23.04.19.23.04.19. 11

SzociológiaSzociológia KözgazdászoknakKözgazdászoknak

BEVEZETÉS A BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBASZOCIOLÓGIÁBA

Dr. Orbán Annamária,Dr. Orbán Annamária,Budapesti Műszaki és Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi EgyetemGazdaságtudományi EgyetemSzociológia és Kommunikáció Szociológia és Kommunikáció

tanszéktanszékaorban@eik.bme.huaorban@eik.bme.hu

23.04.19.23.04.19. 22

Mi a Mi a szociológia?szociológia?

Auguste Comte Auguste Comte (1798-1857), (1798-1857),

a „szociológia alapító atyja”, pozitivista a „szociológia alapító atyja”, pozitivista tudós , szerint: tudós , szerint:

a társadalmi jelenségek pozitív a társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata, vagyis a társadalmat vizsgálata, vagyis a társadalmat is - a megfigyelhető, ellenőrizhető is - a megfigyelhető, ellenőrizhető - törvényszerűségek, adottságok - törvényszerűségek, adottságok alapján kell vizsgálni.alapján kell vizsgálni.

23.04.19.23.04.19. 33

Max Weber Max Weber (1864-1920),(1864-1920),

német polihisztor-társadalomtudós, a szociológianémet polihisztor-társadalomtudós, a szociológia

egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa

szerint:szerint:

„„A szociológia az a tudomány, amely A szociológia az a tudomány, amely értelmezően meg akarja érteni a értelmezően meg akarja érteni a társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés menetére és következményeire oksági menetére és következményeire oksági magyarázatot kíván adni.”magyarázatot kíván adni.”

23.04.19.23.04.19. 44

Anthony GiddensAnthony Giddens,,

kortárs brit szociológus szerint: kortárs brit szociológus szerint:

az ember társas életével,az ember társas életével, a csoportokkal és a a csoportokkal és a társadalommal foglalkozó társadalommal foglalkozó

tudomány.tudomány.

23.04.19.23.04.19. 55

A szociológia tárgya, főbb A szociológia tárgya, főbb kérdéseikérdései

A szociológia tehát a társadalmi élet A szociológia tehát a társadalmi élet törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya az egész társadalom.az egész társadalom.

Egyén és társadalom közti viszonyEgyén és társadalom közti viszony A társadalom egyes részei és az egész A társadalom egyes részei és az egész

közötti kapcsolatközötti kapcsolat Társadalmi integráció és differenciálódásTársadalmi integráció és differenciálódás Társadalmi változás okai, törvényszerűségeTársadalmi változás okai, törvényszerűsége Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok, Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok,

cselekvéscselekvés

23.04.19.23.04.19. 66

Módszerei, elveMódszerei, elve Fő módszere a társadalomban tömegesen Fő módszere a társadalomban tömegesen

előforduló jelenségekre vonatkozó előforduló jelenségekre vonatkozó adatgyűjtés, ezek szisztematikus és –adatgyűjtés, ezek szisztematikus és –lehetőleg – objektív feldolgozása, lehetőleg – objektív feldolgozása, elemzése, következtetések levonása.elemzése, következtetések levonása.

Értéksemlegesség (weberi) eszméje: Értéksemlegesség (weberi) eszméje: tények szigorú elkülönítése az tények szigorú elkülönítése az értékítéletektől, törekedni kell az objektív, értékítéletektől, törekedni kell az objektív, tényszerű megállapítások tényszerű megállapítások megfogalmazására.megfogalmazására.

23.04.19.23.04.19. 77

Szociológia módszertanaSzociológia módszertana Kvantitatív és kvalitatív kutatási Kvantitatív és kvalitatív kutatási

módszertanmódszertan• KvantitatívKvantitatív

már meglévő statisztikai adatok már meglévő statisztikai adatok (másodlagos) elemzése(másodlagos) elemzése

kérdőíves felmérés (survey)kérdőíves felmérés (survey)

• KvalitatívKvalitatív terepkutatásterepkutatás kísérletkísérlet interjúinterjú tartalomelemzéstartalomelemzés

23.04.19.23.04.19. 88

A szociológia klasszikusaiA szociológia klasszikusai

Auguste Comte Auguste Comte (1798-1857)(1798-1857)

Emile Durkheim Emile Durkheim (1858-1917)(1858-1917)

Max WeberMax Weber

(1864-1920)(1864-1920)

Karl MarxKarl Marx

(1818-1883)(1818-1883)

23.04.19.23.04.19. 99

Auguste Comte(1798-1857)Auguste Comte(1798-1857) Szociológia, mint új tudományág Szociológia, mint új tudományág

megalapítója, pozitivista természet- és megalapítója, pozitivista természet- és társadalomtudós társadalomtudós → társadalmi → társadalmi jelenségek pozitív vizsgálatajelenségek pozitív vizsgálata

Társadalom: organizmus, ahol az egész Társadalom: organizmus, ahol az egész megelőzi a részeket, a többletet pedig megelőzi a részeket, a többletet pedig az emberek közötti szolidaritás, az emberek közötti szolidaritás, összhang adjaösszhang adja

Ember, mint morális, Ember, mint morális, „társadalmasodásra” hajlamos lény„társadalmasodásra” hajlamos lény

Érett szellem (intellektuális és lelki) → Érett szellem (intellektuális és lelki) → érett társadalomérett társadalom

23.04.19.23.04.19. 1010

Emile Durkheim (1858-1917)Emile Durkheim (1858-1917) Második nemzedék tagja, az első Második nemzedék tagja, az első

szociológiai tanszék alapítója, filozófus-szociológiai tanszék alapítója, filozófus-társadalomtudós.társadalomtudós.

Fő kérdése: milyen kötelékek vannak Fő kérdése: milyen kötelékek vannak az emberek között, mi a társadalmiság az emberek között, mi a társadalmiság alapja?alapja?

Emberi természet kettősége: Emberi természet kettősége: érzéki/ösztöni énérzéki/ösztöni én++morális/erkölcsi énmorális/erkölcsi én• Kollektív tudatállapot, Kollektív tudatállapot,

erkölcsi/társadalmi énerkölcsi/társadalmi én Munkamegosztás és szolidaritásMunkamegosztás és szolidaritás

• Mechanikus és organikus szolidaritásMechanikus és organikus szolidaritás

23.04.19.23.04.19. 1111

Max Weber (1864-1920)Max Weber (1864-1920) Német polihisztor-társadalomtudós, a Német polihisztor-társadalomtudós, a

szociológia egyik legnagyobb és szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa.legtöbbet idézett klasszikusa.

Főbb kutatási területei: Főbb kutatási területei: cselekvéselmélet, módszertani cselekvéselmélet, módszertani individualizmus, megértő szociológia, individualizmus, megértő szociológia, vallás, hatalom, társadalmi rend, vallás, hatalom, társadalmi rend, értékmentes társadalomtudomány értékmentes társadalomtudomány eszméje.eszméje.

23.04.19.23.04.19. 1212

Weber cselekvéselméleteWeber cselekvéselmélete Emberi cselekvés konkrét és Emberi cselekvés konkrét és

„ideáltipikus” (avagy tiszta) „ideáltipikus” (avagy tiszta) megjelenése:megjelenése:

A konkrét cselekvés legtöbb esetben A konkrét cselekvés legtöbb esetben csak határesete a tudatos csak határesete a tudatos cselekvésnekcselekvésnek

míg az ideáltipikus cselekvésnek míg az ideáltipikus cselekvésnek mindig van szándékolt értelme – mindig van szándékolt értelme – legyen akár racionális, akár legyen akár racionális, akár irracionális. irracionális.

23.04.19.23.04.19. 1313

Emberi cselekvés négy Emberi cselekvés négy ideáltípusaideáltípusa Célracionális cselekvésCélracionális cselekvés: a cselekvő : a cselekvő

saját, racionálisan kiválasztott célja saját, racionálisan kiválasztott célja sikeres elérése érdekében eszközként sikeres elérése érdekében eszközként használja a külvilágot, beleértve használja a külvilágot, beleértve embertársait is. embertársait is.

Az Az értékracionális cselekvésértékracionális cselekvés során, az során, az ember magatartását a cselekvés ember magatartását a cselekvés önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai értékébe – vetett hite határozza meg, értékébe – vetett hite határozza meg, függetlenül annak sikerétől.függetlenül annak sikerétől.

Az Az indulati vagy emocionálisindulati vagy emocionális cselekvést az emberi indulati-érzelmi cselekvést az emberi indulati-érzelmi állapota befolyásolja. állapota befolyásolja.

Végül a Végül a tradicionális cselekvésttradicionális cselekvést a a meggyökeresedett szokások, meggyökeresedett szokások, hagyományok határozzák meg.hagyományok határozzák meg.