16, 98 p. ; 29 cm025.43
GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ : földrajzi nevek és a Kárpát–medence humángeográfiai tezaurusza : 2.0 változat / [összeáll. Cserbák András] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, 2000. – III, 115 p. ; 29 cm025.43
A szabályzathoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000. – 45 p. ; 29 cm025.43
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék.................................................................................................................................. 2
1. Bevezető.......................................................................................................................................... 3
2. Osztályozás a tezaurusszal............................................................................................................ 32.1 Alapelvek............................................................................................................................. 32.2 Alapműveletek..................................................................................................................... 4
A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei....................................................4
3. Az adatbázis tezaurusza................................................................................................................ 73.1 A tezaurusz kezelése............................................................................................................. 73.2 Deszkriptorok és katalógustételek.........................................................................................7
4. A tezaurusz karbantartása............................................................................................................. 74.1 A nyomtatott tezaurusz karbantartása...................................................................................84.2 Változtatások kérése............................................................................................................. 9
5. Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint....................................................115.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása............................................................115.1.1 Földrajzi helyek............................................................................................................. 115.1.1 Történelemföldrajzi helyek.............................................................................................125.2 A nyelvek osztályozása.......................................................................................................135.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása........................................................................145.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)............................145.4.1 Általános szabályok........................................................................................................ 145.4.2 Életrajzok....................................................................................................................... 155.4.3 Szótárak......................................................................................................................... 155.4.4 Tankönyvek................................................................................................................... 155.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)......................................165.6 Osztályozás tulajdonnevekkel.............................................................................................165.7 Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása.................................................................175.7.1 Élőlények osztályozása...................................................................................................175.7.2 Vírusok osztályozása........................................................................................................... 195.7.3 Szervek, szövetek osztályozása............................................................................................195.8 Betegségek, tünetek osztályozása........................................................................................195.9 Osztályozás növényvédőszer nevekkel................................................................................205.10 Osztályozás vegyületnevekkel............................................................................................205.10.1. Szervetlen vegyületek....................................................................................................215.10.2 Szerves vegyületek......................................................................................................... 22
6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása.................................................................................246.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása..................................................................246.2 Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti
dokumentumok osztályozása................................................................................................256.3 Szépirodalmi dokumentumok osztályozása.........................................................................256.4 Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok,
egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása......................256.5 Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása................................................................26
Tárgymutató...................................................................................................................................... 27
Osztályozási példatár külön kötetben
1. BevezetőEz a szabályzat az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ (a
továbbiakban: tezaurusz) alkalmazását és karbantartását szabályozza. A tezaurusz alkalmazásán a tezaurusz segítségével végzett osztályozást és információkeresést (a továbbiakban: keresést) értjük; a tezaurusz karbantartásán pedig a lexikai egységek és kapcsolataik, továbbá egyéb adataik módosításait.
A tartalmi feltárás céljára a tezaurusz mellett az Egyetemes Tizedes Osztályozást is alkalmazzák.
A szabályzatok előírásainak gyakorlati példáit az Osztályozási példatár tartalmazza
A tezaurusz szerkezetének leírását a tezaurusz előszava tartalmazza.
2. Osztályozás a tezaurusszal2.1 Alapelvek
A tezaurusz elsősorban a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép–dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz a természet- és társadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakkifejezéseket tartalmazza.
A tezaurusz használatára az osztályozás specifikusságának elve érvényes:
Mindig a dokumentum tartalmát a tezauruszban szereplő legspeciálisabban jellemző deszkriptort válasszuk osztályozásra.
Például:A „Drávaszög története” esetén nem a „Drávaszög” és a „történelem” a helyes deszkriptorok, hanem a „Drávaszög” és a „tájtörténet”, mivel földrajzi tájegység történetéről van szó.Az „energiaszolgáltatási felügyelet” esetén nem az „energiaellátás” és a „felügyelet” a helyes deszkriptorok, hanem az „energiaellátás” és a „szakhatósági felügyelet”, mivel a speciális szakterületek felügyeletét az utóbbi fejezi ki.Robotok erőszabályozása esetén nem a “robot”, az “erő” és a “szabályozás” a helyes deszkriptorok, hanem a “robot”, az “erő” és a “mechanikai szabályozás”, mivel erőszabályozás csak mechanikai lehet.
A specifikusabban jellemző kifejezéseket az általánosabb jelentésű vezérszó alatt az A relációjelű alárendelt deszkriptorok között találhatjuk meg.
Például:A „történelem” vezérszó alatt megtalálható a „történeti feldolgozás”, az alatt pedig a „tájtörténet”, a „felügyelet” vezérszó alatt a „szakhatósági felügyelet”, a „szabályozás” vezérszó alatt pedig a „mechanikai szabályozás” specifikusabb deszkriptor.
A tezaurusz szab határt az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. Csak olyan mélyen, olyan pontosan fogalmazható meg a dokumentum tartalma, amilyen speciális deszkriptorok a tezauruszban ehhez rendelkezésre állnak.
Ha a tezauruszban a dokumentum tartalmának megfelelő specifikus kifejezés nem található, de e kifejezéshez képest általánosabb kifejezés igen, az utóbbit kell használni.
A dokumentum témáját osztályozó deszkriptorok összessége deszkriptorláncot alkot.
3
2.2 AlapműveletekOsztályozáskor a dokumentum tartalmát az információkereső nyelv (vagyis a tezaurusz) szavaival kell
kifejezni, azaz le kell fordítani a természetes nyelven megfogalmazható tartalmat az információkereső nyelvre.
Ennek érdekében az alábbi műveleteket végezzük el:
I. Megfogalmazzuk természetes magyar nyelven a dokumentum tartalmát.
Például:Az adatvédelemhez felhasználható programozási eszközök gazdaságossági elemzése.A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának etnikai összetétele
II. Kiválasztjuk a szövegen belül a tárgyakat, tárgyköröket kifejező szövegszavakat (ezeket aláhúzott betűkkel jelöltük):
1. példa: Az adatvédelemhez felhasználható programozási eszközök gazdaságossági elemzése.
2. példa: A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának etnikai összetétele.
III. A megfogalmazásból– elhagyjuk a ragokat, képzőket,– lehetőleg főnévi, egyes számú, alanyeseti formájúra alakítjuk a kifejezéseket,
– elhagyjuk a tartalom lényege szempontjából nem jelentős kifejezéseket (példánkban ilyen az “elemzés” és a „felhasználható”).
Ezáltal megkapjuk a természetes nyelven kifejezett kulcsszavakat.
A kulcsszó tehát a dokumentum tartalmát jellemző egyszerű, nem ragozott kifejezés, melynek alapján az osztályozásra legalkalmasabb információkereső nyelvi szót (deszkriptort vagy tárgyszót) megállapítjuk. A kulcsszavakat ebben a szabályzatban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a deszkriptorokat pedig kis kezdőbetűvel (ha az utóbbira szövegen belül hivatkozunk, idézőjelbe tesszük a deszkriptort).
Példánkban a kulcsszavak:1.Adatvédelem, Programozási eszköz, Gazdaságosság2.Magyarország, Abszolutizmus, Hivatalnok, Etnikai összetétel
A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elveiEgyértelműség
A kiválasztott kulcsszó önmagában, a szövegösszefüggés ismerete nélkül is informatív, érthető legyen. Ebből következik, hogy a dokumentum szövegszavát ebből a szempontból felül kell vizsgálni és adott esetben kiegészítéssel, átalakítással vagy más, találóbb kifejezéssel való helyettesítéssel pontosítani kell.
Például:Abszolutista uralom helyett Abszolutizmus
Megbízhatóság
A kulcsszókiválasztás annál megbízhatóbb (reprodukálhatóbb, ugyanúgy megismételhető), mennél specifikusabbak az egyes kulcsszók, és mennél pontosabban fejezi ki összességük a dokumentum tartalmának egészét.
Tömörség és találóság
A kulcsszó legyen a lehető legrövidebb, de a tartalmat fejezze ki velősen és pontosan.
Például:Lakások építése helyett LakásépítésVillamos szabályozás helyett vagy Villamos mennyiségek szabályozása
vagy Villamos működtetésű szabályozásHivatalnoki kar helyett Hivatalnok
Használhatóság
A kulcsszavak feleljenek meg a szakterület szabványos, és széles körben elfogadott nyelvhasználatának (kerüljük el a szakzsargont, a mesterséges kifejezéseket, szélsőséges szakmai irányzatok terminológiáját).
Például:Szakozás helyett Osztályozás
Megfelelő fogalmi kategória megállapítása
A dokumentumban ugyanazt a tárgyat, problémát különféle fogalmi kategóriákban fejezhetik ki: ez lehet a folyamat/tevékenység, az anyag/nyersanyag, a berendezés/gép/szerszám/tárgy, az élőlény/ember, a tulajdonság/állapot. A kulcsszót annak a fogalmi kategóriának megfelelően válasszuk ki, amelyben a tárgyat, problémát a dokumentumban tárgyalják.
Például:Osztályozás(i rendszer) [rendszer kategória] Osztályozás [folyamat kategória]Filmképző anyag [anyag kategória] Filmképződés [folyamat kategória]Polarizátor [készülék kategória] Polarizáció [folyamat kategória]
Például:“A reakciókat autoklávban végezték” tartalom esetén:Helytelen (nem elégséges) kulcsszó AutoklávHelyes kulcsszó Reakció (esetleg még Autokláv)
Például:“A választási eredményeket meghamisították “ tartalom esetén:Helytelen (nem elégséges) kulcsszó HamisításHelyes kulcsszó Választás (esetleg még Hamisítás)
IV. Megkeressük a tezauruszban a természetes nyelven kifejezett kulcsszavaknak megfelelő információkereső–nyelvi kifejezéseket (melyek lehetnek deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok).
Példánkban az eredmény — melyet az alábbiakban következő a)-e) pontokban magyarázunk el — a következő deszkriptorokból áll:
1. adatbiztonság, szoftver, gazdaságosság
2. önkényuralom időszaka (1849–1867), adminisztratív dolgozó, nemzetiségi statisztika
Az alábbi esetekkel kerülhetünk szembe:
A) A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, ÉS ELŐÍRT KIFEJEZÉS, AZAZ DESZKRIPTOR.
Ebben az esetben e deszkriptor lesz tagja a deszkriptorláncnak.
Mintapéldánkban ez a helyzet a Gazdaságosság kulcsszó esetén.
B) A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE NEM ELŐÍRT KIFEJEZÉS, AZAZ NEMDESZKRIPTOR.
Ebben az esetben helyette az L (lásd), ill. L& (lásd ÉS–), ill. LV (lásd VAGY–) kapcsolatban álló deszkriptort illetve deszkriptorokat kell választani.
1. példa:Adatvédelem
L Adatbiztonság
Azaz az adtavédelem esetén az adatbiztonság deszkriptort kell választani a mintapélda II. lépésében feltűntetett Adatvédelem kulcsszó esetében.
2. példa:Kvantumfolyadék
L& FolyadékKvantumelmélet
Azaz a kvantumfolyadék esetén a FOLYADÉK és a KVANTUMELMÉLET deszkriptorokat kell választani.
3. példa:Adakozás
LV AlamizsnaKözadakozásTámogatás
5
Azaz az adakozás esetén a szövegkörnyezetből nyilvánvaló jelentés szerint az “alamizsna” (teológiai, történeti tárgykör) vagy a “közadakozás” (nyilvános adakozás).vagy a “támogatás” (intézményes környezet) deszkriptort kell választani.
C) A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE VAN NÁLA SPECIFIKUSABB VAGY EGYÉB OKBÓL JOBB.
Az osztályozás .specifikusságának az elvét éppen akkor kell a leginkább figyelembe venni, amikor elvégezzük a „fordítási” műveletet a kulcsszó és a tezaurusz lexikai egységei között.
Mintapéldánkban ez a helyzet az Abszolutizmus kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az Abszolutizmus deszkriptor tezauruszcikkét tanulmányozva láthatjuk, hogy van alárendeltje, az „önkényuralom időszaka (1849-1867)”. Mivel a példaként választott dokumentum az 1849 után Magyarországon megvalósult önkényuralmat tárgyalja, ezt a specifikusan jellemző deszkriptort kell választani.
D) A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZEREPEL A TEZAURUSZBAN, DE NINCS RÁ SZÜKSÉG.
Az osztályozás .specifikusságának elvéből következik, hogy olyan deszkriptorral, melyek a specifikus deszkriptor tartalmában is megtalálhatók, nem kell a dokumentum tartalmát jellemezni, mert ez redundanciát okoz.
Mintapéldánkban ez a helyzet a Magyarország kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „önkényuralom időszaka (1849-1867)” deszkriptor eleve kifejezi, hogy a Magyarországról van szó. Ezért a Magyarország deszkriptor szerepeltetése a deszkriptorláncban felesleges.
E) A KULCSSZÓNAK MEGFELELŐ KIFEJEZÉS SZÜKSÉGES, DE NEM SZEREPEL A TEZAURUSZBAN.
Ebben az esetben megvizsgáljuk, hogy milyen más kifejezések társíthatók a kulcsszóhoz az adott dokumentum összefüggésében, és ezeknek megkeressük az információkereső nyelvi kifejezéseit (deszkriptorait vagy nemdeszkriptorait).
– Megvizsgáljuk, van-e– általánosabb vagy speciálisabb jelentésű deszkriptora [pl. az Asztal hiánya esetén azt, hogy van-e
“bútor” illetve “íróasztal”, “ebédlőasztal”],– egész vagy rész kapcsolata [pl. az Ág hiánya esetén azt, hogy van-e “fa” a Hadsereg hiánya esetén azt,
hogy van-e “katona”],– valamilyen oksági kapcsolata [pl. a “kutya” hiánya esetén a “házőrzés”, “ebtenyésztés”],– valamilyen egyéb jellemzője [pl. a “kutya” hiánya esetén az “ugatás”].
Ha találunk megfelelő kifejezést, mely az adott szövegkörnyezetben helyettesítheti a kulcsszót (helyette felhasználható), akkor elvégezzük az előbbi a) vagy d) műveletet, attól függően, hogy a talált kifejezés deszkriptor-e vagy nemdeszkriptor.
Az előbbi megfontolások alapján talált deszkriptorokból kiindulva tovább is folytatható a legmegfelelőbb deszkriptor keresése: ennek érdekében a deszkriptorcikk vezérszavához tartozó, alatta feltüntetett nem–faj (F/A), egész–rész (T/P), oksági (R/E) és egyéb rokonsági (X/X) kapcsolatokat vehetjük figyelembe.
Első mintapéldánkban (lásd a III. lépést) a Programozási eszköz kulcsszó a tezauruszban nem szerepel. Megtalálható viszont mind a “program”, mind a “programrendszer” deszkriptor. Mivel a Programozási eszköz fogalma rendkívül általános, a “programrendszer” mellett célszerűbb dönteni. Ezzel megint a b) lépéshez jutunk. A nemdeszkriptorcikk alapján a “szoftver” deszkriptor választható.
Ugyancsak nem szerepel a második mintapéldánk Etnikai összetétel kulcsszavának megfelelő deszkriptor. Ekkor célszerű összetevőkre bontani a kulcsszót (Etnikum, Összetétel), és ennek megfelelő deszkriptorokat keresve megtaláljuk a “nemzetiség” és az “összetétel” deszkriptorokat.
Egy másik megoldás, hogy a „nemzetiségi statisztika” deszkriptort választjuk.
D) NINCS HELYETTE MEGFELELŐ DESZKRIPTOR A TEZAURUSZBAN ÉS NEM MONDHATUNK LE A HASZNÁLATÁRÓL ÁLTALÁNOS SZINTEN SE.
Ebben az esetben a kulcsszót deszkriptornak kell javasolni. Ennek érdekében a tezauruszt karbanartó szerkesztőségéhez fordulunk.
A második példában szerepelő Etnikai összetétel kulcsszónak nincs megfelelő deszkriptor. Ha a gyűjtőkör olyan, hogy nagyon sok az etnikai összetétellel foglalkozó dokumentumok száma, akkor célszerű lehet az “nemzetiségi összetétel” deszkriptor fölvétele (azért nem “etnikai összetétel”
formában, mert az “etnikum” és a “nemzetiség között már szabályozva van az utalás a tezauruszban: “etnikum” helyett a “nemzetiség” a deszkriptor, s ezért célszerű az összetételek szabályozásakor is ehhez tartani magunkat.
A tezaurusz karbantartásával (módosítások, törlések, stb. kérésével) részletesen a 4. fejezetben foglalkozunk.
E) ADOTT ESETBEN A TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ KIFEJEZÉS ALATT FELTÜNTETETT MAGYARÁZAT IS SEGÍTSÉGET NYÚJT A LEGMEGFELELŐBB DESZKRIPTOR KIVÁLASZTÁSÁRA.
Például:ÖNKÉNYURALOM IDŐSZAKA (1849–1867)
M: Kb. 1849–1867 között
ADATBÁZISM: Adatok elektronikus hordozón rögzített, keresésre alkalmas
és forgalmazott, szervezett, összessége
ELJÁRÁSH: Csak az „...ipar” összetételű kifejezésekkel együtt
használható. Önállóan létező tevékenységgel nem kapcsolható össze. Pl. nem „fluidizációs eljárás”, hanem „fluidizáció”
Az utolsó példában megadott magyarázatot az alábbi példákkal világíthatjuk meg:Az Élelmiszeripari eljárások tartalom osztályozása: Élelmiszeripar, Eljárás.A Biotechnológiai eljárások az élelmiszeriparban tartalom osztályozása: Biotechnológia, Élelmiszeripar
3. Az adatbázis tezaurusza3.1 A tezaurusz kezelése
A tezauruszt az OSZKban implementált adatbáziskezelő rendszer kezeli. Annak érdekében, hogy az osztályozás céljára manuálisan is használhassák a tezauruszt, célszerű a tezaurusz mindenkori szövegállományából nyomtatott változatot közreadni.
A betűrendi besorolás a magyar könyvtári szabványoknak felel meg. A nem latin — pl. görög — betűk a mutatóban és a tezauruszban átírt formában szerepelnek (pl. alfa–sugárzás).
3.2 Deszkriptorok és katalógustételek
A dokumentum témáját kifejező deszkriptorok összessége alkotja a deszkriptorláncot. A deszkriptorlánc egyetlen deszkriptorból is állhat.
Egy dokumentumhoz a mindenkori adatbáziskezelő rendszer tulajdonságaiból következő számú deszkriptor tartozhat
A témát kifejező deszkriptorokat az adatbázis katalógustételéhez kapcsoljuk.
4. A tezaurusz karbantartása
A tezaurusz szókincse állandóan változik, ezért szabályozott karbantartási rend szükséges.
A karbantartásra a résztvevő könyvtárak számára a tezaurusz szerkesztőség jogosult.
7
A deszkriptorok és deszkriptorok, valamint a deszkriptorok és nemdeszkriptorok közötti nagyszámú összefüggés következtében a legkisebb változtatásnak is messzemenő következményei lehetnek. Egy módosítás számtalan deszkriptorra és nemdeszkriptorra kihathat.
Az új kifejezések javaslatakor lehetőleg meg kell adni az új deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok forrásaként a megfelelő monográfia, kézikönyv, dokumentum adatait.
A karbantartás eredményeként deszkriptorok megnevezése módosulhat, vagy deszkriptorok megszűnhetnek, s az addig hozzájuk kapcsolódó katalógustételeket más deszkriptorral kell osztályozni. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.)
A lexikai egységek megnevezésének módosításakor gondoskodni kell arról, hogy az egyes könyvtárak adatbázisrendszerében is módosuljanak a megfelelő kifejezések.
Meg kell oldani, hogy a mindenkori adatbázisban kikeressék a módosítandó (vagy törlendő) deszkriptorokat és ennek alapján módosítsák az érintett katalógustételek osztályozását. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.)
Például:Az ünnepi alkalmakat eddig az „ünnepség” deszkriptorral osztályozták, és a deszkriptor megnevezése „ünnep” névre módosult.A megfelelő karbantartási műveletet elvégezve minden katalógustételhez az „ünnepség” helyett az „ünnep” fog kapcsolódni.
4.1 A nyomtatott tezaurusz karbantartása
Szövegszerkesztő programmal tezaurusz adatállománya a manuális használat érdekében időnként — ha már sok változás halmozódott föl — kinyomtatható. Az egyes kinyomtatások alkotják a nyomtatott tezaurusz 1.0, 2.0, stb. változatait.
A szabványos tezauruszcikk a nyomtatott tezauruszban a következőképpen jelenik meg:
PROGRAMM: “Program” és “Progamrendszer” között nem teszünk különbséget. A tulajdonnévvel megnevezett programokat szabad
tárgyszóként vesszük fel; ha azonosítható a változatjelzés, akkor azzal együtt. Pl. EXCEL 2.0H Emulátor
SzimulátorHV Parancs
ProgramrendszerUtasítás
F SzoftverA Adatbáziskezelő rendszer
FejlesztőrendszerFelhasználói programOperációs rendszerOptimumkereső rendszerRendszerprogramSzámítógépes vírus
E Programozás
A nyomtatott tezaurusz használatban levő változatához a tezaurusz szerkesztőségben időről–időre kiegészítő jegyzékek készülhetnek az új deszkriptor– és nemdeszkriptorcikkekről és az egyéb módosításokról. Ezeket a jegyzékeket a tezaurusz használók kapják meg tájékoztatásul a változásokról. Példa a módosítási jegyzékre:
TEZKRB–12.doc 2001. szeptember 1.
TEZAURUSZ KARBANTARTÁS
Változások a nyomtatott tezauruszban
Ha a tezauruszcikket, amelyben a változás történt, nem teljes terjedelmében tüntetjük fel, akkor csak maga a változás szerepel benne a vezérszó alatt, és a változatlan részekre a [...] jelölés utal.
ACÉL TULAJDONSÁG SZERINTH& Könnyen alakítható acél Új kapcsolat[...]
CSOMAGKAPCSOLT ÁTVITEL Nemdeszkriptorból deszkriptor lettF Adatátvitel
L Adatátvitel Törölt kapcsolat
AlakfelismerésL& Alakzat új kapcsolat
Felismerés új kapcsolat L Felismerés Törölt kapcsolat
ARCULATTERVEZÉS Új deszkriptorF Formatervezés
Atomfegyver Új nemdeszkriptorL Nukleáris haditechnika
4.2 Változtatások kéréseVáltoztatáson új felvételt, alak(szöveg) módosítást és törlést értünk.
Az osztályozók változtatási igényei többnyire a dokumentumok feldolgozásakor születnek meg.
A változtatási javaslat feldolgozása hosszabb időt is igénybe vehet. Ezért adott esetben az osztályozandó dokumentumot, mellyel összefüggésben a változtatási javaslat felmerült, az osztályozónak a lehetséges mértékig fel kell dolgoznia (azaz el kell látnia a lehetséges deszkriptorokkal) és át kell adnia a rendszernek. Ha új deszkriptor kérésére jóváhagyó válasz érkezett vissza, akkor (és csakis akkor, tehát utólag) az osztályozó megkeresi a katalógusból a megfelelő katalógustételt (“bibliográfiai rekordot”) és átvezeti rá a döntés eredményét.
Minden egyéb javítást (tehát a tezaurusz besorolási adattárnak, azaz a tezaurusz adatbáziskezelő rendszerrel kezelt álományának) javítását, a deszkriptorok megnevezésének és kapcsolataiknak a módosítását) az adatbáziskezelő rendszert karbantartó munkatársak végeznek el.
A változtatások fő típusai:a) Új deszkriptor vagy nemdeszkriptor felvételeb) Deszkriptor vagy nemdeszkriptor megnevezésének módosításac) Kapcsolat módosításad) Magyarázat módosításae) Deszkriptor vagy nemdeszkriptor törlésef) Deszkriptor vagy nemdeszkriptor egyéb jellemzőinek módosítása
A kérhető változtatások alapelve:
Minden változtatásnak meghatározott deszkriptorhoz vagy nemdeszkriptorhoz kell kapcsolódnia
A változtatást javaslat formája:
– megadjuk a változtatási javaslat dátumát;
9
– a “Tárgy:” szó után megadjuk a változtatás a) – f) típusát (azaz az a) – f) pontok után álló megfelelő szöveget);
– megadjuk azt a deszkriptort vagy nemdeszkriptort, melyhez a változtatás kapcsolódik;– közöljük azokat a forrásokat, melyek a változtatással összefüggenek (pl. a dokumentum
törzsszámát, raktári jelzetét, vagy bibliográfiai adatait, amelynek osztályozásakor az igény fölmerült);
– leírjuk a kért változtatást és indoklását;– új kifejezés kérésekor leírjuk a kért kifejezés jelentésének magyarázatát, terminológiai
meghatározását;– ha szükséges (pl. nehezen értelmezhető esetekben), ismertetjük azt a szövegkörnyezetet, amelyben
a kifejezés előfordul;– adhatók javaslatok is a deszkriptor kapcsolataira.
1. példa:Dátum: 2000. 01. 11.Tárgy: Új deszkriptor felvételeDeszkriptor: Savas esőForrás: Rakt. jelz.: 312 456, továbbá Természettudományi Lexikon
Vegyük fel a tezauruszba a Savas eső kifejezést, mivel gyakran előfordul.
Jelentése: A légkörbe kibocsátott kéntartalmú szennyezőanyagok az áramlatok hatására más területek fölé kerülnek, és a felhőképződéskor a csapadékkal együtt, savas eső formájában a földre kerülnek. Elsősorban az erdők pusztulását okozza, de a tavakban is kihalhat tőle az élet. /
Például: “A savas eső hatására megkezdődött az északkeleti felvidéken is az erdők kiszáradása.”Kapcsolódjék a “Környezetvédelem” deszkriptorhoz.
2. példa:Dátum: 2001. 01. 11.Tárgy: KapcsolatmódosításDeszkriptor: Matematikai fizika
A tezauruszban fölérendeltje az Alkalmazott matematika. Igaz ez?
3. példa:Dátum: 2001. 01. 11.Tárgy: KapcsolatmódosításDeszkriptor: KépminőségForrás: Nagy Kázmér: Az előhívás technikája
Kapcsoljuk össze a meglévő Képminőség és a Fénykép deszkriptorokat, s mindkettőt az ugyancsak meglévő Fényképészettel. Sok esetben ui. a képminőség speciálisabban jellemzi a dokumentum tartalmát, mint a fénykép vagy a fényképészet, de kapcsolat híján ez nem mindig derül ki.Ugyancsak kapcsoljuk össze a Képminőség deszkriptort a Képfeldolgozás deszkriptorral is, mivel a televíziótechnikában is hasonló a helyzet.
4. példa:Dátum: 2001. 01. 11.Tárgy: Magyarázat módosítás Deszkriptor: Orvosi eszközForrás: Orvosi lexikon
Kapcsoljunk magyarázatot hozzá a következő szöveggel: “Kézi eszközök és nem gépi működtetésű készülékek, berendezések”. A magyarázat nélkül felhasználása összekeveredhet az Orvosi berendezések deszkriptorral.
5. Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint
5.0 Általános kérdések
A deszkriptoroknak/nemdeszkriptoroknak a hagyományos katalogizálási szerepük alapján az alábbi fajtáit különböztetjük meg:
Tárgyi deszkriptor (szakdeszkriptor)Pl. algebra, villamos feszültség, könyvtár, bibliakutatás, forradalom, nemzetiségi kérdés, jóslás
Földrajzi és etnográfiai deszkriptorPl. Ausztria, Közép–Európa, Mérsékelt égöv, Nagyalföld, Zala megye; csángó, német, cigány, finnugor
IdődeszkriptorPl. ókor, 1848–1849, 1956, Karácsony
Művészeti stílusiPl. barokk, kubizmus, posztmodern, szecesszió
Formai deszkriptorPl. lexikon, szótár, tanulmánygyűjtemény
Nyelvi deszkriptorPl. angol, eszperantó
ModifikátorPl. alkalmazás, digitális, gyorsaság, tulajdonság
Személy- ill. testületi név deszkriptorPl. Kandó Kálmán (1866–1931), gépészmérnök, DIMÁVAG gépgyár (Miskolc)
Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozásaPl. vírus, baktérium, gomba, növény, állat; testrész, szerv, szövet
Betegségek osztályozásaPl. bélférgesség, elhalás, fogyás, influenza, lisztharmat, száj- és körömfájás, tuberkulózis, vörösrothadás
A tárgyi deszkriptorok használatát a 7. fejezet példáinak segítségével szemléltetjük. Az alábbiakban a többi deszkiptortípus használatának általános szabályait ismertetjük.
5.1 Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása5.1.1 Földrajzi helyek
Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető.
A földrajzi neveket a Geotaurusz és geohistaurusz tartalmazza.
A magyarországi város- és megyeneveket a tezauruszba nem az egységesített földrajzi nevek szabályai szerint vettük föl, mert egy jövőbeli esetleges automatikus felhasználás érdekében lehetőleg kerüljük a hátravetett értelmezők használatát. Ugyanez vonatkozik számos homonim földrajzi névre is.
Egységesített név Tezauruszban szereplő névSopron SopronSopron (megye) Sopron megyeSopron (vármegye) Sopron vármegyeMezőség (bihari) Bihari mezőségMezőség (borsodi) Borsodi mezőségMezőség (erdélyi) Erdélyi mezőségMezőség (moldvai) Moldvai mezőség
A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának.
Kell például földrajzi deszkriptor:Környezetvédelem Angliában környezetvédelem, NagybritanniaTokio földrengésbiztos magasépületei magasépítés, földrengés, Japán [esetleg Tokio]
i A művészeti stílusokat osztályozási tulajdonságaik miatt az idődeszkriptorokkal együtt tárgyaljuk.
11
Régi égetőkemencék a Közel–Keleten égetőkemence, Közel–KeletA Felvidék története Felvidék, tájtörténelemFelvidéki kastélyok Felvidék, kastély
Nem kell például földrajzi deszkriptor:Angol környezetvédelmi eszközök kiállítása BudapestenFöldrengésbiztos magasépületekben használt személyfelvonók biztonsági felszerelései JapánbanÉgetőkemencéket gyártó cégek tanácskozása a Közel–Keleten
Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebbről van szó, a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel osztályozzuk.
Vác esetén: deszkriptor VácVác, Fő tér esetén: deszkriptor Vác szabad tárgyszó v. új deszkriptor Vác, Fő térBp., II. kerület esetén: deszkriptor Budapest szabad tárgyszó v. új deszkriptor Budapest, II. kerület
Különleges eset a vízlépcsők és egyéb nagy területre kiterjedő, vagy nagy műtárgyak osztályozása. Ezek neve tulajdonnév, ezért őket nem vesszük föl a tezauruszba, ugyanakkor nem tartoznak az egységesített besorolási nevek közé sem, tehát nincs egységesített névalakjuk. Az adott műtárgy (pl. vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás) deszkriptorával és szükség esetén a megfelelő földrajzi névvel osztályozzuk. Például:
Bős–Nagymarosi vízlépcső esetén: vízerőmű, duzzasztómű, Bős, NagymarosRajnai vízlépcsők esetén: vízerőmű, duzzasztómű, Rajna
5.1.1 Történelemföldrajzi helyek
A történelemföldrajzi nevek dolgában csak a Kárpát–medencén belül törekedtünk részletességre.Annak érdekében, hogy a magyarországi és erdélyi vármegyéket és megyéket korszakonként
csoportosítani lehessen, több Magyarország és több Erdély deszkriptort vezettünk be, melyeket évszámhatárok különböztetnek meg. Ezek osztályozásra nem használhatók.
Az alábbi felsorolásban látható magyarázatok és használati megjegyzések tájékoztatnak arról, hogyan értelmezzük ezeket a deszkriptorokat ebben a tezauruszban, és hogyan használjuk ezeket.
MAGYARORSZÁGM: A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban
magyar uralom alatt álló területeketH: Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a „Magyarország történelme” deszkriptor használandó, adott
esetben együtt a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Erdélyről vagy Horvátországról van szó, az „Erdély” vagy a „Horvátország” deszkriptor használandó
MAGYARORSZÁG 1723–1876 KÖZÖTTH: Az ország 1723-1876 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható
MAGYARORSZÁG 1876–1920 KÖZÖTTH: Az ország 1876-1920 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható
MAGYARORSZÁG 1921–1938 KÖZÖTTH: Az ország 1921-1938 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható
MAGYARORSZÁG 1938–1941(1944) KÖZÖTTH: Az ország 1938-1941(1944) közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható
MAGYARORSZÁG (1945)1949–1983(1989) KÖZÖTTH: Az ország 1949-1993(1989) közötti közigazgatási. Beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült
államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek. Osztályozásra nem használható
MAGYARORSZÁG 1989-TŐLH: Az ország 1989 utáni közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható
ERDÉLYM: A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelmséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után — az osztályozás
szempontjából — Románia korábban Magyarországhoz tartozó részeH: Az egyes történeti korok Erdélyének történelme esetén az „Erdély történelme” deszkriptor használandó, adott esetben együtt a
korszak deszkriptorával
ERDÉLY 1876-IGH: Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),.
Osztályozásra nem használható
ERDÉLY 1876–1921 KÖZÖTTH: Az országrész 1987–1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),.
Osztályozásra nem használható
ERDÉLY 1921-TŐLH: Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást),.
Osztályozásra nem használható
Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen „Horvátország” deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket.
HORVÁTORSZÁGM: A mindenkori Horvátország, Horvát Állam, 1723-1876 közötti a magyar közigazgatás. szerint, majd 1921-1994-ig Jugoszlávia
keretébenH: Az egyes történeti korok Horvátországának osztályozásakor is ez használandó, adott esetben együtt az „Országtörténelem”
deskriptorral, vagy a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Magyarországról, vagy az 1921–1994 közötti Jugoszláviáról van szó, a „Magyarország”, ill. a „Jugoszlávia” deszkriptor használandó
Ausztria esetében közigazgatási beosztások, tartományok neveit nem vettük föl a tezauruszba. Az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938–1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az „Ausztria”, 1867-1918 közötti Ausztria esetén az „Osztrák–Magyar Monarchia”, az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az „Osztrák Császárság” használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark esetén az „Ausztria” használandó.
AUSZTRIAM: A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938–1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot isH: Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelem szerűen az Osztrák–Magyar monarchia vagy az Osztrák
Császárság használandó, adott esetben együtt az „Orstzágtörténelem” deszkriptorral.Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az „Ausztria” deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó „Országtörténelem”, ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorralAz osztrák irodalom története esetén az „osztrák irodalom” és az „irodalomtörténet” deszkriptorok használandók
OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIAM: A mindenkori Osztrák–Magyar monarchia 1867–1918 közöttH: A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az „Országtörténelem”, ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi
stb. deszkriptorral együtt használandó Ha általában az monarchia koráról van szó, az „Osztrák–Magyar monarchia kora” deszkriptor használandó
OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁGM: 18041867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és
alkotmányát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849–1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland)
H: Akkor használandó, ha a fenti értelemben vett Osztrák Császárságról van szó
A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre.
A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1921 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő „Magyarország” deszkriptor alá rendeltük.
PEST VÁRMEGYEM: 1876 előtt
PEST–PILIS–SOLT–KISKÚN VÁRMEGYEM: 1876–1941(1944) között
PEST MEGYEM: (1945)1949 utánt
KOMÁROM ÉS ESZTERGOM KÖZIGAZGATÁSILAG EGYELŐRE EGYESÍTET VÁRMEGYEM: 1938–1944 között
5.2 A nyelvek osztályozásaNyelvek csak akkor osztályozhatók, ha a nyelv a dokumentum témája.
Nyelvkönyvek osztályozása
– A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy — függetlenül a dokumentum nyelvétől — milyen nyelvnek a tankönyve, kézikönyve, stb.,a megfelelő nyelv deszkriptorral osztályozzuk.
13
Szótárak osztályozása
– A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy milyen nyelvnek a szótára, a megfelelő nyelv deszkriptorral adjuk meg
Például:Értelmező kéziszótár deszkriptor: értelmező szótár, kéziszótár, magyar
nyelvTerminologie der Technik [németül] deszkriptorok: értelmező szótár, műszaki szótár, német nyelvTerminologie der Bibliographie [németül] deszkriptorok: bibliográfia, értelmező szótár, német nyelvNémet–magyar szótár deszkriptor: kétnyelvű szótár, német, magyar nyelvNémet nyelvkönyv [magyar–német] deszkriptor: nyelvkönyv, német nyelvDeutsch für Ausländer [csak németül] deszkriptor: nyelvkönyv, német nyelvUngarische Grammatik [csak németül] deszkriptor: nyelvtankönyv, magyar nyelv
Viszont:Budapest Guide [angolul] deszkriptor: Budapest, útikönyv [nyelvi deszkriptor nem adható,
mivel tárgya nem a nyelv]
5.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozásaAz idődeszkriptort akkor kell használni, ha a dokumentum tartalma, témája
– geológiai kor (pl. Negyedidőszak, Jura, Allúvium) és a tezauruszban szerepel
– kor, korszak, század, évezred (pl. Újkor);
– művészeti stílus (pl. Reneszánsz, Jugendstil);
– évszámmal kifejezhető időintervallum (pl. 1948–1956, 1945 után, 1989 előtt) [a ... század és ... évezred helyett is időintervallumot kell megadni (a 19. század helyett például 1800–1899)]; más szóval a kezdő és záróévnél pontosabban időintervallum esetén nem kell osztályozni;
– évszámmal kifejezhető időpont (pl. 1956); más szóval az évszámnál pontosabban nem kell osztályozni.
Nem szabad idődeszkriptorral osztályozni, ha az időt, időintervallumot, időpontot, stb. más hívójelű adatelemben kell jelölni (például megjelenési év, konferencia ideje).
5.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)
5.4.1 Általános szabályokFormai deszkriptorral akkor osztályozzuk a dokumentum fajtáját,
– ha különleges típusról van szó (pl. lexikon, szótár, tankönyv, gépkönyv, bibliográfia, jogszabálygyűjtemény, adattár, példatár, térkép, tervdokumentáció, színlap, plakát, énekeskönyv, kotta).
– ha szépirodalmi mű, színielőadás, film, zenemű meghatározott műfajáról, műneméről van szó (pl. elbeszélő költemény, közmendásgyűjtemény, társadalmi regény, sci-fi, bohócjelenet, ária, bűnügyi film).
A tezauruszba felvett formai deszkriptorok kétféle szerepben használhatók fel osztályozásra, attól függően, hogy– A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentumnak mi a formája, típusa.
Például:
Hegesztéstechnikai bibliográfia esetén hegesztés, bibliográfiaHegesztéstechnikai szabadalom esetén hegesztés, szabadalom
– A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentum tárgya a szóbanforgó dokumentumforma, dokumentumtípus (tehát a deszkriptort nem formai, hanem tárgyi szerepében használjuk).
Például:
Bibliográfiák szerkesztése esetén bibliográfia, szerkesztésHegesztéstechnikai szabadalmak elemzése esetén hegesztés, szabadalom, elemzés
Előfordulhat, hogy ugyanazt a formai deszkriptort ugyanahhoz a dokumentumhoz kell a két szerepben használni. Ilyen esetekben értelemszerűen kell eljárni.
Például:
Bibliográfiák bibliográfiája esetén bibliográfiaSzabványok szabványa esetén szabványosítás, szabvány
Az adathordozót (pl. CD-ROM, mikrofilm) csak akkor kell osztályozni, ha róla van szó.
Egyes adatbázisrendszerekben más mezőkben kell megadni bizonyos esetekben a dokumentum típusát. Ettől függően módosulhat a formai deszkriptorral végzett osztályozás (pl. időszaki kiadvány, konferencia kiadvány stb. esetén előfordulhat, hogy más hívójelű mezőben kell ezek értékét megadni).
A fenti esetben a következő szabály érvényes:
– A más mezőkbe írandó formai deszkriptorok tezauruszban szereplő alárendeltjei viszont használhatók osztályozásra formai deszkriptorként.
SZÍNIELŐADÁSH: Színielőadás hangfelvétele esetén a "hangdokumentum" és az adott műfaj deszkriptora használandó Színielőadás mozgókép-felvétele a "mozgókép" deszkriptorral és az adott műfaj deszkriptorával osztályozandó
5.4.2 Életrajzok– Életrajzok esetén csak az “életrajz” formai deszkriptorral kell osztályozni, a
személy egységesített nevével, akinek az életrajzáról szó van, csak akkor, ha nem a katalogizáláskor tárgyi kivetítéssel (“róla szóló” mű) adják meg, egységesített besorolási adat formájában fölvéve.
Például:
Néró életrajza esetén életrajz; Nero (Római Birodalom: császár)Einstein életrajza esetén életrajz; Einstein, AlbertKosáryné Réz Lola életrajza esetén életrajz; Réz Lola, KosárynéKalmár László életrajza esetén életrajz; Kalmár László (matematikus)
Testületek története esetén a testület egységesítettnevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell használni.
PéldáulPaksi Atomerőmű története esetén Paksi Atomerőmű (Paks), testülettörténet
5.4.3 Szótárak– Szótárak esetén csak a megfelelő szótár formai deszkriptorral kell osztályozni.
A speciális szótártípust (pl. kétnyelvű szótár, többnyelvű szótár, terminológiai szótár, útiszótár) mindig adjuk meg.
A nyelvet illetően lásd a 6.2 fejezetet.
Például:
Angol–magyar nagyszótár esetén deszkriptorkétnyelvű szótár, nagyszótár, angol
nyelv, magyar nyelv
5.4.4 Tankönyvek– A tankönyvek iskolatípusok szerinti fajtáit (pl. Szakközépiskolai tankönyv,
Szakiskolai tankönyv) egységesen a „tankönyv” deszkriptorral kell osztályozni, kiegészítve a deszkriptorláncot az iskolatípus deszkriptorával.
15
(Jegyzet és tankönyv között csak annak alapján lehet különbséget tenni, hogy a dokumentumban jegyzetként azonosítják a kiadványt.)
A nem iskolatípusok szerint megnevezett tankönyveket és segédleteket a „tankönyv” deszkriptorral nem osztályozzuk, ha specifikumuknak megfelelő formai deszkriptor szerepel a tezauruszban (elég csak pl. a „nyelvkönyv”, „szöveggyűjtemény”, „fali térkép” deszkriptorokkal osztályozni őket).
Például:
Matematikai szakközépiskolai tankönyv esetén matematika, szakközépiskola, tankönyvNemzetközi áruforgalom egyetemi jegyzet esetén nemzetközi, áruforgalom, egyetemi
jegyzetOsztályozáselméleti szöveggyűjtemény esetén osztályozás, könyvtártudomány,
dokumentalisztika, szöveggyűjtemény
5.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)
Modifikátorok olyan, a tezauruszban szereplő tárgyi jellegű deszkriptorok, melyek önmagukban nem képviselnek tárgykört, hanem csak egy másik deszkriptorral együtt használatosok a másik deszkriptor jelentésének szűkítésére.
Modifikátorok lehetnek– a jelzői szerepet játszó deszkriptorok (pl. “digitális”, “gyorsaság”, “hidraulikus”, “mikro...”,
“periódus”, “szilárdság”, “univerzális”, “villamos”),– a terméket, tárgyat, berendezést, eszközt jelentő deszkriptorokra vonatkozó általánosabb
tevékenységek (pl. “ellenőrzés”, “fejlesztés”, “gyártás”, “kutatás”, “megmunkálás”, “mérés”, “szerkesztés”, “tervezés”),
–. elvont fogalmak, dolgok (pl. “paraméter”, “tulajdonság”, “tudomány”, “elmélet”, “elv”)
Például:Bibliográfiák szerkesztésebibliográfia, szerkesztés
Nemzetközi gazdasági együttműködésgazdaság, kooperáció, nemzetközi
5.6 Osztályozás tulajdonnevekkelTulajdonneveket a tezaurusz — a földrajzi nevek Geotauruszban szereplő kivételével — nem
tartalmaz. A tulajdonnevekkel akkor osztályozunk, ha a dokumentum tartalma az adott tulajdonnév viselőjére vonatkozik.
A tulajdonnevet egységesített besorolási adat formájában kell használni osztályozáskor is. Deszkriptorként mindig osztályozzuk az átfogó szervezet típusát is.
Például:Európai Unió esetén deszkriptor: nemzetközi szervezet, Európai UnióLibrary of Congress esetén deszkriptor: könyvtár, Library of CongressPaksi Atomerőmű esetén deszkriptor: atomerőmű, Paksi Atomerőmű (Paks)
Életrajzi dokumentumok esetén az esetleg szükséges tárgyköri szakdeszkriptorok mellett az “életrajz” deszkriptorral a dokumentumtípust is osztályozzuk. A személy nevét, akire az életrajz vonatkozik, egységesített besorolási adat formájában adjuk meg.
Értelemszerűen vonatkozik ez a testületekkel, azok működésével, történetével, stb. foglalkozó dokumentumokra is.
Például:ENSZ története esetén deszkriptor ENSZ, testülettörténet
Márkaneveket osztályozása esetén osztályozni kell a márkanévvel jelölt dolog típusát és szükség esetén a cég egységesített nevét.
Például:Siemens PC esetén személyi számítógép, Siemens AG (München)
MC 6800 mikrokontroller esetén mikroprocesszor, 6800, Motorola Inc. (Boston)FORD SIERRA esetén személygépkocsi, Ford Sierra
Márkaneves programrendszerek esetén az általánosabb deszkriptort is használjuk osztályozásra. Verziók esetén a verziószámot adhatjuk meg. Ha a dokumentum több verzióról szól és szükséges a márkanév osztályozása, a márkanevet verziószámok nélkül adjuk meg.
Például:
programnyelv–nevek eseténdeszkriptor márkanévmagasszintű programnyelv PL/1magasszintű programnyelv C–nyelvmagasszintű programnyelv ISIS–PASCAL
alkalmazói programcsomagok eseténdeszkriptor márkanévoperációs rendszer DOS 6.0alkalmazói programcsomag EXCELCAD AutoCAD 12adatbáziskezelő rendszer ALEPHadatbáziskezelő rendszer CDS/ISISszövegszerkesztő program WORD 5.0
Figyelmeztetés:
A)Ne vegyünk föl márkanév után az átfogó, tezauruszban is szereplő típusnevet. Tehát
nem MC 6800 mikroprocesszor hanem 6800 és Motorolanem MS DOS 6.0 operációs rendszer hanem DOS 6.0 és Microsoft
B)A rövidítéseket (ha nem fantázianevek) mindig kerek zárójelbe tett feloldásukkal együtt kell bevinni. A feloldáson belül nagy kezdőbetűvel írjuk azokat a szavakat, melyek kezdőbetűiből a rövidítést kialakították.
nem ABS blokkolásgátló hanem ABS (Automatic Brake System), fékberendezés
5.7 Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása5.7.1 Élőlények osztályozása
Élőlények (növények, állatok) deszkriptoraként elsősorban — és a nemzetségek és fajok esetén mindig — a magyar nyelvű megnevezések szerepelnek a Taxauruszban. A megfelelő latin rendszertani megnevezések ebben az esetben nemdeszkriptorként szerepelnek. Magyar megnevezés hiányában a latin megnevezés lesz a deszkriptor.
A hagyományos magyar nemzetségnevek (rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól haszálhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a Taxauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük.
Például:A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [Geococcyx californiana]), a kakukkfélék [Cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [Cuculiformes]. Mivel a Taxauruszban csak a Kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európban csak a “kakukk” [Cuculus canorus] él.)
17
A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [Malva silvestris] vagy mályvarózsát [Althaea rosea]), a mályvafélék [Malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [Malvales] pedig a rendet. A Taxauruszban deszkriptorként szerepel a Mályva, a Mályva (rend) és a Malvidae. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az Orvosi zilizről [Althaea officinalis]), vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a Mályva (rend) deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a Malvidae deszkriptorral osztályozunk.
A Taxauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyaroszágon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek.
Hangsúlyozzuk:a leírt — elsősorban a nemzetségneveken alapuló — összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizálólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálja.
Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a Sodortszírmúak deszkriptor mind a sodortszírmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen).
A Taxauruszban szereplő élőlény– és szerv–deszkriptoroknál részletesebb osztályozás szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a Taxauruszban szerepel, nem szabad vele szabad tárgyszóként osztályozni, se akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk!)
Az általános szabály:
– Ha a Taxauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
A Taxauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:TÖRZS OSZTÁLY REND CSALÁD NEMZETSÉG/FAJ
1. van van van van van2. van van van van nincs
3. van van van nincs nincs
4. van van van nincs van5. van van nincs nincs nincs
6. van nincs nincs nincs nincs
Például:
– Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a Taxauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Taxauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
Pl.: A Pillangósvirágúak családjába tartozó Szarvaskerep [Lotus corniculatus] nem szerepel a Taxauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség ill. faj szerepel (pl. az Akác, a Bab, a Földimogyoró). Ebben az esetben a Szarvaskerepet a családnévvel (Pillangósvirágú) kell osztályozni. (A Szarvaskerep latin neve szabad tárgyszóként vehető fel.)
– Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a Taxauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemeztséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a
családnévvel, a renddel osztályozzuk. A Taxauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
Pl.: A Gólya deszkriptor reprezentálja a Taxauruszban a Gólyafélék [Ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra]. Maga a Gólyafélék azonban a Taxauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a Gólyafélék családjába tartozó faj, a Marabu osztályozandó, akkor a Gólya deszkriptorral osztályozzuk. (A Marabu latin neve [Leptoptilus crumenifer] szabad tárgyszóként vehető fel.)
– Ha csak a törzs szerepel a Taxauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, vagy család, vagy rend, vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
Pl.: A Chroococcales rendbe tartozó Synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő Kékmoszat [Cyanophyta] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a Taxauruszban. (A Synechocystis salina szabad tárgyszóként vehető fel.)
További példák:A királyné gyertyája esetén Liliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is
reprezentáljaA tűzliliom esetén Liliom [Mivel a liliom deszkriptor minden “liliom” nevű fajt reprezentál]A narvál esetén Delfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik]A bordatella pertussis esetén Gram–negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy
Szamárköhögés [Mivel ezt a betegséget okozza]
5.7.2 Vírusok osztályozásaA fontosabb vírusok a Taxauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük
föl.
– Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.
Például:A Tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a Mozaikvírus, a Takarmányrépa és a Repce használandó, mivel a Taxauruszban a Mozaikvírus deszkriptor szerepel (a Tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [Brassicaceae rapa convar. rapa].)
– Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk.
Például a Visna–Maedi vírus esetén a Vírus használandó.
– Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető.
5.7.3 Szervek, szövetek osztályozásaA Taxauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű
deszkriptorai szerepelnek.
– A Taxauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a Taxauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.
Például:A Lábközép [Metatarsus] esetén a Láb deszkriptor használandó (a latin kifejezés szabad tárgyszóként vehető fel).
19
5.8 Betegségek, tünetek osztályozásaBetegségek, tünetek deszkriptoraként csak a legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései
szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket elsősorban nemdeszkriptorként vettük fel.
Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica–levélrothadás, burgonyavírus).
– A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünet-deszkriptorral — és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel — , vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni.
– Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható.
Például:A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a Vastagbél és a Bélgyulladás deszkriptor használandó.
Például:A káposztalepke kártétel esetén a Káposzta, Özöndékféle és Gazdasági veszteség deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). [Mivel a Taxsaurus szerint a Káposztalepke helyett az Özöndékféle, a tezaurusz szerint pedig a Kártétel helyett a Gazdasági veszteség haszálandó.]
Például:A szársértés esetén a Szár és Élettani sérülés deszkriptor.
5.9 Osztályozás növényvédőszer nevekkelA tezauruszban csak a legfontosabb átfogó növényvédőszer nevek szerepelnek deszkriptorként
(Csávázószer, Gombaölőszer, Riasztószer, Rovarölőszer, stb.).
– A speciális növényvédőszereket mindig a tezauruszban található átfogó növényvédőszer deszkriptorokkal kell osztályozni. A speciális növényvédőszerek, hatóanyagok és agrokemikáliák márkanevei (pl. E 601, Metafosz, WCFATCX 50 EC) szabad tárgyszóként vehetők fel.
– Az agrokemikáliák kémiai nevét a vegyületnevekkel végzett osztályozásra vonatkozó szabályok szerint kell fölvenni
A márkanévhez tartozó átfogó növényvédőszer típus megállapításához adott esetben az alábbi tezaurusz is használható:
Növényvédőszer jegyzék / [Összeáll. Vadász Ágnes]. – Budapest, MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1979. – 48 p. ; 20 cm
Például:A Gramoxone esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a Parakvat, és ugyancsak ennek a jegyzéknek az alapján a Parakvatról megállapítható, hogy Gyomírtószer, amely a tezauruszban szerepel és a dokumentumot ezzel osztályozzuk. Szabad tárgyszóként a Gramoxonet vesszük fel.
Például:A Lótetű Arvalin esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a Cink–foszfid, és hogy Rovarölőszer, amely a tezauruszban szerepel. Osztályozása:Rovarölőszer, Cink, FoszfidSzabad tárgyszó: Lótetű Arvalin
5.10 Osztályozás vegyületnevekkelA tezauruszban elkészítésekor csak a legfontosabb, átfogó anyagnevek szerepelnek (pl. szén–dioxid,
kénsav, szulfát, szénhidrogén). Speciálisabb anyagnevek, főleg vegyületnevek felvételére a gyakorlati osztályozás során kerül sor (néhány speciális vegyület felvételére a próbaosztályozások során már sor került)
A ritkábban előforduló anyagneveket lehetőleg nem vesszük föl a tezauruszba, hanem a tezauruszban már szereplő anyagnevekkel kifejezve osztályozunk.
– Ha a deszkriptorláncba nem a pontos, részletes vegyületnév került, hanem annak az alábbi szabályok szerint valamilyen felbontása vagy valamelyik fölérendeltje, akkor maga az eredeti vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható.
Például: “kénvegyület” kén, vegyület
“dinitrogén–monoxid” nitrogén, oxidSzabad tárgyszó dinitrogén–monoxid
“n–alkil–piridon” piridinSzabad tárgyszó n–alkil–piridon
5.10.1. Szervetlen vegyületek5.10.1.1 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A VEGYÜLET SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN
ANYAGNEVEK ESETÉN
“elemnév+vegyület” osztályozása: elem, vegyület
Például: “kénvegyület” kén, vegyület“arzénvegyület” arzén, vegyület
Néhány ilyen anyagnév deszkriptorként kivételesen szerepel a tezauruszban.Például: szén–dioxid
kén–dioxid
“fémnév+vegyület” osztályozás: fémes elem neve, fémvegyület
Például: “kalciumvegyület” kalcium, fémvegyület
Kivétel: Ha a fémnév után álló fémvegyület a tezauruszban szerepel“kalcium–karbid” kalcium, karbid
5.10.1.2 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A SAV ILLETVE SÓ ILLETVE LÚG/BÁZIS SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN ANYAGNEVEK ESETÉN“elemnév+sav” osztályozása: elem, szervetlen sav“elemnév+só” elem, szervetlen só“elemnév+lúg” elem, szervetlen bázis“elemnév+hidroxid” elem, hidroxid
Például: “arzénsav” arzén, szervetlen sav“krómtartalmú [szervetlen] sav” króm, szervetlen sav
Kivétel: szénsav Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!kénsavnátriumhidroxidsósavnátriumklorid
5.10.1.3 ÖNMAGÁBAN ÁLLÓ, MEGHATÁROZOTT ELEMEN ALAPULÓ, DE NEM ÖSSZETETT NÉVKÉNT SZEREPLŐ SAV, SÓ- ÉS BÁZISNÉV ESETÉN
“sav+név” osztályozás savalkotó elemnév, szervetlen sav“só+név” sóalkotó elemnév, szervetlen só“bázis+név” bázisalkotó elemnév, szervetlen bázis
Például: “borát” bór, szervetlen só
De nem: karbonátMivel ez nem meghatározott elem sószármazéka, hanem már valamely sav sószármazéka (rájuk a 8.7.1.2 sz. szabály érvényes)
Kivétel: aluminát Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!
21
foszfátkromátnitrátszilikátszulfát
5.10.1.4 AZ ELŐBBI ESET, KIEGÉSZÍTVE ELEMNÉVVEL“elemnév+savnév” osztályozás Elemnév, Szervetlen sav“elemnév+sónév” Elemnév, szervetlen só“elemnév+lúgnév” Elemnév, Szervetlen bázis
Például: nátriumborát nátrium, bór, szervetlen sóbórax nátrium, bór, szervetlen sókalciumszilikát kalcium, szilícium, szervetlen só
5.10.1.5 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A TEZAURUSZBA FELVETT KONKRÉT VEGYÜLETNEVET TARTALMAZÓ VEGYÜLETNÉV ESETÉN
A tezauruszba felvett vegyületnevek lehetnek pl. cianid, foszfid, halogenid, hidrid, nitrid, oxid, szulfid illetve ezek alárendeltjei (mint pl. fluorid, hidroxid, ammónia), továbbá olyanok is, mint szén–dioxid, kénsav, kromát, stb.
A cianid, foszfid, stb. típusú vegyületek a tezauruszban — mivel sav, só vagy bázisvoltuk nem szignifikáns — a “vegyület (eredet/keletkezés szerint)” indexelésre nem használható deszkriptor alá vannak rendelve, hogy egy helyen áttekinthetők legyenek.
“elemnév+konkrét vegyületnév” Osztályozása: Elemnév, Konkrét vegyületnév
Például: “arzén–oxid” arzén, oxid“nátrium–klorid” nátrium, klorid
Ötvözetek/elegyek esetén is így járunk el:“szulfid–bronz” szulfid, bronz
5.10.1.6 MINDEN MÁS — NEM AZ ELŐBBIEK SZERINT STRUKTURÁLT — VEGYÜLET ESETÉN– Ha a dokumentum könyv, és kizárólagos tárgya a vegyület gyártása
Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban, új deszkriptorként fel kell venni.
Például: “fémkarbonilok gyártása” fémkarbonil, gyártás
De nem: “borátok gyártása” bór, szervetlen só, gyártásMivel ebben az esetben az 1.3 sz. szabály érvényes
Ha a gyártott vegyületnek van konkrét vegyületfölérendeltje, akkor ez utóbbi használható. Ilyen esetekben
Például: “Trifenil–amin gyártás” anilin, gyártásSzabad tárgyszó: trifenil–amin
– Ha a könyv tárgya nem kizárólag a vegyület gyártása
Ebben az esetben a tartalmat — ha egyáltalán szükséges — a vegyület valamelyik, a tezauruszban szereplő fölérendeltjének nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév fölérendeltje nem szerepel a tezauruszban, a fölérendeltjét új deszkriptorként fel kell venni. Maga a vegyület szabad tárgyszóval osztályozható.
Például: “vízüveges ragasztástechnológia” ragasztás[makroosztályozáskor ilyen esetben az anyagnév nem feltétlenül szükséges]
Szabad tárgyszó: vízüveg“cinkferrocianid alapú gyógyszerek” cink, cianid, gyógyszerSzabad tárgyszó: cinkferrocianid alapú gyógyszer
5.10.2 Szerves vegyületek5.10.2.1 VALAMILYEN ELEM MEGNEVEZÉSÉT ÉS A SZERVES VEGYÜLET SZÓT TARTALMAZÓ SZERVETLEN
ANYAGNEVEK ESETÉN
“szerves+elemnév+vegyületnév” osztályozása: elem, szerves vegyület
Például: “szerves arzénvegyület” arzén, szerves vegyület
Kivétel: szerves oxigénvegyület Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!szerves nitrogénvegyületszerves halogénvegyületszerves kénvegyület
5.10.2.2 EGYÉB — A TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ VEGYÜLETNEVEKBŐL ÖSSZETEHETŐ — ESETEK
Azokat a vegyületneveket, melyek a meglévő szerves vegyületnevekből vagy ezek fölérendeltjeiből összetehetők, eme összetételnek megfelelően kell kiválasztani a tezauruszból.
Például: “izocikloalkén” homociklusos vegyület, cikloalkén“tetrahidro–karbonsav” karbonsav, piridin“hexafluor–benzol” fluor, benzol“fenil–ecetsav” karbonsav, aromás sav“polietilén–alkohol” polietilén, alkohol“polivinil–halogenid” polimer, szerves halogénvegyüket“polivinil–amin” polimer, amin“tiokol”[poliszulfid–kondenzátum] polikondenzátum, szulfid
A pontos vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható.5.10.2.3 MINDEN EGYÉB ESET, AMIKOR TEZAURUSZBAN SZEREPLŐ DESZKRIPTORBÓL NEM TEHETŐ
ÖSSZE A DESZKRIPTORLÁNC
Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha ez a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban, vagy szabad tárgyszóként adató meg, vagy javasolni kell fölvételét a tezauruszba (ha annyira fontos).
Például: “Azolok gyártása” azol, gyártásHa a gyártott vegyületnek van konkrét vegyület fölérendeltje, akkor ez utóbbi használható illetve újként
ezt vegyük föl. Ilyenkor maga a konkrét vegyület neve szabad tárgyszóként adható meg.
Például: “benzoilén–benzimidazol gyártás” azol, gyártásbenzoilén–benzimindazol
gyártás
“n–alkil–piridon” piridinn–alkil–piridon
23
6. Speciális dokumentumtípusok osztályozása6.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása
A történelemtudományi és történelmi tárgyú dokumentumok osztályozásának több speciális összetevője van:
– az idő (kor);– eset, eseménytörténet;– etnikum, nemzet, nép;– táj, terület, ország, állam;– testület, intézmény;– szakterület.
A magyar történelmi korszakok fajtáit a „magyar történelmi korszak ...”, a világtörténelmi korszakok fajtáit a „történelmi korszak” deszkriptorok alatt találhatjuk meg.
A „történelem” deszkriptor csak teljesen általános esetben használható. Mindig meg kell vizsgálni, hogy nincs-e speciálisabb történelem (pl. „országtörténelem”, „nemzettörténelem”).
TÖRTÉNELEMH: Ország, táj, nemzet, etnikum, nép, kor, esemény, település, testület, szakterület történeti feldolgozása az "országtörténelem", a
"helytörténet", a "szakterületi történelem" stb. deszkriptorokkal osztályozandó
A történeti feldolgozások esetében ugyanúgy kell eljárni, mint a történelem esetén általában.
TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSH: Lásd az "országtörténelem", "helytörténet" stb. deszkriptorokat
Az időt vagy a tezauruszban szereplő korokkal, korszakokkal, ill. század– és ezred– deszkriptorokkal, vagy pedig meghatározott egyedi évszámmal, intervallumot kifejező évszámokkal, ...előtt és ...után évszámösszetétellel osztályozzuk, és meg kell adni a „kortörténelem” deszkriptort. Adott esetben az időpontot, naptári időt jelentő deszkriptorok is használhatók (Húsvét, Karácsony stb.). Utána sokszor a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia” stb.)
„550 előtt, „kortörténelem”, „őstörténet””20. század”, „kortörténelem”
KORTÖRTÉNELEMH: A magyar történelmi korszakokat lásd a "magyar történelem" deszkriptornál A világtörténelmi korszakokat lásd a "történelmi korszak" deszkriptornál
Az eset, esemény, eseménytörténet osztályozásakor, ha esemény történeti feldolgozásról van szó, mindig meg kell adni az „eseménytörténet” deszkriptor.
1956. október 23. története esetén például: „56-os forradalom, „eseménytörténet
ESEMÉNYTÖRTÉNETH: A tezauruszban történelmi korszakként nem szereplő események történeti feldolgozása az "eseménytörténet" deszkriptorral és
az adott eseményt magába foglaló korszak deszkriptorával osztályozandó
Az etnikum, nemzet, nép történelmének osztályozásakor ugyancsak nem az általános „történelem”, hanem a „nemzettörténelem” deszkriptort, adott esetben még a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia” stb.)
„németek”, „nemzettörténelem”„zsidóság”, „nemzettörténelem”, „őstörténet”
NEMZETTÖRTÉNELEMH: A magyar nemzet (nép, etnikum) történelme esetén a "Magyar történelem" deszkriptor használandó Az egyes nemzetek (népek, etnikumok) történelme a "nemzettörténelem" deskriptorral és az adott nemzet (nép, etnikum)
deszkriptorával osztályozandó
A nemzet újkori képződmény. Az egységesség kedvéért azonban a korábbi korok népeinek történelmét is a „nemzettörténelem” deszkriptorral osztályozzuk.
A területet, országot, államot a Geotarusz és geohistauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána az „országtörténelem”, vagy a „helytörténet” és a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.)
„Kolozsvár”, „helytörténet”, „Árpád–kor”„Izrael”, „országtörténelem”„Izrael”, „országtörténelem”, „archeológia”“Németország”, “címertan”
ORSZÁGTÖRTÉNELEMH: Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó
HelytörténetM: Az egyes települések története a "helytörténet" deszkriptorral és az adott település Geotauruszból választott deskriptorával (, ill.
egységesített földrajzi nevével) osztályozandó
A testületek története esetén a testület egységesített besorolási nevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell megadni
„Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (Pozsony)”, „testületörténet”
TESTÜLETTÖRTÉNETH: Az egyes testületek történelme a "testülettörténet" deszkriptorral és az adott testület egységes nevével osztályozandó
Csak a magyar nép és ország történelme esetén van „magyar történelem”, ill. „magyarorság történelme”, ill. „Erdély történelme” deszkriptor. Utána a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.).
„Magyarország történelme”, „társadalomtörténet”, „896–1526”„Magyarország történelme”, „török hódoltság”„Erdély történelme”, „török hódoltság”de: „Horvátország”, „országtörténelem”, „török hódoltság”„magyar történelem”, „honfoglalás előtti kor”, „őstörténet”, „400-896”„magyar történelem”, „numizmatika”, „honfoglalás”
MAGYAR TÖRTÉNELEMM: A magyarság történelme, valamint Magyarország és a magyarság együttes történelme
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMEH: A magyar történelmi korszakokat lásd a "magyar történelem" deszkriptor alatt
ERDÉLY TÖRTÉNELME
A szakterületet, melynek történelméről van szó (fizika története, fazekasság története stb.) a tezauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia”, „ipartörténet”, „tudománytörténet”, „technikatörténet” stb.), vagy a „szakterületi történelemk” deszkriptort.Figyelem: számos esetben szerepel az átfogóbb szakterület történetének deszkriptora (írás-, nevelés-, sajtó-, vallástörténet stb.), adott szakterület esetén mindig meg kell vizsgálni, hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb.
„ivrit”, „nyelvtörténet”„fazekasság”, ’ipartörténet” [és nem „fazekasság”, „történelem”]„protestantizmus”, „vallástörténet” (vagy: „egyháztörténet) [és nem „protestantizmus”, „történelem”]„fizika”, „tudománytörténet”„Németország”, „szakterületi történelem”, „címertan”
6.2 Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása
Lezárt munkásságot, életutat, vagy élő művész munkásságát tárgyaló művek esetében az “életrajz” deszkriptort használjuk. Ha célszerű kiemelni a mű tudományos jellegét, használjuk a “tanulmány” deszkriptort is.
25
A vonatkozó művészeti szakterületet vagy szakmát (pl. “fotoművészet”, “fazekasság”) mindig osztályozni kell.A nem magyar irodalomtörténet esetén az adott nyelv irodalmával és az “irodalomtörténet” deszkriptorral kell osztályozni (pl. amerikai angol irodalom, irodalomtörténet).Adott esetben a dokumentum típusát is osztályozzuk (pl. napló, memoár).
6.3 Szépirodalmi dokumentumok osztályozása
Szépirodalmi művek esetén csak a dokumentumtípust (pl. novella, gyermekkönyv, verseskönyv) és a vonatkozó kultúrkör/nyelv irodalmát (német irodalom, szlovén irodalom) osztályozzuk.Kivételes esetben, ha a mű tartalmára vonatkozóan nagyon jellemző, osztályozható a kor (pl. török hódoltság), ill. a földrajzi hely (pl. Erdély).
“fejlődésregény”, “francia irodalom”
6.4 Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok, egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása
Lásd a példatár 2. fejezetét.
6.5 Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása
Lásd az 5.2 Nyelvek, 5.4.3 Szótárak és 5.4.4 Tankönyvek című fejezeteket, továbbá a példatár 3. fejezetét.
Tárgymutatóállamok osztályozása 11államok történelme 24állatok osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozásaállatbetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozásaáltalános kifejezés 3, 6, 16,általános szintű osztályozás lásd makrotezauruszanyagok osztályozása lásd vegyületek osztályozásaátfogó deszkriptor alkalmazása lásd fölérendelt deszkrioptor alkalmazásabelső megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozóbetegségek osztályozása 19betűrendi besorolás 7bibliográfiai rekord lásd katalógustételböngészőfájl 7címszó lásd szövegszódeszkriptor bevitele 7-8deszkriptor felvétele 3, 6, 7, 11, 12deszkriptor írásmódja 4deszkriptor módosítása 3, 7, 8deszkriptor többszörös bevitele 8deszkriptor típusok 11deszkriptorlánc 3, 5, 8deszkriptortétel lásd tezauruszcikkdisszertáció osztályozása 13dokumentumtartalom 3, 4dokumentumtípus osztályozása 14-15, 24életrajz osztályozása 15élőlények, élő szervezetek osztályozása 17enciklopédia osztályozása lásd lexikonok osztályozásaETO-jelzetek használata 2, 3évezred osztályozása 13évszámnál pontosabb idő osztályozása 13építészeti stílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozásafelhasználói megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozófogalmi kategória 5folyók osztályozása 12formai deszkriptor 8, 11forrás lásd szógyűjtés forrásaföldrajzi névvel való osztályozás 11fölérendelt deszkriptor alkalmazása 15, 18, 19, 20, 22geológiai kor osztályozása 14határterület osztályozása lásd a Példatárathegységek osztályozása 12idő, időszak osztályozása 12, 14időszámítás előtti időszak osztályozása 14igazgatási egységek osztályozása 11információkereső nyelv 3irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása 25javítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszéjegyzet osztályozása lásd tankönyv osztályozásakapcsolat lásd tezaurusz relációkarbantartás, böngészőfájl 8karbantartás, tezaurusz 2, 8katalógustétel 7, 8, 10kategória lásd fogalmi kategóriakonferenciakiadvány osztályozása lásd a Példatáratkor, korszak osztályozása lásd idő, időszak osztályozásakönyvek osztályozása lásd a Példatáratkulcsszó 4, 5, 6kulcsszavak kiválasztása a szövegszavak alapján 4
27
kutatási jelentés osztályozása lásd a Példatáratkülönleges esetek osztályozása lásd a Példatáratkülönlenyomatok osztályozása lásd Periodikáklexikonok osztályozása 26magyarázat, lexikai egységhez tartozó 7, 10márkanév osztályozása 16megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozómodifikátor 16módosítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszémódosítási jegyzék karbantartáshoz 9monográfiák osztályozása lásd könyvek osztályozásamutató lásd böngészőfájlműhold osztályozása 12művészeti stílus osztályozása 14művészeti, művészettörténeti dokumentumok osztályozása 25nemdeszkriptor 3, 5, 6, 8, 10nemdeszkriptortétel lásd tezauruszcikknemzetek történelme 24növények osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozásanövénybetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozásanövényvédőszerek osztályozása 20nyelvek osztályozása 13nyelvkönyvek osztályozása 13, 14, 26nyomtatott tezaurusz 8óceánok osztályozása lásd tengerek osztályozásaonline mutató lásd böngészőfájlonline tezaurusz 8országok osztályozása lásd államok osztályozásaosztályozás tezaurusszal 2osztályozás, speciális 3osztályozás mélysége 3osztályozás specifikusságának elve 3összefüggés lásd tezaurusz relációpéldák lásd a Példatáratperiodikák osztályozása lásd Periodikák osztályozásarendszertan (növény- és állatrendszer) lásd élőlények, élő szervezetek osztályozásaspeciális kifejezés/kulcsszó/tárgyszó 3speciális osztályozás lásd szabad tárgyszóstílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozásaszabad tárgyszó 3, 9, 18szabványok osztályozása 25szakzsargon 4szavanként invertált mutató 4, 8század osztályozása 14szemantikai összetevők lásd a Példatáratszemélynév lásd tulajdonnév felhasználása osztályozáshozszépirodalmi dokumentumok osztályozása 26szervek (élettan), szervezetek (élettan) osztályozása 19szógyűjtés forrása 9szótárak osztályozása 15, 26szövegszó 2, 3, 4tankönyv osztályozása 13, 14, 15, 26tárgyszó lásd szabad tárgyszótársadalomtudományi témák osztályozása lásd a Példatárattelepülések osztályozása lásd igazgatási egységek osztályozásatengerek osztályozása 11természetes nyelv 3, 4, 5természeti tájak osztályozása 11tezaurusz alkalmazás 2tezaurusz besorolási adatainak állománya 10tezaurusz előszó 2tezaurusz karbantartás lásd karbantartás, tezaurusztezaurusz kezelés 7
tezaurusz nyomtatott változata lásd nyomtatott tezaurusztezaurusz szerkesztőség lásd karbantartás, tezaurusz vagy változtatástezaurusz szerkezet, tezaurusz relációk 3tezauruszban nem szereplő kifejezés 5tezauruszcikk 9, 10, 11tavak osztályozása 11történbelemföldrajzi nevek osztályozása 12történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása 24tulajdonév felhasználása osztályozáshoz 16tulajdonnévvel kifejezett tudományos fogalom 16tünetek osztályozása lásd betegségek osztályozásaúj deszkriptor felvétele lásd deszkriptor felvételűrállomás osztályozása 12változtatás a tezauruszban 9vegyületek osztályozása 20vezérszó 6vírusok osztályozása 19vízlépcső osztályozása 12
29