pedagÓgiai program 2014 - akarattyainfo.hu · 2018. 9. 7. · kippkopp Óvoda És bÖlcsŐde 8174...

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

KIPPKOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

KIPPKOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 8174 Balatonkenese Balatoni u.63.

Tel.:88/574-802 Tel.,fax: 88/574-803 E-mail:[email protected]

2

„Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó.

Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok.

Tanulj meg örvendeni nekik!

Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen meg-maradt.”

Wass Albert



3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...............................................................................................................................4 1.1 Intézményünk adatai ..........................................................................................................4 2. Helyzetelemzés ....................................................................................................................5 2.1. Óvodakép ................................................................................................................................6 2.2. Gyermekkép ...........................................................................................................................7 2.3. Személyi feltételek.............................................................................................................7 2.4. Tárgyi, pedagógiai feltételek...........................................................................................8 3. Az óvodai nevelésünk célja, értékrendje, feladataink .............................................9 3.1. Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program ...............................9 3.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés .............................................................. 13 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása........................... 16 4. Az óvodai élet tevékenységi formái............................................................................. 17 4.1. Mozgás ................................................................................................................................. 17 4.2. Játék..................................................................................................................................... 23 4.3. Verselés, mesélés.............................................................................................................. 26 4.4 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc..................................................................... 28 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka ...................................................................................... 30 4.6. Külső világ tevékeny megismerése............................................................................... 32 4.7. Munka jellegű tevékenységek.........................................................................................41 4.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás..................................................................... 43 5. Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása óvodánkban................. 45 6. Montessori pedagógiájának alkalmazása tagóvodánkban ..................................... 48 7. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése ......................................... 53 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei................ 55 9. Az óvodai gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenység .................................... 67 9.1. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................................... 70 10. Az óvodai élet szervezése ............................................................................................. 70 10.1. Csoportszervezés ..............................................................................................................71 10.2. Napirend minta ...................................................................................................................71 10.3. Tevékenységi formák szervezési jellemzői .............................................................. 73 10.4. A fejlődés nyomon követése.......................................................................................... 73 11. Az óvoda kapcsolatrendszere ....................................................................................... 73 12. A Pedagógiai program megvalósulását segítő szolgáltatások .............................. 77 13. Bölcsődei gondozás-nevelés szakmai programja ..................................................... 77 14. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések.............................................................................................. 113 Legitimációs záradék



4

1.BEVEZETÉS Pedagógiai programunk a 363/2012.(XII.17.) számú Kormány Rendelet értelmében, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült, kiindulópontként tekintve a hazai és a nemzetközi óvodai gyakorlatok, neveléstörténeti hagyományok, pszichológiai és pedagógiai kutatások eddigi tapasztalatait, eredményeit. A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről fenntartótól és pedagógiai tartalomtól függetlenül előírja valamennyi óvoda számára pedagógiai program készítését, illetve vá-lasztását. A 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet meghatározza a pedagógiai program kö-telező elemeit, felépítését. A fentiekben vázolt törvényi előírások ismeretében nevelőtestületünk hozzálátott egy új, korszerű program kimunkálásához. Az eddig érvényben lévő helyi óvodai programunk tartalmát, pedagógiai rendszerét, eredményeit kiindulópontként kezeltük, és a törvényi változások figyelembevételével dolgoztuk ki jelen pedagógiai programunkat, melynek gyakorlati megvalósításáért nevelő-testületünk elkötelezettséget vállal. 1.1 INTÉZMÉNYÜNK ADATAI Intézményünk neve: Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Intézményünk székhelye: Balatonkenese, Balatoni u.63. Tagintézményünk: Balatonkenese, Bakony u.7. OM azonosító:036986 Intézményünk fenntartója: Balatonkenese- Küngös Intézményfenntartó Társulás Intézményünk típusa: többcélú intézmény Gyermekcsoportok száma:

- székhelyóvoda: 3 óvodai gyermekcsoport 1 bölcsődei gyermekcsoport - tagóvoda: 1 óvodai gyermekcsoport

Férőhelyek száma: - székhelyóvoda: 75 óvodai férőhely bölcsőde: 12 férőhely - tagóvoda: 25 óvodai férőhely

Az intézmény nyitvatartási ideje:

- székhelyóvoda: 11 óra - bölcsőde: 9,5 óra - tagóvoda: 9,5 óra



5

2. HELYZETELEMZÉS Balatonkenese város a Balaton északkeleti csücskében fekszik, a fővárostól kb.100 km-re. Helyzetünk a balatoni települések között különleges, hiszen az egyetlen olyan település vagyunk, amely igazából sem déli, sem északi parti. Közigazgatásilag városunkhoz tarto-zik Balatonakarattya is. Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A település több pontján római kori időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén ajándékozták a veszprémvölgyi apácák-nak 7 másik településsel együtt. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére, majd Balatonkenesére. Európában egyedülállóan itt található a májusban virágzó tátorján. Páratlan élményt nyújt a magas partról (Soós hegyről) való kilátás, ahonnan a Balaton egész keleti meden-céje és a Tihanyi félsziget is jól belátható. Balatonakarattya jelképe a Rákóczi fa, a monda szerint a fejedelem ide kötötte lovát. A szilfa helyét ma emléktábla jelzi, amely a páratlan szépségű Rákóczi parkban található. Balatonkenese 2009. június 1-je óta város. 2012. december 21-én a közigazgatásilag hozzá tartozó Balatonakarattyát önálló községgé nyilvánították, amely a 2014. évi ön-kormányzati választás napján önálló községgé alakul. Intézményünk fenntartásáról intézményfenntartó társulás gondoskodik, amelynek tagja Balatonkenese Város- mellett, Küngös község is. A gyermekek ellátása a társulási megál-lapodás szerint zajlik, a bejáró gyermekek iskolabusszal közlekednek. Balatonkenese óvodája (székhelyóvodánk) 1977-ben épült, jelenleg 75 óvodai férőhellyel és 12 bölcsődei férőhellyel működik. Balatonakarattya óvodája (tagóvodánk) 1954 óta működik, egy gyermekcsoporttal, 25 férőhellyel. 2009. nyarán a KDOP-5.1.1/2F,,Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése” c. nyertes pályázat keretében a balatonkenesei óvoda felújítására, korszerűsítésére és akadály-mentesítésére került sor. A nyílászárókat kicserélték, földhő kihasználásával fűtésünk korszerűbbé vált, napelem segíti a melegvíz ellátást. Az épület világítása korszerű, energiatakarékos. Helyiségeink világosak, természetes fényűek, tágasak, otthonosak. Csoportszobáinkban a zöld szín, illetve a természetes anyagok vannak túlsúlyban, amelyek esztétikus, biztonságos, barátságos környezetet biztosítanak számunkra. Óvodánkban található fejlesztő szoba, só szoba, nevelői szoba, irodák, dajka szoba illetve további kiszolgáló helyiségek. Udvarunk tágas, gondozott, igazi terepe a gyermekek mozgásfejlesztésének, a szabad levegőn történő játéklehetőségek biztosításának. Az óvoda előtti liget, illetve a közeli Balaton part valamennyi évszakban számos élmény és tapasztalatszerző séta lehetőségét adja számunkra.



6

A tagóvoda vonatkozásában 2009 nyarán a KDOP-5.1./2F ,,Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése” c. pályázat keretében az óvoda teljes átépítésére került sor. Az emeleten korszerű tornaterem, tárgyaló, akadálymentesített wc, zuhanyzó került kialakításra. A földszinten fejlesztő szoba, só szoba, tágas, teraszos csoportszoba, tálalókonyha és egyéb kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra. Az óvodához tartozó udvar kiváló terepe a játék- és mozgáslehetőségeknek. Az óvoda épület csendes, nyugodt környezetben, az üdülőövezetben található. Intézményünk a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde nevet viseli. Névadónk Marék Veronika, elismert meseíró-rajzoló, akivel élő kapcsolatot ápolunk. Kippkopp a gesztenye-gyerek óvodánk jelképe, a gyermekek kedvence, mely közösségünk összetartozásának szimbólumává vált. Viseljük pólón, megünnepeljük születésnapját, ősszel vadgesztenyét gyűjtünk, amelyet feldolgozásra továbbjuttatunk. A kis gesztenyefigura a játékosságot, vidámságot, természeti környezetünkhöz való tartozást és Marék Veronika mesevilágát is jelenti számunkra.

2.1.ÓVODAKÉP Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, személyi, tárgyi feltételei, illetve pedagógi-ai törekvései együtt biztosítják a gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb kereteit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskoláskor) való átlépés belső feltételei. Az óvodai nevelés elsődleges célja a a gyermek tervszerű, sokoldalú, harmonikus szemé-lyiségfejlesztése. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások mindig az egyes gyermek személyi-ségéhez kell, hogy igazodjanak. Az óvodai nevelés során elsődleges az egyes gyermek ismerete, elfogadása, a gyermek jogainak, mindenek felett álló érdekének figyelembevétele, amit az itt dolgozó óvodape-dagógusoknak, illetve valamennyi alkalmazottnak minden nevelési helyzetben alkalmaznia szükséges. Neveléskultúránk a családi nevelésre épül, figyelembe véve az eltérő nevelési háttere-ket, a családok egyediségét, egyéni helyzetét. Tekintettel a gazdasági, társadalmi folyamatokra, az óvoda esetenként a családi nevelés kapcsán hiánycsökkentő funkcióval is bír. Óvodánk pedagógiai gyakorlata kiemelt hangsúllyal bír a környezeti nevelés terén. Mindkét óvodánk Madárbarát óvoda, 2010-ben, és 2013-ban- immár második-alkalommal is elnyertük a Zöld Óvoda címet. Évek óta kidolgozott gyakorlata van a szelektív hulla-dék gyűjtésnek, illetve a környezettudatos, természeti és társadalmi környezetünket,



7

hagyományainkat, városunkat és egyedülálló környezeti értékeinket ismerő, védő-óvó magatartásforma kialakításának. A gyermekeket a természeti erőforrásokkal való taka-rékosságra, a fenntartható fejlődés megőrzésére, egészségtudatos és környezetvédő magatartásra neveljük. 2.2.GYERMEKKÉP

,,Takaród hadd igazítsam, puha párnád kisimítsam, legyen álmod kerek erdő,

madaras rét, bokor-ernyő.”

/Weöres Sándor/ A személyiség kialakulásában meghatározó az első életévek és az óvodáskor szerepe, itt kell lerakni és megalapozni a személyiség helyes és kívánatos alapjait. Optimálisan mind-ez csak harmonikus és szeretetteljes légkörben valósulhat meg. A szakirodalom és a mindennapi gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a kötődés képességé-nek kialakulásában, illetve a személyiség fejlődésének alakulásában a korai gyermekkori hatásoknak rendkívül fontos szerepe van. Hisszük, hogy az óvodai nevelés során sikerül megvalósítanunk a gyermekek egyéni igé-nyeihez és adottságaihoz igazodó differenciált, sokoldalú, harmonikus személyiségfej-lesztést. Valamennyi óvodai alkalmazott tevékenysége arra irányul, hogy óvodásaink megfelelő ellátásban részesüljenek, óvjuk-védjük őket, tiszteletben tartjuk jogaikat, eltérő fejlő-dési ütemüket, képességeiket. Az óvodás korú gyermek érzelmi biztonsága abban áll, hogy csak azt képes szeretni, aki szereti őt, és nevelni is csak szeretettel lehet. Fontos, hogy közös munka eredményeként olyan óvodai milliőt teremtsünk, ahol az óvodai évek, élmények, tapasztalatok a gyermekkor örömteli élményei, a későbbi tanulás tám-pontjai, az a gondtalan időszak, amire jó visszaemlékezni. 2.3.SZEMÉLYI FELTÉTELEK Alkalmazotti létszámunk 20 fő. 1 fő óvodavezető, 1 fő óvodavezető helyettes, 6 fő óvodapedagógus és 4 fő dajka látja el feladatát a székhelyóvodában, a tagóvodában 1 fő tagóvodavezető, 1 fő óvodapedagó-gus és 2 fő dajka jelenléte biztosított. A pedagógiai asszisztens az ügyviteli tevékenységet mindkét épületünk vonatkozásában végzi.



8

A bölcsődei intézményben 2 fő kisgyermeknevelő és 1 fő technikai munkatárs gondozza a rájuk bízott gyermekeket. 2.4.TÁRGYI, PEDAGÓGIAI FELTÉTELEK Óvodánk berendezési tárgyai, játék és eszközkészlete a gyermekek fejlesztésének le-hetőségei. Az épületekben a csoportszobák, öltözők berendezései igényes környezetet, családias hangulatot biztosítanak. A berendezési tárgyak természetes anyagból készül-tek. A színek, formák harmóniája az esztétikai igény belsővé válását, otthonosság érzé-sét és a természet közeliség érzését keltik. Az udvaron rögzített és mobil játékeszkö-zökkel, illetve játszótéri játékok segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gya-korlását. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2.sz. melléklete szerint leírt kötelező (minimális) eszköz- és felszerelés jegyzékben meghatározottakkal óvodánk rendelkezik.

Játékok, játékeszközök A három korosztálynak megfelelően, játék és játékos mozgás eszközei hangsúlyt kapnak

Mozgáskultúrát, mozgásfejlő-dést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Az Ayres terápiához rendelkezünk az alapvető eszkö-zökkel. A KDOP és a TÁMOP–os pályázat keretén belül rengeteg eszközt kaptunk. ( Ügyességi, egyensúlyfej-lesztő)

Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc eszközei

Hangszerkészlet minden csoportban a gyerekek rendel-kezésére áll, néptánc ruha új (KDOP és a TÁMOP) esz-közök –hangszerkészletek, ritmushangszerek, zenehall-gatáshoz az audiovizuális eszközök

Értelmi képességeket és a krea-tivitást fejlesztő anyagok, esz-közök

Megfelelő logikai fejlesztőjátékok, konstrukciós játékok (lego stb.), társasjátékok új (KDOP és a TÁMOP) eszközök különböző logikai játékok, mérlegek, súlyok stb.

Az anyanyelv, a kommunikációs képességek fejlesztésének, drámajátékok eszközei

Mese-rajz, speciális könyvek, mesekönyvek, csoporton-ként diavetítő, szerepjátékok eszközei, társasjátékok új (KDOP és a TÁMOP) eszközök : óriás bábkészlet

Kézműves sarok *Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységeihez fejlesztő anyagok, eszközök *szövés, varrás, agyagozás esz-közei

Elegendő rajzlap, karton, színes, zsírkréta, tempera, vízfesték, ragasztó, olló, tű, termések, barkácsolásra alkalmas anyagok, szövőkeretek, fonalak, agyag, kötény vagy ing. Új (KDOP és a TÁMOP) eszközök: rajzlaptartó állvány, mintanyomó hengerek

Természeti, emberi, tárgyi kör- Földgömb, évszakfa, csoportnaptár, természetismereti



9

nyezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

könyvek és természetsarok, akvárium, új (KDOP és a TÁMOP eszközök: bogármegfigyelő, állathang felis-merő, nagyítók, óriás földgömb, világtérkép, évszak-tablók

Munkajellegű tevékenységek eszközei

Kötény, gyermekméretű takarítóeszközök, kerti szer-számok, szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő tároló. Az udvaron virágos- és veteményes kert, madáretető és itató, madárodúk, terrárium, florárium

Montessori eszközök Az alapvető eszközkészlet rendelkezésre áll, újak ké-szítése

Udvar játékeszközei Csoportonként babaház, homokozó, kerti pad, asztal, saját virágosláda vagy kiskert, hinták, favár, játszó-domb Óvodai közlekedési park-közlekedési eszközök –biciklik, rollerek

Kippkopp jelképek A csoportokban Kippkopp báb, Kippkoppos mesekönyvek, Kippkopp póló és zászló

Kompetencia alapú óvodai prog-ram eszközei

A fenti eszközökön túl: homok-víz asztal, négy elemhez kapcsolódó kapcsos könyv, füzetek, fényképezőgép, kamera

3.AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ÉRTÉKRENDJE, FELADATAINK

3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a be-

tegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos kör-

nyezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környe-

zettudatos magatartás megalapozása;



10

- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttmű-ködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása- színtere az egészséges életmód alakításának. Óvodánk, épülete, udvara biztosítja a hatékony nevelőmunka fel-tételeit. Az udvaron mozgásfejlesztő eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére. A nagy, tágas, füves tér a természetes mozgások gyakorlásához és labdás játékokhoz nyújt lehetőséget. Lényegesnek tartjuk, hogy minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységek lehetőségét.

Csoportszobáink tágasak, világosak, otthonos berendezésűek. Barátságos környe-zetet biztosítunk gyermekeink egészséges fejlődéséhez. A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi előírásoknak, a csoportszobák padló-és falburkolatai jól tisztíthatók, fer-tőtleníthetők, megfelelő alapot adnak az óvodai nevelőmunkánkhoz.

Só-szoba: esztétikus, egészséges környezetben van lehetőség csoportonkénti be-osztás szerint éneklésre, verselésre, mondókázásra. Főleg az influenzás időszakban ki-emelt jelentőségű. A logopédiai foglalkozások is itt zajlanak.

Tornaterem: óvodánkban a „zöld részen”, Balatonakarattyán a tetőtérben van ki-alakítva. Mozgásfejlesztő eszközeink az óvodáskorú gyermekeink számára alkalmasak. Mindkét helyen rendelkezünk az Ayres terápiához szükséges eszközökkel is.

Folyosó-öltöző: a csoportszobák előtti öltözőszekrényekben és öltözőben található a gyermekek váltóruhája, cserecipője, tornafelszerelése külön jellel ellátva.

Mosdóhelyiség: a gyermek WC-k a mosdóval egy helyiségben vannak. A WC-ket vá-laszfal, függöny határolja el, így védve a gyermekek intimitását. A megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A gyermek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. Feladat:

- A gyermek tudja kiélni természetes igényeit (tisztálkodási, táplálkozási, mozgási, alvási), testi szükségleteit.

- Szükségleteit nyugodtan, egyre önállóbban tudja elvégezni; (intimitás). - Szükségleteit, kívánságait tudja jelezni, szóban kifejezni (jó közérzet megalapo-

zása). - Tudja önállóan alkalmazni a testápolás, étkezés, öltözködés fogásait, sorrendjét,

szokásait, tudja az ehhez szükséges eszközök helyét, rendjét. - Minden gyermek tudja, érezze, hogy szeretik, hogy biztonságban van az óvodá-

ban, csoportjában. - Örömmel, felszabadultan tudja kiélni természetes mozgásigényét. - Kulturáltan, megfelelő szokások mellett tudjon étkezni, figyeljen az esztétikus,

ízléses terítésre. - Váljon igényévé a tisztaság, ápoltság, gondozottság, rendezettség, esztétikus-

ság, úgy mint személye (teste, ruházata), mint környezete iránt.



11

- Nyugodtan, egyéni alvásigényének megfelelően tudjon pihenni. - A gyermek az óvodában eltöltött ideje alatt, helyes életritmust követve, nyu-

godt, kiegyensúlyozott élettempóban tudjon élni. - A sajátos nevelési igényű gyermekek mindezeket korlátozottságuk határainak

megfelelve, kellő segítséget megadva végezzék. Módszertani alapelvek /óvodapedagógus a folyamatban/:

- A gyermekek adatainak felvétele az óvodai jelentkezéskor szülők bevonásával. - Fontos az egyéni szükségletek feltárása. - Kapcsolatépítés lehetőségeinek kiemelt feladata gondozás közben, összehangolt,

sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás. - Ismerje meg a gyermek igényeit, családból hozott szokásait (táplálkozási, öltöz-

ködési, alvási). - Folyamatosan figyelje a növekedés, fejlődés ütemét, (testsúly, testmagasság). - Érezze a gyermek a személyes törődést. A bizalom kialakítása is nagyon fontos.

Táplálkozás:

- Ismerje, formálja az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozást, a gyermek egyéni ízlését. Szerettesse meg a nyers zöldség és gyümölcs fogyasztá-sát, (zöldségnap, gyümölcsnap), hívja fel a figyelmet a rágás fontosságára.

- Az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, és erről tájékoztassa a szü-lőket.

- Úgy alakítsa ki az étkezési szokásokat, hogy minél kevesebb legyen a várakozási idő. Fektessen nagy hangsúlyt az önkiszolgálásra.

- Ösztönözze, de ne kényszerítse a gyermekeket az étel elfogyasztására. - Legyen igénye a szépen terített asztalra, ünnepnapokon hangsúlyozottan. - Biztosítsa, hogy a gyermekek a nap bármely szakaszában ihassanak. Törekedjen a

víztakarékosságra- pl. kancsóban megmaradt víz hasznosítására. - Csoportjában alakítson ki helyes életritmust a napirend rugalmas alkalmazásával. - Mindennap, ismétlődnek: az étkezések, a mozgás, a mese, a levegőzés, a kinti játék,

a pihenés.

Testápolás, tisztálkodás: - Szolgálja a gyermek egészségügyi szokásainak, tisztaság igényének megalapozását. - Az óvodapedagógus/ dajka a gyermek ápolása közben, alakítson ki bensőséges vi-

szonyt, hogy annak igénye, kérése alapján tudjon segíteni. - Vegye figyelembe a különbségeket a gyermekek között. - Az egészséges életrend érdekében keresse a családdal az együttműködési formá-

kat. - Teremtse meg az intim feltételeket a testápolási teendőkhöz. - Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte.



12

- Ápolt külsejével adjon követendő példát. - Szoktassa rá a gyermekeket a takarékos vízhasználatra.

Öltözködés:

- Fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát. - Érje el a szülőknél, hogy a gyermekek ruházata az időjárásnak és a csoportszoba

hőmérsékletének megfelelő legyen. - Legyen a gyermekeknek váltóruhája, váltócipője, tornára alkalmas ruhája, tornaci-

pője, gumicsizmája, esőkabátja. - Mutasson példát saját rendezett, ízléses ruházatával, alkalomnak, helynek, időnek

megfelelve. Mozgás:

- A szabad mozgásnak adjon teret, időt, biztosítsa, hogy a gyermekek a természetes mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön.

- Szervezzen mindennap, 5-10 perces szervezett mozgástevékenységet, a gyerme-kek mozgáskoordinációjának fejlesztése érdekében. Változatos tevékenységeket találjon a gyermeki mozgásigény kielégítésére. (mozgásos játékok, népi sportjáté-kok).

- Vegye figyelembe a gyerekek eltérő mozgásigényét. Pihenés:

- Fontos szerepet tölt be a gyermek napirendjében, egészségében, testi fejlődésé-ben.

- Az óvodapedagógus biztosítson nyugodt körülményeket a pihenéshez. - Vegye figyelembe a gyermekek eltérő alvásigényét, alvási szokásait.

Egészségfejlesztési program

A folyamatban elsődleges a prevenció és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Feladat:

- az egészséges, higiénikus környezet biztosítása, környezettudatos magatartás megalapozása;

- rendszeres szellőztetés az óvoda minden helyiségében; - szabad levegőn való mozgás biztosítása, minden évszakban; - a gyermekek egyéni adottságainak, egészségi állapotának figyelemmel kísérése; - prevenciós fejlesztő mozgás, (gyógytestnevelés) - szenzoros integrált mozgásterápia;



13

- együttműködés a szülővel, egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegsé-gek megelőzése céljából;

- változatos mozgásformák szervezése; - probléma esetén a szülők ösztönzése arra, hogy vegyék igénybe a megfelelő szak-

ember segítségét. - szülők tájékoztatása az óvoda egészségügyi előírásairól (házirend) - az egészség-hét megszervezése; - az óvodában megbetegedett gyermekek elkülönítése, a szülők érkezéséig.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

1. A gyermek biztonságérzete erős. 2. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei,

jártasságai. 3. Képessé válik önmaga és társai segítésére. 4. Testi szükségleteit felismeri, kielégíti, ami hozzájárul derűs, félelemmentes köz-

érzetéhez. 5. Megtanul önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. 6. A tisztálkodási eszközökre vigyáz, helyére teszik azokat, zsebkendőjét önállóan

használja. 7. Teljesen önállóan öltözködik, ruháját ki-be gombolja, cipőjét befűzi, beköti. Ruhá-

ját összehajtja, helyére teszi. Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Ügyel saját külsejére, megjelenik a szép, ízléses iránti törekvés. Környezetében igyekszik ren-det rakni.

8. Ismeri és alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. 9. Biztonságosan használja az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélget. 10. Önállóan eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan tölt vizet a kancsóból. 11. Testileg megfelelően edzett, teherbíró, mozgása összerendezett, jó állóképesség-

gel bír. 3.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Az óvodáskorú gyerekek egyik jellemező sajátossága a magatartásuknak érzelmi vezér-letsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelemi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szük-séges, hogy - a gyermeket már óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelemi töltés jellemeze. - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységnek fejlődését, éntudatának, alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek



14

- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek kü-lönböznek egymástól. Fontos a kisgyermek első benyomása az óvodába lépéskor, ezért időt kell adni az új kör-nyezettel történő ismerkedésre. Ehhez biztosítani kell, a szeretetteljes légkört, az állandóságot, amit az óvodapedagógusok és a dajka néni nyújtanak ahhoz, hogy a gyer-mek biztonságban érezze magát. Érezni kell, hogy itt szeretik, segítik és elfogadják olyannak amilyen ő maga. Neki is el kell fogadnia, hogy alkalmazkodnia kell új környeze-téhez, az új szokásokhoz, akik különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak pl: az együttérzés , a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és akaratának ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás és norma rendszerének meg-alapozása. A pozitív tapasztalatok, a családias légkör, a biztonságérzet elősegítik a gyermek tár-sas kapcsolatainak alakulását. Meghatározóak a közös tevékenységek- az együttjátszás- melynek során a gyermek új tapasztalatokat szerez, viselkedési szabályokat gyakorol, megtanulhatja, hogy mi az önzetlenség, a segítőkészség, az alkalmazkodás, a figyelmes-ség szerepe az emberi kapcsolatokban, és mind ez hatással van feladattudatának, sza-bálytudatának alakulására is. A gyermekek életében és a közösség életében egyaránt fontos szerepe van a közös ün-neplésnek, mely közös élményeken alapul, erősíti erkölcsi tulajdonságait, az összetarto-zás érzését. Egy-egy ilyen eseményt a készülődés, a várakozás, a ráhangolódás előz meg, mely előkészíti az ünnepelni tudást. Ilyenkor nem csak óvodánkat-csoportszobánkat dí-szítjük fel, hanem ünneplőbe öltöztetjük szívünket is, mi is ünnepi ruhába öltözünk, hogy tudatosuljon a gyermekek számára, hogy milyen fontosak az ünnepek, ez a nap különbö-zik a többitől. Közösségi életünk, összetartozásunk fontos jelképei:

- A csoportonkénti más -más színű Kippkopp - póló - Kippkopp induló - Kippkopp zászló

Az óvoda a gyermek aktivitására, tevékenység vágyára épít, és ahhoz segíti a gyermeke-ket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülő-földhöz való kötödés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi kör-nyezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda fontos szerepet tölt be a gyermek széleskörű érdeklődésének kielégítésében, új ismeretek nyújtásában. A gyermeki kíváncsiságra, nyitottságra építve, észrevétlenül is új ismeretek birtokába jut, melynek során megismerkedik, szűkebb és tágabb környe-zetével. Séták során először csak az óvoda környékével, majd lakóhelyünk nevezetessé-geivel, rácsodálkozik annak szépségeire. Mindez megalapozza ragaszkodását lakóhely-



15

éhez, szülőföldjéhez, felfedezi, hogy jó itt élni megbecsüli értékeinket és erősíti benne a hazaszeretet érzését. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A gyermek számára óvodapedagógus az érzelmi kötödés miatt modell, példakép, ami fontos szerepet tölt be, a magatartásában társas viselkedésében, mintát ad szerep át-vételére, azonosulásra készteti a gyermeket. Hasonló szerepe van az óvoda valamennyi dolgozójának is, kommunikációjuk, viselkedésük, bánásmódjuk, egymáshoz való viszonyuk példaértékű, hisz a gyermek naponta találkozik velük. Feladat:

- Érezze, hogy az óvodában szeretik, elfogadják, érezze a személyes törődést. - A gyermek biztonságban, otthonosan érezze magát az óvodában, csoportszobá-

ban. - Szeressen óvodába járni, örömmel tartózkodjon a csoportszobában. - Biztonságot nyújtó szokás és normarendszer megalapozása. - Segítse elfogadtatni a gyermekekkel a csoport viselkedési szabályait. - Találjon barátokra, erősödjön kapcsolatfelvevő és megtartó képessége - A gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődési körüknek megfelelő tevékenysé-

geket választani. - A nagycsoportos korú gyermekeknek legyen lehetősége külön tevékenységeket

folytatni (csoportközi szervezés)

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben,

szavakban, tettekben kinyilvánítja. - Igényévé válik a kialakult szokások (viselkedési, cselekvési) betartása. - Egymást megkérik a szabályok betartására. - Közös tevékenységekben aktívan részt vesz. - Elsajátítja a társas együttélés, viselkedés normáit. - Kialakul a csoportban való élete, társai, barátai iránti érdeklődése. - Óvodán kívül is üdvözli a másikat. - Kialakulnak az udvariassághoz, illemhez tartozó szokásai (köszönés, megszólítás,

stb.) - Társaival megértő, fejlődik tolerancia képessége. - Ismeri saját képességeit, tisztában van hiányosságaival. - Kapcsolatteremtésében kezdeményező, érdeklődő, alakul szociális beleérző ké-

pessége. - Igyekszik legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válik az iskolába lépésre.



16

3.3 ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai élet minden egyes területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában. Tehát valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés segítségével, a nyelvi kommunikációs rendszer működésével tudjuk közel hozni, és érthetővé tenni gyermekeink számára a fejlesztés eszközeit: a matema-tikai játékot, a rajzolást, mintázást, kézimunkát, a mesélés, verselést, az ének-zenét, a mozgást. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes minta adással az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi ne-velés során a kommunikáció által erősödik a gyermekek biztonságérzete, növekszik tájé-kozottságuk, gazdagodnak ismereteik, fejlődik beszédkészségük, anyanyelvi kultúrájuk. A gyermek beszédét elsősorban a család példája, a családi kapcsolatok minősége, a gyermek családi kommunikációs tapasztalatai határozzák meg. Az anyanyelvi nevelés a családi neveléssel együttműködve, azt kiegészítve valósul meg. Az embert a beszéd kap-csolja a többi emberhez, és a beszédben tudja megérteni a külvilágot. A nyelv elsajátí-tása során két folyamat, a beszéd megértése és a beszéd létrehozása egymást feltéte-lezve és támogatva fejlődik. A valódi anyanyelvi nevelés alapja: az óvoda szóbeli közlést kiváltó derűs légköre. Az anyanyelvi nevelés közvetlen célja:

- a gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés feladata: - figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére neve-

lés közben a - gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, foko-

zására. - tegyük képessé a gyermeket a feléje áramló verbális és metakommunikációs in-

formációk befogadására, megértésére. - elősegítjük, hogy a gyermek jobban megértse és alkalmazza a metakommunikáció

jelrendszerét - a gyermek közléseinek meghallgatására, kérdéseinek támogatására törekvés, vá-

laszok igénylésére ösztönzés - -segítsük a gyermekeket, hogy a saját érzelmeiket, gondolataikat szóban minél

pontosabban és hatásosabban tudják kifejezni és közben a szituációhoz és a kommunikációs partnerhez is igazodni tudjanak.

- használják a gyermekek a kapcsolattartás udvarias formáit (köszönés, felnőttek és társak megszólítása)

- a beszédhibák észrevétele, logopédus bevonása



17

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - képes arra, hogy minden hangot helyesen képezzen - helyesen használja a névmásokat, névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódo-

kat - képes helyes szórendben mondatot alkotni, képes a logikus folyamatos beszédre - végighallgatja az óvodapedagógust és társait - többnyire kivárja társa megnyilatkozását, képes arra, hogy minden hangot helye-

sen képezzen - beszédét természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri - többnyire megfelelő hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és sebességgel

beszél - tisztán ejt minden beszédhangot

Módszertani alapelvek: Az óvodapedagógus:

- szeretetteljes légkör kialakítása ahol a gyermekek bátran elmondhatják gondola-taikat

- vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni beszédsajátosságait - éreztesse meg az anyanyelv kifejezőerejét és szépségét - verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése - beszédkedv felkeltése és fenntartása - gyermeki kérdések megválaszolása - kommunikációs helyzetek teremtése, szókincsbővítés - tartsa szem előtt a gyermekek eltérő fejlődési ütemét - ösztönözze a gyermekeket arra, hogy egymás között és a felnőttekkel is bátran

megnyilatkozzanak, érdeklődéssel figyeljék egymás beszédét - beszéde legyen modellértékű a gyermek és a szülő számára - törekedjen bizalmat, megértést, elfogadást, figyelmességet, nyitottságot tükrö-

ző kapcsolat kialakítására

4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 4.1.MOZGÁS

A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek ki-alakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegí-



18

teni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kiala-kításához, fejlődéséhez. A mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyor-saság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kiala-kulásához. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hat-nak a kondícionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődé-sét. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásá-ban, felerősítik, kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. Az óvodában az óvodás gyermekek természetes mozgásigényére alapozott rendszeres testmozgás megalapozza és elősegíti a mozgásműveltség kialakulását és a folyamat eredményeképpen a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézik elő. Kiemelt figyelmet biztosítva az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, a szabad mozgásos, testedzésnek,a játékos mozgásnak. A gyermekek mozgásigényük ki-elégítése érdekében szabadon mozognak a csoportszobában (trambulin, önjáró stb.) Az udvaron, játszanak az erre kialakított eszközökön (mászókák, hinták, favár, közlekedési park , közlekedési eszközök, biciklik,rollerek) A folyamatban elsődleges a megelőzés és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Feladat: • a gyermek egészséges körülmények között rendszeresen tornázzon, játsszon, minél

több időt töltve a szabad levegőn. • A szabad levegőn való mozgás esős időben és télen se maradjon el! Az edzettség

fontos az egészség megőrzéséhez, az időjárás változásaihoz való alkalmazkodás így alakul ki.

• Érezze, tapasztalja meg a gyermek a jó levegő, a napfény edző hatását. • Az egészséges gyermek a biztonságos környezetben jól működő életfunkciókkal

rendelkezzen: legyen vidám, érdeklődő, aktív.

Tevékenység: Udvaron játszanak, tornáznak. Télen szánkóznak, jégen csúszkálnak. Együtt kocognak, futnak. Mindennap szervezetten tornáznak (mindennapos testnevelés), ha az idő engedi a szabadban. Sétálnak, kirándulnak. Rendszeresen csoportban szervezett tornafoglalko-záson vesznek részt. Az óvodapedagógus szervezzen mindennap mozgástevékenységet a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése érdekében. Változatos tevékenységeket találjon a gyermeki mozgásigény kielégítésére (mozgásos játékok, népi játékok, sportjá-tékok) stb. Vegye figyelembe a gyermekek eltérő mozgásigényét.



19

Óvodapedagógus a folyamatban:

• Ügyeljen a rendszeres szellőztetésre, az óvoda minden helyiségében. • Szervezzen változatos mozgásformákat, ismerjen mozgásos játékokat, a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítésére. • Használja ki a mindennapos edzési lehetőségeket, biztosítsa a szabad levegőn való

mozgást minden évszakban (levegő, nap edző hatása). • Jó idő esetén tegye lehetővé, hogy a gyerekek pancsolhassanak az udvaron. • Működjön együtt a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a beteg-

ségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. • Vegye észre a problémákat, tapintatosan közölje a szülőkkel, s ha szükséges arra

ösztönözze őket, hogy vegyék igénybe a megfelelő szakember segítségét. Hangsú-lyozza a megelőzés (prevenció) fontosságát, tájékoztassa a szülőket az óvoda egészségügyi előírásairól (házirend alapján)

A mozgás tartalma: �Természetes (szabad, spontán) mozgás �Szervezett testnevelés, mindennapos testnevelési tevékenységek � Gyógytestnevelés, szenzoros integrált terápia Feladatok: • A gyermek a mozgás igényét természetes módon, játékos formában is tudja kiélni. • Fejlődjön a gyermek térbeli, időbeli, tájékozódási, alkalmazkodó képessége, szemé-

lyiségének akarati tényezői. • Fejlődjenek a gyermek testi képességei, mozgáskészségei, erősödjön szervezete,

ellenállóképessége. Alakuljon ki a testséma, egyensúlyérzékük, ritmusérzékük, mo-torikus képességük differenciált terheléssel és a helyes testtartásuk.

• Fejlődjön mozgásműveltsége, mozgáskoordinációja népi mozgásos, küzdő és egyéb játékok által, mozgáson keresztül fejődjenek értelmi és szociális képességei

• Szokjanak a rendszeres, aktív mozgáshoz. • Alapozódjanak az egészséges életmódra való készségei, jártasságai. Tevékenység: Állandó késztetést érez a szabad, spontán mozgásra, örömmel gyakorolja. Az óvoda ud-varán a gyermekek nagymozgásokat végeznek (járás, futás, kúszás, mászás) a nagy tér-ben, mozgásfejlesztő játékszereken. A megismert mozgásformákat szabadon ismételge-tik, zavartalanul gyakorolják. Mozgásos népi játékokat játszanak (versengő, sorjátékok, zsákba futás, hidas játékok, szembekötősdi, labdázás, célba dobások, kötélhúzás, vár-védők stb. - ezeknek a játékoknak is a kinti tér az igazi terepe). A játszódomb is ked-velt helye a gyerekek futásainak, télen a szánkózásnak, csúszkálásnak. A gyermek moz-gásos játékai során maga választja meg játékát, társait.



20

Szervezett testnevelés során természetes mozgásokat végez, mint a járás, futás, ug-rás, dobás, mászás, kúszás, emelések, hordások, egyensúlyozások és a mozgásos játékok. A mindennapi testnevelésben sokat játszanak, már kipróbált gyakorlatokat, mozgásfor-mákat gyakorolják, pergő ritmusban, frissítő mozgással kísérve. Heti egy alkalommal, kötött testnevelési foglalkozáson mozgásfejlesztő játékokat vé-geznek. A gyógytestnevelés sajátos foglalkozás, a testnevelés speciális területe, a testnevelés mozgásanyagának feldolgozásával,az egészséges életmód megtanításával, megszerette-tésével, mozgásműveltség kialakításával és fejlesztésével. Intézményünkben gyógytestnevelő végzettségű óvodapedagógus kis létszámú csoportokban szervezett foglalkozások keretében látja el ezeket a feladatokat, amely nem azonos a KLIK által biztosítható gyógytestnevelés tevékenységgel. Mozgáskoordináció fejlesztése, állóké-pesség, helyes testtartás kialakítása, ügyesség játékos formában történő fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével. Személyre szóló odafigyeléssel, változatos mozgástevékenységgel biztosítva a gyakorlást. Hetente egyszer minden csoport nagy-csoportosainak megtartott foglalkozások során a kondícionális képességek: izomegyen-súly, erő, állóképesség, hajlékonyság és koordinációs képességeik (izomérzékelés, test-séma, testfogalom, téri tájékozódó képesség- testtudatos mozgás) fejlesztése történik. A gyógytestnevelő a foglalkozások keretében mozgásszervi vizsgálatot végez minden nagycsoportos gyermek számára, amelynek során felméri és táblázatba rendezve össze-síti a kondicionális képességek eredményét. A gyógytestnevelés a veleszületett beteg-ség közben kialakult egészségi állapot helyreállításához, gyógyításához, rehabilitációjá-hoz is hozzájárul. Ehhez ortopéd orvosi igazolás szükséges.

A lúdtalpas gyerekek számára külön speciális gyakorlatsorokat tartalmazó foglalkozás, lábtorna biztosított egyéni illetve 2-3 fős csoportszervezésben. Fejleszteni kívánt te-rületek kiemelten: gerinc prevenció, hanyag tartás korrigálása, tartás javítása, megtar-tása izomerősítéssel, az elhízás megelőzése, kezelése. A testi fejlődés-érés támogatá-sa, az ellenálló képesség, edzettség, testi képességek fejlesztése, az ortopédiai elválto-zások megelőzése, sportolási igény felkeltése, mozgásigény kielégítése. Kiemelt feladat: az életkori sajátosságoknak megfelelően és játékos módszerekkel végzett mozgásfej-lesztés. A gyógytestnevelés foglalkozások keretében változatos mozgástevékenysége-ket végeznek az óvoda tornatermében a sporteszközök használatával. (Greiswaldelemek,padok, karikák, zsámolyok, trambulin,tornaszivacsok,labdák bo-tok,szalagok,stb.)

Mozgásanyag: a., Légzés fejlesztő gyakorlatok Különböző testhelyzetekben kialakított gimnasztikai gyakorlatok



21

Önállóan végezhető légző gyakorlatok Légzést segítő mozgásokhoz kapcsolva - mellkast tágító

b., Mobilizáló gyakorlatok Ízületi mozgáshatárok megtartása vagy kiszélesítését szolgáló gyakorlatok Az adott ízületmozgásos sajátosságait veszi figyelembe Az ízületet mozgató összes izom megnyújtását szolgáló gyakorlatok, amelyekkel kontrakúrákat lehet oldani

c., Relaxáló gyakorlatok A tudatos fizikai és pszichikai ellazulás képességét alakítja. Óvodáskorban üléshez, fekvéshez kapcsolódik a relaxáció, mert a gyerek tudatosan létrehozott tónusos helyzetből képes ellazulni. Ekkor érzékeli a különbséget.

d., Korrekciós gyakorlatok Az előkészítő gyakorlatokból hozzuk létre a korrekciós gyakorlatokat, ami a gyógy-testnevelésben a fő gyakorlat. Kiemelt hangsúlyt kapnak: Szimmetrikus gyakorlatok – helyes testtartás kialakításához Aszimmetrikus gyakorlatok- degeneratív elváltozások esetén Korrekciós testhelyzetek- degeneratív elváltozások esetén

Fit-Ball: a gyógytestnevelés foglalkozások keretében különböző méretű, szintetikus

anyagból készült labdákon ülve aktív rugózással, izomcsoportok dinamikus munkájával az ízületek védelmével és mobilizálásával. Az egyenes testtartás kialakítása, gerincferdülés megelőzése, állóképesség javítása, ritmus és egyensúlyérzék kialakítása és fejlesztése a fő cél. Az életkori sajátosságoknak megfelelően, játékos módszerekkel mozgásfejlesz-tés történik, a kognitív képességek és kombinatorika fejlesztése, valamint az izomcso-portok dinamikus munkájának a növelésével. Túlsúlyos gyerekek is végezhetik magas in-tenzitással, kiemelten fejleszti a téri tájékozódási képesség kialakulását, az irányok, mozgások követését. A tüdő vitálkapacitásának a növelése és a szív és érrendszer álló-képességének a fejlesztése kiemelkedő. Játékos programra épülve készülnek fel folyamatosan a kitartó feladatvégzésre, amely az iskolai tanulást megelőző képességszint fejlesztését szolgálja. Eszközhasználat a Fit-Ball foglalkozások során: gyermek Fit-Ball labda 3 méretben a testmagassághoz mérten, kiegészítő sporteszközök: tornabotok, karikák, szalagok, kis-labdák, játékos sporteszközök:”ejtőernyő” (kis és nagyméretű) Mozgásos foglalkozás gyógytestnevelés keretében: nagycsoportos korú gyermekek ré-szére heti rendszerességgel szervezett foglalkozás. Lehetőség van a versenyszellem alakítására, az erőviszonyok felmérésére, a megmérettetésre, a csoport összetartozás fejlesztésére. Nagymértékben fejlődik kitartásuk, statikus és dinamikus koordinációjuk, mozgáskoordinációjuk a foglalkozásokon. A tornának, játékos mozgásnak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek-nek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett



22

formában az óvodai nevelés minden napján-az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve-minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A mozgás tevé-kenységek együtt hatnak a gyermekek személyiségfejlődésére (pozitív énkép, önkont-roll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommuniká-ció, problémamegoldó gondolkodás). Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet nö-vekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Szenzoros integrált terápia keretében kapnak fejlesztést a Szakértői Bizottság javas-latára azok gyerekek akiknek szükséges a fejlődésük érdekében. Szenzoros integrált terápia foglalkozást a tevékenység végzéséhez szükséges tanfolyamot elvégzett, óvoda-pedagógus végzettségű kolléganő lát el óvodánkban. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban (igénylik) - Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok során, egészséges verseny-

szellemmel képesek küzdeni. - Ismerik az irányokat (jelzés nélkül is) és alkalmazzák a jobb-bal kifejezéseket,

tudnak a térben tájékozódni. - Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. - Tudnak labdát vezetni, ütögetni helyben. - Mozgásuk harmonikus, összerendezett. - Ismerik saját testüket, testrészeiket, képesek meg is nevezni, beazonosítani. - Fizikai erőnlétük, állóképességük életkoruknak megfelelő. - Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációjuk. - Fejlett az egyensúlyérzékük (tudnak rollerezni, biciklizni) - Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, tole-

ránsak, együttműködőek, segítőkészek. Módszertani alapelvek: • Mérje fel a gyermekek állóképességi szintjét, legyen ismerete a gyermekek moz-

gáskultúrájáról. • A mozgásszükséglet kielégítéséhez teremtsen olyan feltételeket, amelyben a gyer-

mekek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. Céltudatosan szervezze meg a népi mozgásos játékokat a tornateremben, szabadban.

• Figyeljen a fiúk küzdőszellemének fejlesztésére, kezelje kiemelten a testséma ala-kítását.

• Törekedjen a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítésére, az eh-hez szükséges szervezeti formák megteremtésére.

• A szervezett (irányított) mozgásos játékokat heti egy alkalommal, a fejlettséghez mérten szervezze meg a nagycsoportos korosztálynak.



23

• Tudatosan tervezze a szervezett testnevelés fejlesztő hatását. Játékos formában, rövid, érthető utasításokkal, kevés várakozási időt hagyva, pergő ütemben vezesse le a foglalkozásokat, a tornateremben, az udvaron.

• Építse be a speciális futásjavító, korrigáló gyakorlatokat is. A gyermekeknél a nagymozgásokra fektesse a hangsúlyt: futásgyakorlatokra (különböző irányban, fu-tás feladattal stb.), ugrásgyakorlatokkal (szökdelések, sorozatugrások) Ismerked-jenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (hajítás, helyből távolba, célba, feldobás, elkapás, leütés labdával, stb.).

• Ügyeljen arra, hogy a mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakor-lására (csúszások, kúszások, mászások), jelenjenek meg a játékokban a talajtorna elemei is.

• Adjon lehetőséget egyensúlyozó játékokra (biciklizés, rollerozás, egyensúlyozó já-rások stb.).

• Ügyeljen arra, hogy a mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek, erőfeszítésre késztessenek.

• A talajtornát már, mint anyagot tervezze (pl.: kézenállás előgyakorlata a „csikórug-dalózás”).

• Ügyeljen az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem-kéz, szem-láb koordináció diffe-renciálására. Játszhassanak a gyerekek egyensúlyozó játékokat.

• Ügyeljen a lábboltozatot erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokra. A gyermekek mozgásanyag tervezésénél a hangsúlyt a finommotorika fejlesztésére és a szabályjátékok gyakorlására is tegye.

• Használjanak különböző kézi szereket. • Iktassa be , nehezítse az ugrás-, dobás-, labda-, és támaszgyakorlatokat. • Oldaliságot jelző (pl hajgumi) használata . • Elsődleges szempont: baleset elkerülése!

Kapcsolatok más nevelési területekkel: környező világ megismerésével, mert a mozgás alkalmat nyújt a testfelépítés tanulmányozására, testirányok gyakorlására, segít a test-séma kialakulásához, biciklizés, rollerozás közben megismeri a közlekedés alapvető sza-bályait. Az egészséges életmódra neveléssel, mert a mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza teljesítőképességét, mozgásszervek fejlődését. A kö-zösségi neveléssel, szocializációval, mert a mozgásos játékok erősítik az egymásra fi-gyelést, az együttműködési készséget .A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyerek érzelmi, szociális értelmi képessége. 4.2. JÁTÉK A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap vissza-



24

térő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában jeleníti meg. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. „A játékban minden lehet-séges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllétvédő illúzióját adja, ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít, lehetővé teszi, hogy segítsé-gével a gyermek megismerje a világot. A gyermek szempontjából az egész óvodai élet maga a játék. Állandó belső késztetés, vágymegjelenítés, a gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba.

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége. Célunk: A játéktevékenységeken keresztül sokoldalú, harmonikus személyiségének ki-bontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítő-vé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is Az óvodapedagógus irá-nyítása legyen támogató, elfogadó, játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket csele-kedni. Segítse azok játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Akkor avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymással, vagy veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozá-sát segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodape-dagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközt és élményszer-zési lehetőséget biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Feladat:

• A gyermekek érezzék a nyugodt, biztonságérzetet keltő, kreatív légkört. • Tudjon szabadon dönteni, választani, hogy mit és hogyan játszik. • Tudjanak játékukhoz megfelelő helyet találni, elbújni, elkülönülni, kuckókat kiala-

kítani a csoportszobában, udvaron. • Tudják, hogy minek hol van a helye. • Érvényesüljön a szabad játék elsődlegessége. • A jó játékeszközök késztessék a gyermeket fantáziálásra, gondolkodásra, prob-

lémamegoldásra, fejlessze kreativitásukat, segítse a koncentrációt. • A dramatikus játékeszközök ösztönözzék a gyermekeket az élmények, tapaszta-

latok többszöri átélésére, fantáziájuk szárnyalására.



25

• Maguk is készítsenek játékot, például újrahasznosítható anyagokból, népi játék-eszközöket (rongybabát, falovacskát, csutkababát, stb.)

- A gyermek gyakorló játéka - a játékeszközöket saját szabályai szerint rakosgatja, tologatja, húzogatja, manipulál a játékokkal - A gyermek szerepjátéka - ismereteiket, tapasztalataikat, élményeiket, elképzelései-ket, érzelmeiket jelenítik meg játék közben. A játékban a hozzá érzelmileg közelálló felnőtteket, társakat utánozza. - A gyermek dramatikus játéka, bábozása - a rendszeres, többször ismétlődő meseél-mény adja az igazi alapját, eljátsszák irodalmi élményeiket, szerepekbe bújnak. - A gyermek építő, konstrukciós játéka - előre kigondolt, meghatározott céllal épít, konstruál, formálja a teret. Átéli az „én készítettem” örömét. - A gyermek barkácsolása - a játék igényéből alakul ki. Az óvodapedagógus a gyermekek aktív bevonásával játékeszközöket, kellékeket, bábokat készítenek. Könnyen megmun-kálható anyagokat, szerszámokat, eszközöket használnak, egyszerű technikákat ismer-nek meg. - A gyermek szabályjátéka - meghatározott szabályok szerint játszik, a szabályoknak megfelelően viselkedik. - A gyermek játéka az udvaron – főként a szabad játék lehetősége válhat valóra, a nagy terület ösztönzi a gyerekeket több mozgásos játéktevékenységre. - A népi gyermekjátékok kiegészítik, gazdagítják a gyermekek játékát /énekes, táncos, mozgásos, küzdő játékok/ - A gyermek szimbolikus játéka - képeket használ fel a játék során a szimbólum alkotás-ra. Kezdetben egyszerűbbek ezek a játékok, a mindennapi cselekvéseket idézik fel, utánozzák. A gyermek teljesen szabadon, kötetlenül helyettesíti be a tárgyi világot ma-ga körül, mindenből minden lehet. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos je-lenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodapedagógus feladata, hogy biztosítson olyan légkört, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel és hol játszik, milyen játékot, témát, eszközt választ, és mennyi ideig tart a játéka. Ügyeljen arra, hogy a különböző játszó-csoportok ne zavar-ják egymást, tegye lehetővé a több napon keresztül tartó játékot. Olyan eszközöket biztosítson, amelyek ízlésesek, praktikusak, alkotó készséget fejlesztenek, színesek, jó minőségűek, s legyen köztük természetes anyagokból, lehetőség szerint újrahasznosítás által készültek is. Tudatosan gyűjtse össze és készítse a népi gyermekjáték eszközöket. A játékeszközök igazodjanak a gyermekek életkorához. Kísérje figyelemmel a játékfo-lyamatokat, kellő időben nyújtson segítséget, megerősítést, ötleteket. Legyen toleráns, elfogadó, legyen a gyermekek között, velük, s ha igénylik vegyen részt játékukban. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék ki-emelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevé-



26

kenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. Az óvodapedagógus a szabad játék során ösztönözze a gyermekeket arra, hogy feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy tár-saikkal önfeledten játszani. Egy óvodás számára szinte minden a játékon keresztül köze-líthető meg. A játék a személyiségfejlesztés eszköze, minden nevelési területbe beleol-vad, olyan tevékenységforma, amely magában hordja, megalapozza a tanulást, a munkát. A játék során ismeretei bővülnek, elmélyülnek, készségeik rögzülnek. A közösségi élet, a szocializáció fejlesztésének alapvető eszköze, mert a közös játékot áthatja az össze-tartozás érzése. Megjelenik az „én tudat” erős dominanciája mellett a „te” és „mi” fo-galma.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek képes több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt

venni. - Játékában a szerepjáték dominál, megérti, elfogadja játszótársai elgondolásait. - Az ismert meséket, saját élményeit többször eljátssza, bábozza. - Bonyolult építményeket képes létrehozni, eredményességre törekszik. - Le tud mondani egy-egy játékszerről - Élvezi a szabályjátékot és képes a normák betartására - A barkácsolást maga kezdeményezi az általa választott módon és eszközökkel - Társas viselkedésében megjelenik az óvoda által preferált viselkedési szabályok - Interakciója gazdag, kulturált, érthető

4.3. VERSELÉS, MESÉLÉS

Az irodalmi nevelés élmény, érzéki benyomásokból támad, és érzelmi állapotot hoz létre. A mese és a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének egyik legfőbb segítője. Képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szo-rongásait s egyben feloldást, megoldást kínál. A gyermek saját vers-, és mesealkotá-sa,annak mozgással, ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Be-szédnevelő, én erősítő és személyiséget összerendező hatása felbecsülhetetlen. Az óvodapedagógus feladata:

- Naponta meséljen, éreztesse, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye,- az élő mese legyen természetes. Fontos az ismétlések gyakorisága, „én erősítő” ha-tásának felhasználása, megfelelő érzelmi légkör teremtése a meséléshez.

- Bővítse a gyermek szókincsét, beszédkultúráját a meséről történő beszélgetések során.



27

- Tartsa szem előtt a népmesék, népi mondókák elsődlegességét,a népi, valamint a műköltészeti alkotások megfelelő arányát, igényes válogatását.

- A gyermeknek szóló verselésben a ritmus, a hangzás legyen az elsődleges. - Adjon lehetőséget a kommunikációs zavarral küzdő gyermekek számára is a ver-

sek, mesék reprodukálására. - Megfelelő, szemléletes előadásmódra törekedjen, segítse elő a hangulati átélést,

az érzelmi feltöltődést. - Ébresszen kedvet az ismétléshez, az újraalkotáshoz, az improvizációhoz.

Bábozás, dramatizálás feltételeinek biztosításával adjon lehetőséget az irodalmi élmények reprodukálására, a mesei-nyelvifordulatok:

--párbeszédkésség --mondatalkotás --kreativitás fejlődésére. - A gyermekekkel vegyen részt báb, és színházi előadásokon ezeket az élményeket

építse be a csoport életébe. Gyermeki tevékenységek:

- A felnőttek játékai a gyermekekkel:/lovagoltatók, hintáztatók, csiklandozók, tap-soltatók/.

- Mulattatók, vidám mondókák, szólások, csúfolók. - Könyvtár, színházlátogatás - Mozgással kísért mondókák, versek játszása. - Ismert mesék, átélt események rövid mondatokkal való elmondása. - Bábozás, dramatizálás, mesélés,/bábokkal rövid párbeszédek mesejelenetek el-

játszása/ - Önálló mesemondás gyermekek által, meseszövés a csoportban kitalált szereplők-

kel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

- A gyermek képes az ismert mondókákat, verseket, meséket felidézni, nyelvi és dramatikus

- Játékokat játszani többnyire önállóan és az óvodapedagógusi segítséggel. - Képes a folytatásos mese szálait felidézni, epizódjait összekötni, meséket kita-

lálni, folytatni. - Örömmel várja a mesélést és képes kitartóan figyelni. - Kedvelt meséket, mesehősöket képes reprodukálni, játékban megjeleníteni (bá-

bozás, dramatizálás,ábrázolás, mintázás, barkácsolás). - Ismerik a könyvespolcon lévő könyveket, vigyáznak épségükre. - Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. - Ismerik a színházi magatartás alapvető szabályait.



28

4.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbéli játékok, a népi gyermekdal-ok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az él-ményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segí-tik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen váloga-tott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képessé-geinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt min-ta spontán utánzásával. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatása életre szóló. Megalapozza a zenei befogadás képességét. Kodály Zoltán szerint a gyermek zenei nevelését „kilenc hónappal a gyermek születése előtt kell elkezdeni.” A magyar zenei nevelés alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei képességfejlesztés alapja Forrai Katalin: Ének az óvodában c. könyve. A kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Feladat: • A gyermekek szeressék az énekes játékokat, szépen, tisztán tudjanak énekelni. • Fejlődjön zenei hallásuk, ritmusérzékük, zenei emlékezetük. • Tudják felismerni a hangszereket (népi hangszerek), kedvvel hallgassák a hang-szeres játékot, használjanak ritmushangszert. • Formálódjon esztétikai, zenei ízlésük, zenei „anyanyelvük”, mozgáskultúrájuk. Alakuljon játékos zenei alkotókedvük. • Érezzék a közös éneklés, közös énekes játék örömét. • Épüljön be szükségletként a gyermeki személyiség egészébe a zene, mint eszté-tikum felfedezése, átélése és létrehozása. • A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei anyagválasztás.

Az óvodapedagógus feladata, hogy teremtsen alkalmat a természet hangjainak, emberi, állati hangoknak, hangszerek hangjainak, környezet zörejének megfigyelésére. Ölbéli játékokkal, énekekkel törekedjen a személyes kontaktus megteremtésére, mely elősegí-ti a kicsik és nagyobbak érzelmi kötődésének kialakulását.



29

Cél: a gyermekekben a zenei érdeklődés kialakítása, néphagyomány, népszokások megis-mertetése, népi jeles napok kiemelése, beépítése az óvodai mindennapokba. Napjainkban nagy szükség van arra, hogy visszanyúljunk népi értékeinkhez, tiszteljük ezeket, te-gyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez az érték érintsen meg minden óvodás gyermeket. A néphagyomány ápoló tevékenységek rendszere áthatja az egész óvodai nevelésünket, színesebbé teszi hétköznapjainkat, a gyermekek személyiségét gazdagít-va. Óvodapedagógus a folyamatban: Meghatározó az óvodapedagógus egyénisége, szeressen és tudjon tisztán énekelni, a jó zenei légkör megteremtésével, hallás, ritmusérzék, mozgáskoordináció fejlesztése során formálja a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Gyakran énekeljen népda-lokat, használja ki hangulatfokozó hatásukat. Programunkban a néphagyományból fogant mondókák, énekek, énekes népszokások, népi dalos játékok tovább alakítják zenei neve-lésünket, sajátos élményekhez juttatva a gyermekeket. Az óvodás kornak megfelelően az egyszerű táncos mozgások, lépések, változatos játékmozdulatok és térformák jelen-jenek meg. /körbejárás, vonulások, bújások, dobbantás, koppantás, érintő-oldalazó lépés, egylépéses csárdás, párválasztás, forgások, szökellések, ugrások/. Ezek az elemek ké-szítik elő a későbbi néptánc tanulást. A néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglaltuk, az évszakok váltakozásainak megfelelően. Minden hónapban kiemelünk egy-egy népi jeles napot, melyre a felkészülés komplex módon, témahét keretében történik, ösz-szekapcsolva a többi nevelési területtel, a Zöld-fal programmal, gyakran bevonva a szü-lőket is. A témahét zárása a jeles nap/az ünnep/. Csoportközi szervezéssel kötött for-mában heti egy alkalommal biztosítjuk a nagycsoportos korú gyermekeknek a néptánc megismerését, játékos módon való tanulását. Az óvodapedagógus a felhasznált zenei anyagokat igényesen, életkornak és az adott gyermekcsoport képességszintjének megfelelően naprakészen válogassa ki, állítsa össze. Teremtsen teret, lehetőséget a gyermekek zenei önkifejezésének gyakorlására, segítse az improvizációs megnyilvánulásokat (szövegben, dalban, ritmikus mozgásban). Figyeljen a tehetségekre, gazdagítsa, fejlessze tovább őket. A zenehallgatás dalanyagai hangulatot, érzelmeket közvetítsenek, mintát nyújtsanak, keltse fel a gyermekek érdeklődését a „nemes zene” iránt. Jelenjen meg repertoárjában a rokon-és más népek dalai, magyar komponált zene, klasszikus műzene, népzene, kortárs zene. Néphagyományőrző tevékenységeink-népi jeles napok:

• szeptember 29. Mihály-napi vásár • október 15. Szüret • november 11. Márton-nap • december 13. Luca-nap



30

• január 6. Vízkereszt, vagy háromkirályok napja • február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja • március (virágvasárnap) Kiszehajtás-kiszebáb égetés • április (fehérvasárnap) Komálás, mátkálás • május: Pünkösdölés • június: Népi lakodalmas • július: Az aratás • augusztus 20. Szent István napja

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek élvezettel játszik énekes játékokat - Tud egyszerű táncos mozgásokat (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás)

szépen megformálni, esztétikusan végezni - A gyermek gátlások nélkül egyedül tud énekelni - Élvezettel hallgatja a zenét, hangszeres előadásokat - Felismeri a dallamot (kezdő vagy belső motívumról, dúdolásról, hangszerről ritmu-

sáról), képes dallambújtatásra - Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú) - Ritmushangszereket használ, képes kísérni a csoport énekét - Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni - Érzi az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát

4.5. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A vizuális nevelés összetett terület a belső képek gazdagítására épül. A képalakítás kü-lönböző fajtái (rajzolás, mintázás, kézimunka, festés), valamint a műalkotásokkal való ismerkedés a gyermeki személyiségfejlődés fontos eszköze. A vizuális tevékenységek a gyermek egyik legfontosabb kifejezőeszköze a világ felé. A környező világ, a társadalmi környezet, az óvoda épületének külső és belső tere, az óvoda tárgyi környezete és díszí-tése, a társak és az őt körülvevő felnőttek mind hatást gyakorolnak a gyermek vizuális fejlődésére. A környezet nyújtotta látvány befogadása, a világról alkotott képének kife-jezése együttesen alkotják az ábrázolást. Az ábrázolás során fejlődnek értelmi képes-ségeik, emlékezeti- észlelési képességeik, kézügyességük, fantáziájuk, alkotóképességük és a szépre való érzékenységük. Kapcsolatban áll más nevelési területekkel. Legszoro-sabb kapcsolatban a játékkal és a környezeti neveléssel. A gyermekek a szervezett fog-lalkozások és a környezetből érkező spontán ingerek hatására fejlőnek, tapasztalataik bővülnek. Célja: - a gyermek képes legyen érzelmeit, élményeit alkotásokban kifejezni, fantáziavi-

lágát képekben is meg tudja jeleníteni.



31

- gazdagodjon a tér-, forma-, szín észlelésük, esztétikai érzékenységük, szép irán-ti fogékonyságuk, alakuljon igényességük.

Az óvodapedagógus feladata:

- a gyermek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése - a gyermekek képi gondolkodásának folyamatos fejlesztése - élmények során tapasztalatszerzés, az élményeik képi- és térbeli megjelenítésé-

hez sokféle lehetőség biztosítása, változatos eszközökkel való megismertetése - hozzásegítjük a gyermeket a technikai ismeretek elsajátításához - finommotoros mozgás fejlesztése - a gyermekek motiválása az ábrázoló tevékenységben való részvételre - testséma, térlátás fejlesztése - színészlelés fejlesztése

A fejlesztés tartalma: A gyermek vizuális fejlődését nyomon kísérve információkat szerezhetünk érzelemvilá-gáról, ismereteiről. A gyermekek által a nap bármely szakaszában elérhető helyen, min-den csoportban az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközök (papír, zsírkréta, szí-nes ceruza, festék stb.) állnak rendelkezésre. Különös figyelmet fordítunk a természe-tes és újrahasznosítható anyagok felhasználására a tevékenységek során. A tevékenység csoportosan, vagy egyénileg zajlik, de a fejlesztés mindig egyénre szabottan valósul meg. A fejlesztéshez sokféle ötletes játékot, technikákat alkalmazhatunk. A természet és a hagyomány a technikák gazdag tárházát biztosítja. A játék során ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel. Adunk lehetőséget a firkálásra, képalakításra, ragasztásra, gyurmázásra stb. Játékidőben is adunk rá lehetőséget, hogy kedvük szerint ábrázolhassanak zsírkrétával, színes ceruzával, festékkel. Élményeikhez kapcsolódóan adunk nekik téma javaslatot az ábrázoló tevékenységhez. Újabb technikák megismerésére adunk lehetőséget, mint pl.: varrás, tépés, hajtogatás. Megjelenik alkotásaikban az emberábrázolás. Ceruzafogásuk egyre biztosabb lesz. A részletek kidolgozásával is megpróbálkoznak. Rászoktatjuk a gyermekeket az eszközök elpakolására, óvására. A gyermekek egyre ügyesebben tudnak együttműködni társaikkal gyakrabban készítenek közös kompozíciót. Képeiken megjelenik a térábrázolás. Egyre gazdagabb a díszítés és a ritmikusan ismétlődő sorminták. Gazdag színhasznált lesz a jellemző. Szívesen készíte-nek ajándékot. Szeretnek új ötleteket megvalósítani, változatos anyagok felhasználásá-val. Már önállóan tudják alkalmazni az ábrázolás és a kézimunka anyagait. Megismerkedhetnek a jeles napokhoz kapcsolódóan az ünnepi technikákkal mint pl.: mé-zeskalács díszítés, tojás berzselés stb.



32

Óvodapedagógus a folyamatban: - A gyermekek közötti egyéni ábrázolóképességbeli különbségeket vegye figyelem-

be - Az alkotótevékenységhez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű anyag

előkészítése, a tevékenységhez elegendő idő biztosítása - Az alkotáshoz megerősítő, pozitív hangulatú légkör megteremtése - A gyermeki önkifejezés önkéntessége dominál, az óvodapedagógus ebben nyújt

segítséget - A gyermek érdeklődésének felkeltése a különböző technikák iránt - Az asztalnál kényelmes és elegendő hely biztosítása a gyermekeknek - Ösztönözze a segítséget igénylő gyermekeket - Segítse a tehetségek kibontakozását

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- Megfigyeléseit átértelmezi, kompozíciókban tudja alkalmazni, fogalomalkotása konkréttá válik

- A képalkotásban egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit - Alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása - Örül az egyéni és a közös kompozícióknak - Plasztikai munkái egyéniek, részletezők - Téralakításban, építésben közösen vesznek részt - Rácsodálkozik a szépre, tud gyönyörködni benne - Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat,ajándékokat,kellékeket - Értékítéletet tud megfogalmazni,beszélgetni tud az alkotásokról - Szívesen részt vesznek a környezet rendjének alakításában - Elkezdett tevékenységét befejezi. - Társai munkáját értékeli, tiszteletben tartja. - Balról jobbra haladás irányát alkalmazza a díszítő jellegű feladatok során. - A díszítő jellegű feladatok megoldásában önálló és szívesen végzi azokat. - Munkái részlet gazdagok, színesek. Vannak kedvenc színei.

4.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A gyermek miközben felfedezi környezetét olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környe-zetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz tájékozódáshoz szükségesek. Környezeti kultúra élő és élettelen, természeti és művi környezetünkkel való harmonikus együttélés, ami pedig életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, szokás és értékrendszer.



33

A szokások már nagyon korai életszakaszban kialakulnak - az alapok lerakása a gyermek életének első éveiben megtörténik. Az óvodapedagógus környezethez, természethez fűződő viszonya, alap-beállítottsága, értékrendje minta a gyerek, a szülei számára.

Feladat:

• Fedezzék fel a szűkebb és tágabb környezetet, pozitívan viszonyuljanak a termé-szeti és társadalmi környezethez.

• Alapozódjon lakókörnyezetükhöz való pozitív érzelmi viszonyuk. (szülőföld, haza szeretete).

• A környezet megismerése közben, fejlődjön mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlélete.

• A gyermekben alapozódjanak a környezettudatos viselkedéshez szükséges készsé-gek, jártasságok.

• Gazdagodjanak érzelmei a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységek-kel.

• Óvják, védjék a természetet • Tudjanak gyönyörködni a változó természetben. Ismerjék meg a környezetükben

található emberi alkotásokat. Tevékenységek Társadalmi (emberi) környezet: Beszélgetnek, családról, család tagjairól, család hagyományairól, szokásairól és tárgyi értékeiről. Ismerkednek az óvodával, megismerik az óvoda dolgozóinak munkáját. Elláto-gatnak a közelben található munkahelyekre, intézményekbe, megismerik funkcióit, fog-lalkozásokat különböztetnek meg. Felfedezik saját testüket, megtanulják a testápolási szokásokat, gyakorolják a testirányokat. Járműveket ismernek meg, közlekedési szabá-lyokat sajátítanak el. Helyszínek: piac, fodrász, papírbolt, ABC, vasútállomás, kikötő, Posta, könyvtár, Kultúra háza, templomok,Városháza, iskola, orvosi rendelő, gyógyszer-tár, Tájház, pékség,Természettudományi Múzeum, Tropicárium stb., közlekedési park az óvoda udvarán. Nyári táborok, nyári erdei óvoda szervezésének lehetősége. Természeti környezet (napszakok, évszakok, állatok, növények): Megismerik a körülöttük lévő környezetet, alakítják és védik környezetüket. Ezt a kap-csolatot őrzik, erősítik a következő tevékenységek: az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelések, népi bölcsességek tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnap-hoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásainak megismerése, hangoztatása és meg-figyelése. Igazak-e vajon ma is? Az időjárás változásait követve, hagyományos népi életmódot követő környezet alakító munkálatokat (palántázás, növénygondozást végeznek, terméseket, gyógynövényeket gyűjtenek, séták, kirándulások, csigabiga túrák alkalmával).Télen madarakat etetnek,



34

gazdaságokba, baromfiudvarba látogatnak, farmokat, lovardát néznek meg. Rendszere-sen sétálnak, kirándulnak - évszakonként a Balatonra, a közeli erdőbe, földekre, állat-kertbe, végigjárják a tanösvény útvonalát. Helyszínei: óvoda udvara (bogárlak, gyíkpalota, stb.) , családi gazdaságok (Gáspár por-ta), Tátorján tanösvény, Soós hegy, Parragh kert, Lovarda, Balaton part Környezetvédelem, természetvédelem –környezettudatos életvitel megalapozása, fenn-tarthatóságra nevelés A környezetalakításra sokféle alkalom nyílik az óvodában, amiben folyamatosan részt vesznek. Csoportszobát rendbe rakják, átrendezik, ünnepek előtt dekorálják, díszítik. A csoportszobában lévő természetsarokban tevékenykednek. (pl. akvárium tisztántartása, halak etetése, dugványozás, hajtatás, csíráztatás, rügyeztetés) A természetsarokban terméseket, száraz ágakat, leveleket, csigaházat, köveket, talált madárfészket, gilisz-tafarmot stb. nézegetnek, válogatnak, osztályozzák őket,tevékenykednek velük Az élővi-lág sokoldalú megfigyeltetésével, óvó-védő a tevékenység eredményeként érzelmi kötő-désen keresztül jutnak el a környezetük megbecsüléséhez és védelméhez, annak belátá-sához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A sokféle tevékenységük során megtapasz-talhatják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenység lehet pl. a madáritató készítés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, esővíz összegyűjtése, az abból történő locsolás, kertészkedés, udvargondozás. Megünneplik a természetóvó jeles napokat. A vízfelelősök ügyelnek a takarékos vízhasználatra (takarékosság az energiák-kal). Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- Tudják saját nevüket, születési idejüket, helyüket. - Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. - Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatásaikat. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési

eszközöket. - A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek

testük tisztaságára. Jelzik alapvető testi szükségleteiket és önállóságra töre-kednek.

- Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségeiben. Felismerik a napszakokat. Ismerik az év,az évszak,a hónap,a hét ,a nap,az óra fo-galmát.

- Ismerik környezetük növényeit, gondozását. Tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van.

- Ismerik a háziállatokat, vadon élő állatokat - ismereteiket rendszerezni tudják. - Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsülésé-



35

hez, megóvásához szükségesek. Alapozódik a haza, a szülőföld iránti szeretet ér-zése.

- Kialakul az életkori sajátosságoknak megfelelő környezettudatos viselkedéskultú-ra és magatartásmód.

- Óvodapedagógus a folyamatban: • Ügyeljen arra, hogy a 3-6-7 éves korú gyermeki sajátosságait figyelembe véve ter-

vezze a környező világ megismerésének hagyományos és helyi tartalmait (fokozatos-ság).

• Az óvodapedagógus komplexen egy-egy természeti-emberi-tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze.

• Vegye figyelembe, hogy a környezeti nevelés igazi terepe a szabad természet, a közvetlen tapasztalatszerzés, megfigyelés, cselekedtetés. Az sem baj, ha az óvoda-pedagógus a gyermekekkel együtt fedezi fel a természetet. Terepgyakorlatokat szervez, ahol a természettudományos ismeretek mellett az élővilág, az életközössé-gek megismertetésére motivál, észreveteti a legapróbb növényt, rovart, meghallatja a madarak hangját, más állatok neszeit.

• Az óvodapedagógus törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, dif-ferenciálására, az élővilág sokoldalú megismertetésére. Teremtsen olyan helyzete-ket, ahol a környezeti problémákra hívja fel a gyermekek figyelmét.

• Teremtse meg és ötvözze a környezeti nevelés és a néphagyomány ápolás feltétel- és tevékenységrendszerét. (Zöldfal).

• Használja az évszakfát, kísérje figyelemmel a Zöldfal feladatait. Teremtse meg a tevékenységek differenciált szervezeti formáit..

• Meséljen a természetről, állatokról, meséljen a vízcseppekről, a szélről (mindenről lehet mesélni). Mesélje el Kippkopp történeteit.

• A játékon keresztül bővítheti környezeti, természeti ismereteiket. • Törekedjen az élő és élettelen környezeti tényezők, az ok-okozati összefüggések

leglényegesebb megláttatására, a helyi sajátosságok felhasználásával. Matematikai környezet-matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek Célja: a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek fel-fedeztetése, megtapasztaltatása, a matematikai érdeklődés felkeltése, logikus gondol-kozás megalapozása a., A számfogalom előkészítése , megalapozása:

- Mennyiségek összemérése, hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, tömeg, űrtartalom szerint.

- Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód pá-rosításra, számlálásra, a több –kevesebb –ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlá-sára .

- Fedezzék fel a rész - egész viszonyát, a válogatások, mennyiségek bontása so-rán.



36

- Játékos szituációkban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fej-lettségtől függően mozogjon.

- Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése. - Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

b., Tapasztalatszerzés a geometria körében: - Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt

testükön, tárgyakon. - Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.

o Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész- egész viszonyát.

o Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket. c., Tájékozódás a térben és a síkban:

- Irányok azonosítása, megkülönböztetése. - Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szim-

metria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel. - Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. - Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedez-

hetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat, játékokban, színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelelő - problémamegoldó készsége jó. - számfogalma 10-es számkörben mozog - képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. - Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:

hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb. - ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra,

előre-hátra, lent-fent. - helyesen használja a névutókat. - felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elem-

számmal. - az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. - képes részekből az egészet kirakni. - ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (koc-

ka, gömb, téglatest). - van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. - azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni. Óvodapedagógus a folyamatban: - Használja ki a játék során adódó matematikai helyzeteket



37

- A külső világ tevékeny megismerése során teremtsen lehetőséget a matematikai tartalmú tapasztalatszerzésre.

- Ismertesse meg és alkalmazza a logikai és matematikai szabályjátékokat. - Ismertessen, tapasztaltasson meg matematikai fogalmakat, kifejezéseket és

összefüggéseket - Keltse fel a matematika iránti érdeklődést. - Teremtsen olyan problémahelyzeteket, amelyek a gyermekek számára érdekesek

és kíváncsiságukat felkeltő. - Érthető módon, pontosan közvetítse a gyermekek számára a gondolatokat, a ma-

tematikai probléma megfogalmazását. - Vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét és képességét a matematikai tartal-

mú játékok kezdeményezése során - Hallgassa meg a gyerekek egyéni feladatmegoldását, sajátos logikáját. - Nevezze meg a matematikai osztályozás halmazokkal végzett feladatoknál a ma-

tematikai ítéleteket. - Pontosan nevezzen meg térbeli viszonyokat, irányokat, helyzeteket. Kapcsolatok más nevelési területekkel: a környezettel való aktív ismerkedés áthatja az egész óvodai életet, a nevelés komplex folyamatát. Kapcsolatot mutat a munkára neve-léssel, játékkal, mert a gyermek a természeti - társadalmi környezetéből szerzett is-mereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében al-kalmazza. A verselés, mesélés, ének-zene, mint hangulati elemek mélyítik a szülőföld szeretetét, a nemzeti, népi kultúra hagyományainak megőrzését, környezetünk megis-merését. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka során fogékonyak lesznek a természet szépségeire, kifejezésére, az élmények újra élésére (témát, technikát meríthetnek be-lőle). A közösségi neveléssel, szocializációval, a külső világ megismerési folyamatában a gyermekek egyénileg és közösen élik át a változatos ingereket. A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfe-gyelmük (akadályverseny). Óvodai ünnepnapok: Nagyon fontosak minden közösség életében az ünnepek és a hagyományok. Hiszen ezek olyan érzelmi töltést és biztonságot adnak a gyermekeknek mely a személyiségük fejlő-dését igen pozitívan befolyásolják. „Ünnepek és hagyományok nélkül olyan az élet, mint a hosszú út fogadó nélkül.” –írja Demokritosz. A néphagyományőrzés tovább erősíti az óvodai élet hagyományait, a szokásőrző és ter-mészetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg, ez az ünnepre hangolódás, örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális, közösségi viselkedését erőteljesen formálja. Az ünnepi készülődések élményei, a felnőt-tek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandó hatást gyakorol a gyermekre.



38

Feladat: • Érezze az ünnepi órák, ünnepnapok másságát, a bensőséges, meghitt hangulatot, a

közös élményeket. „A szertarás teszi, hogy egyik nap különbözik a másiktól, az egyik óra a többitől.”

• Alakuljon ki a „másképp” viselkedés vágya, tudjon másképp viselkedni. (a szociális viselkedés egyre magasabb szintjére jut a gyermek)

• Alapozódjanak az ünnepelni tudás készségei. Az ünnepekre érzelemmel teli aktivi-tással készüljön.

Tevékenység: • A gyermeki élet ünnepei (tevékenységei) • Születésnapok ünneplése - várva várt esemény, a gyermek központba kerül, társai

ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja.

• Anyák napja: a gyermekek ajándékot készítenek, vendégül látják az édesanyákat. Bensőségesen ünnepelnek, „anya ölében ülnek”, közös cirógató játékot játszanak (új-ra átéli az anyából sugárzó biztonságot).

• Apák napja: Balatonakarattyán a gyereknappal egybekötve –az apák és gyerekeik csapatokat alkotva sportos, mókás versengésekben vesznek részt.

• Gyermeknap: meglepetéseket, játékos vetélkedőket, meseelőadásokat szervezünk erre a napra

• Március 15-e megünneplése - vonulásos, zászlós játékokat játszanak, lovacskáznak (huszárosdi), közösen énekelnek, táncolnak

• Kippkopp születésnapja- a gyerekek ajándékot készítenek Kippkoppnak, kippkopp mesét hallgatnak.

• Évzáró: balatonakarattyai óvodában ezen a szép ünnepen a bátrabb kicsik, közép-sősök és a nagyok szerepelnek, ünnepelve az iskolába menő gyermeket, az óvodáskor végét. Balatonkenesén csak az iskolába menők búcsúznak, az évzáró végén hagyo-mány a Kippkopp zászlóra felkerülő szalag a leendő elsős gyerekek neveivel és a Kippkopp indulóval való kivonulás.

Hagyományos ünnepek (egyházi) a rá készülés, a ráhangolódás kerül előtérbe Adventi ünnepkör: Mikulás várás: Akarattyán hagyomány, hogy koraesti órákban, tábortűzzel várják a Mi-kulást, ezzel megteremtve misztikusságát. Balatonkenesén a konkrét megvalósítás, szervezés mindenkor az évszakfelelős csoport feladata. Karácsony várás: mézeskalács sütés, közös gyertyagyújtás (advent első, második nap-ján), dekorációk, díszek készítése, karácsonyi műsor, szülőknek készített ajándék, cso-portajándékok. Húsvét –nyuszi várás: tojásfestés –természetes anyagok felhasználásával, húsvéti aján-dékkeresés az udvaron. Akarattyán „nyúlanyó segédje” emeli az ünnep hangulatát.



39

Pünkösdölés: játékos formában,versengéssel Pünkösdi király és királyné választás. Természetóvó jeles napok: A gyermek érzelmein keresztül ismerkedik a világgal, madarakkal, fákkal, állatokkal, fo-lyamatos gondozással, törődéssel. Célunk a figyelem felkeltés környezetünk védelme, megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása érdekében (fenntarthatóság pe-dagógiája). � Autómentes nap szept. 22. � Takarítási világnap szept. 23. � Állatok világnapja okt. 4. � Ne vásárolj semmit akció nov. 27. � Vizes élőhelyek világnapja febr. 02. � Víz világnapja márc. 22. � Föld napja ápr. 22. � Madarak és fák napja máj. 10. � Környezetvédelmi világnap jún. 5. Népszokásőrző jeles napok: Tevékenységeit meghatározott rituálék, szertartások szabályozzák. A gyerekek várják, tudják, hogy mindennek eljön az ideje, s amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy készülnek. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát.

Óvodapedagógus a folyamatban: • Alakítson ki bensőséges viszonyt az ünnepre készülődések során. Az ünnepi készülő-

désben helyezze az érzelemfokozó hangulati elemeket előtérbe. Ne legyen kapkodás • Vonja be a szülőket az egyes ünnepek előkészületébe (a közös készülődések fokoz-

zák a gyermek örömérzését) • Erősítse az óvodapedagógus (óvodai dolgozók) öltözéke, megjelenése is az ünnepnap-

ok másságát. • Teremtsen alkalmat a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére. Tu-

datosan gazdagítsa nevelési eszközeit a néphagyomány ápolás érzelemfokozó eszkö-zeivel.

• Ügyeljen arra, hogy maga az ünnep külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszás.

• Az érzelmi kötődés elmélyülését szorgalmazza (anyák napja) az ajándékkészítésre koncentráljon, ne a szereplésre.

• Erősítse a nemi jegyeket külsőségekben, tevékenységekben (a szocializálódás fo-lyamatában nagyon fontos)



40

• Készíthetnek közösen a csoporttal saját eseménynaptárt: amibe a hagyományok, ünnepek helyét és idejét, esetleg megszervezésének felelőseit jelölik.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: • Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt

érzelmekben, szavakban, tettekben ki is nyilvánítják. • A gyermekek igényévé válnak a kialakult szokások (viselkedési, cselekvési)

betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. • A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Elsajátítják a társas

együttélés viselkedésnormáit. • Szó nélkül segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A

közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk és társaik képességeiben. Ébrede-zik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek.

• Kialakul a csoport élete, társaik, barátaik iránti érdeklődésük. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

• Kialakul az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokások, köszönés, meg-szólítás, a mással való, máshol való viselkedés, a vendégfogadás, stb.

• Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit (metakommuniká-ció).

• Társaikkal megértők, fejlődik tolerancia képessége, elfogadják egymást. • Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, tisztában vannak hiá-

nyosságaikkal. • Kapcsolatteremtésben kezdeményezők, érdeklődők, alakul a szociális be-

leérző képesség.

Kapcsolatok más nevelési területekkel:Az egész nevelési folyamatot áthatja, keretet adva. Szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert az egyes gyerekek szociális viselkedésének szintjét nagymértékben befolyásolja a gyermek kommunikációs, anya-nyelvi fejlettsége. A játékkal, mert a játék felerősíti a szocializálódás folyamatát .A játékban felfedezi a másikat, és más képet alakít ki magáról. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. A szabályjáték fontos színtere a szocializációnak, mert erőteljesen fejleszti kudarctűrő képességeiket. A munkával, hiszen a munkajellegű tevékenységeket elsősorban önmagáért és a közössé-gért végzi, egyedül vagy közösen. A rendszeresen visszatérő cselekvések a közösség javát szolgálja (az egyén, környezet mellett). Zöld Óvoda 2010.-ben első alkalommal majd 2013.-ban második alkalommal nyertük el a Zöld Óvoda címet. Óvodánk olyan intézmény ahol a fenntarthatóság a természet energiáival való



41

takarékosság elsődleges. Mind az épület, mind az épülethez tartozó udvar sugározza a környezetvédő zöld magatartást. Az óvoda berendezése az egyszerűséget, takarékossá-got és praktikusságot tükrözi (természetes anyagok vannak túlsúlyban). Mindegyik csoportszobánknak sajátos egyéni arculata van (természetsarok a dekoráció természetes anyagokból áll. Az óvodában dolgozó alkalmazottak az energiatakarékosság, a környezetvédelem terén modellnyújtó magatartást tanúsítanak. A működés során a fel nem használt papírok nem a hulladék tárolóba, hanem újra felhasználásra kerülnek (szí-nezés, rajzolás, ollóhasználat gyakorlása). Előtérbe helyezzük a természetes fény hasz-nálatát. A mosdókba víztakarékos öblítőket szereltettünk, valamint vízsugár szűkítőket. Vízfelelősök felügyelik a takarékos vízhasználatot. A kancsókba kitöltött, de fel nem használt vizet öntözésre használjuk. Az udvaron felfogott esővízzel is hasonlóan járunk el. A szelektív hulladékgyűjtés a gyermekcsoportokban biztosított, továbbá az elektro-mos hulladék, elemek, fénycsövek gyűjtése és alkalomszerű elszállíttatása (kartonpapír, pet-palack, üveg, elem, világítótestek, alumíniumdoboz). Tudatos a foglalkozásokhoz használt anyagok körültekintő megválasztása (környezetbarát anyagok). A környezetba-rát tisztítószerek alkalmazására törekvésünk a költségvetési lehetőségek és az egész-ségügyi előírások függvényében. Heti egy alkalommal zöldségekből, gyümölcsökből készített salátákat kóstolhatnak a gyermekek az aznapi étrend kiegészítéseként. Az ,,Egészség” témahét keretében ki-emelt szerepe van az egészséges életmódnak és a környezettudatos magatartás alakítá-sának. 4.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A személyiség fejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Az óvodás gyermek számára szinte minden a játékon keresztül közelíthető meg, beleolvad minden nevelési terültbe, a személyiség fejlesztés fontos eszköze, olyan tevékenységi forma, ami magában hordozza, a munka jellegű tevékenységek lehetőségét is. A legegyszerűbb munka jellegű tevékenység az önkiszolgálás, amit a gyermek óvodába kerülésétől fogva végez, igazán nem is tekinti munkának, nem tudatosul benne, hogy munkát végez. Ezt a tevékenységet önmagáért, szükségletei kielégítése érdekében végzi (étkezés, testápolás, öltözködés) itt elsősorban önállóságuk fejlődik. Naposi munka a gyermek önként vállalja, hogy a közösségért munkát végez, étkezés előtti, alatti, utáni munkavégzés (terítés, leszedés, asztal, és környékének tisztán tar-tása) takarításban való részvétel, a csoportszoba rendjének elősegítése, játékok rend-ben tartása. E munkák által, alakul feladattudatuk és felelősségtudatuk. Alkalmi megbízások teljesítése. A felnőtteknek, kisebb gyermekeknek, történő segítés, üzenetek továbbítása, otthoni gyűjtőmunka, amely során fejlődik kötelesség tudatuk, felélőség érzetük.



42

Részt vesznek közvetlen környezetük tisztán tartásában, udvar és kert részük gondo-zásában, (seprés, gereblyézés, locsolás, gyomlálás), a csoportszobában lévő akvárium takarításában ( kövek lemosása). E munkák által, fejlődik önállóságuk, felelősségérzetük, megtanulnak dönteni. A gyermek munka jellegű tevékenysége: • Örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység • Tapasztalat szerzés, a környezet megismerés, munkavégzés, attitűdök,képességek,

készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatos-ság, alakítása

• A közösségi kapcsolatok alakításának eszköze, a saját és mások elismerése. A gyermek a munka jellegű tevékenységei során elsajátítja, azokat a készségeket, jár-tasságokat, amelyek a közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését pozitívan befolyá-solják. Feladat: • A tevékenységek gyakorlása során a gyermek végezze szívesen a munka jellegű te-

vékenységeket, az elvégzett munkát becsülje meg. • Tudatosuljon benne, hogy az elvállat munkát el kell végezni • Érezze a munka iránti felelősséget, legyen kitartó. • Végezze a rábízott munkát örömmel, legyen büszke arra, hogy ezt a megbízatást ő

kapta. • Munkavégzés közben, gyűjtőn tapasztalatokat, új ismereteket, a munkával kapcsola-

tos eszközökről, tárgyakról, figyelje meg , hogy a munkavégzés során milyen válto-zásokat tapasztal környezetében

• Használja a munkaeszközöket rendeltetésüknek megfelelően, tartsa be a munkavég-zés szabályait

• Munkavégzés közben vigyázzon, saját és társai testi épségére. • Ismerje el a tárási munkáját, törekedjen arra, hogy az ő munkáját is elismerjék. Óvodapedagógus a folyamatban: A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos, pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együtt működést és folyamatos, konkrét, reális , vagyis a a gyermeknek saját magá-hoz mérten fejleszthető értékelést igényel. Az óvodás gyermek munka jellegű tevékenysége, olyan aktív tevékenység, amit önmagá-ért és másokért végez, kezdetben az óvodapedagógus segítségével, később önállóan. • A munkavégzésnek meg kell teremteni a feltételeit, hogy, a gyerekek önként, öröm-

mel, szívesen és felelősségteljesen végezze el a rábízott munkát. Így juthat siker-élményhez, ami fejleszti önbizalmát, önbecsülését, önértékelést.

• A munkafeltételek megteremtés elsősorban az óvodapedagógus feladata. Pontosan, világosan meg kell határozni, hogy mit várunk el a gyermektől, milyen munkát kell el-végeznie, és ehhez milyen eszközökre lesz szüksége. A munkafolyamatot figyelem-



43

mel kell kísérni, ha szükséges segítséget kell nyújtani, a gyermeknek, ahhoz, hogy a munkát sikeresen el tudja végezni.

• A gyermeknek éreznie kell, hogy bíznak benne, képesnek tartják a feladat elvégzé-sére, bíztatással, állandó megerősítéssel, növelhető a munkakedve, kitartása és ön-bizalma.

• A munka befejezésekor, értékelni kell a gyermek által elvégzett munkát, mert fej-lesztően hat a gyermek személyiségre.

A fejlődés jellemzői: • Pontosan megérti, hogy mit várunk el tőle és azt önállóan teljesíti. • A gyermek szeret a többiekkel közösen dolgozni, együttmunkálkodni. • Megbecsüli saját és mások munkáját. Alapozódik munka iránti tisztelete, eredmé-

nyének megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értéke. • Örül, ha kötelességeit teljesíti, kitartása a megkezdett tevékenység befejezésére

való igénye, felelősségtudata alakul. • Önállóan végzi a naposi, felelősi munkát. • Szívesen vállalkozik egyéni megbízatások elvégzésére, szívesen segít. • Megtalálja helyét a csoportban, a közösség hasznos tagjává válik. • Életformájává válik a szelektív hulladékgyűjtés. • Ügyel a takarékos vízhasználatra. 4.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Programunkban a gyermeki tanulási folyamat kiteljesedése nem külön tevékenységi for-maként, hanem komplex módon valósul meg. A gyermek születése pillanatától tanulja a világot, a tanulás a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, természetes körülmények között spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A gyermeki tevékenység velejárója a tanulás. A „valamit megtanulás” a gyerek részéről spontán folyamat, a „valamit megtanítás” az óvodapedagógus részéről tudatos, tervezett tevékenység, stratégia, a tanulási képessé-gek megalapozása. Tanulási, értelmi képességei (érzékelés, észlelés, emlékezet, figye-lem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás) a játékon keresztül fejlődik. A szociá-lis, intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, ennek elsődleges terepe a játék, a teljes óvodai élet . A gyermekek örömmel, teljesen önként, spontán, tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, tévedések, élmények útján tanulnak. Feladat: Olyan szervezett tanulási lehetőségek szervezése,amelyek hozzájárulnak az óvodapeda-gógus által irányított (tudatos, célszerű) megfigyeléshez, tapasztalatszerzéshez, ami a gyermek kérdéseit, a válaszokra épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Programunk-



44

ba helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás, amely számtalan probléma és feladatmegoldásra készteti a gyereket. Ez a fajta tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékeny-ség a játékidőbe ékelődik (játék elrakása nélkül), lehetőséget adva a játékhoz való visz-szatéréshez, vagy éppen a tanulás a játékhoz kapcsolódik, igazodik. Az óvodai tanulás célja: Ismeretek elsajátítása,képességek, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenysége-ken keresztül, tudás gyarapítás. Az ismeretek adekvát rendszerezésére, azok alkalma-zására, felhasználására felkészítés , a gyermekek kompetenciájának alakítása . Az isme-retlen iránti érdeklődési kedv fenntartása , a tanulni vágyás megalapozása . A tanulás lehetséges formái az óvodában: • Utánzásos minta és modellkövetés magatartás és viselkedéstanulás,szokások kialakí-

tása • Spontán játékos tapasztalatszerzés • Játékos, cselekvéses tanulás • Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő tapasztalatszerzés • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés • Gyakori problémamegoldás A játék és tanulás : naponta létrejön, ismétlődik ,minden gyerek részese, spontán való-sul meg, önkéntes a részvétel. Az óvodai tanulás jellemzői (a játék és tanulás viszonya ): a spontán játék, az irányí-tott játék (az óvodapedagógus szerepet vállalva, szerepén keresztül ad ismeretet ), a fejlesztő játék ( játékba integrált tanulás, hiányok pótlása, hibák javítása a cél, a gye-rek játékként éli meg), a játékra épülő tanulás, a játékos módszerekkel folyó tevékeny-ségeken alapuló tanulás során szerzett ismeretek, tapasztalatok. Óvodapedagógus a folyamatban • Módszerének megválasztásakor vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátossá-

gait, testi, lelki állapotát, érdeklődését, kíváncsiságát, cselekvő aktivitását. • Változatosan, az adott szituációnak megfelelően kombinálja eljárásait. Adjon lehe-

tőséget a játékosságra, felfedezésre, megfigyelésre, ráébredésre – jelenjen meg a tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés. .

• A gyermekcsoporthoz igazított tanulás lehetőségeit célszerűen szervezze, szük-ségszerűen kezdeményezze.

• Alakítsa a szokásokat, utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és visel-kedéssel.

• Készüljön fel a mindennapos feladatokra tervezett játékokkal és tevékenységekkel.



45

• A hagyományőrzésből, a természetvédelemből adódó tevékenységeket tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

• Alkalmazza a differenciált, pozitív értékelést, a jutalmazás sokféle módszerét, él-jen a szó, az érintés, a tekintet hatalmával (a csoport előtt is dicsérjen). Kerülje a tárgyi jutalmak osztását - elveszik a „természetes jutalom” értékét, irigységet is szítanak a gyerekek között. Teljes mértékben kerülje a büntetést, visszaszorítja a gyermekek érdeklődését, motiváltságát. A tanulási szokásokat úgy alakítsa, hogy egy gesztus, egy tekintet elég legyen a nemkívánatos magatartás megszüntetésé-ben.

• Adjon sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést a gyermeknek (csak így tud-nak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ösztönzi a gyereket a kívánt viselkedés el-sajátítására). Lehetőleg minden gyermek, minden nap kapjon megerősítést. Konkrét, jó cselekedetét dicsérjük, ez sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló erejére tudatosan épít.

• Törekedjen arra, hogy minden gyerek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi ér-tékeit, tudja hiányosságát.

• Ismerje fel és fejlessze a kiemelkedő képességű tehetséges gyermekeket. • Vegye észre a gyermek lemaradását, illetve ismerje fel a tanulási zavarait 5. KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSA ÓVODÁNKBAN

„mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk”

Weöres Sándor Óvodánk Aprófalva illetve Tipptopp gyermekcsoportjában alkalmazzuk a kompetencia-alapú oktatást. A programcsomag bevezetésének célja: • A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébren tartása és kielégítése, a krea-

tivitás előtérbe helyezése. • Az ismeretközpontú oktatásról, a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenci-

ákra, - ismeret, attitűd, képesség - hármas egységére helyezi a hangsúlyt. • Olyan tervszerű, célirányos pedagógiai tevékenység alkalmazása, mely az óvodape-

dagógia hagyományaira, értékeire épít, de a megváltozott körülményekhez alkalmaz-kodik.

• Az inkluzív pedagógiának, mint szemléletnek gyakorlati segítése



46

• Az érzelemnek, erkölcsi nevelésnek előtérbe helyezése • A környezettudatos magatartás kialakítása • A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése A programcsomag bevezetésének feladata: Olyan felkínált, válaszható témák – (Komplex Fejlesztési Tervenként 8-8-8-8), tevé-kenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok, feladatrendszerek) és munkaformák (fron-tális, csoportmunka , ezen belül homogén ,ill. heterogén csoport , valamint egyéni munka) ajánlása, melyek pedagógiai céljainkat szolgálják. A kompetencia alapú programcsomag alapelvei: • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és ne-

velést. • A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, és biztonság vegye kö-

rül. • Egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakí-

tásához, mely minden gyermeket megillet. • A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő,

elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen fejlődjön. • Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. • A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt fel-

adatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevé-kenykedés örömét is.

• A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, melyet képes alkalmazni.

• A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. • Az óvodában komplex nevelés folyik. • Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és

a gyermeki tevékenységrendszernek. • Az ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszer a gyermekek érdeklődésére,

cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épül. • Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti

hozzá a gyermeket. • A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a kö-

zösségben. Váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor –ha arra van igénye-egyedül is tevékenykedhessen.

• A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmas szokásrendszer.

• Fontos a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a moz-gásszükséglet kielégítése.



47

• Szükséges a családok nevelési szokásainak megismerése, rendszerszemlélettel kö-zelítünk az egyes családokhoz.

A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési terve: A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll a minden nevelési terü-letre kiterjedő törzs-és kiegészítő anyag. Az integráló nevelési terület-megegyezően az ONAP-pal-a külső világ tevékeny meg-ismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése. Az integrált nevelési területek- az anyanyelvi nevelés, irodalmi nevelés, vizuális ne-velés- zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. A komplex fejlesztési terv felosztása a magyarság és a magyar kultúra jelkép rendszerét hordozza.

• Levegő: július, augusztus, szeptember • Tűz: október, november, december • Víz: január, február, március • Föld: április, május, június

A négy komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul: • Család • Élő-és élettelen világ • Közösségi nevelés

A kiegészítő anyaga világ megismeréséhez ad segítséget:

• Környezeti szabályjáték gyűjtemény • Néphagyomány • Játékok bábokkal • Bábjáték • Játék, tánc, élet • Zenevarázs : új utak az óvodai zenei nevelésben , zene-és mozgásvilágában • Varázseszközök az óvodában- érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása já-

tékkal, verssel, mesével • Kóstolgató- vers-és mesegyűjtemény

A kompetencia alapú programcsomag mérési és értékelési rendszere: • A kompetenciákon alapuló nevelés, és a gyerekek fejlődésének nyomon követése még

inkább megerősíti azt a tényt, hogy minden gyerek saját kompetenciákkal rendelke-zik, és ezért minden gyerek fejlődését saját magához kell mérni, és ily módon érté-kelni.

• Ahhoz, hogy tudjuk, mely területeken kell a gyermeknek fejlődnie meg kell őt is-mernünk. Ehhez olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, mely eredményeként el-



48

jutunk a célhoz. A folyamatos megismerés, vagyis a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőnket.

• Munkánk során, mivel a gyermek folyamatosan érik, változik, csak egy-egy állapotot rögzíthetünk, de ezt az év folyamán folyamatosan tesszük, írásbeli feljegyzések formájában.

Mérésünk nem standard, mivel abból indulunk ki, hogy nincs végcél, a különböző szintek-nek egyformán létjogosultsága van.

• A gyerekek képességei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutatnak. 1. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek 2. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek 3. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek 6. MONTESSORI PEDAGÓGIÁJÁNAK ALKALMAZÁSA TAGÓVODÁNKBAN (A TIPPTOPP GYERMEKCSOPORT VONATKOZÁSÁBAN) Ez a csodálatos módszer a gyermek testét, értelmét és lelkét tökéletes egységbe rendezi és ez az egység egy harmonikus boldog élet alapját biztosítja. A Montessori pedagógia célja, feladata: Célja: • Szabad, kreatív, segítőkész, a problémát felismerő és megoldó, a felnőttől függet-

len, önellátó, az embereket elfogadó, rendszertő, a világot megismerő és megértő, előítélet mentes, természetszerető és védő gyermek nevelése.

• Olyan pedagógia megteremtése, amely elősegíti a stressz mentes oktatási folyama-tok kialakítását, hogy felkészítse a gyermeket az önálló döntések meghozatalára, arra, hogy vállalják cselekedeteik, döntéseik következményeit és hogy megállják he-lyüket egy állandó változásokkal, kihívásokkal teli világban.

• Olyan családias derűs, nyugodt környezet megteremtése, ahol a képességfejlesztés egyénre szabott, a gyermek aktuális fejlettségéhez, kíváncsiságához, érdeklődési köréhez igazodik.

Feladat: • Leljenek örömet a gyerekek az ismeretszerzésben, a kreativitásban, önmaguk fej-

lesztésében. • Saját tapasztalataik alapján tegyenek szert minél biztonságosabb alapvető ismeret-

re, problémamegoldó gondolkodásra. • A gyermekek tanulják meg elfogadni önmagukat, egymás személyiségét, másságát, s

minden a világban létező dolog elfogadását és tiszteletét. Segítőkészek és tolerán-sak legyenek egymással.



49

• Gyermekközpontú környezetben tanuljanak, spontán módon, megerőltetés nélkül, összes érzékszervükön keresztül sajátítsák el az ismeretanyagot, ismerkedjenek, világgal.

• Konkrét dolgoktól jussanak el az elvont fogalmak megértéséig, egy időben egy fo-galmat sajátítsanak el.

• Maria Montessori pedagógiájának elvei

Alapfilozófiája:”Segíts, hogy magam csinálhassam!”

• Minden gyermek adottságként rendelkezik a világ megismerési igényével, cselekvési vágyával, spontán aktivitásával � ezek kibontakozását csak elő kell segíteni.

• Ebből következik a gyermeki személyiség tiszteletben tartása � tisztelni kell a gyermekek törekvéseit az önmegvalósítás felé , a gyermekek jogait .

• A gyermek fejlődési, haladási tempójának figyelembevétele �mert csak ez által őrizhető meg számára a tanulás örömtelisége, s biztosítható eredményessége .

• A gyermeki tevékenységekhez biztosított gyermeki szabadság tiszteletben tartása a megfelelően előkészített, inspiráló és változó környezetben. Elősegíti az önuralom, rend, együttműködés, tisztelet, felelősség és türelem kialakulását.

A gyermek, mint minden emberi lény, megismételhetetlen csoda, aki magában hordja a teremtő lélek méltóságát és szépségét, amelyet sohasem lehet eltörölni, s ezért tiszta és érzékeny lelke a legodaadóbb gondoskodásunkat igényli. A fejlesztés módjai: A fejlesztés: egyénre szabott, egyéni fejlődési ütemét figyelembe vevő. • Érzékelés fejlesztése • Írás-olvasás előkészítése • Matematikai gondolkodás • Művészeti nevelés • Mozgásfejlesztés, csendjáték Eszközök: Montessori eszközök alapja a sokoldalú érzékelés Alapelvek: • Az eszközöket a gyermek kezébe kell adni, mellyel képességeik fejlődnek, és önma-

gukat kontrollálni tudják. • Minden egyes Montessori eszközből, csak egy van, hogy a gyermekek megtanulják

egymást kivárni, a másik foglalatosságát tisztelni (szociális magatartás fejlesztése). • Az eszközök önellenőrző volta túlmutat az egyszerű hibajavításon.

Az önellenőrzés begyakorlási biztosítékot ad, mindaddig segítve a biztos tudás



50

kialakulását, amíg fel tudja vállalni önmagát mások előtt is. �Ez által válik képessé arra, hogy teljesítsen. Nem sérül önbecsülése, nyugodtan hibázhat, kontrollálhatja és javíthatja önmagát.

• Az eszközöket be kell mutatni, az eszközök használata során egyedül, párosan, tár-sakkal és pedagógussal is játszhatnak.

Az eszközök helyes bemutatásának Montessori szerinti 3 fokozata 1. fokozat :A pedagógus szétrakja az eszközöket és kiemeli a két szélső értéket,

egyenként felemeli azokat és megnevezni tulajdonságaikat. 2. fokozat: A pedagógus úgy gondolja, játék közben mondja a gyerekeknek: „Add ide

a legnagyobbat!”-„Add ide a legkisebbet!„ 3. fokozat: A gyerek megnevezi a tárgy tulajdonságait. A pedagógus rámutat az

eszköz egyik elemére és megkérdezi: Ez milyen? .Az óvodapedagógus a probléma lényegére hívja fel a gyermek figyelmét ( a bemutatás lényege).

Használatos Montessori eszközök • érzékelést fejlesztő eszközök • a gyakorlati élet eszközei • számoláshoz szükséges eszközök • nyelvi programhoz használatos eszközök • földrajzi és biológiai ismeretek elsajátításához szükséges eszközök KIPPKOPP programunk nevelési tartalmának kiegészítése Praktikus Írást-olvasást előkészítő Matematikai Kozmikus neveléssel Praktikus nevelés (munkára nevelés) Feladat: • A mindennapi élet eszközeivel, tárgyaival végzett gyakorlatok segítséget nyújtsanak

a gyermekeknek az őket körülvevő közvetlen környezetben való megismeréséhez, gyakorlati eligazodásához.

• Önállóan szerezzenek tapasztalatokat a praktikus eszközökkel való tevékenykedés, próbálgatások során.

Tevékenységek: a gyermek öntöget, vizet, különböző önthető anyagot fényesít, csiszol, terítőt hajtogat, cukorcsipesszel manipulál, előkészített környezetben dolgoznak, egye-dül kell maguk körül a teendőket ellátni, a gyermekek valódi munkát végeznek egy valós



51

világban(amikor felsöpörnek, valódi szemetet söpörnek fel, valóban a port törlik le az eszközökről, mert saját világukat szeretnék rendbe rakni). A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Kifinomulnak érzékszervei, az íróujjak edzetté válnak (elengedhetetlen az isko-

lába lépéshez). 2. Függetlenné válnak a felnőttől, önellátók lesznek. 3. Képesek az önkontrollra, önállóságra.

Írást-olvasást előkészítő nevelés Feladat: • A gyermekek tudják biztonsággal a rajz sablon segítségével tartó 3 ujjukat hasz-

nálni. • Ismerkedjenek a polcokon található betűkkel, mint látvánnyal.

Tevékenység: Leveszi a rajz sablont, s a tanultak alapján használja (színeznek) a betűket elveszi a polcról, rakosgatja, manipulál,játszik velük, tapintja a dörzspapírból készült betűket, számokat . A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Könnyedén kezeli az írószereket. 2. Megtanulja a betűk nevét, s ezzel eljuthat az olvasásig. Matematikai nevelés Feladat: Az eszközök használata során jussanak el a manipulálástól a feladatmegoldó cselekvésen keresztül a számfogalom kialakulásáig, majd az absztrakt feladatok megoldásáig és az általánosításig. Tevékenység: A speciális eszközöket sorba rendezi, kiegészít, halmazokat alkot, számlál, megtanulja a számok nevét. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermeknek kialakult a számfogalma, matematikai műveletek tud végezni, megnevezi a számokat(egyéni adottságainak és fejlődési ütemének megfelelően) Kozmikus nevelés Feladat : • Közvetlen kapcsolatuk legyen a környezettel .



52

• Ismerkedjenek a térképpel, a földgömbbel, országok zászlóival, népcsoportokkal (másság elfogadása, békére nevelés).

• Ismerkedjenek a biológiai folyamatokkal .

Tevékenységek: Sétákon, csiga-biga túrákon ismerkednek lakóhelyükkel, növényeket ápolnak, állatot gon-doznak, térképeket készítenek, kitűzik az országok zászlóit, ismerkednek a földgömb-bel, bolygókkal, megismerik az élet kialakulását, használják a definíciós kártyákat A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Ismeri, védi a természetet. 1. Van elképzelése a világról, tudja, hogy a kozmosz részei vagyunk. 2. Ismeri a földi élet sokféleségét.

Óvodapedagógus a folyamatban: • Engedje, hogy a gyerekek maguk válasszák ki a számukra fontos információkat, ab-

ból az ingertömegből, ami a környezetükben éri. Az óvodában nincs határa a meg-szerezhető tudásanyagnak, hiszen a gyermekek érdeklődése határozza meg minden-ki számára a megtanulandó ismeretanyagot.

• Kísérje figyelemmel az egyes gyermek érdeklődési irányát és ahhoz kapcsolódó in-formációt nyújtson számára (minden esetben más és más lehet).

• Az egy pedagógus – egy gyermek kapcsolat lehetővé teszi az egyénre szabott, egyé-ni fejlesztéseket.

• Biztosítsa a differenciált fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásá-val, a megfelelő környezet kialakításával.

• Követelje meg azt az alapszabályt, hogy egymást nem lehet zavarni, nem lehet bele-szólni más játékába, csak ha a társ kéri, illetve engedi.

• A pedagógus vezetői és irányító szerepe segítséggé és szolgálattá alakuljon át. • Biztosítson sokszínű eszközrendszert. • Ügyeljen az eszközök helyes bemutatására, figyelje használatukat.

Az óvodai élet megszervezése: • Legoptimálisabb csoportszervezési forma az osztatlan összetételű, mert együtt

tanulnak 3-7 éves korig a gyermekek. � Spontán módon segítenek a gyerekek azon területen másoknak, ahol a tudás birtokában vannak. Gyakorta tanítgatják kisebb társaikat a speciális eszközök használatára, ha a társuk erre kéri őket.

• A mindennapos csendjáték elengedhetetlen a Montessori óvodákban, vonalon egyen-súlyozó járás, különböző módon nehezítve, (pl. gyertya, tojás kanálban, csengettyű stb.) s az eszközt átadva valakinek, akit meg is kell simogatni. A gyerekek ügyelnek egymásra, hogy mindenki sorra kerüljön, hogy csendben legyenek. Türelmesen vára-koznak, míg gyengébben fejlett társaik vagy a kisebbek egyensúlyoznak a vonalon.



53

Tudják, hogy mindenki sorra kerül, hogy van idő egymásra odafigyelni, hogy szerete-tet adnak egymásnak. Az erkölcsi tulajdonságok mellet fejleszti az egyensúlyérzé-ket, a mozgáskoordinációt, koncentrációt.

• Az induláshoz elég sok eszköz áll rendelkezésünkre, van olyan, amit az óvodapedagó-gusok készítettek. További eszközök beszerezését folyamatosan tervezzük.

7. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE Különleges bánásmódot igénylő gyermek a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedé-si,tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrá-nyos helyzetű továbbá a tehetséges gyermek.

Sajátos nevelési igényű gyermek: - Testi, mozgásszervi fogyatékkal élő, érzékszervi fogyatékossággal élő (gyengén látó, vak, siket, nagyothalló) - Értelmi fogyatékkal élő (enyhe, középsúlyos), - Beszéd fogyatékkal élő, - Autista, - Halmozottan fogyatékkal élő, Tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, mutizmus, hyperkinetikus, kóros aktivitás zavar). A szülő választja ki a gyerek számára a megfelelő ellátást nyújtó intézményt a szakér-tői bizottság véleménye alapján. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban vagy a többi gyerekkel részben vagy egészben együtt azonos óvodai csoportban történhet.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek - sajátos nevelési igényű gyermek - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek - kiemelten tehetséges gyermek - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos - halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véle-ménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogya-tékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, mutizmus, spektrum



54

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral( súlyos tanulási zavar, figyelem, maga-tartás szabályozási zavarral) küzd.

Szakértői vizsgálat indítható:

- hatósági megkeresésre, - szülői hivatalból, - kérelemre, - illetve a szülő egyetértésével, - nevelési-oktatási intézmény kezdeményezésére, - a gyermek védelméről a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó

gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon,területi gyermek védelmi szolgálat.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek. Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véle-

ménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kap-csolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, kö-zösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sa-játos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Külön támogatásban részesülhetnek: -Hátrányos szociális helyzetű gyermekek, -Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók. Külön támogatási formák: -Megemelt normatív támogatás -Csökkentett csoport létszám -Utazó tanár, konduktor, logopédus foglalkoztatása -Kötelező rehabilitációs foglalkozás. Speciális célok a tehetséggondozásban - A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása (emlékezet, fantázia, logikus

gondolkodás). Tulajdonképpen az egyoldalúan gyűjtött ismeretanyagot segítjük feldolgozni, felhasználni.



55

- Tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák alakulhatnak ki a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség területein. A gyermek hiányosságai szakember segítségével pótolni kell.

- Egyéb területek fejlesztése. Általános fejlesztése - Ki kell alakítani az önmagát elfogadó, de nem túlértékelő személyiséget. - A pihenésre, relaxációra való időt biztosítani kell a feltöltődéshez. - Lehetőség biztosítása a csoporton belüli valamint egyéni fejlesztésre. Óvodapedagógus által tapasztalható problémák: - Beilleszkedési problémák -Fokozott mozgásigény, tétlenség el nem fogadása, csekély alvásigény. -Akaratos”csak azért is”. -Nem foglalkozik azzal ami nem érdekli. -A számára érdekes dologtól nehéz elterelni. -Néha nehezen találja meg a közös hangot a társaival. -Képességeiben egyenlőtlen fejlődés tapasztalható. Tehetség felfedezésének színterei: Valamennyi nevelési terület Legfontosabb célkitűzés a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, sze-mélyiségük optimális fejlesztése. Tehetségígéretek elkallódásának megelőzése, felis-merni az alulteljesítő gyermekekben bújkáló tehetséget. Feladataink: Tehetségnevelés, a tehetség ígéretes gyermekek felismerése Az óvodapedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek hal-mozott előfordulása tehetséges gyermeket sejtet A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás-dúsítás mód-szerét alkalmazzuk. A tehetség ígéretes gyermekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos részeiben az óvodapedagógusok által differenciált gondozásban részesülnek. 8.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVEI Általános elvek Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelése tekintetében általános alapelveket határoz meg.



56

Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden sajátos nevelési igényű gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényû gyermekeknél is a nevelés általános célkitûzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlõdik az alkalmazkodó készség, az akaraterõ, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttmûködés. A sajátos nevelé-si igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az Irányelv célja Az Irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény össz-hangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlõdésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényû gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, – a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztõ foglalkozások programjai váljanak az óvo-dák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történõ együttnevelés – az illetékes szakértõi bizottság szakértõi véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi - a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, vagy egyéb pszichés fejlõdési zavar által okozott részleges vagy teljes körû módosulását, - a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérõ ütemû fejleszthetõségét. - Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitõl függõ eljárások (idõkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. - A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérõ, nagyobb mértékû differenciálást,speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítõ fejlesztõ, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pe-dagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általáno-



57

san kötelezõ feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetõvé kell tenni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bi-zottság véleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredmé-nyeket értékelő környezet segíti; - a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógype-dagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák – pszichológiai, orvosi – terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékossá-gának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduk-tor-tanító, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógi-ai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból illetve enyhe értelmi fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezõk A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésé-nek ideje, korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai idõszak fejlõdésmenete

- A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mûtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - családi háttere



58

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. A pedagógiai programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényû gyermek számára. A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkal-mazása annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényû kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényû gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; az óvoda peda-gógusai, pedagógiai munkát segítõ alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek család-jával. A többségi óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elõsegíti/elõsegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integ-rált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: Pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gon-dot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdésé-hez, a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrá-ciót segítõ szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelõmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális esz-közöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.



59

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozások-hoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombiná-ciók megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttne-veléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, – a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyer-mek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, – egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, – alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, – együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javas-latait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A gyermek fogyatékosságának, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához iga-zodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttmű-ködés során: – javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazá-sára, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igénye-ihez igazodó környezet kialakítására, - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, – együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, – segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, – kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, – részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, – részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Az integrált nevelésben részt vállaló óvodák a köznevelés fejlesztési tervekben megha-tározott feladatellátás szerint vehetik igénybe az egységes gyógypedagógiai módszer-tani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.



60

A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és mara-dandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgá-sos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végtagredukciós fejlõdési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek se-gítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily mó-don az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszkö-zöket, például lejtő, kapaszkodó) mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, vala-mint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok fi-gyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. – Mozgásfejlesztés Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és fi-nommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejleszté-sekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgá-lást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításá-nak is. – Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szüksé-ges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékeny-kedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattar-tásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában.



61

– Játéktevékenység A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgás-korlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. – Nyelvi fejlesztés A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kom-munikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is elő-fordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. – Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegé-szülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. Rajzolás, kézügyesség fej-lesztése. Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök haszná-lata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek cél-irányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvé-ses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észle-lési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. A látássérült gyermek



62

A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) kö-zötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere – tekintése fixációs pontjától mind-két irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mel-lett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kont-roll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismerteté-se, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szag-lás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Mozgás-nevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál – szí-nek helyett – elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A környezet kialakí-tásakor tapintható jelzések alkalmazása, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendje javasolt. b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetõk fel. A látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó gyermekek (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan jól használók számára olyan fejlesz-tő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengén látó gyermekek nevelésé-nek elveivel. A gyengén látó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk út-ján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentõs szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a



63

hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtar-tási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesz-tésének kiemelt területei az óvodában: A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányos-sága jelentõsen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismerteté-se. Területei: – Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. – A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. – Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. – A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. – A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése – A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. – A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szer-zett ismereteket. A hallássérült gyermek A kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült – nagyothalló –gyermekek hallás-vesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A hallás-károsodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben – teljesen elma-rad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Az előzőek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A leg-korábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együt-tes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, pedoaudiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és a hallásjavító műtétek mellett (cochlea implantáció), a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy érzékeli a hangot. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, elhangzanak az első sza-vak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Megkü-



64

lönböztetett figyelmet kell fordítani a hallássérült szülők gyermekeire. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaik-kal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai neve-lésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszéd-megértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kiala-kulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjele-nik . Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell von-ni a hallássérült gyermekeket. A nagyothalló – gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség 30–45 dB közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti hallásveszteséget mutatnak ki. A na-gyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy anélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősíté-se, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyerme-kek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrend-szerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai érte-lemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától, a család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támoga-tás, foglalkozás – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere



65

az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda,,logopédiai ellátás). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – be-széd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítés-ről. Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre kötelezett – és a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi – vizsgá-lat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosí-tott, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el. Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képesség-rendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, re-ceptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, cent-rális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve a beszédproblémák-hoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fej-lesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében a be-szédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szó-kincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításá-nak nehézségeit elő jelzőkognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vi-zuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvá-nulhatnak meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komp-lex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesz-tőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést



66

biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasz-nálat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása,az érzelmi élet fejlesztése, spe-ciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formá-ban. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szüksé-ges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejleszté-se a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együtte-sen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módsze-reinek kombinációjával valósulhat meg. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabá-lyozás zavarral) küzdő gyermek. A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a kü-lönböző súlyosságú és komplexitású az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő részképesség zavarok, vagy azok halmozott előfor-dulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben inga-dozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények meg-erősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődé-se a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltet-heti. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizott-sági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történjen. További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását idő-szakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni kell, és amennyiben szük-séges, a fejlesztés további menetét erre alapozva kell meghatározni. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértõi véleményben foglaltak alapján tör-ténik.



67

9. AZ ÓVODAI GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG A köznevelés, valamint a gyerekvédelem rendszere szoros kapcsolatban áll egymással. Az idevonatkozó jogszabályok határozzák meg mind a köznevelés mind a gyermekvédelmi rendszer működését. E törvények a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény továbbá a gyermek védel-méről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény(Gyvt.), valamint a nemzeti közne-velésről szóló 2011. évi CXC. törvény, azon belül a 4.§ 13. pontja határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermek fogalmát. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézmények egységes rendszert alkotnak azért, hogy elősegítsék a gyermek családban történő nevelkedését, továbbá a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódnak a köznevelés intézményei, elsősorban a nevelési és- oktatási intézmények és Nevelési Tanácsadók. E rendszerhez tartoznak: -egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, a védőnői szolgálat, háziorvos, házi gyermekovos. -gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat és központ, -rendőrség, ügyészség, -bíróság. Az óvodák legfontosabb partnere a gyermekjóléti szolgálat. A köznevelési intézmények feladata hatósági eljárást kezdeményezni, ha a gyermek bántalmazását, súlyos elhanyagoltságát, vagy egyéb más veszélyeztető okot állapítanak meg, valamint akkor is, ha gyermek önmagát veszélyezteti. A köznevelési intézmények, mint a gyerekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézmények a szervezeti és működési szabályzatokban kell, hogy szabályozzák a gyermekvédelmi rendszer más intézményekkel való kapcsolattartás kérdéseit. A különböző rendszerhez tartozó szervezetek azonban összekapcsolódhatnak, mivel az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás, nevelési tanácsadás megszervezhető a közös igazgatású gyermekjóléti intézmény keretei között/ Az óvodák feladata az is, hogy felderítse a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközzel törekedjen a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. Az óvoda akkor tud ennek a feladatnak eleget tenni, ha a gyermek és- ifjúságvédelmi feladatok ellátásában közreműködnek a pedagógusok is. E tevékenység ellátása munkaköri kötelezettsége minden pedagógusnak, miután alapvető feladataink közé tartozik a gyerekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, okainak feltárása és az okok megszüntetésében való közreműködés Veszélyeztetettség fogalma: E körbe tartozik minden olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az óvodáknak



68

gondoskodnia kell a rábízott gyermek felügyeletéről, amely azt jelenti, hogy a gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás a nevelési-oktatási intézménybe történő belépésétől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elha-gyásáig terjedő időben, valamint a nevelési program vagy a pedagógiai program része-ként tartott kötelező intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt A gyermeket veszélyeztető körülmény számos okra vezethető vissza. Veszélyeztetheti a gyermeket a családjának helyzete, amely lehet szociális helyzet, állapot, a család mű-ködésében rejlő ok, a szülők iskolázatlansága, magatartása. A veszélyeztetettség kiala-kulhat az érintettben rejlő okból, akár személyiségi problémákra visszavezethetően is, akár új, rossz szokások „felvétele” következtében. A veszélyeztetettség lehet állandó, hosszan tartó vagy eseti, időleges. Az óvoda vezetőjének a feladatkörébe tartozik a gyermek és- ifjúságvédelmi munka irányítása Az óvodában a gyermek és –ifjúságvédelmi felelős feledatait elláthatja az óvoda vezető-je, vagy megbízható a tevékenység ellátásával a vezető helyettes, illetve óvodapedagó-gus is. A szülőket év elején tájékoztatni kell a gyermek és- ifjúsgvédelmi felelős feladatát ellátó személyről, elérhetőségéről. A gyermek veszélyeztetettségét csökkentő ellátási formák között kiemelkedő szerepe van az óvodának. Az óvoda gyerekvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását a gyer-mekjóléti szolgálat segíti. A gyermekvédelmi felelős feladatai: - ismerje meg a veszélyeztetett gyerekeket, tárja fel a szülők és pedagógusokkal tör-ténő beszélgetés során a veszélyeztető okokat, - indokolt esetben kezdeményezze a vezetőnél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgála-tot, - eset megbeszélésen vegyen részt, - anyagi veszélyeztetés esetén tegyen javaslatot a rendszeres gyermekvédelmi támoga-tás elindítására. Az óvodák nem alkalmazhatnak kényszert a gyerekekkel a szülőkkel szemben. Nem ítél-kezhetnek, nem korlátozhatják a személyes szabadságukat, nem élhetnek a fenyítés lehetőségével. A gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközzel szüntethetik meg. Ezek az eszközök nem lehetnek alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. A gyermek személyiségi jogait tiszteletbe kell tartani. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek. Fontos a jó kapcsolat a szülő-pedagógus-gyermek között, amely a bizalomra épül, evi-dencia a titoktartási kötelezettség. A gyermek illetve a kiskorú szülőjével minden a gyermekkel összefüggő adatközlés súlyosan sérthetné, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekeit. Ez a helyzet akkor áll elő, ha a gyermek veszélyeztetettsége szülői magatar-



69

tás, mulasztás miatt kerül a gyermek olyan helyzetbe amely, már szükségessé teszi, hogy a nevelési-oktatási intézmény segítséget kérjen a vészhelyzet megszüntetése mi-att. A fegyelmezés eszközeit a Házirend határozza meg. Az óvodai nevelés kiemelkedő fontosságú a gyermek személyiségének fejlesztésében, a családi szociális helyzetből adódóan hátrányok csökkentésében, cél, hogy a gyermeke minél előbb óvodába kerüljön. Ezért is kell orvosi, illetve szülői igazolás egy-egy hiány-zás után. Kiemelt jelentősége van abban az időszakban, mikor óvoda kötelessé válik a gyermek . Igazolatlan hiányzás esetén jelentési kötelezettsége van az óvodapedagógus-nak az óvodavezető felé, aki az idevonatkozó jogszabály szerint jár el. Gyermek veszélyeztetettségi okait vizsgáló szempontok: - nevelési hiányosság - erkölcstelen családi környezet - italozó szülők - egészségügyi okok - rossz lakásviszonyok - anyagi okok - megromlott családi kapcsolat Felmérések szempontjai: - óvodások száma összesen - veszélyeztettek száma - hátrányos helyzetű gyermekek száma - 3 vagy több gyermekes családban élő gyermekek száma - fogyatékos gyermekek száma - csonka családban élőgyermekek száma - szülők iskolázottsága - családi nevelés milyensége Összegezve: A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezetta-nulmány készítés, kapcsolattartása gyermekjóléti szolgálattal,annak munkájában való tevékeny részvétel, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval a feladata a gyermekvé-delmi felelősnek. Pedagógiai tevékenység, gyermekvédelmi feladatok a nevelőtestületben: - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, - hátrányos helyzetű gyermek óvodába kerülésének elősegítése, - új óvodások beilleszkedésének segítése, - gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése, - szülőkkel való kapcsolat felvétel, együttműködésre ösztönzés, - rendszeres óvoda látogatás figyelemmel kísérése, - anyagi okok miatt hátrányos helyzetű gyermek támogatásának kezdeményezése, - segítő szervekkel való kapcsolattartás, - gyermekjóléti szolgálattal rendszeres konzultáció,



70

- kapcsolattartás védőnővel, orvossal, 9.1. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A gyermekek esélyegyenlőségét az óvodai működés valamennyi területén érvényesíteni kell. Az egyenlő bánásmód követelményeit érvényesíteni kell - a gyermekek értékelése során - a neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása során - a gyermeki jogok gyakorlása, érvényesítése során - az óvodai ellátáshoz kapcsolódó juttatásokhoz való hozzáférés során - jogviszony létesítés, megszüntetés, csoportba való beosztás során - a gyermek családjának vallási, világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása során - kisebbségi vagy nemzetiségi hovatartozásának tiszteletben tartása során A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések figyelembevételénél abból kell kiindulni, hogy a gyermeket különleges védelem illeti meg. Az intézményben dolgozó va-lamennyi alkalmazott feladata, hogy az ellátott gyermekek a lehető legjobb ellátást kap-ják, és hozzájussanak minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy sze-mélyiségük fejlődjön, kibontakozzon. 10. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE Óvodánkban a nevelés a nevelőtestület által készített, és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történik. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. A gyermekek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztésé-hez a napirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képessé-gét, feladattudatát fejlesztő (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szer-vezésével valósulnak meg. Az óvodánkban felvett gyermekek csoportba sorolásáról, elosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a köznevelési törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembevételével. Tekintettel arra, hogy az óvodánkban folyó nevelőmunka során hagyományosan vegyes életkorú gyermekcsoportok kerültek kialakításra,- így a korábbi folyamatot meg nem szakítva - továbbra is - a fenti gyakorlatot követjük.



71

Nevelőtestületünk azonban nem zárkózik el homogén, illetve részben heterogén életkorú gyermekcsoportok kialakításától, amennyiben ez a csoport szervezési mód kivitelezhető ha találkozik a szülők többségi igényeivel, és a fenntartó finanszírozási lehetőségeivel. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek lehetőség szerint óvodába lépéstől iskolakezdésig ugyanabba a gyermekcsoportba járjanak, és az óvodai nevelés teljes időszakában ugyan-azok az óvodapedagógusok foglalkozzanak velük. 10.1.CSOPORTSZERVEZÉS

- A gyermekcsoportokat az alábbi névvel láttuk el: - a székhelyóvodában: Ficánka gyermekcsoport - Aprófalva gyermekcsoport - Csipet-Csapat gyermekcsoport - a tagóvodában: Tipptopp gyermekcsoport

Bölcsődei gyermekcsoportunk a Maci nevet viseli. 10.2 NAPIREND (MINTA) BALATONKENESE NAPIREND IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK 6 00 - 8 30 J *szabad játék, tevékenységekben megvalósuló tanulás

*„személyes percek”,csoportközi szervezés Á foglalkozásai 8 30 - 12 00 T *mindennapos mozgás *szabad játék, tevékenységekben megvalósuló tanulás É *, egyéni fejlesztés 9 00 T K *testápolási teendők - tízórai * - verselés, mesélés, dramatikus játék A ÉS - rajzolás,festés, mintázás, kézimunka - ének-zene,énekes játék,gyermektánc N *szabad ,mozgásos játékok az udvaron, séta U J *Töprengő

12 00 L Á *testápolási teendők- ebéd 13 00 Á T *pihenés, alvás, mesével, altatódallal S É *uzsonna 14 30 K *szabad játék, udvaron, csoportszobában 15 00 – tól 17.00 *egyéni képességfejlesztés BALATONAKARATTYA NAPIREND



72

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK 715-800 Folyamatos érkezés az oviba

715-950

Szabad játék, közben tízóraira készülés és étkezés Szabad játék –hagyományos játékszerekkel, Mon-tessori eszközökkel , Hetirend szerint tevékenysé-gekben megvalósuló tanulás

950-1010 Rendrakás - Mindennapos mozgás 1010-1030 Csendjáték 1030-1045 Töprengő ( napi aktualitás ) 1045-1200 Szabadban való tevékenykedés , esetleg séta 1200-1300 testápolási teendők- ebéd 1300-1430 Pihenés 1430-1500 Uzsonna 1500-1615 Szabad játék

A napirend kötött pontjai : a mindennapos mozgás, az étkezések, a pihenés megkezdésé-nek ideje. Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük meg, hogy a szülők igényeinek figyelembevé-telével eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő kötelezettségeinknek. A heti rend nem csupán napokhoz kötött környezeti téma/ünnepkör/hagyomány/jeles nap köré csoportosított ismeretek, élmények foglalkozási áganként, tevékenységi for-mánként kialakított feldolgozási rendszere. A napirend, hetirend összeállítása a helyi sajátosságokhoz, a gyermekcsoportok össze-tételéhez, az egyes gyermekek képességeihez, adottságaihoz, fejlettségi szintjéhez igazodva történik. A napirend, hetirend kialakításánál elsődleges szempontnak tartjuk a gyermekek szabad játékát, ezért a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt és időkeretet. Mivel az óvodai élet szervezésében az egészséges életmódhoz kapcsolódó jó szokások kialakításának is kiemelt szerepe van, így a napirendbe a gondozással, egészség megőr-zéssel, betegség megelőzéssel kapcsolatos tevékenységekre is kiemelt figyelmet, időt fordítunk. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, érzelmi kapcsolatot táplál/erősít a gyermekkel , illetve segíti önállósodási törekvéseiket. A jól kidolgozott, rugalmas napirend segíti az óvodai élet egészében megvalósuló válto-zatos tevékenységek egymásra épülését. A játéktevékenységek, mozgásos tevékenysé-



73

gek, tanulási folyamatok, illetve gondozási műveletek, étkezések, pihenés életkorra jel-lemző ritmusának váltakozását biztosítjuk. A jól kidolgozott napirend lehetőséget ad a gyermeknek- a maga rugalmas kereteivel- az óvodai élet egészében elmélyült tevékenykedtetésre, elegendő időt biztosítva, hogy a gyermekek minden tevékenységüket elvégezhessék, befejezhessék. Az egyes tevékeny-ségek között folyamatosság, esetleg minimális, életkorukhoz igazodó várakozási idő biz-tosítja az átjárhatóságot. 10.3. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK SZERVEZÉSI JELLEMZŐI Az óvodai tevékenységek megszervezésénél kiindulópontként kezeljük az egyes gyermek aktuális állapotának, szükségleteinek, érdeklődésének, terhelhetőségének szintjét. A tevékenységi formák szervezésénél a gyermekek aktivitására, természetes kíváncsi-ságára, tevékenységvágyára építünk. Pedagógiai programunk működtetése, megvalósítása során elsődlegesen az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot tekintjük kiindulópontnak. A játék során elsősorban indirekt úton valósulnak meg a különböző fejlesztési feladatok, amelyhez az óvodapedagógusnak elegendő helyet, időt, eszközt kell biztosítani, és min-denek előtt olyan meghitt, nyugodt légkört kell teremteni, ahol a gyermek szabadon te-vékenykedhet és választhat különféle játéklehetőségek, tevékenységek közül. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését jogszabályban meghatározott, kötelező tanügyi dokumen-tumok szolgálják. Óvodai nevelés csak jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg az óvodapeda-gógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 10.4. A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE lásd: 1. számú melléklet 11.AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 11. 1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlő-dését. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodának kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepe van. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek fel-tétele a családdal való szoros együttműködés.



74

Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvé-nyekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmű-ködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatunk: • Óvó-védő segítő kezet nyújtani a gyereknek, családnak, illetve olyan emberi kapcso-

latrendszert működtetni, amelyből meríthet a gyermek, a szülő, és az óvodában dol-gozó egyaránt.

A kapcsolatrendszer kiépítésében a következő alapelveknek kell érvényesülniük : • Bizalom teli, őszinte óvodai légkör érdekében az óvodapedagógus alakítsa ki az ol-

dott kapcsolatteremtés lehetőségét, kezdeményező és koordináló szerepének meg-felelve.

• Különbözőség tiszteletének, elfogadásának érdekében- kiindulópontként kell kezelni az egyes családok nevelési felfogását, (ha szükséges, kiegészítő, illetve hátrány-csökkentő szerep betöltése)

• Tájékoztassa a szülőt a gyermekéről szóló megfigyelésekbe, eredményekbe. Keres-se együtt a gyermek fejlődése szempontjából a fejlesztés lehetőségeit, amennyiben szükséges.

• Egyenletes kapcsolattartás érdekében- gondoskodjon a folyamatos információcse-

réről. • A szülők, a gyermekek személyiség jogainak tiszteletben tartása, titoktartási köte-

lezettség. A kapcsolattartás formái: • Szülői értekezletek célja: tájékoztatás az óvoda nevelőmunkájáról, aktuális nevelési

helyzetek tapasztalatairól a gyermek fejlődéséről. Az óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása , javaslataik figyelembe vétele . A szülői értekezleten feljegyzés és jelenléti ív írása kötelező. Szülői értekezletek időpontjáról előtte 1 héttel értesítjük a szülőket

Tájékoztató szülői értekezlet az új szülők részére benyomást szereznek az óvodai élet-ről, tevékenységeinkről, megismerik működési és nevelési rendszerünket. Évnyitó csoport szülői értekezletek: az óvoda szokásrendjének és nevelési céljainak, aktuális programjainak (munkaterv) a bemutatása, a közös együttlétek megteremté-se,házirend ismertetése . Fontos az értekezlet légköre: Legyen közvetlen, egymásra figyelő (vendégváró feladatok, körben ülés.). Szervezhet az óvodapedagógus ismerke-dő szülői értekezletet is .



75

Speciális témájú szülői értekezlet: segítő szándékkal szerveződnek, esetleg szakembe-rek meghívásával történik (logopédus, gyermekorvos, elsőosztályos tanítónő stb.) Családlátogatás: a szülővel történő előzetes egyeztetés után kerülhet rá sor. Célja: Az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A gyermeknek nyújtson érzelmi többletet, maradandó emléket, egyben formálja a családok szemlélet-módját. Szülők közössége (Szülői szervezet): hatékony szerepe van az óvoda és családok kap-csolatteremtési rendszerében, segítik a gyakorlatban megvalósuló nevelőmunkát. Ünnepek: alkalmával bevonjuk a szülőket az ünnepi készülődésbe, a programokba, a játé-kokba, a közös ünneplésbe. A további együttműködést gazdagító tevékenységek: a közös tevékenységek, a közös együttlétek tovább mélyíthetik a jó kapcsolat kialakulását. Csoportkirándulások (tájmeg-ismerő, termésgyűjtő), a Zöldfal adta feladatok közös megoldása. Udvarrendezés a szü-lőkkel együtt. Májusfa, Akadályversenyek, Gyermeknap, Katalin napi óvoda bál, Madarak és fák napja, Szülők Iskolája 11.2.ÓVODA– ISKOLA Célja: az óvoda –iskola átmenet megkönnyítése. A kapcsolattartás folyamatos, a bizalmon alapuló együttműködés elengedhetetlen a gyermekek zavartalan iskolakezdésének elősegítése érdekében. Szükséges egymás mun-kájának ismerete, megbecsülése, a kölcsönös nyitottság, nevelőpartneri viszony kialakí-tása. Kölcsönös intézménylátogatás hozzájárulhat egymás pedagógiai programjának, cél-jainak megismeréséhez, megértéséhez, a gyermekek és leendő tanítóik jobb megismeré-séhez. A kapcsolattartás formái: • Látogatások, tapasztalatcserék, óvodai kiállítások • Tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, a várható alkalmazkodási

nehézségekről. • Nevelési értekezleten, egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, esetleg isko-

lások szereplése pl. karácsonyi ünnepségünkön. • Együttműködési tervben rögzítjük közös feladatainkat programokat. Óvodai kezde-

ményezésre Ovi suli –ban játékos foglalkozásra várják a gyerekeket és szüleiket a tanító nénik. A tanítónőkkel próbálunk szorosabb kapcsolatot kialakítani, annak ér-dekében, hogy az „ún” óvoda-iskola átmenet könnyebb legyen a kis óvodásoknak.

11.3. ÓVODA – FENNTARTÓ A Balatonkenese-Küngös Intézményfenntartó társulás, illetve Balatonkenese Város Pol-gármesteri Hivatala, Küngös Község Polgármesteri Hivatala és a képviselőtestületek, a képviselő testületek szakbizottságai mind-mind közvetlenül segítik, támogatják az in-



76

tézményünkben folyó pedagógiai munkát. A fenntartónak köszönhető, hogy intézményünk a köznevelési törvény által meghatározott keretek felett működhet valamennyi finanszí-rozási terület (alkalmazottak engedélyezett létszáma,tárgyi pedagógiai feltételek) vo-natkozásában. 11.4.ÓVODA - KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Községünkben a Kultúra Házával, a könyvtárral, Falumúzeummal alakítottunk ki kapcsola-tot, nevelési feladatainkat, programjainkat színesítve. A könyvtárt a gyerekek rendsze-resen látogatják, gyerekprogramjain részt vesznek, irodalmi élményeit tükröző munkái-ból kiállítást rendezünk. A Kultúra Házával óvodásoknak való programjaiban részt ve-szünk. A Falumúzeumot gyermekcsoportjaink látogatják.

11.5. ÓVODA- EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK, SZAKSZOLGÁLAT Egészségügyi, nevelési, pedagógiai szakemberekkel való kapcsolataink a gyerekek egész-séges testi, lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek létre, szükség sze-rint működnek. A védőnő együttműködési megállapodás alapján, illetve szükség szerint látogatja a gyermekeket, tisztasági vizsgálatokat végez. A gyermekorvos a gyermekek szűrését, vizsgálatát a szülő jelenlétében végezheti. Preventív célból, egészségnevelő tevékenysé-get lát el a szülők tájékoztatása, felvilágosítása terén. Hívásra, illetve egyedi esetekben rendelkezésre áll. A balatonkenesei Területi Szociális Szolgáltató Intézménnyel 2 havonta esetmegbeszé-lések alkalmával tartjuk a kapcsolatot, ahol a jelzőrendszer tagjai és a gyermekvédelmi felelős is jelen van. Szakszolgálat folyamatos a kapcsolatunk. Évről évre növekszik a vizsgálatra hozzájuk küldött gyermekek száma. Jó lehetőség, hogy évközben bármikor kérhető vizsgálat a gyermekek fejlettségéről, illetve konzultációs lehetőség is biztosított a szakszolgálat és az óvoda között. 11.6. ÓVODA CIVIL SZERVEZETEK Kapcsolataink a helyi civil a szervezetekkel a kölcsönösségen alapulnak. Alkalomszerű megkereséseikkel segítik tárgyi feltételeink gazdagodását. Kérésre, egyeztetést köve-tően gyermekcsoportjainkkal jeles napokon, ünnepségeken, az általuk életre hívott ren-dezvényeken részt veszünk,. 11.7. ÓVODA- EGYHÁZAK Óvodáinkban biztosítjuk a szabad vallás gyakorlását, hittan foglalkozások szervezését és lebonyolítását a helyi római katolikus, illetve református egyház képviselőinek szer-vezésében. A szülők írásos igénye szerint, látogatják ezeket a foglalkozásokat a gyer-mekek. 11.8. KÖRNYEZŐ ÓVODÁKKAL IGYEKSZÜNK SZAKMAI KAPCSOLATOT FENNTARTANI.



77

Továbbképzéseknek, értekezleteknek szívesen adunk helyet a kistérség, illetve a kör-nyező települések óvodavezetőinek, óvodapedagógusainak vonatkozásában. 11.9. ÓVODÁNK NÉVADÓJA. Marék Veronika , a Kippkopp mesék írója és rajzolója, akivel élő kapcsolatot ápolunk . 12.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁT SEGÍTŐ OLGÁLTATÁSOK Óvodánkban a nevelés a fenntartó által meghatározott nyitvatartási időben, a pedagógi-ai programunk szerint folyik, mindvégig óvodapedagógusok foglalkoznak a ránk bízott gyermekekkel. Helyet biztosítunk a fakultatív hittan foglalkozásoknak, heti 1 alkalommal, 30 percben (római katolikus, illetve református).A foglalkozásokat az egyházi személyek vezetik, éves együttműködési megállapodás, illetve az idevonatkozó jogszabályok szerint. Logopédus, fejlesztőpedagógusok terápiái a köznevelési törvény szerint, megállapodás alapján.

13.BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSŐDE DEFINÍCIÓJA ÉS FUNKIÓI - KAPCSOLATA A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része. Óvodánkban működő bölcsőde a családban nevelkedő 18- 48 hónapos gyermekek napköz-beni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte a bölcsődei gondozási- nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31-ig gondozható a bölcsődében (1997/XXXI. tv. 4. § (1) ) Bölcsödébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondo-zását is a gyermek a gyermek 6 éves koráig. Bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával, a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együtt nevelés megvalósulását. A bölcsőde kapcsolatai: A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.



78

*Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembevéte-lével végzi. A bölcsőde egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttmű-ködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyer-mekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülnek (gyermekjóléti szolgálat, vé-dőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság). A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS - NEVELÉS ALAPPROGRAMJA >Az általános emberi, etikai alapelvek >Az ENSZ „egyezmény a gyermek jogairól „ c. dokumentumban rögzítettek >A pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei >A bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek >A bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata >A 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének felismerése Mindezek figyelembe vételével határozzuk meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgaáltatá-sokra is, sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadá-sa és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde gondozó-nevelő munkájának minimum követelménye. A bölcsődei nevelés- gondozás alapelvei 1. Családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi neve-lés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősít-ve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetősé-geihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálásá-ra. Mindezek értelmében fontos tehát a szülők számára lehetővé tenni a tevékenység, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsőde életébe. 2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket-mint fejlődő személyiséget-a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A Bölcsődei nevelés –gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyer-meki személyiséget teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítségére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabad-ságjogok tiszteletben tartásával. 3.A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondo-zás szűkebb fogalom: a Gondozás minden helyzetében a nevelés is folyik, a nevelés hely-zetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 4.Az egyéni bánásmód elve



79

A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődés, figyelme, meg-becsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekbe, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismeré-se. A kisgyermek meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításá-val, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszi-chés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gon-doskodó felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől; ha sajátos nevelési igényű; ha viselkedése bizonyos esetekben különbözik a megszokottól, emiatt nehezebben kezelhe-tő. A kisgyermeknevelő elfogadja,tiszteletben tartja a gyermek vallási, nemzetiségi/ ętnikai, kulturális…stb. hovatartozását, és lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődésé, segíti a saját és más kultúra és hagyományok megismerését és tiszteletben tartását. 5.A biztonság és stabilitás elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját” kisgyermeknevelő-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismét-lődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerésé, a szokások kialakulását. A biztonság nyújtá-sa természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájá-tól való védelmet is. 6.Az aktivitás, az önállósulás segítségének elve A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismer, támogató, az igényekhez igazodó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empá-tia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermekmeghallgatása véleményének fi-gyelembevétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása a bölcsődei nevelés-gondozás egyik kiemelt feladata. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatá-sával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezel-hetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével, az egyes viselkedésfor-mákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást. 7.Az egységes nevelő hatások elve



80

A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fon-tos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek-a közöttük lévő személyiségbeli különböző-ségek tiszteletben tartásával-a gyermek elfogadásában; kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában; öntevékenységének biztosításában egyetértsenek; az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék; nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. A bölcsődei nevelés-gondozás feladatai A Bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának és esetlegeses kiegészítő szolgáltatásoknak biztosításával 20 hetes-3 éves egészséges és 20 hetes- 6 éves sajátos nevelésű igényű gyermek testi-és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek estében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának és rehabilitációjának segítése a gondozás, nevelés, az egyéni és a csoportos foglalkozások keretében a gyógypedagógus irányítása alapján. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: A harmonikus testi és lelki fejlődés szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása; A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése; Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvelő kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend-ezen belül: Étkezés, mosakodás, öltözködés., alvás. szoba-tisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás); Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése: Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában; A kisgyermeknevelő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kap-csolat kialakulásának segítése; Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészsé-ges fejlődésének segítése; A bizalom és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályi elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése; Lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzé-sére az énérvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését; A kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felébresztésé-vel és fenntartásával (meghallgatás, figyelem, kérdések megválaszolása);



81

A szocializációs problémával küzdő, lassabban fejlődő, érzékszervi és/ vagy mozgássé-rült, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelé-se-gondozása speciális többlettörődéssel. Szükség estén más szakemberek bevonásával. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése:

- Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése;

- A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása;

- A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása;

- Az önálló aktivitás ás a kreativitás támogatása; - Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segíté-

se; - Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának

segítése; - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerő-

sítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri a legjobban a gyermekét, így közve-títeni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyer-meknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint a szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segí-teni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fej-lődéséről; az alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés-gondozás kialakí-tásában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hite-lesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelel, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, egyéni kapcsolattartási for-mák: beszélgetés étkezéskor és hazamenetelkor, üzenő füzet, családlátogatás; csopor-tos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek és szülőcsoportos beszélgetések, csa-ládi délutánok, hirdető tábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szerevezett programok stb. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni közülük.



82

A családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőnek otthoni környezetben való megismerése, ezért lehetőség szerint az első családlátoga-tásra a beszoktatás megkezdése előtt, valamint a gyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsőde életéről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családi élet az emberek intim szférájához tartozik, ezért a családlátogatás lehetősé-gének ajánlásakor az időpont megválasztásakor, a családlátogatás alatt és után a család kívánságait mindenek felett tiszteletben kell tartani. A szülőcsoportos beszélgetések tematikus beszélgetések a csoport kisgyermeknevelői-nek vezetésével a csoportba járó gyermekek szüleit foglalkoztató nevelési témáról. A problémák megoldása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartá-sát. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezál-tal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések jó arányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait. A szervezett programok a családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek a családok segítése, a szülői kompetencia növelése és a család és a bölcsőde közötti kapcsolat erő-sítése érdekében. Több fajtájuk lehet,pl.: előadás; beszélgetés neves szakemberrel a szülőket érdeklő témákról; étel-,könyv-,játékbemutató szaktanácsadással és adott esetben vásárlási lehetőséggel egybekötve; vagy klub-jellegű családi programok ünne-pekhez kapcsolódóan vagy alkalomtól függetlenül bizonyos, kiszámítható rendszeresség-gel (pl. adventi készülődés, kirándulás). Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és a tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával nagymértékben hozzájárulnak szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez. Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi elő-térbe. Az anya vagy az apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a kisgyermeknevelő között fo-kozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékli az adaptáció során mutatkozó stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, a szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások…stb.)súlyosságát, időbeni elhúzódását. ”Saját gondozónő”- rendszer A „saját gondozónő”- rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyerme-keinek egy része (5-6-7 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője (felmenőrendszer). Az úgynevezett ölel-



83

kezési időben-az az időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van- idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A „saját gondozónő”- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját” kis-gyermeknevelő segíti ás őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály határozza meg [ 15/ 1998.(IV.30) NM rendelet 40. §(2)-84) bekezdés]. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermekneve-lőnek, hanem nagyobb zajt a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megter-helőbb az alkalmazkodás gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmód-ra. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei csoportban (speciális csoportban vagy in-tegráltan/inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 egészséges gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár-jon. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. Szakmailag támogathatóbb az életkor szerinti homogén csoport: egyrészt azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, másrészt azért, mert a vegyes korcsoport előnyei (a nagyobbak húzóerőt jelentenek a kicsiknek; a kicsikkel való együttlét során empátiájuk, toleranciájuk nő) a bölcsődés kor-ban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban. A kisgyermekek számára nagyon fontos a személyi és a tárgyi környezet állandósága, ez az életkor szerinti homo-gén csoportokban kevésbé sérül. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükséglete-inek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását kí-vánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyerme-kek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg- s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségletei-től, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. a bölcsőde nyitása, zárása, stb. ) is. Kialakításának további feltételei a személyi ál-landóság (saját - kisgyermeknevelő-rendszer), a tárgyi feltétele, a jó munkaszervezés, a



84

kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusá-nak lehetőség szerinti figyelembe vétele. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel A bölcsődék kapcsolata a bölcsődei hálózaton belül A bölcsődei hálózat fontos intézményei, szakmai központjai a regionális módszertani bölcsődék, melyeknek feladata az egyes bölcsődél szakmai működésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése. Bölcsőde és óvoda kapcsolata A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megérté-sét, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenő mentesebbé válhat. Abban az esetben, ha bölcsőde és az óvoda közös intézményként működik, a bölcsődés korú gyer-mekek ellátása a bölcsődei nevelés-gondozásra vonatkozó elvi, szakmai- módszertani előírások alapján, személyi és tárgyi feltételek biztosításával történik, fontos szakmai kompetencia elismerésén alapuló együttműködés. Egyéb kapcsolatok A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek / kerülhetnek (többek között: Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyer-mekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabili-tációs Bizottság). A bölcsődék és a különböző (bölcsődei hálózaton belüli és családsegí-tés területén működő) civil szervezetek közötti együttműködés sok tekintetben hozzá-járul a bölcsődei ellátás fejlődéséhez, az ellátást igénybe vevő családok szükségletei-nek, elvárásaihoz történő igazodást segítheti. A bölcsődei nevelés-gondozás főbb helyzetei A nevelés-gondozás valamennyi helyzetének célja a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való harmónia is, ezért a nevelés-gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kis-gyermek számára ahhoz, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kapjon optimális és sokoldalú fejlődéséhez és szocializációjához. A gondozás (testi szükségletek kielégítése) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fon-tos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kom-petencia érzésének erősítése. A bölcsődei élet legyen élvezetes, részvételre motiváló és kielégítő, jórészt tapaszta-latszerzési lehetőségekre épülő tanulási élményeket, biztosító, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. A gyermekek számára biztosítani kel, hogy koruknak és fejlett-



85

ségüknek megfelelően vegyenek részt az egyes élethelyzetek, tevékenységek előkészí-tésében. Kiválasztásában, alakításában. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja a gyermek pozitív önértékelésének erősítése és a különböző faji, kulturális, vallási, nyelvi, nem valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek tiszteletének kialakítása. 1.Gondozás Bensőséges interakciós helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődle-ges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompe-tencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy köz-ben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres pró-bálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműkö-dés kedvét), a sikertelenségért viszont nem ját elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőt-tel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzé-sei kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. A gondozás jelen-tős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. 2. Játék A gyerekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és elfoga-dásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A kisgyermek-nevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativi-tást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a já-tékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehető-séget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. 3. Mondóka, ének A bölcsődében sokrétű zenei élményátélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes ének- és beszédhang-ja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallga-tása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fej-lettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkal-mazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyze-tekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömél-ményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdula-tok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anya-nyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség megteremtéséhez. A bölcsődei ze-



86

nei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlő-désére. 4.Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi,,értelmi- (ezen belül beszéd, gon-dolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a rit-musa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A ver-selés, a mesélés, képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kis-gyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyer-mek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló vé-leményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. 5.Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység-az érzelmek feldolgozása ás kifejezése, az önkife-jezés, az alkotás – nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, Az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásos érvényesülését. 6.Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymástól és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocso-lás, gyümölcsnap előkészítése… stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkál-kodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékeny-kedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránt igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. 7. Mozgás Csecsemő-és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek számára minél nagyobb moz-gásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgá-suk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. Fontos szempont, hogy a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküsz-öböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetőség a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőnek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely vé-



87

dett, de elegendő hely áll rendelkezésre, Pl. : hempergő, elkerített szobasarok. A nagy-mozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint a szobá-ban. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlása, finomítása ad lehetőséget. 8.Tanulás A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye. A bölcsődei nevelés-gondozás területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük, minden olyan tapasztalat- és/vagy információszerzési folyamat tanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és/vagy a gondolkodásban. A tanulás a gyermek korábból és fejlettségéből adódó tevékenység, illetve tevékenységbe ágyazot-tan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a Gondozás és a játék, A felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, A kisgyermeknevelő- gyermek interakció-ból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során alkalmazott módszereiben figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint az egészséges gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motiváció-ra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés során. A beszéd a kis-gyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének fel-tételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek- gyermek inter-akciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődéskor végére Nagyon sok területen önálló a gyermek, egyedül étkezik, öltözik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel. Már nem csak a szoros felnőtt- gyermekkapcsolatban érzi jól magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. Jól tájékozódik környezetében ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakult szabályokat, az ezekhez való alkal-mazkodás nem jelent nehézséget számára. Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben. Gazdag szókincse van, elsősorban beszéd út-ján tart kapcsolatot felnőttel és gyerekekkel. A gyermekek többsége szobatiszta. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, gondozása, fejlesztése Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 1,5-6 éves korú gyerekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében



88

valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradot-tak, hogy emiatt több figyelmet, speciális bánásmódot igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Ha sajátos nevelési igényű gyermek felvételét vállalja a bölcsőde, az alábbi feltételeket teljesíteni kell, csak ilyen esetben igényelhető az állami költségvetésből a „különleges gondozás keretében nyújtott ellátás” emelt nor-matív támogatása. A felvétel rendje (sajátos nevelési igényű gyermek felvételének szabályai) >Szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (to-vábbiakban szakértői bizottság) javaslata. Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szak-értői bizottság javaslatával a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezde-ményeznie kell a vizsgálatot. >A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül. >A gyermek állapotának felmérését – megfigyelés és az anamnézis alapján – dokumentál-ni kell. A sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezése bölcsődénkben Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el. A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a csoportlétszám maximum 8-10 fő. Személyi feltételek Teljes integrációban >A kisgyermekgondozó felkészítő továbbképzésen vesz részt, szakképzett csecsemő- és kisgyermek gondozó, illetve szakgondozó, a csoportlétszámnak megfelelő számban. >Gyógypedagógus: olygrophen vagy a sérülésnek megfelelő szakos, konzulensként – he-tenként a szükséges óraszámban – végzi a korai fejlesztés gyakorlati feladatait. >Gyermekgyógyász vagy orvos, háziorvosi szakvizsgával. Az integráció tárgyi feltételei A szükséges eszközöket az ép bölcsődei csoport mozgás- és fejlettségi szintje hatá-rozza meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára ezen felül a sérülésüknek meg-felelő fejlesztő eszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket a játékokat úgy kell elhe-lyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzetet és az egészséges gyerekek is játsz-hassanak velük. Gondozás – nevelés – fejlesztés az integrációban A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiata-labb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális személyiség-fejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük fejlődését a bölcsődében és írásos



89

programot kérhessenek otthonra. A kisgyermekgondozó a sajátos nevelési igényű gyer-meket önálló személyiségként fogadja el. A gondozónő több elemből álló munkát végez: >Gondoz Napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján. >Egyéni foglalkozás A gyógypedagógus felméri és írásban rögzíti a gyermek fejlettségi szintjét. Részletes írásbeli tervet készít a fejlődés területeit figyelembe véve, egyezteti a tervet a gondo-zónővel és a gyakorlatban bemutatja azt. >Csoportos foglalkozás Teljes integrációban az egyéni foglalkozás, a gondozásba épített fejlesztés az ép tár-sakkal valóegyüttlét biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus fejlődését. Nem főállású gyógypedagógus/konduktor esetén írásban összeállított segédlet alapján a kisgyermekgondozó végzi a programot. Dokumentáció >A kisgyermekgondozó által vezetett dokumentáció Bölcsődei egészségügyi törzslap gondozónői bejegyzése Háromhavonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről Üzenőfüzet szülőknek a napi jelentősebb eseményekről Gondozónői jellemzés a szakértői bizottság, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz >A gyógypedagógus által vezetett dokumentáció Egyéni fejlesztési terv Csoportos foglalkozás terve Gyógypedagógiai felmérés évente 2X Szakvélemény készítése szakértői és szakvizsgálatokhoz A bölcsődei gondozás-nevelés tárgyi feltételei OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni, valamint az MSZ-04 205/2-87 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. Bölcsőde helyisé-geit a funkciónak megfelelően alakítottuk ki. A bölcsőde helyiségei és udvara A gyermek által használt helyiségek Gyermeköltöző: külön helyiségben, a mosdó mellett helyezkedik el. Felszerelése megfe-lel 1,5-3 éves korú gyerekek öltöztetési igényeinek. Mindin gyerek részére biztosított a ruha és a cipőtároló, pad. Mosdó: a gyerek gondozását ás önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyerek méretéhez és fejlettségéhez adottak.



90

Gyerekszoba: az előírt alapterület 4m2/fő >Természetes megvilágosítású >Redőny biztosítja a megfelelő árnyékolást >A bútorozás balesetmentesen, a gyerekek fejlettségét követően alakítottuk ki >Parketta, amit rendszeresen fertőtlenítenek >A világítást közvetett formában káprázás mentesen kell kialakítani fényerő min: 300 lux >A szobák falai világosak és meleg színűek legyenek >A bútorzat fénytelen felületű, nyugtató zöld színű Játékkészlet: Egészségügyi szempontok: >Könnyen tisztítható és fertőtleníthető, korosztálynak megfelelő >Balesetet ne okozzon >Ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, fülbe, garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok: >Minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, figyelembe véve a kivi-telezés, az elhelyezés szempontjait. Lényeges pihenősarok kialakítása. Játszókert >Elkerített, füvesített, homokozóval, kis paddal és asztallal, 2 babaházzal ellátva >Külön játéktárolóban tartjuk a mobil udvari játékokat Bölcsődei nevelés –gondozás személyi feltételei A dolgozói létszám szükségletet meghatározza az, hogy: >Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 12 fő A bölcsődei csoport személyi feltételei: >1 fő szakmai vezető >1 fő gondozónő aki óvodapedagógus szakirányú felsőfokú végzettséggel is rendelkezik >1 fő technikai dolgozó Kisgyermeknevelők által végzett nyilvántartások,illetve kezelt dokumentumok *Csoportnapló naponta. *A gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás (33762-1C.SZ.NY3354-1r.sz.) vagy a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjólléti alapellátások és gyermekvédelmi szakel-látások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. ( XII. 29. ) Korm. rendelet 2. számú melléklete. * Bölcsődei gyermek- egészségügyi törzslap ( . 3354-6(a.r.sz.ny.r.): * A családlátogatásról feljegyzés, - Percentil tábla (fiú 3341-46/b, lány 3341-45). *Üzenő füzet: - beszoktatás folyamat



91

- a nap folyamán új tevékenység, fejlődésbeli változás - események, köszöntők stb. - Gyermek fejlődésének nyomon követése (fejlődési napló szempontjai alapján) * Fejlődési napló: - a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve. Élelmezés A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy, hogy a táplálék: 1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,

2. biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő,

3. megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.

A gyermekeknek és a bölcsődében dolgozó felnőtteknek külön étlap szerint kell főzni. A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás- egészségügyi előírások tekintetében figyelemmel kell lenni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban: OÉTI ) által készített a bölcsődés korcsoport közétkeztetéséről szóló ajánlása. Interneten az alábbi linken érhető el: http://www.oeti.hu/download/kozetkeztetes-bolcsode.pdf Kisgyermektáplálás A korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások figyelembevételével az élelmezésvezető állítja össze az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy a bölcsődei élelmezés-ben – minimum 4-szeri étkezés esetén – az ajánlott napi energia – és tápanyag-tartalom 75%- át kell biztosítani. A krónikus betegség vagy táplálékallergia miatt diétára szorulók ellátását a bölcsőde csak akkor vállalhatja, ha az étrendre vonatkozó előírásokat be tudja tartani. Az étkeztetés közegészségügyi szabályai A bölcsődei közétkeztetésre a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011 (VI.30.) VM rendelet az irányadó. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok Az egészségvédelemi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendsze-resen ellenőrizze. A bölcsődés gyermekek egészségvédelme A betegség gyanúját a gondozónő jelzi az orvosnak, annak hiányában a szülőket értesíti és gondoskodik a mielőbbi hazavitelről.



92

A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának fel-adata. Lezajlott betegség után a szülő köteles orvosi igazolást vinni a bölcsődébe. A járványügyi előírásokat, az ÁNTSZ előírásokat, az orvosi és a bölcsődei egészségvé-delmi szabályokat maximálisan be kell tartani. Ha a bölcsődében fertőző betegség, vagy annak gyanúja fordul elő, azt a 63/1997. (XII.21.)NM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai A dolgozó köteles munkába lépés előtt a foglalkozás-egészségügyi orvosnál munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet alapján. A dolgozó-nak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő vagy a közös háztartásban élő személynél ismeretlen eredetű lázas megbetegedés vagy hasmenéses megbetegedés fordul elő. Takarítás A belső felszerelési és berendezési tárgyak könnyen tisztíthatóak és fertőtleníthetőek legyenek. Tisztításuk nedves, fertőtlenítős ruhával történjen. Hetente egyszer, járvány idején, soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. Csak azok a helyiségek takaríthatók nyitvatartási idő alatt, ahol gyerekek nem tartózkodnak. A takarítás nyitott ablaknál történjen. A bölcsőde helyiségeit 2-3 évente festeni, 6 évente mázoltatni kell. Minden gyermek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer használa-tos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokra a Kippkopp Óvoda szabályozásai a mérvadóak. Ezenkívül a kisgyermekgondozók elsősegély-nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. A bölcsődei dokumentáció Az intézményvezető által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok >A dolgozókról: -„Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok” (C.3151-2/A) - Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra (A.3510-217) > Ellátottakról: - Felvételi könyv (SZ.NY.3354-10r.m.sz.ny.), vagy számítógépes adatnyilvántartás -235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet „A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről” - Megállapodás az ellátás igénybevételéről a gyermekvédelmi törvény 32.§ (4) bek.



93

- Szülői nyilatkozat a tájékoztatási kötelezettség megtörténtéről a gyermekvédelmi törvény 33.§ (2) bek. - Havi statisztika – Bölcsődei jelentés havonta: felvett gyerekek…%, gondozott gyere-kek…% - Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakel-látások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet - Gyermekétkeztetés – intézményi térítési díj kedvezmény elszámolása - Hatósági bizonyítvány, illetve igazolás, határozat a 3 vagy több gyerekes, illetve tartó-san beteg gyereket nevelő családok étkezési térítési díj kedvezményéhez - Ingyenes étkezés – önkormányzat határozata a rendszeres gyermekvédelmi kedvez-mény jogosultságáról - Kérelem étkezési támogatáshoz – helyi önkormányzat határozata -KSH Bölcsődei Kérdőív, illetve online adatszolagáltatás a KSH rendszerben - Heti étrend (élelmezésvezetővel) - Fertőző betegségekről történő nyilvántartás - Tetvességi nyilvántartás >Költségvetés >Szakmai Program készítése >Elkészíti az SzMSz-t, kötelező mellékleteit, függelékeit, valamint az intézmény Belső Szabályzatát (munkaköri leírások, szabályzatok készítése és felülvizsgálata) >Dolgozók szabadságának nyilvántartása (B. 18-50 r.sz.) >Dolgozók jelenléti kimutatása >Személyi anyagok vezetése >Dolgozó nyilatkozata arról, hogy nem folyik ellene gyermekbántalmazás miatt eljárás gyermekvédelmi törvény 15. (8) bek. >Dolgozók továbbképzési kötelezettsége teljesítésének nyilvántartása >Élelmezés egészségügyi minimum tanfolyamok nyilvántartása >Kis- és nagyértékű eszközök nyilvántartása >Munkavédelmi napló vezetése >Éves munkaterv, munkatervi beszámolók készítése >Szabályzatok készítése és felülvizsgálata >Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.



94

NAPIREND Idő

Tevékenység/ tevékenységi lehetőség

6:30- Folyamatos érkezés, szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás Szabad játéktevékenység

8:30- Reggelizés 9:00- Szabad játéktevékenység/udvari játék 10:00- Tízórai 11:30- Készülődés az ebédhez

szükség szerint mosdó használat, tisztázás-kézmosás 12:00- Ebéd 12:20- Alvás, pihenés 15:00- Ébredési sorrendben mosdó használat, tisztázás-kézmosás

Uzsonna 15:30-16:30

Szabad játéktevékenység a szobában/udvaron folyamatos hazaadás

1 számú melléklet:



95



96



97



98



99



100



101



102



103



104



105



106



107



108



109



110



111



112



113

14. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcso-latos intézkedések

A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Program érvényessége: 2014. február ….-tól visszavonásig. A pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai Kötelező: Jogszabály változás esetén A fenntartó által meghatározott feladatváltozás esetén A pedagógiai program felülvizsgálatát és módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható Az intézmény fenntartójánál Az intézmény vezetőjénél Az intézmény irattárában



114

Legitimációs záradék A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde pedagógiai programját intézményünk szülői szervezeté-nek képviselői 2014. február 6.-án megismerték, és jelen tartalomhoz egyetértési jogu-kat nyilvánították. …………………………………………………………………. Kerekes-Rieger Beáta Tímea Szülői szervezet elnök Az intézmény nevelőtestülete 2014, január 29-én a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde pedagó-giai programját megismerte, és jelen tartalmával elfogadta. …………………………………………. Galambos Lászlóné A nevelőtestület képviseletében A Kippkopp Óvoda és Bölcsőde pedagógiai programját jóváhagyás céljából a fenntartó-nak benyújtotta ……………………………………………. Somogyi Éva intézményvezető Balatonkenese Város- Küngös Község Intézményfenntartó Társulás a Kippkopp Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programját jóváhagyta. …………………………………… Tömör István Balatonkenese Város Polgármestere A fenntartó képviselője



115

Balatonkenese, 2014 február …

pedagÓgiai program 2014 - akarattyainfo.hu · 2018. 9. 7. · kippkopp Óvoda És bÖlcsŐde 8174...

Documents