magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettség legújabb …e1ny%fa/magyar/... ·...

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI FŐISKOLAI KAR IRODALOM TANSZÉK

Magyar nyelv és irodalom szakos

tanári szakképzettség

legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei

pedagógus szakvizsgára felkészítő

szakirányú továbbképzés

TANTÁRGYLEÍRÁS

Nyíregyháza, 2002.

1

Tantárgy neve Napjaink magyar irodalmából Tantárgy kódja MA 8001 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriáinak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak irodalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifejező jellemzése.

2. A tantárgy tartalma:

A kor történeti és kulturális fordulópontjai, új társadalmi kihívásai. Szemléletváltás és po-étikai átrendeződés a 70-es évektől napjainkig. Új költői és elbeszélői nemzedékek jelent-kezése, a műnemek átalakulásának kulminációs elemei. A hagyomány továbbélésének és az új értékeknek a kontrasztja és egysége. Az új népiség, a neoavantgárd, a posztmodern és más törekvések.

3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Görömbei András: Századunk kihívásai – a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1.

5.2 Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000.

5.3 A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanul-mányai. Bárka, 2000. 5-6.

5.4 Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költé-szetéből. 2000.

5.5 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. 5.6 Domokos Mátyás: Az „inautentikus” kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság.

1997., Kortárs, 1993. március. 5.7 Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.:

Megállni a megértésnél? 2001. 5.8 Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem.

2

Tantárgy neve Napjaink magyar irodalmából Tantárgy kódja MA 8002 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) 8001 Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriáinak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak irodalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifejező jellemzése.


Az epika, a líra és a dráma jelentős képviselői: Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Temesi Ferenc, Tandori Dezső, Petri György, Utassy József, Ágh István (és a „He-tek” csoportja), Nagy Gáspár, Spiró György. Más jelentős alkotók jellemzése. A magyar-országi roma kisebbség néhány kiemelkedő alkotója: Lakatos Menyhért, Bari Károly. A magyar nemzetiségi irodalmak az ezredvégen: Szőcs Géza, Tolnai Ottó, Vári Fábián Lász-ló és más szerzők munkái.


5.1 Görömbei András: Századunk kihívásai – a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1.

5.2 Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000.

5.3 A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanul-mányai. Bárka, 2000. 5-6.

5.4 Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költé-szetéből. 2000.

5.5 Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. 5.6 Domokos Mátyás: Az „inautentikus” kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság.

1997., Kortárs, 1993. március. 5.7 Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.:

Megállni a megértésnél? 2001. 5.8 Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000.


3

Tantárgy neve Napjaink világirodalmából Tantárgy kódja MA 8003 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Gerliczki András Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus


A jelenkori világirodalom története. A hetvenes évek elejétől máig terjedő időszak iroda-lomtörténeti áttekintése. A kelet-európai népek, valamint a latin-amerikai irodalom szere-pe a kortárs irodalmi folyamatok alakulástörténetében. A jelenkori világirodalom áramla-tainak bemutatása mellett az előadás külön figyelmet szentel a bölcseleti, kultúrtörténeti vonatkozások elemzésének is.


A beat-nemzedék. A neoavantgarde. Az esszé megújulása a huszadik század második fe-lében. A kelet-európai és a latin-amerikai irodalmak. Az szovjet-orosz irodalom újabb al-kotásai. Az európai és az Európán túli térségek kulturális-interetnikus kapcsolatainak ha-tása az irodalomban. Bölcselet és irodalom kölcsönhatásai. Afrika, a Távol-Kelet irodal-mának erősödő szerepe a kortárs világirodalomban. A posztmodern az irodalomban. Megújuló drámai kifejezésformák: groteszk, abszurd, kollázs. A realista regény lehetősé-gei, a forma megújulásának története. Az olasz neorealizmus. Egzisztencializmus és iroda-lom. Eltávolodás a realista regény hagyományától. A francia új regény. A közép- és kelet-európai humor és groteszk. A latin-amerikai novella és regény.

3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Kristó Nagy István: A világirodalom története. Trezor Kiadó, 1993. 5.2 Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina

Kiadó, 1997. 5.3 Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. 5.4 Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Ki-

adó, 1989. 5.5 Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993. 5.6 Huszonöt fontos angol regény. Szerk.: Kada Júlia. Maecenas – Lord Kiadó,

1996. 5.7 Huszonöt fontos francia regény. Szerk.: Karafiáth Judit. Maecenas – Lord Kiadó,

1996.

4

5.8 Huszonöt fontos német regény. Szerk.: Ambrus Éva. Maecenas – Lord Kiadó, 1996.

5.9 Huszonöt fontos orosz regény. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Maecenas – Lord Kiadó, 1996.

5.10 Kovács Árpád – Nagy István: A szótól a szövegig és tovább. Argumentum Ki-adó, 1999.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

Tantárgy neve Intertextualitás Tantárgy kódja MA 8004 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. János István Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az irodalomtudomány valamely speciális részterületének alaposabb tanulmányozása, a hallgatók szakmai látókörének bővítése, kompetenciájának növelése.


A speciális stúdium félévenként eltérő tematikával indulhat, pl. intertextualitás, filológia (különös tekintettel a számítógépes szövegfeldolgozásra és az önálló munkára, mint pl. meghatározott kézirat(részlet) kritikai szövegkiadása.


5.1 Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk. Hargittay Emil. Bp. 1997.

5.2 Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. Pécs, 1991. (reprint) 5.3 Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996.1. 3-10. 5.4 Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Bp. é.n.


5

Tantárgy neve Szófajtan–alaktan (Új problémák és eredmények) Tantárgy kódja MA 8101 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 20 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár

1. A tantárgy célja:

A hallgatók megismertetése a szófajtan és az alaktan elméletével, problémás, vitatott kér-déseivel, azok elméleti hátterével.


Szófajtan:

A szófajelmélet általános kérdései. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának krité-riumai. A magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái, az egyes szófaj-ok sajátosságaiból adódó többféle besorolási lehetőségek. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR., MMNy., Deme László, Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, a MGr. felosztása). A lexikai szófajiság, a grammatikai szófajiság, az átme-neti, kereszteződő és többszófajúság kérdése, a szófajváltás (lexikai és grammatikai). Az alapszófajok (az ige és fajai: az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetőségei egyéb szempontok szerint: igeaspektus, mediális igék stb., a főnév, melléknév, számnév (?), határozószó jelentése, alakja, szerkezete. Az igenevek és a névmások helye a szófaji rendszerben, a kérdés problematikája. A viszonyszók és a mondatszók általános kérdései.

Alaktan:

A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma, a morfémák osztályozási lehetőségei, a morfémaosztályok jellemzése (tő- és toldalékmorfémák, az affixumok fajtái, a szabad, kötött, félszabad morfémák kérdése, a zérómorféma stb.). A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzé-se. A morfémahatárok kérdése. Az ún. kötőhangzó-probléma. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok.

3. Évközi ellenőrzés módja: – 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs.

6

5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

Szófajtan:

5.1 Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968.

5.2 Berrár Jolán: Próbák és problémák a mai magyar nyelvtankönyv új kiadásához. A szófajok. NytudDolg. 33. 1982. 7-32.

5.3 G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szó-fajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 59-75.

5.4 Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995): 293-308.

5.5 Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000.

5.6 Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1992.

5.7 Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 310-333.

5.8 Rácz Endre: A grammatika szerepe az anyanyelvi nevelésben. MNy. LXXXI: 25-66.

5.9 Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1989. 5.10 Simon Gyöngyi: A szófaji felosztás problémái. In: Tanulmányok… 33-59.

Alaktan:

5.1 A szófajtannál feltüntetett kézikönyvek mellett: 5.2 Antal László: Magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. 5.3 Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. sz. 5.4 Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak. MNy.

LXXI: 47-57. 5.5 Jakab László: Tanulmányok az igeragozás köréből. Debrecen, KLTE 73. sz.,

1999. 5.6 Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. 5.7 Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról. Nyr. 122 (1998): 67-80. 5.8 Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár

Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 187-97. 5.9 Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a ma-

gyarban. NytudÉrt. 58. sz. Bp., 1967. 249-59. 5.10 Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrend-

szere. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 135-49.

5.11 T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás). Újabb fejezetek… 225-32.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem.

7

Tantárgy neve Szószerkezettan, mondattan, szövegtan Tantárgy kódja MA 8102 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 24 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8101 Tantárgyfelelős neve Pállné dr. Lakatos Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A hallgatók megismertetése a szintagmatan elméleti kérdéseivel, a szintagmák általános jellemzőivel. Ismerkedjenek meg a hallgatók az egyszerű mondatok elméleti kérdéseivel. Ismerkedjenek meg a hallgatók az alá- és mellérendelt, valamint a többszörösen összetett mondatok elméleti kérdéseivel. A szövegtan legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismerése, a különböző szövegek elemzésének elméleti megalapozása.


A mondat szintagmatikus szerkezete. Szinteződés a mondatban. A szintaxis és a mondat-tan viszonya, a különböző felfogások ismertetése. A szintagmák elhatárolása más szerke-zetektől, az ún. „álszintagmák” kérdése. A szintagmák típusai, az elhatárolás kritériuma (felcserélhetőség, rákérdezhetőség, kihagyhatóság, disztribúció). A hozzárendelő szintag-ma problematikája. Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozása a bővít-mények felől (kötelező és szabad bővítmények), ill. az alaptag szófaja szerint (igei, igené-vi … stb. szerkezetek). Jelöltség és egyeztetés az alárendelő szintagmában. A mellérende-lő szószerkezetek vizsgálata, problémás kérdések. A szintagmacsoportok: szószerkezet-lánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor. A mondatszint. A mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások. A rendszermondat és a szövegmondat. A mondat mint nyilatko-zat. A propozíció és a modalitás. A mondatok osztályozása szerkezetük, logikai minősé-gük szerint. A mondatfajták. A grammatikai forma és funkció keveredése. A mondatré-szek (állítmány, alany, tárgy, határozók, jelzők) szófajuk, alakjuk, szerkezeti felépítésük, fajtájuk szerinti jellemzése. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (az utalószók, kötőszók). Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai és osztályozási problémái. Az állítmá-nyi mellékmondat. kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok: alanyi, tárgyi, a kötött hatá-rozói, a hasonlító határozói mellékmondat. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok: jelzői, cél-, hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-, okhatározói mellékmondatok szeman-tikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondat-ok. Az alárendelő összetett mondatok a funkcionális és strukturális mondattanban. A mel-lérendelő összetett mondat általános jellemzése: a mellérendelés mivolta, a tartalmi-logikai viszonyok (kapcsolatos, ellentéte, választó viszony, az ok-okozat viszonya); a jel-lemző kötőszók és használati feltételeik. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alap-típusai. A szinteződés és a tömbösödés, a szerkezeti széttagolódás, a szintviszonyok, a kapcsolódási viszonyok, a tömbösödési formák. A szövegtan felosztása. A szöveg fogal-ma. A formai és a funkcionális jellemzők. A függvényszerű beágyazottság. A szövegmon-

8

dat és a mondatszöveg. A szövegezés szintjei. A szöveg fajtái. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje. A forikus elemek. A deixis kérdése. Az anafora és a névmásítás. A katafóra. A szöveg szemantikai szintje. Az izotópia. A temati-kus főnév. A szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus progresszió. Az előfeltevések. A szöveg pragmatikai szintje. A tematikus főnév és a pragmatikai mező. A pragmatikai előfeltevések. A pragmatikai következtetések. A pragmatikai általánosítás. A szövegszerkezeti alapegységek. az ún. konstrukciótípusok.

3. Évközi ellenőrzés módja: – 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 257-69.

5.2 Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Ta-nulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 79-93.

5.3 Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 57-90.

5.4 Tamásiné Bíró Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alapján. In:

5.5 Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 91-138.

5.6 Thimar Márta: A melléknévi csoport. uo. 139-180. 5.7 G. Varga Gyöngyi: A szószerkezetbokor vizsgálatáról. In: Rácz Endre –

Szathmári István (szerk.): Tanulmányok… 95-109. 5.8 Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. kötetének recenzióiból:

a) A szövegnyelvészet néhány alapkérdése (Ferenczy Gyula – Klaudy Kin-ga). 313-22.

b) J. M. Lotman: Szöveg - modell – típus. (Füredi Mihály). 323-26. 5.9 Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. 371. 5.10 Deme László: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanul-

mányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 31-60. 5.11 Rácz Endre: Egyeztetés és szöveggrammatika. In: Tanulmányok a mai magyar

nyelv szövegtana köréből. Bp., 249-95. 5.12 Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe.

Corvina. Bp., 2000. 5.13 Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. 342. 5.14 Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris. Bp., 1999. 5.15 Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Osiris.

Bp., 2001. 5.16 Petőfi S. János—Békési Imre: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan ta-

nulmányozásához). In: Rácz Endre—Szathmári István szerk.: Szemiotikai szö-vegtan I. 1990. 85-117.

5.17 Balogh Judit: A jelző és az értelmező. Nyr. 123 (1999): 191-207.

9

5.18 Berrár Jolán: A mondat formai ismertetőjegyei. ÁltNyTan. I. 53-76. 5.19 Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről. Nyr. 105 (1981): 286-92. 5.20 Kiefer Ferenc: Modalitás. Linguistica Ser. C, Relationis, 1. MTA Nyelvtudomá-

nyi Intézete. Bp., 1990. 5.21 Kugler Nóra: Mondattan. Nyr. 123 (1999): 88-108. 5.22 Lengyel Klára: A többtagú mondatrészek. In: Kozocsa Sándor – Laczkó Kriszti-

na (szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE, Bp., 1992. 157-65.

5.23 Pete István: Az állító és tagadó mondatok szinonímája. MNy.. XCV (1999): 305-12.

5.24 Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MNy. LXXXII (1968): 1-10.

5.25 Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 192-352.

5.26 Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 461-555.

5.27 Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtanI. Akadémiai Kiadó. Bp., 1997. 529-713.

5.28 É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998.

5.29 Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mon-dattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem.

10

Tantárgy neve Nyelvtörténet – névtan Tantárgy kódja MA 8103 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 5 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó G. Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A magyar helynevek rendszerének és történeti változásainak megismerése, különös tekin-tettel helységneveinkre.


A rendszer sajátos fogalma a helynevek rendszerében. A mikro és makro toponímák. Elté-rő helynév-tipológiai megközelítések: Kniezsa és Bárczi Géza rendszere. Kristó Gyula kí-sérlete a történeti helynév-tipológia megújítására. A névszerkezeti elemzések lehetőségei, a névrész fogalma. Funkcionális — szemantikai és lexikális — morfológiai névelemzés. Nyelvi univerzálék a helynevek körében. Sajátos magyar helynévtípusok. A helynevek ke-letkezéstörténete.

3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Bp. 1943. I. 111–313.

5.2 Uő.: A szlovák helynévtípusok kronológiája. In: Névtudományi vizsgálatok. Bp. 1960.

5.3 Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Szeged, 1976.

5.4 Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996. 5.5 Uő.: A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982.

6. A tantárgy tárgyi követelményei: tanterem.

11

Tantárgy neve A műelemzés korszerű módszerei Tantárgy kódja MA 8005 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Megismertetni a hallgatókat a műelemzés és műértés elmúlt két évtizedben keletkezett korszerű módszereivel. A tantárgy specifikus célja az, hogy az irodalomoktatásban ma is tapasztalható életrajzcentrikus, sokszor még mindig pozitivista felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal.


Az irodalmi mű fogalma. Az irodalom mint lehetséges világ. Mű és olvasó viszonya. A fenomenológia. Ingarden. A strukturalizmus.


5.1 Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osisris, 1997.

5.2 Bókay Antal–Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveg-gyűjtemény. Budapest. Osiris, 1998.

5.3 Ricoeur: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Buda-pest, 1999. 9-33.

5.4 Nemes Nagy Ágnes: A vers mértana. In: XX. századi essszék az irodalomról. Debrecen, 1998. 198-218.


12

Tantárgy neve A műelemzés korszerű módszerei Tantárgy kódja MA 8006 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8005 Tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Megismertetni a hallgatókat a műelemzés és műértés elmúlt két évtizedben keletkezett korszerű módszereivel. A tantárgy specifikus célja az, hogy az irodalomoktatásban ma is tapasztalható életrajzcentrikus, sokszor még mindig pozitivista felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal.


A posztstrukturalizmus. A hermeneutika. A recepcióesztétika. A dekonstrukció. 3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osisris, 1997.

5.2 Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 1996. 5-74. 5.3 Foucault: Mi a szerző? A Világosság melléklete. 1981. 7. 5.4 Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In. Az irodalom elméletei. I. Pécs, 1996. 61-

98. 5.5 Iser: A fikcionálás aktusai. In: Az irodalom elméletei. IV. Pécs, 1997. 51-83.


13

Tantárgy neve Drámapedagógia az oktatásban Tantárgy kódja MA 8007 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A hallgatókkal megismertetni a drámapedagógia néhány alapvető jellemzőjét. Felvillanta-ni a drámapedagógiában rejlő módszertani lehetőségeket munkánk hatékonyabbá tételé-ben. Megismertetni a hallgatókat néhány alapvető játékkal, a dramaturgiai alapismeretek-kel, a legkülönbözőbb órákon és órákon kívüli tevékenységben használatos módszerekkel, eljárásokkal.


A drámapedagógia mibenléte. A drámapedagógia hagyományai. Mire jó a drámapedagó-gia? A drámatanár szerepe, egyénisége. A játék szerepe a tanításban. A drámapedagógia Magyarországon. Az iskola és az élet. A játékok gyakorlati alkalmazásának főbb aspektusai. A légkör meg-teremtése. A tanár felelőssége. A közösségteremtés, az új típusú tanulás.

3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek

5.1 Gabnai Katalin: Drámajátékok. 1999. 5.2 Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerk.: Kaposi László. 1999. 5.3 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. É.n. 5.4 Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. 1995. 5.5 Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? 2000. 5.6 Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? 2000. 5.7 Szauder Erik: Egy lehetséges drámamodell. 1998. 5.8 Montagh Imre: Mondjam vagy mutassam. 1985. 5.9 Reformpedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Trencsényi László. 1993. 5.10 Tolnai Mária: Dráma és nevelés. 1995. 5.11 Trencsényi László: Művészetpedagógia. 2000.


14

Tantárgy neve Drámapedagógia az oktatásban Tantárgy kódja MA 8008 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 5 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8007 Tantárgyfelelős neve Dr. Margócsy Klára Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A hallgatókkal megismertetni a drámapedagógia néhány alapvető jellemzőjét. Felvillanta-ni a drámapedagógiában rejlő módszertani lehetőségeket munkánk hatékonyabbá tételé-ben. Megismertetni a hallgatókat néhány alapvető játékkal, a dramaturgiai alapismeretek-kel, a legkülönbözőbb órákon és órákon kívüli tevékenységben használatos módszerekkel, eljárásokkal.


Bizonyos óratípusokban, foglalkozástípusokban a drámajáték szerepe. Dramatizálási gyakorlatok konkrét feladatokon. Nyelvtanórán a drámajátékok. Bizonyos óratípusokban a drámajáték, így: életrajztanítás, összefoglalás, verselemzés, házi olvas-mány feldolgozás.


5.1 Gabnai Katalin: Drámajátékok. 1999 5.2 Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerk.: Kaposi László. 1999 5.3 Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. Év

nélkül 5.4 Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. 1995 5.5 Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? 2000 5.6 Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? 2000 5.7 Szauder Erik: Egy lehetséges drámamodell. 1998 5.8 Montagh Imre: Mondjam vagy mutassam. 19 5.9 Reformpedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Trencsényi László. 1993 5.10 Tolnai Mária: Dráma és nevelés. 1995 5.11 Trencsényi László: Művészetpedagógia. 2000


15

Tantárgy neve A művészet komplex megjelenési formái az irodalom-

oktatásban Tantárgy kódja MA 8009 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az irodalmi művekben az irodalom genezisétől fogva komplex módon tükröződnek vissza az egyéb művészeti ágak: a zene, a képzőművészet, a népművészet s a XX. századtól a film (valamint a mítosz primér modelljei), másfelől pedig az irodalom is folyamatosan inspirálja e művészetek fejlődését. A tanfolyam e kölcsönhatás leglényegesebb pontjait tárja föl. Elméleti és gyakorlati ismereteket kínál e jelenségek értelmezéséhez és tantárgypedagógiai megjelenítéséhez is.


Az emberré válás feltételei. A biológiai, nyelvi, esztétikai, etikai, világképi és emocionális tényezők. A létértelmezés igénye: a középpontkeresés. Az ember mint középpont: az ar-chaikus mítosz létértelmező modellje. A mítosz mint szinkretikus tudatforma. A művészettörténet mint a vizuális kommunikáció története. A műalkotások szemantikai és esztétikai üzenete. Stíluskorszakok és stílusirányzatok a művészettörténetben. Ezek fej-lődésrajza és párhuzamai az irodalom történetével. Zene, szöveg, világkép (ember- és természetkép), eszme és gondolat (érzelem) koherens egysége a népzenében. A népzene hatása a zeneművészet történetében.


5.1 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek. Corvina Kiadó. Budapest, 1979. 5.2 Magyar néprajz. V. kötet. Népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos. Akadémi-

ai Kiadó. Budapest, 1988. 5.3 Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984. 5.4 Bíró Yvette: A hetedik művészet: a film formanyelve, a film drámaisága. Szá-

zadvég Kiadó. Budapest, 1994.

16

5.5 Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. A Pausz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. Budapest, 1994.

5.6 Gombrich, Ernst Hans Josef: A művészet története. Gondolat Kiadó. Budapest, 1983.

5.7 Mitológiai Enciklopédia. Irodalom és mítoszok címszó. Gondolat Kiadó. Buda-pest, 1988.


Tantárgy neve A művészet komplex megjelenési formái az irodalom-oktatásban

Tantárgy kódja MA 8010 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 5 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8009 Tantárgyfelelős neve Dr. Jánosi Zoltán Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az irodalmi művekben az irodalom genezisétől fogva komplex módon tükröződnek vissza az egyéb művészeti ágak: a zene, a képzőművészet, a népművészet s a XX. századtól a film (valamint a mítosz primér modelljei), másfelől pedig az irodalom is folyamatosan inspirálja e művészetek fejlődését. A tanfolyam e kölcsönhatás leglényegesebb pontjait tárja föl. Elméleti és gyakorlati ismereteket kínál e jelenségek értelmezéséhez és tantárgypedagógiai megjelenítéséhez is.


Nyelv és filmnyelv. Hasonlóságok és különbségek a két jelrendszerben. Az irodalmi kife-jezési formák és a film eszközei. Irodalom – dráma – színház – film. Koncentráció az irodalomoktatásban. A fogalom tartalma és rétegei. Pedagógiai szerepé-nek és pszichológiai alkatának jellemzése. Nyitottsága más művészeti ágak felé az iroda-lomban és az irodalomoktatásban. Világkép, stílus, szerkezeti és „nyelvi” megalkotottság az irodalmi, zenei és képzőművé-szeti művekben. A mű és a történelem. Műelemzés és pedagógia.

3. Évközi ellenőrzés módja: egyéni beszámoló.

17

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 M. Kiss Pál: Művészetről mindenkinek. Corvina Kiadó. Budapest, 1979. 5.2 Magyar néprajz. V. kötet. Népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos. Akadémi-

ai Kiadó. Budapest, 1988. 5.3 Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat Kiadó. Budapest, 1984. 5.4 Bíró Yvette: A hetedik művészet: a film formanyelve, a film drámaisága. Szá-

zadvég Kiadó. Budapest, 1994. 5.5 Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. A Pausz Kiadó és az Universitas

Kulturális Alapítvány kiadása. Budapest, 1994. 5.6 Gombrich, Ernst Hans Josef: A művészet története. Gondolat Kiadó. Budapest,

1983. 5.7 Mitológiai Enciklopédia. Irodalom és mítoszok címszó. Gondolat Kiadó. Buda-

pest, 1988. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem.

18

Tantárgy neve A funkcionális stilisztika kérdései Tantárgy kódja MA 8108 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) MA 8101 Tantárgyfelelős neve Pethő József Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


A stilisztika történetének és jelenkori irányzatainak bemutatása. A jelentéstan és stilisztika összefüggéseinek feltárása.


A stilisztika létrejötte és fejlődéstörténete. A stilisztika jelene: stilisztikai iskolák, stílusér-telmezések. A stílusrétegek. A stílusárnyalatok. Nyelvi és stilisztikai norma. Hangtani je-lenségek és a zeneiség. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikája. Az alak- és mondattani je-lenségek stilisztikai lehetőségei. Képek, képi ábrázolás. Szövegstilisztikai jelenségek. Az alakzatok. Stílustörténet.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. Előírt külső szakmai gyakorlat nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor Kiadó. 5.2 Gáspári László: Stilisztika (főiskolai jegyzet). 5.3 Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szó-

készlettana és jelentéstana köréből. 1994. 5.4 Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok).

1996. 5.5 Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. 5.6 Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. 1994. 5.7 Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996.

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem.

19

Tantárgy neve Programadaptálás: irodalom módszertan Tantárgy kódja MA 8011 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 4 Összóraszám (elm. + gyak.) 10 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Antal Attila Tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus


Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elméletének és gyakorlatának tartalmi bővítése. A tá-gabb értelemben vett kommunikációs kultúra, valamint a nyelvi és irodalmi kommuniká-ció kapcsolatainak feltárása; a kommunikáció-központú anyanyelvi és irodalmi nevelés megalapozása.


A kommunikáció fogalma, fontosabb kutatástörténeti állomások; a nyelvi kommunikáció alapfunkciói, a gondolkodási képességek szerepe a nyelvi kommunikációban; a szókincs mint a nyelvi kommunikáció kultúrahordozó és közvetítő eszköze; a beszédaktus-elmélet; a kommunikáció alaptételei, típusai, csatornái — a tömegkommunikáció; a nem verbális jelek a kommunikációban; a kommunikáció szóbeli és írásbeli műfajai. Kommunikáció és művelődéstörténet; a kommunikációs szempont az irodalmi művek elemzésében; az olva-sási készség mint az írás útján történő kommunikáció alapfeltétele; kommunikációs hely-zetek, szituációk az irodalomórán (irányított beszélgetés, mimetikus játékok, drámajáté-kok stb.); a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésének fontossága, lehetőségei az órai munka során s a tanórán kívül.

3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat (feladatleadás). 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Budapes, 1993. 5.2 Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció. Budapest, 1994. 5.3 Pléh Csaba–Terestyéni Tamás (szerk.): Beszédaktus–kommunikáció–interakció.

Budapes, 1979. 5.4 Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995.

20

5.5 B. Zsoldos Julianna: A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés tantárgy-pedagógiája. Budapest, 1996.

5.6 Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? (Bevezetés a drámapeda-gógiába.) Nyíregyháza, 2000.

5.7 Irodalomtanítás. (Szerk.: Sipos Lajos) Bp., 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem.

Tantárgy neve Programadaptálás — nyelvtanmódszertan Tantárgy kódja MA 8105 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 5 Összóraszám (elm. + gyak.) 16 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) – Tantárgyfelelős neve Dr. Szabó G. Ferenc Tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár


Az anyanyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sa-játítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, a nyelvi rendszerünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló mód-szeres eljárásokat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket. Az anya-nyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sajátítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, nyelvi rendsze-rünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló módszeres eljáráso-kat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket.


A személyiségformáló anyanyelvi nevelés cél- és feladatrendszere; a célok megvalósítását szolgáló programok, alternatív tantervek tartalmának megismerése; a tantárgy-pedagógia gyakorlatát irányító alapelvek, elméleti kérdések tisztázása; az anyanyelvi nevelés módsze-rének elsajátítása: az oktatási folyamat módszeres eljárásai a nyelvi ismeretek kialakításá-ban (a tananyag motiválása, a nyelvi jelenségek bemutatása, az ismeretek kialakítása, meg-formálása, megszilárdítása; az alkalmazás módszeres eljárásai: nyelvi elemzés, alkotó jel-legű gyakorlatok, a nyelvi tudásszint). A nyelvi képzés készség- és képességfejlesztő eljá-rásai (gondolkodásfejlesztés, a kommunikációs képességek tartalmi-nyelvi és akusztikai ágazatai: szó- és kifejezéskészlet, helyes szóhasználat, stílusnevelés, nyelvi leleményesség, formáló képesség, szövegalkotás; a helyes légzés, hangképzés, hangkapcsolatok, mondat-fonetikai eszközök, az interpretáció gyakorlatformái); a helyesírási tevékenység fejlesztése

21

(helyesírási rendszer, tevékenység, helyesírási ismeretek, a készségfejlesztés módszeres el-járásai), az anyanyelvi nevelés tervezése.

3. Évközi ellenőrzés módja: feladatleadás (tervezet), hospitálás, tervezetleadás, zárthelyi

dolgozatok, feladatleadás (tervezet) 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

5.1 A. Jászó Anna – Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó. 1999.

5.2 A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesz-tést szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök.

5.3 Bicskeiné Zoltán Julianna: A középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógia vázla-ta. Szeged, 1992.

5.4 Cs. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv. Trezor Kiadó. 5.5 Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp.,

1991. 5.6 Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp.,

1976. 5.7 A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesz-

tést szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök. 5.8 Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp.,

1991. 5.9 Hernádi Sándor: Stílusiskola 5.10 Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp.,

1976. 5.11 Magyartanítás (a folyóirat aktuális számai folyamatosan) 5.12 Málnási Ferenc: Komplex szövegtani gyakorlatok 5.13 Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa.

6. A tantárgy tárgyi szükséglete: előadóterem.

magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettség legújabb …e1ny%fa/magyar/... ·...

Documents