1

Magyar Református Nevelésreformátus pedagógiai szaklap

III. évf.8. szám

2002.április-május

A TARTALOMBÓL:

Papp Kornél:Az állam és a

református iskolaügyegyüttmûködése

(1998-2002)

Pótor Imre:Az ifjúság nevelése

Sziládi Béla:Tinódi Lantos

Sebestyén ReformátusÁltalános Iskola és

Mûvészeti Alapiskola

Papp Vilmos:Emlékezetes tanítók

– Pilder Mária

A hites könyvvizsgá-latról – még egyszer

Vége! Igaz csak átmenetileg, csak igen rövid időre, de vége. Láthattuk a tisztaszándékot, a közös célokat, a tetteket, az eredményeket. A közös célokért össze ishajolt egy-két magyar. Többen is lettünk, egyre többen – mégsem elegen. Mi istehetünk róla, hogy nem voltunk elegen. Zsinatunk állásfoglalása azt az iránymuta-tást adta, hogy ne vesztegessük el értékes szavazatainkat. Mások mást mondtak. Smost nem is voltunk elegen.

Esélyeink most romlanak. Közszolgálatunk végzésének esélyei, s társadalmi hasz-nosságunk megítélése romlik. Pedig jól álltunk. Ez a nemzedék – mint a XIX. szá-zad második felének nemzedéke – felismerte, hogy az állam és az egyház szétválasz-tása nem ellentétes a társadalom és az egyház közelítésével. Az állam hatékonyabbantud célt elérni a társadalom megjobbítása területén az egyház közvetítésével. Keve-sebb befektetést igényel hosszú távon, és könnyebben megtérül rövid távon is. Akonstruktív életvezetést képviseljük. A destruktív életvitel költségesebb az állam-nak s a társadalomnak. Fontosak voltunk.

Küzdeni azért kellett érte. Ott volt az apparátus, mely a felismerést nem vallottamagáénak. Különösen az oktatás miniszteriális berkein belül. A kezdetektõl [1998-tól] próbáltunk eredményeket kicsikarni, s folyamatosan fogyott a kitûzött céloklistája. Nem volt könnyû eredményeket elérni az apparatcsnyikok jóvoltából. Idegõr-lõ küzdelem volt. Most legalább felszáll a köd.

A küzdelem azonban kétfrontos volt. Az elsõ vonalban állót könnyen hátba lehettámadni. Hogy mi késztetett erre embereket, nem tudhatjuk. Felelõtlenek voltak.Egyet elértek: nagyon fájt.

Most azonban be kell zárnunk a hátsó frontokat. Szép szóval – vagy erõvel. Mostmár nem engedhetjük meg magunknak a marakodás luxusát. Példát mutat ebben aKároli Gáspár Református Egyetem és az Iskolaügyi Osztály.

Elõfordul olyan helyzet, ahol a rosszhiszemûség megakadályozza a frontvona-lak békés zárását. Azonban ott is zárni kell. Hiába hadakoznak. Vége.

Csak igen rövid időre, de ismét féltõ küzdelmet kell folytatni intézménye-inkért. Elsõként a finanszírozási kérdések kerülnek napirendre a 2003. év költség-vetésének tervezésekor, majd a hittanoktatás 2002/03. tanévi szervezése okozhatgondot, s a 2003. évi felsõoktatási felvételi keretszámok. A 2002/03. tanév rendjé-rõl szóló miniszteri rendelet már májusban elkészül, itt nem változnak a megszo-kott elemek. Bár a Közoktatáspolitikai Tanács április 30-i ülésén már felvetették akommunista diktatúrák áldozatai emléknapjának megszûntetését és a politikai vizs-gálatot az elmúlt hetek iskolai történéseiért. Résen leszünk, mert megszokhattukezt a helyzetet. Most azonban nagyobb a tét, nagyobb a veszély. Az elsõ vonalbanállók felelõssége is. Éberek leszünk.

Elkezdődött! Még át sem vették, de már elkezdõdött. Mi tudunk stratégiátváltoztatni. Ami következik, ahhoz van már stratégiánk. Hozzászokhattunk. Adtakrá alkalmat. Kibírtunk már rosszabb idõket is. Nagyobb figyelmet érdemel, jobbankell elõre nézni és látni.

Ebben a helyzetben annyit kérni talán szabad [mint amit IV. Béla a tatár táma-dás elõtt, vagy Hunyadi János a török hadjárat elõtt az aktuális osztrák hercegtõlkért]: kéretik a hátbatámadást mellõzni!

„Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!”

„Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!”

Papp Kornél

2

I. EredményekMegállapodás a Kormány és

az egyházak közöttHosszas egyeztetõ tárgyalások

után 1998. december 8-án sor kerülta Kormány és a MRE közötti megál-lapodás megkötésére, mely kimondja:„a Református Egyház oktatási-nevelési…intézményei tevékenységük után a hasonlófeladatot ellátó állami és önkormányzatiintézményekkel mindenben azonos támoga-tásra jogosultak… tevékenységük fejleszté-sére a Kormány az állami és önkormány-zati intézményekével mindenben azonosjogi, finanszírozási és pályázati feltétele-ket biztosít.”

A megállapodás érvényre jutta-tása 1998 óta a jogalkotásban s amindennapokban még akadozó, dereményteljes feladat volt.

2. A Közoktatási törvény (1993/LXXIX. tv.) 1999. évi módosítása

2.1. Az intézményalapításA Közoktatási törvény korábbi

(1996. évi) szövege az intézményala-pítást az egyházi ingatlanok helyze-tének rendezésérõl szóló törvényalapján visszakerülõ ingatlan meg-létéhez kötötte /81. § (11)/. A jog-szabály diszkriminálta az egyházioktatási intézmények finanszírozásátazon az alapon, hogy milyen tulaj-donú intézményben folyik az okta-tás. Indirekt módon ugyan, ám ezsértette a tanszabadság és a szabadiskolaválasztás állampolgári jogait.A finanszírozás módját összekötni azalapító okiratban szereplõ ún. telep-hely tulajdonjogával tudatos diszk-rimináció volt, hisz egyre kevesebblehetõség nyílt egyházi közoktatásiintézményt indítani volt egyházi in-gatlanban. A nemzeti és etnikai ki-

A református egyház és az állam iskolarendszert isérintõ együttmûködése 1998-2002

Papp Kornél

sebbségek intézményei esetében tel-jesen más elveket érvényesít a tör-vény. Meg kellett találni a módjátannak, hogy érvényesülhessen a köz-oktatásban az 1997. évi CXXIV. tv.5. §-a és a 6. § (1) bekezdése: „azegyházak további támogatásra (továb-biakban kiegészítõ támogatás) jogosul-tak, amelynek alapja az állampol-

gárok azon döntése, ahogyan az adottegyház által fenntartott intézményekközszolgáltatását igénybe veszik”. Ugyan-ezt hangsúlyozza a Magyar Köztár-saság Kormányának és a Magyaror-szági Református Egyháznak az 1998.december 8-i megállapodása is.

A történelmi egyházak számáraa legfontosabb eredménye az 1999.évi törvénymódosításnak az volt,hogy az új intézmények – függet-lenül attól, hogy milyen ingatlanbanmûködnek – egyoldalú nyilatkozat-ban vállalhatják az önkormányzatiközfeladat ellátását: „Ha az egyházijogi személy a Kormánnyal a közokta-tási feladatok ellátására is kiterjedõmegállapodást kötött - a (13) bekez-

désben meghatározott intézményát-

adás kivételével -, a fenntartásábanmûködõ nevelési-oktatási intézmény te-kintetében ... egyoldalú nyilatkozatávalvállalhatja az önkormányzati feladat-ellátásban való közremûködést” /81. §(11)/.

A jogszabály megváltozásánakköszönheti létét az 1998-ban alapí-tott, de támogatás nem kapó SzázJuhocska Református Óvoda (Fót), aLorántffy Zsuzsanna Református Óvo-da (Csákvár) és a Halacska Reformá-tus Óvoda (Budapest-Budafok), vala-mint indulhatott el 2001-ben a FehérKavics Református Óvoda (Budapest-Kelenföld) és a Jókai Mór Református

Általános és Mûvészeti Iskola (Mis-kolc).

2.2. Az intézményátadásAz intézményalapítás mellett a

Közoktatási törvény 1996-tól hatá-lyos szövege az intézményátadást islehetetlenné tette a gyakorlatban. Atörvénymódosítás eredményekéntlehetõség nyílik arra, hogy a szülõiigény mérhetõ legyen az intézményátadása esetén, hisz az önkormányzatlegkorábban 2 esztendõ elteltévelmentesülhet vállalt kötelezettsége-inek terhe alól, amikoris a nyilat-kozattételre jogosult szerv (a MREesetében a Zsinat Elnöksége) kezde-ményezésére az Országos KözoktatásiÉrtékelési és Vizsgaközpont megvizsgál-ja az intézményi kihasználtságot (aszülõi igényt), s ha az intézmény leg-alább 70 %-os kihasználtsága (cso-portszám, osztályszám) mellett acsoportok s az osztályok létszámaeléri az elõírt átlaglétszámok 90 %-át, köteles megadni a hozzájárulá-sát az egyoldalú nyilatkozat megté-teléhez /118. § (9)/.

Az átmeneti rendelkezéseknekköszönhetõen lehetett 1999-benegyházi intézmény a Szivárvány Re-formátus Óvoda (Berettyóújfalu), azOlajfa Református Óvoda (Székesfehér-vár) és a Halásztelki Református Ker-tészeti Szakképzõ Iskola.

2.3. Szakmai szolgáltatások ésszakszolgálatok finanszírozása

A törvénymódosítás fontos ered-ményének tarthatjuk azt is, hogy aKormánnyal közoktatási feladatokellátására is kiterjedõ megállapodástkötõ egyházak esetében a miniszter- az egyházi jogi személy megkere-

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

3

sésére - közoktatási megállapodástköt a pedagógiai szakmai szolgálta-tásokra és a szakszolgálatokra vo-natkozóan /81. § (12)/. A szakmaiszolgáltatások megindítása (1994)mellett így a MRE a pedagógiaiszakszolgálat beindítását is elvégez-hette 2000. május 5-én. A közok-tatási megállapodás aláírására a Re-formátus Pedagógiai Szakszolgálatvonatkozásában 2000-ben került sorOktatási Minisztériummal s ez alap-ján pl. 2002-ben a szakszolgálat tá-mogatására 3,5M Ft állami támoga-tás érkezik egyházunk számára. Aszakszolgálati tevékenységet támo-gató összeg sajnos nem áll aránybana felvállalt tevékenységi körrel. [Aszakmai szolgáltatás szervezésérõlmég a törvénymódosítás elõtt szü-letett megállapodás, s ezért mégnem nevezhetjük közoktatási meg-állapodásnak.]

2.4. Az óvodai és az iskolai hit-tanoktatás megszervezése

„A törvénymódosítás értelmé-ben „A hit- és vallásoktatás az óvodá-ban az óvodai foglalkozásoktól elkülö-nítve, az óvodai életrendet figyelembevéve, az iskolában pedig oly módon szer-vezhetõ, hogy alkalmazkodjon a kötele-zõ tanórai foglalkozások rendjéhez... Azóvoda, az iskola és a kollégium az egy-házi jogi személy által szervezett fakul-tatív hit- és vallásoktatással kapcsolatosfeladatok ellátása során együttmű-

ködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.”/4. § (4)/.

Az idézett törvényi hely nem re-formátus intézményeinkre nézve je-lentõs. A törvénymódosítás kimond-ja, hogy együtt kell mûködnie azegyházzal az óvodának, iskolának,kollégiumnak a vallásoktatás szerve-zésekor, tehát az nem zárkózhat el,nem tilthatja meg intézményében ahittanoktatást. Az elsõ mondat saj-nos félreértelmezhetõ. A törvényal-

kotók szándéka szerint azt jelenti,hogy iskolában a kötelezõ órák kö-zött, az óvodában pedig – mivel ottnem definiálható a kötelezõ foglal-kozások fogalma – ésszerû idõpont-ban szervezhetõ meg a foglalkozás.Itt a korábbi szöveg a „nevelési idõnkívül” kifejezést használta, most te-hát szervezhetõ nevelési idõn belül(ami heti 50 óra) is, erre hivatkozvaaz óvodavezetõ nem tilthatja ki ahittanoktatót, sõt köteles együttmû-ködni vele. (A hittanoktatás meg-szervezése azonban semmiképpennem az intézményvezetõ feladata,hanem az adott egyház felelõs érte.)A gyakorlatban a törvénymódosításeredménye egyelõre még nem érvé-nyesül maradéktalanul. Érvényesíté-se még megoldásra váró feladat.

3. Megállapodás a szakmaiszolgáltatások szervezéséről

1999. január 14-én kötötte mega megállapodást az Oktatási Minisz-térium és a MRE a szakmai szolgál-tatások szervezésérõl a reformátusiskolarendszerben. A megállapodásértelmében a MRE vállalja, hogy aReformátus Pedagógiai Intézet ellátja aszakmai szolgáltatásokat - kiemel-ten a szaktanácsadói hálózat mû-ködtetését - a református intézmé-nyekben. Az Oktatási Minisztériumvállalja, hogy a tanulói létszám alap-ján támogatásban részesíti ezt a te-vékenységet [pl. 2002-ben a szak-mai szolgáltatások szervezésére 16MFt támogatás érkezik], s pályáza-tai során egyenlõ eséllyel indulhat-nak a megállapodásban megjelöltegyházi szakmai szolgáltatók. Ezutóbbi sajnos 1999-2001. közöttmég nem érvényesülhetett, azonban2002-ben megváltozott a helyzet: aZsinati Iskolaügyi Osztály 1,5 MFt-ot nyert a szaktanácsadói és a tan-tárgygondozói hálózat fejlesztéséreaz Oktatási Minisztérium pályázatán.

4. A közoktatási kiegészítő tá-mogatás éves elszámolása

Az elmaradt 1996. és 1997. évielszámolás után 1999-ben megtör-tént az 1998. évi, 2000-ben az 1999.évi, 2001-ben pedig a 2000. évi ki-egészítõ támogatás elszámolására.1998. novemberében már kiderült,hogy az 1998. évi támogatás össze-gét alul tervezték – a kiegészítõ tá-mogatás összegét ekkor visszamenõ-leg 42.500.- Ft-ról 50.000.- Ft-raemelték. Az állami zárszámadásután kerül sor az egyházaknak tör-vényesen járó támogatás hátraléká-nak a kifizetésére. (Ez az összeg areformátus egyházat tekintve 1999-ben 241,2 MFt, 2000-ben 197,347MFt, 2001-ben pedig 397,7 MFtvolt.) Megoldásra váró probléma akiegészítõ támogatás tervezésének apontosítása. Az Oktatási Minisztéri-umtól immár több esztendeje hiábakérik a történelmi egyházak az éveselszámolások konkrét adatainak azátadását.

5. Az előlegfinanszírozási rend-szer megváltoztatása

A kormányzati szervek ígéreté-nek megfelelõen 2000. január 1-jével megváltozott az elõlegfinan-szírozási rendszer, ami az egyházakrészérõl üdvözölendõ lépés. Az ak-tuális (elõzõ) létszámadatok és az újnormatívák szerint történnek azutalások az elsõ negyedévben, sáprilisban kerül sor az elszámolásra.Ez a rendszer az évkezdést tettekönnyebbé intézményeink számára,mivel a béremeléseket így már azelsõ negyedévben sikerül realizálni.

6. A hites könyvvizsgálat álla-mi támogatása

Három esztendei tárgyalás után2002 márciusára sikerült realizálnia hites könyvvizsgálatnak az önkor-

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

4

mányzatokéhoz hasonló állami tá-mogatását. Ekkor a 2001 januári vizs-gálat támogatására 3,2M Ft szétosz-tására kerülhetett sor a reformátusintézményfenntartók között. Napi-renden van a 2002 januári vizsgá-lat támogatásának igénylése.

7. A hittanoktatás szak- ill.tankönyvtámogatása

Az oktatási miniszter gesztusánakköszönhetõen 1999-ben az OktatásiMinisztérium hittancsoportonként500.- Ft szakkönyvtámogatásbanrészesítette az egyházakat, ami a re-formátus egyház esetében 5M Ft-otjelentett. A 2000. évi szerzõdés alá-írására csak 2001. március 30-ánkerült sor (6,2M Ft), viszont ez azösszeg még a mai napig nem érke-zett meg egyházunkhoz. Talán tény-leg sikerül úgy felhasználni, hogyárcsökkenést eredményezzen a tanu-lók számára. Az egyházak kérésérea 2000/2001. évi tankönyvlistáramár külön fejezetben felkerülhetteka hittankönyvek, s így elérhetõ ahittanoktatás tankönyvkiadásánakaz ÁFA- mentessége is.

8. Felhalmozási keret a felső-oktatásban

A Felsõoktatási törvény (1993/LXXX. tv.) 2000. évi módosításá-val a felsõoktatásban létrejött a fel-halmozási keret. Ez 2001-ben 94MFt, 2002-ben pedig 206 MFt be-ruházási, fejlesztési támogatást je-lent a református felsõoktatási in-tézmények számára.

9. Létszám megállapodások afelsőoktatásban

A Magyarországi Református Egy-ház és a Kormány közötti 1998. de-cember 8-i megállapodás rögzíti areformátus felsõoktatási intézmé-nyekbe felvehetõ hitéleti létszámot,mely összesen 1.478 fõ valamennyi

évfolyamot tekintve. A nem hitéle-ti felvételi keretszámokról két esz-tendei tárgyalás után született meg-egyezés. Az Oktatási Minisztérium ésa Magyarországi Református Egyházközött 2001. március 7-én létrejöttfelsõoktatási lét-számmegállapodásértelmében a református felsõokta-

tási intézmények nem hitéleti felvé-teli keretszámának aránya 1,132735 %az állami össz keretszámhoz viszo-nyítva. Ez 2002-ben 602 fõt jelent,mely éppen kielégítette intézménye-ink igényeit. [A KRE Állam- és Jog-tudományi Karának felvételi keretszá-ma (5 x 80 fõ) a hitéleti keretbõl

fedezhetõ.]

10. Szakértői egyeztetésekRendszeressé váltak az elmúlt

idõszakban az egyházak és az Okta-tási Minisztérium közötti szakértõiegyeztetések. Ennek fontosságát ki-emelendõ az oktatási tárcán belülközvetlenül a politikai államtitkár,majd a miniszter alá rendelve végez-te mûködését az Egyházi OktatásiKapcsolatok Titkársága.

II. Megoldásra váró feladatok2002

1. A „mindenben azonos” elvérvényesítése a támogatási rend-szerben

1.1. Felhalmozási alap létre-hozása

Az egyházakhoz az ingatlanren-dezés következtében visszakerültépületek általában mûemlék jellegûépületek, többségük a századfordu-lón épült. Akkoriban nem volt mégtömeges igény a sportolásra, a kü-lönbözõ szaktantermek létrehozásá-ra, adminisztrációs irodahelyiségeklétrehozására. Ezeket az épületekettöbb esetben teljesen leromlott ál-lapotban vették vissza az egyházak.a XXI. század követelményeineknem felel meg többségük. Mivel azalapnormatíva és a közoktatási ki-egészítõ támogatás az alapmûködéstsem biztosítja teljes egészében, szük-séges lenne egy felhalmozási (fejlesz-tési, beruházási, rekonstrukciós stb.)keret létrehozása, melybõl az egyháziintézmények is részesedhetnének. Areformátus közoktatási intézményekingatlanainak további állagromlásasúlyos következményekkel járhat. AFelsõoktatási törvény 2000. évi módo-sításával a felhalmozási keret a fel-sõoktatásban létrejött. A közok-tatásban ennek mintájára lenneszükséges a keret életre hívása. (Azönkormányzati intézmények eseté-

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

5

ben az állam a Belügyminisztériumköltségvetési keretén belül juttatjatámogatáshoz az intézményfenn-tartó önkormányzatokat. Az egy-házak számára a NEKÖM kereteiközött biztosított támogatás nemezt a célt szolgálja, elégtelen az igé-nyek kielégítésére.)

1.2. Egyenlő esély a pályázta-tásnál

A MRE reményei szerint egyrekevésbé mutatkoznak a hátrányosmegkülönböztetések a pályázatokkiírásánál, s így az egyházi szakmaiszolgáltató intézmények és a közok-tatási intézmények egyaránt eséllyelvehetnek részt az Oktatási Miniszté-rium pályázatai (pl. Comenius 2000)után a megyei közalapítványok pá-lyázatain. Ez utóbbi esetében meg-oldásra vár az a többször elõfordulóprobléma, hogy a fenntartó székhe-lye és az intézmény székhelye másközigazgatási megye területére esik.Ilyen esetekben sokszor mindkétmegye elutasítja a pályázatot. Igé-nyünk az, hogy az intézmény szék-helye szerinti megye intézményeihezlehessen ilyen esetben a pályázato-kat benyújtani, s a megyei közala-pítványok biztosítsanak egyenlõesélyt a gyakorlatban is intézménye-inknek. Vannak térségek (pl. Buda-pest), ahol még nem nyert refor-mátus intézmény a közoktatás-fejlesztési alapítvány pályázatain.Másutt (pl. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Somogy) jó a helyzet.

1.3. A közoktatási kiegé-szítő támogatás számításá-nak ellenőrizhetőbbé tétele

Az 1998. évi kiegészítõ tá-mogatás számításának és elszá-molásának körülményei, vala-mint az 1999. évi kollégiumiellátás utáni kiegészítõ támoga-tás elmaradása (1999 októberé-

ig) rávilágít a tervezés hiányossága-ira. Ez az intézményeket, s a fenn-tartókat rendkívül nehéz helyzetbehozza. A kiegészítõ támogatás ter-vezése mindenki számára átlátható-vá kell válnia. A támogatás fõössze-gének lebontásánál továbbra is azellátást kell alapul venni. Ezzel ki le-het küszöbölni az alapnormatívákváltozása következtében kialakulókésõbbi nézetkülönbségeket.

Az alapfokú mûvészeti okta-tás, a szakmai gyakorlati oktatásés a kollégiumi nevelés utáni köz-oktatási kiegészítõ támogatás a2000. évi költségvetési törvény ér-telmében már nem járt az ilyen tí-pusú közoktatási feladatot ellátóegyházaknak. A törvény a tanévközepén megváltoztatta a finanszí-rozási feltételeket. Ellentmondáskeletkezett az egyház-finanszíro-zási törvény illetve a megállapodá-sok és a költségvetési törvény kö-zött. A Magyarországi ReformátusEgyház sajátosságai közé tartozik,hogy önálló alapfokú mûvészetok-tatási intézményekkel rendelkezik,így kb. 700 tanuló után – akikrenézve közoktatási feladatellátástvállalt át – nem jutott hozzá a köz-oktatási kiegészítõ támogatáshoz.Ugyanez a helyzet azon internátusinövendékek ellátása esetében, akik

önkormányzati iskolába járnak, dekollégiumi ellátásban reformátusközoktatási intézményben részesül-nek. Ezt az ellentmondást csakrészben oldja fel a 2001. és a 2002.évi költségvetési törvény, hisz csakaz önálló alapfokú mûvészetokta-tó intézményekben tanuló diákokután jár a kiegészítõ támogatás,ráadásul annak csak 50 %-a.

A 2003. évi költségvetési tör-vény elõkészítése során törekednikell a hátrányos helyzet felszámo-lására. 2002-ben az alapnormatí-vák és a kiegészítõ támogatás együt-tesen nem fedezte a megnövekedettkiadásokat (különösen a nagyará-nyú béremelés miatt). A 2002. szep-tember 1-jétõl beígért 50 %-os bér-emelés – amennyiben megvalósul– nem teheti tönkre az intézmé-nyek mûködését. (A béremelésbõl30 %-ot gondolnak közvetlenüladni, míg 20 %-ot a fenntartók-nak kellene kigazdálkodni.

2. Az óvodai és az iskolai hit-tanoktatás védett időpontba he-lyezése

A Közoktatási törvény módosítá-sa után 1999. szeptember 1-jévelhatályba helyezett változások a min-dennapi életben nehezen mennekát a köztudatba. Az egyházak jogos

kérése, hogy az intézményve-zetõk egyértelmû tájékoztatásáta jogszabályi háttér változásárólvégezzék el.

Az Oktatási Minisztérium2001-ben elvégezte a hittanok-tatás idõpontjának a felméré-sét. Ettõl a felméréstõl vártákaz egyházak a jogszabályi hát-tér egyértelmûvé tételét. A kö-vetkezmény azonban egy újabbkörlevél kiküldése volt. A 2002/03. tanév nyitányára ez a hely-zet nem ad derûlátásra okot.

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

6 SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

1. A pedagógus életpályamodellbevezetése

Oktatáspolitikánk megvalósításánakelengedhetetlen feltétele a pedagógusimunka anyagi, erkölcsi megbecsülésénekmegteremtése, ennek megvalósításátszolgálja az új életpályamodell. A kor-mányzati ciklus elsõ felének pedagógusbérpolitikája a keresetek mielõbbi felzár-kóztatását célozta, ennek megfelelõen azalapbérek növelésére koncentrált. A fel-zárkóztatás elsõ eleme a közalkalmazot-ti bértáblához kapcsolt 1,16-os, majd1,19-es pedagógus bérszorzó bevezetésevolt. Eredménye a reálkeresetek 1999.évi 7,6%-os növekedése. 2000-ben – a2001. évi egyszeri bérkiegészítésselegyütt – 3% volt a reálkereset-emelke-dés. 2001-ben az év eleji 8,75%-os álta-lános közalkalmazotti béremelésen túlszeptemberben további 20%-os béreme-lésre került sor, amihez a különbözõ pót-lékok hasonló mértékû növelése társult.A pedagógusok átlagos bruttó keresete16%-kal nõtt, és az átlagkereset évesszinten elérte a 96 550 forintot. 2002.január 1-tõl az illetménytábla változta-tásával 7,5%-os keresetnövekedés követ-kezett be, így 2002-ben a keresetekátlagos szintje 115 000 forintra növe-kedett.

Ezek az intézkedések egységesenemelték a béreket, azaz minden peda-gógust hasonló módon érintettek. Azéletpályamodell azonban egy differen-ciált keresetemelést jelent majd, ilyenszempontból tehát több, mint egy bár-tábla-emelés, célja egy tervezhetõ szak-mai karrier, és egy ehhez illeszkedõbérelõmenetel megvalósítása. Az életpá-lyamodellben az elõrehaladás és az elér-hetõ illetmény döntõen a teljesítmények-hez – a vállalt többletfeladatokhoz, illetvea minõségi munkavégzéshez – kapcso-lódik, a rendszer ugyanakkor elismeri a

A polgári kormány oktatásfejlesztési tervei voltak(2002-2006) – Az Oktatási Minisztérium közleménye

pályán eltöltött idõt, a többletfeladato-kat és a speciális körülmények közöttvégzett munkát is. Az életpályamodellalapját az önálló pedagógus illetmény-tábla jelenti. Ehhez kapcsolódik a több-letmunkát, például az osztályfõnöki,intézményvezetõi munkát végzõket ki-emelten elismerõ pótlékrendszer és a ki-emelt munkavégzésért járó helyi kereset-kiegészítési lehetõségek bõvítése. Újelemként jelenik meg az életpályamo-dellben a pályakezdõk anyagi és szakmaitámogatása és az ehhez kapcsolódó men-tori rendszer kialakítása. A legfontosabbváltozás pedig az lesz, hogy egy szakmaikarrierlétrát is kialakítunk, amelynekvégén a pedagógusok mesterjelölt ésmesterpedagógusi fokozatot érhetnek el,természetesen ezzel egyidejûleg kerese-tük is emelkedik majd.

Az életpályamodell egyes elemei, atöbbletmunkát kiemelten elismerõ pót-lékrendszer megújítása a tárca javaslataszerint 2002. szeptember 1-jétõl törté-nik, míg a modell többi eleme 2003-tólléphet életbe.

2. A XXI. század iskolája, óvodá-ja – közoktatási intézményfejlesztésiprogram

A Kormány egy átfogó intézmény-fejlesztési program elindításának kidol-gozását adta feladatul a tárcának. Amagyarországi iskolák, óvodák, kollégi-umok mûszaki állapota rendkívül eltérõ.A mintegy 14.000 épület 40%-a 1945elõtt, 13%-a 1900 elõtt épült. Az állo-mány 40%-a igényel kisebb felújítást,míg 9,2%-át kellene újjáépíteni vagy tel-jesen felújítani. Egyes régiókban – s kü-lönösen a nagyvárosok vonzáskörzetében– a családtámogatások növekedése és akedvezményes lakásépítési program ked-vezõ hatásaként új intézmények létesí-tésére van szükség. A jórészt halmozot-

tan hátrányos helyzetû fiatalokkal fog-lalkozó intézmények esetében az esély-különbségek kompenzálása érdekében azátlagosnál magasabb színvonalú infrast-ruktúra kialakítása szükséges.

Ezen okok miatt szükséges ez aprogram, amelynek célja egyúttal az is,hogy az új, vagy megújuló intézményekhasznosítási lehetõségei bõvüljenek, az is-kolaépületek közösségi térré váljanak,egyszerre lehessenek az oktatás, a felnõtt-képzés vagy éppen a kulturális rendez-vények színterei.

3. Színvonalas ingyenes tanköny-vek biztosítása a közoktatásban

A tankönyvet taneszköznek te-kintve a tanulók ingyenes tanköny-vekkel való ellátása akkor valósíthatómeg, ha szigorú bírálaton átesett, le-hetõség szerint tartós alaptankönyve-ket biztosítunk a közoktatásban. Atankönyvpiac állami szabályozása kö-vetkeztében a tankönyvek ára az inf-lációnál kisebb mértékben emelkedik,s ez lehetõvé teszi a program finan-szírozását.

4. Ingyenes étkezés a bölcsö-détől a középiskoláig minden rá-szoruló gyermeknek

A gyermekeknek szánt iskolai éscsaládi támogatások akkor érik el iga-zán a céljukat, ha természetben jut-nak el a rászorulókhoz. Ahogyan atankönyvek ingyenessé tételével lé-nyegében a tankönyvet juttatjuk el agyermekekhez, ugyanúgy az étkezésitámogatás leghatékonyabban úgy va-lósítható meg, ha a rászorulók részérea bölcsõdei, óvodai és iskolai étkezéstingyenessé tesszük. A programot aSzociális és Családügyi Minisztérium-mal közösen kell kidolgozni és finan-szírozni.

7

III. Az óvoda és a családegyüttműködésének légköre

A családok légköre nagyon kü-lönbözõ. Érzékletesen mutatják eztaz írók visszaemlékezései: Szabó Pálírja: „Akkor enged fel a megfagyott bé-kesség, ha édesapám elmegy valahová.Annyira, hogy mikor otthon volt, min-denki hallgatott, ha elment, azonnalfelharsant a zsongás, nevetés, beszél-getés.”1 Milyen más Móricz Zsig-mond visszaemlékezése: „Micsodacsaládi hõség volt ebben a szegény kiséletben. […] Egy sohasem hiányzott:a család szent melege. Ez olyan voltnálunk, mintha a testek fejlesztettékvolna ki. […] Hallom az édesapámhangját, s elfojtja a szív a hangot.”2

Az óvodának bármilyen légkörûcsaláddal együtt kell mûködnie,nem azért, mert az intézmény szol-gálat, a szülõ pedig vevõ – aki a mi-nõségbiztosításkor is véleményt nyil-vánít – hanem egyetlen dolog miatt –a gyermek érdekében!

A gyermek egészséges személyi-ségfejlõdéséhez a jó családi neveléselengedhetetlen ebben az élet-korban. Ha nem így volna, nem istalálkozhatnánk problémás gyere-kekkel, mivel sok gyerek napjánaklegnagyobb részét óvodában tölti,otthon csak napi három órát. Enneka kevés idõnek azonban óriási jelen-tõsége van.

A társadalmi-gazdasági válto-zások – mint tudjuk – nem hagy-ják érintetlenül a családot sem.Anélkül, hogy ennek – mindnyá-junk számára kézzelfogható, na-ponként megtapasztalt hatásáról

PEDAGÓGIAI MŰHELY

Az óvoda légköre

szólnék, igazat kell adnunk RossCampellnek: „Ahogy nõ a szülõk fi-zikai, érzelmi és szellemi megterhelé-se, úgy válik egyre nehezebbé a gyer-meknevelés.”3

Segítsünk hát, ha tudunk, mi-vel a kedvezõtlen hatásokra a gyer-meknél egy-egy fejlõdési szakaszkéshet, ill. retardációt okozhat, fõ-ként az érzelmi, de az értelmi fejlõ-désében is.

A családokkal való kapcsolattar-tásnak számtalan közvetlen és köz-vetett formáját gyakorolják az óvo-dák, így erre nem térek ki, csupánaz együttmûködés hatékonyságánakalapvetõ feltételére: a légkörre.

Milyen tényezõk segíthetik elõa kapcsolatfelvételt, s majd az együtt-munkálkodást?

- Õszinte érdeklõdésünk és elfo-gadásunk a gyermek iránt (beirat-kozáskor, családlátogatáson, napiérkezések, távozások alkalmával,betegségekor, testvér születésénél,örömökben és bánatokban egyaránt).

- Alkossunk pozitív képet a szü-lõkrõl, mivel nagy többségük, hanem is az általunk megszokott mó-don, de szereti gyermekét és jót akarneki.

- Fogadjuk el a szülõt is, úgyahogy van, ne értékeljük, ítélkez-zünk, faggatózzunk; várjuk megmíg megnyílik felénk.

- Magatartásunkat nyitottság,empátia, türelem és teljes diszkré-ció jellemezze.

- A szülõ pozitív motivációjaérdekében, rövid találkozások al-kalmával is legyen néhány õszinte,

elismerõ szavunk a gyermek tevé-kenységérõl.

- Ébresszünk kedvet bennükprogramunk megismeréséhez (nemfeltétlenül elolvastatással), törekvé-seink egyeztetéséhez, az óvodai életmegismeréséhez.

- Nyújtsunk tájékoztatást arról,hogy a család mindennapjaiban mi-ként tudnánk a gyermek fejlõdésételõsegíteni. (Csak észszerû dolgokjárhatnak sikerrel: hétvégén gyako-

Kövér Sándorné dr.

1 Szabó Pál: Nyugtalan élet, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1971, 68. oldal2 Móricz Zsigmond: Életem regénye, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1959, 24. oldal3 Dr. Ross Campell: Életre szóló ajándék, Harmat Kiadó, Bp., 1994, 8. oldal

8 PEDAGÓGIAI MŰHELY

rolhatja a gyermek az öltözködést,de ne mondjuk azt, hogy reggelen-ként egyedül öltözzön. Ne arra biz-tassuk az elfoglalt anyukát, hogymindennap hosszasan játsszon gyer-mekével, de arra kaphat ötleteket,miként vonhatja be a napi háztar-tási munkába, sütésbe, fõzésbe, mo-sásba, s közben beszélgethetnek,akár játszhatnak is. Egy a fontos, netávolítsa el magától, ne küldje TV-tnézni, s ne kérje, hogy hagyja bé-kén!)

- A szülõk maguk választhassa-nak az együttmûködés számukralegkedvesebb formái közül (részvé-tel a kiránduláson, karácsonyi mézesközös sütésében, munkahely bemu-tatása, a család állatainak, szõlõkert-jének megismerési lehetõsége, közössport vagy szellemi vetélkedõ, szü-lõk-nevelõk bálja, munkadélutánstb.), de semmiképpen ne érezzékazt kötelességnek, terhesnek. Nemmindig a kapcsolattartási formamennyisége, hanem élményszerûsége,tartalmas volta a meghatározó!

- Amennyire csak lehet, tõlükkérjünk ötleteket ahhoz, hogy mi-rõl hallanának szívesen a szülõiértekezleten, a vitakörben, résztvennének-e ötletbörzén és milyentémában. (Ha erre még nem érettmeg az együttmûködés, ajánlatok-kal élhet az óvodapedagógus is.)

- A gyermekkel kapcsolatos

probléma megbeszélésre csak köl-csönösen egyeztetett idõpontban,nyugodt körülmények között, egytea mellett kerüljön sor. Még halátja is az óvodapedagógus, hogy agyermek viselkedésének hátterébena szülõ magatartása áll, akkor semszembesítheti direkt módon ezzel aténnyel. Feltételeznünk kell, hogy aszülõ a legjobbat akarja, de valamimiatt nem képes erre. Sokkal célra-vezetõbb, ha a beszélgetés soránkérdéseink döbbentik rá erre, és amegoldási lehetõségek kipróbálásá-ra is. Tapintatlanságunk rögtön bel-sõ ellenállást, elutasítást válthat ki.Bizalommal teli légkörben – a gyer-mek iránti jó szándékunkról meg-gyõzve – lehetünk csak hatékonyak.

- Jelezzük vissza – intim helyzet-ben – a legkisebb pozitív változást agyermek viselkedésérõl, kifejezvén bi-zakodásunkat a közös sikerben.

- A gyermeket én csak a végsõesetben küldeném nevelési tanács-adóba. Két ok miatt: ha az óvodá-ban jelentkezett a probléma, eztúgysem lehet ettõl elszigetelten meg-oldani, hanem ott kell próbálkozni.A gyermekben többnyire csak nõ afélelem, a szorongás, ha tudatosít-juk benne, hogy „vele baj van”.Jobbnak látnám, ha az óvodapeda-gógus kérhetne tanácsot, illetve aszülõ, ha ez nélkülözhetetlen. Azoptimális az lenne, ha a szakember

látogatna el – legalább idõközön-ként – az intézménybe.

- Mivel az óvodapedagógus több-nyire tájékozottabb családjogi kérdé-sekben, a szociális ellátás lehetõségei-ben – ha úgy érzi, hogy a családnakerre van szüksége, tanácsaival tapin-tatosan siessen a szülõ segítségére.

A gyermek szeretetét õszinténérzõ szülõ, aki kölcsönös bizalmat,igazi megértést és segítõkészségetélvez, valódi partner lesz az együtt-mûködésben.

IV. Az óvodavezető szerepe azintézmény klímájának megterem-tésében

Az értekezés elején – a légkör fo-galmánál – azt írtam, hogy az óvodá-ban élõ személyek együttesen hozzákazt létre, de döntõ szerepe van ebbenaz óvodavezetõnek. Az õ feladataugyanis az ott dolgozók motiválása ahelyi nevelési programban megfogal-mazott célok megvalósítására, de úgy,hogy ezekkel összhangban az embe-rek egyéni szükségletei, vágyai is ki-elégítést nyerjenek.

Ennek az összhangnak a megterem-tésére csak olyan individuum képes,akinek jellemét, tevékenységét be-osztottai elismerik. A vezetés alapjamindig a bizalom, és nem a hatalom.(Éppen ezért soha nem tudtam meg-érteni azt, miként mer óvodaveze-tõi beosztást elvállalni az, aki testü-letének nagyobb részétõl nem kaptameg a bizalmat.)

A HOP céljai és az ott dolgo-zók szükségletei korrelációban van-nak – ha valóban közös munka ered-ménye a program – mivel abban azadott testület értékrendszere is tes-tet öltött. Ahhoz, hogy megvaló-suljon, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörszükséges, ahol a közös cél a napi moti-vációkban, törekvésekben realizálódik.Frusztrált, szorongó, elkeseredett,megalázott óvodapedagógus aligha

9PEDAGÓGIAI MŰHELY

képes gyermekközpontú neveléstbiztosítani.

Mit kell tennie az óvodavezetõneka jó légkör megteremtéséért? A célokatnem szem elõl tévesztve tekintettel kell

lennie beosztottainak domináns szükség-leteire. A kérdést tehát ne úgy tegyük föl:„Mit várok én a dolgozóimtól?”, ha-nem fordítva: „Mit vár el a munka-társam tõlem?”

Tekintsük át – óvodára vonatkoz-tatva – Abraham Maslow piramisát aszükségletekrõl:

1. Fizikai szükségletekA fiziológiai, fizikai szükséglet

kielégítését a fizetéssel elintézettnekis vehetné a vezetõ. Az óvodapeda-gógus-bérezés megélhetést biztosí-tó voltáról (különösen egyedülállók-nál) érdemes volna beszélni, mivelez olyan probléma, ami országosanmentálhigiénés gondokat okoz, demegoldásában nem vagyunk kom-petensek.

A munkahelyi körülmények: acsoportmegszüntetések nyománmegnövekedett gyermeklétszámért– ami állandó zaj, zsúfoltság elvi-selésére kényszerít gyermeket éspedagógust egyaránt – a törvé-nyek betartatásával, az óvodaveze-tõ is felelõs. A differenciált, egyénibánásmód érvényesítése 25 fõs gyer-meklétszámon felül olyan állandónyomást és feszültséget jelent azóvodapedagógus számára, amely-ben képtelen a II. fejezetben leírt ol-dott, családias légkör megteremté-sére.

2. Biztonsági szükségletekA csökkenõ gyermeklétszám, il-

letve az önkormányzatok „raciona-lizálási” törekvéseinek következté-

ben állandó létbizonytalanságbanélnek az óvodapedagógusok. Az ez-zel való fenyegetõzés – találgatás –nem ritkán hónapokig mérgezhetiegy óvoda légkörét.

Az óvodavezetõ az információ-kat megszûrve, de még idõben kell,hogy tájékoztatást nyújtson, elkö-vetve mindent embereinek védelmé-ért.

Biztonsági szükségletünk jobbhelyzetben is igényli a nyílt, õszinte,fenyegetésektõl, félelmektõl menteslégkört. A reánk váró minõségfej-lesztés dolgairól úgy is lehet beszél-ni, hogy „mennyi minden olyan vanbenne, amit eddig is csináltunk, smilyen izgalmas lesz, ha – egy jólátgondolt rendszerben – folyamato-san fejleszthetjük óvodánkat és bennemagunkat. Miért ne volnánk erreképesek?”

Biztonságérzetünket fokozza, hamunkahelyünk kevés, de szükségesszabályai, elvárásai világosak, min-denki elõtt ismertek (SZMSZ, mun-kaköri leírás, kollektív szerzõdés), segyformán vonatkoznak minden-kire.

A jóindulatú légkörben nem né-zik el a tartósan rossz munkát, de

tévedni és korrigálni tartós ítélkezés,felemlegetés nélkül lehet. Mivel ezéletünk velejárója, az a lényeg, hogytanuljunk belõle.

3. Szociális szükségletekÓvodapedagógusoknál általá-

ban ez a leginkább cselekvést mo-tiváló késztetés: gondoskodást,szeretetet adni, kapni. Miért is vá-lasztotta volna ezt a pályát és tar-tana ki, ha nem így volna? Szá-munkra a társas együttmûködésigénye fokozottabb, de ezt hivatá-

10 PEDAGÓGIAI MŰHELY

sunk is szükségessé teszi. Az azon-ban nem szerencsés, ha érzékeny-ségünknél fogva olyan dolgokat isérzelmi alapon próbálunk elintéz-ni, amit racionalizálni kellene!

Számunkra rendkívül fontos, kia váltótársunk, melyik dajka néni-vel mûködünk együtt. Magunkválaszthassunk egy-egy feladathoz(ünnepélyszervezés, pályázatírás) se-gítõket. Az óvodavezetõ – amennyi-ben ez a gyermekek érdekét nemsérti – támogassa ezt, éppen úgy,mint a baráti kapcsolatokat (ha eznem zár ki minden mással való ko-operációt). Ezek nem klikkek, mi-vel az óvodáért, egy-egy feladat si-keréért dolgoznak! Arra azonbantörekedjünk, hogy a testületben akevésbé szimpatikus kolléganõvel istoleránsak legyünk, elfogadva mássá-gát, mert lehet, hogy éppen ezzelszínesíti, gazdagítja kollektívánkat!

Konfliktusok persze a legjobbközösségben is vannak (néha egye-nesen kívánatosak), ezért ne féljünktõlük. A látszólagos nyugalom alatt– ahol nincs õszinte légkör vagy tra-gédiaként, nagy-nagy „illetlenség-ként” éli meg a vezetõ ezeket –óriási feszültségek lappanganak,amelyek váratlanul, olyankor rob-bannak, amikor kezelésükre nincsfelkészülve.

Egy jól együttmûködõ testületképes konfliktusait – a másik né-zõpontját is mérlegelve – megol-dani, egy a fontos: sohase engedjea vezetõ, hogy ezek ne a „dolog-ról” szóljanak, vagy a személyes-kedés vágányára fussanak, s ígymélyebb válsággá fejlõdjenek!

4. Teljesítmény, önbecsülés,önérvényesítés szükséglete

A saját magunkról alkotott ésa rólunk alkotott kép nem mindigesik egybe. Egészséges személyi-ségû ember azonban – aszerint,

melyik fontosabb számára – képesennek érdekében cselekedni, vál-toztatni magatartásán vagy átren-dezni önmagában a fontossági sor-rendet.

Így alakulunk, fejlõdünk azegyüttmûködés során. Ha azt érez-zük, hogy valamiért a testületnekfontosak vagyunk, számítanak ránk.Ezt az érzést azonban mindenkinekmeg kell kapnia, a fûtõnek és kar-bantartónak éppen úgy, mint aszakácsnéninek. Ennek tudatábanönállóbb, kreatívabb, hatékonyabblesz, mindnyájunk örömére.

Az a kérdés, örül-e ennek a ve-zetõ? A jó vezetõ mindenképpen,mert így a dolgozó felelõsségtelje-sebb munkát végez, mivel eszét, szí-vét beleteszi. Milyen más ott dol-gozni, ahol elismerõ visszajelzéstkapunk munkánkról, mint ott, aholnem is érdeklõdnek iránta! Aholbevonnak bennünket a döntésekelõkészítésébe, mert a vezetõ tudja,hogy így több alternatíva közülkönnyebb a jót kiválasztania.

5. Önmegvalósítás, alkotásszükséglete

Önbizalmat, önállóságot bizto-sító légkörben szárnyakat kap a szel-lem és a tett. Örülnek egy új ötletkipróbálásának, továbbképzésen el-ért sikerünknek, megjelent cikkünk-nek, munkaközösségben tartott be-

mutatónknak. Gratulálnak és idõtszakítanak egy kis ünneplésre is,mert tudják, hogy az én sikeremóvodánk sikere is. Ezt csak félté-kenységtõl mentes légkörben élhetimeg a beosztott és a vezetõ egy-aránt.

Mindezt biztosítani nem kis ener-giát, felülemelkedést, empátiát, mo-tiváló erõt kíván az óvodavezetõtõl,de csak ez teremthet olyan légkört,amelyben a felnõtt és a gyermekegyaránt jól érzi magát, mert ön-megvalósító szükségletét is kielégít-heti.

ÖsszefoglalvaAz óvoda légkörének örömöt

kell sugároznia. Egy reformátusóvodában szabad a jövendõ dicsõ-séget látni és elõlegezett formábanélvezni azt, ahogyan Jézus a magadicsõségét tanítványai arcán ragyog-tatta, hogy valamit megsejtsenekabból, ami a kereszt után követ-kezik.

Jézus ezért mondja: „Az én örö-mömet átadom nektek, hogy a tieteklegyen.” Semmi többet, ezt kellnekünk továbbadni, mert ahogy azevangéliumban olvashatjuk: „IstenSzeretet, és aki Szeretetben marad, az azIstenben marad és az Isten is õ benne.”

(János 4,16)

11

Az ifjúság nevelése és lelkigondozása (folytatás)

Pótor Imre

3./a) Nevelési és lelkigondozóicélok

z egyházi pásztorráció és azifjúsági munka akkor töltibe Isten Igéje szerinti kül-

detését, ha a teljes emberré nevelést se-gíti. Ha az egyház és Krisztus szol-gái komolyan veszik Jézus Krisztusreánk és diákjainkra is vonatkozótotális igényét. Az egyházi ifjúságimunka célkitûzése nem lehet ki-sebb, mint a benne élõ ifjúság tel-jes értékû, krisztusi élethez segítéseaz Ige által, Isten országa szolgála-tában. „A lelkigondozás a teljes em-ber (az ember testi, lelki, spirituálisés szociális valóságának) ígéretét ésképét tartja szem elõtt - a mássá éstöbbé válás pártján áll... Néha bizo-nyos szociális konvencióknak ‘megkell halnia’ az emberben, ha el akar-ja nyerni az ‘új életet’.”1

a/1. Nevelés - személyiségfor-málás

Nevelést meghatározó célfogaloma személyiséggé válás, a személyiségkialakulása. Schneller István, a szemé-lyiség nevelésének magyar elméletétrendszerbe illesztõ tudósunk szerint:„a nevelésnek feladata azon ön- és céltu-datos munkásságban áll, amelynek alap-ján az egyes ember a tiszta énség állapotá-ba emelkedik, vagyis valláserkölcsi jellemméfejlõdik. A nevelés célja tehát a tiszta én-ség álláspontjára való felemelkedés, vagyisvallás-erkölcsi jellemmé való fejlõdés.”2

PEDAGÓGIAI MŰHELY

Németh Dávid szerint a nevelésszándékolt ráhatás. Céllal igyekszika diákban a készségeket, motívumo-kat, beállítódásokat maradandóanátalakítani, javítani vagy stabilizál-ni. Ebbõl következik egyrészt, hogya nevelés mindig magatartás-változ-tatásra irányul - azaz belsõ átalakí-tás a célja, a motiváltságot kívánjamegváltoztatni bizonyos magatartásirányába, másrészt mindig célképze-te van - azaz értékrendszere világ-nézetfüggõ, ezért nem létezik vi-lágnézeti és semleges nevelés.

A keresztyén nevelés: 1. Az egyházés keresztyénség által pozitív beál-lítottságból és pozitív beállítottság-ra nézve történik; 2. Isten Igéjérefigyelõ és figyeltetõ nevelés; 3. Anevelõtanár hitébõl fakadó nevelés;4. A Biblia emberképén orientáló-dik; 5. Megkereszteltek nevelésemegkereszteltek által; 6. Egyházbanfolyó és az egyházi életre irányulónevelés.3

Karácsony Sándor a teljességretörekvés igényével vállalta és végez-te a magyar református ifjúság lelkinevelését. ‘A magyarok Istene’ címûmûvének témája a vallásos nevelés.Ebben kifejtette, hogy vallásról ottés akkor beszélhetünk, amikor aközösséget gyakorlók egyike vall,bizonyságot tesz Isten megértettIgéje alapján arról, hogy Isten igényttart ránk. Nem a magunkéi va-gyunk, de Istené. Református ke-

resztyén vallásunk ezt a jó hírt valljaminden embernek. „Egyházunk missziósegyház, mert benne minden felnõtt pap-ja az ifjúságnak. Isten szerint való kö-telessége minden felnõtt református atya-finak, hogy bizonyságot tegyenek análánál fiatalabbaknak arról, hogy Jé-zus a Krisztus.”4 Hiszen sédülõink-nek és ifjainknak vezetõre, példára,ideálra és barátra van szükségük.

Hegedûs Loránt szerint a nevelés„a csak elvont elméleti igazságok helyettlelkiismereti életigazságok adása úgy,hogy minden ismerethez megfelelõ lelki-ismereti életigazság utasítása járul, ésminden lelkiismereti életigazsághoz leg-korszerûbb, legmagasabb színvonalú ok-tatási, elméleti ismeret csatlakozik. Aza jó iskola, ahol a nevelés nem pusztaoktatás, hanem oktatás ismeretben, ne-velés lelkiismeretben, és a kettõ egymás-nak pontos megfelelõje [...] az igazi ne-velés célja, hogy az ismeret és lelkiismeretegyütt az életet tekintse a legnagyobbkincsnek és értéknek.”5

Az evangéliumi nevelés felada-ta tovább folytatódik a konfirmációután. Hiszen az ifjúkorban dõl el,hogy maradandóak lesznek-e a gon-dolkodási és erkölcsi normák, ame-lyeket gyermekeink lelkébe plántál-tunk. Nagy kérdésünk tehát 16 - 24éves ifjainkkal kapcsolatban, hogy acinizmus, a közöny vagy a hit útjánhaladnak-e tovább. A jövõ útja azIsten Igéje szerinti családcentrikusifjúságnevelés. A gyakorlatban en-

A

1 Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pásztorálpszichológiai tanulmányok. Kálvin Kiadó. Bp., 1996. 115.2 Schneller István: A londoni moralpedagogiai congressusról. Család és Iskola 1908. 20 - 21. sz. Schneller rendszerét idõtálló

tanulmányban fejtette ki Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar elmélete. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó.1932. Magyar Pedagógiai Gondolkodás Klasszikusai 4. sz. Hasonmás kiadás. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1995.

3 Németh Dávid: Elõadás valláspedagógia tárgykörében. Ráday Kollégium. Lejegyezte: Pótor Imre. Bp., 1998. 02. 26.4 Karácsony Sándor: A magyarok Istene. /Vallásos nevelés./ A társaslélek felsõ határa és a transcendensre nevelés. Exodus Kiadó. Bp., 1943.5 Hegedûs Lóránt: Hit, erkölcs, nevelés. Elhangzott Szigetszent-miklóson, 1995. március 8-án az Önkormányzati Általános Iskola

hallgatói elõtt. Confessio 1995. 2. sz. 14k.

12 PEDAGÓGIAI MŰHELY

nek három eleme van: „1. A hit: dön-tés Jézus Krisztus mellett. 2. A család:helyes döntés a hit segítségével a család-alapításkor. 3. A gyülekezet: beépülés agyülekezetbe élõ és szolgáló tagként.”6

A református iskola Isten és em-ber elõtti elkötelezettséggel vállaljaés végzi az emberformálás és személyi-ségfejlesztés felelõsségét. Nem a szókra-tészi bábáskodás értelmében, hanemúgy, hogy segítsük diákjainkat anövekedésben, de a növekedést nemmi adjuk. Iskoláinkban nem az in-tézmény, de a benne élõ személyi-ségek nevelnek. Ez a folyamat köl-csönös irányú a tanárok és diákokközött. Az oktatás és nevelés folya-matában nem csupán hitismeretszerzésére, de a természet és társa-dalom felfedezésére is törekszünk.„Az egyházi iskola az egyház közössé-gében él, ezért munkájában támaszkod-hat azokra a sajátos egyházi tevékeny-ségekre, amelyek életformáló hatásúaklehetnek. Ilyen a kultusz, a személyeslelkigondozás, ifjúsági csoportok, illet-ve egyesületek.”7

b) Az ifjúság lelkigondozásánakalapjai

Az ifjúság lelkigondozására vál-lalkozik az, aki az ifjúsággal él. Szo-ros értelemben a vallástanár és ne-velõtanár az ifjúsággal, az ifjúságért,az ifjúság közösségében él. Ezértépítve épül, és épülve épít. Úgy kellifjúsági lelkigondozónak lenni, hogyõseink méltó utódjává, az utódokméltó õsévé legyünk.8 A mai em-ber lelki zavarainak megoldását azorvostól, a pszichológustól és sajnos

kevésbé a lelkigondozótól várja. Ezbizonyos szempontból a lelkigondozásválságát jelenti fõleg a fiatalok kö-rében, mert bajaikban embert keres-nek, nem Istentõl kérik és várjákgyógyulásukat. Sajnos nincs, vagyalig van lelkigondozói szükségletük.Ez az egyház iránti kritika arra utal,hogy a fiatalok tömegei azért nemigénylik az egyház, a lelkipásztor, avallástanár, nevelõk szolgálatát, sze-mélyes lelki problémáik orvoslását,mivel a pásztori munkából jórésztkiesett a személyes lelkigondozásszolgálata.9 A lelkész, a vallástanár,a nevelõtanár nem orvos, hanemlelkigondozó és annak is kell marad-nia, mert az ifjúsági gyülekezetilelkigondozást nem helyettesíti sem-miféle lélekgyógyászati kísérlet.

A lelkigondozást végzõ vallásta-nár és nevelõtanár úgy tud jól éshathatósan segíteni a lelki zavarok-kal küszködõ fiatalokon, ha kisegítiés tovább juttatja õket az élet Urá-hoz, Jézus Krisztushoz. Pneumati-kus lelkigondozásra van szükség. ASzentlélek ad új életet Isten gyerme-keinek és a gyülekezet közösségébevezet. Ezért kizárólag pneumatikuslelkigondozásra van szükség a bûnáltal beárnyékolt fiatalok közösségé-ben is. Lelkigondozói munkát ered-ményesen csak az végezhet közöt-tük, akinek magának is van lelkiélete, aki meggyõzõ erõvel tesz bi-zonyságot arról, mit jelent számáraJézus Krisztus váltsága, aki megta-pasztalta bûnei bocsánatát Jézus véreés a Szentlélek újjáteremtõ hatalmaáltal.

Az ifjúság és a gyülekezeti lel-kigondozás feltételei: a Szentírásmegismerése, gyülekezethez valótartozás, lelki válságok jeleinek fi-gyelése, helyi szükségek felismerése,imádkozás, munkatársak szerzése.Az ifjú lelkigondozása az evangéli-um mértéke alatt történik. Alapve-tõ követelmény tehát az evangéliu-mot cselekvõ szeretettel, hûséggelhirdetni.10

Az ifjú lelkiismeretes és gon-dos pásztorlást igényel. A család-ból való kikerülés, a szexuális érés,az életkori sajátosságok a gimná-ziumi ifjúsági gyülekezeten belüliaktív munkát igényelnek a vallás-tanártól, a nevelõtõl a család védel-mében és az ifjúsági misszió érdeké-ben, személyes pásztoráció útján.

Az ifjú megértésre szorul. Ehhezbele kell élni magunkat a növendé-kek lelkivilágába. Ebbõl következik,hogy tisztelni kell személyét, egyé-niségét. El kell ismerni magányravaló igényét és imádkoznunk kellérte. Hadd érezze meg, hogy törõ-dünk vele, akarunk segíteni, demindenféle lelki terrortól óvakod-junk. Isten Lelke végezheti el, hogymagától megnyílik. Bezárt lelkéheza kulcs a szeretet. Mivel külsõ ésbelsõ, tehát kettõs törvényben él,ezért éreznie kell segítõkészségün-ket. Oldjuk fel lelki gátlásaiból. Se-gítsünk azzal, hogy Isten kegyelmét,bocsánatát hirdetjük neki.11

Lelkileg igen fogékony az ifjú, azelhatározások és a szabadság korsza-kában él. Nem lehetünk semmi színalatt törvényeskedõk. Erre a kor-

6 Hitbõl hitbe. Az evangéliumi nevelés kézikönyve. Elsõ kötet: „Úgy nevelem”. Szülõk könyve. Szerk.: Adorján József. Kiadja aReformátus Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1988. 68k.

7 Szûcs Ferenc: Embert formálni. Az egyházi iskolák személyiségfejlesztõ tevékenységének lehetõségei és korlátai. KeresztyénNevelés 1996/1. 2-4.

8 Rózsai Tivadar: Az ifjúsággal élek. Kézirat. Elõadás a Debreceni Református Kollégiumban. 1980. 1-3.9 Makkai Sándor: A személyes lelkigondozás alapkérdései. ThSz 1947. 1.10 Makkai Sándor 1947. 335-336.11 Rózsai Tivadar 1981. 47.

13

szakra vezethetõ vissza a nagy sze-mélyek bálványozása. Legfõbb konf-liktusainak, szenvedéseinek oka az,hogy ifjúsága idején szakad el szü-leitõl. Ébresszünk hálát lelkében,szabadítsuk fel hálára szülei iránt.Tanítsuk imádkozni szüleiért. Ifjú-ság és szabadság összetartozik. Sza-badságából következik, hogy min-den hamis bálványt lerombol magakörül, így éli meg gátlástalanul sza-badságát. Azért legyünk óvatosak,mert éppen korszakunk élõ példájaannak, hogy mivé fajulhat az egészifjúság a gátlástalan szabadság ál-tal.12 A vallástanárnak, a nevelõnekmeg kell ismerni diákjait. Személyeskapcsolatokra kell törekednie, mígmeg nem ismeri jól az ifjú szemé-lyét, egyéni kérdéseit, bajait, vágya-it, törekvéseit.13

Az ifjúság közti szolgálatokraJézus Krisztus missziói parancsa kö-telezi el az egyházat. A lelkigondozóiszolgálat a fiatalok megértésével kez-dõdik. A felnõtt ember azért érthetimeg õket és segíthet nekik, mivel afiatal kérdéseit õ már megküzdöt-te. Megszerzett bölcsessége birtoká-ban tud segíteni. Krisztus felelõsszeretetétõl megragadottan érthet-jük meg az ifjút és gondjait.

A nemzedékváltás feszültséggeltele idõszakában a lelkigondozó fel-adata, hogy a két nemzedék békében,egymást kiegészítve találkozzon. Eza találkozás kölcsönös kiegészítésteredményez, hiszen a fiatal azt látjaa felnõttben, amilyen lehet, amivéválhat, a felnõtt pedig azt látja, ami-lyen volt. Az ifjú igényli a lelkigon-

dozó részérõl a bizalmat, tekintélytés szeretetet. Szüksége van a felnõtttürelemmel, megértéssel, hitben ésreménységben végzett szolgálatá-ra.14

Az ifjúsági lelkigondozás jelené-nek, jövõjének munkálása a törté-nelmi gyökerek ismeretében hatható-sabb, eredményesebb. Már a koraiegyház is komolyan vette a gyermekés ifjú vallásos nevelését; kevésbé alelkigondozását. A népegyházi ke-retben az ifjú is élõ személy, kötele-zõ jelleggel vett részt az istentiszte-leten, némi bibliaismereti, vallásosnevelésben is részesült, énekeket ta-nult. Fõleg a bibliai történeteket,majd pedig a hitvallásokat alkal-mazták gyakran a vallásoktatásban.Az ifjak lelkigondozása is a gyónás,a személyes lelkibeszélgetés kereté-ben és a generális pásztoráció alkal-mával történt. Ám a vallásos neve-lés elsõsorban a szülõkre tartozott.

A reformáció fedezte fel igazánés gyakorolta is a rábízottak lelki-gondozását. A református egyházifjúsági munkáját illetõen hazánk-ban hosszú ideig Kálvin János kizá-rólagos hatása határozta meg. Kál-vin az ifjúság Isten akarata szerintinevelését annyira szívén viselte, hogyóriási egyházszervezõ, írói és egyébmunkái mellett az ifjúság nevelésecéljából Genfben iskolát alapított.Tudta, hogy iskolák létesítése a ke-resztény hatóság, az állam feladata,de a tanítást az egyháznak kell vé-gezni. Kollégiumot kell építeni, ne-velni kell a gyermekeket a minden-kori generációk fiataljaival együtt,

hogy ne pusztuljon az egyház, defejlõdjön és erõsödjön. Kálvin min-denek elõtt Isten elõtti felelõsségterhe alatt tette a szülõk kötelessé-gévé gyermekeik vallásos nevelését.Ezt nem lehetett átruházni sem aziskolára, sem a hitoktatásra. A nagyreformátor haláláig végezte az ifjakvallásos nevelését és szorgalmaztacsaládi hitbeni nevelésüket is, mely-nek gyakorlása szelídséggel párosultszigorúságon alapul.15

Az ifjakat oktatókat és nevelõ-ket szolgálatuk elmélyítésére, ko-moly önnevelésre, önfegyelmezésreintette Kálvin. Igébõl táplálkozó,konfesszionális, Isten abszolút ural-mát valló pedagógiai munkásságakülönösen a gyakorlatiasság és azegyetemesség szempontjából meg-becsülendõ. Tanítás központjában aBiblia állt. Bár a vallásóra hiányzottKálvin tervezetébõl, mégis a rend-szeres imádkozás, kötelezõ istentisz-telet, a katechizmus és az erre elõ-készítõ órák, valamint a tanításiórákon történõ bibliaolvasás és bib-liamagyarázat határozta meg az egésznevelést.

Nevelésében tisztán látta a célt,az Isten dicsõségét szolgáló, hitbennagykorú, Istennel állandó közös-ségben élõ lelkek közt végezte szol-gálatát. Az ifjúság lelkigondozásátaz egyház funkciójaként végezte azigehirdetéssel, sákramentumok ki-szolgáltatásával, egyházfegyelem-mel, diakóniával együtt, melyek azegyetemes egyház építését szolgál-ták.16

(folytatjuk)

PEDAGÓGIAI MŰHELY

12 Czeglédy Sándor 1951. 104-111.13 Makkai Sándor 1938. 192.14 Rózsai Tivadar 1981. 48-49.15 Patay Lajos: Kálvin János valláspedagógiája. Debrecen, 1935. 121; vö. Dékány Endre: A pedagógus Kálvin. Református Zsinati

Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1987. 60-63.16 Kiss Sándor: Ifjúsági munka a Magyar Református Egyházban. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Bp., 1941. 13-14.

14

Közismereti tárgy-e a „hittan és erkölcstan”?Papp Vilmos

Nemcsak a magam véleményét,de a történelmi reformátusságálláspontját is írhatom néhány

pontra szûkítve. Ennek jobb megérté-se érdekében egy hasonlatot szeretnékelõrebocsátani. A nem sokkal ezelõtttörtént – s minket, magyarokat fájdal-masan érintõ – ausztriai vasúti balesetkomoly tanulságokkal szolgál. Példásrendben mûködött mindkét vasúti tár-saság. Ragyogóan tiszta volt a kamion-vezetõk vagonja. Útleveleik is rendbenvoltak. Megfelelõen képzett személyzetvezette a szerelvényt. „Csupán csak”egyetlen fékhibát hagytak figyelmenkívül. A végeredmény: számos halott,sok sebesült, mérhetetlen anyagi kár…

Engem nem nyugtat meg a tájé-koztatóban említett számos pedagógiaiszakember, szülõi szervezet stb. meg-elégedettsége. Ugyanis az érintetttantárgyat tekintve valamennyien lai-kusok.

1. A tantárgy hivatalos neve nem„Hit- és vallásoktatás”. (A kettõnekannyi köze van egymáshoz, mint azangol nyelvnek az anatómiához. Van-nak angol nyelvû anatómiák is…) Atantárgy: „Hit- és erkölcstan”, s mintilyen, közismereti tárgy, s ily módonkezelendõ. Tehát ugyanolyan része azemberi ismereteknek, mint a történe-lem, a matematika, a földrajz stb. En-nélfogva védett idõben és megfelelõszakemberek által tanítandó. A jelenvalóság az, hogy számos alkalommalkaptunk jelentést arról, hogy moziba,uszodába, kirándulásra, labdarúgó-edzésre stb. vitték el tanítás és tanuláselõl a növendékeket. Ennek következ-tében a tárgy létfontosságú fejezeteirõl

maradtak le, mint pl. a drogmegelõ-zés, a hivatásválasztás, a családalapítás,a társadalomba történõ beilleszkedésstb. (Ezzel súlyos károkat okoztak azországnak: gazdasági, társadalmi erköl-csi és még sok más vonatkozásban.)

2. Miután a „vallás” fogalma leg-alábbis Feuerbach óta alapvetõ jelentés-változáson ment át, ma a vallás alattnem azt értjük, amit értett Apáczai Cse-re János, Comenius Ámós János, vagyakár Karácsony Sándor, a XX. századlegnagyobb pedagógusa. A reformátusegyház nem „vallás”-t tanít, hanem abibliai hitre és ebbõl következõ ethoszravonatkozó ismereteket! Miután pediga sajtó mûveletlen része zûrzavart te-remtett az „ethosz” és a „mosz” (mo-ralitás) fogalma vonatkozásában, mind-kettõt erkölcsnek nevezvén, pontosíta-nunk kell. Az „ethosz” alap, a „mosz”felépítmény. Példával élve az ethoszalaptörvénye: „Szeresd és tiszteld feleba-rátodat és segítsd elõ boldogulását.” A mo-ralitás csak ennyit mond: „Köszönj a lép-csõházban a lakótársnak.” A „Hit- és er-kölcstan” a jól mûködõ társadalomlétét alapozza meg.

3. Tantárgyunkkal kapcsolatosdöntõ fontosságú alapkérdés: Kinekvan rá szüksége? Az ifjúságnak? A csa-ládnak? Az iskolának? Az egyháznak?– Mivel a „Hit- és erkölcstan” oktatásanem utánpótlásképzés, az egyháznakvan legkevésbé szüksége reá! Az isko-lának, mint nevelési tényezõnek márnagy szüksége van reá! Tantárgyunknélkül nemcsak csonka az iskola mû-ködése, de egyenesen szkizofrénné vá-lik a pedagógia és az ember! (Dr. prof.Sántha Kálmán világhírû néhai deb-

receni agykutató és agysebész meg-állapításaira utalunk!) Még inkábbtárgyunkra utalt a család. A családfelbomlása súlyos következményekkeljár. A gazdátlanság állapota vezetett adrogok villámgyors és katasztrofálismagyarországi elterjedéséhez. S miutántárgyunk megismerésében az ifjúságsokáig akadályozva volt – s mai fele-más helyzete miatt sokan ma sem tud-nak vele mit kezdeni – az iskola kapujaközelében ólálkodó drogárusok marta-lékává lesz.

Ugyanis a tárgy „fakultatív” jelle-ge nem oldja fel annak kötelezõ vol-tát! Fakultatív tárgy az angol, német,francia, spanyol stb. Ámde egyet – va-lamelyiket – kötelezõ tanulni, sõt bi-zonyos fokon államvizsgát is kötelezõletenni. A Hit- és erkölcstan attól fa-kultatív, hogy a család választhat rómaikatolikus, református, evangélikus, iz-raelita vagy polgári elõadó által tartottfoglalkozások között. Ámde, hogy ta-nulni szükséges, az ugyanúgy nem kér-déses, mint a matematikát, irodalmat,testnevelést.

A „gazdátlan” gyermek: kiszolgál-tatott ember. Aki nem hisz, az hiszé-kennyé válik. Aki gazdátlannak tudjamagát még arra a kérdésre sem kapválaszt, hogy „Miért is élek?” Elsõ lehet-séges alkalommal droghoz, alkoholhoz,nikotinhoz nyúl. Ady Endre szerint isa gazdátlanság tudata a legszörnyûbbállapot.

Amíg e kérdések nem tisztázódnakés nem nyernek kedvezõ megoldást,addig a magyar közoktatás olyan, minta minden tekintetben modern – de fék-hibás szerelvény…

(Válaszlevél egy „törvényességi ellenõrzés” kapcsán. Ennek tárgya: „fakultatív hit- és vallásoktatás”. Idézet alevélbõl: „…a foglalkozások megtartásához a megfelelõ tárgyi feltételeket minden intézmény biztosítja. […]…az elmúlt öt évben fakultatív hit- és vallásoktatás körülményeivel kapcsolatos panasz nem érkezett…”)

PEDAGÓGIAI MŰHELY

15

EMLÉKEZETES TANÍTÓK - Pilder Mária (1888-1966)Papp Vilmos

A XX. század nagyhatásúteológusa, Barth Károlymondta Pilder Máriával

való találkozása után: „A magyar re-formátusok nem is tudják, milyen nagykincset bírnak Pilder Mária személyé-ben.” Ettõl fogva a hírneves teológusminden mûvét dedikálva küldte megnemzedékek tanítójának, kinek véle-ményére mindig sokat adott.

Pilder Mária Isten rendkívüli aján-déka volt a magyarországi és erdélyireformátusság minden rétegének éscsoportjának. Diósgyõr szülötte, Bu-dapest neveltje. Itt végezte a tanító-,majd tanárképzõt is. Pályája derekátjelentõ 25 évét Erdélyben töltötte.Római katolikusnak keresztelték. Di-ákkorában ateista lett, majd tanáridiplomával a kezében keresztnevetváltoztatva öntudatos, biblikus refor-mátussá vált. Élete végéig a testilegsérült – szellemileg csúcsintellektus-sal rendelkezett.

Külleme miatt sok megaláztatásérte „bájos” társnõi körében. Ez is hoz-zájárult ahhoz, hogy teljes öntudattalKrisztus szolgálóleányának tekintsemagát. Erdélybe költözését neves em-berek kérték. Nagy Károly, a Trianonutáni idõk püspöke és helyettese, majdutóda: Makkai Sándor. Mindkét püs-pök tanácsadójának tekintette PilderMáriát, aki valóságos presbiter volt.

Az erdélyi értelmiség nagy részeelmenekült – vagy kiutasították. Areformátus egyház közel ezer iskolátveszített el. A háborúban amúgy ismegcsappant férfisereg megfélemlítésokán messze elkerülte a templomot.Ebben a helyzetben Nagy Károly ésMakkai Sándor püspökök nagy szere-pet szántak az asszonyoknak. Általukakarták bátorítani, öntudatosítani aférfiakat. Létrehozták az erdélyi nõszö-

vetséget. A Nõszövetség szervezésé-ben döntõ szerepet szántak PilderMáriának. Õ a kolozsvári leány-gimnáziumnak, majd a nagyenyedikollégiumnak volt a tanára. Utóbb aDiakonisszaképzõ Intézet tanára lett.A nagyenyedi kollégium ekkor élet-halál harcot folytatott fennmaradásaérdekében! Pilder Mária kiváló ember-ismerõ hírében állt. Elõtte még a leg-zárkózottabb lélek is megnyílt. Utazóés szervezõtitkárként végzett evange-lizációs szolgálatot. Ugyanúgy szol-gált, mint Kolozsvár, Vásárhely, Bras-só templomaiban. Munkája nyomántemplomok újultak, lelkek fényesed-tek, férfiak megbátorodtak, megizmo-sodott a gyermekek Vasárnapi Iskolá-ja, kivirult az erdélyi Ifjúsági KeresztyénEgyesület.

A filozófus Pilder Mária – mertigazi tudós volt – mindenkit meg tu-dott szólítani. Levelezett nyugati pro-fesszorokkal, taníthatott óvodásokatés egyetemi hallgatókat, falusi embe-reket meg püspököket. Elutazott alegkisebb szórványba, tudott tanítaniábécét, s a minden megkeresztelt ke-resztyén egyetemes papságáról, azegyház történelmi küldetésérõl, az is-teni predesztinációról. Volt nagyjelen-tõségû mondanivalója a keresztyéntársadalomról.

Szolgálata oly nagyjelentõségû ésáldott volt, hogy Ravasz László du-namelléki püspök és a zsinat elnöke„kölcsönkérte” õt Erdélytõl. Feladatuladta neki, hogy mind a négy egyház-kerületben végezze tanító, evangelizá-ló és szervezõ munkáját.

A háború utolsó évének és a békeelsõ éveinek sok nyomorúsága (egy-millió hõsi halott, ill. bizonytalan sor-sú hadifogoly, a „felszabadítók” általmegalázott nõk tízezrei!) ilyen evan-

géliumhirdetõ után kiáltott. Ment fa-luról falura. Hol a földön hált, holegyütt koplalt az éhezõkkel. (Vissza-utasította egy Amerikából érkezettlátogató nagylelkû autóajándékozásiszándékát, mondván: Miként mehet-ne autóval nyomorban élõk közé?) Dea lelkek és családok újultak.

Ennek az ígéretes folyamatnakvetett véget a Nõszövetség betiltása1950-ben, s az istenhegyi otthonRákosi-villává alakítása. Pilder Máriaaz akkori Konvent tanulmányi osz-tályának lett munkatársa – íróasztalmellé láncolva… 1953-ban újrafolytathatta kedves tanítói munkáját.Kinevezték a budapesti TeológiaiAkadémia ökumenikus tanszékéreelõadó-helyettesnek. E minõségébene sorok írójára is nagy hatást gya-korolt. Nem véletlen, hogy az ak-kori teológiai évfolyamok – a kor-szellem ellenére – evangelizációselkötelezettségûek lettek! Tanárimûködése elsõ évében írta nagyje-lentõségû magyarázatát Pál apostol-nak a Filippi gyülekezethez írt leve-lérõl. Kifejezetten hallgatók részére.

Az 1. rész 1. verséhez többekközött ezt írja: „Kevés szónak homá-lyosult el úgy az értelme, mint annak,hogy „szent” (hagios). A római egyházszerint a „szent” az olyan ember, aki azerkölcsi tökéletességnek olyan fokára ju-tott, hogy nemcsak arra szerzett elegen-dõ érdemet, hogy a maga üdvösségét el-nyerje, hanem még annyival többet is,hogy jócselekedeteinek fölösleges érdemei-bõl másoknak is juttathat. Ez a fölfo-gás teljességgel meghamisítja a „szentség”bibliai fogalmát. […] Szent azt jelen-ti: Istentõl kisajátított, tulajdonba vett.S ez kizárólag csak Istennek áll rendel-kezésére.”

FÉNYLŐ SZÁZADOK

16 NÉVADÓ

XV–XVI. század a rene-szánsz és vele együtt a nagykarrierek kora – mint Euró-

pa más országaiban – hazánkban is.Török Ambrus még mint közne-

mesi sorból származó, a Kanizsaicsalád familiárisaként szolgál, mie-lõtt Hunyadi Mátyás alá szegõdik.Második házasságával megszerzi Szi-getvár várát mintegy harminc falu-val együtt. Fia, Imre, alig húszesz-tendõsen Valkó vármegye fõispánja, acsaládi vagyon gyarapítása folytánmegszerzi Enying várát és uradalmátis, ettõl kezdve viseli a család azEnyingi Török nevet. Imre fia, Enyin-gi Török Bálint, 15 évesen nándor-fehérvári bán, a családi birtokok örö-köse, a déli végek õrzõje, pályájacsúcsán az ország egyik legnagyobbföldbirtokosa, a haza egyik remény-sége.

Kegyvesztettség, majd kegyelem,Zápolya, Ferdinánd, majd megintZápolya, Mohács és évtizedeken áttartó harcok a birtokért, a hazáért,a hitért. Birtokai közül két város,Pápa és Debrecen a reformáció köz-pontjává válik. Felesége támogatjahitbéli törekvéseit: egy krónikaírólutheránus nõoroszlánnak nevezi. Shogy maga is mennyire szívén visel-te népének vallási ügyét, bizonyít-ja, hogy 1541-es elfogását követõen1546-ban levélben kérte feleségét,legyen gondja a birtokain levõ egy-házakra.

Ebben a zûrös, zavaros, intrikák-kal, pártütésekkel, csatavesztéssel,az ország széthullásával, hitvitákkalés hitbéli megújulással, harcokkalés vérrel terhes idõkben érkezik anagyhatalmú fõúr udvartartásábaegy nála talán csak néhány évvel fi-

atalabb ifjú, aki örök életében hû-séges marad hozzá. Nehéz megindí-tóbb hûségnyilatkozatot elképzelni,mint ami az 1549-ben Dávid királ-ról írt ének versfõibõl olvasható:„Sebastianus litteratus de Tinod lutinistacondam magnifici Valentinus Terek deEnying”. A már nyolc éve rabos-kodó, már halottnak hitt „néhainagyságos Enyingi Török Bálint lanto-sának” mondja magát.

A szegény sorba született ifjúTinódi a felemelkedésnek akkor le-hetséges egyetlen útját, a tanulást ésa harcot választva szegõdhetett anagyhatalmú úr szolgálatába.

Csodálatos világ tárult ki elõtteSzigetváron, a magyar reneszánszsajátos, XVI. századi formája. Má-tyás idején a reneszánsz a huma-nista gondolkodás egy szûk felsõréteg kiváltsága volt, élén az ural-kodóval. Ez a rendszer Mátyáshalálával szétesik, a kulturális köz-pontként mûködõ fõpapi közpon-tok is szétzilálódnak. Csodálatosmódon azonban a gondolat újjáé-led a fõúri központokban, ahol afõurak nemegyszer maguk is mû-velt emberek, s maguk köré gyûj-tik a tehetséges fiatalokat, tanít-tatják õket, legtöbb esetben (areformáció elõrehaladtával külö-nösen) külföldi egyetemeken is,és sok – többszintû rendszerbenmegvalósuló – kicsiny szellemicentrum létrehozásával védekez-nek az ebben az idõszakban kez-dõdött Európától való leszakadásifolyamat ellen.

Megérkezik tehát az ifjú tehet-ség az udvarba, nem tudni milyenelõképzettséggel, az azonban biz-tos, hogy ha az hiányos volt is, itt

teljességre fejleszthette tudását. Akor színvonalán elmélyült ismere-teket szerzett mindenekelõtt aBibliából, nyelvekbõl, történelem-bõl, földrajzból, énekes tudomá-nyokból, hadi tudományokból, sfeltehetõen még a kor diktáltaegyéb ismeretekbõl, amely a HomoUniversalis eszményhez hozzátarto-zott. Valószínû, hogy a kor szo-kásainak megfelelõen egyidõbentanított, nevelt más ifjakat és író-deáki, kancelláriai szolgálatot isellátott. Késõbbi írásai tanúskod-nak errõl. Ugyanígy írásai tanúsá-ga szerint harcokban is részt vett,meg is sebesült, ám mint mindenmásról, errõl is csak néhány sza-vas utalásból értesülhetünk.

Kisszámú elemzõi szinte egyön-tetûen megegyeznek abban, hogyBuda eleste, urának fogságba jutásafordulópont volt életében, ekkorvált felnõtté, önállóvá, mindazzá,amit az utókor Tinódinak nevez:Beöthy Zsolt: politikai költõ; SzerbAntal: a század riportere; Kiss Gyula:az elsõ népmûvelõ; Varjas Béla: azelsõ országegyesítõ; Pintér Jenõ: ha-ditudósító a XVI. századból.

Írt mitológiai tárgyú költeményt:Jázon és Médea szerelme, aktualizáltbibliai történeteket: Judit asszony his-tóriája, Dávid király, Jónás próféta;népszerûsített történelmet: Zsigmondkirály és császár krónikája; nevelt ésfeddett: Sokféle részögösröl, Az udvar-bírákról és kulcsárokról.

Az igazi Tinódi azonban a hité-ben elkötelezett, a pogánnyal min-dig harcra kész, vele szemben harcrabuzdító, az ország újraegyesítésétszorgalmazó, az örök mozgékony, ahírekért a helyszínre sietõ, a híreket

Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskolaés Mûvészeti Alapiskola

Sziládi Béla

A

17

az arra kíváncsiaknak és kétkedõk-nek elszállító, mûvészi színvonalonúj stílust teremtõ Tinódi.

Így énekli végig az országot ASzegedi veszedelemröl, Budai Ali basahistóriájával, Ördög Mátyás veszödel-mével, Eger viadaljáról való énekével, ésa többivel.

A magyar történelemben talánelõször és utoljára õ volt az, aki„adományos érdemként” a költésze-téért kapott nemességet.

Az elsõ volt abban az ér-telemben is, hogy (természe-tesen feltételezve a bõkezûurak támogatását) a költé-szetébõl élt meg.

Valamint elsõ volt legfõ-képpen abban, hogy háromkorszak találkozott benneszerves egységben: magaírta verseit, õsi módon, éne-kelve adta tovább azt, ámmár ki is nyomtatta és áru-sította.

A Krónikát, melybenmûveit nagyobb részbenmegjelentette, kifejezettenXX. századi módon, NádasdyTamás nádorispán szponzo-rálta, elhelyeztetvén benneegy Ferdinándhoz címzetthûségnyilatkozatot és rek-lámblokkot, amelyet olvas-va az ember elámul a félez-redéves modernségen.

Különösen azért, mert alényeg nem itt van, hanem egy ol-dallal elõtte, jelezvén, hogy tiszta ésõszinte embernél mindent megelõzaz igaz szó: Sem adományért sembarátságért, sem félelemért ha-missat bé nem írtam, az, mi ke-veset írtam, igazat írtam.

Alig több mint egy évvel késõbba nádorispán Perneszy György szol-gálattevõ levelébõl értesülhetett:Tinódi Sebestyén, megunván im-már e földi muzsikát, megtért az

égiekhez, hogy ott, az angyalokközött sokkalta jobbat tanulhas-son…

Az enyingi templom kertjébenEnyingi Török Bálint szobra néz szem-be a délrõl jövõ forgalommal, mint-ha most is, félezer év múltán ugyan-úgy, mint annak elõtte, védené anépet, a birtokot, a templomot, ahitet.

A templommal szemben, az úttúloldalán a hit és a jövõ letétemé-

nyese az iskola, homlokzatán táblahirdeti, hogy a református iskolaTinódi Lantos Sebestyén nevét viseli.Nemcsak viseli nevét és címerét,hanem valamennyi közösségi alkal-mán, ünnepén megszólaltatja Tinódiénekét, mely elõször „Dávid királmint az nagy Góliáttal megviutt müvé”-nek kezdetén hallhatta a közönség,most pedig 161. dicséretként szere-pel énekeskönyvünkben, énekliktemplomainkban:

Siess keresztyén lelki jót hallaniRégi törvénybõl harcolni tanulni,Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni,Krisztusban bízni.

Iskola a kezdetektőlA történelembõl tudjuk, ahol a

reformáció megjelent, ott vele egy-idõs a köznép, a hívek, legfõképpena gyermekek nevelése, anyanyelvioktatása a hitben és tudományok-ban az írásbeleiség alapján.

Mivel Enyingen e re-formáció megjelenését aMohács körüli évektõl szá-mítjuk, ezért az iskola kez-deteit is innét datálhatjuk.A XVII. század elejétõl pe-dig olyan feljegyzés tanús-kodik: „…Enyingen és Mezõ-komáromban is… mindazon-által a kálvinista lakosok isbírtak templomokat, iskolákatés parochiális házakat, vala-mióta emlékezhetik, s ezelõtt40-41 esztendõvel is és mosta-nában is bírnak ezen helyekbena templomok fából, ház formá-ra vannak a kálvinisták szá-mára építve.” A történelmifeljegyzések folyamatosak,például az iskolának 1851-ben 232 növendéke van.Nagyon sok itt munkálko-dó rektor, oskolamester, ta-nító nevét ismerjük, hálanékik az évszázadokon át-

ívelõ munkájukért.Mostani helyén 1827-ben épí-

tett iskolát a gyülekezet, mikorMicskey Sámuel volt a lelkész és akésõbbi pápai tudós professzor édes-apja, Bocsor Péter volt a gondnok.

Az épületet 1938-ban teljesenátépítették, majd a háború pusztí-tásai után a gyülekezet összefogásaárán megelõzve a templom újjáépí-tését is elsõként hozták rendbe.Nagy törés volt az 1848. évi álla-

NÉVADÓ

18 NÉVADÓ

mosítás, amikor is az épületet, tel-jes berendezéssel, diákokkal és taní-tókkal együtt elorozta az esztelenhatalom.

Az iskola közelmúltja„Sok volna elõszámlálni az építés-

ben való telhetetlenségét” írta SzalárdiJános Bethlen fejedelemrõl, aki a ko-rábbi alapokat megerõsítve fejlesz-tett, épített iskolát, kollégiumot,könyvtárt, nyomdát, mindent, mi ahitben és tudásban való elmélyülés-nek feltétele volt. Ilyen „telhetetlen”ember állt gyülekezetünk élén tör-ténelmünk legutóbbi szép hajnalán,legjobb idõben alkalmas helyen.Hajdú Zoltán lelkész a nyolcvanasévektõl szép lassan, folyamatosanalakította a templomot a településkulturális centrumává, úgy hogy avalódi kulturális értékeket hordozóprogramok, rendezvények, az or-szághatáron belüli és azon túli kap-csolatrendszerek elismerten a temp-lom körül szervezõdnek. Az egyrebõvülõ esemény és kapcsolatrend-szerekkel párhuzamosan a jogsza-bályok adta lehetõségeknek köszön-hetõen a presbitérium 1991-benvisszaigényelte az államtól az iskolaépületét, amelyet, bár nagyon le-romlott állapotban 1996-ban visszais kapott. Néhány hónap alatt,nagyon sok ember áldozatos, meg-feszített, önkéntes munkája követ-kezményeképpen, részben adomány-ként, részben kölcsönkapott, részbenjótékonysági koncert bevételébõlszármazó pénzbõl vásárolt hangsze-reken szeptemberben megindult atanítás a Tinódi Lantos Sebestyén Re-formátus Zeneiskolában.

Az iskola jeleneNeve a késõbbiek folyamán mû-

vészeti alapiskolára változott, mivelfolyamatosan bõvült, s mára márvalamennyi mûvészeti ágban (zene-

mûvészet, táncmûvészet, képzõ-ésiparmûvészet, színmûvészet) folyika képzés. Az engedélyezett tanulóikeretlétszám 270 fõ, amelynek na-gyobb részét természetesen a cso-portos képzésben résztvevõk teszikki, de nem elhanyagolható a fúvós,ütõs, zongora, szintetizátor, hegedûés orgona tanszakosok száma sem.Havonta vannak zenés áhítatok,ahol a tanulók bemutatják, mit ta-

nultak, a képzõmûvészek munkái-kat állítják ki, rendszeres a részvé-tel a mûvészeti iskolák találkozóin:Gyõr, Vác, Balatonalmádi, Sárbo-gárd, meghívásra szolgáltak a diá-kok templomokban, iskolákban ren-dezvényeken, szerepeltek rádióban,televízióban. Az évközi kulturális al-kalmakon túl kórustalálkozóra, nép-tánc-fesztiválra kerül sor. Jelentõsközmûvelõdési esemény volt a NyárEsti Kerti Muzsika sorozata, vala-mint a Nyár Esti Orgonakoncertek év-rõl évre megrendezett sorozata

Jelentõsek a határon túli kapcso-latok: Udmurtiából, az õshazábóltöbbször láttuk vendégül az AIKAIegyüttest, Erdélybõl Székelyhídrólés Bánffyhunyadról dalárdát, mi istöbbször szerepeltünk ünnepeikenés fesztiválokon, több alkalommaljártunk a lengyelországi Brzeg vá-rosában az ottani zeneiskola és ahelyõrségi klub meghívására, ugyan-így õk is voltak nálunk, szerepel-tünk ádventi koncerten Bécsben, azénekkar Horvátország több helysé-gében, volt már egész hetes turnéHollandiában. Kialakulóban van azegyüttmûködés a németországi BadUrach városával, ahol egy ünnepsé-gen fúvósaink voltak a díszvendé-gek.

Az iskola jövőjeA presbitérium az iskola alapí-

tásának ötödik évfordulójára rende-zett ünnepségen határozatot hozott,hogy az addig mûködõ mûvészetialapiskoláját új feladattal bõvíti:nyolc osztályos általános iskolai ok-tatással.

A szükséges engedélyek beszer-zése megtörtént, az elsõ osztálybabeiratkozottak száma kitöltötte akeretet, az idén még induló máso-dik, harmadik és negyedik osztá-lyosok pedig szándéknyilatkozattaljelezték, hogy õsztõl itt akarják foly-tatni tanulmányaikat. Mivel ez a fel-adat további tantermeket igényel,az iskola egy megvásárolt szomszé-dos telken bõvül, az új szárny ün-nepélyes alapkõletételének idõpont-ja 2002. április 28. volt.

Valamennyien bízunk benne,hogy az általános iskola újra-indításával a református egyházEnyingen is visszahelyeztetik végrefélévezredes jogaiba, s felelõsenmunkálkodhat a gyermekek, a tár-sadalom javára, és a Mindenhatódicsõségére.

19HIRDETÉSEK

Állás

Tapasztalattal rendelkezõ középiskolai magyar- és református vallástanár felsõfokú angol nyelvvizsgá-val tanári állást keres Budapesten és környékén. Telefon: 06-30/314-5996. E-mail: kisshajnal@hotmail.com

Pályázat

KOMA XLIV. pályázatEgyházi fenntartású közoktatási intézmények innovációja

A pályázat céljaTámogatni kívánjuk az országosan hasznosítható, hagyományokra épülõ egyházi oktatás-nevelés fej-

lesztését, a mai kor pedagógiai kihívásaira adandó válaszok modell értékû innovációját.

Pályázhatnak:- Azok az intézmények, pedagógusok, pedagógus közösségek, amelyek nevelési-oktatási programjaik-

ban az egyházi iskolák sajátos feladatait valósítják meg.- Azok az intézmények, amelyek szociális és kulturális hátránnyal küzdõ gyerekek nevelését és képzé-

sét megfelelõ programokkal támogatják.- Azok a pedagógusok, pedagógus közösségek, akik az iskola hagyományaira építve innovációkat dol-

goznak ki, vagy ilyen tevékenység eredményeit adaptálják.- A tehetséges tanulók sajátos, egyedi, ám széles intézményi körben is alkalmazható nevelési és tanulá-

si igényeire támaszkodó pedagógiai programot dolgoznak ki.

A pályázatnak tartalmaznia kell:- az intézmény célját, tevékenységét és pedagógiai módszereit tartalmazó pedagógiai programot;- a programban részt vevõ gyerekekrõl, tanulókról szóló rövid elemzõ ismertetést;- a mûködési feltételek rövid leírását, az intézmény éves költségvetését;- annak a programnak a tematikáját, részletes munkatervi szintû ismertetését, amelynek a megvalósí-

tásához a támogatást kérik;- a program részletes költségvetését.

A pályázat során a KOMA kuratóriuma – szakértõi vélemények alapján – 30 millió forintot oszthat szét.

A pályázat formai feltételei:1. A pályázatot 2002. szeptember 16-ig kell benyújtatni, illetve feladni a Közoktatási Modernizációs

Közalapítvány címére (1054 Budapest, Báthory u. 10.).2. Pontosan és teljesen kitöltött és aláírt adatlap. A nyomtatvány átvezetõ vagy válaszborítékkal igényelhetõ

Budapesten, a KOMA titkárságán, valamint letölthetõ az Internetrõl a www.koma.hu honlapunkról.3. A pályázatot kísérõ adatlapot három, a pályázatot és a mellékleteket két-két példányban kell benyújtani.4. Korábbi, már lefutott KOMA-pályázaton nyert összeggel való szöveges és pénzügyi elszámolás.5. Két darab megcímzett, felbélyegzett, közepes méretû válaszboríték.

Elméleti, értekezõ mûveket nem fogadunk el.A hiányosan kitöltött, válaszboríték nélküli és nem megfelelõ példányszámban érkezett pályázati anyagot a KOMA

titkársága nem tudja fogadni, azokat postafordultával visszaküldi.Minden pályázó értesítést kap. A nyertesek listáját nyilvánosságra hozzuk.

20

Nyári táborok

XXI. Egyházzenei Gitártanfolyam2002. július 29-augusztus 11. között kerül sorra Szigetmonostoron a XXI. Egyházzenei Gitártanfolyam,

melynek keretében kéthetes képzési idõvel klasszikus gitár- és lantoktatás (kezdõ és haladó), egyházzeneiszenior-továbbképzés indul. A képzést közös énekkari próbák és igei alkalmak teszik teljessé. Hangszerescsoportjainkba diákok és gyülekezeti tagok, a szenior tagozatra komoly hangszeres elõtanulmányokkalrendelkezõ, a református egyházzene iránt érdeklõdõk, valamint tanfolyamunk már végzett növendékei-nek jelentkezését várjuk.

A részvétel díja – teljes ellátással, bentlakással – 23.000.- Ft.Érdeklõdni lehet: Zákányi Bálint, 2015 Szigetmonostor, Akácfa u. 2. Telefon: 26/393-091, illetve 20/914-8744.Az Egyházzenei Gitártanfolyam a Dunamelléki és a Dunántúli Református Egyházkerületek támoga-

tásával szervezõdik.***

II. Sziget Hangja Hét – 2002. július 14-21.A Szigeti Ökumenikus Kórus szeretettel várja azokat az énekkari gyakorlattal rendelkezõ érdeklõdõ-

ket, akik intenzív énekkari munkával szívesen elmélyülnének Zákányi Bálint kórusmûveinek megismeré-sében. Ezzel párhuzamosan Gattyán Ilona a református egyházzenei anyanyelvrõl tart gyakorlati és elmé-leti foglalkozásokat pedagógusok és érdeklõdõ szülõk részére.

A délutáni szabadidõben önszervezõdõ mûhelymunkára, strandolásra van lehetõség, este koncerteketlátogatunk. Családok jelentkezését is tudjuk fogadni, gyermekes és nem énekkaros házastársak részérefelügyeletet és foglalkozásokat igyekszünk biztosítani.

Részvételi díj: szállás, étkezés: 12.000.- Ft/fõ/hét, kurzusdíj: 3.000.- Ft/fõ.Jelentkezés és további információ: Z. Török Ágnes kórustitkár, 2015 Szigetmonostor, Akácfa u. 2.

Telefon/fax: 26/393-091, telefon: 20/914-8744.

HIRDETÉSEK

Jelentkezési lapII. Sziget Hangja Hét

Név: .............................................................................................................. Életkor: .....................................Lakcím: ............................................................................................................................................................Telefonszám: .............................................................. Vallás: ...........................................................................Énekkarosok: ....................................................................................................................................................Melyik énekkarban énekel: ...............................................................................................................................Hány éve: .......................................... Melyik szólamban: ................................................................................

Zeneanyanyelvi képzés: .....................................................................................................................................Hol tanít: .........................................................................................................................................................

Egyéb kurzusokról családom számára tájékoztatást kérek: igen / nemTeljes ellátást kérek: igen / nemHa igen: ......................... fõ felnõtt, ......................... fõ 6 év alatti gyermek

A kurzus díját vállalom. Jelentkezem a II. Sziget Hangja hétre, a 2.000.- Ft elõleget postán feladtam a következõcímre: Z. Török Ágnes, 2015 Szigetmonostor, Akácfa u. 2.

Kelt: ........................................................................... Aláírás: ........................................................................

21

JELENTKEZÉSa 2002. évi balatonszárszói Talentum Táboron való rész-

vételre (2002. augusztus 12-18.)

Beküldési határidõ: 2002. június 30.

Név: .........................................................................................................Születési hely és idõ: .................................................................................Lakcím (irányítószámmal): .......................................................................Telefonszám (otthoni, vagy valamelyik szülõ munkahelyi száma, a szülõnevének megjelölésével): .......................................................................................................................................................................................................Az iskola (egyházközség) neve: .................................................................Az iskola (egyházközség) címe: ................................................................Az iskola (egyházközség) telefonszáma: ....................................................Kiemelkedõen jó .................................................................................................................................................................................. tárgy(ak)ból.Versenyeredmények a verseny ill. vetélkedõ pontos nevének és az elérthelyezésnek a megjelölésével: ...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................Az osztályfõnök véleménye: ...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................A hitoktató véleménye: ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................Melyik szekcióban kíván tevékenykedni (a megfelelő szekciót kér-jük aláhúzni!)1 :

- Biológia - ökológia - Matematika - Számítástechnika- Irodalom - Sport - Történelem

Dátum: ..........................................................................

................................................... .................................................(a pályázó aláírása) (az osztályfõnök/lelkipásztor aláírása)

1 Két szekció bejelölését kérik a szervezõk a csoportok arányos kialakíthatósága érdekében!

Kapcsolataink

A balatonszárszói SDG Kon-ferenciatelepen 2002. augusztus12-18. között megrendezendõ Ta-lentum Tábor központi témája:„Kapcsolataink” [„Mindenkinek min-denné lettem, hogy mindenképpen meg-mentsek némelyeket” (1Kor 9,22)] Atábor szervezése során arra töreksze-nek a szervezõk s a tábor vezetõi(Papp Kornél zsinati osztályvezetõés Püski Lajos lelkipásztor), hogy öt-vözzék a magyarság, a keresztyén-ség és az emberiség sorskérdéseivelfoglalkozó plenáris elméleti elõadá-sokat (4 téma) és a gyakorlatitevékenységet elõtérbe helyezõ szek-ciómunkát (5 alkalom). A nap igeitémáit 6 bibliakörben beszélik mega diákok debreceni teológusok ve-zetésével. A 6 szekció és a 6 biblia-kör különbözõsége lehetõséget te-remt arra, hogy szélesebb körbenismerkedjenek egymással a táborrészvevõi (kb. 100 diák keresi felévrõl évre a balatonszárszói tábort).A szabadidõs és sportolási lehetõsé-gek jól illeszkednek a szakmai és azigei alkalmakhoz. Meghívott elő-adóink: dr. Matolcsy György gaz-dasági miniszter, Németh Zsolt ál-lamtitkár (Külügyminisztérium), dr.Rókusfalvi Pál professzor, dr. KissGy. Csaba professzor.

A Református Tehetséggon-dozó Alapítvány intézményen-ként 2-2 szociálisan rászoruló,tehetséges tanuló táborozási költ-ségét fedezi. A Református Peda-gógiai Intézet néhány középiskolástanulmányi verseny nyertesénekfelajánlja az ingyenes részvételt.Középiskoláink is az év végi ju-talmazások keretében hozzájárul-hatnak a tehetséges diákok tartal-mas nyári idõtöltéséhez.

HIRDETÉSEK

Jelentkezési határidő 2002.június 30. Cím: Zsinati IskolaügyiOsztály 1146 Budapest, Abonyi

u. 21. Részvételi költség – amennyi-ben nincs rá támogatás – 10.000.- Ft.

22

A 2002. évi középiskolai felvételi eljárás sarokszámai– az OKÉV adatai alapján –

Papp Kornél

FIGYELMEZŐ

A 9. évfolyamra történõ beiskolázás adatai

A módosító adatlapok száma: 12.042 volt (11,1 %), s egy tanuló átlagosan 3,6 tagozatra jelentkezett.

A középfokú iskolák által meghirdetett férõhelyek

A középfokú iskolák így a jelentkezõ tanulók számánál 24.368 férõhellyel többet hirdettek meg (+22,5 % aférõhely a tanulók számához viszonyítva).

Sikeres felvételik száma az általános felvételi eljárás idõszakában

A jelentkezettek 92 %-a jutott be most a választott középfokú iskolába

Az eredményes felvételik száma és aránya a tanulók választása alapján

A rendkívüli felvételi eljárásban részt vevõ tanulók és a megmaradt férõhelyek

Minden kimaradt tanulóra 3,8 hely jut. A 8.732 tanulóból 4.065 lány (46,6 %), 4.667 fiú (53,4 %).

Jelentkezést leadó tanulók száma Fő %Lány 52.945 49Fiú 55.075 51Összes jelentkező 108.020 100

Intézménytípus Hely %Gimnázium 34.896 26,4Szakközépiskola 54.232 41,0Szakiskola 43.260 32,6Összesen 132.388 100,0

Felvett tanulók száma %Lány 48.861 49,2Fiú 50.418 50,8Összesen 99.418 100,0

Tanuló %1. helyre 70.943 70,52. helyre 15.518 15,63. helyre 7.606 7,74. helyre 3.153 3,25. helyre 1.197 1,2További helyre 862 0,9

Felvételiző tanuló Üres férőhelyGimnázium 2.371 6.119Szakközépiskola 3.043 11.076Szakiskola 3.318 15.914Összesen 8.732 33.109

23

agyarországon a 2001/02. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidõszakában 83 egyházi középiskola 217osztályában vizsgáznak a végzõs diákok. Az intézmények és az osztályok egyházankénti megoszlása akövetkezõ:

A 2001/02. tanév érettségi vizsgáinak beosztása

M

Papp Kornél

FIGYELMEZŐ

Egyház Iskola OsztályKatolikus 50 125Református 19 54Evangélikus 11 34Zsidó 3 4Összesen: 83 217

19 református középiskola 54osztályában (DM 23, DT 5, TI 10,TT 16) kezdõdik meg 2001. május13-án az érettségi vizsgák sora. Eb-ben a tanévben református közép-iskolákban összesen 1.411 tanulójelentkezett az érettségi vizsgára. azOrszágos református vizsgáztatásinévjegyzék 41 vizsgaelnöke (11 fõ2-2 helyen) lát el egyházi intéz-

ményben elnöki teendõket, s közü-lük 35 (6 fõ 2-2) református közép-iskolában. Az elnökök sorsolásánálaz OKÉV elfogadta azt a szempon-tot, hogy túlnyomórészt a saját egy-házi listáról kerüljenek az elnökökaz érettségizõ osztályokba. Ez a re-formátus intézmények esetében idén76 %-ot jelent. az 54 osztály vizs-gaelnökébõl 41 református, 6 evan-

gélikus, 5 katolikus és 2 világi (aspeciális nyelvi osztályokba csak sza-kos elnököket lehet helyezni). 11református elnök utazik más egyházáltal fenntartott intézménybe elnö-ki teendõket ellátni. Az alábbiakbanközöljük a rendelkezésre álló adatokalapján az érettségi idõpontokat ésaz elnökök nevét.

Dunamellék

Iskola Oszt. Létszám Június Név12.a 33 19-20. Papp Csabáné12.b 27 13-14. Győri József

Budapesti Baár-Madas Ref. Gimnázium

12.c 33 17-18. Titkos Borbála (ev)12.a 23 10-11. Dr. Kelemenné Farkas Márta12.b 26 17-19. Kovács Dániel

Lónyay Utcai Ref. Gimnázium, Budapest

12.c 18 12-13. Medgyes Sándorné (ev.)12.a 34 13-15. dr. Horkay GyörgyGödöllői Református Líceum12.b 29 17-19. Krug Ferenc (ev.)12.a 27 10-12. Pesti Judit (ev.)12.g 19 17-18. Bartáné dr. Greguss Lívia (kat.)

Halásztelki Ref. Kertészeti Szakképző Iskola,Gimnázium és Kollégium

13.h 34 19-21. Czeglédi Sándor12.a 30 17-19. Mayerné Pátkai Tünde12.b 32 17-19. Muszka János István

Kecskeméti Ref. Kollégium Gimnáziuma

12.c 30 13-15. Bajusz Árpádné12.a 23 11-12. Simon Ferenc12.b 30 17-19. Bódiné Enese Laura

Kiskunhalasi Ref. Kollégium Szilády ÁronGimnáziuma

12.c 19 20-21. Dr. Lénárt Attila12.a 22 14-15. Czeglédi SándorKunszentmiklósi Ref. Kollégium Baksay Sándor

Gimnáziuma 12.b 25 18-19. Pappné Gellényi Judit12.a 28 10-11. Dr. P. Tóth BélánéArany János Ref. Gimnázium, Nagykőrös12.b 36 17-19. Dr. Imréné Barta Edit

Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma 12. 18 11-12. Dr. Radicsné dr. Ruzsa IlonaTiszakécskei Ref. Kollégium Gimnáziuma 12. 13 17-18. Bóka József (kat.)

24

Dunántúl

Iskola Oszt. Létszám Június Név12.a 14 19. Dr. Szolga SándorCsokonai Vitéz Mihály Ref. Gimnázium, Csurgó12.b 21 20-21. Barthos Zoltánné12.a 37 10-12. Kunszabóné Dancs Edit12.b 40 13-15. Papp Kornél

Pápai Ref. Kollégium Gimnáziuma

12.c 31 11-12. Dr. Madarász Imréné

Tiszáninnen

Iskola Oszt. Létszám Június Név12.a 26 13-14. Szabó Sándor12.b 26 20-21. Péntek Imre12.c 28 18-19. Schmidtné Törő Ágnes (kat.)

Lévay József Ref. Gimnázium, Miskolc

12.d 27 10-11. Ábrahám Károlyné12.a 32 12-14. Gedőcziné Berger Mária (vil.)12.b 26 19-21. Pitó Katalin12.c 33 19-21. Varga Zoltán (kat.)13.e 30 12-14. Kovácsné Szegedi Ildikó (vil.)13.f 21 17-18. Ábrahám Károlyné

Sárospataki Ref. Kollégium Gimnáziuma

12.h 24 17-18. Garami Jánosné (kat.)

Tiszántúl

Református vizsgaelnökök más egyházi intézményben

Iskola Oszt. Létszám Június NévSzent Gellért Katolikus Ált. Isk. és Gimnázium,Budapest

12.b 23 20-21. Dr. Kelemenné Farkas Márta

Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Ált., Közép-és Szakiskola, Budapest

12/Ez 22 17-18. Papp Kornél

12.e 31 13-15. Csobán PálGárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Eger13.K 34 10-13. Horváthné Tóth Franciska

Sancta Maria Ált.isk., Zeneisk., és Leánygimnázium,Eger

12.a 16 17-18. Dr. Derda István

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont, Győr 12.c 31 17-18. Dr. Kálmán AttilaGöndöcs Benedek Szakképző Iskola, Gyula 12.e 32 10-12. Gellén JánosDon Bosco Ált. Isk., Középiskola és Kollégium,Kazincbarcika

13/1 32 25-26. Dr. Kóczi Rozália

Piarista Ált. Iskola és Gimnázium, Kecskemét 12.a 23 17-18. Dr. Horkay GyörgyDugonics András Piarista Gimnázium, Szeged 12.a 17 15. Simon FerencPadányi Bíró Márton ómai Katolikus Gimnázium,Veszprém

12.a 28 14-15. Kerpel Péter

FIGYELMEZŐ

Iskola Oszt. Létszám Június Név12.a 19 17-18. Dr, Nagy Mihályné12.b 16 19-20. Kunszabóné Dancs Edit

Szegedi Kis István Ref. Gimnázium, Békés

12.E 12 21. Ábrahám Zoltánné12.a 37 13-15. Dr. Tárnok Dezső (ev.)12.b 39 17-19. Simon Tamásné12.c 31 17-19. Péntek Imréné

Debreceni Ref. Kollégium Gimnáziuma

12.e 24 17-18. Kelemen Lajosné12.a 30 10-11. Dr. Héder Jánosné12.b 32 12-14.12.c 31 18-19. Bajusz Árpádné

Bethlen Gábor Református Gimnázium,Hódmezővásárhely

12.L 14 20-21. Horváthné Tóth Franciska12.a 28 12-14. Zsuffa Ruth (ev.)12.b 18 17-18. Dr. Radicsné dr. Ruzsa Ilona12.c 14 19-20. Dr. Nagy Mihály

Szegedi Kis István Ref. Gimnázium, Szakközépiskolaés Kollégium, Mezőtúr

13.L 17 24-25. Széll KárolyEcsedi Báthori István Ref. Gimnázium, Nagyecsed 12.a 24 17-18. Nádasi Lajos

25

tanév rendjérõl szóló miniszteri rendelet tervezetének sarkalatos idõpontjai. A megadott dátumok arendelet kibocsátásáig változhatnak.

A 2002/03. tanév tervezett rendje

A

Papp Kornél

FIGYELMEZŐ

Az első tanítási nap: augusztus 29. (csütörtök) vagy szeptember 2. (hétfő)Az első félév utolsó napja: január 24. (péntek)Az utolsó tanítási nap: június 13. (péntek) vagy 17. (kedd), illetve végzősöknek május 9.

(péntek)Az őszi szünet: október 24-25. (csütörtök-péntek) vagy október 31. (csütörtök)A téli szünet: December 23. (hétfő) - január 3. (péntek)A tavaszi szünet: Április 17. (csütörtök) – április 22. (kedd)Beiratkozás az általános iskolába: március 1. (szombat) – április 30. (szerda)Középfokú iskola felvételi tájékoztatója: október 31. (csütörtök)Középfokú felvételi jelentkezés: február 14. (péntek)Általános felvételi eljárás: február 17. (hétfő) – március 14. (péntek)Beiratkozás középfokú iskolába: június 23-25. (hétfő-szerda)Szóbeli érettségi nappali tagozaton: június 12-25. (csütörtök-szerda)

A Közoktatáspolitikai Tanácsálláspontja szerint az elsõ tanításinap egyetlen idõpont (szeptember2.), az õszi szünet csak egynapos(október 31.) s a tanév befejezéseszintén egyetlen idõpont (június13.) legyen. Ez esetben a kiadha-tó napok száma 5 helyett 4 lenne.Felhívjuk a figyelmet a szóbeli érett-ségi idõpontjának elcsúsztatására,ami nehézséget okoz a középisko-la életének szervezésében. [A meg-adott idõpontok csak a rende-lettervezet szövegének sarokpontjai,melyek a következõkben még vál-tozhatnak!] Az országos refor-

mátus tanévnyitó várhatóan 2002.augusztus 31-én Pápán vagyCsurgón lesz. (A Zsinat Iskola-ügyi Szakbizottsága május 15-énhatároz az idõpontról és a hely-színrõl).

Országos szakmai ellenőr-zés, illetve mérés-értékelés lesza következő területeken:

- Az alapfokú mûvészetoktatá-si intézményekben folyó nevelés-oktatás eredményessége;

- A nevelési-oktatási intézmé-nyek tanügyigazgatási feladatainakvégrehajtása [a KözoktatáspolitikaiTanács kérte ennek törlését];

- Az 1., 5. és 9. évfolyamonalapkészség megléte (olvasás-szö-vegértés, matematikai eszköztu-dás) továbbá néhány kiválasztottiskolában a 6. és 10. évfolyamonis;

- Angol és német nyelvbõl, va-lamint történelem tantárgyból atanulók ismeretei a 6. és 10. év-folyamon néhány kiválasztott is-kolában;

- Fizika, kémia, biológia ésföldrajz tantárgyból a tanulók is-meretei a 10. évfolyamon néhánykiválasztott iskolában.

26

Református Hírlevél [kiadja aDunamelléki Református Egy-házkerület, mottója: „…Az az

indulat legyen bennetek, mely volt a KrisztusJézusban is…” (Fil. 2:5)] VIII. évfolyamá-nak 2002 áprilisában megjelent 1-3. (ja-nuár-március havi összevont) száma így ír:

„A DRE iskolaügyi vezetése tartha-tatlannak tartja azt a kialakult helyzetet,hogy a Zsinat Iskolaügyi Osztályánakvezetõje önkényesen, az egyházkerületekiskolaügyi vezetõinek (fõtanácsosok, ta-nácsosok) elõzetes megkérdezése nélkülhoz, illetõleg hozat meg olyan intézke-déseket (pl.: SZMSZ-ek felülvizsgálata,1996-ig visszamenõleges pénzügyi ellen-õrzés elrendelése stb.), amelyek sértik azegyházkerületek iskolaügyi szervezetei-nek autonómiáját, csorbítják a MRE köz-oktatási törvényében foglalt jogait.”(31.oldal)

A Zsinati Iskolaügyi Osztály az írássalkapcsolatban kijelenti, hogy az egyház-kerület illetékességébe tartozó ügyekbenem avatkozott be, s nem kíván a jövõ-ben sem beavatkozni. Viszont az egyházalkotmányáról és kormányzatáról szóló1994/II. tv. 133. § e) pontja szerint a Zsi-nat „a református iskolázás szervezetérõl, irá-nyításáról és felügyeletérõl intézkedik, hatá-roz”. A Református közoktatási törvény(1995/ I. Rtv.) 12. § (1) bekezdése ezt akövetkezõkkel egészíti ki: „A Zsinat sza-bályozza és felügyeli a Magyarországi Refor-mátus Egyház valamennyi közoktatásiintézményének szellemi és anyagi ügyeit,összehangolt mûködését… Különösen ügyelarra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok ren-delkezéseit pontosan hajtsák végre.”. A (2) be-kezdés szerint „A Zsinat – mint a Ma-gyarországi Református Egyház közoktatásiintézményeinek legfelsõbb felügyeleti szerve – etevékenységét elsõsorban a Zsinat IskolaügyiSzakbizottságán, valamint a Zsinati IrodaIskolaügyi Osztályán keresztül valósítja meg.”

A Zsinat Iskolaügyi Szakbizottsá-ga – 2001. március 7-én, a dunamellékitag szavazatával – 4:0 arányban hatá-rozott a szervezeti és működési sza-bályzatok összegyűjtéséről (s nem fe-lülvizsgálati, ellenõrzési szándékkal!),mely kérésnek 10 iskola nem tudott ele-get tenni [köztük a folyóirat kiadójánakintézményei]. A Zsinat Iskolaügyi Szak-bizottságának lebecsülése, kiskorúsí-tása egyértelmûen visszautasítható. AzIskolaügyi Szakbizottság széleskörû elõre-látásának köszönhetõ, hogy számos in-tézmény (kb. 20-30 %) a felhívás hatá-sára készítette el SZMSZ-ét, s ígyfelkészülten várhatjuk az állami törvé-nyességi vizsgálatokat. A 2002/03. tanévrendjérõl szóló miniszteri rendelet nagyhangsúlyt fektet a tanügyigazgatási do-kumentumok állami ellenõrzésére! S ezmár tényleg ellenõrzés lesz! [Bár a jelenhelyzetben az önkormányzati fenntartók-kal egyetértésben kértük a Közoktatás-politikai Tanács ülésén a rendeletterve-zet szövegébõl törölni az ilyen jellegûvizsgálatot.]

A hites könyvvizsgálatról mégegyszer, utoljára: állami jogszabály, aMagyar Köztársaság mindenkoriköltségvetési törvénye írja elő akönyvvizsgálatot! Az állami pénz-zel a közegyháznak kell elszámolnia,s a könyvvizsgálatot a Zsinat elnökségerendeli meg, az Iskolaügyi Osztály pedigszervezi. Az, hogy a könyvvizsgáló tör-vényi kötelezettségen alapuló látogatása2001 januárjában ekkora reakciót váltottki, váratlan volt. [A zsinati osztályveze-tõ különösen érezhette a látogatás hatá-sát, hisz hivatásától akarták megfosztani.]A baj nagynak tűnt, hisz a könyvvizs-gáló kezdeményezésére a vizsgálatotki kellett terjeszteni 1996-ig [s errõl aZsinat Elnökségi Tanácsán hangozhatottel a döntés, ahol az iskolaügyi osztály ve-

zetõje ott sem lehetett!]. A pénzügyi ad-minisztráció átvizsgálásának végeredmé-nyérõl a jelentéseket 2002. április 24-énvehették kézhez az egyházkerületek. Ittcsupán a végsõ megállapításokat közöl-hetjük, s ezzel a magunk részérõl a vitátlezártnak tekintjük:

„Megállapítom, hogy a Duna-

melléki Református Egyház-

kerület 1996-2000 év között aközoktatási intézmények részére to-vább utalandó állami pénzeszközbõl39.511.277 Ft-ot nem utalt ki2000. december 31-ig. Ezen kötele-zettség fedezetéül 2000. december 31-én az Egyházkerület „Oktatási” bank-számláján 4.880.422 Ft volt.”

***„Megállapítom, hogy a Dunán-

túli Egyházkerület 1996, 1997 és1998-ban törvényi kötelezettségénekeleget tett. Gyülekezeti fenntartású in-tézmény esetében az intézmény fenntar-tó részére, illetõleg kerületi fenntartá-sú intézmény esetében közvetlenül azintézmény részére átutalta a hozzá ér-kezett támogatást.”

***„Megállapítom, hogy a Tiszán-

inneni Egyházkerület 1996, 1997és 1998 években jogszerûen – közok-tatási intézmények részére utalta -használta fel a közoktatási intézmé-nyek mûködésére, fejlesztésére kapottpénzeszközöket.”

***„Megállapítom, hogy a Tiszán-

túli Egyházkerület 1996, 1997 és1998 években jogszerûen – közokta-tási intézmények részére utalta – hasz-nálta fel a közoktatási intézményekmûködésére, fejlesztésére kapott pénz-eszközöket.

Nagyné Gyõri Sára Emmabejegyzett könyvvizsgáló

kamarai tagszám: 000833”

FIGYELMEZŐ

A Református Hírlevél írja

A

Papp Kornél

27

Munkajogi esetek

Papp Kornél

gy középiskola a történelem-oktatás átszervezésére hivat-kozva 2001. január 31-én

eltávolította pedagógusainak sorábólegyik tanárát. Azt a pedagógust, aki1991 után munkaközösség-vezetõ-ként megszervezte az intézménybena történelemoktatást, s atehetséggondozásnak kö-szönhetõen az intézményszép eredményeket ért el atanulmányi versenyekenés a felvételi vizsgákon.Nyilvánvaló módon a fel-mondás oka nem volt va-lós és okszerû.

A munkaügyi bírósá-gon már az elsõ tárgyalá-son írásbeli bizonyítékokalapján bizonyítást nyert,hogy nem történt átszer-vezés: egyrészt azért, merta Közoktatási törvény alap-ján tanév közben erre nemkerülhet sor, másrészt azért,mert egy volt tanítvány,egy egyetemi hallgató (ki-nek munkájáért mindenkicsak hálával tartozhat) zár-ta le a tanévet abban a 3osztályban, melyben az el-bocsátott pedagógus taní-tott. Egy munkaszerzõdésés az állás meghirdetésérõlszóló újságkivágás – min-dent elárult.

A munkaügyi perben azonban aközépiskola és egyházkerületi jogtaná-csos ügyvédje indokolatlanul és rossz-hiszemûen akadályozta a per befeje-zését. A Polgári Perrendtartásról szóló1952. évi III. törvény 3. § (3) bekez-dése kimondja, hogy a jogvita elbírá-lásához szükséges bizonyítékok ren-

delkezésre bocsátása a feleket terheli.A bizonyítás indítványozása elmulasz-tásának, illetve a bizonyítási indítványelkésett voltának jogkövetkezményei,valamint a bizonyítás esetleges siker-telensége a bizonyításra kötelezett fe-let terheli.

A munkaügyi bíróság öt ízbenkísérelt meg tárgyalást tartani, ame-lyekben az intézményvezetõ soha,jogi képviselõje pedig csak az ötö-dik alkalommal jelent meg. 2001.július 17-én a nyári szünet, 2001.augusztus 28-án a tanévkezdés,2002. január 8-án betegség, 2002.

A rosszhiszemû pervezetés

E

FIGYELMEZŐ

január 30-án az ügyvéd tanácsa,2002. április 18-án pedig egy kato-likus jótékonysági koncert akadá-lyozta meg az intézmény képvise-lõjének megjelenését. [Ez utóbbiesetben a jogi képviselõ a tárgyalá-son mutatott be egy szórólapot azt

állítva, hogy már egészévre elõre tervezett prog-ram szerint kellett a tanú-ként beidézett intézmény-vezetõnek részt venni arendezvényen. Amennyi-ben tervezett programrólvolt szó, akkor egyálta-lán nem indokolt, hogy ajogi képviselõ a tárgya-láson mentse ki a tanút.]

2002. április 18-ánazonban valami történt:a jogi képviselõ mindenténybeli és jogi alapotnélkülözõ nyilatkozatottett, miszerint a bíróságakadályozná az iskola kép-viseletét jogainak illetvekötelességeinek gyakor-lásában, mivel nem ad le-hetõséget a bizonyítékaielõterjesztésére. Tekintet-tel arra, hogy reformátusiskoláról és jogtanácsos-ról van szó meglepõ ésértelmileg értelmezhe-tetlen, az egyházat lejá-rató ez a rosszhiszemû el-

járás. Egyházunkban is hozzá kellszoknunk ehhez? Minden bizonnyalnem! Viszont kaptak még egyesélyt, mivel a bíró és a felperes máslelkületû. 2002. május 7-én az igaz-gató hatodszor sem jelent meg. Atárgyalást azonban most már bere-kesztették.

28

A Magyar Református Nevelés pedagógiai szaklap________ példányban megrendeljük. (a 9 szám elõfizetési díja 900 Ft)

A megrendelõ megnevezése: ____________________________A megrendelõ címe: ______________________________________________________________________________________

_________________________________cégszerû aláírás

Kiadja a Református PedagógiaiIntézet (RPI)

Felelõs kiadó: Papp Kornél ésPavletitsné Egressy Mária

Felelõs szerkesztõk:Kulin Ágnes és Nagy Villõ

Szerkesztõségi titkár:Junek Tímea

1146 Budapest, Abonyi u. 21.Postacím:

1440 Budapest 70., Pf: 5.Tel./Fax: 06-1-351-9842

E-mail: refpedi@hu.inter.netsuli5142@bp.sulinet.hu

Tervezés és tördelés:smArt DesignStudio

www.sm-art.huTel.: 06-87-571013

E-mail: info@sm-art.hu

Nyomdai munkák: Alfaprint

ISSN: 1585-7565Megrendelni a 2001/2002. tanév

számait a kiadó címén lehet.Megjelenik évente kilenc

alkalommal Stichting Hulp Oost-Europa és az Oktatási

Minisztérium támogatásával.Észrevételeiket szeretettel várjuk!

Magyar Református Nevelés

MEGRENDELÉS

Kövér Sándorné dr. .......... óvodapedagógus, fõiskolaitanár, Hajdúböszörmény

dr. Pótor Imre .................. lelkipásztor, VásárosnaményPapp Kornél .....................osztályvezetõ, Zsinati IrodaPapp Vilmos ..................... lelkipásztor, Budapest-Kõbányai

Református EgyházközségSziládi Béla ...................... programszervezõ, Tinódi Lantos

Sebestyén Mûvészeti Alapiskola, Enying

E számunkban V. Ember Mária: Úrihímzés – A Magyar NemzetiMúzeum gyûjteménye címû könyvének fényképeibõl válogattunk

(Akadémiai Kiadó, Budapest).

E számunk szerzõi:

HELYESBÍTÉSA Magyar Református Nevelés 2002. márciusában megjelent III. évf.

7. számának 15. oldalán a „Fél évszázad után: jótékonysági est a Dóczyban(2002. március 9.) Hagyományt õrizni és teremteni – a jó jegyében” c. írás szer-zõje helyesen Arany Lajos tanár úr.