1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI

Nemzetközi és nemzeti

historiográfiai és szakirodalmi áttekintés

A./a NEMZETKÖZI HISTORIOGRÁFIA ÉS SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE

Mióta beszélhetünk könyvtártudományról, könyvtártudományi szakirodalomról?

Eltérő megközelítések: • Bibliofil megközelítés Richard de Bury: Philobiblon (1344

nyomtatva: 1473)

• Bibliográfiai megközelítés Konrad Gessner, (1545) Bibliotheka Universalis;

• A könyvtári praktikum felőli megközelítés feldolgozás, katalogizálás, Kallimakhosz, Kr. e.7. sz.

• Közművelődési jellegű megközelítés Naudé (1627) „minden könyvtár annyit és, amennyire olvasóinak hasznára válik”

• Filozófiai jellegű megközelítésLeibniz (1695), a könyvtár legfőbb értékét annak használata adja.

DE! ALAPVETŐ VÁLTOZÁS MAJD CSAK A

18. SZ. VÉGÉN, 19. SZ. ELEJÉN LESZ

18. század vége, 19. század eleje

1. A történeti vonal erősödése.2. A bibliográfiai vonal erősödése3. A könyvtártudomány fogalmának

megjelenése

1. A történeti vonal erősödése

OKAI:OKAI:1. A történettudományi kutatások általános fejlődése a

régiségek gyűjtése, kutatása felé fordulás.2. A könyvről szóló tudományok fejlődése írástörténet

(paleográfia), könyvtörténet, kiadástörténet, bibliográfiatörténet, könyvtártörténet, ősnyomtatványtörténet, kodikológia stb.

DE!DE!Ezeket a történettudományi ismeretekként fogták fel.

nincs kapcsolat a könyvtártudománnyal és a könyvvel foglalkozó stúdiumok között.

A történeti tartalmú ismeretek bekerültek a „szent tudományosság” panteonjába.

1. Einleitung in die Bücherkunde,

1-2. köt. Bécs, 1777-1778. (A könyvtudomány története,szakok szerinti szakirodalomtörténet)

2. Grundriss der Bibliographie, Bécs, 1777.

Michael DENIS

2. A bibliográfiai vonal erősödése

A kurrens nemzeti bibliográfiák kiteljesedése.

Retrospektív nemzeti bibliográfiák megjelenése.

A világbibliográfiai törekvések folytatása (Allgemeines Europäisches Bücherlexikon 1-5. köt. 1742-1758)

Bibliofil bibliográfiák megjelenése (BRUNET: Manuel du libraire et de l’amateur des livres 1-3. köt. 1810.)

A bibliográfia-elmélet szakirodalmi megjelenése: Friedrich Adolf Ebert: Allgemeines bibliographisches Lexikon 1-2. köt.(1821–1830)

3. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMÁNAK MEGJELENÉSE

Martin SCHRETTINGERa bajor udvari könyvtár könyvtárosa

VERSUCH EINES VOLLSTäNDIGEN LEHBUCHES DER BIBLIOTHEK-BIBLIOTHEK-WISSENSCHAFT WISSENSCHAFT 1-3 köt.

1-2. köt. 1808.

3. köt. 1810.

4-5. köt. 1829.

1. A könyvtártudomány fogalmának első használója

2. „Szilárd alapelveken nyugvó rendszeres foglalata mindazoknak a tanoknak, amelyek alapján a gyűjtött könyvanyag célszerű könyvtárrá szervezhető … minden tudományos igény gyors kielégítése céljából. „

Schrettinger alfabetikus katalógusa

Martin Wilibald Schrettinger

(1772-1851)

Schrettinger

mit értett a könyvtártudomány fogalma

alatt?

1. A könyvtári szervező munka (a mai értelemben vett könyvtártan).

2. A könyvtári feldolgozó munka.

Túlságosan a leszűkítette a könyvtártudomány fogalmát a

működésbeli praktikumra.

Mi volt az oka, hogy a könyvtári üzemmel foglalkozni kellett?

1. A könyvkiadás és a nyomdatechnika intenzív fejlődése a 18/19. század fordulóján.

2. Az olvasás népszerűsödése, az olvasótábor szélesedése.

3. A könyvtári gyűjtemény több tízezres nagyságrendűre növekedése.

4. A főúri, uralkodói könyvtárakból a polgári igényeket kielégítő kollekciók alakultak (polgári forradalmak); vagy a polgári réteg kialakította a maga olvasási intézményét az olvasás, a könyv (viszonylagos) demokratizálódása.

Martin Schrettinger

(könyvtártani) könyvtártudományi felfogása majd csak a 19. sz. végén, a 20. sz. elején, az angol-amerikai könyvtári innovációk, a könyvtárak rohamos fejlődésének eredményeként változott meg.

(Dewey, Cutter, ALA stb.)

MIBEN ÁLLT A VÁLTOZÁS?A könyvtártudomány fogalmi értelmezésének

kiszélesedésében.

1. A történeti ismeretek mellett egyre inkább megjelent a könyvtári üzem, a könyvtártan, a Schrettinger által alkotott könyvtártudomány létjogosultsága.

2. A könyvtáros képzésben fokozatosan egyenrangúságot nyert a két oldal.

3. A dinamikusan fejlődő szakirodalomban egyre inkább az az állásfoglalás alakult ki, hogy a könyvtártudomány magában foglalja a történeti és a könyvtártani ismereteket is.

20. századi viták és értelmezések

Kérdés:

A könyvtártudomány tartalma és feladatai

Adolf von HARNACK:

Erforschtes und Erlebtes (1923)

Célja: a könyvtártudományi tanszék tematikájának meghatározása

A könyvtártudomány valódi feladata: - a kortárs könyv- és sajtóügy tudományos vizsgálata;

- pedagógiai,- technikai, - kereskedelmi

szempontból. Ezek elemei: a könyvtermelés éskereskedelem feltételei, a kiadási statisztika, a könyv- és folyóiratelosztás a tudományos igények szempontjából, a népművelés könyvtári kérdései, a tuzdomány népszerűsítése, a könyvtárak kezelése, szervezete.

Amennyiben a könyvtártudomány elemei:

- könyvtártan - kézirattan - paleográfia

- könyv- és könyvtártörténet;Úgy nincs szükség önálló könyvtártudományi tanszékre, - a könyvtártan és a régi könyv nem elegendő egy önálló tanszék működéséhez;- többi ismeretet a történelem segédtudományai gondozzák.

Az első nagy könyvtártudományi összefoglaló kézikönyv megjelenéseMILKAU, FRITZ (Hrg.): Handbuch der

Bibliothekswissenschaft. Leipzig: Harrassowitz Verl., 1931-1940. 1-3. köt.

Erster Bd. Schrift und Buch (1931; 876 p.)

Zweiter Bd. Bibliotheksverwaltung (1933; 732 p.)

Dritter Bd. Geschichte der Bibliotheken (1940; 1040 p.) (Hrg. GEORG LEYH)

Georg LEYH

1. Das neue Berufsideal (1949)

2. Der Bibliothekar der Zukunft (1949)

A könyvtár történelmi és tudományos szerepének hangsúlyozása;

Joris VORSTIUS

Bibliothek, Bibliothekar, Bibliothekswissenschaft (1949)

A könyvtártudomány fő vizsgálati szempontjául a könyv tartalmát jelölte meg.

A könyvtártudomány fő feladata: a könyvtár gyűjteményeiben felhalmozott irodalom értékesítése különböző kulturális célok érdekében.

Albert PREDEEKDie Bibliothekswissenschaft al Disziplin und

Universitätsfach (1950)A tudomány és a könyvárak kapcsolatának vizsgálatát tartotta

elsődlegesnek.A könyvtártudomány vizsgálati tárgya legyen: - Mit jelent a könyvtár a tudományos kutatás számára? - A kutatás mennyiben járult hozzá a szervezett könyvtárügy

kialakulásához? - A tudománytörténet legnagyobb hatású művei (Bacon, Darwin,

Montesquieu stb.) hogyan hatottak a könyvtári állomány alakulására

- Mi a szerepe a könyvtárnak a népművelésben, az igazgatásban, a jogszolgáltatásban és a gazdasági életben.

KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI, KÖNYVISMERETI KÉZIKÖNYVEK A

NÉMET NYELVTERÜLETRŐL

LEXIKON DES GESAMTEN BUCHWESENS(LGB)

Egyetemes gyűjtőkörűElső kiadása 1935-37. három kötetben 12 ezer szócikket tartalmazott.Legújabb kiadása, LGB2 1987-ben indult, 8 kötetesre tervezett és kb. 20 ezer szócikket tartalmaz.

Lexikon des Bibliothekswesens

Közreadó a lipcsei Bibliográfiai Intézet

1-2. köt. első kiadása:1969.

1-2. köt. második kiadása : 1974-75.

A második kötet egyik fele ötnyelvű szakszótárt tartalmaz

Lexikon der Bibliotheks- und Informationswissenschaft (LBI) 1-3. köt.

2009- Hierschemann Verlag

Könyvtártudományi szakfolyóiratok a német nyelvterületről

Zentralblatt für Bibliothekswesen1884-

1947 és 1990 között az NDK-ban jelent meg.

1990-ben egyesült a ZfBB-vel.

Ma ZfBB címen jelenik meg a két folyóirat.

Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie(ZfBB) 1954- (NSZK)

http://www.klostermann.de/zeitsch/zfbb_hmp.htm

A német tudományos könyvtári egyesületek gondozásában.

Tudományos folyóirat.

BIBLIOTHEK

Forschung und Praxis

http://www.bibliothek-saur.de/

1977-

Biblos

Beiträge zu Buch, Bibliothek und Schrift 1952-

Az osztrák tudományos könyvtárak tudományos folyóirata

Közreadó: Osztrák Nemzeti Könyvtár

http://www.phoibos.at/frontend/scripts/index.php?groupId=400170&productId=667&setMainAreaTemplatePath=mainarea_productdetail.html&query=&PHPSESSID=fd930497f7cb3afe439ca628bcfefa2c