TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I.A TÉR ÉRTELMEZÉSEI

• FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér

• TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak

• ABSZTRAKT TÉR: modell tér, bizonyos társadalmi, gazdasági probléma értelmezésére

• CTÉR: computer-tér

• KIBERTÉR: a ctérből számítógépes kommunikációval teremtett új tér

• KÜLSŐ TÉR: az a földrajzi (fizikai) tér, mely „tartályszerűen” körülvesz

• BELSŐ TÉR: a különböző társadalmi, gazdasági szereplők kapcsolatrendszeréből felépült tér

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK II.A TÉR ÉS IDŐ VISZONYA

• Egyterű, egyidejű események: egy helyen egyidőben

• Egyterű, külön idejű események: egy helyen különböző időben

• Külön terű, egyidejű események: egyidőben, különböző helyen

• Külön terű, külön idejű események: különböző helyen és különböző időben

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK III. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÉRTELMEZÉSEI

A területi egyenlőtlenség szükségszerűség, mivel nincs a térnek két olyan pontja, mely minden

tulajdonságában azonos lenne.

A tér kitüntetett pozíciói a következőek:

• Centrum• Periféria

• Félperiféria

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IV.A CENTRUM ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN

KÜLSŐ TÉRBEN

a centrum a geometriai értelemben vett középponti helyzet

BELSŐ TÉRBEN

a centrum a minőségi értelemben vett középpontiság

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK V.A PERIFÉRIA ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN

KÜLSŐ TÉRBEN

a periféria a határmenti helyzetet jelenti

BELSŐ TÉRBEN

a periféria a szélre szorultságot jelöli

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VI.VÁLTOZÁSOK A CENTRUM, PERIFÉRIA,

FÉLPERIFÉRIA HELYZETÉBEN

A centrum, a periféria és félperiféria térbeli és időbeli helyzete változó. A változás

iránya és eredménye kettős:

IRÁNY EREDMÉNY

polarizáció egyensúlytalanság

kiegyenlítődés egyensúlyi állapot

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VII.A NIVELLÁLÓDÁS FOLYAMATA

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VIII.A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IX.AZ EGYENLŐTLENSÉGI MUTATÓK

A településrendszer két pólusa a területi egyenlőtlenségi dimenziórendszerben:

Egyenlőtlenségi mutató

Nagyváros Aprófalu

Elhelyezkedés Centrális Peremhelyzetű

Mennyiség Népes Kicsiny

Minőség Fejlett Elmaradott

Szerkezet Tagolt Homogén

Szerepkör Sokfunkciós Funkcióhiányos

Kapcsolatok Kapcsolatgazdag Elszigetelt

Viszonyok Irányító Függő

Forrás (átvéve): Nemes Nagy J. 1998.51.o.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK X. AZ EGYENSÚLY ÉRTELMEZÉSE

ZÁRT RENDSZER NYÍLT RENDSZER

statikus egyensúlyi dinamikus egyensúlyi

állapot állapot

állandósult nyugvó időről időre újra-

állapot rendeződő egyensúly

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XI.A STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT ÁLTAL

MEGHATÁROZOTT TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG

Struktúra Folyamat A létrejött területi egyenlőtlenség jellege

Nehéziparpárti támogatási és beruházási rendszer az államszocializmusban

Mobil erőforrások elszívása a nehézipari adottságokkal nem rendelkező területekről

A vidéki tér leértékelődése a nehézipari adottságú térségek egyidejű felértékelődésével

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XII.A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÁLTAL

MEGHATÁROZOTT STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT

A területi egyenlőtlenség

Folyamat Struktúra

Város-falu megosztottság

A társadalom térbeli mobilitása

Funkcionálisan összeszerveződő települések

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII.A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS KAPCSOLATA

Növekedés: benne a mértékek változnak

Fejlődés: benne az értékek változnak

A fejlődés sokféle tartalmat hordozhat: •gazdasági fejlődés•társadalmi fejlődés

•fenntartható fejlődés

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII.

A fejlődést jellemző tényezők

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIV.A FEJLŐDÉST JELLEMZŐ TÉNYEZŐK Alonso nyomán (1964:)

1. gazdasági növekedési ráta2. az osztályok, foglalkozások stb. közötti társadalmi egyenlőtlenség színvonala3. a régiók közötti egyenlőtlenség színvonala4. a földrajzi és területi koncentráció színvonala5. a népesség növekedésének aránya

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XV.FEJLŐDÉSFORMÁK

ENDOGÉN FEJLŐDÉS: helyi, belső erőforrásokra épít

EXOGÉN FEJLŐDÉS: kívülről jövő beavatkozásra épít

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: a jelen generáció szükségleteinek kielégítése úgy történik, hogy az nem korlátozza a jövőbeli generációk szükségleteinek kielégítését

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVI.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 1.

I. Wallerstein:

A centrum, mint relatív központ és a periféria, mint peremi helyzet között függőségi kapcsolat van.

A függőség formái:

1. Fekvésből adódó függőség

2. Gazdasági potenciálból adódó függőség

3. Hatalmi erőviszonyokból adódó függőség

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVII.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 2.

G. Myrdal:

A perifériák és a növekedési centrumok közötti viszonyban két különböző előjelű hatás figyelhető meg:

1. Backwash hatás

2. Spread hatás

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVIII.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 3.

Függőségi elméletek „A”

P. Barant:

a fejlett és fejlődő világ közötti fejlettségbeli különbségek kiküszöbölhetetlenek

A. G. Frank:

a fejlett és fejlődő világ között egy metropolisz-szatellit kapcsolat van

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIX.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 4.

Függőségi elméletek „B”

Gilbert: A függőség típusai:

kereskedelmi függőség, technikai függőség, kulturális függőség, tőkefüggőség

Foster-Carter: A függőségi elmélet ismérvei

•stagnálást hirdető

•bilineáris

•externalista

•diskontinuista

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XX.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 5.

I.Wallerstein:

A világgazdasági centrumtér kialakulása hosszú történeti folyamat. A folyamatnak 2

fő állomása van:

1. Minirendszerek kialakulása

2. Világrendszerek kialakulása. Ez utóbbi lehet: A. világbirodalom

B. világgazdaság

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXI. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK

Perroux:

a gazdaság növekedési pólusai a motorikus egységek

Scitovsky: a motorikus egységek csatlakozási mechanizmusokon keresztül hatnak más ágazatokra

Boudeville:

a növekedési pólusok térbeli elhelyezkedése jellegzetes. Az ágazati polarizáció térbeli polarizációval jár.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXII. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 1.

P. Barant: modernizációs elmélete kimondja:

a tradicionális társadalmakból jól megrajzolható az út a modern társadalmak felé. Az út szakaszai:

1. Tradicionális társadalmak szakasza

2. Nekilendülés előfeltételei kialakulásának szakasza

3. Gazdasági nekilendülés szakasza

4. Út az érettség felé

5. Magas tömegfogyasztás kora

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIII.

NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK II.

Friedmann területi növekedés elmélete

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 3.Friedmann elmélete a területi fejlettségi különbségek összefüggésében

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 4.

Friedmann területi fejlődésének differenciálódással, nivellálódással való összefüggése

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVI.A területi lépték kiválasztása

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 1.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVIII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 2.

A demográfiai egyensúly felbomlása

Jellegzetességei:

•a képzett agilis fiatalok elköltözése

• elöregedés

•amortizálódás

•a szegénység térbeli koncentrációja

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIX.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 3.

Az elszigeteltség

Jellemzői:

•kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzet•fejletlen tömegközlekedés•zsáktelepülés-jelleg

•a hírközlés és információáramlás csatornái kiépületlenek

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXX.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 4.

Gyenge térségi jövedelemtermelő képesség

Jellemzői:

•tőkehiány •a gazdaság teljesítőképességének alacsony szintje•hiányzó érdekérvényesítés, fejletlen helyi menedzsment

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXI.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 5.A szükségletek kielégítésének akadálya

Jellemzői:

•családok csekély jövedelme•az elérhető szolgáltatások alacsony színvonala

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 6.

A környezeti erőforrások alul vagy túlhasznosítása

Az alulhasznosítás jellemzője:

a viszonylag jó állapotú természeti környezet feltáratlan

A túlhasznosítás jellemzője:

az értékvédelem a környezettudatosság kontrollja nélkül kezdődik meg a

területhasználat

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiII.BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE

1.

Cél: A térségek közötti viszonyban a verseny helyébe a kooperáció lépjen

Az új értékszemlélet pillérei:

1. Az elmaradottság halmozott oksági probléma. Megoldása csak komplexen történhet

2. A periféria nem szociálisan megsegítendő tér, hanem olyan értékek birtokosa, melyek hasznosításában a centrumra is szükség van

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiV.BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE

2.

Az új értékszemlélet pillérei:

3. A stratégiai célok megfogalmazásában a centrumok és perifériák eltérő adottságait is figyelembe vevő eszközöket kell meghatározni.

4. A szereplőket fel kell készíteni arra, hogyan élhetnek ezekkel az eszközökkel, hogyan tudják önmaguk is fenntartani a változáshoz vezető folyamatokat.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXV.A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI

1.

A meglevő helyi szereplők ösztönzésére, a belső tartalékok mozgósítására építő fejlesztés forgatókönyve:

Kiindulás: csak a helyi erőforrásokra épülő, helyieket bevonni képes fejlesztés lehet hosszútávon életképes.

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXVI.A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI

2.

A betelepülő lakosokra és vállalkozásokra, új gazdasági tevékenységekre épülő innovatív területfejlesztési forgatókönyv

A kívülről bevitt innovációkat a helyi kezdeményezőkészséggel ötvöző, nem profitorientált vállalkozásokra orientált vállalkozásokra épülő szociális gazdasági forgatókönyv