Református Érmellék

A Z É R M E L L É K I R E F O R M Á T U S E G Y H Á Z M E G Y E G Y Ü L E K E Z E T I L A P J A

VI. ÉVF. 1. SZÁM – 2015. JANUÁR

Régi magyar áldás

Áldott legyen a szív, mely hordozott, És áldott legyen a kéz, mely felnevelt, Legyen áldott eddigi utad, És áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, Hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, És melegítse fel szívedet. Hogy lehess enyhet adó forrás A szeretetedre szomjazóknak, És legyen áldott támasz karod A segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad Minden hozzád fordulónak, Legyen áldást hozó kezed Azoknak, kik érte nyúlnak. Áldott legyen a mosolyod, Légy vigasz a szenvedőknek. Légy te áldott találkozás Minden téged keresőnek. Legyen áldott immár Minden hibád, bűnöd, vétked. Hiszen, ki megbocsátja, Végtelenül szeret téged! Őrizzen hát ez az áldás, Fájdalomban, szenvedésben, Örömödben, bánatodban, Bűnök közti kísértésben. Őrizze meg tisztaságod, Őrizze meg kedvességed. Őrizzen meg önmagadnak, És a Téged szeretőknek.

A 2015. esztendő bibliai igéjével kívánunk áldott új esztendőt minden keresztyén testvérünknek!

2 Református Érmellék

Imahét a Krisztus-hívők egységéért

Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!” (Jn 4,7)

Bibliaolvasás: Jn 4,1-42

1. nap KÖZHÍRRÉ TÉTEL Samárián kellett pedig átmennie (Jn 4,4) 1Móz 24,10-33 Ábrahám és Rebeka a kútnál Zsolt 42 Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez 2Kor 8,1-7 Makedónia gyülekezeteinek adakozása Jn 4,1-4 Samárián kellett pedig átmennie 2. nap BEVÁDOLÁS I. Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál (Jn 4,6) 1Móz 29,1-14 Jákób és Ráhel a kútnál Zsolt 137 Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön? 1Kor 1,10-18 Mindenki így beszél köztetek: „Én Pálé vagyok, én Apollósé” Jn 4,5-6 Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál 3. nap BEVÁDOLÁS II. „Nincs férjem” (Jn 4,17) 2Kir 17,24-34 Asszíria meghódította Samáriát Zsolt 139,1-12 „Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem” Róm 7,1-4 „Meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által” Jn 4,16-19 „Nincs férjem” 4. nap LEMONDÁS Az asszony pedig otthagyta korsóját (Jn 4,28) 1Móz 11,31-12,4 Isten megígéri Abrámnak, hogy nagy néppé teszi, és megáldja Zsolt 23 Az Úr az én pásztorom ApCsel 10,9-20 „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak” Jn 4,25-28 Az asszony pedig otthagyta korsóját 5. nap KINYILATKOZTATÁS „Merítőedényed sincs, a kút is mély” (Jn 4,11) 1Móz 46,1-7 Isten így szólt Jákóbhoz: „Ne félj lemenni Egyiptomba” Zsolt 133 Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! ApCsel 2,1-11 A pünkösd napja Jn 4,7-15 „Merítőedényed sincs, a kút is mély” 6. nap BIZONYSÁG „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” (Jn 4,14) 2Móz 2,15-22 Mózes Midján kútjánál Zsolt 91 Azoknak éneke, akiknek az Úr a menedék 1Jn 4,16-21 A teljes szeretet kiűzi a félelmet Jn 4,11-15 „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” 7. nap BIZONYSÁG „Adj innom” (Jn 4,7) 4Móz 20,1-11 Izráel fiai a Cin pusztánál, Meríbánál Zsolt 119,10-20 „Igédről nem feledkezem meg” Róm 15,2-7 „Az Isten adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek” Jn 4,7-15 „Adj innom” 8. nap TANÚSÁGTÉTEL Sokan hittek benne az asszony szava miatt (Jn 4,39) 2Móz 3,13-15 Mózes az égő csipkebokornál Zsolt 30 Az Úr életben tart minket Róm 10,14-17 „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!” Jn 4,27-30.39-40 Sokan hittek benne az asszony szava miatt

3 2015. január

Köszöntő az imaheti füzet magyar kiadásához

Krisztusban Kedves Testvérek! Ez a hét az élő víz forrásához vezeti azokat, akik

az imahét nyolc estéjén templomainkban hallgatják vagy hirdetik Isten igéjét. Jézus találkozása és beszélgetése a samáriai asszonnyal, lélekben tanúsítja Isten népe számára, hogy az élet Isten ajándéka. Ezért kínálja ma is Jézus az élő vizet, hogy aki hallja az igét, abban tényleg az élő víz forrása fakadjon éltető erejével.

A 2015. esztendő imahetének anyagát a Brazil Keresztény Egyházak Nemzeti Tanácsa készítette el. Külön munkacsoport dolgozott azon, hogy az imahéten jelenlevő templomi közösség találkozzék az életet kínáló Jézussal.

A bibliai történetben a hely és a találkozó személyek kiemelt helyet kaptak. A hely Jákob kútja, s akik találkoztak: a Názáreti (Galileai) Jézus és a sikári (samáriai) asszony. A kút ugyan messze Keleten található a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben, kilométernyire Sikártól, a fővárostól, mely ma Aszkar néven található a térképen. A kút 32 méter mély. 2 méter az átmérője. Forrás táplálja. Fedett. A fedélen két merítő nyílás van. Innen vitték az ivóvizet a város lakói.

Ez a kút Petőfi Sándor szavait juttatja eszünkbe, amint a János vitéz írása közben maga előtt látta, hogy „tündérországnak egy tó áll a közepén. Hát az élet vize volt ez a tó itten”. Mi templomunkban fedezzük fel az élet forrását. Ott hullott fejünkre a keresztelő kútnál az élet vize. A hangzó ige hallatán Isten igéjét hallgatva felfrissült a szívünk és az értelmünk. A templomunk jut eszünkbe, mely Isten jelenlétének

helye, ahol összegyülekeznek az emberek, aki szomjas, annak Jézus ad inni az élet vizének forrásából (Jel. 21,6). A tér és idő feletti mindenható Isten hatásaival sokféle módon tud jelen lenni az anyagvilágban. Akár egyetlen helyen többféleképpen is. Kitüntetett módon találkozunk vele templomainkban.

Megjelenik előttünk az Éden folyója is, mely az élet folyama, és a négy égtájat élettel árasztotta el (1.Móz. 2,10) és amely az Isten és a Bárány forrásából eredt (Jel. 22,2). Nekünk ez az Éden a templom. Az Isten közellétének a helye. Itt ered a mindent éltető víz (Ez. 47,1) Azt olvassuk a próféta könyvében, hogy a templom küszöbe alól ered a forrás. Ott ered, ahol az érkező belép a templomba, hogy találkozzék Istennel. Ott ered, ahol az igehallgató, a szentségekkel élő, kilép a templomból, hogy az élő vízzel felfrissülten járjon az életúton.

Tudjuk, – mert tapasztaltuk – hogy ez több és egészen más, mint az, hogy a víz nélkül nincs élet! A templom az a „kút”, ahol valóban minden élet adója az Isten! Amikor Jézus kínálja az élő vizet, az isteni békét, az üdvösséget kínálja fel. Ezért ne felejtse senki, hogy a „forrás az Úr házából fakad” (Jóel 4,18). A szomjazónak sose oltotta szomját a jó szó. A vigasztalás is csak üres korsó! A szomjazó Jézushoz fordul. Ott van az élő víz. Jézus a valódi élet forrása. Jézus enyhíteni tudja az élet utáni szomjat. Ezt sehol másutt nem lehet megtalálni!

Az idei imahét hívás az élő víz forrásához, Jézushoz. Jó ha mi is átadjuk hitünk örömét a világnak, ahogyan a samáriai aszszony a Jézustól kapott vízzel ment a városba, s Sikem városát elárasztotta élő vízzel. Polgártársainak elmondta, hogy a Messiással találkozott a kútnál és azok hittek neki.

A keresztények mit visznek magukkal a templomból? Árad-e a Jézusban hívők életéből az élő víz – vagy csak a száj szól és a szív dobog? A tanúságtételben az egész ember benne van. Testestől-lelkestől. Érzelemvilágával és gondolatvilágával. Szavaival és cselekedeteivel. Nagy szüksége van magyar népünknek erre a jézusi élő vízre! A szomjat nem oltja sem az üdítő, sem az energiaital, sem az alkohol, csak a tiszta víz. Jézus meg tudja adni az életet, szeretettel hív bennünket erre az örök, isteni életre.

Aki Jézustól kapott életet, ott marad a kútnál, mert ott a forrás, ott az élő víz! Ahol a forrás van, ott van az oázis. Ahol az oázis van, ott van az igazi élet!

Ezzel nyújtjuk át az Ökumenikus Imahét 2015-ös heti programját – áldáskívánással hívogatva mindenkit az élő víz forrásához, a kúthoz, Jézushoz – a templomba!

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Steinbach József református püspök

a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke

4 Református Érmellék Csiha Kálmán

Isten ösvényein

A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata

17. rész

36. kérdés: Mi hasznát veszed Krisztus szentséges

fogantatásának és születésének? Felelet: Azt, hogy ő minekünk közbenjárónk, aki

ártatlanságával és tökéletes szentségével bűneimet, melyekben én fogantattam, Isten színe előtt elfedezi.

Ha Krisztus csak ember lett volna, s pont olyan

bűnös lett volna, mint a többi ember, akkor nem tudott volna bennünket megváltani. Hiszen tudjuk, hogy egy teremtmény sem viselheti Isten örök haragjának súlyát, sem másokat attól meg nem szabadíthat. Ezért kellett Jézus Krisztusnak nem csak emberi testben megjelenni és embernek lenni, hogy istenségének erejével bűneink büntetését elhordozza és az életet visszaszerezhesse és ajándékozhassa. Így lehet minekünk közbenjárónk, aki ártatlanságával és tökéletes szentségével bűneinket Isten színe előtt elfedezi.

XV. ÚRNAPJA

37. kérdés: Mit hiszel, mikor ezt mondod: szenvede? Felelet: Azt, hogy ő földi életének egész idejében,

különösen pedig a halálában, Istennek az egész emberi nemzet bűnei ellen való haragját testében-lelkében elhordozta, hogy szenvedésével mint egyetlenegy engesztelő áldozattal a mi testünket-lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa és számunkra Istennek kegyelmét, az igazságot és örökéletet megszerezze.

Krisztus szenvedése nem csak egy ember

szenvedése volt. Ő Isten fia volt, látta az egész emberi történelmet, látta, hogy az emberek mennyit bántották, gyilkolták egymást, és mennyit fognak még gyűlölködni és gyilkolni ezen a földön. Ő nem csak testében, hanem lelkében is szenvedett. Milyenek voltak ezek a lelki szenvedések? Képzeljétek el, hogy egy édesanyának van két fia. A két gyermek gyűlöli egymást, és az egyik megöli a másikat. Mit szenvedhet az édesanya, látva ezt! Hiszen mind a két gyermeket szereti és mind a két gyermek az övé. Képzeljétek el, mit szenvedhetett az Úr Jézus, amikor lelkében látta az egész emberiség bűnét. Tudta, hogy az emberek, akiket ő szeret, egymás ellen fordulnak, megölik és kínozzák egymást. Mennyit kellett szenvednie a lelkében, hogy a Gecsemáné-kertben Nagycsütörtökön vért verítékezzen. Egy nagy lelki szenvedésben könnyen megizzadunk, verítékezünk, de képzeljétek el, milyen nagy lelki szenvedés kell hogy legyen az, amelyben valaki vért verítékezik. Jézussal ez történt,

erre a szenvedésre szánta oda magát, hogy egyetlenegy engesztelő áldozat legyen a mi bűneinkért, és testünket-lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa.

Amikor Izraelben jártam, akkor döbbentem rá annak a Káté-kérdésnek a teljes igazságára, hogy Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatával eleget tett a mi bűneinkért. A zsidó főpapok minden évben megáldozták a templomban az áldozati bárányt, Jézus Krisztus azonban meghalt a mi bűneink miatt, s ezért felesleges ezt az áldozatot tovább folytatni, mert nem egy állat feláldozása vált meg, hanem Jézus Krisztus. Ez meg van írva a Szentírásban, és beteljesedett a történelemben is. Krisztus Urunk születése után 71-ben Titus római császár porig rombolta Jeruzsálemet, és lerombolta a templomot is, ahol a bűnért való áldozatok folytak. A zsidó hit szerint csak a templomban szabad bemutatni a bűnért való áldozatot, és csak a jeruzsálemi templom volt az igazi templom, a többi csak zsinagóga: tanítási hely. A templomot később, a II. században megpróbálták felépíteni, azonban nem sikerült. A földből lángok törtek elő, ki tudja, milyen geológiai probléma következtében, de Isten akaratából. Az építők megijedtek, és a templomépítést nem folytatták tovább. Később pedig a történelem úgy alakult, hogy nem tudták a templomot felépíteni, és most sem tudják, hiszen most már ott van az arab világ központja. Így Isten a történelemben is gondoskodott arról, hogy megszűnjön a bűnért való áldozat, hogy egyedül csak a Jézus Krisztus egyetlenegy bűnért való áldozata maradjon. A Káté azt mondja, ezzel megszabadította testünket-lelkünket az örök kárhozattól. Mit is jelent az, hogy kárhozat? A poklot jelenti. Később erről még fogunk beszélni. A kárhozat kifejezés azonban nagyon gazdag. Aki odajut, annak kár volt élni a földön, annak minden igyekezete kárba veszett, és ott csak a kár fog uralkodni. Számunkra azonban Jézus Krisztus megszerezte Istennek kegyelmét, az igazságot és az örökéletet. A János evangéliumában írva van, ezt mondja Jézus: „És én örökéletet adok nékik, és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből” (Jn 10,28).

38. kérdés: Miért szenvedett Jézus Poncius Pilátus

bírósága alatt? Felelet: Azért, hogy ő ártatlan létére világi bíró által

ítéltessék el, és hogy ezáltal minket Isten kemény ítéletéből, amely reánk várt volna, megmentsen.

Poncius Pilátus ítélete rögzíti Jézus Krisztus ügyét

a történelemben is. Hiszen Poncius Pilátus történelmi személy volt. A zsidó nép rosszakarata és Poncius Pilátus is benne volt az Isten terveiben, mert benne volt Jézus Krisztus elítéltetése, halála és azután feltámadása is. Ezért olvassuk az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv 4,27–28. versében: „Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, akit

5 2015. január felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népével, hogy véghezvigyék, amiről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjék.”

39. kérdés: Nagyobb dolog-e az, hogy ő megfeszíttetett,

mint ha másnemű halállal halt volna meg? Felelet: Bizonyára nagyobb: mert ebből vagyok

bizonyos, hogy ő azt az átkot, melynek terhe rajtam volt, magára vette: mert Isten a kereszthalált megátkozta.

Jézus Krisztusnak a legrettenetesebb halállal

kellett meghalnia érettünk. Ezért van írva úgy a Gal 3,13. versében: „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk: mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.” Hogy a legnagyobb elvetettség mélységeibe is utánunk tudjon jönni, ezért választotta Krisztus az átkozott halált, a kereszthalált. Azért, ha akármilyen szenvedésben lennél, gondolj arra, hogy Jézus még mélyebb szenvedésben volt, és meg tud érteni téged.

XVI. ÚRNAPJA

40. kérdés: Miért kellett Krisztusnak a halált

elszenvednie? Felelet: Azért, mert Isten Igazságának semmi más

módon a mi bűneinkért megfizetni nem lehetett volna, csakis Isten Fiának halála által.

A 12–18-ig terjedő kérdéseket, feleleteket és

azoknak a magyarázatát kell ismét elolvasni. 41. kérdés: Miért hogy el is temettetett? Felelet: Azért, hogy megbizonyítsa, hogy valósággal

meghalt. János evangéliuma végén azt olvassuk, hogy

amikor a megfeszített két gonosztevőnek megtörték a lábszárcsontjait, az Úr Jézussal nem ezt tették, hanem lándzsát szúrtak az oldalába, onnan víz és vér jött ki, halott volt, mert a teste már bomlani kezdett. A hitetlenek közül próbálják úgy magyarázni, hogy tetszhalott volt, vagy hogy valami különleges jóga-tudománnyal elaltatta magát. Az azonban, hogy bedöfték a dárdát az oldalába, és abból víz és vér jött ki, bizonyítja, hogy valósággal meghalt.

42. kérdés: Ha Krisztus meghalt érettünk, miért kell

nekünk is meghalnunk? Felelet: Mert a mi halálunk nem bűneinkért való

megfizetés, hanem csak meghalás a bűnre nézve és átalmenetel az örökéletre.

A halál a bűn következménye. Ezért sokan azt mondhatják, hogy ha Krisztus meghalt a mi bűnünkért, akkor már nekünk nem kell meghalnunk. Valójában ez így is van, mert a mi halálunk

átalmenetel az örökéletre. Az Úr Jézus azt mondta János evangéliuma 11,25. versében: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz én bennem, ha meghal is él. És aki csak él és hisz én bennem soha meg nem hal.” Ha Jézus Krisztusé vagyunk, akkor tehát a mi halálunk csak átalmenetel az örökéletre. A testünk itt marad, a lelkünk Istenhez megy. Olyanforma ez, mint amikor átöltözünk, levetünk egy ruhát, ami itt marad a szekrényben, és felveszünk egy másikat. Az örökéletben felvesszük a másik testet. Erről majd később fogunk tanulni.

A haláltól félünk, mert számunkra ismeretlen dolog. Érezzük, hogy ítéletre kell mennünk Isten elé. Azonban ha már engedtük magunkat e földön megítéltetni, bűneinket megvallottuk, bocsánatot kértünk értük, a Jézus Krisztuséi vagyunk, benne hiszünk, és szeretjük őt, akkor a haláltól nem kell félni. A földi élet az örökélet előszobája. A halál átalmenetel egy ajtón az előszobából az igazi otthonba. Az első keresztyének azért tudtak Jézus Krisztusért minden üldözést elszenvedni, amikor élve meggyújtották vagy amikor az oroszlánok elé vetették őket, mert tudták, hogy a halállal nem fejeződik be minden, hanem akkor kezdődik igazán az igazi élet.

43. kérdés: Mi további hasznot veszünk Krisztus

kereszten való áldozatából és halálából? Felelet: Azt, hogy az ő halálának erejével a mi ó

emberünk ővele együtt megfeszíttetik, megöletik és eltemettetik, hogy a test gonosz indulatai ne uralkodjanak többé bennünk, hanem mi magunkat hálaáldozatul őneki szenteljük.

A Káté tehát azt mondja, hogy az ő halálának

erejével a mi ó emberünk ővele együtt megfeszíttetik, megöletik és eltemettetik. Hogy kell ezt érteni? Emlékeztek, amikor Gandhiról beszéltünk, vagy amikor azokról az apácákról beszéltünk, akik ostorozták magukat? Amikor Jézus Krisztus értünk való szenvedésére gondolunk, akkor feltámad bennünk a lelkiismeret. Tudjuk, a bűnünk fájdalmat okoz Jézusnak, és akkor fáj nekünk, hogy mi is fájdalmat okozunk. Átérezzük igazán, hogy Jézus Krisztus mit tett értünk, és jobbak akarunk lenni, mások akarunk lenni, és a bennünk lévő ó embert, az Isten nélküli életet igyekszünk megölni, eltüntetni, elkerülni, és igyekszünk igazán Jézus Krisztust szeretni és követni. Ha átgondoljuk, hogy mit tett értünk Jézus, akkor beleváltozik a lelkünk. A konfirmáció ideje alatt is, amíg az Úr Jézussal foglalkozunk és róla tanulunk, erre kell törekednünk, akkor lesz igazi a konfirmációnk, ha megváltozik a lelkünk, hogyha közelebb kerülünk őhozzá, ha meglátjuk, hogy mit tett értünk, és feltámad a lelkiismeretünk, és mi is jót akarunk tenni, és bánjuk a bűneinket.

(következő lapszámunkban folytatjuk)

6 Református Érmellék Sass Kálmánról és a peregrinusainkat patronáló Welti család kapcsolatáról

3. rész

Sass Kálmán tablóképe a kolozsvári Teológián (1928)

A román államhatalom 1939 októberében letartóztatja és 1939 dec. 21-én a segédlelkésszel1 együtt őt is kiutasítja Magyarországra2, ahonnan családjával 1940 szeptemberében hazatér Érmihályfalvára. Magyarország németek általi megszállása után 1944 tavaszától érmihályfalvi zsidó atyafiakat bújtatott a 25 hektáros barantói tanyáján.

Tisztségei közül megemlítjük, hogy 1947-ben tagja lesz annak a bizottságnak, amelynek a hivatalos neve: „Erdélyi Ökumenikus Munkaközösség Királyhágómelléki Képviselői”.3 Szerepet vállal a Magyar Népi Szövetségben.

A királyi román hatóságok 1947 júliusában újra letartóztatják, decemberben 4 Szamosújvárra hurcolják,

1 Horváth Viktor Érmihályfalva segédlelkésze írta 1942-ben: „Itt a volt trianoni határmentén a megszálló román hatóságok Hazámnak tett szolgálataimért letartoztattak és 1939. oktober 21-től december 21-ig a kolozsvári katonai börtönben voltam, amikor román állampolgárságomtól megfosztva száműztek és több lelkésztársammal együtt átadtak Magyarországnak. A Csonka Ország területén 1940. február 1-től szeptember 20-ig a pécsi egyházközségben nyertem alkalmazást, mint segédlelkész, majd a bécsi döntés után visszatértem előbbi szolgálati helyemre, Érmihályfalvára.” Lásd Szabadi István: Partiumi és kárpátaljai református lelkészek önéletírásai 1942-ből. In „Mediarium” 3. évf., 2009/1-2, p. 69.

2 Sass Kálmánt 1939 októberében vetik börtönbe, megkínozzák, kiutasítják az országból. Önéletírása alapján kilenc hónapot töltött a miniszterelnökség erdélyi osztályán. Lásd Szabadi István im. ,p. 71. --- Azt, hogy a budapesti fasori gyülekezetben végez lelkészi szolgálatot a hírneves Szabó Imre lelkipásztor mellett, arra nézve a zsinati levéltárban nem találtunk adatokat.

3 Ennek a bizottságnak a tagjai: Orth Imre, Molnár Károly, elnöke Csernák Béla. Lásd Páfi József: Orth Imre, a lelkiismeret-vallás híve. im., p. 216.

4 Dr. Nagy András 1948. május 24-én kelt levelében olvasható tudósítás Welti asszony számára. A levél másolata az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltárában

1948 tavaszán megrendült állapotban szabadul a börtönből, ahol 11 személyt zsúfoltak egy cellába. Bibliáikat elszedték, de a börtönné alakított épület főbejáratán lévő latin szöveget, a 27. és 28. zsoltár igeszavait (még) olvashatta is: Az Úr az én segítségem és védelmezőm, kitől féljek?5

Az 1956-os magyarországi forradalmat követően hamis vádak alapján végzetesen csapnak le reá és a környezetére.6 Letartóztatják 1957 februárjában, másfél évig kegyetlenül vallatják. Érmihályfalva magyarságát, a gyülekezetet7 rettegésben tartják. 1958. dec. 2-án kivégzik Szamosújváron8. Sírhelye ismeretlen.9 Családját kilenc évig kényszerlakhelyre viszik, földbe ásott bărăgani kunyhóban laknak, két fiúkat bebörtönzik. Szeretteivel csupán a deportálás feloldása után közlik a halálhírt. Sass Kálmán becsületének helyreállítása a szülőföldjén igazán csak az egyház keretében történt meg, teljes politikai rehabilitálását polgárilag még mindig, 55 év eltelte után is gátolják. A „hazaárulási” kirakatperek ügye és az áldozatok az égre kiáltanak!10 A sötét „Háttér” nyomása tovább tart, alattomosan épült be – ismét – a törvényhozásba.11

Dr. Hermán M. János

(következő lapszámunkban folytatjuk)

található. Dr. Sipos Gábornak köszönöm ezt az adalékot.

5 „Dominus adiutor et protector meus, quem timebo?” Martinuzzi Fráter György 1542-ben építtette a kastélyát és a hozzátartozó kápolnát.

6 Balaskó Vilmos verse az 1958 okt. 6-án kimondott halálos ítélet hallatán: „Október 6-án, a mártírok napján, / Első a harmincegy között, / »Vezér« az érmellékiek seregében, / Harmincegyet gyűjtöttek össze tizenhárom helyett, / Harmincegyet, hogy közöttük lehessen ő, / Hogy bizonyíthassák, hogy serege volt, / Hogy egy elvesszen a harmincegy közül. / Bár mindegyik a maga vétkéért bűnhődött, / De mindegyikre jutott az »ártatlanok szenvedéséből«, / De mindegyik vétkét őreá veték, / Hogy ő legyen az egyetlen véres áldozat, / Az Érmellék szegény messiása!” A másik halálraítélt személy Hollós István, Balaskó Vilmosnak megkegyelmeztek.

7 Ideiglenes megbízással a kiszolgáltatott és védtelen tudóst, Horváth István teológiai magántanárt osztják be lelkipásztornak 1957. május 1. – december 31. között Érmihályfalvára.

8 Kivégzésén jelen volt a nagyváradi szekuritátés őrnagy, Wohl Zoltán. Lásd Tófalvi Zoltán: Kelet Svájca, im., 1.

9 Emlékművet 1989 után emelt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége a szamosújvári börtön melleti temetőben, ahol a kivégzettek és elhalálozottak nevei szerepelnek, többek között Sass Kálmán és Hollós István neve is.

10 Lásd Tófalvi Zoltán: Megbűnhődött magyarság. Hazaárulási kirakatperek Erdélyben. Világhálón: http://www.napkut.hu/naput_2001/2001_08/003.htm

11 Tófalvi Zoltán: XX. századi erdélyi „gályarab”-prédikátorok. Az írása végén kiemelt részben szólaltatja meg Balaskó Vilmost a sötét „Háttér”-ről. Lásd „Átalvető”. Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedéves lapja. 2010/szept., p. 41. Világhálón 2014. jan. 9-én: http://www.ekosz.hu/atalveto/Atalveto_1003_75.pdf

7 2015. január Dinnyés József-koncert Szentjobbon

A magyar egyházi zene egyik kiemelkedő előadója, Dinnyés József anyaországi zeneszerző, előadóművész dicséreteket, zsoltárokat és hitvalló költők verseit adta elő Útban Advent felé címmel a szentjobbi református templomban

A szentjobbi református templom hívogató szavára sokan összegyűltek 2014. november 23-án, vasárnap délután 3 órakor. A délutáni istentisztelet Fábián Tibor lelkipásztor igemagyarázatával vette kezdetét, aki a Máté 11,28-30 alapján értekezett.

Más településekről is érkeztek vendégek, itt voltak a hollandiai testvérgyülekezet misszionáriusai, akik diakóniai munkát végeznek a településen, valamint a szentjobbi római katolikus gyülekezet tagjai, Molnár József polgármester és családja, mert a templom az a hely, ahol Isten szól hozzánk, s mi énekkel, imádsággal szintén megszólítjuk Őt, de jelképe egy egyházi közösségnek is, amelynek összetartó ereje a hit.

A ma délutáni istentisztelet egyházzenei koncerttel ért véget, felekezeti hovatartozás nélkül együtt dicsérhettük az Urat, hiszen a zene Istentől kapott ajándék, olyan nyelv, amin keresztül sokkal mélyebben fejezhetjük ki az Istennel való együttlét magasságát, mint bármi mással. A 100. zsoltár, amely hálaadó zsoltár, ekképpen buzdít bennünket: „Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal.” Talán ez az ige is lehetett volna mottója a vasárnap délutáni szentjobbi közös együttlétnek, amelynek meghívott előadója az anyaországi Dinnyés József volt.

Dinnyés József magyar zeneszerző, előadóművész, „daltulajdonos”, énekes, gitáros a szentjobbi református templomban dicséreteket, zsoltárokat, hitvalló kortárs költők verseit valamint adventi énekeket adott elő Útban Advent felé címmel. Az előadóművész arra a kérdésre, hogy ki is ő valójában így vall magáról: „költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől.”

A repertoárját négy részre osztotta: 1. kortárs költőktől idézett versek; 2. a hit hőseinek versei; 3. zsoltárok; 4. adventi énekek.

A közel egy órás koncert hamar véget ért, a jelenlévők jól érezték magukat a sok dicsőítő ének hallatán, és nem az előadón múlott, hogy folytatódjon, mivel az előadóművésznek nincs gépkocsija, így legtöbbet vonattal közlekedik, amely ha nincs ott idejében az állomáson, nem várja meg.

A közös együttlétet követően a házigazdák szeretetvendégségre invitálták a jelenlévőket, amelyet a parókián szolgáltak fel.

Tóth Zsigmond Béla Forrás: facebook

8 Református Érmellék

VIII. Egyházkerületi Bibliaismereti Vetélkedő

November 22-én, szombaton Magyarkécen került megrendezésre a Királyhágómelléki Bibliaismereti vetélkedő, immár nyolcadik alkalommal. Az egész napos program az Érmelléki Református Egyházmegye, a Kécenlét Egyesület, a Magyarkéci Református Egyházközség és a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szövetség (KRISZ) közös munkája, valamint Margitta Város Önkormányzata és a Communitas Alapítvány támogatása révén valósult meg.

Az idei évben 11 csapat mérte össze tudását a vetélkedő során, mely csapatok a kilenc egyházmegyéből érkeztek az eddigi évekhez hasonlóan, névszerint: Apahegy (Nagybánya), Mikola (Szatmár), Érendréd (Nagykároly), Érszőllős és Margitta (Érmellék), Jákóhodos (Bihar), Kraszna és Kémer (Szilágysomlyó), Désháza (Zilah), Nagyzerind (Arad), Temesvár-Belváros (Temes). A mostani vetélkedőre is az egyházmegyei megmérettetésen keresztül vezetett az út a legfelső, kerületi szakaszra. A mostani vetélkedőre a Királyok első és második könyvéből kijelölt részekből kellett a versenyző ifjaknak felkészüljenek.

Az érkező csapatokat és kísérőiket a kéci gyülekezet szendviccsel és forró teával várta, valamint nassolni valókkal megterített asztallal. A verseny énekléssel és áhítattal kezdődött, előbbit az Élő Kövek együttes, utóbbit Illyés Tamás érszőllősi lelkipásztor szolgáltatta. Az igehirdető a Krisztus-követésről és kereszthordozásról szólt az ifjakhoz, s kiemelte, hogy ennek a vetélkedőnek is az a lényege, hogy a versenyzők közelebb kerüljenek az Úr Jézushoz. Az elcsendesedés után ismét dicsőítés következett, majd Mike Pál házigazda és szervező köszöntötte az egybegyűlteket. A köszöntéssel egy időben a csapatok megkapták az erre az alkalomra készült pólókat,

melyekért már megérte továbbjutni, valamint mindenki kapott írószert és egy kis csokoládét is az energia növelése érdekében. A vetélkedőn 50 kérdésre keresték a szervezők a választ, éspedig 5 részre felosztva azokat.

A szünetekben az Élő Kövek énekei frissítették a csapatokat, valamint félidőnél a kéci gyülekezet gondoskodott újabb tea, gyümölcs és keksz ellátásról. Míg a csapatok a templomban vetélkedtek, addig a zsűri tagjai (Jakó Sándor, Bán Alpár és Kurta Szabolcs) a gyülekezeti házban folyamatosan javították a tesztlapokat.

A verseny után dr. Zabán Bálint-Károly lelkipásztor tartott előadást a Királyok könyvéhez kapcsolódóan. Sokszor meghökkentő képeket és tárgyakat felhasználva, de végig izgalmas és lendületes előadás volt arról, hogy ki is a mi életünk királya, s hogy milyen jeleket hagyott és hagy a Királyok királya.

Ebéd után került sor a díjkiosztó ünnepségre. Minden résztvevő kapott emléklapot és könyvjutalmat is a pólók mellé, valamint az első helyezettek könyvcsomagokat és mivel időhiány miatt a különdíjas játék elmaradt, ezért a társasjátékok is szétosztásra kerültek a díjak mellett.

A dobogó legfelső fokára új csapat állhatott fel az érszőllősi csapat (Veres Bianka, Pápai Natália, Erdei Virág és Somogyi Izabella) személyében, letaszítva a trónról a tavalyi két elsőt, így a második helyen Kraszna (Juhos Lóránd, Juhos Ágota, Nemes Emília és Boldizsár Heidi), míg a harmadik helyen Margitta (Csordás Zsuzsa, Csordás Klára, Kiss Imre és Forgács Péter) csapata végzett. Amúgy az első három csapat között csupán egy-egy pont döntött a helyezések tekintetében. Gratulálunk nekik!

A nap zárópontját Dinnyés József vidám és már-már adventi hangulatú koncertje adta. Végül áldáskívánással indultak útra a csapatok, egy szép és áldott nap után.

Jakó Sándor egyházmegyei ifjúsági előadó

9 2015. január

Élő Kövek I. hely: Érszőllős (Érmelléki eme.)

Zabán Bálint-Károly II: hely: Kraszna (Somlyói eme.)

Dinnyés József III. hely: Margitta (Érmelléki eme.)

10 Református Érmellék

Az Esperesi Hivatal építésére adakozók

(újraközölt és bővített lista)

Asszonyvásári Református Egyházközség 200 lej Bályoki Református Egyházközség 1400 lej Érábrányi Református Egyházközség 200 lej Érkeserűi Református Egyházközség 700 lej Érkörtvélyesi Református Egyházközség 500 lej Érolaszi Református Egyházközség 1000 lej Érseléndi Református Egyházközség 200 lej Érszőllősi Református Egyházközség 1000 lej Értarcsai Református Egyházközség 500 lej Gálospetri Református Egyházközség 300 lej Jankafalva Református Egyházközség 200 lej Magyarkéci Református Egyházközség 2000 lej Margittai Református Egyházközség 1500 lej Micskei Református Egyházközség 500 lej Monospetri Református Egyházközség 550 lej Nagykágyai Református Egyházközség 1000 lej Ottományi Református Egyházközség 139 lej Papfalvai Református Egyházközség 300 lej Poklostelki Református Egyházközség 100 lej Székelyhídi Református Egyházközség 2500 lej Szentjobbi Református Egyházközség 400 lej Érköbölkúti hívek 950 lej Érmelléki Mezőgazdasági Társulás (Szhíd) 1000 lej Balogh Etelka (Értarcsa) 50 lej Gerzon Etelka (Értarcsa) 50 lej Mészáros János és Erzsébet (Székelyhíd) 100 lej Nagy József (Értarcsa) 100 lej Pokol Elemér (Érköbölkút) 100 lej Rákosi Jenő (Székelyhíd) 1000 lej Szabó Árpád és Irma (Székelyhíd) 100 lej

összesen: 18639 lej

Isten áldja meg a jókedvű adakozókat! Köszönjük az adományokat!

Furulyás-találkozó Érszőllősön

Az idei évben is megrendezésre került a furulyás-

találkozó egyházmegyénkben, amelynek a tavalyi évhez hasonlóan az érszőllősi gyülekezet adott otthont. Szép számban jelentek meg a fiatalok október utolsó vasárnapján az érszőllősi templomban, hogy furulyaszóval is dicsérhessék az Urat.

A találkozó egy rövid, tartalmas áhítattal kezdődött, amelyet a házigazda lelkipásztor, Illyés Tamás tartott a 150. zsoltár alapján, buzdítva és bátorítva a fiatalokat az Úrnak való szolgálatra és dicséretre: „Minden lélek dicsérje az Urat!” (Zsolt 150,6a)

Az idei találkozón öt gyülekezet nyolc furulyás csoportja vett részt.

A találkozót a házigazdák kezdő csoportja nyitotta meg, majd az albisi gyerekek furulyás csoportja folytatta a szolgálatot, akik első ízben voltak jelen.

A folytatásban a bihardiószegi gyülekezetet képviselő két furulya csoportot hallhatták a jelenlevők, akik rendszeres résztvevői ennek a találkozónak.

Ezután az érsemjéni gyülekezet furulyacsoportja következett, akik szintén oszlopos tagjai a furulyás találkozóknak.

Majd az érszőllősi haladócsoport szolgálatát hallhattuk, lelkünk épülésére.

Az érszőllősiek szolgálatát a Gálospetriből érkezett három furulyáslány folytatta.

A zenés délutánt az érszőllősi kvartett szolgálata zárta, amely méltó befejezése volt ennek a rendezvénynek.

A csoportok többnyire három énekkel készültek, amelyek széles skálán mozogtak: népdalzsoltárok, református énekeskönyvi énekek, menüettek valamint ifjúsági és gyermekdalok is elhangzottak.

A szolgálatok után a 150. népdalzsoltárunk megtanulása és közös éneklése következett, a jelenlevő gyülekezettel együtt „Áldjátok Istent szent templomában…”

A találkozó végén minden furulyás csoport egy emléklapot vehetett át, ezt követően pedig szeretetvendégséggel zárult a rendezvény a gyülekezeti teremben.

Bízunk benne, hogy ez a zenei délután is építő jellegű volt, és ifjaink megújult tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza saját gyülekezeteikbe. Reméljük, hogy az elkövetkezendőkben minél több gyülekezet ifjúsága részt vesz ezeken az áldott találkozókon, ahol együtt és egymástól tanulva épülhetünk egymás hite által.

Herman Csaba

egyházmegyei egyházzenei előadó

11 2015. január

Az egyházmegyei furulyás-találkozó résztvevő csapatai

Az érszőllősi kezdő furulyás csoport a gyermekkórussal Az albisi gyerekek furulyás csoportja

A bihardiószegi gyermek furulyás csoport A bihardiószegi ifjúsági furulyás csoport

Az érsemjéni gyülekezet furulyás csoportja Az érszőllősi haladó furulyás csoport

Három furulyáslány Gálospetriből Az érszőllősi furulyás kvartett

12 Református Érmellék

„Jobb az Úrban bízni!” Dokumentumfilm-bemutató

Csiha Kálmánról

Érsemjénben mutatták be december 6-án a közeli Barantón született, néhai erdélyi református püspökről, Csiha Kálmánról (1929-2007) készült dokumentumfilmet.

A művelődési otthon nagytermében csak néhány

hátsó széksor maradt üresen, a szombat délutáni vetítésre az egyházmegye református lelkészei közül bár kevesen tudtak megjelenni, de megtisztelte a rendezvényt a helybeli plébános is, illetve a főszervező maga is katolikus vallású.

Csorba Sándor, a dokumentumfilm mozgatórugója, a Pro Érsemjén Egyesület nevében is köszöntötte az egybegyűlteket, külön megköszönve a Köztársasági Elnöki Hivatalnak valamint a Bihar megyei tanács magyar ajkú tagjainak a támogatását, a Debrecen Televízió (DTV) munkatársainak pedig a kiváló munkát.

Balazsi József, Érsemjén polgármestere örömét fejezte ki, hogy nem csak ismerhette a már nyugdíjas Csiha Kálmánt, hanem sokszor és hosszasan beszélgethetett is vele. A 43 országot megjárt prédikátor hétvégéit gyakran töltötte barantói tanyáján, az érsemjéni református istentiszteltre is úgy érkezett legtöbbször késve, hogy ne kelljen az első padba beülnie, hanem valahova a többiek közé. Benne nem a folytonosan kibúvókat kereső embert, hanem egyházáért és népéért folyton többet tenni akarót ismerhette meg. Az erdélyi reformátusságnak annyit jelentett ő, mint a katolikusoknak Márton Áron. Vallotta: az anyaország olyan ország, amelynek a határokon túl dobog a szíve.

Csáki Márta, helybeli református lelkész a dokumentumfilm címéül, mottójául választott igehely szövegkörnyezetét olvasta fel, és ezáltal is áldását kérte a Csiha Kálmánra emlékezők életére: „Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr… Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.” (Zsolt 118,5.8)

Érsemjénbe gyakran járnak közösségi vezetők, ennek élő példája volt Cseke Attila képviselő is, hiszen a magyar lakta települések között igencsak sok híres embert adó nagyközségben gyakran vannak ünnepi alkalmak, megemlékezések. Elmondta, Csiha Kálmántól elsősorban a szabadság eszméjét tanulhattuk meg, ennek a szabadságvágynak ma is van üzenete. Nemcsak vallotta a felekezeti iskolák megtartó erejét, hanem tett is azok újjászületéséért – ami a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításakor különösen aktuális üzenettel bír.

A dokumentumfilmet készítő DTV munkatársai nevében Lakatos Balla Tünde szerkesztő köszönte meg a családnak a hagyatékot. Bevallotta: a film készítését

13 2015. január személyesen élte meg: nemcsak a Csiha Kálmánról alkotott képét változtatta meg, hanem őt magát is. Reményét fejezte ki, hogy a dokumentumfilm megtekintése is ezt fogja kiváltani.

A család nevében Nagyné Csiha Emese, a néhai püspök lánya köszönte meg az érsemjénieknek, hogy ápolják Csiha Kálmán emlékét, hogy édesapja a Barantón, gyökereihez visszatérve, jól érezhette magát, hogy Balazsi polgármester úr mindig mellette állt, hogy a jelen is lévő Gavrucza Tibor (nyugalmazott) református lelkész barátságát is magáénak tudhatta.

A film megtekintése előtt még Csiha Kálmán: A mélyben című versét hallgathattuk meg Fülöp Márta előadásában.

A dokumentumfilmben a családtagok, barátok, szolgatársak visszaemlékezése ötvöződik a néhai püspök életstációin forgatott felvételekkel, családi fotókkal, elhangzó naplórészletekkel, igehirdetések videofelvételeinek rövid részleteivel. A börtönrácsokon áttörő fények, a marosvásárhelyi sírkövön széltől lengetett nemzeti szalag, a barantói tanya békéje, a püspök és nagyapa ősz haja és mosolya, az evangelizátor simogató hangja mind feledhetetlen benyomásokként maradnak meg a filmet megtekintőkben.

A családi emlékek nem csak életrajzi adalékokat jelentenek, hanem azok révén a nagy püspököt emberközelibbként ismerheti meg az is, aki soha nem találkozott vele. Csaba testvére a szülők és a család viszontagságairól; a püspök politikai fogsága kezdetén megszületett Emese lánya édesapja szabadulásától csendes haláláig tartó emlékképeiről szól; Attila veje arról számol be, hogy a marosvásárhelyi 89-es forradalmárok hogyan skandálták a Csiha nevet, és várták a harangok meghúzását; az unokák, Kálmán és Botond, az emberi, a világi püspököt, a nagyapát tárják elénk.

Az egykori szolgatársak a gyülekezetépítő, a családlátogató, a felekezeti iskolákat és egyházi intézményeket szívén viselő lelkészt és püspököt, az utazó evangelizátort elevenítik meg számunkra.

Az Érsemjéni Emlékmúzeumban őrzött öreg Bibliáról, díszmagyarról, az első palástról, érsemjéni emlékekről Balazsi József polgármester és Csorba Teréz nyugalmazott tanárnő mesél.

Az estébe nyúló vetítést követően egyetlen, közös koszorút helyeztek el a már ünnepi fényektől is megvilágított parkban lévő Csiha Kálmán-szobornál. A meghívottakat pedig szeretetvendégségre és beszélgetésre marasztalták. A dokumentumfilm DVD-lemeze valamint a püspök prédikációs kötetei a helyszínen megvásárolhatóak voltak. Reménység szerint a magyar köztelevízió is hamarosan műsorára tűzi az Erdély és minden magyar református püspökéről szóló dokumentumfilmet.

Oroszi Kálmán

Érselénd

14 Református Érmellék

„Egy hangszer hadd legyek” A Tálentum zenekar nem ismeretlen a Református Érmellék olvasói előtt sem. Jónéhány szolgálatuk volt már Érmelléki keresztyén gyülekezetekben. A zenekar idén már 12 éves múltra tekint vissza, és a tagcserék ellenére a szolgálat iránti elkötelezettségük töretlen maradt. A közelmúltban a fiatalok számára elérhetővé tették magukat az egyik legnagyobb internetes közösségi portálon, a Facebook-on, valamint, egészen egyedi módon, okostelefonra letölthető applikációt készítettek, amelynek segítségével mindenki, aki a szolgálatuk iránt érdeklődik, nyomon követheti őket. A zenekar egyik alapítójával, zenei vezetőjével, Gavrucza Nagy Lászlóval beszélgettünk.

– Mikor alakult a zenekar? – 2002-ben alakultunk, nyáron, de az első

szolgálatunk decemberben volt Magyarókerekén, egy adventi-karácsonyi műsort játszottunk, a helyi lelkész beiktatásán.

– Kikből alakult a zenekar? – Az első, alapító tagok Margittai Tamás, Tamás

Péter Tibor és jómagam voltunk, aztán hamarosan csatlakozott a csapathoz Hegyi Gyöngyi és Nagy Móni is. Régről, még gyerekkorunkból ismertük egymást, Tamás Péter Tibor már szolgált azelőtt a lányokkal. Mindannyiunkat Tempfli Ádám tanított matekre és gitárra, szájharmonikára.

– Hogyan döntöttetek a Tálentum név mellett? – A feleségem, Emese találta ki ezt a nevet, ez

tetszett nekünk a legjobban, hiszen mindenki kapott valamilyen tálentumot, és szerettük volna gyarapítani ezeket, és ezekkel szolgálni Istent.

– Az elmúlt több mint egy évtized során bizonyára

sokfelé koncerteztetek. Még számon tartjátok, hogy hány

fellépésetek volt? – Több mint 400 szolgálatunk volt eddig. Heti egy

alkalommal tudunk csak próbálni, hiszen minden tagnak munkahelye van, vagy még iskolába jár. Igyekszünk az időhiány ellenére is minden felkérésnek eleget tenni.

– Ha jól tudom, több külföldi szolgálatotok is volt már. – Igen, nagyon nagy áldás volt számunkra, hogy a

2007-es erdélyi turnénk után, 2009-ben Angliában, Skóciában és Írországban szolgálhattunk, 2010-ben pedig Hollandiában hirdethettük a magunk módján az evangéliumot. Jó néhány Magyarországi szolgálat is van már mögöttünk, de hisszük, nem a helyszín számít, hanem a személyes kapcsolat.

Írország második legnagyobb katedrálisában is szolgáltunk, Longfordban, több mint ezer ember előtt egy vasárnapi misén, és szolgáltunk már egy családi házban öt embernek Oláhszentmiklóson, a Bihari szórványok egyikében. Hatalmas élmény ilyen kicsi közösségben szolgálni. Nagyon meglepődtek, és nagyon jól esett nekik. A longfordi hatalmas katedrális is élmény volt számunkra, ám a személyes kapcsolat és közvetlen visszajelzés a fontosabb.

– Érmelléken merre léptetek fel? – Jónéhány szolgálatunk volt már az Érmelléken,

pl. Székelyhídon, Értarcsán, Magyarkécen, Margittán, Érszőllősön, és még több más helyen. Mindig szívesen megyünk az Érmellékre is.

– Az évek során stúdióban is jártatok, felvettétek a

dalaitokat. – Igen. 8 lemezt vettünk fel eddig, sorrendben:

Tálentum koncert, Ünnep, Fehéren, Kis Karácsonyi Koncert, Isten és ember, van egy angol nyelvű lemezünk Find the piece címmel, egy Mozaik című, ami egy válogatás lemez eddigi felvételeinkből, és a Tálentum 10, amit a 10 éves fennállásunkra

15 2015. január jelentettünk meg. A felvételek mind magánkiadásban jelentek meg, önerőből, ezekhez a koncertjeinken lehet hozzájutni, és adományokat szoktunk elfogadni érte. Ezekkel nem kereskedni szeretnénk, hiszen a bejövő összegek épp csak arra elegendőek, hogy a hangszereket karbantartsuk. Sokkal fontosabb, hogy az evangélium (ebben a formában is) eljusson minél több emberhez.

– Az idők során változtak a zenekari tagok. Jelenleg kik

alkotják a Tálentumot? – Valóban, voltak tagcserék, most jelenleg a fiatal

generáció erősít minket. A régiek közül Tamás Péter Tibor maradt, aki basszusgitáron, gitáron játszik, és énekel, jómagam, aki énekelek, gitározom, szájharmónikázom, és az ifjabb nemzedék, akire nagyon büszke vagyok, a nagyfiam, Gavrucza Nagy Pál (13 év), ő zongorázik, énekel, és ütőshangszereken játszik, valamint Visky Miriám (13 év), aki nemrég csatlakozott, most ő egyedül alkotja a női vokál-szekciót a zenekarban. Egy kiforrott hangzásvilág után elég nehéz volt a legutóbbi zenekari átszerveződés, ennek ellenére megtaláltuk a közös hangot minden értelemben. Most kicsit másképp szól a Tálentum, reméljük mindenkinek tetszeni fog ez az új hangzás is. Az eddig fellépéseinken jó tapasztalataink voltak. Tehetséges fiataloknak adtunk lehetőséget a fejlődesre, azzal, hogy bevettük őket a zenekarba, akik kiválóan megállták eddig a helyüket. Jó példát is szeretnénk ezzel mutatni, hogy fiatalon is lehet az Úrnak szolgálni.

– Milyen jővőbeni terveitek vannak? – Nem szoktunk tervezgetni. A fontos számunkra

az, hogyha meghívnak valahova, akkor el tudjunk menni. Most a csapat tagjai közül egyesek iskolába járnak, mások dolgoznak. Ezt össze kell hangolni, ezért bízunk benne, hogy minden felkérésnek eleget tudunk tenni. Bárhová elmegyünk, felekezeti hovatartozástól függetlenül, ahol hiszik a Szentháromságot, és Jézus Krisztust életünk megváltójának vallják.

– A gyülekezeti szolgálatok mellett hol szoktatok még

szolgálni? – Fontos, hogy a rendezvény, vagy bármi, ahová

elmegyünk fellépni, ne legyen a mi hitbeli megyőződésünkkel ellentétes. Felléptünk már kiállitás megnyitóján is, de szolgáltunk mennyegzőben is. Mindenhol ugyanazt képviseljük, ugyanazokkal a dalokkal. Minden rendezvényre elmegyünk, de mint függetlenek, nem akarunk egy párt színeiben sem

tetszelegni. – Miből fedezitek a zenekarral járó kiadásokat? – Önfenntartó zenekar vagyunk, a szolgálatokért

természetesen nem szoktunk pénzt kérni, de ha valamilyen adományt tudnak felajánlani, nem utasítjuk vissza. A fenntartáshoz nyilván nem kevés pénz kell. A cd-k után befolyt adományok is ehhez járulnak hozzá. Az útiköltséget természetesen a meghívó állja.

– A családjaitok hogyan élik meg ezt a sok utazást,

próbát, szolgálatot? – Maximálisan támogat bennünket a család,

mindenki nevében mondhatom, ez nagyon fontos, és jól esik. Hálásak is vagyunk érte!

– Mit láttok, tapasztaltok a koncertjeitek kapcsán,

hogyan élik meg a hitüket az emberek manapság? – Az én meglátásom szerint az, amit népegyházi

érzésnek is nevezhetünk, átalakulóban van, az igazán élő gyülekezetekben sikerül egyre inkább a hangsúlyt a legfontosabb helyre tenni. Ezek általában a kisebb lélekszámú gyülekezetek. Egy nagy gyülekezetben ezt bizonyára sokkal nehezebb megszervezni. Neo-reformáció kellene. Szerintem a keresztyén hit megtartó ereje jelenleg a legjobban a mikroközösségekben működik. Azt is hiszem, hogy a minőségi zenével, jól megfogalmazott evangéliumi üzenettel tehetjük még istenközelibbé, mélyebbekké a gyülekezeti alkalmakat.

– Isten áldását kívánjuk további szolgálatatokra,

életetekre! – Hálásak vagyunk Istennek az eddigi 12 évért,

reméljük, hogy jövőre sikerül megint eljutni sok helyre. Ugyanakkor mindig hálásan gondolunk Tempfli Ádámra, aki annak idején felfedezett bennünket. Neki ez úton is köszönjük!

Köszönjük a családjainknak a sok támogatást, bízunk benne, hogy tovább tudjuk folytatni még sokáig ezt a szolgálatot!

A Tálentum zenekar elérhető az interneten Facebook-on, a talentumtag.blogspot.com oldalon, valamint a talentumtag@gmail.com e-mail címen, valamint személyesen Gavrucza Nagy László, a 0736-343-474-es telefonszámon.

Az androidos applikáció a blog-oldalon található, ingyenesen letölthető.

Az interjút lejegyezte: Kulcsár Árpád

R e f o r m á t u s É r m e l l é k Az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapja

Megjelenik havonta. Főszerkesztő: Kulcsár Árpád Szerkesztő bizottság: Illyés Tamás, Jakó Sándor Zsigmond, Mike Pál, Oroszi Kálmán, Rákosi Jenő

Szerkesztőség: 417570 Értarcsa (Tarcea) nr. 251., Bihar megye, Románia Telefon: 0741-145-800. E-mail: rujsag@yahoo.com. Honlap: http://ermellek.ref.hu

Nyomtatás: Europrint, Nagyvárad. Felelős vezető: Derzsi Ákos. ISSN 2068-5130

16 Református Érmellék

Képes krónika

A székelyhídi vár újonnan épített, 1:27 méretarányú makettjét

okt. 31-én avatták a református templom kertjében. Nov. 23-án, 3 évi székelyhídi szolgálat után beiktatták gyülekezeti hivatalába Rákosi Jenő lelkészt, esperest.

A poklostelki gyülekezet novemberben elkezdte az

életveszélyessé vált templom felújítását. Érbogyoszlón dec. 14-én ravatalozót avattak a református

templom mögött, a temető felé vezető út elején.