TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I.A TÉR ÉRTELMEZÉSEI
• FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér
• TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak
• ABSZTRAKT TÉR: modell tér, bizonyos társadalmi, gazdasági probléma értelmezésére
• CTÉR: computer-tér
• KIBERTÉR: a ctérből számítógépes kommunikációval teremtett új tér
• KÜLSŐ TÉR: az a földrajzi (fizikai) tér, mely „tartályszerűen” körülvesz
• BELSŐ TÉR: a különböző társadalmi, gazdasági szereplők kapcsolatrendszeréből felépült tér
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK II.A TÉR ÉS IDŐ VISZONYA
• Egyterű, egyidejű események: egy helyen egyidőben
• Egyterű, külön idejű események: egy helyen különböző időben
• Külön terű, egyidejű események: egyidőben, különböző helyen
• Külön terű, külön idejű események: különböző helyen és különböző időben
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK III. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÉRTELMEZÉSEI
A területi egyenlőtlenség szükségszerűség, mivel nincs a térnek két olyan pontja, mely minden
tulajdonságában azonos lenne.
A tér kitüntetett pozíciói a következőek:
• Centrum• Periféria
• Félperiféria
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IV.A CENTRUM ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN
KÜLSŐ TÉRBEN
a centrum a geometriai értelemben vett középponti helyzet
BELSŐ TÉRBEN
a centrum a minőségi értelemben vett középpontiság
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK V.A PERIFÉRIA ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN
KÜLSŐ TÉRBEN
a periféria a határmenti helyzetet jelenti
BELSŐ TÉRBEN
a periféria a szélre szorultságot jelöli
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VI.VÁLTOZÁSOK A CENTRUM, PERIFÉRIA,
FÉLPERIFÉRIA HELYZETÉBEN
A centrum, a periféria és félperiféria térbeli és időbeli helyzete változó. A változás
iránya és eredménye kettős:
IRÁNY EREDMÉNY
polarizáció egyensúlytalanság
kiegyenlítődés egyensúlyi állapot
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VII.A NIVELLÁLÓDÁS FOLYAMATA
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VIII.A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IX.AZ EGYENLŐTLENSÉGI MUTATÓK
A településrendszer két pólusa a területi egyenlőtlenségi dimenziórendszerben:
Egyenlőtlenségi mutató
Nagyváros Aprófalu
Elhelyezkedés Centrális Peremhelyzetű
Mennyiség Népes Kicsiny
Minőség Fejlett Elmaradott
Szerkezet Tagolt Homogén
Szerepkör Sokfunkciós Funkcióhiányos
Kapcsolatok Kapcsolatgazdag Elszigetelt
Viszonyok Irányító Függő
Forrás (átvéve): Nemes Nagy J. 1998.51.o.
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK X. AZ EGYENSÚLY ÉRTELMEZÉSE
ZÁRT RENDSZER NYÍLT RENDSZER
statikus egyensúlyi dinamikus egyensúlyi
állapot állapot
állandósult nyugvó időről időre újra-
állapot rendeződő egyensúly
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XI.A STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG
Struktúra Folyamat A létrejött területi egyenlőtlenség jellege
Nehéziparpárti támogatási és beruházási rendszer az államszocializmusban
Mobil erőforrások elszívása a nehézipari adottságokkal nem rendelkező területekről
A vidéki tér leértékelődése a nehézipari adottságú térségek egyidejű felértékelődésével
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XII.A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT
A területi egyenlőtlenség
Folyamat Struktúra
Város-falu megosztottság
A társadalom térbeli mobilitása
Funkcionálisan összeszerveződő települések
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII.A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS KAPCSOLATA
Növekedés: benne a mértékek változnak
Fejlődés: benne az értékek változnak
A fejlődés sokféle tartalmat hordozhat: •gazdasági fejlődés•társadalmi fejlődés
•fenntartható fejlődés
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII.
A fejlődést jellemző tényezők
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIV.A FEJLŐDÉST JELLEMZŐ TÉNYEZŐK Alonso nyomán (1964:)
1. gazdasági növekedési ráta2. az osztályok, foglalkozások stb. közötti társadalmi egyenlőtlenség színvonala3. a régiók közötti egyenlőtlenség színvonala4. a földrajzi és területi koncentráció színvonala5. a népesség növekedésének aránya
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XV.FEJLŐDÉSFORMÁK
ENDOGÉN FEJLŐDÉS: helyi, belső erőforrásokra épít
EXOGÉN FEJLŐDÉS: kívülről jövő beavatkozásra épít
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: a jelen generáció szükségleteinek kielégítése úgy történik, hogy az nem korlátozza a jövőbeli generációk szükségleteinek kielégítését
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVI.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 1.
I. Wallerstein:
A centrum, mint relatív központ és a periféria, mint peremi helyzet között függőségi kapcsolat van.
A függőség formái:
1. Fekvésből adódó függőség
2. Gazdasági potenciálból adódó függőség
3. Hatalmi erőviszonyokból adódó függőség
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVII.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 2.
G. Myrdal:
A perifériák és a növekedési centrumok közötti viszonyban két különböző előjelű hatás figyelhető meg:
1. Backwash hatás
2. Spread hatás
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVIII.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 3.
Függőségi elméletek „A”
P. Barant:
a fejlett és fejlődő világ közötti fejlettségbeli különbségek kiküszöbölhetetlenek
A. G. Frank:
a fejlett és fejlődő világ között egy metropolisz-szatellit kapcsolat van
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIX.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 4.
Függőségi elméletek „B”
Gilbert: A függőség típusai:
kereskedelmi függőség, technikai függőség, kulturális függőség, tőkefüggőség
Foster-Carter: A függőségi elmélet ismérvei
•stagnálást hirdető
•bilineáris
•externalista
•diskontinuista
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XX.CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 5.
I.Wallerstein:
A világgazdasági centrumtér kialakulása hosszú történeti folyamat. A folyamatnak 2
fő állomása van:
1. Minirendszerek kialakulása
2. Világrendszerek kialakulása. Ez utóbbi lehet: A. világbirodalom
B. világgazdaság
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXI. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK
Perroux:
a gazdaság növekedési pólusai a motorikus egységek
Scitovsky: a motorikus egységek csatlakozási mechanizmusokon keresztül hatnak más ágazatokra
Boudeville:
a növekedési pólusok térbeli elhelyezkedése jellegzetes. Az ágazati polarizáció térbeli polarizációval jár.
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXII. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 1.
P. Barant: modernizációs elmélete kimondja:
a tradicionális társadalmakból jól megrajzolható az út a modern társadalmak felé. Az út szakaszai:
1. Tradicionális társadalmak szakasza
2. Nekilendülés előfeltételei kialakulásának szakasza
3. Gazdasági nekilendülés szakasza
4. Út az érettség felé
5. Magas tömegfogyasztás kora
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIII.
NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK II.
Friedmann területi növekedés elmélete
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 3.Friedmann elmélete a területi fejlettségi különbségek összefüggésében
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 4.
Friedmann területi fejlődésének differenciálódással, nivellálódással való összefüggése
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVI.A területi lépték kiválasztása
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 1.
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVIII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 2.
A demográfiai egyensúly felbomlása
Jellegzetességei:
•a képzett agilis fiatalok elköltözése
• elöregedés
•amortizálódás
•a szegénység térbeli koncentrációja
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIX.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 3.
Az elszigeteltség
Jellemzői:
•kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzet•fejletlen tömegközlekedés•zsáktelepülés-jelleg
•a hírközlés és információáramlás csatornái kiépületlenek
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXX.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 4.
Gyenge térségi jövedelemtermelő képesség
Jellemzői:
•tőkehiány •a gazdaság teljesítőképességének alacsony szintje•hiányzó érdekérvényesítés, fejletlen helyi menedzsment
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXI.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 5.A szükségletek kielégítésének akadálya
Jellemzői:
•családok csekély jövedelme•az elérhető szolgáltatások alacsony színvonala
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXII.Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 6.
A környezeti erőforrások alul vagy túlhasznosítása
Az alulhasznosítás jellemzője:
a viszonylag jó állapotú természeti környezet feltáratlan
A túlhasznosítás jellemzője:
az értékvédelem a környezettudatosság kontrollja nélkül kezdődik meg a
területhasználat
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiII.BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE
1.
Cél: A térségek közötti viszonyban a verseny helyébe a kooperáció lépjen
Az új értékszemlélet pillérei:
1. Az elmaradottság halmozott oksági probléma. Megoldása csak komplexen történhet
2. A periféria nem szociálisan megsegítendő tér, hanem olyan értékek birtokosa, melyek hasznosításában a centrumra is szükség van
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiV.BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE
2.
Az új értékszemlélet pillérei:
3. A stratégiai célok megfogalmazásában a centrumok és perifériák eltérő adottságait is figyelembe vevő eszközöket kell meghatározni.
4. A szereplőket fel kell készíteni arra, hogyan élhetnek ezekkel az eszközökkel, hogyan tudják önmaguk is fenntartani a változáshoz vezető folyamatokat.
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXV.A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI
1.
A meglevő helyi szereplők ösztönzésére, a belső tartalékok mozgósítására építő fejlesztés forgatókönyve:
Kiindulás: csak a helyi erőforrásokra épülő, helyieket bevonni képes fejlesztés lehet hosszútávon életképes.
TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXVI.A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI
2.
A betelepülő lakosokra és vállalkozásokra, új gazdasági tevékenységekre épülő innovatív területfejlesztési forgatókönyv
A kívülről bevitt innovációkat a helyi kezdeményezőkészséggel ötvöző, nem profitorientált vállalkozásokra orientált vállalkozásokra épülő szociális gazdasági forgatókönyv