repetitio est mater studiorum.¶rténet 1. téma.pdffrancia nyelvtan + nyelvfilozófia descartes...
TRANSCRIPT
Repetitio est mater studiorum.
1
Ferdinand de Saussure
1857–1913
2
συν+kρόνος ↔ διa+kρόνος
szün kronosz ↔ dia kronosz
azonos időben ↔ időn át
3
szinkrón ↔ diakrón
vizsgálat a nyelvészetben
4
állapot időmetszetben
2000
1900
1800
1700
1600
1500
1400
1300
1200
1100
Vá
lto
zás
az
idő
fo
lya
má
n
5
egyidejűség
↕
egymásra következés
6
állapotmodell
↕
folyamatmodell
7
a nyelv
rendszere és működése
egy időmetszetben
↕
mi és hogyan változott meg
egyik időmetszettől a másikig
8
leíró nyelvészet
↕
történeti nyelvészet
9
Mit ír le a leíró nyelvészet?
Egy nyelv rendszerét egy
adott időmetszetben.
10
Mi egy nyelv rendszere?
Elemeinek és szabályainak
összessége.
(Nem felsorolás, hanem egymást kölcsönösen
befolyásoló viszonyok.)
11
Melyek a nyelv elemei?
Hogyan bontjuk ki a nyelv
elemeit a közleményekből?
A kettős tagolás elvével.
12
Mi a kettős tagolás?
A közleményekben
(1) a mondatok jelentéses egységekre
tagolhatók (morfémák);
(2) a jelentéses egységek pedig jelentés
nélküli, de a morfémákat megkülönböztető
(jelmegkülönböztető) elemekre (fonémák).
13
A nyelvi rendszer elemeia fonémák és a morfémák
A nyelvi rendszer szabályaiösszekapcsolási és kiválasztási szabályok:
a fonémákat morfémákká kapcsolják össze →
a morfémákat szóalakká → a szóalakokat szószerkezetté →
a szószerkezeteket mondattá →
a mondatokat szöveggé
14
Hány év egy időmetszet?
Meddig ugyanaz egy
egyidejű nyelvi rendszer?
Kb. 30 évig
15
30 év
Két, egymást követő nemzedék tagjai beszélőközösséget alkotnak: tömegesen és rendszeresen kommunikálnak
egymással.
A beszélőközösség tagjaira jellemző az,
hogy nyelvi kompetenciájuk és kommunikációs, nyelvhasználati szokásaik is lényegében azonosak.
16
Mit vizsgál
a történeti nyelvészet?
A nyelv elemeinek és
szabályainak időbeli
változását.
17
Hogyan alakult ki
a történeti nyelvészet és mi
volt előtte?
18
15–17. század
a polgárosodás időszaka:
az érdeklődés a latin, görög mellett a
mindennapokban használt, élő nyelvekre is
kiterjedt
ok: a polgárnak tudnia kellett írni
az írás megtanulásához értenie kellett a
nyelvi rendszert, a nyelvtant
tanítható nyelvtanokra volt szükség
a nyelvtanokat meg kellett írni
19
A Port Royal grammatikája
Lancelot–Arnauld
(1660)
itt készült:
Port Royal des Champsjanzenista apátság (ciszterci)
Párizstól délnyugatra
20
francia nyelvtan + nyelvfilozófia Descartes (1596–1650)
alapján (idea innatae: fogalmak, amelyek nem
származhatnak a tapasztalatból és a képzeletből, hanem velünk születetnek – ilyenek a nyelv kategóriái is, pl. főnév)
a nyelvek univerzalisztikus szemlélete:
a nyelvhasználatot a nyelv mögöttes rendszere teszi lehetővé
a nyelvben vannak univerzális és nyelvspecifikus formák (pl. fonémák)
az univerzálékataz egyes nyelvek tanulmányozásávallehet megismerni (elvonva belőlük a közös vonásokat)
a nyelv „kész termék”, nem változik
21
a nagy földrajzi felfedezések kora:
a gyarmati adminisztráció követelménye:
a helyiek nyelvének, kultúrájának ismerete →
így találkoztak később Indiában a szanszkrittal
első nyelvhasonlítások (még nem komolyak):
szavak hasonlósága alapján rokonság
megállapítása (pl. litván és latin között, szláv
és balti nyelvek között)
22
17. század: Az univerzálékat az egyedi nyelvek
tanulmányozásával lehet megtalálni (indukció).
↕
18. század Nem az adatokból kell kiindulni.
Hipotézist kell alkotni és adatokkal
ellenőrizni (dedukció).
Fontos a nyelv eredete és fejlődése.
23
Miért fontos a nyelv eredete, változása?
Kezdetben: a kultúrák rokonságának és
eredetének megállapítására.
A század végére: az ismert nyelvek száma megsokszorozódott.
Az emberi elme keresi a rendszert a
tömegben, összehasonlít.
Kedvelt időtöltés: a nyelvek osztályozása.
24
19. századÖsszehasonlító és történeti szemlélet
a nyelvészetben
a nyelvek között rokonság van
a nyelvek időben változnak
létezik közös alapnyelv és kultúra
25
A különböző nyelvek szavainak összehasonlításából
kialakul az összehasonlító nyelvészet
Előzmény a 18. század végéről (1786):
26
Sir William Jones A nagyobb európai nyelvek
(latin, görög) és a szanszkrit
rokonok lehetnek, mert
szókészletük és nyelvtanuk
hasonlít.
Közös lehet az eredetük.
A kelta nyelvekkel, a góttal és a
perzsával is rokonok lehetnek.
Mi az a szanszkrit?
hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint
a latin és az ógörög az európaiban:
tudományos és költői nyelv +
a hindu vallás máig is használt liturgikus nyelve
Észak-Indiában az i. e. 2. évezredben beszélték
a mai Észak-Indiában utódnyelveit beszélik
a szanszkrit nyelv ősi, de nem holt nyelv
napjainkban is használatos a liturgián kívül a
szépirodalomban is
27
Filológiai elemzésekkel hasonlóságokat
gyűjtöttek a latin, a görög és a
szanszkrit szavak között → a szanszkrit
az európai nyelvek őse.
Később már a teljes nyelvi rendszerben
keresték a hasonlóságokat.
28
Franz Bopp(1791–1867)
Szigorú módszeresség az
összehasonlításban:
Az egyes nyelvek szóalakjait
először morfológiai elemekre
bontotta, majd az elemeket
egyenként megpróbálta
megfeleltetni a rokon nyelvek
valamely szavainak.
29
latin:
amare ’szeretni’
amabam ’szerettem’
ama- tő
-ba- múlt idő toldaléka
-m E/1.
30
latin -ba- szanszkrit bhu- ’lenni’
latin -m szanszkrit mām ’engem’
Így elemezte végig
előbb a teljes igerendszert
később a teljes ragozási rendszert.
Ki is mutatta a latin–görög–szanszkrit
rokonságát (1816).
31
32
Bopp jelentősége
Alapfeltevése:
a toldalékolt szavak önálló szavak
kombinációiból jöttek létre →
a toldalékok eredetileg szavak voltak,
azokból zsugorodtak a nyelv története
folyamán toldalékká →
„agglutinációs elmélet”
33
34Az agglutinációs elméletet
alátámasztó adatok közül egy:
több nyelvben az igei személy-
végződések (toldalékok) és a
személyes névmások (szavak)
erősen hasonlítanak egymásra
35 az igei személyvégződések és a személyes
névmások erősen hasonlítanak egymásra
arab:
anta ’te’ facalta ’csináltál’ (hímnem)
anti ’te’ és facalti ’csináltál’ (nőnem)
36
a toldalékok eredetileg szavak voltak:
pl. német képzők:
Schönheit ’szépség’ < heit ’minőség’
A magyarban is van ilyen:
-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből esetragok eredete:
a bél ’vminek a belseje’ főnévből keletkeztek
37Rokon nyelvek
Mit jelent az, hogy két vagy több nyelv
rokonságban áll egymással?
Nyelvek egy csoportja történetileg
ugyanabból a nyelvből ered.
38Kiinduló feltevés:
Egy együtt élő közösség némely részei
(feltehetően azonos nyelvet beszélnek) kiszakadnak a közösségből → térben és időben egyre inkább távol kerülnek egymástól → nyelvük eltérő
módon fejlődik. Minél távolabb kerülnek egymástól és minél több idő telik el, annál
nagyobbak lesznek köztük a különbségek. De
mind őriz közös elemeket az eredeti rendszerből
6-7 ezer éven át. Utána már nem mutatható ki.
39
kiinduló beszélőközösség
és nyelv
eltávolodott
beszélőközösség és
leszármazott nyelv1
eltávolodott
beszélőközösség és
leszármazott nyelv2
eltávolodott
beszélőközösség és
leszármazott nyelv3
eltávolodott
beszélőközösség és
leszármazott nyelv4
40Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből
angol He has a rich woman.
svéd Han har en rik kvinna.
norvég Han har en rik kvinne.
izlandi Hann hefur ríka konu.
angol I know the rich woman.
svéd Jag känner den rika kvinnan.
norvég Jeg kjenner den rike kvinnen.
izlandi Ég þekki ríku konuna.
41Szavak szétvált (rokon) nyelvekből
Angol Norvég Svéd Izlandi
breast brjóst bröst bryst
enough nok nog nóg
finger finger finger fingur
high høg hög hár
home heim hem heim
many mange många margir
snow snø snø snjór
42Ugyanaz a mondat szétvált (rokon) nyelvekből
Magyar (elválás a vogultól–osztjáktól i.e. 500-ig):
Fekete ló lassan megy a tó szélén.
Vogul (elválás az osztjáktól: i.sz. 1300-ig):
Petge luv lasinen mini tou szilna.
Osztják (elválás az voguloktól: i.sz. 1300-ig):
Pegte lau lasinen menl tou szilna.
Finn (elválás tőlük i.e. 2000-ig):
Musta hevonen hitaasti menee järven reunaan.
43Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből
vogul–magyar:
Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
Hurem-szát-husz hulach-szem ampem viten eli.
Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.
44Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből
finn–magyar:
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Orvon silmä kyyneliä täynnä.
Árva szeme könnyel tele.
45csángó közmondások:
Nem ullyan fekete ez őrdeg, mind irják.
E virág gyét szép, okkor szakisszák le.
Ki kerget kiét filyeszt, eggyet szem ura megfogjon.
'nyulat' – 'képes'
I szüket bábának nem huzza e pop keccer e harangat.
'egy' – 'öregasszonynak'
46csángó közmondások:
Nem csak i kurta farku kucsa vagya e világan.
'kutya'
Ha elhagyad ez utat, nem kapad ez öszvönt isz.
Szok parasztja vagya(n) z Isztennek.
Hól e fék, ott e ló isz.
Meny hamarább, hagy várd, min sem elszalasztad.
47csángó közmondások:
Készőnn felkelsz, készőnn eszel.
Ki e keszerőt nem kósztalta, nem tudja, mi e méz.
Menyevel nogyobb tolvoj, annyával nogyobb keresztet vet.
Kicsi lónak, kicsi kucsának, sze kicsi embernek ni(n)csen
bücsüje.
'becsülete'
E mogossz embernek nem kell szkára.
'magas' – 'létra'
48csángó közmondások:
Ne hánd e gyiót e villával e hiura!
'padlásra'
E jó meszter e horgozból csán egyenesszet, sze rossz ez
egyenezből horgosszot.
'csinál'
Holló e hollónak nem váija ki e szemit.
E részektől örökké kitiérj!
49csángó közmondások:
Szenkinek szi(n)cs felirva homlokára, hagy mikar hal meg.
Kem meg e szekeret, hagy ne kircegjen!
E macska harangval nem fog egiért.
Minden hágásznak vagya szállássza.
E vizbe gyét ez ember béesik, nem nezze vágóssz szablyát.
50csángó közmondások:
Szok giszka disznót dőz.
'lúd'
Verd e vaszat, meggyig lesz veressz!
E részegesznek, gyét kell pálinka, mongyo, ke szérik a hasza.
'fáj'
E rossz beszédet nem vac ura utuliérd lóval isz sze ogárval
isz.
'képes'
51csángó közmondások:
E rossz beszédet nem vac ura utuliérd lóval isz sze ogárval
isz.
'képes'
Kicsi halval fogod meg e nogyot.
Ez ember lehet horgyon hat ökörvöl kazdakságát haza, sze
népe, ha rossz, i tericsnyával mind elhorgyo.
Ösztö virágzik e bosztán.
'este' – 'tök'
52csángó közmondások:
Kicsi szekurje vágja le e nogy erdőt.
'fejsze'
Kiszki az ő fazakjáhaz huzza e tüzet.
'ki-ki'
E karszó nem menyen szokcor e vizre.
'korsó'
Csak i virágval nem csánul tavasz.
53csángó közmondások:
Nem fiér kiét kiész i tyákába.
'hüvely'
E kötiél onnot szakad el, hól vékányabb.
Nem azé e kinyer, ki megcsánnya, azé, ki megeszi.
'kenyér'
Minden botnak vagya(n) kjét vége.
54csángó közmondások:
Szemérmessz e futász, de egésszégessz.
'szégyen'
Gyét e szita uj, felakasszák e szegbe; gyét elrégül, akkor e
ganyéjba isz jár.
Millyen ez apa, ullyan e fia isz.
Őreszkegyiél ez alutt sziéntől!
'parázs'
E jánygyék-lovot nem nezzék e szájába.
'ajándék'
55csángó közmondások:
Ha ni(n)cs ki felakasszan, nőtessz fel i gyermeket örögbö
'nevelj' – 'örökösnek' (fogadj örökbe)
Ki nem köszönt e szokvol, ez Iszten elveszi e kövöszt isz.
'megelégszik' – 'keveset is'
Ki nem köszönt e szokvol, ez Iszten elveszi e kövöszt isz.
'keveset'
Ne örvöngy e pénzhez: ke maratsz e rutval e házba.
'gazdag, csúnya asszonnyal'
56csángó közmondások:
Ki felkel jobb régvel (reggel), messzebb iér.
Gyét csánsz jót ez embernek pénzvel, okkor burjudzig meg
ez ünője; gyét kjéred viszra e pénzedet, okkor döglik meg e
burju.
E kezsgyetye nehez.
'kezdet'
Kecske fingik sze e joho huzza szemiérmet.
'a juhé a szégyen'
57Ha már megállapítottuk, mely nyelvek
rokonok, megkísérelhetjük kitalálni, milyen
lehetett a közös ősük, az alapnyelv.
Kiindulás: Lehetséges az alapnyelvből
eredő nyelvekből visszakövetkeztetni arra,
milyen lehetett az alapnyelv.
Ez az alapnyelvi rekonstrukció.
58
alapnyelv
leszármazott nyelv1leszármazott nyelv2
leszármazott nyelv3 leszármazott nyelv4
me
gfe
lelé
s
megfelelés
megfelelés
me
gfe
lelé
s
59 Ha már megállapítottuk, hogy a vizsgált nyelvek rokonai egymásnak, akkor
kikövetkeztethetjük, milyen lehetett a közös előzményük, azaz a közös ősi
nyelv, az alapnyelv.
Az alapnyelvből évezredek során folyamatos változással kialakultak az
úgynevezett leánynyelvek. Ők rokonai egymásnak.
A történeti nyelvészek összehasonlítják a különböző rokon nyelvek szavait,
azok hangalakjait és jelentését, egyes nyelvtani elemeit: a közös
tulajdonságok és a szabályos eltérések alapján megpróbálják kitalálni, hogy
milyen lehetett az alapnyelv hangzókészlete, szókincse és nyelvtani
rendszere: ez az alapnyelvi rekonstrukció.
Vannak olyan jellemzők, amelyeket nagy bizonyossággal meg tudunk
állapítani (azaz számos leánynyelvi adat tanúskodik a meglétükről) és
olyanok is, amelyek csak valószínűsíthetők (mert kevés nyelvi adat
bizonyítja), továbbá olyan nyelvi elemek is feltételezhetők, amelyek minden
leánynyelvből eltűntek, vagy csak egy-egy nyelvben maradtak meg, ezért
ősi voltuk nem merülhet fel. Éppen ezért az alapnyelv teljes rekonstrukciója
sosem lehetséges.
60
Az alapnyelv NEM igazi,
teljes nyelv, nincsenek
anyanyelvi beszélői!
61Az alapnyelv
nem nyelv, hanem módszer
a nyelvrokonság feltérképezésére
lehetetlen a teljes kiinduló rendszert
rekonstruálni (pl. van, ami minden
leszármazottból eltűnt)
rokonság megállapításához nem is
feltétlenül szükséges rekonstrukció
62pl.: a szókezdő finn p-nek magyar f felel meg
„szabályos hangmegfelelés”
magyar f ~ p finn
fa puu
facsar pusterta
fagy palaa
fakad pakku
→ a finn és a magyar rokon nyelvek
a rokonság megállapításához nem kell tudni, hogy
eredetileg (az alapnyelvben) p vagy f volt a szó
elején (vagy valami más)
63A nyelvrokonság kritériumai:
1. Az összevetett szavakban rendszeres szabályos hangmegfelelések és jelentéstani hasonlóságok
A hangok és a hangzókészlet az idők során változ(hat)nak. Ezek a változások a
nyelvekben általában nem egyformán zajlanak. Egyazon nyelven belül azonban
az ugyanabban a hangtani helyzetben (pl. szó elején vagy végén,
magánhangzók között stb.) levő hangok általában azonos módon változnak.
Ezért a nyelvek korábbi együttélésének idejéből származó szavak hangjai között
felfedezhetők szabályos, rendszeres egyezések és eltérések. Ez eredményezi a
rokon nyelvek között kimutatható szabályos hangmegfeleléseket. Ilyen
egyezéseket bármely, egymással rokonságban lévő nyelvek között találhatunk.
64Szabályos hangmegfelelések és jelentéstani hasonlóságok
d ~ t, c: lat. decem ’tíz’ ~ ang. ten ~ ném. zehn
lat. die ’nap’ ~ ang. day ~ ném. Tag
g ~ k: lat. genu ’térd’ ~ ang. knee ~ ném. Knie
p ~ f: lat. pater ’apa’ ~ ang. father ~ ném. Vater
lat. pes, pedis ’láb’ ~ ang. foot ~ ném. Fuss
lat. piscis ’hal’ ~ ang. fish ~ ném. Fisch
k ~ h: lat. cor, cordis ’szív’ ~ ang. heart ~ ném. Herz
lat. cornus ’szarv’ ~ ang. horn ~ ném. Horn
lat. canis ’kutya’ ~ ang. hound ~ ném. Hund
65
Ahogy a szavak hangalakja, úgy azok jelentése is ritkán marad változatlan az idők során. A változások nyelvenként más és más módon mehetnek végbe, így a rokon nyelvekben jellemzően nem egyforma jelentéssel kell számolnunk az egyeztethető szavak között. A jelentésbeli változások nem olyan rendszerszerűek vagy szabályosak, mint a hangoké, de minden esetben jelentéstanilag lehetséges folyamatokat kell tudnunk megfejteni a megfelelések között.
A jelentésváltozások közös vonásaik alapján típusokba sorolhatók, pl. jelentésszűkülés, jelentésbővülés lehet az eredményük. A jelentésváltozás hasonlóságon (metaforikus), illetve térbeli, ok-okozati, funkcionális stb. érintkezésen is alapulhat (metonímia), továbbá lehetnek történeti, kulturális okai is.
Két leánynyelvi szó jelentése csakis akkor egyeztethető, ha meg tudjuk magyarázni a jelentések között lévő kapcsolatot.
Jelentésbővülés: ‘lúd’ jelentésű szó > ‘madár’ általános megnevezése Jelentésszűkülés: ‘hozzátold, hozzáilleszt’ általános jelentés > csak orvosi értelemben Metonimikus változás (anyagbeli érintkezés): ‘a rénszarvas lábbőre’ > ‘(lábbőrből készült) prémcsizma’ Metaforikus változás (hasonlóság): ‘út > ‘csíkszerű ruhadísz’
66
A nyelvrokonság kritériumai:
2. Közös alapszókincs
Az egyezések rokonnyelvek esetében leggyakrabban az úgynevezett
alapszókincs rétegeiből kerülnek ki. Az alapszókincs a szókincsnek azon
rétege, mely kultúrafüggetlen, általános, egyetemes emberi tapasztalatokat
fejez ki. Olyan köznapi szavak tartoznak ide, mint az alapvető cselekvéseket,
emberi funkciókat és minőségeket jelentők, a testrészek nevei, természeti
tárgyak, jelenségek megnevezései, rokonságnevek, időbeli és térbeli
viszonyító szavak, egyszerű számnevek, névmások. Az alapszókincsben
található egyezések (azaz szabályos hangmegfeleléseket mutató szópárok
rokonítható jelentéssel) döntő fontosságúak, bizonyító erejűek a
nyelvrokonság szempontjából.
67
latin silva ‘erdő' silvaticus 'vad'
> francia sauvage 'vad‘
> olasz selvaggio 'vad‘
> spanyol salvaje 'vad'
> román sălbatic 'vad'
> portugál selvagem 'vad'
68
latin manibus‘kéz’
> francia main ‘kéz‘
> olasz mano ‘kéz‘
> spanyol mano ‘kéz‘
> román mână ‘kéz‘
> portugál mão ‘kéz‘
69
latin dies Mercurii‘szerda’
> francia mercredi ‘szerda‘
> olasz mercoledì ‘szerda‘
> spanyol miércoles ‘szerda‘
> román miercuri ‘szerda‘
> katalán dimecres ‘szerda‘
70
A nyelvrokonság kritériumai:
3. A fonológiai–morfológiai–szintaktikai rendszerben:
alapvető szabályok hasonlósága
A nyelvekben nemcsak a szavak hangalakja és jelentése
változhat meg idővel, hanem a nyelvtani rendszer vagy annak
egyes elemei is. A változások itt sem annyira rendszeresek és
szabályszerűek, mint a hangok esetében. A leánynyelvekben a
nyelvtani rendszerek elemei között is találhatunk közös előzményre
visszavezethető elemeket. Általában hosszú idő elteltével is lehet
egyezéseket találni két rokon nyelv személyes névmásai,
esetragjai, szám-, mód- és időjelei között.
71 mgh-illeszkedés a finnugor nyelvekben
-ban/-ben, az -on/-en/ön stb. ragok -n elemének
megfelelői számos uráli nyelvben, pl. hanti:
wunt ‘erdő’, wun(t)-n ‘erdőben’
birtoktöbbesítő -i (háza-i-m) és finn többesjel:
talo-ssa ‘ház-ban’; talo-i-ssa ‘házak-ban’
-bb középfokjel és finn középfokjel:
iso-mpi, huono-mpi
72Nem minden hasonlóság ered rokonságból.
Vannak tipológiai és areális hasonlóságok is.
73Tipológiai hasonlóságok:
A nyelvek szerkezetében akkor is lehetnek hasonlóságok,
ha nem rokon nyelvek: közös típusba tartoznak:
Vizsgálati szempontok:
az alany, az állítmány és a tárgy jellemzően milyen sorrendben fordulnak elő
a jelzők hol állnak a jelzett szóhoz képest
milyen eszközöket használnak a nyelvtani viszonyok kifejezésére, ez alapján típusokban sorolhatók a nyelvek:
74izoláló nyelvek: toldalék nélkül, szórenddel fejezik ki a
mondattani viszonyokat (angol, kínai)
flektáló nyelvek: tőváltozatokkal fejezik ki a mondattani
viszonyokat (német, egyes szláv nyelvek)
agglutináló nyelvek: toldalékokkal fejezik a mondattani
viszonyokat (magyar, török)
inkorporáló nyelvek: egyetlen szóba bele lehet illeszteni
mindazt, amit más nyelvek külön szavakkal fejeznek ki
(polinéz, indián, eszkimó nyelvek)
75Bopp
a ragozási rendszerekből kimutatta a
szanszkrit–görög–latin rokonságát;
nem gondolt közös ősre;
még nem rekonstruált alapnyelvi formákat;
nem rajzolt családfát rokon nyelvekből.
76Mire jó a családfa?
Modellezi a rokonok rendszerét az
időben.
A közös alapnyelvre visszavezethető
nyelvek közös nyelvcsaládba tartoznak.
77
Judit családfája
78
A kelta nyelvek családfája
79Még egy lépéssel közelebb a
nyelvcsaládokhoz:
a kétfázisú hangzóeltolódás az összes
germán nyelvet elkülöníti a többi
indoeurópai nyelvtől.
80A
ke
ntu
mn
ye
lve
k
ma
: n
eo
latin
, g
erm
án
, ke
lta
,
újg
örö
g
81A
sza
tem
ny
elv
ek
ma
: sz
láv
, b
alti, a
lbá
n,
örm
én
y,
ind
o-irá
ni
82A kétfázisú hangzóeltolódás
Grimm első és második törvénye
leírja az indoeurópai alapnyelv
mássalhangzóinak változását a germán
alapnyelv kialakulásáig
83 a Kr. előtti első évezredben zajlott
három egymást követő lépés
kiinduló helyzet: az indoeurópai alapnyelvben
voltak
zöngétlen zárhangok: *p, *t, *k
zöngés zárhangok: *b, *d, *g
hehezetes zöngés zárhangok: *bʰ, *dʰ, *gʰ
Mi történt velük a germánban?
84
1. Az indoeurópai zöngétlen zárhangok zöngétlen réshangokká alakultak: *p → f, *t → θ, *k → x (→nincs zöngétlen zárhang)
2. Az indoeurópai zöngés zárhangok zöngétlenedtek: *b → p, *d → t, *g → k (→
újra van zöngétlen zárhang, de most meg nincs zöngés)
3. Az indoeurópai zöngés hehezetes zár-hangok elhagyták a hehezetet és egy-
szerű zöngés zárhangokká alakultak: *bʰ→b, *dʰ→d, *gʰ→g (→ újra van zöngés
zárhang, de nincs hehezetes zárhang).
85Néhány példa Grimm első törvényének
első lépésére (*p → f, *t → θ, *k → x)
ahol nem zajlott le (nem germán nyelvek):
*p /→ f: szanszkrit pitár, görög patér, latin pater
*t /→ θ: görög tritosz, latin tertius, litván trys
*k /→ x: görög küón, latin [k]anis, gél [k]ú
86ahol végbement(germán nyelvek):
*p → f
mai: holland [f]ader, német [f]ater, angol [f]ather
*t → θ
mai: angol [θ]ird, ófelnémet [θ]ritto, gót [θ]ridja
*k → x
mai: angol [h]ound, holland [h]ond, német [h]und
87Verner-törvény (alszabály Grimm
1. törvényében)
általában:p, t, k → f, θ, x
de más esetekben:
p, t, k → b, d, g
sőt akár:p, t, k → p, t, k
88latin pater ~ német Vater, ’apa’
latin frater ~ német Bruder ’testvér’
Mitől függ? Attól, hogy a -t- előtt vagy mögött
volt-e a hangsúly az indoeurópai alapnyelvben.
szanszkritpitá ’apa’ (a -t- mögött van a hangsúly) t→t
de
bhrátar- ’testvér’ (a -t- előtt van a hangsúly) t→d
89Grimm 1. törvénye és a Verner-törvény: elkülöníti a germán nyelveket a többi indoeurópai nyelvtől
Grimm 2. törvénye:Az ófelnémet (második) hangeltolódás
3–9. század között zajlott le 4 lépésben
elkülöníti a német nyelvet a többi germán nyelvtől
90Grimm 2. törvénye:
1. lépés: a szó belsejében vagy végén álló
zárhangok réshangokká váltak: p→f, t→s, k→h,x
2. lépés: a szó elején vagy r, l után álló zárhangok
affrikátákká váltak: p→pf, t→ts, k→kç
3. lépés: zöngés zárhangok zöngétlenedtek: b→p,
d→t, g→k
4. lépés: a θ hang (zöngétlen fogréshang) d-re
(zöngés zárhangra) változott
91Néhány példa Grimm 2. törvényére:
1. lépés: p→f, t→s, k→h,x
óangol slǣpan ’alszik’ : ófelnémet slāfan
(mai: angol sleep, holland slapen, német schlafen)
2. lépés: p→pf, t→ts, k→kç
óangol scearp ’éles’: ófelnémet scarpf
(mai: angol sharp, holland scherp, német scharf)
923. lépés: b→p, d→t, g→k
óangol mōdor ’anya’: ófelnémet muotar
(mai: angol mother, holland moeder, német Mutter)
4. lépés: θ→d (az alnémet és a németalföldi
dialektusokban is)
korai ófelnémet θaz → klasszikus ófelnémet daz
(mai: angol that, holland dat, német das)
93A hangmegfelelések
Rokon nyelveket, családokat
különítenek el a nagy indoeurópai
nyelvcsaládon belül .
Hozzájárulnak az alapnyelvi alakok
rekonstruálásához.
Hogyan?
94 Az ősi indoeurópai (ie.) nyelvről nem
maradtak fenn nyelvemlékek → az
alapnyelv minden elemét az írásos
emlékekben fennmaradó leszármazott
nyelvekből lehet kikövetkeztetni
(rekonstrukció) – ez nem mindig lehetséges
A rekonstruált alak jele: * a szó előtt
95 A rekonstrukció jogosultsága: sok közös
vonás az ie. leszármazott nyelvekben
A rekonstrukció alapelve:
minden olyan jelenséget, formát, amely
több ie. nyelvben közös(és nem kölcsönzés útján került át egyikből a másikba,
illetve nem párhuzamos fejlődés eredménye),
az alapnyelvben is meglévőnek
tekinthetünk
96 A rekonstrukció módszere: az
összehasonlító módszer
A rekonstrukció célja: szavak
hangalakjának kikövetkeztetése
A hangalak kikövetkeztetésének
eszköze: hangtörvények,
hangmegfelelések
97Mit mutatnak a hangtörvények,
hangmegfelelések?
az indoeurópai nyelvek közötti
összetartozási viszonyokat
az egyes nyelvek időbeli változását
98Példa: ’hét’
latin septem
görög hepta
litván septyni
szanszkrit szapta
gót sibun
Összetartoznak?
99latin septem
görög hepta
litván septyni
szanszkrit szapta
gót sibun
görög: mgh előtt a szókezdő s mindig erős
hehezetté (h) alakul
szanszkrit: a ott, ahol más ie. nyelvekben e
gót: i ott, ahol más ie. nyelvekben e
Verner-törvény: ha a hangsúly előtte, p→b
rekonstruált alak: *septm
100Több megfelelés egy szóban → az alapnyelvi
alak nagyjából kikövetkeztethető
Példa: ’liget, mező, tisztás, szabad tér’
szanszkrit lókaḥólatin loucos
latin lūcus
litván laukas
ófelnémet lōh
Mi lehet a közös előzmény?
101
latin lūcusólatin loucosszanszkrit lókaḥlitván laukasófelnémet lōh
1. mindben közös: l és k ↔ na és a h?
Grimm 1. törvénye: k→x
2. közös a s is, mert szanszkrit ḥ: szóvégen s-nek ejtették
germán s: szóvégen sokszor elveszett:latin piscis → ófelnémet fisk ‘hal’
Közös előzmény: *lV1kV2s V1=o/u/ou/au V2=u/o/a
102A világ nagyobb nyelvcsaládjai
• indoeurópai (Európa, Délnyugat-Ázsia): szanszkrit, hindi, bengáli, urdu,
nepáli, pandzsábi, szingaléz, cigány, oszét, kurd, perzsa, tadzsik
• sémi-hámi vagy afro-ázsiai (Közel-Kelet, Észak-Afrika): akkád, asszír,
föníciai, héber, kopt, arám, arab, tuareg, szomáli
• urali (Északnyugat-Ázsia, Észak- és Kelet-Európa)
• kaukázusi (Kaukázus): grúz, abház, csecsen, ingus
• szudáni (Északnyugat-Afrika): szuahéli, kongo, zulu, maszáj
• paleo-szibériai (Ázsia, Alaszka): csukcs, jukagir, talán az eszkimó nyelvek is,
pl. inuit
• altáji (Ázsia): török, mongol, gagauz, kirgiz, tatár, ujgur, csuvas
• sino-tibeti (Ázsia): kínai, tibeti, burmai, japán, vietnami
• maláj-polinéz (Óceánia): hawaii, indonéz, polinéz, maláj, tahiti, tagalog
• dravida (India): tamil, malajalam
• amerikai, óceániai és egyéb ázsiai nyelvcsaládok
103A világ főbb nyelvcsaládjai
104A világ főbb nyelvcsaládjai
105Nyelvek, amelyeket a legtöbben beszélnek
1. mandarin (kínai): 1,4 milliárd
2. angol: 580 millió (anyanyelvi: 380 millió)
3. spanyol: 450-500 millió (anyanyelvi: 360 millió)
4. hindi: 490 millió
5. arab: több mint 300 millió
6. francia: 300 millió
7. orosz: 278 millió
8. maláj-indonéz: 260 millió
9. portugál: 240 millió
10. bengaléz: 230 millió
106
1 400 000 000
580 000 000
450 000 000
490 000 000
300 000 000
300 000 000
278 000 000
260 000 000
240 000 000
230 000 000
mandarin angol spanyol hindi arab
francia orosz maláj-indonéz portugál bengaléz
107Az indoeurópai nyelvek eredete és elterjedése
108Az indoeurópai nyelvek eredete
és elterjedése
109Az indoeurópai nyelvcsalád
A kentum–szatem felosztás
Az alapnyelv először két változatra bomlott:
kentum nyelvek: megőrizték az alapnyelvi palatalizált
k hátulképzettségétpl. latin: kʲentum ’100’
szatem nyelvek: a palatalizált k tovább palatalizálódótt, a képzés előrébb került és s, c, ʧ, z, ʒ
lett belőlepl. iráni avesztai: satəm ’100’
110A
sza
tem
ny
elv
ek
ma
: sz
láv
, b
alti, a
lbá
n,
örm
én
y,
ind
o-irá
ni
111A
ke
ntu
mn
ye
lve
k
ma
: n
eo
latin
, g
erm
án
, ke
lta
,
újg
örö
g
112Az indoeurópai nyelvcsalád európai ága
1. Újlatin nyelvek: spanyol portugál, francia, katalán (Nyugaton)
olasz, román (Keleten)
2. Germán nyelvek: angol, holland, német (Nyugaton)
izlandi, norvég, svéd, dán (Északon)
3. Szláv nyelvek: orosz, ukrán, belorusz (Keleten)
lengyel, cseh, szlovák (Északon)
bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén (Délen)
1134. Balti nyelvek:
lett, litván
5. Kelta nyelvek:breton, ír és skót és manxi gael, walesi, cornwalli
6. Be nem sorolt nyelvek (mert a családból csak 1 nyelv maradt fenn):újgörög
albán
örmény