nyitvatermők törzse gymnospermatophyta
DESCRIPTION
Nyitvatermők törzse Gymnospermatophyta. Magkezdeményeik szabadon, fedetlenül fejlődnek Egyivarú virágok Virágaiknak nincs virágtakarója (porzó ill. termőlevelekből állnak) Szélbeporzók - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Nyitvatermők törzse
Gymnospermatophyta
• Magkezdeményeik szabadon, fedetlenül fejlődnek
• Egyivarú virágok
• Virágaiknak nincs virágtakarója (porzó ill. termőlevelekből állnak)
• Szélbeporzók
• A gametofiton kevésbé redukált, mint a zárvatermőknél (soksejtű nőivarú
protallium, 3-nál több sejtű hímivarú protallium)
• A pollen közvetlenül a csírakapura (mikropyle) kerül
• Elsődleges haploid endospermium (táplálószövet)
• Fás növények (másodlagos vastagodás, kollaterális nyílt edénynyalábok)
• Földtörténeti középkor elején jelentek meg (kb. 400 millió éve)
• 600 faj, nálunk csak néhány őshonos
Toboztermők osztálya – Coniferopsida• Örökzöld fák, tű- vagy pikkelylevelekkel
• Különnemű „virágzatok”
• A magkezdemények megfásodó fellevelek (fedőpikkely, meddő pikkely)
tövében helyezkednek el toboz
• A termőlevelek termőpikkelyekké forrnak össze
Fenyő alkatúak (tűlevelűek) rendje – Coniferales
• Termőpikkelyenként 2 vagy több magkezdemény
• Változatos morfológiai felépítés (tű- vagy pikkelylevelek,
hajtásdifferenciálódás)
• 450 faj, főleg az északi mérsékelt övben
Fenyőfélék családja – Pinaceae
• Monopodiális növekedés
• Szórt állású, nyeles tűlevelek (több évig élhetnek)
• Porzós virágok füzér vagy barkaszerűek, porzólevelenként 2 pollenzsák
• A pollenszemen gyakran léghólyag van
• Termős virágzatokban elkülönülő fedő- és termőpikkelyek
• Termőpikkelyenként 2 magkezdemény
• Hártyás szárnyú magvak
• Sok (3-15) sziklevél
• 220 faj
Jegenyefenyő nemzetség – Abies
• Csak hosszúhajtás
• Korongszerű levélalap
• Egy év alatt beérő, felfelé álló, éretten széteső tobozok
• Fejlett fedőpikkelyek
• Tanult faj: Közönséges jegenyefenyő – Abies alba (A. pectinata)
Lucfenyő nemzetség – Picea
• Csak hosszúhajtás
• Szárra futó levélalap, négyoldalú vagy lapos tűk
• Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok
• Apró fedőpikkelyek
• Tanult faj: Közönséges lucfenyő – Picea abies (P. excelsa)
Duglászfenyő nemzetség – Pseudotsuga
• Csak hosszúhajtás
• Ferdén kiemelkedő levélalap, lapos tűk
• Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok
• Hármas csúcsú, fejlett fedőpikkelyek
• Tanult faj: Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii
Vörösfenyő nemzetség – Larix
• Tűcsomós fenyő (hosszú- és rövidhajtás)
• Lombhullató fajok
• Egy év alatt beérő, sokáig a fán maradó tobozok
• Részben fejlett fedőpikkelyek
• Tanult faj: Közönséges vörösfenyő – Larix decidua (L.
europaea)
Hosszútűs fenyők nemzetsége – Pinus
• Tűcsomós fenyő (hosszú- és törpehajtás)
• Törpehajtások: 2-5-ös örvű tűlevelek. tövüket hártyás tűhüvely borítja
• Hosszú tűk (2-30 cm)
• Fásodó, egyben lehulló toboz, 2 évig érik
• Csökevényes fedőpikkely, a termőpikkely külső része megvastagszik
(= pajzs), csúcsán köldökszerű képlet áll
• Két alnemzetségben 90 faj
• Tanult fajok: Erdeifenyő (P. sylvestris), Feketefenyő (P. nigra), Simafenyő
(P. strobus)
Ciprusfélék családja – Cupressaceae
• Pikkelyleveles (ritkán tűleveles) fajok
• A levelek átellenesek (ritkán örvösek), fennmaradva elfásodnak
• Hajtáscsúcsi virágzatok
• A fedő- és termőpikkelyek nem különülnek el, tobozuk megfásodik
• 2 sziklevél
Hamisciprus nemzetség – Chamaecyparis
• Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek)
• Gömbös tobozok, széles pajzs
• Tanult faj: Oregoni hamisciprus – Chamaecyparis lawsoniana
Tuja nemzetség – Thuja
• Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek)
• Fedelékesen álló, bőrszerű tobozpikkelyek
• Tanult fajok: Keleti tuja – Thuja orientalis, Nyugati tuja –
Thuja occidentalis
Boróka nemzetség – Juniperus
• Tűvelevek (3-as örvben) vagy pikkelylevelek (átellenesek)
• Elhúsosodó tobozpikkelyek, fel nem nyíló tobozbogyó termés
• Endozoochoria
• Tanult faj: Közönséges boróka – Juniperus communis
Tiszafák osztálya – Taxopsida
Tiszafaalkatúak rendje – Taxales
• A nőivarú virágzatban csak a legfelső pikkely-pár termékeny
• A virágokban egy magkezdemény van, alján fellevélszerű gyűrű,
ebből magköpeny (arillusz) alakul ki
• Elfásodó integumentum (csonthéjas termés)
• Tracheidákban spirális vastagodás, gyantajáratok hiányoznak
• 2 család, kevés faj
Tiszafafélék családja – Taxaceae
Tiszafa nemzetség – Taxus
• Elágazó fák vagy cserjék
• Lapos levelek, lefutó levélalap
• Kétlaki fajok
• Levélhónalji virágok
• Felül nyitott arillusz
• Tanult faj: Tiszafa – Taxus baccata
Gnétumok osztálya – Gnetopsida
• 3 monotipikus alosztály és család
• Zárvatermő bélyegek:
- Tracheidák mellett megjelennek az edények
- Rendkívül leegyszerűsödött virágok (1 porzó ill. magkezdemény),
lepel
- Redukált gametofiton
- Gyakorlatilag egynemű virágok (egy- vagy kétlaki fajok)
Gnétumalkatúak rendje – Gnetales
Csikófarkfélék családja – Ephedraceae
Csikófark nemzetség – Ephedra
• Cserjeszerű növények, asszimiláló hajtások, pikkelyszerű levelekkel
• Kétlakiak
• A magvakat színes magköpeny (arillusz) borítja
• Tanult faj: Csikófark – Ephedra distachya
Zárvatermők törzse
Angiospermatophyta
• Kettős megtermékenyítés
• Triploid endospermium
• Magkezdemény magházba zártan fejlődik
• Magházból termés képződik
• Valódi edények (tracheák)
Kétszikűek osztályaDicotyledonopsida
• Két sziklevél
• Főgyökérzet
• Elágazó szár
• Másodlagos szárvastagodás
• Különnemű virágtakaró
• Általában 5 tagú virágok
Magnóliaalkatúak alosztályaMagnoliidae
• Megnyúlt virágtengely
• Virágrészek spirálisan állnak
• Apokarp termőtáj
• Sok porzó és termő
• Díszfák (pl. Magnolia, Liriodendron)
Boglárkaalkatúak alosztályaRanunculidae
• Apokarp termőtáj
• Szórt levélállás
Boglárkavirágúak rendje – Ranunculales
• Hemiciklikus virág (örvös virágtakaró – spirális ivarlevelek)
• 2000 faj
Boglárkafélék családja – Ranunculaceae
• P 3+3 vagy P 2+2 vagy K 5 C 5 A ∞ G ∞• Pálhátlan levelek• Apokarp termőtáj• Sok porzó, nektáriumokká módosulhatnak• Aszmag vagy tüsző termés
Iszalag nemzetség – Clematis
• Fás képviselői liánok• Összetett levelek• P 2+2• Aszmag terméscsoport• Tanult fajok: erdei iszalag – Clematis vitalba, havasi iszalag –
Clematis alpina
Borbolyafélék családja – Berberidaceae
• K 3+3 C 3+3 A 3+3 G1
• Sziromszerű csésze
• A virágban mézfejtők vannak
• Fürt virágzat
• Bogyó termés
Borbolya nemzetség – Berberis
• Egyszerű levelek
• Levéltövisek
• Tanult faj: sóskaborbolya – Berberis vulgaris
Varázsmogyoró-alkatúak alosztályaHamamelididae
Varázsmogyoró-virágúak rendjeHamamelididales
• Fás fejlődési vonal
• Ciklikus virág
• Gyakran különnemű virágzatok
• Redukált virágtakaró
• Szélbeporzás
Platánfélék családja – Platanaceae
• Tenyeresen tagolt levelek
• Nagy pálhák
• Váltivarú fejecske virágzatok
• ♂ P 3-4 A 3-4 ill. ♀ P 3-4 G 5-9
• Apokarp termőtáj
• Makkocska termés
• Tanult faj: juharlevelű platán – Platanus x hybrida (syn.: P. x acerifolia,
P. hispanica)
Csalánvirágúak rendje – Urticales
• Fás fejlődési vonal, kevés lágyszárú
• Apró, szélporozta virágok
• Virágtakaró redukált: zöldes lepel
Szilfélék családja – Ulmaceae
• Fák
• Váltakozó levélállás
• Virágok levélhónalji csomószerű virágzatokban
• P (4-6) A 4-6 G (2)
Szil nemzetség – Ulmus
• Aszimmetrikus levélváll, fűrészes levélszél, párhuzamos levélerezet
• Kétivarú virágok, csomó virágzatokban
• Lependék termés
• Fenológia: korai virágzás és termésérés
• Tanult fajok: vénic szil – U. laevis, hegyi szil – U. glabra, mezei
szil csoport – U. campestris agg. (ezen belül: simalevelű mezei szil
– U. minor, érdeslevelű mezei szil – U. procera), turkesztáni szil –
U. pumila
Ostorfa nemzetség – Celtis
• Egy- ill. kétivarú virágok
• Kevésvirágú csomó virágzat
• Csonthéjas termés, húsos burokkal
• Tanult faj: nyugati ostorfa – C. occidentalis
Eperfafélék családja – Moraceae
• Fák
• Szórt levélállás
• Szöveteikben tejedények vannak
• Egyivarú virágok – ♂ P 2+2 A 2+2 ♀ P 2+2 G (2)
• Termése: csonthéjas makkocska, a lepel + a virágzati tengely
elhúsosodhat
Eperfa nemzetség – Morus
• Gyakori heterofília
• Porzós és termős virágzat is füzér
• Epertermés (elhúsosodó lepellevelek)
• Tanult faj: fehér eper – M. alba
Narancseper nemzetség – Maclura
• Épszélű levelek
• Tövises hosszúhajtások
• Fejecske virágzat
• Hatalmas terméságazat („teniszlabda”), elhúsosodó vacok
• Tanult faj: narancseper vagy oszázsnarancs – M. pomifera
Bükkfavirágúak rendje – Fagales
• Fák
• Egylakiak
• Szélbeporzók
• Redukált virágtakaró – virágzati fellevelek
• Elkülönült virágzatok (♂ fejecske, füzér vagy barka; ♀ kevés tagú
bogas virágzatok)
• Szinkarp termőtáj G (2) vagy G (3)
• Makk vagy makkocska termés
Nyírfélék családja – Betulaceae
• Szórt levélállás
• Redukált virágtakaró, apró virágok
• Barkapikkely (murva- és előlevelekből összeforrt)
• ♂ P 2+2 A 2+2 vagy A (2) ♀ P (2+2) vagy P 0 G (2)
Nyír nemzetség – Betula
• Sima kérgű fák
• ♂ barka szabadon telel, ♀ füzér kora tavasszal jelenik meg
• ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág
• ♀ füzérben: a barkapikkelyen 3 virág, lepel hiányzik, éretten a virágzat
széthullik
• Szárnyas makkocska termések
• Tanult fajok: bibircses nyír – B. pendula, molyhos nyír – B. pubescens
Éger nemzetség – Alnus
• ♂ barka és ♀ füzér is szabadon telel
• ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág, virágonként 4-4 lepel és porzó
• ♀ füzérben: a barkapikkelyen 2 virág, lepel hiányzik
• A füzér tengelye és a pikkelyek megfásodnak („áltoboz”)
• Apró, szárnyas makkocska
• Tanult fajok: mézgás éger – A. glutinosa, hamvas éger – A. incana,
havasi éger – A. viridis
Mogyorófélék családja – Corylaceae
• Szórt vagy váltakozó levélállás, fűrészes levélszél
• A virágtakaró teljesen redukált – ♂A 4-12 ♀ G (2)
• ♂ barka virágzat, barkapikkelyenként 1 virág, hasadt porzószálak
• ♀ kevés virágú füzérszerű virágzatok
• Makk vagy makkocska termés, fellevelekből álló kupacslevél
Mogyoró nemzetség – Corylus
• ♂ barka, áttelelő
• ♀ rügybe zártan telel
• Makk termés, felül nyitott kupacs
• Hypogei csírázás
• Zoochor
• Tanult fajok: közönséges mogyoró – C. avellana, török mogyoró –
C. colurna
Gyertyán nemzetség – Carpinus
• Váltakozó levélállás
• Virágzatai tavasszal jelennek meg
• ♂ barka virágzat (hajtás közepén)
• ♀ füzér virágzat (hajtás végén)
• Makkocska termés, kupacslevél aljára ránőve
• Epigei csírázás
• Szélterjesztés
• Tanult fajok: közönséges gyertyán – C. betulus, keleti gyertyán –
C. orientalis
Komlógyertyán nemzetség – Ostrya
• Gyertyánra emlékeztet
• ♂ barka áttelel
• ♀ füzér tavasszal jelenik meg
• Kupacslevél a makkocskát körülveszi
• Tanult fajok: komlógyertyán – Ostrya carpinifolia
Bükkfafélék családja – Fagaceae
• Szórt vagy váltakozó levélállás
• Többségük szélbeporzó
• ♂ P (3-7) A 6-12
• Füzér, fejecske vagy barka, a virágok forrt leplűek
• ♀ P (3-7) G (3) vagy (6)
• Kevés virágú bogas virágzat
• Termőlevelenként 2 magkezdemény
• Kupacs: tengely eredetű, benne 1-3 db makk termés
• 900 faj
Bükkfa nemzetség – Fagus
• Váltakozó levélállás, ép szélű levelek
• ♂ hosszú kocsányú fejecske
• ♀ merev kocsányon álló dicházium
• Makk termés, kupacsonként 2 makk
• Epigei csírázás
• Tanult faj: közönséges bükk – F. sylvatica
Gesztenye nemzetség – Castanea
• Szórt levélállás
• Fogazott szélű levelek
• Rovarbeporzók
• ♂ felálló, hosszú füzér
• ♀ háromvirágú dicházium, G (6)
• Kupacsonként 3 makk termés
• Hypogei csírázás
• Tanult faj: szelídgesztenye – C. sativa
Tölgy nemzetség – Quercus
• Szórt levélállás
• Szélbeporzás
• ♂ barka virágzat, virágonként 6 tagú lepel, 6 porzó
• ♀ egyvirágú dicházium virágzatok füzér vagy csomó-szerű virágzatokba
összetéve
• Nyitott kupacs, kupacsonként 1 makk
• Hypogei csírázás
• 450 faj
• Tanult fajok: kocsányos tölgy – Qu. robur, kocsánytalan tölgyek csoportja
– Qu. petraea agg., molyhos tölgyek csoportja – Qu. pubescens, magyar
tölgy – Qu. frainetto, csertölgy – Qu. cerris, vörös tölgy – Qu. rubra
Diófavirágúak rendje – Juglandales
• Szórt levélállás, pálhátlan levelek
• Egylakiak, különnemű virágzatokkal
• Csonthéjas termés
Diófafélék családja – Juglandaceae
• ♂ P 3-5 A 3-40 barka virágzat
• ♀ P 4 G (2) füzér virágzat
• Alkaloidok
Dió nemzetség – Juglans
• Páratlanul szárnyalt levelek, rekeszes hajtásbél
• Tanult fajok: fekete dió – J. nigra, közönséges dió – J. regia
Dilleniaalkatúak alosztályaDilleniidae
• Egyszerű levelek
• Ciklikus felépítésű virág
• Felső állású szinkarp termő
Tamariskavirágúak rendjeTamaricales
• Füzéres virágzatok
• Kétivarú virágok
Tamariskafélék családja – Tamaricaceae
• Fás növények
• Szórt állású pikkelyszerű levelek
• Hosszúhajtás: megfásodik
• Törpehajtás: levelekkel együtt lehullik
• 4 vagy 5 tagú virágok
• Tok termés
• Apró magvak, szőrszerű repítőkészülékkel
Tamariska nemzetség – Tamarix
• K 4-5 C 4-5 A 4-5 G (3-4)
• Sótűrő fajok
• Tanult faj: keleti tamariska – T. tetrandra
Csermelyciprus nemzetség – Myricaria
• K 5 C 5 A (10) G (3-4)
• Tanult faj: csermelyciprus – M. germanica
Fűzvirágúak rendje – Salicales• Monotipikus rend (egy család)
Fűzfafélék családja – Salicaceae
• Fás növények
• Szórt levélállás
• Kétlakiak
• Szélbeporzás, másodlagosan rovarbeporzás
• ♂ virágtakaró hiányzik, barka vagy füzér virágzat
• ♀ G (2), tok termés, füzér
• Rengeteg magkezdemény és mag
• Endospermium hiányzik, gyors epigei csírázású pionír növények
• Gyakori hibridizáció
Nyár nemzetség – Populus
• A 4-60
• A termős virágzat barkaszerű füzér
• Lombfakadás előtt virágoznak
• Tanult fajok: fehér nyár – P. alba, rezgő nyár – P. tremula,
fekete nyár – P. nigra, „euramerikana” nemes nyárak –
P. x euramericana
Fűz nemzetség – Salix
• A 2-5
• Termős virágzata füzér
• Virágzási idő fajonként eltérő
• Tanult fajok:
- Fatermetű füzek: fehér fűz – S. alba, törékeny fűz – S. fragilis,
babérfűz – S. pentandra
- Bokorfüzek: mandulafűz – S. triandra, csigolyafűz – S. purpurea,
kosárkötő fűz – S. viminalis, parti fűz – S. elaeagnos, serevényfűz
– S. rosmarinifolia
- Ráncoslevelű füzek: kecskefűz – S. caprea, rekettyefűz – S. cinerea,
füles fűz – S. aurita, feketedő fűz – S. myrsinifolia
Erikavirágúak rendje – Ericales
• A szabad szirom kezd összeforrni
• A portok 2 pórussal nyílik
• Rovarbeporzók
• Sokszor jellemző rájuk az erikoid felépítés
• Az ide sorolt fajok mikotrófok (gombákkal élnek szimbiózisban)
• A N-ben szegény, savanyú talajok növényei
Erikafélék (hangafélék) családja – Ericaceae
• K 5 C (5) A 4+4 v. 5+5 G (5) (tok) v. G (5) (álbogyó)• A szirom forrt
Csarab nemzetség – Calluna
• G (5) • Tanult faj: csarab – C. vulgaris
Áfonya nemzetség – Vaccinium
• Törpecserjék• G (5) → álbogyó• Tanult fajok: fekete áfonya – V. myrtillus, vörös áfonya – V. vitis-idaea,
tőzegáfonya – V. oxycoccos
Mályvavirágúak rendje – Malvales
Hársfélék családja – Tiliaceae
• Fatermetű fajok
• Porzóik 5 falkások
• G (5)
• Termésük tok (makkocska), 1 maggal
Hársfa nemzetség – Tilia
• Váltakozó levélállás
• Leveleik szív alakúak, részaránytalan vállúak, fűrészes szélűek
• A virágok bogernyőkben, a nyelv alakú murvalevelek
közepéből nyílnak
• Rovarbeporzók, jól mézelők
• Könnyen hibridizálódnak
• Fontos elegyfák
• Lombjuk Ca-ban gazdag, ezt be is juttatják a talajba
• Fájuk puha, egyenletes szövetű, jól faragható
• sz: Lindnera
- Porzószám sok (A 50-75)
- A porzók rövidebbek, mint a szirmok
- A szirmok mellett 5 sztaminódiumot (mézfejtőt) találunk
• sz: Eutilia
- Porzószám 25-30
- Porzóik hosszabbak, mint a szirmok
- Sztaminódium nincs
- Egyszerű fedőszőreik vannak
• Tanult fajok: kislevelű hárs – T. cordata, nagylevelű hárs –
T. platyphyllos, ezüst hárs – T. tomentosa
Boroszlánvirágúak rendje – Thymelaeales
• Négytagú virágok• Redukált párta, csőszerű csésze• Rovarbeporzó fajok
Boroszlánfélék családja – Thymelaeaceae
• Szórt állású, épszélű levelek• Fejlett, színes csésze• Egy magkezdeményű termő, húsos burkú csontár termés• K 4 C 0 A 4+4 G 1
Boroszlán nemzetség – Daphne
• Cserjék• Tanult fajok: farkasboroszlán – Daphne mezereum, babérboroszlán –
D. laureola, henye boroszlán – D. cneorum