Tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat

23

Országos Széchényi Könyvtár

OSZK TEZAURUSZ

ALKALMAZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI SZABÁLYZAT

1.0 változat

Budapest

2000. december 1.

A OSZK tezaurusz az MSZ 3418–87 szabvány szerint készült.

Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán. Szerkesztés és karbantartás az Országos Széchényi Könyvtárban szerkesztőségében

Összeállította:

Ungváry Rudolf

A 0.0 változat lezárva: 1999. június 31.

Az 1.0 változat lezárva 2000. december 1.

Nyomtatás és karbantartás, RELEX programkezelés:ARIEL Stúdió BT

1026 Budapest, Nyúl u. 14.

Tel./fax: (1) 213-9765

OSZK tezaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat /  [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest : OSZK, 2000. – 29 p. ; 29 cm

025.43

A szabályzat az alábbi tezauruszokra érvényes:

OSZK tezaurusz : az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza :  1.0 változat / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár.  – Budapest :  OSZK, 2000.

Társadalomtudományi rész – XXVI, 284 p. ; 29 cm

Természettudományi rész – 544 p. ; 29 cm

025.43

Taxaurusz : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000. – XVII. 4, 16, 98 p. ; 29 cm

025.43

Geotaurusz és geohistaurusz : földrajzi nevek és a Kárpát–medence humángeográfiai tezaurusza : 2.0 változat / [összeáll. Cserbák András] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár.  – Budapest : MKE, 2000. – III, 115 p. ; 29 cm

025.43

A szabályzathoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:

Osztályozási példatár : Az OSZK tezaurusszal végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000. – 45 p. ; 29 cm

025.43

Tartalomjegyzék

2Tartalomjegyzék

1.Bevezető3

2. Osztályozás a tezaurusszal3

2.1 Alapelvek3

2.2 Alapműveletek4

A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei4

3. Az adatbázis tezaurusza7

3.1 A tezaurusz kezelése7

3.2 Deszkriptorok és katalógustételek7

4.A tezaurusz karbantartása7

4.1 A nyomtatott tezaurusz karbantartása8

4.2 Változtatások kérése9

5.Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint11

5.1Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása11

5.1.1Földrajzi helyek11

5.1.1Történelemföldrajzi helyek12

5.2 A nyelvek osztályozása13

5.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása14

5.4 Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)14

5.4.1Általános szabályok14

5.4.2Életrajzok15

5.4.3Szótárak15

5.4.4Tankönyvek15

5.5 Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)16

5.6 Osztályozás tulajdonnevekkel16

5.7Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása17

5.7.1Élőlények osztályozása17

5.7.2Vírusok osztályozása19

5.7.3Szervek, szövetek osztályozása19

5.8 Betegségek, tünetek osztályozása19

5.9 Osztályozás növényvédőszer nevekkel20

5.10 Osztályozás vegyületnevekkel20

5.10.1.Szervetlen vegyületek21

5.10.2Szerves vegyületek22

6.Speciális dokumentumtípusok osztályozása24

6.1 Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása24

6.2 Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti

dokumentumok osztályozása25

6.3 Szépirodalmi dokumentumok osztályozása25

6.4 Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok,

egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása25

6.5 Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása26

Tárgymutató27

Osztályozási példatár külön kötetben

1.Bevezető

Ez a szabályzat az OSZK tezaurusz, a Taxaurusz és a Geotaurusz és geohistaurusz (a továbbiakban: tezaurusz) alkalmazását és karbantartását szabályozza. A tezaurusz alkalmazásán a tezaurusz segítségével végzett osztályozást és információkeresést (a továbbiakban: keresést) értjük; a tezaurusz karbantartásán pedig a lexikai egységek és kapcsolataik, továbbá egyéb adataik módosításait.

A tartalmi feltárás céljára a tezaurusz mellett az Egyetemes Tizedes Osztályozást is alkalmazzák.

A szabályzatok előírásainak gyakorlati példáit az Osztályozási példatár tartalmazza

A tezaurusz szerkezetének leírását a tezaurusz előszava tartalmazza.

2.

Osztályozás a tezaurusszal

2.1

Alapelvek

A tezaurusz elsősorban a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép–dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható. A tezaurusz a természet- és társadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakkifejezéseket tartalmazza.

A tezaurusz használatára az osztályozás specifikusságának elve érvényes:

Mindig a dokumentum tartalmát a tezauruszban szereplő legspeciálisabban jellemző deszkriptort válasszuk osztályozásra.

Például:

A „Drávaszög története” esetén nem a „Drávaszög” és a „történelem” a helyes deszkriptorok, hanem a „Drávaszög” és a „tájtörténet”, mivel földrajzi tájegység történetéről van szó.

Az „energiaszolgáltatási felügyelet” esetén nem az „energiaellátás” és a „felügyelet” a helyes deszkriptorok, hanem az „energiaellátás” és a „szakhatósági felügyelet”, mivel a speciális szakterületek felügyeletét az utóbbi fejezi ki.

Robotok erőszabályozása esetén nem a “robot”, az “erő” és a “szabályozás” a helyes deszkriptorok, hanem a “robot”, az “erő” és a “mechanikai szabályozás”, mivel erőszabályozás csak mechanikai lehet.

A specifikusabban jellemző kifejezéseket az általánosabb jelentésű vezérszó alatt az A relációjelű alárendelt deszkriptorok között találhatjuk meg.

Például:

A „történelem” vezérszó alatt megtalálható a „történeti feldolgozás”, az alatt pedig a „tájtörténet”, a „felügyelet” vezérszó alatt a „szakhatósági felügyelet”, a „szabályozás” vezérszó alatt pedig a „mechanikai szabályozás” specifikusabb deszkriptor.

A tezaurusz szab határt az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. Csak olyan mélyen, olyan pontosan fogalmazható meg a dokumentum tartalma, amilyen speciális deszkriptorok a tezauruszban ehhez rendelkezésre állnak.

Ha a tezauruszban a dokumentum tartalmának megfelelő specifikus kifejezés nem található, de e kifejezéshez képest általánosabb kifejezés igen, az utóbbit kell használni.

A dokumentum témáját osztályozó deszkriptorok összessége deszkriptorláncot alkot.

2.2

Alapműveletek

Osztályozáskor a dokumentum tartalmát az információkereső nyelv (vagyis a tezaurusz) szavaival kell kifejezni, azaz le kell fordítani a természetes nyelven megfogalmazható tartalmat az információkereső nyelvre.

Ennek érdekében az alábbi műveleteket végezzük el:

I.Megfogalmazzuk természetes magyar nyelven a dokumentum tartalmát.

Például:

Az adatvédelemhez felhasználható programozási eszközök gazdaságossági elemzése.

A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának etnikai összetétele

II.

Kiválasztjuk a szövegen belül a tárgyakat, tárgyköröket kifejező szövegszavakat (ezeket aláhúzott betűkkel jelöltük):

1. példa: Az adatvédelemhez felhasználható programozási eszközök gazdaságossági elemzése.

2. példa: A magyarországi abszolutista uralom hivatalnoki karának etnikai összetétele.

III. A megfogalmazásból

– elhagyjuk a ragokat, képzőket,

– lehetőleg főnévi, egyes számú, alanyeseti formájúra alakítjuk a kifejezéseket,

– elhagyjuk a tartalom lényege szempontjából nem jelentős kifejezéseket (példánkban ilyen az “elemzés” és a „felhasználható”).

Ezáltal megkapjuk a természetes nyelven kifejezett kulcsszavakat.

A kulcsszó tehát a dokumentum tartalmát jellemző egyszerű, nem ragozott kifejezés, melynek alapján az osztályozásra legalkalmasabb információkereső nyelvi szót (deszkriptort vagy tárgyszót) megállapítjuk. A kulcsszavakat ebben a szabályzatban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk, a deszkriptorokat pedig kis kezdőbetűvel (ha az utóbbira szövegen belül hivatkozunk, idézőjelbe tesszük a deszkriptort).

Példánkban a kulcsszavak:

1.Adatvédelem, Programozási eszköz, Gazdaságosság

2.Magyarország, Abszolutizmus, Hivatalnok, Etnikai összetétel

A tartalmilag hiteles kulcsszavak kiválasztásának elvei

Egyértelműség

A kiválasztott kulcsszó önmagában, a szövegösszefüggés ismerete nélkül is informatív, érthető legyen. Ebből következik, hogy a dokumentum szövegszavát ebből a szempontból felül kell vizsgálni és adott esetben kiegészítéssel, átalakítással vagy más, találóbb kifejezéssel való helyettesítéssel pontosítani kell.

Például:

Abszolutista uralom

helyett

Abszolutizmus

Megbízhatóság

A kulcsszókiválasztás annál megbízhatóbb (reprodukálhatóbb, ugyanúgy megismételhető), mennél specifikusabbak az egyes kulcsszók, és mennél pontosabban fejezi ki összességük a dokumentum tartalmának egészét.

Tömörség és találóság

A kulcsszó legyen a lehető legrövidebb, de a tartalmat fejezze ki velősen és pontosan.

Például:

Lakások építése

helyett

Lakásépítés

Villamos szabályozás

helyett

vagy

Villamos mennyiségek szabályozása

vagy

Villamos működtetésű szabályozás

Hivatalnoki kar

helyett

Hivatalnok

Használhatóság

A kulcsszavak feleljenek meg a szakterület szabványos, és széles körben elfogadott nyelvhasználatának (kerüljük el a szakzsargont, a mesterséges kifejezéseket, szélsőséges szakmai irányzatok terminológiáját).

Például:

Szakozás

helyett

Osztályozás

Megfelelő fogalmi kategória megállapítása

A dokumentumban ugyanazt a tárgyat, problémát különféle fogalmi kategóriákban fejezhetik ki: ez lehet a folyamat/tevékenység, az anyag/nyersanyag, a berendezés/gép/szerszám/tárgy, az élőlény/ember, a tulajdonság/állapot. A kulcsszót annak a fogalmi kategóriának megfelelően válasszuk ki, amelyben a tárgyat, problémát a dokumentumban tárgyalják.

Például:

Osztályozás(i rendszer) [rendszer kategória]Osztályozás [folyamat kategória]

Filmképző anyag [anyag kategória]Filmképződés [folyamat kategória]

Polarizátor [készülék kategória]Polarizáció [folyamat kategória]

Például:

“A reakciókat autoklávban végezték” tartalom esetén:

Helytelen (nem elégséges) kulcsszóAutokláv

Helyes kulcsszóReakció (esetleg még Autokláv)

Például:

“A választási eredményeket meghamisították “ tartalom esetén:

Helytelen (nem elégséges) kulcsszóHamisítás

Helyes kulcsszóVálasztás (esetleg még Hamisítás)

IV.Megkeressük a tezauruszban a természetes nyelven kifejezett kulcsszavaknak megfelelő információkereső–nyelvi kifejezéseket (melyek lehetnek deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok).

Példánkban az eredmény — melyet az alábbiakban következő a)-e) pontokban magyarázunk el — a következő deszkriptorokból áll:

1.adatbiztonság, szoftver, gazdaságosság

2.önkényuralom időszaka (1849–1867), adminisztratív dolgozó, nemzetiségi statisztika

Az alábbi esetekkel kerülhetünk szembe:

a)A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, és előírt kifejezés, azaz deszkriptor.

Ebben az esetben e deszkriptor lesz tagja a deszkriptorláncnak.

Mintapéldánkban ez a helyzet a Gazdaságosság kulcsszó esetén.

b)A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nem előírt kifejezés, azaz nemdeszkriptor.

Ebben az esetben helyette az L (lásd), ill. L& (lásd ÉS–), ill. LV (lásd VAGY–) kapcsolatban álló deszkriptort illetve deszkriptorokat kell választani.

1. példa:

Adatvédelem

LAdatbiztonság

Azaz az adtavédelem esetén az adatbiztonság deszkriptort kell választani a mintapélda II. lépésében feltűntetett Adatvédelem kulcsszó esetében.

2. példa:

Kvantumfolyadék

L&Folyadék

Kvantumelmélet

Azaz a kvantumfolyadék esetén a FOLYADÉK és a KVANTUMELMÉLET deszkriptorokat kell választani.

3. példa:

Adakozás

LVAlamizsna

Közadakozás

Támogatás

Azaz az adakozás esetén a szövegkörnyezetből nyilvánvaló jelentés szerint az “alamizsna” (teológiai, történeti tárgykör) vagy a “közadakozás” (nyilvános adakozás).vagy a “támogatás” (intézményes környezet) deszkriptort kell választani.

c)A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de van nála specifikusabb vagy egyéb okból jobb.

Az osztályozás .specifikusságának az elvét éppen akkor kell a leginkább figyelembe venni, amikor elvégezzük a „fordítási” műveletet a kulcsszó és a tezaurusz lexikai egységei között.

Mintapéldánkban ez a helyzet az Abszolutizmus kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az Abszolutizmus deszkriptor tezauruszcikkét tanulmányozva láthatjuk, hogy van alárendeltje, az „önkényuralom időszaka (1849-1867)”. Mivel a példaként választott dokumentum az 1849 után Magyarországon megvalósult önkényuralmat tárgyalja, ezt a specifikusan jellemző deszkriptort kell választani.

d)A kulcsszónak megfelelő kifejezés szerepel a tezauruszban, de nincs rá szükség.

Az osztályozás .specifikusságának elvéből következik, hogy olyan deszkriptorral, melyek a specifikus deszkriptor tartalmában is megtalálhatók, nem kell a dokumentum tartalmát jellemezni, mert ez redundanciát okoz.

Mintapéldánkban ez a helyzet a Magyarország kulcsszó esetén. Ennek ugyan létezik a tezauruszban a pontosan megfelelő deszkriptora, de az „önkényuralom időszaka (1849-1867)” deszkriptor eleve kifejezi, hogy a Magyarországról van szó. Ezért a Magyarország deszkriptor szerepeltetése a deszkriptorláncban felesleges.

e)A kulcsszónak megfelelő kifejezés szükséges, de nem szerepel a tezauruszban.

Ebben az esetben megvizsgáljuk, hogy milyen más kifejezések társíthatók a kulcsszóhoz az adott dokumentum összefüggésében, és ezeknek megkeressük az információkereső nyelvi kifejezéseit (deszkriptorait vagy nemdeszkriptorait).

–Megvizsgáljuk, van-e

– általánosabb vagy speciálisabb jelentésű deszkriptora [pl. az Asztal hiánya esetén azt, hogy van-e “bútor” illetve “íróasztal”, “ebédlőasztal”],

– egész vagy rész kapcsolata [pl. az Ág hiánya esetén azt, hogy van-e “fa” a Hadsereg hiánya esetén azt, hogy van-e “katona”],

– valamilyen oksági kapcsolata [pl. a “kutya” hiánya esetén a “házőrzés”, “ebtenyésztés”],

– valamilyen egyéb jellemzője [pl. a “kutya” hiánya esetén az “ugatás”].

Ha találunk megfelelő kifejezést, mely az adott szövegkörnyezetben helyettesítheti a kulcsszót (helyette felhasználható), akkor elvégezzük az előbbi a) vagy d) műveletet, attól függően, hogy a talált kifejezés deszkriptor-e vagy nemdeszkriptor.

Az előbbi megfontolások alapján talált deszkriptorokból kiindulva tovább is folytatható a legmegfelelőbb deszkriptor keresése: ennek érdekében a deszkriptorcikk vezérszavához tartozó, alatta feltüntetett nem–faj (F/A), egész–rész (T/P), oksági (R/E) és egyéb rokonsági (X/X) kapcsolatokat vehetjük figyelembe.

Első mintapéldánkban (lásd a III. lépést) a Programozási eszköz kulcsszó a tezauruszban nem szerepel. Megtalálható viszont mind a “program”, mind a “programrendszer” deszkriptor. Mivel a Programozási eszköz fogalma rendkívül általános, a “programrendszer” mellett célszerűbb dönteni. Ezzel megint a b) lépéshez jutunk. A nemdeszkriptorcikk alapján a “szoftver” deszkriptor választható.

Ugyancsak nem szerepel a második mintapéldánk Etnikai összetétel kulcsszavának megfelelő deszkriptor. Ekkor célszerű összetevőkre bontani a kulcsszót (Etnikum, Összetétel), és ennek megfelelő deszkriptorokat keresve megtaláljuk a “nemzetiség” és az “összetétel” deszkriptorokat.

Egy másik megoldás, hogy a „nemzetiségi statisztika” deszkriptort választjuk.

d)Nincs helyette megfelelő deszkriptor a tezauruszban és nem mondhatunk le a használatáról általános szinten se.

Ebben az esetben a kulcsszót deszkriptornak kell javasolni. Ennek érdekében a tezauruszt karbanartó szerkesztőségéhez fordulunk.

A második példában szerepelő Etnikai összetétel kulcsszónak nincs megfelelő deszkriptor. Ha a gyűjtőkör olyan, hogy nagyon sok az etnikai összetétellel foglalkozó dokumentumok száma, akkor célszerű lehet az “nemzetiségi összetétel” deszkriptor fölvétele (azért nem “etnikai összetétel” formában, mert az “etnikum” és a “nemzetiség között már szabályozva van az utalás a tezauruszban: “etnikum” helyett a “nemzetiség” a deszkriptor, s ezért célszerű az összetételek szabályozásakor is ehhez tartani magunkat.

A tezaurusz karbantartásával (módosítások, törlések, stb. kérésével) részletesen a 4. fejezetben foglalkozunk.

e)Adott esetben a tezauruszban szereplő kifejezés alatt feltüntetett magyarázat is segítséget nyújt a legmegfelelőbb deszkriptor kiválasztására.

Például:

ÖNKÉNYURALOM IDŐSZAKA (1849–1867)

M:Kb. 1849–1867 között

ADATBÁZIS

M:Adatok elektronikus hordozón rögzített, keresésre alkalmas és forgalmazott, szervezett, összessége

ELJÁRÁS

H:Csak az „...ipar” összetételű kifejezésekkel együtt használható. Önállóan létező tevékenységgel nem kapcsolható össze. Pl. nem „fluidizációs eljárás”, hanem „fluidizáció”

Az utolsó példában megadott magyarázatot az alábbi példákkal világíthatjuk meg:

Az Élelmiszeripari eljárások tartalom osztályozása: Élelmiszeripar, Eljárás.

A Biotechnológiai eljárások az élelmiszeriparban tartalom osztályozása: Biotechnológia, Élelmiszeripar

3.

Az adatbázis tezaurusza

3.1

A tezaurusz kezelése

A tezauruszt az OSZKban implementált adatbáziskezelő rendszer kezeli. Annak érdekében, hogy az osztályozás céljára manuálisan is használhassák a tezauruszt, célszerű a tezaurusz mindenkori szövegállományából nyomtatott változatot közreadni.

A betűrendi besorolás a magyar könyvtári szabványoknak felel meg. A nem latin — pl. görög — betűk a mutatóban és a tezauruszban átírt formában szerepelnek (pl. alfa–sugárzás).

3.2

Deszkriptorok és katalógustételek

A dokumentum témáját kifejező deszkriptorok összessége alkotja a deszkriptorláncot. A deszkriptorlánc egyetlen deszkriptorból is állhat.

Egy dokumentumhoz a mindenkori adatbáziskezelő rendszer tulajdonságaiból következő számú deszkriptor tartozhat

A témát kifejező deszkriptorokat az adatbázis katalógustételéhez kapcsoljuk.

4.A tezaurusz karbantartása

A tezaurusz szókincse állandóan változik, ezért szabályozott karbantartási rend szükséges.

A karbantartásra a résztvevő könyvtárak számára a tezaurusz szerkesztőség jogosult.

A deszkriptorok és deszkriptorok, valamint a deszkriptorok és nemdeszkriptorok közötti nagyszámú összefüggés következtében a legkisebb változtatásnak is messzemenő következményei lehetnek. Egy módosítás számtalan deszkriptorra és nemdeszkriptorra kihathat.

Az új kifejezések javaslatakor lehetőleg meg kell adni az új deszkriptorok vagy nemdeszkriptorok forrásaként a megfelelő monográfia, kézikönyv, dokumentum adatait.

A karbantartás eredményeként deszkriptorok megnevezése módosulhat, vagy deszkriptorok megszűnhetnek, s az addig hozzájuk kapcsolódó katalógustételeket más deszkriptorral kell osztályozni. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.)

A lexikai egységek megnevezésének módosításakor gondoskodni kell arról, hogy az egyes könyvtárak adatbázisrendszerében is módosuljanak a megfelelő kifejezések.

Meg kell oldani, hogy a mindenkori adatbázisban kikeressék a módosítandó (vagy törlendő) deszkriptorokat és ennek alapján módosítsák az érintett katalógustételek osztályozását. (A változatás kérését az 5. fejezetben ismertetjük.)

Például:

Az ünnepi alkalmakat eddig az „ünnepség” deszkriptorral osztályozták, és a deszkriptor megnevezése „ünnep” névre módosult.

A megfelelő karbantartási műveletet elvégezve minden katalógustételhez az „ünnepség” helyett az „ünnep” fog kapcsolódni.

4.1A nyomtatott tezaurusz karbantartása

Szövegszerkesztő programmal tezaurusz adatállománya a manuális használat érdekében időnként — ha már sok változás halmozódott föl — kinyomtatható. Az egyes kinyomtatások alkotják a nyomtatott tezaurusz 1.0, 2.0, stb. változatait.

A szabványos tezauruszcikk a nyomtatott tezauruszban a következőképpen jelenik meg:

PROGRAM

M: “Program” és “Progamrendszer” között nem teszünk különbséget. A tulajdonnévvel megnevezett programokat szabad tárgyszóként vesszük fel; ha azonosítható a változatjelzés, akkor azzal együtt. Pl. EXCEL 2.0

HEmulátor

Szimulátor

HVParancs

Programrendszer

Utasítás

FSzoftver

AAdatbáziskezelő rendszer

Fejlesztőrendszer

Felhasználói program

Operációs rendszer

Optimumkereső rendszer

Rendszerprogram

Számítógépes vírus

EProgramozás

A nyomtatott tezaurusz használatban levő változatához a tezaurusz szerkesztőségben időről–időre kiegészítő jegyzékek készülhetnek az új deszkriptor– és nemdeszkriptorcikkekről és az egyéb módosításokról. Ezeket a jegyzékeket a tezaurusz használók kapják meg tájékoztatásul a változásokról. Példa a módosítási jegyzékre:

TEZKRB–12.doc2001. szeptember 1.

TEZAURUSZ KARBANTARTÁS

Változások a nyomtatott tezauruszban

Ha a tezauruszcikket, amelyben a változás történt, nem teljes terjedelmében tüntetjük fel, akkor csak maga a változás szerepel benne a vezérszó alatt, és a változatlan részekre a [...] jelölés utal.

ACÉL TULAJDONSÁG SZERINT

H&Könnyen alakítható acélÚj kapcsolat

[...]

CSOMAGKAPCSOLT ÁTVITELNemdeszkriptorból deszkriptor lett

FAdatátvitel

LAdatátvitelTörölt kapcsolat

Alakfelismerés

L&Alakzatúj kapcsolat

Felismerésúj kapcsolat

LFelismerésTörölt kapcsolat

ARCULATTERVEZÉSÚj deszkriptor

FFormatervezés

AtomfegyverÚj nemdeszkriptor

LNukleáris haditechnika

4.2

Változtatások kérése

Változtatáson új felvételt, alak(szöveg) módosítást és törlést értünk.

Az osztályozók változtatási igényei többnyire a dokumentumok feldolgozásakor születnek meg.

A változtatási javaslat feldolgozása hosszabb időt is igénybe vehet. Ezért adott esetben az osztályozandó dokumentumot, mellyel összefüggésben a változtatási javaslat felmerült, az osztályozónak a lehetséges mértékig fel kell dolgoznia (azaz el kell látnia a lehetséges deszkriptorokkal) és át kell adnia a rendszernek. Ha új deszkriptor kérésére jóváhagyó válasz érkezett vissza, akkor (és csakis akkor, tehát utólag) az osztályozó megkeresi a katalógusból a megfelelő katalógustételt (“bibliográfiai rekordot”) és átvezeti rá a döntés eredményét.

Minden egyéb javítást (tehát a tezaurusz besorolási adattárnak, azaz a tezaurusz adatbáziskezelő rendszerrel kezelt álományának) javítását, a deszkriptorok megnevezésének és kapcsolataiknak a módosítását) az adatbáziskezelő rendszert karbantartó munkatársak végeznek el.

A változtatások fő típusai:

a)Új deszkriptor vagy nemdeszkriptor felvétele

b)Deszkriptor vagy nemdeszkriptor megnevezésének módosítása

c)Kapcsolat módosítása

d)Magyarázat módosítása

e)Deszkriptor vagy nemdeszkriptor törlése

f)Deszkriptor vagy nemdeszkriptor egyéb jellemzőinek módosítása

A kérhető változtatások alapelve:

Minden változtatásnak meghatározott deszkriptorhoz vagy nemdeszkriptorhoz kell kapcsolódnia

A változtatást javaslat formája:

– megadjuk a változtatási javaslat dátumát;

– a “Tárgy:” szó után megadjuk a változtatás a) – f) típusát (azaz az a) – f) pontok után álló megfelelő szöveget);

– megadjuk azt a deszkriptort vagy nemdeszkriptort, melyhez a változtatás kapcsolódik;

– közöljük azokat a forrásokat, melyek a változtatással összefüggenek (pl. a dokumentum törzsszámát, raktári jelzetét, vagy bibliográfiai adatait, amelynek osztályozásakor az igény fölmerült);

– leírjuk a kért változtatást és indoklását;

– új kifejezés kérésekor leírjuk a kért kifejezés jelentésének magyarázatát, terminológiai meghatározását;

– ha szükséges (pl. nehezen értelmezhető esetekben), ismertetjük azt a szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezés előfordul;

– adhatók javaslatok is a deszkriptor kapcsolataira.

1. példa:

Dátum:2000. 01. 11.

Tárgy:Új deszkriptor felvétele

Deszkriptor:Savas eső

Forrás:Rakt. jelz.: 312 456, továbbá Természettudományi Lexikon

Vegyük fel a tezauruszba a Savas eső kifejezést, mivel gyakran előfordul.

Jelentése:A légkörbe kibocsátott kéntartalmú szennyezőanyagok az áramlatok hatására más területek fölé kerülnek, és a felhőképződéskor a csapadékkal együtt, savas eső formájában a földre kerülnek. Elsősorban az erdők pusztulását okozza, de a tavakban is kihalhat tőle az élet. /

Például:“A savas eső hatására megkezdődött az északkeleti felvidéken is az erdők kiszáradása.”

Kapcsolódjék a “Környezetvédelem” deszkriptorhoz.

2. példa:

Dátum:2001. 01. 11.

Tárgy:Kapcsolatmódosítás

Deszkriptor:Matematikai fizika

A tezauruszban fölérendeltje az Alkalmazott matematika. Igaz ez?

3. példa:

Dátum:2001. 01. 11.

Tárgy:Kapcsolatmódosítás

Deszkriptor:Képminőség

Forrás:Nagy Kázmér: Az előhívás technikája

Kapcsoljuk össze a meglévő Képminőség és a Fénykép deszkriptorokat, s mindkettőt az ugyancsak meglévő Fényképészettel. Sok esetben ui. a képminőség speciálisabban jellemzi a dokumentum tartalmát, mint a fénykép vagy a fényképészet, de kapcsolat híján ez nem mindig derül ki.

Ugyancsak kapcsoljuk össze a Képminőség deszkriptort a Képfeldolgozás deszkriptorral is, mivel a televíziótechnikában is hasonló a helyzet.

4. példa:

Dátum:2001. 01. 11.

Tárgy:Magyarázat módosítás

Deszkriptor:Orvosi eszköz

Forrás:Orvosi lexikon

Kapcsoljunk magyarázatot hozzá a következő szöveggel: “Kézi eszközök és nem gépi működtetésű készülékek, berendezések”. A magyarázat nélkül felhasználása összekeveredhet az Orvosi berendezések deszkriptorral.

5.Osztályozási útmutató az osztályozó fogalmak típusai szerint

5.0Általános kérdések

A deszkriptoroknak/nemdeszkriptoroknak a hagyományos katalogizálási szerepük alapján az alábbi fajtáit különböztetjük meg:

Tárgyi deszkriptor (szakdeszkriptor)

Pl. algebra, villamos feszültség, könyvtár, bibliakutatás, forradalom, nemzetiségi kérdés, jóslás

Földrajzi és etnográfiai deszkriptor

Pl. Ausztria, Közép–Európa, Mérsékelt égöv, Nagyalföld, Zala megye; csángó, német, cigány, finnugor

Idődeszkriptor

Pl. ókor, 1848–1849, 1956, Karácsony

Művészeti stílus

Pl. barokk, kubizmus, posztmodern, szecesszió

Formai deszkriptor

Pl. lexikon, szótár, tanulmánygyűjtemény

Nyelvi deszkriptor

Pl. angol, eszperantó

Modifikátor

Pl. alkalmazás, digitális, gyorsaság, tulajdonság

Személy- ill. testületi név deszkriptor

Pl. Kandó Kálmán (1866–1931), gépészmérnök, DIMÁVAG gépgyár (Miskolc)

Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása

Pl. vírus, baktérium, gomba, növény, állat; testrész, szerv, szövet

Betegségek osztályozása

Pl. bélférgesség, elhalás, fogyás, influenza, lisztharmat, száj- és körömfájás, tuberkulózis, vörösrothadás

A tárgyi deszkriptorok használatát a 7. fejezet példáinak segítségével szemléltetjük. Az alábbiakban a többi deszkiptortípus használatának általános szabályait ismertetjük.

5.1Földrajzi és történelemföldrajzi helyek osztályozása

5.1.1Földrajzi helyek

Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető.

A földrajzi neveket a Geotaurusz és geohistaurusz tartalmazza.

A magyarországi város- és megyeneveket a tezauruszba nem az egységesített földrajzi nevek szabályai szerint vettük föl, mert egy jövőbeli esetleges automatikus felhasználás érdekében lehetőleg kerüljük a hátravetett értelmezők használatát. Ugyanez vonatkozik számos homonim földrajzi névre is.

Egységesített névTezauruszban szereplő név

SopronSopron

Sopron (megye)Sopron megye

Sopron (vármegye)Sopron vármegye

Mezőség (bihari)Bihari mezőség

Mezőség (borsodi)Borsodi mezőség

Mezőség (erdélyi)Erdélyi mezőség

Mezőség (moldvai)Moldvai mezőség

A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának.

Kell például földrajzi deszkriptor:

Környezetvédelem Angliábankörnyezetvédelem, Nagybritannia

Tokio földrengésbiztos magasépületeimagasépítés, földrengés, Japán [esetleg Tokio]

Régi égetőkemencék a Közel–Keletenégetőkemence, Közel–Kelet

A Felvidék történeteFelvidék, tájtörténelem

Felvidéki kastélyokFelvidék, kastély

Nem kell például földrajzi deszkriptor:

Angol környezetvédelmi eszközök kiállítása Budapesten

Földrengésbiztos magasépületekben használt személyfelvonók biztonsági felszerelései Japánban

Égetőkemencéket gyártó cégek tanácskozása a Közel–Keleten

Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebbről van szó, a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel osztályozzuk.

Vácesetén: deszkriptorVác

Vác, Fő téresetén: deszkriptorVácszabad tárgyszó v. új deszkriptorVác, Fő tér

Bp., II. kerületesetén: deszkriptorBudapestszabad tárgyszó v. új deszkriptorBudapest, II. kerület

Különleges eset a vízlépcsők és egyéb nagy területre kiterjedő, vagy nagy műtárgyak osztályozása. Ezek neve tulajdonnév, ezért őket nem vesszük föl a tezauruszba, ugyanakkor nem tartoznak az egységesített besorolási nevek közé sem, tehát nincs egységesített névalakjuk. Az adott műtárgy (pl. vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás) deszkriptorával és szükség esetén a megfelelő földrajzi névvel osztályozzuk. Például:

Bős–Nagymarosi vízlépcsőesetén:vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros

Rajnai vízlépcsőkesetén:vízerőmű, duzzasztómű, Rajna

5.1.1Történelemföldrajzi helyek

A történelemföldrajzi nevek dolgában csak a Kárpát–medencén belül törekedtünk részletességre.

Annak érdekében, hogy a magyarországi és erdélyi vármegyéket és megyéket korszakonként csoportosítani lehessen, több Magyarország és több Erdély deszkriptort vezettünk be, melyeket évszámhatárok különböztetnek meg. Ezek osztályozásra nem használhatók.

Az alábbi felsorolásban látható magyarázatok és használati megjegyzések tájékoztatnak arról, hogyan értelmezzük ezeket a deszkriptorokat ebben a tezauruszban, és hogyan használjuk ezeket.

MAGYARORSZÁG

M: A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban magyar uralom alatt álló területeket

H: Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a „Magyarország történelme” deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Erdélyről vagy Horvátországról van szó, az „Erdély” vagy a „Horvátország” deszkriptor használandó

MAGYARORSZÁG 1723–1876 KÖZÖTT

H: Az ország 1723-1876 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

MAGYARORSZÁG 1876–1920 KÖZÖTT

H: Az ország 1876-1920 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

MAGYARORSZÁG 1921–1938 KÖZÖTT

H: Az ország 1921-1938 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

MAGYARORSZÁG 1938–1941(1944) KÖZÖTT

H: Az ország 1938-1941(1944) közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

MAGYARORSZÁG (1945)1949–1983(1989) KÖZÖTT

H: Az ország 1949-1993(1989) közötti közigazgatási. Beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek. Osztályozásra nem használható

MAGYARORSZÁG 1989-TŐL

H: Az ország 1989 utáni közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

ERDÉLY

M: A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelmséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után — az osztályozás szempontjából — Románia korábban Magyarországhoz tartozó része

H: Az egyes történeti korok Erdélyének történelme esetén az „Erdély történelme” deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával

ERDÉLY 1876-IG

H: Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

ERDÉLY 1876–1921 KÖZÖTT

H: Az országrész 1987–1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

ERDÉLY 1921-TŐL

H: Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen „Horvátország” deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket.

HORVÁTORSZÁG

M: A mindenkori Horvátország, Horvát Állam, 1723-1876 közötti a magyar közigazgatás. szerint, majd 1921-1994-ig Jugoszlávia keretében

H: Az egyes történeti korok Horvátországának osztályozásakor is ez használandó, adott esetben együtt az „Országtörténelem” deskriptorral, vagy a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Magyarországról, vagy az 1921–1994 közötti Jugoszláviáról van szó, a „Magyarország”, ill. a „Jugoszlávia” deszkriptor használandó

Ausztria esetében közigazgatási beosztások, tartományok neveit nem vettük föl a tezauruszba. Az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938–1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az „Ausztria”, 1867-1918 közötti Ausztria esetén az „Osztrák–Magyar Monarchia”, az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az „Osztrák Császárság” használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark esetén az „Ausztria” használandó.

AUSZTRIA

M: A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938–1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot is

H: Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelem szerűen az Osztrák–Magyar monarchia vagy az Osztrák Császárság használandó, adott esetben együtt az „Orstzágtörténelem” deszkriptorral.

Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az „Ausztria” deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó „Országtörténelem”, ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral

Az osztrák irodalom története esetén az „osztrák irodalom” és az „irodalomtörténet” deszkriptorok használandók

OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA

M: A mindenkori Osztrák–Magyar monarchia 1867–1918 között

H: A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az „Országtörténelem”, ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral együtt használandó

Ha általában az monarchia koráról van szó, az „Osztrák–Magyar monarchia kora” deszkriptor használandó

OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁG

M: 18041867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és alkotmányát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849–1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland)

H: Akkor használandó, ha a fenti értelemben vett Osztrák Császárságról van szó

A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre.

A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1921 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő „Magyarország” deszkriptor alá rendeltük.

PEST VÁRMEGYE

M: 1876 előtt

PEST–PILIS–SOLT–KISKÚN VÁRMEGYE

M: 1876–1941(1944) között

PEST MEGYE

M: (1945)1949 utánt

KOMÁROM ÉS ESZTERGOM KÖZIGAZGATÁSILAG EGYELŐRE EGYESÍTET VÁRMEGYE

M: 1938–1944 között

5.2

A nyelvek osztályozása

Nyelvek csak akkor osztályozhatók, ha a nyelv a dokumentum témája.

Nyelvkönyvek osztályozása

– A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy — függetlenül a dokumentum nyelvétől — milyen nyelvnek a tankönyve, kézikönyve, stb.,a megfelelő nyelv deszkriptorral osztályozzuk.

Szótárak osztályozása

– A dokumentumtípust osztályozzuk a tezaurusz formai deszkriptorával; azt, hogy milyen nyelvnek a szótára, a megfelelő nyelv deszkriptorral adjuk meg

Például:

Értelmező kéziszótár

deszkriptor:

értelmező szótár, kéziszótár, magyar nyelv

Terminologie der Technik [németül]

deszkriptorok:értelmező szótár, műszaki szótár, német nyelv

Terminologie der Bibliographie [németül]deszkriptorok:bibliográfia, értelmező szótár, német nyelv

Német–magyar szótár

deszkriptor:

kétnyelvű szótár, német, magyar nyelv

Német nyelvkönyv [magyar–német]

deszkriptor:

nyelvkönyv, német nyelv

Deutsch für Ausländer [csak németül]

deszkriptor:

nyelvkönyv, német nyelv

Ungarische Grammatik [csak németül]

deszkriptor:

nyelvtankönyv, magyar nyelv

Viszont:

Budapest Guide [angolul]

deszkriptor:

Budapest, útikönyv [nyelvi deszkriptor nem adható, mivel tárgya nem a nyelv]

5.3

Az idő és a művészeti stílusok osztályozása

Az idődeszkriptort akkor kell használni, ha a dokumentum tartalma, témája

– geológiai kor (pl. Negyedidőszak, Jura, Allúvium) és a tezauruszban szerepel

– kor, korszak, század, évezred (pl. Újkor);

– művészeti stílus (pl. Reneszánsz, Jugendstil);

– évszámmal kifejezhető időintervallum (pl. 1948–1956, 1945 után, 1989 előtt) [a ... század és ... évezred helyett is időintervallumot kell megadni (a 19. század helyett például 1800–1899)]; más szóval a kezdő és záróévnél pontosabban időintervallum esetén nem kell osztályozni;

– évszámmal kifejezhető időpont (pl. 1956); más szóval az évszámnál pontosabban nem kell osztályozni.

Nem szabad idődeszkriptorral osztályozni, ha az időt, időintervallumot, időpontot, stb. más hívójelű adatelemben kell jelölni (például megjelenési év, konferencia ideje).

5.4

Osztályozás formai deszkriptorokkal (a dokumentumtípus osztályozása)

5.4.1Általános szabályok

Formai deszkriptorral akkor osztályozzuk a dokumentum fajtáját,

– ha különleges típusról van szó (pl. lexikon, szótár, tankönyv, gépkönyv, bibliográfia, jogszabálygyűjtemény, adattár, példatár, térkép, tervdokumentáció, színlap, plakát, énekeskönyv, kotta).

– ha szépirodalmi mű, színielőadás, film, zenemű meghatározott műfajáról, műneméről van szó (pl. elbeszélő költemény, közmendásgyűjtemény, társadalmi regény, sci-fi, bohócjelenet, ária, bűnügyi film).

A tezauruszba felvett formai deszkriptorok kétféle szerepben használhatók fel osztályozásra, attól függően, hogy

–A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentumnak mi a formája, típusa.

Például:

Hegesztéstechnikai bibliográfia

esetén

hegesztés, bibliográfia

Hegesztéstechnikai szabadalom

esetén

hegesztés, szabadalom

–A formai deszkriptorral azt jelöljük, hogy a dokumentum tárgya a szóbanforgó dokumentumforma, dokumentumtípus (tehát a deszkriptort nem formai, hanem tárgyi szerepében használjuk).

Például:

Bibliográfiák szerkesztése

esetén

bibliográfia, szerkesztés

Hegesztéstechnikai szabadalmak elemzése

esetén

hegesztés, szabadalom, elemzés

Előfordulhat, hogy ugyanazt a formai deszkriptort ugyanahhoz a dokumentumhoz kell a két szerepben használni. Ilyen esetekben értelemszerűen kell eljárni.

Például:

Bibliográfiák bibliográfiája

eseténbibliográfia

Szabványok szabványa

eseténszabványosítás, szabvány

Az adathordozót (pl. CD-ROM, mikrofilm) csak akkor kell osztályozni, ha róla van szó.

Egyes adatbázisrendszerekben más mezőkben kell megadni bizonyos esetekben a dokumentum típusát. Ettől függően módosulhat a formai deszkriptorral végzett osztályozás (pl. időszaki kiadvány, konferencia kiadvány stb. esetén előfordulhat, hogy más hívójelű mezőben kell ezek értékét megadni).

A fenti esetben a következő szabály érvényes:

– A más mezőkbe írandó formai deszkriptorok tezauruszban szereplő alárendeltjei viszont használhatók osztályozásra formai deszkriptorként.

SZÍNIELŐADÁS

H: Színielőadás hangfelvétele esetén a "hangdokumentum" és az adott műfaj deszkriptora használandó

Színielőadás mozgókép-felvétele a "mozgókép" deszkriptorral és az adott műfaj deszkriptorával osztályozandó

5.4.2Életrajzok

– Életrajzok esetén csak az “életrajz” formai deszkriptorral kell osztályozni, a személy egységesített nevével, akinek az életrajzáról szó van, csak akkor, ha nem a katalogizáláskor tárgyi kivetítéssel (“róla szóló” mű) adják meg, egységesített besorolási adat formájában fölvéve.

Például:

Néró életrajza

eseténéletrajz; Nero (Római Birodalom: császár)

Einstein életrajza

eseténéletrajz; Einstein, Albert

Kosáryné Réz Lola életrajza

eseténéletrajz; Réz Lola, Kosáryné

Kalmár László életrajza

eseténéletrajz; Kalmár László (matematikus)

Testületek története esetén a testület egységesítettnevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell használni.

Például

Paksi Atomerőmű története

eseténPaksi Atomerőmű (Paks), testülettörténet

5.4.3Szótárak

– Szótárak esetén csak a megfelelő szótár formai deszkriptorral kell osztályozni. A speciális szótártípust (pl. kétnyelvű szótár, többnyelvű szótár, terminológiai szótár, útiszótár) mindig adjuk meg.

A nyelvet illetően lásd a 6.2 fejezetet.

Például:

Angol–magyar nagyszótár

esetén

deszkriptor

kétnyelvű szótár, nagyszótár, angol nyelv, magyar nyelv

5.4.4Tankönyvek

– A tankönyvek iskolatípusok szerinti fajtáit (pl. Szakközépiskolai tankönyv, Szakiskolai tankönyv) egységesen a „tankönyv” deszkriptorral kell osztályozni, kiegészítve a deszkriptorláncot az iskolatípus deszkriptorával. (Jegyzet és tankönyv között csak annak alapján lehet különbséget tenni, hogy a dokumentumban jegyzetként azonosítják a kiadványt.)

A nem iskolatípusok szerint megnevezett tankönyveket és segédleteket a „tankönyv” deszkriptorral nem osztályozzuk, ha specifikumuknak megfelelő formai deszkriptor szerepel a tezauruszban (elég csak pl. a „nyelvkönyv”, „szöveggyűjtemény”, „fali térkép” deszkriptorokkal osztályozni őket).

Például:

Matematikai szakközépiskolai tankönyv

esetén

matematika, szakközépiskola, tankönyv

Nemzetközi áruforgalom egyetemi jegyzet

esetén

nemzetközi, áruforgalom, egyetemi jegyzet

Osztályozáselméleti szöveggyűjtemény

esetén

osztályozás, könyvtártudomány, dokumentalisztika, szöveggyűjtemény

5.5

Osztályozás jelentésfinomító deszkriptorokkal (modifikátorokkal)

Modifikátorok olyan, a tezauruszban szereplő tárgyi jellegű deszkriptorok, melyek önmagukban nem képviselnek tárgykört, hanem csak egy másik deszkriptorral együtt használatosok a másik deszkriptor jelentésének szűkítésére.

Modifikátorok lehetnek

– a jelzői szerepet játszó deszkriptorok (pl. “digitális”, “gyorsaság”, “hidraulikus”, “mikro...”, “periódus”, “szilárdság”, “univerzális”, “villamos”),

– a terméket, tárgyat, berendezést, eszközt jelentő deszkriptorokra vonatkozó általánosabb tevékenységek (pl. “ellenőrzés”, “fejlesztés”, “gyártás”, “kutatás”, “megmunkálás”, “mérés”, “szerkesztés”, “tervezés”),

–. elvont fogalmak, dolgok (pl. “paraméter”, “tulajdonság”, “tudomány”, “elmélet”, “elv”)

Például:

Bibliográfiák szerkesztése

bibliográfia, szerkesztés

Nemzetközi gazdasági együttműködés

gazdaság, kooperáció, nemzetközi

5.6

Osztályozás tulajdonnevekkel

Tulajdonneveket a tezaurusz — a földrajzi nevek Geotauruszban szereplő kivételével — nem tartalmaz. A tulajdonnevekkel akkor osztályozunk, ha a dokumentum tartalma az adott tulajdonnév viselőjére vonatkozik.

A tulajdonnevet egységesített besorolási adat formájában kell használni osztályozáskor is. Deszkriptorként mindig osztályozzuk az átfogó szervezet típusát is.

Például:

Európai Unió

eseténdeszkriptor:

nemzetközi szervezet, Európai Unió

Library of Congress

eseténdeszkriptor:

könyvtár, Library of Congress

Paksi Atomerőmű

eseténdeszkriptor:

atomerőmű, Paksi Atomerőmű (Paks)

Életrajzi dokumentumok esetén az esetleg szükséges tárgyköri szakdeszkriptorok mellett az “életrajz” deszkriptorral a dokumentumtípust is osztályozzuk. A személy nevét, akire az életrajz vonatkozik, egységesített besorolási adat formájában adjuk meg.

Értelemszerűen vonatkozik ez a testületekkel, azok működésével, történetével, stb. foglalkozó dokumentumokra is.

Például:

ENSZ történeteeseténdeszkriptor

ENSZ, testülettörténet

Márkaneveket osztályozása esetén osztályozni kell a márkanévvel jelölt dolog típusát és szükség esetén a cég egységesített nevét.

Például:

Siemens PC

esetén személyi számítógép, Siemens AG (München)

MC 6800 mikrokontroller

eseténmikroprocesszor, 6800, Motorola Inc. (Boston)

FORD SIERRA

eseténszemélygépkocsi, Ford Sierra

Márkaneves programrendszerek esetén az általánosabb deszkriptort is használjuk osztályozásra. Verziók esetén a verziószámot adhatjuk meg. Ha a dokumentum több verzióról szól és szükséges a márkanév osztályozása, a márkanevet verziószámok nélkül adjuk meg.

Például:

programnyelv–nevek esetén

deszkriptormárkanév

magasszintű programnyelvPL/1

magasszintű programnyelvC–nyelv

magasszintű programnyelvISIS–PASCAL

alkalmazói programcsomagok esetén

deszkriptormárkanév

operációs rendszerDOS 6.0

alkalmazói programcsomagEXCEL

CADAutoCAD 12

adatbáziskezelő rendszerALEPH

adatbáziskezelő rendszerCDS/ISIS

szövegszerkesztő programWORD 5.0

Figyelmeztetés:

A)Ne vegyünk föl márkanév után az átfogó, tezauruszban is szereplő típusnevet. Tehát

nem MC 6800 mikroprocesszor

hanem 6800 és Motorola

nem MS DOS 6.0 operációs rendszer

hanem DOS 6.0 és Microsoft

B)A rövidítéseket (ha nem fantázianevek) mindig kerek zárójelbe tett feloldásukkal együtt kell bevinni. A feloldáson belül nagy kezdőbetűvel írjuk azokat a szavakat, melyek kezdőbetűiből a rövidítést kialakították.

nem ABS blokkolásgátló

hanem ABS (Automatic Brake System), fékberendezés

5.7Élő szervezetek, szervek, élőlények osztályozása

5.7.1Élőlények osztályozása

Élőlények (növények, állatok) deszkriptoraként elsősorban — és a nemzetségek és fajok esetén mindig — a magyar nyelvű megnevezések szerepelnek a Taxauruszban. A megfelelő latin rendszertani megnevezések ebben az esetben nemdeszkriptorként szerepelnek. Magyar megnevezés hiányában a latin megnevezés lesz a deszkriptor.

A hagyományos magyar nemzetségnevek (rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól haszálhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a Taxauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük.

Például:

A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [Geococcyx californiana]), a kakukkfélék [Cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [Cuculiformes]. Mivel a Taxauruszban csak a Kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európban csak a “kakukk” [Cuculus canorus] él.)

A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [Malva silvestris] vagy mályvarózsát [Althaea rosea]), a mályvafélék [Malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [Malvales] pedig a rendet. A Taxauruszban deszkriptorként szerepel a Mályva, a Mályva (rend) és a Malvidae. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az Orvosi zilizről [Althaea officinalis]), vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a Mályva (rend) deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a Malvidae deszkriptorral osztályozunk.

A Taxauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyaroszágon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek.

Hangsúlyozzuk:a leírt — elsősorban a nemzetségneveken alapuló — összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizálólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálja.

Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a Sodortszírmúak deszkriptor mind a sodortszírmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen).

A Taxauruszban szereplő élőlény– és szerv–deszkriptoroknál részletesebb osztályozás szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a Taxauruszban szerepel, nem szabad vele szabad tárgyszóként osztályozni, se akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk!)

Az általános szabály:

– Ha a Taxauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.

A Taxauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

TÖRZSOSZTÁLYRENDCSALÁDNEMZETSÉG/FAJ

1.vanvanvanvanvan

2.vanvanvanvannincs

3.vanvanvannincsnincs

4.vanvanvannincsvan

5.vanvannincsnincsnincs

6.vannincsnincsnincsnincs

Például:

– Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a Taxauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Taxauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)

Pl.: A Pillangósvirágúak családjába tartozó Szarvaskerep [Lotus corniculatus] nem szerepel a Taxauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség ill. faj szerepel (pl. az Akác, a Bab, a Földimogyoró). Ebben az esetben a Szarvaskerepet a családnévvel (Pillangósvirágú) kell osztályozni. (A Szarvaskerep latin neve szabad tárgyszóként vehető fel.)

– Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a Taxauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemeztséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A Taxauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)

Pl.: A Gólya deszkriptor reprezentálja a Taxauruszban a Gólyafélék [Ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra]. Maga a Gólyafélék azonban a Taxauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a Gólyafélék családjába tartozó faj, a Marabu osztályozandó, akkor a Gólya deszkriptorral osztályozzuk. (A Marabu latin neve [Leptoptilus crumenifer] szabad tárgyszóként vehető fel.)

– Ha csak a törzs szerepel a Taxauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, vagy család, vagy rend, vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.

Pl.: A Chroococcales rendbe tartozó Synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő Kékmoszat [Cyanophyta] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a Taxauruszban. (A Synechocystis salina szabad tárgyszóként vehető fel.)

További példák:

A királyné gyertyája

eseténLiliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja

A tűzliliom

eseténLiliom [Mivel a liliom deszkriptor minden “liliom” nevű fajt reprezentál]

A narvál

eseténDelfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik]

A bordatella pertussis

eseténGram–negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy

Szamárköhögés [Mivel ezt a betegséget okozza]

5.7.2Vírusok osztályozása

A fontosabb vírusok a Taxauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl.

– Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.

Például:

A Tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a Mozaikvírus, a Takarmányrépa és a Repce használandó, mivel a Taxauruszban a Mozaikvírus deszkriptor szerepel (a Tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [Brassicaceae rapa convar. rapa].)

– Ha az osztályozandó vírus a Taxauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk.

Például a Visna–Maedi vírus esetén a Vírus használandó.

– Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető.

5.7.3Szervek, szövetek osztályozása

A Taxauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek.

– A Taxauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a Taxauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.

Például:

A Lábközép [Metatarsus] esetén a Láb deszkriptor használandó (a latin kifejezés szabad tárgyszóként vehető fel).

5.8

Betegségek, tünetek osztályozása

Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak a legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket elsősorban nemdeszkriptorként vettük fel.

Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica–levélrothadás, burgonyavírus).

– A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünet-deszkriptorral — és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel — , vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni.

– Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható.

Például:

A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a Vastagbél és a Bélgyulladás deszkriptor használandó.

Például:

A káposztalepke kártétel esetén a Káposzta, Özöndékféle és Gazdasági veszteség deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). [Mivel a Taxsaurus szerint a Káposztalepke helyett az Özöndékféle, a tezaurusz szerint pedig a Kártétel helyett a Gazdasági veszteség haszálandó.]

Például:

A szársértés esetén a Szár és Élettani sérülés deszkriptor.

5.9

Osztályozás növényvédőszer nevekkel

A tezauruszban csak a legfontosabb átfogó növényvédőszer nevek szerepelnek deszkriptorként (Csávázószer, Gombaölőszer, Riasztószer, Rovarölőszer, stb.).

– A speciális növényvédőszereket mindig a tezauruszban található átfogó növényvédőszer deszkriptorokkal kell osztályozni. A speciális növényvédőszerek, hatóanyagok és agrokemikáliák márkanevei (pl. E 601, Metafosz, WCFATCX 50 EC) szabad tárgyszóként vehetők fel.

– Az agrokemikáliák kémiai nevét a vegyületnevekkel végzett osztályozásra vonatkozó szabályok szerint kell fölvenni

A márkanévhez tartozó átfogó növényvédőszer típus megállapításához adott esetben az alábbi tezaurusz is használható:

Növényvédőszer jegyzék / [Összeáll. Vadász Ágnes]. – Budapest, MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1979. – 48 p. ; 20 cm

Például:

A Gramoxone esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a Parakvat, és ugyancsak ennek a jegyzéknek az alapján a Parakvatról megállapítható, hogy Gyomírtószer, amely a tezauruszban szerepel és a dokumentumot ezzel osztályozzuk. Szabad tárgyszóként a Gramoxonet vesszük fel.

Például:

A Lótetű Arvalin esetén a Növényvédőszer tezaurusz alapján megállapítható, hogy hatóanyaga a Cink–foszfid, és hogy Rovarölőszer, amely a tezauruszban szerepel. Osztályozása:

Rovarölőszer, Cink, Foszfid

Szabad tárgyszó: Lótetű Arvalin

5.10Osztályozás vegyületnevekkel

A tezauruszban elkészítésekor csak a legfontosabb, átfogó anyagnevek szerepelnek (pl. szén–dioxid, kénsav, szulfát, szénhidrogén). Speciálisabb anyagnevek, főleg vegyületnevek felvételére a gyakorlati osztályozás során kerül sor (néhány speciális vegyület felvételére a próbaosztályozások során már sor került)

A ritkábban előforduló anyagneveket lehetőleg nem vesszük föl a tezauruszba, hanem a tezauruszban már szereplő anyagnevekkel kifejezve osztályozunk.

– Ha a deszkriptorláncba nem a pontos, részletes vegyületnév került, hanem annak az alábbi szabályok szerint valamilyen felbontása vagy valamelyik fölérendeltje, akkor maga az eredeti vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható.

Például:

“kénvegyület”

kén, vegyület

“dinitrogén–monoxid”

nitrogén, oxid

Szabad tárgyszó dinitrogén–monoxid

“n–alkil–piridon”

piridin

Szabad tárgyszó n–alkil–piridon

5.10.1.Szervetlen vegyületek

5.10.1.1Valamilyen elem megnevezését és a vegyület szót tartalmazó szervetlen anyagnevek esetén

“elemnév+vegyület”osztályozása:elem, vegyület

Például:

“kénvegyület”

kén, vegyület

“arzénvegyület”

arzén, vegyület

Néhány ilyen anyagnév deszkriptorként kivételesen szerepel a tezauruszban.

Például:

szén–dioxid

kén–dioxid

“fémnév+vegyület”osztályozás:fémes elem neve, fémvegyület

Például:

“kalciumvegyület”

kalcium, fémvegyület

Kivétel:

Ha a fémnév után álló fémvegyület a tezauruszban szerepel

“kalcium–karbid”

kalcium, karbid

5.10.1.2Valamilyen elem megnevezését és a sav illetve só illetve lúg/bázis szót tartalmazó szervetlen anyagnevek esetén

“elemnév+sav”osztályozása:elem, szervetlen sav“elemnév+só”

elem, szervetlen só“elemnév+lúg”

elem, szervetlen bázis“elemnév+hidroxid”

elem, hidroxid

Például:

“arzénsav”

arzén, szervetlen sav

“krómtartalmú [szervetlen] sav”

króm, szervetlen sav

Kivétel:

szénsav

Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!

kénsav

nátriumhidroxid

sósav

nátriumklorid

5.10.1.3Önmagában álló, meghatározott elemen alapuló, de nem összetett névként szereplő sav, só- és bázisnév esetén

“sav+név”osztályozássavalkotó elemnév, szervetlen sav“só+név”

sóalkotó elemnév, szervetlen só“bázis+név”

bázisalkotó elemnév, szervetlen bázis

Például:

“borát”

bór, szervetlen só

De nem:

karbonát

Mivel ez nem meghatározott elem sószármazéka, hanem már valamely sav sószármazéka (rájuk a 8.7.1.2 sz. szabály érvényes)

Kivétel:

aluminát

Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!

foszfát

kromát

nitrát

szilikát

szulfát

5.10.1.4Az előbbi eset, kiegészítve elemnévvel

“elemnév+savnév”osztályozásElemnév, Szervetlen sav“elemnév+sónév”

Elemnév, szervetlen só“elemnév+lúgnév”

Elemnév, Szervetlen bázis

Például:

nátriumborát

nátrium, bór, szervetlen só

bórax

nátrium, bór, szervetlen só

kalciumszilikát

kalcium, szilícium, szervetlen só

5.10.1.5Valamilyen elem megnevezését és a tezauruszba felvett konkrét vegyületnevet tartalmazó vegyületnév esetén

A tezauruszba felvett vegyületnevek lehetnek pl. cianid, foszfid, halogenid, hidrid, nitrid, oxid, szulfid illetve ezek alárendeltjei (mint pl. fluorid, hidroxid, ammónia), továbbá olyanok is, mint szén–dioxid, kénsav, kromát, stb.

A cianid, foszfid, stb. típusú vegyületek a tezauruszban — mivel sav, só vagy bázisvoltuk nem szignifikáns — a “vegyület (eredet/keletkezés szerint)” indexelésre nem használható deszkriptor alá vannak rendelve, hogy egy helyen áttekinthetők legyenek.

“elemnév+konkrét vegyületnév”Osztályozása:Elemnév, Konkrét vegyületnév

Például:

“arzén–oxid”

arzén, oxid

“nátrium–klorid”

nátrium, klorid

Ötvözetek/elegyek esetén is így járunk el:

“szulfid–bronz”

szulfid, bronz

5.10.1.6Minden más — nem az előbbiek szerint strukturált — vegyület esetén

– Ha a dokumentum könyv, és kizárólagos tárgya a vegyület gyártása

Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban, új deszkriptorként fel kell venni.

Például:

“fémkarbonilok gyártása”

fémkarbonil, gyártás

De nem:

“borátok gyártása”

bór, szervetlen só, gyártás

Mivel ebben az esetben az 1.3 sz. szabály érvényes

Ha a gyártott vegyületnek van konkrét vegyületfölérendeltje, akkor ez utóbbi használható. Ilyen esetekben

Például:

“Trifenil–amin gyártás”

anilin, gyártás

Szabad tárgyszó:

trifenil–amin

– Ha a könyv tárgya nem kizárólag a vegyület gyártása

Ebben az esetben a tartalmat — ha egyáltalán szükséges — a vegyület valamelyik, a tezauruszban szereplő fölérendeltjének nevével kell osztályozni. Ha a vegyületnév fölérendeltje nem szerepel a tezauruszban, a fölérendeltjét új deszkriptorként fel kell venni. Maga a vegyület szabad tárgyszóval osztályozható.

Például:“vízüveges ragasztástechnológia”

ragasztás[makroosztályozáskor ilyen esetben az anyagnév nem feltétlenül szükséges]

Szabad tárgyszó:

vízüveg

“cinkferrocianid alapú gyógyszerek”

cink, cianid, gyógyszer

Szabad tárgyszó:

cinkferrocianid alapú gyógyszer

5.10.2Szerves vegyületek

5.10.2.1Valamilyen elem megnevezését és a szerves vegyület szót tartalmazó szervetlen anyagnevek esetén

“szerves+elemnév+vegyületnév”osztályozása:elem, szerves vegyület

Például:

“szerves arzénvegyület”

arzén, szerves vegyület

Kivétel:

szerves oxigénvegyület

Ezeket ugyanis felvettük a tezauruszba!

szerves nitrogénvegyület

szerves halogénvegyület

szerves kénvegyület

5.10.2.2Egyéb — a tezauruszban szereplő vegyületnevekből összetehető — esetek

Azokat a vegyületneveket, melyek a meglévő szerves vegyületnevekből vagy ezek fölérendeltjeiből összetehetők, eme összetételnek megfelelően kell kiválasztani a tezauruszból.

Például:

“izocikloalkén”

homociklusos vegyület, cikloalkén

“tetrahidro–karbonsav”

karbonsav, piridin

“hexafluor–benzol”

fluor, benzol

“fenil–ecetsav”

karbonsav, aromás sav

“polietilén–alkohol”

polietilén, alkohol

“polivinil–halogenid”

polimer, szerves halogénvegyüket

“polivinil–amin”

polimer, amin

“tiokol”[poliszulfid–kondenzátum]polikondenzátum, szulfid

A pontos vegyületnév szabad tárgyszóval osztályozható.

5.10.2.3Minden egyéb eset, amikor tezauruszban szereplő deszkriptorból nem tehető össze a deszkriptorlánc

Ebben az esetben a tartalmat a vegyület nevével kell osztályozni. Ha ez a vegyületnév nem szerepel a tezauruszban, vagy szabad tárgyszóként adató meg, vagy javasolni kell fölvételét a tezauruszba (ha annyira fontos).

Például:

“Azolok gyártása”

azol, gyártás

Ha a gyártott vegyületnek van konkrét vegyület fölérendeltje, akkor ez utóbbi használható illetve újként ezt vegyük föl. Ilyenkor maga a konkrét vegyület neve szabad tárgyszóként adható meg.

Például:

“benzoilén–benzimidazol gyártás”

azol, gyártás

benzoilén–benzimindazol gyártás

“n–alkil–piridon”

piridin

n–alkil–piridon

6.Speciális dokumentumtípusok osztályozása

6.1Történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása

A történelemtudományi és történelmi tárgyú dokumentumok osztályozásának több speciális összetevője van:

– az idő (kor);

– eset, eseménytörténet;

– etnikum, nemzet, nép;

– táj, terület, ország, állam;

– testület, intézmény;

– szakterület.

A magyar történelmi korszakok fajtáit a „magyar történelmi korszak ...”, a világtörténelmi korszakok fajtáit a „történelmi korszak” deszkriptorok alatt találhatjuk meg.

A „történelem” deszkriptor csak teljesen általános esetben használható. Mindig meg kell vizsgálni, hogy nincs-e speciálisabb történelem (pl. „országtörténelem”, „nemzettörténelem”).

TÖRTÉNELEM

H: Ország, táj, nemzet, etnikum, nép, kor, esemény, település, testület, szakterület történeti feldolgozása az "országtörténelem", a "helytörténet", a "szakterületi történelem" stb. deszkriptorokkal osztályozandó

A történeti feldolgozások esetében ugyanúgy kell eljárni, mint a történelem esetén általában.

TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁS

H: Lásd az "országtörténelem", "helytörténet" stb. deszkriptorokat

Az időt vagy a tezauruszban szereplő korokkal, korszakokkal, ill. század– és ezred– deszkriptorokkal, vagy pedig meghatározott egyedi évszámmal, intervallumot kifejező évszámokkal, ...előtt és ...után évszámösszetétellel osztályozzuk, és meg kell adni a „kortörténelem” deszkriptort. Adott esetben az időpontot, naptári időt jelentő deszkriptorok is használhatók (Húsvét, Karácsony stb.). Utána sokszor a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia” stb.)

„550 előtt, „kortörténelem”, „őstörténet”

”20. század”, „kortörténelem”

KORTÖRTÉNELEM

H: A magyar történelmi korszakokat lásd a "magyar történelem" deszkriptornál

A világtörténelmi korszakokat lásd a "történelmi korszak" deszkriptornál

Az eset, esemény, eseménytörténet osztályozásakor, ha esemény történeti feldolgozásról van szó, mindig meg kell adni az „eseménytörténet” deszkriptor.

1956. október 23. története esetén például: „56-os forradalom, „eseménytörténet

ESEMÉNYTÖRTÉNET

H: A tezauruszban történelmi korszakként nem szereplő események történeti feldolgozása az "eseménytörténet" deszkriptorral és az adott eseményt magába foglaló korszak deszkriptorával osztályozandó

Az etnikum, nemzet, nép történelmének osztályozásakor ugyancsak nem az általános „történelem”, hanem a „nemzettörténelem” deszkriptort, adott esetben még a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia” stb.)

„németek”, „nemzettörténelem”

„zsidóság”, „nemzettörténelem”, „őstörténet”

NEMZETTÖRTÉNELEM

H: A magyar nemzet (nép, etnikum) történelme esetén a "Magyar történelem" deszkriptor használandó

Az egyes nemzetek (népek, etnikumok) történelme a "nemzettörténelem" deskriptorral és az adott nemzet (nép, etnikum) deszkriptorával osztályozandó

A nemzet újkori képződmény. Az egységesség kedvéért azonban a korábbi korok népeinek történelmét is a „nemzettörténelem” deszkriptorral osztályozzuk.

A területet, országot, államot a Geotarusz és geohistauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána az „országtörténelem”, vagy a „helytörténet” és a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.)

„Kolozsvár”, „helytörténet”, „Árpád–kor”

„Izrael”, „országtörténelem”

„Izrael”, „országtörténelem”, „archeológia”

“Németország”, “címertan”

ORSZÁGTÖRTÉNELEM

H: Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó

Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó

Helytörténet

M: Az egyes települések története a "helytörténet" deszkriptorral és az adott település Geotauruszból választott deskriptorával (, ill. egységesített földrajzi nevével) osztályozandó

A testületek története esetén a testület egységesített besorolási nevét és a „testülettörténet” deszkriptor kell megadni

„Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (Pozsony)”, „testületörténet”

TESTÜLETTÖRTÉNET

H: Az egyes testületek történelme a "testülettörténet" deszkriptorral és az adott testület egységes nevével osztályozandó

Csak a magyar nép és ország történelme esetén van „magyar történelem”, ill. „magyarorság történelme”, ill. „Erdély történelme” deszkriptor. Utána a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni („őstörténet”, „archeológia”, „numizmatika” stb.).

„Magyarország történelme”, „társadalomtörténet”, „896–1526”

„Magyarország történelme”, „török hódoltság”

„Erdély történelme”, „török hódoltság”

de: „Horvátország”, „országtörténelem”, „török hódoltság”

„magyar történelem”, „honfoglalás előtti kor”, „őstörténet”, „400-896”

„magyar történelem”, „numizmatika”, „honfoglalás”

MAGYAR TÖRTÉNELEM

M: A magyarság történelme, valamint Magyarország és a magyarság együttes történelme

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME

H: A magyar történelmi korszakokat lásd a "magyar történelem" deszkriptor alatt

ERDÉLY TÖRTÉNELME

A szakterületet, melynek történelméről van szó (fizika története, fazekasság története stb.) a tezauruszban szereplő kifejezésekkel kell osztályozni. Utána a megfelelő történelmi szakterület deszkriptorát kell megadni („történelem”, „őstörténet”, „archeológia”, „ipartörténet”, „tudománytörténet”, „technikatörténet” stb.), vagy a „szakterületi történelemk” deszkriptort.

Figyelem: számos esetben szerepel az átfogóbb szakterület történetének deszkriptora (írás-, nevelés-, sajtó-, vallástörténet stb.), adott szakterület esetén mindig meg kell vizsgálni, hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb.

„ivrit”, „nyelvtörténet”

„fazekasság”, ’ipartörténet” [és nem „fazekasság”, „történelem”]

„protestantizmus”, „vallástörténet” (vagy: „egyháztörténet) [és nem „protestantizmus”, „történelem”]

„fizika”, „tudománytörténet”

„Németország”, „szakterületi történelem”, „címertan”

6.2Művészeti, művészettörténeti, irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása

Lezárt munkásságot, életutat, vagy élő művész munkásságát tárgyaló művek esetében az “életrajz” deszkriptort használjuk. Ha célszerű kiemelni a mű tudományos jellegét, használjuk a “tanulmány” deszkriptort is.

A vonatkozó művészeti szakterületet vagy szakmát (pl. “fotoművészet”, “fazekasság”) mindig osztályozni kell.

A nem magyar irodalomtörténet esetén az adott nyelv irodalmával és az “irodalomtörténet” deszkriptorral kell osztályozni (pl. amerikai angol irodalom, irodalomtörténet).

Adott esetben a dokumentum típusát is osztályozzuk (pl. napló, memoár).

6.3Szépirodalmi dokumentumok osztályozása

Szépirodalmi művek esetén csak a dokumentumtípust (pl. novella, gyermekkönyv, verseskönyv) és a vonatkozó kultúrkör/nyelv irodalmát (német irodalom, szlovén irodalom) osztályozzuk.

Kivételes esetben, ha a mű tartalmára vonatkozóan nagyon jellemző, osztályozható a kor (pl. török hódoltság), ill. a földrajzi hely (pl. Erdély).

“fejlődésregény”, “francia irodalom”

6.4Részcímes periodikák, kongresszusi kiadványok, különlenyomatok, egyes szabványok, rendkívül speciális tárgyú dokumentumok osztályozása

Lásd a példatár 2. fejezetét.

6.5Nyelvkönyvek, szótárak, lexikonok osztályozása

Lásd az 5.2 Nyelvek, 5.4.3 Szótárak és 5.4.4 Tankönyvek című fejezeteket, továbbá a példatár 3. fejezetét.

Tárgymutató

államok osztályozása11

államok történelme24

állatok osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása

állatbetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozása

általános kifejezés3, 6, 16,

általános szintű osztályozás lásd makrotezaurusz

anyagok osztályozása lásd vegyületek osztályozása

átfogó deszkriptor alkalmazása lásd fölérendelt deszkrioptor alkalmazása

belső megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó

betegségek osztályozása19

betűrendi besorolás7

bibliográfiai rekord lásd katalógustétel

böngészőfájl7

címszó lásd szövegszó

deszkriptor bevitele7-8

deszkriptor felvétele3, 6, 7, 11, 12

deszkriptor írásmódja4

deszkriptor módosítása3, 7, 8

deszkriptor többszörös bevitele8

deszkriptor típusok11

deszkriptorlánc3, 5, 8

deszkriptortétel lásd tezauruszcikk

disszertáció osztályozása13

dokumentumtartalom3, 4

dokumentumtípus osztályozása14-15, 24

életrajz osztályozása15

élőlények, élő szervezetek osztályozása17

enciklopédia osztályozása lásd lexikonok osztályozása

ETO-jelzetek használata2, 3

évezred osztályozása13

évszámnál pontosabb idő osztályozása13

építészeti stílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozása

felhasználói megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó

fogalmi kategória5

folyók osztályozása12

formai deszkriptor8, 11

forrás lásd szógyűjtés forrása

földrajzi névvel való osztályozás11

fölérendelt deszkriptor alkalmazása15, 18, 19, 20, 22

geológiai kor osztályozása14

határterület osztályozása lásd a Példatárat

hegységek osztályozása12

idő, időszak osztályozása12, 14

időszámítás előtti időszak osztályozása14

igazgatási egységek osztályozása11

információkereső nyelv3

irodalomtudományi, irodalomtörténeti dokumentumok osztályozása25

javítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszé

jegyzet osztályozása lásd tankönyv osztályozása

kapcsolat lásd tezaurusz reláció

karbantartás, böngészőfájl8

karbantartás, tezaurusz2, 8

katalógustétel7, 8, 10

kategória lásd fogalmi kategória

konferenciakiadvány osztályozása lásd a Példatárat

kor, korszak osztályozása lásd idő, időszak osztályozása

könyvek osztályozása lásd a Példatárat

kulcsszó4, 5, 6

kulcsszavak kiválasztása a szövegszavak alapján4

kutatási jelentés osztályozása lásd a Példatárat

különleges esetek osztályozása lásd a Példatárat

különlenyomatok osztályozása lásd Periodikák

lexikonok osztályozása26

magyarázat, lexikai egységhez tartozó7, 10

márkanév osztályozása16

megjegyzés lásd magyarázat, lexikai egységhez tartozó

modifikátor16

módosítás lásd változtatás vagy karbantartás, tezauruszé

módosítási jegyzék karbantartáshoz9

monográfiák osztályozása lásd könyvek osztályozása

mutató lásd böngészőfájl

műhold osztályozása12

művészeti stílus osztályozása14

művészeti, művészettörténeti dokumentumok osztályozása25

nemdeszkriptor3, 5, 6, 8, 10

nemdeszkriptortétel lásd tezauruszcikk

nemzetek történelme24

növények osztályozása lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása

növénybetegségek osztályozása lásd betegségek osztályozása

növényvédőszerek osztályozása20

nyelvek osztályozása13

nyelvkönyvek osztályozása13, 14, 26

nyomtatott tezaurusz8

óceánok osztályozása lásd tengerek osztályozása

online mutató lásd böngészőfájl

online tezaurusz8

országok osztályozása lásd államok osztályozása

osztályozás tezaurusszal2

osztályozás, speciális3

osztályozás mélysége3

osztályozás specifikusságának elve3

összefüggés lásd tezaurusz reláció

példák lásd a Példatárat

periodikák osztályozása lásd Periodikák osztályozása

rendszertan (növény- és állatrendszer) lásd élőlények, élő szervezetek osztályozása

speciális kifejezés/kulcsszó/tárgyszó3

speciális osztályozás lásd szabad tárgyszó

stílus osztályozása lásd művészeti stílus osztályozása

szabad tárgyszó3, 9, 18

szabványok osztályozása25

szakzsargon4

szavanként invertált mutató4, 8

század osztályozása14

szemantikai összetevők lásd a Példatárat

személynév lásd tulajdonnév felhasználása osztályozáshoz

szépirodalmi dokumentumok osztályozása26

szervek (élettan), szervezetek (élettan) osztályozása19

szógyűjtés forrása9

szótárak osztályozása15, 26

szövegszó2, 3, 4

tankönyv osztályozása13, 14, 15, 26

tárgyszó lásd szabad tárgyszó

társadalomtudományi témák osztályozása lásd a Példatárat

települések osztályozása lásd igazgatási egységek osztályozása

tengerek osztályozása11

természetes nyelv3, 4, 5

természeti tájak osztályozása11

tezaurusz alkalmazás2

tezaurusz besorolási adatainak állománya10

tezaurusz előszó2

tezaurusz karbantartás lásd karbantartás, tezaurusz

tezaurusz kezelés7

tezaurusz nyomtatott változata lásd nyomtatott tezaurusz

tezaurusz szerkesztőség lásd karbantartás, tezaurusz vagy változtatás

tezaurusz szerkezet, tezaurusz relációk3

tezauruszban nem szereplő kifejezés5

tezauruszcikk9, 10, 11

tavak osztályozása11

történbelemföldrajzi nevek osztályozása12

történelmi tárgyú dokumentumok osztályozása24

tulajdonév felhasználása osztályozáshoz16

tulajdonnévvel kifejezett tudományos fogalom16

tünetek osztályozása lásd betegségek osztályozása

új deszkriptor felvétele lásd deszkriptor felvétel

űrállomás osztályozása12

változtatás a tezauruszban9

vegyületek osztályozása20

vezérszó6

vírusok osztályozása19

vízlépcső osztályozása12

� A művészeti stílusokat osztályozási tulajdonságaik miatt az idődeszkriptorokkal együtt tárgyaljuk.