1

Magyar Református Nevelésreformátus pedagógiai szaklap

IV. évf.8. szám2003. május

A TARTALOMBÓL:

Sági Endréné:Lelkigondozás és iskola

Dr. Gyõri János:Javaslat magyar refor-mátus iskolatörténeti

könyvsorozat kiadására

Telepóczki Márta:A Csillagpont valósága

Kiss Lászlóné:Jézust áldja énekünk– gyermekénekek

óvodásoknak

Suba Lajos:Emlékezzünk Arany

Jánosra

Borító: A Lórántffy-loggia

2

ind atyai szeretetem s be-csületedre és elõmenete-ledre való vigyázásom,

mind pedig arra való gondviselésem,kinek eddig oktattunk, tanítottunk,s jó erkölcsben neveltünk, szolgál-tat alkalmatosságot, jó fiam, Rákó-czi György, hogy elõdben egy kis rö-vid, de fontos és istenes és dicséretesinstrukciócskát adjak, kihez, hogymagadat tartsad, kövessed, cseleked-jed, s mind pedig magadviselésedet,erkölcsödet, életedet ehhez alkal-maztassad, szabjad: szolgáiddal is,kik most, vagy emberkorodig lesz-nek, megtartassad, nemcsak kíván-juk, hanem ugyan parancsoljuk is,melyre hogy az Úristen neked iserõt, segítséget, elégséget szolgál-tasson, értelmedet, ítéletedet, er-kölcsödet, életedet mindenekben azõ nagy nevének dicséretire, anya-szentegyházának épületére, nevelé-sére, az én édes nemzetemnek, s ha-zámnak hûséges szolgálatjára, javára,nekünk örömünkre s becsületünkre,másoknak jó példájokra, magadnakelõmeneteledre s dicséretedre, jó hí-rednek-nevednek terjedésére, idõssé-gedre igazgassa, vezérelje, szûbõl kí-vánom, ámen.

Mindeneknek elõtte azért azÚristent féljed, tiszteljed, szolgáljad,dicsérjed, áldjad, és szüntelen min-den elvött s veendõ áldásiért hálá-kat adj, az isteni szolgálatot gyako-roljad, ne másokra nézve, hanemszûbõl, szeretetbõl, Istenhez valóbuzgóságodból, náladnál idõsebek-nek is jó példát adván, az szegénye-ket segítsed, az scholákat oltalmaz-zad, szaporítsad, tápláljad s neveljed,vallásodban állhatatos, tökéleteslégy, amellõl s annak oltalmazásától

I. Rákóczi György (1593-1648) intelmei fiához,amikor az udvari iskolából kilépett (1637)

semmi el ne vonjon, idegenítsen,meg ne restítsen, életedet tisztánviseljed, azt meg ne mocskoljad,semmi cégéres vétkekkel ez ideigvaló erkölcsödet, kérlek, jó fiam,meg ne vesztegessed, rútítsad, azrossz társaságot eltávoztassad, mér-tékletes, józan, kegyes és istenes éle-tet igyekezzél élni, melyet ha kö-vetsz, bizony az Úristen is veledlészen, nem hagy semmi szükséged-ben, minden áldásával bõvelkedtet,életed hosszú, szerencséd duplás ésvirágzó, gyümölcsözõ leszen, mertlehetetlen dolog, hogy az Isten azõtet félõket, tisztelõket elhagyhas-sa és oltalmában meg ne tartsa, se-gítse és áldja.

Az mi becsületünket, atyai ésanyai méltóságunkat, igen-igen sze-med elõtt viseljed, azt szántszándék-kal, vakmerõségbõl meg ne igyekez-zed bántani, szomorítani, akárhollégy, járj, vagy leszesz, úgy tartsad,mintha minden cselekedetedre reánéznénk és látnánk, s fiúi félelem-mel is félj tõlünk...

Kinek-kinek becsületét érdemeszerint igen megadjad, magadatmindenekkel szerettessed, kevély-ség, kárhozatos fösvénység tõled tá-vul legyen, sõt minden kívánságidnaktisztességes, becsületes idvösségeshatára legyen, senkit meg ne igye-kezzél szóddal méltatlan, még mél-tán is, ha egyéb lehet benne, sérteni,szomorítani; tûrni sokat tudj, beszé-ded ítíletbõl és értelembõl legyen,magnanimus [nagylelkû] légy, ha-zádnak, nemzetednek közönségesszolgálatjára, szabadságinak s kivált-képpen az Isten tisztességének oltal-mazására mindenkor kész és bátorlégy.

Mindeneket tanácsból, conside-ratióból [megfontolásból] caute [óva-tosan] jól és megvizsgálva, fontolvacselekedjél, az hirtelenséget eltávoz-tasd, valakiket az Úristen alád ad,akár most, akár ezután jobbágyidlegyenek, azokon ne kegyetlenked-jél, úgy tartsd õket, mint embe-reket, azokat oltalmazni, építeni,többíteni istenes utakon igyekezzed,

M

SZÓ-SZÉK

Sárospataki vár - Mathias Greischer, XVII. század

3

kinek-kinek mindenbõl tehetségedszerint kiszolgáltatván az egy kö-zönséges igazságot, személyváloga-tás nélkül.

Barátságodat, conversatiódat[társasági kapcsolatodat] tanácsos,öreg, értelmes, magok megbecsülõemberekkel tartsad, ne csak ifjakkal;amit nem tudsz, vagy amit elméd-del fel nem érsz, azt másoktól meg-kérdeni, érteni s tanácsát venne neszégyelljed, mindazáltal az magadétis melléje vessed, s azt is szinte hát-ra ne tegyed.

Beszédedben állhatatos, tökéle-tes és titkos légy, ne adj senkinekszólásodra alkalmatosságot csacso-gásoddal és titkos dolgoknak kibe-szélésével.

Tunyaságnak, restségnek ma-gadat ne adjad, amit tanultál, aztel ne felejtsed, sõt inkább napon-ként többet igyekezzél tanulni, jókönyvet olvass, kiváltképpen azszent Bibliát. Egyéb külsõ histó-

riákat is, úgy vagyon, szép dologolvasni, kik csak az elmét szoktákgyönyörködtetni, el is múlnak: deaz szent Biblia, mind elméjét, szí-vét, lelkét vidámítják, éltetik sidvösségre vezetik az embereket,örökké is megmaradandó...

Szolgáiddal, mind naggyal s ki-csinnyel magadat becsültessed, s netársok, hanem urok légy; mindaz-által azokat is, kinek-kinek illendõbecsületeket megadjad udvarocskádrendetlenül, becstelenül, fejetlenlábul ne legyen; ki-ki rendesenhivataljában, hogy eljárjon, reá vi-gyázz, egymást megbecsüljék; útonjárásodban az szegénységnek se ma-gad, se szolgáid terhekre ne legye-nek, minden illetlen cselekedetek,kártételek, mód nélkül való tékoz-lások ingyen csak ne is hallassanak,valamit a szegény ember adhatjóakaratja szerént, azzal megeléged-jenek, erõszaktétel, egyszóval sem-minemû törvénytelenség, húzás-vo-

nás ne legyen, s kártétel, kik közül,ha valamely cselekedni vagy vétenivaló történnék, azt mit magad mi-nálunk nélkül is eligazíthatsz utánadlévõ legfõbbig szolgáiddal, jó, ha holnem: minket is megtalálj felõle,megtartván amaz közmondást, ahola félelem, ott vagyon az tisztességis...

Felette szemed elõtt viseljed smeggondoljad, jó fiam, RákócziGyörgy, s ezt szüntelen elmédbenforgassad, mely keserûségünkrelenne az nekünk s magadnak gya-lázatodra, ha azt az életet, kit tegyermeki idõdre és állapotodra,majd mintegy megérett elmévelviseltél, töltöttél el, ha ezután azemberség gyermekségre változnéktebenned, s magadat rossz erkölcs-ben foglalnád (kit az Úristen bárnekünk érnünk ne adjon). Intelekazért mégis, emberségre menendõidõdet gyermekségre ne változtas-sad, elõmenetelednek útját velemeg ne gátoljad, jó híredet - ne-vedet meg ne gyalázzad, az embe-rek szívét, szeretetit magadtul elne idegenítsed, lelked isméretétmeg ne bélyegezzed, s minket isédesatyádat s anyádat elevenen nebocsáss lelkünk fájdalmával s tel-jes keserûséggel koporsónkban, me-lyet, hogy az Úristen mind tetõ-led s mid mitõlünk eltávoztasson,cselekedje meg szent fiának, érde-méért, ámen.

Írtam magam kezével, Mindszenthavának huszonnegyedik napján,Fejérvárott, fejedelemségünknek szé-kes helyén, ezerhatszázharminchete-dik esztendõben, fejedelemségemnekteljes nyolcvankettõdik hónapjában,életemnek ötszázhuszadikában, kéthetében, s egy napjában.

(In: Veress Dániel, Erdélyi ma-gyar emlékírók, Dacia Könyvkiadó,Kolozsvár-Napoca, 1983)

Rákóczi-kastély, Szerencs, XVI. század

4 PEDAGÓGIAI MŰHELY

„Cum Deo pro Patria et Libertate”– Istennel a hazáért és a szabadságért

stennek adunk hálát, hogy amár hagyománnyá vált isko-lanapunkat az idén is meg-

rendeztük. II. Rákóczi Ferencre és azáltala elindított felkelés 300. évfor-dulójára emlékeztünk, amikor iskiáltványában fegyverbe szólított„nemest és nemtelent” az elnyomóHabsburg- hatalommal szemben.

Külön öröm volt számunkra,hogy egy új szárnnyal gazdagodottiskolaépületünk ebben az évben. El-készült a várva-várt ebédlõ épülete.Gyermekeink testi táplálékként márigénybe vették az új épületet, me-lyet szép, igényes református hagyo-mányainkra épülõ bibliai jelképeketábrázoló batikolt képek díszítenek.

A testi táplálék mellé a lelki táp-lálék hiányzott, azaz az ünnepélyesfelavatása, átadása az épületnek.

Szerda reggel erre az eseményreis sor került. Nagy László FõjegyzõÚr ünnepi áhítatában így szólt aziskola tanulóihoz: „Két héttel ezelõtt azország minden részébõl érkezett vendége-ket fogadott az iskola a bibliai történet-mondó verseny alkalmából. Amikor ven-dégeink meglátták ezt az ebédlõt, aztmondták, milyen gazdag ez az iskola.De ki a gazdag? Ti biztosan azt vála-szolnátok erre, hogy gazdag az, akineksok aranya sok kincse van. Olyan embera gazdag, mint Harpagon – egy ismertszíndarab fõszereplõje –, aki egy ládá-ban õrzi kincseit, s folyton rajta is ülezen a ládán, nehogy valaki ellopja avagyonát. Gondoljátok csak meg; ér va-lamit az ilyen gazdagság? Ugye, sem-mit sem ér… A Szentírásban azonbanvan egy ilyen kifejezés: Istenben gazdag.

Az Istenben való gazdagság azt jelenti,hogy valójában nem az a gazdag, akigyûjt, hanem az, aki meg tudja oszta-ni, aki másoknak tudja adni azt, ami-lye van – aki a kicsiknek enni, és innitud adni. Ebben az értelemben mégiscsakgazdagok vagyunk tehát. Ez a szép ebéd-lõ mögöttem egy olyan hely, ahol a ki-csiknek enni tudunk, adni, és inni tu-dunk, adni.

És magától Jézustól tudjuk, hogy akia kicsinyeknek enni ad, az neki ad enni.Benned is ott van tehát Jézus, amikor eb-ben az ebédlõben étkezel. S ha ennek tuda-tában vagy, akkor azt is tudod, hogy úgykell beszélned és viselkedned, mint akibenjelen van Jézus. Viselkedjünk tehát méltó-an Jézushoz az ebédlõben: Õrizzük széprendjét, õrizzük tisztaságát!”

A program Gyülekezeti Házbanfolytatódott. Ezen a napon valóbangazdagnak éreztük magunkat. Lel-ki gazdagnak! Ifj. Beszterczey And-rás a hazáról, becsületrõl, nemzet-

rõl beszélt a történelem és a Teremtõviszonyában.

„II. Rákóczi Ferenc a mai MagvetõNapunk központi személye. Lehet keve-sen tudjátok, hogy 12 évesen elszakítot-ták családjától a Habsburgok és elhur-colták egy csehországi kolostorba, hogy ottneveljenek belõle jó, császárhoz hû fõne-mest. Felejtse el Erdélyt, Magyarorszá-got és mindent, ami õt magyarrá tette.Nem sikerült, mert Õ magyar maradt!Õ ezért imádkozott és életével bizonyí-totta, hogy minden körülmények közöttmagyar tud maradni az ember!”

A lelkesítõ és hitmélyítõ igeszol-gálat után iskolánk tanulói emlékez-tek a nagy fejedelemre.

A 6.osztályos tanulók kuruc koriés bujdosóénekekbõl állítottak összeegy kis csokrot László Olga énekta-nár-karvezetõ vezetésével. A múltatidézõ hangulatot követte diákszín-játszóink kis jelenete Toldi Károlynérendezésében Rákóczi harangja cím-mel. A darabban megszólaló táro-gatómuzsika, a kort idézõ ruhák ésfelvillanó képek tették szemlélete-sebbé az egyszerû nép és a városielöljárók számára is, hogy a harangnemcsak egy szép, díszes tárgy, ha-nem ennél sokkal több; amikor meg-szólal összeköti a múltat a jelennel.Az emlékezés eszköze.

A mûsor befejezõ momentuma-ként megelevenedett a múlt; II. Rá-kóczi Ferenc „jelent meg teljes élet-nagyságában” (Nagy Zsolt 8. o.tanulókorabeli jelmezben) és betekintéstadott életérõl, küzdelmeirõl, öröme-irõl, sikereirõl, kudarcairól. Jó érzésvolt látni a csillogó gyermekszeme-

Pataky László

I

2003. április 30. A 6. Magvetõ nap krónikája

Szerencs, XVI. század

5PEDAGÓGIAI MŰHELY

ket, ahogy kontaktust teremtetteka fejedelemmel. A nap további ré-szében az egész iskola, kicsik és na-gyok a történelem világában kalan-doztak. A legkisebbek (1-2. o.)játékos formában ismerkedtek megegyházunk jelképével, a reformátuscímerrel, valamint a kötõdésüketerõsítõ oskolai jelképekkel: címer,zászló, jelvény, egyenruha. A dél-elõttöt énektanulás és mindenkitmegmozgató játékos csapatversenyzárta. Iskolánk nagyobbjai eközbennagy plakátokat készítettek (3. o.)fontos jelképeinkrõl. 4. osztálytólfelfelé a hagyományokat folytatvatörténelmi akadályverseny résztve-või voltak a tanulók. A kisebbektörténelmi olvasmányélményeikrõladtak számot a város különbözõpontjain kijelölt állomáshelyeken. Anagyobbak (5-8. o.) nagy küzdelmetvívtak; Ki tud többet II. Rákóczi Fe-renc koráról? A tét nem kicsi: a leg-jobb csapat egy éven át õrizheti a

vándorserleget az osztályában. Eb-ben az évben is jól felkészült ésgyõzni akaró csapatok sokaságát lát-tuk a versenypályán. A szépen elké-szített menetlevelek, a csatakiáltáskapcsolata a csapatnév választásávalés a könyvtári kutatómunka emeltea verseny nívóját. A küzdelem so-rán számot adtak diákjaink a bel- éskülföldön található emlékhelyekmellett, milyen járatosak a térkép-használatban valamint a szabadság-harc eseményeit és Rákóczi kapcso-latait hogyan ismerik. Koradélutánelérkezett az eredményhirdetés Nagyizgalommal várta mindenki mi islett a vetélkedés eredménye. SullayMihályné igazgatóasszony adta át adíjakat. Senki sem maradt ajándéknélkül. II. Rákóczi Ferencet ábrázolókönyvjelzõ és egy kis édesség volt ajutalom mindenkinek, aki részt vettebben a nemes küzdelemben. Em-lékül megkapta minden osztály azúj épületet körülfogó nemzetiszínû

szalag egy darabját. A legjobb az ideiküzdelemben a 8. osztályosok Rákó-czi harangja csapata lett. Nagy öröm-mel vették át másodszor is a kupát,amit az elmúlt évben elvesztettek.

Késõ délutánra még két prog-ram maradt. Angol- és németnyel-vi vetélkedõn mutathatta meg tu-dását évfolyamonként 1-1 tanuló.Érdekes, játékos nyelvi feladatok se-gítették a résztvevõket az idegen nyelvbirodalmának megismerésében. Szel-lemileg kellemesen elfáradva érkeztekmeg diákjaink a nap záró eseményé-hez: tanár-diák futballmérkõzés asportpályán. Jó iramban zajló mér-kõzésen a diákok jól helytállva de azidén is elveszítették nevelõik ellen azösszecsapást (5:3).

A visszavágásra azonban egyévet még várni kell. A következõMagvetõ Napra ugyanis az új tan-évben kerül sor, amikor iskolánkalapításának 10. évfordulóját ünne-peljük. „Addig is: Hajrá Magvetõ!”

Rákóczi-kastély, Szerencs

6 PEDAGÓGIAI MŰHELY

z egészség nem csupán a be-tegség hiánya, hanem atesti, szellemi és szociális jól-

lét állapota.” (Egészségügyi Világ-szervezet, Ottawai Karta, 1986)

A mindennapok emberét talánleginkább a pszichoszomatikus be-tegségek ébresztik rá két olyan rej-telmes entitás kifürkészhetetlenkapcsolatára, mint amilyen a test ésa léleké.

Szeretném felhívni a figyelmet ameghatározásban szereplõ harmadiktényezõre! Társas kapcsolatainkgondozásán vagy elhanyagolásán ismúlik, mennyire nevezhetjük ma-gunkat egészségesnek. Vállaljuk-eezért is a felelõsséget?

Az, hogy mekkora jelentõségettulajdonítunk a különbözõ egészsé-gi állapotot meghatározó tényezõk-nek, nagymértékben függ a pszi-chológiai elméletek emberképétõl.Manapság az öröklött tulajdonságokhelyett a külsõ hatásokra, nevelés-re, nevelõdésre tevõdik át a hang-súly, az egyén tudatos életszervezõtevékenységére. Ennek értelmébenaz egészségi állapotot térségünkbenleginkább az életmód és a környezethatározza meg, s viszonylag kisebbszerep jut az egészségügyi ellátás-nak, illetve a genetikus meghatáro-zottságnak.

A mai magyar társadalom, saj-nálatos módon, még a „megvásárol-ható egészségben” hisz: rengetegpénzt költünk az egészséges, vagyegészségesnek hitt táplálékokra, deviszonylag kis mértékben vagyunkhajlandóak életmódot váltani, hit-életünkkel törõdni, többet mozogni,társas kapcsolatainkat ápolni, pszi-

Az iskolai egészségnevelés lehetõségei

Nagy Villő

chés problémáinkat felismerni stb.A lelki egészség megvalósítója fej-lett, felnõtt személyiség, akinek po-zitív önképe van saját magáról, deaki hajlandó idõt és energiát fordí-tani a további fejlõdésre. Tény, hogya mai magyarországi körülményekközt nem csupán az iskolai színtér,a tanári pálya az, ami – több kom-ponensnek köszönhetõen – ritkánérdemli ki az „ideális munkahely”megnevezést, ritkán lehet elvárása-inknak megfelelõ terep a tanár bel-sõ építkezése számára. Ahhoz, hogyebben elõrelépést tapasztaljunk, atanárképzésnek is át kell alakulnia.

Az egészséget meghatározó té-nyezõk (életmód, környezet, egész-ségügyi ellátás, genetikus meghatá-rozottság) közül az iskola döntõhatást az életmódra gyakorolhat.Amikor az életmód kialakításáhozvezetõ úton a tanárképzés lehetõsé-geit vizsgálom, nehezemre esik szo-rosan tárgyamnál maradnom, hiszen

a tanárképzés mai rendszere, ill. amai iskolarendszer teljes felépítéserengeteg kívánnivalót hagy magaután. Mégis, valószínûleg ez mindenprobléma gyökere, a tanári pályalegfontosabb kérdése: vajon képe-sek-e a tanintézmények megõrizni,esetleg kialakítani diákjaik testi éslelki egészségét?

A lelki egészség vizsgálatánál szin-te azonnal felmerül „bevált” osz-tályzási gyakorlatunk jogosságá-nak kérdése. Egy olyan rendszer,mely jobban bízik a büntetés mo-tiváló erejében, mint a jutalmazá-séban (bizonyítékul elég megemlíte-nem a szöveges értékelés ritkaságát)mennyire segítheti hozzá a tanulóknagy részét, egészét pozitív önképükkialakításához?

A gyerekeket pozitív önértéke-léshez segíti, ha szerteágazó tehet-ségük kibontakoztatására a tanárminél több teret biztosít. (Ez vala-melyest csökkenthetné a gimnáziu-mokban „fõtárgyak” és „készségtár-

Tanulságok az ELTE Bölcsészettudományi Karán folyó tanárképzésrõl

„A

Rákóczi-kastély, Szerencs

7PEDAGÓGIAI MŰHELY

gyak” - jogos elnevezések-e ezek amûvészetekre? – rangjának különb-ségét.) A tantárgyak merev elkü-lönítése helyett az átjárhatóságok,kapcsolatok tudatosításával sokattehetnénk a gondolkodás fejleszté-se érdekében is. Ennek megvalósí-tásához természetesen nem hátrány,ha a tanár maga is több szakterü-leten mozog biztonságosan. Ehhezegyrészt más egyetemi szakokra valóáthallgatások is hozzásegíthetnek,de talán az egyes szakokon belülitanárképzõs egységeket is bõvítenilehetne, hiszen az egy, vagy két fél-éves módszertan önmagában is ke-vésnek tûnik. A pedagógus látókö-rét fogja szélesíteni, gondolkodásátfogja fejleszteni kötelezõ kétszakosegyetemi képzés.

Véleményem szerint a tanár, aziskola a fentiekkel többet segíthet-ne a diákoknak az önismeret kiala-kításában, így a megfelelõ pálya,foglalkozás kiválasztásában is. Szük-ség lenne azonban ezeken kívül atanárnak pályaválasztási kérdések-ben minimális jártasságára vagy aziskoláknak élénkebb kapcsolatra akülönbözõ pályaválasztási tanács-adó-intézményekkel.

A tanári igyekezet könnyen zá-tonyra futhat, ha nem találkozik aszülõi szándékkal, támogatással. Aszülõvel való kommunikáció, együtt-mûködés témája mintha szinténnem tartozna a mai tanárképzésigyakorlat érdemleges kérdései közé.

Ami a tanárképzést illeti: a po-zitív önképhez – az esetek többsé-gében – nélkülözhetetlen lenne egymegalapozottabb pedagógiai tudás-ill. tapasztalatrendszer. Felmerül akérdés, vajon elegendõ-e az a peda-gógiai szituáció-mennyiség, amennyitma az egyetemi rendszerben a tanár-képzés kínál? Tudja-e ezt sugároznia pedagógus a diákok felé, magabiz-tossága - ha van – ebbõl fakad-e va-

jon, vagy tekintélyének, hatalmánakszilárd hitébõl? Ezzel elérkeztünk apéldakép, a minta problémájához is.Való igaz, hogy a diákokra csupántekintély-érvekkel egyre kevésbéhathatunk, ez köszönhetõ talán aszülõk pedagógiai-pszichológiai jár-tasságának, de talán az elmulasztottgyereknevelésnek is. Személyes ta-pasztalatok szerint a szülõ egyretöbb nevelõi feladat átvállalását vár-ja a pedagógustól, aki természete-sen nem hordozhatja a szülõi szerepteljes súlyát. Régi igazság már a pe-dagógia történetében, hogy akármi-rõl szóljanak is szavaink, ha meta-kommunikációnkkal velük ellentétes„adást sugárzunk”, hitelt egyértel-mûen ez utóbbi fog kapni. (Ld.„rejtett tanterv”) Ugyanígy bebi-zonyította már a tapasztalat azt is,bármennyire tiltakozunk ellene, alátott példát nehezen vetjük el,kénytelenül utánozzuk a mintát,mivel nagyobb biztonságot nyújt a„könyvszagú” ismeretnél.

Mindezek figyelembevétele mel-lett kell kitérnünk a pedagógus ésa diákok közti élet-kérdések körülfolyó beszélgetésekre. Milyen téma

kíván egyéni, kiscsoportos vagyosztályközösségi szintû megbeszé-lést? Ezek hatása sokszor nem a kér-désre adott konkrét válasz megadá-sában a legnagyobb: a pedagógusproblémát kezelni tanít – „kicsiben”nap mint nap. Ahhoz, hogy a ser-dülõ ne a legális és illegális drogok-tól, deviáns viselkedéstõl várjonbelsõ megerõsítést, nem az alkoholvagy a drog által okozott balesetekstatisztikai adataira, hanem életve-zetési, problémamegoldó stratégiák-ra, beszélgetésekre van szüksége. Ittismét a tanárképzés hiányosságárairányulhat a figyelmünk. Vitát ve-zetni egyszerûbb kérdésekben isszakértelmet, nagy figyelmet, érzé-kenységet kíván, hogy a szócsatavégeztével ne „nyerteseket” tüntes-sünk ki és „veszteseket” marasztal-junk el, indulatokat hagyva magunkután. Vajon kompetensnek érezhe-ti-e magát egy kezdõ pedagógus, ajelenlegi képzéssel a háta mögött,egy keményebb kérdéssel foglalko-zó helyzetben? További kérdéskéntmerül fel: milyen értékek menténvezethetünk beszélgetést, mondjukegy „világnézetileg semleges” isko-lában? És vajon nem követünk-e elvégzetes hibát, ha egy felekezeti is-kolában nem élet-példával, hanemkulcsszavak gyakori emlegetésévelakarunk élet-problémákra feleletetadni?

„Pozitív önkép” és „tanári pálya”– már önmagukban is egymást ki-záró ellentétnek látszanak. Sajnosszinte közhely, hogy a fizetésemelésellenére sincs a tanári pályánakpresztizse ma Magyarországon. Atanár többé nem a mûveltség kép-viselõje, hanem a (gyakorlati) élet-bõl kiszakadt, ódivatú figura, akinektudása nem praktikus és (sajnosgyakran ténylegesen) nem szerte-ágazó. Érthetetlen és élhetetlen, akima ezt a pályát választja – ezt gyak-

Sárospataki várkastély

8 PEDAGÓGIAI MŰHELY

ran már nemcsak a szülõ, de maga ta-nár is tudatosítja a diákban, akár fe-lekezeti, akár állami iskoláról van szó.

A pedagógusok számára feltöl-tõdést, kitekintést biztosítanak akülönbözõ továbbképzési lehetõsé-gek. Személyes tapasztalatok szerintazonban minél magasabb szintû ok-tatási intézményt vizsgálunk, a pe-dagógusok annál kevésbé érdeklõd-nek ezek iránt. A számos tényezõközül, mely ennek oka lehet (pl.túlterheltség), véleményem szerintszerepet játszik az is, milyen ke-véssé tudatosodott a középiskolaitanárképzés folyamán a feltöltõdés,folytonos építkezés fontossága, ill.talán a problémák, bizonytalansá-gok számossága miatt a pedagógusteljes elhárítással védekezik.

A testi egészségre is figyelmet for-dító életmód kialakításának kérdé-se elsõ pillantásra talán másodlagoskérdésnek látszik. Valójában a kettõközti szoros összefüggést, azaz atestmozgásnak a közérzetre tettkedvezõ befolyását kísérletek is bi-zonyították. Ezért talán még többettehetne az iskola, ha a tanulók min-

dennapjaiba illesztené a „test-ne-velést”, és nem csupán egy újabbrangsor kialakítására szolgálna, amegaláztatás újabb helyszíne lennea tanóra. Tudomásom szerint terve-zet született a testnevelés-oktatásátalakítására, ami lehetõséget admajd tanárnak, diáknak egy újszemlélet elsajátítására is. Eszerintaz iskolákban minden nap lenne tor-naóra, viszont nem kellene belõleérdemjegyet szerezni, csupán csakjelen lenni, „megfelelni”. Vélemé-nyem szerint csak ezzel, vagy ehhezhasonló rendszer bevezetésével ér-hetnénk el igazán hosszú távúeredményt a testi egészségmaga-tartásban. Nem ártana, ha márközépiskolai szinten is biztosítvalenne bizonyos mértékben a válasz-tás lehetõsége is a különbözõ sport-ágak közt.

Természetesen, ehhez az egyete-mi rendszernek is – függetlenül at-tól, hogy tanárképzésrõl van-e szó– meg kellene változnia. Szinte fö-lösleges is a hátrányokat elsorolnom:a testnevelés nem kötelezõ egyetlenfélévben sem, a tanárok nem fog-

lalkoznak a hallgatók-kal, a hely is kevés,nem létezik „egyéniedzésterv”, orvosi vizs-gálat. Elsõ pillantásratalán méltatlannak tû-nik a sok „kötelezõ”bevezetése, amikor fel-nõtt emberekrõl vanszó, de talán a túlzotttörõdéssel még mindigkevesebb kárt okoz-nánk, mint a hallgatójelenlegi kezelésével,azaz teljes magára ha-gyásával.

Tisztában vagyokvele, hogy a fent leírtaktovább növelik a peda-gógusok amúgy sem

könnyû, sok esetben a szülõi elha-nyagoltság miatt egyre nehezedõterhét. Ha azonban belátjuk aziskola szerteágazó, hosszú távúhatását a teljes magyar társada-lomra nézve, nincs az a figyelem,amit elegendõnek találnánk a di-ákok, és így az õket nevelõ leen-dõ és jelenlegi pedagógusok szá-mára. De ahogy a felkészítésselsem, úgy a számukra nyújtott er-kölcsi és anyagi támogatással semlehetünk soha elégedettek, melytalán az egyik legnagyobb felada-tot jelenti a felelõsen gondolkodó,„helyzetben lévõ”, hívõ értelmisé-giek számára.

Felhasznált irodalom:

Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében,Ifjúsági és Sportminisztérium, Buda-pest, 2001.

Felvinczi Katalin, A mentálhigi-éné és az egészségmegõrzés lehetõ-ségei a közoktatásban = Iskolakul-túra, 1998/5

Sárospataki várkastély

9ORTE – HUMÁN MÛHELY

Lelkigondozás és iskolaSági Endréné Kis Médea

reformáció törekvéseiben ugyanazt követhetjük nyomon, mint amit a pedagógiát a XX. században meg-újító irányzatok képviselnek: ismeretközlés és személyiségformálás szükségszerû összetartozását, ill. ta-nulásnak és fejlõdésnek az ember teljes életén át tartó együtthaladását. Mestert és tanítványt, tanárt és

tanulót ez egyaránt kötelez az egyházban, s fõként az egyházi iskolában.A címben megjelenõ két szó egymásra vonatkoztatásának számos következménye, haszna és gyümölcse van.

Ezúttal hármat emelünk ki:

A

1. Személyiségem mint munkaeszköz

Egyrészrõl: Az elméleti és gyakorlati pedagógia sokévszázados története során lassan elõtérbe került a ta-nár személye és nyilvánvalóvá vált jelentõsége a meg-tanítandó anyag mellett. Másrészrõl: Isten az ember-nek olyan személytõl személyig ható gondozását bíztaaz egyházra, amelyben a mások szolgálatára kapott ké-pességek, adottságok, ajándékok és alkalmasság közöskincs, semmilyen nemes jelszó alatt el nem herdálhatóérték. Éppen ezért a saját magam lelki egészségérõl, azúj és új kihívásokhoz történõ felnövekedésemrõl valógondoskodást sem hanyagolhatom el, hiszen a tanuló

- az én kedvemért, miattam kíváncsi a tárgyra,- hozzám kötõdése nyomán van ereje tanulni,- nekem szerez örömet, amikor jó eredménnyel adja

vissza a tanultakat,- példaképe lehetek,- párbeszédet folytathat vagy konfrontálódhat velem,- az én szûrõmön át adatik számára az ismeret,- az én szemem tükrében ismerhet magára,- hozzám pártol elsõk között a szüleirõl leválva,- engem méltat arra, hogy belsõ küzdelmeinek

kifejezést tudjon adni,- én serkentem valamely készsége fejlõdését,- s nekem kell képesnek maradnom arra, hogy

személyt, egyéniséget lássak a növekedõfélben levõgyermekben.

Folyamatos fejlõdés kívántatik meg tehát, csiszoló-dás, formálódás a mennyei fazekas ujjai alatt: alázatosönmagamba tekintés, amikor haszontalannak talál ésösszegyúr, valamint reményteljes belsõ tartás, ha új fel-adatra készít elõ. Mindez azért, hogy vállalt küldeté-sem ellátására – ott, ahová beleegyezésemmel Isten ál-lított – alkalmas maradjak.

A modern lélektan eredményeit összegezve két esz-köz áll rendelkezésünkre, hogy a humán területen dol-

gozó szakember nagyobb hibák nélkül hosszabb távonképes legyen hivatása betöltésére: az önreflexió és a szu-pervízió. A keresztyén lelkigondozás eszköztárában ezúgy jelenik meg évezredek óta, mint személyes, belsõmeditáció, önvizsgálat a Biblia tükrében (pl. a 139.Zsoltár) és az Isten útmutatása szerint élõk testvéri egy-másra figyelése (pl. Jób 2,11-13). Természetesen szere-pük és „alkalmazási területük” eltérõ, de párhuzambaállítva õket jelentõségük nyilvánvaló.

Hogy a személyiség milyen úton válhat nagykorú-vá és hogyan tarthatja fenn folyamatos igényét a növe-kedésre, arra számtalan modell és megfogalmazás szü-letett az emberi gondolkodás története során, ahol abelsõ úton járás és a külvilághoz való tudatos viszo-nyulás együttesen vezet elõre. Az Isten iránt nyitottávált ember azzal a belsõ bizonyossággal él, hogy életemozzanataiban és lépéseiben nem kiszolgáltatott, ha-nem minden életösszefüggését a Teremtõ és SzabadítóÚr tartja kézben, aki minden tapasztalatot és élménytjóvá fordít, hogy azok az ember növekedését szolgál-ják. Az egzisztenciális Istenhez tartozás így vezet egyrenagyobb belsõ szabadsághoz és felelõsségérzethez.

Kálvin kulcsszava erre nézve a „taníthatóság”: hogyazzá váljunk, akit bennem-benned, egyszer létezõbenIsten ki akar bontakoztatni. A keresztyén élet ezérttaníthatóság (docibilitas) és a kegyesség gyakorlása (pra-xis pietatis). Pál apostol erre sokszor és sokféle megfo-galmazásban visszatér: versenyfutás, a hit nemes har-cának megharcolása, tejnek itala után a kemény eledel.Mindegyik magában foglalja az elõrehaladó folyamat-jelleget. De mindig arra is felszólít, hogy az erõsek hor-dozzák az erõtleneket (Róm 15).

Szûcs Ferenc egyik tanulmányában felteszi a kérdést,hogy ha „valami sajátságost kell feltételeznünk a felekezetiiskolákban, amivel csak ezek rendelkeznek, …vajon mi ez amásság, ahol a korlátok és a lehetetlenség ellenére mégiscsaklehetségessé válik a csoda, azaz egy növekvõ ember (itt a di-

10 ORTE – HUMÁN MÛHELY

ákról van szó) eljut lehetõségeinek kibontakoztatására, anagykorúságra, tehát érett személyiség lesz?” S a választ ígyadja meg: „…Nem az egyházi iskola, mint intézmény nevelelsõsorban, hanem a benne élõ személyiségek. És jó esetben eznemcsak egyirányú, amely a tanár felõl sugárzik a gyerek felé,hanem kölcsönös is…. Hátterében a keresztyén teológia év-századokon át csiszolódott emberképe áll, amelynek kiinduló-pontja, hogy nem a teljesítményeim miatt vagyok elfogadott,hanem a magam egyetlenszerûségében vagyok érték az Istenszemében…”1

2. Emberi kapcsolat és szakszerű kommunikáció

Platon írja, hogy „ …a tudás nem olyasmi, amit sza-vakban lehetne tanítani, hanem a kapcsolatban. Mester éstanítványa közötti hosszas kapcsolat nyomán fénylik fel, mintamikor a tüzet felszítják. Mert az ismeretek gyertyák. Azösszegzõ ismeret a személyiség fáklyája. Millió gyertya sem érhetfel a fáklyáéhoz, mert tüzük nem azonos rendû.”2

„Mindnyájan a személyiség közvetítõ erejével dolgozunk…- amint erre Bagdy Emõke felhívja a figyelmünket -, de az animátor nem pusztán mediátor (közvetítõ), hanem… a lelkét teszi bele ebbe a közvetítõ folyamatba, a személyi-sége van benne. Átlelkesül az anyag, amit közvetít. Emelelkesültséggel spiritualizálódik maga az a tér, áthevítõdik aza közeg, amelyben megjelenik a személyiség hatása, és ezen átaz, amit közvetít. … A módszerek önmagukban nem eredmé-nyeznek hatáskülönbséget”3 , hanem a nem módszerspeci-fikus tényezõ: maga a személyiség, aki a másik szemé-lyiség kibontakozását szolgálja.

A személyiségfejlesztésnek, nevelésnek nemcsak esz-közei, módja, hanem tere és klímája is van - fûzhetjükehhez Szûcs Ferenc gondolatát - , amiért sok mindenmegtehetõ egy egyházi iskolában, és fõképp, amelymegvédendõ a fagyos, ártó szándékoktól.4

Miként jelenhet meg ez intézményi együttélésünkhétköznapjaiban? Tízéves lelkipásztori, valamint álla-mi és egyházi tanintézményekben szerzett vallásokta-tói tapasztalatok nyomán fogalmazódott meg bennem

azon egyszerû igény, hogy 1. nagyon fontos az õszintelégkör kialakítása, a természetes, minden képmutatás-tól és pozitív irányú túlzástól tartózkodó emberi érint-kezés egymás között, pedagóguskollégák, diákok ésszülõk felé, 2. ugyanígy a szeretet jézusi értelme sokré-tûségének megkeresése (aki csak a hollywoodi filme-ken nyájas, vidám, szõke és kékszemû). Milyennek lát-juk a evangéliumokban Õt, aki követésre hív?

Jézus, Aki Isten irántunk való szeretetét tette kéz-zelfoghatóvá,

- tömegben is észreveszi a segítséget kérõt (gondol-junk a vérfolyásos asszonyra; Luk 8,40.k),

- érzékeli, hogy milyen hatással volt a másikra (ti.hogy „erõ áradt ki belõle”; Luk 8,45-46),

- rákérdez a hozzá forduló ember valódi szándékára(pl. „akarsz-e meggyógyulni?”; Márk 10,51),

- személyesen fordul oda és egyénileg kezeli a prob-lémát (ld. Zákeus esetében ill. sok gyógyítási történettanúsága szerint; Luk 19,1-10. Luk 4,40. Márk 9,14-21),

- ráébreszt az elõítéleteinkre („az vesse rá az elsõ kö-vet…” - Ján 8,7),

- nem elhallgatva a valós tényeket s nem szépítve atörténteket beszélget a samáriai asszonnyal (Ján 4),ugyanakkor látja benne az újat kezdés esélyét és bizto-sítja õt segítõ jelenlétérõl,

- idõt szán a saját belsõ vívódásaira, imáira, hogymajd újra tudjon teljes lényével másokhoz fordulni (Luk4,1.k),

- elénk állítja, hogyan kell a külvilág elismerésétõlvagy fejcsóválásától függetlenül a legjobban, a lehetõlegmagasabb színvonalon megfelelni a hivatásnak-kül-detésnek, Luk 10,16.k), s naponkénti hálával fogni hoz-zá (amint a Miatyánkban mintát ad: csak a holnapi nap-ra elegendõt add meg, Atyám!),

- elviseli a külvilág gúnyolódásából adódó folyama-tos és többszörös megterhelést ( a farizeusok - hogy nekelljen a személyválogatás nélküli szeretet példáját kö-vetniük - pl. ezt a kifogást találják: „vámszedõkkel és

1 Szûcs Ferenc, Embert formálni, in: Evangéliumi nevelés, a Katolikus, a Református és az Evangélikus Egyház közös kiadványa,Pannonhalma, 1997, 184-188. 2 Platon, Huszonnegyedik episztola, idézi: Bagdy Emõke, Dramatikus módszerek és technikák felhasználása az empátia és a kommu-nikáció fejlesztésében, in: Ahogyan. Elõadások a magyarországi személyközi kommunikációról, a Zsámbéki Katolikus TanítóképzõIntézmény és a Marczibányi téri Mûvelõdési Központ által meghirdetett Oskola Program részeként 1993. dec. 10-12. között Buda-pesten megrendezésre került konferencia anyaga, Szerk. Lipták Ildikó, Marczibányi téri Mûvelõdési Központ kiadása, Bp., 1994, 71-78. 3 i.m., 73. 4 Szûcs Ferenc, i.m., 187.

11ORTE – HUMÁN MÛHELY

bûnösökkel eszik együtt” (Luk 7,34),- óv a farizeusok kovászától; idevonatkoztatva: hogy

világtalanok vak vezetõiként csak a szakmai tudást vagyaz õsi egyházi múltat hangsúlyozva szem elõl tévesszükIsten mindenkor érvényes akaratát Luk 11,37.k; 12.1-3),

- s még ha egyedi is a feladata, küldetése, akkor isközösséghez tartozva (zsinagóga, tanítványi kör, hajlé-kot nyújtó családi otthonok) fogad el és gyakorol sze-retetet (Márk 1,29-31; Luk 10,38-42).

A jézusi mentalitást aktualizálva lesz tehát lelki-gondozói jellegû a másikhoz való odafordulásom, minda hivatásom kívánta szerepem megélése során, mind akollegiális kapcsolatban, a hétköznapi érintkezésben sa gyülekezeti közösségben.

Református iskola tanáraként – a humán tudomá-nyok manapság használatos megjelölése szerint – segí-tõ szakembernek neveztetünk, aki oktatói-nevelõi hi-vatását egy szakszerû segítõ-támogató kapcsolatbanállva gyakorolja, valamilyen pozitív jellegû változástkívánván elérni a rábízottban, hozzá fordulóban. Eköz-ben sokféle akadály jelenhet meg, „ám senki sem akadá-lyozhat meg abban, hogy ahol éppen vagyunk, ott teljes va-lónkkal legyünk.”5

3. Kötődéseink megkeresése és újraértelmezése

Az egyházi iskola az egyház közösségében él, ezértmunkájában támaszkodhat azokra a sajátos egyházi te-vékenységekre, amelyek életformáló hatásúak lehetnek.A több nemzedéket egybekapcsoló gyülekezeti isten-tiszteleti közösség, a tipikus életproblémákra reflektá-ló réteg- és csoportmunka (elváltak, magányosok, egye-dül nevelõk, munkanélküliek, a társadalmi mobilitásnyomán elõálló életkörülményekhez alkalmazkodni nemtudók, valamely szabadidõs tevékenység révén egybe-kapcsolódók, szenvedélybetegségbõl szabadulni vágyókstb.) a diákok, a szülõk és a pedagógusok számáraegyaránt lehetõvé teszi a kitekintést, az iskolán kívüliemberi kapcsolatokat, továbbá példát kínál az iskolánbelüli élet keresztyéni jellegének alakításához (pl. szü-lõklub, diákok által végzett szeretetszolgálati tevékeny-ség, az osztályfõnöki órákon kínálkozó beszélgetési té-mák kibõvítése református létünk jelenkori kihívásairatekintettel). Ezen az úton haladva az intellektuális kö-

vetelmények és teljesítmény mellett az áldozathoza-tal, a kitartás, a hûség és a lelki növekedés is hangsúlytkap, a fejlõdõ gyermek pedig belsõ egyensúlyt talál.

„A keresztyén lelkigondozás célja, …hogy megszabadítsaaz embert az adott körülményekhez való, feloldhatatlannaktartott kötõdéstõl. Ezért eleve kritikus beállítottságot je-lent a mindenkori társadalmi normákkal szemben. … Alelkigondozás mindig kritikus, … a mindennapok konvenci-óinak, a szociális és vallási életet beszûkítõ normáknak konst-ruktív kritikája. Ez a kritika a teljes (teológiai értelembenörök) élet érdekében történik.”6

Elhangzott a Debreceni Református Tanítóképzõ FõiskolaGyakorló Általános Iskolájának tanévkezdõ tanári csendesnapján2002. augusztus 29-én.

Az elõadás közlésének nem titkolt célja a kapcsolatfelvétel éstovábbi gondolat- és tapasztalatcsere kezdeményezése reformátustanintézményekben hasonló munkakörben (lelkigondozó, iskola-pszichológus, ifjúságvédelmi felelõs stb.) dolgozó kollégákkal.

5 Martin Buber, Der Weg des Menschen nach der chassidischen Lehre, 8. Aufl., Heidelberg, 1989. 6 Hézser Gábor, Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorálpszichológiai tanulmányok, Kálvin Kiadó, Bp., 1996, 115.

Kékededi-Melczer-kastély, XVIII. század

12 ORTE – HUMÁN MÛHELY

Javaslat magyar református iskolatörténetikönyvsorozat kiadására

Dr. Győri János

I. Mi indokolja egy ilyen könyvsorozat megje-lentetését?

- Református iskoláink többségérõl – még a nagytörténelmi múlttal rendelkezõ kollégiumokat is bele-értve – nincs forgalomban modern szellemben, de kö-zérthetõ stílustan írt, rövid terjedelme révén könnyenáttekinthetõ kiadvány.

- A rendelkezésre álló iskolatörténeti monográfiák éstanulmánykötetek (pl. a pápai, sárospataki és debrecenikollégiumok fennállásának 450. évfordulójára az 1980-asévekben készült jubileumi kiadványok) elsõsorban a tu-dományos kutatást hivatottak segíteni, így a reformátusközoktatásban legfeljebb iskolatörténeti tárgyú pályamun-kák forrásanyagaként használhatók. Ugyanez mondhatóel az utóbbi években megjelent gimnáziumtörténeti szak-monográfiákról is (Draskóczy István: A Budapesti Refor-mátus Gimnázium „A LÓNYAY” 1909-1952, Budapest,1993; Darvas Tibor – Juhász János: A békési Szegedi KisIstván Református Gimnázium története, Békés, 1996;Szabó Elõd: „Kutasd át a régi idõket” Cseresznyevirág. A Baár-Madas története 1907-1952, Budapest, 2001.).

II. Mi a célja és várható haszna a könyvsorozat-nak?

- A tapasztalatok szerint minden iskolatörténeti ki-advány erõsíti az érintett intézmény önbecsülését, tu-datosítja saját történeti hivatását.

- Szükséges tehát, hogy a közeljövõben legalább ne-ves református iskoláinkról olyan tudományos igénnyelkészített kismonográfiák íródjanak, amelyek közérthe-tõ módon nyújtanak ismereteket tanároknak, diákok-nak és szülõknek az adott iskola múltjáról és jelenérõl.

- Amennyiben ezek a kötetek egy országos könyv-sorozat részeként jelennek meg, az is hangsúlyossá vá-lik, hogy a magyar református iskolaügy – történetilegnézve – egységes, szellemiségében jól körülhatárolhatóiskolakultúrát jelent az egységes nemzeti iskolaügyönbelül.

III. Milyen minták és források állnak rendelke-zésünkre az egyes kötetek megírásához?

- A sorozat gondolata újszerû törekvés, ezen a té-ren a múltból nemigen ismerünk követendõ hazai min-tákat.

- Az egyes kötetek szellemi arculatát, terjedelmét,szerkezetét illetõen leginkább Gyõri L. János gimnázi-umi tanárnak a Debreceni Kollégiumról szóló könyvetekinthetõ mintának (Kõsziklán épült vár. A Debrece-ni Református Kollégium története, Debrecen, 1992,– 2. kiadás: Uo., 1993.). Ezt a kiadványt a debreceniReformátus Kollégium Gimnáziumának diákjai beirat-kozásukkor tíz esztendõ óta megvásárolják; kijelöltfejezeteibõl a 9. év végén vizsgát tesznek, s e vizsga si-keres letétele után válnak a Kollégium teljes jogú pol-gáraivá, amit a 10. év elején szóbeli eskütételükkel ésaláírásukkal is megerõsítenek. A debreceni tapasztala-tok jók, az iskolatörténettel való foglalkozást a diákoknem érzik külön tehernek, hanem inkább olyan izgal-mas kihívásnak, ahol illik megfelelni.

- A rendelkezésre álló források mennyisége, szak-mai értéke iskolánként nagyon változó. Mint fentebbutaltunk rá, néhány történelmi Kollégium és neves gim-názium történetének van modern monografikus feldol-gozása, ezek esetében nem feltétlenül lesz szükség újabbalapkutatásokra. Bizonyos esetekben azonban várhatóanalapkutatásokat is kell végezni, ami lényegesen meg-növelheti a kötet elkészítésének idejét és költségeit. Atöbbnyire a két világháború közötti idõben megjelenthely- és iskolatörténeti kiadványok mellett a 19. szá-zad közepétõl az iskolák államosításáig évente megje-Sárospataki várkastély

13ORTE – HUMÁN MÛHELY

lenõ iskolai értesítõk általában ma is hiteles iskola-történeti forrásként kezelhetõk. Az elmúlt évekbenújraindított iskolai évkönyvek szintén számos használ-ható iskolatörténeti összefoglalást, résztanulmányt ésdokumentumot közölnek. Ezeken kívül a tájékozódás-hoz és a kutatás megalapozásához ajánljuk még az aláb-bi összefoglaló munkákat: Iskolatörténeti Adattár (ké-szült az ORTE megbízásából), Szerk. Thury Etele, Pápa,1906; Bodolay Géza, Irodalmi diáktársaságok, 1785-1848, Bp., 1963; Herepei János, Külországbeli akadé-miák magyarországi hallgatói (Bibliográfia), In: Adat-tár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhezIII., (Szerk. Keserû Bálint), Bp.-Szeged, 1971, 441-451.;Bajkó Mátyás, Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágo-sodás idején és a reformkorban, Akadémiai K., Bp.,1976; Zoványi Jenõ, Egyháztörténeti Lexikon, Bp.,1977; Szilágyi Ferenc, Deákok tüköre. Magyar diákvi-lág a felvilágosodás korában, Móra K., Bp., 1986; Mé-száros István, Középszintû iskoláink kronológiája éstopográfiája 996-1948 (általánosan képzõ iskolák), Aka-démiai K., Bp., 1988; Mészáros István, Oskolák és is-kolák. Epizódok tizenhat régi iskolánk történetébõl,Tankönyvkiadó, Bp., 1988; Peregrinatio Hungarorum(sorozat), Szeged, 1988-; Jáki László, A magyar neve-léstudomány forrásai, Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum kiadása, Bp., 1993; Varga Imre, Magyarországiprotestáns iskolai színjátszás a kezdetektõl 1800-ig, Bp.,1995 (Irodalomtörténeti füzetek 138.); Pedagógiai Le-xikon I-III, fõszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván,Keraban Kiadó, Bp., 1997; Nagy Júlia, Református kol-légiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században,Press Publica Kiadó, Bp., 1998 (Változó világ 38.); AProtestáns Tanügyi Szemle, a Protestáns Szemle és aConfessio címû idõszaki kiadványok iskolatörténeti tár-gyú írásai.

IV. A kötetek tartalmi mélysége, stílusa- Fontos, hogy e kötetek minden megállapítása szak-

mailag helytálló, ugyanakkor stílusát tekintve a közép-iskolás diák és a szülõ számára is érthetõ legyen. Azazmûfajilag inkább a népszerûsítõ esszéhez, mintsem aszaktanulmányhoz közelítsen.

- Ne tartalmazzanak a közölt írások a forrásokra tör-ténõ konkrét hivatkozásokat, hanem a felhasznált iro-dalomra válogatott irodalomjegyzék mutasson rá.

- A készítendõ iskolatörténetek terjedelmi és didak-tikai okok miatt ne törekedjenek teljességre. Az adottintézmény szellemiségét érintõ lényegesebb kérdéseketemeljék ki és részletezzék, a feltételezett olvasó számá-

ra kevésbé érdekfeszítõ mozzanatok akár teljesen el ishagyhatók (pl. az iskola gazdálkodása, gazdasági erõ-forrásai a fenntartói felügyelet kérdése, tantervi kérdé-sek stb.).

- Az egyes kötetek szerzõinek személyére lehetõleg azérintett intézmény tegyen javaslatot. Ajánlatos, hogy a szer-zõ az adott iskola környezetébõl kerüljön ki (az iskola ak-tív vagy nyugalmazott tanára, egykori diákja, esetlegkönyvtárának vagy egyéb kapcsolódó gyûjteményénekmunkatársa stb.). Elképzelhetõ több szerzõs vállalkozás is,de ha egyetlen szerzõ készít egy-egy kötetet, az várhatóanegységesebb, olvasmányosabb lesz.

V. Hogyan épüljön fel egy-egy kötet?- Terjedelme A/5 formátum esetén ne haladja meg a

150-200 oldalt. A nagy múltú intézmények megközelít-hetik ezt a felsõ határt, a szerényebb múlttal rendelkezõktörténete akár 50-100 terjedelemben is megírható.

- Az anyag elrendezésében ajánlatos az alábbi fel-osztást követni:

- Az oktatás és nevelés intézményes keretei (intézmény-történet): az alapítás körülményei, korszakok, oktatásimódszerek, tantervek, tankönyvek; a reformáció, az el-lenreformáció, a felvilágosodás, a reformkori törekvé-sek, az Entwurf, a két világháború és az államosítás ha-tása az intézményre; újrakezdés a rendszerváltás után;iskolatörténeti kronológia.

- A diákélet: a régi századok diáktársadalma, régiés mai diáktisztségek, diákviselet, diákegyesületek (ön-képzõkörök, cserkészet, kórus, zenekar stb.).

- Az iskola kapcsolatrendszere: ha az iskola anya-kollégium volt, hol voltak partikulái, s milyen viszonyfûzte ezekhez; ha az érintett iskola partikula volt, milyenviszony fûzte az anyaiskolához; külföldi kapcsolatok:peregrináció; adománygyûjtés: legáció, mendikáció,kápsálás, szuplikálás stb.; testvériskolai kapcsolatok.

- Az iskola jeles tanárai: inkább a jelentõs tanár-személyiségek részletesebb portréja, mint sok név egy-szerû fölsorolása. Ma is élõket nem ajánlatos érinteni.

- Az iskola jeles diákjai: itt viszont nem tanácsosa neves diákok jelentõségét méltatni, hiszen azt meg-teszik a lexikonok, inkább azt kell kiemelni, mit kap-tak iskolájuktól, s késõbb volt-e az intézménnyel kap-csolatuk.

- Az iskola gyûjteményei: könyvtár, szertárak, eset-leg múzeum.

- + egy-két fejezet: Minden iskolatörténet tartal-mazhat egy-két további fejezetet, melyek rámutatnakaz adott intézmény történelmi, kultúrtörténeti sajátos-

14 ORTE – HUMÁN MÛHELY

ságaira; ügyelni kell viszont arra, hogy a kötet arányaiezzel ne boruljanak föl.

- Függelék: A függelékben olyan iskolatörténetidokumentumok, irodalmi igényû visszaemlékezések, aziskolával kapcsolatos szépirodalmi feldolgozások – leg-inkább versek – kaphatnak helyet, melyek szorosankapcsolódnak a kötet történeti fejezeteiben leírtakhoz.

- Bibliográfia: Ajánlatos a kötet végén váloga-tott irodalomjegyzéket közölni, amely egyrészt jelzi,milyen források alapján készült a kiadvány, másrésztsegítséget nyújt az olvasónak az elmélyültebb tájéko-zódáshoz.

- Képmelléklet: Tartalmazzon a kötet fényképe-ket, esetleg egyéb grafikus ábrákat is. Az elmúlt né-hány évtizedtõl eltekintve csak fekete-fehér fényképekállnak rendelkezésre; ezeket ajánlatos az adott szöveg-részhez beszerkeszteni; az esetleges színes felvételeketpedig technikai és esztétikai okok miatt együtt közölnia kötet végén vagy a függelékben.

- Tartalomjegyzék.

VI. A kiadás technikai és anyagi kérdései- Amennyiben a kiadványsorozat országos vállalko-

zássá válik, ajánlatos, hogy egy országos intézmény gon-dozza. Erre a feladatra pillanatnyilag a Református Pe-dagógiai Intézet tûnik legalkalmasabbnak.

- Mindenekelõtt szükséges tájékozódni, hogy azérintett református iskolák részérõl mutatkozik-e kellõmértékû fogadókészség a tervezettel kapcsolatban: azaz

egyrészt készek-e kezdeményezni saját intézményüktörténetének megíratását, másrészt pedig milyen mér-tékben tudják kivenni részüket az elkészült kötet ter-jesztésében.

- Megfontolandó esetleg a jelesebb határon túli is-kolák megszólítása is (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásár-hely, Székelyudvarhely stb.).

- A leendõ kiadónak akkor érdemes foglalkoznia so-rozattervvel, ha legalább 6-8 iskola jelzi együttmûködésikészségét. Ebben az esetben megfontolandó egy olyan so-rozatszerkesztõ felkérése, aki járatos a könyvkiadásban, sképes összehangolni az egyes kötetek profilját.

- Ami az anyagiakat illeti, egy könyvsorozat meg-jelentetése induló tõke (legalább 1-2 millió forint) hí-ján ma nehezen képzelhetõ el. Ez részben pályázati pén-zekbõl, részben központi egyházi támogatásból hozhatólétre. A megjelenõ kötetek eladásából befolyt összegbiztosíthatja az alap folyamatos szinten tartását.

- Az érintett iskolák azzal támogathatják a tervet,hogy a róluk szóló kötetet nagyobb példányszámban(ez akár több száz is lehet) megvásárolják a kiadótól, sbeiratkozó diákjaiknak, tanáraiknak és az öregdiákok-nak igyekeznek minél gyorsabban továbbadni.

- Ajánlatos az egyes iskolákkal szerzõdésben rögzí-teni, milyen részt tudnak vállalni a kötet elkészítésé-ben és késõbbi értékesítésében.

Ajánlatos szintén egységesen elõre rögzíteni a köz-remûködõk (szerzõk, szerkesztõk, illusztrátorok stb.)esetleges honorálásának módját és feltételeit.

Mágóchy-várkastély, Pácin

15REFORMATUS.HU / IFJUSAG

A Csillagpont valósága

ljött az idõ, hogy egy kisösszegzést tegyünk – mond-tam magamnak, amikor

hozzá akartam kezdeni ehhez a cikk-hez. Mi is történt elõzõ írásom óta?A dermesztõ télbõl hirtelen rövidtavasz, majd kánikulai nyár lett, sközben reményeink szerint egyretöbb fiatal és lelkész számára váltismerõssé az a szó, hogy Csillagpont.Akik róla hallva értõen bólintanakés folytatják: „Igen, Csillagpont,Bodajk, július 22-tõl 26-ig. Persze,ott leszek, ott leszünk.”

A Találkozó szervezése mindentekintetben célegyenesbe került.Köszönet ezért mindazoknak, akika Találkozó ügyét imádságban Istenelé vitték és viszik továbbra is, hogyaz valóban az Õ dicsõségére és re-formátus népének épülésére szolgál-jon. Köszönet ezenkívül annak azegyre inkább bõvülõ szervezõi, se-gítõi stábnak is, akik a találkozókörül bábáskodnak, hogy az együtteltöltött idõ ékesen és jó rendbenteljen.

A Találkozóra jelentkezni több-féle módon lehet. Egyrészt a honlaponkeresztül (csillag.reformatus.hu),illetve a hamarosan megjelenõ má-sodik prospektusról letéphetõ jelent-kezési lap június 30-ig történõvisszaküldésével jelezhetjük részvé-teli szándékunkat. Szabadon fény-másolható és osztogatható jelentke-zési lapot kapott minden gyülekezet.Természetesen helyszíni regisztráci-óra is lehetõség lesz, de érdemes eztmár elõre megtenni, mert az elõze-tes jelentkezõk kedvezményt kapnaka részvételi díjból. Az 1000 (illetveelõvételben 800) Ft-ba kerülõ napi-jegyek a sátorhely és a programokonvaló részvétel díját tartalmazzák.

A Fejér megyei Bodajkon - Szé-kesfehérvártól 25 kilométerre -, aBakony és a Vértes festõi völgyébenelhelyezkedõ táborhelyen, a TölgyesTábor és a Falu Tábor területén ta-lálkozunk. Igazi sátortábor lesz, azazsaját sátrakban, saját hálófelszerelés-sel, tábori körülmények között lesza szállásunk. A tábor területén lévõkõ- és faépületeket az elõadók, aszervezõk és fogyatékkal élõ testvé-reink számára tartjuk fönn.

A Találkozó ideje alatt az étke-zést étkezési jegyek – elõzetes vagyhelyszíni – vásárlásával vagy egyé-nileg (kisbolt, büfé) lehet megolda-ni. (Napi háromszori étkezés: 700Ft/nap.)

A találkozó elsõ estéjén, keddennyitó istentisztelet lesz, mely a ha-gyományos formák szerint fog zaj-lani, azzal a különbséggel, hogy aliturgia egyes elemeit fiatalok vég-zik majd.

Reggelente több különbözõ tí-pusú áhítat közül lehet majd válasz-tani. Ezek a következõk lesznek:hagyományos; énekes-zenés; kö-nyörgés (imaközösséggel); reggelicsendesség (igeszolgálat helyett egyrövid bizonyságtétel lesz, ami utánegyéni elcsendesedésre, igeolvasásralesz lehetõség); gondolatébresztõ;graduálés. A reggeli áhítatok textu-sai mindig az adott nap fõtémájá-hoz fognak kapcsolódni. Az esti áhí-tatok az ifjúsági istentiszteletekhezhasonlóan zajlanak majd, a munka-csoport által választott textusok atalálkozás gondolatköréhez kapcso-lódnak. Terveink szerint a találko-zót úrvacsorás istentisztelettel fog-juk zárni.

A délelõtti fõelõadásokat LovasAndrás tartja majd, minden nap

egy-egy kérdésre keresve a választ:1. Hol van Jézus az Egyházban? 2. Holvan Jézus az életemben? 3. Hol vagyokén az Egyházban?

Szeretnénk, ha a találkozón fo-lyamatosan lenne lehetõség – az igeialkalmakon kívül is – a feltöltõdés-re, illetve hitbeli kérdések megbe-szélésére. Ennek érdekében a táborterületén fel fogunk állítani két egy-más közelében lévõ sátrat, amelyekközül az egyikben (az ún. „csendsá-torban”) egyéni elcsendesedésre, amásikban csöndes beszélgetésekrelesz lehetõség.

A szabadidõs programlehetõsé-gek (sport, kirándulás, szervezetekbemutatkozó sátrainak megtekintésestb.) illetve az esti kultúrprogramok(táncház, színház, koncertek stb.)mellett minden délután és este kételõadás illetve kerekasztal-beszélge-tés közül lehet majd választani. Ter-veink szerint ezeken a következõtémákról lesz szó: környezetünkproblémái; törésvonalak ma Magya-rországon; szenvedélybetegségek;pályaválasztás; párválasztás; határontúli magyarok; hit és tudomány; re-formátus kerekasztal.

A Találkozó programtervébenszerepelnek komoly- és könnyûzeneikoncertek is. A meghívott zenekarok,kórusok közül eddig a 24-én (csü-törtökön) fellépõ Testvérek zenekar-ra, és a 25-én (pénteken) szereplõBolyki Brothers együttesre lehet biz-tosan számítani. A többi estére meg-hívandó zenekarok, együttesek fel-kérése folyamatban van.

Ezen kívül többféle közösségi já-tékot, illetve kézmûves programot isszervezünk majd a fiatalok számára.

„Az aratni való sok, de a munkáskevés.” (Mt 9:37) Ezért kérjük az ara-

Telepóczki Márta

E

16

tás Urát, hogy küldjön munkásokataz aratásba, és kérünk Titeket ked-ves testvéreink, hogy ha valamelyterületen szívesen segítenének, élje-tek a szolgálat lehetõségével!

A szervezésben és az elõkészítés-ben van a legnagyobb igény a segít-ségre. Várjuk elektronikus levelezõ-listákkal bíró református személyekés szervezetek jelentkezését, akiktudnák vállalni, hogy rendszeresenmegjelenõ hírlevelünket eljuttatjáka listájukon szereplõkhöz. Ezenkívülkérjük a találkozó ismertetését agyülekezetben, iskolában, munka-helyen, hogy minél többen bólint-sanak ismerõsen a Csillagpont szó-ra, és akarjanak ott lenni.

A találkozó 50 fõs rendezõi csa-patába 18 és 30 év közötti fiatalokjelentkezését várjuk. Õk szállást (há-lózsákot hozni kell!) és teljes ellátást

kapnak. Ezért cserében vállalják,hogy a találkozót megelõzõ két na-pon és annak teljes ideje alatt fel-készítés, illetve segítségnyújtás (sok-szorosítás, helyszínek berendezése,sátrak felügyelete, szemétszedés, taka-rítás, vendégek kísérése, regisztrációstb.) céljából a szervezõk rendelkezé-sére állnak. Ha a rendezõi feladatok-ra kedvet érez valaki, akkor a jelent-kezési lapot letöltheti a Találkozóhonlapjáról (csillag.reformatus.hu)vagy kérhet a Zsinati Ifjúsági Iro-dán. (ifjusag@axelero.hu vagy 1440Budapest 70. Pf. 5.). A jelentkezésilaphoz egyoldalas önéletrajzot ké-rünk mellékelni, s ezzel együtt kér-jük elküldeni 2003. június 15-ig azIfjúsági Iroda címére.

A Zsinati Ifjúsági Bizottság ja-vaslatára a Zsinat Elnöksége azzal akéréssel fordult az egyházmegyék-

REFORMATUS.HU / IFJUSAG

hez, hogy támogassák a találkozót50-50 ezer forinttal. Ennek fejébenazoknak a lelkészeknek, akik leg-alább tíz fiatallal érkeznek, a szer-vezés ingyenes részvételt biztosít.Mivel csoportos jelentkezési lap nincs,az egyéni jelentkezõktõl kérjük, hacsoporttal érkeznek, jelöljék megvezetõjük nevét is. A regisztrációscsapat munkájának megkönnyítéseérdekében célszerû azt is odaírni, halelkipásztor az illetõ.

Kérjük, hogy imádságaitokbanvigyétek a találkozó ügyét Isten elé,hogy az valóban a mi épülésünkre,és az Õ dicsõségére valósulhassonmeg!

Gyertek minél többen! Várunk

benneteket! Ne feledjétek: Országos

Református Ifjúsági Találkozó Bodajk

2003. július 22-26.

Csillagpont Országos Református Ifjúsági TalálkozóBodajk, 2003. július 22-26.

...eljött az óra...- hogy találkozzunk- hogy megéljük a közösség egységét- hogy az Egyházról beszélgessünk

KöszöntőMegvalósulni látszik sokak régi

terve és vágya: találkozni fogunk!Találkozunk, hogy sokfelõl össze-gyülekezve megismerjük egymást,átéljük a nagy közösség élményét ésIsten Igéjére figyelve, egymást taná-csolva haladjunk elõre egyházunképítésében.

A csillagpont mindig olyanpont, ahol összefutnak a szálak.Ilyen Csillagpont lehet a reménységszerint hagyománnyá váló OrszágosReformátus Ifjúsági Találkozó. Mi,református fiatalok egy pontbangyûlünk össze, hogy ebbõl a pont-

ból megújuló nyitottsággal és sze-retettel kiindulva egyházunk és tár-sadalmunk életének segítõi, építõilehessünk. Ezért is reméljük, hogya CSILLAGPONT Országos Refor-mátus Ifjúsági Találkozó az egy azonegyházhoz való tartozásunk megélé-sének rendszeres ünnepe lesz.

A Találkozó kezdeményezését aMagyarországi Református EgyházZsinatának Elnöksége támogatja, aszervezés munkáját a Zsinati IfjúságiBizottság vezeti és felügyeli. A szer-vezést lelkészekbõl és fiatalokbólálló nagy létszámú csapat végzi,akik folyamatosan várják a felmerü-lõ ötleteket.

TémaAz együtt eltöltendõ néhány

nap alatt Jézus fõpapi imája (Jn 17)segítségével Jézus és az egyház; Jézus

és az egyén; az egyén és az egyház kap-csolatáról; az egység (az egyházban, azemberben a társadalomban) kérdé-sérõl beszélgetünk.

ProgramKözös elõadásokat és közös is-

tentiszteleteket tervezünk, amelye-ket kiegészítenek szabadon válasz-tott és egy idõben futó, más-mástémában szervezett csoportbeszélge-tések, fórumok. A Találkozó hangu-latának fontos eleme lesz a sport ésszámos kulturális esemény.

Könnyû- és komolyzenei kon-certek, színjáték, táncház, képzõmû-vesség és egyéb lehetõségek közülválaszthatnak majd a résztvevõk. ATalálkozó alkalmat nyújt szerveze-tek, közösségek és alkotók bemutat-kozására is.

17REFORMATUS.HU / IFJUSAG

RésztvevőkA Találkozón kb. 1000-1500

fiatalra számítunk, 16 évesektõl aharmincasokig. A jelentkezéssel kap-csolatos információkról honlapun-kon, ill. a következõ prospektustóltájékozódhatnak.

Részvételi díjA résztvevõktõl 3200 Ft befize-

tését kérjük, mely magában foglal-ja a sátorhely díját és a programok-hoz történõ hozzájárulást, de nemfoglalja magában az étkezés költsé-geit. A hozzájárulási díj mértéke aszervezés elõrehaladtával még csök-kenhet! Az egyházi támogatásonkívül, külföldi támogatókat, szpon-zorokat és pályázati pénzeket remé-lünk. A tábor területén kedvez-ményes áron biztosítunk ebédet,ezenkívül mûködni fog büfé is.

Csillagpont- A találkozás pontja: Az or-

szág különbözõ részeibõl érkezveközelebbrõl megismerhetjük egy-más örömeit, gondjait. Átélhetjük,hogy sokan vagyunk, akik hason-lóan gondolkodunk. Életre szólóbarátságok, kapcsolatok szövõd-hetnek az együtt töltött napokalatt.

- A lelki feltöltődés pontja:A Találkozó hitünk és a Jézus Krisz-tusban Istentõl kapott szeretet felet-ti öröm fesztiválja is lehet. Egymáshite és a tartalmas programok általgazdagodhatunk.

- A sokszínű egység pontja:A Találkozó szervezõi, elõadói, prog-ramja egyházunk sokszínûségét ésgazdagságát igyekeznek megjelení-teni. Mindezt azért, hogy megéljükegységünket az Egyházban.

Helyszín, szállásA Fejér megyei Bodajkon, a Ba-

kony és a Vértes festõi völgyében el-helyezkedõ táborban találkozunk,Székesfehérvártól 25 kilométerre.Szállás saját sátrakban, saját hálófel-szereléssel, tábori körülmények kö-zött. A táborhelyrõl a jelentkezõkrészletes információt kapnak, az ér-deklõdõk addig is az Ifjúsági Irodahonlapján tájékozódhatnak.

Várjuk azok jelentkezését, akikszívesen bekapcsolódnának a szerve-zésbe és a találkozó lebonyolításába,vagy ötleteikkel, felajánlásaikkal se-gítenék a munkát. Gondolkodunk,tervezzünk, imádkozzunk együtt!

További felvilágosítás, felajánlá-sok fogadása: Zsinati Ifjúsági Iroda,

1146 Budapest, Abonyi u. 21.Tel.:460-0702, fax: 460-0703.

E-mail: ifjusag@axelero.huhonlap: www.reformatus.hu/ifjusag

A kecskeméti Református Ifjúsági Egyesület az utóbbi évek hagyománya szerint fotópályázatot ír ki, ezúttala nagy, nyári ifjúsági találkozó keretében.

Idei pályázatunk témája a találkozó címéhez, a Csillagponthoz kapcsolódik. Csillagpont az, ahová összefut-nak a szálak, életek, sorsok és aztán a közös pontból ágaznak el ismét az utak.

A beküldendõ fotók kapcsolódhatnak a fõcímhez, kifejezhetik a találkozó alapgondolatát és szimbólumát:- Csillagpont – általános kategória.Ezen kívül a pályázatra szánt képek három kategóriába sorolhatók, melyek a következõk:- Református – minden, ami fõképpen most, a XXI. században jellemez bennünket,- Ifjúsági – minden, ami fiatalok világához, látásmódjához, érzéseihez, és az ifjúság sajátságos üzenetéhez

tartozik,- Találkozó – minden, ami utal a különbözõ találkozásokra, magára az eseményre.A pályázatra beküldhetõek fekete-fehér és színes képek, 10x15-ösnél nagyobb méretben, és több képbõl

álló sorozatok. Minden pályázó 5 képpel nevezhet (a sorozat egy képnek számít).A képekhez lehet választani igét, verset, gondolatot. A képen kell jelezni a kívánt kategóriát (pl. Református

és a kép címét, ill. az idézetet).A képek elbírálását szakmai zsûri végzi. A legjobb képekbõl a Csillagpont találkozón kiállítást szervezünk,

és ott lesz a díjak átadása is. Szándékunk, hogy a legjobb képeket képeslap formájában is megjelentetjük.A képek díjazása a kategóriákba beküldött képek számától függõen kerül megállapításra: I. hely: 10.000.-

Ft, II. hely: 5.000.- Ft, III. hely: 3.000.- Ft. Emellett számos különdíj is kiosztásra kerül.Beküldési határidõ: 2003. június 15.Beküldési cím: Kecskeméti Református Ifjúsági Egyesület, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. Tel.: 76/500-

380, fax: 76/500-387.

Csillagpont Országos Fotópályázat

18 EMLÉKEZETES TANÍTÓK

1851 õszén a nagykõrösi református egyház meg-hívta Arany Jánost az újjászervezett fõgimnáziumba. Aköltõ nehezen szánta rá magát a költözködésre.Mentovich Ferenc, református gimnáziumunk akkori ta-nára levelében így biztatta barátját az állás elfogadásá-ra: „Takarékos ember igen jól megélhet a kilátásba helyezettfizetésbõl. Ami pedig a szellemi életet illeti, igaz, hogy Kõrö-sön kevés élvekre számíthat az ember, de ezen segítünk az ál-tal, hogy alkotunk mi, tanárok, egymás közt egy bizodalmaskört, mely sok hiányt fog pótolni, [...] Pesthez a tavasszalelkészülendõ vasút által csak két órányi távolságra leszünk,folytonos összeköttetésben lehet Ön irodalmi barátaival, élén-kebb részt vehet az irodalomban.”

1851 októberének végén érkezett meg Nagykõrösreés november 10-én jelentkezett szolgálatra a gimnázi-umban. Szigeti Warga János igazgatóhelyettes vezette ahetedik osztályba: „Bemutatom Önöknek új tanárunkat,honunk nevezetes költõjét, Arany János urat, aki mától fogvaa magyar irodalmat és a latin nyelvet fogja tanítani ebbenaz osztályban, s egyben osztályfõnökük is lesz.” Tanítványa,Szilády Áron így írta le öltözetét: „Nagy szélû, puha fe-hér kalappal, akkor divatos, sárgának mondott, de inkábbmeghatározhatatlan színû õszi-téli, nem hosszú kabátban, szöldes színû nadrágban volt.” Arany a következõket mond-ta: „Közös munkával jó eredményt tudunk elérni. Igyekezze-nek is, mert emberre lesz szükség!”

Tanítási óráinak megtartásában pontos és lelkiisme-retes volt. Barátai tudták, hogy csak hivatalos elfog-laltsága után tud velük foglalkozni, és amikor órájakövetkezett, bocsánatot kérve ment teljesíteni köteles-ségét. Elõadásai egyszerûek, érthetõek voltak, halkanés keveset beszélt. Amikor Csokonait, Vörösmartyt és Pe-tõfit ismertette tanítványainak, hangja élénk, tüzes ésmeghatott volt. Szemei szokatlan fényben lángoltak. Atanulókat az életre nevelte, egyénisége tiszteletet pa-rancsoló volt. Tanítási óráin komolyan adott elõ, dehumorát is csillogtatta diákjai elõtt. Szerette a kereset-len tréfákat, és ezeken tanítványaival együtt õ maga isszívbõl nevetett.

A felsõbb osztályosok számára irodalomtörténetijegyzetet írt. Csak a leglényegesebbet adta tanítvá-nyainak a magyar irodalom gazdag anyagából, annyit,amennyi az értelmet úgy gazdagította, hogy közben aszívüket is megnyitotta. A gyermeket szeretõ, a tanu-

Emlékezzünk Arany Jánosra

Suba Lajos

lás nehéz munkájában a diák segítésére sietõ tanár mun-kája ez a könyv.

Az irodalmi mûveket megbeszélte diákjaival, buz-dította õket a versírásra, de komolyan csak azokkal fog-lalkozott, akikben az erre való hajlamot és kedvet fel-fedezte. Egyik tanártársának írta: „Versre is adok fel tárgyat,buzdítom õket, de nem kényszerítek senkit, hogy verset írjon.Nem akarom bottal verni ki belõlük az isteni lángot.” He-tente egyszer szavaló órát tartott, melyen elõször õmondta el a verset, majd a próbálkozó tanítványokkövetkeztek. Ezt követõen az osztály diákjai bíráltákaz elhangzottakat, majd õ foglalta össze röviden és ta-lálóan észrevételeit. Erõs Dániel tanuló egyik verse aláezt írta: „Dániel ugyan erõs, de a vers gyenge.” Ugyanez adiákja versét így írta alá: „Erõs Dániel, poéta”, Aranycsendesen megjegyezte: „Poéta? No, no!” Mészáros Zsig-mond nevû zenész diákja dolgozata alá a következõketjegyezte fel: „Igen jó! Azt hiszem azonban, hegedûn még job-ban elhúzta volna.” Egy gimnáziumi tanuló írta a követ-kezõ sorokat barátjához egy dolgozatban: „Tanuljunkkedves barátom! Kitartó szorgalommal, nemcsak önhasznun-kért, hogy az önzõk rút nevét érdemeljük meg, de tanuljunk,igyekezzünk a közjóért, hogy hazánk dicsõsége oltárához leg-alább porszemecskékkel mi is járulhassunk. Mi, magyarok,erõnkkel talán már sohasem tehetjük magunkat híressé; [...]hátra van még elõttünk egy út; – a tudomány, a mûvelõdésútja. Ez az, mi által ködfátyollal fedett hazai dicsõségünketnémileg kideríthetjük.” A dolgozat alá írt bírálat itt is csu-pán egy szóból állt: „jó”.

Tompához írt levelében ez áll: „Valami 120-140 fi-camodott észjárású dolgozatot minden két hétben az utolsóbetûig átnézni, az utolsó accentusig kijavítani nem is olymulatságos dolog.” Lévay Józsefnek pedig ekként nyilat-kozik: „Elhiszem, hogy kellemes élet ez a professzorság! ki-vált, ha mindig szünnapok volnának.” Aranynak nem volttanári oklevele, de sok szempontból különb volt, mintnagyon sok oklevéllel rendelkezõ tanártársa. Tanárimûködésének motorja mérhetetlen hazaszeretete volt.

A Helytartó Tanács bevezette az Entwurfot (az oszt-rák örökös tartományok részére készített új tanügyirendszert). A nagykõrösi református iskola megpróbál-ta megõrizni autonómiáját annak ellenére, hogy a bé-csi kormány utasítása szerint történt a tanítás. Aranyekkor ezt írta egyik levelében: „Ez a mûvelõdés iránt igé-

– akit 150 évvel ezelõtt választott az egyháztanács gimnáziumunk tanárának –

19EMLÉKEZETES TANÍTÓK

nyes mezõváros meg akarta nyitni õsi gimnáziumát, de eléjeállott a Bach kormány kherubja, tiltó pallosával. AzOrganisations – Entwurf követeléseivel éppen a legmagyarabbréteget akarta elzárni a mûvelõdéstõl.”

Gimnáziumunknak is be kellett mutatnia az iskolatörvényeit. Arany Jánost érte az egész tanári kar felké-rõ bizalma, hogy az új iskolai törvényeket megszer-kessze, aminek õ eleget is tett, és a tanári gyûlés 1852.február 4-én – csekély módosítással – el is fogadta azelkészített anyagot. Ezek a törvények 1861-ig szabtákmeg a nagykõrösi iskola életrendjét, fegyelmezési eljá-rásait.

Arany egyénisége, gazdag pedagógiai tapasztalatatükrözõdik ebben a munkában. A nagykõrösi iskola újtörvényében érvényesítette a fokozatosság elvét, példáulaz elsõ igazolatlan óramulasztásért az osztályfõnök dor-gálta meg, a második esetben az igazgató figyelmez-tette a növendéket, újabb mulasztás esetén a büntetésegyre súlyosbodott, a hatodik esetben az igazgatói vá-lasztmány a tanulót az iskolából is kizárhatta. Aranyszigorú elveket alkalmazott, nem tûrt meg semmifélehanyagságot, rendellenességet, erkölcstelenséget, decélját minden alkalommal humánus eszközökkel igye-kezett elérni.

Az elnyomók mindenáron el akarták németesíteniaz ifjúságot. A tanári kar és a diákság a rendeletek el-lenére megakadályozta a németül való tanítást, pediga felsõbb osztályokban hat év alatt fokozatosan a né-metre kellett áttérni. Végül csak a hittant és a magyart– amelyeket mégis csak az egyház és a nemzet dolgá-nak tartottak – tanították volna nemzeti nyelven. 1855-ben a tanári kar megbízta Arany Jánost, hogy dönté-süket fogalmazza meg, és terjessze fel a tanhatósághoz.A tapintatos, de határozott válasz a következõ volt: Atanári kar „...elösmeri a német nyelv fontosságát, s elkövet ismindent, hogy a növendékek azt lehetõleg elsajátítsák: de atanuló ifjak teljesen és tisztán magyar ajkúak, a város lakos-sága tiszta magyar, melyben a német nyelven való társalgásrasemmi alkalom: ennél fogva fenntisztelt magas rendeletet anémet nyelv irányában teljesen nem foganatosíthatja.”

Tolnai Lajos, Arany egyik legkedvesebb tanítványaígy jellemezte szeretett tanárát: „Középtermetû, köpcös,kemény járású, sötétfekete hajú, spanyol szakállú, olajbarna,sárgás, teliarcú ember volt. Apró, fekete szemei csudálatos fény-ben csillogtak, mindig a végtelen jóság melegségét sugározták.Roppant gyorsan tudott velük ide-oda nézni. Magyar nadrá-got és csizmát viselt, de német kabátot, magyar kalappal.Hangja tompa volt, mely versolvasás alkalmával édesen ellá-gyult. Rendkívül szerény volt, mely mindig sajátja is maradt,

benne és rajta a nagy embert semmi se árulta el. Nem voltélénk pedagógus tanár de rendszeretõ, sõt szigorú, ki a legki-sebb helytelenséget sem tûrte szó nélkül. Egy félretekintés, gyengesusogás elég volt, hogy keményen megdorgálja az embert.

Nem emlékszem, hogy egyetlen órát is elmulasz-tott volna valaha. A betegséget, késõn jövést nem is-merte. Nem beszélt, nem magyarázott feleslegesen,semmi népszerûséget nem hajhászott; hidegen jött ésment, és alig váltott valakivel egy szót. Mégis lestük,és boldogok voltunk, mikor az õ órája következett.”

Tanárkodásának második évében történt, hogy atanhatóság rendeletet küldött a tanároknak, mely sze-rint, mint állami tisztviselõk, tilos szakállt és lógós ba-juszt viselniük. Arany errõl így írt Tompának.: „...köz-löm veled a világszerû eseményt, hogy éppen az imént vágtamle Don Caesar de Bazan-féle spanyol szakállamat, és csippentémrövidebbre bajuszomat, megelõzendõ a parancsot, ...”

Szilágyi Sándor tanártársa így emlékezett egy ifjúérettségijére: „...egy nagyon szorgalmas, de nehéz felfogásúfélénk fiatal ember megijedt, s nem tudott felelni. Hiába biz-tattuk, egy szót sem lehetett belõle kivájni. ... mindnyájan érett-nek nyilvánítottuk. A tanfelügyelõ szavazata ellenkezõleg szó-lott ... Mi Aranynál egy kis értekezletre gyûltünk össze, s abbanállapodtunk meg, hogy õ szóljon mindnyájunk nevében a fõ-igazgatónak. Másnap Arany egy beszédet tartott, melyben ki-fejté a mi álláspontunkat. Meleg szavakkal hivatkozott szí-vélyes viszonyunkra a tanfelügyelõhöz, s kérte, hogy találjukmódját a dolog kiegyenlítésének. Arany szavai nagy hatásttettek rá. Melegen kezet szorított vele. – „Tudják önök – mondá–-, hogy én nagyra becsülöm önöket. Nyugtassanak meg en-gem, hogy e fiú valóban érett, adják szavukat rá, és én alá-írom a bizonyítványát.” Ez meg is történt.”

Az iskolán kívüli érintkezésben, a tanár-diák vi-szonyban is a legnagyobb tiszteletet kapta Arany ta-nítványaitól, de ennek külsõ jegyeit lehetõleg min-dig elhárította magától. Ágai Adolf így emlékszikvissza egy esetre: „Egyszer egy õszi délután az épülõ vasútfelé több diáktársammal menve összetalálkoztunk a nagyköltõvel, aki éppen szembe jött velünk. A sáros gyalogútszikkadóban volt már, de azért nagyokat kellett lépnie neki,hogy az egyik száraz nyomból a másikba tehesse a lábát.Mi a magas szárú csizmánkban megdacolhattunk az iszap-pal és némi tüntetéssel ugrottunk bele a kátyúba, átenged-ve neki a jó utat. Arany nem fogadta el, s fél lábbal õ isbeletaposott a híg keverékbe. Nyájasan megköszönte, ami-ért félre álltunk elõle, s mosolyogva mondta: „Lássák, mi-lyen fura dolog az udvariasság! Oldalt sárba-hóha térünkki egymásnak, a jó út mégis csak használatlan marad aközépen.”

20

A tanártársak és a diáksereg nem egyszer tisztelgettvendégszeretõ házánál, különösen Juliánna és János-na-pokon volt nagy vigasság, amikor összejött a kedveskollegátus és a jó ismerõsök vendégkoszorúja. A diákban-da rendszerint ilyenkor megjelent Aranyáknál, régi kurucnótákat és pattogó magyar csárdást játszottak, daloltak.

Arany Jánost többször meghívták különbözõ isko-lák tanszékére, volt olyan is, ahol sokkal több fizetéstígértek számára, mint amit a mi gimnáziumunkbanakkor kapott. Mégis maradt. Szalonta hívásakor így irt:„Ne hagyjam-e ide Nagykörös fényét, Szalontán keresve azéletnek kényét?” Kecskemét esetében Tompának ezt írja:„Ha már e kenyeret kell ennem, Kõrösön épp oly jó, hanemjobb, mint akárhol.” Debrecenrõl így vélekedett: „Megkö-szöntem: minek cseréljem én azt az állomást. Itt is megva-gyok, jobban ott se lennék. Mivel magyarabb vidék az, mintez?” A direktorságról meg a következõket érezte „in-kább szeretek közlegény lenni, mint – káplár; az a direktusdirektorság nem gyomromnak való.”

Megszerette a nagykõrösi nép kálvinista lelkét, ken-dõzetlen puritán gondolkodásmódját, áldozatkészségétés tanítványai figyelmes, megértõ ragaszkodását, amely-hez tanártársainak osztatlan szeretete és igaz nagyra-becsülése párosult. Leköszönésére Szigeti Warga Jánosigazgató így emlékezik: „Arany János a Kisfaludy Társa-ság igazgatójává választván, leköszönt. Kilenc éven át elsõ-rendû dísze volt intézetünknek; buzgalom, lelkiismeretesség –s ügyszeretetben egy –, s szakismeret, humanitás és jó colleg-alitás tekintetében másfelõl senki sem múlta felül öt. – Új pá-lyája hivatásához mértebb ugyan: de csendes és komoly kedé-lyének megfelelõ volt a tanári is. Tiszttársai örökké kegyeletesenemlékezendnek e férfiúra, jó kedélyére, páratlan becsületessé-gére s gazdag ismereteire.” Az ifjúság fáklyás felvonulás-sal, könnyezve búcsúzott tõle.

1917. március másodikán, Arany János születésé-nek 100. évfordulóján iskoláink történetében elõszörnem uralkodóról vagy politikai nagyságról, hanem ha-zánk nagy költõjérõl, az iskola egykori tanáráról nevez-ték el fõgimnáziumunkat.

Horváth József szép gondolatai nyújtsanak lelki ta-lálkozást minden olvasónak, aki Arany János örök ér-tékû mûveit olvassa:

„Ha a magyar szó mindenütt Arany nyelvén zeng,a magyar szív Arany hitének tüzében ég,a magyar lélek Arany erkölcsi fenségét vallja magának,ha hazaszeretetünket az õ nemzeti érzése hevíti,s az õ mindent átfogó érzésvilágának melegével öleljük ma-gunkhoz

a fényes múltat, s az õ imádságos hitével tekintünk a jövõbe,– akkor...elkövetkezik ránk a megváltás húsvéti ünnepe: a magyarfeltámadás!”

Iskolánk a halhatatlan költõtanárára minden évbenméltón emlékezett. Most és az elkövetkezõ kilenc évbenprogramjainkkal tisztelgünk névadónk Nagykõrösön töl-tött éveire, felejthetetlen munkásságára. Erõt merítünkkölteményei üzenetébõl, ápoljuk és továbbadjuk növen-dékeinknek szellemiségét.

Az iskolai élet számos színterén igyekszünk idõtálló,ugyanakkor élõ, az intézmény mai diáksága számára ispéldaértékû emléket állítani a nagy elõdnek. Arany Jánosgimnáziumunk dísztermének névadója. Festménye, mell-szobra, a terem falán olvasható útmutatása a tárlókbankiállított életrajzi anyagával együtt méltó elhelyezést nyertegykori iskolájában. Az országos balladamondó versenymeghirdetõjeként részt veszünk az esemény rendszeresmegrendezésében. A nagyszalontai testvérvárosi kapcso-latot évente megtartott találkozók alkalmával erõsítjük.Õsszel Nagykõrös, tavasszal Nagyszalonta a jeles eseményházigazdája. A gimnázium udvarán egykor meglévõ AranyJános eperfájának emlékére galagonyafát ültettünk a mil-lennium évében. Szintén a millennium évében Arany-Petõfi barátságára emlékezve a költök nevét viselõközépiskolák csapatait vetélkedõre hívtuk. Arany fõ-ként nagykõrösi munkáiból válogattunk össze egy kis aján-dék kötetre valót, mely útravalóul szolgálhat az itt vég-zett diákoknak s az ide látogató vendégeknek egyaránt.Amatõr balladaíróknak hirdettünk pályázatot, melyekközül a legnívósabb mûveket illusztrációkkal az iskola elsõverseskötetében jelentettük meg. Minden évben a költõtábrázoló bronzból készített emlékplakettel jutalmazzuk alegjobb 11. osztályos tanulót. A balladamondó és egyébszavalóversenyek díjaként díszdobozban kerámia emlék-plakettet adunk át. Arany János tanári éveire emlékezveképeslapot bocsátottunk ki. Az iskola látogatói számárakészült az a fa papírnehezék, amelyet bronz Arany-kép ésfelirat díszít. Hagyományteremtõ szándékkal november10-én, amikor Arany elõször lépett a nagykõrösi fõgim-názium osztálytermébe, szavalóversenyt rendezünk diák-jainknak. Felsorolhatatlan a száma azoknak a programok-nak, melyekkel rendszeresen felidézzük alakját és szellemét.

Amíg gimnázium áll Nagykõrösön Isten kegyelmé-bõl, hûségesen ápoljuk Arany János örökségét a fiatal nem-zedék épülésére.

Egykori dokumentumok és dr. Törös László munkája nyomán.

EMLÉKEZETES TANÍTÓK

21SZEMLE

indazok az óvodapedagó-gusok, tanítók, hitokta-tók, vagy egyházzenészek,

akik érdeklõdéssel forgatják kezük-ben az énekeskönyvet, három kér-désre bizonyára szeretnének választkapni:

1. Mi a célja a gyűjteménynekés kiknek szól?

A címadó ének és a választottigevers együttesen fejezi ki azt a hit-beli bizonyosságot, hogy Isten aka-rata és õneki tetszõ az Õ dicsõítése.A magasztalás és a hódolat hangoz-zék az ég és a föld Urának, JézusKrisztusnak, mert Õ mondja: „Ne-kem adatott minden hatalom mennyenés földön” (Mt 28,18). Ezeket a hit-igazságokat szeretnénk átadni gyer-mekeinknek és Jézus felé vezetniõket.

Az énekgyûjtemény ezt a céltszolgálja: a legkisebbek, az óvodá-sok hitben neveléséhez ad segítségetaz egyházi óvodákban hivatásukatvégzõ óvodapedagógusoknak, a gyü-lekezetekben az óvodás korosztállyalis foglalkozó pedagógusoknak, hit-oktatóknak és mindazoknak a szü-lõknek, akik gyermekük vallásos ne-veléséhez életkoruknak megfelelõszép énekeket keresnek. Ezen szem-pontok figyelembevételével történta válogatás és a tartalmi csoportosí-tás, melyet a fõbb fejezetcímek is je-leznek:

I. Mindennapok énekei – azóvodai élethez, a gyermeki tevé-kenységekhez kapcsolódó énekek,

II. Ünnepek énekei – az egyhá-zi év kiemelkedõ idõszakának éne-kei.

Jézust áldja énekünk – gyermekénekek óvodásoknak

Kiss Lászlóné

Az énekgyûjteményt jó szívvelajánlom azoknak az óvodapedagó-gusoknak is, akik önkormányzatióvodákban dolgoznak, hisz az ünne-pek, a Karácsony, Húsvét, Pünkösdvallásos tartalmának megismerteté-séhez, érzelmi átéléséhez ezek azénekek méltóképpen hozzájárulnak.Figyelmükbe ajánlom az alsó tago-zatban tanító pedagógusoknak is,mivel ezek az énekek a kisiskolásokszámára is tanulásra alkalmasak.

2. Hogyan történt a válogatás?Az énekgyûjtemény összeállítá-

sánál arra törekedtem, hogy széleskörû válogatást adjak az óvodások-nak megtanítható énekekbõl. Agyermekénekek egy részét a külön-bözõ felekezetek – katolikus, refor-mátus, evangélikus, baptista – gyü-lekezeti énekeskönyveibõl és aVasárnapi Iskolai Szövetség JertekÉnekeljünk c. gyûjteményébõl válo-gattam, amelyek az óvodások által

énekelhetõ és szövegtartalom szem-pontjából is kicsinyeknek való éne-kek. A gyûjtemény összeállításánálfelhasználtam ugyanakkor az egyhá-zak és a pedagógiai intézetek utób-bi 15 évben megjelentetett énekeskiadványait is.

Az ünnepek énekeinek legfõbbforrása a Magyar Népzene Tára II.(Jeles Napok, 1953-) kötete, mely-nek énekanyagából elsõsorban abiblikus tartalmat közvetítõ éneke-ket választottam. A karácsony ének-anyagát a betlehemes játékhoz kap-csolható énekcsoport is színesíti.

Az óvodás gyermek zenei anya-nyelve a magyar népzene, a népidallamok hordozzák a bibliai taní-tásokat, történetek, zsoltárok szöve-gét is, melyek így, kontrafaktum-ként kerültek be a gyûjteménybe.Az óvodás korosztály zenei nevelé-sében kiegészítõ anyagként szerepel-nek a gyermekmûdalok (komponáltdallamok), így kaptak helyet itt

M

Sárospataki várkastély

[Református Pedagógiai Intézet, 2003]

22

Draskóczy Balázs, Draskóczy László,Ecsedy Aladár, Hargita Péter, KodályZoltán, Törzsök Béla és Vass Lajosénekei is. Az énekgyûjtemény anya-gának többsége népzenei fogantatá-sú, ezért bátran ajánlom az énekektanulását bármely felekezet óvodá-jában.

3. Hogyan tudja majd hasz-nálni a munkája során? (Mód-szertani javaslatok az énekek ta-nulásához.)

A harmadik kérdés kapcsán sze-retnék néhány tanácsot, ötletet adniaz énekek tanulásához. Az a célunk,hogy a gyermekek megismerjék aBiblia hitigazságait, ugyanakkormaradandó élményekhez jussanak,ezért éljünk azokkal a lehetõségek-kel, amelyeket az énekek kínálnak.

A kisgyermek életeleme a moz-gás, így szívesen megjeleníti, moz-gásával kifejezi az énekek szövegét.Ilyen utánzó mozgásra adnak lehetõ-séget a 2. (Két kezünket összetéve), 49.(Harang szava), 51. (Ünnepnap, va-sárnap), 79. (Ó, gyönyörû szép), 80.(Elringatja Jézust) énekek. Egy kör-játék, fogyó-gyarapodó játék kap-csolható a 38. énekhez (Jézusunknakéletében). A vidám énekeket kísérhet-jük ritmikus mozdulatokkal, pl.taps-ölbeütés, taps-szünet, dobban-tás-taps. Erre alkalmas énekek: 17.(Tapsolj kicsi szív), 20. (Kis virág a ré-ten), 82. (Vígan zengjetek citerák).

Az énekek között vannak refré-nes énekek, amelyek a felelgetõs ének-lés lehetõségét hordozzák. A vers-szakokat az óvónõ vagy egy-egygyermekcsoport, a refrént minden-ki énekli. Nemcsak színesebb, érde-kesebb lesz az elõadásunk, de zeneiszempontból is fejlesztõ hatású ez azéneklési mód. E mellet szól mégpedagógiailag az a tény, hogy azegyházi óvodai csoportok gyermek-összetétele vegyes életkorú, így nem

könnyû megtalálni azokat az éneke-ket, amelyeket a különbözõ életko-rú gyermekek egyaránt el tudnakénekelni.

A refrénes énekeknél a kicsik isbekapcsolódhatnak a refrén éneklé-sébe, míg a változó szövegû verssza-kokat a nagyobbak éneklik. Ilyenénekek: 16. (Bércet rónaságot), 22.(Jézus míg a földön járt), 30. (Minde-nek meghallják), 53. (Adventi hírnök),84. (Karácsonynak szent napján), 93.(Krisztus, virágunk).

Sok más ének is alkalmas arra,hogy az elsõ verset – akár többszörvisszatérõen – refrénként megismé-teljük. Példák: 12. (Mondjatok dicsé-retet), 31. (Istenben ujjongjon), 73. (Jer,mindnyájan örüljünk) stb. (Ezt amódszert új ének tanulásánál is al-kalmazhatjuk, amikor az újabb ésújabb versszakokat az óvónõ-tanítómutatja be, a gyermekek pedig amegtanult elsõ verset ismételgetik.)

A történetet elmesélõ énekeketelõadhatjuk dramatizálva, kiosztva aszerepeket. Az énekes párbeszéd so-rán a gyermekek jobban átélik a tör-ténetet, sokszor és szívesen éneklikés játsszák. Dramatikus elõadásraalkalmas énekek: 23. (Vihar zúg),26. (Jairus sír), 27. (Ment egy ember),74. (Betlehem, Betlehem), 75. (Éjsza-ka árnya), 77. (Hallod testvér), 81.(Örömnapot adott nekünk).

A betlehemes énekek a karácso-nyi eseményeket történeti sorrend-ben jelenítik meg. A dramatikus-énekes elõadásmóddal a gyermekheza történés közelebb kerül, személyesélményekkel gazdagodik.

Az ünnepek énekeit meghittebbétehetjük, az ünnep hangulatát fokoz-hatjuk a csengõ-bongó hangszerekkel. Atriangulum, harangjáték, kézicsengõ,kéziharang, ujjcintányér, metallo-fon, csengõspálca stb. különösen akarácsonyi énekek, a téli dalok kí-séretéhez alkalmasak. Ilyen énekek

a gyûjteményben: 54. (Csöndes az éj-szaka), 55. (Holdvilágos téli táj), 57.(Harangoztak), 79. (Ó, gyönyörû szép),86. (A hajnali harangszónak).

Abban a reménységben indítomútjára az énekeskönyvet, hogy sokóvodapedagógusnak, hitoktatónak,tanítónak ad majd segítséget, mi-közben még gazdagabbá válik agyûjtemény anyaga, csiszolódnak amódszerek az egyéni ötletek szélesskálájával.

Végezetül szeretnék köszönetetmondani a két lektornak, TörzsökBéla nyugalmazott fõiskolai tanár-nak és Bódiss Tamásnak, a reformá-tus egyház országos zenei elõadójá-nak, akik szakmai hozzáértésükkelsegítették és szívügyüknek tekintet-ték ezt a munkát. Köszönetemet fe-jezem ki Szilágyi Imre képzõmûvészkollégámnak a borítóterv és a belsõdíszítõmotívumok igényes, szép ter-vezéséért és mindazoknak az óvoda-pedagógusoknak és kollégáimnak,akik ebben a munkában biztatást,bátorítást adtak, tanácsaikkal segí-tetek.

SZEMLE

Rákóczi-kastély, Szerencs

23

PSALTERIUM UNGARICUM

Claude Goudimel 1565-ös zsoltárkórus-gyûjteménye a genfi zsoltároskönyv mind a 152 dallamának homofónstílusú feldolgozását, és ezen felül még 26 zsoltárdallam polifón stílusú feldolgozását tartalmazza Szenci MolnárAlbert Psalterium Ungaricumának teljes magyar szövegével. E híres és értékes darabok, amelyek közül számoshosszú idõ óta jelen van a magyar református zeneéletben, Maróthi György 1743-as kiadását követõen teljesterjedelmükben most jelennek meg elõször Magyarországon.

A református egyházzenét elõször a genfi zsoltárok késõreneszánsz feldolgozásai emelték európai színvonalraés tették az európai zenetörténet szerves részévé, ebben a stílusban pedig Claude Goudimel kompozíciói megha-tározó jelentõségûek, melyek nemcsak egyházi, de világi énekkarok, énekegyüttesek részére ma is vállalható,színvonalas zenei anyagot kínálnak.

A kiadvány szerkesztõje, Bólya József az eredeti források alapján készítette a közreadást, a kötetet DraskóczyLászló zeneszerzõ és Kecskés András irodalomtörténész lektorálta.

A Zsoltároskönyv példányonkénti ára 3.000,- Ft. Megvásárolható a Zsinat Iskolaügyi Osztályán 1146 Buda-pest, Abonyi u. 21. Megrendelhetõ postán ugyanitt, valamint a refzen@freemail.hu címen, illetve a 06 20 9169302telefonon.

Megjelent a Genfi ZsoltároskönyvGoudimel-féle négyszólamú változatának (1565)

Szenci Molnár Albert magyar szövegével közreadott modern kiadásaBódiss Tamás

SZEMLE

magyar – bármely, elsõsorban magyar- francia és magyar- angol szakosközépiskolai tanári állásra.

A pályázatnak tartalmaznia kell: szakmai önéletrajz, lelkészi ajánlás.

Határidő: 2003. június 1.

Cím:Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium Igazgatósága

1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21.Tel: 3211-200

A Budapest Fasori EvangélikusGimnázium pályázatot hirdet

Hirdetés

24

Megrendeljük a Magyar Református Nevelés pedagógiai szaklapot__________ példányban (a 9 szám elõfizetési díja 900 Ft).

A megrendelõ megnevezése: ____________________________A megrendelõ címe: ______________________________________________________________________________________

_________________________________cégszerû aláírás

MEGRENDELÉS

Kiadja a Református PedagógiaiIntézet (RPI)

Felelõs kiadó: Papp Kornél ésPavletitsné Egressy Mária

Felelõs szerkesztõk:Kulin Ágnes és Nagy Villõ

Szerkesztõségi titkár:Junek Timea

1146 Budapest, Abonyi u. 21.Postacím:

1440 Budapest 70., Pf: 5.Tel./Fax: 06-1-351-9842

E-mail: refpedi@hu.inter.netsuli5142@bp.sulinet.hu

Tervezés és tördelés:smArt DesignStudio

www.sm-art.huTel.: 06-87-571013

E-mail: info@sm-art.hu

Nyomdai munkák: Alfaprint

ISSN: 1585-7565Megrendelni a 2003. év számait

a kiadó címén lehet.Megjelenik évente kilenc

alkalommal Stichting Hulp Oost-Europa és az Oktatási

Minisztérium támogatásával.Észrevételeiket szeretettel várjuk!

Magyar Református Nevelés

Bódiss Tamás országos egyházzenei elõadó,Budapest

Dr. Gyõri János tanár, Debreceni ReformátusKollégium

Kiss Lászlóné fõiskolai tanár,Hajdúböszörmény

Nagy Villõ szerkesztõPataky László tanár, Magvetõ Református

Általános Iskola, GyulaSági Endréné Kis Médea

tanár, DebreceniReformátus Kollégium

Suba Lajos igazgató, Arany János Refor-mátus Gimnázium (Nagykõrös)

Telepóczki Márta sajtóreferens, TiszántúliReformátus Egyházkerület

E számunkat Kaiser Otto fotói díszítikDercsényi - Kaiser - Koppány Schlösser in Ungarn

címû könyvébõl.

E számunk szerzõi: