Tartalomjegyzék

Elindultunk………………………………………………………… 3

Iskolatörténet………………………………………………………. 4

Régen volt, hogy is volt…………………………………………….. 6

Egy idős „Gáboros” diák visszaemlékezése……………………… 8

A hónap sztárja: Éliás Gyula Jr………………………………….. 10

A hónap tanára…………………………………………………….. 12

A hónap tanulói……………………………………………………. 14

Életképek…………………………………………………………… 15

Aktuális, Ti mondtátok……………………………………………. 16

------------------------------------------------------------------------------------------

Gáborélet iskolai folyóirat 2013. első szám

Főszerkesztő: Erdős Levente

Szerkesztők: Pál Klaudetta 8.a, Mervel Bence 7.a, Havassy Gergely 7.a, Agárdi Ádám 7.a,

Zsilina Enikő 7.a, Varga Kata Nikoletta 6.a, Nándori Loretta 6.a, Virág Vivien 6.a

További cikkírók: Kárpátiné Dudás Gabriella, Szilágyi Janka 7.c, Ifj. Faludi László 7.c

Címlapszerkesztő: Sarmasági Andrea

Kispesti Gábor Áron Általános Iskola

1196 Budapest, Nádasdy utca 98., Tel: 282-8739 email: nadasdy.gaboraron@iskola.kispest.hu

1196 Budapest, Fő utca 143. Tel: 357-3334 email: gaboraron@iskola.kispest.hu

honlapunk: http://www.gaboriskola.extra.hu/

Elindultunk…

Kedves Gyerekek!

Néhány lelkes diákkal belevágtunk a Gáborélet című suliújság beindításába. Az

apropó adott volt, hiszen idén 85 éves az iskolánk. Ezért induló számunk ez

alkalomból adódóan is íródott. Így olvashattok iskolánk történetéről és több

régi diák visszaemlékezéséről. Havi rendszerességgel jelenünk meg és máskor is

szeretnénk megszólaltatni iskolánk egykori tanulóit. Állandó rovatokkal

jelentkezünk majd, amelyekben megszólalnak a hónap tanulói és rendszeresen

megválasztjuk a hónap tanárait, akiktől olyan dolgokat kérdezünk, amikre ti

igazán kíváncsiak lehettek, és amikről ők eddig nem igazán beszéltek. Terveink

szerint minden számban megszólaltatunk egy-egy hírességet. Kezdésnek

mindjárt egy olyan sztárral készített interjút egyik tanulónk, akire mi is nagyon

büszkék lehetünk, hiszen Éliás Gyula Jr. a mi sulinkból indulva vált neves

énekessé. Életképek rovatunkban saját magatokat is megtalálhatjátok a

fotókon, az Aktuálisban versenyeredményekről és az előttünk álló hónap

eseményeiről olvashattok. Feleléseitek és dolgozataitok humoros

megnyilvánulásaiból szemezgetünk a Ti mondtátok rovatban. A modern kor

követelményeinek megfelelően alapvetően internetes újság leszünk, az iskola

honlapjáról lesz elérhető lapunk mindenki számára és nem mellékesen

ingyenesen. Néhol linkekre is kattinthattok, hogy ne csak olvassátok, hanem

láthassátok, hallhassátok is például a hónap sztárját. Reméljük, mindenki

örömét leli majd a suliújságban, olvassátok rendszeresen, mert az újság nektek

szól és persze rólatok. Hisz a Gáborélet ti vagytok.

Erdős Levente

Iskolatörténet

A Gábor Áron Általános Iskola 2007. augusztus 1-jén jött létre két 1928-ban épített

kertvárosi iskola egyesülésével.

Iskolánk Fő utcai épülete Foerk Ernő építész terve alapján épült 1928-ban. Az ő

nevéhez fűződik az Országházban a faldíszítések tervezése, valamint a szegedi Fogadalmi

templom építése, amelynél Schulek Frigyes terveit alakította át. Ide a Fő utcai épületbe hozták

át Kispest legrégibb elemi iskolájának dokumentumait megőrzésre, így van előmeneteli

naplónk az 1903-1904-es tanévről. A Fő utcai épületben működő iskola neve többször is

változott. Először Mikes Kelemen Általános Iskola, később Kispest Fő Utcai Állami Elemi

Népiskola, aztán Horthy Miklós Állami Elemi Iskola, majd Linhardt Antal Úti Iskola néven

később Gábor Andor Úti Iskola és Fő Utcai Iskolaként emlegették. 1995-ben vette fel Gábor

Áron Általános Iskola nevet.

Igazgatók:

- 1928-1931: Rámeszdorfor Róbert

- 1931-1945: Markó Lajos

- 1946-1972: Dr. Neusch Ervin

- 1972-1983. Dr. Hodány Lászlóné

- 1983-1985: Sziklai Jánosné

- 1985-2000: Szentirmai Gyuláné

- 2000- Dessewffyné Szabó Erzsébet

A Nádasdy utcai épület ugyancsak 1928-ban nyitotta meg kapuit. Az iskola 1928-1956-ig

Rózsa tér 16. sz. Állami Elemi Népiskola néven működött. 1957-1993-ig Hullay Jenő nevét

viselte, majd Jókai Mór nevét vette fel. Az épületet Schodits Lajos építész tervezte, építője

Csímár Károly volt.

Igazgatók:

- 1928-1948: Lóhnert Lajos

- 1948-1957: Jámbor József

Barabás Klára

Szabolcs Máté

Gérecz István

Vágó Benőné

Deák Bárdos Gábor

- 1957-1960: Kopp László

- 1960-1962: Solymos Sándor

- 1962-1977: Dr. Németh Zoltánné

- 1977-1982: Győrfi Gézáné

- 1982-1987: Bohus Gábor

- 1987-1988: Bartha Józsefné

- 1988-1992: Csernavay Jenő

- 1992-2007: Horváth Andrea

- 2007- Dessewffyné Szabó Erzsébet

Épületeink emberléptékűek, hangulatuk családias. A viszonylag állandó pedagógus

közösség a biztosítéka az állandó magas színvonalnak. Fontosnak tartjuk a

gyermekközpontúságot, a magas színvonalú szakmai munkát, a szülőkkel való jó kapcsolatot,

az iskola családias légkörét, hagyományaink ápolását. Kiemelt hangsúlyt kap oktatásunkban

az alapműveltség elsajátíttatása, a matematika, a magyar tantárgy, az idegennyelv-oktatás, a

tehetséggondozás.

A Nádasdy utcai épületben első évfolyamtól kezdődik az angol nyelv oktatása. Az

emelt szintű nyelvoktatásnak köszönhetően a legjobbak 8. osztályban alapfokú nyelvvizsgát

tesznek.

A Fő utcai épületben 5. osztálytól emelt óraszámú matematika tehetséggondozó

osztályt működtetünk, ahová bárki jelentkezhet.

Tehetséges tanulóinknak szakköröket, a felzárkóztatásra szorulóknak korrepetálásokat

biztosítunk. A rendszeres testedzés iskolánk programjának fontos része: délutáni

sportfoglalkozások, úszás, külső sportpályák használata túrák, versenyek várják a gyerekeket.

Iskolánkban aktív közösségi élet folyik: Suli-buli, vetélkedő, Mikulás, farsang, táborok,

Művészeti Fesztivál.

2000-ben kapcsolódtunk be az Európai Uniós Comenius Iskolai Együttműködési

programba. A program során tanáraink és tanulóink is utazhattak Romániába (Kolozsvár),

Olaszországba (Arsago), Németországba (Stuttgart), projekttalálkozókon vettünk részt.

Az elmúlt évek országos szintű komplex tudásszint felméréseinek kiváló eredményei

bizonyítják oktatásunk eredményességét. Évek óta szinte minden tanulmányi versenyen a

dobogón végeznek tanítványaink. Tanulóink eredményesen felvételiznek

természettudományos és kéttannyelvű gimnáziumokba.

Kárpátiné Dudás Gabriella

Régen volt, hogy is volt…

eronka néni, a szomszédunk már 75 éve lakik Kispesten. Hozzám hasonlóan, ő is a

„Gábor” iskolába járt, de akkor még sok minden más volt. Veronka néni és nővére is,

sőt később fia és unokái is egyaránt a Gábor Áron (akkor még Fő utcai, később

Gábor Andor) Általános Iskola tanulói voltak.

Veronka néni hosszasan sorolja és idézi fel régi emlékeit, hogyan nézett ki akkor az iskola, az

osztályterem, milyenek voltak a tanárok és az iskolai szabályok. Olyan ő számomra, mint egy

élő történelemkönyv. Hihetetlen, hogy mennyi mindenre emlékszik, ilyen messzi évek múltán

is.

Hogy nézett ki akkor az iskolánk?

- Abban az időben, amikor én kisdiák

voltam, az iskola még csak egyszintes volt.

Az első folyosón lévő termekben tanultak a

lányok, a másik folyosó termeiben pedig a

fiúk. Tehát külön a lányok és külön a fiúk.

Ez akkor teljesen természetes dolog volt a

számunkra. A termekben a tanári asztal

egy dobogón állt. A tábla mellett egy nagy

számoló állvány, amin golyókat kellet

húzogatni, ha számtan óra volt. Vaskályha

volt minden teremben, amit az iskolai

pedellus bácsi töltött meg fával és szénnel

minden kora reggel. A szén és a fa a

kályha mellett sorakozott egymásra

tornyozva, katonás rendben. A falakon

vármegyetérképek lógtak, amelyekre

nádpálcával kellett rábökni a kérdésekre

adott válaszul. Az osztálytermekben olyan

padok álltak, mint amilyenek a mostani

elsősök osztályában, s minden pad közepén

tintatartó volt, ugyanis akkor még

tollheggyel írtunk. A tintával szépen

lehetett írni, de hamar bajba is kerülni,

mivel könnyedén pacázott papírt, asztalt,

ruhát.

Megvolt–e már akkor a kis épület, s

folyt–e benne tanítás?

Igen, a kis épület már akkor is ott állt,

azonban tanítás nem volt benne. Hiszen a

kis épületben az igazgató úr és családja

lakott. Az igazgató nagy tiszteletnek

örvendett, minden diák félt is tőle, és

tisztelettel nézett a ház felé.

Hol voltak a közös étkezések, az ebédlő

akkor hogyan nézett ki?

- Az ebédlő már akkor is létezett, benne

külön konyhaszekrényekből kellett

kiszedni a tányérokat és evőeszközöket. A

falakat hímzett falvédők védték, amelyeket

még mi hímeztünk a kézimunkaórák során.

A székek helyett pedig kis sámlik voltak.

Az ebédlő családias, otthonos, a diákok

számára barátságos hely volt. Étkezéshez

és találkozásokhoz is.

Milyen tanórák voltak akkor?

- Elsősorban a számtanra, mértanra,

hittanra, a történelem és kézimunkaórára

emlékszem, de voltak magyar és nekünk

lányoknak főző órák is. A kézimunkaórán

kötni, hímezni, stoppolni tanultunk. A

főzőórákról arra is emlékszem, hogy ott

mindig jól tudtam lakni, a recepteket,

amiket ott tanultunk meg, mai napig

használom. A füzeteinket kék papírba

csomagoltuk, közepén piros vignetta, rajta

a nevünkkel.

V

Volt-e kötelező egyenruha az iskolában?

- Igen. A lányoknak térdzokni, sötétkék

szoknyával és fehér blúzzal, a fiúknak

pedig sötét nadrág és fehér ing volt a

viselet. Főzés órán külön köpenyt

viseltünk, amire mi hímeztük rá a mintát.

Hány osztály volt akkor az iskolában?

- Akkor még csak négy osztály volt. Így,

ha elvégeztük a negyediket, másik

iskolába, „polgáriba” kellett mennünk. Egy

osztályba 34-35 gyerek járt, így többen

nem is nagyon fértünk volna el az

egyszintes épületben.

Jó tanuló volt Veronka néni?

- Minden tantárgyból egyesem volt. Ne

csodálkozz, ugyanis akkor az volt a

legjobb jegy, mint ma az ötös. Így hát

mindenki azért küzdött, hogy egyest

kapjon.

Volt olyan tanára Veronka néninek,

akire szívesen emlékszik vissza, mert

kedves emléket hagyott maga után?

- A számtan tanárnőre, Nyitrai Margit

nénire a mai napig emlékszem. A Jókai és

Fűzér utca sarkán lakott (ami ma a

Nádasdy utca nevet viseli), ahol ma egy

nagy díszes, emeletes családi ház áll.

Másik tanárom Sárvári Gizi néni, aki a

Határ út és az Álmos utca sarkán lakott, azt

hiszem történelmet tanított nekünk.

Hogyan neveltek akkor a tanárok?

Ha nem vezetted szépen a füzeted, és

írásod nem volt szép, egy vonalzóval

körmöst kaptál. Ha az órán, vagy a

dolgozat során nem jól szerepeltél, délutáni

bezárás volt a büntetés. Erről eszembe jut

egy vidám emlék, amikor a délutáni

büntetésre, magam helyett a nővéremet

küldtem be, mivel nagyon hasonlított rám.

Miközben ő helyettem a büntetést töltötte,

fel-alá járkáltam a folyosón, s vártam őt, a

büntetés leteltét. Sok csodálkozó tanár

szólított meg, s kérdezte mire-kire várok

tulajdonképpen. Én becsülettel elmondtam

mindnek, hogy a nővéremre, aki helyettem

tölti a büntetésem, de hitetlenkedve

otthagytak.

Hogyan nézett ki akkor a tanárok

szobája?

A „tanári” akkor ugyanott állt, mint most, s

csak később, amikor a gyerekeim jártak az

iskolába és épült meg az első emelet, került

fel a mostani emelet „0”-ba.

Járt még valaki ide a családján kívül?

Az utcánkból több gyerek is volt

osztálytársam, vagy iskolatársam. Mára

már sajnos egyikük sem él, vagy régen

elköltözött innen. Csak én maradtam itt, az

osztályunkból egyedül.

Szeretett Veronka néni ebbe az iskolába

járni?

Igen nagyon szerettem. Ez egy nagyon jó

iskola volt. Ezért írattam ide be a

gyerekeim is, és örültem, amikor az

unokák is itt kezdték el az iskolát. Biztos

vagyok benne, hogy még most is jó iskola

a „Gábor”.

Szilágyi Janka 7. c

Egy idős “Gáboros diák” visszaemlékezése

Édesapámmal, id. Faludi Lászlóval beszélgettem egy interjú keretében az iskoláról, melybe

egykoron ő is járt. Történeteit korabeli képekkel is tudta illusztrálni.

Légy szíves mesélj nekem néhány dolgot

azokról az időkről, milyenek voltak az

akkori körülmények, mi

volt másképp mint most?

Azzal kezdeném, hogy amikor elsősként

ballagtam át a még ma is

mellette működő óvodából, akkor még

1956.szeptembert mutatott a naptár. Sok

óvodai csoporttársammal együtt egy

osztályba kerültünk. Életre szóló

barátságok kötődtek a 3 év óvodai és az

iskolai 8 év alatt. Az utca neve akkoriban

Gábor Andor utca volt, innen eredt az

iskola akkori neve is.

Az iskola kinézete szinte ma is

ugyanaz, mint akkor volt. Sárga falaival,

nagy ablakaival furcsa érzés ma is

ugyanazon folyosó kövein

végigmenni, és látni a

magas osztályajtókat, termeket. Élénken

emlékszem még azokra a csapóajtókra is,

amik a folyosókat választották el a

lépcsőháztól. Talán a padsorok voltak

azok, melyek a legnagyobbat változtak.

Akkoriban az elsőtől

a harmadik osztályos korig

összekapcsoltak minden asztalt és padot. A

teremben három oszlopban ültünk, és csak

fiúk, mert vegyes osztályokat csak

negyedik évtől hoztak létre. A padok író

felületének tetején kis vájatokba kellett a

ceruzát, radírt előkészíteni, és a

tintatartónak is külön furata volt.

Változott az egyes

osztálytermek elrendezése? Milyen volt

az akkori udvar?

Az osztályok nagy része akkor is ezt az

elrendezést tükrözte, viszont a mai

igazgatói iroda helyén akkoriban egy lakás

volt kialakítva. Ott lakott Éliás Tibi bácsi,

az iskola gondnoka. Ő végzett minden

olyan munkát, ami az iskola

karbantartásával függött akkor össze. Úgy

emlékszem, javította a meghibásodott

padokat, ajtókat, ablakokat. Talán még a

takarítás is az ő feladata volt. Fontos ember

volt, ő nyitotta és zárta reggel és este az

iskola kapuit is. Legemlékezetesebb vele

kapcsolatban, hogy mindig vidám ember

volt és óraszünetekben lehetett nála mindig

sült tököt, vagy egy kis zacskóban pirított

napraforgót, tökmagot venni, akkoriban

darabját 50 filléres áron!

A mai informatikai labor helyén volt az

igazgatói iroda és tanári szoba. Akit akkor

oda behívtak az nem jelentett sok jót

számára…

Az udvar akkor még teljesen földes

volt, de a beton színpad már akkor is

megvolt, működött, ugyanúgy, mint most

az egyes rendezvények, tanévnyitók és

évzárók alkalmával. Szerencsére a 8 év

folyamán többször hívtak fel átvenni az

akkori igazgatótól – Neusch Ervintől – az

év végi bizonyítványt vagy egy dicsérő

oklevelet. Az udvar hátsó sarkában

voltak szabadtéri tornaszerek, korlátok,

nyújtó, távolugró gödör. Középen

röplabdapálya volt kialakítva. Mindig az

udvaron tornáztunk. A mai tornaterem

helyén a felsősöknek politechnika terem

volt, nagy négyszögletes

munkaasztalokkal, satuval. Nagyon

szerettünk ott barkácsolni.

Milyen volt akkoriban az iskola

belső élete?

Akkor mi szigorúbbnak láttuk az iskolai

fegyelmet, mint ahogy az ma látszik. Az

udvaron a reggeli sorakozóknak időre és

csendben kellett történnie. A tanítás végén

a tanító néni közösen vitte ki az osztályt az

iskola elé és elköszönés után lehetett csak

haza indulni. Napközis

tanulószoba már akkor is létezett, és

nagyon sajnáltuk azokat akiknek ott kellett

maradni. Csuha Istvánné elsős tanító

néninkkel éppen hogy csak belekezdtünk

az írás-olvasás rejtelmeibe, 1956

októberében kitört a forradalom, melyből

mi 6 évesen csak annyit érzékeltünk, hogy

nem kellett 4 hétig iskolába menni….

Minden nyáron úttörőként 2 hetet

táboroztunk. Voltunk

Mátrafüreden, Vörösberényben,

Gyepükajánon. Erről is tudnék sokat

mesélni…

Felsősként már akkor is szerepelt

tantárgyként a fizika, kémia. Nagyon

szerettük ezeket az órákat, de labor még

nem volt, csak a szertárnak nevezett

raktár, és onnan kellett előkészíteni

a kísérletek kellékeit.

Végezetül azt kérdezném, hogyan

emlékszel vissza az itt töltött évekre?

Én nagyon büszke vagyok arra, hogy

Gáboros diákként ebben az erős

iskolában kitűnő

bizonyítvánnyal végeztem 1964-ben. Így

nem volt különösen nehéz elsőre

felvételivel bekerülnöm egy szintén

tekintélyes gépipari technikumba.

Mivel sok volt

osztálytársammal máig is tartjuk a

kapcsolatot, elmondhatom, hogy

legtöbb akkori osztálytárs megállta a helyét

élete során.

Örülök és büszke vagyok, hogy oda

járhattam és rád, hogy Te is oda

jársz, kisfiam.

Ifj. Faludi László 7. c

A hónap sztárja:

Éliás Gyula Jr.

Minden bizonnyal sokan ismeritek a kiváló

énekest, aki A Dal című televíziós

műsorban sokunk számára felejthetetlenül

szépen énekelte a Mindhalálig várni rád

című dalt (itt meghallgatható:

http://www.youtube.com/watch?v=EWt_Z

SJhZQc). Éliás Gyula Jr. ezen kívül kiváló,

Artisjus-díjas zenész, valamint neves

zenetanár, aki az X-Faktor, a Megasztár és

a Csillag születik énekeseit készítette fel.

Csöppet sem mellékesen pedig iskolánk

volt tanulója, aki készséggel állt

rendelkezésünkre és adott interjút a

Gáboréletnek. Azt hiszem, mindannyian

büszkék lehetünk rá. Varga Kata 6.a

osztályos tanuló beszélgetett az énekessel.

Milyen emlékei vannak az iskoláról?

Második osztályos koromban kerültem a

Jókai utcai Gábor Áron Általános Iskolába,

ami akkor Hullay Jenő nevét viselte. A

tanárok nagyon rendesek voltak velem,

kivételeztek velem, mert én egy hiperaktív,

nagyon rossz gyerek voltam tele energiával

és világot megváltó gondolatokkal. És nem

szerettem tanulni. Nagyon szerettem

focizni, szerettem a sportot, a rajzot, a

tornát. Majd amikor 8 évesen az

édesanyámnak köszönhetően elkezdtem a

zenével rendszeresen foglalkozni, akkor

elkezdtem sokkal jobban tanulni, a zene a

sporttal párosítva pozitív hatással volt a

tanulásomra. A zene, mint művészeti ág

fejleszti az agyat és jót tesz a léleknek,

ezáltal lettem jobb tanuló.

Mikor kezdett el énekelni?

16 évesen kezdtem el énekelni, azelőtt

pedig 8 éves koromtól kezdve

zongoráztam.

Hogyan jöttek rá, hogy jó hangja van?

Amikor zongoráztam, akkor elkezdtem

dalokat is írni és gimnazista első osztályos

koromban alakítottunk egy zenekart,

amelyben én voltam a gitáros. Énekest

kerestünk, mert az nem volt a zenekarban,

és akkor én egyszer elénekeltem egy dalt,

amire azt mondták, hogy nagyon jól

énekelek, nem is kell mást keresni.

Tulajdonképpen azóta vagyok énekes.

Mikor döntötte el, hogy a zenével fog

foglalkozni?

Az első koncert után, amit 12 évesen 1986-

ban láttam az akkori Népstadionban, ahol a

Queen együttes lépett fel Freddie

Mercuryval. Ez olyan hatással volt rám,

hogy tudtam, hogy ezután én már nem a

diszkózással fogok foglalkozni. Addig

ugyanis sok bulit, diszkót csináltam az

iskolában az édesapámtól kapott slágereket

felhasználva. Sok szép emlék fűz oda,

rengeteg szerelem és barátság.

Sokat gyakorolt?

Amikor kisgyerek voltam kénytelen

voltam sokat gyakorolni, mert addig nem

engedtek játszani. Kényszerített a

nagyanyám, hogy „Gyuszikám, csak még

ezt az egyet tanuld meg a kedvemért”. Én

pedig nagymamámat annyira szerettem,

hogy mindig megtanultam.

Volt valaha olyan érzése, hogy

abbahagyja a zenélést?

Egyszer 1997-ben egy olyan lelki trauma

ért a szakmát illetően, hogy úgy döntöttem

abbahagyom az éneklést és fodrász leszek,

nekem ugyanis van egy kitanult fodrász

szakmám. 4-5 hónap kihagyás után újra

elhívtak énekelni egy zenekarba és utána

visszakerültem a régi kerékvágásba.

Szokott e izgulni fellépésekkor?

Már nem annyira, legfeljebb ha csak egy

számot elénekelve kell fellépni a

színpadra, ilyenkor előfordul, hogy

izgulok. Vagy tévés fellépésekkor, ami

nem egy természetes közeg.

Említette az elején, hogy korábban rossz

gyerek volt. Elmondana néhány

csínytevését?

Például rágóval dobáltuk a tanárt, ami nem

volt egy szép dolog, vagy radírral dobáltuk

egymást, elgáncsoltuk egymást a folyosón,

pillanatragasztóval odaragasztottuk társunk

ruháját a székhez.

Tartja még a kapcsolatot az

osztálytársaival?

Egy emberrel tartom a kapcsolatot,

Barabás Zsoltival, aki a reptéren dolgozik,

ő szobafestő és mázoló. Ő volt a padtársam

és vele egy évben egyszer-kétszer össze

szoktunk jönni, a barátságunk megmaradt.

Ha kívánhatna valamit, mi lenne az?

Azt kívánom, hogy ugyanaz történjen

velem, mint ami most és minden maradjon

abban, amiben most van. Azt szoktam

mondani, hogy minden jóból jó sokat,

bőséget és egészséget! Ezt kívánom

másoknak és magamnak is.

Köszönöm szépen az interjút!

Én köszönöm a lehetőséget és

mindenkinek jó tanulást kívánok!

Varga Kata 6.a

A hónap tanára:

Dessewfyné Szabó

Erzsébet

ahogy eddig nem ismertétek

Sikeres pályázata nyomán újabb 5 évre

Dessewfyné Szabó Erzsébetet

választották iskolánk igazgatójává. Az

oktatásban történő radikális változások

nyomán csöppet sem könnyű az élete,

iskolánk viszont minden nehézség

ellenére gördülékenyen működik,

fejlődik. Így méltán lett igazgató néni a

hónap tanára. Tudtuk, hogy magyart

tanít, de sok minden másra is

kíváncsiak voltunk vele kapcsolatban.

1.) Miért pont ezt a szakmát

választotta?

Egész kiskoromtól tanító néninek,

tanárnak készültem. Már 3-4 éves

koromban is iskolást játszottam a

babáimmal, mackóimmal. A

kérdéseimre mindig édesanyám

válaszolt a babák helyett.

2.) Mi volt a kedvenc tantárgya?

Általánosban a matematika, kémia,

magyar, gimiben a magyar és a kémia.

3.) Volt-e olyan tanára, akit

valamiért jobban kedvelt?

Sok tanáromat szerettem. Mindegyikük

szigorú, de igazságos volt, jól

magyaráztak, türelmesek voltak velünk.

Példaképem gimnáziumi

magyartanárom, aki az osztályfőnököm

is volt. Gita nénit mindannyian

imádtuk; jól tanított, rengeteget

foglalkozott velünk órán kívül is. Olyan

volt, mint egy jó anyuka: szigorúan

fogott minket, de kifelé mindig

megvédte az osztályt.

4.) Tini korában ki volt a kedvenc

együttese/énekese?

A kedvencem az Omega együttes volt,

ma is szeretem őket.

5.) Szeretett-e diszkóba járni?

A diszkót sose szerettem, túl zajos.

Inkább házibulikat szerveztünk, 2-3

napos kirándulásokra mentünk a

barátaimmal.

6.) Iskolás korában hosszú vagy rövid

haja volt?

A hajam kicsi koromtól 24-25 éves

koromig derékig érő volt, akkor

vágattam vállig érőre. Rövid hajam 6

éve van.

7.) Mi volt a divat akkoriban?

Farmer, alföldi papucs (ez egy lapos

sarkú, zárt orrú bőr papucs volt),

tarisznya. Divat volt még a

trapéznadrág, de nekem nem tetszett.

8.) Mikor volt először szerelmes?

Hát ez nehéz kérdés.

Azt hiszem, első szerelemnek az a

titkos rajongás nevezhető, amit ötödikes

koromban éreztem egy nyolcadikos fiú

iránt.

9.)Mi gyerekkorának

legemlékezetesebb pillanata?

Talán egy szenteste. Kertes környéken

laktunk. Hatalmas hó esett, minden

fehér és gyönyörű csillogó volt. Míg

édesanyámék a fenyőt díszítették,

keresztszüleim elvittek sétálni.

Varázslatos este volt, hangulatára máig

emlékszem, bár csak 5 és fél éves

voltam akkor.

10.) Melyik a kedvenc háziállata és

miért?

A kutya. Születésemtől fogva mindig

volt kutyánk. Legkedvesebb közülük

egy nagyon okos, képzett németjuhász

volt, szinte beszélgetni lehetett vele.

11.) Melyik könyv volt a

legérdekesebb, amit valaha olvasott?

Rengeteg könyvet olvastam, főleg

iskolás koromban. A legérdekesebb

számomra talán Steinbeck, Érik a

gyümölcs című műve volt.

12.) Mi a kedvenc filmje?

Sokféle filmet nézek szívesen.

Kedvenceim a krimik, minden típust

szívesen nézek belőlük. A legtöbbször

talán a Tizedes meg a többiek-et láttam.

Szeretek minden olyan filmet is,

amelynek szellemes humora van.

13.) Mi a kedvenc édessége?

Mogyorós csokoládé, almás pite.

13+1.) Ha lehetne 3 kívánsága, mi

lenne az?

1. Sokkal jobb helyzete legyen az

iskolámnak, a tanároknak. Több,

kevésbé leterhelt tanár, sokkal több

eszközzel, sokkal érdekesebb,

izgalmasabb programokkal

foglalkozhasson a gyermekekkel.

2. A mi sulinknak egy nagy közös

modern épületet, két tornacsarnokkal,

uszodával, színházteremmel, hatalmas

könyvtárral, klubhelyiséggel, nagy

sport és külön nagy játszóudvarral,

virágos kerttel, vidám, világos, jól

felszerelt tantermekkel.

3. Magamnak és a családomnak

egészséget, nyugalmat, békés napokat.

/A kérdéseket a suliújságot szerkesztő

diákok állították össze./

A hónap tanulói

szeptemberben

Zsurka Brúnó 3.a

Órákon mindig odafigyelek, így otthon

sokkal kevesebbet kell tanulnom. Az

anyagok érdekesek, sok a jó olvasmány.

Otthon a szüleim elvárják, hogy jól

tanuljak és szeretik is, ha jó jegyeket

kapok, mindig megdicsérnek érte.

Tavaly kitűnő lettem, idén is az

szeretnék lenni. A testnevelés és a

matek a kedvenc tantárgyam. Otthon

szeretek apával és a kistestvéremmel

focizni. Van egy kiscicánk, akivel

nagyon szeretek játszani. Szeretek

iskolába járni, nekem ez olyan, mintha

itt is otthon lennék.

Varga Kata 6.a

Nagyon motivál, hogy 8. után egy jó

iskolába vegyenek fel, anyukám sokat

segít a tanulásban. Megígérte, hogy ha

kitűnő leszek, kapok egy kisteknőst.

Tavaly jeles lett a bizonyítványom.

Kedvencem a természetismeret és az

angol. Délutánonként zongoraórára és

szolfézsra járok, valamint most

kezdtem el táncolni is. Felnőttként

zongoratanár szeretnék majd lenni,

tavaly megnyertem az országos Kodály

Zoltán zongoraversenyt. Részt veszek a

suliújság szerkesztésében, sok barátom

van az iskolában, akikkel szeretek jókat

beszélgetni a szünetekben, szóval jól

érzem magam ebben az iskolában.

ÉLETKÉPEK

Gábor Tábor, Káptalanfüred

Aktuális Szeptemberi eredmények:

Diákolimpia, fiú kispályás kerületi foci II.

korcsoport:

Gábor – Vass 1:1

Gábor – Koós 4:1

Gábor – Puskás 3:0

Jelenleg első helyen állunk a csoportban.

Diákolimpia, fiú kispályás kerületi foci, IV.

korcsoport:

Gábor – Erkel 3:1

Gábor – Bolyai 4:1

Gábor – Eötvös 1:3

Jelenleg csoportunkban a 2. helyen állunk.

Kerületi mezeifutó bajnokság, 2013.09.23.

Egyéniben Lengyel Zoltán 10. helyezett

lett, a csapatverseny eredménye lapzárta

után érkezett.

GRATULÁLUNK MINDENKINEK!

Októberi program:

- Művészeti fesztivál (okt. 4-5.)

- Atlétika kerületi többpróba

bajnokság (okt. 7. fiúk, okt. 9.

lányok; esőnap: okt. 14.)

- Papírgyűjtési akció (október 7-

11; átvétel reggel 7-8 óra, illetve

délután 15-18 óra között, 11-én

csak reggel 7-8 óra között van

átvétel)

- Bolyai matematikai

csapatverseny (október 11.)

- Bátaszéki egyéni matematikai

verseny

- Nyílt hét (alsós: okt. 14-15;

felsős okt. 16-17)

- Október 23-i ünnepély (okt. 22.)

- Őszi szünet kezdete (okt. 28.)

HAJRÁ, SZURKOLUNK!!!

Ti mondtátok…

„ Aztán Napóleon megcsászározta magát…”

„Szondi meghal, és két apródja lantolja el.”

„Testvérem születésénél apukám vágta el a köldökkábelt.”