szakmai alapozó ismereteka görög és római történelem forrásai. corvina, 1998. (vagy más...

Szakmai alapozó ismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása:

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a történettudomány fogalmával,

társadalmi szerepével és megítélésével, annak az egyes történelmi korszakokban

megfigyelhető változásaival, legfontosabb segédtudományaival és a történeti kutatás valamint

a történetkritika alapvető módszereivel.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag:

A történettudomány fogalma, szerepe a társadalomban. A történetírás története az ókortól a

posztmodernig. A történelem forrásai, forrástípusok, forráskritika. A történelem legfontosabb

segédtudományai. A történettudomány módszerei. A történettudomány szervezeti keretei:

egyetemek, levéltárak, könyvtárak, múzeumok. Internet és történettudomány.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

1. A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1998.

2. March Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996.

3. Eszenyi Miklós: A történettudományi szakirodalmi kutatás módszerei.

Miskolc, 2000.

4. Gunst Péter: A magyar történettudomány története. Debrecen, 2000.

5. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Budapest, 2005.

Tantárgy neve Bevezetés a történettudományba

Tantárgy kódja TRO1001

Meghirdetés féléve 1.

Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2

Félévi követelmény gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus

Tantárgyfelelős tanszék/intézet kódja TR

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja, hogy a történettudomány egy társtudományát, a régészetet, illetve annak

módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző régészeti

kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a

leletek kezeléséről.


Régészeti témájú kézikönyvek, folyóiratok, portálok, blogok

A régészet története

Régészeti maradványok, lelőhelyek felmérése, ásatása

Keltezési módszerek, időrend

Társadalomrégészet

Környezetrégészet

Létfenntartás és étrend

Technológia

Kereskedelem és csere

Művészet és vallás; az identitás régészete

Az ember régészete

A magyarországi régészet intézményhálózata

A magyarországi régészet törvényi szabályozása


1. Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. Osiris Kiadó. Budapest, 1995.

2. Renfrew, Colin – Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó.

Budapest, 1999.

3. Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 2003. (I., II., XIII. fejezet

– fejezetenként is letölthető innen:

http://www.regeszet.org.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=369&Itemid=11

2 )

Tantárgy neve Bevezetés a régészetbe



Kreditpont 3


Félévi követelmény kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens




TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy általános és specifikus célja megismertetni a hallgatókkal tájaink oknyomozó és

magyarázó leírását, a társadalmak térbeli kereteinek, feltételeinek módosulását. A történelmi

gondolkodásmód továbbfejlesztése, a történelmi folyamatok tér- és időbeli összefüggéseinek

mélyebb megismerése.


Hazánk a korai feudalizmus idején (mezőgazdaság, bányászat, kohászat a 10–16. sz.

közepéig). Magyarország a virágzó és a kései feudalizmus korszakában (14–17. században).

Az ország helyzete, fejlődése a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet (a 18–19.

század első fele) idején. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a kapitalizmus a környezet, a gazdaság,

a demográfia, a településhálózat alakulására a 19. század második felében. Hogyan hatott a

20. század gazdasági robbanása a környezetre, gazdaságra, társadalomra? Milyen mélyreható

változásokat hozott az első világháború utáni békerendezés a Kárpát-medencében élők

munkamegosztásában?


1. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest,

1990.

2. Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó.

Budapest, 2008-2009.

3. Beluszky Pál: A magyarországi városhálózat „újrapozícionálódása” a dualizmus korában

(Az egykori szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban) In: Geográfiai

folyamatok térben és időben. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja

tiszteletére. Szerk. Dr. Kókai Sándor. Nyíregyháza, 2011. 99–115.

4. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718–1918). A Bánság helye és szerepe a

Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában. Nyíregyháza, 2010.

5. Kormány Gyula: Ibrány. Természeti-, társadalmi-gazdaságföldrajzi adottságai, fejlesztési

lehetőségei. Ibrány – Nyíregyháza, 2010.

Tantárgy neve Történeti földrajz


Meghirdetés féléve 5. félév

Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


Ismerjék meg a hallgatók a Kárpát-medence multietnikus jellegét, a multikulturális

közösségek néprajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit. Legyenek tisztában a társadalmi

kategóriákkal, a demográfia alapfogalmaival, a jogi gondolkodás alapjaival.


A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális

kapcsolatok a Kárpát-medencében. A magyarországi etnikumok anyagi kultúrája

(pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. A

magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). a

magyar társadalom az 1950-es években; a Kádár–kor társadalomtörténete; társadalmi

változások, jogi és politikai átmenet: út a rendszerváltás felé; az 1989-es XXXI. törvény és az

új politikai rendszer (a hatalmi ágak, önkormányzatiság, pártstruktúra); a magyar társadalom

1990 után; Magyarország az Európai Unióban: a csatlakozási folyamat, kötelességek és jogok.

A média világa, a nyilvánosság.


1. A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, 1998.

2. Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998.

3. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Budapest, 1993.

4. A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000.

5. Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest, 2004.

Tantárgy neve Hon- és társadalomismeret



Kreditpont 3






Szakmai törzsanyag

TANTÁRGYLEÍRÁS


A kurzus összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió

évtől. Különös hangsúlyt fektet az emberré válás folyamatának megismertetésére, a vadász-

gyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a földművelés-

állattenyésztés kialakulásának elméleti kérdéseire az egykori őskörnyezeti viszonyok

hátterében. Az ókori kelet államainak, társadalmainak és kultúráinak alapvető megismerése

(legalapvetőbb tények és helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült

friss ismeretanyagok megismertetése.


Bevezetés: az őstörténet és az ókori kelet fogalmi keretei, kutatástörténet. Anyagi és írott

források

A kulturális és társadalmi evolúció legfontosabb őstörténeti kérdései. A humánevolúció

folyamata

A paleolit kultúrák; A Kárpát-medence paleolitikuma

Az agrártársadalmak kialakulása Elő-Ázsiában

A mezolitikum és a neolitikum Európában és a Kárpát-medencében

A fémhasználat kezdetei. Európa a rézkortól a rómaiakig. A Hallsatt-, a La Téne-kultúra. A

kelták. A rézkor és a bronzkor a Kárpát-medencében

Az ókori Egyiptom története

Mezopotámia története a Kr.e. III. évezredben (a kora-dinasztikus kor, az agadei dinasztia, a

III. Ur-i dinasztia)

Elő-Ázsia a Kr.e. II. évezred első felében (az óasszír és az óbabiloni kor). Elő-Ázsia politikai,

hatalmi viszonyai az Amarna-korban. Mittanni

A hettita állam története

Az újasszír állam és Urartu

Az újbabiloni és a perzsa birodalom

A zsidóság története az ószövetségi korban


1. BAZ Megyei Levéltár, ME Ős- és Ókortörténeti Tanszék, Herman Ottó Múzeum. 2001.

Emberelődök nyomában. Az őskőkor emlékei Északkelet-Magyarországon. (Hevesi Attila,

Mester Zsolt, Kordos László, Ringer Árpád, T. Dobosi Viola cikkei)

2. Gaál Ernő – Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003.

3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998.

4. Leakey, R.: Az emberiség eredete. Budapest, 1995.

5. Az „Ókor” c. folyóirat vonatkozó tanulmányai

Tantárgy neve Őstörténet és korai civilizációk



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Ókori keleti történeti szeminárium


Meghirdetés féléve 1

Kreditpont 2







A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse az ókori kelet történetének

alapeseményeivel. A kurzus során a hallgatók megtanulnak önállóan eligazodni a különféle

szakirodalmi hivatkozások között. Alapvető cél a magyar és idegen nyelveken publikált

forrásokban, általános szakirodalmakban való eligazodás. A szeminárium során kiemelten

foglalkozunk az ókori kelet történetének, kultúrájának azon részeivel, amelyekről a magyar

nyelvű szakirodalom nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre (a hettita-kori

Kis-Ázsia, Mittanni, Urartu).


Az ókori kelet fogalma; térbeli és időbeli keretek. Az ókori kelet népei és nyelvei.

Az ókori keleti filológia története, munkaeszközei

Az ékírás története, fejlődési szakaszai. Legfontosabb archívumok (Boǧazköy, Tell el-

Amarna, stb.). Az ókori keleti ékírásos dokumentumok „műfajai”: történeti, vallási szövegek,

eposzok, mítoszok, stb.

Az ókori Egyiptom története

Mezopotámia a kora-dinasztikus korban. Az első birodalomalakítási kísérletek: az agadei és

az Ur-i III. dinasztia. Az óasszír állam; óasszír kereskedők Anatóliában. Az óbabiloni állam:

Hammurapi és kora

A hettita állam története

Az Amarna-korszak nemzetközi viszonyai. Mittanni

Birodalomalakulatok az I. évezredben: az újasszír állam, Urartu és az újbabiloni birodalom

A zsidóság története az ókorban



2. Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Budapest, 1965.

3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998.

4. J. Maxwell Miller – John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története. Piliscsaba, 2003.

(Studia Orientalia 3)

5. Az Ókor c. folyóirat vonatkozó tanulmányai

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történelmi tények, fogalmak

és összefüggések bemutatásával az ókori Hellász és Róma történelmén keresztül. A tantárgy

kollokviummal zárul, amelynek anyagát a jegyzetek, a kötelező irodalom és az előadásokon

elhangzottak képezik. A szóbeli vizsgán egy görög és egy római történelemre vonatkozó tételt

kap a vizsgázó, valamint a témához kapcsolódó források és a topográfia ismerete is szükséges.

A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató a kötelező évszámok közül 10-ből legalább 5-öt

pontosan tudjon.


Hellász történetéből: A görög föld őstörténete. A minószi Kréta. A mükénéi kor. Az égei

vándorlás. A sötét kor. A polisz kialakulása. A nagy görög gyarmatosítás. A korai görög

türannisz. A spártai állam. Athén története: Külón, Drakón. A szolóni és a kleiszthenészi

reform. A görög-perzsa háborúk. A déloszi szövetség megalakulása és Periklész kora. A

peloponnészoszi háborúk. A polisz válsága a Kr.e. IV. században. Nagy Sándor és birodalma.

A diadokhosz-államok Kr.e.31-ig.

Róma történetéből: Itália korai története és az etruszkok. A királyság kora Rómában. A korai

köztársaság államszervezete. Itália meghódítása. A Földközi-tenger nyugati és keleti

medencéjének meghódítása. A hódítások gazdasági és társadalmi hatása. A köztársaság

válságának kibontakozása. Marius és Sulla polgárháborúja. Az első triumvirátus kora. Caesar

és Pompeius polgárháborúja. Caesar diktatúrája. Octavianus útja az egyeduralomhoz.

Augustus principatusa. A principatus államszervezete. A Iulius-Claudius dinasztia. A

Flaviusok kora. Az Antoninusok kora. A katonacsászárok kora. A Severus-dinasztia. A

kereszténység kialakulása és elterjedése. A dominatus rendszere és intézményei. Diocletianus

és a tetrarchia. Nagy Constantinus reformjai és valláspolitikája. A Római Birodalom

kettészakadása. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása. Pannonia provincia.


1. Hegyi Dolores- Kertész István -Németh György- Sarkady János: Görög történelem a

kezdetektől Kr. e. 30-ig, Osiris Kiadó. Budapest, 2006.

2. Németh György (szerk.): Ércnél maradandóbb. A görög és római történelem forrásai.

Corvina, 1998. (vagy más görög és római történeti chrestomathia)

3. Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek

sorozat. Budapest, 2007.

4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998.

Tantárgy neve Az ókori Hellász és Róma története



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja a hallgatók megismertetése az ókori Római Birodalom mindennapi életével

és intézményeivel, valamint azokkal a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatokkal,

amelyek ezt a kort jellemzik. A történeti forrásokon keresztül e korszak komplex, életszerű

bemutatására törekszünk, hogy a hallgatók reálisan el tudják képzelni a múltban élt emberek

életét. A tantárgy gyakorlati jeggyel zárul. A szakirodalom és az olvasott források ismeretéről

a hallgatók a félév során referátumokkal és zárthelyi dolgozatban adnak számot.


A római időszámítás. Róma története és intézményei. A mezőgazdaság. Az ipar és a

kereskedelem. Rabszolgaság az ókori Rómában. Közlekedés, utazás, hírközlés. A római

igazságszolgáltatás. A római jog. A római hadsereg. A diadalmenet, katonai jutalmak és

büntetések. A római vallás. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Névadási szokások.

Gyermeknevelés és oktatás. Könyvkiadás, irodalom, könyvtárak. Szórakozás (cirkuszi,

gladiátori játékok, színház). Lakberendezés (Magánházak, bérházak, császári paloták).

Étkezés. Öltözködés. Művészek és tudósok. Pompeji, az eltemetett város. Botrányok az

ókorban.


1. Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek

sorozat. Budapest, 2007.

2. Ferenczy Endre – Maróti Egon – Hahn István: Az ókori Róma története. Nemzeti

Tankönyvkiadó. Budapest, 1998.

3. Az antik Róma napjai. Szerk. Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó. Budapest, é. n.

4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998.

5. Római történeti kézikönyv (Havas László – Németh György – Szabó Edit). Budapest, 2001.

Tantárgy neve Az ókori Róma története



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Szerezzenek a hallgatók átfogó ismereteket a feudalizmus eredeti jellegzetességeiről, ismerjék

fel az összefüggéseket a gazdasági trendek alakulása, az urbanizáció folyamata, a korporáció

kialakulása között. A keresztes hadjáratokat, a százéves háborút topográfiai ismeretekkel

együtt sajátítsák el.


A középkor és ezen belül a feudalizmus fogalmának értelmezése a modern tudományos

kutatások tükrében, az antik középkor sajátosságai, a feudalizmus eredeti jellegzetességei, a

társadalom horizontális átrétegződése, a rendi-dualista monarchiák jellemző sajátosságai

Nyugat-Európa királyságaiban.


1. Európa a korai középkorban, III–XI. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex

Média. Debrecen, 1997.

2. Európa az érett és kései középkorban, XI–XV. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila.

Multiplex Média. Debrecen, 2001.

3. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető Kiadó. Budapest, 1978.

4. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Gondolat Kiadó.

Budapest, 1987.

Tantárgy neve Középkor (476–1492)



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) TRO1008

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


Önálló és csoportmunka során legyenek képesek a hallgatók az antik középkorra vonatkozó

elméletek ütköztetésére, a keresztes hadjáratok céljainak és következményeinek reális

értékelésére, az egyházi és világi hatalom szétválásának az európai állam fejlődésére

gyakorolt hatásának megértésére.


A Karoling Birodalom kialakulása, kormányzati rendszere, hadszervezete. Felbomlásának

folyamat, a Nyugati és a Keleti Frank Királyságok létrejötte. A keresztes hadjáratok okai,

hadműveletek, vallási és politikai következmények. Az invesztitúra háborúk teljes áttekintése,

a középkori pápaság eretnekellenes politikája.


1. Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Osiris Kiadó.

Budapest, 1999.

2. Papp Imre: Nagy Károly és kora. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1997.

3. Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Kozmosz Könyvek. Budapest, 1988.

4. Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó. Budapest 1999.

Tantárgy neve Középkor (476–1492) szeminárium



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Az óra célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a latin nyelv alapjait klasszikus latin

szövegek feldolgozásával, megismerkedjenek nyelvtani rendszerével, és képessé váljanak

arra, hogy a félév végén egyszerűbb szövegeket szótár segítségével lefordítsanak. A

művelődéstörténeti kitérők megismertetik a hallgatókat a mai nyelvhasználatunkban

továbbélő latinsággal is (kifejezéseket, rövidítések, közismert szólásmondások, római

számok). A tantárgy teljesítésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása és hallgatói

referátumok tartása, amelyben a hallgatók a mai nyelvhasználatunkban is továbbélő latin

kifejezéseket mutatnak be.


A latin ábécé és helyesírás. A kiejtés. Nyelvtani alapfogalmak. A latin főnevek szótári alakja.

A latin helye az indoeurópai nyelvek között és változatai (archaikus, klasszikus, vulgáris,

középkori, reneszánsz, egyházi latin). Az I. és a II. declinatio. A főnevek és melléknevek

egyeztetése. Az igék szótári alakja. A praesens perfectum. A III. declinatio. A római

személynevek. A praeteritum imperfectum és perfectum. A IV. declinatio. A vonatkozó

névmás. A futurum imperfectum és perfectum. A mutató és visszaható névmás. A hét napjai.

Az imperativus. Az V. declinatio. A személyes névmás ragozása. A vocativus. A

participiumok. Ragozható tőszámnevek. A római számok. Dátum kifejezése. A passivum. A

melléknevek és adverbiumok. Az accusativus cum infinitivo.


1. Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Budapest, 1998.

2. M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992.

3. Tegyey Imre: Latin-magyar zsebszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.

4. Győri Gyula: Nota bene! Latin kifejezések elnevezésekkel, magyarázatokkal.

Ariadné Könyvek, 1988.

5. Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin. Budapest, 2011.

Tantárgy neve Latin



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A cél, hogy a hallgatók reális képet alakítsanak ki magukban a magyarság történetének korai

időszakáról, megismerjék a honfoglalás és az azt megelőző korszakok történetét, és tisztában

legyenek azzal, hogy milyen szükségszerűségnek köszönhetően hozott létre a magyarság

keresztény királyságot a Kárpát-medencében. Emellett képet kapjanak arról, hogy a magyar

nép milyen sokoldalú módon, és milyen szálakkal kapcsolódik nyugat-Európához, a nyugati

típusú gazdasági és társadalmi fejlődést milyen keretek között valósította meg a középkori

Magyarországon, és hogy milyen kihívásoknak kellett megfelelniük a magyar uralkodóknak a

rendi állam kialakulásáig.


A magyar nép története a honfoglalásig. A honfoglalás eseményei, okai és megítélése. A

kereszténység felvétele és a keresztény királyság létrehozása. A társadalom- és

gazdaságfejlődés problémái a 11. században. István rendszerének fénykora, a 12. század. A

13. század gazdasági-társadalmi és politikai földcsuszamlása. Károly Róbert és a tartományúri

rendszer legyűrése. Az Anjouk bel- és külpolitikája. Magyarország belviszonyai Zsigmond

idején és a török fenyegetés.


1. Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest, 1998.

2. Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526. Budapest,

1998.

3. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000–1526. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest, 2000.

Tantárgy neve A magyar nép története 1440-ig



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs, főiskolai adjunktus


TANTÁRGYLEÍRÁS


A kurzus során a hallgatók megismerkednek a középkori Magyarországon megtelepedett

idegen etnikumokkal, azok elterjedésével és a magyar gazdasági-társadalmi életben, illetve

hadszervezetben játszott szerepükkel.


A honfoglaló magyarság etnikai viszonyai, a Kárpát-medence népei a honfoglalás előtt.

Magyarország népei a 11. században. A székelykérdés. Keleti és nyugati beköltözők a Magyar

Királyságban.


1. Kordé Zoltán: A székelykérdés története. (Múzeumi füzetek 4.) Székelyudvarhely, 1991.

2. Pálóczi Horvát András: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989.

3. Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990.

4. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.

Tantárgy neve Magyar történelem szeminárium 1. (A középkori

Magyarország etnikai viszonyai)



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A szemináriumon a résztvevők megismerik a középkori magyar városfejlődés történetét.

Megismerkednek a magyar és európai városok kialakulásának problémás kérdéseivel, a korai

magyar városok jellemzőivel és keleti vagy nyugati párhuzamaival. Megismerik a

kiváltságlevelek szerepét a városfejlődésben és azt, hogy a privilégiumoknak köszönhetően

hogyan jöttek létre a nyugati típusú városok Magyarországon és ezek milyen gazdasági-

társadalmi küldetést töltöttek be a hazai fejlődésben. Mindezek mellett megismerkednek a

városok típusaival és azzal, hogy milyen kísérletek történtek a kutatásban a középkori hazai

városok hierarchiájának megállapítására.


A középkori város kialakulása Magyarországon és Európában. Az Árpád-kor városai. A

városprivilégiumok elterjedése, a magyar városok típusai a 4-15. században. A mezővárosok.

A központi helyek fogalma és a cenralitási pontrendszer. A királyi várospolitika, a város és a

rendiség. A városi jogélet és önkormányzat. A városok gazdasági és társadalmi vonatkozásai.


1. Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest, 1980.

2. Bácskai Vera: A magyar mezővárosok a 15. században. Budapest, 1965.

3. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén.

(Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged, 2000.

4. Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő – Lengyel

Tünde. Budapest, 2005.

Tantárgy neve Magyar történelem szeminárium 2.

(Városfejlődés a középkori Magyarországon)



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgató ismerje meg a földrajzi felfedezések okait, az árforradalommal, a

tőkeakkumulációval és Európa regionális átrendeződésével való kapcsolatát. A Nyugat-

Európában és Közép-Európában kialakuló abszolutizmusok sajátosságait, eltérő vonásait

összefüggésében tudja elemezni. Az alapvető fogalmakat sajátítsa el.


Az európai expanzió okai, előzményei, technikai és társadalmi feltételei. A nagy földrajzi

felfedezések első hulláma a XV-XVI. században. Az Újvilág meghódítása. A felfedezések

gazdasági és társadalmi következményei: árforradalom és tőkeakkumuláció. Az európai

régiók és a világpiac kialakulásának kezdetei. Gazdasági munkamegosztás jellemzői és annak

politikai, társadalmi következményei Európában. Az újkori abszolutizmusok kialakulásának

okai. Az új államforma történelmi gyökerei és sajátosságai.


1. Pery Anderson: Az abszolutista állam. Budapest, 1989.

2. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, 1983.

3. M. Vincent – P. A. Sradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Budapest, 2000.

4. R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas

Könyvkiadó. Budapest, 1998.

5. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, 1982.

Tantárgy neve Kora újkor (1492–1789)



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgató ismerje meg a kora újkori hatalmi átrendeződések folyamatát, a kontinentális és

gyarmati birodalomépítés okait, a Habsburg Birodalom és a Spanyol Birodalom hegemóniára

törekvésének kudarcát.


V. Károly Habsburg birodalmának és a Valois-dinasztiának a vetélkedése Itáliában, V. Károly

és II. Fülöp birodalmának harca a Mediterráneumban a Török Birodalommal, II. és III. Fülöp

Atlanti part menti birodalomépítési kísérletének sikertelensége és a Bourbon–Habsburg

hatalmi vetélkedés 1618 és 1713 között.


1. Gunst Péter: V. Károly. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976.

2. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.

3. Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Gondolat Kiadó. Budapest, 1965.

4. Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai

Kiadó – Osiris. Budapest, 1996.

Tantárgy neve Kora újkor (1492–1789) szeminárium



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Az előadássorozat célja, hogy a szemináriumi foglalkozásokon folyó munkát kiegészítve

átfogó képet nyújtson a korszak egészéről, a hallgatókat rávezetve a hosszú távú történelmi

folyamatok meghatározó szerepére, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával.

Alapvető törekvés a hallgatók korszerű, sztereotípia-mentes történelemszemléletének a

fejlesztése.


A rendi erők előretörése és a rendi monarchia kiépítése: Hunyadi János és Mátyás időszaka. A

királyi hatalom gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Az ország három részre

tagolódásának folyamata; a török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási

sajátosságai. A 15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg–

erdélyi küzdelmek a XVII. század első felében. Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század

2. felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása. A

Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az

ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország

demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia és József uralkodása: a rendeleti

kormányzás és a reformok évtizedei.


1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990.

2. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991.

3. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI–XVII. században. Debrecen, 1997.

4. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988.

5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.

Tantárgy neve Magyarország története (1440–1790)



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja a hallgatók rávezetése a hosszú távú történelmi folyamatok meghatározó

szerepére és arra, hogy az egyedinek, elszigeteltnek látszó események milyen összefüggésben

állnak egymással. Erre különösen alkalmas hazánk történelmének 1440–1699 közötti

időszaka, amely hosszabb távon bel- és külpolitikailag is a középkori Magyar Királyság

egységének a megszűnését, a partikularizmus előretörését hozta magával. A korszak

záródátuma az egység –megváltozott keretek és külső-belső feltételek között való –

helyreállítását hozta magával.


A rendi erők előretörése, Hunyadi János kormányzóságának időszaka; a rendi monarchia

kiépítése, Mátyás központosító törekvései, keleti és nyugati külpolitikája. A királyi hatalom

gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Mohács és következményei: az ország három

részre tagolódásának folyamata, az erdélyi fejedelemség kialakulása. A török hódoltság

gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási sajátosságai. A drinápolyi béke időszaka; a

15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg–erdélyi

küzdelmek a XVII. század első felében; Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század

második felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása

és beillesztése a Habsburg Birodalomba.


1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990.

2. Rúzsás Lajos – Szakály Ferenc szerk.: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450.

évfordulója alkalmából. Budapest, 1986.

3. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991.

4. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI–XVII. században. Debrecen, 1997.

5. R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683–1699. Budapest, 1987.


szeminárium 1.



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szoboszlay György Csaba főiskolai adjunktus


TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára kellő rálátást biztosítson a XVIII. századi

Magyarország alapvető gazdasági, társadalmi, politikai folyamataira. Külön hangsúly

helyeződik a rendek és az udvar közötti erőviszony dinamizmusának az érzékeltetésére,

valamint a Magyar Királyságnak a Habsburg Birodalomban elfoglalt helye, betöltött szerepe

bemutatására. Alapvető törekvés a hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a

legújabb kutatási eredmények megismertetése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése.


A Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az

ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország

demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia trónra lépésének külpolitikai

következményei. A rendeleti kormányzás kezdete, a felvilágosult abszolutizmus ismérvei. II.

József reformjai; a magyar felvilágosodás.


1. Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976.

2. ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Budapest, 1984.

3. Ember Győző: A Habsburg Birodalom központi kormányszervei 1711-1765. Történelmi

Szemle 1975/2–3., 445–488.

4. ifj. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988.

5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.


szeminárium 2.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Ismerjék meg a hallgatók a hosszú 19. század legfontosabb folyamatait, történéseit,

nagyhatalmi erőviszonyainak és diplomáciájának összefüggéseit. A hosszú 19. század

történetét 2 fő rendezői elv befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal

továbbá tudatosítani kell, hogy a 19. század kardinális kérdése a parasztpolitika. Azokban az

államokban, ahol a jobbágykérdést a korszak elején többé-kevésbé megnyugtatóan rendezték

– akár csak a telkes jobbágyállományra koncentrálva – ott a modernizáció gyorsabb ütemben

haladt előre. Ahol ez késve vagy hiányosan történt meg (Közép- és Kelet-Európa), a

hátrányok tovább halmozódtak. A kurzus célul tűzi ki a hallgatók nemzettudatának

fejlesztését, erősítését, a demokrácia értékeinek elfogadását, az emberi jogok tiszteletét.


A nagy francia forradalom, a napóleoni háborúk és Európa. A Szent Szövetség kora

Európában. Az ipari forradalom és hatásai. A lengyel kérdés a hosszú 19. században. Az

1848-49-es forradalmak. A krími háború és az európai nagyhatalmak. Nemzeti

egységmozgalmak: olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső

piac kialakulása. A szövetségi rendszerek kialakulása. A 19. század végi gazdaság jellemzői.


1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005.

2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi

Intézete. Budapest, 1997.

3. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai

konfliktusok 1500–2000. Budapest, 1992.

4. Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó.

Budapest, 2003.

5. Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789–1914. Európa és az

Európán kívüli országok. Osiris Kiadó. Budapest, 2011.

Tantárgy neve Újkor (1789-1914)



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus


TANTÁRGYLEÍRÁS


A hosszú 19. század nyugat-európai és amerikai történetére koncentráló kurzus az egyetemes

történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom

alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni a történelmi

tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések

megkülönböztetésére. Tudatosítani kell, hogy a hosszú 19. század történetét 2 fő rendezői elv

befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal meg kell ismertetni a korszak

diplomáciai mechanizmusainak változását, vizsgálat alá kell vonni a releváns szerepet játszó

politikusok tevékenységét, utalva taníttatásukra, eszmerendszerükre és értékrendjükre. A

hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges

forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy

választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való

tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve

az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét.


Forradalom Franciaországban. Polgári átalakulás az 1791. évi alkotmányban. A „forradalmi

kormányzat” és a direktórium. Bonaparte Napóleon államszervező tevékenysége. Az európai

restauráció. Az ipari forradalom. Nemzeti egységmozgalmak a 19. század második felében:

olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása, és

az USA nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulása Európában.


1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005.

2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi

Intézete. Budapest, 1997.

3. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648–1815. Panem.

Budapest, 2006.

4. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai

konfliktusok 1500–2000. Budapest, 1992.

5. Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban I. Osiris Kiadó.

Budapest, 2005.

Tantárgy neve Újkor (1789–1914) szeminárium 1.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hosszú 19. századi Kelet-és Közép-Európára, valamint a félgyarmati sorba taszított Kínára

és a tőkés átszervezés során a gyarmati sorsot elkerülő Japánra koncentráló kurzus az

egyetemes történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és

szakirodalom alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni

a történelmi tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések

megkülönböztetésére. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és

következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból,

diagrammokból. Továbbá egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a

különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a

lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét.


Oroszország a nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk idején. Oroszország a bécsi

kongresszuson. Az autokrácia kiteljesedése Oroszországban: I. Miklós. A lengyel kérdés a

hosszú 19. században. A krími háború és az európai nagyhatalmak. A keleti kérdés. II. Sándor

a reformer cár. Az 1905-ös orosz forradalom és következményei. Japán a 19. század második

felében – modernizációs törekvések. Kína félgyarmattá válása


1. Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény.

Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1996.

2. Davies, Norman: Lengyelország története. Osiris Kiadó. Budapest, 2006.

3. Heller, Mihail: Az Orosz Birodalom története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996.

4. Jelavich, Barbara: A Balkán története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996.

5. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. História. Budapest, 2001.

Tantárgy neve Újkor (1789-1914) szeminárium 2.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Cél: a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történettudomány legújabb kutatási

eredményeinek felhasználásával. Az előadások szolgáljanak mintául arra, hogy hogyan kell a

lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok-okozati kapcsolatot bemutatni.

Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése.


A Habsburg uralkodók, illetve a magyar politikai elit kapcsolatának ábrázolása 1790–1914

között, annak bemutatása, hogy a birodalom nagyhatalmi helyzetét és Magyarországnak a

birodalmon belüli különállását hogyan sikerült összeegyeztetni. Magyarország gazdasági és

társadalmi változásainak érzékeltetése a hosszú 19. században. A kései feudalizmus gazdasági

és társadalmi viszonyainak jellemzése, a polgárosodás folyamatának, eredményeinek és

nehézségeinek ábrázolása a reformkorban, majd a dualizmus időszakában.

Témakörök: az 1790–1791. évi magyar nemesi mozgalom, a magyar liberális

reformmozgalom kibontakozásának feltételei, a Habsburg udvar és a liberális ellenzék

küzdelme az 1830-as, 1840-es években, az érdekegyeztetés (társadalmi, nemzetiségi, hatalmi)

sikere 1848-ban, a Habsburg birodalom újjászervezésének alternatívái 1848–1851 között, a

kiegyezés előzményei és az 1867. évi kiegyezés, az uralkodó, a magyar, illetve az osztrák

politikai elit erőviszonyának változása 1867–1914 között. Magyarország gazdasága a 19.

század első felében: a) mezőgazdaság: a konjunktúra és dekonjunktúra hatásai; b) az ipar, a

kereskedelem és a közlekedés jellemzői. A magyar gazdaság fejlődése 1867–1914 között: a) a

mezőgazdaság kapitalizálódása, b) a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődése. A rendi

társadalom szerkezete, a társadalom átstrukturálódása a 19. század második felében.


1. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998.

2. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti


3. Estók János: Magyarország története 1849–1914. Budapest, 1999.

4. Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Osiris

Kiadó. Budapest, 2003.

5. Kozári Monika: A dualista rendszer. Budapest, 2005.




Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


Cél: A reformkor és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb

problémáinak bemutatása, a korhangulat érzékeltetése. A forráselemző készség (a források

megértése, interpretációja), a kritikai gondolkodás, a retorikai és vitatkozási készség, a

kreativitás fejlesztése. A tér- és időérzékelés képességének elmélyítése.


A reformmozgalom kibontakozása, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos

reformprogramja, a reformországgyűlések vitái, eredményei.

Az 1848-as európai forradalmak hatása a pozsonyi és a pesti eseményekre. Az áprilisi

törvények értelmezése, a Batthyány-kormány tevékenységének jellemzése, az önvédelmi harc

szakaszainak, szereplőinek ábrázolása.


1. 19. századi magyar történelem 1790–1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998.

2. Gergely András: Széchenyi István. Budapest, 1998.

3. Fónagy Zoltán: Wesselényi Miklós. Budapest, 1998.

4. Pajkossy Gábor: Kossuth Lajos. Budapest, 1998.

5. Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986.


szeminárium 1.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A dualizmus rendszerének értelmezése, a kor legfontosabb problémáinak elemzése. A

problémamegoldó képesség, a kritikai gondolkodás, a felelősségteljes értékítélet alkotás,

vitakészség, forráselemző készség, a fogalmak pontos használatának és értelmezésének

készsége, a más véleménnyel szembeni tolerancia képességének fejlesztése


A kiegyezés. a) a magyar és az osztrák politikai elit viszonya a kiegyezéshez, a magyar

parlamenti pártok programja, b) a nemzetiségek helyzete Ausztriában és Magyarországon

(horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény, a dualizmus kori magyar kormányok nemzetiségi

politikája, 1895. évi budapesti nemzetiségi kongresszus)

A polgárosodás haszonélvezői és kárvallottjai: a) zsidó asszimiláció, antiszemitizmus,

cionizmus, b) agrárius mozgalom, c) a parasztság differenciálódása, tömeges

polgárosodásának akadályai—kivándorlás

A munkásság helyzete a 19–20. század fordulóján—az állami szociálpolitika kezdetei

A dualizmus válsága: az érdekellentétek kiéleződése a magyar és az osztrák politikai elit

között, az 1905–1906. évi politikai válság




2. Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Budapest, 1999.

3. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában.

Budapest, 1996. 55–73.

4. Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe.

Budapest, 2010.

5. Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek, közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye

a kelet-közép-európai nemzetállamokban, Budapest, 2004.

6. Galántai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Budapest, 1985.


szeminárium 2.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A „rövid” 20. század főbb folyamatainak, összefüggéseinek megismertetése. Az előadás

minta a történelmi fogalmak, a szaknyelv használatára. A hallgatók ismerjék fel a logikai

kapcsolatokat és lássanak példákat a modellalkotásra.


Az I. világháború hatása a nemzetközi viszonyokra. A párizsi-washingtoni békerendszer

jellemzői, kritikája. Az 1920-as évek külpolitikai alapelvei, fontos állomásai. A német

jóvátétel kérdése. Németország beilleszkedése a nemzetközi kapcsolatokba, törekvés a

versailles-i béke békés revíziójára. A terjeszkedő külpolitika térnyerése az 1930-as években.

Olaszország, Japán és a hitleri Németország külpolitikája. A II. világháború okai, lefolyása és

hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A nyíltan kétpólusú világ jellemzői. A hidegháborús

szembenállás, fegyverkezési verseny. Az el nem kötelezett országok a kétpólusú

világrendben. Helyi háborúk és következményeik. A kétpólusú világrend összeomlása,

nemzetközi viszonyok a rövid XX. század végén.


1. Martin Roberts: Európa története 1900–1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992.

2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó.

Budapest, 1998.

3. J. M. Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei. Európa Könyvkiadó.

Budapest, 2000.

4. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987.

5. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó.

Budapest, 1992.

Tantárgy neve Modern kor (1914–1989)



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


Ismerjék meg a hallgatók a két világháború közötti, illetve a második világháború utáni

gazdaság és társadalom legfontosabb jellemzőit, különös tekintettel a közép-európai térség

államainak helyzetére. A történelmi gondolkodás mélyítése, képesség fejlesztése a források

elemzésére, értelmezésére, az önálló következtetések levonására.


Az első világháború politikai, gazdasági és társadalmi következményei. A megkésett

nemzetállami törekvések felerősödése, az közép-európai utódállamok A nemzetállam

építésének útjai és formái. A belpolitikai és gazdaságpolitikai jellemzők. A nemzetiségi

politikai feszültségei. A demokrácia megteremtésének szintjei. Az 1929–33-as világgazdasági

válság hatása, következményei. A tengelyhatalmak kihívása, mozgástér és kényszerpálya. A

diplomáciai kapcsolatom alakulása az 1930-as években. A náci Németország térnyerése a

Duna-medencében. A második világháború előkészítése, kirobbanása és következményei. A

hidegháború következményei, a kétpólusú világrend intézményesülése. Közép-Európa a

szovjet érdekszférában.


1. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Magvető Kiadó. Budapest, 1987.

2. Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században. História –MTA Történettudományi

Intézet. Budapest, 2008.

3. Thomas E. Graham: Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Budapest, 2001.

4. Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó. Budapest, 1996.

5. Reszler Gábor: Segédlet a XX. századi egyetemes történelem tanulmányozásához (1914–

1989). Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2006.

Tantárgy neve Modern kor (1914–1989) szeminárium



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók történelemszemléletének formálása a történettudomány legújabb kutatási

eredményeinek felhasználásával. Az előadásokon kapjanak mintát arra, hogyan kell a

lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok–okozati kapcsolatot bemutatni.

Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése.


A független magyar államiság Trianon után. A nemzetgazdaság megteremtése, politikai és

gazdasági konszolidáció. A külpolitika mozgástere az 1920-as években. Nagyhatalmi

támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Gazdasági

változások, életmód és társadalom a két világháború között. Nemzetközi erőviszonyok és a

magyar külpolitika az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió

bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. A második világháború társadalmi

és gazdasági következményei. Földreform, államosítások, tervgazdálkodás. A pártállami

diktatúra kiépítése. Erőltetett iparosítás és kollektivizálás. Az 1956-os forradalom okai,

nemzetközi hatása. A Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai. Külpolitika az

1960-70-es években. Gazdasági reformkísérlet, majd visszarendeződés. Az olajválság

következményei, a rendszer működési zavarai. A rendszerváltás gazdasági, politikai

előzményei.


1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000.

2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999. I–II. kötet. Szerk. Romsics Ignác.

Budapest, 2000.

3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998.

4. 20. századi magyar történelem. Szerk. Pölöskei–Gergely–Izsák. Budapest, 1997.

5. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác.

Budapest, 1995.




Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vinnai Győző főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása az első világháború kezdetétől a

második világháború végéig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai

események közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források

elemzésére, értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására.


Az első világháború hatása a hátországra, az elhúzódó háború politikai, gazdasági és

társadalmi következményei. A Monarchia széthullása, konszolidációs kísérletek (őszirózsás

forradalom, tanácskormány, ellenforradalom). A Horthy-rendszer kiépítése (földosztás,

békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások,

életmód és társadalom a két világháború között. Parlamentarizmus és kormányzati politika.

Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi–urbánus vita lényege. A korszak iskola- és

kultúrpolitikája. Külpolitika és revíziós törekvések. Zsidótörvények és holocaust.

Magyarország és a második világháború.



2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999. I–II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác.

Budapest, 2000.

3. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990.

4. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914–1989). Bp., é. n.

5. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Budapest, 1998.


szeminárium 1.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása a második világháború végétől a

rendszerváltásig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események

közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források elemzésére,

értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására.


A magyar gazdaság állapota a második világháború után. Veszteségek, újjáépítés, földreform,

infláció, pénzügyi stabilizáció. A koalíciós időszak politikai küzdelmei. A Rákosi-diktatúra

kiépülése és jellemzése. Államosítások, tervgazdálkodás, egyoldalú iparfejlesztés és erőltetett

termelőszövetkezeti mozgalom. Az „új szakasz” politikája: a Nagy Imre-kormány. Az 1956-

os forradalom és szabadságharc a források tükrében. Megtorlás, a Kádár-rendszer első

periódusának jellemző vonásai. A Kádár-kormány gazdaságpolitikája. Gazdasági

reformkísérlet a hatvanas években. A hetvenes évek „gulyáskommunizmusa”. Az eladósodás

és következményei.


1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely–Izsák–Pölöskei. Budapest, 1997.


3. Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Szerk.: Fischer–Majoros–Vonyó.

Pécs, 2000.

4. Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig. Prezident Kiadó. Pécs, 1995.

5. Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda. Budapest, 1990.


szeminárium 2.



Kreditpont 2






Szakmódszertan

TANTÁRGYLEÍRÁS


A kurzus célja megmutatni, hogy az utóbbi 1-2 évszázadban hogyan alakult a

történelemtanítás cél-, feladat és követelményrendszere, valamint hogy mi a szerepe a

történelemtanításnak a társadalmi elvárások tükrében. A kurzus során megismerkedünk a

történelmi fogalmak értelmezésének kérdésével, a történelmi ismeretszerzés folyamataival,

fázisaival, a történelmi ismeretek jellemzőivel. a történelemtanítás alapelveivel.

A kurzus során a hallgatók a csoportlétszámtól függően, optimális esetben 2 hetenként

hospitáláson vesznek részt, a megadott, ill. az órákont tárgyalt szempontok alapján elemzik a

látottakat, elhelyezik azokat a kurzus tágabb összefüggésrendszerében.

A kurzus során törekedni kell arra, hogy a hospitált alkalmak változatosak legyenek mind az

iskolai életkor, téma, ill. módszerek tekintetében.


A történelemtanítás története

A történelem elmélete

A történelemtanulás sajátosságai

A történelemtanítás eszközei és módszerei

Az iskolai műveltség; tantervi műfajok

Történelmi tévképzetek, nemzeti azonosságtudat

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

1. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I-II. Budapest, 2006.

2. Történelemelmélet I–II. Szerk. Gyurgyák János – Kisantal Tamás. Budapest, 2006.

3. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Budapest, 2000.

4. Katona András – Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Budapest, 2002.

5. Knausz Imre: A tanítás mestersége. Budapest – Miskolc, 2001.

Tantárgy neve A történelemtanítás elméleti és gyakorlati alapjai



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy a történelemtanítás során elsajátítandó és fejlesztendő kompetenciákat veszi sorra

és arra helyezi a hangsúlyt, hogy megtanítsa, hogyan fejleszthető a történelemtanítás keretei

között a tanulók problémamegoldó, lényegkiemelő képessége és kritikai érzéke.


A kompetencia fogalma. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakítása. A kritikai

gondolkodás elsajátítása. A térben és időben való tájékozódás fejlesztése. A szóbeli, írásbeli

és digitális kommunikációs készségek fejlesztése. A problémaközpontú történelemtanítás

fejlesztése. Tanítási stratégiák (ismeretátadó, elbeszélő, munkáltató, problémamegoldó,

cselekedtető történelemtanítási stratégia). Frontális osztálytanítás vagy projektmunka.


1. Bárdossy Ildikó et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. PTE, Tanárképző

Intézet. Pécs, 2003.

2. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás I–II. (A

történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI.). Budapest, 2006.

3. F. Dárdai Ágnes: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái.

Budapest, 2002.

4. Katona András – Sallai József: A történelem tanítása (Tantárgy-pedagógiai összefoglaló).

Budapest, 2002.

Tantárgy neve Kompetenciaalapú történelemtanítás



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve IKT-eszközök és módszerek a

történelemtanításban



Kreditpont 2







A kurzus célja, hogy a leendő történelemtanárt felvértezze olyan műveltséggel és szemlélettel,

ami képessé teszi az „információs társadalom” megértésére, a folyamatosan bővülő

infokommunikációs eszköztár által kirajzolódó lehetőségek felismerésére és innovatív

alkalmazására a történelemtanításban. A kurzus során tanítási-tanulási folyamatot támogató

online alkalmazásokat használunk, amelyek hozzájárulnak az online tanulási környezet

módszertani jellemzőinek megismeréséhez.


A web 2.0. alapjai. Elméleti és gyakorlati felhasználás oktatási környezetben. Digitális

generációk – információs társadalom hatásai; az iskola és az oktatási folyamat szereplőinek

szerepváltozásai. Az online tanulási környezet didaktikai jellemzői. Online tartalommegosztás

és tartalomszerkesztés. Online dokumentumkészítés. Weblapkészítés egyszerűen. Online

kérdőívek, űrlapok, szavazórendszerek, fogalomtérképek. Online időszalagok. Az interaktív

tábla módszertana. Digitális tananyagok használata a történelemtanításban. Online

prezentációkészítés: Prezi.com, Slideshare.net, stb. A Sulinet szolgáltaltásai: híroldal,

közösség, tudásbázis. Mikroblogok: a Twitter és a Tumblr. Tanárblogok és tantárgyí blogok.

RSS és blogolvasó használata a tantárgyi tartalmakhoz. Wiki-használat az órai és otthoni

tanulásban. Közösségi könyvjelzők használata.


1. Bányai Sándor – Szivák Judit (szerk.): Mód–Szer–Lesen. Infokommunikációs módszerek a

tanításban. Raabe Kiadó

2. Bedő Andrea – Schlotter Judit: Az interaktív tábla. Budapest, 2008.

3. Kárpáti Andrea – Molnár Gyöngyvér – Tóth Péter – Főző Attila László (szerk.): A 21.

század iskolája. Budapest, 2008.

4. Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, 2009.

5. Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita:

Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban.

Budapest, 2013.

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy elsajátításának célja, hogy a történelemtanári pályára készülő hallgatókat

megismertesse a szemléltetés pedagógiai fontosságával és különböző tanórai és tanórán kívüli

módszereivel, lehetőségeivel, és azzal, hogy a hagyományos és korszerű szemléltető

eszközöket hogyan állítsák a történeti megismerés tanításának szolgálatába. Konkrét példák,

képek, képregény és filmrészletek elemzésével megvizsgáljuk, hogyan törekedhet a tanár

változatos szemléltetésre a történelem tanítása során, hogyan válogathat a rendelkezésre álló

sok lehetőségből pedagógiai céljainak megfelelően, és hogyan törekedhet arra, hogy korhű

történeti képzeteket alakítson ki a tanulókban az egyes korszakokról.


A szemléltetés fogalma. A szemléltetés eszközeinek és módszereinek csoportosításai. A

szemléltetés hatékonysága. A szemléletes tanári magyarázat. A vizuális szemléltető eszközök.

A non-lineáris gondolkodás. Gondolati és vizuális koncepciók, ötletek, módszerek a

prezentációkészítéshez. Makettek, modellek használata a történelemtanításban. Az auditív

szemléltető eszközök. Audiovizuális szemléltető eszközök (dokumentumfilmek és

játékfilmek). Manipulációs és szimulációs eszközök használata a történelemórán.

Képregények felhasználása a történelemtanításban.


1. Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna: A történelemtanítás

gyakorlata, Tantárgypedagógiai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003.

2. Porcsalmy János: Eszközsorozatok a történelem-tanításhoz. Tankönyvkiadó. Budapest,

1981.

3. Óbis Hajnalka: Szemléltetés a történelemtanításban. Készült a RE-PE-T-HA

pedagógusképző projekt keretében. Elektronikus tananyagként az interneten a repetha.nyf.hu

címen hozzáférhető.

Tantárgy neve Szemléltetés a történelemtanításban



Kreditpont 2






Önálló képzési szakasz tantárgyai

TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók megismerkedjenek az ókori kelet egyik kevéssé ismert államával, Urartuval, az

urartui kultúrával, Urartunak az ókori kelet világában betöltött szerepével.


Orientáció: Az ókori kelet népei és nyelvei. Birodalmak az ókori keleten

Az urartui nyelv és írás. Urartu történetének vázlatos áttekintése

Urartu kutatástörténete: korai régészeti feltárások, epigráfiai kutatások

Vankale (Tušpa), Urartu fővárosa

Régészeti lelőhelyek, feltárások: Urartu topográfiája (Tušpa, Ayanis, Karmir-blur, Erebuni,

Altintepe, stb.)

Az urartui istenvilág epigráfiai emlékei. A Meher Kapısı-felirat és istennevei

Az urartui hadszervezés és hadvezetés epigráfiai és tárgyi emlékei. I. Argišti és II. Sarduri

krónikái

Az urartui történelem vitás kérdései: II. Šarru-kín nyolcadik hadjárata; Urartu pusztulása


1. Buhály Attila: Urartu története és kultúrája = Minya K. (szerk.): Mesterfüzet I.

Nyíregyháza, 2010. 27–46. (részletes bibliográfiával)

2. Belli, Oktay: Doǧu Anadolu'da Urartu Sulama Kanallari – Urartian Irrigation Canals in

Eastern Anatolia. İstanbul 1997.

3. Salvini, Mirjo: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt, 1995.

4. Özdem, F. (szerk.): Urartu: Savaş ve Estetik – Urartu: War and Aeshetics. é. n., h. n.

5. Zimansky, Paul: Ancient Ararat. A Handbook of Urartian Studies. New York, 1998.

Tantárgy neve Urartu története és kultúrája



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók ismerjék meg részletesebben Anatólia ókori történetét, képesek legyenek egy

szűkebb területre alkalmazni az ókori történeti ismereteiket.


Anatólia neolitikus kultúrái

Anatólia népei és nyelvei a bronzkorban. A hettita állam hatti öröksége. Kora-bronzkori

főnökségek

Asszír kereskedelmi telepek Anatóliában

A hettita állam története. Vallás és kultusz a Hettita Birodalomban

A hurrik Anatóliában. A hurri kultúra, vallás hatása

Trója és az Ahhiyawa-probléma

Kora-vaskori luvi államok Délkelet-Anatóliában: Malatya, Tabal, stb.

Urartu

A frígek és a lüdök Nyugat-Anatóliában és a görög történeti emlékezetben. A kis-ázsiai ión

poliszok

Kis-Ázsia perzsa uralom alatt.

Kis-Ázsia hellenisztikus államai. Pergamon. A római befolyás erősödése; a mithridatészi

háborúk

Kis-Ázsia és a kereszténység


1. Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma története. Budapest 1992.


3. Kertész I. – Hegyi D. – Németh Gy. – Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30-

ig. Budapest, 1995.

4. Ritoók Zsigmond: A görög kultúra aranykora. Budapest, 1984.

5. Salvini, Mirjo: Geschichte und Kultur der Urartäer. Darmstadt, 1995.

Tantárgy neve Anatólia ókori története



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A kurzus azt a szellemi és társadalmi átalakulást mutatja be, amely a kereszténység

elterjedésével meghatározta az európai történelmet. Az írott források és a tárgyi emlékek

tanulmányozásával áttekinti a kereszténység kialakulását, elterjedését, az őskeresztény

közösségeket, a keresztényüldözésekről szóló forrásokat, valamint a constantinusi fordulat

utáni keresztény egyház és állam viszonyának változásait. A félév végi gyakorlati jegy

feltétele az aktív órai részvétel a forráselemzésekben valamint házi dolgozat beadása a

megadott szakirodalom és az olvasott források alapján.


A kereszténység kialakulása és tanai. A római vallás és kultúra a Kr.u. 1-2. században

(misztériumvallások, filozófiai iskolák, szellemi élet). Az Újszövetségen kívüli híradások

Jézusról és a keresztényekről. Jézus élete és tanításai. A korai közösségek, az egyházszervezet

kialakulása. Keresztényüldöző császárok. Pogány írók véleménye a keresztényekről.

Apologetikus irodalom. Diocletianus valláspolitikája. A constantinusi fordulat. A niceai zsinat

jelentősége és hatása. Nagy Theodosius valláspolitikája és rendeletei. A nyugati egyház

kiemelkedő gondolkodói: a milánói Szent Ambrus és a hippói Szent Ágoston szerepe a

keresztény tanítások kiformálódásában és terjesztésében. Kereszténység és államhatalom.

Viták és szakadások, eretnekségek.


1. Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása. Atlantisz Könyvkiadó.

Budapest, 1999.

2. Chadwick, H.: A korai egyház. Budapest, 1999.

3. Róma, egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi. I–II. Szerk. Havas

László – Óbis Hajnalka – Szűcs Gábor – Újlaky István. Debrecen, 1998.

4. Augustinus művei (pl. Vallomások). Gondolat. Budapest, 1982.

5. Brown, Peter: Szent Ágoston élete. Osiris Kiadó. Budapest, 2003.

Tantárgy neve Kereszténység a Római Birodalomban



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy komplex ismereteket tanít az ókori Itália Róma előtti történelmére vonatkozóan,

amelyben az etruszkok fejlett városi civilizációt hoztak létre, valamint bemutatja Róma

történetét is az ún. etruszk periódusban. Megismerteti a hallgatókat ezzel a multidiszciplináris

tudományággal, hogy hogyan alkotnak egységet és egészítik ki egymást a történészek,

filológusok, nyelvészek, régészek módszerei és eredményei a nemzetközi és magyar

kutatásban. Remélhetőleg a kurzus hozzájárul az etruszkokkal kapcsolatos mesés

elképzelések felszámolásához, kitekintést nyújtva a tudományosan nem elfogadott

elméletekre (pl. etruszk-magyar rokonság teóriái). A félév végi gyakorlati jegy feltétele az

aktív órai részvétel a forráselemzésekben valamint zárthelyi dolgozat a megadott

szakirodalom és az olvasott források alapján.


Az etruszkokkal kapcsolatos kutatások történeti áttekintése. Az etruszkológia helyzete ma.

Nyelvek és etnikumok a Róma előtti Itáliában. A Villanova kultúra. Írott források az

etruszkokról. Az ún. etruszk eredet problémája. Az etruszk nyelv.(a pyrgi aranylemezek, a

zágrábi múmiatekercs, a capuai agyagtábla és más feliratok). Temetkezés (Tarquinia, Vulci,

Caere necropolisai és ásatásai). Az etruszk urbanizáció és anyagi forrásai a fémek. Társadalmi

struktúra és vallás. Az etruszk képzőművészet. Róma és az etruszkok (a királyság kora, a

Tarquinius dinasztia).


1. Pallottino, Massimo: Az etruszkok. Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1980.

2. Szilágyi János György: Az etruszkok világa. Szépművészeti Múzeum.

Budapest, 1989.

3. Havas László: Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig.


4. Szilágyi János György: Etruszk művészet. Gondolat Könyvkiadó. Budapest, 1959.

5. Giuntoli, Stefano: Föníciai és etruszk művészet. Corvina. Budapest, 2008.

Tantárgy neve Etruszkológia



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók folyamatában lássák a Francia Királyságban a területi–politikai integráció

folyamatát, az adminisztratív monarchia kontroll intézményei révén a királyi hatalom

korlátozott voltának okait, az erős állam és a terjeszkedő, agresszív külpolitika összefüggéseit.


Franciaország belpolitikai és pénzügyi-gazdasági válsága a Napkirály uralkodásának I.

szakaszában (1643-1661). A bürokratikus abszolutizmus rendszere, a taláros nemesség

szerepe a kormányzásban. Franciaország nagyhatalmi politikája és katonai konfliktusai (1667-

1713). A korona az hugenottákra vonatkozó rendeleti és a pápasághoz való viszony kérdése.

Versailles és a klasszicista kultúra.


1. Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat. Budapest, 1989.

2. Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Osiris Kiadó. Budapest, 2001.

3. Papp Imre: A Napkirály. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1989.

4. Roger Price: Franciaország története. Maecenas. Budapest, 1994.

5. Hahner Péter: A régi rend alkonya, egyetemes történet 1648–1815.

Panem. Budapest, 2006.

6. Georges Duby: Franciaország története I. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.

Tantárgy neve Az abszolutizmus fénykora Franciaországban



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgató a rendi-dualista sajátosságainak ismerete alapján hasonlítsa össze az angol, a

francia és a kasztíliai–aragón rendi fejlődést, a rendi-képviseleti testületeket, a rendi államok

jellemzőit. Mindez a fogalmak és a korporációk ismeretét és az egyetemes európai középkori

történelem komplex látásmódját igényli.


Az angol rendi fejlődés folyamata a XIII–XV. században, a parlament jogosítványai, a korona

adóztatási- és külpolitikája. A kasztíliai és az aragóniai királyságok rendi fejlődésének eltérő

vonásai, a kasztíliai rendi monarchia jellemzői a XIII. században. Az általános és a tartományi

rendi gyűlések jogkörei a Francia Királyságban a XIV–XV. században.


1. Európa az érett és kései középkorban, XI–XV. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila.

Multiplex Média. Debrecen, 2001.

2. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető Kiadó. Budapest, 1978.

3. Duby, G.: Franciaország története: a kezdetektől a Bourbon-restaurációig. Osiris Kiadó.

Budapest, 2005.

Tantárgy neve A rendi monarchiák a középkori Nyugat-

Európában



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A kurzuson a hallgatók megismerkednek a középkori magyar államfejlődés sajátosságaival:

azzal, hogy a nomád alapokról milyen módon és feltételek közepette lehetett a nyugati

keresztény modellre áttérni és hogy az egyes állami funkciók (központi döntéshozatal,

igazságszolgáltatás, törvényhozás, oklevéladás, hadügy stb.) milyen keretek között működtek

a középkori Magyarországon.


A magyar állam nomád gyökerei. A keresztény királyságok jellemzői. Központi- és területi

igazgatás az Árpád-korban. Írásbeliség és szóbeliség, a kancellária létrejötte. A királyi

hatalom és a tartományurak. Központi és területi igazgatás a 14-16. században. Hercegek,

kormányzók, grófok, stb. Bíráskodás és az írásbeliség intézményei.


1. Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–

1526). Pécs, 2007.

2. Bónis Gy. – Degré A. – Varga E.: A magyar bírósági szervezet és a perjog története.

Zalaegerszeg, 1996.

3. C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza, 2008.

4. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 2000.

5. Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006.

Tantárgy neve A középkori magyar állam



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A cél, hogy a hallgatók megismerjék, hogy milyen okleveles források állnak a magyar

középkortudomány rendelkezésére, azok hogyan keletkeztek, milyen típusaik vannak, illetve

hogy milyen módszerekkel történik az ilyen jellegű források feldolgozása és kritikája.


Az oklevéltan, pecséttan és paleográfia alapjai. A magyar oklevélanyag a levéltárakban, a

fontosabb forráskiadványok és digitális adatbázisok. Az oklevelek kritikai vizsgálata, a

filológia. Az oklevelek keletkezése: az egyes oklevéladó szervek és személyek, közösségi és

magánjogi írásbeliség. Jogrendszer a középkori Magyarországon. Az oklevelek típusai.


1. A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1998.

2. Bónis György: Jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon.

Budapest, 1971.

3. Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Budapest, 1930. (Reprint: 1995.)

4. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 2000.

Tantárgy neve A középkori Magyarország okleveles forrásai



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja a hazai büntetőjog elméletének és gyakorlatának bemutatása a Tripartitum és

az 1795-ös büntetőkódex-tervezet között eltelt mintegy három évszázadban. A szeminárium

kiemelt témakörei közé tartozik többek között a büntetőjogi kodifikációs kísérletek

áttekintése, a német (osztrák) jognak a hazai büntetőjogi praxisra gyakorolt hatásának, vagy

éppen XVIII. századi jogtudósaink munkásságának a bemutatása.


A deliktumok kategorizálása a késő középkori és kora újkori magyar jogban – írott törvények

és szokásjog – kodifikációs kísérletek a hazai büntetőjog terén a XV-XVIII. században – a

Hármaskönyv büntetőjogi elemei – A Praxis Criminalis hatása a XVIII. századi hazai

joggyakorlatra – XVIII. századi jogtudósaink (Bencsik Mihály, Huszty István, Gockhetz

Gábor, Bodó Mátyás) munkásságának a bemutatása – II. József büntetőtörvénykönyvének és

az 1795-ös tervezetnek az összehasonlítása – a kora újkori vármegyei, úriszéki, városi

büntetőjog-gyakorlat áttekintése


1. Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest. – Pécs, 1999, 2009.

2. Béli Gábor – Kajtár István: Az osztrák (-német) büntető jogszabályok hatása a magyar

jogban a 18. században (a Praxis Criminalis). In: Ádám Antal (szerk.): Dolgozatok az állam-

és jogtudományok köréből, XIX. Pécs, 1988. 29–63.

3. Finkey Ferenc: A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete 1619–

1914. Sárospatak, 2000.

4. Hajdu Lajos: Bűnözés és büntetőbíráskodás a XVIII. század hetvenes éveinek

Magyarországában. Budapest, 1996.

5. Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Budapest, 1985.

Tantárgy neve Kora újkori magyar büntetőjog történet



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja a kora újkori Nyugat-Európát és Magyarországot jellemző népesedési

folyamatok, házasságkötési szokások, valamint a családi élet és szerepek áttekintése, a

témával foglalkozó legismertebb hazai és külföldi kutatók munkáira alapozva. Ezen belül

külön hangsúly esik a házasság intézményével és felbontásával kapcsolatos katolikus és

protestáns nézetek tárgyalására, a nők és gyermekek családon belüli szerepeinek, az

egyedülállók helyzetének, lehetőségeinek bemutatására.


demográfiai viszonyok, a házasságkötés eltérő jellegzetességei, családszerkezet a kora újkori

Európában és Magyarországon – a házasságkötéssel és a házasság intézményével kapcsolatos

katolikus és protestáns nézetek bemutatása – különélés, szeparáció, válás a kora újkorban –

nők és gyermekek a családban: nemi és életkorbeli szerepek – az egyedülállók főbb

csoportjai: özvegyek, szolgálók, cselédlányok – házastársak a bírák előtt: a házasság

intézménye elleni bűncselekmények (házasságtörés, bigámia) és azok szankcionálása a kora

újkorban.


1. Andorka Rudolf: Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok.

Budapest, 2001.

2. Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987.

3. Imhof, Arthur Erwin: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és

miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen... Budapest, 1992.

4. Láczay Magdolna (szerk.): Nők és férfiak..., avagy a nemek története. (Rendi társadalom –

polgári társadalom 16.) Nyíregyháza, 2003.

5. Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon. 16–17. század. Budapest, 2008.

Tantárgy neve Házasság, család a kora újkori Európában és

Magyarországon



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók megismertetése a dualizmus korában végbement gazdasági, társadalmi és

kulturális változások eredményeivel, az átalakulás során jelentkezett problémákkal, azok

okaival, és a megoldásukra tett sikeres vagy sikertelen kísérletekkel.

Az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése: a történeti szakirodalom és a források

kritikus használatának elmélyítése. Az adatbázisokban való tájékozódás készségének

alakítása. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése: a tudományos dolgozat formai és tartalmi

követelményeinek ismerete és alkalmazása.


A gazdasági modernizáció (a mezőgazdaság kapitalizálódása, az iparosodás, az infrastruktúra

fejlődése), a gazdaság különböző ágai közötti kölcsönhatás bemutatása; a társadalom

polgárosodása; oktatás és kultúrpolitika—a kor műveltségeszménye. A modernizáció területi

különbségei.




2. Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Budapest, 2004.

3. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Budapest, 1982.

4. Magyarország társadalomtörténete I–II. A reformkortól az I. világháborúig.

Szöveggyűjtemény. Szerk. Kövér György. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002.

5. Zsombékok. Szerk. Kövér György. Budapest, 2006.

Tantárgy neve Modernizáció Magyarországon

a dualizmus korában



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Cél: A hallgatók megismertetése a dualizmus korára vonatkozó mentalitástörténeti kutatások

legújabb eredményeivel, és azoknak az oktatásban való felhasználásának lehetőségeivel.

Legyenek képesek a hallgatók egy beszédvázlat alapján rövid előadást tartani, amely tükrözi a

különböző adatbázisokban való tájékozódó képességüket, a szaknyelv biztonságos

használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az események közötti ok-okozati

összefüggés felismerésének képességét.


A dualizmus kori társadalom rétegződésének vizsgálata, az egyes rétegek mindennapi életét,

gondolkodásmódját alakító tényezők bemutatása.

Az egyes társadalmi rétegek hétköznapjainak megismerése az eddig publikált naplókra,

visszaemlékezésekre, levelezésekre, és a korabeli sajtó információira támaszkodva. a)

Lakáskultúra (épület, berendezés, kertkultúra), b) Családi környezet (házasság,

gyermeknevelési elvek, szülői minta, az ismeretszerzés formái, felkészítés a felnőtt életre) c)

A szabadidő eltöltésének formái (utazás, szórakozás), d) Divat, e) Gasztronómia.


1. Magyar kódex. Az Osztrák–Magyar Monarchia. Szerk. Szentpéteri József. Budapest, 2000.

2. Hogyan éltek elődeink? Szerk. Hanák Péter. Budapest, 1980.

3. Magyarország művelődéstörténete. Szerk. Kósa László. Budapest, 1998.

4. Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században. Szerk. Fazekas Rózsa–

Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000.

5. Vörös Károly: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Budapest, 1997.

Tantárgy neve Az „Aranykor”: a Monarchia hétköznapjai



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Megismertetni a hallgatókat a XIX. századi európai nagyhatalmak választási rendszereinek

kialakulásával, azok jellemzőivel. Bemutatni, hogy míg Franciaországban az Angliában

népszerűvé vált parlamentarizmushoz hasonló szisztéma épült ki, addig a Német

Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában a parlamenti demokrácia csak

korlátozottan érvényesült. A cári Oroszországban pedig az önkényuralmi keretek eleve

kizárták a parlamentarizmus kiépítésének lehetőségét, s a változás megkésetten, csak 1905-

ben következett be, amikor cári ukáz rendelte el az Állami Duma összehívását. Rá kell

világítani arra, hogy Európa nyugati felén a választási rendszer egyben a társadalom

fejlettségi szintjének is tükre volt. A hallgatók szöveges források alapján legyenek képesek

információk gyűjtésére és következtetések levonására. A kurzus céljának tartja továbbá, hogy

a hallgatók a demokrácia értékeit preferálják, ismerjék fel az aktív állampolgárság

jelentőségét.


A polgári parlamentarizmus kiépülése és működése. A törvényhozó szervek felépítése,

mandátumidő, aktív és passzív, egyenlő és egyenlőtlen választójog, cenzustípusok, a

mandátumigazolás mechanizmusa. Parlamentarizmus Angliában – választójogi küzdelmek és

eredmények. Franciaország alkotmányai és politikai berendezkedése a hosszú XIX.

században. Az osztrák politikai berendezkedés és választási rendszer. A Német Császárság

politikai rendszere. Parlamenti demokrácia Svájcban. Választások az USA-ban a hosszú XIX.

században. Az Ausztrál Államszövetség megalakulása és politikai rendszere. Japán politikai

berendezkedése a századfordulón.


1. Egedy Gergely: Ausztrália története. Aula, 2000.

2. Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, 2006.

3. Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet.

Osiris Kiadó. Budapest, 2003.

4. Totman, Conrad: Japán története. Osiris Kiadó. Budapest, 2006.

5. Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban. Osiris Kiadó.

Budapest, 2005.

Tantárgy neve XIX. századi választási rendszerek



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


Hazánkban az 1848-as április törvények után már nem rendi, hanem polgári politizálódásról,

polgári parlamentarizmusról beszélhetünk. A forradalom és szabadságharc másfél esztendeje

után csaknem két évtizedes szünet következett, ahol a politikai rendszer 1848 áprilisában

átalakított elemei általában nem, bizonyos rövid időszakokban pedig csak korlátozottan

működtek. A történet csak 1867-tel folytatódhatott hosszútávon, bizonyos fokig új

körülmények között. A tantárgy célja: a hallgatók megismertetése a dualizmus korában

működő állami struktúrával, a korszak országgyűlési képviselő-választásainak törvényi

feltételeivel, mechanizmusával, a pártrendszer frontvonalaival, a pártprogramokkal. A

hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges

forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy

választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való

tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve

az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét.


A dualizmus nyugalmi és válságperiódusának historiográfiája. A „new history”, mint

történetírói törekvés. Történészviták a kiegyezés értékeléséről. A parlamentáris rendszer

jellege a dualizmus kori Magyarországon. A dualizmus nyugalmi és válságperiódusának

pártviszonyai. Az 1905-1906. évi kormányzati válság. A „nemzeti koalíció” pártprogramjai és

pártvezérei. Szellemi irányzatok Magyarországon a századfordulótól az 1. világháborúig.


1. Boros Zsuzsanna – Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon 1867–1944. Korona

Kiadó. Budapest, 1999.

2. Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó.

Budapest, 2005.

4. Kozári Monika: A dualista rendszer. Budapest, 2005.

5. Pölöskei Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón. Politikusok és

intézmények. Budapest, 2001.

Tantárgy neve Parlamentarizmus Magyarországon (1867–1918)



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges jobb- és baloldali politikai ideológiák és

mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük

körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totalitárius

eszmék gyökereit, változásuk, módosulásuk körülményeit a maga összetettségében lássák.

Legyen képesek az érvekkel, árnyalt tényekkel alátámasztott történelmi értékeléseket

előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.


Az első világháború politikai hatása, a polgári állam válsága. A szélsőjobboldali és

szélsőbaloldali politikai mozgalmak eszmei gyökerei, ideológiáik kialakulása, formálódása. A

bolsevik forradalom-felfogás, az 1917-es válság értelmezése, hatalomátvétel és

berendezkedés Szovjet-Oroszországban. A sztálini hatalmi rendszer ideológiája, a

hatalomgyakorlás intézményi háttere. A fasizmus kialakulásának történelmi körülményei. A

totális fasiszta állam kiépítésének olasz kísérlete, Mussolini elgondolása az „új civilizációról”.

Hitler ideológiájának eszmei előzményei: szociál-darwinizmus, antiszemitizmus. A nácizmus

hatalomra jutása és berendezkedése Németországban. Ideológia és propaganda a Harmadik

Birodalomban.


1. Ormos Mária: Nácizmus – fasizmus. Budapest, 1987.

2. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993.

3. Ormos Mária: Mussolini. Budapest, 1987.

4. Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok, diktatúrák. Szerk. Ormos Mária.

Budapest, 1997.

5. Béládi László –Krausz Tamás: Sztálin. Budapest, é. n. (1988.)

Tantárgy neve Totalitárius eszmék



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja, hogy az európai társadalom fejlődésének XX. századi folyamatait és

jellemző vonásait bemutassa a hallgatóknak. Kiemelt cél, hogy az egyén és közösség

viszonyát tisztázza, az egyes társadalmi rétegek helyzetét, státuszát és pozícióját

megismertesse. Formáljanak a hallgatók véleményt a középosztályosodott jóléti

társadalomról, a nyugati és keleti régiók eltérő társadalmi vonásainak összetevőiről. Legyenek

képesek a történeti statisztika módszereinek alkalmazására, a probléma-felismerésre és

problémamegoldó gondolkodásra.


Főbb témakörök: a nyugat-európai társadalom átrétegződése a két világháború között. A

demográfiai folyamatok legfőbb jellemzői és összetevői. Az egyes társadalmi csoportok

helyzete, státusza és pozíciója. A második világháború demográfiai és társadalmi

következményei. A női emancipáció kiteljesedése. A bébi bumm. A jóléti társadalom

kialakulása Nyugat-Európa országaiban az 50-es, 60-as években. A lázadó generáció

időszaka, a társadalmi változások legfontosabb jellemzői az 1970-es években. A jóléti állam

gondjai. A globalizáció mint kihívás, az egyes európai régiók társadalmainak válaszai.


1. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris Kiadó.

Budapest, 2009.

2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története.

Pannonica Kiadó. Budapest, 1998.

3. Egedy Gergely: Nagy-Britannia története, 1945–1987. Budapest, 1991.

4. Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris Kiadó. Budapest, 1995.

5. Gordon Wright: France in Modern Times. 4. kiadás. New York–London, 1987.

Tantárgy neve Európa társadalmai a XX. században



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar külpolitika fontosabb történéseit az első

világháború végétől a „rövid” XX. század végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok

elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A kisebbségi

kérdés komplex elemzése: fogalmak tisztázása, a kisebbségi konfliktusok okai, a megoldás

lehetőségei. Célunk, hogy fejlesszük a hallgatók témakörre vonatkozó fogalmi rendszerét,

nyelvi kifejezőképességét és a lényegkiemelő képességét.


A nemzetiségi kérdés az első világháború után: a magyar „ügy” és a Népszövetség. A

kisebbségi jogok és azok szabályozása az első világháborút lezáró békékben. Kisebbségi

konfliktusok Közép-Európában a két világháború között. Az 1920-as évek mozgástere.

Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években.

Kisebbségi jogok érvényesülése az utódállamokban, a magyar kisebbségek jogsérelmei.

Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Az országgyarapítás és nemzetiségi

politika. A második világháborút lezáró béke kisebbségekre gyakorolt hatása (kitelepítések,

lakosságcsere). Külpolitika az ötvenes években, majd a Kádár-korszakban, a kisebbségi

magyarság képviseletének feladása. A kisebbségi kérdés megítélése a nyolcvanas években.

Kitekintés: az Európai Unió kisebbségpolitikája.


1. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990.

2. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác.

Budapest, 1995.

3. Georg Brunner: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában.

Teleki László Alapítvány. Budapest, 1995.

4. Magyarok kisebbségben és szórványban. Szerk. Romsics Ignác.

Budapest, 1992.

Tantárgy neve A magyar külpolitika és a kisebbségi kérdés

(1920–1990)



Kreditpont 2






szakmai alapozó ismereteka görög és római történelem forrásai. corvina, 1998. (vagy más...

Documents